Tisztelt Bizottsági tagok, tisztelt képviselők

Tisztelt Bizottsági tagok, tisztelt képviselők. Az elmúlt évben, a Tamariska-dombon végzett közel hatéves munkánk tapasztalatainak rendszerezése és felhasználása segítségével intenzív nyomásgyakorló-lobbizó tevékenységbe kezdtünk: – Csepel egyetlen megmaradt természeti értékének védelméért, – a használó lakosokat komolyan veszélyeztető okok megszüntetéséért, és – a helyi társadalom érdekeit figyelembe vevő fenntartható fejlesztésért. Fontos tudni: a helyzet megoldása nem egy lehetséges önkormányzati többletvállalás, hanem egy mindenképpen végrehajtandó kötelezettség. Kizárólag a testület döntésén múlik, hogy fennálló konfliktus-helyzetet a lakosság és a közvagyon védelmét fejlesztő és példaértékű együttműködés, vagy érdekérvényesítő pereskedés útján oldjuk meg. Egyesületünk a partneri együttműködésben érdekelt, és mindaddig ezt támogatja, míg ehhez valós partnert talál. A mai állapot szerint valós partnerséget a Csevak zrt szakembergárdájától kaptunk. Az önkormányzat – hivatalosan, mint tulajdonos döntéshozó – részéről eddig az együttműködésnek csupán a reményét tapasztalhattuk. Az önkormányzat környezetvédelmi tanácsnoka, Martin Krisztián úr felkérésére igyekszem majd válaszaimmal minél alaposabb rálátást adni önöknek a bizottsági ülésen. Ahhoz azonban, hogy ne lopjuk feleslegesen az Önök idejét, és közben minél teljesebb körű tájékoztatást adhassunk, összeállítottam egy a döntéshez elengedhetetlen háttér-információ csomagot. Az anyag szubjektív elemeket is tartalmaz, hogy a döntéshozók a civil mentalitásról; a minket ösztönző - késztető tényezőkről is képet alkothassanak. Kérem Önöket, olvassák át a Csepeli Zöld Kör tájékoztatóit, és kérdőjelezzék meg állításainkat! Kössenek bele mindenbe, amit nem kellően alaposan, nem érthetően, vagy nem egyértelműen írtam. Mivel az elmúlt év folyamán egyetlen hivatalos választ, elemzést, ellentmondást vagy kifogást sem kaptam az elkészített szakmai anyagainkra, joggal hihetném azt, hogy minden állításom korrekt. Kérem, hogy kérdéseikkel, kifogásaikkal, ellenvetéseikkel segítsenek a hibáinkat, téves elképzeléseinket kijavítani. Segítségüket előre is köszönöm. Menyhért Péter CsZKE titkár, a Tamariska Park projektvezetője

TAMARISKA PARK PROJEKT TERV MIÉRT? • Civil késztetés: önmegvalósítás, alkotás A civil szervezetek munkájukat szakmai~, hitbéli~, meggyőződéses alapon végzik, túlnyomórészt azért a jó érzésért, melyet a siker, az alkotás, az önmegvalósítás jellemez. Nem a pénz vezérli őket, de a pénzt hiba lenne figyelmen kívül hagyni. Ha a megvalósítás során a „civil” azt érzékeli, hogy jószándékával, segítőkészségével visszaélnek, úgy fásult és kiégett lesz; tevékenységét rövid időn belül megszünteti. Ez akár a szervezet feloszlásához is vezethet. Nagyon fontos tudni, hogy semmi sincs ingyen; még az ingyenmunkának is ára van! A szervezet formai léte, hasznos tevékenység nélkül is, önmagában is ezrekbe kerül évente. • Környezetvédő civil működés: passzív csinálja, míg bírja; aktív tiltakozó, feljelentő; aktív együttműködésre törekvő A passzív de tevékeny szerepkörből a környezetvédők rövid időn belül kiszállnak; a sziszifuszi munka értelmetlen, és nem nyújt sikerélményt. A hőzöngő, tiltakozó szerepkör hálás tevékenység: nem kíván jelentős pénz és idő ráfordítást, miközben rendszerint eredményes. Aktív, együttműködésre törekvő az a szervezet lesz, mely partnert talál önmegvalósításához a helyi közösségben, és vállalt feladatában távlatokat, perspektívát is láthat. • Önkormányzati reakció: a civilek úgy érzik, hogy a képviselők lenézik, lekezelik a őket. Paternalista, atyai magatartás helyett, felnőtt polgári együttműködés volna kívánatos. 1994 óta dolgozom a csepeli civil szférában. Tapasztalatom szerint együttműködési készség csak szavakban van meg. Az önkormányzat vezetői az esetek többségében még a törvényesen kötelező válaszadásra sem méltatják beadványainkat. Az eseti, személyfüggő egyeztetések a manapság elhíresült „mutyi” jelleget öltenek. Általános civil vélemény, hogy az önkormányzat fél attól, hogy a kívülálló civilek belelássanak a lapjaikba. A csepeli civil szervezetek közel két évtizede továbblépési esély nélkül „tengődnek”; önkormányzati együttműködés híján fejlődésük alacsony szintre korlátozódik. Valós partnerség híján a városunk elesik szinte minden fejlesztési pályázat lehetőségétől, és ilyen feltételek fennállása mellett a civil szervezetek sem képesek növekedésre, fejlődésre.

Tipikus önkormányzati hozzáállásra utal a két csepeli weblap is. A civilek pályázathoz nyújtott támogató nyilatkozatai ellenére, a fővárosi kerületek közül Csepel Internetes megjelenése szinte teljesen civil-mentes. A mindenhol elvárható minimális információkat sem kapja meg a csepeli civilekről az interneten böngésző. • Szakmai tudás: önkormányzati szervezettség gyenge; megalapozatlan; külső forrás bevonására nem alkalmas A csepeli önkormányzat környezetvédelmi struktúrája korlátozott; szakmai alkalmassága megkérdőjelezhető.

minimális

szintre

Két konkrét példa: A kis-Duna Öböl úgynevezett „rehabilitációja” furára sikeredett. Kipusztítottak minden védett növény és állatfajt. Az Öböl jelenleg egy jellegtelen MESTERSÉGES közpark, egy szép fahíddal. Elpusztultak a védett mocsári teknősök; nem tud már hol költeni a fokozottan védett törpegém sem; de a védett lápi növényekből is már csak az van, amit egyes civilek utólag, „illegálisan” betelepítettek. Semmi érték nem maradt, csak egy megnövelt, posványos vízfelület. Szomorú példa a Szabadkikötő úti fasor kiirtása is. A szakszerűtlen „szakértői vélemény” megállapításait az önkormányzat szakemberei nem kifogásolták, pedig ők megtehették volna. Ha megvétózzák a hétköznapi ember számára is logikátlan; kizárólag a fővárosi önkormányzat érdekeit szem előtt tartó szakértői megállapításokat, úgy megtagadhatták volna a fakivágási engedélyt. Gyakorlatban is leszerepelt a környezetünk védelmével foglalkozó csoport, mivel a fakivágásokat nem ellenőrizték, nem felügyelték. Így vált lehetségessé, hogy az engedélyben szereplő mennyiséget jóval meghaladó (cca. 30 fával több!) fa került kivágásra. A tájképi érték eltűnt, a megoldatlan problémák hosszú távon súlyosan veszélyeztethetik a lakosságot. A szakértő ellen jelenleg is folyamatban van az egyesületünk ügyészségi panasza nyomán indított rendőrségi eljárás. A csepeli önkormányzat környezetvédelmi szervezete nem alkalmas jelentős környezetvédelmi projektek lebonyolítására. Túlzott bürokratizmussal, és pozícióféltésből eredő „megfontoltsággal” jellemezhetném tevékenységüket. Jellegzetes példák erre, hogy közbeszerzési eljárást emlegetnek olyan tevékenységek elvégzésénél, ahol jogszabály ezt nem írja elő, s az eredmény szempontjából ez az eljárás kifejezetten káros lehet (hosszú idő; magasabb bekerülési költség). A felelősségvállalás hiánya jellemző arra a tényre is, hogy a Fővároshoz „futnak jóváhagyásért” akkor is, amikor nem kellene. • Vállalkozói készség: profitérdek Külső forrás bevonása csak nonprofit struktúra révén remélhető, mivel a természetvédelem-oktatás-lakossági-rekreáció soha sem lesz profitábilis tevékenység, így vállalkozói tőke bevonására remény sincs.

• Környezetvédelmi hatósági érdek: nagyságrend, konfliktuskerülés, hatalmi befolyás A környezetvédelmi hatóság érdekeltségét pontosan jellemzi a dombbal kapcsolatos tevékenysége. A törvény által előírt természetvédelmi kezelési tervet kizárólag akkor készíttette el a főváros ügyosztálya, amikor egyesületünk panasszal élt a törvénytelen állapot ellen. Jellemző, hogy a tervet a mai napig nem terjesztették be a közgyűlés elé, így jogilag ez a terv nem kikényszeríthető. Ma sem tartják be a környezetvédelmi törvényben előírt, a kezelési terv időszaki felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályt sem. Jellemző másik tény, hogy a főváros csekély (évi 400 ezer Ft) összeget fordít a kezelési feladatok elvégzésére, mely szinte a „hallgatásunk áraként” is felfogható. Az érdemi kezelésre ennél az összegnél jelentősen nagyobb forrásra lenne szükség. (Természetes, hogy az egyesület nem fog addig „számon kérni”, míg értelmes együttműködés lehetősége fennáll.) Jellemző az a hozzáállás is, ahogyan belső beszállítóiknak lehetőséget adnak: a dombra tavaly május végén a főkert kihelyezett szeméttárolókat, asztalokat és padokat. A milliós ráfordítás nem csupán ésszerűtlen, de veszélyes is volt: a felgyújtott asztalok szerencsére nem okoztak katasztrófát. A kihelyezett értékből mára szinte semmi sem maradt. A környezetvédelmi hatóság jelenleg a Magyar Madártani Egyesülettel működik szorosan együtt. Ők pályázati forrást nyertek a főváros természetvédelmi területeinek kezelésére, azonban az a lehetőség nem oldja meg a helyi problémáinkat. Magas szintű elvi érvelésük teljességgel figyelmen kívül hagyja Csepel és a csepeli polgárok érdekeit! Megdöbbentő és logikátlan az a „kötözködés” is, ahogyan például a fővárosnak dolgozó Bajor Zoltán környezetvédelmi szakértő a domb körbekerítéséhez, valamint a dombon elhelyezendő mobil átjátszó állomás kérdéséhez viszonyul. A bekerítés ellen úgy tiltakozik például, hogy erre semmilyen jogalapja sincs, és az általa elképzelt, egyedül támogatható „vadkerítés” értelmetlen, haszontalan költségpazarlás lenne. Ésszerűtlen a vadvédelmi kerítés, amikor egyáltalán nincs olyan vadállomány, ami ezt szükségessé tenné. Nem értelmezhető az az érvelés sem, hogy „átjárhatóságot” kell biztosítani, hiszen a terület teljes egészében körbe van zárva családi házakkal, és kizárólag egy tömör falazatú építmény lenne ennek akadálya. Fel kell tennünk azt a fontos kérdést is, hogy ha a főváros ügyosztálya akadályozza a csepeli önkormányzat saját vagyonának fizikai védelmét, akkor vajon kártérítési kötelezettséget is vállal az okozott károkért?

Felháborít minket a szakértő úr mobil toronyhoz való hozzáállása is. Bajor Zoltán úr tiltakozik az adó elhelyezése ellen: őt nem érdekli a csepeli emberek érdeke. A Tmobil benyújtott tervei alapján pontosan kiszámítható, hogy a torony áthelyezése révén nem pusztán a csepeli társadalom nyer egy kilátó tornyot, és a domb európai használatát elősegítő lehetőséget (az üzemi út lehetőséget biztosít a dombtetőn mobil WC üzemeltetésére, és a feljutás lehetővé teszi mozgáskorlátozott polgárok feljutását is! - esélyegyenlőség!), hanem pontosan kiszámítható a sugárzásterheltség szint csökkenése is. Mivel az általunk javasolt új hely messzebb van a jelenleginél minden lakott épülettől; az új hely mintegy 10 méterrel magasabb szinten van; és a torony magassága is mintegy 10 méterrel nagyobb, a sugárterheltség a dombon is, és a domb közvetlen közelében is akár harmadára csökkenhet. Lehet-e fontosabb a meghatározatlan „természetvédő-szakmai” érdek a csepeli emberek érdekénél? MIT?

• Környezeti konfliktus kezelés A domb legjelentősebb veszélyeztető tényezője a túlzott mértékű civilizációs ártalom; a terület ellenőrizetlen és szabályozatlan látogatása. A motoros, kerékpáros használat, az egyre jobban érzékelhető vandalizmus tönkre fogja tenni a dombot. A homoki gyepeknél a taposásveszély – mint rendeltetésszerű használat a legjelentősebb ártó tényező. A dombra évenként cca 20 köbméter lakossági hulladék kerül ki, melynek eltávolítása önmagában kevés, az újratermelődés veszélye miatt. A domb infrastruktúrája lepusztult, feladatára alkalmatlan. Állandó és kivédhetetlen életet és egészséget veszélyeztető tényező, melynek egyszeri megszüntetése is több tízmillió forintot venne igénybe. • Humanitás elválaszthatatlan a „SZAKMÁTÓL” Ha már van - forgalmi értékkel nem bír, és tulajdonosi kötelezettségektől terhes miért ne használnánk a helyi közösség céljára is? Tamariska Park projektünk az életvédelem, vagyonvédelem és természetvédelem alapfeladatainak biztosítása mellett, a helyi közösség számára szeretné hasznossá tenni a dombot. Ehhez azonban nonprofit vagyonkezelő szervezet kell, mert sem az intézményi, sem a vállalkozói forma erre a feladatra nem alkalmas. Egyesületünk egyik jelentős szakmai feladata, hogy harcoljon a környezetvédők szakmai csőlátásával is, és kiharcolja: nem lehet a természetet védeni a helyi lakosság érdekei ellenében! Ehhez is a vagyonkezelői jogosítvány adhat csupán lehetőséget.

• Veszélyeztetettség és kiszolgáltatottság érzete Rendszeres munkánk nyomán jó kapcsolatot sikerült a helyi lakosokkal kialakítani. Kezelni tudjuk az igényeiket, és több éves tájékoztató munkánk eredménye, hogy már nem elhanyagolt területnek látják a homoki gyomokat, hanem védelemre szoruló növényeknek. A domb felügyeletének hiánya egyre több kétes elemet vonz. Baglyokat lövöldöznek le, randalíroznak, kábítószereznek. A nagy fekete luxus terepjáróktól félnek a többnyire idős emberek. Naponta tapasztalják a hatóságok túlterheltségét, így kezd elterjedni, hogy az én mobilomat hívják, ha sürgős segítségre van szükségük. A tavalyi szezonban 8 alkalommal mentünk ki fél órán belül kocsival, és jelenlétünkkel sikeresen ijesztettünk el fura figurákat. HOGYAN? • Intézményi, vállalkozói megoldások A megoldás egyetlen kulcsa a jelenlét. Rendőri, vagyonőri, természetőri, vagy közterület felügyelői járőrözéssel nem lehet garantálni a biztonságot, csak csökkenteni lehet azt. Fegyveres, illetve speciális képzettségre itt nincs szükség, hiszen a leginkább veszélyeztetett korosztály a tizenéves fiatalok, és az idős emberek. A védelem klasszikus parkőri jelenlétet igényel. A szükséges minimális jelenléthez (zárt területen, korlátozott nyitva tartás mellett) legkevesebb 6 fő státusz kell. Vállalkozó számára kedvező lehet ez a munka, hiszen semmi kockázat, és biztos bevétel. A vállalkozót a profit vezérli: nem érdekelt a társadalmi igények kielégítésében. Intézményi szinten a költséghatékonyság megkérdőjelezhető, hiszen a belső késztetés nélküli bérmunkás csak a munkakörének megfelelő munkát fog ellátni – CSAK parkőr lesz. Az intézmények adminisztratív kötelezettségei nem teszik lehetővé a rugalmas munkaerő hasznosítást sem. Az intézmények - érdekeltség híján - bizonyos munkaerő-piaci lehetőségek kiaknázására sem alkalmasak. • Nonprofit lehetőségek A nonprofit szektor 3 fő területen ad többlet lehetőséget. Ezek: 1. a külső források bevonása (magyar és eu); 2. az önkéntes munka; 3. a komplex feladatellátás. A garantált feladatellátáshoz egzisztenciális érdek (hivatalos fő/mellék foglalkoztatás) szükséges, melyhez civil tagként hozzáadódik az önkéntes munka és a sokrétű szakmai önmegvalósítás. Képletesen szólva: egy nonprofit parkőr egyszerre nevelőtanár, propagandista és természetvédő kutató; munkaidejét nem a hivatali munkarend, hanem a szakmai késztetése határozza meg.

Nonprofit szervezet vagyonkezelői joga lehetőséget ad a gyors pályázati részvételre a vállalkozói (pl: Csevak) és a közszféra (önkormányzat, intézményei) szereplőivel. A civilek konzorciuma vagyonkezelőként több szakágazat pályázati hozzáférését biztosítja. A domb esetében sport, kulturális, környezet és természetvédő, valamint tenyésztői szervezet munkája kap jogi hátteret, jelentős anyagi többlet-ráfordítás nélkül. • Minimális ráfordítás és hozzáadott érték A minimális ráfordítás munkaerő-szükséglet elemzés alkalmazásával, kizárólagosan a kötelező önkormányzati ráfordítás igénybevételével készült. A két kötelező terület az élet és baleset elhárítás és a közvagyon védelme. A minimális munkaidő szükséglet számítás alapja a hétköznap délutáni és hétvégi teljes idejű nyitva tartás. 1 fő délelőtt, 2 fő délután, 1 fő éjszaka, valamint hétvégeken további +1 fő délelőtt. Átlagos napi munkaóra szükséglet számítása: heti összes munkaóra / 7 nap. Munkaidő-veszteség szorzó: 1,3 Munkabér értéknek „C” esetben a 2009. évi statisztikai átlagfizetést (vidék 191e Ft, Bp 235e Ft; közszféra: 158e Ft - 229e Ft) és járulékait (1,45 átlagszorzó); „A” és „B” esetben a vagyonvédelmi kamara legális foglalkoztatásra vonatkoztatott minimális óradíját (bruttó 950.- Ft/óra, nettó 600 Ft) tekintettük. • „A” esetben számításunk nem tartalmazza a költségráfordítást igénylő munkaidő veszteséget. Ez alá semmilyen módszerrel legális foglalkoztatást vállalni nem lehet. A minimális létszámigény 6 fő, mely a tartós foglalkoztatást garantálni nem tudja. Ez a tervezési módszer vállalkozói jellegű. Napi munkaidő szükséglet: 47 óra. Finanszírozási igény: 16.297.250.- Ft évente • „B” esetben számításunk tartalmazza közgazdaságilag indokolt, költségráfordítást igénylő munkaidő veszteséget. A minimális létszámigény 8 fő, mely a tartós foglalkoztatást garantálni tudja. Ez a tervezési módszer intézményi típusú. Napi munkaidő szükséglet: 61 óra. Finanszírozási igény: 21.151.750.- Ft évente • „C” esetben számításunk átlagos, számított értékeket alapul vevő kalkuláció. A minimális közszféra átlagot (158e Ft) figyelembe véve, a járulékkal növelt havi bruttó bér 221 ezer Ft/ fő. Napi munkaidő szükséglet: 61 óra / 8 fő. Finanszírozási igény: 21.235.000.- Ft évente Hozzáadott értéknek a konzorciumi egyesületek által díjmentesen felvállalt (környezetvédelmi, oktatási, sport, stb.), külső forrásból finanszírozott szakfeladatokat tekintjük. Menyhért Péter (okl. statisztikus, gazdasági tervező)/a Tamariska Park projektvezető