A gazdaság külsı kapcsolatai

A gazdaság külsı kapcsolatai. Gazdasági növekedés, konjunktúra ciklusok Makroökonómia 10. elıadás

Bacsi-Weisz, Makro10

1

A gazdaság külsı kapcsolatai: • Árupiac: külkereskedelem (X, IM) • Pénz és értékpapír piac: valuták, tıkeáramlás • Munkapiac: nemzetközi munkaerı áramlás, migráció Nyitott gazdaság: az export és import értéke a GDP-hez képest nagy

Nemzetközi fizetési mérleg KIADÁS

I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások (idegenforg!) tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások

II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás III. Jegybanki tartalék változása Bacsi-Weisz, Makro10

IM kapott kimenı kimenı tıkeexport

BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı tıkeimport

devizatartalék növekedése csökkenése 2

1

Nemzetközi fizetési mérleg KIADÁS

I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások

BEVÉTEL

IM kapott kimenı kimenı

EX adott bejövı bejövı

tıkeexport

II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás

tıkeimport

I.egyenleg + II. egyenleg + III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege

devizatartalék növekedése csökkenése

III. Jegybanki tartalék változása

Fizetési mérleg egyenlege = folyó fiz. mérl. egyen. + tıkemérl.egyenl. Ha deficites: jegybanki tartalékok kimerülése

→ hitelfelvétel → kamatfizetés + tıketörlesztés ⇒ fiz. mérleg tovább romlik ⇒ adósságcsapda, fizetésképtelenség Adósságszolgálat: hitel törlesztés + kamatfizetés

Eladósodottság mérése: •1 fıre jutó adósságállomány, •adósságállomány/nemzeti vagyon, •adósságállomány/éves GDP Adósságszolgálati ráta: adósságszolgálat = ---------------------------------------folyó fiz. mérleg bevételei


3

Árfolyamrendszerek Valuta: Egy ország törvényes fizetıeszköze (készpénz) Deviza:Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz) Devizapiac: •Bankok, üzletkötık (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet…) •Globális, 24 órás piac •Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tıkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó

Árfolyamrendszerek fajtái

Fix (kötött) Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz)

Lebegı Rögzített, de kiigazítható

Csúszó leértékelés (szabályos idıközönként azonos változtatás) Bacsi-Weisz, Makro10

• Szabadon lebegı • Irányítottan lebegı • Korlátozottan lebegı • Sávosan lebegı 4

2

Miért változik az árfolyam? KIADÁS




III. Jegybanki tartalék változása

BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı tıkeimport


A magángazdaság szereplıinek valutakereslete és valutakínálata Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Bacsi-Weisz, Makro10

5

A lebegı árfolyamos valutapiac Az árfolyamot a magángazdaság szereplıinek valutakereslete és valutakínálata alakítja. Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Kereslet: Árfolyam (Ft/€)

- € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés)

260 D

250

8000€

10000€

-Tıkeexportırök kevesebb €övezeti értékpapírt vesznek (mert drágul)

-Áru-importırök: a külföldi áru Ft-ban drágább lesz, ezért csökken a kereslete, Valuta (€) - valutakereslet csökken


6

3

A lebegı árfolyamos valutapiac/2 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök

Kínálat: - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) Árfolyam (Ft/€)

-Tıkeimportırök több hazai értékpapírt tudnak venni azonos € -összegért, jobb megtérülés, ezért több Ft-ot akarnak venni €-ért

S

260 250

-Áru-exportırök: a hazai áru Ftegyenértékéért kevesebb €-t fizet a külföldi vevı (olcsóbb), így nı az áru iránti Valuta (€) kereslet, többet lehet eladni, tehát több € 10000€ 11000€ kapunk - valutakínálat nı Bacsi-Weisz, Makro10

7

A lebegı árfolyamos valutapiac/3 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök

Kínálat = Kereslet Áruexport + tıkeimport Árfolyam (Ft/€)

=

S

Áruimport + tıkeexport

255

Azaz

D Valuta (€) 10500€

A fizetési mérleg egyensúlyban van !


8

4

A rögzített árfolyamos valutapiac • Az árfolyamok rögzítettek (pl. aranyhoz, v. más valutához) • Ha az egyensúlyi árfolyam ettıl eltérne: az állam (jegybank) beavatkozási kötelezettsége (ingadozás megengedett egy szők sávban!) Példa: a rögzített árfolyam: 270 Ft/€, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/€ Árfolyam (Ft/€)

S

Az egyensúlyi árfolyamot emelni kell:

270

€ - kereslet növelés v. kínálat csökkentés

260

A jegybank felvásárol

D Q1

10500€

Q2-Q1 €-mennyiséget

Q2 Valuta (€)

Azaz a jegybanki €-tartalék nı A fizetési mérleg többlete!


9

A rögzített árfolyamos valutapiac/2 Példa: a rögzített árfolyam: 250 Ft/€, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/€ Az egyensúlyi árfolyamot csökkenteni kell: € - kereslet csökkentés v. kínálat növelés A jegybank elad Árfolyam (Ft/€)

S

Q2-Q1 €-mennyiséget Azaz a jegybanki €-tartalék csökken

260

A fizetési mérleg deficitje!

250

D Q1

10500€

Q2

Valuta (€)


10

5

Miért változik az árfolyam? KIADÁS


EX adott bejövı bejövı tıkeimport

Az árfolyammódosulás hatása a fizetési mérlegre


III. Jegybanki tartalék változása •



BEVÉTEL

Valuták kereslete és kínálata (egyensúlyi árfolyam) Ft világpiaci kínálata: külföldi áruvásárlásra (IM) + tıkekivitelbıl (tıkeexport) Ft világpiaci kereslete: magyar árueladásért (EX) + tıkebefektetésre (tıkeimport)

⇒ A fizetési mérleg helyzetét befolyásolja • •

Vásárlóerı paritás: a két országbeli árszínvonal-eltérések Kamatparitás elve: a két ország kamatlábainak különbsége alakítja az árfolyamot (Ft keresletét-kínálatát befolyásolja) Bacsi-Weisz, Makro10

11

A reálárfolyam értelmezése Nominálárfolyam: 1 € = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100 € . Importáljuk: hazai ára= 100 ⋅250 = 25000Ft Jövıre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külfölfön 1,05 ⋅ 100 € = 105 € Importáljuk: hazai ára = 105 ⋅250 = 26250 Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1,1 ⋅25000 Ft = 27500 Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nı, azaz € iránti kereslet nı (hasonlóan: az export csökken…)

€ árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft romlik!) Fordítva: ha az €-övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az € árfolyam csökken! Értékpapírpiacon is hasonló (az infláció növekedése a reálkamatlábat csökkenti, tehát a valuta iránti Makro10 befektetési kereslet csökken!) Bacsi-Weisz,

12

6

A reálárfolyam értelmezése/2 REÁLÁRFOLYAM: e = 250 Ft/€ nominálárfolyam , Pkülföld = külföldi árszínv., Phazai= hazai árszínv.

R = e ⋅(Pkülföld/Phazai) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegı árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon ⇒ A fizetési mérleg egyensúlya! Bacsi-Weisz, Makro10

13

Gazdasági növekedés és fejlıdés A gazdasági növekedés: adott szociális, politikai, kulturális felt. mellett a termelés hosszú távú alakulása, feltételei, törvényei A gazdasági növekedés fogalma: a gazd. fogyasztási szükségletkielégítési lehetıségeinek bıvülése, a nemzetgazdaság jólétének növekedése Fejlıdés: a növekedésnél tágabb fogalom, hozzátartozik: egészségi állapot, infrastruktúra, oktatás, kultúra.....

Mérése: yt = Yt /Nt : 1 fıre jutó kibocsátás (GDP) gt = (yt-yt-1)/ yt-1 : a yt növ. üteme A növekedés tényezıi: Növekedési trend: az egyensúlyi kibocsátás növekedése Jellemzıi: • Munkaerıállomány (N) növekedési üteme • Y/N (1 fogl.-ra j. kibocsátás, termelékenység) növ.üteme > N növ.üteme !?. • Tıkeállomány növ. üteme ⇒ Kt / Nt is nı, technikai haladás


14

7

Konjunktúraciklusok


15

Konjunktúra-ciklusok Konjunktúra: (gazdasági) fellendülés Ciklikusság: valamely trendtıl való felfelé és lefelé szabályos eltérések megismétlıdı egymásutánja Konjunktúraingadozás: egy adott gazdaság kibocsátásának periodikusan ingadozó alakulása Az ingadozás 2 fı tulajdonsága: - idıbeli kiterjedés (idıtartam) - kilengés mértéke (amplitúdó) Konjunktúraciklus: az ingadozás egy teljes periódusa, az egyik fellendülés kezdetétıl a másik fellendülésig tart. Bacsi-Weisz, Makro10

16

8

Csoportosítás: 1. fıbb területek alapján: (üzleti élet, pénzügyi, agrárgazdaság, beruházási javak, általános) 2. Idıtartam szerint: - szezonális ingadozások: <1 év (pénzügyek területén) - klasszikus konjunktúraciklus: néhány év (pl. sertésciklus) – Kitchin-cikl. (3-5 év), Juglar-cikl (7-11év) - Kuznets-ciklus: 10-20 év (tartós beruházási javak területén, pl. építıipar, hajógyártás) - Kondratieff-ciklus: 40-60 év (nemzetgazdaság összteljesítménye) - Szuperhosszú ciklusok: 100 év < Bacsi-Weisz, Makro10

17

A klasszikus gazdasági ciklus szakaszai A konjunktúra-ciklusokat elsısorban az aggregált kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlása váltja ki. Zavar bármelyik oldalon egyensúlytalanság konjunkturális ingadozás csúcspont kibocsátás trend recesszió recesszió konjunktúra mélypont

idı Bacsi-Weisz, Makro10

18

9

A klasszikus konjunktúraciklus menete a kereslet csökken

Megnı a kereslet

a termelés növekedése lelassul

Az árukészletek lecsökkennek nı a termelés

csökkennek a beruházások

nı a jövedelem (kereslet tovább nı) nı a foglalkoztatás (csökk. a munkanélküliség)

kereslet tovább csökken (készletek megnınek) csökken a munkakereslet

növekednek a beruházások

FELLENDÜLÉS (kumulatív folyamat)

csökken a jövedelem

VISSZAESÉS (VÁLSÁG) (kumulatív folyamat) Bacsi-Weisz, Makro10

19

A ciklus elemeinek idıbeli kapcsolata: Beruházások, foglalkoztatás, készletek (szándékolt), árszínvonal A termelés alakulásával azonos irányban változnak: fellendüléskor növekednek, hanyatlás idején csökkennek. készletek (nem szándékolt), munkanélküliség A termelés alakulásával ellentétes irányban változnak.

A beruházás és a kereslet változása mindig megelızi a termelés változását. A készletek és a foglalkoztatás változása pedig a termelés változásával azonos idıben jelentkezik. Bacsi-Weisz, Makro10

20

10

A ciklikusság okai Külsı okok: - társadalmi, politikai körülmények (pl. háborúk, forradalmak) - természeti környezet változásai (pl. természeti katasztrófák, erıforrások kimerülése, egyéb körülmények) Belsı okok: - beruházások: a beruházásokban bekövetkezı változások vagy csökkenés) saját nagyságukat (növekedés megsokszorozva hatnak a kibocsátásra. Ez az ún. beruházási multiplikátor. Beruházások változása (∆I) Kibocsátás-változás (∆Y) Bacsi-Weisz, Makro10

21

A multiplikátor hatás - Fogyasztás (C) valamely eleme nı: pl. szoc. juttatások (Č · TR)

Y = C + I + G +X-IM = C0 + Č ·(Y - T0 - z · Y + TR) + I + G +X-IM

Y = C0 + Č · Y + Č · TR - Č · T0 - Č · z · Y + I + G +X-IM Y - Č · Y + Č · z · Y = C0 + Č · (TR - T0) + I + G +X-IM Y · {1 - Č · (1- z)} = C0 + Č · (TR - T0) + I + G +X-IM

C+I’ C+I

1 Y

= ----------------- · { C0 + I + G +X-IM + Č · (TR - T0) }

C

1 - Č · (1- z) 1 ----------------1 - Č · (1- z)

>1

Y

ha C0, I, G …nı,

Y ennél jobban nı (multiplikáció) Bacsi-Weisz, Makro10

22

11

A multiplikátor és akcelerátor hatás A kibocsátás-változás további beruházási kereslet-változást idéz elı. (IS-en jövedelemnövekedés kamatlábcsökkenést okoz) Ez az ún. akcelerátor hatás.

i

IS

Kibocsátás-változás (∆Y) Beruházási kereslet-változás (∆I)

Y

A beruházási multiplikátor és akcelerátor hatás egymást erısítve, kumulatív folyamatként érvényesül.

A multiplikátor-akcelerátor hatás magában hordozza a ciklikusságot: amint leáll a beruházási multiplikátor okozta gyors növekedés, az akcelerátor a beruházások lassítására „ad parancsot” és fordítva. (Keynesi elméletek) Bacsi-Weisz, Makro10

23

A konjunktúra-ciklusok jelentısége: - Állami beavatkozások : (monetáris, fiskális politika, adóztatás, gazd.pol.) - Elırejelzés: megelızı, együtt haladó és lemaradó indexek Bizalmi indexek, várakozások Adaptív várakozás: olyan jövıkép, amelyet a gazd-i szereplık minden idıszakban az elızı idıszakban elkövetett hibák alapján korrigálnak.


24

12

A gazdaság külsı kapcsolatai

Recommend Documents