Jogi és államigazgatási ismeretek
Alapfogalmak jog nem akkor alakult ki, amikor az ember megjelenik, mint közösségi lény szabályok, normák már az sközösségben is vannak, de a betartást nem veszik szigorúan skor 2. id szakában, mikor a társadalom rétegz dik, akkor alakul ki a jog ebben az id ben már a jogok betartására is jobban odafigyelnek jog: állam által alkotott szabályrendszer, amely állami akaratot fejez ki, betartását az állam ki is kényszerítheti jogszabályok száma nagy, mert sok témát ölel át jogrendszer: adott állam jogszabályainak összessége Jogszabályi csoportok: (római jogból) közjog magánjog Közjog: állami és állampolgári jogok és minden olyan jog, amely egyik oldalán az állam áll közjog: közcél megvalósítására vonatkozó jogok alá- és fölérendeltségi viszony tipikus közjogok az államigazgatási jogok fels bb államigazgatási joggal rendelkez utasíthatja a kevesebb joggal rendelkez t Magánjog: mellérendelt felek, nincs alá- és fölérendelt viszony (polgár – polgár) magáncélok megvalósítására vonatkozó jogok tulajdonviszony, munkaviszonnyal foglalkozó jogok Közjogon és magánjogon belül is jelennek meg külön területek. Jogágak egymáshoz közelálló szabályok kerülnek egy csoportba nem hierarchikus szerkezetben általában egyenrangú csoportok Alkotmányjog: picit kiemelkedik állami szervezetrendszerek felépítése jogszervek m ködése állam szuverenitását megadó jogok hatalom gyakorlását szabályozó jogok Államigazgatási jog: államigazgatási szervek jogállása, feladatköve, kapcsolatrendszere államigazgatási szervek és polgárok kapcsolata Polgári jog: társadalom áru jelleg vagyonnal foglalkozó jogága Polgári eljárásjog: polgári peres eljárás lefolytatásánál foglalkozó jogok Büntet jog: társadalmi viszonyok védelmével foglalkozó jogok Büntet eljárási jog: büntet eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályok Pénzügyi jog: gazdálkodási szabályok -1-
Nemzetközi jog: állam és nemzetközi szervek jogai Nemzetközi magánjog: minden államnak van jogrendszere nem fedi egymást az államok jogrendszere Szövetkezetei jog: gazdasági társaságok Jogszabály: egy állam által alkotott magatartási szabály, amely valamilyen cselekvésre vonatkozik, a cselekvést vagy tiltja, vagy kötelez vé teszi, vagy lehet vé teszi, megengedi a cselekvést. részei: o tényállás, hipotézis, feltétel: amikor a jogszabály alkalmazásra kell, hogy kerüljön o rendelkezés: a tényállás bekövetkezésekor történ cselekvések o negatív jogkövetkezmény (szankció) kötelez érvény jogszabályok: o rendelkezési része o valamit kötelez vé tesz vagy megtilt a rendelkezési rész csak leírja, hogy mit tehetünk a bekövetkezéskor (megenged jogszabály), el lehet térni a szabálytól szankciók, pl.: o érvénytelenségi szankció (szerz dési jog) o vagyoni jelleg o személyi jelleg Jogforrás: jogszabályok (sz kebb értelemben) jog forrása a jogszabály jogforrás = állami szerv, amely jogalkotásra jogosult Jogforrások hierarchiája: 1. országgy lés (törvény: országgy lés által alkotott jogszabály) 2. kormány (rendeletet alkot) 3. kormány tagjai (miniszterelnök, miniszter) 4. önkormányzati képvisel testület Jogszabályok hierarchiája: ne legyenek ellentmondásos jogszabályok egy szabályozással kapcsolatban (mindig vannak hibák) alsóbb szint jogszabály nem mondhat ellent fels bb szint jogszabálynak alsóbb szint t hatályon kívül kell helyezni ha azonos szint ek mondanak egymásnak ellent: o alkotmánybíróság hatásköre a döntés, hogy melyik maradjon, melyik ne a törvénynek nem mondhatnak ellent az alkotmányok id beliség nem számít (alacsonyabb nem mondhat ellent fels bb szint nek, ha sokkal hamarabb vezették is be az alacsonyabb szint t) Jogszabály érvényessége: a jogszabály a megfelel eljárási rend alapján készüljön el (megfelel szervezet alkossa meg) -2-
a jogszabály kerüljön kihirdetésre e két feltétellel a jogszabály érvényes lesz Kihirdetés módjai: magyar közlöny tárca hirdeti ki önkormányzat esetén csak annyi a megkötés, hogy a szokásos módon legyen kihirdetve Jogszabály hatályossága: id beli hatály területi hatály (földrajzi) személyi hatály (kikre vonatkozik) Id beli: mett l-meddig kell alkalmazni megsz nés id pontja nem meghatározott o (-ig nem meghatározott) o (ha elavult akkor általában hatályon kívül helyezik) hatálybalépés kezdete = kihirdetés id pontja halasztott hatály (nem a kihirdetést l kezdve lép hatályba) jogalkotók döntik el az id pontot Területi: a szerv közigazgatási területén hatályos ha változás van, akkor ki kell derülnie a jogszabályból Személyi: földrajzi területen él kre vonatkozik magyar állampolgárokra (ha külföldre megy nem mentesül a szabály alól) esetleg diplomáciai mentesség Jogviszony állam által jogilag szabályozott kapcsolatrendszer pl. kötelmi, felel sségi jogviszony Jogviszonyok megkülönböztetései: minden jogviszonynak vannak alanyai (akik között fennáll a jogviszony) jogviszony tartalma: jogok és kötelezettségek összessége, amelyek a jogviszonyban lév ket érintik jogviszony tárgya: amire a jogviszony irányul Jogalanyok: akik jogviszonyban részt vesznek, illetve részt vehetnek jogviszony alanya lehet az, aki jogképességgel rendelkezik az alany jogokat szerez és kötelezettségeket vállal jogalanyok neve személyek személyek nem csak természetes személyek lehetnek Jogalanyok csoportjai: természetes személyek (emberek) mesterséges személyek (jogi személyek, szervezetek) jogi személyiség nélküli szervezetek állam Természetes személyek (emberek): minden ember jogképes a fogantatásától a haláláig,ha élve születik korlátozások:cselekv képesség belátási képesség elsajátítására alapszik a cselekv képesség, milyen -3-
tet ért el a személy csoportok: cselekv képes személyek o nincs korlátozás, saját akaratukból döntenek o 18 évet betöltött személyek o az értelmi fogyatékosokról szakemberek döntik el korlátozottan cselekv képesek o 14-18 év o kisebb jelent ség jogviszonyoknak lehetnek alanyai, nagyobb jelent ség eknél jogi képvisel je kisebb: személyi jogok védelme nagyobb: vagyoni jogok o köthet kisebb érték szerz déseket (nincs pénzbeli határ) o vállalhat munkát o 18. évt l büntethet cselekv képtelenek o 14. évüket be nem töltött személyek o nem teljes mérték korlátozás o mindennapi életükhöz szüks. jogviszonyukhoz van joguk Jogi személyek: mesterséges személy (szervezetek) fiktív személy, emberek cselekednek helyette, nevében állam biztosítja a jogképesek jogképességeit az állam a szerveit jogképesnek min síti a jogi személyek akkor kapják meg jogképességüket, ha bizonyos feltételeknek eleget tesznek a tagok vagyonától különálló vagyon kell, hogy legyen a szervezetnek célja vegyen részt a gazdasági forgalomban tartósan kell m ködniük legyen állandó jelleg szervezete, amely független a tagok változásaitól non-profit szervezetek bírósági nyilvántartásba, a profit-orientált szervezetek cégbírósági nyilvántartásba kerülnek abszolút jogképesek, pl. kegyeleti jogot nem,de minden jogot megkapnak,amit természetes személyek Jogi személyiség nélküli szervezetek: Bt (betéti társaság) Kkt (közkereseti társaság) polgári jogi társaság (megszerzi a jogképességet a megalakulásával, nem kell nyilvántartásba kerülniük) jogképesek, de nem kell feltételeknek eleget tenniük Állam: állami intézmények, szervezetek törvénynél fogva kapják meg jogképességüket Alkotmányjog állampolgárok jogai és hatáskörei hatalomgyakorlás meghatározása állam felépítése alkotmányjog egy kódex -4-
alkotmány megfogalmazza: o jogállamiság, mert alapelvet határozza meg o jogállamiság: senkit nem lehet kötelezni,eltiltani vmit l, csak jogszabállyal o társadalom jogszabályai nem lehetnek ellentétesek a kialakult normákkal o az állam önkorlátozó: ugyanúgy aláveti magát jogszabályoknak, mint bárki o alanyi jogok védelme o államforma meghatározása: Mo. köztársaság, ahol a népfelség elve valósul o általános egyenl és titkos választójog: o mindenki választó (cselekv képesek), de egyben választható is o mindenkinek a szavazata egyenl érték közvetlen hatalomgyakorlás közvetett hatalomgyakorlás (demokrácia) Közvetlen hatalomgyakorlás: népszavazás, népi kezdeményezés: o döntést eredményez (állami szervre nézve kötelez ), v. o nem döntésre irányul, az állami szerv napirendre vegye az állami szerv joga a döntés Közvetett hatalomgyakorlás: képviseleti demokrácia (a polgárok választják meg a képvisel ket) hatalmi ágak: o törvényhozó hatalom o végrehajtó hatalom o igazságszolgáltatás o fegyveres er szervezetek Magyar hatalmi rendszer: alkotmányban van törvényhozó szervek (államhatalmi, népképviseleti szervek) o Országgy lés o önkormányzati képvisel testületek államigazgatási (végrehajtó) szervek: o igazságszolgáltatás szervei o ügyészségek rendszere (független szervezet) egyéb szervek o Alkotmánybíróság o Állami Számvev szék o országgy lési biztosok o Magyar Nemzeti Bank köztársasági elnök nem sorolható egyik csoportba sem a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közé lehet elhelyezni körülbelül o Magyarországon duális rendszer alakult ki (köztársasági- és miniszterelnök is) o 1989-t l van újra köztársasági elnök Magyarországon Köztársasági elnök: állam élén áll semleges, kiegyensúlyozó szerepet tölt be személyével a nemzet egységét fejezi ki (reprezentatív szervek) ki lehet köztársasági elnök: o 35 évnél id sebb o 50 országgy lési képvisel írásban javasolja o 2/3-os többséggel kell megválasztani els forduló -5-
második forduló harmadik forduló (egyszer többség is elég már) 5 évre kapja megbízatását, egyszer lehet újraválasztani megbízatás megsz nése: o letelik az 5 év és nem választják újra o letelik a második 5 év o halálával o lemondhat (nem volt még rá példa) o 90 napon túl nem tudja ellátni feladatkörét o összeférhetetlenség kimondásával o más keres tevékenységet nem folytathat kivétel: szerz és jogvédelem alá es tevékenység, oktatási tevék. o pártnak, politikai szervezetnek vezet ségében van o megfoszthatják a tisztségét l büntet jogilag üldözend cselekményt követ el ártatlanság védelme: csak ha joger s bírósági határozat van, akkor lehet megfosztani a tisztségét l alkotmánybíróság elé áll és nem „rendes” bíróság elé az országgy lés egyik képvisel je lesz a vádbiztos feladatai: o törvények kihirdetése kötelessége az elnöknek itt tud beleavatkozni a törvényekbe, 15 nap áll rendelkezésére, hogy áttanulmányozza, és ha nem talál kivetni valót, kihirdeti ellenkez esetben, ha úgy találja sérti az alkotmányt, vagy más örvénybe ütközik, akkor megteszi a megjegyzéseit és újratárgyalásra visszaküldi másik lehet sége, hogy elküldi az alkotmánybírósághoz nem találnak hibát, kihirdetés az alkotmánybíróság határozatával együtt vküldi az országgy lésre, ilyenkor a módosítás kötelez az országgy lésre nézve o javaslatot tesz a miniszterelnök személyére (nincs megkötés, kit javasolhat) szokás van: annak a pártnak az elnöke, amelyik a legtöbb szavazattal rendelkezik o személyeket nevez ki államtitkárok (miniszterelnök helyettesei) közszolgálati hírközl szervek vezet i (mtv) egyetemi tanárok lektorok Magyar Tudományos Akadémia elnöke o megtagadhatja a kinevezéseket o nemzetközi szerz déseket, egyezményeket köthet o hadsereg f parancsnoka o kiírja a választásokat o népszavazást kezdeményezhet o egyéni kegyelmet gyakorolhat o nagyköveteket fogad mentelmi joga van, csak akkor lehet letartóztatni, ha tetten érik Államhatalmi szervek Országgy lés: 5 évre kapja megbízatását, egyszer lehet újraválasztani -6-
legf bb állami, népképviseleti szerv képviseleti demokrácia legf bb szerve 4 évre szól a megbízatás választások után 30 napon belül közt. elnök hívja össze az alakuló ülést megsz nés: o letelik a 4 év o feloszlatja magát az országgy lés o feloszlathatja a köztársasági elnök (40 napon belül nem tudnak miniszterelnököt választani) alakulás: o alakuló ülés országgy lés tisztségvisel inek megválasztása elnök: képviseli az országgy lést, levezeti az üléseket alelnök: helyettesítik az elnököt, ha az nem tud ott lenni jegyz k: o elnökök, alelnökök segítése o hozzászólók figyelemmel kísérése o kézfelemeléses szavazás esetén számolnak o képvisel csoportok bejelentik megalakulásokat o országgy lés szervezetének létrehozása bizottságok alakítása kötelez 5 bizottság megalakítása: alkotmányügyi bizottság költségvetési bizottság külügyi bizottság honvédelmi bizottság mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizotts. létrehozható más illetve ideiglenes bizottság is Képvisel k: országgy lés: o 386 képvisel o 176 konkrétan választott képvisel o a képvisel , ha belekerül a parlamentbe, dönti el milyen mértékében képviselteti magát a döntésekben, a képvisel t nem lehet utasítani képvisel i státusz megsz nése: o halál o önként lemond kötelezettségei: o a köz érdekében és javában kell dolgozniuk o részt kell vennie a gy léseken o részvétel bizottsági munkában jogai: o interpelláció: a képvisel nek jog van kérdést feltenni állami szerv vezet sége felé, válaszolnia kell a megkérdezettnek o képvisel i igazolványukkal inform. kérhetnek bizonyos dolgokról o kérdezés joga (majdnem interpelláció), a kérdésre nem kötelez válaszolnia a kérdezettnek, általában azért válaszolnak o mentelmi jog mentesség: a képvisel nem vonható felel sségre képvisel ként -7-
tett és mondott dolgaiért, kivétel ha pl. államtitkokat szivárogtat ki, illetve bizonyos polgári perekben is felel sségre lehet vonni sérthetetlenség: nem vonható felel sségre bizonyos büntet jogi esetekben, felel sségre vonható ha tetten érik, a képvisel mentelmi joga felfüggeszthet , ilyenkor büntethet összeférhetetlenségi szabályok: o nem lehet más állami szerv tagja, alkalmazottja kivételek: lehet pl. miniszter, tehát kormánytag illetve államtitkár o nem lehet semmilyen fegyveres rendvédelmi szervezet tagja o nem lehet bizonyos gazdasági társaság tagja
-8-
Országgy lés m ködési rendje: szabályozza: o alkotmány o házszabály két ülésrend: tavaszi és szi heti 2-3 nap plenáris ülés, maradék 2-3 napon bizottságokban dolgoznak és az egyéni választókörzeteikben az országgy lés ülései nyilvánosak bizonyos esetekben zárt ülést rendelnek el, pl. ha az ülésen államtitkokról is szó esik rendkívüli ülést kezdeményezhet, népszavazást javasolhat: o a miniszterelnök o a képvisel k harmada az országgy lés jogképes, ha a képvisel k több mint fele jelen van, általában egyszer többséggel döntenek, kivétel pl. alkotmány módosítás Országgy lés feladata: törvényhozás törvény által szabályozott területek (csak így lehet): o állampolgárok alapvet jogai, kötelezettségei o az állam gazdasági tevékeny. szintén csak törvénnyel szabályozhatók o társ. rend, szervezetrendszer felépítése és m ködésének szabályozása törvényjavaslatok benyújtása: o képvisel csoportok, bizottságok tehetnek javaslatot ellen rzés: o államigazgatás o kormány tevékenysége => interpellációs jog, kérdés jog (bizottságok is részt.vesz.) o a miniszterelnöknek évente be kell számolnia az országgy lés el tt döntési jog: o nemzetközi szerz dések kötése o tisztségekre választanak személyeket (miniszterelnök) o kormányzati szervek létrehozása o hadi állapot kinyilvánítása o szükségállapot elrendelése o népszavazás elrendelése o közigazgatási egységek kialakítása o önkormányzati képvisel testületeket is feloszlathat Önkormányzatok: önkormányzati képvisel testületek lényege: helyi szinten is részt vegyenek a polgárok a hat.gyakorlásban csoportosítás: o települési önkormányzatok községi (10000 lakos alatt) városi o megyei önkormányzatok megyei önkormányzatok megye jogú városok önkormányzatai o városi önkormányzat kerületi önkormányzatok
-9-
városi önkormányzat az önkormányzati képvisel testületek függetlenül tevékenykednek egymástól és minden más állami szervt l Önkormányzatok feladatai: települési önkormányzatok o kötelez feladatok: alapfokú oktatás biztosítása egészségügyi és szociális alapellátások biztosítása közutak fenntartása közvilágítás, köztemet fenntartása etnikai kisebbségek jogainak biztosítása o önként vállalt feladatok: környezetvédelmi feladatok településfejlesztés csatornarendszer tisztaság biztosítása kulturális és sport tevékenységek támogatása o az önként vállalt feladatok megoldása csak a kötelez feladatok után történhet, a kötelez feladatok az els k megyei önkormányzatok o kötelez feladatok: kötelesek ellátni azokat a feladatokat, melyeket a települési önkormányzatoknak nem kötelez (megyei korház, fels oktatás) kötelesek biztosítani a megye egészére a közszolgáltatásokat o önként vállalt feladatok: megyei közgy lés dönti el o a kötelez feladatok az els k o a megyei önkor.-ok nem sérthetik a települési önkor-ok érdekeit Önkormányzatok vagyonai: minden önkormányzat rendelkezik vagyonnal a vagyon nem meghatározott, mindig változik 2 rész: o törzsvagyon: forgalomképtelen vagyon csak az önkormányzat rendelkezik vele feladatok végrehajtásához szükséges eszközök o vállalkozói vagyon: forgalomképes, mobilizálható o (állami szinten kincstári és vállalkozói vagyon) önkormányzati vagyon forrásai: o vagyontárgyak bérbeadása o gazdasági társaságokat hozhatnak létre o normatív támogatás az államtól (nagysága a lakosoktól függ) o helyben befizetett bírságok, illetékek o adók megállapítása o céltámogatás az államtól o rendkívüli támogatás (önhibájukon kívül kerü hátrányos helyzetbe) állami pénzb l gazdálkodnak,állami számvev szék feladata >ellen rzés - 10 -
az önkormányzatok vagyona nem meghatározott, nagyon változó. Minden, ami tulajdon lehet,alkothatja az önkormányzat vagyonát. Települési önkormányzatok döntései: saját szervezet és m ködési szabályzat rendeletek alkotása személyi kérdések helyi adók megállapítása településrendezési terv elfogadása más önkormányzatokkal való együttm ködés intézmények alapítása Mikor kell és lehet népszavazást kiírni települési szinten: községek egyesítése és községek szétválása új település létrehozása közös képvisel testület több községnek önkormányzati képvisel testület által meghatározott esetek választópolgárok kérhetik a népszavazást a településeken képvisel k negyede kezdeményezhet népszavazást Települési önkormányzatok szervezete: települések létszáma, lakossága változik minimum 3 képvisel , település lakosságának számával n polgármester hívja össze az alakuló ülést alpolgármestert kell választani (többet is lehet), bizottságokat hozhatnak létre 1 bizottság létrehozása kötelez , ez a pénzügy, továbbá kisebbségi bizottságot kell, ha ezt kérik a lakók vagy a bekerült képvisel k bizottság elnöke+legalább a fele legyen képvisel ,többiek lehetnek „küls sök” minden képvisel testületnek évente minimum 6 ülést kell tartania évente egyszer közmeghallgatást kell tartania az önkormányzatoknak általában egyszer többséggel szavaznak, de rendeletalkotáshoz, szervezeti dolgokhoz, intézmény alapításához, zárt ülés elrendeléséhez szükséges a 2 /3-os többség képvisel k: o 4 évre választják ket o interpellációs jog o javaslat tételi jog (javasolt témát napirendre t zik) o tanácskozási jog Megyei önkormányzatok (megyei közgy lés): polgármester munkáját segíti (ülések és döntések el készítése, segítése) jegyz a f segít , aki részt vesz a végrehajtás felügyelésében is (a jegyz i tisztet pályázni kell, jogi végzettség szükséges hozzá) a jegyz hatósági feladatokat is ellát Végrehajtó hatalom Kormány: végrehajtó hatalom központi szerve kabinetkormányzás van Magyarországon kormány feladatait a kormányprogram foglalja magában (gazdasági fejlesztés, foglalkoztatottság biztosítása, szociális jólét, oktatás, kutatás, élet min ségének védelme, küls -bels béke) összetétele: o miniszterelnök a vezet je - 11 -
o miniszterelnök állítja össze a kormányt o ha a miniszterelnök lemond, a kormánya is megsz nik o miniszterelnök személyére nincs megkötés Miniszterelnök feladatai: kormányülés összehívása kormányrendeletek, határozatok végrehajtásának követése képviseli a kormányt kötelez beszámoltatnia az alárendelt embereket, szervezeteket szerz déseket köthet, tárgyalásokat folytathat a kormány nevében mindenkori belügyminiszter a helyettese hetente tartanak üléseket, tagok több mint a fele jelen van, akkor határozóképes a kormány Miniszterelnöki hivatal: 1998-tól minisztériumi rangja van a kormányf vezeti kormányzati döntések el készítése kormány döntéseinek végrehajtását ellen rzi kormány munkatervének kidolgozása (fél évre el re) kormány döntéseinek kihirdetése kormánybiztos Országos hatáskör szervek (f hatóságok) 1. minisztériumok 2. országos hatáskör , de nem minisztériumi jogállású szervek 3. centrális alárendeltség szervek Minisztériumok: jogszabályokat alkothatnak minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki miniszterek feladata a minisztériumok képviselete a kormányban a miniszter helyettese a politikai államtitkár (miniszterelnök és az lletékes miniszter javaslatára kerül kinevezésre) közigazgatási államtitkár a minisztérium 3. embere (miniszterelnök javaslatára kerül kinevezésre, korlátlan id re) kabinet: o a miniszter nevezi ki a tagjait o a miniszter munkáját segítik Országos hatáskör , de nem minisztériumi jogállású szervek ország egész területére kiterjed szakmai tevékenység kormánynak alárendelten tevékenyked szervek (K&H,stb) minisztériumoknak alárendelt szervezetek (ORFK,stb) Centrális alárendeltség szervek szakmai feladatokat látnak el felügyeleti szervek, ANTSZ, munkavédelmi felügyeleti szerv egyéb szervek (helyi vezet ség, földhivatalok) Független Magyar Bíróságok konkrét jogeseteket tárgyalnak területek: o polgári peres ügyek o büntet jogi ügyek o családjogi ügyek - 12 -
o munkaügy o közigazgatási ügyek ha gazdasági társak között jogvita támad, akkor lehet ségük van választott bíróságot kérni bíróságok szervezeti felépítése: o legfels bb bíróság els fokon tárgyalja: az elnök dönti el, hogy milyen ügyeket tárgyaljanak, illetve azok a büntet ügyek, amelyeknél a legfebb ügyész ide nyújtja be a vádiratot o ítél táblák (Szeged, Budapest, Pécs, Debrecen) megyei bíróságok fellebbezése után kerül ide az ügy o megyei bíróságok polgári és büntet ügyekkel foglalkozik pl. személyes jogok megsértése, szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogok, 10 millió forintot meghaladó ügyek, közigazgatási perek, gazdasági társaságokkal kapcsolatos ügyek, állam elleni ügyek, emberölési ügyek, büntet ügyek (> 15 év) o helyi bíróságok (kerületi bíróságok) egyedi jogvitákkal els szinten foglalkoznak másodfokon is tárgyalásra kerülhetnek az ügyek a megyei bíróságokon a helyi, megyei és ítél táblákon összesítéseket készítenek, melyek a legfels bb bírósághoz kerülnek - a jogi szabályokat egységesen kell mindenhol alkalmazni, és az összesítésekkel ellen rzi a legfels bb bíróság , hogy ez megvalósuljon a bíróságok jogegységi határozatokat dolgoznak ki, így valósul meg a bíróságok vezetése - a jogegységi határozatokban példa ügyeket írunk le és azt, hogy ezeket hogyan kell elbírálni a bíróságok egymástól függetlenül m ködnek, a bírók is bírók nem folytathatnak más keres foglalkozást, és más állami szervnek sem lehetnek tagjai, továbbá politika függetlennek kell lenniük egy bírói tanács alaphelyzetben 3 f l áll, de ett l el lehet térni o fontosabb ügyekben általában b vítik a bíróságot bírói tanács: o bíró o 2 népi ülnök önkormányzati testületek választják civilek nem folyathatnak más tevékenységet bírói tanácsok tulajdonképpen szakosodnak, csak egyfajta ügyekkel foglalkoznak az ülnököket általában a végzettségük alapján teszik be a bírói tanácsba o olyan ügyekkel foglalkozik, melyhez van végzettsége az ügy felülvizsgálatánál már csak szakképzett személyek vehetnek részt a döntésben Jogorvoslathoz való jog: fellebbezés joga, mely csak egy alkalommal használható o utána másodfok már nem fellebbezhet léteznek különleges jogorvoslati esetek is o ha valaki tudja igazolni, hogy eljárásügyi hiba volt, vagy nem vettek figyelembe valamit, akkor lehet szó felújításról - 13 -
a bíróságok el tt mindenki egyenl o a tárgyalások nyilvánosak, de bizonyos esetekben elrendelhetnek zárt tárgyalást (államtitok), ezt a tanács dönti el o a bírói tanácsok által hozott határozatok is nyilvánosak és megtekinthet k az ártatlanság védelme: senkit nem lehet elmarasztalni, amíg nincs valamilyen joger s határozat a bíróság el tt mindenki használhatja a saját anyanyelvét védelemhez való jog o fiatalkorúaknál kötelez a véd o feln tteknél saját maga vagy ügyvéd kontra-diktórius eljárás: a bírói tanácsok csak azokat a tényeket, adatokat vehetik figyelembe, melyek a tárgyaláson elhangzottak Ügyészségek a legf bb ügyésznek beszámolási kötelezettsége van az országgy lés felé az ügyészségnek feladata a törvényesség védelme ügyészi szervezetrendszer (megegyezik a bíróságokéval) büntet ügyekben az ügyészségek képviselik a vádat 1. legfels bb ügyészség 2. fellebbviteli f ügyészségek 3. megyei f ügyészségek 4. helyi ügyészségek feladatok o nyomozás törvényességi felügyeletének biztosítása a büntetés meglegyen, és valóban az kapja, aki megérdemli kérhet pótnyomozást, bizonyítékokat, beleszólhat a nyomozásba o nyomozás hivatalos személy elleni nyomozás, illetve hivatalos személy ellen elkövetett b ntény esetén is igazságszolgáltatás ellen elkövetett b ntény (hamis tanú, hamis vád) o büntetés-végrehajtás feletti vizsgálat a törvényesség betartása miatt o általános min ségi felügyelet, nem sérti-e a rendszert a hozott ítélet Egyéb szervek csoportja Alkotmánybíróság o 11 f s bírói testület, tagjait az országgy lés választja kiemelend vagy 20 éves gyakorlat szükséges a tagsághoz o törvények és jogszabályok el zetes normakontrollja o utólagos normakontroll (mennyire illeszkedik be a jogszabály a hierarchiába) o köztársasági elnök felel sségével kapcsolatok döntések o nemzetközi szerz dések vizsgálata o mulasztásos alkotmánysértés: nem tudják a törvény miatt a hatalomba beleszólási jogukat érvényesíteni
Polgári jog árú jelleg , vagyoni viszonyok szabályozása és bizonyos személyi jogok szabályozása a feladata a polgári jog alanyai a személyek a polgári jogviszony tárgya valamilyen vagyoni tárgy - 14 -
Csoportosítás polgári jogviszonyok tárgy szerint: o vagyoni jelleg o személyi jelleg szerkezet szerint: o abszolút szerkezet (egyik fél ismert) o relatív szerkezet vagyoni jogok: o részegységekre oszlik: tulajdonjog kötelmi jog (követelezett oldal, jogosult oldal) szerz déses jogviszony öröklési jog személyiségi jogok: o részei: személyhez f jogok szellemi alkotások jogai: szerz i jogok
Tulajdonjog alanyai: bármilyen személy, de bizonyos korlátozások vannak tárgya (dolog): minden birtokba vehet dolog lehet (materiális és immateriális) (fizikai dolgok, szellemi dolgok) dolgok csoportosítása: o ingó és ingatlan dolog: földterületek és a hozzá tartozó épület az ingatlan, egyéb az ingó o forgalomképes dolgok, korlátozottan forgalomképes dolgok, forgalomképtelen dolgok forgalomképes: korlátlanul forgalomba adható korlátozottan forgalomképes: bizonyos feltételekkel szerezhet meg a jog felette forgalomképtelen: tulajdonjoga nem változhat meg (állami tulajdonok) o helyettesíthet és nem helyettesíthet dolgok helyettesíthet : helyettesíthet más azonossal (krumpli) nem helyettesíthet : például m alkotás, amely egyedi és nincs másik hasonló o osztható és oszthatatlan dolgok: oszthatatlan: nem osztható részekre, mert például csökken az értéke vagy használhatatlanná válik osztható: szét lehet osztani o elhasználható dolgok, tartós használatra szóló, elhasználhatatlan dolgok elhasználható: ez a rendeltetése (étel, ital) tartós használat: m szaki termékek, melyek sokáig használhatók, de azért nem az id k végezetéig elhasználhatatlan: m alkotások, sokan megnézik, de nem használódik o mellékdolgok alkotó: - 15 -
a f dolgokhoz tartozik, ha elválasztjuk t le, akkor a f dolog nem használható, elértéktelenedik ha valaki birtokolja a f dolgot, akkor az alkotót is tartozék: a f dologhoz tartozik, de elválasztható aki birtokolja a f dolgot, a tartozékot is (el lehet térni ett l a szabálytól) o gyümölcs dologból természetes módon id nként keletkezik a f dolog hozadéka a f dolog tulajdonosát illeti a gyümölcs is el lehet térni o növedék kés bb válik a f dolog részévé a növedék tulajdonjoga a tulajdonosé pl. kin egy bokor a megvett területen a tulajdonjog abszolút szerkezet jogviszony tulajdonos jogai: o tulajdonával rendelkezési joga van o használati jog o birtoklási jog rendelkezési jog: o átadhatja, eladhatja, elajándékozhatja, részben átadhatja, részben eladhatja, tehát rendelkezik vele o fel is hagyhat a tulajdonjogával o csak ingó dolog tulajdonjogával lehet felhagyni használati jog: o használhatja, de nem sértheti mások érdekeit a használattal o a dologgal kapcsolatos költségeket a tulajdonosnak kell fizetni (adó, illeték) o a dologban keletkezett károk is a tulajdonost terhelik – ha más okozta a kárt, akkor a károkozóra áthárítható o más nem használhatja a dolgot a tulajdonos beleegyezése nélkül kivételek: emberi élet menthet meg, vagy nagyobb vagyoni kár elkerülhet a használattal birtoklási jog: o magánál van, hatalmat gyakorol a tulajdona felett o a tulajdonosnak ügyelnie kell, hogy a birtoklási jogát ne vegye el más tulajdonjog megszerzése: o eredeti módon: dolgon egy új, tiszta tulajdonjog keletkezik, tulajdonos nélküli a dolog, miel tt az új tulajdonjog keletkezik o származékos módon: régi tulajdonostól kapja meg a jogot az új tulajdonos csak annyi jogot kaphat az új tulajdonos, amennyi a réginek volt jogfolytonosság van a tulajdonosok között tulajdonszerzési módok: o átruházás: ajándékozás, csere, adás-vétel szükséges a jogcím, pl. ajándékozás dolog átadása - 16 -
o
o o
o
o
o
o
ingatlannál csak akkor történik meg a tulajdonos-váltás, ha a nyilvántartásba bejegyzésre kerül hatósági határozat, árverés: hatósági határozat: válás esetén, ha nem tudnak osztozni, akkor a bíróság eldönti, hogy kié lesz a dolog árverés: kényszereladás - ingatlan esetén származékos, egyéb dolog esetén eredeti a jogszerzés gazdátlan dolgok birtokba vétele elbirtoklás: valaki más tulajdonában lév dolgot bizonyos ideig használ, birtokba vesz és a költségeket is fizeti ha bizonyos ideig megszakítás nélkül használja, akkor megszerzi a tulajdonjogot hivatalosan is (10-15 év) feldolgozás: valaki más dolgát jóhiszem en saját költségén átalakítja saját céljaira egy más min ség dologgá ha ragaszkodik az alapanyag tulajdonosa a tulajdonosi jogához, akkor meg kell térítenie a munkadíját és a saját gazdagodását ha az eredeti tulajdonos lemond, akkor a feldolgozónak kell kifizetni az eredeti nyersanyagot egyesítés: közös tulajdonjog keletkezik, a legdrágább részt beadó igényt tarthat a tulajdonjogra, ekkor meg kell térítenie a többieknek az részük értékét ellenkez esetben neki térítik meg a legdrágább részt találás: a tulajdonos nem hagyott fel a tulajdonjogával, de kikerült a tulajdon a hatásköréb l és valaki megtalálja a tulajdonos ne jelentkezzen egy évig és a megtalálónak meg kell próbálni visszajuttatni az eredeti tulajdonoshoz - ha ezek teljesülnek, utána teljes jogon is az tulajdona lehet nem vonatkozik: tömegközlekedésen talált tárgyak nagyobb érték elrejtett tárgyak (kincs, régészeti leletek) ösztönzik a találót, hogy leadja a talált tárgyat a találót találó díj illeti meg, amelyre igényt tarthat a tulajdonostól, ha a tulajdonos jelentkezett a találó díj nem meghatározott, megegyezés szerint alakul ha nem tudnak megegyezni, akkor bíróság dönti el kincs esetén az államot terheli a találó díj beépítés, ráépítés, túlépítés beépítés: ha valaki idegen anyaggal épít a saját földjére (az anyag más tulajdona volt) ilyenkor a beépít megszerzi a tulajdonjogot, ha megtéríti az anyag árát az eredeti tulajdonosnak csak kisebb mennyiség anyagokra vonatkozik, és olyanokra, amelyek nem bonthatók már ki az épületb l ráépítés: más tulajdonában álló földterületre építkezik saját anyagával nincs el tte megállapodás - 17 -
földtulajdonos döntheti el, hogy mi legyen az épülettel ha igényt tart az épületre, megtérítheti az árát ha a földtulajdonos eladja a földet, akkor az épület tulajdonosa megveheti a földet illetve a földtulajdonos átadhatja a föld használati jogát ha az épület értéke sokkal meghaladja a föld értékét, akkor az épület tulajdonosa dönthet rosszhiszem ráépítés esetén a föld tulajdonosa kérheti az eredeti állapot visszaállítását túlépítés: részben a saját, részben más tulajdonában lév területre épít a föld tulajdonosa (amelyre épített az épít ) dönthet, hasonló esetek vannak, mint a ráépítés esetén o kisajátítás: államnak és önkormányzatoknak van ilyen joga csak ingatlanra vonatkozik közcél érdekében történhet és más módon nem valósítható meg azonnali kártalanításra köteles az állam, önkormányzat o vadak, halak állami tulajdonban vannak, az állam lehet séget adhat eltulajdonításra (vadászatra adhat lehet séget) o öröklés tulajdonjog speciális formái o ugyanazon a dolgon több személynek van egyid ben tulajdonjoga o egyid ben bármit csinálhatnak a dologgal (közös tulajdon) o tulajdoni hányadok megállapítása tulajdonos felek döntenek jogszabály állapítja meg o tulajdoni hányadok alapján gyakorolják jogaikat a tulajdonosok, és viselik a terheket, kötelezettségeket o térben megoszthatják a tulajdon használatát o id ben megoszthatják a tulajdon használatát o csak az egyik tulajdonos használja, a másik átengedi a jogát o megállapodás szerinti nagyságú részeket használják o a közös megegyezést befolyásolja a szerz dés o mindenki úgy használhatja tulajdonát, hogy mások jogait nem sértheti o költségek és kárveszély viselése is a hányadok arányában történik tulajdontársak döntési jogai: o egy tulajdonos is dönthet, ha sürg s intézkedésre van szükség, mert a tulajdon romlik, csökken az értéke o a döntés után értesítenie kell a társakat általában egyszer többséggel döntenek a tulajdonosok, pl. kiadásokról és egyéb általános dolgokról egyhangú döntés szükséges: o rendkívüli kiadások miatt o közös tulajdon egészével való rendelkezés (bérbeadás, eladás) minden tulajdonos társ saját maga rendelkezhet a saját hányadával, de korlátok vannak ha el akarja adni hányadát, a társakat el vásárlási jog illeti meg a megmaradt tulajdonosok védekezhetnek küls személyek bekerülése ellen
- 18 -
ha a tulajdonostársak veszik meg e hányadot, akkor megvehetik közösen illetve a régi tulajdonos dönthet, hogy melyik társának adja el a részét közös tulajdon megszüntetése: o ha a tulajdonosok megállapodnak, bármilyen módon o bíróság döntése alapján: megosztás, ha lehetséges (térben) valamely tulajdonostárs tulajdonába adják eladják árverésen (a bíróság határozza meg az árat), a bevételt a tulajdoni hányad alapján elosztják
Használati jogok (szolgalmak) rendelkezési jog elválik a használati és birtoklási jogtól a rendelkezési jog marad a tulajdonosnál o földhasználat o haszonélvezet o használat o telki szolgalom földhasználat: o a tulajdonos átadja a használati jogot, de úgy, hogy akinek kölcsönadja, építeni kell rajta egy épületet o írásban történik a megegyezés o jogosult használhatja a földet (csak rendeltetésszer en) és szedheti bel le a hasznot o el vásárlási joga van az épület tulajdonosának a területre o jogosul a birtokvédelemre (nem csak az épülettel, hanem a területtel kapcsolatban is) o a föld tulajdonosának el vásárlási joga van az épületre földhasználat megsz nése: o ha id höz volt kötve, akkor az id elteltével (épület sorsáról a szerz désben döntenek) o épület megsemmisülése esetén o megszüntetheti az épület tulajdonosa (jogosult), de csak akkor, ha még nem kezdett el építkezni haszonélvezet: o tulajdonosa átadhatja a birtoklási és használati jogot o mást eltilthat a használatától, a tulajt is o a hasznot a jogosultnak szednie kell o lehet ingó, ingatlan o lehet több haszonélvez o kiterjedhet az egész dologra, vagy ezek egy részére (pl. egyik ház egy telken) o el nem használható dolgok: korlátlan ideig használható dolog, pl. m tárgy, id tartam lejártakor vissza kell szolgáltatni o tartósan használható dolgok: elhasználódhat rendeltetésszer használat során nem rendeltetésszer en nem használható rendeltetésszer használat esetén elhasználódik, nem kell megtéríteni a tulajdonos felé ha id re volt a megállapodás, a letelte után vissza kell adni örökléskor számít a jogszabály, pl. ház tulajdon és haszonélvezet joga - 19 -
a jogosult: o jogok: a dolgot használni javait szedni fenntartást állni kell birtokvédelem joga id legesen felhagyhat a használati joggal átengedheti a használati jogot másnak, ekkor a tulajnak el -használati joga van, ellenértékhez lehet kötni a jog megszüntetése csak a lejáratkor lehet megsz nik a jog ha a jogosult lemond róla a jogosult halálával, nem ruházható át ha a használat tárgya elpusztul o kötelezettségek: rendeltetésszer en kell használni a dolgot átalakításnál csak ha rendeltetésszer en való m ködéshez kell csak értéknövel átalakítás az értéknövekedésre a jogosult igényt tarthat ha a jogosult lemond, a kötelezett használhatja, birtokba veheti a dolgot a rendkívüli költségeket a tulaj állja - ha a jogosult állja, a használat lejártakor visszakérheti az árát használati jog: o a birtoklást javak szedésének egy részét átadja a tulaj o a jogosult a javakat addig szedheti, amíg a saját szükségleteit kielégíti o a használat a jogosulttal együtt él kre is vonatkozik o nem sz nik meg a jogosult halálával, természetes személyekre vonatkozik telki szolgalom: o csak ingatlanra vonatkozik o az egyik telek mindenkori tulajdonosa használhatja a másik telek meghatározott részét meghatározott id tartamra, pl. átjárási szolgalmi jog (ha az ingatlan máshonnan megközelíthetetlen) o szolgalom közm elhelyezésére o vízvételi szolgalom o pince szolgalom o épület szolgalom o szóban, írásban, ráutaló magatartással is lehet szerz dést kötni o 10 év elbirtoklással is szerezhet szolgalmi jogot o bírósággal is lehet szolgalmi jogot kötni o a jogosult: jogok: átjárási jog hozzátartozók is igénybe vehetik megsz nik, ha o lejár az id o megsz nik a szolgalmat kiváltó ok o 10 éven keresztül nem él a jogával o elpusztul a használat tárgya - 20 -
o az érintett telkek tulajdonjoga megsemmisül ha a körülmények megváltoznak, a szolgalmi jog újjáéled kötelezettségek: ne sértse a tulaj javait, érdekeit ha a használat költséggel jár, a költséget arányosan állni kell
Szerz désjog kötelem: o polgári jogviszony, az egyik fél kötelezettséget vállal a másik oldal számára, vagyoni érték szolgáltatásra, a jogosult követelheti a szolgáltatást o szerz déssel keletkezhet, hatósági határozattal szerz déses jogviszony: o alanyai: személy o tárgya: szolgáltató: a kötelezettnek teljesíteni kell pl. munka elvégzése, magatartás kerülése o ingyenes, visszterhes szerz dés a kötelezett teljesít, de nem kap ellenértéket, pl. ajándékozás o osztható, oszthatatlan a szerz déses jogviszony valamelyik oldalán többen állnak mindenkinek a saját részét kell teljesíteni a megfelel felek felé o személyesen, más által is teljesíthet csak a kötelezett teljesítheti, pl. járulékok fizetése vállalkozói szerz dést más is teljesíthet, alvállalkozó o egyedi, fajlagos szolgáltatás nem helyettesíthet (pl. ha elpusztul) krumplit lehet helyettesíteni másik krumplival o alapelvei: szerz déses szabadság mindenki maga dönti el, hogy szerz dést köt-e ha igen, választ partnert ha van partner is, k döntik el, milyen tartalmú szerz dést kötnek o szabályok: meghatározzák, mit kell a szerz désbe írni o szerz déses jogviszony alapjai lehetnek a személyek o a korlátozottan cselekv képesek feltételekkel köthetnek o korlátozások: tilos szerz dések olyan szerz dések, melyeket jogszer en nem lehet megkötni ha meg is kötik, olyan mintha nem lennének például: o jogszabályba ütköznek o kötelez írásban megkötni egy szerz dést és csak szóban kötik, akkor nem érvényes o jogszabály megkerülésével kötötték a szerz dést o lehetetlen szerz dések jogilag lehetetlen (cselekv képtelennel, gyermekkel nem lehet nagy érték szerz dést kötni) - 21 -
fizikailag lehetetlen (fizikailag lehetetlenek a szerz désben írtak) o jó erkölcsbe ütköz szerz dések (uzsorás szerz dés - a kötelezettre nagy teher hárul) kötelez en megkötend szerz dések (jogilag, kényszer) közszolgálati szerz dések: szolgáltató köteles szerz dést kötni, a fogyasztó kénytelen megkötni felel sségbiztosítási szerz dések: kötelez megkötni a vezet knek, vagy bizonyos szakmáknál kötelez tömegszerz dések: fogyasztó hozzá akar jutni a szolgáltatáshoz, köteles megkötni a szerz dést el szerz dés (nem kötelez ): a felek döntik el, hogy megkötik-e, ha megkötik, akkor vállalják, hogy kés bb megkötik a végleges szerz dést is – ezután már kötelez o szakaszai: 1. szerz dés létesítése 2. szerz dés módosítása szerz dés érvénytelensége szerz déses mellékkötelezettségek (plusz, amit egyik fél vállal a másikkal szemben – pl. garancia) 3. szerz dés teljesítése 4. szerz désszegés
- 22 -
o 1. szerz dés létesítése 3 forma lehetséges: szóban ráutaló magatartással írásban írásosság formái: egyszer írásossági forma o begépelik, leírják és aláírják min sített írásbeli, okirati forma (gazdasági társaságok alapító szerz dései) o a feleken túl ügyvéd vagy jogtanácsos is aláírja o az ügyvéd hitelesíti, hogy mindent tartalmaz közjegyz i okirat: o megköttetik a felek között és a közjegyz hitelesíti, tartalmilag is hitelesíti a közjegyz hatósági okirat o bíróság köt meg egy szerz dést, ha azt el szerz dés után nem kötik meg ki köthet szerz dést? megbízás alapján (érintett bízza meg) érintett köti meg megbízás formái: törvényes képvisel köti meg (gyám) szervezeti képviselet, mesterséges személy (kft) nevében természetes személy köti meg jogügyeleti képviselet alapján (meghatalmazás alapján) álképviselet: o semmilyen kötelezettséget nem ró arra, aki nevében kötötték, érvénytelen o ha utólag jóváhagyja az, aki nevében kötötték, akkor él szerz dés lesz szerz déskötés menete: ajánlattétel o ajánlattételi kötöttség, köteles tartani az ajánlatban leírtakat o kell gondolkodási id t adni a másik félnek o nem lehet megtenni más személynek is ugyanazt az ajánlatot, amíg az el nem válaszolt nem fogadja el a kapó az ajánlatot / elfogadja (létrejött a jogviszony) szerz dést az el írtakhoz képest megkötik o akaratnyilatkozat o szolgáltatás o felek aláírása o 2. szerz dés módosítása csak akkor van lehet ség, ha a felek akarata megegyezik módosíthatják az egész szerz dést vagy csak részeket
- 23 -
o 2. érvénytelen szerz dés semmisség (abszolút érvénytelenség) mintha meg se kötötték volna, nincsenek jogok, kötelezettségek megtámadhatóság (relatív) szerz désben érintett valamelyik fél, ha sérelmet érez, megtámadhatja kényszerrel, fenyegetéssel vették rá ha valamelyik fél nem tájékoztatja a másik felet, akkor ez is okot adhat megtámadásra felborul a szerz dés egyensúly (nagy érték különbség) sérelmezett lehet ségei: felszólíthatja a másikat, hogy szüntessék meg a sérelmét (írásban) bírósághoz fordul és ott bírálják el megtámadás határideje 1 év, utána már nem lehet megtámadni (kezdeti id pont: amikor felismeri, hogy sérelme van) o 3. szerz dés teljesítése szerz dés tartalmának megfelel en kell teljesíteni annyit, ami ott le van írva a feleknek együtt kell m ködni, erre kötelezettség van megállapodott határid n belül, vagy meghatározott napon kell teljesíteni, amit a szerz désben meghatároztak ha nem volt megállapodás id pontban o ingyenes szerz dés: jogosult bármikor felszólíthatja a kötelezettet a teljesítésre o folyamatosan teljesítend szerz dések: havonta esedékes, a hónap els felében o ha egyszeri a teljesítés: bármelyik fél kezdeményezheti a teljesítést, de egyidej leg kell teljesíteni a feleknek ha nem állapodtak meg helyben o kötelezett lakó- vagy székhelyén kell teljesíteni o vagy a szerz désb l következhet, hogy hol kell teljesíteni o pénztartozást a jogosult lakó- vagy székhelyén o 4. szerz désszegés esetei: kötelez tájékoztatási kötelezettség elmulasztása lehet, de nem mindig az késedelmes teljesítés teljesítés lehetetlenné válása hibás teljesítés teljesítés megtagadása a megszeg re szankciók hárulnak, ha rosszhiszem ség miatt van, akkor hatványozottan késedelmes teljesítés: nem fogadja a jogosult határid l eltér a kötelezett jogosult felszólítja és nem teljesít kártérítést kérhet a jogosult vagy kötelezett is, ha kára származott
- 24 -
