Az Isteni Irgalmasság ajándéka és az emberi engesztelés ereje

Az Isteni Irgalmasság ajándéka és az emberi engesztelés ereje

Összefoglalónkban Szent Fausztina nővérről, az Isteni Irgalmasságról valamint a magyar Regnum Marianumról és az Úr Jézus és a Szűzanya által kért engesztelésről olvashatnak részletesen az alábbi linkekre kattintva. Az itt összeállított anyagunk tájékoztató jellegű és a témában való mélyebb elmélyedésre kíván kedvet csinálni. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy habár kötelesek vagyunk az engesztelés és az Isteni Irgalmasság misztériumát kutatni, azok végső soron mindig is isteni titkok maradnak számunkra, amelyek minél teljesebb megértésére emberileg pusztán törekedni tudunk, és törekednünk is kell. Az Isteni Irgalmassághoz való folyamodás, akárcsak az engesztelés Isten kegyelméből kivételes ajándékok és lehetőségek számunkra. Az Egyház is buzdít bennünket, hogy minél inkább éljünk ezekkel. Rajtunk és imáinkon múlik hazánk, családjaink, embertársaink sorsa, merjünk hittel cselekedni! 2013. április 7., Isteni Irgalmasság Vasárnapja Szólláth Aliz és Kiss Edina

„Bűnök cseppjei az irgalom tengerében”: Az Isteni irgalmasságról (2-20.o. ez alá a link alá – al-linkekbe tördelve) A magyar szív gyöngyei: Az engesztelésről (21-23-o ez alá a link alá)

1

„Bűnök cseppjei az irgalom tengerében”: Az Isteni irgalmasságról

„Az Egyház hirdeti és különféle módokon tapasztalja a megfeszített és föltámadt Krisztusban kinyilatkoztatott isteni irgalom igazságát. Továbbá maga is törekszik arra, hogy gyakorolja az irgalmat az emberek által és az emberek iránt, mert megérti, hogy ez a legelemibb föltétele annak, hogy az „emberibb” és jobb világért akár most, akár a jövőben valamit valóban tenni lehessen.” (Részlet II. János Pál pápa DIVES IN MISERICORDIA c. enciklikájából) Az Úr Jézus ígéretei: „Megígérem, hogy az a lélek, aki ezt a képet tiszteli, nem vész el…” (Napló 48) „Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján.” (Napló 754) „Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas megváltójuk leszek.” (Napló 1075)

Jézus a következőket mondta Fausztina nővérnek: "Hirdesd a világnak irgalmasságomat, ismerje meg az egész emberiség kifürkészhetetlen irgalmamat. Ez a végső idők jele, utána eljön az igazság napja. Amíg még van idő, meneküljenek irgalmam forrásához, használják fel az értük kifolyt vért és vizet (Napló 848). Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia" (Napló 1146).

Szent Fausztina nővér Élete és küldetése: „Az egyház egyik legjelentősebb misztikusa” 3-5. o A magánkinyilatkoztatásról 6. o. Az Isteni Irgalmasság tiszteletének öt formája 7-10. o Az Isteni Irgalmasság legfőbb imádságai 11-16. o. A krakkó-łagiewniki Isteni Irgalmasság Szentélye 18-19. o Internetes-, könyvajánló 20.o.

2

Szent Fausztina nővér élete és küldetése Fausztina nővér - családi nevén Faustyna Kowalska - a lengyelországi Glogowiecben született 1905. augusztus 25-én, mélyen vallásos családban. A tíz gyermek közül ő volt a harmadik. A keresztségben a Helén nevet kapta. Édesapja nagyon imádságos ember volt, már hajnalban elmondta a Szeplőtelen Fogantatás kis zsolozsmáját, majd nagyböjtben Jeremiás siralmait. Felesége hiába kérte, hogy ne zavarja az alvó gyermekeket. Neki azt mondta: "Asszony, az Isten jön először. Jó példát kell adni a kicsinyeknek." Helén, Isten hívását a szerzetesi életre már hétéves korában érezte. Kilencéves korában járult először szentáldozáshoz. Csak két és fél évet járt iskolába, mert a család szegénysége miatt az állatokat kellett őriznie. Sokat imádkozott, még éjszaka is. Anyja ezt nem tartotta jónak, és így figyelmeztette. "Kicsikém, az agyadra megy a sok imádkozás". Tizenöt éves korában bejelentette szüleinek, hogy apáca szeretne lenni. Erről szülei hallani sem akartak. Tizennyolc éves volt, amikor egy táncmulatság közben megjelent neki Jézus, és ezt kérdezte tőle: "Meddig fogok még szenvedni miattad, és te meddig vezetsz még félre engem?" (Napló 9.) Megdöbbentő hatással volt rá Jézus megjelenése, és szíven ütötték szavai, hiszen már régóta érezte a hívást, amely elől mintha valóban menekült volna. Azonnal abbahagyta a táncot, a közeli templomba sietett, és az oltáriszentség elé borulva kérdezte Jézust: mit kell tennie? Hirtelen ezeket a szavakat hallotta: "Azonnal utazz Varsóba, ott fogsz belépni egy zárdába." (Napló 10.) Csak nővérének mondta el a történteket, és elutazott Varsóba. A Szűzanyához fohászkodott: "Mária! Téged kérlek, vezess, és te irányíts engem." (Napló 11.) Több kolostor ajtaján is bekopogott, de sehol sem vették fel. Végül az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációját kereste fel. A főnöknő azt kérte tőle, hogy egy évig dolgozzék előbb. Háztartási alkalmazottként vállalt munkát, majd egy év múltán ismét jelentkezett a kolostorban. 1925. augusztus 1-jén, Angyalos Boldogasszony ünnepének vigíliáján lépte át a kolostor küszöbét Varsóban. Naplójában ezt írta: "Határtalanul boldognak éreztem magam. Az volt a benyomásom, mintha a paradicsomi életbe léptem volna be." (Napló 17.) Helén ekkor töltötte be a huszadik életévét. A Gondviselés akarta, hogy éppen az Irgalmasság Anyjának, Máriának oltalma alatt élje rövid földi életének utolsó tizenhárom évét: ő, akit Isten az Irgalmasság üzenetének hirdetésére választott ki. A beöltözéskor az oltáriszentségről nevezett Mária Fausztina nevet kapta. 1933. június 1-jén tett örökfogadalmat: tisztaságra, szegénységre és engedelmességre. A kongregáció több házában is dolgozott: volt szakács, kertész, portás. Több kórházban kezelték betegségét, mert tuberkulózis támadta meg belső szerveit. Megdöbbentő szavakkal írja le naplójában testi-lelki szenvedéseit és a megaláztatásokat, amelyeket el kellett viselnie. 1936 májusában Krakkóba utazott, és haláláig ott élt. Fizikailag egészen legyengülve, de lelkiekben teljesen éretten, Istennel való misztikus egyesültségben halt meg 1938. október 5én, alig harminchárom éves korában. Testét Krakkó - Lagiewnikiben, a kolostori temető sírboltjában helyezték el, majd hamvait 1966-ban a boldoggá avatási per folyamán átvitték a kolostor kápolnájába. Ereklyéit most is ott őrzik. A szentté avatás 2000 húsvétjának második vasárnapján történt a római Szent Péter Bazilika előtt. A tér és a környező utcák zsúfolásig megteltek. Ugyanakkor Krakkóban háromszázezer ember követhette figyelemmel a televízió jóvoltából a római eseményeket. II. János Pál pápa ennek a vasárnapnak az evangéliumához fűzte homíliáját. Többek között ezeket mondta: "Jézus megmutatta övéinek kezét és oldalát, vagyis a szenvedés sebeit, mindenekelőtt azonban szívének sebhelyét, ahonnan az irgalom nagy forrása fakad, és az emberiségre árad. 3

Ebből a szívből Fausztina nővér két fénysugarat lát, amelyek megvilágítják az egész világot.. Az isteni irgalom fénye, melyet az Úr Fausztina nővéren keresztül akar ismét átadni a világnak, megvilágítja a harmadik évezred útját." A pápa ez alkalommal úgy rendelkezett, - Jézus kérését teljesítve - hogy húsvét második vasárnapja az egész egyházban az Isteni Irgalmasság vasárnapja legyen. (Forrás: Új Ember)

„Az egyház egyik legjelentősebb misztikusa” Szent Fausztina nővér életét ma már világszerte ismerik. Egyes teológusok véleménye szerint az egyház legjelentősebb misztikusai közé tartozik. A külső szemlélő számára semmi sem árulkodott benső életének rendkívüli gazdagságáról. Buzgón teljesítette kötelességeit, hűségesen követte rendje szabályait, áhítatos volt, hallgatag, derűs, tele jóindulatú és önzetlen felebaráti szeretettel. Egész életében következetesen törekedett az Istennel való mind bensőségesebb egyesülésre. "Jézusom, Te tudod, - írja Naplójában - hogy egészen fiatal éveimtől kezdve nagy szent akartam lenni, olyan bensőségesen akartalak szeretni, ahogy eddig egy lélek sem szeretett téged." (Napló, 1372) Ugyanakkor nagy áldozatokat vállalva igyekezett együttműködni Jézussal, hogy minél több lelket megmentsen. "Ó Jézusom! Mennyire sajnálom a szegény bűnösöket. Adj nekik bűnbánatot és fájdalmat. Emlékezz keserves kínszenvedésedre! - Ismerem végtelen irgalmadat, és nem tudom elviselni, hogy egy lélek, aki oly sokba került neked, elvesszék. Jézus, adj nekem bűnös lelkeket! Szeretnék áldozati ostya lenni a lelkekért (...), formálj magaddá, ó Jézus, hogy élő, neked tetsző áldozattá váljak! Minden pillanatban elégtételt akarok nyújtani neked a szegény bűnösökért (...). Ó, Teremtőm! Nagy irgalom Atyja, bízom benned, mert te magad vagy a jóság." (Napló 908)." Erre az egyszerű, de bátor és Istent határtalanul szerető szerzetesnőre az Úr Jézus olyan missziót bízott, amely az egész világnak szól: az Irgalmasság üzenetét. "Ma téged küldelek az egész emberiséghez, irgalmasságom üzenetével - mondta Jézus Fausztina nővérnek. - Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani, és irgalmas szívemre szorítani." (Napló, 1588.) "Te vagy irgalmasságom titkárnője, erre a tisztségre jelöltelek ki a jelen és az eljövendő életben (...), hogy közöld a lelkekkel nagy irgalmamat, melyet irántuk érzek, és bátorítsd őket: bízzanak irgalmam mélységében." (Napló 1605 és 1567) A ma is a krakkói kolostorban élő Elzbieta Siepak nővér - egyike azoknak, akik a legjobban ismerik Fausztina nővér életét - így foglalja össze szentté avatott rendtársnője küldetését: „Feladata volt, hogy a kinyilatkoztatásból mindenki által ismert, de feledésbe merült igazságot, Isten irgalmas szeretetét újra az emberek emlékezetébe idézze. Feladata volt az is, hogy az emberekkel megismertesse az Isteni Irgalmasság tiszteletének formáit, azokat a gyakorlatokat, amelyeknek az a célja, hogy az emberek határtalanul bízzanak Isten jóságában, és mindenki törekedjen arra, hogy irgalmas szívű legyen embertársaihoz, és így újuljon meg az emberek vallásos élete.” II. János Pál pápa már krakkói éveiben jól ismerte Fausztina nővér életét és Naplóját. Érsekként ő indította el boldoggá avatási eljárását 1965-ben: "Köszöntelek téged, Fausztina nővér. Téged választott ki Krisztus, hogy eszükbe juttassa az embereknek az Isten irgalmasságának nagy titkát - mondotta a Szentatya a nővér boldoggá avatásakor. - "Adjatok hálát az Úrnak, mert jó. Adjatok hálát, mert irgalmas." Magasztaljuk Istent nagy műveiért, melyeket a nővér lelkében végbevitt, és állandóan végbevisz az emberi lelkekben, melyek a boldog nővér tanúságának és szózatának köszönhetően fedezik fel az Isten irgalmasságának végtelen mélységeit." 4

(Forrás: Új Ember)

Összefoglalva tehát elmondható, hogy Fausztina nővér küldetésének lényege abban állt, hogy:  Újra felidézze a Szentírásban kinyilatkoztatott igazságot Isten irgalmas szeretetéről minden ember, még a legnagyobb bűnös számára is;  Megismertesse az Isteni Irgalmasság kultuszának új formáit;

 Kezdeményezzen egy világméretű mozgalmat az Isteni Irgalmasság tisztelőiből és apostolaiból, amely a vallásos élet megújulására vezet e kultusz szellemében, vagyis az evangéliumi gyermeki bizalom Istenben, és a felebarát iránti tevékeny szeretet szellemében. (Forrás: „Jézusom, bízom benned! Válogatás Szent Fausztina nővér imáiból, Eger 2001)

5

A magánkinyilatkoztatás

Szent Fausztina magánkinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal.

A magánkinyilatkoztatás definíciója a Magyar Katolikus Lexikon szerint (részletek): Istentől kapott ismeret, közlés, mely az ember természetes képességeivel nem szerezhető meg, s amely a nyilvános kinyilatkoztatásnál személyesebb jellegű. Az egyéni vallásos élet eseménye, csak közvetve szól az egyházi közösségnek. Bár a nyilvános kinyilatkoztatás Jézus Krisztussal, ill. az apostolok tanúskodásával teljes lett és lezárult, s ezért a magánkinyilatkoztatás tartalmilag újat nem hozhat, de Istennek megvan a joga ahhoz, hogy egyeseket (ritkábban közösségeket) magánkinyilatkoztatásal figyelmeztessen v. erősítsen, buzdítson a hitben. A természetfölötti világ nem esik érzékeink alá, természetfölötti jel nélkül viszont a hit könnyen meggyengülhet. Ezért Isten végig az üdvtört. során adott és ad jeleket, melyek a természetfölötti létezését bizonyítják. A magánkinyilatkoztatások terén sok a tévedés lehetősége. A lélektan ismeri a túlérzékeny idegrendszert és fantáziát, a hallucinációt, az illúziót, a kényszerképzetet, a beképzelést stb. Ezenkívül a lélek mélyén végbemenő kegyelmi élmény fogalmi meghatározásánál is előfordulhat tévedés vagy félremagyarázás. Ezért a valódiság megítélésénél óvatosságra van szükség. Legfontosabb szempont a nyilvános kinyilatkoztatással való összhang, az egyházias szellem és a keresztény érzület. Az Egyház is óvatos a magánkinyilatkoztatással szemben, ugyanakkor elismeri, hogy lehet szerepe az Egyház karizmatikus életében, ezért nem lehet elzárkózni előle. A magánkinyilatkoztatás nem egészíti ki a hivatalos tanítást, de adhat indíttatást annak kellő alkalmazására, ill. az Egyház életének irányítására. Az idők változásai és az új helyzetek követelhetnek új kezdeményezést. Így pl. magánkinyinyilatkoztatás indította el több egyházi ünnep (pl. Ùrnapja, Jézus Szíve, Isteni Irgalmasság Vasárnapja) bevezetését, szerzetesrendek alapítását, nagy zarándok- és kegyhelyek kialakulását (pl. Lourdes, Fatima). A magánkinyilatkoztatás misztikus esemény. Az különbözteti meg más, a mindennapitól eltérő pszichés jelenségektől, hogy mindig és kizárólagosan a lelkiekre vonatkozik, a gyakorlati dolgokban is az üdvösség szempontjai szerint ad eligazítást; sohasem öncélú, azaz nem csupán lelki vigasztalás a célja; mindig konkrét, azaz kisebb-nagyobb közösségek konkrét javát, lelki épülését szolgálja; kizár minden magamutogatást és népszerűségkeresést.

6

Az Isteni Irgalmasság tiszteletének öt formája

1. Az Irgalmas Jézus, vagy más néven az Isteni Irgalmasság képének tisztelete

Az első ábrázolások Fausztina nővér látomása alapján készültek. "Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. ... Kis idő múlva azt mondta Jézus: ´Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned.´ '' (Napló 47) "Azt kívánom, hogy a képet ... Húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!'' (Napló 49) A kép mondanivalója szorosan kapcsolódik ennek a vasárnapnak liturgiájához. Az Egyház ezen a napon János Evangéliumát olvassa fel, amikor a feltámadt Jézus megjelent az utolsó vacsora termében, s megalapította a bűnbánat szentségét (Jn. 20,19-29). Mint feltámadt Üdvözítőt ábrázolja Őt a kép, aki szenvedése és kereszthalála árán megváltott minket. A vér és víz sugarai, melyek a lándzsa által megnyitott szívéből törnek elő, és a keresztre feszítés sebei a Nagypéntek eseményeire emlékeztetnek (Jn. 19,17-18; 33,37). Éppen ezért Krisztusnak ezen a képén jellemző a két sugár, melynek jelentéséről kérdezve így válaszol az Úr: "A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete. ... Boldog, aki ezek árnyékában él.'' (Napló 299) A lelket a keresztség és bűnbánat szentsége tisztítja meg, és legbőségesebben az Oltáriszentség táplálja. A két sugár tehát a szentségeket és a Szentlélek összes kegyelmét jelenti - amelynek bibliai jelképe a víz -, valamint az új szövetséget Isten és ember között, amelyet Jézus az Ő vére által kötött. 7

A kép nemcsak az Isteni Irgalmasságot ábrázolja, de emlékezetünkbe idézi az Isten iránti bizalom és a felebarátaink iránt tettekben megnyilvánuló szeretet kötelességét. A kép aláírása Jézus akaratából: "Jézusom, bízom Benned.'' "A kép emlékeztessen irgalmam követelményeire, mert a legerősebb hit sem segít semmit cselekedetek nélkül.'' (Napló 742) A kép így értelmezett kultuszához, - mely alapvetően a keresztény bizalmon és irgalmasságon nyugszik -, az Úr különböző ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a keresztény tökéletesség útján nagy előrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, melyet az emberek bizalommal kérnek. "A kép által sok kegyelmet fogok kiosztani a lelkeknek, ezért hozzáférhetővé kell tenni minden lélek számára.'' (Napló 570) 2. Az Irgalmasság ünnepe, az Irgalmasság Vasárnapja Isten Irgalmasságának tiszteletében ez áll első helyen. Jézus első alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nővérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: "Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!” (Napló 49) Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni első vasárnapra történő helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet előkészítő Isteni Irgalmassághoz végzett kilenced, amit Nagypénteken kell elkezdeni. Az ünnep nemcsak egy nap, melyen Istent különösképpen tiszteljük irgalmasságának titkában, hanem állandó kegyelem forrása minden ember számára: "Azt kívánom - mondta Jézus - hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de főleg a szegény bűnösök részére.'' (Napló 699) "Keserves szenvedéseim ellenére elvesznek [egyes] lelkek. Utolsó mentőövet adok nekik, ez Irgalmasságom ünnepe. Ha nem dicsőítik irgalmamat, örökre elvesznek.'' (Napló 965) Ennek az ünnepnek nagyságát a hozzáfűzött ígéretek nagyságával lehet lemérni, melyeket Jézus ígért: "Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el.'' (Napló 300) "Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is” (Napló 699) Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakorlása, a megszentelő kegyelem állapotában (szentgyónás után) méltó szentáldozás. Jézus mondta: "Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a Húsvét utáni első vasárnapot Irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat.'' (Napló 570)

8

3. Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére Ezt a rózsafüzért Jézus Vilniusban, 1935. szeptember 13-14-én diktálta Fausztina nővérnek bocsánatért könyörgő, Isten haragját lecsillapító imaként (vö. Napló 474-476). Ebben az imában az imádkozó felajánlja az Atyaistennek Jézus Krisztus Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét saját maga, felebarátai és az egész világ bűneinek bocsánatáért. Mialatt egyesül Jézus áldozatával, hivatkozik arra a szeretetre, mellyel a Mennyei Atya Fiában megajándékozott minden embert. Ebben az imában irgalmat kérünk magunknak, és az egész világnak. Ezzel az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. Az alapvető bizalom és minden jó ima feltétele mellett (alázat, kitartás, Isten akaratával való egyesülés) a hívők elnyerhetik Krisztus ígéretét, mely főleg haláluk óráját illeti: a megtérés kegyelmét és a békés halált. Nemcsak azok, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, hanem a haldoklók is, akik mellett ezt mások mondják. Jézus mondta: "Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik Isten haragja és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket.'' (Napló 811) Az általános ígéret így hangzik: "Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek (Napló 1541), ... ha ez megegyezik akaratommal.'' (Napló 1731) Más helyen ezt mondta Jézus: "E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget.'' (Napló 929) "Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján.'' (Napló 754) 4. Az Irgalmasság órája 1937 októberében Krakkóban Fausztina nővér figyelmét az Úr Jézus halála órájának tiszteletére hívta fel: "Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára.'' (Napló 1572) Az Úr Jézus elég pontosan megadta azt az imamódot is, ami Isten Irgalmasságának kultuszában ennek a formának legjobban megfelel: "Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! - mondta Fausztinának - Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban – ha röviden is – ott, ahol éppen vagy.” (Napló 1527) "Ebben az órában - mondta Jézus - kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyőzte az igazságosságot.'' (Napló 1572) 5. Az Irgalmasság tiszteletének terjesztése "Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek” (Napló 1075)

9

Az Isten Irgalmassága iránti kultusz lényege: az Isten iránti keresztény bizalom és a felebarát tettekben megnyilvánuló szeretete. Az Úr Jézus "teremtményeitől bizalmat'' követel, valamint az irgalmasság cselekedeteinek végrehajtását tettel, szóval vagy imádsággal. "Felebarátaid iránt mindig és mindenhol irgalmasságot kell tanúsítanod. Ez elől nem térhetsz ki sem kényszerre hivatkozva, sem kifogással, sem bocsánatkéréssel.'' (Napló 742) Jézus azt kívánja tisztelőitől, hogy a nap folyamán legalább egy jó cselekedetet végezzenek felebarátaikért. Az Isteni Irgalmasság tiszteletének terjesztése nem kíván feltétlenül sok szót, hanem a hit keresztény alapját, az Isten iránti bizalmat követeli meg, és azt, hogy minél irgalmasabbak legyünk. Az apostoli küldetés ezen példáját adta életével Fausztina nővér. (Forrás: www.irgalmasjezus.hu)

Az Isteni Irgalmasság legfőbb imádságai A. Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére Jézus ezeket mondta: “Bárki, aki legalább egyszer elimádkozza ezt, halála óráján tapasztalni fogja nagy irgalmamat… Ez az ima a vihart is lecsendesítheti… Fontos ezt az imát haldoklók mellett imádkozni! Megbékélést hoz a halál perceiben!” Keresztvetés (A rózsafüzér első három kisszemére) Miatyánk Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a Te neved, Jöjjön el a Te országod, Legyen meg a Te akaratod, Amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, És bocsásd meg vétkeinket, Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól.

Üdvözlégy Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

Hiszekegy Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

(Ezután öt tized következik: mindegyik egy nagy és tíz kis szemből áll.) Nagy (önálló) szemre: Örök Atya! Felajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét, engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért. Kis szemekre (10): 10

Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak! Záró ima (az öt tized után – háromszor): Szent Isten, Szent erős Isten, Szent halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk és az egész világnak! Ámen. Keresztvetés B. Az Isteni Irgalmasság kilencede (Nagypéntektől húsvét 1. hetének szombatjáig) Az Isteni Irgalmasság ünnepét kilenced készíti elő, amely az Isteni Irgalmasság rózsafüzérének elmondásából áll, naponként más-más felajánlással. Szt. Fausztina naplójából: ” …Jézus azt kívánja tőlem, hogy az Irgalmasság ünnepe előtt mondjak el egy kilencedet, melyet ma kell elkezdenem az egész világ megtéréséért és Isten irgalmának felismeréséért. – ,,Hogy minden lélek dicsérje jóságomat. Bizalmat kívánok teremtményeim részéről. Bátorítsd a lelkeket kimeríthetetlen irgalmam iránti nagy bizalomra. Ne féljen a gyenge, a bűnös lélek közeledni hozzám, még ha több vétke is lenne, mint amennyi homok van a földön, minden elmerül irgalmam mélységében.” Jézusom, bízom Benned! ,,Azt kívánom, hogy e kilenc napon keresztül vezesd irgalmam forrásához a lelkeket, hogy erőt, enyhülést és mindenféle kegyelmet merítsenek belőle, amire szükségük van az élet küzdelmeihez, főleg pedig a halál óráján. Mindennap a lelkek más-más csoportját vezeted majd a szívemhez, hogy irgalmam tengerébe merítsd őket. S én bevezetem őket Atyám házába. Ez lesz feladatod most és a jövendő életben. Egy lélektől sem tagadok meg semmit, akiket irgalmam forrásához vezetsz. Atyámat mindennap fogod kérni, hogy keserves kínszenvedésemre való tekintettel adja kegyelmeit ezeknek a lelkeknek.” Azt válaszoltam: ,,Jézusom, nem tudom, hogyan kell tartanom ezt a kilencedet, s mely lelkeket kell először is legirgalmasabb Szívedhez vezetnem.” – Jézus azt mondta, hogy mindennap meg fogja mondani, mely lelkeket kell aznap Szívéhez vezetnem.” Első nap ,,Ma az egész emberiséget vezesd hozzám, főleg a bűnösöket, s merítsd őket irgalmam tengerébe. Így megvigasztalsz keserves szomorúságomban, melyet a lelkek vesztén érzek.” Legirgalmasabb Jézus, aki könyörületes vagy irántunk, és megbocsátasz nekünk, ne nézd bűneinket, hanem bizalmunkat, mellyel végtelen jóságodhoz járulunk. Végy fel bennünket legirgalmasabb Szíved hajlékába, s tarts örökké ott minket. Könyörgünk Hozzád szereteted által, amely az Atyával és a Szentlélekkel köt össze Téged. Ó, Isten irgalmának mindenhatósága, A bűnös ember egyetlen mentsvára, Te az irgalom és könyörület tengere vagy, Ki alázattal kér, megsegíted azt. Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a szegény bűnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb Szíve oltalmaz. Az Ő keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad mindenhatóságát dicsérjük mindörökké. Ámen. † Rózsafüzér az Isteni Irgalmassághoz ___________________________________________________________________________ Második nap

11

,,Ma vezesd hozzám a papi és szerzetesi lelkeket, s merítsd őket mérhetetlen irgalmam tengerébe. Ők adtak nekem erőt keserves kínszenvedésem elviselésére. Rajtuk keresztül árad irgalmam az emberiségre.” Legirgalmasabb Jézus, akitől minden jó származik, gyarapítsd bennünk kegyelmedet, hogy az irgalmasság méltó cselekedeteit vihessük végbe; s mindazok, akik látnak bennünket, dicsérjék az irgalmasság mennyei Atyját. Az isteni szeretet forrása A tiszta szívekben lel lakásra, Kik az irgalom tengerében megfürödtek, S mint fénylő csillagok tündökölnek. Örök Atya, tekints irgalmas szemmel szőlőskerted választott seregére, papjaid, szerzetes fiaid és lányaid lelkére! Áldásod ereje gazdagítsa őket! Fiad Szívének érzéseiért, amely Szívbe bezártad őket, add meg nekik világosságod erejét, hogy az üdvösség biztos útjain vezessenek másokat, hogy mindörökké együtt zenghessék majd kikutathatatlan irgalmad dicséretét. Ámen. † Rózsafüzér az Isteni Irgalmassághoz ___________________________________________________________________________ Harmadik nap ,,Ma minden jámbor és hűséges lelket vezess hozzám, s merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek vigasztaltak meg keresztutamon, ők voltak részemre a keserűség tengerében a vigaszt nyújtó csepp.” Legirgalmasabb Jézus, aki bőven juttatod irgalmasságod kimeríthetetlen kincstárából mindenkinek kegyelmeidet, végy fel mindnyájunkat legirgalmasabb Szíved hajlékába, s tarts ott minket az egész örökkévalóságon át. Felfoghatatlan szeretetedre kérünk, mellyel szent Szíved a mennyei Atya iránt lángol. Kifürkészhetetlenek az irgalom csodái, Sem a bűnös, sem az igaz nem képes átlátni. Mindenkire könyörülő szemmel nézel, Mindenkit szereteteddel érsz el. Örök Atya, tekints irgalmas szemmel a hűséges lelkekre, mint Fiad örökségére. Keserves kínszenvedése érdemeiért áldd meg őket, s vedd őket örök oltalmadba, hogy irántad való szeretetük soha ki ne hűljön, s a Szent hit kincsét soha el ne veszítsék, s hogy majdan az örökkévalóságon át az angyalok és szentek karával együtt szüntelenül dicsérjék irgalmadat. Ámen. † Rózsafüzér az Isteni Irgalmassághoz _________________________________________________________________________ Negyedik nap ,,Ma hozd elém a pogányokat és mindazokat, akik még nem ismernek engem. Keserves kínszenvedésem alatt rájuk is gondoltam. Jövendő buzgalmuk megvigasztalta a szívemet. Merítsd őket irgalmam tengerébe!” Legkegyelmesebb Jézus! Világ világossága! Fogadd be legkegyelmesebb Szíved hajlékába a pogányok lelkét, akik még nem ismernek Téged! Kegyelmed sugarai világítsák meg őket, hogy velünk együtt dicsőíthessék irgalmasságod csodáit. Ne engedd őket soha eltávozni irgalmas Szívedtől! Szereteted fényessége Gyújtson világot a lelkek éjébe! Add, hogy Téged ők is megismerjenek, És irgalmasságodért velünk együtt dicsérjenek. 12

Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a pogányok és mindazok lelkére, akik még nem ismernek Téged, de akiket Jézus irgalmas Szíve magába zár! Töltsd be őket az Evangélium világosságával! Ezek a lelkek nem tudják, hogy milyen nagy boldogság Téged szeretni. Add, hogy ők is dicsérjék bőkezű irgalmadat örökkön-örökké! Ámen. † Rózsafüzér az Isteni Irgalmassághoz ___________________________________________________________________________ Ötödik nap ,,Ma vezesd az eretnekeket és szakadárokat hozzám, s merítsd őket irgalmasságom tengerébe! Keserves szenvedést okozva megszaggatták testemet és szívemet – az én Egyházamat. Ha visszatérnek az Egyház egységébe, begyógyulnak sebeim, és így enyhítik kínjaimat.” Kik egységed köntösét szétszaggatták, Szíved számukra is irgalom-forrás. Irgalmad mindenhatósága, ó Istenem, Tévedéseikből kihozhatja e lelkeket. Ó, legirgalmasabb Jézus, ki maga vagy a jóság, Te nem tagadod meg világosságodat azoktól, akik Hozzád könyörögnek. Fogadd irgalmas Szíved hajlékába az eretnekek és szakadárok lelkét! Világosságoddal vezesd vissza őket az Egyházzal való egységbe, hogy ők is örökké dicsérjék irgalmad bőségét! Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel az eretnekekre és a tévelygő lelkekre, akik elfecsérelték jóságodat, és visszaéltek kegyelmeiddel, makacs megátalkodottságukkal kitartva tévedéseikben. Ne nézd bűneiket, hanem Fiad szeretetét, és keserves kínszenvedését, melyeket értük vállalt, hiszen őket is Szívébe zárta. Add, hogy ezek a lelkek is nagy irgalmasságodat magasztalják örökkön-örökké! Ámen. † Rózsafüzér az Isteni Irgalmassághoz ___________________________________________________________________________ Hatodik nap ,,Ma a csendes, alázatos lelkeket és a kisgyermekeket hozd hozzám, s merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek hasonlítanak leginkább szívemhez. Keserves kínhalálomban ők erősítettek meg. Úgy láttam őket, mint földi angyalokat, akik oltáraimat fogják őrizni. A kegyelmek özönét árasztom rájuk. Kegyelmeimet csak az alázatos lelkek tudják felfogni. Ilyen lelkekbe helyezem bizalmamat.” Legirgalmasabb Jézus! Te magad mondtad: ,,Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.” Fogadd irgalmas Szíved hajlékába a szelíd és alázatos lelkeket s a kisgyermekek lelkét. Ezekben a lelkekben gyönyörködnek az ég lakói, s a mennyei Atya különös kedvét leli bennük. Mint illatos bokréta, úgy virítanak az Úr trónja előtt. Felszálló illatukat maga az Úr élvezi. Jézus irgalmas Szívében állandó lakhelyük van ezeknek a lelkeknek, és szünet nélkül éneklik Isten szeretetének és irgalmának himnuszát. Az igazán alázatos és szelíd lélek Már itt a földön a mennyországgal élhet. S alázatos szívének illata Magát a Teremtőt is megragadja. Örök Atya! Tekints le irgalmas szemmel a csendes, alázatos lelkekre és a kicsiny gyermekekre! Valamennyien Jézus irgalmas Szívének lakói. Ők hasonlítanak legjobban szent Fiadra. Lelkük illata felszáll a földről egészen mennyei trónodig. Irgalmasság és végtelen Jóság Atyja, kérlek ezen lelkek iránt érzett szeretetedre és tetszésedre, áldd meg az egész világot, hogy minden lélek együtt zengje irgalmasságod dicséretét mindörökkön-örökké! Ámen. † Rózsafüzér az Isteni Irgalmassághoz ___________________________________________________________________________ 13

Hetedik nap ,,Ma azokat a lelkeket vezesd hozzám, akik különösen tisztelik és hirdetik irgalmamat. Merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek érezték át leginkább szenvedéseimet, s hatoltak legmélyebben lelkiségembe. Ők irgalmas szívem élő tükörképei. Ezek a lelkek jövő életükben különleges fénnyel fognak sugározni. Közülük egy sem hull a pokol tüzébe. Haláluk óráján mindegyiküket magam részesítem különös védelmemben.” Legirgalmasabb Jézus, akinek Szíve maga a szeretet. Fogadd irgalmas Szíved hajlékába azokat a lelkeket, akik különösen tisztelik és dicsőítik irgalmadat! Isten erejével megerősödött lelkek ezek, bátran haladnak előre minden szenvedésben és megpróbáltatásban, bízva irgalmasságodban. Ezek a lelkek egyesültek Jézussal, és vállukon hordják az egész emberiséget. Nem sújtja őket szigorú ítéleted, mert haláluk óráján a Te irgalmad öleli át őket. A lelket, ki Urának jóságát hirdeti, Isten különösképpen szereti. Mindig közel van az élő víz forrásához, Ki kegyelmet merít az Isten irgalmából. Örök Atya! Tekints irgalmasan azokra a lelkekre, akik legnagyobb tulajdonságodat – végtelen irgalmasságodat – különösen tisztelik és dicsőítik. Az irgalmas Jézus Szívébe zárta őket. Ezek a lelkek olyanok, mint egy élő Evangélium. Kezük telve az irgalmasság tetteivel. Örömmel telt lelkük az irgalmasság dalát énekli a Mindenhatónak. Kérlek, Istenem, tanúsíts irántuk irgalmat Beléd helyezett bizalmuk és reményük mértéke szerint, hadd teljesüljön bennük Jézus ígérete: ,,A lelkeket, akik kimondhatatlan irgalmasságomat tisztelni fogják, megvédem életükben és főleg haláluk óráján, mint saját dicsőségemet.” Ámen. † Rózsafüzér az Isteni Irgalmassághoz ___________________________________________________________________________ Nyolcadik nap ,,Ma a tisztítótűz fogságában szenvedő lelkeket vezesd hozzám, s merítsd őket irgalmasságom mélyébe. Vérem árja hűsítse izzó tüzüket. Nagyon szeretem ezeket a lelkeket. Igazságomnak nyújtanak elégtételt. Módodban áll segíteni nékik. Használd fel Egyházam kincstárának valamennyi búcsúját, s ajánld fel értük… Ó, ha ismernéd kínjaikat, szakadatlanul lelki alamizsnában részesítenéd őket, és segítenéd törleszteni adósságaikat igazságosságommal szemben.” Legirgalmasabb Jézusom! Te mondtad, hogy irgalmat akarsz, ezért irgalmas Szíved hajlékába vezetem a tisztítótűzben szenvedő lelkeket. Nagyon szereted őket, mégis eleget kell tenniük igazságod törvényének. A Szívedből kiömlő vér és víz oltsa ki a tisztítótűz lángjait, hogy ott is dicsőíthessék irgalmad erejét. A tisztítótűz szörnyű hőségéből Irgalmadhoz kiáltás száll e kínok mélyéből. És vigaszt, enyhülést, hűsítést ad. A szívedből folyt vér- és vízpatak. Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a tisztítótűzben szenvedő lelkekre, akik Jézus irgalmas Szívébe be vannak zárva. Kérlek Szent Fiad keserves kínszenvedéséért és mindazért a keserűségért, ami legszentebb lelkét eltöltötte, mutass irgalmat azok iránt, akik igazságos tekinteted előtt állnak. Ne nézz rájuk másképp, csak legkedvesebb Fiad, Jézus sebein keresztül, mert hisszük, hogy jóságod és irgalmad határtalan. Ámen. † Rózsafüzér az Isteni Irgalmassághoz ___________________________________________________________________________ Kilencedik nap ,,Ma az elhidegült lelkeket vezesd hozzám, s merítsd be őket irgalmam mélyébe. Ezek a lelkek sebzik meg legfájdalmasabban szívemet. Az Olajfák hegyén az ilyen elhidegült lélektől 14

undorodott leginkább a lelkem. A hideg lelkek miatt mondtam: Atyám, ha lehet, vedd el tőlem a kelyhet, ha ez a te akaratod! – E lelkek utolsó esélye irgalmamhoz való menekülésük lehet.” Legirgalmasabb Jézus, ki magad vagy a tiszta irgalom! Legirgalmasabb Szíved hajlékába vezetem a kihűlt lelkeket. Ó, bárcsak felmelegednének tiszta szereteted tüzétől e megkövült lelkek, kik hasonlók a holt lelkekhez, s méltán undort keltenek Benned! Ó, jóságos Jézus! Irgalmad végtelen hatalma vonzza őket forró szeretetedhez, adj nekik szent szeretetet, hiszen Te mindent megtehetsz. A tűz és a jég együtt meg nem lehet, Mert vagy a tűz huny ki, vagy a jég enged. Ó, Uram, irgalmad még nagyobb Nyomorúságot is megold. Örök Atya! Tekints irgalmasan az elhidegült lelkekre, akik be vannak zárva Jézus legirgalmasabb Szívébe! Irgalom Atyja, könyörögve kérlek Fiad keserves kínszenvedéseire és háromórás haláltusájára a kereszten, engedd, hogy ők is dicsérjék irgalmad mélységét. Ámen. † Rózsafüzér az Isteni Irgalmassághoz ___________________________________________________________________________ C. Teljes búcsú elnyerése A „Misericors et miserator” kezdetű pápai dekrétum Húsvét II. vasárnapját az Isteni Irgalmasság vasárnapjának nyilvánította. Az Apostoli Paenitentiaria pedig ehhez az ünnephez teljes búcsút engedélyezett a szokott feltételekkel (gyónás, szentáldozás, ima a Szentatya szándékára). „Amikor a szentgyónáshoz, irgalmam forrásához járulsz, mindig lelkedbe folyik szívemből fakadó vér és víz és megnemesíti a lelkedet” „Egyesülni akarok az emberi lelkekkel…..Amikor az emberek szívébe betérek a szentáldozásban, kezeim telve vannak kegyelemmel, amit a lelkeknek akarok adni.”

15

A krakkó-lagiewniki Isteni Irgalmasság Szentélye

A kegyhely az 1891 évben A. Lubomirski herceg alapítványából a fiatal lányok és mély morális megújulást igénylő nők számára létrehozott Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációja területén található. A két világháború közötti időszakban ebben a zárdában élt és halt meg M. Faustyna Kowalska nővér (1905-1938). 1943-ban J. Andrasz barát, Faustyna nővér krakkói gyóntatója megszentelte az A. Hyła által festett Irgalmas Jézus első képét és kezdeményezte az Isteni Irgalmasság dicséretére az ünnepélyes imákat. A kép nagyon hamar híres lett kegyelmei miatt, ezért a szentségekben elhunyt Faustyna nővér sírját látogató zarándokok száma évről évre növekedett. Az Isteni Irgalmasság kultuszának nagyon dinamikus fejlődése Faustyna nővér boldoggá (1993. április 18.), majd szentté avatása (2000. április 30), továbbá a II. János Pál łagiewniki zarándok útja (1997-ben és 2002-ben) után kezdődött el. Ennek következtében a kegyhely komoly kiépítésére került sor, ekkor építették fel a 2002. augusztus 17-én II. János Pál által felszentelt bazilikát. Itt a Pápa az egész világot az Isteni Irgalmasságnak ajánlotta. A Bazilika felszentelésekor II. János Pál pápa homíliajában a következőket mondta: Krakkó-Łagiewniki, 2002. 08.17. „Szeretett Testvéreim! Ma megismétlem Szent Fausztina eme egyszerű és őszinte szavait, hogy vele és mindannyiotokkal együtt imádjam az Isteni Irgalmasság felfoghatatlan és kimeríthetetlen titkát. Úgy, mint ő, szeretnénk megvallani, hogy nincs az embernek más reményforrása, csak az Isten irgalma. Szeretnénk hittel megismételni: Jézusom, bízom Benned! Erre a vallomásra, melyben kifejeződik az bizalom Isten mindenható Szeretetébe, a mi időnkben különösen szükség van, amikor is az ember eltéved a rossz sokféle megnyilvánulásai közepette. Kell, hogy a kiáltás Isten irgalmáért a szenvedő, nyugtalan, kételkedő, a remény biztos forrását kereső emberi szívek mélységéből fakadjon. Ezért jöttünk ma ide, a Lagiewniki kegyhelyre, hogy újból felfedezzük Krisztusban az Atya arcát, aki az irgalmasság Atyja és minden vigasztalás Istene (vö. 2Kor 1,3). Szeretnénk lelki szemeinkkel az Irgalmas Jézus szemébe nézni, hogy tekintetének mélységében meglássuk saját életünk tükörképét és a kegyelem fényét, amelyet Isten minden napra és az utolsó napra őriz nekünk.“ http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.09.29/1801.html hivatalos forrás: http://www.vatican.va/holy_father/john_paul_ii/homilies/2002/documents/hf_jpii_hom_20020817_shrine-divine-mercy_en.html 16

(Forrás: http://www.milosierdzie.pl/lagiewniki/index.php/hu

„Szentek Közössége” magyar kápolna a Bazilika altemplomában

A magyar kápolna kialakítását Antalóczy Lajos atya szorgalmazta. (Ő adta ki magyar nyelven 1988-ban Szent Fausztina nővér naplóját.) Katona István egri püspök folytatta ezt a munkát sok más segítővel együtt.(Seregély István egri érsek, Marian Rapacz atya és sokan mások.) A kápolna teológiai-művészeti koncepcióját Puskás László görög katolikus pap - festőművész dolgozta ki és készítette el feleségével, Nadiával együtt 2003-2004 között. A díszítés mozaiktechnikával készült, a képeken közös, lengyel-magyar szenteket és boldoggá avatottakat láthatunk. A kápolna a Szentek közössége nevet kapta. A kápolna közadakozásból, több ezer hívő pénzadományából készült el. A kápolnát 2004. október 9-én szentelte fel Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A bazilika számos zarándoklat célpontja: a kisebb létszámú zarándok csoportok szentmiséi a hét minden napján biztosítják a kápolnában a folyamatos imádságot. (Forrás: http://www.lengyelorszag.travel/hu/zarandok-helyek-templomok/lagiewniki-isteniirgalmassag-bazilika)

17

Internetes- és könyvajánló

Az Isteni Irgalmasság Szentélye (Krakkó – Lagiewniki) - A zárda története, Fausztina nővér élete… http://www.milosierdzie.pl/lagiewniki/index.php/hu/

Szent Fausztina Isteni Irgalmasságért Alapítvány - Fausztina Naplójának online letöltése http://www.irgalmassag.katolikus.hu/index.php?option=com_wrapper&Itemid=8 DIVES IN MISERICORDIA - II. János Pál pápa enciklikája az isteni irgalmasságról http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=204 Irgalmasság Istenanyja Nővéreinek Kongregációja (angolul, németül, spanyolul, olaszul, franciául) http://www.faustyna.pl/en

Szent Maria Faustyna Kowalska nővér: NAPLÒ – Az Isteni Irgalmasság üzenete (Isteni Irgalmasság Alapítvány, Eger 2001)

Simonné Hollósi Daniella: Az Irgalmasság titkárnője és apostola (Isteni Irgalmasság Alapítvány, Eger 2005)

18

A magyar szív gyöngyei: Az engesztelésről Sokat halljuk keresztény életünkben az engesztelés szót, többek között Magyarország, mint „Mária engesztelő országának” küldetésével összefüggésben. De mit is jelent ez pontosan? Nem lehet-e, hogy az engesztelés titkának üzenete és mélysége jóval túlmutat a bennünk kiváltott első asszociációkon? Az engesztelés kapcsán sokunknak eszünkbe juthatnak gyermekkori emlékek, amikor miután rossz fát tettünk a tűzre, igyekeztünk kiengesztelni a szülőket egy-egy bocsánatkérő puszival, papír szívecskével, vagy kárpótló rendcsinálással, mosogatással, házimunkával, hogy jóvátegyük rosszaságunkat. Ha valakivel, akkor a Mennyei Atyával szemben is sajnos újra és újra rá kell döbbennünk, hogy már megint „rossz fát tettünk a tűzre”, amivel jogosan kiváltottuk atyai igazságosságának haragját. Az emberiség újból és újból vétkezik Isten szeretetének törvényei ellen, és egyetlen lehetőségünk a megtisztulásra Krisztus, akinek szenvedése és kereszthalála a legnagyobb engesztelő áldozat volt értünk. Szent Pál így ír erről: „Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg. De ezt Isten viszi végbe, akit Krisztus kiengesztelt irántunk, és aki minket a kiengesztelődés szolgálatával megbízott. Isten ugyanis Krisztusban kiengesztelődött a világgal, nem tartja számon vétkeinket, sőt, ránk bízta a kiengesztelődés igéjét. Tehát Krisztus követségében járunk, maga az Isten int benneteket általunk. Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel! Ő azt, aki bűnt nem ismert, „bűnné” tette értünk, hogy benne „Isten igazságossága” legyünk.” /2 Kor 5, 1-21./ Az engesztelés szervesen összekapcsolódik a Szent Fausztina nővérnek kinyilatkoztatott Isteni irgalmasság titkával. Az Irgalmasság Rózsafüzérben így fohászkodunk: „Örök Atya, felajánlom neked Szeretett Fiadnak, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak testét és vérét, lelkét és istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért.””Jézus fájdalmas szenvedéséért, irgalmazz nekünk és az egész világnak!” „Jézus engesztelése tehát az alapvető, a mi engesztelésünk pedig nem más, mint Jézus engesztelésére való hivatkozás, ahhoz való imádságos társulás. Ezt a szeretetkapcsolatot csak Jézus tudta helyreállítani. Az engesztelést Jézus nyújtja, de Fausztina nővér is odaáll áldozatként Isten elé, és minket is erre buzdít, hogy együttesen, minél többen kérjük: Isten irgalmasságában könyörüljön a bűnös emberen!” – hangzott el Bocsa József „Az Isteni irgalmasság és az engesztelés” c. előadásában (Bizalom az Irgalmas Istenben IV. Országos Konferencián elhangzott előadás. Vác, 2012.04.14.). Az Isteni irgalmasság és az engesztelés összefüggéseiről a következő linkeken olvashatnak bővebben: - Bocsa József: Az Isteni irgalmasság és az engesztelés (Bizalom az Irgalmas Istenben IV. Országos Konferencián elhangzott előadás. Vác, 2012.04.14.) (24-27.o) - Az Irgalmasság rózsafüzér ereje (28.o.) - Irgalmasság Vasárnapja (29.o.)

19

Fausztina Kowalska nővér hazája, Lengyelország és magyar hazánk sorsa régóta összefonódik, a „két jó barát” nemzet szíve sok tekintetben együtt dobban. Ahogyan Lengyelország nevelte fel Fausztina nővért, az Isteni irgalmasság hírnökét, akárcsak Karol Wojtyłát, aki II. János Pál pápaként az Isteni irgalmasság titkát a Katolikus Egyházban hivatalosan is elfogadta, az irgalmasság vasárnapját bevezette, és a Łagiewniki kegyhelyen épült Isteni Irgalmasság Bazilikát felszentelte, úgy Magyarország, Mária történelmi öröksége az, ahonnan elindult egyrészt egy engesztelő mozgalom[hiperhivatkozás http://www.vilagkiralynoje.hu/vilag_kiralynoje_engesztelo_mozgalom/] Kovacsics Mária Natália nővér (1901-92) nyomán, másrészt pedig a világméretű Szeretetláng mozgalom [hiperhivatkozás http://www.szeretetlang.hu/] Szántó Erzsébet asszony (1913-85) nyomán. A magyar Regnum Marianum és az engesztelés A magyar történelem tükrében visszatekintve az engesztelés egyáltalán nem áll messze a magyar lelkülettől, gondoljunk csak boldog Gizella királynéra [hiperhivatkozás http://engesztelok.hu/szentek/boldog-gizella], a nagy magyar engesztelőre, Árpádházi Szent Margitra [hiperhivatkozás http://engesztelok.hu/szentek/szent-margit], vagy boldog Özsébre [hiperhivatkozás http://engesztelok.hu/szentek/ozseb], az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend megalapítójára. A Szent István által a Szűzanyának felajánlott magyar nemzet számos Árpádházi szenttel lett megáldva, nem csoda, hogy a középkori Európa így utalt erre egy közmondással: „ha szenteket akartok látni, menjetek Magyarországra”. P. Láng Siegfried M. ORC osztrák misszionárius atya A magyarság öt-seb titka [részlet belőle itt: http://www.tengernekcsillaga.hu/! dokumentumok/konyvek/Magyarsag5sebTitkaBEL.pdf] című nagy hatású könyvében átütő erővel mutatja be, hogy korántsem megalapozatlan Magyarország engesztelő szerepét komolyan venni, amely kezdettől fogva lett áldást hozó keresztként a magyar népnek szánva, Mária Szeplőtelen Szívének győzelméért. A vér szerinti trónörököst maga után nem hagyó Szent István király az ország és a keresztény magyarság sorsát és bizonytalan jövőjét halála előtt a Szűzanya kezébe és oltalmába helyezte. Később Szent László király hivatalosan, alkotmányjogilag is Regnum Marianumnak, azaz Mária Királyságának nyilvánította Magyarországot. Ez olyan cím és dicsőség, amelyet egyetlen más ország vagy nép sem kapott meg a világon. Magyarország a Nyugat és a kereszténység védőbástyájaként harcolt évszázadokon át, amely egyéb tényezők mellett – közvetetten – elvezetett a trianoni tragédiához, hiszen számos, a török harcokban elnéptelenedett terület más etnikumokkal népesült be. P. Láng Siegfried könyvében bemutatja, hogyan vezetett a Szent Korona és a Magyarok Nagyasszonya által vigyázott magyar történelem a Kálvárián keresztül fel a magyar Golgotára, a trianoni „keresztre feszítéshez”, ahol Krisztus öt sebéhez hasonlóan öt részt szakítottak le az országból. A könyv arra a következtetésre jut, hogy mindez egy 20

szeretetből megengedett szenvedés és tisztulás, hogy a magyar nemzet hasonlóvá váljon a kiszolgáltatott és megalázott Megfeszítetthez, hogy a kereszt balgaságában találja meg életét és győzelmét, és hogy a legnagyobb engesztelő áldozat, Krisztus útjára lépessen, és így teljesíthesse történelmi feladatát, mint „Mária engesztelő országa”. Magyarország Istentől rendelt küldetését több, egymással egybehangzó prófécia is megerősíti, többek között Pietrelcinai Szent Pio (30-31. o.) atyán, és don Stefano Gobbi (32.o.) atyán, a Máriás Papi Mozgalom alapítóján, illetve a nagy. és sajnos kevéssé ismert magyar misztikuson, Kovacsics Mária Natália nővéren [és ezen a linken lenne utána minden Natália nővérről, ezt a részt még nem tudtam befejezni] keresztül, akitől Jézus egy magyar engesztelő mozgalom elindítását, és ennek mintegy szentélyéül egy engesztelő kápolna építését kérte Budapest mellett a Normafánál. „A lengyel nép azért vallásos, mert mindenki imádkozik mindenkiért” - mondta szentéletű II. János Pál, néhai pápánk. Hogy magyarságunk hitéletében is gyökeres fordulat következzék be, nekünk is az elkövetkezendő időben ez a feladatunk, ezt a célt kell kitűznünk magunk elé. Minden magyar imádkozzon minden magyarért. Nekünk magyaroknak különlegesen kiemelt szerepünk van magunk, és az emberiség sorsának alakításában. Natália nővér, a XX. század nagy magyar misztikusa látomása által tudjuk, hogy a Szentháromság az emberiség sorsát, és külön Magyarországot Szűz Mária kezébe helyezte a mi korunkra. Miért lett ebben külön kiemelve Magyarország? Ennek oka az, hogy 1000 évvel ezelőtt, Szt. István királyunk, halála előtt, - miután örököse nem lévén - az ország koronáját, uralkodói jelvényeit Szűz Máriának ajánlotta, ezzel természetfeletti értelemben az ország feletti uralmat az ő kezébe tette. Tehát nem csak felajánlotta az országot - amit ő utána 600 évvel a lengyelek is megtettek, majd ezt követően több nemzet, - hanem átadta (!) Neki, az ország uralkodójának ismerve el ezzel. Ezért hallotta Natália nővér a Szent Szűztől a következőket: „Nagy a világ, sok az ország, de csak egy a tulajdonom belőlük: Magyarország. Az oltalmam alatt vagytok ... a világ végezetéig.” Ez az oltalom azonban nem jelenti azt, hogy csapások, megpróbáltatások nem érik az országot, mint ahogy a történelmünk ezt bizonyította, és bizonyítja napjainkban is. Miután Magyarország Mária országa, ezért irányul ellene különleges módon és mértékben a sátáni erők és a szabadkőművesek mindent megrontó haragja és aknamunkája. A súlyos időkben Natália nővéren keresztül többször kaptunk biztatást és ígéretet az Égtől, hogy ne veszítsük el a reményt. Imáinkkal folyamodjunk Jézus Szent Szívéhez, - de mindig Szűzanyánk közbenjárását kérve - és kérjük mindannyian a történelmi Magyarországon élők az Ő segítségét, hogy a magyar nemzet újra Istenhívő, Istenben bízó, és Benne remélő, és teljesen Reá hagyatkozó legyen, hogy ily módon a történelem adta sebeink begyógyulhassanak. (http://www.eucharisztia.hu/imadsagok.html) Natália nővéren keresztül az Úr Jézus így magyarázza az engesztelés mibenlétét és lényegét: „Engesztelés alatt elsősorban az életjavítást értem, ami abban áll: Aki eddig káromkodott, az dicsérjen engem, aki lopott, ne lopjon, aki felebarátját gyűlölte, szeresse és tegyen jót vele, aki a testnek élt, éljen a léleknek, aki a többi parancsaimat elvetette, az tartsa meg azokat, mert csak így lesz teljes az engesztelés.”

21

Az Úr azt akarja, hogy először tisztítsuk meg lelkünket, és azután énekeljünk dicsérő zsoltárokat. Az ima, az áldozat tehát akkor számít engesztelésnek, ha előbb lelkünket, életünket bűnbánatban megtisztítottuk.

22

Bocsa József: Az Isteni irgalmasság és az engesztelés Bizalom az Irgalmas Istenben IV. Országos Konferencián elhangzott előadás. Vác, 2012.04.14. Forrás: http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/az-isteni-irgalmassages-az-engeszteles Előadásomat úgy készítettem el, hogy Faustyna nővér naplójából kikerestem az engeszteléssel kapcsolatos részeket. Megnéztem ezek szövegkörnyezetét, és ezt próbáltam elemezni. Az első, ami témánk szempontjából különösebb elemzés nélkül is szembetűnik, az Irgalmasság Rózsafüzér fohászai: „Örök Atya, felajánlom neked Szeretett Fiadnak, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak testét és vérét, lelkét és istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért.” Azt mondhatjuk, hogy az egész Irgalmasság rózsafüzér az engesztelésről szól. Mit ismétlünk benne a legtöbbször? Jézus fájdalmas kínszenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak! Uram irgalmazz, Krisztus kegyelmezz, Uram irgalmazz! A szentmisében is Isten irgalmáért esedezünk. A szentmise Jézus keresztáldozatának a megújítása, jelenvalóvá tétele. Az ő élete, szenvedése, kereszthalála engesztelte ki, vagyis békítette össze Istent és az emberiséget. „Jézus Krisztus az engesztelő áldozat bűneinkért, nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.” (1 Jn,2,2) Jézus az, aki engesztelést nyújt a Mennyei Atyának. A napló 200. pontjában ezt olvassuk: „Jézusom, Te kiálltad ezt a szenvedést, hogy engesztelést nyújts Atyádnak.” Jézus engesztelése az alapvető, a mi engesztelésünk nem más, mint Jézus engesztelésére való hivatkozás, ahhoz való imádságos társulás. Jézust testét és vérét, lelkét és Istenségét ajánljuk fel a saját bűneinkért, és az egész világ bűneiért. Csatlakozunk Jézus kéréséhez, hogy a Mennyei Atya irgalmazzon nekünk. Irgalmazzon nekünk személyesen, akik imádkozunk, és azoknak is, akikért, akik helyett imádkozunk. A mi engesztelésünknek a lényege ez a Jézus imájához és áldozatához való közbenjáró társulás, csatlakozás. Az engesztelés célja Isten irgalmasságának az eljuttatása minél több emberhez annak érdekében, hogy a bűnösök kiengesztelődjenek, vagyis újra szeretetkapcsolatba kerüljenek Istennel és embertársaikkal, akikben Isten jelen van. „Bűnbe esett az ember és bűnét kiengesztelni képtelen” – olvassuk a naplóban (103). Ezt a szeretetkapcsolatot csak Jézus tudta helyreállítani. Az engesztelést Jézus nyújtja, de Faustyna nővér is odaáll áldozatként Isten elé, és minket is erre buzdít, hogy együttesen, minél többen kérjük: Isten irgalmasságában könyörüljön a bűnös emberen. Miért kell engesztelnünk? Másként fogalmazva, mik azok a bűnök, amik leginkább akadályozzák a szeretetkapcsolatot Istennel és embertársainkkal? A napló különböző helyeiről a következő célokat gyűjthetjük össze: 1. Saját cselekedeteinkért – saját egyenesen bűnös cselekedeteinkért, ill. azokért, amelyek tökéletlenek, nincsenek összhangban Isten akaratával, terveivel 2. A káromlásokért – „Jézusom, engesztelésül a káromlókért, hallgatni fogok, amikor ártatlanul vádolnak, hogy legalább így, részben kárpótoljalak Téged.” 3. A méltatlan szentáldozásokért – „Ma megláttam a Szentáldozásnál, milyen ellenszenvvel közeledik az Úr egy lélekhez. Úgy lép be szívébe, mint egy sötét kamrába – szenvedésre. Bocsánatáért esedeztem s engeszteltem ezért a megbántásért.” (1280) 4. A bizalmatlanságért – „Szeretnélek kiengesztelni Téged sok lélek bizalmatlanságáért, akik félnek bizalmukkal megajándékozni Téged... Ó, mennyire vágyom, hogy ismerjék meg a lelkek az Irgalom ünnepét!” (505) 5. A választottak bűneiért – amelyek különös fájdalmat okoznak Jézusnak. 6. Az anyaméhben megölt életekért – szinte elviselhetetlenek voltak a fájdalmak, amiket ezért el kellett viselnie a nővérnek 23

Ennyi volt, amit az engeszteléssel kapcsolatban kigyűjtöttem a Naplóból. Összegezve elmondhatjuk, engesztelnünk kell minden bűnért, mindenért, ami bántja Istent. Engesztelünk és engesztelnünk kell saját cselekedeteinkért, szeretteink és embertársaink bűneiért, és nemzetünk bűneiért. Hogyan engeszteljünk? Ugyancsak a Napló különböző helyeiről a következő engesztelési módokat gyűjtöttem össze: 1. Önmegtagadással, vezekléssel, együttérzéssel – „Ma a Passió alatt megpillantottam a meggyötört Jézust. Fején töviskoszorú, kezében nádszál. Jézus hallgatott. A zsoldosok versengve fáradoztak kínzásán. Jézus semmit sem szólt, csak rám nézett. Erre a pillantásra megéreztem szörnyű kínjait. Mi még csak nem is sejtjük, mennyit szenvedett értünk Jézus keresztre feszítése előtt. Lelkem tele van fájdalommal és vágyakozással. Nagy gyűlöletet éreztem lelkemben a bűn iránt. Saját legkisebb hűtlenségem is óriási hegynek tűnik. Önmegtagadással és vezekléssel engesztelek. Ha a meggyötört Jézust nézem, szívem meg akar szakadni, s azon tűnődöm, mi történik majd a bűnösökkel, ha nem akarnak Jézus szenvedéséből lelki hasznot meríteni.” (948) 2. Jézus lelki világában való elmélyedéssel, az ő erényeinek az utánzásával – „Midőn ezen imádságból felemelkedtem, és a térdeplőmhöz mentem, hirtelen megpillantottam Jézust. Olyan volt, mint az ostorozáskor. Kezében egy fehér köntöst és egy zsinórt tartott. A köntössel felöltöztetett, a zsinórt pedig a derekamra kötötte. Betakart egy piros köpennyel, amilyennel szenvedései idején őt is betakarták, és azonos színű fátylat adott rám. Majd így szólt: „Azt kívánom, hogy merülj el mélyebben lelki világomban, szelíd vagyok és alázatos szívű.” (526) 3. A Jézussal való bensőséges egyesüléssel – csak őáltala, ővele és őbenne lehetünk Istennek tetszésére. 4. Azáltal, hogy egyesítjük minden cselekedetünket Jézus cselekedeteivel – Ezt mondja a nővérnek Jézus: „Imát, böjtöt, önmegtagadást, munkát és minden szenvedést az én imámmal, böjtömmel, önmegtagadásommal, munkámmal és szenvedésemmel fogsz egyesíteni!” 5. Engesztelő szentáldozással – „Beteg voltam, nem vehettem részt a szentmisén. Kis idő múlva megpillantottam a Szűzanyát kimondhatatlan szépségben. Azt mondta: Leányom, imát, imát és újra csak imát kérek tőled a világért és főleg Hazádért. Kilenc napig végezz engesztelő Szentáldozást, s kapcsolódj bensőségesen a szentmise áldozatba. A kilenc nap alatt áldozatként fogsz állni Isten előtt. Mindenhol, mindig és minden időben, akár nappal, akár éjjel, ahányszor felébredsz, imádkozz lelkedben. Lélekben mindig lehet imádkozni.” (1934) 6. A szenvedések elfogadása és felajánlása által, amelyeket Isten megenged életünkben – „Ma péntek van. A szentmise alatt nagy kínokat éreztem a testemben: kezeimen, lábaimon, oldalamon. Ezeket a szenvedéseket a bűnösökért való engesztelésül engedi rám az Úr. Rövid ideig tartanak, de nagyon súlyosak; nem szenvedek többet pár percnél, de a benyomás sokáig tart, és nagyon élénk.” (942) – Hány és hány kisebbnagyobb szenvedés, fájdalom ér bennünket nap mint nap. Mennyi alkalom az elfogadásra és felajánlásra! Milyen hatásai, eredménye, következményei vannak az engesztelésnek? 1. Mindenekelőtt az, hogy megvalósul az engesztelés tulajdonképpeni célja, amiről az elején volt szó: sokan kiengesztelődnek Istennel, helyes szeretetkapcsolatba kerülnek vele, és így megmenekülnek a kárhozattól. Emellett az alapvető hatás 24

mellett van még a Naplóban három nagyon fontos következmény, amely figyelmet érdemel. Az első kettő önmagunk különleges megszentelődését, az üdvösség útján való előrehaladását jelenti, a másik azokét, akiknek Isten különleges szerepet szánt a többi ember üdvözülésében. 2. „Az engesztelés elválaszthatatlan kapcsolatban tart Istennel.” – Sokan panaszkodnak arról, hogy nehezen tudnak imádkozni, szétszórtak, elviszik őket a napi tennivalók. Az összeszedett ima technika kérdése is, lehet jó és rossz technikával imádkozni. De ha gyökerénél reformáljuk meg imaéletünket, akkor az említett problémákat is orvosoljuk. Ne elsősorban saját kéréseinket vigyük oda imádságban az Atya elé, hanem azt, ami Jézus legfőbb célja, a lelkek üdvözítése. Ha azonosulunk Jézus céljaival, belehelyezkedünk az Ő lelki világába, ez egyúttal mélyíti az Istennel való kapcsolatunkat is, elválaszthatatlan kapcsolatban tart minket Istennel. Ez külön is szerepel a Naplóban. 3. „Ez a szándék tökéletesíti cselekedeteinket, mert mindaz, amit teszünk, a halhatatlan lelkeket szolgálja” –A papok és szerzetesek a lelkek üdvözítésére, Istenhez vezetésére teszik fel egész életüket. Abban, hogy ők jól végezzék munkájukat, nagyon fontos szerepe van az engesztelésnek. A nővér egyenesen így fogalmaz: 4. A papok, szerzetesek ereje az engesztelésből származik – „Rád bízok két, szívemnek igen drága gyöngyöt. Ezek a papok és a szerzetesek lelkei. Értük különösen sokat fogsz imádkozni. Erejük a ti önmegtagadásotokból fog fakadni. Imát, böjtöt, önmegtagadást, munkát és minden szenvedést az én imámmal, böjtömmel, önmegtagadásommal, munkámmal és szenvedésemmel fogsz egyesíteni. Így lesz erejük Atyám előtt.” – Íme, mennyire fontos a papokért, szerzetesekért való imádság! Sokan nem tudnak ma mit kezdeni Isten haragjával. Pedig a Szentírásban, az egyház hagyományában (Gondoljunk csak a Dies irae-re), Faustyna nővér naplójában, és más engeszteléssel kapcsolatos misztikus írásokban is gyakran esik szó Isten haragjáról. Faustyna nővérnél ilyen kifejezéseket találunk magával az Irgalmasság Rózsafüzérrel kapcsolatban: „Ez az ima haragom enyhítésére szolgál” (181) Vagy: ,,Egy alázatos és szerető lélek imája lefegyverzi Atyám haragját, s levonja az áldások tengerét.” (320) Az 531. pontban az szerepel, hogy „Csillapítsd Isten méltó haragját!” Amikor pedig egyik alkalommal magát a szentáldozásnál engesztelésül ajánlotta fel, azt érezte, hogy ő maga Isten haragjának a tárgya. Így olvashatjuk: „Azt mondtam az Úrnak: ,,Jézusom, ma mindent a bűnösökért ajánlok fel. Igazságosságod csapása engem sújtson, és az irgalmasság tengere jusson a bűnös lelkeknek.– Az Úr meghallgatta kérésemet. Sok lélek megtért az Úrhoz, de én haldokoltam Isten igazságosságának a súlya alatt. Éreztem, hogy a felséges Isten haragjának vagyok a tárgya” (927). Annak a teológiai problémának a megoldására most nem vállalkozom, hogy, mennyiben beszélhetünk Istenben haragról. Csak arra a kettős mércére szeretném felhívni a figyelmet, amit sokan alkalmaznak magánkinyilatkoztatásokkal kapcsolatban. Ha Isten haragjáról olvasnak egy üzenetben, magánkinyilatkoztatásban, ez elégséges oknak számít szemükben arra, hogy megkérdőjelezzék a szóban forgó magánkinyilatkoztatás vagy üzenet hitelességét. De ugyanezen az alapon meg lehetne kérdőjelezni a Szentírás hitelességét is. De ott az exegézis, a szentírás-magyarázat eszközéhez nyúlunk. Nem lennénk igazságosabbak, ha magánkinyilatkoztatások esetén is ilyen részeknél inkább az exegézis eszközéhez nyúlnánk? (Csak zárójelben jegyezem meg, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1946-os karácsonyi engesztelésről szóló körlevele [belinkelni http://www.vilagkiralynoje.hu/puspokkari_korlevel/ ] szó szerint így fogalmaz, amit első helyen Mindszenty József bíboros írt alá: „A Szűzanya 25

Szeplőtelen Szívét engeszteljük, érdemeinket egyesítsük Mária édesanyánk közbenjáró könyörgésével, ez kedves és haragcsillapító áldozat lesz Isten előtt. Ezt az engesztelést anyai felsőbbségével kívánja az Egyház, különösen azóta, hogy a fatimai jelenés negyedszázados fordulóján XII. Pius pápa felajánlotta az Egyházat és az emberiséget a Szűzanya Szeplőtelen Szívének [belinkelni http://www.vatican.va/holy_father/pius_xii/encyclicals/documents/hf_pxii_enc_11101954_ad-caeli-reginam_en.html]. Ekkor nevezte az Isten anyját a Világ Királynőjének.”) Az Isten haragjához kapcsolódó alapvető teológiai probléma az engesztelés mibenlétének és szükségességének a kérdése. Miért kellett Jézusnak ilyen kemény árat fizetnie azért, hogy kiengesztelje egymással Istent és a bűnbeesett embert? Anélkül, hogy ennek a tárgyalásába is mélyebben belemennénk befejezésül egy szép idézetet szeretnék kiemelni a Naplóból, amely egyúttal átvezet a következő konferenciához, amelynek egyik színhelye ugyancsak ez a váci Székesegyház lesz egy év múlva (2013. május 10-11., www.ek2013.hu). Nevezetesen az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 75 évfordulójáról való megemlékezés Eucharisztikus Konferencia formájában. A napló 1747. pontjában ezt olvashatjuk: „Istenem, Ki egyetlen szavaddal sok ezer világot tudnál megváltani. Igazságodnak Jézus egyetlen sóhaja elégtételt tudott volna adni. De Te, Jézusom, tisztán irántunk való szeretetből magad vállaltad a szörnyű szenvedést. Egyetlen óhajod kiengesztelte volna Atyád igazságosságát, minden szenvedésed, megsemmisülésed, egyedül felfoghatatlan szereteted és irgalmad műve. S mikor elhagytad ezt a földet, ó, Uram, velünk akartál maradni, s itt hagytad saját magadat az Oltáriszentségben, szélesre tárva irgalmasságodat... (A következő szavak mind az Eucharisztiáról szólnak!) Mindnyájunkat meghívtál szeretetednek ehhez a forrásához. Itt van irgalmad temploma, tehetetlenségünk gyógyszere. Hozzád, mint élő forráshoz, siet minden lélek. Némelyek, mint a szeretetedre szomjas szarvasok, mások pedig, hogy bűneik sebét megtisztítsák; s vannak, akiket kimerített az élet, azok új erőt merítenek Belőled. Abban a pillanatban, amikor a kereszten meghaltál, az örök élettel ajándékoztál meg minket. Feltártad legszentebb oldaladat, megnyitva nekünk irgalmad kimeríthetetlen forrását. A legdrágábbat adtad, amid volt: Szíved vérét és vizét. Ez irgalmad mindenhatósága, ebből árad ránk minden kegyelem.” Jézus keresztáldozatának a megújítás, az irgalmasságnak az élő forrása, tehetetlenségünknek a gyógyszere, sebeinknek a megtisztítója, kimerült erőforrásaink feltöltője, szeretetünk legfőbb csillapítója az Eucharisztiában köztünk lévő Jézus. Az Eucharisztia megünneplése lesz a nap egyik lezárása. Hamarosan következik a Szentségimádás. És az Eucharisztiának a fontosságára akarja ráirányítani a figyelmet az egy év múlva megrendezendő Eucharisztikus Konferencia [www.ek2013.hu] is, amelynek nyilvános meghirdetése éppen ez a mai Isteni Irgalmasság Konferencia. Szórólapokat az egyik kinti asztaltól vihetünk magunkkal.

26

Az Irgalmasság Rózsafüzér ereje Az Irgalmasság Rózsafüzérének az imádkozása közben látta valaki a következő képet: A Mennyei Atya ül a trónusán és szemléli az emberiséget. Nagy szomorúság, fájdalom és harag tükröződik az arcán. Ahogy szorítja a trónus karfáját, egészen elfehéredik az ökle. Előtte a földre borulva egy küldöttség több tagja látható. A küldöttség vezetője, ahogy térdel, a karjában tartja Jézus testét, ahogy a keresztről leemelték, véresen, sebzetten, összetörve, és nyújtja a Mennyei Atya felé. Mellette balra egy másik személy kezében tartja Jézus Szent vérét, melyet az angyalok és a Szűzanya gyűjtöttek egy kehelybe. Jobbra ott térdel a Szűzanya is a küldöttségben, aki egy-egy kehelyben a saját véres könnyeit és szent vérét hozta, melyet akkor ontott, mikor a tőrök átszúrták a szívét. A Mennyei Atya megrendülten felállt és karjaiba vette Szent Fiát, magához szorította. Közben egy kb. 1.5 -2 éves kislány a leborult küldöttségi tagok között előre totyogott a Mennyei Atyához és meghuzigálta a palástja szegélyét, karjaival felé nyújtózott, kérve hogy emelje fel őt. Az Atya könnyes mosollyal a szemében az ölébe vette. A kislány egészen szorosan átölelte a nyakát és simogatta a Mennyei Atya arcát. Közben azt mondogatta, hogy „ne legyél szomorú. Adok neked gyógyító puszit!”, és nagy cuppanós puszikat adott neki. Erre már a Mennyei Atya is elnevette magát, magához ölelte a gyermeket és a magasba emelte. Más valakin keresztül jött a látomáshoz a következő magyarázat. Az irgalmasság rózsafüzérnek hatalmas ereje van, ezt mutatja ez a látomás. A küldöttség az engesztelők összességét szimbolizálja, akik engesztelik az Atyát a világ bűneiért. Mennyei Atyánk nagyon szomorú, és haragra gerjedt a bűnök sokasága miatt. Őt, ahogy ez a látomás mutatja, csak egyetlen dologgal lehet megvigasztalni: amikor az Ő Szent Fiának szenvedését, vérét és az Ő legszentebb leányának könnyeit ajánljátok fel. Akkor enyhül meg igazán. Ezért, ez a rózsafüzér kincs a kezetekben. Használjátok minél többet, mert ezzel tudjátok kiengesztelni az Atyát olyannyira, hogy még a büntetést is le tudjátok rövidíteni vagy pedig egyszerűen eltörli végtelen nagy irgalmában és szeretetében. Ezért imádkozzátok ezt a rózsafüzért gyakran, aki teheti napjában többször is! És olyan kisgyermekké kell újra válnotok, mint az a kislány, hogy megvigasztaljátok, és örömre derítsétek Mennyei Atyátokat. Forrás: http://engesztelok.hu/egi-uezenetek/az-irgalmassag-rozsafuezer-ereje

27

Irgalmasság Vasárnapja Szűzanya: „Drága gyermekeim! Az irgalmasság vasárnapja olyan nagy kegyelmekkel jár, melyet ti értelmetekkel nem vagytok képesek felfogni. Ezen a napon Szent Fiam végtelen nagy irgalma kiárad az egész világra. Még azokra a lelkekre is, akik a kárhozat útján haladnak. Imáitoknak és kilencedeiteknek köszönhetően sok lélek meg fog térni, és rengeteg haldokló megmenekül a kárhozattól. Atyám nagy szeretetében a kilencedeitek által boldogan eltörli minden egyes megbánt vétketeket, melyet egészen addig elkövettetek. Én, pedig mint szerető édesanyátok nagy örömmel és szeretettel mutatom meg nektek a Mennybe vezető utat. Örüljetek, mert hatalmas kegyelmi áradatban lesz részetek! Ünnepeljétek meg úgy, mintha ez lenne az utolsó alkalmatok erre a szép ünnepre, még mielőtt a Szentlélek eljön e világra.” Forrás: http://engesztelok.hu/egi-uezenetek/szuzanya-az-irgalmassag-vasarnapjarol

28

Pio atya Magyarországról szóló próféciája: “Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!” (Lejegyezte Pio atya) Forrás: MARANA THA újság. 2009. Próféciák, melyeket Pio atya kapott az utolsó időkről 1. "Fiam, fiam, már nagyon vártam ezt az órát, amelyben szívem nagy szeretetét feltárhatom neked. Imádkozz hozzám és a többieket is figyelmeztesd erre, mert közel van az idő, amikor meglátogatom a hitetleneket, akik a kegyelemi időt nem használták ki. Tarts ki az imában, hogy ellenségeidnek ne legyen hatalma feletted. Mondd meg az enyéimnek, hogy mindig legyenek készenlétben, mert ítéletem hirtelen fog elérkezni és senki sem futhat el előlem, mindenkit megtalálok! Az igazakat meg fogom védeni. Figyeld a Nap, a Hold és a csillagok állását. Ha nyugtalannak tűnnek, és szokatlan módon mozognak, akkor tudni fogod, hogy már nincs messze a nap. Maradjatok erősek az imában és virrasszatok, amíg a pusztítás angyala elvonul az ajtótok előtt. Imádkozzatok, hogy ezek a napok lerövidüljenek." 2. "Imádkozz és térj meg! Nagy dolgok forognak kockán! Imádkozz! Mert az emberek jókedvvel és élvezettel haladnak a pusztulás felé, mintha egy álarcosbálra, vagy az ördög esküvőjére mennének. Segíts nekem a lelkek megmentésében. Túl sok a bűn. A harag napja, a maga félelmetes eseményeivel közel van, sokkal közelebb, mint gondolnád! A világ hamis biztonságérzetbe ringatja magát. Az isteni ítélet úgy fog lecsapni, mim a villám. Ezek az istentelen és gonosz emberek nem kapnak kegyelmet, úgy elpusztulnak, hogy Szodoma és Gomorra büntetése az övékhez képest semminek sem tűnik majd. Igen, mondom neked, a gonoszság még soha nem volt olyan nagy, mim napjainkban. " 3. "Tartsátok zárva az ablakaitokat (az ítélet napján). Ne nézzetek ki. Gyújtsatok meg egy szemelt gyertyát, az sokáig ki fog tartani. Imádkozzátok a rózsafüzért. Olvassatok lelki könyveket. Végezzetek lelki áldozást és a szeretet tetteit cselekedjétek, amivel nekünk örömet szereztek. Imádkozzatok kitárt karokkal, vagy boruljatok a földre, hogy sok lelket megmentsetek. Ne menjetek ki a házból. Gondoskodjatok elegendő élelemről. A természet erői megindulnak és a tűzeső miatt az emberek remegni fognak a félelemtől. Legyetek bátrak! Veletek vagyok!" 4. "Gondoskodjatok az állatokról ezekben a napokban. Én vagyok a teremtő, az állatok és az emberek védelmezője. Előtte jeleket fogtok kapni, hogy tudjátok, mikor kell majd több élelmet adnotok az állataitoknak. A kiválasztottak tulajdonát megvédem, beleértve az állatokat is. Ne engedjetek senkit sem kimenni az udvarra, aki kimegy az állatokat etetni, az meghal. Gondosan fedjétek le az ablakaitokat. A választottaim ne lássák haragomat. Bízzatok bennem, és én leszek az oltalmatok. " 5. "Tűz-hurrikánok fognak áradni a felhőkből és az egész föld fölött elterjednek! Viharok, rossz idő, villámok és földrengés lesz az egész földön, két napig. Szakadatlan tűzesőfog esni! 29

Egy nagyon hideg éjszakán fog mindez elkezdődni. Mindez annak a bizonyítékaként, hogy Isten a teremtés ura. Akik bíznak bennem és hisznek szavaimnak, nincsen félnivalójuk, mert nem fogom cserbenhagyni őket, és azokat sem, akik igémet terjesztik. " 6. "Hogy felkészüljetek ezekre a csapásokra, a következő jeleket fogjátok tapasztalni: az éjszaka nagyon hideg lesz. A szél üvölteni fog. Egy idő után villámcsapásokat lehet majd hallani. Csukjatok be minden ajtót és ablakot. Ne beszéljetek senkivel, aki a házon kívül van. Térdeljetek le egy kereszt előtt, bánjátok meg a bűneiteket és imádkozzatok Anyámhoz védelemért. A földrengés ideje alatt ne nézzetek ki, mert Isten haragja szent. " 7. "Akik nem hallgatják meg ezt a tanácsot, egy pillanat alatt meghalnak. A szél mérges gázokat fog terjeszteni az egész földön. Akik szenvednek, és ártatlanul meghalnak, mártírokká válnak és bevonulnak velem országomba. A sátán diadalmaskodni fog. Azonban három éjszaka után véget ér a földrengés és a tűz. A következő napon újra kisüt a nap és angyalok fognak leszállni az égből és a béke lelke elterjed a földön. Végtelen hála tölti el azokat, akik kiállták ezt a szörnyű próbát. Más országokból is választottam ki lelkeket, akik megkapják ezt a kinyilatkoztatást (Belgiumból, Svájcból, Spanyolországból), hogy ezek az országok is felkészüljenek. Imádkozzátok a rózsafüzért, de jól imádkozzátok, hogy imáitok az égbe jussanak. Hamarosan borzasztó katasztrófa éri a földet, olyan fenyítés, amilyen ezelőtt még soha. " 8. "Mennyire nem törődnek az emberek ezekkel a (végső) dolgokkal! Nagyon hamar be fognak következni, minden várakozás ellenére. Mennyire közönyösek és nem készülnek ezekre az eseményekre, amelyeken hamarosan keresztül kell menniük. Isten ítélete eléri a földet. Atyám haragja kiárad az egész világra. Ezért figyelmeztetem a világot a ti közreműködésetekkel, ahogy már ezt olyan sokszor tettem. " 9. "Ez a katasztrófa úgy fog elérkezni a földre, mim egy villám. Abban a Pillanatban a reggeli nap fényét szurok sötét váltja fel! Senki se hagyja el a házat és ne nézzen ki az ablakon ettől a pillanattól kezdve. Én magam jövök el a villámban és a mennydörgésben. A gonoszak megpillantják isteni szívemet. Nagy lesz a zűrzavar a teljes sötétség miatt, ami az egész földet beborítja, és sokan meghalnak félelmükben, vagy elkeseredettségükben." 10. "A sötétség ezen napjaiban senki ne hagyja el a házat és ne nézzen ki az ablakon. A sötétség egy nap és egy éjszaka fog tartani, amit egy további nap és éjszaka követ, majd még egy nap, de a következő éjszakán a csillagok ismét világítani fognak és, reggel újra felkel a nap és TA V ASZ lesz!! A sötétség napjaiban a választottak ne aludjanak. Szakadatlanul imádkozzanak és ne botránkozzanak meg bennem. Össze fogom gyűjteni a választottakat. A pokol azt gondolja majd, hogy az egész földet birtokába vette, de én megfékezem." 11. "Újra és újra figyelmeztettem az embereket és sok lehetőséget adtam a jó útra való visszatérésre, de most a gonoszságuk elérte a tetőpontját és a büntetéssel nem lehet tovább várni. Mondjátok meg mindenkinek, hogy eljött az idő, amikor ezek be fognak következni. " (Lejegyezte Pio atya) Forrás: MARANA THA újság. 2009. http://uzenete.blogspot.hu/2010/12/profeciak-melyeket-pio-atya-kapott-az.html Mária üzenete Don Gobbihoz (vö. VIII. Urbán pápa dekrétumával) 30

1981. augusztus 16-án Magyarországról

„Jézusom földi helytartója többet tud Istennek erről a nagy művéről (Krisztus eljövendő királyságáról), mint sokan mások. Tudja, hogy az Úrnak ebben a tervében egy nép különösen fontos helyet foglal el, melyet első királya, a mai nap szentje, István, csaknem 1000 évvel ezelőtt felajánlott nekem, és a tulajdonomba adott. Ezért nevezik országát már évszázadok óta Regnum Marianumnak, az én országomnak. Pápám ismeri e nép Isteni küldetését, melyért 1000 éves történelme folyamán mártírjai sorával fizetett. Ezért intézett hozzájuk rövid idő alatt több üzenetet. István királlyal, Magyarország pártfogójával együtt ma szívemet megindító szavakat intézett hozzám, hogy e nemzet „fontos örökségét” gondjaimra bízza, mint Krisztus anyjára, és mint e hőn szeretett magyar nép minden gyermekének „Nagyasszonyára” bízza. Meghallgatom szeretett fiam kérését, ezért küldöm üzenetemet általad népem minden gyermekéhez. Ez a nép saját testével védte évszázadokon át a keresztény Európát különböző pusztító nem keresztény ellenségekkel szemben. Önfeláldozó, diadalmas küzdelmére emlékezteti a keresztény világot mind a mai napig a déli harangszó. A Nyugat Magyarországot a „kereszténység védőbástyája” címmel tüntette ki, azonban nem volt hálás a nép hatalmas véráldozatáért és emberfeletti szenvedéséért. Isten azonban annál jobban kitüntette e népet, amikor már az állam alapításakor tulajdonomba adta. A mostani időkben újra nekem adta választott eszközként, Szeplőtelen Szívem egész világot érintő békediadalára. A háború pusztítása után ennek az országnak egyháza kapta a legerőteljesebb csapásokat ellenfelemtől. Az Isteni irgalom azonban a kegyelem rendkívüli forrását fakasztotta az országban, amely már sok éve egyre növekvő mértékben kiárad a föld minden népére. Emlékszel? A Sátán ebből a népből választott eszközt, hogy a Szent Péter Bazilikában fájdalmas anya szobromat szétzúzza. Az altemplomban viszont a pápa felszentelte tiszteletemre a „Magyarok Nagyasszonya” kápolnát, amely a világegyház szívében Mária népének fontos keresztény örökségét hirdeti, és az Isteni terv ismerőit ennek a népnek nagy küldetésére emlékezteti. De népemnek lelkileg át kell változnia, hogy ezt a küldetést teljesíthesse Isten dicsőségére, az emberiség javára és a saját üdvösségére...”

31

Natália nővér: A 20. század legkiemelkedőbb magyar misztikusa Kovacsics Mária Natália nővér (190192) Pozsonybesztercén született egy német anyanyelvű iparos család tagjaként. A hat elemit végzett lány apácának állt, belépett az orsolyiták rendjébe. Belső indításra 1936-ban Magyarországra jött, hogy elindítsa Szűz Máriának, a Világ Győzedelmes Királynőjének tiszteletét. A zsámbéki Keresztes Nővérektől kapta a tanácsot, hogy a Jó Pásztor Nővéreknél Magdolna nővérként kérjen fölvételt. A kecskeméti zárdába került. 1939-ben Gologi (Máriás) Lajos SJ lett a lelki vezetője. 1943-48 között a budai zárdában élt. 1950-ben a szétszóratás után egy ideig Pestszentlőrincen élt, majd Pestszentimrén a Kun utcai kórház lelkészével együtt laktak egy házban. 1989-től Natália nővér ismét Budapesten lakott és újra megpróbálta elindítani a Szűz Mária, a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Leányai rendet. Dankó László kalocsai érsek Madarason adott letelepedési engedélyt. Utolsó éveit Hegyfaluban (Vas megye), majd Törökbálinton töltötte. Forrás: Magyar Katolikus Lexikon Natália nővér egész életét az engesztelésnek és a Világ Királynője tisztelet terjesztésének, s ennek érdekében egy klauzúrás női rend alapításának szentelte. Még zárdába lépésekor felajánlotta életét a papokért. Az Úr Jézus ezt el is fogadta: egész életében hihetetlen testi és lelki szenvedéseken ment keresztül. Ugyanakkor Jézus megosztotta vele a papokért érzett fájdalmát és a bennük lelt örömét is. Natália nővér, aki természetéből kifolyólag visszahúzódó volt, a szerzetesrendek feloszlatását követően teljes visszavonultságban élt, látomásait csak közvetlen környezetével osztotta meg. Élete folyamán soha nem volt kellőképpen megbecsülve, egyházi körökben is sokszor kellett megpróbáltatásokkal szembenéznie, amelyeket türelemmel és szeretettel viselt. Magánkinyilatkoztatásait, amelyekben más látnokokhoz hasonlóan párbeszédet folytatott a Szűzanyával és Jézussal, Lelki Naplójában kellett lejegyeznie. A Naplóból egy összeállítás letölthető a következő linkről: http://www.vilagkiralynoje.hu/ma_files/natalia_nover.pdf, a napló teljes szövege pedig elérhető a következő oldalon: http://engesztelok.hu/profeciak-uezenetek/maria-nover-naploja Látomásai között voltak magántermészetű misztikus élmények Natália nővér belső lelki fejlődésével és küldetésével kapcsolatosan, valamint Pio atyához hasonlóan kapott üzeneteket a világ eljövendő sorsáról is. Misztikájának legfőbb üzenete azonban a Szűzanyának, a Magyarok Nagyasszonyának, mint a Világ Győzedelmes Királynőjének tiszteletében, és a világ bűneiért a Szűzanyához csatlakozó, vele együtt történő engesztelésben rejlik. A Natália nővér által kapott Magyarországra vonatkozó közlések többek között arról 32

szóltak, hogy az egyháziaknak szét kell osztaniuk vagyonukat a rászorulók között, mert ha nem teszik, akkor istentelenek jönnek, és erővel elveszik azt, őket pedig marhavagonokban szállítják el. Natália nővér tehát előre látta a pusztítást, amit a kommunista rendszer később az egyházban végzett. Látomásaiban Jézus arra kérte Natália nővért, hogy indítsanak minél szélesebb körben engesztelő mozgalmat, illetve, hogy a bűnök engeszteléseképpen Szűz Mária, a Világ Királynője tiszteletére építsenek engesztelő kápolnát a Normafa közelében, a Szent Anna-kápolnánál. Ha ez bekövetkezik, akkor Natália nővér ígéretet kapott arra Jézustól, hogy Magyarország mentesül a II. világháború dúlásától és borzalmaitól, illetve az engesztelő mozgalom révén az egész világban béke fog következni. Mindez pedig azért, mert Isten terve szerint Magyarország „Mária engesztelő országa”, és az ő Szeplőtelen Szíve eljövendő Győzelmének egyik legjelentősebb eszköze. Mennyei Atya: „Fiam, eszköz kell, hogy a világnak megkegyelmezhessünk! – és tekintetét máris Magyarországon pihentette… – de akkor az országnak szenvednie, sokat kell szenvednie.” (…) Jézus: „Anyám, ezentúl a Te kezedbe helyezem Magyarországnak és a világnak eljövendő sorsát. Te leszel, mintegy a második megváltója a vérbe és bűnbe merült világnak.”(A Szentháromság tanácskozása a világ sorsa fölött (4.o.)) Jézus: "Nagy jövő vár Anyám országára, s általa az egész világ kegyelmet nyer." (…) „Miként a betlehemi istállóban elkezdődött a Megváltás, úgy a magyar földön elkezdődik az én nagy munkám: a bűn megszüntetése, eltörlése a föld színéről, a lelkek megszentelése, a sátán legyőzése és az én országomnak diadalmas uralma. Ez pedig annyiban fog sikerülni, amennyiben Szeplőtelen Anyámnak, mint a Világ Győzelmes Királynőjének megadják a nyilvános tiszteletet és elismerést...” Jézus: „Az egyháznak szét kell osztania vagyonát a szegények között. Ha vagyonotokat szét nem osztjátok, az Istentelenek fogják elvenni Tőletek, Titeket pedig marha vagonokban visznek el.” Mária: „Az egyház készítsen nekem helyet, ahova kegyelmeimmel leszállhassak, hogy a bűnösöket megtérítsem, a bűnbánat és az engesztelés útjára vezessem.” Mária: „Nem, még nem maradhatok veletek, a helyem még nem kész, ezért visszatérek Fiamhoz a nektek megígért kegyelmekkel... De ismét eljövök, ha a helyem elkészül...”

Az engesztelő mozgalom és az engesztelő kápolna Egyházi fogadtatás

33

Isten igazolja magát: Az engesztelés, mint feladat Isten kér: Az engesztelő kápolna ügye ma

Szent István Magyarországának boldog jövőjéről beszél Natália nővér naplója, nyilatkozik Eperjes Károly színművész Natália nővér – aki, ha élne 100 évesen ünnepelné őt a magyar katolikus világ – az utolsó századok nagy magyar misztikusa. Az ő vigasztaló prognózisához csatlakozik szerényen az, amit a Thália és Thteológiában nyilvánosan meggyónok: Boldog örömmel mondjuk, hogy vezérhajósai lehetünk az előttünk álló világméretű megtisztulásnak. A médián keresztül dől ránk a mocsok. Ugyanakkor a kimenetel is látszik, amiről oly gyönyörűen ír Mária-Natália Lelki Naplójában. Ha megfigyeljük és végiggondoljuk az Egyház történelmét, akkor azt mondhatjuk róla, hogy egyre nehezebb sorsot kell elviselnie. Egyre inkább hasonlít az Istenember földi ténykedésének utolsó periódusához. Minél nehezebb volt az utolsó lépéseket megtenni – elesve, fölkelve, gyalázva, magára hagyva –, annál közelebb volt a dicsőség. A modern pápák történetének kezdetét, az általam nagyon kedvelt XIII. Leó jelzi és jelenti. Apostoli lendülete kitartott XXIII. Jánosig. Aztán jött két csoda, akik még inkább fel akarták gyorsítani ezt a változást: VI. Pál és I. János Pál pápa. Őutána érkezett a „csodák csodája” II. János Pál pápa személyében. Ő valóban kikötötte két pillérhez az Egyház hánykódó hajóját: az Oltáriszentséghez és a Szűzanyához. (Don Bosco látomására utal. A szerk.) A világosság, a természetfeletti fény öt titkát nyilvánosságra hozó Rózsafüzér enciklika, valamint a 2003. Nagycsütörtök este, az Eucharisztia krisztusi alapításának ünnepén kiadott Oltáriszentségről szóló körlevél világos és egyértelmű jövőképet rajzol. A Szentatya legutolsó két enciklikájára odafigyelve kiderül, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a katarzis, a montforti Grignon Szent Lajos által írásban dokumentálódó „Mária dicsőséges uralmának korszaka”. Hajrá ébredő magyarok! 2003. Pünkösd vasárnap szeretettel, Eperjes Károly

eddig a „Natália nővér” link alatt lévő oldal, a többi anyag ez alá linkekbe tördelve

34

A Szentháromság tanácskozása a világ sorsa fölött „A Szentháromságra vonatkozóan különböző látomásokban volt részem, közülük egyet részletesen szeretnék leírni. Ezt azért is szükségesnek látom, mivel ez a többi kegyelmi közlést előzte, azok úgyszólván mind ebből erednek. Közvetlenül a háború előtt történt… Egyik szentmise alatt láttam a legszentebb Szentháromságot, hogyan tanácskozik a bűnös világ sorsa fölött. Az Atyában felismertem az igazságos erőt, hatalmat, Jézusban az irgalmat, a kegyelmezést, a Szentlélekben a végrehajtó, cselekvő szeretetet. Jézus Atyja jobbján térdelt, a másik oldalon pedig a világ tengernyi sok, mindenfajta bűne halmozódott, különösen a káromkodás, a gyűlölet és a hatodik parancs elleni bűnök. Isten akaratából a sátánnak is jelent kellett lennie, hogy a bűn és a világ felett kimondott ítéletet láthassa és hallhassa. (Natália nővér I. rész, 55. oldal) Natália nővér: „Amikor a jó Isten sok, közel 40 évvel ezelőtt, látta a világ bűneinek sokaságát… Amikor az igazságos Isten isteni szemeivel végigtekintett a bűnös világ csúfságát… (Natália nővér III. rész, 124-125. oldal) így szólt: „Nincs kegyelem, nincs irgalom! Bűnei miatt pusztulnia kell a világnak!” E pillanatban láttam a mennyei Atya sújtó, büntető kezét a világ fölé emelve. Jézus ugyancsak a jobb kezét az Atya keze alá tette, miközben szemét az Atyára emelve így szólt: „Atyám, csak még ez egyszer irgalom! Irgalom!” Úgy látszott, hogy a mennyei Atya erre a kérésre meg nem indul, igazságos, sújtó keze egyre jobban lefelé nyomta Jézus irgalmas kezét. Ez megrendítő látvány volt. Erre Jézus parancsoló tekintetet vetett egy felhőre, amely azonnal kinyílt. Belőle a Szűzanya, mint a „Világ Győzelmes Királynője” lépett elő. A Szűzanya szép és méltóságteljes volt, arcán azonban a bánat jelei mutatkoztak… Amikor Jézus Anyját észrevette, kérőn szólt hozzá: „Anyám! Szeplőtelen Anyám! Jöjj, segíts Atyám sújtó kezét fenntartani!” A Szűzanya odalépett, kezét az Atya és Jézus keze alá tette, mire az Atya arcáról szent haragjának vonásai eltűntek. Közben az Atya Fiára és a Szűzanyára tekintett. Mialatt a három tekintet találkozott, láttam, hogy az Atya a Fiúval szent akaratban egyesül. Abban a pillanatban az Atya ismét magába tekintett, és így szólt: „Fiam, eszköz kell, hogy a világnak megkegyelmezhessünk! – és tekintetét máris Magyarországon pihentette… – de akkor az országnak szenvednie, sokat kell szenvednie.” A Szentlélek pedig, aki az Atyából és a Fiúból jött, mint fény, tűz, élet, az Atyának – Fiúnak a Szeretete, Jézus „Legyen!” szava után készen állt a cselekvésre. Ekkor Jézus egy kisebb és egy nagyobb golyócskát helyezett a Szűzanya kezébe ezen szavakkal: „Anyám, ezentúl a te kezedbe helyezem Magyarországnak és a világnak jövendő sorsát. Te leszel mintegy a második megváltója a vérbe és bűnbe merült világnak.” Amikor Jézus ezen szavakat kimondta, láttam, hogy a Szűzanya országunk fölött állt kitárt karokkal. Kezeiből fény áradt, amelyen keresztül virágok (=kegyelmek) hullottak országunkon keresztül az egész világra…

35

Az engesztelő mozgalom és az engesztelő kápolna "Bármilyen rezsim lehet az országban, a magyar népnek Szűz Mária a királynője...” A Natália nővér által elindított engesztelő mozgalom hatására Budapesten 1942-ben megalakult a kápolna felépítéséért munkálkodó szervezet (Kisegítő Kápolna Egyesület, Svábhegyi helyi Bizottsága néven), a főváros pedig erre a célra az egyháznak adományozta az Anna-rét melletti nagy területet, amelyet Jézus jelölt ki a látomásokban. Még ebben az évben meg is bízták a tervek elkészítésével Hermány Géza építészt, minisztériumi tanácsost, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagját. Serédi Jusztínián bíboros azonban csak 1944-ben hagyta jóvá a terveket, így addig várni kellett a kivitelezéssel. Az építési engedélyt 1944. október 3-án állították ki. 1944. december 8-án – ekkor a szovjetek már Vác határában voltak – Molnár László, a Batthyány téri Szent Annatemplom plébánosa több ezres tömeg jelenlétében felszentelte a Világ Királynője Engesztelő Kápolna alapkövét a Szent Anna réten, miközben a szövetségesek már javában bombázták Budapestet. Látomásai alapján Natália nővér előre megmondta azt is, hogy az első bombatámadás a Városmajori Jézus Szíve plébániatemplomot fogja érni, ami valóban így történt. A kápolna építését rohamtempóban kezdték el. A munkálatokról a Nemzeti Újság is beszámolt: „…megható látvány, amint naponta reggeltől a délutáni szürkületig apácák, menekült szabadkai és kiskunfélegyházi kedves nővérek, leventék, rendőrök, tűzoltók és más buzgó engesztelő hívek ásnak szabad óráikban, hogy mielőbb felépüljön a nemzetfogadalmi engesztelő kápolna a Világ Királynéja tiszteletére és a hősök emlékére.”Az alapkőletételt követően jelentős mennyiségű faanyagot szállítottak az Anna-rétre, hogy abból készülhessen el a kápolna fatornácos hajója, azonban december 25-én a szovjetek megjelentek a Svábhegyen, és életveszélyessé vált bárkinek is odamennie. A faanyag eltűnt a háborúban, csakúgy, mint az a kilencven hektoliter tokaji bor, amibe az egyház fektette a kápolnára szánt összeget.

36

A háborút követően Grősz József kalocsai érsek utasítást adott a kegyhely építésének folytatására. Hermány Géza tervező ekkor ismerte meg Natália nővér látomásait, és megdöbbenve látta, hogy a néhány elemit végzett apáca mennyire részletesen leírta, hogy neki mit kell a tervezőasztalon papírra vetnie. Mindszenty József bíboros 1947. május 8-án jóváhagyta a terveket, amelyek már egy nagyobb, kőből készült, háromszáz főt befogadni képes kápolnáról szóltak. Ugyanebben az időben megalapította a Szűz Mária, a Világ Győzedelmes Királynője Engesztelő Leányai szerzetesrendet, amelynek vezetőjévé Natália nővért jelölte ki. Azonban sajnálatos módon Mindszenty bebörtönzése, a Rákosi-rendszer és a szerzetesrendek feloszlatása miatt a kápolna felépítésének lehetősége hosszú évtizedekkel csúszott. Natália nővér megélte a rendszerváltozást, és ekkor felcsillant a remény, hogy a korábban már építési engedéllyel rendelkező kápolna megépülhet. Elkészültek az újabb, a kornak megfelelő engedélyeztetési tervek és 1992-ben be is nyújtották az illetékes hivatalokhoz, azonban a mai napig nem valósultak meg. 2012-ben azonban új lendületet kapott a kápolna és a hozzá kapcsolódó engesztelő mozgalom ügye. A létrejött Világ Királynője Engesztelő Mozgalom és a hozzá kapcsolódó alapítvány immár negyedszer kísérli meg a történelem folyamán feléleszteni az Engesztelő Mozgalmat és felépíteni azt a kápolnát Budapesten, melyet Jézus kért a Natália nővérnek küldött látomásokon keresztül s melyet a Vatikán és Mindszenty József bíboros is támogatott. Az egész világra kiterjedő Engesztelő Mozgalomnak Magyarországról kell elindulnia. Forrás: http://www.vilagkiralynoje.hu/tortenelmi_attekintes/

37

Egyházi fogadtatás "A Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra főpásztori áldásomat adom." "Óhajom, hogy ezen a helyen engesztelő kápolna épüljön." /Mindszenty József/ Natália nővért egyre szélesebb körben Pio atyával egyenértékű látnokként ismerik el. XII. Piusz pápa és Mindszenty József bíboros, a látomások hivatalos kivizsgálását követően azokat egyházi szinten elismerten, közvetlenül Jézustól és a Szűzanyától kapott üzenetekként ismerték és fogadták el. A magyar egyháziak kezdeti szkepszise és elutasítása után az újonnan kinevezett hercegprímástól 1945. november 16-án Dr. Tóth K. János külügyi szentszéki referens levélben kérte a Natália nővérnek adott magánkinyilatkoztatások ügyében lefolytatott eljárás felülvizsgálatát. A vizsgálati anyag Dr. Szabó Imre kanonok (később esztergomi segédpüspök) vezetésével készült el, Dr. Bánk József (később váci érsek), Dr. Kecskés Pál egyetemi tanár (később nagyhírű bölcseleti teológus) és P. Gologi Lajos SJ (Kovacsics Mária M. Natália nővér lelkiatyja) pozitív állásfoglalásait tartalmazza és 6818/1946 ill. 3437/1948.sz. alatt került az Esztergomi Prímási Levéltárba. 1946. január 25-én Mindszenty bíboros saját kezűleg írta Hermány Géza (a gyémántokleveles építészmérnök) tervrajza alá: „A Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra főpásztori áldásomat adom." 1946. augusztus 26-án Székesfehérvárott a Szűzanyának mint a Világ Királynőjének ajánlotta fel Magyarországot. Engesztelésül hirdette meg a Boldogasszony Évét, melyet ünnepélyesen nyitott meg. Esztergomban, 1947. augusztus 15-én, és ott elhangzott beszédében megígérte: „Október 8-át, Magyarok Nagyasszonyának Ünnepét majd nyilvános ünneppé tesszük, vasárnapként, magunkra vállalt szentmisével és munkaszünettel üljük meg, ha a Nagyasszony ezer éven át mindenkor tapasztalt nagy hatalmával és édesanyai szeretetével átsegít minket a gyászba borult egek, háborgó tengerek viharán, vészin át.” Mindszenty József bíboros a kápolna felépítésének szándékát, PL 2930/1947. levéltári számú levelében írásban rögzítette: „Főpásztori óhajom, hogy a magyar engesztelésnek szentély épüljön. A magyar püspöki kar 1946. dec. 26-i körlevele szellemében akarom az engesztelésnek ezt a szentélyét, mint az engesztelés évének maradandó emlékét...” 1946-ban a Magyar Katolikus Püspöki Kar ugyanis körlevélben megerősítette a Natália nővér által elindított engesztelő mozgalom céljait, és felhívta a figyelmet az engesztelés sürgősségére és fontosságára. A körlevél teljes szövege itt olvasható. [http://www.vilagkiralynoje.hu/puspokkari_korlevel/] A körlevélről egy tartalmi összefoglaló is elérhető. [http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/magyar-puespoekoek-1946-oskaracsonyi-koerlevele-az-engesztelesrl] 60 évvel később, 2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia engesztelő imaévet hirdetett [http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=168] hazánk és nemzetünk megújulásáért. Ez is jól mutatja, hogy Natália nővér hagyatéka és az engesztelés a mai napig – sőt, egyre inkább – aktuális feladat és hivatás.

38

Mindszenty Józseffel együtt Natália nővér lelkes támogatója volt Badalik Bertalan, Grősz József, Pétery József, Schvoy Lajos püspök. Egyházi személyek juttatták el Rómába, XII. Piusz pápa kezébe Natália nővér levelét 1941 decemberében, majd a Szentatya érdeklődése nyomán további négyet. Az üzenetek nyomán a Vatikán hivatalosan is elismerte a Szűzanya új „címét”. XII. Piusz pápa 1942-ben nyolcvanezres tömeg előtt fordult a Szűzanyához, mint a Világ Királynőjéhez. A második világháború folyamán egy napon Jézus kifejezte Natália nővérnek aggodalmát Rómát illetően. Nyomatékkal mondta: „Akaratom, hogy áldott fiamnak, a pápának hozzák tudomására, ne hagyja el a Vatikánt. Ha elhagyja, az ellenség azt nyomban romba dönti. Ha azonban helytartóm ott marad, megvédem a Vatikánt.” Az üzenetet átadták. A Szentatya nem távozott el a Vatikánból. A bombatalálat Castelgandolfót érte, ahová korábban szándékozott menni. (Részlet Natália nővér Lelki Naplójából, 79.) Jézus neki szóló kérésének eleget téve XII. Pius pápa 1954 november elsején kibocsátott ,,Ad coeli Reginam'' kezdetű enciklikájában elrendelte, hogy Máriát a Világ Királynőjének nevezzük és ünnepét minden évben május 31-én bensőséges hódolattal megüljük. „Hosszú és komoly megfontolás után meggyőződésünk, hogy az Anyaszentegyháznak nagy hasznára fog válni, ha ez a szilárdan megalapozott igazság még világosabban ragyog mindannyiunk előtt, akár egy magasba tartott fényes lámpás, ezért Apostoli Hatalmunknál fogva elrendeljük és megalapítjuk a Világ Királynőjének ünnepét, amelyet ezentúl minden évben május 31-én az egész világon meg kell ünnepelni a Katolikus Egyházban. Ezzel egyidejűleg elrendeljük, hogy ugyanazon a napon újíttassék meg az emberiség boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének történő felajánlása, abban a reményben, hogy ez egy új korszakot hoz el nekünk, a keresztény béke örömével és az Istentisztelet győzelmével.” (XII. Pius: Ad caeli Reginam enciklika, 1954) Forrás: http://www.vatican.va/holy_father/pius_xii/encyclicals/documents/hf_pxii_enc_11101954_ad-caeli-reginam_en.html Az említett enciklikából további részletek olvashatóak magyarul itt. Forrás: Gubicza Katalin írásai, Világ Királynője Alapítvány Kuratóriumi tag

39

XII. Piusz: Az "Ad caeli Reginam" körlevél (Kr. u. 1954) (DH 3913-3917) ... A legfontosabb dolog, amelyen Mária királyi méltósága alapszik, kétségkívül istenanyasága. Minthogy a Szentírásban a Fiúról, akit a Szűz foganni fog, ezt a kijelentést olvassuk: "A Magasságos Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége" [Lk 1,43k], és emellett Mária "az Úr anyjának" [Lk 1,43] neveztetik; ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy ő is királynő, hiszen a Fiút, aki ugyanabban a pillanatban, amikor fogantatott, az emberi természetnek az Igével való személyes egysége miatt mint ember is király és az összes létezők Ura volt, ő szülte. Tehát joggal és méltán írhatta a következőket Damaszkuszi Szent János: "Valóban minden teremtmény Úrnője lett, mivel a Teremtő Anyja volt" [De fide orthodoxa IV 14]; hasonló módon állítható az is, hogy az első, aki Mária királyi tisztségét égi szózattal hírül adta, maga Gábriel arkangyal volt. A Boldogságos Szűz Máriát azonban nemcsak istenanyasága miatt kell királynőnek mondani, hanem azért is, mert Isten akaratából örök üdvösségünk művében kiváló szerepe volt. "Mi lehet azonban örvendetesebb és kellemesebb, mint elgondolkodni azon, hogy Krisztus nemcsak veleszületett jogon, hanem a megváltással szerzett jogon is uralkodik rajtunk? " [DH 3676]. ... Márpedig bizonyos, hogy a megváltás művének végrehajtásában a Boldogságos Szűz Mária bizalmas szövetségben volt Krisztussal. ... "Amint" ugyanis "Krisztus azzal, hogy minket megváltott, sajátos jogcímen Urunk és Királyunk, úgy a Szent Szűz azon a maga nemében egyedülálló mód miatt, ahogy megváltásunknál közreműködött, egyrészt azzal, hogy önmaga jelenlétét rendelkezésre bocsátotta, másrészt azt értünk önként felajánlotta, és üdvösségünket egyedülálló módon kívánta, kérte, kereste" [Francisco Suárez SJ, Commentarii et disputationess in III. partem D. Thomae, XXII. 2]. Ezekből a megfontolásokból a következő következtetés vonható le: ha Mária, a lelki üdvösséggel való törődésben Jézus Krisztussal, ennek az üdvösségnek a szerzőjével, Isten akaratából szövetségben volt, éspedig valamilyen hasonló módon, ahogyan Éva Ádámmal, - a halál kezdeményezőjével - szövetkezett, úgy, hogy határozottan állíthatjuk: üdvösségünk műve egy bizonyos "összegzés" [Lyoni Iréneusz: Adversus haereses V 19.] révén ment végbe, amelyen az emberi nem, amiként egy szűz által lett a halálnak lekötelezettje, ugyanúgy egy szűz által menekült meg, ha emellett szintúgy lehet állítani, ez a legdicsőségesebb Úrnő azért lett Krisztus kiválasztott anyja, "hogy része legyen az emberi nem megváltásában" [XI. Piusz, "Auspicatus profecto" levél], és ha valóban "ő volt, aki mind a személyes, mind az öröklött bűnszennytől mentesen, mindig a legszorosabb összeköttetésben állva Fiával, akit a Golgotán, anyai jogainak és anyai szeretetének egészen elégő áldozatával együtt, mint egy új Éva, Ádám összes gyermekéért, akiket annak szánandó bukása beszennyezett, az örök Atyának felajánlott" [XII. Piusz, "Mystici corporis" enciklika] -, ebből kétségen kívül arra lehet következtetni, hogy amiként Krisztust, az új Ádámot, nemcsak azért kell Királynak mondani, mert Isten Fia, hanem azért is, mivel a mi Megváltónk, így valamilyen analógia alapján a Boldogságos Szűz nemcsak azért Királynő, mert az Isten Anyja, hanem azért is, mert új Évaként az új Ádámmal szövetkezett. Már most teljes, sajátos és önálló jelentése szerint, egyedül Jézus Krisztus, az Isten és ember mondható Királynak; Mária azonban, noha mérsékeltebb módon és csak hasonlóságot véve tekintetbe, ugyancsak részesedik a királyi méltóságban, úgy mint Krisztus Isten anyja, és 40

mint az isteni Megváltó szolgálatában, ellenségeivel való harcában, és mindegyik fölött aratott győzelmében való társa. Ennek a Krisztus Királlyal való szövetkezésnek a következtében ugyanis eléri azt a méltóságot és fenséget, amellyel az összes teremtmények kiválóságát felülmúlja; ebből a Krisztussal való szövetségből ered az a királyt illető felhatalmazás, hogy ő oszthatja ki az isteni Megváltó országának kincseit; végül ebből a Krisztussal való szövetségből tör elő a Fiú és az Atya színe előtt megnyilvánuló anyai oltalmának soha ki nem merülő hatékonysága. Semmi kétség tehát: a legszentebb Mária méltóságával az összes teremtmények fölé emelkedik, és ugyanígy mindenki fölött Fia után az első helyet foglalja el. ... Ahhoz, hogy megértsük a méltóságnak ezt a legkiválóbb fokozatát, amelyet az Istenszülő az összes teremtmények fölött elnyert, segít, ha megfontoljuk, hogy Isten szent Szülőjét már az első időpillanatban, amikor fogantatott, a kegyelmek olyan bősége töltötte el, hogy az összes Szentek kegyelmét felülmúlta. ... A Boldogságos Szűz emellett nemcsak a kiválóságnak és a tökéletességnek, Krisztus utáni legfelsőbb fokát nyerte el, hanem valamilyen részesedést is abból a hatékonyságból, amiről joggal mondják, Fia, Üdvözítőnk az emberek értelmén és akaratán uralkodik. Forrás: http://depositum.hu/mennybevetel.html

41

Isten igazolja magát: Az engesztelés, mint feladat Az alábbiakban Magyarország kiemelt engesztelő szerepének „bizonyítékait” vesszük sorra, ahogyan azokat nyitott szemű és nyitott szívű keresztényként észrevehetjük. 1. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1946-ban kiadott körlevele így fogalmaz: „Lángtenger kell az egész magyar földre imádságból, hitből és engesztelésből.” A magyar nemzet engesztelő küldetésének egyik ékes bizonyítéka, ahogyan a Püspöki Kar ezen óhaja elkezdett megvalósulni. A Szűzanya közbenjárására kapott kegyelem, hogy a Kindelmann Károlyné Szántó Erzsébet asszonyon keresztül kinyilatkoztatott Szeretetláng titok hazánkból indult ki és terjedt el világszerte. A Szeretetláng egy Magyarországról kiindult világméretű mozgalom, mely az Eucharisztikus lelkiséget szeretné felkínálni egy sajátos Szűz Mária tiszteleten keresztül. A Szűzanyától kapott Szeretetláng célja a lelkek megszentelése és megmentése. A Szűzanya szavai szerint a Szeretetláng által az engesztelés leghatékonyabb módját ismertette meg velünk. Kérése szerint Jézus engesztelő áldozatához kapcsolódva igyekszünk engesztelést nyújtani Istennek saját és embertársaink bűneiért. Az Úr Jézus így fogalmazta meg küldetését: „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön, mi mást akarnék, mint hogy már lángra lobbanjon.” (Lk 12,49) Az Isten- és emberszeretetnek ezt a tüzét szeretné a Szűzanya lángra lobbantani a szívekben. Azt kéri, legyünk ebben segítőtársai imáink, áldozataink, engesztelő életünk által. Erzsébet asszony lelki naplóban jegyezte föl az Úr Jézus és a Szűzanya üzeneteit huszonhárom éven keresztül, 1962-től kezdődően haláláig. Ezek a kinyilatkoztatások amelyek összhangban állnak a Szentírással és a katolikus egyház tanításával - képezik a Szeretetláng Mozgalom alapját. Mária - Erzsébet asszony által leírt - üzenetei között a következőket olvashatjuk: „Szent István király nekem ajánlotta országotokat, és én ígéretemmel biztosítottam, hogy Szívemen viselem az ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék a kezetekbe adni... E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek, szívről szívre járva gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, s melynek fénye a sátánt megvakítja. Ez az összetartó szeretet tüze, melyet Szent Fiam Sebeinek érdemei által eszközöltem ki a mennyei Atyától.” A Szeretetláng mozgalmat Magyarországon 2009. június 5-én hagyta jóvá Erdő Péter bíboros érsek. A mozgalom mára már világméretűre szélesedett, Erzsébet asszony lelki naplóját, illetve annak kivonatát eddig 24 nyelvre fordították le. A spanyol változatnak köszönhetően Közép- és Latin-Amerika országaiban is széles körben elterjedt a Szűzanya Szeretetlángja. Ezekben az országokban már sok pap és püspök csatlakozott a mozgalomhoz. Bernardino Echeverría R. ecuadori bíboros 1996-ban levélben kérte a Szentszéktől a Szeretetláng Mozgalom egyházi jóváhagyását. A Vatikáni Államtitkárság 1997-es válaszában pozitívan nyilatkozott a Szeretetláng lelki mozgalom célkitűzéseiről. Mexikóvárosban az 1999-es első Nemzetközi Szeretetláng Kongresszus óta évente megrendezik a találkozót, Brazíliában pedig idén rendeztek először hasonló összejövetelt. Forrás: Új Ember http://www.katolikus.hu/ujember/Archivum/2002.12.22/0304.html 42

2. A Magyarok Nagyasszonya-kultusz és a magyar Mária-tisztelet évezredes hagyományának jól látható jelei a történelmi Magyarországot mindenfelé színesítő Mária kegyhelyek és búcsújáró helyek. Ezek közül a legismertebb talán Csíksomlyó, azonban a mai Magyarországon is csaknem száz különböző településen találhatóak a Szűzanya tiszteletére emelt kegyhelyek és búcsújáró helyek. (bővebben: http://www.natalianover.lapok.eu/maria_kegyhelyek_bucsujarohelyek, http://www.bucsujaras.hu/) Érdemes kiemelni a Kolontár és Devecser között található, kevéssé ismert Szentkutat, ahol Mária-szobor áll. 2010-ben házakat, kerteket, életeket tett tönkre az emberéleteket is követelő vörösiszap-ár Devecserben és Kolontáron, azonban a két település közti kegyhely megúszta az ajkai vörösiszap-katasztrófa pusztítását. A Szűzanya forrása iható, annak ellenére, hogy a két katasztrófa sújtotta település vízhálózata erősen megrongálódott. Sokan Isteni csodának tartják, hogy a vörösiszap-tengerben tiszta maradt, és messziről ragyog a kolontári Szentkút fehérsége. A hazai Szűz Mária búcsújáró helyek nagy száma és a spanyolországi El Camino zarándokút adta a gondolatot egy közép-európai spirituális turistaút kiépítésére Mária út [http://mariaut.hu/] néven, a Szűzanya tiszteletére. A hazai és külországi kezdeményező egyesületek és alapítványok célja az, hogy megismertessék Közép-Európa vallási és kulturális értékeit, a zarándoklatra vállalkozók számára pedig biztonságos zarándokhálózatot építsenek ki. A Mária út zarándoklatok három fővédnöke Kocsis Péter Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyés püspöke, Dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye megyés püspöke és Dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke. A teljes hálózat száznál is több Mária kegyhelyet igyekszik összekötni. Az egyes szakaszok, melyek kegyhelytől kegyhelyig tartanak, külön zarándokutakként is értelmezhetők. A turistaút-hálózat kelet-nyugati fő tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, gyalogosan 60 nap alatt bejárhatóan. Ezt egy későbbi, Częstochowatól Medjugorjéig húzódó észak-déli tengely, valamint további társult (alternatív ill. rácsatlakozó) útvonalak egészítik majd ki. A Mária út észak-déli és kelet-nyugati ágai éppen a Normafánál, a Szent Anna réten kereszteződnek, ahová a Szűzanya „szentélyét”, a Világ Királynője engesztelő kápolnát kellene építeni.

43

3. Azt, hogy Isten valóban engesztelést kíván a magyar nemzettől, amely Szent István király felajánlása nyomán Mária öröksége, tulajdona lett, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan „munkásokat küld az aratásába”, akik mélyen megértik és szívükön viselik a magyar engesztelő mozgalom ügyét. Regőczi István atya – akit „az Isten Vándora”-ként is szoktak emlegetni – a Kútvölgyi Mária Engesztelő Kápolna lelkésze volt, a magyar engesztelés nagy misszionáriusa. 1915-ben egyszerű molnár családban született. Teológiai tanulmányait Bruges-ben végezte, majd 1943-ban szentelték pappá. Két évvel később visszatért Magyarországra, Máriaremetén lett hittanár és káplán, Vácott pedig megalapította a Sasfiókák gyermekotthont, több mint háromszáz hadiárva számára. Az árvaházat 1949-ben feloszlatták, s mint akkortájt oly sok – főként fiatalokkal foglalkozó, „regnumos” - paptársát, őt is letartóztatták. Kistarcsára internálták, majd ’53-as szabadulása után Máriabesenyőre került, ahol a hitéleti szolgálata mellett újból gyermekotthont létesített. 1957-ben újból letartóztatták, majd szabadulása után írt könyvei miatt (Az én sasfiókáim, Sasfiókák viharban, Mi nem hallgathatunk) illegális sajtótevékenység címén 1969-ben – politikai fogolyként – 23 hónap szigorú fegyházra ítélték. Ezúttal utoljára – így összesen hat évet ült a kommunisták börtönében… Büntetése letöltése után Pestlőrincen kisegítő káplán lett, majd a XII. kerületben hozzáfogott annak a romos Boldogasszony-kápolnának a felújításához, amelynek már a lebontását fontolgatták. Regőczi atya a kápolna mellett létrehozta a Táborhegy zarándokházat, s a helyet a magyarság engesztelő központjává tette. A kegyhely egy idő után szűkösnek bizonyult, ezért jóval nagyobb kőkápolnát építettek, melyet 1991. május 3-án Katona István váci segédpüspök szentelt fel. A Kútvölgyi kápolna ma is a szentségimádás, az engesztelés, a hálaadás és az imádság helye. 2012. április 27-én, Kovacsics Mária Natália nővér halálának huszadik évfordulóján, Regőczi István atya tiszteletbeli elnökletével alakult meg a Kútvölgyi-kápolnában hivatalosan is a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom. Regőczi István atya életének 98. évében, hosszú, türelemmel viselt szenvedés után hunyt el, 2013. február 28-án este, aznap, amikor XVI. Benedek pápa Rómában lemondott péteri szolgálatának folytatásáról. Fantasztikus önéletrajzi könyve, „Az Isten vándora" elektronikusan itt olvasható: http://www.ppek.hu/k341.htm Regőczy István atya a következőképpen nyilatkozott magyarságáról és a Normafánál építendő engesztelő kápolnáról:

44

„Mindig büszke voltam arra, hogy hazám a Szűzanya öröksége. Első szent királyunk István fia, Szent Imre herceg halála után neki ajánlotta az országot, így azután külön örömmel töltött el, hazatérve Belgiumból, amikor hallottam Mária Natália Magdolna-nővér magánkinyilatkoztatásairól, mely szerint a világméretű engesztelési mozgalomnak Magyarországról kell kiindulnia és elterjednie. Hallottam, hogy a Szűzanya egy helyet kér, egy kápolnát, ahol kegyelmeit különösképpen kiárasztva megtérésre hívja az egész világot. Szívvel-lélekkel magamévá tettem a gondolatot. Beszédeimben is gyakran megemlékeztem róla. (...) A különféle börtönökben töltött 2000 nap minden szenvedését engesztelésül ajánlottam a Szűzanyának hazánkért. Sikerült kápolnát építenem Másiabesenyőn, Domonyban és Domonyvölgyben, rendbehoztam a műemlék kápolnát Pestszentlőrincen, templom készült Szalkszentmártonban, az égi Édesanyánk lába elé téve minden imádságot, fáradságot, munkát, verejtéket, könnyet. Mégsem hagyott nyugodni a gondolat, hogy nem teljesedett kérése: ,Akaratom, hogy a magyar engesztelésnek szentély épüljön!' 1947. szeptember 25-én, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe után ugyan a Normafához közeli Szent Anna-réten Mindszenty bíboros ünnepélyesen elhelyezte egy engesztelő kápolna alapkövét, de ez sohasem épült fel.” Forrás: http://www.natalia-nover.lapok.eu/engesztelo_kapolna 4. Az előzőleg említett tényezők mindegyikével összecsengésben a www.engesztelok.hu oldalon közzétett égi üzenetek is megerősítik a magyar engesztelés elterjedésének és a Világ Királynője Engesztelő Kápolna megvalósulásának szükségességét, valamint a hozzájuk fűzött, ránk váró kegyelmek gazdagságát. A Szűzanya (…) kitárta kezeit és így szólt: „Ó, drága magyar népem! Mikor fogadtok el engem? Az ellenség össze akarja tiporni nemzeteteket. A veszteteket akarja. Várok a helyemre, amelyet Szent Fiam jelölt ki e magyar földön! Csak úgy menthetlek meg titeket, ha megépül az engesztelő kápolna. Akkor ismét eljövök, hogy meglátogassam népemet. Az ígért kegyelmek el vannak készítve, melyek az országnak rendkívüli segítséget nyújtanak. Gyermekeim, ismerjétek fel végre, hogy édesanyai védelmem nélkül elvesztek! Az Úr akarata szent. Számos bizonyíték igazolja Natália nővér által adott üzeneteink hitelességét. Nyissátok ki szíveteket, és halljátok meg hívó szavaimat! Ez az ország arra teremtetett, hogy engesztelő ország legyen. Országotok a többi nemzettel összehasonlítva igen kicsiny. De Atyám felemeli a kicsinyeket és a szeretetben naggyá teszi! Szent tervében áll, hogy ez ország engesztelései által mentse meg a világot.” Forrás: http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/magyarorszag-szerepe-isten-terveiben

45

Isten kér: Az engesztelő kápolna ügye ma Ahogyan a Magyar Kurír is beszámolt róla [http://www.magyarkurir.hu/hirek/ujjaalakultvilag-kiralynoje-engesztelo-mozgalom], 2012. április 27-én, Kovacsics Mária Natália nővér halálának huszadik évfordulóján, Regőczi István atya tiszteletbeli elnökletével, a Kútvölgyikápolnában hivatalosan is megalakult a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom. A mozgalom hivatása, hogy összefogja az engesztelő közösségeket és hirdesse: az Egyháznak szívügye, az evangéliumi küldetés lényege az engesztelés. Láthatjuk, hogy a Natália nővér által elindított engesztelő mozgalom nem merült feledésbe, nem pusztán a feljegyzések őrzik emlékét, hanem a nehézségek ellenére is él és fejlődik, sok lelkes szív áldozatos munkájának és imáinak köszönhetően. A magyar engesztelés és az engesztelő kápolna megvalósulásának ügyét az Úr többek között Mészáros Domonkos OP (domonkos) atya szívébe helyezte. A Világ Királynője Alapítvány céljai között szerepel Natália nővér és Mindszenty bíboros szellemi örökségének továbbvitele, az engesztelő kápolna megépítése és az engesztelő mozgalom szervezése. Az Alapítvány céljaira minden emberi és anyagi támogatást, segítséget szeretettel és köszönettel fogadnak. Elérhetőség: www.vilagkiralynoje.hu Az engesztelő kápolna megvalósulásának és a magyar nemzet lelki megújulásának érdekében kulcsfontosságú az imaháttér és az engesztelés, ahogyan arra az 1946-os püspökkari körlevél és a 2006-ban meghirdetett engesztelő imaév is kiemelten felhívta a figyelmet. Rajtunk és imáinkon múlik hazánk, családjaink, embertársaink sorsa, merjünk cselekedni!

„Legyünk engesztelő kövek…” Mészáros Domonkos OP az engesztelés lényegéről: http://www.youtube.com/watch?v=TUeoOoCeilM MTV műsorok Natália nővérről és a tervezett engesztelő kápolna építéséről: SÍRJAIK HOL DOMBORULNAK 2011. április 8. http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/04/08/16/Sirjaik_hol_domborulnak_2011_aprilis_ 8_.aspx SÍRJAIK HOL DOMBORULNAK 2012. február 17. http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/02/17/16/Sirjaik_hol_domborulnak_2012_februar_ 17_.aspx MA REGGEL 2012. március 6. beszélgetés Vincze Lillával és Mészáros Domonkos atyával. http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/03/06/08/Kapolna_epul_a_Normafanal.aspx MA REGGEL 2012. április 11. beszélgetés Baranyai Veronika alapító, Natália Nővér honlap és Hidasnémeti Máté építésszel http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/04/11/08/Kapolna_a_Normafanal__valosagga_val hat_Natalia_Nover.aspx 46

MA REGGEL 2012. május 3. Beszélgetés Mészáros Domonkos domonkosrendi szerzetessel http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/05/03/08/A_vilag_kiralynoje__engesztelo_kapolna _epul_a.aspx Világ Királynője Engesztelő Kápolna emlékmise a Normafánál 2011. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén koncelebrált szentmisét mutatott be Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a budai Anna-réten a Szent Korona másolatának jelenlétében. A délutáni szentmisére a zord idő ellenére is közel ezren érkeztek az ország minden tájáról. Összefoglaló itt. [http://www.youtube.com/watch?v=8H9b4lCJXI4]

Engesztelő zarándoklat 2009-es Nemzeti Zarándoklatot követően (összefoglaló [http://www.youtube.com/watch? v=O2WvFO4r-UE]), 2012-ben Engesztelő Zarándoklatot szerveztek, amely 890 km hosszban szelte át az egész országot. Budapesten találkozott a 4 égtáj felől érkező 4 csoport, akik a kereszt ágait a Szent István Bazilika előtt illesztették össze, majd boldogan emelték az ég felé.

47