Ikt. sz: /2011. Üi.: Dr. Paróczai Bernadett Tárgy: „Informatikai eszközök beszerzése”tájékoztatás előzetes vitarendezési kérelemre Mell.: ERLAS Kft. Budapest Bánki Donát u. 60-62. 1148 Tisztelt Ajánlattevő! Az ERLAS Kft. (1148 Budapest, Bánki Donát u. 60-62.) 2011. február 28-án, előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az Ajánlatkérő, Fehérgyarmat Város Önkormányzata (4900 Fehérgyarmat, Kiss E. u. 2.), mint konzorciumvezetőnél. Kérelmében - valamennyi rész tekintetében - az összegezésben leírt indoklást támadta, mely véleménye szerint nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek, illetve a lefolytatott eljárásban nem látja biztosítottnak a pályázókat megillető egyenlő elbánás elvét. Az összegzés Kérelmező által vitatott 1. pontja: Pályázatíró arra hivatkozik, hogy megtagadtuk a Kbt. 86. § (3) szerinti tájékoztatás kérése alapján az objektív számítások és objektív számadatok rendelkezésre bocsátását. Az indoklás nem felel meg a valóságnak, mivel a számítások módját, melyet részletesen közöl is az összegzésben - is megadtuk, illetve objektív számadatokkal támasztottuk alá, hogy a pályázat által előírt tág műszaki specifikáció alapján a bárki számára elérhető fogyasztói ársáv határai közé esik az általunk választott műszaki megoldás ellenszolgáltatásaként megadott ajánlati ár is. Az elérhető árszinteket a pályázatíró ugyanúgy megtalálhatta, ellenőrizhette volna a megalapozottság vizsgálata során. A megadott adatok alapján az is látható volt, hogy az ajánlati ár akkor is elérhető lenne, ha a Pályázatíró nem veszi figyelembe, hogy az ajánlati ár képzése során a beszerzés nagykereskedelmi árral és a mennyiségi és projekt kedvezmények igénybevételével került kiszámításra. Emellett sem a hivatkozott kbt. rendelkezés, sem más kbt. rendelkezés nem írja elő, hogy az ajánlattevő köteles a Pályázatíró rendelkezésére bocsátani a konkrét beszerzési árait, ezért ez alapján nem lehetett volna kizárni cégünket az eljárásból. Ajánlatkérő tájékoztatása: Ajánlatkérő a Kbt. 86. § (2) bekezdése szerint, mindhárom résznél indoklást kért a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok tekintetében, többek között az ERLAS Kft.-től. Ajánlatkérő az ERLAS Kft. (1148 Budapest, Bánki Donát u. 60-62.) által - a Kbt. 86.§ (1)(2) bekezdéseiben foglaltak szerint kért indoklás-kérésre - benyújtott indoklását áttanulmányozta. A Kbt. 86. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek
E:\q\web\a2\vit1.doc 1. oldal, összesen: 5
során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. 86.§ (3) bekezdésének rendelkezése értelmében, kértük az ERLAS Kft.-t, hogy jelen közbeszerzési eljárás mindhárom része tekintetében (azaz: 1. rész laptop beszerzés, 2. rész asztali számítógép beszerzés, 3. rész hangos felolvasó beszerzés) a korábbi indoklásában nevezett • beszállítói mennyiségi kedvezmények alkalmazását; • gyártói mennyiségi/projekt kedvezményeket; • alacsony költségű helyi szakember csapatot; • helyi referenciaszállításokból eredő további üzleti lehetőségeket; szíveskedjenek részletesen, objektív számadatokkal, számításokkal alátámasztani valamennyi költségtényezőre tekintettel. A felhívásban Ajánlatkérő tehát pontosan megjelölte az általa lényegesnek ítélt, indokolni kért ajánlati elemeket. 2011. február 18., 10.00 óráig az ERLAS Kft. az ajánlati elemek megalapozottságáról az alábbi tájékoztatást adta mindhárom rész tekintetében: Ajánlati ár = (((Beszerzési ár) – ((Beszerzési ár) * (Mennyiségi kedvezmény %) / 100)) – ((Beszerzési ár) * (Projekt kedvezmény %) / 100)) + (Alvállalkozói költségek) + (kiszállítási költség) + (finanszírozási költség) – (Mennyiségi visszatérítések)) * (Árrés %) / 100 Beszerzési ár = üzleti titok Alvállalkozói költségek = 12-14 % Kiszállítási költség = 0,5 – 1 % Finanszírozási költség = üzleti titkot képez Mennyiségi kedvezmények = 7 % Projekt kedvezmények % = üzleti titkot képez Mennyiségi visszatérítések = üzleti titkot képez A Kbt. 73. §-a alapján az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A fenti rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy az Ajánlatkérő kérésére megtagadhatja az ajánlati ár megalapozottságára és annak teljesíthetőségére vonatkozó számítások és az objektív számadatok rendelkezésre bocsátását, különösen nem azon körben, amire maga az ajánlattevő hivatkozott az ajánlati ára képzése során. A törvény kógens rendelkezései állapítják meg és biztosítják a nyilvánosság alapelvének a jogorvoslati jogok gyakorlásának garanciális szabályait, melyek alapján kötelesek ajánlatkérők eljárni a közbeszerzési eljárásaik során. A törvényi szabályozás e tekintetben nem ad felhatalmazást az ajánlattevők számára. Ajánlatkérőknek a törvény előírásai szerint kell eljárni, e tekintetben nem vehetik figyelembe ajánlattevők eltérő rendelkezéseit.
E:\q\web\a2\vit1.doc 2. oldal, összesen: 5
Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelv (2004. március 31.) e tárgyban releváns rendelkezéseit is ezt erősítik meg, figyelemmel arra, hogy az irányelv(ek) állapítják meg a közbeszerzési eljárások alapvető jogintézményeire, az ajánlattevők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket. Az irányelv „titoktartásra” vonatkozó 6. cikke akként rendelkezik, hogy „ezen irányelv rendelkezéseinek – különösen az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők 35. cikk (4) bekezdésében és 41. cikkben előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések – sérelme nélkül, és az ajánlatkérő szervre irányadó nemzeti joggal összhangban, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ilyen adatok különösen a műszaki, vagy kereskedelmi titok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.” Ezen irányelvi rendelkezés is azt erősíti meg, hogy az Ajánlatkérő nem hozhatja nyilvánosságra az ilyen jellegű adatot, az Ajánlattevő azonban KÖTELES az Ajánlatkérő tudomására hozni azt. Nem helytálló az Ajánlattevő azon állítása, miszerint a számításokat objektív számadatokkal támasztotta alá az indoklásában, a becsatolt „képlet” ugyanis egy általános árképzési folyamat, minden ajánlattevő hasonlóan képezi az ajánlati árát (a beszerzési árból levonja a kedvezményeket és ráteszi az árrést), az egyes, Ajánlatkérő által kért tételekhez pedig vagy nem írt adatokat (alacsony költségvetésű helyi szakember csapat, helyi referenciaszállításokból eredő további üzleti lehetőség, projekt kedvezmények) vagy pedig „fiktív” számokat tüntetett fel (alvállalkozói költség, kiszállítási költség, mennyiségi kedvezmények, beszerzési ár), amelyek ellenőrizhetetlenek, még az sem derül ki, hogy minek a százalékos értékét mutatják. E körben kívánjuk megjegyezni, hogy helyi referenciaszállításokból eredő további üzleti lehetőségre – amennyiben az a piacszerzés lehetőségét vagy az üzleti stratégiát takarja hivatkozni nem lehet, mivel az nem minősül objektív alapú indoklásnak. A 2. rész tekintetében bemutatott - bárki számára elérhető - fogyasztói ársáv szintén nem alkalmas az ajánlattevő által megajánlott kirívóan alacsony ellenszolgáltatás indoklására, hiszen nem derül ki belőle, hogy az Ajánlattevő mennyiért szerzi be az alkatrészeket és az alapján hogyan áll össze a végleges ajánlati ára. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 86. §-a alapján azt kellett megítélnie, hogy az Ajánlattevő indokolása tartalmazott-e olyan adatot, információt, mely az ajánlati ár gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, teljesíthetőségét mutatja. Amennyiben erre nem vonható le következtetés, az indokolás elfogadása jogsértő. Az ajánlat olyan számadat hiánya miatt lett érvénytelenné nyilvánítva, melyet Ajánlatkérő kért, és amelynek hiánya az indokolás reális megítéléséhez szükséges. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy az ERLAS Kft., az újabb tájékoztatáskérésnek nem megfelelően tett eleget, tekintettel arra, hogy objektív számadatokkal, számításokkal üzleti titokra hivatkozással - nem támasztotta alá a(z) • • •
beszállítói mennyiségi kedvezmények alkalmazását; gyártói mennyiségi/projekt kedvezményeket; alacsony költségű helyi szakember csapatot;
E:\q\web\a2\vit1.doc 3. oldal, összesen: 5
• helyi referenciaszállításokból eredő további üzleti lehetőségeket; valamennyi költségtényezőre tekintettel, így továbbra sem állapítható meg, hogy az ajánlattevő vállalása a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető és teljesíthető, így Ajánlatkérő egyik rész tekintetében sem látja megalapozottnak és teljesíthetőnek ajánlati elemeket és nem látja biztosítottnak az ERLAS Kft. által megadott ajánlati árakból a várhatóan több mint 40 millió Forintos költségből megvalósítandó, 100 %-ban Európai Uniós forrásból finanszírozandó eszközbeszerzést. A fenti ok tehát a Kbt. 88. § (1) bekezdés g.) pontja alapján érvénytelenségi ok, mely szerint az ERLAS Kft. ajánlata, mindhárom rész tekintetében „kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (86. § (5) bekezdése).”
Az összegzés Kérelmező által vitatott 2. pontja: Számunkra érthetetlen módon a Pályázatíró diszkriminatív módon alkalmazta a kbt. 87.§(1) előírásait, mely szerint: Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A fentiek és a pályázók által ajánlott ajánlati árak alapján, Pályázatíró köteles lett volna indoklást kérni nem csak a legalacsonyabb ellenszolgáltatást ajánló pályázótól. Ezen rendelkezés különösen súlyos megsértése látható a 3. rész vonatkozásában, ahol a két, közel azonos mértékű ajánlati árat szolgáltató pályázót kizárta, és a 3., a másik két pályázó ajánlati áránál több, mint 230%-kal magasabb árat ajánló pályázót hirdeti ki nyertesnek úgy, hogy az eljárás során ezen pályázótól egyszer sem kért indoklást a szemmel láthatóan kirívóan magas ár magyarázatára. Ezzel kapcsolatosan is megjegyezném, hogy ha a pályázatíró az eljárás során a kért eszköz elérhető árszintjének megalapozottsági vizsgálata során ha az interneten elérhető fogyasztói árszintet összehasonlítja a fent nevezett ajánlati árakkal, láthatta volna, hogy ezen árszint a két kizárt pályázó által adott ajánlati árát igazolja. A fenti jogsértések orvoslásaként kérem az összegzés visszavonását és új összegzés készítését.” Ajánlatkérő tájékoztatása: A Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A fenti rendelkezésből egyértelműen kiderül, hogy a Kbt. ezen rendelkezése kötelezettségvállalást tartalmazó bírálati részszempont szerinti tartalmi elem esetében alkalmazandó ajánlatkérői kötelezettség, ellenszolgáltatás esetében Ajánlatkérő jogszerűen nem alkalmazhatta ezen rendelkezést. Az ellenszolgáltatás tekintetében, a Kbt. 86. §-a alapján is, már kizárólag a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat tekintetében van módja és kötelezettsége
E:\q\web\a2\vit1.doc 4. oldal, összesen: 5
az Ajánlatkérőnek indoklást kérni, tekintettel a 2010. szeptember 15-i Kbt. módosításra. Az Ajánlatkérő álláspontját támasztja alá a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlata is. Több döntőbizottsági határozat is – többek között a D.489/2010. KDB határozat - kimondta hogy „valamennyi olyan ajánlati elem tekintetében, ahol ellenszolgáltatásról van szó, a Kbt. 86. §-ának rendelkezéseit kell alkalmaznia ajánlatkérőnek, a Kbt. 87. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazására az ellenszolgáltatáson kívüli, bírálati részszempontok szerinti valamely tartalmi elemek megítélése esetében van jogszerű lehetősége ajánlatkérőnek”. A Fentiek alapján tehát Ajánlatkérő a lehető legjogszerűbben járt el, akkor követett volna el jogsértést, ha a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján indoklást kért volna az LMS e-tan Kft.-től (1027 Budapest, Lipthay u. 3.), a „kirívóan magas ellenszolgáltatásra” tekintettel, erre ugyanis az eljárás megindításakor hatályos Kbt. alapján, az Ajánlatkérőnek már semmilyen jogszerű eszköze nincs. Ajánlatkérő így nem kívánja módosítani az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést. Kérem a fenti tájékoztatás szíves tudomásul vételét. Fehérgyarmat, 2011. március 2. Tisztelettel: Dr. Kovács Attila jegyző
Erről értesül: • FullTec Computer Kft. (1196 Budapest, Jáhn Ferenc u. 226.) • LMS e-tan Kft. (1027 Budapest, Lipthay u. 3.) • Albacomp RI Kft. (8000 Székesfehérvár, Mártírok útja 9.)
E:\q\web\a2\vit1.doc 5. oldal, összesen: 5
