Témakörök Gazdasági szabályozás 9. hét A verseny megjelenése a szabályozott ágazatokban
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
• A közszolgáltatás értelmezései • A szabályozás reformja • Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Verseny és egyetemes szolgáltatás
Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
A közszolgáltatás értelmezései • A közszolgáltatás fogalmának kínálati, keresleti, elosztási szempontú megközelítései • Kinálati • Az állam mint a szolgáltatás nyújtója felléphet szociális okokból vagy a piac zavarai miatt • Az állam nyújthatja közvetlenül, állami, állami tulajdonú szervezetek révén – ezek jelentős részét az elmúlt évtizedekben világszerte privatizálták, mert rossz hatékonysággal működtek • Az állam nyújthatja közvetett módon, magántulajdonú, de az állam által befolyásolt eszközökkel
A közszolgáltatás értelmezései • Keresleti • Alapvető fontosságú • Egyetemes • Mindenki által keresett • Mindenki számára elérhető • Mindenki számára megengedhető
• Elosztási • Nem piaci közvetítéssel (SGI – services of general interest) • Piaci közvetítéssel (SGEI - services of general economic interest)
• Költségvetésből finanszírozva (pl. oktatás) • Speciális jogok nyújtásával (pl. koncessziók) • Állami szabályozás (pl. távközlés, közlekedés, energiaipar)
• Az állam nyújthatja vegyes módon (vegyes tulajdon)
A szabályozás reformja, USA • Szabályozott piacok kutatása a hatvanas évek közepétől • költségemelkedés és tarifaemelés viszonya (rate-of return szabályozás) • Szolgáltatók és fogyasztók közötti viták, érdekcsoportok szerveződése
A szabályozás reformja, USA • •
• Technológiai változások • Infláció (költséginfláció) a hetvenes évek eleje óta • verseny költségcsökkentő hatású
• Túlszabályozás felesleges költségeket gerjeszt (becslés: évi 100 md dollár)
•
1974 - Ford elnök - Domestic Council Review Group on Regulatory Reform 1978 - Carter - Regulatory Analysis Review Group - 100 millió dollárnál nagyobb kihatású szabályozások felülvizsgálata 1981 - Reagan - Presidential Task Force on Regulatory Relief
1
A szabályozás reformja, USA Példa a változásra:
• •
• •
szabályozással foglalkozó kutatások elsősorban a hatékonyság növelése nem pedig az infláció csökkentése kérdésével foglalkoztak gazdasági válságtünetek (infláció), makro-és mikroökonómiai kérdésfeltevések és válaszok reformban, enyhítésben, feloldásban érdekelt csoportok aktivizálódása
A szabályozás reformja Nagy-Britannia • 1967 - árazás határköltségen, beruházási döntések szigorú pénzügyi számítások szerint, közvetlen és explicit támogatások • Határköltséges árazás mindenáron való erőltetése a támogatások megnövekedését és az adózáson keresztül másutt újabb torzulásokat eredményezett • A támogatás lehetősége a költségcsökkentés ellen hatott
A szabályozás reformja Nagy-Britannia • A hatékonyságjavító erőfeszítések kudarcának főbb okai: • az állami cégek vezetése sosincs teljes mértékben piaci mechanizmusoknak kitéve • a kormányzat, de még a törvényhozás is gyakran a pillanatnyi, sürgető problémák megoldási eszközeként kezeli az állami cégeket
A szabályozás reformja Nagy-Britannia • Hálózatos szolgáltatások állami tulajdonban, az állami tulajdon lebontása új típusú szabályozási intézményeket és szabályozási formákat hívott életre • Kísérletek a hatvanas és hetvenes években az állami szektor hatékonyságának javítására
A szabályozás reformja Nagy-Britannia • 1978 - visszatérés részben az átlagköltséges árazáshoz, 5 %-os (reál) megtérülési ráta bevezetése a meglévő tőkére vetítve, profit/veszteség mértékének előírása (költségcsökkentés, bérköltség) • 1980 - az új Versenytörvény felhatalmazta az MMC-t , hogy hatékonysági vizsgálatokat végezzen az állami cégeknél (pl. 1981 CEGB)
A szabályozás reformja Nagy-Britannia • Feladat: a cégeket a politikától távolabb vinni, piaci mechanizmusok hatásainak jobban kitenni, a piaci struktúrákat újragondolni, a versenyt erősíteni • A brit hálózatos szolgáltatók privatizálása és piacaik szabályozása, liberalizálása egyidejűleg megoldandó feladat volt, eladásra mindig egy cég és a hozzá tartozó szabályozás került
2
A szabályozás reformja Nagy-Britannia • • • • • • •
•
1984 - British Telecom, Oftel 1986 - British Gas, Ofgas 1989 - Water, Ofwat 1990 - 1991, CEGB, Offer 1996 - British Rail, ORR 2000 - Post Office, Postcomm Szabályozó szervezetek összeolvadása • Offer, Ofgas ⇒ Ofgem 2000 • Oftel, ITC, RA, Rau, BSC ⇒ Ofcom 2004 Versenyszabályozás átalakulása • MMC ⇒ CC 1999
A szabályozás reformja • Szabályozási reform első hulláma - EU 1998-2003 • Távközlés 1998, posta 1999, villamosenergia 2000, gázszolgáltatás 2001, vasút 2003 • Kizárólagos jogok megszüntetése • Kötelező jellegű piacnyitás • Ágazati és versenyszabályozás közeledése • Ex ante szabályozási piacok • Jelentős piaci erő vizsgálata
• Piaci erőfölény, vállalati összefonódások • További gyorsítás • Lisszabon, Barcelona • Elektronikus kommunikáció 2002 • Gáz, villamosenergia 2003
Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Versenyelemek megjelenése • Termelés, hálózathoz való hozzáférés • Költségcsökkenés, befagyott költségek
• Technológiai újdonságok • Termelés • Szállítás, elosztás
• Szabályozási eszközök • Kilépési díj • Hozzáférés, összekapcsolás • Vertikális szétválasztás, számviteli szétválasztás
A szabályozás reformja • EU sajátosságok (állam szerepe, mentességek) • Eredmény • Megtámadható piacok, hatékonyságnövekedés új forrásai, több szektorú szolgáltatók • Az infrastruktúra és a rajta nyújtott szolgáltatás elkülönítése, vertikális, számviteli, szervezeti szétválasztás • Szabályozás új szempontjai: unbundling, összekapcsolás, hozzáférés, szűk keresztmetszetek
Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Monopóliumok létrejötte, a piac jellegzetességei • Szabályozás, kizárólagos jogok • Integrált szervezetek • Méretgazdaságosság és innováció
• A monopolhelyzet meggyengülésének okai • • • •
Alapkutatások szerepe Tüzelőanyagárak, beruházási költségek Környezetvédelem szerepének növekedése Ár, fogyasztás, finanszírozás
• Az új piaci helyzet összetevői • Új belépők, független áramtermelők • Földgáz • Gázturbina
Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Kutatás.fejlesztés ösztönzése • Intézményi struktúra • Társadalmi veszteségek • Önkéntes ill. kötelezés
• Piaci határok megváltozása • Többszektorú szolgáltatók • Szabályozás kereteinek átrendeződése
3
Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban
Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban
• A piacnyitás és verseny előnyös hatásai • Termelékenység emelkedése • Fogyasztóorientált magatartás, fogyasztók megnyerése, innovatív szolgáltatások • Keresztfinanszírozás megszüntetése • Árak csökkenése, költségekhez igazodása
Forrás: Newbery [1999] 172.o.
Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban
Technológiaváltás, verseny és szabályozás a villamosenergia-iparban • Új problémák • Természetes monopólium elemek újraszabályozása • Ellátásbiztonság • Koordináció – áramkimaradások • Egységes belső piac – határkeresztező kapacitások
Forrás: Newbery [2004] 32.o.
Verseny és egyetemes szolgáltatás • Közszolgáltatás • nem piaci • piaci - az egyetemes szolgáltatást erre a körre értelmezik
• EU-ban 1993 óta használják • jelentése: mindenki számára elérhető (megfizethető) áron, magas színvonalú szolgáltatást kell nyújtani
Verseny és egyetemes szolgáltatás • Alapelvek • • • •
egyenlőség egyetemesség folyamatosság alkalmazhatóság
• Időben változó kategória
4
Verseny és egyetemes szolgáltatás • Ágazatonként eltérő jellegű • hozzáférés és kizárás • differenciált szolgáltatások
• Egyetemes szolgáltatás meghatározása a távközlésben • műszaki paraméterek • technológiailag semleges
Verseny és egyetemes szolgáltatás • Hagyományos megoldás: keresztfinanszírozás • A keresztfinanszírozás problémái • • • •
Hatékonyság romlása Nagyság önkényes és nem mérhető Nem eléggé célzott Beruházást nem ösztönzi
• szolgáltatás típusok • társadalmi célok
Verseny és egyetemes szolgáltatás • A keresztfinanszírozás alternatívái • Verseny a támogatásért • Központi alap • Utalványok, voucher
• Az egyetemes szolgáltatás koncepciója
Verseny és egyetemes szolgáltatás • Támogatás szétosztásának lehetőségei • versenyeztetés • szolgáltatók támogatása • verseny-semlegesség
• fogyasztók közvetlen támogatása
• Hozzáférés és szolgáltatás megkülönböztetése • Költség alapúság és finanszírozás • Ágazati eltérések
Verseny és egyetemes szolgáltatás • Az egyetemes szolgáltatás költsége: a kötelezettséggel illetve a nélkül működő szolgáltató pénzügyi teljesítménye közötti különbség • Számításához meg kell állapítani: • • • •
gazdaságtalanul ellátott területeket illetve fogyasztókat elkerülhető költségeket bevétel-kiesést az egyetemes szolgáltatásból származó piaci előnyöket
5
