GERGELY DOMOKOS NAGY: THE FORMATION OF CENTRAL SPACES IN THE HUNGARIAN BAROQUE SACRED ARCHITECTURE Theses of PhD Dissertation
Supervisor: Prof. János Krähling Budapest University of Technology and Economics Department for History of Architecture and for Monuments Budapest, 2014
AIMS AND METHODS OF THE RESEARCH The aim of my research was to gain knowledge about a special group of monuments of the Hungarian Baroque architecture, the centrally planned churches and chapels, in order to declare more precisely their role in the Hungarian Baroque architecture. My first and indispensable objective was to collect all of the centrally planned monuments in former (Baroque-era) Hungary. Insofar as possible I endeavored to visit and to survey as many of them as I could, and to acquire information about their building history. Such an elaboration of the examined buildings is not by a long complete because of the large number of the records, and could be continued ad infinitum, nevertheless it is suitable for synoptistic analysis. The matter coming into existence in this wise forms the database in the appendix of my dissertation, which contains 173 monuments (churches, chapels). Not all of these buildings have straight central arrangement; some of the records can be described as churches of centralized arrangement, where central and longitudinal characteristics are equally present but they’re relevant by the aspect of my subject. In the most emphatic chapter of my dissertation I analyze the space of the Baroque churches and chapels considering their denominations and sacral functions, to touch on each central and centralized churches. This is followed by other assays on connections of styles, symbols, contemporary architectural bibliography, structural issues, geographical and chronological distribution, to complete the image about the centrally-planned churches.
2
MONUMENTS IN THE DATABASE: Aba,Szentháromság-plébániatemplom; Ajka (Tósokberénd), Szent István király-templom; Aklimajor (Zirc),kastélykápolna; Andornaktálya, Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom; Árpás, Nepomuki Szent Jánoskápolna; Bajmóc, Hétfájdalmú Szűz-kálváriakápolna; Bakonyszentlászló, Szent László-templom; Balatonkeresztúr, Szent Kereszt felmagasztalásaplébániatemplom; Balázsfalva, Szenháromság görög katolikus székesegyház; Bazin, Rozália-kápolna; Bátonyterenye (Nagybátony), Szent György-templom; Békéscsaba, evangélikus kistemplom; Bélapátfalva, Szent Anna-kápolna; Besztercebánya, Szent Kereszt felmagasztalása-kálváriakápolna; Besztercebánya, Nepomuki Szent János-kápolna; Bogoszló, kastélykápolna; Boldogasszony, kegykápolnák; Borfő (Kálnaborfű), Hétfájdalmú Szűz-templom; Borsmonostor, Mária mennybemenetele-templom, a ciszterci kolostor temploma; Brogyán, Mindenszentek-plébániatemplom; Budapest (Buda), Szent Jobb-kápolna; Budapest (Buda), Szent Anna-templom; Budapest (Cinkota), evangélikus templom; Búrszentmiklós (Habány), Mária Magdolnakápolna; Cinfalva, Szent Rókus-kápolna; Csákánydoroszló, Nepomuki Szent János-templom; Cseklész, Szent Annakápolna; Dabronc (Ötvöspuszta), Kisboldogasszonytemplom; Dénesd, Szent Kereszt Felmagasztalásatemplom; Domony, evangélikus templom; Eger, minorita templom; Eger, trinitárius templom; Eperjes, a volt minorita templom mellékkápolnái; Eperjes, kálváriakápolnák: Szent Kereszt-kápolna, Szent Lépcső-kápolna; Érsekújvár, Szűz Mária-kálváriakápolna; Esztergom, Szent István király (helyőrségi)-templom; Felsőleszéte, Hétfájdalmú Szűzkápolna; Felsővisnyó, Szent Miklós-templom (Szűz Máriakegytemplom); Fertőd, Páduai Szent Antal-kápolna; Fraknó (Újtelek), Rozália-kápolna; Galánta, Hétfájdalmú Szűzkápolna; Galánta, Szent István király-plébániatemplom; Galgóc, Szent Kereszt-kápolna; Galgóc, Szent Annakápolna; Garamszeg, evangélikus templom; Garamszentbenedek, Szent Vér-kápolna; Gölnicbánya, evangélikus templom; Görgényszentimre, kastélykápolna; Grábóc, Szent Mihály és Gábor arkangyalokkolostortemplom; Gyömöre, Szent Mihályplébániatemplom; Gyömrő, Nepomuki Szent Jánostemplom; Gyöngyös, Nepomuki Szent János-kápolna; Győr, Nepomuki Szent János-kápolna; Győr, Kármelhegyi Boldogasszony kármelita templom; Győr, Szent Dizmáskálváriakápolna; Győr, Legszentebb Megváltóplébániatemplom (Salvator-kápolna, Zichy-sírkápolna); Hajmáskér, Szentháromság-plébániatemplom; Hédervár, Peregrinus-kápolna;Holics, lorettói kápolna; Holics, Szent 3
Flórián-temetőkápolna; Hosszúhetény (Püspökszentlászló), Szent László-templom; Igló, evangélikus templom; Illésfalva, kápolna; Ispáca, Szent Anna-kápolna; Jászberény, plébániatemplom; Jászó, Keresztelő Szent János-templom (a premontrei prépostság temploma); Kaplony, Károlyisírkápolna; Karlóca, Béke Királynője-templom; Kassa, Szent Rozália-temetőkápolna; Kecskemét, Szentháromságkápolna; Kercsed, református templom; Késmárk, Szentháromság-templom (ún. "régi" evangélikus templom); Kisgyalán, Szent Kereszt Felmagasztalása-templom; Kiskorpád, református templom; Kismarton, kálvária (Hegyitemplom); Kismarton, Szent Kereszt-kápolna; Kluknó, Nepomuki Szent János-kápolna; Kolozsvár, unitárius nagytemplom; Komját, Szent Péter és Pálplébániatemplom mellékkápolnái; Kökény, Szent Keresztkápolna; Kömlő, Nagyboldogasszony-plébániatemplom; Körmöcbánya, egykori plébániatemplom; Lajtaszék, Keresztelő Szent János templom, a szervita kolostor temploma; Léka, Szent Miklós-templom, az ágostonrendi prépostság temploma; Lestin, evangélikus templom; Lorettom, Fájdalmas Anya-kápolna (Grasskapelle); Maglód, evangélikus templom; Majk, a kamalduli kolostor remeteházainak magánkápolnái; Malomárka, evangélikus templom; Márcfalva, Nepomuki Szent János-kápolna; Márianosztra, Hétfájdalmú Szűz-kálváriakápolna; Máriapócs, Szűz Mária-kegytemplom; Máriavölgy, Szent kút-kápolna; Máriavölgy, Szent Anna-kápolna; Mátraverebély, Mária mennybemenetele-templom, ferences kegytemplom; Mecseknádasd, Havas Boldogasszony-kápolna; Merény, Szent István királyplébániatemplom; Miskolc, evangélikus templom; Modor, Havas Boldogasszony-kápolna; Mosonmagyaróvár (Lucsony), Hétfájdalmú Szűz-képház; Munkács (Csernekhegy), görög katolikus kolostortemplom; Nagycenk, Széchenyi-sírkápolna; Nagyfalva, Szent Anna-kápolna; Nagykálló, Szent Péter és Pál-templom; Nagykanizsa (Lazsnákpuszta), Szent Kereszt feltalálása-kápolna, az Inkey család sírkápolnája; Nagykanizsa (Miklósfa), Szűz Mária Mennybevétele-templom; Nagykároly, Szent Mihály és Gábor arkangyalok görög katolikus templom; Nagykároly (Lyukashalom), Szentháromság-kápolna; Nagykároly, Kalazanci Szent József-templom, a piarista kolostor temploma; Nagykáta, Szent Kereszt-kápolna, a Keglevich család sírkápolnája; Nagykőrős, Szent Lászlóplébániatemplom; Nagypalugya, evangélikus templom; Nagyszombat, Szűz Mária-kegykápolna; Nagyszombat, Szent Kereszt-kápolna; Nagyszombat, a Stephaneum kápolnája; Nagyszombat, Szent Ilona-templom két mellékkápolnája; Nagyszőlős, Angyalos Boldogasszony(?)templom, a ferences rendház temploma; Nagyvárad, Szent Őrangyalok-kápolna, az irgalmasrendi kolostor kápolnája, 4
"Miseri"-kápolna; Náznánfalva, Nagyboldogasszonykápolna; Nemespann, Mindenszentek-templom; Nemesváralja, evangélikus templom; Németjárfalu, Szent Kereszt-kápolna (Zeiselhofkapelle); Nezsider, Szent Flóriánkápolna; Nyitraszerdahely, Cortonai Szent Margit-kápolna; Őriszentmárton, Szent Márton-plébániatemplom; Pápa, Nagyboldogasszony-templom, pálos (később bencés) kolostor temploma; Pécs, egykori domonkos templom; Pétervására, Fájdalmas Szűzanya-kápolna; Pozsony, Alamizsnás Szent János-kápolna; Pozsony, Miasszonyunkkápolna, az ágostonos kanonissza kolostor kápolnája; Pozsony,az érseki palota kápolnája; Pozsony, Szentháromság-templom, a trinitárius kolostor temploma; Pozsony, a vörös csillagkeresztesek kolostorának és kórházának temploma; Pozsony, Árpádházi Szent Erzsébettemplom, az erzsébet apácák kolostorának temploma; Pozsonyhidegkút, Szent Kozma és Damjánplébániatemplom; Sajólád, Hétfájdalmú Szűz-kápolna; Sasvár, Hétfájdalmú Szűz-képház; Sátoraljaújhely, Szentháromság-kápolna; Sátoraljaújhely, Szent Keresztkápolna, a piarista templom oldalkápolnája; Selmecbánya,evangélikus templom; Selmecbánya, kálvária; Sopron, Szent Júdás Tádé-templom, a domonkos kolostor temploma; Sopronkeresztúr, Nepomuki Szent Jánoskápolna; Stomfa,Szent Mihály-kápolna, Szűz Mária-kápolna (a Szent István-plébániatemplom két mellékkápolnája); Sülysáp (Tápiósáp), Kálváriakápolna, Sőtér-kripta; Sümeg , Szent Márton-kastélykápolna; Sümeg, Szent Kereszttemetőkápolna; Süvete, evangélikus templom; Szápár, Szent Péter és Pál-templom; Szécsény, Kisboldogasszonykápolna, temetőkápolna; Szekszárd, Urunk mennybemenetele-plébániatemplom; Szénavár, Rózsafüzér Királynője-kápolna; Szentantal, Sarlós Boldogasszonykápolna; Szepesváralja, Szent Rozália-kápolna; Szepesváralja, Nepomuki Szent János-kápolna; Szerencs, Kisboldogasszony-templom; Szigetvár (Domolospuszta), sírkápolna; Tarcal, Szent Teréz-kápolna; Tardoskedd, Szent István-plébániatemplom; Toporc, evangélikus templom; Trsztena, Szent Kereszt-kápolna; Türje, Szent Annakápolna, a premontrei templom oldalkápolnája; Üröm, Alexandra Pavlovna sírkápolnája; Vác, Szent Rókuskápolna, egykori temetőkápolna; Vágkeresztúr, Szent Kereszt-plébániatemplom; Vágvörösvár, Szűz Mária bemutatása-plébániatemplom; Várpalota, Zichy-sírkápolna; Vát, Szentkúti kápolna; Vimpác, Szeplőtelen Fogantatástemplom, minorita kolostor temploma; Vöröskő, Nagyboldogasszony-kápolna, kastélykápolna; Zalaegerszeg, Szent Anna-kápolna, temetőkápolna; Zélpuszta, Szentháromság-kápolna; Zombor,Nepomuki Szent János-kápolna
5
Thesis 1. The formation of central spaces of the Hungarian churches during the early modern period was influenced by their function and by the denomination they were built for. We find central arrangement most widely among chapels and monastic churches. We can find numerous examples for formation of central spaces if we look at the chapels and churches of religious orders. In contrast the central arrangement is much more rare among parochial churches (Catholic parish churches, Orthodox churches, Protestant congregation churches). The architecture of the parochial churches was decisively influenced by the archetype of church, cleared during the Middle Ages. Its distinctive features were: tower attached to the facade and longitudinal space. This basic form was modified by denominational (liturgical) needs, and restrictive regulations, so peculiar types of buildings evolved. The basic longitudinal features were sometimes enriched by centralized characteristics (e.g. Roman Catholic churches with Bohemian Vault, Eastern Rite churches with kliros, Lutheran churches with centralized Greek Cross plan, synagogues with four pillars). The central features of the space can be originated in different origin. The centrality is mainly symbolic in Catholicism, traditional shape for the Eastern Rite and has functional grounding for the Protestants. The Catholic religious practice called forth special sacral buildings (e.g. memorial chapels in cemeteries, votive and Calvary chapels). In these cases the constraints of tradition were less emphatic. Because of their smaller size the unconventional architectural solutions meant less technical problems. The religious orders had intensive international connections and could take advantage of their financial autonomy, so these possibilities explain the more frequent presence of centrally-planned churches in their architecture. The greater number of Catholic churches is the result of the beneficiary position of this denomination and of the cultural connections with Vienna (home and intermediary of central Baroque forms) and with other mainly Catholic countries. The Author’s Publications concerning this thesis: KRÄHLINGNAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011; KRÄHLING-NAGY 2013; NAGY 2009; NAGY 2011; KLEIN – NAGY 2014
6
Thesis 2. The distribution of sacred monuments with central plan from the early modern age is not uniformly spread throughout the country. The densest records can be found in the neighborhood of the capital Pozsony (now: Bratislava), unlike in Transsylvania where centralized churches were built sparsely. This distribution can be explained by several historical causes (demographic, economic, cultural, religious). The most important among these is that on the territories that did not suffer under Turkish occupation (in the 16th and 17th century), the conditions for Baroque building operations could be produced earlier. These territories had higher population density and more favorable economic status. For Pozsony the closeness and cultural model of Vienna served as an inspiring example. In Thesis 1. I have described how various branches of Christianity affected the formation of central spaces. On Catholic lands we find more records for the centralized sacred monuments. The highest proportion of Protestants was in Transsylvania. The nationality usually determined the religion and somewhat the financial position too. However crossborder cultural relationships could result acceptance of central forms. We can observe such connections in votive buildings of Catholic Germans or in centralized Greek Cross churches of Lutheran Slovaks. The Author’s Publications concerning this thesis: NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011
7
Thesis 3. Building of centrally-planned churches was stimulated by the symbolic meanings of their special form.
Their symbolic power could derive from imitating well-known buildings and elements of buildings, or from abstract presentation of visual analogies that were so typical in the public thinking of Baroque. By far the most remarkable group is the churches in places of pilgrimage. These monuments served as an example for large number of worshipers by the symbolic meaning of the dome – rooted in the Renaissance theory of architecture – by the form of the centralized cross churches (referring to the cross of Christ) and by the form of the centralized triangular churches (referring to the Holy Trinity).
The Author’s Publications concerning this thesis: KRÄHLING-NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011; KRÄHLINGNAGY 2013; NAGY 2010; NAGY 2011; NAGY 2013
8
Thesis 4. The antecedents of centrallyplanned buildings were other centrallyplanned buildings, but the analogies are merely general, there is no direct link between the constructed monuments and the plans published in the contemporary literature. Some works of the Baroque architectural literature were known in Hungary and could augment the comprehensive literacy of the builders. These books and treatises could promote the centrally-planned spaces in general by the presentation of some outstanding examples, and of architectural detail forms. These books played role even in the starting education of architects. But we can not name any centralized church in Hungary which was built by a plan or illustration published in the contemporary literature.
The Author’s Publications concerning this thesis: KRÄHLING-NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011; NAGY 2011
9
Thesis 5. There is no example in the Hungarian Baroque for the well-known spectacle of the Roman and Viennese Baroque, the compound dome with pendentives, tambour and lantern. The tighter financial resources resulted reduction of the space enclosing structures. Central spaces were most commonly enclosed by simple dome (without lantern and tambour), th Cloister vault (until the middle of the 18 century) and Bohemian vault (after the th middle of the 18 century). Hungary had much more modest financial resources than the great centers of the European Baroque, thus its architecture can be characterized as provincial. This is reflected in the more moderate design of the churches imitating Western European examples. A handy solution for saving costs is the simplifying of the space enclosing structures. Even the wealthiest builder, the sovereign ordered cost reduction again and again during the time of constructions. Because of these cost reductions we can observe the appreciation of the alternative for domes: the Bohemian vault. This structure was less expensive than a true dome and it was perfectly applicable to enclose central spaces. The lack of cupolas rising from the mass of the building at the crossing can be derived from medieval traditions, building a tower at the crossing have never been a practice in Hungary.
The Author’s Publications concerning this thesis: KRÄHLING-NAGY 2013; NAGY 2009; NAGY 2010; NAGY 2012
10
Thesis 6. The plans of the centralized oval churches were most often generated by triangular drafting. The triangular construct of Basket arch that served as a method to determine the geometrical form is first described in the treatise of Sebastiano Serlio. As a consequence of this method we can say that the centralized oval spaces were not constructed after the determination of their short and long axes. The only given data was their long axis. The short axis became the result of the actual drawing. Multiple concentrical ovals were always constructed from the same centers and the basis of the drawing was the interior surface of the space. In the case of the oval elements on the facade the same construction was used, but the basis of the drawing was the outer arch because the prefabricated elements (made of stone) were intended to embed in the texture of the wall, so what they needed was the arch of the junction.
The Author’s Publications concerning this thesis: NAGY 2009; NAGY 2010; NAGY 2012
11
Thesis 7. The general statement of the previous publications that the existence of centralized spaces in Hungarian Baroque sacred architecture can be confined to some rare example is still in need of some revision and has to be precised. The former general rating of importance can be amended by admitting the rarity of central spaces among parochial churches in both the Catholic and the Protestant architecture, however from the midst th of the 18 century we can observe increasing tendencies for centralizing their spaces. Nevertheless we can find numerous examples for formation of central spaces if we look at the chapels and churches of religious orders. Their significance is increased in th the architectural image of the 18 century by the reconstructed medieval centralized chapels too. We have only a few big, representative, centrally planned church standing in urban environment, that can be compared to the centralized churches in Rome or in Vienna, but this fact concurs with the slow growing and unfolding of the Baroque in Hungary.
The Author’s Publications concerning this thesis: KRÄHLING-NAGY 2009; KRÄHLING-NAGY 2011; KRÄHLINGNAGY 2013; NAGY 2009; NAGY 2010; NAGY 2012
12
THE AUTHOR’S PUBLICATIONS CONCERNING THE DISSERTATION
KRÄHLING-NAGY 2009
János Krähling – Gergely Domonkos Nagy: Late baroque greek-cross plan type Lutheran churches in Hungary. In: Periodica Polytechnica – Architecture. 40(2009)/2. pp. 7786.
KRÄHLING-NAGY 2011
Krähling, János – Nagy, Gergely Domonkos: Príspevok k výskumu architektoktonického dedičstva slovenských evanjelikov v Uhorsku – tradícia barokovej centrality. Contributions to the architectural heritage of Slovak lutherans in historic Hungary – the tradition of Baroque centrality. In: Architectura & Urbanismus/Architecture and Town Planning. XLV(2011)/1-2. pp. 2-19.
KRÄHLING-NAGY 2013
Krähling János – Nagy Gergely Domonkos: A nagyváradi székesegyház Hillebrandt-féle centrális tervei. In: Ars Hungarica XXXIX(2013)/ Supplementum. Tanulmányok Kelényi György tiszteletére. pp. 81-88.
KLEIN – NAGY 2014
Klein, Rudolf – Nagy, Gergely Domonkos: The synagogue in Óbuda – an architectural wittnes to the Jewish religious reform. In: Schriften der Bet Tfila Forschungsstelle für jüdische Architektur in Europa. Szerk.: Aliza Cohen-Mushlin - Harmen Thies. Michael Imhof Verlag GmbH & Co. KG, Petersburg. In press.
13
NAGY 2009
Nagy Gergely Domonkos: Erdély centrális barokk templomai. Egy műemlékfelmérés tanulságai. In: Colligite fragmenta! Örökségvédelem Erdélyben. Szerk.: N. Kis Tímea. ELTE BTK Művészettörténet Intézeti Képviselet. Budapest. 2009. pp. 87-99.
NAGY 2010
Nagy Gergely Domonkos: A nagykátai Kegevich-kápolna. In: Építés – Építészettudomány 38(2010)/1-2. pp. 151-171.
NAGY 2011
Nagy Gergely Domonkos: Az erzsébetvárosi örmény nagytemplom – térszervezés és struktúra. In: Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk.: Orbán János. Maros Megyei Múzeum. KolozsvárMarosvásárhely. 2011. pp. 73-84.
NAGY 2012
Nagy Gergely Domonkos: A nagykárolyi piarista templom. Szakdolgozat. Műemlékvédelmi szakmérnöki képzés, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, 2012.
NAGY 2013
Nagy, Gergely Domonkos: Gothicized buildings and the role of symbols in Baroque architecture. In: Periodica Polytechnica. Architecture. 44(2013)/2. pp. 69-76.
14
