2015.06.04.
Település-gazdálkodási ismeretek
Tematika
Települések közti kapcsolat (Belső és külső kapcsolatok)
Urbánné Malomsoki Mónika
SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2014/2015. tanév tavaszi félév
[email protected]
Településgazdálkodás és környezeti kapcsolatai Ökológiai - Természeti környezet Ökonómiai – Gazdasági környezet
Épített környezet Politikai – Állami környezet (Költségvetési, államháztartási kapcsolatok)
Település „külső” kapcsolatai
(Háztartási,Vállalkozói, Közigazgatási és Társadalmi és egyéb szervezetek szférája)
Települési önkormányzatok gazdasági alapjai Települési önkormányzatok költségvetése, gazdálkodása
Település funkciói
Humán erőforrás – Társadalmi környezet
Település szférái
Lakóhely Munkahely Vállalkozói tér Szolgáltató hely Közösségi tér Oktatási, nevelési helyszín Stb…
Településen belüli kapcsolatrendszerek
Országon belül, más településekkel való kapcsolata
Háztartási szféra
(közeli –távoli, kisebb - azonos méretű - nagyobb, mellérendeltségi – alá-főlérendeltségi viszony,
Közigazgatási szféra, települési önk.
Más országokkal való kapcsolata (EU tagország-nem EU tagország)
Vállalkozói szféra
Társadalmi és egyéb szervezetek szférája
1
2015.06.04.
Alapfogalmak a települések kapcsolatrendszeréhez •
Háztartási szféra
•
Vállalkozói, gazdasági szféra
•
Közigazgatási szféra
•
Társadalmi és egyéb szervezetek szférája
Társadalmi és egyéb szervezetek szférája
Egyházak Alapítványok Közalapítványok Civil szervezetek Egyéb szervezetek
Háztartási szféra A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik függetlenül bármilyen rokoni viszonyoktól (kapcsolatoktól), egy jövedelmi, illetve egy fogyasztói közösséget alkotnak és az életviteli költségeiket folyamatosan, részben vagy egészben közösen viselik. (A család a társadalom alapvető egysége, egymással közeli rokonságban álló emberek csoportja.) A háztartás fogalma tehát nem azonos a család fogalmával, mivel előbbi inkább gazdasági kötődés, utóbbi inkább jogi.
Civil szféra A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól vagy a piactól elkülönülnek. A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túl működő társadalom alapjait képező, önkéntes szociális és polgári szervezetek és intézmények összességéből áll.
Közigazgatási szféra
Vállalkozói szféra (gazdasági szf.) Azon gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozások, őstermelők, egyéb vállalkozások összessége, akik a gazdasági életben a piaci verseny résztvevőiként vesznek részt. Primer szektor (mezőgazdaság) Szekunder (ipar) Tercier (szolgáltatások) Kvaterner (kutatás- fejlesztés- innováció)
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hoznak létre, hajtanak végre. A helyi közügyekben az önkormányzati igazgatás, az országos jelentőségű ügyekben a központi közigazgatás jár el, amelyet államigazgatásnak nevezünk.
2
2015.06.04.
A hazai állam- és önkormányzati igazgatás szervezeti struktúrája OGY
Helyi önkormányzat
Önkormányzati igazgatás Helyi közügyek
Államigazgatás (Központi közigazgatás)
Települési Központi szakigazgatási szervek
Kormányzati rendszer
Dekoncentrált államigazgatási szervek
Köztestületi önkormányzatok
Helyi önkormányzatok
Kormány
minisztériumok
Megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok Kormányhivatal (törvényességi felügyelet)
Települési önkormányzatok
Konzultatív szervek
Nem minisztériumi jogállású szervek
Centrális irányítású szakigazgatási szervek
Területi önkormányzatok
önkormányzat
község
város
Járásszékhely város
Megyei (területi) Önkormányzat
Főváros és kerületei
Megyei jogú város
Járási Hivatal Kormány hatalmi apparátusa
Járások 175 + 23 fővárosi körzet
Települési önkormányzatok törvényi szabályozása
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. Tv. A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. Törvény a Magyar Köztársaság adott évi költségvetéséről pl. 2014. évi C. tv. Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről 2010. évi CXXVI. Tv. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról. 2010. évi L tv. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (2014. évi települési önkormányzati választásokig hatályos)
2011. évi CLIV. törvény a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről 2012. évi XCIII. Törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról 2011. évi CXCV. Tv. Az államháztartásról 2010. évi XLIII. Tv. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról. közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. Törvény 1996. évi XXI. Tv. a területfejlesztésről és területrendezésről
Amit a helyi önkormányzatokról tudni kell! Az új önkormányzati törvény és a közigazgatás megújulása által megőrzött legfontosabb alapértékek
Minden településen van helyi önkormányzat Lélekszámtól függetlenül van polgármester és képviselő-testület /2000 fő alatti településeken Közös Önkormányzati Hivatalt kellett létrehozni Ez nem minden települési – új érintett 440 település – összesen 2404 település a 3154-ből/
önkormányzat számára kívánatos!
Saját rendeletalkotási, határozathozatali és igazgatási joggal rendelkeznek Saját költségvetés Helyi adó kivetési jog Vagyonnal való saját gazdálkodás
Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. helyi önkormányzat: a község, a város, járásszékhely város, a főváros és kerületei, a megyei jogú város valamint a megye önkormányzata A helyi önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. A helyi közügyek
a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
3
2015.06.04.
Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. (feladat finanszírozás)
A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. 2013. január 1-től a megyei kormányhivatalok végzik az önkormányzatok újfajta törvényességi felügyeletét. (Eddig törvényességi ellenőrzést végeztek, 2013-tól törvényességi felügyeletet.) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
A helyi önkormányzat a törvény keretei között önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. A települési önkormányzatnak és a megyei (területi) önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei vannak. A települési önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; A törvény a nagyobb lakosságszámú, jobb gazdasági teljesítőképességű, nagyobb közigazgatási terület nagyságú önkormányzatoknak- más önkormányzatokhoz képest - több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg.
A kisebb lakosságszámú település önkormányzata - amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud - működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. A megyei jogú város sajátos jogállású települési önkormányzat, amely a város területén nemcsak a települési önkormányzat, hanem a megyei önkormányzat feladat- és hatásköreit is ellátja. A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. Budapest főváros a hazánkban betöltött különleges szerepe, regionális elhelyezkedése következtében egyedi szabályozást igényel. A kerületi önkormányzatok látják el a települési önkormányzati feladatok jelentős részét és gyakorolják a hatásköröket. A fővárosi önkormányzat területi és települési önkormányzati feladatokat egyaránt ellát.
A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. Közös Önkormányzati Hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. (85§) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (Többcélú kistérségi társulásoknak 2013. június 30-ig kellett eldönteniük, hogy milyen formában működnek tovább, mert települési társulást csak önkéntes alapon lehet létrehozni)
Új elvek (új önkormányzati tv.):
A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, 100%os önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat.
összeférhetetlenségi szabály: a polgármester nem lehet országgyűlési
képviselő a 2014-es választások után. méltatlansági szabály: amennyiben a választott tisztségviselő törvénybe ütköző cselekedetet hajt végre, úgy alkalmatlanná válik a feladata ellátására vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik a közélet tisztasága érdekében Az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség a bizottságok külsős – nem képviselő – tagjaira is vonatkoznak. A törvény „megerősíti” a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben: így például – meghatározott esetekre – vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi/megyei kormányhivatal indítványára is. a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlatását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli. feladatfinanszírozási rendszer kialakítása, amely 2013. január elsejétől lépett hatályba
4
2015.06.04.
A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
Megyei jogú város
Főváros és kerületei
A megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.
A főváros kétszintű önkormányzata a főváros és kerületei önkormányzataiból áll. A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek. A fővárosi önkormányzat olyan önkormányzat, amely a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. A fővárosi önkormányzat képviselőtestülete a közgyűlés. A közgyűlést a főpolgármester képviseli. A közgyűlés tagjai a főpolgármester mellett a kerületi polgármesterek (23 fő) és a kompenzációs listáról bejutott képviselők (9fő). A főváros területe kerületekre, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre tagozódik. Minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik. A fővárosi önkormányzat a törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak A fővárosi kerületi önkormányzatok önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják a településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, mely nem a főváros feladata.
A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre:
A fővárosi kerületi önkormányzat feladat- és hatásköre:
1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés; 2. a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés; 3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés); 4. szociális ellátások biztosítása; 5. állategészségügyi feladatok; 6. az érintett kerületek véleményének kikérésével közutak, közparkok, közterek elnevezése; 7. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; 8. fővárosi szintű sport és szabadidősport; 9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása; 10. helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása; 11. távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás; 12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem; 14. fővárosi helyi adóval kapcsolatos feladatok; 15. gazdaságszervezés és -fejlesztés, turizmussal kapcsolatos feladatok; 16. az országos szerepkörrel összefüggő kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, közművelődési tevékenység támogatása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása; 17. a kiemelt kulturális örökség védelme; 18. a hajléktalan ellátás; 19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása.
1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése; 2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása; 3. a parkolás-üzemeltetés; 4. általános közterület-felügyeleti hatáskör a kerület közigazgatási határán belül; 5. helyi településrendezés, településfejlesztés; 6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján); 7. turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása; 8. ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási jogkörök; 9. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 10. óvodai ellátás; 11. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 12. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 13. a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; 14. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; 15. helyi adóval kapcsolatos feladatok; 16. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 17. kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek; 18. közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában; 19. nemzetiségi ügyek.
5
2015.06.04.
A fővárosi önkormányzat megállapodhat a kerületi önkormányzattal, hogy a fővárosi önkormányzat feladatés hatáskörét a kerületi önkormányzat vagy azok társulása látja el. A fővárosi önkormányzat az átadott feladat- és
hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi eszközöket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásának átadni.
Helyi adó bevezetésére és működtetésére a törvényben rögzített feladatellátás alapján a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat is jogosult. Az adókivetés, bevezetés és működtetés rendjét törvény szabályozza. A főváros esetében
az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni.
A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a kerületi önkormányzat által bevezethető adó bevezetésére a fővárosi önkormányzat jogosult.
A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodott 2012-ig: a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról; az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról; az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában. biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését. törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve amelynek gyakorlása nem sérti a megyében levő községek és városok érdekeit.
Megyei önkormányzat
Területi önkormányzat
A megyei önkormányzat feladatai: területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.
A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. A megyei közgyűlés elnöke - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt.
Társult képviselő-testület A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. Alakítása esetén a képviselő-testületek
részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik.
Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselőtestülete önállóan dönt.
A megyei önkormányzat a saját terve és költségvetése alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik, rendelkezik a törvényben meghatározott megyei önkormányzati tulajdonnal és vállalkozási tevékenységet folytathat. Feladatainak eredményesebb ellátása érdekében szabadon társulhat más megye és bármely település önkormányzatával.
Településrészi önkormányzat (részönkormányzat) Települési önkormányzat képviselő-testülete valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból hozhatja létre. A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át.
Közös Önkormányzati Hivatal Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések
száma legalább hét.
Helyi önkormányzatok társulása (jogi személyiséggel rendelkezik, lehet vagyona, szabad akarat) egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre
6
2015.06.04.
A helyi önkormányzatok vagyonhoz jutása, története Települési önkormányzatok gazdálkodása
XIII. századig királyi vármegyék Nemesi vármegyék (Kehidai oklevél- 1232) Falvak földesúri fennhatóság alatt, csak a kisbirtokos nemesek által alapított nemes községek kerültek közvetlenül a vármegyéhez. A királytól kiváltságot szerzett települések (szabad királyi városok) közvetlenül a királyhoz, nem a vármegyéhez tartoztak. Mezővárosok: csak földesuruktól szerezhettek többletjogot (pl. vásártartás)
1848-as polgári forradalom: népképviselet elve az önkormányzatokra nézve is /nem valósult meg
1886, évi XII. tc. szerint a községeknek tulajdonuk volt. E törvénycikk szabályozta a vagyonnal való gazdálkodást is, megkülönböztetve a vagyontárgyakat forgalomképességük szerint és előírva a közösségi vagyonból származó jövedelem közösségi célra történő felhasználását. Vagyontárgyak: községi ingatlanok Vagyoni értékű jogok: halászati, italmérési, vásári helypénzszedési jog Használatra átengedett ingó javak: pl. községi mérleg
Az önkormányzatok vagyonhoz jutásának módozatai
Tanácsrendszer: államosítás. Település- járás (1984-ig) - megye A tanácsok és szerveik, az általuk felügyelt intézmények, vállalatok csupán az egységes és oszthatatlan állami tulajdon kezelői voltak. Az állam a vagyonnal szabadon rendelkezhetett, bármikor kártalanítás nélkül elvonhatta. (tanácsok=a szocialista államhatalom helyi szervei) Kiadás orientált feladat finanszírozás, tervlebontásos állami elosztás (Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium ) Községfejlesztési alap (KÖFA-1954 II. Tanácstörvény)
Az önkormányzatok vagyonhoz jutása: meghatározta az alkotmány, a vagyonátadást az 1991. évi XXXIII. tv. (vagyontörvény) biztosította, a vagyon kezelését az 1990. évi LXV. (önkormányzati törvény) határozza meg
Az 1990. évi LXV. tv. (önkormányzati tv.) erejénél fogva: a volt tanács és szervei kezelésében lévő ingatlanokhoz, erdők és vizek meghatározott részéhez, a tanács által alapított és felügyelt közüzemi célt szolgáló állami gazdálkodó szervezetek és költségvetési üzemek vagyonához, a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményeihez, vonalas létesítményekhez és berendezéseihez, a volt tanács kezelésében levő oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények vagyonához. Az állami bérlakásokhoz, középületekhez, a volt tanács pénz-, értékpapír vagyonához és más vagyoni értékű jogaihoz. Az 1991. évi XXXIII. Vagyontörvény alapján a vagyonátadó bizottság egyéni döntésével: külön törvényekben meghatározott állami földekhez és erdőkhöz, ingatlanokhoz (lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, műemlék ingatlanok), vizekhez, természetvédelmi területekhez, műemlékekhez, költségvetési üzemek vagyonához, tanácsi közüzemekhez, patikavagyonhoz. Főváros: A törvényben felsorolt területeken levő földet, parkot, teret, egyéb közterületet, beépítetlen földet; a kerületi tanács és szervei, intézményei, közüzemei kezelésében lévő védett természeti területet, erdőt. (Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vagyonkezelése, 1948 01 01 után kártalanítás nélkül elvett egyházi ingatlanok)
Az önkormányzatok gazdasági alapjai
Privatizációs törvények alapján -az Állami Vagyonügynökség közreműködésével- az önkormányzat területén működő állami vállalatok átalakulásával, az önkormányzatokat megillető belterületi földérték után járó üzletrész, vagy később pénz. Egyéb: Az önkormányzatok egymás közötti megállapodásával, (pl. feladatmegosztáshoz kapcsolódó vagyonátadás), örökléssel, ajándékozással, vásárlással, kisajátítással, …
Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Az önkormányzat vagyona az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni.
7
2015.06.04.
A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül. A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.
Az önkormányzatok vagyona Önkormányzat tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak
Ingatlanok Erdők Vizek Közüzemi szervek vagyona Lakossági célokat szolgáló közművek Intézmények vagyona Középületek és telekterületük Bérlakások
A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
Vagyoni értékű jogok
Törzsvagyon: Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
Licenc Know-how Értékpapírok Bérleti és használati jogok Telki szolgalom
Pénzeszközök
A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.
A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona,
forgalomképtelen törzsvagyon: helyi közutak és műtárgyaik, aluljárók, járdák, parkolók, buszmegállók, közterek, parkok, játszóterek, köztemetők, vizek, vízfolyások, tavak, közcélú vízlétesítmények, belvízi csatornák, árokrendszerek, a törvény és az önkormányzat által ide sorolt ingók és ingatlanok. (A fővárosban a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok tulajdonjogát a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymásra átruházhatják) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával létesíthető. Vagyonkezelési szerződés szükséges. (Möt. 109§) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét.
8
2015.06.04.
Települési önkormányzatok pénzügyei Bevételek Saját bevételek Átengedett központi adók Egészségbiztosítási támogatások Központi költségvetési hozzájárulás, támogatás Egyéb támogatások
Önkormányzat bevételei: Saját bevételek Helyi adók (1990.évi C. tv. A helyi adókról) Vagyoni típusú adók (telekadó, építményadó) Kommunális jellegű adók (idegenforgalmi adó, vállalkozók és magánszemélyek kommunális adója) Tevékenység típusú: Iparűzési adó
A bevételek felhasználásának módja: Kötetlen felhasználású Kötött felhasználású (pántlikás pénzek)
Átvett pénzeszközök Önkormányzat és intézményei egyéb saját bevételei „117§ (5) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell az önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.” (Mötv)
Saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj, Törvény alapján az önk-ot megillető illetékek, bírság, díj Vadászati jog haszonbérbe adásának bevétele Egyéb.:pl. bontási anyag vagy leselejtezett anyag értékesítés bevétele
A helyi adó az az adó, amelyet az önkormányzat a törvényben kapott felhatalmazás alapján, az illetékességi területen szedhet. Helyi adó megállapítása az önkormányzat feladata. Célja az önkormányzat önálló gazdasági feltételeinek megteremtése. Jellemzői: nem kötelező keret jellegű (az adó mértékének a felső határát a törvény határozza meg, a mértékét az önkormányzat) Szabályai: az önkormányzat csak a törvényben meghatározott adókat vezetheti be csak az illetékességi területén szedhető bevezetésébe és módosításában az önkormányzat dönt az önkormányzat bevételét képzi az adótöbbszörözés tilos az adózó számára biztosítani kell a mentességeket és a kedvezményeket a beszedett adó felhasználásában az önkormányzat köteles a település lakosságát tájékoztatni Alanyai: a magánszemély, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, Külföldi magánszemély vagy szervezet egyes esetekben Tárgya: ingatlan, illetve ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jog munkaerő-foglalkoztatás nem állandó lakosként való tartózkodás meghatározott gazdasági tevékenység folytatása
Helyi adó fajtája: Vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó)
Adómentes valamennyi helyi adó alól
az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
A helyi adó törvény hatálya nem terjed ki: az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre és a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.
Helyi adó fajtája: Vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó)
Építményadó Tárgya: lakás, nem lakás célú épület, épületrész, építmény az önkormányzat területén Alanya: az év első napján a tulajdonos Mértéke: hasznos alapterület alapján 1100Ft/m2 (2005-től ezt az összeget az önkormányzatok növelhetik az inflációval); korrigált forgalmi érték alapján 3,6% Mentesség: a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, a felújított műemléképület, illetve az abban lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) - a törvényben meghatározottak szerint - a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben Megszűnt a mentesség az alapítvány, társadalmi szervezet, közszolgáltató szervezet nem alaptevékenysége kifejtésére szolgáló épülete után.
Telekadó Tárgya: beépítetlen belterületi földrész, építménnyel beépített telek szokásos mérték feletti terület Alanya: az év első napján a tulajdonos Mértéke: telek területe alapján 200 Ft/m2 (2005-től ezt az összeget az önkormányzatok növelhetik az inflációval); korrigált forgalmi érték 3%-a Mentesség: az építmény hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a, az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.
9
2015.06.04.
Helyi adó fajtája: Kommunális jellegű adók (idegenforgalmi adó, vállalkozók és magánszemélyek kommunális adója) Helyi adó fajtája: Kommunális jellegű adók (idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója) Magánszemélyek kommunális adója Tárgya: építmény, beltéri telek Alanya: a tulajdonos, illetve nem magánszemély tulajdonába lévő építmény bérleti jogával rendelkező személy Mértéke: az adótárgy száma alapján max. 17.000 Ft/adótárgy.
Idegenforgalmi adó Tárgya: nem állandó lakosként való tartózkodási idő; fizetett díj, Alanya: nem állandó lakosként vendégéjszakát eltöltő személy, Mértéke: megkezdett éjszakák száma alapján max. 300 Ft/fő/éjszaka vendégéjszakára jutó szállásdíj alapján a szállásdíj max. 4%-a Mentesség:
a 18 év alatti és a 70 év feletti magánszemély; a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése vagy a vállalkozási tevékenység végzése, a munkáltató által kiküldetési rendelvénnyel, a munkáltató tevékenységi körébe tartozó munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély; továbbá aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, valamint a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója Beszedésre kötelezett: tulajdonos, bérlő, haszonélvező, üzemeltető, fenntartó, szállásadó,…
Helyi adó fajtája: Tevékenység típusú adó: helyi iparűzési adó Helyi iparűzési adó Tárgya: a vállalkozási tevékenység (állandó, ideiglenes) Alanya: önkormányzati illetékességi területén vállalkozók és gazdasági társaságok Mértéke: nettó árbevétel * 2% (nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Több önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozói tevékenység- nyilatkozni kell a megoszlásáról.) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint Helyi adó megfizetése magánszemélyeknél március 15., illetve szeptember 15. vállalkozásoknál adóelőleg fizetési kötelezettségük van Kötelező adómentesség: Önkormányzat által nyújtható társadalmi szervezetek adómentesség, adókedvezmény: egyház • rendeletben kell meghatározni, alapítvány • minden vállalkozóra azonos feltétel, köztestület • 2,5 MFt vagy ez alatti vállalkozói adóalapösszeg Közhasznú kft költségvetési szervek önkéntes kölcsönös biztosítópénztár magánnyugdíj-pénztár viszonosság alapján külföldi szervezet
Települési önkormányzatok pénzügyei Bevételek A bevételek felhasználásának módja: Saját bevételek Átengedett központi adók Kötetlen felhasználású Kötött felhasználású Egészségbiztosítási (pántlikás pénzek) támogatások Központi költségvetési hozzájárulás, támogatás Egyéb támogatások
Ebrendészeti hozzájárulás (Ebadó) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával az önkormányzatok vethetik ki. Tárgya: eb Alanya: kutyát tartó személy, vállalkozás Mértéke: évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén 6000 forint. Mentesség: mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás kutya a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott kutya; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák.
Önkormányzat bevételei: Átengedett központi Egészségbiztosítási adók támogatások
Környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírságok Beszedett illetékből származó jövedelem Egyéb megosztott adók, pl.:Gépjárműadó
Egészségbiztosítási Alap normatív támogatása (Helyi önkormányzat által fenntartott orvosi rendelők, rendelőintézetek működését szolgálja)
Egyéb bevételek
Hitelfelvétel Kötvény kibocsátás
10
2015.06.04.
Átengedett központi adók, átengedett bevételek I. Környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírságok A települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege (100%), a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. A települési önkormányzat pénzforgalmi számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 40%-a – függetlenül attól, hogy a bírságot mely szerv szabta ki jogerősen – a települési önkormányzatot illeti meg, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította. A közterület-felügyelő által a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság teljes összege az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
Átengedett központi adók, átengedett bevételek II. Önkormányzati tűzoltóság fenntartásához, működtetéséhez, fejlesztéséhez valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult, a megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül, a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. Egyéb : gépjárműadó a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a az önkormányzatot illeti meg (2012-ig a 100% helyben maradt). a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.
Települési önkormányzatok pénzügyei Bevételek Saját bevételek Átengedett központi adók Egészségbiztosítási támogatások Központi költségvetési hozzájárulás, támogatás (1_TelgazdNappali2 diasor!!!!) Egyéb támogatások
11
