SEJTBIOLÓGIA Tantárgyfelelős: Oktató: Tanszék: Állatanatómiai és Élettani Tanszék Megkövetelt előzmény:Képzés: Biológus, biológiatanár Periódus: 1 Óraszám: 4+0+0 Kredit: 4 Számonkérés: Kollokvium Tematika Alapozó tárgy, mely az elemi szerkezet- és működésformák sejtszintű integrációját teszi lehetővé. 1.
A sejttani kutatások fő módszerei: fixált sejtek, élő sejtek vizsgálata. Mikroszkópos berendezések (fénymikroszkópia, kontrasztfokozó mikroszkópos módszerek, speciális mikroszkópos módszerek, elektron-mikroszkópia). A sejt- és szövettenyésztés; frakcionálási technikák.
2.
A prokaryota sejt általános jellemzése: összetétel, méret, élet- és táplálkozásmód, belső tagolódás.
3.
Az eukaryota sejt eredete (monofiletikus, polifiletikus hipotézis). Az eukaryota sejt: méret, belső tagolódás, strukturális elemek, sejtorganellumok és azok funkciói.
4.
A sejthártya szerkezeti sémája. A lipidek osztályozása. Neutrális zsírok. Membránlipidek: foszfolipidek (glicero-, szfingo- és foszfolipidek). Glikolipidek. Sejtburok (glikokalix) szerkezete. Membránfehérjék típusai.
5.
A biológiai membránok szerkezete és főbb funkciói. A lipid kettősréteg relatív permeabilitása. Leggyakoribb transzmembrán transzport folyamatok: diffúzió, pórus, csatorna, facilitált diffúzió, aktív transzport, másodlagos aktív transzport. Csatorna- és transzport proteinek szelektivitása. Feszültségfüggő és receptor ioncsatornák. Ionofórok.
6.
Aktív transzport. P-típusú, V-típusú és F-típusú ATPázok jellemzése. Extracelluláris és intracelluláris Na+- és K+-ionkoncentrációk. A Na+–K+-ATPáz és a Ca-ATPáz működésének sémája, alegységek + + szerkezete és szerepe. Na –K -ATPázhoz kapcsolódó másodlagos aktív transzporterek.
7.
A cytoskeleton alapvető szerkezeti elemei. A sejtváz szerepe. A mikrofilamentum-képződés taposómalo mechanizmusa. Mikrovillusok szerkezete. Az aktinkötő fehérjék típusai. Az intermedier filamentumok szerkezete és jelentősége. A mikrotubulusok felépítése és működése. A csilló és a sejtközpont szerkezete.
8.
A sejtkapcsoló struktúrák általános jellemzése. Sejtek stabil kapcsolódásai: tight junction (zonula occludens) szerkezete. Lehorgonyzó kapcsolatok: övdezmoszóma (zonula adherens), fokális kontaktus. Foltdezmoszóma, hemidezmoszóma. A réskapcsolat szerkezete.
9.
A sejtmag (nucleus) és a sejtmagvacska (nucleolus). A sejtmag és a maghártya szerkezete, felépítése, működése. Transzport a magpórusokon keresztül. A sejtmagvacska felépítése és működése.
10.
Az endoplasmaticus reticulum felépítése és működése. A Golgi-készülék szerkezete és működése. Lysosomák és a peroxisomák.
11.
A mitochondrium és a chloroplastis felépítése. A külső és belső membrán permeabilitása. A mitochondrium és a chloroplastis belső membránjának transzportrendszerei. A Mitchell-féle kemiozmotikus elmélet. Elektrontranszportlánc a mitochondrium membránjában és a chloroplastis tilakoidmembránjában. Protongrádiens energiájának felhasználása. A mitochondrium metabolikus folyamatai. Citromsavciklus, terminális oxidáció és oxidatív foszforiláció a mitochondriumokban. A mitochondriális elektrontranszportlánc komplexei (I-IV). A proton-kipumpálás és az ATP-generálás lépései. Mitochondrialis és chloroplastis DNS.
12.
A nukleinsavak genetikai szerepének igazolása. A nukleinsavak funkciója. A molekuláris biológia centrális dogmája. A nukleinsavak építőkövei. A Chargaffszabályok. Nukleinsav bázisok sajátságai, tautoméria.
13.
A nukleinsavak strukturális szerveződése I. A DNS elsődleges szerkezete. Másodlagos szerkezet: H-hidas kölcsönhatások, apoláros kölcsönhatások. Az A-, B-, és Z-DNS jellemzői. A DNS kettőshélix-szerkezete. Denaturáció, renaturáció, hibridizáció.
14.
A nukleinsavak strukturális szerveződése II. A DNS harmadlagos szerkezete. Szupertekercselés: plektonéma, szolenoid. A topoizomerázok jelentősége. Nukleoszóma: az eukaryota szupertekercs-analóg. Kromoszómák kialakulása. A kromoszóma szerveződése: prokaryota nukleoid, eukaryota kromatin kondenzálás. Metafázisos kromoszóma részei.
15.
A DNS-replikáció elve. A szemikonzervatív replikáció kísérletes bizonyítéka: Meselson–Stahl-kísérlet. Théta szerkezet, replikációs villa. A DNS-replikáció menete: Okazaki-fragmentumok. A prokaryota és eukaryota DNS-replikációban mutatkozó hasonlatosságok és különbségek.
16.
A legfontosabb DNS-károsodások és repair-mechanizmusok. Pontmutációk. Spontán mutációk kialakulása, mutagének.
17.
A ribonukleinsavak általános szerkezete. Transzkripció prokaryota és eukaryota sejtekben. A prokaryota és az eukaryota mRNS. Eukaryota mRNS érése: splicing, cap szerkezet, poliadenilálás.
18.
tRNS szerkezete és szerepe, aminoacil-tRNS-ek szintézise. A riboszomális RNS fajtái és funkciói. A prokaryota és eukaryota riboszóma felépítése és szintézise. Transzláció iniciáló, elongációs és terminációs szakasza. A genetikai kód jellemzői.
19.
Fehérjék feltekeredése (folding), chaperone fehérjék szerepe. Fehérjék céltranszportja: kotranszlációs transzport és poszttranszlációs módosulások (ER, Golgi); vezikuláris transzport: szekréciós út, exocitózis. Burkolt vezikulumok (klatrin), membránfúzió. Fagocitózis, pinocitózis, receptormediált endocitózis.
20.
A kémiai jelátvitel típusai. Intracelluláris és plazmamembrán receptortípusok és jellemzőik. A G-proteinek szerkezete és működése. Intracelluláris jelátviteli rendszerek. G-proteinek által közvetített jelátvitel: másodlagos hírvivők (Ca2+, cAMP) szerepe és intracelluláris szintjük szabályozása. Katalikus receptorok jelátvitele. Citokin jelátvitel.
A nitrogén-monoxid jelátviteli szerepe: cGMP szintézise és hatásai. Az intracelluláris jelátvitel jellegzetességei. 21. Az idegi ingerületátvitel alapjai: membránpotenciál; az akciós potenciál kialakulása és terjedése. A kémiai szinapszisok szerkezete, a neurotranszmitterek szintézise, raktározása, felszabadulása és visszavétele/lebontása. Serkentő (glutamát, acetilkolin) és gátló transzmitterek (GABA, glicin) posztszinaptikus hatásai. A nitrogén-monoxid mint neurotranszmitter. 22. A prokaryota és az eukaryota gén szerkezete. A prokaryota és az eukaryota génműködés többszintű szabályozása: transzkripciós, (poszt)transzlációs szabályozás, alternatív mRNS spilcing, pozitív, negatív génreguláció. A lac-operon és a Trp-operon működése. Eukaryota genomok evolúciós jellegzetességei. Transzkripciós faktorok. 23. Alapvető molekuláris biológiai módszerek. A DNS- és RNS-izolálás folyamata. A rekombináns DNS-technikában használt enzimek: a restrikciós endonukleázok működése. Restrikciós analízis. Nukleinsavak elválasztása: gélelektroforézis. 24. A nukleinsavak szekvenciájának meghatározása: a Sanger-féle, lánctermináláson alapuló szekvencia-meghatározás. DNS-próbák jelölése (nick-transzláció, jelölés random primerekkel, láncvég-jelölés). Southern-blot, Northern-blot. Polimeráz láncreakció. 25. Sejtosztódás: mitózis, meiózis fázisainak jellemzői. A sejtközpont osztódása, a magorsó kialakulása és működése. A maghártya lebomlása és felépülése. A meiotikus rekombináció. Gaméták kialakulása. A sejtdifferenciálódás mechanizmusai. Őssejtek. 26. A sejtciklus fázisai és ellenőrző pontjai. Az eukaryota sejtciklus szabályozása: ciklinek, ciklin-dependens kinázok, foszforilázok. A retinoblastoma és a p53 fehérje szabályozó szerepe. 27. Kóros sejtdifferenciálódás: daganatsejtek kialakulása és jellemzői. Celluláris (proto)onkogének, (retro)virális onkogének hatásai. Retrovírusok fertőzési mechanizmusa. A tumorgenezis lépései. 28. Sejtek öregedéséhez vezető folyamatok. Telomeráz aktivitás. A sejthalál formái: nekrózis, apoptózis. Az apoptózis kiváltó és gátló tényezői és molekuláris mechanizmusa: kaszpázok, endonukleázok, transzglutaminázok aktiválódása. 29. Az immunrendszer sejtes és nem sejtes elemei. A haematopoézis sejtvonalai. Limfocita populációk sejtfelszíni markerei és funkcióik. Az antigén bemutatás és felismerés jellegzetességei: antigénfelismerő receptorok, MHC molekulák, koreceptorok. Immunglobulin molekulák felépítése és funkciói. Citokinek csoportosítása és hatásaik. A T- és B-limfociták aktiválódásának jelátviteli mechanizmusa és következményei. 30. A makrofágok, granulociták, hízósejtek és természetes ölősejtek funkciói. A sejtpusztítás mechanizmusai: sejtlízis, apoptózis. A komplement rendszer működése, a komplement faktorok hatásai. A baktériumok, vírusok elleni immunválasz jellemzői. A HIV-1 vírus szerkezete, típusai és fertőzési mechanizmusa. A HIV fertőzés következményei: az AIDS kialakulása. Az allergiás reakció: allergének hatásmechanizmusa, az allergiás mediátorok felszabadulásához vezető folyamatok. 31. Rekombináns DNS létrehozása: ragadós végek összekapcsolása, tompa végek ligálása. Klónozás plazmidba, lambda fágba, cosmid klónozás. Expressziós vektor. Inga vektor. DNS könyvtár. Rekombináns DNS gazdasejtbe juttatása. Rekombináns DNS-t hordozó sejtek szelektálása. Génkönyvtár klónjainak azonosítása.
32. A klónozás fogalma. DNS, sejt és szervezet klónozása. A DNS-klónozás feltételei. Sejtklónozás, szervezet klónozása. Géntechnika gyakorlati hasznosítása: a reproduktív és a terápiás klónozás.
Növényi génmanipuláció. Chimérák, transzgénikus állatok
előállítása.
Könyv: Bánfalvi G.: Molekuláris sejtbiológia, Kossuth Kiadó, 2004. Kapható a DE jegyzetboltjában. Ajánlott irodalom: Darvas Zs., László V.: Sejtbiológia (tanszéki irodán kapható).
Sejtbiológia vizsgakérdések 1. Információ elmélet. Az információ jellemzése. Biológiai információ. Genetikai kommunikáció: elmélet, információs rendszerek, folyamatok, struktúrák. Információs makromolekulák. Elsődleges, másodlagos genetikai információ. 2. Biológiai információ átvitel szabályai. Információ átviteli folyamatok kapcsolatrendszere. A genetikai kód. Kódolási arány. A genetikai kód sajátságai. A polinukleotid láncképződés evolúciója. 3. Környezeti információ: Sejt-sejt kölcsönhatás. Sejtkapcsoló szerkezetek típusai. Sejt-sejt felismerés. Szöveti kapcsolatok (neutrotranszmitterek, szinapszis). 4. Metabolizmus. Bioelemek. Bioszintetikus (anabolikus) és lebontó (katabolikus) utak jellemzése. Celluláris metabolizmus vezérelvei. Molekuláris szerkezet és égéshő, a biológiai energiakvantum (ATP). A metabolikus háló kialakulása. 5. Prokaryota és eukaryota sejt jellemzése: összetétel, méret, élet és táplálkozásmód, belső tagolódás. Az állati és növényi sejt általános szerkezeti sémája. Sejttani kutatások fő módszerei: fixált sejtek, élő sejtek, mikroszkópos berendezések, frakcionálási technikák. 6. Eukaryota sejt eredete (monofiletikus, polifiletikus hipotézis). Az élőlények öt birodalma. Eukaryota sejt: belső tagolódás, strukturális elemek, sejtorganellumok és azok funkciói. 7. Nukleinsavak építőkövei I. Nukleinsav bázisok sajátságai: fényelnyelés, aromás jelleg, hypochrom, hyperchrom effektus, fő és minor bázisok. Bázis analógok: xantin, hypoxantin származékok, antimetabolitok. 8. Nukleinsavak építőkövei II. Nukleotidok cukor komponense. Cukrok metabolikus szerepe. Ribóz konformációk. Nukleotidok foszforsav komponense. Nukleotidokban található kötéstípusok. Makroerg kötések. Bázisok, nukleozidok, nukleotidok nevezéktana. 9. Nukleinsavak strukturális szerveződése I. A DNS elsődleges szerkezete. Másodlagos szerkezet: H-hidas kölcsönhatások, apoláros kölcsönhatások. A, B, Z DNS. Különbségek a DNS és RNS elsődleges és másodlagos szerkezetében. 10. Nukleinsavak strukturális szerveződése II. A DNS harmadlagos szerkezete. Szupertekercselés: plektonéma, szolenoid. Topoizomerázok: Nukleoszóma, az eukaryota szupertekercs analóg. Kromoszómák kialakulása. Kromoszóma szerveződés: prokaryota nukleoid, eukaryota kromatin kondenzálás. Metafázisos kromoszóma részei. Állati sejtek kromoszómái. 11. Plazmidok, vírusok, bakteriofágok. Bakteriális kromoszóma. Mitokondriális DNS. Kloroplaszt genom. Eukaryota genomok. C-érték paradoxon. Ismétlődő szekvenciák. 12. Aminosavak: fehérjeépítő, esszenciális. Peptidkötés jellemzése. Peptidek biológiai szerepe. Peptid hormonok. Fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges
szerkezete. Domének. Natív konformáció, denaturálás. Enzimek pH és hőmérsékleti optimuma. 13. Biokatalizátorok. Enzimek sajátságai. Specificitás: optikai, csoport specificitás. Kulcs-zár modell, indukált illeszkedés. Katalitikus hely. Enzimek csoportosítása. Koenzimek kofaktorok. Michaelis-Menten kinetika. Vmax, KM fogalma, Lineweaver-Burk kettős reciprok ábrázolás. Gátlás típusok. 14. Regulátor fehérjék. Kooperativitás. Allosztérikus fehérjék. Feedback gátlás. Kovalens módosítás, proteolitikus aktiválás. Hemoglobin oxigén kötését befolyásoló tényezők. 15. Bioenergetika. ATP ciklus. Az ATP mint közvetlen energiaforrás. Az ATP regenerációja. 16. Termodinamikai alapfogalmak: termodinamika első és második törvénye, entalpia, entrópia, szabadenergia, szabadenergia változás. Összefüggés a reakció egyensúlyi állandója, Go és az elektromos potenciál között. Membrán potenciál. 17. Kemiozmotikus elmélet. Elektronptranszport lánc a baktérium, mitokondrium membránjában és a kloroplaszt tilakoid membránjában. Protongrádiens energiájának felhasználása. Fotoszintézis vázlata. Proton áramlás iránya az FoF1 komplexen át a baktérium, a mitokondrium és a tilakoid membránján át. 18. A mitokondrium felépítése és metabolikus folyamatai. Szubsztrát szintű és oxidatív foszforiláció. Terminális oxidáció a mitokondriumokban. Mitokondriális elektron transzport lánc komplexei (I-IV). A proton kipumpálás lépései. Az ATP generálás lépései. A mitokondriális oxidáció energetikája. Az elektrontranszport gátlószerei. 19. Fehérjék szubcelluláris lokalizációja. Citoszól, mitokondrium, peroxiszómák, endoplazmatikus retikulum, Golgi, riboszómák fehérjéi és enzimei. Vörösvértestek, zsírsejtek, májsejtek, növényi sejtek jellegzetességei. 20. Organellumok strukturális szerveződése. Spontán szerveződés: vírus nukleoproteinek, ikozahedrális vírusok felszíni strukturáinak alegységei, riboszomális alegységek. A nukleolusz elektronmikroszkópos szerkezete. A riboszóma biogenezis folyamata. 21. Az eukaryota sejt citoplazma matrix granuláris struktúrái: riboszómák, glikogénszemcsék, lipidcseppek. A prokaryota és eukaryota riboszóma szerkezete 22. Citoszkeleton alapvető szerkezeti elemei. A sejtváz szerepe. Aktin polimerizáció mechanizmusa. Mikrofilamentum képződés taposómalom mechanizmusa. Mikrovillusok szerkezete. Az aktinkötő fehérjék típusai. 23. A miozinmolekula szerkezete. Az aktin és miozin szerepe az izommozgásban. Az aktin és a miozin szerepe az állábas mozgásban (filopódiumok, lamellopódiumok). A miozinműködés modellje. 24. A vezikuláris transzport fő molekulái, jellemzői. Vezikuláris transzport mikrofilamentum mentén. A mikrotubulus szerkezete. Mikrotubulus motorfehérjék: kinezin, dinein. Az intermedier filamentumok szerkezete. A centriolum és a centroszóma szerkezete. A centrioláris ciklus. 25. Sejtek mozgása. Az ostorók és csillók szerkezete. Ostorok mikrotubulusok csúszó mozgása dynein és ATP segítségével. Amöboid mozgás. Izommozgás. 26. Sejthártya szerkezeti sémája. Sejtburok (glikokalix) szerkezete. Sejtfelszíni markerek (jelölők) és receptorok (jelfogók). Jelátvitel. Citoszól (szteroid receptor szupercsalád) és membrán (ioncsatornához, G-fehérjéhez, enzimhez kapcsolt) receptorok. Intracelluláris mediátorok (másodlagos hírvivők). 27. Lipidek osztályozása. Neutrális zsírok. Membrán lipidek: foszfolipidek (glicero-, szfingofoszfolipidek). Glikolipidek. cerebrozidok, komplex oligoszaccharid láncot tartalmazók: gangliozidok, vércsoport antigének (A, B, O vércsoport). 28. Sejtek stabil kapcsolódásai: tight junction (zonula occludens) szerkezete, ővdezmoszóma, foltdezmoszóma. A réskapcsolat szerkezete, csatorna (konnexin), hemidezmoszóma, fokális adhézió.
29. A biológiai membránok szerkezete és főbb funkciói. A lipid kettősréteg relatív permeabilitása. Leggyakoribb transzmembrán transzport folyamatok: diffúzió, pórus, csatorna, facilitált diffúzió, aktív transzport, másodlagos aktív transzport. 30. Az egyszerű és facilitált diffúzió sebességének a transzportálandó anyag koncentrációjától való függése. Vmax, Kt. Csatorna és transzport proteinek kapcsolata a transzportált proteinnel. Szelektivitásuk. Feszültségfüggő és receptor ioncsatornák modellje. Ionofórok. 31. A mitokondrium külső és belső membránjának permeabilitása. A mitokondrium belső membránjának transzportrendszerei. P-típusú, V-típusú és F-típusú ATPázok jellemzése 32. Aktív transzport. Extracelluláris és intracelluláris Na+ és K+ ionkoncentrációk. A Na+K+ATPáz működésének sémája, alegységek szerkezete és szerepe. Na+K+-ATPázhoz kapcsolódó másodlagos aktív transzporterek. 33. Az intracelluláris Ca2+-szintet szabályozó mechanizmusok. Ca2+-ATPázok: plazmamembrán, endoplazmatikus és szarkoplazmatikus retikulum ATPáza. 34. H+/K+ ATPáz: előfordulás, alegység szerkezet. A gyomor parietális sejtek savszekréciója. 35. Makromolekulák és részecskék internalizálása. Membránfúzió endo- és exocitozis során. Fagocitózis, pinocitózis, receptor által közvetített endocitózis. Receptor-ligand kölcsönhatás. LDL, transzferrin, immunglobulinok felvétele endocitózissal. Klatrin, burkolt vezikulumok. Vírusfertőzés endocitózissal. 36. DNS replikáció elve. Szemikonzervatív replikáció kísérletes bizonyítéka: Meselson -Stahl kisérlet. Théta szerkezet, replikációs villa. DNS replikáció menete. Prokaryota és eukaryota DNS replikációban mutatkozó hasonlatosságok és különbségek. 37. Legfontosabb DNS károsodások és repair mechanizmusok. Pontmutációk. Spontán mutációk kialakulása. Ames próba. Malignus transzformáció. Többszörös szomatikus mutációk jelentősége a tumorsejtek kialakulásában. 38. Transzkripció prokaryota sejtekben. Erős és gyenge promoterek, konstitutív gének. Operon, represszor, pozitív szabályozás. Transzkripció gátlószerei. A lac operon működése. 39. Eukaryota gén szerkezete. Eukaryota génműködés szabályozása. 40. Eukaryota mRNS érése. Splicing I, II, III-as típus), cap szerkezet, poliadenilálás. Különböző polipeptidláncok szintézise egy eukaryota génről. 41. Állati vírusok csoportosítása replikációs mechanizmusuk szerint. Retrovírusok replikációja. Onkogén DNS vírusok replikációja. Fágok replikációja: litikus, lizogén út. 42. tRNS szerkezete, szerepe, aminoacil-tRNS, riboszóma ciklus. Transzláció iniciáló, elongációs és terminációs szakasza. Fehérjeszintézis gátlószerei. 43. Poszttranszlációs módosulások. Fehérje céltranszport. Fehérje splicing mechanizmusa. Sejtek öregedése. Öregedés okainak magyarázata: öregedési elméletek. Sejtek halála. Nekrozis, apoptózis. Az apoptózis okai. p53 fehérje szerepe. 44. A bakteriális és eukaryota sejtciklus. Spóraképződés. Sejtciklus szabályozása. Sejtciklus fázisai és ellenőrző pontjai. Az eukaryota sejtciklus szabályozása. Növekedési faktorok, ciklinek, ciklin-dependens kinázok. 45. Rekombinációs DNS technikában használt enzimek: restrikciós endonukleázok, terminális nukleotid transzferáz, alkalikus foszfatáz, polinukleotid kináz, DNS polimerázok, DNS ligáz, S1 nukleáz, exonukleázok, reverz transzkriptáz. Restrikciós analízis. Hibridizációs eljárás. Génpróbák. DNS ujjlenyomat. 46. Nukleinsav szekvencia meghatározás. Maxam-Gilbert eljárás, DNS szekvencia meghatározás láncterminálással. DNS próbák és gének szintézise. Aminosav szekvencián alapuló DNS próba. 47. Klónozás fogalma. DNS, sejt és szervezet klónozása. DNS klónozás feltételei. Rekombináns DNS létrehozása: ragadós végek összekapcsolásával, tompa végek ligálása, homopolimer végek kapcsolása, olionukleotid linker alkalmazása. DNS klónozás plazmidba, lambda fágba, cosmid klónozás. Expressziós vektor. Inga vektor.
48. DNS könyvtár. cDNS előállítása és klónozása. cDNS könyvtár. Génkönyvtár klónjainak azonosítása. Rekombináns DNS gazdasejtbe juttatása. Rekombináns DNS-t hordozó sejtek szelektálása. 49. Polimeráz láncreakció. Sejt klónozás, szervezet klónozása. Géntechnika gyakorlati hasznosítása. Növényi génmanipuláció. Chimérák, transzgénikus állatok előállítása. 50. Hemopoézis sejtvonalai. Limfocita populációk markerei. Makrofágok funkciói. A HIV fertőzés mechanizmusa. 51. Ig-molekulák felépítése. Az antigénfelismerés jellegzetességei. MHC. Citokinek csoportosítása. Komplement rendszer. Limfociták jelátviteli mechanizmusa. Alapvető képletek Általános képlet: éter, félacetál, tiofélacetál, észter, lakton (belső észter), savanhidrid, savamid, tioéter, tioészter, diszulfid, alkohol, enol, fenol, aldehid, keton, olefin, peptid, primer amin, szekunder amin, tercier amin, kvaterner ammónium bázis, nitrovegyület, alkánaok (metán, etán, propán, bután), karbonsavak homológ sora (hangyasav, ecetsav, propionsav, vajsav, valeriánsav, kapronsav, palmitinsav, margarinsav, sztearinsav), hidroxikarbonsav, oxokarbonsavak (glioxalát, piruvát, acetacetát, oxálacetát, alfa-ketoglutarát),dikarbonsavak homológ sora , aldehid, keton, szénhidrogén, szénhidrát. Glicerin, 2,3 -biszfoszfoglicerinsav, foszfoenolpiruvát, hexán, ciklohexán, cisz dekalin, transz dekalin, benzol, naftalin, alfa naftol, antracén, fenantrén, izoprén Aminosavak, peptidek: peptidkötés, fehérjékben előforduló 20 aminosav, dipeptid, tripeptid, glutation (gammaglutaminil- ciszteinil-glicin) Szénhidrátok: trióz: glicerinaldehid, tetróz: eritróz, treóz, pentóz: ribóz, dezoxiribóz, hexóz:glukóz, fruktóz, galaktóz, mannóz, glukózamin, N-acetilglukózamin (NAG), N-acetilgalaktózamin, diszaccharid: szaccharóz, laktóz, maltóz, poliszaccharid: keményítő szerkezete, glikogén szerkezete Lipidek: sztearinsav, palmitinsav, olajsav, linolsav, linolénsav, arachidonsav, neutrális zsirok, foszfatidsav, foszfatidilkolin, foszfatidiletanolamin, foszfatidilszerin, foszfatidil inozitol, szfingozin, ceramid, szfingomielin, cerebrozid Szterán vázas vegyületek: Szterán (gonán, ciklopentanoperhidrofenantrén) váz számozása. A, B, C, D gyűrűk térállása. Szteroidok alapváza: Ösztrán (C-18), androsztán (C-19), pregnán (C-21), kolán (C-24), kolesztán (C-27), ergosztán (C-28), koleszterin, kolekalciferol (D3 vitamin), ergokalciferol (D2 vitamin). Nuleinsav bázisok,bázis analógok, nukleozidok, nukleotidok: adenin, guanin, hipoxantin, xantin, húgysav, adenozin, guanozin, koffein, teofillin, teobromin timin, uracil, citozin, timidin, uridin, citidin (bázisok laktim-laktám alakjai) AMP, ADP, ATP, dAMP, dADP, dATP UMP, UDP, UTP CMP, CDP, CTP, dCMP, dCDP, dCTP dTMP, dTDP, dTTP GMP, GDP, GTP, dGMP, dGDP, dGTP cAMP, cGMP DNS láncrészlet (egyszálú DNS) Tankönyv: Bánfalvi G: Molekuláris sejtbiológia Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004. ETO 577.2(075.8 440 p. ill.
Sejtbiológia gyakorlatok 1.
Az interfázisos sejt I. Heterogén összetételű sejtpopuláció kvali- és kvantitatív
jellemzése 2.
Az interfázisos sejt II. Citokémiai reakciók: a nukleinsavak, szénhidrátok kimutatása
és az enzimlokalizáció a sejtben. 3.
A sejtciklus I. Az interfázisos és mitotikus sejt sajátosságai.
4.
A sejtciklus II. A mitotikus sejtek szerkezetének és kromoszómáinak vizsgálata.
5.
A sejtdifferenciálódás I. A normális növekedésű sejt transzformációja.
6.
A sejtdifferenciálódás II. Az abnormális növekedésű sejt morfogenezisének
sajátosságai. 7.
A sejt finomszerkezetének tanulmányozása TEM és SCAN preparátumokon I.
8.
A sejt finomszerkezetének tanulmányozása TEM és SCAN preparátumokon II.
