1u.
TERMÉSZETBARÁT Kolozsvár,
Martius 9-én 1 8 4 8 .
Harmadik é r .
l M i M f l P * Í f ® I K : Az isteni és emberi értelem terjedelme a világ és természet fölfogásában. — Az újabb idö nyomozásai a gazdasági chemia körében. — Csillagászati újdonságok. — Házi kényelmetlenségek Indostánban. — Borzasztó szomszédság. — Kolozsvári időjárási adatok.
Ax i s t e n i é s e m b e r i é r t e l e m t e r j e d e l m e a világ' é s t e r m é s z e t f ö l f o g á s á b a n . „De ce vaste univers atomé imperceptible! „Crois-tu que 1' infini devoit t' étre accessible? „Ton oeil, qui peut á peine endurer la lumiere „Pretend percer des cieux la brillanté carriere! Le Philosophe de
Sans—Souci.
A természet egyetemes és fönséges r e n d e setét nem lehet egyébnek n é z n i , mint egy l e g vakabb történetnek, ha egyszersmind elismerni «em akarjuk, miképp a természet minden maga részeiben, és minden lehető változatai szerint, -egy főhatalmu teremtő értelmében egyszerre j e len volt, mikor annak egyetemes törvényeit e l rendezte. — S ezen egyetemes törvények azok, Melyek szerint azon világokozati fölény v i l á g o kat teremtett. — Ilyen törvények mellett nem szükség neki a maga thronjából leszálni, hogy az előre nem látott fogyatkozásokat kijavítsa. Az ő végetlen értelmében öröktől fogva minden jelen volt: — és ezen isteni átpillantásban v á lasztotta az ö bölcs és mindenható akaratja ama dicső rendszert, melyben a világnak a maga v é géig létezni kell. A korlátolt értelmű és rövid látású emberek kénytelenek holmi ingadozó és határtalan törvényekkel segilni magukon, s így tettleges cselekvényöknek egy részét valami vak koczka fordulat tói függesztik föl. — Ok b i zonyoson világokat is ilyen törvények szerint teremtenének. De olyanok szerint Isten nem teremt
E mellett a világ föntartása és rendezete nem függ csupán a teremtményekben lévő e r ő k től. — Az azokat egybekötő kapcsolat teszi a z o k nak sajátlagos tökélyét. — E nélkül, minden s z a batoson kimért erők mellett is, a világ csak egy chaos volna. Mert a világban és természetben minden dolog valódilag van egybekötve: — m i n den érdekli egymást, egyik a másikba van a lapitva, és ha egyiket odább mozdítjuk: min den egyéb egy más állomást kap. — Egy t ö r téneti e s e m é n y , melynek egy az előttiben sehol alapja nem volna , a legnagyobb ellenmondás a természetben. Mindennek van alapja és e r e d m é n y e : — alapja, mely a teremtésig visszameg y e n : — e r e d m é n y e , mely annak végéig n y ú lik; és a természetből éppen oly kevéssé v e s z het el valami egészen, mint a milyen kevéssé származhalik abban valami a semmiből. De egyszersmind a íökélyességnek oly sok fokozatai lehetségesek, a milyen nagy minden egves részek égvbeköltetéseinek különbözősége; és szükségképpen azon egybeköttetés a l e g t ö kéletesebb, az hol az egészet tévő egyes részek tökéletessége egyszersmind legnagyobb. — Minő sok tökélletességet kellett itt egy világkormány nak megengednie, mely a világot és t e r m é s z e tet csak a teremtmények osztályai (classes) s z e rint ismerné, és ezeket egymással csak e g y b e kötni elégségesnek tartaná. — Mert ugyan mi egy osztályok szerinti világkormány, vagy g o n d viselés? E g y véghetetlen szellem semmit sem 10
lát osztályonként. Az osztályok csak érettünk s reánk viszonyuló segédeszközök. — Mert mivel éi mí értelmünk korlátoltabb, mintsem sok egyes dolgokat egyszerre tiszta láthatósággal j e l e n e z hetnénk: ezért a dolgokban létező bizonyos, külső és közös ismeretjegyeket gyűjtünk öszsze m a g á n k n a k , hogy azokat anynyival könynyebben fölfoghassuk, s egymástól megkülönböztethessük. — Ezt nevezzük mí osztályozásnak. — Ha tehet ségeink még csekélyebbek volnának: még n a gyobb osztályokat kellene magunknak gondol nunk. És föl kell tennünk, hogy a vak még n a gyobbakat kénytelen csinálni magának; a csiga pedig, ha gondolkozni tudna, az egész t e r m é szetet egybe vonná öszsze. — Akárki a maga családját még nem gondolja osztály alatt, mert azok előtte egyszerre egyenként jelen vannak; de minél inkább feljülmulja az ebbéli számosság .az ő tehetségét, annál inkább kénytelen valami egyetemesebb, de hovatovább homályosabb e l ő térj esztményny el segitni magán. — Ha polgár társainkat emiitjük: még nem gondolunk többet, mint bizonyos számú embereket, kik velünk egy álladalomban élnek: — az álladaltnaknak egy nagy számában, melyek egy közönséges e g y b e köttetésben állnak, gondolnunk kell, p. o. a r ó mai birodalmat — Ezen földnek minden orszá gait és birodalmait világnak nevezzük: de már itt is a képzet segedelmére nem tudunk e g y e bet szemeink elébe állitni, mint egy asztalon e l férő földabroszt vagy tekét: — végre pedig a mí fölfogó tehetségünk ugy megszegényül, ugy megszűkül, miszerint mí — mint egy gyermek — eges? világrendszerek vagy systemák roppant sokaságát egy scorpionak, medvének, vagy egy pár halnak képében vagyunk kénytelenek magunk nak gondolni. — Próbáljuk tehát akármi hiányo son egy kevés párhuzamozást tenni az isteni és emberi értelelem felfogható képessége között a nagy természet felfogásában. — Az igaz, hogy merész eszmefeszités bennünk erőlködve kutatni apón m o d o r t , mely szerint az isten a dolgokat jaegfogja: — gyermeki csekélység azt gondolni,
miszerint a terjedelem és mozgalom törvényei megiserése végett, neki i s , mint a mértanároknak szüksége volna érzéki tapasztalaton alapult axiómákra, egyenes és görbe vonalok fölméré sére, a körnek fokok szerinti fölosztására, s több efélékre. — Az is igaz, hagy az isteni értelem mélységei — minden ellenmondás nélkül — át nem hatható s emberi értelem által megmérhetlen örvények; mégis nem éppen lehetlen arról némi okoskodásokat s kapcsolatos következteté seket fölállitni, melyek segéljenek nekünk a r ról egy bizonyos s bármi részletes eszmét szerezni. — Nem vévén tehát itt most, példa gyanánt, az isteni értelem tárgyául e g y e b e t , mint a v i lágegyetem roppant nagy testeit: ezekre nézve egy mult századi philosophus és mértani nagy tudós (Wolf) egy oly számolati rendszert h a gyott h á t r a , mely az emberi gondolatot, é r t e l met és megfogást szinte elnyeli. — Szerinte, R i c c i o l i az O r i o n nevü csillagállománynak szinte 5 0 0 fokot, négyzetben véve (en quarré), tulajdonit égi térköz gyanánt. Már pedig G a l i l e i távcső által 5 0 0 csillagot szemléit meg egy négy foknyi térközön. E szerint ugyanezen a l a pon föl lehet tenni az egész O r i o n b a n 6 2 5 0 0 csillagokat. A kör kerülete — tudjuk — hogy 3 6 0 fok, tehát átmérője 1 1 5 , mely az A r c h i medes ismeretes theoremái szerint egy egész, gömb külszinére nézve 4 1 4 0 0 négyzetes f o k o kat ád. — Fölvévén tehát hypothesis gyanánt, miszerint a világ egész gömbjének felszíne egyenlöleg teljes csillagokkal: az úgynevezett álló csillagok száma fölmenne 5 , 1 7 5 , 0 0 0 - r e . És ámbár a p l a nétái rendszerek rendezeti állása ezen csillagok körül nem mindenütt ugyanaz: mégis föl lehet t e n n i , miszerint minden csillag — mint a mí napunk — központba h e l y h e z t e t v e , u g y , mint n a p , melegíthet és világosithat 15 plánetát. — Mely szerint igy a világalkotmány minden és egyetemes testei száma téend 7 7 , 6 2 5 , 0 0 0 - t . — Ezen föltételekben nincs semmi, mit megengedni
ne lehetne. — Ugyanis ha távcsők által ott k ü lönféle térközök kevésbé látszanak is csillagok kal t e l v e , mint az O r i o n négy fokai, m e l y e ken a számolat alapittaték: de mégis vannak mások, melyekben a csillagok sokkal nagyobb számmal nyüzsögnek, minők a téjut és a ködös csillagzatok. Ha a világegyetem testeinek ily nagy számá ról áttérünk az azok által foglaltatni kellető roppant térközök méréseire: a fölmerülendő öszvegek még szörnyebbszerüekké, sőt alig megfoghatókká lesznek. — A C a s s i n i v i z s gálódásai és jegyzékei szerint a földnek naphozi közép távolsága tészen 22000 földgömbi fél átmérőt, vagy 18,920,000 német mérföldet. Ezen távolság a Saturnushozi távolsághoz képest ugy lévén, mint 2: 19-hez: ez ád 179,740,000 m é r földet. — Továbbá a föld átmérőjének aránylata szerint — mely közönségesen 1720 német m é r földnek vétetik — a Saturnus gyűrűjének á t mérőjéig — mely aránylat u g y v a n , mint 1: 45-hez — ezen gyűrűnek átmérője teszen 77,400 n. mérföldet, mely kifejezés, a C a s s i n i számí tásai szerint, a legutolsó darabontnak a Satur nus központjáig gondolható távolsága gyanánt ád 812,700 n. mérf. Ezen távolságot hozzá tévén Saturnusnak naphozi távolságához: kapni fogjuk a planétái rendszernek (melyhez a mí földünk is tartozik) fél átmérőjét, mely megkétszerezve, lészen az egész átmérő 36,115,400 n. mérf. Ez még többre m e n n e , ha a nap parallaxisa m e g határozása fölvétetik a szerint, mint azt D e l a H i r e eléadta. — Tagadhatlan, hogy Saturnus az álló csillagoktól még alig képzelhető nagy t é r közzel van elválasztva. S ámbár a planétái r e n d szerek egymás között a terjedelemre nézve k ü lönbözhetnek: mégis nem látszik helytelennek, ha azok egyenlőknek tétetnek fel. — S o k s z o rozván tehát a planétái világrendszer átmérőjének köbtartalmát az álló csillagok fönnebb emiitett számával: a szám, mely ebből ered, a r e n ő s z e rinti távcsök által is hihetőleg fölfefezhető, min den planétái rendszereket magában foglaló, v i
lággömb átmérőjének köbét fejezi ki. — De hogy ezen sokszorozás bajosságait kevesitsük — a s z á mokai kevesebbre vonva — vegyük a planétái rendszer átmérőjét földi átmérőkben, melyek az előbbi föltételek szerint lesznek 209904 — k ö b t a r talmuak, mely tészen 92,483,305,005,195,264-t, ezt szorózván 5175000-rel: az észbevehető vagy fölfogható világgömb egész terjedelmét egyenlítő átmérőnek köbe gyanánt ád 47,860110,340,188,549,120,000 földi átmérőket, m e lyekből mindenik 5,088,448,000 köbmértföldnyi. Mekkorának? minő nagynak kell tehát lenni az isteni értelem terjedelmének, mely mind ezen világrendszerek megmérhetlen öszvegéből a l a kult egyetemet megfoghatja? de mit mondhatunk m é g , ha ide teszszük a minden lehető világnak s ezekbeni v i s z o n y o k , e r ő k , egybeköttetések eszméjét ? elkeli reá némulnunk. Azonban m é g is vegyük viszsza még e g y pillanatig a s z á m o lat útját. Mert ha az értelmek terjedelmét az ál-? táluk fölfogható térközök nagyságával szabad egybevetni: ezen eszme szerint egy oly é r t e lem, mely bár a m i egész földünket tisztán m e g foghatná, egy olyanhoz arányítva, mely hasonló tisztasággal az egész planétái alkotmányrend szert fölfogná, ugy l e n n e , mint 1: 9248330500519-
5264-hez. De mi lészen az emberi közönséges értelem aránylata ahoz k é p e s t , mely csak a földgömbét tudná tisztán fölfogni ? hogy erről is valamit ítélhessünk: vegyük föl érzéki eszközeink k ö zött a tiszta megfogásokra legképesebbet, a s z e met. E g y jó szem, mely sem nem közelről, sem nem meszsziröl lát jól, (myops et presbyta) tisz tán látja azt, mi nyolcz hüvelyknyi térközben áll. Az optika tanítja, miszerint az, mit a szem e g y pillanattal megfog, egy egyenes szöglet körébe van foglalva, és hogy egy ezen egyenes s z ö g let alatt látszó tárgynak átmérője a távolságnak kétszeressé. Hasonlitván tehát a látási k é p e s s é get a megfogási érőhez: az emberi értelem ter jedelme mértékéül egy tizeirhat hüvelyknyi át mérő köbit kapjuk, aa a z : 4096 köbhüvelyket.
151
152
A föld átmérője C a s s i n i szerint 3 9 , 3 9 1 , 0 7 7 láb, vagy 4 7 2 , 6 9 2 , 9 2 4 hüvelyk. E szerint egy oly gömb átmérője, mely az emberi értelem k é p e s ségét mérheti, ugy lészen, mint 1 : 2 9 5 4 3 3 0 8 h o z , következésképpen a közönséges emberi é r telem, egy olyanhoz képest, mely az egész föl det egy pillanattal megfogja, ugy v a n , mint 1 : 2 5 7 , 8 5 6 , 0 7 4 , 3 1 1 , 2 0 6 , 6 7 4 , 1 1 2 - h e z . Ez utolsó nak értelme pedig ahoz k é p e s t , mely az egész planétái világrendszert megfogja, sustrillionos v i szonyban van. Végre és utoljára tehát az emberi értelem ahoz k é p e s t , mely az egész planétái rendszert megfogja, ilyen negyven zérusos a l sóju törtszámi értekbe jő : 40 100000000(X)000000000000000000000000000000.
De nem lehet s nincs is miért tovább tulságositni ezen fölfoghatlan számolatokat; mert még ezek csalt az isteni értelem tengerének partjai l é v é n : a ki belyebb ereszkedik, a mélységet meg nem lábolhatván, általa elnyeletik. K o r o n ka József.
Az újabb idö n y o m o z á s a i a g a z d a s á g i chemia körében. II.
II. Növény-táplálkozás és növényalkatrészek. A növények szine öszszefügg alkatrészeikkel, S m i t h azon (a maga átalánosságában ingadékony) tételt állítja fel, hogy a virágok színé ből következtetni lehet a r r a , minő chemiai e g y letek (savanyok vagy hasisok) uralkodnak azok b a n ; igy például: a veres virágokban savanyu, a kék virágokban l ú g o s , a viola szinüekben sós egyletek, a sárga szinüekben pedig mézgás, czukros, vagy olajos anyagok a főbb uralkodók. — Hogy a különböző növényrészekben is külön böző növényalkatrészek fordulnak e l é , eléggé ismeretes; szerző szerint, ezen különbség még azonegy növénytagban is mutatkozik, ha azon tiszta színváltozások történnek; igy p. o. a v i rágkorona középpontjában, mely rendesen sárga,
kiváltképpen czukor, olaj, vagy viasz fordul elő, a külső szirmokban pedig, a szerint mint azok v e r e s e k , vagy kék szinüek, vagy savanyu, vagy pedig lúgos nedv a túlnyomó. A gyümölcsökben érés alatt eléforduló változásokról.
chemiai
F r é m y a nedves gyümölcsök éréséről k í sérleteket t é v é n , azok eredményeit a k ö v e t k e zőkben állithatni öszsze: 1. A nedves gyümölcs érésének haladása legott megszakad, ha valamely mázzal b e v o n j á k , mely a levegöveli közlekedést és a k i g ö zölgést meggátolja. (Converchel szerint azonban az érés müfolyama a levegő elzárása esetében is tovább halad). 2. Érés alatt, a levegő oxygenje szénsavanynyá változik át. 3 . Az érő gyümölcsökben levő levegő g y a k ran szénsavany és azotelegy. Oxygen nincs bennök észrevehető menynyiségben, ellenben az oly levegőben, melyet az egészen megért g y ü mölcsök tartalmaznak, oxygen van. 4. A szőlőben eléforduló borkősavany, nem valamely más savany átalakulásából származik, minthogy az, annak kifejlődése kezdetén is b e n ne van. 5. Ha a fát gyümölcseinek érése alatt v a lamely lugsó gyenge oszlatával megöntözik,- az érés tüneménye tovább halad, a gyümölcs m e g kapja szinót és i z é t ; hanem nem képződik b e n ne c z u k o r , minthogy a lugsó a gyümölcsben a szabad savanyt igen korán semlegesítvén, annak czukor képződésre gyakorlott hatását megaka dályoztatja. (Convercher szerint csupán sok v í z zen" megöntözés is megváltoztatja a czukorképződést). 6. A végre ment megérés után a szabad s a vany a gyümölcsben nincs elrontva, hanem lugsó v a g y mész által semlegesítve. 7. Azon változásokat, melyeket a gyümöcsök fáróli leszedés után szenvednek, nagyobbrészint a levegő oxygenje föltételezi
154
153
katrészeiröl irt munkája által 1 8 4 2 - b e n p á l y a dijt nyert, újabbról az árpa tenyészéséről is k í sérleteket közölt, melyet k ü l ö n b ö z ő , d e p o n t o s a n i s m m e r t körülmények közt tenyésztett.. Az általa nyert eredmények a következők: 1. Az árpa csupa létműtlen anyagokat t a r talmazó oly földben is teljesen kiképződhetik, mely az árpa-hammu alkatrészeivel b í r ; e s z e rint annak létmüves alkatrészei, melyek ezen esetben a tenyészés befolyása alatt képződnek, A búza tenyészéséröl. csak a levegőből (és részint az esővízből) s z á r B o u s s i n g a u l t e tekintetbeni kísérletei csak maznak. 2. A növénybeli a z ó t t a r t a l m ú anyagok arra voltak czélozva, hogy azon l é t m ü v e s á l l o m á n y o k menynyiségét határozzák meg, származása és szaparodása, nem a föld azótmelyeket a búza tenyészésének ideje alatt a föld tartalmától függ, sőt inkább ugy látszik, hogy ből, a levegőből és vízből képes elsajátítani. — a föld azóttartalma a növényekben inkább az E képp kitűnt számítás utján, hogy egy hectáre azótnélküli állományok szaparodását eszközli. 3 . A humus-savanyos ammóniák semmi h a búzával bevétetett földön képződött a vetés idejétől kezdve május 1 9 - i g naponta tást nem gyakorol az árpa tenyészési folyamára, 13 s / font. — ettől kedve virágzásig (június a trágya-alakban alakban alkalmazott állati e x 9 - i g ) 65 s / font. — ettől kezdve érésig ( a u - crementumok természetes állapotjokban j ó t é k o nyabb befolyást, bővebb termést eszközöltek, mint gustus 1 5 - i g 7 2 % font. Ebből kitűnik, miszerint a legsebesebb t e - az azokból nyert hammut. 5-ör. Az ammóniák-nélküli ásványtrágya nyészés a virágzás ideje előtt történik, és hogy gátlólag foly bé az árpa tenyészésére; a p h o s a gyarapodás a virágzás idejétől aratásig szinte phorsavanyos ammóniák magnesia magára a l kétszereződik. — kalmazva , hatás nélkül maradt a szemképző A zab tenyészésröl. désre , a szalma képződésre pedig éppen á r t a l N o r t o n a zabot tenyészése különböző s t a - mas volt; ellenben a kettőt öszszeelegyitve b q diumaiban igen alapos nyomozás alá vonta. 0 a vebb termést adtak, mint a trágyázatlan föld. nyomozást a csírázó növényen kezdette és az Az ásványtrágya alkalmazásánál minden esetre érés végeztéig folytatta, igyekezvén az egyes azon a l a k , melyben azt használják, igen nagy növényrészekben eléforduló anyagokat külön m e g befolyással van annak hatására. 6. A szemek nagyobb v í z t a r t a l m a n a határozni. A létmüves anyagokra vonatkozólag
8. A földben eléforduló azót-tartalmu a n y a gok, akár állati, akár növényi származásúak l e gyenek , a növénysavanyos-sók szerkezetére azon hatást gyakorolják, hogy a savany elrom lik, a basis pedig a szénsavanynyal egyesül. — ebből lehet megmagyarázni, miképp képződik a szénsavanyos mész a növényekben, és honnan ered azon l ú g , mely lassanként semlegesiti a savanyt a gyümölcsök érésével.
4
1 0
8
4
0
nemcsak azoknak elemi alkatrészeit igyekezett meghatározni, hanem még azon anyagokat is, melyekké azon elemek egyesülve vannak a z a b ban, természetesen csak anynyiban a m e n y n y i ben a mi még hiányos ismereteink, elválasztó és megismertető módjaink megengedték. Az árpa tenyészése különböző Polstoff,
földnemekben,
a ki a növények lótmütlen al->
gyobb menynyiségü azót tartalmú anyagokkal, a szemek nagyobb súlya pedig nagyobb a z ó t - n é l küli tartalomra látszik mutatni. A rozs tenyészése Salm-Horstmar
vízben,
berezeg
egy
kísérletet
tett, hogy a rozs-növényt föld nélkül
oly v í z
ben tenyészsze, melyben az említett növény h a m mujának alkatrészei feloszolva voltak; az posphor-
155
156
savanyos natron-ammoniákból, konyhasóból, azót2. A midőn a növénybeli' a z ó t absolutmenysavanyos mézből, kénsavanyos káliból, szénsa- nyisége az 1 — 4 - k időszakig szinte harminczsranyos káliból, scilicium- vagy kovasavanyos kétszer szaporodott, annak aránylagos meny-i káliból és kénsavanyból volt öszszetéve. A r o z s nyisége a szárakban ugyanazon idő alatt 9 , 1 % szem erőteljes leveleket, gyökerekel és öt s z á — 2 3 ° / - v a l kevesült. E szerint minél ifjabb a rat hajtott, melyek virágoztak ugyan, de szemet növény, annál több azót van benne. nem termettek. Annak o k á t , hogy miért nem 3 . A szén az 1—4-ik időszakig 6 7 - s z e r , következett szemképződés, a szerző részint a a hydrogen 65-ször szaporodott, mely számokat rendkívüli helyzetnek, részint pedig azon k ö talán egyenlőknek lehet tekinteni; ellenben aa rülménynek tulajdonítja, hogy hihetőleg igen k e oxygen ugyanazon idő alatt 7 1 - s z e r , a mi lét— vés feloszolható phosphorsavanyos sók voltak. műves savanyok képződésére látszik mutatni. /
0
4 . Az absolut hammu tartalom az 1—4-ik időszakig 7 0 - s z e r szaparodott; a legnagyobb S c h l e i d e n és S c h m i d kikelvén az ellen, szaporodás (szinte 5 1 - s z e r i ) a csírázás idősza hogy a növények tenyészésénél eléforduló c h e - kától a virágzás kezdetéig v o l t , és pedig ei miai változásokról tett szinte minden kísérletek utolsó időszakkor az aránylagos hammutartalom hez a nélkül kezdettek, hogy előre megállították legnagyobb. A 3 — 4 - i k időszakig a hammu t a r volna a helyes kiindulási pontot, és hogy szük talom egészen másképp oszlik el a növényben, séges következetességgel vitték volna végbe: minthogy a nagyobb menynyiség lassanként a ez okból négy ismeretes mivelés alatti növényt magvakba és hüvelyekbe vonul, a szárak pedig (ledneket, zabot, árpát és pitypangot) tenyészésök hamu dolgában aránylag szegények maradnak. alatt minden oldalú nyomozás alá vetettek. Ok kísérleteiknél abból indultak k i , hogy a csupa száztólias tartalom meghatározása, nem vezethet CSILLAGÁSZATI ÚJDONSÁGOK. a tenyészés törvényeinek helyes megismerésére, 4. A Wf ars é s J u p i t e r k ö z t i n y o l c z k i s hanem csak akkor ád érdekes kulcsot, ha azt b o l y g ó : V e s t a , F l ó r a , Iris, H e b e , ,-istraea, képesek vagyunk a növények és növényrészek C e r e s é s P a l l a s . közép absolut súlyával viszonyba hozni. ígéretünk szerint itt adjuk öszszeállitott p á Mí ezen érdekes munkából ezennel csak n é lyaelemeit ama világtesteknek, melyek nap k ö mely átalános viszonyokat emelhetünk ki. —• A rüli útjokat Mars és Jupiter bolygók között futják. ledneket május 1 5 - é n vetették és négy időszak Ezen kis bujdosók azon sorozatban állnak e g y ban t. i. június 2 - á n az első valódi levelek k i más után a naphoz, a mint czikkünk fölébe i r fejlése u t á n ; július 1 2 - é n a virágzás kezdetén, t u k , következő levén k ö z é p t á v o l u k a n a p augustus 6 - á n , midőn a legtöbb hüvelyek közel t ó l , azaz p á l y á j o k n a g y t e n g e l y é n e k f e l e : voltak az é r é s h e z ; september 3 - á n , midőn min Vesta 2.361 vagy 4 8 7 9 4 3 1 5 földrajzi mföld. den hüvelyek teljesen meg voltak é r v e , vonták Flóra 2.367 „ 48918316 sokoldalú kísérletek alá, azokból a többek közt a Iris 2.378 „ 49145650 ii következő eredményeket lehete következtetni: Hebe 2.437 „ 50364992 „ 1. Az elsőtől a negyedik periódusig az egész Astraea 2.580 „ 53320344 növénynek nemcsak a s ú l y a nevekedett, hanem Juno 2.669 55159689 minden egyes a l k a t r é s z absolut menynyisége Ceres 2.771 „ 57267703 „ i s ; abból a mit egyszer fölvettek, semmit sem Pallas 2.773 „ 57309036 „ ^ adtak ki. Az első számsorbeli 2 egész a mint tudva A lednek (abrakborsó,
Vicia sutivá)
tenyészése.
158
157 van, anynyit jelent mint 2 - s z e r 2 0 6 6 6 8 0 0 föld rajzi mérföld
(t. i. a földnek közép naptávola),
inkább t. i. már 3 4 ° 3 6 ' , Hebe és Juno szinte azonegy szögletben hajolnak az ekliptikához t. L 1 3 — 1 4 / ° , valamint Fiora, Iris és Astraeanak is közel hasonló nagy pályahajlásuk. 3
az utána álló tizedestörtek pedig ezeredrészei a 2 0 6 6 6 8 0 0 földr. mföldnek. A második számsort hát ugy kapjuk k i , ha az első sort 2 0 6 6 6 8 0 0 zal szorozzuk. Pályájoknak
középponttóli
távolo
d á s a (Excentricitát): Vestánál 0.089 vagy 4 3 4 2 6 9 4 földr. mérföld. 11 Flóra 0.219 „ 10713111 11 Iris 0.228 „ 11205208 Hebe 0.206 „ 10375188 Astraea 0.189 „ 9645545 Juno 0.256 „ 14120880 11 11 Ceres 0.077 „ 4409613 „ 13868787 „ „ Pallas 0.242 Az első számsorbeli tizedes törtek ugy é r tendők, hogy mindegyik bolygópályának fél n a g y tengelye = l - n e k van v é v e , s ennélfogva a m á sodik számsor tagjai ugy jőnek k i , hogyha az első sor tagjait a felső táblában álló fél n a g y tengelyek mekkoraságával szorozzuk. C s i l l a g f u t á s o k a t v é g z i k a nap körül: Vesta 1 3 2 5 , Flóra 1 3 4 0 , Iris 1 3 8 0 , Hebe 1 4 6 2 , Astraea 1 5 1 4 , Juno 1 5 9 0 , Ceres 1 6 8 5 , Pallas 1 6 8 6 nap alatt. Végtére pályahajlások
a
földéhez
(ekliptika): Ü
7 8 ' , Flóra 5 ° 5 4 ' , Iris 5° 2 9 ' ,
Hebe
1 4 ° 4 7 ' , Astraea 5° 2 0 ' , Juno 1 3 ° 2 ' ,
Ceres
Vesta
1 0 ° 3 7 ' , Pallas 3 4 ° 3 6 ' . A fölebbi adatokat öszszehasonlitván, világos, hogy Vesta és Flóra, ugy Ceres és Pallas k ö zel ugyanazon középtávolra vannak a naptól, tehát csillagkörfutások is majdnem egyenlő; v i lágos továbbá, hogy Juno és Pallas pályáji l e g inkább, a Ceres és Vestaéi pedig legkevesebbé ütnek el a köralaktól, végre, hogy a négy u t o l jára fölfedezett bolygócskák ( F l ó r a , I r i s , Hebe és Astraea) pályáji szinte egyenlően távolodnak a középponttól. Ezen öszszehasonlitásból az is kitetszik, hogy Astraea legkevesebbé távozik a földpályától t. i. c s a k 5 ° 2 0 ' , Pallas pedig l e g v
4
.5. Az 1364 é s 1556-ki üstökösesillagr ez évre várandó. Az üsököscsillag-ismerök s utánok a hírla pok nagyrésze egy nevezetes üstökös feltűnését jósolják a keleti félgömbnek 1 8 4 8 - r a . Az angol újságok, nevezetesen H i n d londoni csillagász szerint ez azon nagy és ragyogó égitest ( M e l a n c h t o n ü s t ö k ö s e ) l e n n e , mely 1 2 6 4 - b e n jelent volt m e g , és 1 5 5 6 - b a n F a b r i c i u s v i szont észleié, s mely akkor V. Károly császárt megijesztette, benne közel halála előjelét g o n dolván: His ergo indiciis me mea fala vocant. (Ezen jel által szólít hát engem végzetem). Azt mondják, emez üstökös sietteté, hogy a k o r o n á ról testvére Ferdinánd számára lemondjon. A hires H a l l e y , Newton barátja, a szóban levő csillag pályáját 2 9 2 évre számitá, s igy isméti feltűnése a folyó évre esnék. Anynyi bizonyos, hogy az 1 2 6 4 és 1 5 5 6 - k i üstökösek p á l y a e l e memei anynyira hasonlók, hogy ugyanazonságok nem valószínűtlen; de a mint a néhai L i t t r o w megjegyzé, a körültek különösen az első k o r szakban tett vizsgálatok sokkal tökélytelenebbek, hogysem az 1 8 4 8 - b a n leendő megjelenésre b i z t o s a n lehessen következtetni. Egyébkint a Halley számításon alapuló jóslata teljesülhet, mi e jeles férfiúnak bokros érdemeit csak növelné, k ü l ö nösen ha, miképp H i n d hirdeti, már most l á t ható is, szerinte a mint következik: Déli e l h a j l á s Egyenes e m e 1 k. 17 fok 5 m. Ophiucus ny. lábán Jan. 3 1 16 óra 2 3 m. 1 3 „ 5 9 „ a téjútban a kigyó farka vége alatt. Febr.10 17 „ , 5 0 , , 8 „ 54 „ Antinous térdein. Febr.20il9 „ 20 „ G. 1848.
T Á R G Z A . HÁZI KÉsyELMErLENsÉGEK INDOSTÁNBÁN. A nem kevés sé boszantó alkalmatlanságokról, melyek az indostáni lakáshoz kötvék, eként nyilatkozik egy ottani angol: „Theázásunkat végezve nőmmel együtt ostábla mellé
159
160
ültünk hogy a nyitott zsalukon belengő esti hűvös szellőt elvezziik. Egyszerre Eo-vszerre csak esni kezdett, kezdett PIW szellöt'élvezzük. sc egy pillanat alatt szobánk telve lön mindenféle zsibongó rovarrajokkal. Feltűnő volt köztük egy gyönyörű szép r é m s á s k a (Mantis religiosa), s míg ennek csaknem emberi áhítatos mozdulatain bámulánk, nekem egy szöcs ke ugrott arczomra, nőm nyakába pedig egy nagy 3 hüvelyknyi házi tücsök, (Heimchen) és benyargalta arczát s köntösét. A szárnyas hangyák, melyek nagyon kellemetlen nedvet fecskendeznek ki magokból; a r e pülő poloskák, melyek elnyomva kiállhatlan szaguak s melyektől órákig nem lehet szabadulni, egyszerre e l lepének minden oldalról, s ugyancsak dolgozni kellett kezeinkkel, hogy ábrázatunktól viszszatarthassuk. Nőm ágyba sietett, hogy a szúnyogháló alatt ostromaiktól menekiiljen, én fen maradtam s olvasni akartam, de míg egynéhány szúnyog (muskitó) arczonr támadta meg, egy más állat hajamba csimpajkozott. Utána kap tam s ujjaim közt egy büdös poloskát nyomtam szét, szagja türhetlen volt. Kiszaladtam szobámból s keze immel lekeféltem hajamról a rovarsereget, de itt aztán szinte egy varasbékára estein. Hálószobámban 18—20 yarasbékát találtam, melyek a szoba különböző részé t ő l vákoglak, öt szárnyasegér pedig ágyam felett röpdesett. Kezeimet megmosván kölni vízzel, hirtelen l e vetkezem s csakhamar mély álomba merültem; de e b ből is nemsokára iszonyú ordítás ébresztett föl. Egy
K O L O Z S V Á R I
sereg s a k á l f a r k a s (Canis aurcus) vette körül há. ,,„, . zamat s ezektol jott az eji zene. Négy óra felé ismét elszúnyadtam, de ez.sem tartott sokáig, mert a tisztel gő tábori zene fölriasztott, azután a házam előtti e g y mást felváltó örök kiáltása hangzott — és éjinyugalmámnak vége lön." BORZASZTÓ SZOMSZÉDSÁG.
Egy favágó
Eszakamérika
őserdejében a hatalmas Missisippi parija mellett helyet kercse, hová kunyhót építsen magának, neje- és öt gyermekének. A szegény szomszédság a bőven nyúj tott pálinkára hamar öszszegyülekezett, hogy az új j ö vevénynek segítsen; a fák nemsokára le valának v á g va, kifaragva s a kunyhó majd készen állott. A gyar matos kifáradt családa elfoglalá az új tanyát, s a hoszszu út fáradalmait csendes álomba kezdek kipihenni. Egyszer csak reggel felé az apát tompa sikoltás riasztá fel, s a mint a fölkel, irtózással pillantja meg három gyermeke maradványait a földen elszórva s egy ret tentő krokodilust, mely több fiaival sietett az iszonyú reggeli hátra levő részét is felfálaiozni. Hasztalan t e kint a szerencsétlen apa fegyver után, s meg levén győződve, hogy e nélkül mit sem segíthet, egy abla kon kibúvik. Sietve szalad a legközelebbi szomszédjá hoz segítségért, s egy félóránál hamarább két fegy veres kísérővel viszszatér; de már késő volt: a kro kodilus azalatt többi gyermekét és nejét széttépte. A jóllakott szörnyeket könynyü lön megölni, s a mint a szerencsétlen apa és férj társaival a helyet közelebb ről megvizsgálták, iszonyodva láták, hogy a kunyhói éppen egy barlang mellé építették, melyben a szörny gyűlöletes fajzatit fölnevelte.
I D Ő J Á R Á S I
A D A T O K
tanár kísérletei szerint, melyekre nézve megjegyzendő A , luumnm a napi legnagyobb és legkisebb meleg) mindig az az" előtti nap 10 "JrájátoT van s £ mrtva, s az úgynevezett thermometrograph által tolmácsolva. van * a Febr barometr. hévmérő harmatpont. Mart Barometr. hérmérö. harmatpont. 26 4- 2 / 1 4- 0 / 8 1 min: 2 8*' 27,233 -+- 5,°6 4 - 2,°0 min: 4- 7 / 8 + 5 / 4 ) - 0/1 2i> 27,218 -f- 8,"8 -+• 1 / 5 1 + '°* 4- ,4°0 4- 2 / 2 , ) max: 101.27,419 41 / 8 4O / ö f ^ * ; ^ 14- 8 / 0 27 4- 5 / 1 4- 2 / 1 . min: 3 8''27,427 + 1 / 5 4- 0 / 4 min:' 4- 7 / 8 4- 1 / 1 4- 2 / 2 2h 27,427 4- 5 / 4 4- 2/414- 0,°0 ( max: 4- 2 / 9 4- 0 / 2 10''27,556 + 3/0 - 0/1 " « ' + 8 / 5 28 4- 2 / 6 4- 1/41 1 min: (4" 4- 9 / 0 4- 1 / 3 + V 7 Időjárás. + 4 / 0 4- l / 2 ( l4-max: 26-án d. e. derült, d.u. fátyol felleg, eslve beborult. 9 / 5 29 8h 27,571 4- 2 / 6 4- 0 / 7 , i min: 27-én reggel permetél, aztán borult, d, u. és 2 27,563 4- 7 / 2 4- 3 / 2 [ 4 - 1 / 6 estve tarkáson felleges. 10>i 2f,453 4- 4 / 5 4- 2 / 6 1 , max: 28-án borult, ! + 8/0 29-én borult, estve eső. i 8i> 27,370 4- 4 / 4 4min: Mart. 1 - é n d. e. derült, d. u. fellegzik, e. borult (4- 2 ° 5 2<> 27,332 4- 7 / 7 2 - á n esig borult, e. kiderül. max: 4- 4 / 3 4- 1 / 6 / 3 - á n borult. + 8 / 2 BBASSAI S4MÜ
h n f f V
A
M
A
X
I
M
N
M
1
C
s
3
1
i a
h
Nyomják a kir. lyceum betűivel.
