Tisztelt Kertbarát Tagok!

PALOTÁSI KERTBARÁT EGYESÜLET 3042 Palotás zártkert, Középső út 871/1 hrsz. * Postacím: Kain Lajos, 1157 Budapest, Erdőkerülő út 45. II/2. Számla: Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet: 65600151-14100062 * Adószám: 19161770-2-12 Tel: 06-70-206-1330 * E-mail: [email protected]

Tisztelt Kertbarát Tagok! Egy év telt el, hogy 2007 szeptember 22-én rendkívüli Közgyűlésünkön elfogadtuk az Egyesületünk átdolgozott új Alapszabályát. Az új Alapszabály kidolgozásában Sipos Gábor, dr. Szűcs András választmányi tagok mellett több tagtársunk is részt vett. Az Alapszabály módosításával sikerült követnünk a társadalomban végbemenő változásokat, a civil szervezetek megváltozott szerepét és lehetőségeit megjelenítő új formákat, működési feltételeket. A kibővített Alapszabály a működés szélesítése mellett biztosította a közhasznú szervezetkénti bejegyzést is, amit 2008. évben két sikeres pályázattal hasznosítottunk. Erről a Hírlevélben még részletesebben is szó lesz. Az alapszabály mellé megalkottuk a hozzá kapcsolódó szabályzókat is, az Etikai Kódexet. a Fegyelmi Szabályzatot és a Pénzkezelési Szabályzatot. 2008. évi közgyűlésen feladatul tűztük ki az ingatlantulajdonosokkal való kapcsolattartás, együttműködés erősítését. Bánhidy Tamás vezetésével a Választmány mellett 6 fővel megalakítottuk az utcánkénti aktíva hálózatot azzal a céllal, hogy minden ingatlantulajdonoshoz eljussanak és megismertessék az Egyesületünk fő céljait és feladatait, valamint közvetlenül is bevonják őket a végrehajtásba, segítve a tagtoborzást. A csoportnak a Választmány a szükséges információkat, segédanyagokat (megbízólevél, térkép, névsor stb.) biztosította. Munkájukhoz a tagság és ingatlantulajdonosok segítségét is igényeljük vélemények, javaslatok, feladatokban való aktív részvétel formájában. Az írásos tájékoztatást, információáramlást sikerült az elmúlt évekhez képest jelentősen javítani. Egyesületünk ma már saját WEB-lappal rendelkezik (www.palotasikert.hu). Itt megtalálható minden olyan kérdés, ami Egyesületünk működésével kapcsolatos. Észrevételeik, javaslataik megtételére is lehetőséget biztosítunk, ezekre válaszolunk. A zártkertben 4 db. tájékoztató táblát helyeztünk ki, itt is közreadtuk programjainkat, folyamatosan beszámoltunk munkánkról. Tagságunk több éves igényét valósítottuk meg a sebességkorlátozó táblák kihelyezé-

2 sével. Az Önkormányzattal egyeztetve a zártkert egészére kiterjedő sebességkorlátozást a hatóság támogatja és ellenőrzi. Programunkban szerepelt a Palotási Önkormányzattal, Palotás és Vidéke Sporthorgász Egyesülettel Együttműködési Megállapodás kezdeményezése. Ez az Önkormányzat esetében megvalósult, azonban a Horgász Egyesülettel nem, ugyanis kezdeményezésünket nehézkesen fogadják, nem ismerik fel a közös pontokat, mely összekötheti mindkét Egyesület tevékenységét, főleg a természeti értékek megőrzésében. Ugyanakkor szándékunkat a megállapodásra a Palotás és Környéke Sporthorgász Egyesülettel továbbra is fenntartjuk. (Az Önkormányzattal kötött Együttműködési Megállapodást teljes terjedelmében közzétettük a Hírlevélben, illetve a honlapunkon.) Vállaltuk, hogy támogatjuk az 54,5 millió forintos vízi közmű létesítmény hasznosítását, segítjük a rácsatlakozások szervezését, kérve minden tulajdonostársat a törlesztő részletek és a fogyasztás pontos fizetésére. E téren sajnos még mindig sok hiányosságot tapasztalunk, főleg a fizetési fegyelem betartásával vannak problémák. A rácsatlakozásokból befolyt összegek növelik a terület fejlesztésének, tisztántartásának lehetőségét. Ebből finanszíroztuk többek között az utcatáblák elkészítését és kihelyezését, továbbá az utak menti bokrok, cserjék tisztítását, a telefonvezetékek kiszabadítását, a szemétszállítás gyakoribbá tételét. Célul tűztük ki, hogy kibővítjük a közterületi bejárásokat, határozottabb fellépést kezdeményezünk a közterület rendje és tisztasága ellen vétőkkel szemben. Ennek érdekében 3 alkalommal tartottunk területbejárást, itt főleg saját tennivalóinkat vettük számba, továbbá intézkedtünk az utak tisztítására, a közlekedési akadályok megszüntetésére, a súlyosan elhanyagolt ingatlanok fotóit tablón közszemlére bocsátottuk, ugyanakkor a jó példákat szintén népszerűsítettük (falunapon, szakmai napok programjain, honlapunkon). Vállalt feladataink közül a legnagyobb hangsúllyal az úthálózat karbantartása, fejlesztése szerepel. A 2006-ban történt nagyarányú kőszórásra 540 tonna követ vásároltunk. Karbantartásra az ezzel kapcsolatos kiadások 80%-át, új útra (Keszeg és Erdősor út) 20%-át fordítottuk. Azóta eltelt időszakban a Zártkertben megnövekedett a forgalom, nőtt az építési kedv, így megnőtt a nehézgépjárművek forgalma is. Mindezek kedvezőtlenül befolyásolták útjaink állapotát. A felsoroltakon túl rontotta az utak járhatóságát az új vízbekötések, technológiától eltérő kivitelezése (átfúrás helyett gödörbe fektetés). Ez ügyben intézkedtünk, kértük a tömörítést, a lefektetett csövek feletti kövezést, a kivitelező ezt elvégezte. Az útjaink jelenlegi kedvezőtlen állapota arra a döntésre kényszerített, hogy a nagy kiterjedésű gödröket, kátyúkat lehetőség szerint mindenütt kijavíttassuk, erre 350 tonna vegyes követ hozattunk, terítése jelenleg is folyik. A kő beszerzése, a szükséges földmunkák és a terítés várható költsége 750.000 Ft. A 2009. évi anyagi forrásainkat a következőkre alapozzuk: - összegben és számszerűségben növekvő tagdíj befizetés, - 1% jövedelemadó felajánlás (Egyesületünk jogosulttá vált), - pályázati lehetőségek kiaknázása, - viziközmű csatlakozásból adódó önkormányzati bevétel visszaforgatása, - a nem tag ingatlantulajdonosok hozzájárulásával a Felező út műútig tartó szakaszának, és a Cserhát sor egy részének lekövezése. Évek óta kiemelt figyelmet fordítunk a taglétszám alakulására, a szervezett programokra történő mozgósításra (Falunap, Szakmai Napok stb.) A Kertbarát tagokon kívül közhasznú rendezvényeinkre meghívtunk minden ingatlantulajdonost is. A programok nyitottsága, az érdekképviselet lehetősége az elmúlt években több ingatlantulajdonost is a tagjaink sorába vonzott,

3 amit szeretnénk működési területünk teljes egészére kiterjeszteni, ebben továbbra is számítunk tagjain támogatására, aktív közreműködésére. A Választmány a 2008. évi tagdíj befizetések addigi rendszerét megváltoztatta, így az év végén nem küldtünk befizetési csekket, mert a pénzkezelő a csekkek után 200 Ft.-ot levont, ezért 3 alternatívát jelöltünk meg a tagságnak, folyószámlára történő befizetés, aktíyáknál történő készpénz befizetés bizonylatra, illetve a tag által igényelt számlára. A tagság körében a változtatás zavart keltett, mindössze 63 fő fizetett az új rendszer alapján. Ezért úgy döntöttünk, hogy visszatérünk az általunk biztosított csekken történő befizetésre. Azok számára, akik 2008-ban még nem fizettek tagsági díjat (89 fő), október elején, kísérőlevéllel mellékeltük a befizetési csekket, bízva abban, hogy valamennyien rendezik az elmaradásukat. A 2008. februári Közgyűlés úgy döntött, hogy a 2009 évi tagdíjat 2000 forintról 3000 forintra emeli. A postai költség miatt 3200 forintot kérünk befizetni, az erről szóló befizetési csekket postázzuk. Úgy gondolom a 2008. évi egyesületi élet megélénkült, céljaink világosak, egyre többen ismerik fel a közösségben, az összefogásban rejlő lehetőségeket. Bízunk abban, hogy az elkövetkező években még hatékonyabb, még sikeresebb szervezeti élet folyik majd Egyesületünkben, amihez elengedhetetlen a tagság aktivitása és bizalma. Kain Lajos az egyesület elnöke

4 PALOTÁS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 3042 Palotás, Kossuth l. u. 1.

PALOTÁSI KERTBARÁT EGYESÜLET 3042 Palotás, zártkert, Középső út. 871/1 hrsz.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött a Palotás Községi Önkormányzat, képviseli: Szabó Mihály polgármester, székhelye: 3042 Palotás, Kossuth L. u. 1. (a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről a Palotási Kertbarát Egyesület, képviseli: Kain Lajos elnök, székhelye: 3042 Palotás, zártkert, Középső út. 871/1 hrsz. (a továbbiakban: Egyesület) között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek szerint: 1. A felek kinyilvánítják akaratukat, hogy közös érdekeiknek megfelelően együttműködnek a Palotás tóparti mezőgazdasági külterület megóvásában, a mezőgazdasági kultúra fejlesztésében, a közösségi értékek ápolásában. 2. Megállapodnak abban, hogy a közös célok elérése érdekében harmadik személy, illetve a nyilvánosság előtt képviselik egymás érdekeit. 3. Az együttműködés keretében: az Önkormányzat vállalja, hogy a testületi ülések azon napirendjeire, melyek a szóban forgó terület helyzetével, fejlesztési terveivel, valamint az ingatlantulajdonosokat érintő kérdésekkel foglalkozik, tanácskozási joggal meghívja az Egyesület képviselőjét; hozzájárul a Palotás tóparti terület biztonságához, védelméhez; segíti az Egyesület természet- és környezetvédelemmel, a mezőgazdasági kultúra fejlesztésével kapcsolatos közösségi rendezvényeit, ezekhez, illetve a Közgyűléshez -előzetes egyeztetés alapján- évi 4 alkalommal térítésmentesen helyet biztosít; elősegíti a hatáskörébe tartozó közintézmények Egyesülettel történő együttműködését; közös területbejárásokat szervez, melynek végén egyeztetik a tapasztalatokat és kijelölik az ebből fakadó feladatokat; a hivatalos honlapján közzéteszi az Egyesület főbb tevékenységét, programjait; kiemelt rendezvényeire meghívja az Egyesület képviselőit. az Egyesület vállalja, hogy tevékenységével elősegíti az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a Palotás tópart természet- és környezetvédelméből, a közterület rendjének fenntartásából eredő kötelezettségeinek ellátását; a lehetőségeinek mértékében segíti az Önkormányzat területre vonatkozó határozataiból fakadó ingatlan tulajdonosi kötelezettségek teljesítését; a céljaihoz kapcsolódó közhasznú programjait a palotási lakosok részére is meghirdeti, azokon bárki, korlátozás nélkül részt vehet; az Önkormányzat, illetve a közintézmények nyilvános kulturális programjaira mozgósítja az ingatlantulajdonosokat, részt vesz a palotási falunap szervezésében; kiemelt Egyesületi rendezvényeire meghívja az Önkormányzat képviselőit;

5 az együttműködési témákban Európai Uniós-, illetve hazai pályázatokhoz partnerségi, támogatói segítséget nyújt. 4. Jelen megállapodást a felek határozatlan időtartamra kötik. A körülmények és a feltételek lényeges változása esetén a szerződő felek megállapodnak a módosításban, a szükséges kiegészítésekben, illetőleg bármelyik fél jogosult jelen szerződés felmondására. A felmondásra kizárólag írásban kerülhet sor. 5. Évente november hónapban közösen értékelik a jelen szerződésben foglaltak végrehajtását, valamint írásban rögzítik a következő év konkrét, minkét felet érintő feladatokat, programokat, amely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. 6. A Felek jelen megállapodást elolvasták, kölcsönösen értelmezték és mint akaratukkal megegyezőt - 4 eredeti példányban - jóváhagyólag aláírták.

Budapest 2008. június 27-én

Szabó Mihály -sk polgármester Palotás Községi Önkormányzat nevében

Kain Lajos -sk elnök Palotási Kertbarát Egyesület nevében

6

Tisztelt Egyesületi Tagok! Tisztelt Ingatlan Tulajdonosok! A Palotás Községi önkormányzat nevében sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm az egyesület elnökségét és valamennyi tagját. A Kertbarát Egyesület kiemelkedő tevékenységéhez gratulálok. A II. Falunap előkészítésében és lebonyolításában közreműködőknek nyújtott segítségüket ezúton is megköszönöm. Gratulálok a „Palotási víztározó természeti értékei” kiadvány kitűnő színvonalú szerkesztéséhez és az átadott példányokat megköszönöm. Környezet- és természetvédelmi tevékenységük elismerésre méltó. A Községi önkormányzat és a Kertbarát Egyesület között meglévő jó munkakapcsolat további javítása és a terület fejlesztése érdekében az alábbi tájékoztatást adom: Az együttműködésünknek megfelelően a jobb tájékozódás érdekében elkészítettük és kihelyeztük a terület utcanév tábláit a sebességkorlátozó táblákat elkészítettük, melyeket az egyesület tagjai kihelyeztek megrendeltük a tóparti rendezési terv felülvizsgálatát /üdülőházas és hétvégi házas területfelhasználási kategóriák kialakítási lehetősége/ közreműködtünk az utak javítására szolgáló kő leszállításában a nem megfelelően közlekedők visszaszorítása érdekében a Pásztói Rendőrkapitányságot megkértem a terület fokozottabb ellenőrzésére. Az alábbiak betartását illetve pótlását kérem a tisztelt tulajdonosoktól: az ingatlan helyrajzi számának feltüntetése az útmenti kerítésen az építmények feltüntetése a Pásztói Földhivatalnál az ingatlan és a földrészlet előtti közterület folyamatos tisztántartása, gyommentesítése a háztartási szemét megfelelő kezelése, a szeméttárolókba történő megfelelő elhelyezése a közterületre, erdőkbe ne helyezzenek el szemetet és egyéb anyagot az önkormányzati adók, lakástakarékpénztári és hitelkamat időbeni befizetése a vízóraállás leolvasása az idén technikai okokból elmaradt, ezért kérjük az érintett ingatlanok tulajdonosait, hogy november 30-áig jelentsék be a Dél-Nógrádi Vízmű Kft részére a vízóra állást. A továbbiakban minden év szeptember 30-ig írásban vagy telefonon /Pásztó, Csillag tér 21./ Telefon: 32/460-061, 32/460-208/ kell a fogyasztás mértékét bejelenteni. A tóparti víziközmű érdekeltségi hozzájárulás összege: - egyösszegű befizetés esetén: 320.000.-Ft - részletfizetés esetén: 350.000.-Ft 150.000.-Ft /szerződés aláírásakor/ - első részlet: - további részletek /20 hónap/: 10.000.-Ft/hó

7

A hitelkamat összege 2009. évben: 1.300.-Ft x 12 hónap - egyösszegben: 15.600.-Ft - részletekben: 1. részlet: március 15-ig: 5.200.-Ft 2. részlet: július 15-ig: 5.200.-Ft 3. részlet: szeptember 15-ig:5.200.-Ft A hitelkamat emelés oka, hogy az OTP 2008. augusztus 1-től a kamatot 1,2%-ról 2,4%-ra emelte. 2008. évre a többletkiadást az önkormányzat felvállalta, de 2009. évtől a megállapodásban rögzítettek alapján szükséges a fizetendő összeg emelése. Az LTP és hitelkamat tartozások behajtására adók módjára történő végrehajtás keretében teszünk intézkedést (munkabér letiltás, inkasszó benyújtása). A tóparti terület valamennyi utcájába bevezetésre került az ivóvíz. A terület végén lévő közkútról ennek ellenére nagy mennyiségű ivóvizet szállítanak el ipari és egyéb célra is. 2009. évben tervezzük: - a közkút megszüntetését - tóparti rendezési terv jóváhagyását - a nagy hirdetőtábla felújítását - az erdők takarítását. A további, jövőbeni jó együttműködésben bízva kívánom mindenkinek, hogy érezze jól magát községünkben. Együtt összefogva szépítsük, fejlesszük a tóparti területet, hiszen a tó és környezetének megóvása mindannyiunk érdeke!

Szabó Mihály polgármester

Szakmai munka a Palotási Kertbarát Egyesületben Egyesületünk Közgyűlés által elfogadott éves feladatterve tartalmazott néhány újdonságot. Egyfelől a közhasznúsági fokozat elnyerése megnyitotta az utat a pályázatok előtt, melynek hatásaként előtérbe került a közösségfejlesztés, másrészt az új alapokmányok előírásait követve olyan nyitott, nyilvános szervezetté váltunk, amely a tagjain kívül másokkal együttműködésben kívánja céljait elérni. Két pályázatot adtunk be 2008. évben, mindkettő sikeres volt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 400.000 Ft.-ot nyertünk szakmai feladatokra, továbbá a Nemzeti Civil Alap Közép-magyarországi Régió pályázatán 165.000 Ft.-os támogatást kaptunk a szervezet működési kiadásaira. (Itt jegyzem meg, hogy pénzügyi tervünkben 250.000 Ft. bevételt terveztünk pályázati támogatásból!) Tájékoztatómban a Palotási Kertbarát Egyesület 2008. évben tervezett szakmai programjainak megvalósításáról kívánok szólni. A júniusi „Palotási Falunap” második alkalommal került megrendezésre, és hasonlóan a tavalyihoz, az idén is részt vettünk a szervezésében és a lebonyolításában. A Palotási Önkormány-

8 zattal megkötött Együttműködési Megállapodás szellemében vállaltuk, hogy délelőtt az edzőpályán sportvetélkedőket szervezünk, melyet sikeresen le is bonyolítottunk.

Az egyesületi tájékoztató anyagainkon kívül, „Palotási zártkert 2008” címmel fotókiállításon mutattuk be a zártkerti ingatlanok állapotát, ezen kívül „Természet- és környezetvédelmi totót” töltettünk ki a hozzánk látogatókkal. Idén is két csapattal vettünk részt a központilag meghirdetett főzőversenyen, ahol 2. helyezést értünk el. Az ígéretünkhöz híven a bográcsosaink tartalmát megosztottuk a kertbarát tagokkal és ingatlantulajdonosokkal, de a kb. 80 adag ételből jutott a hozzánk látogató falubelieknek is. Kijelenthetjük, hogy részvételünk a falunapon a remélt eredményt hozta, a sátrunkat több mint 100 fő látogatta meg, a kiállításunkat ennél is többen látták. A szellemi totót több mint 40-en töltötték ki. Kain Lajos, az egyesület elnöke a központi színpadon a falunap résztvevői előtt büszkén szólt a sikeres részvételről, megköszönve az irányunkban megmutatkozó nagyfokú érdeklődést, majd kiosztotta a sportversenyek, illetve a szellemi totót helyesen kitöltők közül kisorsoltak díjait. Egyesületünk által, pályázati támogatásból tervezett és megvalósított „Kertbarát Szakmai Napok” programsorozata -megítélésem szerint- szintén sikeresen lezajlott, ugyanakkor néhány tanulsággal is szolgált. De menjünk sorjában: a Szita-féle Bio-kertészetben tett látogatásunk eltért a programban meghirdetettől, mert a tervezett időben az időjárás közbeszólt. Ezt egy későbbi időpontban, 18 fő tagunk részvételével bonyolítottuk le, egyébként hasznos ismereteket szerezve. Harmos Krisztián, természetvédelmi szakértő által vezetett érdekes és értékes természetvédelmi sétára a tó körül, ahol védett madarakról, teknősökről, növényekről tudhattunk meg eddig nem hallott érdekességeket, már 15 tagunk jelentkezett.

9 Következett a nagy várakozással kísért Dr Győrfi Sándor kertészmérnök előadása a Művelődési Házban, ami igazi kuriózum volt, s ahol „Sanyi bácsi” a résztvevőket lenyűgözte ismereteivel, tapasztalataival. A programon 14 fő vett részt, ebből 12 fő volt egyesületi tag.

A „Metszési ismeretek” gyakorlati bemutatóját a Páltelek Kft szakértőjének közreműködésével 2008. október 11-én tartottuk. A gyümölcsfák és egyéb kultúrnövények metszését Balla Béláné Borika telkén kezdtük és Dér Béla bácsi tagtársunknál fejeztük be, miközben a jelenlévő 21 fő érdeklődve szívta magába az ismereteket. A program után a jelenlévő tagok előtt Kain Lajos elnök röviden szólt a szakmai napok rendezvénysorozat tapasztalatairól, a színes nyári programokról.

Szólnunk kell arról is, hogy a tájékoztató táblákon történő értesítések, a szóbeli mozgósítás, az interneten megjelenő programok nem bizonyultak hatásosnak a résztvevői létszám növelése érdekében. Ez előtt azért állunk értetlenül, mert egyéb eszközünk a jövőben sem lesz a közösségi rendezvényekre történő mozgósításra. Reményt csak az adhat, hogy korábban hasonló programokra nem került sor, így tagjainknak pozitív tapasztalatai sem lehetnek. Ezért felértékelődik az idei programon résztvevők felelőssége abban, hogy a későbbiekben hasonló rendezvényekre személyes tapasztalataik okán mozgósítsanak. Szintén pályázati összegből kiadtuk „A palotási víztározó természeti értékei” című kiadványt (a honlapunkon szintén olvasható), melyet Harmos Krisztián, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa írt a tó és környezete élővilágáról, színes fotókkal és érdekességekkel.

10 A szakmai munkát nagymértékben segít(het)i az önálló egyesületi honlap, amely megfelelő lehetőséget biztosít a tájékozódásban, a naprakész információk közvetítésében. Igyekszünk a továbbiakban is minden fontos eseményről ezúton is tájékoztatni nem csupán a tagjainkat, hanem valamennyi érdeklődőt. Korábbi kezdeményezésünk a kipostázott adatlapokkal kapcsolatban nem volt sikeres, mindössze 17 tagtársunk tartotta fontosnak, hogy információt szolgáltasson olyan személyes adatairól, amely segíthetné a közösségi munkát. Többek között hiányoljuk tagtársaink e-mail elérhetőségét, hiszen ezúton teremthetnénk folyamatos interaktív kapcsolatot a szervezeten belül. Kérem tagjainkat, hogy jelentkezzenek be a [email protected], vagy a [email protected] címre a saját vagy hozzátartozójuk e-mail címéről! A jövő évi terv még nem készült el, de szeretnénk az ideihez hasonló programmal előállni, bízva abban, hogy közösségi rendezvényeink egyre több érdeklődőt vonz majd. Sipos Gábor választmányi tag

Madarak és emlősök védelmének lehetőségei a Palotási-víztározó környezetében A Palotási-víztározó nagy vízfelülete, a vizet kísérő növényzet, illetve a partközeli erdők, gyepmaradványok, lakott és művelt területek számos gerinces állat otthonául szolgálnak. Itt találtak menedéket a Bujáki-patak völgyét korábban benépesítő állatközösségek egyes tagjai, számos faj pedig a megváltozott viszonyok miatt telepedett meg. Legjobban ismert, feltűnő képviselőik a madarak, de az emlősök között is olyan közkedvelt állatokkal találkozhatunk, mint például a sün. A víztározó keleti partján létesített zártkert és a környező területek madarai számára egyik korlátozó tényező a megfelelő fészkelő helyek hiánya. Az új telepítésű gyümölcsösök, fiatal erdők nem biztosítják az odúlakó madarak fészkelési feltételeit, ezért azok kis számban vannak jelen. A kerttulajdonosoknak kitűnő lehetősége nyílik rá, hogy mesterséges madárodúk kihelyezésével élőbbé, változatosabbá tegyék kertjüket, környezetüket. Milyen odúlakó madarak megtelepedésére számíthatunk a palotási zártkertekben? Egyik nagy becsben tartott ilyen madár a széncinege. Megtelepíthető a kertekben és a fiatal erdőkben egyaránt. A kertészek különösen örülhetnek jelenlétének, hiszen nagy mennyiségben fogyasztja a termesztett növényeket károsító rovarokat, visszaveti tömeges elszaporodásukat. Ezzel a növényvédőszer felhasználást csökkenti, így egészségesebb gyümölcs és zöldség kerülhet asztalunkra. Kisebb termetű rokonai hasonlóan hasznosak, közülük leginkább a kék cinege és a barátcinege megtelepedésére számíthatunk. Másik gyakori odúlakó madár a mezei veréb. A mesterséges odúkban ez a verébfaj telepszik meg és ugyanolyan komoly segítőtársunk a kertekben, mint a cinegék. Tavasztól őszig szinte kizárólag rovarokkal táplálkozik, olyan nagyobb termetű károsítókkal is, melyekkel a cinegék nem bírnak el. A nagy berepülő nyílású odúkat leggyakrabban a seregély foglalja el. Ez a csillogóan fekete, nagyhangú madár a kertészek rémálmaiban jelenik meg, csapatai a cseresznyében, szőlőben érzékeny károkat okoznak. Tudni kell azonban róla, hogy fiókáit rovarokkal eteti, ezért a ta-

11 vaszi-kora nyári időszakban a mezőgazdaságnak nagy hasznot hajt. A kertünkben fészkelő párok tehát barátaink, a nyáron-ősszel kóborló csapatainak riasztásáról viszont gondoskodnunk kell. A tó parti iszapjában, vagy a nyírt gyepekben gyakran láthatunk egy fekete-fehér-szürke kis madarat, farkát billegetve futkosni. Ez a barázdabillegető (népi nevén leánykamadár, mert illegeti magát), mely megfelelő odúval szintén megtelepíthető udvarunkban. Előszeretettel fészkel az épületek különböző nyílásaiba, így hullámpala alá is. Kedvelt madár a fecskefészekben, külső lámpákon és egyéb (gyakran különös) helyeken fészkelő házi rozsdafarkú. A palotási zártkertben kihelyezett madárodúkban a fentiekben ismertetett madarakra számíthatunk leginkább. Esélyünk van azonban további fajok, köztük ritka, vagy rendkívül látványos madarak megjelenésére is. Nagyméretű költőládákban baglyok rakhatják le tojásaikat. Főként erdőkben él, de lakott területeken is megtelepül a macskabagoly, amely egér- és patkányirtásával kívánatos szomszédunk lehet. Apró termetű rokona, az éjszaka élesen füttyögő füleskuvik elsősorban nagyméretű rovarokat zsákmányol. Palotáson még nem került elő, de a közeli Csécséről már ismerjük költését. Nem reménytelen egyik legszebb madarunk, a búbosbanka megtelepítése sem nagy nyílású odúval. Narancssárga-fekete tollazatú, fején felmereszthető bokrétát viselő madár, mely hosszú, görbe csőrével kiszedi a cserebogarat és a lótetűt is a talajból. Hogyha aztán lekölt az odúnkban, ne nagyon zaklassuk fiókáit, mert védekezésük nem lesz kellemes: támadójukat híg ürülékükkel célozzák meg. Nem véletlenül keletkeztek régi nevei: büdösbabuka, fostosbudoga, szarbabutyka. A barázdabillegető, házi rozsdafarkú részére kitett odútípust foglalhatja el a szürke légykapó. Tollazata nem, viselkedése viszont látványos, egy faágról kiindulva, röptében kapkodja el rovartáplálékát. Az odúlakókon kívül a fákon, cserjéken fészkelő madaraknak is kedvező viszonyokat teremthetünk kertünkben. A kerítések mentén, sarkokban meghagyott sűrűbb bokrokon szívesen fészkel a fekete rigó, az énekes rigó, a barátposzáta. Mindhárom feltűnő, szép énekű madár. Az örökzöldekre (legyen az boróka, tiszafa, vagy az előszeretettel ültetett fenyők) gyakran fészkelnek a zöldike, a kenderike, a csicsörke. Kertünk, udvarunk ilyen fás-cserjés, kevésbé zavart részein rovarevő emlősök: sün, cickányok telepednek meg, segítve termesztett növényeink megóvását a kártevőktől. A madarakat a legtöbben kedveljük, vagy legalábbis elviseljük. Él azonban egy állatcsoport a közelünkben, mely életmódja, megjelenése folytán számos tévhitet szült és általános ellenszenvnek örvend. Pedig a denevérek nem kapaszkodnak a hajunkba, az esti, éjszakai órákban repülő rovarok fogyasztásával pedig olyan biológiai szabályozó funkciót töltenek be, amely miatt az élővilág nélkülözhetetlen tagjaiként kell tisztelnünk őket. Több odúlakó fajukat eredményesen telepíthetjük meg, különösen nagyobb víztestek, így a Palotási-víztározó közelében is. Kiváló lehetőséget adnak erre a parton álló nyárfák, melyeken magasra helyezhetjük a megfelelő odút, így nappal jelenlétüket alig észlelhetjük. Leginkább a rőt koraidenevér foglalhatja el az odúkat, mely a szúnyogoktól a cserebogarakig, számos rovarcsoport tagjainak gyérítésével könnyíti meg a kertész és a horgász életét, a vízfelszín fölött vadászva pedig az alkonyati órákban érdekes megfigyelésekre adhat módot. További denevérfajok is használhatják szülésre, illetve vándorló egyedeik időleges szálláshelyként a kihelyezett odúkat, így növelve tovább a víztározó élővilágának változatosságát. A madarakat (és egyéb állatokat) a táplálékuk biztosításával is segíthetjük. Erről általában a téli madáretetés jut eszünkbe, pedig egyéb lehetőségeink is adódnak. Minél változatosabb növényzetet tartunk fenn kertünkben és minél kevesebb növényvédőszert használunk, annál több madár talál élelmet. A fásszárúak jelentős részének termését kedvelik a madarak, így a fekete bodza, a berkenyék, a juharok, kőrisek telepítésével őszi és téli táplálékot biztosítha-

12 tunk rigó- és pintyfélék sokaságának. A téli madáretetésről tudnunk kell, hogy természetvédelmi jelentősége kisebb, mint gondoljuk. A természeti rendszerek bonyolult működéséhez hozzátartozik az egyes fajok állományainak szabályozása. A telet hazánkban töltő madarak egy része táplálékhiányban pusztul el, a vonuló madarak pedig vonulás közben szenvednek nagy veszteséget. Ez a két, evolúciósan kialakult stratégia befolyásolja az egyes madárfajok közti versengést (táplálékért, fészkelőhelyért), a téli madáretetéssel pedig ebbe az érzékeny rendszerbe nyúlunk bele. A madáretetés szerepe igazán az emberek és madarak közötti kapcsolat erősítése. Jó érzést nyújt, ha segítünk nekik túlélni a telet, közelről figyelhetjük meg életüket. A legfontosabb, hogy ha elkezdtük az etetést és jelentős számban vonzottunk oda madarakat, a kemény téli napok elmúltáig folytassuk azt. Cinegék etetésére napraforgót, tökmagot, diót, szalonnát, faggyút, illetve a különböző, boltokban kapható vagy házilag elkészíthető madárkalácsokat használjuk. Pintyféléknek olajos magvak és gabona, rigóknak, vörösbegynek alma, főtt krumpli adhatók. Kerüljük a madarak kenyérrel és penészes ételmaradékkal való etetését. A legtöbb madárfaj akkor jön kertünkbe, ha etetőben (felakasztott műanyag flakontól az igényes kialakítású, oszlopon álló etetőkig) és a talajon egyaránt helyezünk ki, változatos táplálékot. Az etetőkre vonzott madarak kiváló vadászati lehetőséget nyújtanak a karvaly számára. Ne bánjuk, ha rendszeresen megjelenik ez a ragadozómadár, neki húsra van szüksége, vadászatának megfigyelésével pedig különös élményekre teszünk szert. A száraz nyári napokon a madarakat itatással is segíthetjük kertünkben. Legkedvezőbb erre valamilyen átfolyásos edény, de rendszeresen cserélt vízzel sokféleképpen biztosíthatjuk az ivási és fürdési igényeiket. Fontos az, hogy ne tudjon belefulladni egy madár sem, ezért sekély vizű, alacsony peremű edényt, medencét helyezzünk ki. Néhány odú típus ismertetése Alapelvek Minden kertben legyen legalább egy madárodú, több odú esetén körülbelül 25m2-ként kerüljenek kihelyezésre. Lehetőleg szögelés nélkül helyezzük ki őket a fákra. Az egymás melletti odúk röpnyílásai ne egymás felé nézzenek, a kirepülő madarak útja ne keresztezze egymást. A tető legyen leemelhető vagy felnyitható, Ügyelni kell azonban arra, hogy a szél le ne sodorhassa. Új odúkat célszerű ősszel kihelyezni a kertben. A felfüggesztés során arra kell figyelni, hogy a röpnyílás lehetőleg kelet vagy délkelet felé nézzen, ágak ne takarják. Fontos, hogy árnyékos, félárnyékos helyen legyen, ne tűzzön rá a nap. Az odúba nem kell tápanyagot és fészekanyagot rakni! Odú típusok

„A” típusú odú Jellemzés: A kistermetű cinege fajok (kék-, barát-, fenyves cinege) jellemző

13 odú típusa. Ebből kizárhatók a nagyobb termetű fajok (széncinege, csuszka, mezei, házi veréb stb.). Berepülő nyílás: Ø 26-27 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 18 cm-re legyen Belső alapterülete: legalább 10 * 10 cm Kihelyezés: 2 - 3 m magasan függesztve kihelyezve.

„B” típusú odú Jellemzés: A leggyakrabban használatos típus a mesterséges odútelepeken. Alkalmas széncinege, csuszka, mezei veréb, légykapók és nyaktekercs számára. Ebből kizárható a seregély. Berepülő nyílás: Ø 32 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 20 cm-re legyen Belső alapterülete: legalább 12,5 * 12,5 cm Kihelyezés: 2 - 8 m magasan függesztve vagy akár fatörzshöz rögzítve.

„C” típusú odú Jellemzés: Alapterülete és külső méretre a „B” típusú odúra hasonlít, de nem kerek berepülő nyílás van. Azoknak a fajoknak kedvez, amelyek szeretnek kilátni kotlás közben az odúból, mivel hasonló üregekben, repedésekben szeretnek költeni. Berepülő nyílás: legalább 10 cm * 10 cm legyen, de fajtól függően változhat. Belső alapterülete: legalább 12,5 * 12,5 cm Kihelyezés: A kihelyezett odú nyílása ne az uralkodó széljárás felé nézzen! 1 - 8 m magasan elhelyezhető - fajtól függően.

14

„D” típusú odú („szalakóta” típus) Jellemzés: Az odú az „B” típusú odúra hasonlít, csak a méretei nagyobbak. Ebbe az odúba a szalakóta és búbos banka jól megtelepíthető, de használható seregély számára is. Megfelelő berepülő nyílással füles kuvik és kék galamb részére is alkalmas. Berepülő nyílás: a megtelepítendő fajtól függően Ø 46-60 mm, illetve Ø 80 120 mm, amely az odú aljától legalább 35-40 cm-re legyen. Belső alapterülete: legalább 20 * 20 cm Kihelyezés: A megtelepítendő fajtól függően változatos kihelyezési módok ismertek.

Fakusz odú (speciális „C” típus) Jellemzés: Háromszög alakú farönk, vagy deszka odú, amelynek a háromszög mindkét oldalán van berepülő nyílása. Ez lehet szögletes, vagy hasadék alakú. Ez az odú kifejezetten fakusz fajok számára készül. Berepülő nyílás: 2-3 cm széles és 5-6 cm magas, az aljától kb. 25-30 cm-re kezdődjék. Felépítése: egyenlő oldalú háromszög alap, kb. 10-12 cm-es szárakkal

15

Kihelyezés: Az odút a hegyvidéki tölgyesekben, ártéri fűz-nyár ligeterdőben használhatjuk legeredményesebben. A kihelyezés magassága 0,5 - 1,5 m között változzon, szorosan rögzítve a fa törzséhez, s ne legyen hézag az odú és a fa törzse között. Ügyeljünk arra, hogy a fa növekedésével a rögzítés lazítható legyen! Mivel a fakuszok nagy táplálkozási területet tartanak, így 2 - 3 hektáronként ajánlott egy odú. Néhány ismertebb madárfaj mesterséges odújának ajánlott méretei Kör alakú röpnyílással készülő odúk adatai Mélysége a Alapterület berepülő nyílás Odú típusa Madárfaj (belül) cm aljától cm neve D Kék galamb 25 x 25 40 D Füleskuvik 20 x 20 35 D Macskabagoly 30 x 30 40 D Búbosbanka 20 x 20 35 D Szalakóta 20 x 20 35 B Nyaktekercs 12,5 x 12, 5 16 - 18 B Örvös légykapó 12,5 x 12,5 16 - 18 A Barátcinege 10 x10 16 A Kék cinege 10 x 10 16 B Széncinege 12,5 x 12,5 16 - 18 B Csuszka 12,5 x 12,5 16 - 18 D Seregély min. 15 x 15 20 - 25 B Házi veréb 12,5 x 12,5 16 - 18 B Mezei veréb 12,5 x 12,5 16 - 18 Félig nyitott előlappal készülő odúk adatai Mélysége a Alapterület bejárat alsó Odú típusa Madárfaj (belül) cm szélétől cm neve C Macskabagoly 30 x 30 40 C Barázdabillegető 12,5 x 12,5 8 C Ökörszem 11 x 11 7 C Vörösbegy 12,5 x 12,5 10 C Házi rozsdafarkú 12,5 x 12,5 12 C Kerti rozsdafarkú 12,5 x 12,5 8

Röpnyílás átmérője mm

Kihelyezési magasság m

140 55 - 60 200 55 - 60 55 - 60 32 32 27 27 32 34 46 - 60 34 32

3-8 2-8 5-8 2-6 2-6 2-6 2-8 2 2 1,5 - 8 2-8 2-8 2-4 1,5 - 4

Bejárat magassága (illetve mérete)mm

Kihelyezési magasság m

min. 180x180 100 110 80 60 100

5-8 1-4 0,5 - 1 0,5 - 1,5 2-5 1,5 - 5

Alapanyagok Bár nagyon sok helyen kapható madárodú, a barkácsoló kedvű madárbarátok otthon is nagyon könnyen elkészíthetik. Az odú készülhet farönkből. Ebben az esetben egy kikorhadt, megfelelő méretre vágott fatörzs jó szolgálatot tesz. A belső, korhadt részét véső segítségével el kell távolítani, majd a rönk méretétől függően ki kell vésni a felső harmadába a berepülő nyílást (a deszkaodúnál megadott méretek itt is irányadók). Az odú aljába egy deszka dugót lehet helyezni, vagy egyszerűen a külső kerületével megegyező méretű deszkát rá kell szögelni. A lényeg, hogy biztonságosan rögzítve legyen, ne essen ki belőle a fészek. A rönk odú teteje lehet egy négyszögletes deszka lap. Madárodút a legegyszerűbb és legjobb fenyődeszkából készíteni, megfelelő felületkezelés esetén évekig biztosít kitűnő fészkelési lehetőséget a madaraknak. A fatelepen a 15 cm széles deszkákat válasszuk, mert ebből lehet a legegyszerűbben a leggyakoribb típust, a „B” odút elkészíteni. Természetesen más anyagokkal is lehet kísérletezni, a kereskedelemben kapható OSB lapok is megfelelően időjárásálló alapanyagai a madárodúnak. Kerüljük a faforgácslap és a farostlemez használatát, mert ezek az anyagok a víz hatására hamar tönkremennek.

16 A deszka odúkat kívülről kenjük be valamilyen időjárástól védő anyaggal, például lazúr festékkel, vagy kezeljük lenolajjal. A deszkát gyalulatlanul is felhasználhatjuk, ebben az esetben a berepülő nyílást és annak környékén csiszoljuk meg, hogy a szálkás, érdes fa ne koptassa nagyon a madarak tollait, amikor bebújnak az odúba. A madárodúkról és készítésükről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján tudhatunk meg többet: www.odu.mme.hu Reményünk szerint a fentiekben felvázolt védelmi lehetőségek segíthetnek abban, hogy a Palotási-víztározó partján pihenve, kertészkedve, vagy horgászva élettől nyüzsgő, egészséges környezet vegyen körbe bennünket. A Palotási Kertbarát Egyesület egyik elérendő célja éppen ez.

Harmos Krisztián természetvédelmi szakértő