Egyesületi tagok kérdései
Tisztelt Egyesületi tag! Tájékoztatásul mellékelten megküldjük az eddig beérkezett – tagok által feltett – kérdéseket és az ezekre adott szakmai véleményünket. Bízunk benne, hogy munkájuk során összeállításunkat hasznosítani tudják. Botka Erika főtitkár
1.kérdés: Átalányadózó /kiskereskedelmi tevékenységet folytató, 87% költséghányad elszámolására jogosult / egyéni vállalkozó a vállalkozásában kizárólag üzleti célra használt ingatlanát értékesítette. Az ingatlan számlázott értékét vállalkozási bevételként kell elszámolni, de mivel átalányadózó, ezért a költségeket elszámoltnak kell tekinteni, ezért az ingatlan el nem számolt értékcsökkenését /fennmaradó nettó értéket/ is elszámoltnak kell tekinteni vagy levonható az eladási értékből és csak a fennmaradó érték a bevétel és így az szja és a tb járulékok alapja? Válasz: Az átalányadózó, amennyiben kizárólag üzemi célt szolgáló ingatlanát értékesíti, akkor az eladási ár valóban az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételének minősül az Szja. tv. 10. számú melléklete 2. pontja alapján. Az Szja. tv. 54. §-a szerint az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni. Az Szja. tv. 11. számú melléklete 22. pontjának előírása szerint ilyen felmerült költségnek minősül – többek között - a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök értékesítése esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege (azaz a nettó érték) is. Ebből következően átalányadózás esetén az értékesített ingatlan nettó értéke is elszámolt költségnek minősül, így azt nem lehet levonni az eladási árból. Ennek figyelembevételével kell az szja és a tb járulék alapját számítani. 2. kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy független felek (társas vállalkozások) között lehete kamatmentesen kölcsönt nyújtani jogkövetkezmények (adóalap növelés) nélkül? Válasz: Társas vállalkozások nyújthatnak egymásnak kamatmentes kölcsönt, eseti jelleggel. Rendszeresen viszont nem lehet kamatmentes kölcsönt nyújtani, mert az pénzintézeti tevékenységnek minősül, és ilyen tevékenységet csak hitelintézetek végezhetnek. Ha az érintett vállalkozások nem minősülnek a Tao. törvény szempontjából kapcsolt vállalkozásnak, akkor nem kell egyik félnek sem emiatt társasági adóalapot korrigálnia. 3. kérdés: 2010. évben osztalékelőleget fizettem, szja 25 %, eho nincs. 2011. évben válik végleges osztalékká. Ennek adója 16% , levonva az előleget (25%) és eho 14 %. Példával:
Osztalékelőleg 20.000.000,-Ft Szja (25%) 5.000.000,-Ft Végleges osztalék: 40.000.000,-Ft Adója (16%) 6.400.000,-Ft Még fizetendő szja osztalékfizetéskor: 6.400.000 - 5.000.000,- azaz 1.400.000,-Ft, és eho 14 % , max: 450.000,-Ft-ig. Válasz: A kérdésben levezetett számszaki számítás helyes. A 2010-ben felvett osztalékelőleg a 2011. évi beszámoló elfogadásával válik véglegessé, ezért a teljes megállapított (jóváhagyott) osztalékra a 2011. évi szja mértékkel – 16%-kal - kell az adót megállapítani. Mivel a 2010ben felvett osztalékelőleg után 25%-os szja-t kellett fizetni, a 2011. évi osztalék kifizetésekor a felvett előleg után megfizetett szja-t teljes összegében figyelembe lehet venni (levonásba kell helyezni). Meg kell azonban említeni, hogyha a kérdésben szereplő társaság csak 20 millió Ft osztalékot hagyna jóvá, akkor a 2010-ben megfizetett 25%-os szja és a 2011-ben fizetendő 16%-os szja közötti különbözetet a magánszemély igényelheti vissza a 2011. évről készülő szja bevallásában (2012-ben). 4. kérdés: Külföldi EU-s partnereink rendszerint később küldik a szolgáltatásról a számlákat, ezért elég gyakran kell az ÁFA bevallásunkat önrevíziózni. Ha például december hónapban érkezik meg a számla egy olyan szolgáltatásról, amelyet a szeptemberi ÁFA bevallásban kellett volna szerepeltetni, ha önrevíziót készítek szeptember hónapra, hogyan kell eljárnom: 1. az önrevíziós bevallásba csak a fizetendő ÁFÁ-t kell megnövelni és utalni az összeget az önrevíziós pótlékkal együtt, és visszaigénylésként csak a decemberi ÁFA bevallásba lehet beállítani (ebben az esetben a decemberi visszaigényelhető külföldi szolgáltatás ÁFA összege magasabb mint a decemberi fizetendő külföldi szolgáltatás ÁFA) vagy 2. az önrevíziós bevallásban a fizetendő és a visszaigényelhető ÁFÁ-t is megnövelhetem, és csak az önrevíziós pótlékot utalom. A kérdésem azért merült fel, mert mi az 1. pont szerint járunk el, így viszont előfordul, hogy egy bevalláson belül nem egyezik meg a külföldi szolgáltatás igénybevétele után fizetendő és visszaigényelhető összeg, és az APEH-től levelet kaptunk, hogy a feldolgozás során a program az egyezőtlenséget hibaként hozza, és felkértek a javításra. Válasz: A kérdésben szereplő önrevíziót – mivel szolgáltatásról van szó - a 2. pontban leírtak szerint kell végrehajtani. Ez az áfa törvény 119. §-a (1) bekezdésében, a 120. §-a b) pontjában és a 127. § (1) bekezdés bb) alpontjában leírtakból következik. 5. kérdés: Szeretném kérni a véleményét az alábbiakban bemutatott eseményről. Megbízott: Szerződés szerint az üzletviteli tanácsadást számlázó cég tevékenysége vállalkozások adásvételével és finanszírozásával kapcsolatos tranzakciós szakértői szolgáltatások nyújtása. A megbízó vállalkozás tőkeerős stratégiai partnert kívánt bevonni tőkehelyzetének stabilizálása és csomagolóipari piaci pozícióinak erősítése érdekében, ezért bízta meg a
tanácsadó céget, hogy kutasson A tanácsadó cég feladatai közé tartozott: • • • • • •
fel
ilyeneket
Európában.
a kiindulási helyzet és üzleti terv elemzése, cégértékelési modellszámítás elkészítése a lehetséges vevők azonosítása, első kapcsolatfelvétel velük összefoglaló vevőjelölteknek való elküldése vevőjelöltektől ajánlatok bekérése, értékelése és a további tárgyalópartnerek kiválasztása átvilágítás megszervezése és végigkísérése, a telephely és a menedzsment bemutatása ajánlatok bekérése, értékelése, adásvételi szerződés megkötéséig vezető tárgyalások kisérése
A kiválasztott befektető jelentős tőkeemelést hajtott végre a cégemnél, abszolut szakmabeli világcég. Többségi tulajdonba került a cégnél a tőkeemeléssel és letett az asztalra olyan 5 éves üzleti tervet, amiben megháromszorozza a bevételt és várhatóan megmenti a céget a csődtől. Kérdés, hogy alapítás-átszervezésként aktiválható-e a 150.000 euro üzletviteli tanácsadás? Annak megtérülése nem kérdés, és az összemérés elve alapján az elkövetkező 5 év bevételében fog megtérülni ez a költség. Az új tulajdonos számításai szerint nem a 150.000 ő 600 millió forint tőkeemelése is megtérül. euro, hanem az (A cég 2010-ben, mondanom sem kell, veszteséges és nem szeretnénk még tovább rontani az eredményt.) Válasz: A számviteli törvény 25. §-a (3) bekezdésének előírása szerint alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költségek aktiválhatóak, ha azok az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. A számviteli törvény hivatkozott szabályából következően – ha új tulajdonos lép be a társaságba – ez még önmagában nem minősül alapítás-átszervezésnek. A kérdésben leírt tényállás szerint viszont - a tulajdonosváltozáshoz kapcsolódóan - a társaság rendelkezik olyan üzleti tervvel, mely szerint a társaság az elkövetkező öt évben várhatóan megháromszorozza a bevételét. Ebből az következik, hogy a társaság a tulajdonosváltozáshoz kapcsolódóan jelentős tevékenység bővítést fog végrehajtani, illetve az új tulajdonos bevonása tevékenység bővítési céllal történt. Ez a tevékenység bővítés viszont már átszervezésnek minősülhet. Így ha az üzleti terv alátámasztja, hogy ezen átszervezéshez kapcsolódóan felmerült költségek a jövőben megtérülnek – azaz az üzleti terv nyereséges gazdálkodást mutat -, akkor az üzletviteli tanácsadásként felmerült költség és a tevékenység bővítésével összefüggő egyéb járulékos költségek átszervezési költségként aktiválhatóak (ha azok egyébként nem minősülnek beruházásnak, felújításnak). 6. kérdés: Érdeklődöm, hogy a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje után kell-e 27%-os eho-t fizetni 2010. évben? Válasz: A kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivétje után nem kell ehot-t fizetnie. Ennek az egyéni vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége van (2010-ben ez havi 4950 Ft volt).
7. kérdés: Cégünk egy másik cégből vált ki 2007-ben. A nyitó mérlegben a követelések között szerepel egy nagy értékű kölcsön követelés az egyik tulajdonos magánszeméllyel szemben. (Még a nagy cég adta a kölcsönt.) Minden év végén a kölcsön kamata előírásra és elhatárolásra került. A kölcsön visszafizetésének határideje már 3 éve lejárt. A megtérülésre nincs semmi esély. Kérdésem a következő lenne: - Élhetünk-e a követelés leírásának lehetőségével? Milyen mértékben? A behajthatatlanság tényét nem tudjuk bizonylatolni. Egyáltalán ilyen kölcsön esetén milyen módon lehet bizonylatolni a behajthatatlanság tényét? - Ha a követelés nem minősül behajthatatlannak, akkor csak a 20%-a írható le egy évben? Ezt a leírást milyen módon kell bizonylatolni? - A magánszemély az alapcégben 50%-ban tulajdonos, cégünkben először 50%-ban, 2010. augusztustól 25%-ban tulajdonos. Ez kapcsolt vállalkozásnak minősül? - Ha a leírás megtörténik a társasági adóalapot meg kell növelni a leírás értékével? - Az évenként előírt kamatrész elhatárolásnak mi a sorsa? Ugyan úgy leírható, mint a tőkerész? Válasz: A kérdésben szereplő kölcsönkövetelés (ideértve az ehhez kapcsolódó időbeli elhatárolásban szereplő kamatkövetelés összegét is) csak akkor lehet behajthatatlanként leírni, hogyha a cég teljesíti a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdése 10. alpontjában előírt egy feltételt. Ezen feltételek teljesítéséhez elsősorban a követelés érvényesítését kell megpróbálni végrehajtási eljárás, fizetéses meghagyásos eljárás keretében. Ha ezen eljárások keretében megállapításra kerül, hogy nincs fedezet, akkor le lehet írni. A leírás bizonylata az eljárásokhoz kapcsolódóan kiadott bizonylat, mely szerint nincs fedezet (pl. végrehajtó nyilatkozata). Az így leírt követeléssel nem kell az adóalapot megnövelni. A kérdésben leírtak szerint nagy összegű a követelés, ezért feltételezhető, hogy a költséghaszon elv szerinti leírás itt nem jöhet szóba [10/e. pont]. A követelést ebben az esetben akkor lehet behajthatatlanként leírni, hogyha elévül [10/g. pont]. Megjegyzem azonban, hogyha ilyen jogcímen írják le a követelést, akkor a cég nem tartja be a beszámolókészítés szabályait (ha a mérleg alátámasztására minden évben folyószámla egyeztetőt küldenek a követelésükről és ezt a magánszemély aláírja, akkor a követelés sohasem fog elévülni), így az ilyen jogcímen leírt összeggel a társasági adóalapot meg kell növelni (nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül). A követelést a magánszeméllyel szemben bármikor elengedheti a cég – az elengedésről a cégnek kell a magánszemély részére nyilatkoznia -, mely elengedett követelést személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Ebben az esetben nem kell a társasági adóalapot megnövelni, viszont a magánszemélynek jövedelme keletkezik, ami a magánszemély szempontjából hátrányos lehet. Ha az előbbi feltételek közül egy sem teljesül, akkor a követelésnek a könyvekben kell maradnia, és amennyiben a cég úgy ítéli meg, hogy ennek megtérülése bizonytalan, akkor értékvesztés elszámolásával a követelést le kell értékelni (az értékvesztés természetesen az előbb leírtakra tekintettel az aktív időbeli elhatárolásban szereplő kamatra is vonatkozik). Az így elszámolt értékvesztés összegével a társasági adóalapot meg kell növelni. Ha legalább 20%-os értékvesztést elszámoltak a követelésre, akkor valóban van arra lehetőség, hogy ezen követelés bekerülési értékének a 20%-át társasági adóalap csökkentésként figyelembe vegyék (mivel 365 napon túli követelésről van szó).
8. kérdés: Lehetséges-e a korkedvezmény-biztosítási járulék 2011-ben növekvő, vállalkozásokat terhelő mértékére 2010-ben céltartalékot képezni? A tényállás a következő: A 2007-ben bevezetett járulék, amely 13%, első évben teljes egészében a költségvetést terhelte, majd fokozatosan évről-évre 3,25%-kal emelkedő mértékben a vállalkozások terhévé vált. A 2010-ben 9,75%-os teher, 2011-ben már 13%-ban a vállalkozásokat terheli. Adva van egy olyan nagyvállalat, melyet ez jelentősen érint, amiből 2010-ről 2011-re kb. 27 millió Ft lesz a költségnövekedése. Adott cégnél eddig nem merült fel vonatkozó jogcímen céltartalék képzés, de most igen, mivel szakmai körökben hallhatóan, több hasonló tevékenységű cég már évek óta képez céltartalékot erre a költségnövekedésre. Már sokan és sokszor körüljárva a témát, viszont mi nem igazán találunk rá lehetőséget a számviteli törvény ide vonatkozó szabályai alapján. Válasz: A foglalkoztatónak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXXV. törvény 20/A. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a foglalkoztatónak a korkedvezményes munkakörben foglalkoztatottak után kell a korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetnie. E törvény 20/A. §-a (2) bekezdésének előírása szerint erre a járulékra a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A törvény hivatkozott szabályából következően ez olyan költség a társaságnál, amely a működése során folyamatosan felmerül (még ha növekvő összegben is). A számviteli törvény 41. §-a (3) bekezdésének előírása szerint céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. Így a számviteli törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a 2010. évi beszámolóban a 2011. évre várható ezen járulék fizetési többletre céltartalékot képezzenek. Az érintett dolgozók 2011ben dolgoznak, így ezen teljesítmény árbevételének kell fedezetet nyújtania a 2011-ben felmerülő megnövekedett költségekre. 9. kérdés: Innovációs járulék fizetésére kötelezett-e az a társaság, amely kapcsolt vállalkozása egy olyan kft-nek, amely innovációs járulékfizetésre kötelezett a Kk. tv. 3. §-a szerint? A kérdéses társaság önmagában nem minősül középvállalkozásnak. A másik kérdésem: Számla kibocsátásánál a vevő adószámát fel kell-e tüntetni minden esetben vagy csak a fordított adózás és a Közösségen belüli értékesítés esetében? Válasz: Egy adott vállalkozás minősítéséhez - a Kk. tv. 5. §-a (7) bekezdésének előírása szerint a 3. §ban szereplő adatok megállapításához - az e törvény szerinti kapcsolódó vállalkozások adatait hozzá kell adni. Így ha a vállalkozásuk – az előbb hivatkozott törvény alapján - kapcsolódó vállalkozása a kérdésben szereplő kft-nek, akkor a saját adataikhoz a kft. adatait is hozzá kell számítani. Mivel a kft. innovációs járulék fizetésére kötelezett, ezért a saját vállalkozásuknak is járulékfizetési kötelezettsége van (az együttes adatok meghaladják a kis- vagy mikrovállalkozásra vonatkozó adatokat). Az áfa tv. 169. §-a tartalmazza a számla kötelező adattartalmát. A törvény kötelező jelleggel csak a vevő nevét és címét kéri, a vevő adószámát nem. A 169. § d) pontja nevesíti, hogy milyen esetekben kötelező a vevő adószámát feltüntetni. Ez pedig az, amikor a vevő az adófizetésre kötelezett (pl. a kérdésben felsorolt esetek: fordított adózás, közösségi értékesítés).
10. kérdés: Beruházási devizahitel árfolyamveszteségének elhatárolása és céltartalék-képzés - nem könnyű témába - mentünk bele 2008. évben. Most forintról Eur könyvelésre szeretnének áttérni a tulajdonosok, amihez két kérdésem kapcsolódik: 1. Az eur könyvelésre való áttérés hogyan hat az elhatárolt árfolyamra, céltartalék képzésre? Jól gondolom e, hogy az áttérés miatt nem kell feloldani egyiket sem, ezzel "bebetonozom" az árfolyamot és az áttéréskori árfolyamon a törlesztés arányában oldom fel változatlanul a hitel vagy az eszköz élettartama szerinti időre az árfolyamot és képzem a céltartalékot. 2. Milyen érvekkel tudom lebeszélni a tulajdonost, hogy ne térjen át devizás könyvvezetésre. Jellemzően belföldre értékesít, a kötelezettségei vannak Eur-ban (hitelek, lízingek) és a szerződéseiben Eur árban állapodik meg jellemzően. Mik az előnyei és hátrányai a devizás könyvvezetésnek? Válasz: 1. Forintos könyvvezetésről euros könyvvezetésre való áttéréskor valóban a devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét és az ehhez kapcsolódó céltartalékot nem kell/lehet feloldani. A forintos mérlegben lévő időbeli elhatárolás mérlegfordulónapi záró állományát és az erre képzett céltartalékot a mérlegfordulónapi MNB árfolyammal kell euróra átszámolni. Mivel euróban történik a könyvvezetés és euróban van a beruházási hitel is, ezért az átállás után a beruházási hitelnek értelemszerűen nem lehet árfolyamvesztesége, amit el lehetne majd határolni. Ezért az időbelileg elhatárolt árfolyamveszteséghez új tétel nem jöhet. Az euróban lévő elhatárolt árfolyamveszteséget a hiteltörlesztés arányában kell feloldani, kivéve, ha a hitelből megvalósított tárgyi eszköz kikerül a könyvekből (értékesítés, selejtezés stb.), vagy a hitelt egyösszegben visszafizetik, mert ezekben az esetekben egyösszegben fel kell oldani az elhatárolt árfolyamveszteséget. A céltartalék sem oldódik fel áttéréskor, a képzendő céltartalékot minden mérlegfordulónapon a kérdésben leírtak szerint újra kell majd számolni. 2. Eurós könyvvezetésre akkor célszerű áttérni, ha a vállalkozásnál többségben vannak az eurós ügyletek, mert eurós könyvvezetés választása esetén az eurós ügyleteknél ki tudja védeni a vállalkozás az árfolyamkülönbözetek elszámolását. Attól, hogy a hitel- és lízingtartozások euróban vannak, illetve az értékesítések euróban történnek még feltételezhetően nem érdemes eurós könyvvezetésre áttérni, mert a vállalkozásnál az áttérésnek negatív következményei lehetnek. Az áttérésnél azt kell mérlegelni, hogy eurós könyvvezetés esetén, ha az ügyletek nem euróban merülnek fel, akkor itt is árfolyamkülönbözetek fognak keletkezni. Márpedig eurós könyvvezetés esetén is lesznek forintban felmerülő tételek (szállítói számlák, munkabérek, adók és járulékok, forintos bankszámla, forintpénztár), amelyek euróban történő könyvelésekor árfolyamkülönbözeteket kell elszámolni, euróban. Így például, ha forintos szállítói számlát kap a vállalkozás, akkor azt a teljesítésnapi - számviteli politikában választott árfolyammal – át kell számolni euróra. Amennyiben ezt a számlát kifizetik forintban, akkor a fizetésnapi árfolyammal kell átszámolni, hogy a kifizetés mennyi euró. A kifizetett euró összeg el fog térni a számla euró összegétől, ezért kell árfolyamkülönbözetet elszámolni. Ha eurótól eltérő devizanemben (pl. dollár, svájci frank) merülnek fel ügyletek, akkor szintén az ügyletek euróban történő könyvelésekor árfolyamkülönbözetek fognak keletkezni, szintén euróban. Ha sok forintos, illetve eurótól eltérő devizában felmerülő ügyletei vannak a vállalkozásnak, akkor az árfolyamkülönbözetek miatt ez a könyvvezetés elveszíti előnyét függetlenül attól, hogy a hiteleknél, vevőköveteléseknél nem kell árfolyamkülönbözetet elszámolni. Az áttérés
mérlegeléséhez javasolható, hogy a vállalkozás próbakönyveléssel győződjön meg arról, hogy áttérés után milyen árfolyam különbözetekkel kell számolnia. 11. kérdés: Ezúton szeretnék az alábbi kérdésben útmutatást kérni Öntől, mert az új áfa törvény fordított adózással kapcsolatos paragrafusa, sajnos még mindig nem egyértelmű, fennakadást okoz a partnercégekkel való szerződéskötésben, illetve számlázásban a különböző értelmezések miatt. Társaságunk nyílászárók gyártásával és azok beépítésével foglalkozik. Legtöbb esetben új beruházásnál, azok nyílászáróinak gyártási, szállítási és beépítési munkáinak komplett kivitelezésére szerződünk. Vállalkozási szerződés keretében osztatlan szolgáltatásként elvállaljuk homlokzati nyílászárók gyártási, szállítási és beépítési munkáinak komplett kivitelezését. A szerződés tárgyában szereplő munka megvalósítása építési-hatósági engedély köteles. Ennek tudatában - egy szakvélemény szerint -, mivel Társaságunk komplett szolgáltatást végez, a számla kibocsátásánál a fordított adózást kell alkalmazni. Más szakvélemény szerint, mivel a szállítási és beépítési munkák a szerződéses összeg kisebb részét képezik, ezért azokat járulékos költségnek tekintve, termékértékesítésről van szó, így 25% áfa köteles a tevékenység. A fenti kérdésben nem egyértelmű az álláspont a partnercégek között sem, ezért nincs egyhangú megítélés az ügyben. Szeretnénk ezen a területen is a legjobb tudásunk szerint dolgozni és a törvényt helyesen alkalmazni, ezért kérjük szakmai állásfoglalását, mely szakvélemény helyes. Válasz: A kérdésben leírt tényállás szerint építési-hatósági engedély köteles munkához kapcsolódóan vállalkozási szerződés keretében, osztatlan szolgáltatásként vállalják a nyílászárók gyártási és beépítési munkáit. Így vállalkozásuk építés-szerelési szolgáltatásra vonatkozóan köt vállalkozási szerződést, ezért véleményem szerint az áfa tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – mint építőipari szolgáltatás - fordított adózás alá esik az ügylet (függetlenül a beépített ablakok értékétől). Amennyiben a vállalkozásuk adás-vételi szerződés keretében értékesítené a nyílászárókat, akkor termékértékesítésnek minősülne az ügylet és ebben az esetben kellene 25%-os áfa-t felszámítani. A kérdésben hivatkozott véleményről – miszerint a szállítási és beépítési munkák a szerződéses összeg kisebb részét képezik, ezért azokat járulékos költségnek tekintve, termékértékesítésről van szó, így 25% áfa köteles a tevékenység – tudomásom van, azonban azzal nem értek egyet. Az adóhatóság nem adott még ki erre vonatkozóan hivatalos iránymutatást. Mivel ilyen vélemény is tapasztalható, ezért javasolom a kérdést a központi adóhatósággal is elbíráltatni. 12. kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy mi lesz azzal a céltartalékkal, amit egy kettős könyvvitelt vezető kft. képzett 2009-ben, majd 2010-től áttért az EVA hatálya alá? EVA alapját fogja képezni, ha 2010-ben feloldja a céltartalékot, mint egyéb bevétel? Mire vonatkozik a Eva tv. 19. §-a (9) bekezdésének b. pontja, mely szerint növelni kell az Eva tv. hatálya alól való kikerüléskor /legalábbis így értem/ az eva-s időszak előtti évben a jövőbeni kötelezettségre képzett céltartaléknak az eva alóli kijelentkezést követő első évben a képzett céltartalékot meghaladó összegű céltartalékkal a társasági adó alapot. Az eva-s időszaka alatt is kell céltartalékot képezni a kettős könyvvitelt vezető kft-nek? Állítólag ez a céltartalék képzés egy kedvelt adóhiányt megállapító eszköz az adóhivatalban. Ha a cég 2009-ben képzett céltartalékot, azzal esetleg nem kell tovább foglalkoznia, hanem csak majd ha megszűnt eva-s lenni, akkor beállíthatja növelő tételként a 2009-ben képzett összeget a társasági adó alap meghatározásakor, mondjuk 2012. évi társasági adóalapjánál növelő tételként, ha 2011. év végével megszűnik eva-s lenni? Ezt megteheti?
Válasz: Az eva-s kft a számviteli törvény hatálya alatt van, ezért a céltartalék képzés és felhasználás vonatkozásában a számviteli törvény szabályait alkalmaznia kell. A kft. 2009. évben társasági adóalany volt, ezért a megképzett céltartalékkal 2009. évben a társasági adóalapot meg kell növelnie. Ha a kft. 2010. évben eva-s lett és a számviteli törvény szerint 2010-ben fel kell oldania a céltartalékot, akkor azt egyéb bevételként kell elszámolnia. A kft-nek nincs mérlegelési lehetősége, hogy a céltartalékkal az eva-s időszak alatt ne foglalkozzon. [Pl. ha a kft. 2009. évben egy 2010-ben fizetendő végkielégítésre képzett céltartalékot, akkor 2010-ben ezt a céltartalékot - a számviteli törvény előírása alapján - a végkielégítés költségkénti elszámolásával egyidejűleg fel kell oldania.] Mivel az Eva tv. erre a bevételre nem tartalmaz külön előírást, ezen bevétel után meg kell fizetni az eva-t. Ugyanígy ha eva-s időszak alatt kell képeznie a kft-nek céltartalékot és ezt a céltartalékot eva-s időszak alatt fel kell oldania, akkor ez a bevétel után is meg kell fizetnie az eva-t. A kérdésben szereplő Eva tv. 19. §-a (9) bekezdésének b. pontja valóban az eva-ból a társasági adó hatálya alá visszakerülő társaságra tartalmaz társasági adóalapra vonatkozóan külön előírást. Ezt a szabályt csak visszatérés esetén kell alkalmazni. A hivatkozott szabály csak annyit mond, hogyha a kft. 2012-ben társasági adóalany lesz, akkor a 2012. nyitó adatában lévő céltartalékot viszonyítani kell a 2009-es mérlegben lévő záró céltartalékhoz, és a 2009. évi céltartalékot meghaladó összeget 2012-ben társasági adóalap növelő tételként kell figyelembe venni.
13. kérdés: Szeretnék segítséget kérni a belföldi kiküldetés során felmerülő költségek elszámolásával kapcsolatban. A napi étkezési és szállásköltség kifizetése a cég nevére kiállított számla ellenében történik. A kérdésem, hogy mindkét esetben a számlaérték 1,19-szorosa után 16 % szja-t és 27% eho-t kell-e fizetni? Válasz: A belföldi kiküldetéshez kapcsolódóan a cég nevére szóló szállásszámlát igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. A szállásköltség az Szja. tv. előírása szerint nem minősül nem pénzbeli juttatásnak, ezért azután semmilyen adóteher nem merül fel. A cég nevére számlázott étkezési költség viszont az Szja. tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, melynek a számla szerinti értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Étkezési költség esetén a számlaérték 1,19-szorosa után 16 %-os személyi jövedelemadót és 27%-os eho-t kell fizetni. 14. kérdés: 2011.01.01-től változott az ÁFA törvény az oktatás teljesítés helyét illetően is. [Áfa-tv. 42. §, 43. § (1) bekezdés d) pont]. Cégünk a külföldi társvállalat dolgozóit tanítja be, tehát az új szabály szerint nem kell belföldi ÁFÁ-t felszámítanunk (az igénybevevő adóalany külföldi). A betanítás azonban már 2010. novemberétől zajlik, számla még nem készült. Az ÁFA tv. 58. § (1) bekezdése alapján határozott idejű elszámolásról van szó, tehát a teljesítés időpontja az ellenérték megfizetésének esedékessége lesz. 2010-ben az oktatás teljesítés helye a tevékenység végzésének helye volt, azaz Magyarország. Az átmeneti rendelkezések között nem találtam az ilyen esetekre vonatkozóan semmit. Várom szíves véleményüket, hogy valóban a 2011.01.01től érvényes szabályok szerint járhatunk-e el, azaz nem kell ÁFÁ-t számláznunk.
Válasz: A 2011. január 1-től hatályos Áfa tv. előírása szerint oktatási szolgáltatás esetén – ha a szolgáltatásnyújtás adóalany részére történik - a teljesítés helyét az Áfa tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírása alapján kell elbírálni. E szerint a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett. Így külföldi adóalany részére nyújtott oktatási szolgáltatás esetén valóban nem kell áfa-t felszámítani. A hivatkozott törvényi változáshoz kapcsolódóan az Áfa tv. módosítása nem tartalmaz átmeneti szabályt. Ebből következően, ha a szerződő felek az Áfa tv. 58. §-a szerinti elszámolásban állapodtak meg – és oktatási szolgáltatásnál ilyen tartalmú megállapodás értelmezhető -, akkor az áfa teljesítési időpontja az ellenérték fizetésének esedékessége. Amennyiben a fizetés esedékessége 2011-re esik, a számlázott oktatási szolgáltatás után nem kell áfa-t felszámítani. 15. kérdés: Az Szja tv. szabályai több tekintetben megváltoztak 2011. január 1-jével, mely változások érintik a telefonszámlák adófizetési kötelezettségét is. Az Szja tv. erre vonatkozóan tartalmaz átmeneti rendelkezést, ezért az egyesületi tagok részéről rendszeresen felmerülő kérdés, hogy az adófizetési kötelezettséget hogyan kell megállapítani a 2010. december havi telefonszámlák után, ha azt a vállalkozások 2011. január hónapban kapják meg és 2011. január havi a számla fizetési esedékessége? Ebben az esetben a magáncélú használat után a 2010. évi, vagy a 2011. évi szabályok szerint kell az adókötelezettséget megállapítani? Válasz: Szakértővel egyeztetett álláspontunk a következő. Az Szja. tv. előírása szerint az adókötelezettség keletkezésének időpontja - ha a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával - a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja [Szja. tv. 10. § (3) bekezdés]. A cégtelefon magáncélú használata esetén a jogosultság nem a tényleges használatkor tekinthető megszerzettnek, hanem akkor, amikor a kifizető az őt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékét megállapítja, és dönt arról, hogy azt megtérítteti-e vagy sem a használóval. A magánszemély ettől a döntéstől függően szerzi meg az ingyenes vagy kedvezményes használatra való jogosultságot. Ez azt jelenti, hogy az adókötelezettséget a szolgáltató által megküldött számla kézhezvételének időpontjára kell megállapítani. Amennyiben a kifizető a magáncélú használat miatti kiadását a használóval (használókkal) megtérítteti, nem kell adót (tb-t, ehot) fizetnie akkor sem, ha a térítés (pénztári befizetés, bérből történő levonás, számla kiegyenlítés) az adóbevallásra előírt határidőig nem történne meg. Az előbb leírtakból következően – ha a 2010. decemberi telefonszámlát 2011. januárban kapja meg a vállalkozás -, akkor az adófizetési kötelezettség 2011. januárra esik, ezért az adófizetési kötelezettséget a 2011. januárban hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. A telefon magáncélú használata magánszemély által meg nem térített része szja és eho alapot képez 2011-től, az adóalap 1,19-szerese után 16 %-os szja-t és 27 %-os ehot kell fizetni (2011-ben már nincs tb járulék, csak eho). A kérdésben szereplő esetben ezen kötelezettségeknek a bevallása és befizetése 2011. február 12. 16. kérdés: A szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítási járulékalap. Társaságunknál a 2010. évi felsővezetői prémium egy részét 2011-ben fizetjük ki, melyet mi le szoktunk elhatárolással könyvelni a 2010. év költségei közé. Ennek tb bevallása 2011-ben lesz. Nekem kell-e módosítanom a 2010. évi járulékalapot a 2009-re visszakönyvelt bér mínuszolásával (mert az viszont a 2010-es alapban benne van), valamint a 2010-re könyvelt bér hozzáadásával?
Válasz: A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 3. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. E törvény 3. §-a (4) bekezdésének előírása szerint a számviteli törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre határozza meg. Ezen előírásokból az következik, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartózó vállalkozónak a szakképzési hozzájárulást a kettős könyvvitel adatai alapján könyvelt társadalombiztosítási járulékalap alapján kell megállapítania. A kérdésben leírtak szerint a vállalkozás a 2009. év után megállapított vezetői prémiumokat időbeli elhatárolással 2009. évre elszámolta költségként. Meg kell jegyezni – mert a kérdésben leírt tényállás erre nem tér ki -, hogy ezen prémiumokhoz kapcsolódó tb. járulékot is időbeli elhatárolással a 2009. évre le kellett volna könyvelni. Mivel 2009-ben ezek a prémiumok a bérköltségek között szerepeltek, ezért az ezután fizetendő szakképzési hozzájárulást is 2009. évre el kellett számolni. Ha a vállalkozás ezt a prémiumot 2010-ben fizette ki, akkor azt 2010-ben bérköltségként elszámolta és utána a tb. járulékot bérjárulékként elszámolta, bevallotta. Viszont ez a bérköltség és tb. járulék a 2010-es üzleti év nyitásakor a passzív időbeli elhatárolásokban szerepel, legkésőbb a 2010-es prémium számfejtésekor ezt az időbeli elhatárolást fel kell oldani bérköltséget és bérjárulékot csökkentő tételként. Így 2010. bérköltségében és bérjárulékában ezek a költségek nem szerepelhetnek (ha azonos összeget fizettek, akkor az időbeli elhatárolás feloldása kinullázza a költségelszámolásokat). Ha a 2010-es üzleti év után ismételten megállapítanak prémiumot, akkor azt szintén időbeli elhatárolással – a hozzá kapcsolódó tb. járulékkal együtt – a 2010-es üzleti év bérköltségeként, bérjárulékaként el kell számolni. Mivel az időbelileg elhatárolt prémium tb. járulékalap is (bár az igaz, hogy csak a 2011-es kifizetéskor ezt bevallani), ezért az a 2010-es üzleti év után megállapítandó szakképzési hozzájárulás alapja lesz, a vállalkozásnak a kötelezettséget a 2010-es évre be kell vallania. Összefoglalóan: nincs változás abban, hogy a számvitelben elszámolt tb. járulékalap után kell a szakképzési hozzájárulást megállapítani és nem az üzleti évben a tb. bevallásokban szereplő összegek után. Így a kérdésben felvetett mínuszolás és plusszozás nem értelmezhető. 17. kérdés: Az I. egyedévi szakmai program keretében kérdezték, hogy az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 16 vagy 25 százalék? Válasz: A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló CLIII. törvény 67. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az egyéni vállalkozó 2010. évi osztalékalapja után fizetendő adó megállapítása tekintetében az Szja. tv. 2011. január 1-jétől hatályos 8. §-a (1) bekezdését alkalmazni kell. Így az adó mértéke az adóalap 16 százaléka. 18. kérdés: Többen kérdezték, hogy az egyéni vállalkozónál a családi kedvezményt a vállalkozói kivét szerinti adóalapból, illetve a vállalkozói adóalapból lehet érvényesíteni? Válasz: Az Szja. tv. 49. §-a (1)-(2) bekezdése és (4) bekezdésének a) pontja alapján az egyéni vállalkozó a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az adót az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg. Ebből az következik, hogy azt a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentet adóelőleg-alap után kell megállapítani.
