Test, lélek, szellemek és természetfeletti kommunikáció * Body, Soul, Spirits and Supernatural Communication

Test, lélek, szellemek és természetfeletti kommunikáció * Body, Soul, Spirits and Supernatural Communication Három napos nemzetközi konferencia a MTA Pécsi Területi Bizottságának székházában 2012 május 18–20-ig, péntektıl–vasárnapig Rendezık: Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéke Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya ISFNR Belief Narrative Network 1. körlevél 2011. június 1. Kedves Kolléga! Ezúton tisztelettel meghívjuk nemzetközi konferenciánkra; örömünkre szolgálna, ha kutatási eredményeinek elıadásával hozzájárulhatna annak sikeréhez. Magyar részrıl a konferencia kilencedik eseménye lesz az 1993-ban megkezdett „Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben” sorozatunknak, amelynek kiadványai immár nyolc kötetre bıvültek. Kezdettıl fogva kinyilvánított fı célkitőzésünk érvényes ma is: egy-egy vallásetnológiai fogalom megközelítése, a legújabb kutatási eredmények felmérése a folklorisztika, antropológia, vallástudomány, mővelıdéstörténet, pszichiátria, irodalomtudomány, stb. részérıl; szakmaközi párbeszéd létrehozása az egyes tudományágak, valamint a különbözı intézményekben tevékenykedı kutatók között egy-egy tudományos probléma megoldására. Konferenciáinkra külföldi kutatókat is hívunk Európa minden tájáról, hogy kölcsönösen, még közelebbrıl megismerhessük az aktuális európai kutatási problematikát. Az International Society for Folk Narrative Research (ISFNR) nemzetközi folklórszervezetének (hiedelmek és hiedelem-elbeszélések nemzetközi kutatását összehangoló) Belief Narrative munkacsoportja vállalta konferenciánk társrendezıi szerepét; ennek révén a résztvevık körének további bıvülését remélhetjük. Ennek a társulásnak a részleteirıl következı körlevelünkben fogjuk Önöket tudósítani. A címben megjelölt témák mindegyikét fontos vizsgálni önállóan is; de konferenciánkon e három téma köré szervezıdı összefüggésrendszereket szeretnénk megragadni. Vizsgálnunk 1

kell tehát az egyes lélekképzetek, kommunikációs technikák és funkciók, valamint a kommunikáció vevıit jelentı szellemvilág kapcsolatait. Örömmel látnánk olyan elıadásokat is, amelyek a lélekképzetek és a szellemvilág egy-egy közösség mindennapi életében, vallásában, mentalitásában betöltött szerepére vonatkoznak. Másrészt vizsgálni szeretnénk mindezek narratív hagyományait, folklorisztikus, irodalmi, mővészeti, tudományos irodalmi reprezentációit, a lélekképzetek és a természetfeletti kommunikáció narratív metaforáit, motívumait, toposzait, mőfajait, a narratívumok és a vallási képzetek, hiedelmek viszonyát. Ami a lélekképzeteket illeti, a néprajzi kutatás kissé legyszerősítette a képet, amennyiben a kutatási problematikát – legalábbis a keresztény Európában – „a test-lélek keresztény dualizmusa, kontra egy-egy nép saját mitológiai hozadékának maradványai“ címen summázta. Utóbbi fıleg a szabadlélek/árnyéklélek vagy hasonmás, második test egyfajta reprezentációjára, irodalmi vagy folklorisztikai nyomaira vonatkozott. Ez magyar vonatkozásban a kereszténység elıtti ısvallás „samanisztikus” hagyatakának a nyomozását jelentette; hasonló lélekképzetek kapcsán germán vonatkozásban a nordikus samanizmus nyomaira; a görög irodalomban és filozófiában a thrák vagy iráni sámánizmus nyomaira véltek következtetni, stb. Emellett az egyszerő képlet mellett idınként szembesült a kutatás bizonyos nem-keresztény, akár Európán kívüli népek árnyaltabb lélek-képzeteivel is, például a gazdag ógörög irodalmi, filozófiai, nyelvi hagyatékkal, a germán középkor „pogány“ hagyatékával (magyar vonatkozásban obi-ugor nyelvrokonaink változatos anyagával), amelyet inkább nyelvészek, irodalom- és valláskutatók, teológusok és filozófusok vizsgáltak (pl. Erwin Rohde, Jan Bremmer, Hans-Peter Hasenfratz, Régis Boyer, Claude Lecouteux, etc.); a hasonló témákat Európán kívül kutató antropológusok nemigen gondoltak rá, hogy saját portájukon is érdemes körülnézniük. A nyelvészek és vallástörténészek archaikus lélekképzetekre, a fizikai testtıl elszakadó szabad lélekre vagy hasonmásra vonatkozó kutatásaikkal fontos eredményeket értek el Európában is, de nem vagy csak ritkán vizsgálták e képzetek szerepét egy-egy közösség mindennapi vallásosságában, hiedelemvilágában, illetve a természetfeletti kommunikációban. A keresztény látomások kutatásában az utolsó évtizedekben sok fontos eredményt ért el mind a vallástudomány, mind az antropológia, különösen ami a víziók középkori és újkori vallási, társadalmi szerepére vonatkozó vizsgálatokat illeti (pl. Ernst Benz, Peter Dinzelbacher, JeanClaude Schmitt, Claude Lecouteux, legújabban William Christian, Galia Valtchinova és sokan mások), de sok más kommunikációs formáció vizsgálat nélkül maradt és nem látjuk az egyes kommunikációs rendszerek (pl. samanizmus, megszállottság, keresztény víziók, tündérkultusz, médiumizmus, stb.) határait, kapcsolatait egymással és a különbözı lélekképzetekkel. Úgy véljük tehát, eljött az ideje annak, hogy egy kicsit árnyaltabb képet próbáljunk nyerni Európa népeinek lélekképzeteirıl – a címben jelzett összefüggésrendszerben. Jó volna felmérni a zsidó-keresztény és egyéb – különbözı vallásokhoz, felekezetekhez kötıdı – lélekfogalmak ismeretét, helyi értelmezéseit, az ezektıl eltérı vagy velük csak részben egybeesı sajátos „népi” lélekfogalmakat és reprezentációikat, a kereszténység mellett ırzött, folklorisztikai győjtésekben, nyelvi, irodalmi emlékekben ırzött alternatív, illetve keresztény tanokkal összeolvadt hagyományokat. (Természetesen a keresztény tanok sem egyöntetőek, változtak a monizmus/dualizmus/trializmus folyamatosan alakuló eszméi, határai mentén, illetve az eszkatológikus és feltámadásra vonatkozó tanok változásainak függvényében, de ugyanakkor segítettek fenntartani a népi illetve nem-keresztény hagyományokat.) Nem gondolunk feltétlenül egységes, körülhatárolt, határozott lélekfogalmak, vagy több, egymástól elhatárolható, eltérı funkciójú lélek létezésére, inkább többféle eszme és nézet mentalitásbeli, gondolkodásbeli, folklorisztikus, irodalmi stb, – sokszor egymásba folyó – reprezentációira. Ezek tarka egyvelegét érdemes népenként, kulturánként külön-külön 2

részletesen feltérképezni, terminológiájukkal, kulturális és társadalmi környezetükkel, nyelvi metaforáikkal, ábrázolásaikkal együtt, egy-egy nép, kisebb-nagyobb földrajzi térség vagy helyi társadalom vonatkozásában, lehetıleg a fent jelzett összefüggések hálózatában – tehát a szakrális kommunikációban betöltött szerepeiben – értelmezve. Az igen nagy kiterjedéső és változatos tematika néhány lehetséges pontja: 1. Lélekfogalmak Életlélek, selbst, psyché. Életerı (vitalstoff), mint testben immanensen jelenlévı testlélek, „belsı” (thymos), amely valamilyen testrészhez, belsı szervhez (fej, agy szív, máj, vese, stb.) kapcsolódik, abban székel, nyilvánul meg és testi funkciók (lélegzet, lehelet, vérkeringés, sperma) tartoznak hozzá. Valamilyen természeti elemhez, jelenséghez kapcsolódó lélek: szélfúvás (duše), köd, víz. Az egyes lélekképzetekhez/terminusokhoz kapcsolódó funkciók (életerı, mentális fogalmak, lélegzet, mozgás), stb. Szabad lélek, külsı lélek, tükörkép- árnyéklélek, hasonmás (alterego, double, hamr, fylgja, etc.). Mint az életerı székhelye, mint a természetfeletti kommunikáció letéteményese. Testen kívül van állandóan vagy ideiglenesen, elszakad a testtıl álomban, transzban, stb. Élı és holt, testi és szellemi változatok. Kapcsolata a halál után továbbélı lélekkel, halotti szellemekkel. Alakjai (ember, állat, tükörkép, fény, ködös alak). Csak bizonyos helyzetekben, idıpontokban, halál elıtt észlelhetı; csak álomban, látomásban jelenik meg. Láthatatlan védı, kísérı (ırangyal), sorsot megszabó/jövıt jelentı sorslélek. Érzelmi, gondolati kapcsolat saját alteregoval, mások alteregojával (lidérc/mara/Mahr jelenségek). Szabad lélek alakváltozataként értelmezett kísérı, ırzı, segítı, beavató szellemek. A lélekképzetek narratív hagyományai, a szabad lélek, árnyéklélek, külsı lélek, illetve a testtıl elszakadás, az álomban távozó lélek, az átváltozás, alakváltozás, lélekké változás narratív metaforái (repülés, láthatatlanság, kicsivé változás, kulcslyukon bejutás, apró tárgyban utazás, vizen járás, állattá változás, stb.); mondai, mesei motívumai. Különleges, születésüknél fogva szabad lélekkel/alteregoval rendelkezı „kétlelkő“ lények, kettıs lények, alakváltoztatók: emberfarkas és mara/mora/Mahr/Alp/lidérc lények, vámpírok, boszorkányok, táltosok és varázslók. 2. Test és lélek – halál; élet a halál után, halotti szellemek Egyén/személy halála: test és/vagy lélek halála, halott testi és szellemi léte. Halott test (kiszárad, elporlad, beveszi/nem veszi be a föld). Továbbélı test, élı holttest. Félig élı/felélesztett test; megszállott holttest. Mi (milyen fajta lélek) hal meg a testtel együtt, mi éli túl a testet. Holttestben, csontokban továbbélı lélek. Halálos ágynál megjelenı, lélekért jövı ısök, rokonok. Lélekkísérık (angyalok, szentek, démonok). Lélek a halál pillanatában, melyik lélek hal meg. Eltávozik-e a testbıl, hogyan, hova, milyen alakban (lehelet, vér, köd, pici ember, pici angyal, meztelen csecsemı, méh, madár, stb.) A lélek távozásának nyelvi metaforái. A távozó lélek tartózkodási helye, idıszakaszai, a távozás állomásai, dátumai. Fokozatos halál, halál után átmenetileg megmaradó testi funkciók, fokozatos távozás. Átmeneti helyek, átmeneti létezés: státusnélküli, végsı nyughelyükre nem jutott halottak, köztes létben bolygó lelkek. Lelkek, szellemek a másvilágon, túlvilágon, fent, lent, mennyben, alvilágban; erdın, hegyen, barlangban, szigeten, víz alatt. Halottak szelleme a túlvilágon: testi és szellemi tulajdonságok, megnyilvánulások. A különítélet és a feltámadás; feltámadt test és/vagy lélek – a test és/vagy lélek sorsa a közbeesı idıben; lelkek a purgatóriumban. Átjárás a túlvilágok között. Utolsó ítélet, a lélek végsı sorsa a feltámadás után.

3

Földön, testben, temetıben (sírban, sír körül), házban, családnál maradó lelkek, ház halottai házban, tőzhely körül, ıs lelke falban, tőzhely körül, küszöb alatt – állatalakban (házikígyó, talasom, stb.; ”építıáldozat”). Halott szelleme képmásban, szoborban, varázstárgyban (talizmán, sztoikheion). Halottakból lett családi/egyéni örzıszellemek, a családot, közösséget támadó „rossz” halottak. Halotti szellemekkel társult, öszszeolvadt, szinkretikus mitikus lények: tündérek, rosszindulú halottakból lett démonok, „kétlelkőek”: alteregoval illetve élı és holt változatokkal rendelkezı emberek (boszorkányok, varázslók, vámpírok) illetve démonok. Ember és szellem közti átmeneti, félig ember, félig szellem lények: „könnyő árnyékúak”, szélemberek (zivatarvarázslók: stuha, zduhać, płanetnyk, chmurnik); tündérek. Emberek közé, földre visszajáró, embereknek (álomban, transzban, földi környezetben, szellemként, „testileg”, egyénileg vagy csapatosan) megjelenı, ıket segítı vagy támadó, halálba ragadó, tılük másvilági sorsuk befolyásolását remélı, áldozatokat követelı halotti szellemek; megszálló halottak. A visszajárás/megjelenés alkalmai, ideje, célja; a halottak idıszakai és terei a földön. 3. A természetfeletti kommunikáció – a test–lélek–szellemek összefüggéshálózatában Általános, spontán, laikus formák és hivatásosok, akik bizonyos testi/lelki képességeik, születési sajátságaik révén (speciális lélekkel, alteregoval, valamint sajátos örzıszellemekkel stb. rendelkeznek, és sajátos szellemvilággal illetve túlvilágokkal kommunikálnak). Kommunikáció a halottakkal, halotti szellemekkel, zivatarfelhık démonaival; „tündérekkel járni”, stb. Formái, funkciói. Halottak támadásai, élık elragadása, “beavatása”, megszálló halottak, poltergeist jelenségek. Kommunikáció álomban megjelenı holtakkal, szellemekkel. Kommunikáció az élık alteregoja/hasonmása révén. Laikus és hivatásos kommunikáció a halottakkal, szellemekkel a személytıl elszakadt hasonmás révén: a hasonmás horizontális, földi utazásai, “látás” a hasonmás révén. Földi túlvilágokra „utazó” halotti társulatok KözépEurópa múltjában. Kettıs lények és kétlelkőek, alakváltoztatók kommunikációja a natura és kultúra világa között (emberfarkas) valamint az emberi világ és a halottak, démonok éjszakai világa között, démonikus hasonmásuk révén: mora, Mahr, boszorkány, strigoi, vámpír, stb. Segítıszellemek mint az alterego sajátos megjelenési formái. A kommunikáció technikái. Kommunikáció álomban, transzban – transz létrejötte, technikái (spontán transz, önszuggeszció, meditáció, transzindukáló tárgyak: tükör, víz, stb.) A test és lélek állapota a transzban. Másvilági útjukról transzban tudósító látók, jósok. Rituális kommunikáció, szimbolikus és transzindukáló rítusok. Böjt, lucaszék, varázskör, varázsvesszı, halottak sírjának, tündérek „helyeinek“ körüljárása, vesszıvel verése. Halottak, tündérek rituális megidézése, segítıszellem-szerzı halottidézı rítusok. Spontán és hivatásos, rituálisan indukált médiumizmus. A középeurópai halottlátó, mint halottak által megszállott médium. Zene, tánc, forgás transzindukáló szerepe, rituális halotti és tündéri megszállottság (gyógyító társulatok: ruszália, căluşari, stb.). A szabad lélek “utazásai” – kísérıkkel, segítı lelkekkel, szellemekkel vagy anélkül; kiszáll a testbıl, felemelkedik; visszatekintve látja testét, a földet, a ravatalt, stb.; zuhan alagútban, vízen kel át vízi jármővön; felemelkedik a párával a zivatafelhıbe; repül álomban a tündérek “mennyországába”; állattá változva csatlakozik a démonikus werwolf-csapathoz; állatok hátán, tárgyon, állattá változva utazik a boszorkányszombatra; tündérek zenélı-táncoló csapatával repül a tündérek másvilágára, stb. Lélekcsaták álomban, transzban; ellenséges rontó szellemekkel, zivatarlelkekkel a zivatarfelhıkben; ellenséges, támadó werwolfdémonokkal, a jó és rossz – gyógyító és rontó – szellemek között (megszállottság-transzban); éjszakai csaták (álomban, transzban) támadó halottakkal, démonokkal.

4

A transzélmények és lélekutazás, az alteregoik révén kommunikálók, halottak által elragadottak, túlvilágra utazók narratív hagyománya, nyelvi metaforái, szöveges reprezentációi, élményelbeszélései, mesei, mondai, irodalmi motívumai; a túlvilági utazások folklór- és irodalmi motívumai; a tündértúlvilágok és a boszorkányszombat narratív hagyományai. * Módszertani, vagy idıbeli, földrajzi megkötés nélkül szívesen veszünk bármilyen elméleti kiindulású folklorisztikai, antropológiai, mővelıdéstörténeti, szociológiai, stb. jellegő munkát, összehasonlító-történeti, szövegfilológiai elemzést, archivális kutatásokon, európai vagy Európán kívüli antropológiai terepmunkán alapuló vizsgálati eredményeket, vagy a vallási jelenségek tágabb vallásetnológiai, vallástörténeti, teológiai stb. összefüggéseinek elemzését. Csakis anyagot közlı bemutatásoknak akkor adhatunk teret, ha azok fontos új adatokkal gazdagítják egy-egy témára vonatkozó ismereteinket. A konferencia kétnyelvő (magyar és angol) lesz; esetleg párhuzamos szekciókban, de lehetıleg váltott idıszakokban (ez esetben a magyar nyelvő elıadások idejére a külföldiek számára fakultatív kulturális programot vagy kirándulást szervezünk). A rezümék mindenképpen, – anyagi lehetıségeinktıl függıen esetleg az elıadások is –, mindkét nyelven olvashatók lesznek. Ennek érdekében a következıket kérjük: Jelentkezését egy 10–15 mondatos rezümével szíveskedjék 2011. július 20-ig elküldeni, a mellékelt őrlapon, és kérjük, jelezze, hogy milyen nyelven kíván elıadni. Angol nyelvő elıadás esetén legyen szíves a legalább a címet angolul is megadni. A rezümé szövegét majd angolul és magyarul is fogjuk kérni az angolul elıadóktól (legkésıbb 2012 január 30-ig), de egyelıre, a jelentkezéskor még nem fontos az angol nyelvő verziót elküldeniük. Az elıadások teljes szövegét – magyarul vagy angolul – 2012 április 30-ig kérjük elküldeni, hogy mindenki számára elküldhessük, illetve lesokszorosíthassuk elıre. Bár az utolsó konferenciánk (Mágikus és szakrális medicina) kötetének angol nyelvő megjelenésére még sajnos várnunk kell, nem adjuk fel a reményt és mindent elkövetünk, hogy e konferencia anyaga is két nyelven – a biztosnak látszó magyar kiadás mellett angolul is – megjelenhessék. A konferencia részvételi költségei még nem világosak; igyekszünk minden lehetıt megtenni, hogy az anyagi terhek elviselhetık legyenek. (Ha nem kapnánk támogatást, a költség 3 napra és 3–4 éjszakára, szállással és étkezéssel – útiköltség nélkül – 200 euró körül lesz.) Az elıadások maximális száma 50. Ennél nagyobb számú jelentkezés esetén válogatni kényszerülünk a jelentkezık közül, nem korlátozzuk azonban az elıadás nélkül résztvevık számát. Egyébként is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy tematikus diszkrepancia, vagy egyéb okok miatt egy-egy elıadást visszautasítsunk. Kérjük, hogy jelentkezését az alábbi címre (e-mailen vagy postán) szíveskedjék küldeni: Pócs Éva professor emeritus PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék 7624 Pécs, Rókus u. 2. e-mail: [email protected]

5

Jelentkezési lap a Test, lélek és természetfeletti kommunikáció / Body, Soul and Supernatural Communication konferenciára (Pécs 2012. május 18–20) Név: Foglalkozás, beosztás, rang, munkahely: Postai cím: Telefon: E-mail: A tervezett elıadás címe: Nyelve: Az elıadás tartalmi kivonata (10-15 mondat):

6