Érkezett :
AZ ORSZÁGGYŰLÉS Alkotmányügyi, igazságügyi é s ügyrendi bizottsága
/Ir i)S/,/o ' O 2011 4
T/4743/. . . Bizottsági módosító javaslat Kövér László az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a Házszabály 94 . § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a bíróságok szervezetér ől és igazgatásáról szóló T/4743 . számú törvényjavaslathoz az alábbi bizottsági módosító javaslato t terjeszti el ő :
1.) A törvényjavaslat 4 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „4. § A bíróságok [költségvetését ]a központi költségvetésről szóló törvényben [szerkezeti rendjében] önálló költségvetésifejezet[ként kell megjeleníteni]et alkotnak. [A]E fejezeten belül a Kúriát külön címként kell feltüntetni]a önálló címet alkot . ”
2.) A törvényjavaslat 10 . (1) és (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetétel ű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok — ide[ ]értve a kirendeléssel foglalkoztatot t bírákat is — és a 15 . § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportb a tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztásár a melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik . Az ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezet ők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja . Az ügyelosztási ren d rögzíti mely tanácsok, bírák járnak el a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti kiemel t jelentőségű perekben, továbbá a büntetőeljárásról szóló 1998 . évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben. (2) A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzat i tanács és az elvi közzétételi tanács tagjaként mely bírák járnak el, továbbá azt, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el .”
2 3.) A törvényjavaslat 13 . §-a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) A bíróság e törvényben meghatározott határozata — e törvény rendelkezése i szerint — bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen és díjmentesen hozzáférhető.”
4.) A törvényjavaslat 18 . (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A járásbíróság nem jogi személy, azonban [a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és ]az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék bels ő szabályzatában meghatározott módon .”
5.) A törvényjavaslat 19 . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) A közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban [a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és ]az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék bels ő szabályzatában meghatározott módon.”
6.) A törvényjavaslat 20 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „20 . § (1) A kollégiumok tevékenységét ől függetlenül, azok mellett, [az ítélőtábla illetékességi területén]külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területte l közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium m űködik . (2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium törvényben meghatározot t szakmai feladatokat lát el, szervezeti kereteit a törvény által meghatározott törvényszék biztosítja. (3) Ha a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium illetékességi területe kizárólag egy törvényszékre terjed ki, a törvényszék közigazgatási-munkaügyi kollégiumára a kollégiumi tagság és a m űködés tekintetében a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumra vonatkozó szabályokat megfelel ően alkalmazni kell, továbbá ebben az esetbena törvényszék közigazgatási-munkaügyi kollégiuma, illetve kollégiumvezetője ellátja a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, illetve regionális kollégiumvezető feladatait is. ”
7.) A törvényjavaslat 24 . és 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „24 . (1) A Kúri a a) elbírálja — törvényben meghatározott ügyekben — a törvényszék, továbbá a z ítélőtábla határozata ellen el őterjesztett jogorvoslatot , b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, c) a bíróságokra kötelez ő jogegységi határozatot hoz , d) [tudományos]joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát , e) elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,
3 f)dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésér ől és megsemmisítésér ől, V)]g2 dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség e elmulasztásának megállapításáról, é s [g)]hl eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. (2) A Kúrián ítélkező, jogegységi, [és ]önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási[ és ]-munkaügyi kollégiumok, továbbá bíróság i joggyakorlat-elemz ő csoportok m űködnek . [A közigazgatási és munkaügyi kollégiu m összevontan m űködik.] 25 . § A Kúria az Alaptörvény 25 . cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatána k ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, [tudományos] joggyakorlat-elemzést folytat jogerő sen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé . "
8.) A törvényjavaslat 26 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Az ítél őtábla és a törvényszék elnöke, valamint kollégiumvezet ője, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alat t álló bíróságok — illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezet ője a regionális kollégiumhoz tartozó bíróságok — ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. ” 9.) A törvényjavaslat 27 . § (2) és (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a Kúria kollégiumvezet őjének vagy az ítélőtábla elnökének jogegységi eljárás indítványozására, a Kúria elnökének vagy kollégiumvezet őjének elv i bíróságidöntés közzétételére tesz javaslatot . (3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerinti eljárás során, közigazgatási é s munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezet ője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezet ője a jogegységi eljárá s indítványozására a Kúria kollégiumvezetőjének, az elvi bíróságidöntés közzétételére a Kúria elnökének vagy kollégiumvezet őjének tesz javaslatot.”
10.) A törvényjavaslat 28 . a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezet ője meghívottként részt vesz a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium illetékességi területéhez tartozó törvényszékek közigazgatási-munkaügyi kollégiumának ülésén .” 11 .) A törvényjavaslat 30 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Ha annak feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerinti összefoglaló vélemény alapján a Kúria kollégiumvezet ője jogegységi eljárást indítványozhat, vagy jogalkotá s kezdeményezése érdekében a Kúria elnökén keresztül az OBH elnökéhez fordulhat .”
4 12.) A törvényjavaslat 31 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a §- t megelőző 9. alcím a következ ők szerint módosul : „9 . Az
elvi bírósági határozat és az elvi bíróságidöntés
31 . § (1) Az elvi bírósági határozatok és az elvi bírósági döntések kiválasztására é s közzétételére a Kúrián büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú elv i közzétételi tanács működik. Az elvi közzétételi tanács az elnökb ől és további 4 tagból áll . (2)Ha a Kúria ítélkező tanácsa valamely, a társadalom széles körét érint ő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjed ő határozatot hozott, a tanács elnöke a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul köteles arról az érintett szakág szerint illetékes kollégiumvezet őt tájékoztatni . A kollégiumvezet ő a határozatot [a soron következ ő kollégiumi ülés] az elvi közzétételi tanács elé terjeszti, amely indokolt esetben dönt annak elvi bírósági határozatként történ ő közzétételéről . [(2)](3) Ha a Kúria elnöke vagy kollégiumvezet ője a 26 . § (3) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatás vagy a 27 . § (2) és (3) bekezdése szerinti javaslat alapján, illetve más módon tudomást szerez arról, hogy az alsóbb fokú bíróság a[z (1)] (2) bekezdésben foglal t szempontoknak megfelel ő határozatot hozott, és jogegységi eljárás lefolytatásának vagy elv i bírósági határozat közzétételének feltételei nem állnak fenn, [javaslatot tesz]a határozatot a Kúria érintett szakág szerint illetékes [kollégiumának]elvi közzétételi tanácsa elé terjeszti , amely dönt[a határozat] az elvi bíróságidöntésként történő [közzétételére]közzétételről. [A közzététel kérdésében a kollégium a soron következ ő ülésén határoz .] ” [(2)](3) Ha a Kúria elnöke vagy kollégiumvezet ője a 26 . § (3) és (4) bekezdés e szerinti tájékoztatás vagy a 27 . (2) és (3) bekezdése szerinti javaslat alapján, illetve más módon tudomást szerez arról, hogy az alsóbb fokú bíróság az (1) bekezdésben foglal t szempontoknak megfelelő határozatot hozott, és jogegységi eljárás lefolytatásának vagy elv i bírósági határozat közzétételének feltételei nem állnak fenn, [javaslatot tesz]a határozatot a Kúria érintett szakág szerint illetékes [kollégiumának]elvi közzétételi tanácsa elé terjeszti , amely dönt az [határozat ]elvi döntésként történő [közzétételére]közzétételről. [A közzététe l kérdésében a kollégium a soron következő ülésén határoz .]"
13.) A törvényjavaslat 32 . § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : [Jogegységi eljárásnak van helye, hal „b) a Kúria valamely ítélkez ő tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúri a másik ítélkez ő tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bíróságidöntéstől.”
14.) A törvényjavaslat 34 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „34. § (1) A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá összevon t közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács (a továbbiakban : jogegységi tanács) működik . A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezet ője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti . A jogegységi tanács az elnökből és további 4[ 5] tagból áll, [tagjait]a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki .
5 (2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakágú jogegységi tanács ügykörét érinti, a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljár ó bírák közül arányosan jelöli ki . E jogegységi tanács az elnökből és további6[7] tagból áll , elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese. (3) A jogegységi indítvány előterjesztője – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet a jogegységi tanács elnöke, továbbá a 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkez ő tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bíróságidöntéstől, illetve annak az elvi közzétételi tanácsnak a tagjai, amely az elvi bírósági határozat vagy az elv i bírósági döntés közzétételér ől döntött . (4)
A jogegységi tanács a Kúria teljes kollégiuma, ha a jogegységi eljárás célj a
a) korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályo n kívül helyezése[,] vagy b) [korábbi elvi bírósági határozat vagy elvi döntés felülvizsgálata vag y c) ]a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése . (5) A (4) bekezdés szerinti jogegységi tanács elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese ."
15.) A törvényjavaslat 37. § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A jogegységi tanács ülésén akadályoztatása esetén a legf őbb ügyészt az által a [delegált képviselőkijelölt ügyész helyettesíti .”
16.)A törvényjavaslat 42 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a §-t megelőző 13 . alcím a következők szerint módosul : „13. A jogegységi határozat, az elvi bírósági határozat és az elvi bíróságidöntés közzététel e 42 . § (1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni . Az [kollégium] elvi közzétételi tanács által kiválasztott elv i bírósági határozatot és elvi bíróságidöntést a központi honlapon és a Kúria honlapján közz é kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történ ő közzététel időpontjától kötelez ő.
(2) Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat, valamint az elvi bíróság i határozat és elvi bíróságidöntés egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet . (3) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni . A jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható . (4) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, vagy a 32. (1)bekezdésb)pontja alapján indult jogegységi eljárás alapján meghozott jogegység i határozatával ahatározat elvi bírósági határozatként vagy elvi bíróságidöntésként való fenntartását megszünteti, a Bírósági Határozatok Gy űjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni kell .”
6 17.) A törvényjavaslat 48 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „48 . § (1) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fő városi é s megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározot t követelményeknek megfelelő indítvánnyal és határid őn belül kezdeményezi. (2) [A fővárosi és megyei kormányhivatal és a helyi önkormányzat jog i képviselő közrem űködésével jár el.]Az önkormányzati tanács előtti eljárásban a jog i képviselet kötelező . Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat képviseletében eljáró ügyvédet vagy[(]ügyvédi irodát[)], továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi szakvizsgával rendelkez ő alkalmazottját és a helyi önkormányzat [jogtanácsosát]jogi szakvizsgával rendelkező jegyzőjét, valamint – jogi szakvizsgával rendelkez ő – alkalmazottját . Az ügyvéd vagy [(]ügyvédi iroda[)] részéről ügyvédjelölt nem járhat el jog i képvisel őként. (3) Ha a bírónak az előtte folyamatban lév ő egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályb a ütközését észleli – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezi az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben . (4) A (3) bekezdés szerinti indítvány tartalmazz a a) az önkormányzati tanács által vizsgálandó önkormányzati rendeletet , b) az önkormányzati rendelet jogszabálysért őnek talált rendelkezésének megjelölését c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzat i rendelet rendelkezése sért , d) annak okát, hogy a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek. (5) Az önkormányzati tanács együttes elbírálás céljából elrendeli az el őtte folyamatban lévő eljárások egyesítését, ha az indítványok tárgya egymással összefügg.” 18.) A törvényjavaslat 51 . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „51 . § (1) Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezését ől számított 15 napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az indítványt, ha a) azt nem az arra jogosult fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az egyedi ügyben eljáró bíró nyújtja be, b) azt a fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szól ó törvényben előírt határidőn túl nyújtja be , c) azt a fővárosi és megyei kormányhivatal nem a helyi önkormányzatokró l szóló törvényben foglaltaknak, vagy az egyedi ügyben eljáró bíró nem az e törvényben foglaltaknak megfelel ő tartalommal nyújtja be, vagy d) az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezés e hatályát vesztette . (2) Az önkormányzati tanács az eljárást megszünteti, ha
7 a) [a fővárosi és megyei kormányhivatal] az indítvány benyújtója az indítványt visszavonta, vag y b) az (1) bekezdés alapján az indítványt érdemi vizsgálat nélkül el kellett voln a utasítani . (3) Az önkormányzati tanács az indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés t az indítvány benyújtójával, az eljárást megszüntet ő végzést [a fővárosi és megye i kormányhivatallal] az indítvány benyújtójával és a helyi önkormányzattal kézbesítés útján közli ."
19.) A törvényjavaslat 56 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az önkormányzati tanács a határozatot kézbesítés útján közli az indítvány benyújtójával, a fővárosi és megyei kormányhivatallal és a helyi önkormányzattal, továbbá a z önkormányzati tanács elnöke gondoskodik a határozatnak[,] a központi honlapon, valamint a Kúria honlapján történő közzétételéről.”
20.) A törvényjavaslat 56 . (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép, egyidejűleg a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(4) A megsemmisítés – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem érinti a hatályvesztést megel ő zően létrejött jogviszonyokat, valamint [és] a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. „(5) Ha az önkormányzati tanács bírói kezdeményezés alapján semmisíti meg az önkormányzati rendeletnek a bíróság_ előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezését, az önkormányzati rendelet megsemmisített rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisíté s időpontjában valamely bíróság el őtt folyamatban lévő egyedi ügyben .” 21.) A törvényjavaslat 63 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „63 . § (1) Az OBH elnöke az indítvány érkezését ől számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatok, valamint a kijelölésse l érintett ügy sajátosságaira tekintettel az indítvány megalapozott-e, továbbá, hogy mel y bíróság jelölhető ki az eljárásra . Az OBH elnöke kikéri a kijelöléssel érintett bíróság é s büntető [ ]ügy esetében – ha az indítványozó nem a legf őbb ügyész – a legfőbb ügyész véleményét, továbbá bármely bíróságtól adatot vagy véleményt kérhet ; a megkeresésnek soron kívül eleget kell tenni . (2) A kijelölésr ől az OBH elnöke az (1) bekezdés szerinti vélemények és adato k beérkezését ől számított 8 napon belül dönt az indítvány elutasításával, ha az ne m megalapozott, vagy másik bíróság kijelölésével, ha az indítvány megalapozott . (3) Az OBH elnöke a döntésr ő l értesíti az indítványozót, továbbá másik bírósá g kijelölése esetén a kijelölt bíróságot, valamint ha a kijelölés büntet ő [ ]ügyet érint a legfőbb ügyészt .”
8 22.) A törvényjavaslat 66 . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „66 . § Az OBH elnökét az Országgy űlés a határozatlan id őre kinevezettbírák közül 9 évre választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával .”
23.) A törvényjavaslat 75 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Ha az OBH elnökének megbízatása a határozott id ő leteltével szűnik meg – és bírói szolgálati viszonya korábban nem sz űnt meg –, őt pályázat kiírása nélkül, legalábbaz elnöki megbízatását megel őzővel azonos szintű bíróságra, illetve ha járásbírósági vagy közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró volt, legalább törvényszékre tanácselnöknek kell kinevezni.”
24 .) A törvényjavaslat 76 . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Az OBH elnöke a bíróságokköltségvetés[sel]ével kapcsolatos feladatkörébe n a) összeállítja – az OBT, továbbáa Kúria tekintetében a Kúria elnök e véleményének kikérésével és ismertetésével – a bíróság[i fejezet]ok költségvetésére [és a költségvetés végrehajtására ]vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkoz ó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetés[i, illetve]ről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó [a zárszámadási ]törvényjavaslat részeként változtatás nélkül[elő]terjeszt az Országgyűlés[nek] elé, b) meghívottként részt vesz a Kormány, továbbá az Országgy űlés költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat bíróság[i]okra vonatkozó költségvetési fejezetének [költségvetésére és a költségvetés végrehajtásár a vonatkozó napirendi pont] megtárgyalásakor , c) [dönt a bírósági fejezethez tartozó intézmények kiemelt költségvetés i előirányzatairól azzal, hogy a Kúria kiemelt költségvetési el őirányzata – a létszámgazdálkodásra vonatkozó döntés okán szükséges módosítás kivételével – év közben a Kúria elnökének hozzájárulásával módosítható]ellátja a fejezetet irányító szer v vezetőjének feladatait a központi költségvetésről szóló törvény bíróságok fejezete tekintetében azzal, hogy év közben a Kúria el őirányzatait a fejezetébe tartozó költségvetés i szervekhez – a költségvetési szervek létszám-el őirányzatának változása miatt szüksége s átcsoportosítások kivételével – a Kúria elnökének egyetértésével csoportosíthatja át , d) [ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokba n a költségvetési fejezet irányítását ellát szerv vezet ő je számára meghatározott feladatoka t a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében , e) ]gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat , [t)]el irányítja a bíróság[i fejezet]ok bels ő ellenőrzését, [g)]Q meghatározza a [bírákat megillet ő ]cafetéria-juttatás éves összegét, é s [h)]g1 megállapítja az egyéb juttatások[ (pl. lakásvásárlási támogatás , szociális segély, temetési segély)] részletes feltételeit és mértékét .”
25.) A törvényjavaslat 76 . § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében]
9 „a) a központi költségvetésről szóló törvénybíróság[i]okra vonatkozó költségvetési fejezetének [engedélyezett ]létszám[a]-el őirányzata[ és], valamint a peres é s nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok – a törvényszékek esetében az illetékességi területükön működő közigazgatási és munkaügyi bírósággal, valamint járásbíróságokkal együttes – szükséges bírói létszámát, ”
26.) A törvényjavaslat 76 . § (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében ] „e) kijelöli – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint – a Be. 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448 . §-ának (2 ) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkez ő bírákat, valamint a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, ” 27.) A törvényjavaslat 76 . (8) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(8) Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörébe n a) félévente tájékoztatja a tevékenységér ő l az OBT-t , b) évente tájékoztatja a Kúria, az ítél őtáblák, valamint a törvényszékek elnökeit a tevékenységér ől, c) évente [tájékoztatja]beszámol az Országgyűlés[t]nek a bíróságok általános helyzetérő l és a bíróságok igazgatási tevékenységéről, d) gondoskodik a Bírósági Határozatok Gy űjteményének közzétételéről, el az igazságügyért felel ős miniszter felkérésére elrendeli a bíróságokon a jogalkotás előkészítéséhez, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szüksége s adatok gyűjtését, és [e)]Q tájékoztatást ad az igazságügyért felel ős miniszter megkeresésére – amennyiben szükséges, a bíróságok véleményét beszerezve – a jogalkotáshoz szükséges, a bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolato s kérdésekben .”
28.) A törvényjavaslat 76 .
(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
„(9) Az OBH elnöke egyéb feladatkörében a) ellátja az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek vagyonnyilatkozatáva l kapcsolatos feladatokat, b) „[C]címzetes törvényszéki bíró”, „[C]címzetes táblabíró”, „[C]címzete s kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” cím továbbá igazságügyi alkalmazott esetén f őtanácsosi, tanácsosi cím, valamint kitüntetés, díj, oklevél vagy plakett adományozását kezdeményezi az OBT-nél, c) biztosítja az érdek :képviseleti szervek jogainak gyakorlását, é s d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat .”
10 29.) A törvényjavaslat 77 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az OBH elnöke a 76 . §-ban meghatározott jogköröket a Kúria és a Kúria elnök e tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembe [ ]vételével, az azokból következ ő eltéréssel gyakorolja .
30.) A törvényjavaslat 86 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „86 . (1) Az OBH önállóan gazdálkodó[, kincstári körbe tartozó] központ i költségvetési szerv[ ;]1 székhelye Budapest . (2) Az OBH-t az OBH elnöke vezeti . (3) Az OB H a) előkészíti az OBH elnökének határozatait és gondoskodik azo k végrehajtásáról, valamint ellátja az OBT m űködésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, b) meghatalmazás alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bíróság i eljárásokban, c) vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bíró i vagyonnyilatkozatok vagyoni részét, és d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat .”
31 .) A törvényjavaslat 89 . §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Az OBT elnökét – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes helyettesíti . Az elnökhelyettesi tisztséget a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hog y elsőként a második leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkez ő bíró tölti bea tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk id őtartamának csökken ő sorrendjében követnek .”
32 .) A törvényjavaslat 96 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Az összbírói értekezlet a küldöttek választásáról titkos szavazással , [szótöbbséggel]szavazattöbbséggel határoz .”
33 .) A törvényjavaslat 99 . (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére a jelölő[ ]bizottság – a 91 . § (1) bekezdésében meghatározott fels ő határok, továbbá a különböz ő ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével – tes z javaslatot . Bármely küldött további javaslatot tehet . A szavazólapra azt a személyt kel l felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat .”
11 34.) A törvényjavaslat 100 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) A küldöttek korelnöke a küldöttértekezleten történt választás eredményé t tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül megküldi az OBH elnökének, aki azt haladéktalanu l továbbítja a Kúria elnökének, valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek .”
35.) A törvényjavaslat 106 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülés tartásá t rendeli el . Az OBT ülésén – ideértve a zárt ülést is – az OBT tagjain kívül részt vesz az OB H által delegált jegyz őkönyvvezető, tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke és az igazságügyért felelő s miniszter, valamint az OBT elnöke, az OBH elnöke és az igazságügyér t felelő s miniszter által meghívott eseti szakértő, továbbá az OBT elnöke által meghívott érdek = képviseleti szerv képvisel ője. ”
36.) A törvényjavaslat 103 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) Az OBT a költségvetés területé n a) véleményezi a bíróság[i]ok [fejezet ]költségvetésére vonatkozó javaslatotés [a költségvetés] az annak végrehajtására vonatkozó [javaslatot]beszámolót , b) ellen őrzi a bírósági fejezet]ok gazdálkodását, é s c) véleményezi az egyéb juttatások [(pl . lakásvásárlási támogatás, szociális segély, temetési segély) ]részletes feltételeit és mértékét .”
37.) A törvényjavaslat 103 . (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : [Az OBT a személyzeti területen] „b) az OBH elnökének kezdeményezése alapján „[C]címzetes törvényszék i bíró”, „[C]címzetes táblabíró”, „[C]címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, továbbá az OB H elnökének kezdeményezésére javaslatot tehet kitüntetés adományozására, díjat, oklevelet, plakettet adományozhat, illetve díj, plakett, oklevél más általi adományozásáho z hozzájárulhat,"
38.) A törvényjavaslat 111 . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az OBT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik : a) a megbízatási időtartam leteltével , b) a bírói szolgálati viszony megszűnésével, c) az OBT[ ]=tagságról való lemondással , d) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felel őssége jogerős megállapításával, e) ha a 90 . § (2) bekezdés d) és e) pontjában szabályozott ok a tagság fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem sz űnt meg,
12 fi ha az OBT[ ] :tagsággal kapcsolatos kötelességeinek vétkes megszegése , hosszabb id őn át történ ő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OB T kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta, vag y g) ha a megválasztásakori bírósági szintre történ ő beosztása megváltozik é s ennek következtében az adott szintet képvisel ő választott bírák száma a 91 . § (1 ) bekezdésében meghatározottak szerinti számot meghaladja . (2) A Kúria elnökének OBT[ ]:tagsága akkor sz űnik meg, ha a Kúria elnök i megbízatása megszűnik."
39.) A törvényjavaslat 112 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Az OBT tagja köteles a minősített adatot megőrizni.”
40.) A törvényjavaslat 114 . (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A Kúria elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezettbírák közül választja az Alaptörvény 26 . cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint .”
41.) A törvényjavaslat 116 . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A lemondásra, az összeférhetetlenség kimondására, a felmentésre és a tisztségtől való megfosztásra a 71–74 . §-ok rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztségtő l való megfosztást kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti . (2) [A]Ha a Kúria elnökének a megbízatása a határozott idő leteltével sz űnik meg,őt pályázat kiírása nélkül a Kúriára tanácselnöknek [megszűnését követő beosztására a 75. §ban foglaltakat megfelel ően alkalmazni ]kell kinevezni. (3) Ha a Kúria elnökének megbízatása a határozott id ő letelte előtt szűnik meg,őt pályázat nélkül, lehető leg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bíró i beosztásba kell helyezni .”
42 .) A törvényjavaslat 117 . § (1) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [A Kúria elnöke] „b) évente [tájékoztatja ]beszámolaz Országgyűlés[t]nek[, továbbá az
ítélő táblákat és törvényszékeket] a Kúri[ának a]a által a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett[,] tevékenység[é]r ől, továbbá erről az ítél őtáblákat ésa törvényszékeket is tájékoztatja, c) évente [tájékoztatja ]beszámol az Országgy űlés[t, továbbá az önkormányzatok törvényességi ellen őrzéséért felelős minisztert]nek az önkormányzat i rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladata i ellátása során tapasztaltakról,
13 d) véleményezi a Kúria tekintetében a bírósági fejezet]ok költségvetésér e vonatkozó javaslatot és [a költségvetés ]az annak végrehajtására vonatkozó [javaslatot]beszámolót, "
43.) A törvényjavaslat 117 . § (1) bekezdésp) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [A Kúria elnöke]
„p) felel ő s a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben el őírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy – az adatvédelmi szabályok figyelembe [ ]vételével – az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adato k szolgáltatásáért,”
44.) A törvényjavaslat 122 . felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép : „122 . § A közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, valamint a járásbírósá g elnöke a 119 . §-ban meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelel ő [t] eltérésekkel gyakorolja : ”
45.) A törvényjavaslat 137 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „137 . § (1) A vizsgálatot az elrendelésétő l számított 60 nap alatt be kell fejezni . (2) Ha a vizsgálat alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a kinevezésre jogosult a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti fegyelm i eljárás megindítását kezdeményezi . (3) [Ha a vizsgálat a bírósági vezet ő alkalmatlanságát állapította meg a 140 .§ (1 ) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni . (4)] A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OBH elnöke szabályzatba n határozza meg.”
46.) A törvényjavaslat 140 . (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Ha a 136 . § szerinti bírósági vezet ői vizsgálat a bírósági vezető alkalmatlanságát állapította meg, a bírósági vezet őt vezető i tisztségéből azonnali hatállyal fe l kell menteni. ”
47.) A törvényjavaslat 141 . (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Ha a Kúria elnökhelyettesének, az ítélőtábla[, továbbá] ésa törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezet őnek a tisztsége a megbízatás i időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezet ői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni .”
14 48.) A törvényjavaslat 144 . § a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [Az összbírói értekezlet feladata :]
„a) küldöttet választ az OBT[ ] :tagok megválasztásához, ”
49.) A törvényjavaslat 153 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenl őség esetén az elnök szavazata dönt . A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez .”
50.) A törvényjavaslat 156 . § (1) és (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium [az ítélőtábla illetékesség i területén működőja külön törvényben meghatározott törvényszékek közigazgatási é s munkaügyi ügyszakában eljáró bírá[kjinak, valamint [az ítélőtábla illetékességi területé n működő]a külön törvényben meghatározott közigazgatási és munkaügyi [bírósági bírák]bíróságok bíráinak speciális szakmai testülete, amelyet kollégiumvezet ő vezet.” (2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai az (1) bekezdésbe n megjelölt bírák . A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles biztosítani, hogy a közigazgatási é s munkaügyi regionális kollégium tagja a tagságból ered ő jogait gyakorolhassa, kötelezettségei t teljesíthesse .A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium szervezeti kereteit az a törvényszék biztosítja, amelyen vagy amelyhez tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságo n a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője ítélkezik. "
51 .) A törvényjavaslat 160 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bíróság i egyezség, valamint a büntet ő[ ]ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határoza t végrehajtása — ha jogszabály nem tesz kivételt — a bíróság és a bírósági végrehajtó feladata .”
52.) A törvényjavaslat a következő XII. fejezettel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek megjelölése értelemszerűen módosul : „XII. Fejezet A bíróságok feladatai a bírósági határozatok nyilvánosságának biztosítása érdekében, a Bírósági Határozatok Gyűjtemény e 5 1. Aközzéteendő határozatok köre és a közzététel eljárási szabálya i 163 . § (1) A Kúria a jogegységi határozatot, az elvi bírósági határozatot, az elv i bírósági döntést, az általa az ügy érdemében hozott határozatot, az ítél őtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a közigazgatási és munkaügyi bíróság — ha a felülvizsgál t közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs hely e rendes jogorvoslatnak — az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozato t a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi .
15 (2) A Bírósági Határozatok Gyűjteményében a) a fizetési meghagyásos, a végrehajtási, a cégbírósági, a cs őd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozot t bírósági határozatot nem kell közzétenni , b) a házassági perben, az apaság és származás megállapítása iránti perben, a szülői felügyelet megszüntetésére iróntiló perben a gondnokság alá helyezés iránti perben hozott határozat nem tehető közzé, ha valamely fél a közzététel mell őzését kérte, é s cl a nemi erkölcs elleni bű ncselekmény alapján indult büntetőeljárásban hozott határozat nem tehető közzé, ha ahhoz a sértett — a bíróság a hozzájárulás megadására irányul ó felhívására — nem járult hozzá . (3) A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidej űleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatnak az OBH elnök e által meghatározott eljárásban a bíróság által anonimizált digitális másolatát is, amelyet a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak . (4) A közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata során hozott határozato k közzétételére a közbeszerzésekr ől szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni . (5) A bíróság elnöke — az (1)—(4) bekezdést meghaladó körben — elrendelheti a bíróság által hozott más határozat közzétételét is . 164 . § (1) A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásb a foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a Bírósági Határozatok Gyűjteményében . (2) Ha a már közzétett határozatot k javítják, vagy annak tartalma kiegészítés folytá n megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével a joger őre emelkedésétől számított öt munkanapon belül át kell vezetni a Bírósági Határozatok Gy űjteményében. 165 .§ Cl)A közzétett határozatok megjelölésében fel kell tüntetni a bíróság és a jogterület megnevezését, a határozat meghozatalának évét, valamint sorszámát . (2) A határozatot hozó bíróság a közzététellel egyidej űleg megjelöli azokata jogszabályhelyeket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta . (3) Az OBH elnöke biztosítja, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteményébena határozatok szövegére és a megjelölt jogszabályhelyekre keresni lehessen . 52 . A személves adatok védelme a bírósági határozatok közzététele sorá n 166 . § (1) A Bírósági Határozatok Gy űjteményében közzétett határozatban szerepl ő személyek azonosítását lehet ővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével . Egyebekben a határozatban szerepl ő egyes személyeket a z eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni. (2) A közzétett határozatban — ha törvény másként nem rendelkezik — nem kel l törölni a)az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és — ha törvény kivételt nem tesz — az e
16 minő ségében eljáró személy családi és utónevét, illetve neveit (a továbbiakban együtt : nevét), továbbá beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásáva l összefüggésben vett részt , b) a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvéd nevét , c) az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személ y vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezet nevét és székhelyét, ha a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdek ű igényérvényesítésnek helye van d) a társadalmi szervezet vagy alapítvány nevét, székhelyét és képvisel őjének nevét e) a közérdekb ől nyilvános adatot. (3) Ha a nyilvánosságot a tárgyalás egészér ől vagy egy részér ől kizárták, és a nyilvánosság kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme másképpe n nem biztosítható, a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének a gy űjteményben való megjelentetését mell őzni, illetve a közzétett határozat egyes részeit vagy a határoza t egészét a gyűjteményből törölni kell . (4) Egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozatnak a Bírósági Határozatok Gy űjteményéb ől való törlését vagy a közzététel mellőzését polgári eljárásban a fél, büntet őeljárásban a sértett kérheti . A kérelmet az érintett legkésőbba határozat közzétételét követő egy évig az OBH elnökéhez terjesztheti el ő, aki haladéktalanul ., de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodika kérelem teljesítéséről. (5) A minősített adat védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítan i (6) A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkeszté s nem végezhető."
53.) A törvényjavaslat XIII . fejezete a fejezet címét követően a következ ő 53 . alcímmel é s 168. §-sal egészül ki egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozás a értelemszer űen módosul :
„ 5 3.Felhatalmazó rendelkezések
168 . Felhatalmazást kap az igazságügyért felel ős miniszter, hogy rendeletbe n határozza meg az e törvény alapján közzétett bírósági határozatoknak a Bírósági Határozato k Gyűjteményében történő megjelölésének szabályait.”
54.) A törvényjavaslat 53 . alcíme helyébe a következ ő rendelkezés lép : „53. Hatályba_ lép[és]tető rendelkezések, a törvény rövidített megnevezése
55.) A törvényjavaslat 170 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „170. § E törvény 1-8 . §-a, 12-15 . §-a, II. Fejezete, 32-45. §-a, V. Fejezete , Harmadik és Negyedik Része, X. és XI. Fejezete, továbbá XIV . Fejezete és 198 . §-a az
17 Alaptörvény [T) cikk (1) bekezdése, ]25 . cikk (7) bekezdése[, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján] sarkalatosnak min ő sül ."
56.) A törvényjavaslat 174 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A Kúria teljes ülése, valamint az ítél őtábla és a törvényszék összbíró i értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 20 bírói létszám után – titkosan – egy-egy küldöttet választ . Ha a töredék[ ]létszám a 10 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani . A megválasztott küldöttek száma a 20 főt nem haladhatja meg és 2 – törvényszék esetén 4 =főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bíró i létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható .”
57.) A törvényjavaslat 177 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) Az OBH elnöke az (1) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidej űleg a legid ősebb kúriai, ítél őtáblai, törvényszéki, járásbírósági, munkaügyi bírósági küldöttb ől álló öt[ ]tagú jelölő ( ]bizottságot – a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett – felkéri, hogy (5) bekezdésében foglaltaknak megfelel ően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyér e tegyen javaslatot .”
58.) A törvényjavaslat 177 . § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) Az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére a jelöl ő [ ]bizottság – a 173 . § (1) bekezdésében meghatározott fels ő határok, továbbá a különböz ő ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével – tes z javaslatot . Bármely küldött további javaslatot tehet . A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlév ő küldötteknek legalább az egyharmada támogat .”
59.) A törvényjavaslat 186 . § (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következ ő (7) bekezdéssel egészül ki : „(6) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításakor a törvényszéke n közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvén y alapján a bíróság hatáskörének csökkenésére tekintettel[ vagy a bíró kezdeményezésére] – a közigazgatási és munkaügyi bíróságra [osztják bejhelyezik át, a törvényszéki bírói címét é s illetményét a törvényszékre beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani . 7) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításakor az ítél őtáblán közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvén y alapfán a bíróság hatáskörének csökkenésére tekintettel – alacsonyabb szintű bíróságra helyezik át, az ítélőtáblai bírói címét és illetményét az ítélőtáblára beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani .”
18 60.) A törvényjavaslat 187 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) 2012 . december 31-ig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997 . évi LXVI. törvény [(a továbbiakban : régi Bszi.) ]alapján működő munkaügyi bíróság jár el els ő fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jelleg ű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben .”
61.) A törvényjavaslat 189 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az OBH elnöke 2012 . október 1-jéig felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, hatályon kívül helyezi vagy hatályában fenntartja az OIT által a [régi Bszi.]bíróságo k szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997 . évi LXVI. törvény alapján hozott szabályzatokat é s ajánlásokat .”
62 .) A törvényjavaslat 190 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „190. § (1)A 32-44. § rendelkezéseit a 2012 . január 1 . napját követően indítványozott jogegységi eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e törvény hatálybalépését megel őző en hozott irányelvek, elvi döntések é s kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók . (3) A Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének indítványára a Kúria telje s kollégiuma jogegységi tanácsként eljárva, jogegységi eljárás keretében az e törvén y hatálybalépését megelőző en hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglaláso k irányelvként, elvi döntésként, kollégiumi állásfoglalásként való fenntartását megszüntethet i abban az esetben is, ha egyébként a 32 . § (1) bekezdésében foglalt feltételek nem állna k fenn.”
63.) A törvényjavaslat 193 . (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Az Iasz . 16 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) Az eskü szövege a következ ő : „Én esküszöm, hogy hazámhoz, Magyarországhoz mindig h ű leszek. Az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a minősített adatot megőrzöm , munkaköri kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályokna k megfelel ően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem . (Az esküt tevő meggyőződésének megfelel ően[:]) Isten engem úgy segéljen! [)]"” "
64.) A törvényjavaslat 195 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „195 . (1) Az Iasz. 41/A. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásr a jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban : kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki . A
19 járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a [helyi bíróság]járásbírósá g elnökének javaslatára dönt a kijelölésr ől. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mel y ügyek körére vonatkozik .'
65.) A törvényjavaslat 195 . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Az Iasz . a következő 134/A . §-sal egészül ki : „134/A. § (1) Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott 2012 . december 31 . napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot kell érteni . (2) Ahol a törvény közigazgatási és munkaügyi bíróságról rendelkezik, ot t 2012 . december 31 . napfáig munkaügyi bíróságot kell érteni .” 66.) A törvényjavaslat 196 . § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : 14. 93 . (1) bekezdésében a „helyi (munkaügyi) bírósági” szövegrész helyébe, a „járásbírósági és a közigazgatási és munkaügyi bírósági”, a „fővárosi (megyei) bíróságon ” szövegrész helyébe „törvényszéken", ”
67.) A törvényjavaslat 197 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „197. § A büntet őeljárásról szóló 1998 . évi XIX . törvény 439. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „439 . (1) A jogegységi eljárásra a[z (1)–(4)] (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény jogegységi eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni . (2) Ha a jogegységi eljárás eredménye a Kúria el őtt folyamatban lévő más rendkívüli jogorvoslati eljárásra kihatással lehet, a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárást a jogegység i határozat meghozataláig felfüggeszti . (3) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapít ó rendelkezése törvénysért ő, a jogegységi tanács a törvénysért ő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti . Ha a terhelt fogva van, a fogvatartást is megszünteti . (4) A jogegységi határozat indokolása tartalmazza a terhelt felmentésének és az eljárá s megszüntetésének indokait is . (5) A jogegységi határozatot közölni kell azzal a terhelttel is, akit felmentettek vag y akivel szemben az eljárást megszüntették . Ha az alapeljárásban a vádat magánvádló vag y pótmagánvádló képviselte, a határozatot vele is közölni kell .”
20 INDOKOLÁ S
A módosító indítvány több témakörben tartalmaz javaslatokat a törvényjavasla t kiegészítésére, pontosítására, módosítására a következők szerint. 1.) Módosító indítvány javaslatot tesz az elvi döntés elnevezésének elvi bírósági döntésre történő módosítására annak érdekében, hogy az megkülönböztethet ő legyen a még a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997 . évi LXVI . törvény hatályba lépését megel őzően közzétett elvi döntéstől. 2.) A törvényjavaslat szerint az elvi bírósági határozatok és az elvi bírósági döntése k közzétételéről a Kúria kollégiuma határoz . A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint e feladatot a kollégiumtól hatékonyabban láthatja el a kollégium kijelölt tagjaiból álló tanács , erre figyelemmel a módosító indítvány javaslatot tesz a Kúrián az elvi közzétételi tanács létrehozására . 3.) A törvényjavaslat szerint a Kúria tudományos elemzést folytat a joger ősen befejezett ügyekben . A módosító indítvány szerint a tudományos elemzés helyett a joggyakorla t elemzéséről szükséges szólni, tekintettel arra, hogy ezeknek az elemzéseknek gyakorlat i központúaknak kell lenniük, mivel a Kúria ezen tevékenysége a joggyakorlat egységének biztosítását szolgálja. 4.) A módosító indítvány javaslatot tesz a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiu m szabályozásának módosítására . Illeszkedve ahhoz a szabályozáshoz, hogy a bíróságok elnevezése és illetékességi területe külön törvényben került meghatározásra, a közigazgatás i és munkaügyi regionális kollégiumok számát és illetékességi területét is e külön törvényben szükséges rögzíteni . Ez a megoldás biztosítja, hogy amennyiben a létszámadatok, illetve a z egyéb körülmények indokolják, csak egy törvényszék tartozzon egy közigazgatási é s munkaügyi regionális kollégiumhoz. Ebben az esetben a törvényszék kollégiuma ellátja a regionális kollégium feladatait is, és tagságára, m űködésére a regionális kollégiumra vonatkozó szabályokat megfelel ően kell alkalmazni . A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium elnöke annak érdekében, hog y közvetlenül értesüljön a regionális kollégium illetékességi területén m űködő bíróságokon felmerül ő szakmai, jogalkalmazási kérdésekben kialakult véleményekr ől, az esetleges vitás kérdésekr ől, meghívottként részt vesz az illetékességi területén működő törvényszékek közigazgatási-munkaügyi kollégiumainak ülésén . 5.) A módosító indítvány pontosítja a jogegységi eljárás szabályait, továbbá – tekintettel arra , hogy az elvi bírósági határozatokat és az elvi bírósági döntéseket nem a teljes kollégium , hanem az elvi közzétételi tanács választja ki – mell őzi azt az előírást, hogy a teljes kollégium a jogegységi tanács abban az esetben, ha a jogegységi eljárás célja korábbi elvi bírósági határozat vagy elvi bírósági döntés felülvizsgálata . 6.) Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a jövőben az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről való döntés a bíróság hatáskörébe tartozik . Ennek megfelel ően az Alkotmánybíróságról szóló T/4424 . számú törvényjavaslat szerint az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeletet csak akkor vizsgá l felül, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséne k vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása .
21 Szükséges azonban annak biztosítása, hogy a bíróság el őtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközés esetén is felülvizsgálhat ó legyen. Ennek megfelelő en a módosító indítvány arra irányul, hogy a bíró ebben az esetben a z eljárás felfüggesztése mellett a Kúria önkormányzati tanácsához fordulhasson, amely a z önkormányzati rendelet más jogszabályba ütköz ő rendelkezését megsemmisíti . A megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a konkrét egyedi ügyben, valamint azon ügyekben sem, amelyek a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság el őtt folyamatban vannak . 7.) A módosító indítvány az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban : OBH) elnökének és a Kúria elnökének választására vonatkozó szabályozást pontosítja, és rögzíti, hogy mind az OBH elnökét, mind a Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett bírák közül választja az Országgyűlés, tekintettel arra, hogy mindkét tisztség 9 évre szól, azonban a határozott időre kinevezett bíró kinevezése csak 3 évre szól, és a határozatlan idej ű kinevezésére csak a 3 éves bírói vizsgálatát követ ően kerülhet sor . 8.) A módosító indítvány az államháztartási gazdálkodás szabályaira és alkalmazot t terminológiájára tekintettel pontosítja a járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügy i bíróság elnökének kötelezettség-vállalására, valamint az OBH elnökének, illetve az Országo s Bírói Tanácsnak (a továbbiakban : OBT) a bírósági költségvetéssel kapcsolatos feladatair a vonatkozó el ő írásokat. 9.) A módosító indítvány az OBH elnökének tájékoztatásra vonatkozó feladatai körében megjeleníti a Bírósági Határozatok Gyűjteményének közzétételére vonatkozó kötelezettséget . A tájékoztatási kötelezettség körében mind az OBH elnökének, mind a Kúria elnökéne k feladatai tekintetében pontosításra tesz javaslatot a módosító indítvány. A módosító indítvány szerint az OBH elnöke és a Kúria elnöke az Országgy űlés felé nem tájékoztatót, hane m helyesen beszámolót nyújt be, amit az OBH elnök és a Kúria elnök megválasztására é s elmozdítására jogosult Országgy űlés megtárgyal. 10.) A módosító indítvány a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavasla t szabályozásának megfelel ő en pontosítja az OBH elnökének és az OBT-nek a címadományozással kapcsolatos feladatait és megjeleníti a címek között a kúria tanácsos i címet is . 11.) A módosító javaslat az OBT esetében rögzíti, hogy az elnököt akadályoztatása esetén a z elnökhelyettes helyettesíti . Az elnökhelyettes a soron következ ő elnök, aki ilyen módon mintegy fel is készülhet az elnöki feladatok ellátására . 12.) A módosító indítvány mell őzni javasolja a Kúria elnökének feladatai közül az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter tájékoztatását az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítás a iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról . E kötelezettséget csak az Országgyűlés felé tartja fenn az indítvány . 13.) A módosító indítvány rögzíti, hogy a Kúria elnökének megbízatása megsz űnése esetén , ha a megbízatás a megbízatási id ő leteltével szűnik meg, a Kúria elnökét a Kúriá n tanácselnöknek kell kinevezni . Ha a megbízatás a határozott idő letelte el őtt szű nik meg, a Kúria volt elnökét pályázat nélkül, lehet őleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni .
22 A módosító indítvány az OBH elnöke tekintetében is pontosítja a megbízatás megszűnése esetére vonatkozó, tényleges bírói álláshelyre történ ő beosztás szabályait . 15.) A bírósági határozatok nyilvánosságának biztosítása érdekében a bíróságokra háruló feladatokra, illetve a Bírósági Határozatok Gy űjteményére vonatkozó rendelkezéseket jelenleg külön jogszabály tartalmazza, azonban ezeket a szabályokat indokolt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben elhelyezni . 16.) A módosító javaslat pontosítja az arra az esetre vonatkozó átmeneti szabályozást, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításakor a törvényszéki bíró alacsonyabb szint ű bíróságra kerül áthelyezésre . Ebben az esetben a bíró áthelyezésére kerülhet sor, ha a bíró a számára felajánlott bírói álláshelyet elfogadja, így mell őzni szükséges a bíró kezdeményezésére utalást, továbbá beosztás helyett áthelyezésr ől szükséges rendelkezni . E szabály garantálja, hogy az alacsonyabb szint ű bíróságon is megtartja a bíró a törvényszék i bírói címét, illetve illetményét. A módosító indítvány hasonló szabállyal egészíti ki a törvényjavaslatot az ítél őtáblai bíró tekintetében arra az esetre, ha alacsonyabb szint ű bíróságra kerül áthelyezésre, miután a számára felajánlott bírói álláshelyet elfogadta . 17.) A módosító indítvány kiegészíti az átmeneti rendelkezéseket, és rögzíti, hogy a még a törvény hatálybalépését megel őzően — még a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szól ó 1997. évi LXVI. törvény hatályba lépése előtt — hozott irányelvek, elvi döntések és kollégium i állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozatalái g továbbra is alkalmazhatók . Azonban a Kúriának lehetőséget biztosít arra az indítvány, hogy a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként eljárva, jogegységi eljárás keretében ezeknek az irányelvként, elvi döntésként, kollégiumi állásfoglalásként való fenntartását megszüntess e abban az esetben is, ha egyébként a jogegységi eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn.
Budapest, 2011 . november 7.
