Tisztelt 10. Estis hallgatók!

Tisztelt 10. Estis hallgatók!

A második negyedéves vizsgára, illetve a félévi osztályzathoz az „A” tételsorból kell választani egy címet 10-20-ig, és a mellékelt források alapján1,5-2 oldalas beadandó dolgozattal kiválthatják a vizsgát.

Jó munkát kívánok és mindenkinek Kellemes, békés karácsonyi ünnepeket és boldog sikeres új esztendőt kívánok: Szepesi Mária osztályfőnök

1. – A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük Elemezze az alábbi forrásokat, képeket és segítségükkel határozza meg, melyek a társadalmi együttélés alapvető szabályai! • • •

Ismertesse a társadalmi együttélés szabályainak eredetét, rendeltetését! Igazolja, hogy az erkölcs fontos mércéje, hogy támaszkodik a szokás hatalmára és a közvélemény erejére! Vegye figyelembe a következő szempontokat: közösségi normák (értékítélet, etika, morál), szabályok (írott-, íratlan-, szankció) ismertetése, tradíciók szerepe (rituálék) stb.!

„A népet akkor nehéz kormányozni, ha sokat tud” (A kínai taoizmus elve) Mez opotámia a civilizáció bölcsője . Népeinek jelentősége, szerepe a történelemben óriási. A T igris és az Eufrátesz völgyében sikerült először igazi államot teremteni, mely már egyértelmű kereteket adott az ott élők számára. Itt alakult ki elsőként a magántulajdon, mely örök időkre minden társadalom tagolódásának alapjává vált. Az állandó harcokban nagy birodalmak emelkednek fel, majd tűnnek el a történelem viharai között. Az Óbabiloni Birodalom Hammurapi uralkodása alatt élte fénykorát, ekkor keletkezett a térség első törvénygyűjteménye. (Szerényi-Tar: Történelem 9.)

A Római Birodalom az ókor csúcspontja, kiteljesedése. A görögség hagyományaira támaszkodva a latin kultúra létrehozza a maga sajátos, már európainak tekinthe tő civiliz ációját.

„Az etikai érveléshez gyakran tartozik hozzá a jogokra való hivatkozás. Az a felismerés, hogy egyes államok törvényei lehetnek igazságtalanok, mert ellentétesek az ember természetes jogaival, előtérbe helyezték az emberi jogokra való hivatkozást, mely az erkölcs és a politika területén csak a 17-18. században vált jelentőssé. (Betlehem Márta: Igazgyöngyök)

Az első civilizáció k létrejötte Arnold Toynbee, aki a civilizációk vi zsgálatán ak szentelte életét, nagy figyelmet fordított a fejlett társad almak egymáshoz való viszonyára. Miután a civilizációk egymás szám ára „környezetet ” jelentenek, kölcsönös válaszadásra kényszerülnek egym ás hatás aira. Nemcsak a természeti, de a tört énelmi körülmények kihívásaira is reagálniuk kell. A válaszad ás képesség ének döntő szerepe van a civilizációk születés ében, hanyatlásáb an és pusztulásában. 26 civilizációt mutat be, amelyek közül mára a nyugati, az ortodox keresztény, az iszlám, a hindu, a kínai – és oldalága, a japán – maradtak fenn. (A. J. Toynbee: Válogatott tanulmányok) A Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblák képe látható a zsinagóg ákban korunkban is. Ilyen formájú táblán ábrázolták a fran cia forradalom idején az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (1789). A kőtáblák, a Tízparancsolat az örökérv ényű alaptörvény ek szimbóluma.

TÍZPARANCSOLAT (részlet) Az alábbi törvényeket a Biblia szerint az Isten kőtáblákra vésve adta át Mózesnek, hogy hirdesse ki a népnek (Mózes II könyve 20.).

1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 7. Ne lopj! 8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne 2. Isten nevét hiába ne vedd! tégy! 3. Az Úr napját szenteld meg! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 10. M ások tulajdonát ne kívánd! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj!

2. – A szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti különbségek és hasonlóságok Elemezze az alábbi interjúrészleteket, forrásokat, és segítségükkel határozza meg, mit jelentenek a szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog fogalmak egy társadalom életében.! • •

Vegye figyelembe a következő szempontokat: közösségi normák (értékítélet, etika, morál), szabályok (írott-, íratlan-, szankció) ismertetése, tradíciók szerepe (rituálék) stb.! Igazolja, hogy az erkölcs fontos mércéje, hogy támaszkodik a szokás hatalmára és a közvélemény erejére!

„A történelem szakaszaib an születtek olyan általános követel ések, melyek elvont tartalmakat fejeztek ki, mint pl. „légy becsületes ”, „a házasság alapja a szerelem legyen”, vagy „halj meg a hazáért”… […] Shakespeare Júliája érzelmeire hallgatv a szembefordult családja h agyományaival, azokk al a követelés ekkel (megtagadv a minden érvényes külső követelést), amelyekre nev elték.” (Tankönyvi szöveg)

„[…] az erköl csöt nem szakemb erek (az etika művelői) ho zzák létre, s nem az etika megt anítása-t anulása t eszi az emberek et erkölcsössé. (Ahogy n em a fi ziológiai ismeretek t esznek képess é bennünk et az emés ztésre, n em a nyelvtudomány tanít meg beszélni bennünk et.) Szókratész ugy an azt gondolta, hogy ha ismerjük, mi a helyes, a jó, akkor ennek meg felelő en cs elekszünk. Elmélet és gy akorlat, megismerés és cselekv és között nin cs ilyen közv etlen kapcsolat. Elméleti ismereteink ugyanakko r az élet minden terül etén form álják magatartásunkat, közvet ett módon hatnak a gyakorlatra. Így van ez az etika esetéb en is. újabban például az ideológiai, politikai manipuláció eszköztáráb an az erkölcs, az etika fontos szerepet tölt be.” (Tankönyvi szöveg) „Az ethosz az erkölcsnek vagy moráln ak felel meg, emberi produktum, mely történetileg változó, viszonylag objektíven létezik, míg az éthosz karaktert, jellemszilárdságot, moralitást, lelkiismeretet (belső hang, belső érzés), maradandó készség et jelent a jóra, az erényre, ami nem más, mint a cselekvés olyan minősége, mely vállalja a jó iránti feltétlen elkötelezettséget.” (Betlehem Márta) Interjúrészletek – TÁRKI, szociológiai felmérés, 1992: 1. „Igazán mondom, mikor meglátom, hogy egy nő részeg, becsületszavamra le is köpném. Le is köpném. Az már nem olyan mint egy férfiú. Mer’ férfiú mondjuk az más, de a nő… Hát ezelőtt, mikor legény vót am, az ilyesmik nem történtek meg, nem… Vót egy ember. Annak a fel esége elkezdett innya, úgy elzüllödött a feleség e…Jáv árdipatak a fejibe vót’ egy eszt enájuk (ny ári szállás). Ott járódtak a marhákval, akko r az ura hazajött egy terü szén ával, pedig messze van, körülbelül van olyan húsz kilométer – s eljött haza, a szénát terítette. Mikor felment az esztenáho z, úgy estefel é vót’ ez, kaszálás tájékán vót’, megyen be a kicsi házba, há’ feles ége ott olyan részeg, hogy e van nyúlva. S akkor k eservib e kezdte v erni… Elszak adt az asszony ny akcsigolyája. S akkor az ember eljött le, s jelentkezett az őrsön…, pedig baráti ember vót’… Há’ elég szomorú…” 2. „Hát részegen ne menjen a templomba, akkor nincs értelme m enni. A mise után azt án, mikor akar valaki, elmegy a bodeg ába. A lelkiatya legjobb an haragszik azért, hogy gyújtogatás napján, kimondottan leány, menyecske litres üveg a kezibe, s úgy megy….Ezér’ a lelkiatya megmondta ezerszer, százszo r, hogy nem szabad ki a temetőbe vinni az alkoholt. Akkor maradjon otthon….Becsület Atyaúristenemre mondom, alig várják, hogy a nagymisének vég e legyen, jöjjenek ki negyed egykor, hogy tudjanak menni a bodegáb a bé. Még a nők is. Nagyon nagyon kedvelik aztán– olyan helyre mennek ahol fő znek káv ét, a bodegásné, isszák a kávét, s isszák az alkoholt.”

Az alábbiakban egy, a diákok köréb en is népszerű kultúrajáték (kb. 35 perc: a diáko k 3 csoportot alkotnak, mindeg yik egy-egy kultúra) menet ét olvashatja. „Egy lapon megkapott szabályok szerint beszélgetnek a csoport tagjai egymással: I. kultúra: Az emberek mag ázzák egymást. Tabutémának s zámítanak (soha nem b eszéln ek róla) az érzelmek. Szeretem, nem szeretem, gyűlölöm, imádom stb. kifejezések soh a nem h angozhatn ak el. A másikra rámosolyogni megvetést, ellenszenv et jelent. Beszélgetés kö zben azzal tisztelik meg a másikat, hogy ugyan azt a testhelyzetet v eszik fel, amit a

beszélő. A beszélgetést mindig az aktuális időjárás megbes zélés ével kezdik. A beszélgetést mindig a legidősebb vezeti, csak ő adhat szót másoknak. Mindig mindennek megpróbálják az anyagi érték ét meghatáro zni. Illetlenségnek számít, ha valaki a hajához nyúl. II. kultúra: Az emberek mindig a nevén szólítják azt, akihez bes zélnek. Udvariatlanságn ak számít igennel vagy n emmel válaszolni egy kérd ésre. Nagyon fontos a mosoly, mindig rámosolyognak arra, akivel beszélnek. Nagy illetlenségnek s zámít a láb keres ztbe tétel e. Beszélg etés közb en soha nem b eszéln ek olyanról, aki j elen v an. A bes zélgetést mindig a leg fiat alabb vezeti, csak ő adhat szót másoknak. Soha nem beszélnek pén zről, ennek még az említése is nagy udvariatlanságn ak számít. A figyelem, a másikkal való együttgondolkodás jele, ha valaki a hajához nyúl. III. kultúra A fiúk és a lányok nem teg eződn ek (fiú-fiúval, lány -lánnyal igen ). Tabutéma (soh a nem b eszélnek ról a) az étkezéssel kapcsolatos minden dolog. Nincs szerepe az arcj átéknak, mindig mindenki faarccal beszél. A fiúknak és lányoknak illik egymás mellé ülni. Beszélgetés közben soha n em beszélnek távollevők ről. Úgy beszélgetnek, hogy a megszólaló, miután befejezt e mondanivalóját, megnevezi azt, aki utána megszól alhat. Mindennek buszjegyben mérik az árát. Ha valaki a hajához nyúl, az annak a jele, hogy már nem érdekli, amit a másik mond. A csoportok 15 percig készülhetn ek, hogy be tudják tartani a szabályokat, majd a másik kultúrából érkezik egy vendég és vele kell beszélgetni. Ez kb. 10 perc. Az ezt követő megbeszélésen el kell mondani, milyen szabályai vannak a másik kultúrának.”

„A jog és az erkölcs is normarendszer, amely a társad alomban együtt élő emberek számára megmondja, mit tehetnek és mit nem. Az erkölcsi véts égért nincs enek írásban rögzített büntetési tét elek (s zankciók ), mint a jogban. Az erkölcs teremt a legközv etlenebb k apcsolatot az egyén és a társadalom kö zött a mindenn api cs elekvés ek során át. Amikor gyermekből felnőtt szoci alizálódunk, ez egyb en azt is j elenti, hogy azokat a társadalmi norm ákat (elvárásokat), amelyeket addig többnyire a felnőttek kérésére, parancs ra v agy büntetés h atására tartottunk be, most saját belső igényünk, a lelkiismeretünk hatására fogjuk bet artani, mert belátjuk, hogy ez a helyes.” (Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret, Jelenismeret)

A Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblák képe látható a zsinagóg ákban korunkban is. Ilyen formájú táblán ábrázolták a fran cia forradalom idején az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (1789). A kőtáblák, a Tízparancsolat az örök érvényű al aptörvény ek szimbóluma.

TÍZPARANCSOLAT

1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 7. Ne lopj! 8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne 2. Isten nevét hiába ne vedd! tégy! 3. Az Úr napját szenteld meg! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 10. M ások tulajdonát ne kívánd! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj!

„Az etikai érveléshez gyakran tartozik hozzá a jogokra való hivatkozás. Az a felismerés, hogy egyes államok törvényei lehetnek igazságtalanok, mert ellentétesek az ember természetes jogaival, előtérbe helyezték az emberi jogokra való hivatkozást, mely az erkölcs és a politika területén csak a 17-18. században vált jelentőssé. (Betlehem Márta: Igazgyöngyök)

3. – Alapvető emberi, gyermeki és diákjogok, kötelességek A képek, ábrák, források és saját ismeretei alapján ismertesse az életkor függvényében, milyen alapvető jogai és kötelességei vannak az embernek! • • • •

Határozza meg az állampolgári jogok, kötelezettségek csoportjait! Mutassa be az emberi jogokról szóló legfontosabb dokumentumokat! Ismertesse, milyen jogokkal rendelkeznek a még nem nagykorú egyének! Beszéljen a diákjogokról!

„Az etikai érveléshez gyakran tartozik hozzá a jogokra való hivatkozás. Az a felismerés, hogy egyes államok törvényei lehetnek igazságtalanok, mert ellentétesek az ember természetes jogaival, előtérbe helyezték az emberi jogokra való hivatkozást, mely az erkölcs és a politika területén csak a 17-18. században vált jelentőssé. Le gfontosabb dokumentumok a jogokról: - Egyesült Államok Függe tlensé gi Nyilatkozata (1776) Bekerültek a nyilatkozatba a Locke által először hangsúlyozott emberi jogok, mint az élethez, szabadsághoz, és a tulajdonhoz való jog azzal a módosítással, hogya tulajdonhoz való jog helyett a boldogsághoz való jog szerepel. - Embe ri és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789) A francia forradalom egyik legjelentősebb dokumentumában a szabadság és a tulajdon mellett a biztonság, az elnyomással szembeni ellenállás jogai kaptak fontos szerepet. - Embe ri Jogok Egyeteme s Nyilatkozata (1948 - ENSZ) A nürnbergi törvények az emberi jogok megsértése alapján ítélkeztek. Ezt követően az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) elfogadta és kihirdette ezt a nyilatkozatot. A következő etikai kérdések vetődnek fel a joggal, mint fogalommal kapcsolatban: 1. Kinek vagy minek lehe t joga? Joga csakis olyan lénynek lehet, aki értelmes megfontolásra és szabad döntésre képes (itt csak az emberek lehetnek jogalanyok ~ emberi jogok), akik jutalmazhatók és büntethetők (pl.: lehetnek állati jogok is ). Ugyanakkor kizárhatók a tartósan kómában lévő emberek. A jogalap tehát a legszélesebben értelmezett érdek, így például az embriónak, állatnak, sőt növénynek is lehet joga. 2. Mi lehe t a jog tárgya (tartalma)? Az érdek alapján például elítélendő az abortusz, megengedhető az eutanázia. 3. Hogyan igaz olhatók a jogok? A jogok az emberi alapszükségletekből, legitim kívánságokból (individualista vagy kollektív) vezethetők le. Ezért mindaz tárgya lehet, ami megfelel e feltételeknek.” (Betlehem Márta: Igazgyöngyök)

„A Magyar Köztársaság az emberi jogokra vonatkozó egyezményeket belső joggá tette. Alkotmányunk rögzíti a legfontosabb emberi és állampolgári jogokat. Ezzel a jogokat az alapjogok szintjére emelte. A gyermekek jogairól szóló dokumentumot az Országgyűlés ugyancsak a magyar törvények közé iktatta.” (Balla Árpád: Társadalmi ismeretek)

A modern társadalom kezdetben a gyermekek helyzetét tekintve nem hozott javulást, sőt az előző évszázadokhoz képest bizonyos szempontból még rosszabb körülményeket teremtett. Az ipari forradalom kibontakozásakor megindult a gyermekek tömeges alkalmazása gyárakban, bányákban alacsony bérért, embertelen munkafeltételek között. Nem volt ritka az öt-hat évesek foglalkoztatása, különösen a textiliparban. Szerencsére Európa közvéleményének felháborodása nyomán sorra születtek a gyermekmunka korlátozásáról szóló törvények, elsőként Nagy- Britanniában 1833-ban. A XX. század elején jönnek létre az első nemzetközi egyezmények az 1919-ben megalakult ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) erőfeszítései nyomán. A század második felében a gyermekek bérért való foglalkoztatását rendelkezések sora tiltja, ennek ellenére az ILO közzétett becslései szerint 1979-ben 53 millió gyermek dolgozik a világon, elsősorban Afrika, Ázsia, Latin-Amerika szegény országaiban. A témával foglalkozó szakemberek egy része úgy véli, hogy a munkát vállaló tizennyolc év alattiak száma ennél jóval nagyobb, mivel a statisztikában nem szerepelnek a tizenöt évesnél fiatalabbak és a családi gazdaságokban nem bérért dolgozó gyermekek. A gyermeki jogokat illetően nagy hatású változások tanúi lehetünk napjainkban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése elfogadta 1989. november 20án, New Yorkban a Gyermek Jogairól Sz óló Egyezményt, amelyet hazánk is aláírt (1990. március 14.), és ez a Magyar Köztársaságban az 1991. LXIV. számú törvénnyel lépett hatályba. Az egyezmény tartalmazza a gyermeket érintő polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok körét, és kizár mindenfajta (faj, szín, nem, nyelv, vallás …stb.) megkülönböztetést a jogok érvényesülésében. A Bevezetés felsorolja mindazokat a dokumentumokat, amelyek 1989 előtt születtek, s érintik a gyermekek jogait. Ezek közül az 1924. évi Genfi Nyilatkozat és az ENSZ Közgyűlés által 1959-ben elfogadott a Gyermek Jogairól Szóló Nyilatkozat tekinthető szándékában és szellemiségében az Egyezmény előzményeinek. A dokumentum legfőbb elvként fogalmazza meg, hogy "a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége, nevezetesen a megfelelő jogi védelemre születése előtt és születése után." A Bevezető kiemeli a család fontosságát, mint a társadalom alapvető egységét, s valamennyi tagja fejlődésének és jólétének természetes környezetét. 1. cikkely a gyermek fogalmát határozza meg: "gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be ...” Megfelelő egészségügyi ellátásban, szociális biztonságban, kötelező és ingyenes alapfokú oktatásban kell őket részesíteni. 12. cikkely: „Az Egyezményben része államok az ítélőképesség birtokában lévő gyermekek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben kinyilváníthassa véleményét….” A gyermeket megilletik még az olyan alapvető szabadságjogok, mint gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság.

Az Oktatási T örvény "A tanulók közösségei, a diákönkormányzat" (DÖK) fejezetben meghatározza azokat a területeket, amelyekben döntési (pl.: közösségi élet szervezése, a tisztségviselők választása), egyetértési és véleményezési (pl.: a tanulói szociális juttatások elosztása, házirend elfogadása) joggal rendelkezik a tanulók közössége.

4. – Az igazságszolgáltatás folyamata és szereplői Az alábbi források szervezeteit! • • • •

segítségével ismertesse,

az

igazságszolgáltatás

legfontosabb

Magyarázza meg, mi a bíróság szerepe! Utaljon arra, milyen ügyekkel foglalkozik a bíróság! Igazolja, hogy hazánkban a bírói ítéletek igazságosak és elfogulatlanok! Beszéljen arról, milyen feladatai vannak az ügyészségnek!

„A bírákat az igazságügy miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A bírák függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, a helyetteseket az államfő nevezi ki. Hivatásos bírónak csak a 24. életévét betöltött, választásra jogosult, büntetlen előéletű és meghatározott szakvizsgát tett személy nevezhető ki. A bíróságokról az 1972. évi IV. törvény szól. Jogsértés - minden, ami nem jogkövetés Fajai - aktív (szándékos) - passzív (gondatlan) A jogsértés társadalomra veszélyes, jogellenes magatartás. Abszolút jogkövető ember nincs.

A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A legfőbb ügyész az országgyűlésnek felelős és működéséről köteles beszámolni. Az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész irányítja. Az ügyészségre vonatkozó szabályokat az 1972. évi V. törvény tartalmazza.” Dr. Czipóth-Dr. Kovács: Jogi ismeretek)

A Legfelsőbb Bíróság Markó utcai é pülete a fővárosban

A polgári pe res és a bünte tőeljárás

Az igazságszolgáltatás szintjei Magyarorsz ágon:

A bírói hatalom fő formái:

-

-

Legfelsőbb Bíróság ítélőtáblák megyei bíróságok/Fővárosi Bíróság helyi (városi, kerületi) bíróságok munkaügyi bíróságok

büntető igazságszolgáltatás polgári igazságszolgáltatás közigazgatási bíráskodás munkaügyi bíróság

Az ügyészség sze rveze ti egységei: Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze fellebbviteli főügyészek megyei/fővárosi főügyészség helyi (városi, kerületi) ügyészségek Külön szervezetet alkotnak a katonai ügyészségek -

Egy ügyész feladatai Egy ügyész feladatai

5. – Az államtípusok és jellemzőik Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen államformák alakultak ki és mi volt a jellemzőjük! • •

Magyarázza meg, az állam fogalmát! Ismertesse a különböző államformákat és jellemezze azokat!

Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Az állam feladata a közjó szolgálata. Főbb államtípusok: a.) M onarchia, arisztokrácia, demokrácia b.) Abszolút állam c.) Totális állam d.) Liberális állam e.) Jóléti állam: f.) Jogállam

Templomgazdaság M ezopotámiában

A feudális rendiség

Az athéni demokrácia Periklész idejében

Az angol rendiség

M ontesquieu államrendszere

A polgári állam

Alkotmányos monarchia Angliában X VIII.sz.

Az Amerikai Egyesült Államok államrendszere

Szovjet államrendszer

A hitleri Németország államrendszere

A rendőrség és belügy irányítása az ötvenes években

M agyarország a rendszerváltás után

A kádár korszak

6. – A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszere Az alábbi források segítségével ismertesse, melyek a magyar közigazgatás színterei és ágazatai! • • • •

Határozza meg az állam legfontosabb feladatait és a magyar Országgyűlés szerepét! Utaljon az eltérő kormányformákra! Igazolja, hogy a köztársasági elnök neutrális hatalom! Beszéljen a közigazgatás színtereiről!

„A hagyományos államigazgatás részben ágazati irányítást jelent - például egy-egy minisztérium felelős egy egész tevékenységi ágért, az oktatásért és a kultúráért, az egészségügyi é s szociális ügyekért, vagy a környezetvédelemért stb. A nagyobb települések polgármesteri hivatalaiban is megtaláljuk az ennek megfelelő igazgatási osztályokat vagy előadókat. Más esetben a központi szerv állami szervezeteket irányít, mint például a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Honvédséget, vagy a Belügyminisztérium a Magyar Rendőrséget, a Pénzügyminisztérium a Vámhivatalokat. A hagyományos államigazgatás központjában az egyes minisztériumok állnak. A miniszterek a kormány tagjai, és a kormány határozatainak megfelelően, a törvény adta kereteken belül vezetik a feladatkörükbe tartozó ágazatokat, illetve irányítják az alájuk rendelt országos hatáskörű szerveket. A miniszterelnök tárca nélküli minisztereket vagy kormánybiztosokat is kinevezhet, a kormány által meghatározott konkrét feladatok ellátására. A minisztériumok mellett más központi közhivatalok is léteznek, amelyek egy-egy sajátos feladatra jöttek létre hatósági jogkörrel. Ilyen például az APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal), az Állami Népegészségügyi Szolgálat (a régi KÖJÁL utódja) stb. Ezek ugyan szoros kapcsolatban állnak egy-egy minisztériummal, de funkciójukat önállóan látják el. Vannak központi szolgáltató jellegű intézmények, amelyekkel szemben a polgárok vagy vállalkozások is adatszolgáltatási kötelezettséggel tartoznak. Ilyen az Országos Statisztikai Hivatal; nemcsak összegyűjti és kiadja az ország főbb adatait, de mi polgárok sem tagadhatjuk meg az együttműködést és adatszolgáltatást például egy országos népszámlálás idején.” (Bayer-Jávor-Utasi: Trásadalomismeret)

Nyíre gyháza:

Me gyeháza

Városháza

,,42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzat joga. A helyi önkormányzás [ ... ] a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. [ ... ] 44. § A helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül; gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. [ ... ] A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal.” (Részlet a Magyar Köztársaság Alkotmányából)

7. – A mai világ legfontosabb politikai szövetségi rendszerei Az alábbi források segítségével ismertesse, melyek napjaink legfontosabb politikai szervezetei! • • • •

Magyarázza meg, mi a különbség az ENSZ és a NAT O között! Utaljon arra, milyen szerepei voltak a NAT O-nak a kilencvenes években Európa tekintetében! Igazolja, hogy az Európai Unió demokratikus szervezet! Beszéljen arról, milyen lépéseket tettünk a NATO-hoz, s milyeneket az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében!

Az Egyesült Nemzetek célja, hogy 1. fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére... 2. a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze... 3. gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása útján, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartásának előmozdítása révén nemzetközi együttműködést létesítsen... (Részletek az ENSZ alapokmányából, 1945. Június 26-án Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden békeszerető Állam, amely a jelen Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. […] A Közgyűlés az Egyesült Nemzetek összes tagjaiból áll. […] A Közgyűlés minden tagjának egy szavazata van. Fontos kérdésekben a Közgyűlés határozatait a Jelen lévő és szavazó tagok szavazatának kétharmad többségével hozza. Fontos kérdésnek kell tekinteni a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló ajánlásokat, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak megválasztását […], új tagoknak az Egyesült Nemzetek szervezetében való felvételét, a tagok kizárását [...] és költségvetési kérdéseket. […] A Biztonsági Tanács a Szervezet tizenöt tagjából áll. A Kínai Köztársaság [1971-től a Kínai Népköztársaság], Franciaország, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács állandó tagjai. A Szervezet tíz további tagját a Közgyűlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg […] két évre […]a Biztonsági Tanács határozatait tagjainak az összes állandó tagok egybevágó szavazatait magában foglaló kilenc igenlő szavazatával kell hoznia. . ( Részletek az ENSZ Alapokmányából)

1949. május 5-én Tanács.

alakult meg az Európa

1957. 1973. január 1. 1981. 1986. 1992. 1995. 1999. 2002. 2004. május 1.

A Római Szerződ és aláírásáv al létrejön az Európai Gazdas ági Közösség (Közös Piac) és az Euratom (Európai Atomenergi a Közösség). Nagy-Britannia, Dánia, Írország csatlako zása az EGK-ho z (Közös Piac), ezzel megszületett a „kilencek Európája”, és az EURATOM-hoz. Görögország csatlakozik a Közös Piachoz. Portugália és Spanyolország csatlakozás a a Közös Piachoz. A maastrichti szerződ és aláírás a Ausztria, Svédország, Finnország csatlakozása. Az EU 11 tagállamában bevezetik az eurót. Az euró készp énz formáb an is létezik. 10 új tagállam, Lengyelország, Csehország, Magyaro rszág, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Szlovénia, Észtország, Ciprus, Málta csatlakozik az Unióhoz.

8. – A család alapvető funkciói, a funkciók történelmi változásai Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen változások mentek végbe a család alapvető funkcióiban a történelem során! • • •

Magyarázza meg, mi okozta a társadalmi változást! Utaljon arra, milyen változások mentek végbe a családi szerepekben, feladatokban! Ismertesse, hogy a változásoknak milyen szerep van a családi konfliktusokra!

„A párválasztás koronként, régiónként másképp ment végbe. Ám még ma is vannak térségek, ahol a nő is árucikk, s a hagyományok szerves rés ze az is, hány k ecsk ét ér a m enyasszony. Leh et mosolyogni a tév ében m egcsodált természeti népek szokásain, de ne fel edjük: a menyasszony szó forrás a is ezt az ősi szokást tükrözi. A sztyeppén vándo rló magyar nép n em kecskéért, hanem lőtt vad bőréért, menyétért vásárolta meg leendő gyermekei anyját. A monogám (páros) család is történelmi képződm ény. Az Ószöv etség zsidó pátriárkáinak h agyományosan ágy asuk is volt, gondoljunk csak Jákobnak és 12 fi ának tanuls ágos történetére! A Kr. u. 622-ben kialakult moszlim vallás szent könyve, a Korán évszázadokig a jogszok ást is eldöntötte az Allahb an hívő n épek t áboráb an. A g azd ag moszlimnak eg ész háremnyi ágyasa is lehetett, de hitvese a Korán szerint csak négy. (A trónörökösök csak körükből kerülhettek ki.) A mai India falusias vidék ein még ma is adják-veszik a lányokat, s akárcsak a kínai hagyományb an, a lányok csak esküvő után láthatják meg párjukat. A katolikus vallás n em ismerte a válást. A h ázaspárn ak hűség esnek kellett lennie, d e ezt a nők esetéb en v ették szigorúbb an. Már nem köv ezték halára a hűtlen nőt, mint a zsidók az ókorb an, de az ilyen asszonyt a férje visszaküldhette, az utódot kitagadhatta. (Kálmán királyunk is efféle okokból nem ismerte el, hogy halicsi feleség étől származó fia, Borisz az ő gyermeke lenne.) A nők csak szűzen köthettek házasságot, ha egy e1őkelő lányról kiderült, hogy titkos nemi kapcsolatba lépett valakivel, a cs alád rendszerint ap ácazárdáb a küldte. Ugyan akkor a n emesurak jogot fo rmáltak az ún. "első éjszaka jog ára", ami azt jelentette, hogy a jobbágyleányoknak esküvőjük éjszak áján fel kellett menniük a k astélyba és a g azdáv al (az úrral) k ellett hálniuk. A királyok sem mindig tartották be az erkölcsi parancsok at. Közismert tény, hogy Mátyás ki rályunk adoptálta, azaz elismerte és örökösévé tette egy udvarhölgytől született fiát, Korvin Jánost. (Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret Jelenismeret) „Azok a szülők, akik nevelték is gyermekeiket, nagyobb megbecsülésre érd emesek, mint azok, akik csupán a világra segítették őket: mert az utóbbiak csak az élet lehetőségét, az előbbiek viszont a szép élet lehetőségét nyújtották számukra.” (Arisztotelész)

Napjainkban a nagyszülőknek is fontos szerepük van a család életében

„Mára a h ázas felek egyenlős égét feltételező monogám házasság alakult ki, amelyet a férj és feleség egyenlőtlen h elyzet ét közmegegy ezéss el elismerő, törvényesítő család fejlődési fázisok előztek meg. Ezeknek szinte mindegyik ét a férfi csal ádi – gazdas ágot irányító u ralmi-hatalmi -, és a nő al árend elt, beosztott-kiszolgáló szerepe j ellemezte. A Bibliából is ismert többnejűség monogámiává fejlődését is döntő en a g azd asági-v agyoni di fferen ciálódás és a n emi kapcsol atok szükségs zerű társadalmi szabályo zása eredmény ezte. Amikor a gazd agabb cs aládok a h ázass ágra lépő l ányuk számára j elentős hozom ányt tudtak biztosítani, ennek fejében kiköthették, hogy ne „munkaeszközn ek” vagy díszn ek tekintsék őt a férj csal ádjában. A hozománnyal kötött házasságból fejlődött ki valószínűleg az elismert v alódi házasság, a ho zományt vitt nő lett a „ fő feleség ”, akinek gyermek ei a férj ágyas aitól származó gyerm ekeivel szemben előnyt élveztek, törvényes örökös ei lettek. A házasság tehát hosszú ideig elsősorban gazdasági szövetség volt. […] A férfi uralmi helyzet ét a családon belül a szexu ális érintkezés szab ályai még a szigorítások alkalmával is kifejezt ék, a férfinak továbbra is jog a volt a hűtlenségre, míg a nőktől a legs zigorúbb hűség et követ elték meg a h ázasságkötés ut án. […] A férjek családon b elüli uralmi helyzetén ek másik bizonyíték a, hogy nemcsak s zolgái, hanem gy ermek ei és feleség e felett is teljes hatalommal uralkodott (ókori törvénykezések szöv egeiből tudjuk) […]A polgári társadalomban a gazd asági fejlődés tovább módosította a családon belül az asszonyok és férfi ak szerepkö rét. Bár a polgári nők otthonukba zártan éltek, a legnagyobb fejlődés mégis ekkor következett be a női egyenjogús ágban. A legtöbb polgári kormány törvényb e iktatta a nők egyenjogúságát. A nők a polgári társadalmakb an már szavazhattak, egyet emi tanulmányt folytath attak, megjelenhettek a munkamegosztás legmagas abb presztízst biztosító pozícióiban, s növekedett szerepük a közéleti fó rumokon is. Az emancipáció azonban m áig sem vált teljessé. A férfi ak és nők közötti vagyoni-gazdas ági különbség mind a mai napig m egmaradt. Ezt elsősorban a munkam egosztási egy enlőtlenség: a zömmel nők, ill. férfiak által végzett, „kiosztott” munkafelad atok társ adalmi értékel ése és javad almazása közötti különbség konzerválja. […] A tradicion ális családmodellt a XX. században teh át felváltotta a modern (ún. nukleáris) család (három generáció helyett két generáció él együtt), és sajnos napjainkban, a XXI. század elejére egyre több a csonka család (egyik szülő hiányzik). A liberális eszmék terjedésén ek köszönhetően lassan már arra sem csodálkozunk rá, ha a s zülök (értsd: nevelőszülők) egynemű ek. Egyre gy akoribbak az örökbefogad ások, amelyek sokk al inkább a felgyorsult életritmusunkból is eredő eg észségügyi p roblémákk al (meddős ég), korábbi szok áshoz k épest k ésőbbi életkorban (30 éven felüli) való gyermekvállalással - esetleg a túlzott munkavállalás miatt nem talál társra - függ össze.” (Palasik-Sipos: Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a XX. századi Magyarországon

A házasságon kívül született gyermekek aránya

Házasság kötés ek és válások

9. – A szocializáció Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen színterei vannak a szocializációnak! • • •

Magyarázza meg a szocializáció fogalmát! Utaljon arra, milyen színterei vannak a szocializációnak! Ismertesse, a szocializáció során felmerülő konfliktusokat!

A család – a szocializáció első színte re

Püthagorasz, Kr. e . 6. száz adban élt görög filoz ófus az alábbi szakaszokra osz totta fel az éle tet: 0-20 évig: az emberré válás korszaka 20-40 évig: az ifjúkor, 40-60 évig: a teljesség kora, 60-80 évig: az öregedés és hanyatlás korszaka

Az ókori Kínában ugyancsak szakaszokra osztották az embe r éle tét: 20. évig – ifjúkor, 30. évig – házasságkötés kora, 40. évig – társadalmi hivatalok betöltésének kora, 50. évig – saját hibáink megismerésének korszaka, 60. évig – alkotó élet végső szakasza, 70. évig – vágyott kor, 70. évtől – öregség kora

„Gordon W. Allport (1897-1967) egy teljes könyvet szentelt a személyiség témakörének. A személyiség alakulása c. művében végigjárt olyan kérdéseket, mint az öröklődés, biológiai meghatározottság, vérmérséklet, tanulás, szocializáció, a személyiség rétegei. Az érett személyiség fejlődési kritériumait az alábbi felsorolásban adja: Csecsemőkor: az alapvető bizalom érzése Kisdedkor: az autonómia érzése, A játék kora: kezdeményező képesség, Iskoláskor: szorgalom és kompetencia, Serdülőkor: személyes identitás (énazonosság), Fiatal felnőttkor: intimitás, Felnőttkor: utódokról való gondoskodás, Érett kor: integritás és elfogadás” (Czike-Csizmady-Ligeti-Rózsavölgy: Minden másképp van) „Az újszülöttek világrajövetele rendszeresen ismétlődő barbár invázió, hiszen a csecsemőnek fogalma sincs annak a társadalomnak a szabályairól, normáiról, melybe beleszületett.[…] Bár a szocializáció a társadalmi lénnyé válás folyamata, ez nem jelenti azt, hogy a fejlődésben lévő ember elveszti valamiféle ’egyéni arculatát’. Ellenkezőleg: az én és a másik elkülönítésének képessége kizárólag a szocializációs

folyamat révén válik lehetővé. A szocializáció kétirányú folyamat, tehát a gyerek nem passzív elszenvedője, hanem aktív résztvevője, alakítója a szocializációs folyamatnak.” (Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia) A személyiségre leginkább ható körülmények

„-Az a fontos, hogy megtaláld önmagadat – mondja István bácsi, a pszichológus. - Ennyit én is tudok, azt nem tudom, hogy hol keressem.” (Ágai Ágnes) „- Senki sincs odabenn? - Senki. - Ez nem stimmel. Senki nem mondhatja azt, hogy senki, anélkül, hogy valaki lenne. Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell.” (A. A. Milne: Micimackó) „A hasonló örül a hasonlónak.” (latin közmondás) „Vajon mit szólna ahhoz nagymamánk, ha születésnapjára kapna tőlünk egy jegyet egy focimeccsre? Mindennapi tapasztalataink azt sugallják, hogy a környezetünkben élő emberek viselkedését, véleményalkotását nagyjából meg tudjuk jósolni. Amennyiben tudjuk barátainkról, tanárainkról, hogy kiket kedvelnek, milyen hobbijaik vannak, milyen elveket vallanak, úgy hisszük, több-kevesebb sikerrel megjósolhatjuk, hogy bizonyos helyzetek milyen érzelmeket, reakciókat váltanak majd ki belőlük. Valóban igaz-e ez?” (Czike-Csizmady-Ligeti-Rózsavölgy: Minden másképp van) „A szociológiai irodalom ismer néhány esetet, amikor a gyerekek felnőttek nélkül nőttek fel. Pl. 1800 januárjában Dél-Franciaországban (Saint-Serin falu mellett) egy erdőből került elő egy tíz év körüli fiú („aveyroni vad fiú). Beszéd helyett éles sikolyokat hallatott, ruhát nem tűrt a testén, a tükörben nem ismerte fel magát. Az orvosi vizsgálat értelmi fogyatékosságot nem mutatott ki. A fiút Párizsban szobatisztaságra szoktatták, megtanult önállóan öltözködni és néhány szót kiejteni. Kb. negyvenéves korában halt meg. […] Azokat a csoportokat vagy társadalmi helyzeteket, amelyekben a szocializáció alapvető folyamatai végbemennek, szocializációs közegnek nevezzük. A kisgyermek szocializálása elsősorban a család feladata. A családon kívül még sokféle szocializációs közeg létezik, mint pl. a kortárscsoport, a hasonló korúak baráti közössége, az óvoda és iskolák, a tömegkommunikációs eszközök, valamint a munkahely, munka- és lakókörnyezet. Reszocializációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor az egyének válsághelyzetekben vagy komolyabb stresszhelyzet esetén a korábbi elveiktől, viselkedésüktől, magatartásuktól eltérő módon kezdenek gondolkodni és cselekedni. Így hatottak a német koncentrációs táborok borzalmas körülményei a több éve ott élő foglyokra. Más szituációt, de lényegében hasonló helyzetet ír le W. Golding, angol író A legyek ura c. regényében. […] A politikai szocializáció jelentése: a politikai élet alanyává válni. Olyan állampolgári nevelés, amely felkészít a tudatos, érdemleges részvételre a társadalmi életben. A politikai szocializáció közvetítői: - nem hivatalos ún. informális közvetítők: család, páros kapcsolatok; - hivatalos ún. formális közvetítők: iskola, pártok, katonaság, egyházak, média (tévé, rádió, sajtó), különböző szervezetek (pl. szakszervezetek).” (A. Giddins: Szociológia)

10. –Egyén, közösség, társadalom, kultúra Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen az emberi társadalom, hogyan hat egymásra egyén – közösség - kultúra! • • •

Határozza meg az ember szerepét a társadalomban! Utaljon az egyéni és közösségi értékek ellentmondásaira! Ismertesse a kultúra és a társadalom közötti kapcsolatot!

„Az emberi közösségeket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. A természetes közösségekbe beleszületünk. Ilyenek például a család és a nemzet. Olyan csoportok is vannak, amelyekbe helyzetünknél fogva kerülünk (pl.: foglalkozás szerinti vagy a vagyoni csoport).” (Balla Árpád: Társadalmi ismeretek)

Egyének, egyetemi közösségben

„A helyi társadalom közösségei általában valamilyen tiszteletre méltó cél érdekében jönnek létre. Előfordulnak azonban nem egy helyen a mások nyugalmát, biztonságát veszélyeztető csoportok vagy csoportosulások. Akadnak olyanok is, amelyek kimondottan erre a célra szerveződnek. Azoknak a csoportoknak a tagjait, amelyeknek a tevékenysége törvényeinkbe ütközik, az emberek nagy többsége elítéli, sőt a bíróságok is súlyos büntetést szabnak ki rájuk.” (Balla Árpád: Társadalmi ismeretek)

„ ... a közösség minden egyes tagjának - legyen férfi vagy nő, ifjú vagy öreg - egész életében szüntelenül, minden erejével arra kell törekednie, hogy derék emberré váljék, megszerezze az emberhez méltó lelki kiválóságot és erényt ... " (Platón) " ... ha mindenki vetélkedve törekednék az erkölcsi jóra, s megfeszített erővel igyekeznék a legszebb tetteket cselekedni, akkor nemcsak a közösségben menne minden úgy, ahogy kell, hanem minden magánember is hozzájutna a legfőbb jóhoz ... " (Arisztotelész) „Minden ember beleszületik valamely közösségbe. Minden generáció továbbviszi és módosítja az előző nemzedékek tudását, szokásait, eszközeit, vagyis kultúráját. […] A tanulással szerzett ismeretek és szokások nem öröklődnek genetikailag, hanem a hagyomány szárnyán szállnak át egyik generációról a másikra. a kultúráját, amelybe beleszületik. […] A kultúra mindazt magában foglalja, amit egy nép vagy az emberiség a történelme során létrehozott, amivel a természettől kapott adottságait, képességeit kiegészítette, és amit generációról generációra továbbad. A kultúrához tartozik minden, amit nem a természet, hanem valamely emberi közösség alkotott. Valamely nép, valamely társadalom kultúrája magában foglalja az illető nép nyelvét, technikáját, szokásait, intézményeit, tudását, művészetét. A kultúra áthatja és meghatározza mindazoknak az életét és viselkedését, akik az adott társadalomban születtek vagy oda befogadást nyertek. A társadalomtól, illetve annak kultúrájától függ, hogyan teremtjük elő a létfenntartásunkhoz szükséges javakat, kivel és mikor kötünk házasságot, miként szórakozunk, milyen erkölcsi elveket követünk, milyennek képzeljük el a világot, miben hiszünk, és miben nem hiszünk.” (Bánhegyi-Molnár: Etika)

11. – Nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség Az alábbi források segítségével ismertesse, mi a különbség nemzet és nemzetiség között, illetve mikor beszélünk kisebbségről! • • • •

Magyarázza meg a nemzet, állam, nemzetiség, etnikum, többség, kisebbsé g fogalmakat! Utaljon arra, milyen módon gondoskodik egy demokratikus állam a kisebbségvédelemről! Ismertesse a Magyarországon élő nemzetiségeket! Beszéljen napjaink nemzetiségi ellentéteiről!

„68. § (1) A Magyar Köztársaságb an élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. (2) A Magyar Köztárs aság v édelméb en részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részv ételüket a közéletben, s aját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük haszn álatát, az anyany elvi oktatást, a saját ny elven v aló névh aszn álat jogát. (3) A Magyar Közt ársas ág törvényei az ország terül etén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. (4) A n emzeti és etnikai kisebbség ek helyi és országos önkormányzatok at hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényel fog adásáho z a j elen lévő o rszággyűl ési képviselők kétharmad ának s zavazat a szükség es." (A Magyar Köztársaság alkotmányából)

,,[nemzeti kisebbségnek számít] a Magyar Köztárs aság területén leg alább egy évszázad a honos népcsoport, amely az állam lakosságát tekintve számszerű kisebbségb en van; tagjai magy ar állampolgárok, azonb an saját nyelvük, kultúrájuk, hagyomány aik megkülönböztetik a lakosság többi részétől; olyan összetarto zástudattal rendelkeznek, amely ezen kultúra és hagyom ány megőrzés ére, történelmileg kialakult közösségeik érd ekeinek ki fej ezés ére és véd elmére irányul. Magyarors zágon honos nép csoportnak minősül: a bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, ném et, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és az ukrán nemzetiség." (Az 1993. évi LXXXVII. törvényből)

A nemzetiségek, etnikumok közös joga a társadalmi szervezetek, önkormányzatok létreho zás a, az anyanyelv en történő oktatás, tanulás, ombudsmanhoz fordulhatn ak jogsérelem esetén, ill. településeiken a helyiség, utcák, közhivatalneveinek kisebbségi nyelven történő feltüntetés e.

„2. A Szovjetunió és Jugoszlávia szétesés e, valamint Csehszlovákia felbomlása ut án az egykori kommunista uralom alatt álló Kelet-Európ a területén 28 állam létezik. 3. A fejlődés mindegyik állam eset ében a n emzetállam irányába tart, b ár kö zülük csak h at homogén nemzet állam (Albáni a, Csehország, Lengy elország, Magyarország, Örményors zág és Szlovénia). A többi általában n emzetiségi állam, egyes esetekb en jóval 10 % fölötti kisebbségi hányaddal. Kazahs ztán és Bosznia-Hercegovina hoss zú távon csak többnem zetiségű államként képzelh ető el. Kazahszt án esetéb en rem élhetjük, hogy a kazah-o rosz dualizmus az új, nemzetállami irányú fejlődés ellen ére fenntartható. Bosznia-Hercegovinában a muzulmán, a szerb és a ho rvát államnemzet en nyugvó trialisztikus elk épzel és összeomlott, a többnemzetiségű állam alighanem megszűnt létezni. 4. Kelet-Európ a kb. 420 millió lakosának mintegy ötöd e nem zeti és etnikai kisebbség ekhez tartozik. A legnagyobb régóta lét ező kisebbs égek a magyarok, a német ek, a románok, az albánok, a török-muzulmán népcsoportok és a lengyelek. A felsorolt népcsoportok identitástudata természetesen n em áll azonos fokon. Új kisebbségek mindenek előtt a szerb ek, a délszláv muzulmánok és a horvátok, valamennyien a megszűnt Jugoszlávia területén. […] 5. Akut, a békét fenyeg ető válsággó cok Kelet-Európ a déli részén, a Balkánon találhatók, valamint a Kauk ázusban, ill. az egyko ri Szovjet-Kö zép-Ázsiáb an. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a kon fliktusok Kelet-Európ ában, a Baltikumban és az egyko ri Szovjetunió központi, keleti szláv területein kezelh etők. 6. A konfliktusok általános okai a következők: a) a totalitarizmust követő kors zak átalakulás ával járó politikai és gazdas ági természetű problémák; b) a legtöbb kelet-európ ai ország tö rténetileg jogos fel zárkó zási igénye a nemzetállammá vál ás foly amatában; c) a nyug ati hatalmaknak a nép ek önrendelkezési jogát sértő hibás dönt ései Kel et-Európ a politikai térképének újrarajzolása során, mindenekelőtt az első világháborút követően; d) új dekolonizációs problémák, különösképpen az egykori Szovjetunió iszlám régiójában; e) a történelmileg kialakult négy kultúrrégió (Kelet-Kö zép- és Észak-Kelet-Eu rópa, Délkelet Európa, Orosz Birodalom, iszlám kultúrkör) között fennálló különbségek.” (Georg Brunner: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában - részlet)

„Bár olyan ország ma sincs, amelynek lakói mindahányan ugyanahhoz a nyelvhez tartoznak, még ma is sok szétszórtan, sok államban élő nemzet törekszik a homogén (egynyelvű) nemzetállam megvalósítására. Ez az oka a kilencven es években sorozatban kitört balkáni háborúknak is.

„Bonyolult a zsidó nép nemzetiségi-etnikai meghatáro zás a. A zsidó értelmiség sem egységes abban, hogy a vallási hagyományait már régen elh agyó, csak az adott "befogadó" o rszág kultúrájához kötődő zsidó emberek et miként lehetséges mégis, még ma is zsidóként számon tartani. Nyelvük, a héber ma már csak a második világháború után újra létreho zott Izrael államban beszélt nyelv. És éppen mert van anyaállamuk is, etnikumnak sem nevezhetők. A származási, vérs égi kap csolat sem l ehet mérvadó, hiszen a cig ánysággal ellentétb en a zsidó családok nemzed ékek ót a gyak ran házasodtak össze keresztény ekkel. (A század fordulón a Kárp át-meden céb e men ekült zsidóság elzárkó zóbb, vallási parancs ainak régi esebb form áit őrző ágát ortodoxnak, a modernebb v allású zsidó hitközségeket neológnak nevezik.) Számos keres ztény-zsidó család él az egés z világon, így hazánkban is. Az újkorban az újhitű, neológ zsidók gyerm ekeiket a befog adó ors zágok iskoláiba j áratták, hogy könnyebb en tudjanak asszimilálódni a többségi nemzet szok ásaihoz. A tanulás h agyománynak s zámított, nem véletlen, hogy számos, több világnyelvet beszélő híres tudós került ki soraikból. A zsidó identitástudatot napjainkra megerősítette az a szomorú tény, hogy az 1935. évi nürnbergi faji törvényekk el kirekes ztették őket a többségi társadalmakból, ami azt jelenti, hogy megvonták állampolgárs águkat. A "hontalanokat" később a nácik (nemzetiszocialisták) Ausch witzban és más haláltáborokban n agyipari módszerekkel milliószám ölték meg. Nők, gyermekek, fegyv ertel en férfiak tömegén ek kellett meghalni csupán azért, amiről egyetlen ember sem tehet, hogy tudniillik kik voltak a szülei, az ősei. A nem vallásos, héberül nem is beszélő magyar és más anyanyelvű zsidó emberek tömegeiben ez a borzalmas történelmi bűntény, a holokauszt váltotta ki a zsidó identitás újbóli vállalását, szolidaritásból, tiltakozásul az eu rópai"civilizáció" barbár rémtettei ellen..” (Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret Jelenismeret)

12. – A társadalom élete Az alábbi források segítségével ismertesse, hogyan valósul meg a társadalom élete a társadalmi cselekvés, munkamegosztás, intézményesülés és a hatalom terén! • • • •

Határozza meg, a társadalom fogalmát! Utaljon arra, mi jellemzi napjaink társadalmának életét! Ismertesse, hogyan csoportosíthatjuk a magyar társadalmat! Beszéljen arról, milyen intézmények segítik a társadalom életének működését!

Az első civilizáció k létrejötte A társadalmi rendszer - egyének - emberek csoportjai, család - csoportok összessége - intézmények - értékek, normák "Ha tehát elhagyunk a társadalmi szerződ ésből mindent, ami nem tartozik a lényeghez, azt találjuk, hogy a szerződés a követk ezőkben áll. Minden személy, valamennyi képess égévei együtt, az általános akarat leg főbb irányítása alatt egy esül, és mindenkit testületileg az összess ég elkülöníthetetlen rés zév é fog adunk. A népképviselők teh át nem a n ép képviselői és nem is l ehetnek azok, csupán m egbízottai a népnek: soh a nem dönthetnek v égérv ényes en. Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá, az ilyen törvény nem törvény. (…) A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokho z is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné v alamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat; ez t eszi polgárrá és szab ad emberré őket. Amikor valamilyen törvényt terjeszten ek a népgyűlés el é, voltaképpen nem azt kérdezik, hogy helyeslik-e vagy elvetik a javaslatot, hanem azt, hogy a javaslat megfelel-e vagy sem az általános ak aratn ak, vagyis a nép akaratának.. Aki nem hajlandó követni az által ános akaratot, azt az egész t estület fogja eng edelmess égre k ényszeríteni; más szóv al kényszeríteni kell őt, hogy szabad legyen." (Rousseau: A társadalmi szerződésről, 1762) A társadalom intézményei

struktúra

kulturális jellemzői

Társadalmi környezet

13. – A mai magyar társadalom rétegződése Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen változások mentek végbe a magyar társadalomban a rendszerváltás után! • • • •

Magyarázza meg, mi okozta a társadalmi változást! Utaljon arra, kik voltak a rendszerváltás nyertesei és vesztesei! Ismertesse, hogyan csoportosíthatjuk a magyar társadalmat! Beszéljen arról, milyen kiegyenlítő mechanizmusok segítik a leszakadó rétegeket

Budapesti hajléktalanok. A szegénység jelei sokkal szembeötlőbbek voltak a nagyvárosok utcáin, mint a hanyatló, intézményeitől megfosztott, szinte csak idősek által lakott aprófalvakban.

Szénbányászok a bezárás előtti utolsó műszak után, Dudar. Magyarországon a hatvanas évek elején volt a legmagasabb a bányászok száma, mintegy 130 ezer. A rendszerváltásig ez a szám csaknem a felére, az ezredfordulóig pedig csaknem a hetedére csökkent.

„Korunk fogyasztói társadalmai plurális társadalmak, mert bennük sokféle társadalmi csoport létezik, amelyek között bonyolult kapcsolatok vannak. A modern, nyílt társadalmakban a társadalmi hierarchia átléphető, azaz, aki tehetséges, szorgalmas nagyobb eséllyel tud felsőbb társadalmi szintre lépni. A zárt társadalmak hierarchiájába beleszületnek az emberek, öröklik azt (pl.: indiai kasztok). […] A társadalmi mobilitás az egészségesen működő társadalom jele. […] A modern társadalmak egyik leggyakrabban használt jelzője az, hogy „információs”. Ez azt jelenti, hogy mindig azok vannak a legelőnyösebb helyzetben, akik tájékozottabbak. […] Az internet nagymértékben hozzájárul, hogy mindenütt nyitott társadalmak jöjjenek létre. A nyitottság ugyanis nemcsak azt jelenti a társadalom jelzőjeként, hogy nagyfokú vertikális mobilitás jellemzi, hanem azt is, hogy a társadalom gyorsan befogadja és alkalmazza az új ismereteket, miáltal azok is hatással lesznek más ismeretekre.” (Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret Jelenismeret)

14. – A helyi társadalom Az alábbi források segítségével ismertesse a helyi társadalom jellemzőit! • • • •

Magyarázza meg, a társadalom fogalmát! Utaljon arra, milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk az emberi közösségeket! Ismertesse, mi minden tartja össze a társadalmi csoportokat! Beszéljen arról, melyek a társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportosulások!

A társadalom rendszere - egyének - emberek csoportjai, család - csoportok összessége - intézmények - értékek, normák

Termés zetes kö zösség

Közösség, melybe helyzetünknél fogva kerülünk Iskolai osztály,

Lakóhelyen élő családok

-

lakóhelyen élő nemzetiségiek helyi sportklub tagjai egy politikai párt tagjai egy valláshoz tartozók helyi énekkar tagjai…stb.

Közösség, melyhez önként csatlako zunk Baráti társaság

15. – Napjaink gazdasági és társadalmi változásainak előnyei és hátrányai Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen változások mentek végbe a magyar gazdaságban és társadalomban a rendszerváltás után! • • • •

Magyarázza meg, mi okozta a gazdasági, társadalmi változást! Utaljon arra, kik voltak a rendszerváltás nyertesei és vesztesei! Ismertesse, hogyan csoportosíthatjuk a magyar társadalmat! Beszéljen arról, milyen előnyei és hátrányai vannak a változásnak!

"A munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget. " (Voltaire)

„Sarkalatos pont a foglalkozás, a munka helyes megválaszt ása. Meg kell találni az összhangot a társadalom lehetőségei, szükségletei, és az egy én igény ei, hajlamai között. Ennek érdek ében törekedni k ell önismeretre, tisztában kell lennünk képesség einkkel. Ideális, ha munkánk hasznos a társ adalom számára, s másrészt e munk a nekünk is öröm et szerez. Vann ak, akik kényszerűs égből végzik munkájukat. Nekik is arra a fölismerés re kell törekedniük, hogy a munka nem pusztán pénzkeresés, az egy éni karrier es zköze, hanem a társadalmat összetartó szeret et és béke lehetősége.” (Bánhegyi-Csinger-Harmatos-Molnár-Olajosné: Etika)

A magyar munkajog I. Tekintettel a felek egy enlőtlen pozíciójára (a munkav állaló számára szinte minden esetben fontosabb az állás elnyerés e, mint a munkáltató számára az adott személy alk almazás a), továbbá arra, hogy a munkáltató esetleges diszkriminatív gyakorlata elsősorban a kiválas ztási eljárásban érv ényesülhet, a munkajogi szab ályoknak ebben a s zerződést meg előző s zak aszban is biztosítani kell a munkavállalók (az alkalmazás ra jelentkezők) kellő védelmét an élkül, hogy a munkáltatónak a legalkalmasabb jelentkező kiválaszt ására irányuló érdek ét sértenénk. Ezért írja elő a Munkatörvénykönyv, hogy a munkavállaló csak olyan nyilatkozat megtételére vagy adatlap kitöltésére kérhető, illetve csak olyan alkalmassági vizsg álatban v aló rés zvétel re kötel ezhető, am ely személyiségi jogait n em sérti, és a munkaviszony létesítése s zempontjából lényeg es tájéko ztatást nyújthat. A szem élyiségi jogok védelme természetesen az egyenlő elbán áshoz - mint az emberi m éltóság alap feltételéh ez - való jogot is felöleli. A személyiségi jogokat s értő leh et például a jelentk ező családi állapotára vonatkozó an feltett kérdés (különösen, ha a m eglévő vagy b elátható időben szánd ékolt gyermekek szám ára irányul). Nyilvánv alóan n em tehető fel k érdés a jel entkező nemzeti, etnikai, vallási vagy politikai hovatartozására sem, és különösen nem szakszerv ezeti tagságára vonatko zóan." (Szerkesztette: Lehoczkyn é Kollonay Csilla. Kulturtrade Kiadó, 2000)

„A lángész egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék verejték.” (Edison)

Az adótörvény betartása mindenki számára kötelező

„A sok csalódás oka néha maga a munkavállaló. Mindez azért van így, mert néhány munkavállaló a magasabb bér remény ében írásbeli szerződ és nélkül vállal munk át. A kezdő, tőkes zegény cég tulajdonosa ugyanis s zeretné megk erülni a vállalkozók kötelező adóit, ezért azt ajánlja fel a munkav állalónak, hogy n évleg k evesebb bérről írj anak alá s zerződést, mint amennyi ről szóban megegyeznek. A munkavállalók többsége örömmel ves zi a törv énytelen, "fekete jöv edelemnek " nev ezett p énzt, hiszen a szoci alizmus évtizedeib en nem volt alkalma az emberekn ek, hogy megélhetésük finans zírozása mellett jelenős tak arékbetét-állományt halmozzan ak fel. Ilyenkor kev esen gondolnak arra, hogy megöregedv e majd a nyugdíjukat a bérük alapj án fogják kiszámítani, s ezzel később önmaguk at károsítják meg. A jogkövető magat artás tartósan a l egjövedelmezőbb befektetés.” (Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret Jelenismeret)

„A kilencvenes években csökkent ek a hadi és az állami kiadások, mérséklődött a kormányzat szerep e a gazdas ágban. A gazdas ágpolitika alaptétele volt a bevándo rlás és a keresked elem szab adság a. A munkerőpiac bővülésén ek harmad át a kül földi munkavállalók adták. Az amerikai Szilícium-völgy új cég einek kb. 30 %-át kínaiak, indiaiak hozt ák létre. Ezt a h elyzet et megváltoztatta a 2001. szeptemb er 11-ei, a polgári repülőgép ek eltérítésév el végrehajtott terro rcsel ekmény. Megrendült az amerikai biztonságb a vetett hit, a fogyas ztói és befektetői bizalom meggyengült, a tőzsdei árfoly amok csökkentek, míg az arany ára növeked ett. Mindezzel együtt járt az állam szerepén ek erősödés e.” (Forgács A.- Györfi-Tóth P.-Mező F.-Nagy I.-Veliky J.: Társadalmi és állampolgári ismeretek)

„Korunk fogyasztói t ársad almai plurális társad almak, mert b ennük sokféle társadalmi csoport lét ezik, amelyek kö zött bonyolult kapcsolatok vannak. A modern, nyílt társad almakban a társadalmi hierarchia átléphető, azaz, aki tehetséges, szorgalmas nagyobb es éllyel tud felsőbb társadalmi szintre lépni. A zárt társ adalmak hi erarchiáj ába b eleszül etnek az emb erek, öröklik azt (pl.: indiai kasztok). […] A társ adalmi mobilitás az egés zség esen működő társadalom jele. […] A modern társad almak egyik leggyak rabban haszn ált jelzője az, hogy „info rmációs”. Ez azt jelenti, hogy mindig azok vannak a leg előnyösebb hely zetben, akik tájékozottabbak. […] Az intern et nagymértékb en hozzáj árul, hogy mindenütt nyitott társadalmak jöjjenek létre. A nyitottság ugyanis nemcsak azt jelenti a társadalom jelzőjek ént, hogy nagyfokú vertikális mobilitás jellemzi, hanem azt is, hogy a társadalom gyorsan befog adja és alk almazza az új ismeretek et, miáltal azok is hatással lesznek más ismeretekre.” (Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret Jelenismeret)

„A feket egazd aság a gyakorl atban Évente több mint ezer gazdasági társaságot kontrollál az osztály abból a szempontból, hogy az alk almazók bej elentik-e dolgozóikat, és fizetik-e utánuk a nyugdíjjárulékot. Az ellenőrzött kft.-k és bt.-k 95(!)%-án ál találtunk visszaélések et. A fők ént Erdélyből érk ezett férfi ak bagó ért adják el maguk at. ... Az ellát ás azonban minősíthetetlen, az ét el nem embern ek való, a lakás általáb an istálló, az ágy - jó es etben - szalmazsák. A bérből utóbb mindig lefogn ak - a satnya világításra, a po csék fűtésre, az ócska pálinkára. A ki fi zetést átlátszó trükkökkel h alasztg atják, s végül a fek etén fel fog adott erdélyiek már azzal is megelégednek, ha napi három-négyszáz forintot kapnak ... Csaknem minden építőipari vállalkozó - papíron - minimumbért (14.500 forintot) fi zet dolgozój ának. Ugy anakko r tudjuk, hogy annyi pén zért például egy kőműves, egy ács, vagy egy festő "a ház elé sem megy ki". Erről tanúskodik, mikor val aki megbet egszik v agy bal esetet s zenv ed, és jön ho zzánk p anaszkodni, hogy milyen kev és a táppénz, s hogy ő nem ám tizenötezret han em ötvenezret keresett. Ilyenkor nem tehetünk semmit, legfeljebb azt a tanácsot adjuk, hogy próbáljon meg pereskedni volt alkalmazójával. De igazán nem bizt atjuk, hiszen a bíróságon az egés zséges dolgozók közül nem lesz egyetlen tanúja sem.” (A lakás istálló, az ágy szalmazsák. Népszabadság, 1996. április 24. 35. old.)

16. – A fogyasztói társadalom Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen változások mentek végbe az életmódban a rendszerváltás után! • • • •

Magyarázza meg, mi okozta a gazdasági, társadalmi változást! Határozza meg az életmód fogalmát! Ismertesse, hogyan rangsorolhatunk az életfeltételek hatására! Beszéljen a társadalmi rétegek fogyasztási szokásairól!

„A manipuláció az emberi együttélés elkerülhetetlen kísérője. A kérdés nem az, részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, kik leszünk: a manipuláció kiszolgáltatott áldozatai, vagy pedig haszonélvezői.” (Joseph Kirschner) „…hogyan lehet az igazság és hazugság ügyes keverésével egyre nagyobb dózisokban való adagolásával, az igazság fokozatos kiszorításával, végül teljes megsemmisítésével tömegfogyasztásra alkalmassá tenni a félrevezetést, a szemfényvesztést, a csalást.” (Vida János – Filmkultúra, 1995. május)

„Manipulálni többféle módon lehet, a közös mindegyikben a tudatosság és a szándékosság: - hamis információ átadásával, - szándékosan nem teljes (tökéletlen) tájékoztatással, - túltájékoztatással (a fától nem látszik az erdő) - pontatlan információval (figyelemelterelés) A fogyasztói társadalom nagy kérdése, hogy a reklám a társadalom igényeinek megjelenítése, megtestesítése, vagy ellenkezőleg, ezen igények formálója, manipulálója. A fogyasztói társadalomban olyan igényeket generálnak a „manipulátorok”, hogy olyan dolgokat vásároljunk, amikre igazából nincs szükségünk. A túlfogyasztás egy fontos problémát is felvet, mégpedig a környezetszennyezés kérdését. A „fogyasztási ingert” nagyon sokszor a reklám indítja el – a folyamat végén azonban mindig ott van a hulladék, ami egyre súlyosabb ökológiai problémákat okoz és egyre súlyosabb társadalmi kérdéseket vet fel.”

(Nagy Orsolya: Reklám és márkamánia az iskolában (Népszabadság, 2001. augusztus 23.,) „A gyárban szappant gyártunk, a boltban reményt adunk el” (Charles Revlon).

A manipuláció nyolc alaptörvénye: - A manipuláció terén nincsenek barátaid, csak ellenfeleid. - Aki nem képes figyelmet felkelteni, nem várhatja el, hogy figyeljenek rá. - Bármit bárkinek el lehet adni. A siker záloga: a csomagolás. - Bármely állítás hitele folyamatosan nő, minél következetesebben és meggyőzőbben ismételgetjük. - A legtöbb embert tevékenységében és elhatározásaiban észérvek helyett elsősorban érzelmi beállítottságok vezérlik. - A félelem az ember gondolatába, minden döntésébe, minden lépésébe valamilyen formában beleszól. - Ha mi magunk nem tudunk dönteni, biztosak lehetünk, mások teszik ezt majd helyettünk. - A beszéd a manipuláció legfontosabb eszköze. T udatos használata és célzott alkalmazása bárminemű befolyásolás meghatározó előfeltétele. (Tartsay Vilmos: Hogyan manipulálj és hogyan védekezz? )

„Legyen hiteles a mérleged, hiteles a súlyod, hiteles a mértéked, hiteles a vékád.” Már a Biblia is rögzíti az alapvető normákat, hogy megkönnyítse az emberek közötti együttműködést. Ám hiába a jószándék, sokan akarnak

túljárni a kiszolgáltatott vásárló eszén, és akkor jön: a megtévesztő reklám, rosszul felcímkézett áru, kisbetűs szerződésrészek, a garanciaidő vége utáni rekordgyorsaságú működésképtelenség. Mit lehet tenni? Mint minden probléma esetén, a legegyszerűbb a probléma megelőzése lenne, vagy legalábbis a kockázat minimalizálása. T ehát legyünk körültekintőek! Olvassuk el a termék pontos leírását, a garancia feltételeit és időtartamát, ha nagyobb beruházásra készülünk, előtte mindenképen tájékozódjunk! És mivel ehhez jogunk van, fontos, hogy merjünk kérdezősködni, és akár kézbe venni a KOS ÁR című nonprofit folyóiratot, amely még a legpatinásabb márkát sem rest rangsorolni, és folyamatos tanácsokkal látja el a vásárlókat, ha vásárolni szeretnének valamit (természetesen figyelembe véve az ár/érték arányt). Ha pedig már megtörtént a baj, vagy az állami szervekhez (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi T estület) vagy a civil érdekképviseletekhez fordulhatunk ( Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület), és míg az előbbinek kötelessége kivizsgálni a panaszt és büntető jogköre is van, addig az utóbbinak küldetése, hogy segítsen az ügyintézésben jogi tanácsokkal, szakértőkkel – nem kevés tapasztalattal a hátuk mögött. A fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése esetén a fogyasztóvédelmi felügyelőség a határozatában: - elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, - megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, - elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru forgalomból való kivonását vagy megsemmisítését, - a szabálytalanság megszüntetéséig elrendelheti az üzlet bezárását, amennyiben a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető értékesítési körülmények, illetve a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző gazdasági tevékenység ezt indokolja.” (Botos Réka: Szocháló 2006. október)

Egy minde nnapos reklám A be vásárlóköz pontok (plázák) a fogyasztóösz tönzés szolgálatában „A javak megszerzésének vágya nem egyformán készteti fogyasztásra, nem egyazon időben aktivizálja még a hasonló gazdasági-vagyoni feltételek között élő csoportok minden egyedét, családját sem. Főként a gyermekkori létfeltételek és az egyéneket körülvevő közösségek értékrendszerének hatására az emberek eltérő intenzitással folytatnak versenyt az éppen megjelent, terjedő modern javakért, de más civilizációs és intellektuális javak megszerzésért is. Rendszerint eltérő a fogyasztási attitűdje a fiataloknak és az időseknek, más a szegény családban nevelkedetteknek és a jómódú környezetben felnőtteknek. Egyesek számára „kenyér” a könyv, a színház, mások számára az üdülés, kirándulás, síelés, s náluk ezek a javak és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek mint primér szükségletek jelennek/jelenhetnek meg, miközben vannak, akiknek igényszintjében a vagyoni lehetőségek szabadsága, magas foglalkoztatási státusz mellett sem fogalmazódik meg a fenti javak iránti igény.” (Utasi Ágnes: Az életmód kérdései)

17. – Az információs társadalom Az alábbi források segítségével ismertesse, milyen folyamatnak köszönhetően vált globálissá az információáramlás! • • • •

Nevezze meg a kommunikáció történetének öt nagy korszakát! Beszéljen a nyilvánosság gazdasági szerepéről! Magyarázza meg, miért nélkülözhetetlen a demokratikus polgári társadalmak számára a nyilvánosság! Ismertesse, hogyan alakították át a médiumok a politizálás hagyományos rendszerét

Őskor – beszéd fo rradalma Ókor – írás forradalma Kora újkor – könyvnyomtatás forradalma XIX. század – távközlés forrad alma XX. század – elektronikus inform áció-feldolgozás forrad alma

Kódex másoló szerzetes

Föníciai és latin írás

Ékírásos rés zlet Hammurapi os zlopáról

Az első kereskedelmi és hírkö zlési műhold 1962

Rádióhallgatók a Szovjetunióban – 1920-30-as évek A "nép akaratát" a közvélemény-kutatások révén ismerik meg a politikusok. George GALLUP 1935-ben hozta létre a róla elnevezett közvélemény-kutató intézetet, amelynek szervezete kevesebb mint 60 év múlva már mintegy húsz országra terjedt ki. Az alapító a demokrácia legfóbb eszközének tartotta a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerinte megszüntetik a demokrácia személytelenségét. Sokan másképpen látják ezt a kérdést. Alexis de TOCQUEVILLE már a múlt században felhívta a figyelmet a tömegdemokrácia buktatóira. Winston CHURCHILL is óvott attól "hogy az ember a folyamatos lázméréseket végző Gallup felméréseinek a felforrósodott légkörében éljen". (Tankönyvi szöveg)

A HAVAS (franci a társ aság)g ügynöks éget felváltó Agen ce Fran ce-Presse-s zel együtt a Reuters ((brit hírügynöks ég), az AP (Associated Presse, amerikai ügynökség) és a UPI (United Press International, amerikai ügynökség) biztosítja a világszerte felhaszn ált nemzetközi híranyag nagy részét. A UPI a négy közül ma a legnagyobb ügynökség, 6400 partnerrel rend elkezik 114 országb an és anyag ait 48 nyelvre fo rdítják le. (…) A négy ügynöks ég egymás között naponta 34 millió szót továbbít…” (A. Giddens: Szociológia)

18. – A tömegkultúra Az alábbi források segítségével ismertesse, mi a különbség magaskultúra és tömegkultúra között! • • •

Magyarázza meg a tömegkommunikáció fogalmát! Ismertesse, hogyan befolyásolja az információszükséglet a tömegkultúrát! Beszéljen a tömegkommunikáció befolyásoló szerepéről!

„Mit nyújt nekünk a tömegkultúra? Szórakozást, önfeledtséget, kábulatot. A szórakozás, mint ahogy az etimológiailag is kimutatható, csupán a szórt figyelmünket veszi igénybe, tehát nem kell komolyan koncentrálnunk: a pillanat varázsa gyönyörködtet. A szórakozás elengedhetetlen része életünknek, de nem mindegy, hogy hogyan szórakozunk, mit tartunk minőségi szórakozásnak. Szaba didőnk eltöltésének módja jellemez minket, ám mindenki előtt többféle út áll: sokan azt hiszik, a pihenés egyetlen módja a henyélés, a passzív befogadás, üveges szemekkel meredni a képernyőre, ahol komolyabb agyi megterhelést nem igénylő műsorokat kapunk ömlesztve. Már a tömegkultúra célja is árulkodó, csak megnyugtatni akar, boldogságpirulaként működik, igazi gazdasági termék. Felmerül a kérdés: csak a tömegkultúra szórakoztat? Egyértelműen nem: gondoljunk csak a Jókairegényekre (szerencsés volt ez a század, a legjobb lektűr a magaskultúrában is megállta helyét), Milan Kunderára, az Almodóvar-féle „művészfilmekre” (már, ha érvényes ez a műfaji megjelölés). Ha a magaskultúra szórakoztathat, akkor érdemes azon gondolkodnunk, hogy a tömegkultúra a szórakoztatás funkciója mellett tartalmazhat- e a magaskultúrához hasonló, magaskultúrához vezető értéket, lehet-e értékközvetítő, értékteremtő? A tömegkultúra hatása egyszeri, nem célja az újat mondás, legfeljebb formája változik, a tartalmi sablonok azonban mindig tetten érhetők. Nem fontos az alkotó, csak a mű, mely vagy eléri a befogadás pillanatában a kívánt hatást vagy nem, ezért fontos alkotóeleme a látvány, az erőteljes képi világ, mely elemi erővel hat ránk. A tömegkultúra a mindennapi életet teszi alkotása témájává, idealizálja, a hétköznapiságot misztifikálja: elhiteti velünk, hogy a sablonos élet kielégítő lehet, elhiteti, hogy nem kell másra, többre vágynunk, törekednünk, ezzel konzervál, a fejlődést akadályozza meg.” (Botos Réka: Szocháló 2004. május)

Tömegkultúra, tömegkommunikáció le gisme rte bb szimbólumai napjainkban

„Az elektronikus média fellépése gyökeresen átformálja kultúránk szerkezetét is. McLuhan amerikai szociológus a "Gutenberg-galaxis végéről" beszélt, mert a könyvek civilizációjának a helyét, amely az írásonolvasáson alapul, átveszi a televízió korszaka, amely főleg képi információn nyugszik. A tömegek kulturális szokásai átalakulnak. A művelődés helyét az olcsó tömegszórakoztatás veszi át. A televízió a szem rágógumija mondják egyesek ironikusan, mások a nagy mesemondóként emlegetik. Az ember már nem gondolkodik el arról, amit lát, csak passzívan befogadja a színes képekben megjelenített világot. A művészi alkotásokat felváltják a szériában gyártott "szappanoperák", amelyek megindítják ugyan az embereket, de csak felszínes ismeretet adnak a világról. Legfőként egyfajta életmódot vagy életstílust reklámoznak, és azt sugallják, hogy a fennálló világ alapvetően rendben van. Ahelyett, hogy mélyebb önismerethez vezetnének, inkább csak kulturális és fogyasztási divatokat teremtenek. A politika szempontjából mindennek az a következménye, hogy csökken az ember önálló ítélőképessége. Az ember könnyen manipulálható lesz, ami azt jelenti, hogy idegen céloknak rendelik alá: ráveszik olyasmire, amit különben magától nem tenne, és elterelik a figyelmét arról, amit érdeke lenne tudni és megtenni.” (A. Giddens: Szociológia)

„Az új tömegközlési eszközök legfontosabb politikai következménye az, hogy rajtuk keresztül széleskörűen befolyásolni lehet a közvéleményt. Ha a polgárok elsősorban a rádióból és televízióból tájékozódnak a politikai kérdésekről, akkor azt is fogják gondolni - de legalábbis arról fognak beszélni -, amit ott számukra előadnak. Ezért sokan úgy gondolták, hogy azok, akik a tömegkommunikációs eszközöket ellenőrzik, a politikai hatalmat is könnyen megragadhatják vagy befolyásolhatják. Valóban, a diktatúrák fel is használták a médiát saját céljaik propagandájára. Naponta sulykolták a polgárokba a rendszer eszméit (ezt "agymosásnak", vagy másképpen ideológiai indoktrinációnak is nevezik. Jó példái voltak ennek Hitler beszédei). Demokratikus körülmények között azonban a média befolyása nem vezet agymosáshoz, hanem a szélesebb tájékozódás, informálódás forrása is lehet. Ennek azonban feltételei vannak.” (Bayer József: A politika világa)

„Időközben vizsgálatok is kiderítették, hogy az emberek - legalábbis ma már - kritikusabbak a médiával szemben. Nem hisznek el mindent, és nem is vehetők rá mindenre. A kapott információkat összevetik az életben szerzett tapasztalataikkal, és többnyire a környezetükben legnagyobb tekintélyt élvező társaikra hallgatnak, amikor a médiában közölt híreket értékelik. Máskor eleresztik a fülük mellett azokat az információkat, amelyeket nem áll érdekükben meghallani, és csak azt fogadják el, ami megerősíti már korábban kialakult meggyőződésüket. Ma már az emberek a műsorokban is válogatósabbak. Az egyik hírforrás közléseit ellenőrzik a másikkal, például a tévében közölt híreket összevetik azzal, amit a lapokban olvastak.” (Ligeti György: Minden másképp van)

19. – A pályaválasztás és a munkába állás lépései Az alábbi források segítségével ismertesse a munkavállalás lépéseit! • • •

Határozza meg a munkaviszony létesítésének törvényi feltételeit! Ismertesse, hogyan történik a pályaválasztás! Beszéljen a munkába állás lépéseiről!

A munkaviszony létesítés e A munkaviszonyra von atkozó kérd ések et a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény szabályozza: Általános szab ályként az létesíthet munkaviszonyt, aki tankötelezettség ét teljesítette. Fiatalkorúnak számít az a munk avállaló, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A 16 éven aluli fiatalko rú munkaviszonyba lép éséhez törvény es képviselőjének hozzáj árulása szüks éges. A törvény lehetővé teszi, hogy munkaviszonyt létesítsen: - a 14. életévét betöltött tanuló, ha tankötelezettségét a felnőttek iskolai rendszerű oktatásában v agy iskolarendszeren kívüli oktatásban való részv étellel teljesíti, - az alap, illetve közép fokú n evelési, oktatási intézmény n appali tagozatán tanulmányok at folytató tanuló az iskolai szün et alatt, az a személy, akinek tankötelezettsége felmentés folytán megszűnt. A fi atalkorúak v édelmét szolgálja az a s zab ály, hogy nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettség ére tekintettel rá hátrányos következmény ekkel járna. A munkaviszony általában a munkáltató és a munkav állaló által kötött munkaszerződéssel jön létre, de munkaviszony létesíthető például kinev ezéssel is. A munkaszerződés a kollektív szerződ éssel ellent étben n em állhat, kivéve, ha az a munkavállalóra kedv ezőbb feltételt állapít meg. (Kollektív szerződés a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szerv ezet és a szakszerv ezet által kötött megállapodás, amely a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségek et és egyéb kérdés eket tartalmaz.) A munkaszerződ ésnek tartalmaznia kell a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és munkavégzés helyét. A fiatalkorúak munkavégzésére vonatko zó külön szabályok: - Éjszakai munkára (22-06 óra), túlmunkára, készenlétre igényb e venni nem lehet. - Az alapszabadság tart ama 20 nap és ez az idő a munkavállaló korával arányosan em elkedik. A fiatalkorút az alapszabadságon kívül 5 nap pótszabadság illeti meg, amely utoljára abban az évben jár amikor a 18. életévét betölti. A pályakezdők munkanélküli segélye A fogl alkoztatás elősegítés éről és a munkan élküliek ellátásáról szóló 1990. évi IV. törvény szerint a munkan élküli részére a törvény által meghatározott feltételek szerint munkanélküli járadék, előnyugdíj, pályakezdők munkanélküli segélye és költségtérítés jár. A pályakezdők munkanélküli segélyére az a pályak ezdő jogosult: - aki okl evelét felső- vagy közép fokú oktat ási intézmény napp ali tagozatán, illetőleg a felső fokú oktat ási intézmény esti, levelező tago zat án, a dolgozók közép fokú iskolájába m ás fél évn él nem rég ebben s zerezte, tovább á aki első szakképesítés ét az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban másfél évnél nem régebb en szerezte és munkanélküli járad ékra nem jogosult, - a munkaügyi központ a jelentkezés ét követően 3 hónap alatt nem tudott számára a munkaviszonyb a lépés éhez m eg fel elő munkát felaj ánlani, és - elhelyezk edése érdekéb en a munkaügyi központtal együttműködött. A munkanélküli nem köteles bármilyen munkát elvállalni, csak azt, ami a szakk épzettség ének meg felel, egés zségi állapota szerint a munkan élküli a munka elvég zésére alkalmas, a munkahely és a lakóhely kö zötti tömegközlekedési eszközzel történő oda- és vissza utazás ideje naponta a 3 órát, 10 éven aluli gyermeket nevelő nő és 10 éven aluli gyermeket egyedül nev elő férfi esetében a 2 órát nem haladja meg. A munkaügyi központtal való együttműködés azt jelenti, hogy a munkan élküli a munkaügyi kö zpontnál jelentk ezik és nyilvántartásba v éteti magát, a munk aügyi központtal rendszeres en kap csolatot tart, a felajánlott munkaleh etőséget mérlegeli, maga is részt v esz meg felelő munkah ely felkutatásáb an és a saját m aga által tal ált vagy a munk aügyi központ által felkínált meg felelő munkahelyet vagy képzési lehetőséget el fog adja. A pályakezdők munkan élküli segélyéb en rés zesülő munkan élküli részére m eg fel elő alkalmi vagy rövid tartamú kö zhasznú munkalehetőség is felajánlható. (Kö zhas znú munka esetén általáb an a l akosság vagy a tel epülés által ános szükségl eteit kielégítő munkát kell végezni.) A pályakezdők munkan élküli segélyének havi összege a mindenkori minimális bér 75%-a, és ez összesen 6 hónapig folyósítható. Meg kell téríteni a pályakezdőnek a munkahelykereséssel kap csolatos utazási költségét is. Megszüntetik a munkanélküli segély folyósítását: - ha a munkan élküli a munkaügyi központ által felajánlott meg felelő munkahely et vagy kép zési lehetős éget, illetve meg fel elő közhasznú munkát n em fog adja el, a munkaviszony l étesítését visszautasította, illetve, ha a munkavis zony létrejötte n eki felróható okból meghiúsul, - kereső tevék enységet folytat,

- olyan k épzési leh etőséget fogad el, melynek során a mindenkori minimális bér összegét elérő rends zeres t ámogatásban részesül.

A munkaügyi hivatalok koordinálni igyekeznek a munkaerőkeresletet és –kínálatot

A munkanélküliek átkép zés e segítség lehet az elhelyezkedésben

Ö N É L E TR AJ Z M I N T A SZEMÉLYES AD ATOK Név Lakcím Telef on E-mail Családi állapot Születési idő SZAKMAI TAP ASZTAL AT • Munkav égzés ideje • Munkáltató • Ágazat • Munkakör / betöltött pozíció • Főbb feladatok és tev ékenységek

Szabados Ella 1027 Budapest, Sziléziai u. 85. 06-20-111-111 [email protected] Hajadon 1975.02.21.

2002 szeptember – Harmónia Rt. Humán erőf orrás tanácsadás Tanácsadó • Elégedettség-felmérés • Teljesítményértékelési rendszer bevezetése • Munkatársak értékelése, motiválása •

• Munkav égzés ideje • Munkáltató • Ágazat • Munkakör / betöltött pozíció • Fobb feladatok és tev ékenységek

1999 szeptember- 2002 május Készség Kft. Humán erőforrás tanácsadás Asszisztens • Tanácsadói f eladatok előkészítése • Háttérelemzések készítése az egyes projektekhez •

EGYÉB SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK

Caf eteria rendszer kialakítása

Riportírás

HR Klub szerv ezése

TANULMÁNYOK 1998-2001 • Oktatási intézmény neve • Szakirány • A v égzettség megnevezése NY ELVTUDÁS • Ny elvismeret szintje • Ny elvismeret szintje JOGOSÍTVÁNY TÍPUSA

Budapesti Gazdasági Főiskola Humán erőforrás Közgazdász

Angol – tárgyalóképes Német - középf ok B

20. – A népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és Európában Az alábbi források segítségével jellemezze hazánk és Európa demográfiai helyzetét! • • • •

Mutassa be, hogyan változott a népesedési viszony a XX. századi Magyarországon! Ismertesse a születésszám csökkenéséből adódó problémákat! Beszéljen az elöregedő társadalom következményeiről! Ismertesse, hogyan kezeli Európa és Magyarország a népesedési viszonyból adódó problémát!

A népesség Magyarors zágon

Az élve s zületés ek s zámának alakulása Magyarors zágon

Társadalomismeret Szóbeli érettségi tételsor Középszint

2012

Készítette: Szepesi Mária szaktanár

A szóbeli tételsort jóváhagytam.

érettségi elnök

Társadalomismeret szóbeli érettségi tételsora

„A” tételek 1. A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük 2. A szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti különbségek és hasonlóságok 3. Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és kötelessége 4. Az igazságszolgáltatás folyamata 5. Az államtípusok és jellemzőik 6 A M agyar Köztársaság állam- és közigaz gatási intézményrendszere 7. A mai világ legfontosabb politikai szövetségi rendszerei 8. A család alapvető funkciói, a funkciók történelmi változásai 9. A szocializáció 10. Egyén, közösség, társadalom, kultúra 11. Nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség 12. A társadalom élete (társadalmi cselekvés, munkamegosztás, intézményesülés, hatalom) 13. A mai magyar társadalom rétegződése 14. A helyi társadalom 15. Napjaink gazdasági és társadalmi változásainak előnyei és hátrányai 16. A fogyasztói társadalom 17. Az információs társadalom 18. A tömegkultúra 19. A pályaválasztás és a munkába állás lépései 20. A népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és Európában

„B” tételek 1. A lelki jelenségek és vizsgálatuk 2. A személyiség vonások 3. A normális és megváltozott tudat 4. Az emberi érzékelés és észlelés sajátosságai 5. A megismerő funkciók (figyelem, tanulás, emlékezet, gondolkodás) 6. Az értelmi fejlődés menete 7. A tanulás alapvető jelenégei és fajtái 8. A nyelv szerepe és elsajátítása 9. A verbális és nem verbális kommunikáció 10. A tömegkommunikáció társadalmi hatásai 11. A motiváció szerepe és általános jellegzetességei 12. A szexualitás és gyermeknevelés biológiai és szociális motívumai 13. Az agresszív viselkedés 14. A család szerepe a szocializációs folyamatban 15. A gyermek fejlődésének életkori szakaszai 16. A társas környezet egyénre gyakorolt hatásai 17. A csoport kialakulása, szerkezete, működése 18. A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága 19. A devianciák és az antiszociális viselkedés 20. Lelki problémák a serdülőkorban

„A” tételek I. A társadalmi szabályok 1. A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük 2. A szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti különbségek és hasonlóságok II. Jogi alapismeretek 3. Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és kötelességek 4. Az igazságszolgáltatás folyamata III. Állampolgári ismeretek 5. Az államtípusok és jellemzőik 6. A M agyar Köztársaság állam- és közigaz gatási intézményrendszere 7. A mai világ legfontosabb politikai szövetségi rendszerei IV. A család és a felnőtté válás 8. A család alapvető funkciói, a funkciók történelmi változásai 9. A szocializáció V. Kultúra és közösség 10. Egyén, közösség, társadalom, kultúra 11. Nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség VI. A társadalmi viszonyok 12. A társadalom élete (társadalmi cselekvés, munkamegosztás, intézményesülés, hatalom) 13. A mai magyar társadalom rétegződése 14. A helyi társadalom

Jelenismeret VII. A tudományos haladás kora 15. Napjaink gazdasági és társadalmi változásainak előnyei és hátrányai VIII. Az új gazdasági és társadalmi világrend 16. A fogyasztói társadalom IX. Kultúra és globalizáció 17. Az információs társadalom 18. A tömegkultúra X. A munka világa 19. A pályaválasztás és a munkába állás lépései XI. A növekedés határai 20. A népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és Európában

„B” tételek Pszichológia I. A test és a lélek, az emberi én és a tudat 1. A lelki jelenségek és vizsgálatuk 2. Aszemélyiség vonások 3. Normális és megváltozott tudat II. A kognitív funkciók 4. Az emberi érzékelés és észlelés sajátosságai 5. A megismerő funkciók (figyelem, tanulás, emlékezet, gondolkodás) 6. Az értelmi fejlődés menete 7. A tanulás alapvető jelenségei és fajtái III. A beszéd és a kommunikáció 8. A nyelv szerepe és elsajátítása 9. A verbális és nem verbális kommunikáció 10. A tömegkommunikáció társadalmi hatásai IV. A motiváció, az érzelmek és az akarat 11. A motiváció szerepe és általános jellegzetességei 12. A szexualitás és gyermeknevelés biológiai és szociális motívumai 13. Az agresszív viselkedés V. A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek 14. A család szerepe a szocializációs folyamatban 15. A gyermek fejlődésének életkori szakaszai 16. A társas környezet egyénre gyakorolt hatásai 17. A csoport kialakulása, szerkezete, működése VI. Lelki egészség és betegség 18. A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága 19. A devianciák és az antiszociális viselkedés 20. Lelki problémák a serdülőkorban