Általános jogi ismeretek Tematika: 1. Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek. 2. A közigazgatás intézményrendszere. 3. Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség.
Budapest, 2014. május 8.
.
1. Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 1.1. Az igazgatás • Fogalma • Alanya, tárgya • Tartalma 1.2. A közigazgatás fogalma • Szervezéstudományi fogalom • Jogtudományi fogalom 1.3. A közigazgatás főbb tevékenységi területei 1.4. A közigazgatási jog fogalma, forrásai
.
1.1. Az igazgatás Fogalma: az emberi együttműködés során keletkező emberi tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint az egyéni tevékenységek összhangját. Alanya: aki igazgat. Tárgya: akit, akiket igazgatnak. Tartalma: célkitűzés, információgyűjtés, tervezés, döntés, végrehajtás, koordináció, ellenőrzés.
.
1.2. A közigazgatás fogalma. Szervezéstudományi fogalom: a közigazgatás az államszervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezését hivatásos apparátussal, az egész társadalomra kiterjedően látja el.
Jogtudományi fogalom: a közigazgatás a legfelsőbb képviseleti szerv által elfogadott törvényeknek alárendelt szervek közhatalom birtokában, jogszabályi keretek között végzett végrehajtórendelkező tevékenysége.
.
1.3. A közigazgatás főbb tevékenységi területei: A közigazgatás feladatkörei: •Gazdaságszervező •Kulturális •Szociális, egészségügyi •Belső védelmi •Külső védelmi •Nemzetközi A közigazgatási tevékenységek főbb típusai: •Jogalkotás, törvény-előkészítés •Hatósági jogalkalmazás •Irányítás •Felügyelet •Közvetlen tulajdonosi tevékenység •Materiális tevékenység .
1.4. A közigazgatási jog Fogalma: Azon jogszabályok összessége, amelyek a közigazgatás szervezetét, és a működése során a végrehajtó tevékenységével összefüggő társadalmi viszonyokat szabályozza. Főbb tárgykörei: •A közigazgatás szervezete •A közigazgatási szerv eljárása •A közigazgatás működése során keletkező társadalmi viszonyok tartalmi meghatározása.
.
1.4. A közigazgatási jog Forrásai: •Jogszabályok: 1.Törvények 2.Kormányrendelet 3. Miniszterelnök és miniszterek által alkotott rendelet 4. Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete 5. Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete 6. Helyi önkormányzatok képviselő-testületének rendelete •Közjogi szervezetszabályozó eszközök: Normatív határozat és normatív utasítás
.
2. A közigazgatás intézményrendszere A közigazgatási szerv fogalma, jogképessége Végrehajtó-rendelkező tevékenység ellátására létrehozott államszervek és önkormányzati szervek, amelyek közhatalom birtokában az egész társadalom viszonylatában látják el a végrehajtó-rendelkező tevékenységet. •Az előírt jogrendben kell létrehozni •végrehajtó-rendelkező tevékenység jogával kell felruházni •Jogszabályban biztosított hatáskör •Illetékesség A közigazgatási szerv létrehozása, megszüntetése Az Országgyűlés illetve a kormány hozhatja létre, szűntetheti meg.
.
2. A közigazgatás intézményrendszere A közigazgatás központi szervei: •A Kormány •A minisztérium •Az autonóm államigazgatási szerv •A kormányhivatalok •A központi hivatalok •Az önálló szabályozó szerv •Speciális központi szerv: az Állami Számvevőszék
.
2. A közigazgatás intézményrendszere A közigazgatás területi, helyi szervei: •Területi kormányhivatalok •Járási hivatalok •Helyi önkormányzatok
.
3. Közigazgatási hatósági eljárás 3.1. Fogalma, tagozódása: A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek hatósági eljárása, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános eljárási szabályait tartalmazó 2004. évi CXL. Törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján. •Alapeljárás •Jogorvoslat •Végrehajtás
.
3.2. A Ket. Hatálya: •Szervi hatály: mely szervek eljárásában kell a Ket.-et alkalmazni. •Tárgyi hatály: milyen ügyekben kell alkalmazni (hatósági ügy fogalma) •Személyi hatály: kiknek az ügyében kell alkalmazni (ügyfél fogalma) •Időbeli hatály: mely időtartamon belül kell alkalmazni •Területi hatály: mely földrajzi területen kell alkalmazni.
.
3.3. Joghatóság, hatáskör Nemzetközi jogi szempontból értelmezett hatáskör, konkrét közigazgatási ügyben mely állam közigazgatási hatósága jogosult eljárni. Azt mutatja meg, hogy konkrét ügyben az adott szervnek van-e jogosultsága eljárni. Eljárási kötelezettség-hatáskörelvonás tilalma A közigazgatási szerv hallgatása (megoldási alternatívák)
.
3.4. Az illetékesség fogalma, szabályai Az illetékesség területi munkamegosztás alapján emeli ki, hogy azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult eljárni. Általános illetékességi okok Lakóhely, tartózkodási hely, szálláshely Székhely, telephely, fióktelep Különös illetékességi okok Ingatlanra vonatkozó ügyek Tevékenység végzésére vonatkozó ügyek Jogellenes magatartás elkövetése Kivételek: •Eljárás illetékességi területen kívül •Jogsegély .
3.5. Az alapeljárás • Az eljárás megindításának szabályai •A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása •Az eljárás megszüntetése •Az eljárás felfüggesztése •Ügyintézési határidő •Kérelem, jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés •Képviselet, hatósági közvetítő •Kizárás •Szakhatóság közreműködése •Idézés, értesítés •Tényállás tisztázása
.
3.6. A hatóság döntései Határozat 1. Tartalma szerint: • Jogot biztosító • Jogvitát eldöntő • Kötelezettséget megállapító • Szankciót alkalmazó 2. Kérelemhez való viszony szempontjából: • Teljes határozat • Részhatározat • Kiegészítő határozat Végzés A döntések közlése, nyilvános közzététele. .
3.7. Jogorvoslatok rendszere A kérelemre folytatott jogorvoslati eljárások: •a fellebbezési eljárás •a bírósági felülvizsgálat •az újrafelvételi eljárás •eljárás az Alkotmánybíróság határozata alapján Hivatalból folytatott döntés-felülvizsgálati eljárások: •a döntés módosítása, visszavonása •felügyeleti eljárás •eljárás ügyészi felhívás alapján
.
3.8. Végrehajtási eljárás Fogalma: az a tevékenység, amikor a kötelezést kimondó jogerős egyedi döntésben foglaltakat a közigazgatási szerv közhatalom birtokában kényszeríti ki. Módjai: •Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása •Meghatározott cselekmény végrehajtása •Meghatározott ingóság kiadása
.
.
.
.
.
