TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI VÉLEMÉNYEK ELBÍRÁLÁSA

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat

POLGÁRMESTERE

Iktatószám: K/1857/2014/XI Ügyintéző: Móré Tünde Telefon: 43 38 386 E-mail: more [email protected]

Tárgy: Budapest Főváros X. kerület, Kőbányai Önkormányzat Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása a Kerepesi út - Pilisi utca 40907/7 telek ÉK-i határa - Rákos patak vonala Erdőterület Ny-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa utca által határolt területegységre vonatkozóan

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI VÉLEMÉNYEK ELBÍRÁLÁSA A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valarnint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 39. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében, a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendelet 3. rnelléklet 3. pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának a Kerepesiút-Pilisi utca- 4090717 telek ÉK-i határa- Rákos patak vonala - Erdőterület Ny-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa utca által határolt területegységre vonatkozó módosítása tárgyában a véleményezési eljárás során beérkezett vélemények elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról a nyilatkozó állarnigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetésben résztvevők észrevételeire adott válaszokban, valamint az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvében foglaltakkal egyetértve hozom meg a döntésemet Megállapítom, hogy a településrendezési terv tervezetének vélernényezési szakaszában további eltérő vélemény nem maradt fenn. INDOKOLÁS A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat (ll 02 Budapest, Szent László tér 29.) megbízása alapján elkészült a Budapest Főváros X. kerület, Kőbányai Önkormányzat Kerületi Várasrendezési és Építési Szabályzatának a Kerepesi út - Pilisi utca - 40 90717 telek ÉK-i határa- Rákos patak vonala- Erdőterület Ny-i határa- Pesti határút-Sárga rózsa utca által határolt területegységre vonatkozó módosítása. A településrendezési eszköz rnódosításának véleményeztetése a Korm. rendelet 32. § (l) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti teljes eljárás alkalmazásával történik. A Korm. rendelet 38. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a vélernényezési eljárás során az eljárásban résztvevőknek a kifogást emelő véleményüket jogszabályi hivatkozással, vagy szakmai indokolással kell igazolniuk Az államigazgatási szervek részére a véleményezési eljárás során adott észrevételeik rnegválaszolásra kerültek a rnellékletben megfogalmazottak szerint. A fennmaradt eltérő vélemények tisztázása érdekében egyeztető tárgyalás összehívására került sor a Korm. rendelet 39. § (l) bekezdésében foglaltak alapján, rnelynek eredményeként nem maradt fenn további eltérő vélemény.

1102 Budapest, Szent László tér 29. *Levélcím: 1475 Budapest, Pf 35 Telefon: 433-8201 *Fax: 433-8221 *E-mail: [email protected] Honlap: www.kobanya.hu

A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a településfejlesztéssel és településrendezéssei összefiiggő eljárásaiban a partnerségi egyeztetés szabályait a településfejlesztéssel és településrendezéssei összefiiggő partnerségi egyeztetés szabályainak megállapításáról szóló 326/2013. (VI. 27.) KÖKT határozattal állapította meg. A Kerületi Várasrendezési és Építési Szabályzat módosításának tervezete a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően 2014. március 20. és 2014. április 20. között került közzétételre, melynek során a lakosság, az érdekképviseleti szervek, a civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek a tervezettel kapcsolatosan j avaslato kat, észrevételeket tehettek, véleményt nyilváníthattak. A partnerségi egyeztetés során egy lakostól érkezett észrevétel, amely részben beépült e tervbe, részben nem került elfogadásra a mellékelt válaszlevélben megfogalmazott indoklás alapj án. A Korm. rendelet 39. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a véleményezést követően a beérkezett észrevételeket - egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is - ismertetni kell a képviselő­ testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31120 ll. (IX. 23.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 3. pont 3.24. alpontja értelmében a Polgármester dönt a településrendezési terv véleményezését követően beérkezett vélemények elfogadásáról vagy el nem fogadásáróL A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolássallátja el. A véleményezési eljárás során beérkezett vélemények elfogadásáról és el nem fogadásáról a nyilatkozó államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetésben részt vevők észrevételeire adott válaszokban, valamint az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvében foglaltak szerint hoztam meg döntésemet A településrendezési terv tervezetének véleményezési szakaszában további eltérő vélemény nem maradt fenn.

Budapest, 2014. május"

"

2014 MÁJ 2 t

Melléklet: Az államigazgatási szervek észrevételeire adott válaszok - Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve A partnerségi egyeztetés során érkezett észrevétel és válasz

2

VÁLASZOK ÉS INDOKLÁSOK

a BUDAPEST X. KERÜLET, Kerepesiút-Pilisi utca-40907/7 telek ÉK·i határa- Rákos-patak vonala- Erdőterület NY-i határaPesti határút-Sárga rózsa utca által határolt terület KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE (KSZT) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38.§-a alapján érkezett

VÉLEMÉNYEZÉSISZAKASZ észrevételeire V é le m é n y e z ő :

Észrevétel:

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Iroda

- 1. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottsága a településfejlesztési koncepcióró/, az integrált településfej'lesztési stratégiáról és a településfej/esztési koncepcíóról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a telepO/ésrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szó/ó 314/2012.(X/.8.) Karm. rendelet 38.§-ában valamint Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő­ testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szó/ó 1612013.(111. 22.) önkormányzati rendelete 9.§ (8) bekezdéséhez rendelt 2.számú me/lék/et 111./A/4. ponljában nyert felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy a Budapest Főváros X. kerület, Kerepesi út- Pilisi utca- 4090717 hrsz-ú telek ÉK-i határa - Rákos-patak vonala - Erdőterület Ny-i határa - Pesti határút Sárga rózsa utca által határolt területre vonatkozó Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat mgdosítás jóváhagyását támogatja. - 1.) A beépítés intenzitásával kapcsolatban A Képviselő-testület nem ért egyet: - az új beépítés területén kialakított intézményi övezet 9 O méterben meghatározott építménymagasság kialakításával, mert az. kedvezőtlen városképi sziluettet eredményez, mind a X., mind a XV/. kerület területén lévő beépített környezet 5,0-5,5 méter építménymagasságához viszonyítva. - Az L4 keretövezet intenzitását meghaladó építménymagasság, beépítési lehetőség alkalmazásával.

Főépítészet

(/ktsz: 22-51512014.01.31.)

Budapest Főváros XVl. kerületi Önkormányzat Polgármester (lkt.sz: 111630-0612014.)

Válaszok és indoklások:

l Választ nem igényel.

A 93/2014.(1.29.) Főv. Kgy.h.-nak megfelelően az 1-X/SZ-L-02 építési övezet legnagyobb építménymagassága 7,5 méterben kerül meghatározásra. A tervezési területre hatályos Szabályozási terv (Budapest Kőbányai Önkormányzat 52/2001. (XII.18.) sz. ÖK. rendelete) L4 és l építési övezetekbe sorolja a területet, mégis nagyobb beépíthetöséget biztosít jelen tervnéL A hatályos építési övezetek például: - L4-X/3 beépíthetősége 50%, max. sztm. 1,00, - L4-X/4 beépíthetősége 75%, max. sztm. 1,00, 1-X/1 építési övezetben a beépíthetőség 80%.

- Az ökológiai hálózat egy részének lakótelken való megjelenése vel.

- Az új beépítésű területnél megjelenő zártsorú beépítés alkalmazásával.

- Az egyes területrészeken alkalmazott 30%-os beépíthetőség biztosításával, mert az a legfeljebb 25% beépíthetőséget jelentő, L4 keretövezet homogén környezetében indokolatlan.

- A tömb-telek beépítés alkalmazásával - a többszörös hatlaká~os, két-három szintes épületei idegen testként jelennek meg a városszerkezetben, város képben.

- A szabályozás alátámasztó munkarészében prognosztizált 1800 lakás egyes területeken a lakásszám rögzítések hiányával, mert így az övezetek, beépftés, építménymagasság által biztosított lehetőségek a teil/ezettnél több lakás elhelyezésére adnak lehetőséget. A fentiek alapján a Képviselő-testület állásponlja szerint a szabályozási tervben megállapított, az Étv. 60.§ (10) bekezdésében foglaltak alapján övezetek létrehozása, a TSZT területfelhasználásának megfelelő, egyéb alkalmazható keretövezetnek megfelelő szabályozási keretterv módosítása nélkül, az építési övezet megállapításának nem felelnek meg. A Fővárosi Önkormányzat

Az L3-X/SZ-06 építési övezet a 93/2014.(1.29.) Föv. Kgy.h. alapján megfelelő, az 1-X/SZ-L-02 építési övezet legnagyobb építménymagassága 7,5 méterben kerül meghatározásra. Az ökológiai hálózat két telket érint, melyen kötelező érvényű szabályozási elemként a . telek zöldfelületként fenntartandó része" jelölés szerepel, tehát a telek azon része nem beépíthető és kötelezően zöldfelületnek kell lennie. A javasolt telkek az FSZKT alapján építési joggal rendelkeznek, nem új kijelölésről van szó. A zártsorú beépítés korszerű, a mai lakossági igényekhez alkalmazkodó sorházas és átriumházas beépítésnek lehetőséget ad, amely illeszkedik a szabadonálló családiházas környezethez. A hatályos Szabályozási terv is tartalmaz zártsorú beépítési méddal rendelkező építési övezeteket (L4-X/4, 1-X/1 ). A sűrűbb, 30 %-os beépíthetőséggel járó kialakítás fenntarthatóbb (pl. közműellátottság szempontjából), mégis emberléptékű és élhető. A tervezési területre hatályos Szabályozási terv (Budapest Kőbányai Önkormányzat 52/2001. (XII.18.) sz. ÖK. rendelete) L4 és l építési övezetekbe sorolja a területet, mégis nagyobb beépíthetöséget biztosít jelen tervnél. A hatályos építési övezetek például: - L4-X/3 beépíthetösége 50%, max. sztm. 1,00, - L4-X/4 beépíthetösége 75%, max. sztm. 1,00, - 1-X/1 építési övezetben a beépíthetőség 80%. Jelen szabályozási terv a KVSZ módosítása, így a korábbi (2012.08.06-ig hatályos) OTÉK-nak kell megfelelnie a tervnek, amely épületenként 6 lakásban maximalizálja a rendeltetési egységek számát. A tömblelkes kialakítás városépítészeti szempontból előnyösebb megoldáshoz vezethet, mint ha telkenként egy többlakásos társasház áll, mivel a tömbtelkek alkalmazása lehetőséget ad az épületek élhető elhelyezésére, nagy zöldfelületek, udvarok kialakításra. Az épületek léptéke nem nagyobb, mint, ha önálló telkeken állnának, viszont szabadabb az elhelyezhetöségük. A lakásszám az övezetekben megengedett paraméterek maximális mértéke alapján került kiszámításra átlagos 100 m2 bruttó lakásalapterülettel számolva. A Fővárosi Közgyűlés 93/2014.(1.29.) számú határozatával hozzájárulását megadta, feltétellel. A hozzájárulás feltételeként meghatározott építménymagasság csökkentés az Alkér utca Cserkesz utca - Szlávy utca - Gergely utca által határolt tömbben átvezetésre került. Az 1-X/SZ-L-02 építési övezet legnagyobb 2

hozzájárulása szükséges az övezet kialakításához.

• _J

építménymagassága 7,5 méterben kerül meghatározásra.

előírásait

·

A Képviselő-testület a következők figyelembevételét javasolja: A hatályos, az oktatási intézmények tervezési tartalmazó l - Az alapintézményi övezet kijelölt terület méretei nem tudják biztosítani azok MSZE 24203-1 :2012, valamint a nevelési intézmények tervezési elhelyezését, függetlenül az övezet lehetséges beépítési százalékától, mert elöírásait tartalmazó MSZE 24210-1 a telek beépíthetőségének egyéb előírások legfeljebb 25% beépítés lehetőségét íryák elő. mértékét egyaránt legfeljebb 30%-ban határozza meg, így az övezeti előírás erre vonatkozó paramétere megfelelő. Bár a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tv. alapján a szabványok betartása nem kötelező, az alapintézményi övezetek . területe növelésre került a létesítmények könnyebb kialakíthatósága l érdekében. 2.) A tervezett úthálózattal kapcsolatban Jelen szabályozási terv a hatályos KVSZ módosítása, így a l A Képviselő-testület a következők előírását tartja szükségesnek: 2012.08.06-ig hatályos OTÉK 2. § (1) szerint az építés feltételét lehet - A tervezett, új építés nem csak az első 500 lakás megépítését teszi megszab ni. szükségessé a Keresztúri út irányába és a Veres Péter út irányába tervezett út A KVSZ 83/F §-a kiegészítésre kerül, a szükséges szabályozását és csomópontokkal való kiépítését, hanem a beépítés közlekedésfejlesztések rögzítésre kerülnek a rendeletben az építés feltételeként kell azokat meghatározni. feltételeként az alábbiak szerinti tartalommal: Az 500 lakást meg nem haladó új építések feltétele, hogy a közlekedési hálózatnak az alábbiaknak kell megfelelnie: a meglévő közúthálózattal legalább egy forgalmi kapcsolat megléte. Az 500 lakást meghaladó új építések feltétele, hogy a közlekedési hálózatnak az alábbiaknak kell megfelelnie: • Kerepesi út- Pilisi utcai és/vagy a Kerepesi út- Sárga rózsa utcai csomópontok forgalmi méretezés alapján történő szükséges bövítése (jármüosztályozó, jelzőlámpás irányítás), • a meglévő közúthálózattal legalább egy forgalmi kapcsolat megléte, autóbusz közlekedés létesítése a Tárna utcai kapcsolat, a • Pesti határút, a Tárna utcai nyomvonal és a Pesti határút közölt 18 m szabályozási szélességgel tervezett gyűjtöút szűkség szerinti igénybevételével. - A Heves utca irányába kijelölt KL-KT út nyomvonala jellegében nem felel meg Elkészült a Körvasút menti körút érintett szakaszának terve, amely a az FSZKT-nak és a tervezett vonalvezetésével nem alkalmas az adott irányú Heves utcai nyomvonalat az FSZKT 3. sz. mellékletben szereplő hatályos terv szerint ábrázoltunk, és ez a tervezési területen kívül FORGALOM LEBONYOLíTÁSÁRA. esik. - A Veres Péter út forgalmának tehermentesítésére szükséges a Heves utcai A fent vázolt terv szerint a Hevesi út korábbi szélesítését feleslegessé teszi. kapcsolat korrekt biztosítása. -A Sárgarózsa és a Pesti határút tervezett szabályozási szélessége A tervezett szabályozási szélesség keresztszelvénnyel igazolt, megfelelő. felü/vizsgálandó. -A Pesti határút szabályozási szélessége, a Veres Péter úttól délre fekvő terület A Pesti határút a BKRFT szerint távlatban gyüjtöútként szerepel, a 1

1

"

3

jövőbeni

fejlesztési lehetőségeit figyelembe véve, 30m legyen.

- A XVl. kerület Pesti határút közvetlen összeköttetésben legyen a X. kerületi Keresztúri úttal, az FSZKT-nek megfele/ően.

keresztszelvény szerinti 16,0m szabályozási szélesség

megfelelő.

A tervezési területen belül a szabályozás és a javasolt körforgalmas kialakítás közvetlen összeköttetést biztosít a Pesti határúttól a Keresztúri út felé. A tervezési területen kivüli szakasz területbiztosítása önálló szabályozási tervben rendezendő.

3.) A szabályozás-rendeleti sz övegével és szabályozási tervlapjával kapcsolatosan: a Képviselő-testület javasolja a következők figyelembevételét: • 5. § Az új beépítésű területen az előkertek méretét az előírás nem rögzíti, AzOTÉK 35.§ (2) bekezdése szerint: amelyet a beépítés rendje miatt, rögzíteni szükséges. (A szabályozási terv sem "Az előkert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat ál/apílja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5, Om." rendelkezik, így csak feltételezhető, azOTÉK 5,0 méteres minimuma.) Így az előkert mérete nem feltételezés, hanem az OTÉK előírásának megfelelő.

• 6.§ Az 1-X/Sz-L-02 övezet ?a) b. pont: szerint a szaigáitatás csak a földszinten bruttó 500m 2 alapterület A tervezet szövege a következőre módosul: előírás megakadályozza az intézményi övezetben a két szinten való "(?a) Az 1-X/SZ-L-02 építési övezetben elhelyezését. A bruttó alapterület helyett javasolt összes alapterület (helyiség) b) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás a földszinten, önálló rendeltetési egységenként maximum bruttó 500 m2 földszinti meghatározása. (A bruttó alapterület a falakkal növelt terület.) alapterülettel lehetséges," c.) pont: a földszinti funkciók belmagasságára előírt 4,0 méter a szaigáitató A tervezet szövege: funkciónál is meghaladja az előírt 3,0 métert, lakás esetén - f"1ivel az előírás "d) az emeleti szinteken a lakófunkció megengedett,", azaz az nem tillja lakás elhelyezését a földszinten - túlzott. A szabályozás a földszinten emeleten megengedett, a földszinten nem megengedett a tiltsa meg a lakás elhelyezését. lakófunkció, de az emeleten elhelyezhető egyéb (intézményi, szolgáltató, kereskedelmi funkció is. d. pont: Az emeleti szinteken a lakófunkció megengedett, ellentmond a b.) pont A b. pont a kereskedelmi, szaigáitató funkciók egységenkénti előírásainak. maximális alapterületét mondja ki, a d. pont pedig megengedi a lakófunkciói az emeleten, az övezetben elhelyezhető egyéb funkciók me llett. Az előírás ellentmondást nem tartalmaz. • 7.§ (7) bekezdés A Rákos patak és a beépítésre szánt terület közötti távolság 80 méter, a Rákos A patakrevitalizáció pontos tervének ismerete nélkül az építési helyek patak 50 méteres sávjain kívüli építés lehetősége a lakóterületekhez közel kijelölése nem megalapozott. Vendéglátó egységek és egyéb létesítmények a revitalizáció után létesülnek engedi pl. a vendéglátó épületeket. Javasolt az építési hely meghatározása, a kiszolgáló értelemszerűen. fásítás fe/téte/ével. Az előírás arra hivatott, hogy a revitalizáció végrehajtása biztosított legyen. Az előírást a következők szerint pontosítjuk: "A Rákos-patak revitalizáció helybiztosításának céljából az övezetben -a revitalizáció megvalósulásáig - kizárólag épületnek nem minősülő építmények, illetve kerti építmények helyezhetők el. A patak

revitalizációjának megvalósulása után a patak tengelyétől számított 25 méteren, valamint beépítésre szánt övezet határától számított 20 méteren belül épületet nem lehet elhelyezni."

.J

. • 8.§ (1) bekezdés A zöldfelületként fenntarlandó területeken kialakítandó burkolt felületek mérléke nincs meghatározva (beh ajtók, tárolók, .. .), amely a zöldfelület tényleges hatékonyságát csökkentheti. A zöldterület méretét szükséges egyérlelműen, legalább 20 méterben rögzíteni és azon három szintű zöldfelületet előírni. A zöldfelület hatékonyságát biztosítandó, a XV/. lakóterületekkel szembeni részen, telekbehajtók kialakítása ne legyeJ7_(71egengedett. (5) bekezdés A hivatkozott FR04 és az FR12-FR17 jelű fejlesztési területek nem szerepefnek a szabályozási terv lapján. • Az önkormányzati rendelet térjen ki a szűkszavú előírásai a beépítés általános szabályain túl, a környezet alakítás e területre vonatkozó egyedi előírásairól (burkolat, építési hely, közmű kialakítás, közvilágítás, utalás a településrendezési szerződésre).

•• í

• Budapest Főváros Önkormányzata Városfejlesztési

-

Főpolgármester-helyettes

(/kt.sz.: FPH059/85-

312014.01.20.)

-

-

A hatályos KVSZ 19.§ (7) tartalmazza a .,telek zöldfelületként fenntartandó részére" vonatkozó előírásokat. Behajtó a területén nem létesíthető.

A módosító rendelet 8.§ (5) pontja az alábbiak szerint módosul: A szabályozási ter.4apoA szereplő FR04, valamiAI az FR12 17 jelű fejlesztési terűletekAz újonnan beépülő telkek esetén a telekre hulló csapadékvizek telken belül visszatarlandóak, azok közcsatornába törlén ő kivezetése nem megengedett." A leírlak megfelelően szabályzottak, településrendezési szerződés kötésére szabályozási terv nem kötelezhet. A szabályozási terv (tervlapok) szabályozási elemeket egyérielm űen határozza A terv egyértelműen meghatározza a szabályozási elemeket, lásd. Szabályozási terv kötelező érvényű elemei. meg (utak, előírl beépítési vonalak, .. .) A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat kerületi Választ nem igényel. Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása a Kerepesi út - Pilisi utca - 4090717 telek ÉK-i határa - Rákos patak vonala - Erdőterület Ny-i határa - pesti határút - Sárga rózsa utca által határolt területre vonatkozóan a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 31412012.(X/.8.) Kcrm.rendelet 3P.§ szerint az alábbiakban adom meg a Fővárosi Önkormá_rwzat_véleményét. A lehatáro/t tervezési terület a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szó/ó Választ nem igényel. 4611998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (FSZKT) szerint L4 jelű intenzív kerivárosias lakóterület, l jelű intézményterület, E-TG jelű turisztikai erdő, a Kerepesi út és a Bihari utca KL -KT jelű köz/ekedési célú közterület keretövezetekbe tarlozik. A területen a Heves utcát, a Sárga rózsa utcát és az újonnan beépülő lakóterületen tervezett utat területbiztosítás irányadó szabályozása érinti. A Fővárosi Közgyűlés 112512005. (V. 25.) szám ú határozatával megállapított Választ nem igényel. Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (TSZT) szerint a tervezési terület Lke keltvárosias lakóterület (laza beépítésű, 7,5 méterl nem meghaladó meg_eng_edett legnagyobb építménymagasságú), Vk központi vegyes és E 5

erdőterület

területfelhasználású.

- A tervben az FSZKT-ban meghatározott keretövezettől eltérő építési övezetek, Választ nem igényel. övezetek kerülnek meghatározásra, amelyhez kéri a kerület a Fővárosi Önkormányzat Étv. 60.§ (10) bekezdés szerinti hozzájárulását is. - A megkeresésben szereplő javaslatokat, főbb célkitűzéseket elfogadhatónak A BVKSZ 31. § (10) előírása szerint "A keretövezetben speciá/is tartom. Az L4-XIZ-07 és L4-XIZ-08 építési övezetek pareméterei nem felelnek építési övezetként csoportházas építési övezet is kia/akítható, meg a BVKSZ 31.§ (11) és (14) bekezdésekben foglaltaknak, a teljesen melynek szabályozási határértékeit KSZT határozza meg, de a beépítetlen és rendezetlen telekállapotú terület nem . tekinthető kialakult szintterü/eti mutató megengedett legnagyobb értéke nem lehet állapotnak így a kialakult állapot engedményes határértékei nem nagyobb 1,0-né/. Az épületeket építészetileg egységesen kell kialakítani. alkalmazhatók. Az OTÉK 1. számú melléklete, a fogalommagyarázat 19. pontja szerint a csoportház építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy üdülőegységet) magába foglaló, zártsorúan csatlakozó - többnyire egy ütemben, jellemzően azonos vagy hasonló építészeti kia/akítású, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel épített - épületek, együttese. Lehet sorház, láncház, átriumház. Tehát a tervezett építési övezetek a BVKSZ előírásainak m~felelnek. - A szabályozási tervlap jeiku/csa és a rajzi jelölés eltérő, illetve a be nem A jelkulcsa és a rajzi jelölés egységesítésre került. építhető terület két különböző jelöléssei szerepel. A tervezett belterületi A tervezett belterületi határ megszüntetendő szakaszaira vonatkozó határvonal jelölés nem értelmezhető egyértelm űen, kérem ezeket áttekinteni. megszüntető jelölés azonos színt kapott, mint a belterülethatár, így áttekinthetőbb, mely szakaszok változnak. A 314/2012. (XI. 8.) Karm. rendelet előírásai közölt a belterülethatár nem szerepel, így az tájékoztató elemként ~rültjelölésre. Annak érdekében, hogy a tömbbelsők feltárása közlekedési - Egyes tömbök kialakítása nem felel meg a BVKSZ 26.§ (1) bekezdésében szempontból a környezetalakítási terviapon megjelenő szándéknak meghatározott 250 méteres maximális méretnek. A be nem építhető területek nem helyettesítik a szabályozási vonalak által kialakítqtt közterületeket. A megfelelően szabályozott legyen, a be nem építhető területre tömbbelsők feltárására ez köz/ekedési szempontból nem elfogadható vonatkozó rendelkezés a következőre módosul: mego/dás, kérem ennek módosítását. n(4) A be nem építhető terület távlatban út, magánút szamara fenntartott terület, A-a be nem beépíthető területtől számított 5 méteren belül épület nem állhat. Az FR_04/2/1 jelü tömböt az elhelyezkedése miatt városszerkezeti szempontból nem indokolt megosztani, a tömb illeszkedik a meglévő struktúrához. Az FR_17/1/2 jelű tömb megosztásra kerül a "be nem építhető terület" jelöléssel. - A köz/ekedéshálózati és üzemeltetési-fenntartási szempontokat figyelembe A Dorogi út környezetében a terv három javasolt zsákutcája a véve az újonnan beépítésre kerülő lakóterületekre javasolt zsákutcás beépítés intimitását, és a közöttük lévö átmenő utca összesen 400 m elrendezést nem tartom megfelelőnek, ennél korszerűbb tervezési eszközökkel hasszal 52 építési telek kiszolgálását biztosítja. A véleményben javasolt a terület feltárását megoldani. Mind közlekedéshálózati, mind pedig javasolt hurokrendszer alkalmazásával a terület feltárásához üzemeltetési-fenntartási szempontokat figyelembe véve sokkal kedvezőbb és szükséges utcahossz mintegy 15%-kal növekedne. ll

ll

ll

tervezése, amellyel az A véleményben foglaltak alapján az is, hogy a terület • közterületek kiépítésének költsége érezhetően nőne, kiszolgálását (hulladékszállítás, síkosság mentesítés) végző gépjárművek • üzemeltetési költség érdemben nem csökkenne: tolatásra kényszerüljenek. Amennyiben a tervező a zsákos kialakítást - mivel a gépjármű forgaimat meghatározó lakossági célú forgalom válaszlja, kérem az üzemeltetés és fenntartás gépjárműveinek tolatás nélküli útvonala nem válna rövidebbé, visszaforduJási lehetőségének - üldözőgörbékkel történő - igazolását a - a rendszeres hulladékszállítás útvonala ugyan 50%-kal dokumentációban szerepeltetni. csökkenne, mely azonban nem meghatározó. A fentiek következtében tervezés közben elvetésre került a hurokrendszer alkalmazása, mely csak nagyobb tömb méret esetén kezelhetőbb megoldás pl. hurkos kialakítású lakóutcák átmenő forgalom el/ehetetlenítése me/lett elkerülhető

célszerű.

A zsákutcák végén biztosított 18x18 m-es fordulók kanyaradási görbék nélkül is biztosítják a nagyméretű gépjárművek megfordulását a Katasztrófavédelem és Közlekedési hatóság véleménye ismeretében. Javasoljuk a tervben szereplő rendszer megtartását A tervezett ll. rendű főútnak teljes keresztmetszetében a beruházás - A dokumentáció lll. kötetének 2.1.2. ponljában szerep/ő elgondolást, amely szerint az Üllői út és a Kerepesi út közötti kapcsolat biztosítása okán tervezett megvalósulásával egy időben történő kialakítását a terv tartalmazza, ll. rendű főút - terv szerinti - /. szakaszának útpályáját csak a célforgalom az első szakaszt elsősorban a célforgalom, az ott lakók használják számára kell kialakítani, teljességgel téves következtetésnek tartom. A Az "Új feltáró út"a beépítés kiszolgálásának megfelelő elnevezés, tervezett ll. rendű főútnak teljes keresztmetszetében a beruházás távlatban a Tárna utcai felüljáró kiépítése után válik főúttá. megvalósulásával egy időben történő kialakítása támogatható. Az út javasolt keresztmetszeteinél az "Új feltáró út" elnevezés helyett ,,Új főút" elnevezést kell alkalmazni. - A készülö KSZT nem vette figyelembe a Budapest XVl. kerület, Veres Péter út A Budapest XVl. kerület, Veres Péter út - Gordonka utca - Guzsaly - Gordonka utca- Guzsaly utca - Pesti határút- Sárgarózsa utca - Kövirózsa utca- Pesti határút-Sárgarózsa utca- Kövirózsa utca- Farkashida utca - Farkashida utca - Aldebrő utca - Legény utca - Pósa Lajos utca - utca - Aldebrő utca - Legény utca - Pósa Lajos utca - Lándzsa utca Lándzsa utca által határolt területre készült szabályozási terv által javasolt, a által határolt területre készült szabályozási terv kerülethatáron, tehát Pesti határút- Sárgarózsa utca csatlakozási ponljára vonatkozó szabályozási tervezési területen kívül fekszik. Jelen tervben a KL-KT-X övezet alatti "sárga szinezés" csak a korrekciót. Kérem ennek a terven való átvezetésa megértést segíti és követi a XVl. kerületi szabályozási tervben szereplő övezethatárt. A sarkon szabályozási vonal nem szerepel, így jelen tervben a "sárga színezés" megfelelő. Kivágat a XVl. kerületi szabályozási

tervből:

7

f

~.

.. ·

l,.,.,_ (

'

< ~\v:·.--

IS' .....,.,"

'f.j,

'\

.-· \

.,

' 10315319

..

' \Q,.'-.), \,.'·_ ~-"• ~.... '\,~~-

"'

'll' ,

"

"'f(.,

.

'·

' / Ü·15,~15CU

\'\ ' '

'\,·. ','~,

"'V

'\

... .,..

.

\~ -.

\: .

./

-

103153110

...... ~......

.

/

40

' -._' - ,-.,.. '

_,


MZ-XVI sz 35

o

-. -....",""""::::·.",,._~·"::.:--.._ P€sr.,,_,4.,.A~o.,.

··--- ..

IEI.I.EKI.ETE

K_ivá_gat ~-ele_n terv 5/B szabályozási tervlapjából:

,.

..

.,~_,,,..

'..::

·-.,_

'

l

'·

l

'

.

..

'

·--· •.

'·_\ "<~' "-l).c ·' •• \'--K -~ .. ~. ·-~~';':-' •

~

''•*'\~··.

.

//

\

/

l •

4~,6~9

<12& 110/1 ./

/

.i

. •

..... •••

;{-;~;:-

l

/ /

/

..

' l

*-~":/~~....

".~'t~

-~t~~~e* !:;:::·~

//:/-

,# . .,:\ l]

i

•c\

' ~~

l

'"

i

(Az előzetes tájékoztatási szakaszban az észrevételben kerületi szabálvozási tervről nem érkezett táiékoztatás. Javításra került.

- A javasolt úthálózati terviapon a jelmagyarázatban a zöld vonallal jelölt elemek megnevezéséf "Kijelölt kerékpáros hálózati elem" megnevezéssel kell szerepe/tetni. Ugyanezen a terviapon az alábbiakat is szükséges pótolni, ·avítani: - A Rákos-patak mentén haladó kerékpáros hálózati elem meglévő elem Javításra került. szerepe/fetése. Ez az elem a Szentmihályi úti csomópontnál keresztezi a Kereoesi utat, ame/v a Keresztúri úton halad tovább.

'

szereplő

XVl.

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (Üisz: X/V-G-013100042112014.)

- Hiányzik a Tárna utcai hídhoz vezető, Algyógyi utca- Magiádi utca- Kocka l Javításra került. utca - Sörgyár utca - Téglavető utca - Dér utca nyomvonalon tervezett kerékpárút nyomvona/a. - Jelzem, hogy jelen véleményem az Étv. 60.§ (10) bekezdés szerinti Fosi l Választ nem igényel. Önkormányzat hozzájárulására nem vonatkozik, arról a Fővárosi Közgyűlés dönt. - A terv a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szó/ó l Választ nem igényel. 4711998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet (BVKSZ) és az FSZKT előírásainak a fentiek figyelembevételével felel fTleg. - Kérem, hogy a jóváhagyott terv egy példányát papír alapón és digitális l Választ nem igényel. formátumban is szíveskedjen megküldeni a Fővárosi Önkormányzat feladatainak ellátása érdekében. - Köszönettel megkaptam Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Választ nem igényel. levelét, melyben a készítendő kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat, valamint a telepű/ésrendezési terv jóváhagyásához a 31412012.(X/.8.) Korm.rend. 37.§ (4) bekezdés alapján az erdészeti hatóság véleményét kéri. A tervvel kapcsolatban észrevételeim a következők: - 1. A tervben az alábbi erdőterületek nem kerültek fe/tüntetésre, illetve az "erdő" Az erdőterületek a hatályos FSZKT alapján kerültek feltüntetésre. besoroláson kívül más besorolást kaptak, ezért kérem ezeknek "erdőként" való Az 1/B jelű erdőrészlet szélén az FSZK-ban jelölt területbiztosítást feltüntetését: Budapest X. kerület 42633 hrsz-ú ingatlan keleti széle, 1 B jelű igénylő út került kíszabályozásra. erdőrészlet keleti széle; 42804/6 hrsz-ú ingatlan nyugati sarka, 21 A erdőrészlet A 21/A erdőrészlet említett része az FSZKT-ban L4 kertvárosias délkeleti csücske. Felhívom a figyelmet, hogy a fenti terűletek az erdőről, az lakóterület keretövezetbe sorolt. A telek üzemtervezett erdőterületet erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szó/ó 2009. évi XXXVII. törvény érintő rész nagyságánk megfelelő csereerdő létesítése szükséges, ha (Evt.) alapján erdőnek minősülnek, így a tervben történő feltüntetésük a terület a hatályos övezetnek megfelelő igénybevételre kerül. A X. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat Védelmi szükséges. és korlátozásí tervlapján feltüntetésre kerülnek az üzemtervezett erdőterületek.

- 2. A terv a jelenleg erdőnek minősülő Budapest X. kerű/et 42 633 hrsz-ú ingatlan keleti széle, 1 B jelű erdőrészlet keleti szélét KL-KT-X övezetben, a 4280416 hrsz-ú ingatlan nyugati sarkát, 21 A erdőrészlet délkeleti csücskét L4X/Z/07 övezetbe sorolja át. Az átsorolás ismét ellentétes az Evt.-ve/, mert az későbbi erdőterület-igénybevételt eredményezne, ami csak az Evt. 78.§ (1) bekezdés szeríntí kivételesen indokolt esetben lenne lehetséges. Az erdészeti hatóság megítélése szeríni a Váltó utca Sárga rózsa utcáig tartó szakaszának keleti irányba történő mínímálís nyomvonal korrekciójával az erdő igénybevétele megelőzhető lenne, ílletve a környékben kialakításra kerülő jelentős mennyiségű lakóövezet miatt a 21A erdőrészlet (me/y a Főváros kiemeit erdőfejlesztési térségeként megjelölt terület) csücskének lakóövezeti átsorolása nem indokolt. Ezért megítélésünk szerint a térségben van más, az adott létesítmény elhelyezésére, ill. tevékenyséq qyakorlására alkalmas

Az 1B jel ü erdőrészlet esetében az FSZKT-ben kijelölt 30 méter szélességű, erdőterületet átvágó helybiztosításához képest a terv kedvezöbb szabályozást tartalmaz, ami a közlekedési kapcsolat biztosításához szükséges. A 21/A erdőrészlet említett része az FSZKT-ban jelenleg is L4 kertvárosias lakóterület keretövezetbe, a TSZT-ben kertvárosias terülefelhasználási egységbe sorolt. Az erdőterület nagysága a hatályos TSZT-hez képest a tervezési területen nem csökken. A X. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat Védelmi és korlátozási tervlapján feltüntetésre kerülnek az üzemtervezett erdőterületek. 9

terület, így az igénybevétel ellentétes lenne az Evt.-ve/. A fentiekben jelzett, tervezett erdő igénybevételek esetében a biológiai aktivitás érték csökkenne. Felhívom figyelmét, hogy a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tevéről szóló 2005. évi LXIV. tv. 6.'§ (2) bekezdése értelmében az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. A dokumentációban nem került feltüntetésre a csökkenés ellentételezése. - 3. A rendelet-tervezet a 253/1997.(XI/.20.) Korm.rend. (OTÉK) 28.§ alapján az erdőterületek bizonyos fokú beépíthetőségét határozza meg. az OTÉK azonban ezen a ponton ellentétes az Evt. 77-83.§-aiva/, mejyek alapján erdőben építmény csak kivételesen indokolt esetben, az.· erdőterület igénybevétele me/lett helyezhető el. Ennek indokoltsága azonban csak egyes erdőgazdálkodást szalgá/ó létesítmények elhelyezése esetében jöhet szóba. Ezért az erdészeti hatóság a rendelettervezet 7. § (6) a) bekezdésében megfogalmazott vendéglátó épületek elhelyezés lehetőségét kifogásolja, így a 7. § (6)e) bekezdésben megfogalmazott köz/ekedési építmények elhelyezését kizárólag az erdő közjóléti funkcióival összeegyeztethető, emberi erővel hajtott járművek esetében tartja elfogadhatónak. Ezeken a helyeken kérem a rendelettervezetet módosítani, kiegészíteni. A jelzett változtatásokat a fenti indokok alapján az erdészeti hatóság kifogásolja, mert azok elfogadása esetén a megalkotandó helyi rendelet magasabb rendű jogszabál/yal, az Evt.-vel ellentétes lenne.

A hatályos jogszabályok alapján az FSZKT-ban jelölt E-TG keretövezeL A Budapest, X. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat Védelmi és korlátozási tervlapján feltüntetésre kerülnek az üzemtervezett erdőterületek. A 7. §(6) bekezdés az észrevételnek megfelelöen a következöképpen módosul: "(6) Az E-TG-X/02 övezetben: a) vondéglátó épületek, eja) szabadidö-eltöltés, pihenés, testedzés, ismeretterjesztés építményei, Gjb) turizmus! szolgáló építmények, Gjc) a terület fenntartásához szükséges építmények, ~) köz/ekedési és közmüépítmények közmüépítmények és az erdő közjóléti funkcióival összeegyeztethető, emberi erővel hajtott járművekhez kapcsolódó köz/ekedési építmények ként leafeliebb 200 m2-es alaoteíülettel."

- 4. A terv erdőtelepítéseket irányoz elő a Rákos-patak revitalizációjával érintett területeken. Az erdészeti hatóság az elképzelést nem kifogásolja, dr:~Jelhívja a figyelmet, hogy az erdőtelepítés az Evt. 44.§-a alapján az erdészeti hatóság által jóváhagyott kivitelezési terv alapján végezhető. Nem lehet erdőtelepítést végezni a Rákos-patak mentén húzódó 120 kV-os távvezeték biztonsági övezetében, így ennek a biztonsági övezetnek a területén az erdő övezet megjelölése a későbbiekben kizárt erdőtelepítés miatt e/oldhatatlan ellentétet - A jelen eljárás hatósági hatáskörünkbe tartozó szakkérdéseiben kialakított l Választ nem igényel. állásfoglalásunkat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1.§-a, 4.§-a, 6.§ (1) bekezdése, valamint a 32812010-)X/1.27.) Korm.rendelet 12.§ (4) bekezdés g) ponlja firtllc.lc.mhc.ll6fc.l6llol adtuk 10

rr=s~dapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Dr. Kocsis Máté Polgármester (lkt.sz: 262271201312014.01.14.) Fővárosi

Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató (Sz: 160-212014.HAT. 2014.01.16J Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelm i Felügyelőség

(lkt.sz: KTF: 3493112014.01. 27.)

- Tájékoztatom, hogy fentiekre vonatkozóan Önkormányzat nem kíván javaslattal élni.

Budapest

Józsefvárosi l Választ nem igényel.

- Értesítem, hogy a fenti hivatkozási számon megküldött megkeresését és a Az előzetes tájékoztatást tudomásul vettük. Az észrevételnek meflékleteként csatolt dokumentáció! megvizsgáltam, az azokban fogfaltakkal szabályozási tervi vonzala a nincsen, a kivitelezési, engedélyezési kapcsolatban észrevételt nem teszek, a 2237-2/2013/HAT szarnon kiadott tervi fázisban veendők figyelembe. szakmai véleményemben foglaltakat továbbra is fenntartom. - Tárgyi kerületi szabályozási terv, valamint kerületi városrendezési és építési szabályzat módosításával - a megfogalmazott szándékokkal és szabályozásokkal - a Felügyelőség az alábbiak figyelembevételével ért egyet. Táj-és természetvédelmi szempontból: A tárgyi ügyben történő módosítások Budapest X. kerületének közigazgatási területén országos jelentőségü védett, vagy védelemre tervezett természeti területet nem érintenek. A változtatással érintett területek az európai közösségi jelentőségü természetvédelmi rendeltetésű terOletekről szóló 275!2004.(X.8.) Korm.rende/et és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szó/ó 1412010.(V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének sem részei. - Az Országos Területrendezési Tervről szó/ó 2003. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT tv.) lehatáro/t országos ökológiai hálózat övezeiét (Rákospatak ökológiai folyosó) érinti a tervezési terület. Az OTrT tv. 18.§ (1) bekezdése értelmében beépítésre szánt terület nem ie/ölhető ki a területen. - Az OTrT tv.-ben lehatáro/t ökológiai hálózat övezeiét a természetvédelmi kezelő Duna-lpoly Nemzeti Pak Igazgatóság (a továbbiakban: 0/NP/) jelölte ki, és vizsgálta felül. Pontos adatokkal annak kérdésében, hogy a tervezett övezeti átsorolások teljes mértékben megfelelnek-e az OTrT tv. 18.§-ában támasztott követelményeknek a 0/NP/ rendelkezik.

l Választ nem igényel.

- Táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható, hogy az ökológiai folyosó területén, a vizes élőhely közelében beépítésre nem szánt övezeti besorolást javasolnak (E-TG-X/02).

l Választ nem igényel.

- Az elfogadásra kerülő munkarész alapján a tervezet E-TG-X/0 2 övezetben előírásra kerülnek a következők: "A Rákos-patak revitafizáció helybiztosításának céljából a patak telkétől számított 50 méter széles sávban épületek - épületnek nem minősülő építmények, illetve kerti építmények kivételével- nem helyezhetőek el."

l Választ nem igényel.

j Beépítésre szánt új kijelölés nem történt, a terület már beépítésre

szánt terület a TSZT-ben és az FSZKT-ban egyaránt.

l Választ nem igényel.

11

l

-·l

•

- A fentiekben tervezett 50 méteres védősávot táj-és természetvédelmi szempontból elfogadja a Felügyelőség, továbbá javasolja a szabályozási terviapon történő megjelenítését is. · -A 31412012.(XI.8.9 Korm.rendelet 41.§-a alapján véleményezésre benyújtott tájékoztatásban vázolt módosítás ellen a Felügyelőség hulladékgazdálkodási, za;-es rezgésvédelmi, vízvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi szempontból kifogást nem emel.

l

Választ nem igényel.

- Jelen vélemény nem helyettesíti a tervezett fejlesztések megvalósításához Választ nem igényel. szükséges engedélyek beszerzését illetve · a Felügyeiőség, mint környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi szakhatóság bevonását az egyes eljárásokba a hatáskörébe utalt szakkérdések vonatkozásában. - Kérjük, az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét, valamint a 31412012.(XI.B.) Választ nem igényel. Karmrendelet 43.§ (2) bekezdése értelmében a jóváhagyott terv egy példányát digitális, valamint nyomtatott formátumban az ügyíratszámra hivatkozva szíveskedjenek megküldeni a Felügyelőség részére. Budapest

Főváros

Főpolgármesteri

Hivatal

Városépítési Főosztály Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály {lkt.sz. FPH059/85712014.01.24.)

- A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat kerületi l Választ nem igényel. Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása a Kerepesi út- Pilisi utca - 4090717 telek ÉK-i határa - Rákos patak vonala - Erdőterület Ny-i határa - pesti határút- Sárga rózsa utca által határolt terülefre vonatkozóan a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szó/ó 31412012.(X/.8.) Karmrendelet 38.§ szerint az alábbiakban adom meg a Fővárosi Önkormányzat vélemén~t. - A lehatáro/t tervezési terület a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló l Választ nem igényel. 4611998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (FSZKT) szerínt L4 jelű intenzív kertvárosias lakóterület, l jelű intézményterület, E-TG jelű turis:..tikai erdő, a Kerepesi út és a Bihari utca KL-KT jelű köz/ekedési célú közterület keretövezetekbe tartozik. A területen a Heves utcát a Sárga rózsa utcát és az újonnan beépülő lakóterületen tervezett utat területbiztosítás irányadó szabá!J.'9zása érinti. -A Fővárosi Közgyűlés 112512005.(V.25.) számú határozatával megállapított l Választ nem igényel. Budapest Főváros Telepü/ésszerkezeti Terve (TSZT) szerint a tervezési terület Lke kertvárosias lakóterület (laza beépítésű, 7,5 métert nem meghaladó megengedett legnagyobb építménymagasságú), Vk központi vegyes és E erdőterület terü/etfelhasználású. - A tervben az FSZKT-ban meghatározott keretövezettől eltérő építési övezetek, övezetek kerülnek meghatározásra, amelyhez kéri a kerület a Fővárosi Önkormányzat Étv. 60.§ (10) bekezdés szerinti hozzájárulását is.

~··

··'

.•"" l

l.,

... .. : l

L. i"'

l Választ nem igényel.

l. í

12

(,'

r·

- A megkeresésben szereplő javaslatokat, főbb célkitűzéseket E:i!ogadhatónak tartom. Az L4-XIZ-07 és L4-X/Z-08 építési övezetekparamétereinem felelnek meg a BVKSZ 31.§ (11) és (14) bekezdésekben foglaltaknak, a teljesen beépítetlen és rendezetlen telekállapotú terület nem tekinthető kialakult állapotnak így a kialakult állapot engedményes határértékei nem alkalmazhatók.

- A szabályozási tervlap jeiku/csa és a rajzi jelölés eltérő, illetve a be nem építhető terület két különböző jelöléssei szerepel. A tervezett belterületi határvonal jelölés nem értelmezhető egyértelműen, kérem ezeket áttekinteni.

- Egyes tömbök kialakítása nem felel meg a BVKSZ 26.§ (1) bekezdésében meghatározott 250 méteres maximális méretnek. a be nem építhető területek nem helyettesítik a szabályozási vonalak által kialakított közterületeket. a tömbbelsők feltárására ez köz/ekedési szempontból nem elfogadható mego/dás, kérem ennek módosítását.

- A köz/ekedéshálózati és üzemeltetési-fenntartási szempontokat figyelembe véve az újonnan beépítésre kerülő lakóterületekre javasolt zsákutcás elrendezést nem tartom megfelelőnek, ennél korszerűbb tervezési eszközökkel javasolt a terület feltárását megoldani. Mind közlekedéshálózati, mind pedig üzemeltetési-fenntartási szempontokat figyelembe véve sokkal kedvezőbb és kezelhetőbb megoldás pl. hurkos kialakítású lakóutcák tervezése, amellyel az átmenő forgalom ellehetetlenítése me/lett elkerülhető az is, hogy a terület kiszolgálását (hulladékszállítás, síkosság mentesítés) végző gépjárművek tolatásra kényszerüljenek. Amennyiben a tervező a zsákos kialakítást

A BVKSZ 31. § (10) előírása szerint "A keretövezetben speciá/is építési övezetként csoportházas építési övezet is kialakítható, melynek szabályozási határértékeit KSZT határozza meg, de a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke nem lehet nagyobb 1,0-né/. Az épületeket építészetileg egységesen kell kialakítani." Az OTÉK 1. számú melléklete, a fogalommagyarázat 19. pontja szerint a csoportház építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy üdülőegységet) magába foglaló, zártsorúan csatlakozó - többnyire egy ütemben, jel/emzően azonos vagy hasonló építészeti kialakítású, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel épített - épületek, együttese. Lehet sorház, táncház, átriumház." Tehát a tervezett építési övezetek a BVKSZ előírásainak meqfelelnek. A jelkulcsa és a rajzi jelölés egységesitésre került. A tervezett belterületi határ megszüntetendö szakaszaira vonatkozó megszüntető jelölés azonos színt kapott, mint a belterülethatár, igy áttekinthetőbb, mely szakaszok változnak. A 314/2012. (XI. 8.) Karm. rendelet előirásai közőtt a belterülethatár nem szer~l, így az t§lékoztató elemként került jelölésre. Annak érdekében hogy a tömbbelsők feltárása közlekedési szempontból a környezetalakítási terviapon megjelenő szándéknak megfelelöen szabályozott legyen, a be nem építhető területre vonatkozó rendelkezés a következő re módosul,: "(4) A be nem építhető terület távlatban út. magánút szamara fenntartott terület. A-a be nem beépíthető területtől számított 5 méteren belül épület nem állhat." Az FR_04/2/1 jelű tömböt az elhelyezkedése miatt városszerkezeti szempontból nem indokolt megosztani, a tömb illeszkedik a meglévő struktúrához. Az FR_17/1/2 jelű tömb megosztásra kerül a "be nem építhető terület" jelöléssel. A Dorogi út környezetében a terv három javasolt zsákutcája a beépítés intimitását, és a közöttük lévő átmenő utca összesen 400 m hasszal 52 építési telek kiszolgálását biztosítja. A véleményben javasolt hurokrendszer alkalmazásával a terület feltárásához szükséges utcahossz mintegy 15%-kal növekedne. A véleményben foglaltak alapján • közterületek kiépítésének költsége érezhetően nőne, • üzemeltetési költség érdemben nem csökkenne: - mivel a gépjármű forgaimat meghatározó lakossági célú forgalom 13

l válaszlja, kérem az üzemeltetés és fenntartás gépjárműveinek tolatás nélküli visszafordulásí lehetőségének - üldözőgörbékkel történő - igazolását a dokumentációban szerepeltetni.

útvonala nem válna rövidebbe, - a· rendszeres hulladékszállítás útvonala ugyan 50%-kal csökkenne, mely azonban nem meghatározó. A fentiek következtében tervezés közben elvetésre került a hurokrendszer alkalmazása, mely csak nagyobb tömb méret eselén

[

[

célszerű.

A zsákutcák végén biztosított 18x18 m-es fordulók kanyaradási görbék nélkül is biztosítják a nagyméretű gépjárművek megfordulását a Katasztrófavédelem és Közlekedési hatóság véleménye ismeretében. Javasoljuk a~['{_b(3n _szereplő rendszer megtartását A tervezett ll. rendű főútnak teljes keresztmetszetében a beruházás - A dokumentáció szereplő elgondolást, amely szeríni az Üllői út f:.;; a Kerepesi megvalósulásával egy időben történő kialakítását a terv tartalmazza, út közölti kapcsolat biztosítása okán tervezett ll. rendű főút- terv szerinti- l. az első szakaszt elsősorban a célforgalom, az ott lakók használják szakaszának útpályáját csak a célforgalom számára kell kialakítani, Az "Új feltáró út"a beépítés kiszolgálásának megfelelő elnevezés, teljességgel téves következtelésnek tartom. A tervezett ll. rendű főútnak teljes távlatban a Tárna utcai felüljáró kiépítése után válik főúttá. keresztmetszetében a beruházás megvalósulásával egy időben történő kialakítása támogatható. Az út javasolt keresztmetszeteinél az "Új feltáró út" elnevezés helyett "Új főút" elnevezést kell alkalmazni. - A készülő KSZT nem vette figyelembe a Budapest XV/. kerület, Veres Péter út A Budapest XVl. kerület, Veres Péter út - Gordonka utca - Guzsaly - Gordonka utca- Guzsaly utca - Pesti határút- Sárgarqzsa utca- Kövirózsa utca- Pesti határút-Sárgarózsa utca- Kövirózsa utca- Farkashida utca - Farkashida utca - Aldedrő utca - Legény utca - Pósa Lajos· utca - utca - Aldebrő utca - Legény utca - Pósa Lajos utca - Lándzsa utca Lándzsa utca által határolt területre készült szabályozási terv által javasolt, a által határolt területre készült szabályozási terv kerülethatáron, tehát Pesti határút- Sárgarózsa utca csatlakozási panijára vonatkozó szabályozási tervezési területen kívül fekszik. Jelen tervben a KL-KT-X övezet alatti "sárga színezés" csak a korrekció!. Kérem ennek a terven való átvezetését. megértést segíti és követi a XVl. kerületi szabályozási tervben szereplő övezethatárt. A sarkon szabályozási vonal nem szerepel, így jelen tervben a "sárga színezés" megfelelő.

r·.

L

[ r·

l

~·

r· "'"

[

['

Kivágat a XVl. kerületi szabály_ozási tervből:

[.

[ ~

..

l r

!

~

í 14

~

l 1'

J

tJ'

~... '·;..,! ; ........,\'\~•.·

"'&.. ·r.

.'

.··..,

"\

1031531~

o_"".,'·.·~·.·_-·· '~ " ,. ,.v ~ Q" 'b_,. '·· . ' ... .

·-r:

j

'-"

"-1

_,

'

...-J

\.

/'"

"'

lJ

MZ-XVI '

\ . \

(.,

sz

\~ ·. '

'

35

"...

4.5-15,Ó ?SOÓ

. \~'

/

;.r

.-"'

,_..1',6

40 ·-

/

\~~.

./ /

/

/

.,

10J15J/10

''.-...;"_ ••••,

·'o

.-. ·-.""'""~··::o::-::,4. .._.._.

J

P~sr, HA, 7"Al? ü r

]

·-. . ->·

IELLEKLf:TI:

;~~'~terv 5/B szabályozási tervlapjából

/'-~\!·~·.

1

J

.

'.

.J.\"~: ,~.

•

~/. x / ~~--- .... .

J

.'<:,'\*·,~~.~\~•.,.••-... ••. /

'

l

,/

J

. _,i .'

/

,'<~.,

~-~· ;· . '., ~ ..• •·

•

t ,.

.

··~r.:-~· l •

l

.,

'\

·1<

"'" ••m

\# '----..._ . . • .•• i .. ~ .. ~ •••

Q~J~í~~~

/: -: -:-· ;

* '\

1~.~......,

.

!?~~~~;/ .'~< ./~-1 :1 . ~ (Az előzetes tájékoztatási szakaszban az észrevételben szereplö XVl. kerületi szabálvozási tervről nem érkezett tájékoztatás. Javításra került.

;'

- A javasolt úthálózati terviapon a jelmagyarázatban a zöld vonciítal jelölt elemek megnevezéséf "Kijelölt kerékpáros hálózati elem'' megnevezéssel kell szerepeltetni. Ugyanezen a terviapon az alábbiakat is szükséges pótolni, javítani:

/V/

••

15

L

Levegő

Munkacsoport (lkt.sz.4/2014.01.14.)

- A Rákos-patak mentén haladó kerékpáros hálózati elem meglévő elem l Javításra került. szerepeltetése. Ez az elem a Szentmihályi úti csomópontnál keresztezi a Kerepesi utat, amely a Keresztúri úton halad tovább.

[

- Hiányzik a Tárna utcai hídhoz vezető, Algyógyi utca - Magiádi utca - Kocka l Javításra került. utca - Sörgyár utca - Téglavető utca - Dér utca nyomvonalon tervezett kerékpárút nyomvonala.

[

- Jelzem, hogy jelen véleményem az Étv. 60.§ (10) bekezdés szerinti Fosi Önkormányzat hozzájárulására nem vonatkozik, arról a Fővárosi Közgyűlés dönt.

l Választ nem igényel.

- A terv a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szó/ó 4711998.(X.15.) Főv.Kgy. rendelet (BVKSZ) és az FSZKT előírásainak a fentiek figyelembevételével felel meg. - Kérem, hogy a jóváhagyott terv egy példányát papír alapon és digitális formátumban is szíveskedjen megküldeni a Fővárosi Önkormányzat feladatainak ellátása érdekében. -1. A X. kerületi és a szomszédos XV!. kerületi kertvárosias környezetbe tulajdonképpen jól illeszkedne a még beépítetlen terület L4 keretövezet paramétere! szerinti fejlesztése. A fejlesztés intenzitását többféle alapelv határozhalja meg, ebből a tárgyi anyag javaslata csak a magas városüzemeltetési költségek szempaniját tartva szem előtt, a még beépítetlen terület beépítési intenzitásának "kismértékű" növelését irányozta elő. Másik szempont azonban a nagy területű kertvárosi területek közösségi köz/ekedéssei való ellátásának problémája. A lakosság köz/ekedési szükségletét nem csak az alapfokú ellátás megfelelő elérhetősége határozza meg, hanem a hivatásforgalom is. Ez a körülmény ellentmo;.d a külső városrészek beépítési intenzitás-növelésének. Tulajdonképpen az alapfokú ellátás biztosítása sem lehet garantált, mivel költségfüggő. Az új beépítés lakossága munkahelyeinek elhelyezkedése pedig szintén nem tervezhető meg. A napi hivatásforgalmi ingázás erősen megnövelheti a környező kertvárosi utcák belső kerűletek felé irányuló személygépjármű forga/mát. Fentiek miatt nem javasoljuk a O, 7-es szintterületi mutatónál nagyobb beépíthetőség megengedését, következésképpen az L3 kisvárosias beépítésű lakóterűlet létrehozását sem!

l Választ nem igényel.

r ,_.,

... i

L.. l~··

l Választ nem igényel.

L "' l

A terület jelenleg is beépítésre szánt, építési övezetekbe sorolt. A tervezési terület beépítetlen részére vonatkozó hatályos szabályozási terv több övezete is megenged 0,7-es szintterületi mutatót: - L4-X/3 hatályos övezetben 1,00, - L4-X/4 hatályos övezetben 1,00, - 1-X/1 hatályos övezetben 1,50, - 1-X/2 hatályos övezetben 3,00.

lA

közösségi közlekedéssel való ellátottságot buszviszonylatok, megfelelő színvonalon biztosítják.

a

..

~

~

i'

..

••

'"

javasolt

-2.

A vizsgálati munkarész alapján felmerül azonban annak a lehetősége is, hogy l A területen a mezőgazdasági hobbifoglalkozás nem jelent meg, a beépítetlen terűlet nagy részét mezőgazdasági célra hasznosítsák. A terület jelenleg is folyhatna, ha igény lenne rá. jelenlegi viszonyaitól ez sem teljesen idegen, tekintettel a városlakók mezőgazdasági hobbifoglalkozás iránti új-keletű igényére, a telkek ilyen célra l A 4-es részterület nagy arányban Önkormányzati tulajdonban van, ezért a telekstruktúra átalakítása építésre alkalmassá tétele nem okoz 16

akár bérbe adhaták is lehetnének. Ezt a telekstruktúra és a tulajdonviszonyok problémái. is alátámaszlják. (Hasonló a probléma, mint Csepel-Háros terű/etén, ami miatt A közmüvesítetlenség az OTÉK 33. § (2) pontja alapján: Az (1) nehéz a különféle magántulajdonban lévő szalagtelkeket tartalmazó területet bekezdés b)-d) pontjában előírtak a környezettudatos építési telkekre alkalmassá alakítani ... Bár a Fővárosi Szabályozási Keretterv energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy a 3. és 4. számú részterületet is már L4 intenzív kertvárosias területbe sorolja, egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség itt a közművesítés jelenlegi teljes hiánya is meggondolandóvá teszi a beépítés esetében is, így egyes közművek a feltételeknek megfelelőe n egyedi lehetősé ét. módon is ótolhatóak. Az anyag /. kötetének 4. 6. fejezete szerint: "A vizsgált terület mintegy felét A mezőgazdasági hasznosítás magában foglalja a "volt" zártkerti kitevő beépítetlen terület mezőgazdasági hasznosítású" Bár az 1 .4. hasznosítás! is (kertes mezögazdasági terület). "Területhasználat" cím ű fejezet a 3. részterületet "volt" zártkerti, sza/agtelkes struktúraként jellemzi, de megemlíti azt is, hogy a 4. részterület egy részén mezőgazdasági müve/és folyik.

f-

A "Területhasználat vizsgálata" című lapon a 3-as és 4-es részterület a l Választ nem igényel. használat színével van ábrázolva. Bár Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala nem tartja szükségesnek, hogy kiálljon a terület mezőgazdasági hasznosí:fisa me/lett, 1O. 0861112013. iktatószámú előzetes tájékoztatásában megemlíti, a 42 679 helyrajzi számú te/ket, me/y a tulajdoni vizsgálatokat felsoroló kimutatás szerint 5739 nm területű, magántulajdonban és szántó műve/ési ágban van. E szerint a felsorolás szerint a 42636 helyrajzi számú, 11841 nm területű telek szintén magántulajdonban és szántó művelési ágban van. A Földhivatal szerint ezek a telkek 3., 4., 5., 6. minőségi osztályúak és mezőgazdasági művelésre az ingatlanok beépítéséig alkalmasak. A többi telek minőségi osztályát a földhivatal nem vizsgálta, mivel nyilvántartás szerinti művelési águk ezt nem tette indokolttá. Vagyis: feltételezhető, hogy a többi beépítetlen telek is alkalmas mezőgazdasági hasznosításra. A Körvasút sori körút megvalósíthatóságának forráshiánnyal kapcsolatos l A terv sem tartalmazza a szélesítés!. bizonytalansága miatt a Heves utca 30 méterre történő szélesítésének igénye valószínűleg nem lesz aktuális. A 2013. december 16-án tárgyi ügyben hatóságomhoz érkezett leveléhez csatolt l Választ nem igényel. rendelet tervezetben foglaltak és az ahhoz csatolt munkarészék vonatkozásában az alábbi véleményt adom.

"mezőgazdasági"

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyzője Hatósági Iroda Építés-, Környezet-, és Közlekedéshatósági Csoport (!kl. sz: K/4267120141111. 2014.01.20.)

1. A meglévő, kialakult állapot átalakításával kapcsolatban eset!2-g felmerülő anomáliák kezelése hiányzik. (pl. a minimális építménymagasságot el nem érő épület átalakítása esetében, vagy a maximális építménymagasságot meghaladó épület átalakítása esetében, valamint

Az építési övezetek beépítési paraméterei új épület létesítése vagy meglévő épület bövítése eselén betartandók. Az OTÉK fogalommagyarázata szerint az átalakítás a "meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési 17

l. l"""

tevékenység". A meglévő épület, amely a minimális építménymagasságot nem en el vagy a maximális építménymagasságot meghaladja átalakítható. a köz/ekedési fejlesztéssel érintett ingatlanokon tervezett építések Az OTÉK fogalommagyarázata szerint építési telek "az a telek, tekintetében, stb.) a) amely beépítésre szánt területen fekszik, b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított, c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal kőzős határvonala legalább 3, 00 m. Tehát a szabályozási vonallal érintett telek nem építhető be, vagy a meglévő épület nem bővíthető, mert az az építési szabályoknak nem megfelelöen kialakított. 2. Intézkedési terv lenne javasolt a telekcsoport újrafelosztás kapcsán (mi/yen Az intézkedési terv a rendezési tervektől különbözö müfaj, nem ütemezéssei és a végrehajtó nevesítéséve/J képezi a szabályozási terv részét. A telekcsoport újraosztásának és a közlekedési területek kialakításának ütemezését a lll. kötet (Alátámasztó munkarész) 1.5. és 2.4. fejezete a dokumentáció tartalmazza. 3. A rendelet tervezet 2. § -ában foglaltak pontosabb kifejtése lenne szükséges A tervezet szövege nem az épületek számát ·hivatott korlátozni, (p: 1200 m2 nagyságú ingatlanrészenként egy, maximum hat rendeltetési hanem az egy épületben elhelyezhető maximális rendeltetési egységet magában foglaló épület építhető). egységeket.

i 14

[ r· '

~.

r. l

\.,,

,.,. .. ''·· r···

" ,.. .. ....

~

4. A rendelet tervezet 7. § (7) bekezdésében szerep/ő "épületnek nem minősülő építmények" körébe értendő építményeket pontosítani lenne szükséges annak tükrében, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi engedélykötelessé a rendeltetés vagy funkcióváltozást.

A fogalmat felsöbb jogszabály tartalmazza. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-a szerint épület a" jellemzően emberi tartózkodás céljára szalgá/ó építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, he/yiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából". 5. A rendelet tervezet 8. § (5) bekezdésében szereplő FR04, FR12-17 jelű A módosító rendelet 8. § (5) bekezdés az alábbiak szerint módosul: A fejlesztési területek nem szerepeinek a kapcsolódó szabályozási terviapon szabályozási terviapon szeFeplő r-RO~. valamint az FR12 FR17 jelű (ezen jelölések csak a rendelet tervezethez készített vizsgálati, és fetlesztési tOFületek Az újonnan beépű/ő telkek esetén a telekre hulló alátámasztó munkarészben találhatóak illetve hivatkozottak) A hivatkozott csapadékvizek telken belül visszatartandóak, azok közcsatornába fejlesztési területek tervezett előírásai között szerepel az is, hogy az érintett történő kivezetése nem megengedett. ingatlanokon képződő csapadékvíz nem vezethető be a közcsatornába. Alláspontunk szerint ezen kötelező előírás aggályos. Ha mégis a tervezet így kerülne elfogadásra, akkor a me/lék/etek között fel kellene sorolni az érintett ingatlanokat. (me/yek ráadásul még létre sem jöttek). 18

6. A rendelet 4. számú me/lék/et 7. ponlja szerinti táblázat helyére lépő új táblázatban szereplő IX/Z-01 keretövezethez tartozó minimális 1000 m2 nagyságú beépíthető ingatlan terület csak a jelenlegi ingatlanok összevonásával alakítható ki. A jelenlegi aprótelkeken álló épületek jövőbeni sorsát rendezni szükséges (felújítás, átalakítás esetében meddig és milyen módon alakíthatóak át) 7. A vizsgálati munkarészben a környezeti problémák között nincs külön megemlítve a légifolyosó okozta zajprobléma! (illetve annak esetleges csökkentésére tervezett lépések ismertetését) 8.

A minimális telekterület az újonnan kialakítandó lelkekre vonatkozik, az előírás a meglévő telekállapot átalakítására nem kötelez. A rajtuk álló épület még bővíthető is, ha azt a beépítési paraméterek (max. beépíthetőség, sztm. stb.) megengedik.

Az l. kötet, Vizsgálatok 5.2. fejezetének utolsó bekezdése a légifolyosó általi zajterhelés leírását tartalmazza.

Az alátámasztó munkarész 2.1.2 Mellékúthálózat fejezet harmadik Az ingatlan-kiszolgálást biztosító útcsatlakozás megszüntetését bekezdésében említett ingatlan-kiszolgálást biztosító útcsatlakozás lehetőség szerint fogalmaztunk, ami annyit jelent, hogy a Kerepesi út megszüntetési javaslat pontosításra szarul (me/y esetben áll fenn a irányában a meglévő beépítés átalakulása (telek összevonás, funkció ",ehetőség szerint" megfogalmazás) váltás) eselén javasoljuk, amennyiben az belső útról biztosítható.

A terület a Rákos-patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. A patak elvezetés alfejezet, és Komplex vízgazdálkodás fejezet részben ismertetett üzemeletetőjével, azaz a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt.ingatlanon kívül és belül tervezett csapadékvíz puffer megoldások valóban vel tartott 2012. április 6.-án tartott egyeztetés során e/hangozott, léteznek, de ezek kötelező érvényű bevezetése aggályos (itt nem megemlítve hogy csapadékvíz a patakba közvetlenül nem, csak valamilyen azok ár-érték arányát az építtetők-üzemeltetők számára, illetve azok időbeni tározás! követően vezethető a vízfolyásba, tekintettel annak ütemezését sem tartalmazza a tervezet - erre egy intézkedési tervet kellene leterheltségére. A tározó kiépítésével ugyanakkor már lehetőség nyílik készíteni) az összegyűjtött vizek hasznosítására is, melyet próbál szemiéitelni az említett fejezet. Az így felhasznált vizek természetesen a vízhálózatból vett mennyiségeket csökkentik, így a megtérülés hosszú távon válhat eredményessé. - Önök által Felügyelőségünkre a fenti hivatkozási számon küldött. a tárgyi Választ nem igényel. területre vonatkozóan a BFVT Kft. által 2013. november hóban készített közlekedéstervező: Lelkes Mihályné - szabályozási tervvel kapcsolatos véleményünk a következő.

9. Az alátámasztó munkarészben a 3.2 Csatornázás fejezet Csapadékvíz-

Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály

(lkt.sz. BFIUO!NSIAJ150!012014. 01 .17.)

- A jelenleg beépítetlen terület szabályozási koncepciójával egyet értünk, a A forgalom előrebecslését, mind az egyéni, mind a közösségi gyűjtő és kiszolgáló közúthálózat kialakítását köz/ekedési szempontból közlekedés vonatkozásában a Budapesten alkalmazott gyakorlat megfelelőnek tartjuk. A közösségi közlekedés fejlesztésére tett javaslatot alapján végeztük. támogaljuk. Azonban tekintettel arra, hogy a tervezési terület hálózati kapcsolatát biztosító Kerepesi út és Keresztúri út jelenleg túlterhelt, a szabályozási terv által maximálisan megengedett több mint 2800 új lakás beépítési lehetőségél csak abban az esetben támogaljuk, ha hálózati fejlesztéssel biztosítható annak köz/ekedési kiszolgálása. Megjegyezzük, hogy az alátámasztó munkarész forgalom előrebecslését, mind az egyéni, mind a közösségi közlekedés vonatkozásában - még a tervezett 1800 lakás meg_véJIÓJJJiása esetéQ ~~~ alábecsü/t{)_ek tartjuk.

is

19

- A szabályozással kapcsolatos további észrevételünk, hogy a BKRFT szerint a Táma u. ll. rendű főút hálózati szereppel tervezett, melynek OT-K szerinti szabályozási szélessége 40 m. Figyelembe véve. hogy a tervezett nyomvonal jelenleg nem beépített területen halad, annak távlati hálózati szerepe miatt szükségesnek tartjuk az előírt építési szélesség biztosítását. A rendelettervezet R. 5. mellékletében a Tárna u. 2x2 sávos kiépítéssei tervezett, me/y_r]incs összhangban_a k~l~kedési javaslat szerinti keresztmetszettel. - A szükséges köz/ekedésfejlesztéseket a használatbavételi engedély feltételeként megépített lakásszám arányban a rendelettervezetben kérjük rögzíteni.

Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (lkt.sz· 183/2014.01.16.)

- A tervezési területen belül a Rákos-patak és a patak mentí területek részét képezik az Országos Területrendezési Tervről szó/ó 2003. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT.), valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben megjelent országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetének. - Az OTrT. 2. § 22. ponlja alapján az országos ökológiai_ hálÓzat· ökológiai folyosó övezete "kieme/t térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított ·övezet. amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű. folytonos vagy megszakított élőhelyek élőhelysávok, élőhelymozaikok, é/őhelytöredékek, élőhe/ylánco/atok) tartoznak. Amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közölti biológiai_/<_BQ_csolatok

A Tárna utca BKRFT szerinti hálózati szerepe a Körvasút menti körút közelsége miatt a tervezési területet érintő szakaszon átgondolandó, különös tekintettel, hogy folytatása a Maglódi útig gyüjtőútként szerepe l. A rendelettervezet R.5. melléklete a javasolt keresztmetszet szerint módosul.

l'"

l"'

Jelen szabályozási terv a KVSZ módosítása, így a korábbi (2012.08.06-ig hatályos) OTÉK 2. § (1) szerint az építés feltételét lehet megszabni. A KVSZ 83/F §-a kiegészítésre kerül, a szükséges közlekedésfejlesztések rögzítésre kerülnek a rendeletben az építés feltételeként, az alábbiak szerinti tartalommal: Az 500 lakást meg nem haladó új építések feltétele, hogy a közlekedési hálózatnak az alábbiaknak kell megfelelnie: a meglévő közúthálózattal legalább egy forgalmi kapcsolat megléte. Az 500 lakást meghaladó új építések feltétele, hogy a közlekedési hálózatnak az alábbiaknak kell megfelelnie: • Kerepesi út- Pilisi utcai és/vagy a Kerepesi út- Sárga rózsa utcai csomópontok forgalmi méretezés alapján történő szükséges bövítése (jármüosztályozó, jelzőlámpás irányítás), • a meglévő közúthálózattal legalább egy forgalmi kapcsolat megléte, • autóbusz közlekedés létesítése a Tárna utcai kapcsolat, a Pesti határút, a Tárna utcai nyomvonal és a Pesti határút közölt 18 m szabályozási szélességgel tervezett gyüjtőút szükség szerinti igénybevételéveL Választ nem igényel.

i.

r-· i.,.

r·

...' r ~u

r t.'. ~

..

!r"

,.. ,,.

,. J",

l Választ nem igényel. ll

,, 20

ll.

,i ~

biztosítására. "

,. J - A véleményezési dokumentáció alapján az egyik tervezési cél a Rákos-patak l Választ nem igényel. és partjainak revitalizációjához, a csatlakozó területek rekreációs lehetőségeihez a településrendezési feltételek megteremtése. Igazgatóságunk egyetért a tervezett revitalizáció településrendezési megalapozásával, a tájkarakter védelmével, a természeti értékek figyelembevételét célzó szabályozássar - A tervezett fejlesztések megvalósításakor csak az ökológiai folyosó fent l Figyelembe vételre került idézett, törvényben rögzített funkciójának betöltését nem akadályozó megoldások tervezhetők.

-1 1

J J J J

l l J

Budapest Közlekedési Központ Stratégia, Fejlesztési és Beruházás, Közlekedésstratégia Szakterületi vezető

(lkt.sz: 1054143120141105412014.01.15.)

- A tervben szereplő fővárosi településszerkezeti tervnek megfelelő építési l Választ nem igényel. övezet módosítással egyetértünk, azzal kapcsolatos további észrevételünket az alábbiak szerint kérjük figyelembe venni. - A köz/ekedéshálózati és üzemeltetési-fenntartási szempontokat figyelembe véve az újonnan beépítésre kerülő lakóterületekre javasolt zsákutcás elrendezést nem tartjuk megfelelőnek, ennél korszerűbb tervezési eszközökkel javasoljuk a terület feltárását megoldani. Mind közlekedéshálózati, mind pedig üzemeltetési - fenntartási szempontokat figyelembe véve sokkal kedvezőbb és kezelhetőbb megoldás pl. hurkos kialakítású lakóutcák tervezése, amellyel az átmenő forgalom ellehetetlenítése me/lett elkerülhető az is, hogy a terület kiszolgálását (hulladékszállítás, síkosság-mentesítés) végző gépjárművek tolatásra kényszerüljenek. Amennyiben a tervező a zsákos kialakítást választja, kérjük az üzemeltetés és fenntartás gépjárműveinek tolatás nélküli visszafordulási lehetőségének - üldözőgörbékkel történő - igazolását a dokumentációban szerepeltetni.

A Dorogi út környezetében a terv három javasolt zsákutcája a beépítés intimitását, és a közöttük lévő átmenő utca összesen400 m hossza! 52 építési telek kiszolgálását biztosítja. A véleményben javasolt hurokrendszer alkalmazásával a terület feltárásához szükséges utcahossz mintegy 15°/o-kal növekedne. A véleményben foglaltak alapján • közterületek kiépítésének költsége érezhetően nőne, • üzemeltetési költség érdemben nem csökkenne: - mivel a gépjármű forgaimat meghatározó lakossági célú forgalom útvonala nem válna rövidebbé, - a rendszeres hulladékszállítás útvonala ugyan 50%-kal csökkenne, mely azonban nem meghatározó. A fentiek következtében tervezés közben elvetésre került a hurokrendszer alkalmazása, mely csak nagyobb tömb méret eselén célszerű.

A zsákutcák végén biztosított 18x18 m-es fordulók kanyaradási görbék nélkül is biztosítják a nagyméretű gépjárművek megfordulását a Katasztrófavédelem és Köztekedési hatóság véleménye ismeretében. Javasoliuk a tervben szereplő rendszer meQtartását

21

- A Dorog utca - Pesti határút - Dorogi út - tervezett ll. rendű főút által határolt Annak érdekében, hogy a tömbbelsők feltárása közlekedési területen közterületek által két, több hektáros, L4., keretövezetű tömb kerül szempontból a környezetalakítási terviapon megjelenő szándéknak kialakításra. Ezen tömbbelsők feltárására a terv liBe nem építhető terület" megfelelően szabályozott legyen, a be nem építhető területre kategóriát jelöl ki, kvázi magánutaknak biztosít helyet. Ezt nem tartjuk vonatkozó rendelkezés a következőre módosul: ,,(4) A be nem építhető terület távlatban út, magánút számara elfogadhatónak. fenntartott terület, A-a be nem beépíthető területtől számított 5 méteren belül épület nem állhat. Az FR_04/2/1 jelű tömböt az elhelyezkedése miatt városszerkezeti szempontból nem indokolt megosztani, a tömb illeszkedik a meglévő struktúrához. Az FR_17/1/2 jelű tömb megosztásra kerül a "be nem építhető terület" jelöléssel. - A dokumentáció lll. kötetének 2. 1.2. panijában szereplő elgondolást, me/y A tervezett ll. rendű főútnak teljes keresztmetszetében a beruházás szerint az Üllői út és a Kerepesi út közötti kapcsolat biztosítása okán tervezett megvalósulásával egy időben történő kialakítását a terv tartalmazza, ll. rendű főút - terv szerinti, 1. szakaszának ll. rendű főútvonalnak megfelelő az első szakaszt elsősorban a célforgalom, az ott lakók használják útpá/yát csak a célforgalom növekedésének függvényében kell kialakítani, Az "Új feltáró út"a beépítés kiszolgálásának megfelelő elnevezés, teljességgel téves következtelésnek tartjuk. A tervezett ll. rendű főútnak teljes távlatban a Tárna utcai felüljáró kiépítése után válik főúttá. keresztmetszetében a beruházás megvalósulásával egy időben történő kialakítását tartjuk támogathatónak. Az út kialakítására vonatkozó javasolt keresztmetszeteknél kérjük az Új feltáró út" elnevezés helyett Új főút" elnevezést alkalmazni. - A készülő KSZT nem vette figyelembe a Budapest XV/. kerület, Veres Péter út A Budapest XVl. kerület, Veres Péter út - Gordonka utca - Guzsaly - Gordonka utca - Guzsaly utca - Pesti határút - Sárgarózsa utca - Kövirózsa utca- Pesti határút-Sárgarózsa utca- Kövirózsa utca- Farkashida utca - Farkashida utca - Aldedrő utca - Legény utca - Pósa Lajos utca - utca - Aldebrő utca - Legény utca - Pósa Lajos utca - Lándzsa utca Lándzsa utca által határolt területre készült szabályozási terv által javasolt, a által határolt területre készült szabályozási terv kerülethatáron, tehát Pesti határút - Sárgarózsa utca csatlakozási panijára vonatkozó szabályozási tervezési területen kívül fekszik. Jelen tervben a KL-KT-X övezet alatti "sárga színezés" csak a korrekciót. Kérjük ennek a terven való átvezetését. megértést segíti és követi a XVl. kerületi szabályozási tervben szereplő övezethatárt. A sarkon szabályozási vonal nem szerepel, így jelen tervben a "sárga színezés" megfelelő. ll

11

11

Kivágat a XVl. kerületi szabályozási

tervből:

22

~~:'\~·:., •• ',. ,, .. · "1\ ', '\

tJ"

\

..

·

.

"~~-·-~.,--~

<1., r•,'\, '.,.,

~~

11'o ""'!- '

~....~ '~-"\ ' \ ,.

'"

r

MZ-XVI sz ''_

''

\

\

·,

\~

J5

: 5-15,0 25(!

.

4,

é

\

',

',~~-. '~

/

,

/

/

1031531~

...

ó',-r.s

;/

40

/"

:·, · \__... ,..,-'' ..

03153/tO

.

'.........

o

1

- -·'"'"'''""-'·-::,._..,_..,~···-··-.

.

..

Pf2s.,., H4 .,.Á.Rür

. ----:·· ..

....

Kivág--aa_1t ~·ele_n terv 5/B szabályozási tervlapjából:

'··*~·"'·· / '·, ··~.\1

'

.,···~'_'_v. "x~· .!'

.

••

/ :, i.. .

-~ "f,·: -:~. \ •• .· ' '•$f-'\~ •••

·.

.·' -., ··w/~-·.•\ •

~;, // ~···:· '·_-:'(,\ -••••

:i/ /

// . /i

i

/

/

,

f<.t:/~~ .

,/

.-'<"'

ll ll • • •

\~~- •••

/ 4~p)fi // . ./ ,/ •IJ6.;JQt,1

./ / /

(Az előzetes tájékoztatási szakaszban az észrevételben kerületi szabálvozási tervről nem érkezett táiékoztatás. A javasolt úthálózati ten;/apon a jelmagyarázatban a zöld vonallal jelölt elemek l Javításra került megnevezéséf "Kijelölt kerékpáros hálózati elem" megnevezéssel kell szerepeltetni. Ugyanezen a ten;/apon kérjük az alábbiakat is pótolni, javítani: • a Rákos - patak mentén haladó kerékpáros hálózati elem meglévő elem, kérjük l Javításra került e szerint szerepeltetni. Ez az elem a Szentmihályi úti csomópontnál keresztezi a Kereoesi utat, me/v a Keresztúri úton halad tovább.

szereplő

XVl.

23

• hiányzik a Tárna utcai hídhoz vezető, Algyógyi utca- Magiádi utca- Kocka utca l Javításra került. - Sörgyár utca - Téglavető utca - Dér utca nyomvonalon tervezett kerékpárútvonal. Védegylet Egyesület

(lkt.sz: K/18571112014/X/.

2014.01.07.)

A dokumentáció részét képező Vizsgálati munkarésszel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük: • A munkarészben szereplő, Budapest Főváros Telepü/ésszerkezeti Tervének \ A terület beépítésre szánt kategóriába tartozik Budapest Főváros kivonata alapján is megállapítható, hogy abeépítésre szánt terület a "Beépítésre Teleoülésszerkezeti Tervében. nem szánt területek" kategóriájába tartozik. A tervezett változtatások tehát e téren igen jelentős változtatásokat jelentenének. ·

BEÉ:PÍTÉ:SRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLET I<ERTVAf':OSIAS (laza l1eepltesú, 7,5 m-t rneq nern ~lala•:lo meqenqeoe!l legnagyoiJb épltrnénymagasságl!) lal(óterület (szt. max. 0,6)

• Nehezen tudjuk értelmezni a Vizsgálati munkarész 11. oldalon található megállapításának záró mondatát: TR T/X/29 5212001. (XII. l 8.) rendelettel jóváhagyott KVSZ Budapest X. Felsőrákosi rétek néven Műhely Kft. által készített terv. A szabályozási telV készítésének célja a távlati lakóterületi fejlesztési lehetőségeinek optimalizálása volt, a beruházási lehetőségek és a piaci igények elemzése alapján. A terv szabályozási elhatározásai nem lettek végrehajtva, a jóváhagyása óta bekövetkezett gazdasági változások valamint a tulajdonviszonyok összetettsége miatt jelen formáiában nem is véarehaitható. A hivatkozott tervhez képest jelen elképzelések jelentős módosításokat tartalmaznak -(pl. az építménymagasság terén).

A TRT/X/29 szám ú szabályozási terv leírása a hatályos terv akkori elhatározásaira, céljaira vonatkozik. A terv nem generált fejlesztést , nem került végrehajtásra 2001 óta. A szövegezés javításra került: .formájában ABm-isnehezen végrehajtható.

11 ••

ll

Jelen terv - tanulva a hatályos terv végrehajtásának elmaradásából "modernebb" szemléletet képvisel, a mai piaci igényeknek megfelelő szabályozást tartalmaz. A maximális építménymagasság a hatályos tervben 6,0 és 7,5 m, jelentervben 5,5 és 7,5 m. Az 1-X/SZ-L-02 tervezett építési övezet 9,0 m max. építménymagassága csökkentésre került "egy szinttel" (az új éo. mao. 7,5 m). • A 15. oldalon az 1. 6 pontban ismertetett felosztásban szerepiő 4. részterület a A vizsgálati munkarész 1. 4.-es fejezet leírja és ábrával együtt bemutatja, hogy a továbbiakban 1., 2., 3., 4. részterületként nevezett térképen nincs megjelölve, azért az erre tett megállapítások nem követhetők. 24

• Az 1. 7. pontban ábrázolt intézményi ellátottság a telVezett beépítés szempanijából - annak perifériális helyzete miatt - álláspontunk szerint igen kedvezőtlen. Ezt összegzésként a dokumentum is megállapílja. A feltehetően kialakítandó új intézmények a beépítés intenzívebb megvalósitását tennék szükségessé, amit nem tartunk elfogadhatónak.

• A régészeti munkarész megállapílja: "a főváros területének jelenleg ismert avar lelőhelyei is szinte mind a Rákos-patakot kisérő homokhátsághoz köthetőek. Ebből következően igen jelentős potenciális régészeti lelőhellyel állunk szemben, amely a terület esetleges - részleges történeti-ismeretterjesztő jellegű hasznosítási lehetőségél is megfontolandóvá teszik. • Ugyancsak fontos megállapítás: · "a Királyhegy folytatásában a kerülethatár felé hosszan elnyúló széles homokhát keleti lejtőjén a talajt sűrűn betakaró növényzet között az állatok által kitúri foltokban ugyancsak szarmata és Árpád kori cseréptöredékeket találtunk. • A 2. 2. pontban szerepeltetett, a közösségi közlekedés általi ellátottságot mutató térképen a terület nem helyesen van feltüntetve, mivel a jelenleg beépítetlen terület a térképen az "ellátást nem igénylő területek" közé van sorolva. Hasonló a helyzet a következő, "Helyzetelemzés" című térképpel is, amely beépítés esetén új buszjáratok beállításának szükségességére utalhat. legjelentősebb

ll

területek melyik része a tervezési területnek. Ez a megnevezés, területi felosztás az egész dokumentáció! végigkíséri. Az 1.6. pontban szereplö ábra a beépítetlen területre (3. és 4. részterületrej vonatkozó tulajdonvizsgálathoz készült kiegészítő ábra, ami azért került kiemelésre, mert a beépítetlen terület nyilvánvalóan a fejlesztés motorja. Az vizsgálati munkarész 1.7. pont összefogialája a részletes vizsgálatok alapján megállapítja: - a te!Vezési terület beépített részének bölcsődei és alapfokú oktatási intézményi ellátottsága területi elhelyezkedés és kapacitás alapján jelenleg megfelelő, - a beépítetlen terület beépítéséhez intézményhiány lép fel, ezért a te!Vezés során tehát a telVezett beépítés kapacitásától függően javaslatot kell tenni a felmerülő intézményi ellátottsági hiányokból adódó konfliktusok feloldására. Ennek megfelelöen a szabályozási terv bölcsőde és óvoda elhelyezésére L4-X/SZ-AI-01-es építési övezetet jelöl ki, mely az intézmények elhelyezésére hivatott és a fejlesztés első ütemének része. Az alátámasztó munkarész 1.5-ös fejezetben részletesen bemutatásra kerülnek (számítások alapján) az elhelyezendő intézményi funkciók. A régészeti munkálatok lefolytatása nem szabályozási kérdéskör. A nyilvántartott régészeti hely lehatárolása jelölve van a védelmi és korlátozási tervlapon.

A régészeti munkálatok lefolytatása nem szabályozási kérdéskör. A nyilvántartott régészeti hely lehatárolása jelölve van a védelmi és korlátozási tervlapon.

ll

A vizsgálati munkarész 2.2. pontja a Budapest új városfejlesztési koncepciójának helyzetelemzésén alapszik, a jelenlegi, valós állapotot vizsgálja. A terület jelenleg beépítetlen, így az "ellátást nem igénylő területek" kategória a megfelelő. A tervezett beépítéshez kötődö közösségi közlekedési hálózat bővítésével a javasiali munkarész foglalkozik (lll. kötet, alátámasztó munkarész, 2. fejezet) • A 4. l. pontban megemlítésre kerül a szomszédos őkológiai folyosó, amellyel a A terület jelenleg is beépítés re szánt lakóterület. telVezett beépítés szinte teljesen összeérne. Egy megállapítás szerint, jelentős zöldfelületi elemek a térségben található erdősült területek." Véleményünk szerint 25

.. ezeken felül a jelenleg mezőgazdasági területként hasznosított, nagyrész kaszá/t területek ökológiai szempontból - főleg elhe/yezkedésük miatt - ugyancsak jelentősnek tekintendők.

• A 4. 2 pont megállapítása szerint "a vizsgált terület zöidfelületi intenzitás a A terület jelenleg is beépítésre szánt lakóterület. mondható, átlagban 50 % felett alakul, köszönhetően a jelentős kiterjedésű beépítetlen, valamint a kertvárosias területek magas zöldfelületi arányának. A tervezett beépítés ezt a véleményünk szerint kedvező helyzetet helyrehozhatatlanul károsílja. • A 6. (összefoglaló) pontban a 2. részterület esetében méltatlannak érezzük a A 2. részterület erdő, "a fő probléma a meglévő zöldterület alacsony rekreációs értéke, a terüleibe idegenül ékelődő beépítés, valamint a hajléktalanok jeleniélét a terület egyik fő problémájaként megjelölni. hajléktalanok jelenléte". A megállapítás a valós helyzetnek megfelel, a hajléktalanság helyzete megoldatlan. A 4. részterülettel kapcsolatban elmondottak esetében nem értiink egyet a A terület beépítésre szánt lakóterület. megállapítással, miszerint "a továbbtervezés szempanijából elsősorban új A megállapítás arra vonatkozik, hogy a fejlesztés iránya a korábbitól lakóterületként figyelembe veendő terület". nem tér el, továbbra is jellemzően lakófunkció a javasolt. Említést tesznek továbbá arról, hogy "a földhivatali nyilvántartás szerinti A megállapítás arra a tényre vonatkozik, hogy a földhivatali belterületi határvonal ellentétes a magasabb rendű településrendezési nyilvántartás szerinti belterülethatár a Rákos-patak mentén eltér a eszközökkel, TSZT, FSZKT, malyekben a Rákos-patak menti terület, erdőterület TSZT-ben és FSZKT-ban jelölt határtól. illetve E- TG turisztikai erdő célzott területfelhasználású elemként szerepel." Értelmezhetetlennek tartjuk a megállapítást, me/y szerint "környezeti A megállapítás a jelenlegi állapotra vonatkozik. problémaként" említik "az alacsony rekreációs értékkel rendelkező Sárgarózsa utca me/letti parkerdősáv" -ot. A megállapítást semmilyen érvvel nem lámasziják alá. Ismert, hogy a nevezett parkerdősáv a közeljövőben várhatóan tanösvénnyel eiJészül ki. • A XV!. kerülettel fennálló kapcsolat-hiánynak, mint problémának a feltüntetésa A megállapítás a településszerkezeli összefüggésekre vonatkozik, ugyancsak önkényes, hiszen korántsem ismert, hogy ez a XV/. és X kerületben miszerint nincs közúti átjárási lehetőség a két kerület lakóterületei lakók által mennyire kívánt opció. Ezen kapcsolat ·kialakítása eselén ugyanis között. feltehetően a XV/. kerület szomszédos területein élők "menekülő útvonalként" használnák a Heves utca térségét, és a környék zajterhelése is nőne. Az Alátámasztó munkarészben ismertetett KSZT-tervezetet a tervezett beépítés A terület jelenleg is beépítés re szánt lakóterület. miatt elfogadhatatlannak tarljuk. Álláspontunk szerint a jelenleg !::eépítetlen A Rákos-patak menti terület E-TG besorolású, melyen a terv nem (mezőgazdasági és az azzal szomszédos) területek megőrzése kiemeit változtat, a revitalizációnak helyet biztosít. fontosságú városrendezési, ökológiai, kulturá/is és turisztikai cél. Bár a hivatkozott területek nem állnak helyi védelem alatt, szomszédosak az ökológiai folyosóval. Megfelelő természetvédelmi kezeléssel, felelős tájépítészeti tervezéssei a területekjelentős értékkel bíró élőhelyekké alakíthatók. A Rákos-patak esetében már korábban felmerü/t a revitalizáció szükségessége, A terület jelenleg is beépítésre szánt lakóterület. me/y a mai napig érvényes, sőt egyre égetőbb feladat. A tervezett beépítés A tervezet figyelembe veszi a patak revitalizációját, kiemeit ellentétes a revitalizáció elveivel; hiszen ·annak a fő célja a patak által jellemzett feladatként kezeli (lll. kötet, alátámasztó munkarész 4.1.2. fejezet). vizes élőhelyek területének növelése, azok természetközeli he/yreá/lítása. A A rendelettervezet a patak revitalizációjának helyet biztosít: A patakhoz közvetve hozzátartoznak az azzal szomszédo§_jerületek_j§L_f'IJf}/y_E_ módosított szabáliozási előírás a következőké~pen rendelkezik: kedvezőnek

·~

l l

... 1

26

1..

(l•,

J

J

]

l ]

1 l

J 1:

l

l ,l J J

J

1

1

főváros területén itt éri el a legnagyobb kiterjedését - a kerület északkeleti "A Rákos-patak revitalizáció helybiztosításának céljából az övezetben részeivel együtt. A beépíteni teNezett terület a főváros területén a tájépítészeti -a revitalizáció megvalósulásáig - kizárólag épületnek nem minősülő eszközök által leginkább szabadon keze/hető és legérdekesebb teNezési építmények, illetve kerti építmények helyezhetők el. A patak feladatok egyike lehet, me/yet a beépítés feNe súlyosan veszélyeztet. revitalizációjának megvalósulása után a patak tengelyétől számított 25 méteren, valamint beépítésre szánt övezet határától számított 20 méteren belül épületet nem lehet elhelyezni." A terület ugyancsak rendkívül alkalmas a szabadidős hasznosításra, de oly A terület jelenleg is beépítésre szánt lakóterület. módon, amely által a táji értékek megőrizhetők. Ma is jellemzőek itt a kerékpáros, A Rákos-patak menti terület E-TG besorolású, melyen a terv nem gyalogos és lovas szabadidős tevékenységek, me/yek a beépítést követően változtat, a revitalizációnak helyet biztosít. megszünnének. A terület domborzati viszonyai érdekes rálátást adnak a Budaihegyvidékre és a Rákos-patak völgyére egyaránt. A vizsgált terület már ma is, de potenciálisan még inkább jelentős természeti A terület jelenleg is beépítésre szánt lakóterület. értéket képvisel. A patakot egyes szakaszokon puhafás (fűz-nyár) ligeterdők A tervezet figyelembe veszi a patak revitalizációját, kiemeit Jelenleg inkább facsoportokJ szegélyezik - ezt a területet a revitalizáció feladatként kezeli (lll. kötet, alátámasztó munkarész 4.1.2. fejezet). A keretében jelentősen növeini lehetne, akár új, kisebb tavak kialakításával is. A környezetalakítási terviapon is látszik, hogy kisebb tó is kialakítható. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szer/nt egyes ilyen A Rákos-patak menti terület E-TG besorolású, melyen a terv nem területeken már most is jelentős kétéltű-élőhelyek, valamint számos madárfaj változtat, a revitalizációnak helyet biztosít. költő- és vonulási helyszínei találhatók. Egy köze/i, intenzívebb beépítés esetén a kétéltűek veszélybe kerülnének, de a zavarás miatt az ökológiai folyosó is veszítene értékéből, valamint a környező élőhelyeken költő ragadozó madarak táplálkozó területe is csökkenne. A magasabb térszinek alkalmasak lehetnek keményfás (tölgyes-égeres) ligeterdők helyreállítására is, me/y a terület legfőbb értékének, a mozaikosságnak a kihangsúlyozásával vatóban egyedüfái/óvá tenné a Rákos-völgy ezen szakaszát. E revitalizá/t élőhelyek - a nyíltabb területekkel váltakozva - ideális feltételeket teremtenének a madáNilág, a rovaNilág és az ~ész ökoszisztéma számára. A vizsgált terület a nemrégiben védelem alá helyezett egyéb Rákos-völgyi A terület jelenleg is beépítés re szánt lakóterület. területekkel együtt, valamint a XV/. kerületi Mátyásföldi repülőtér területét is A területre vonatkozó építési jogok megvonása igen nagy kártérítési beleszámítva lehetőséget ad Budapest legnagyobb kiterjedésű, legkomplexebb igénnyel járna, mert a terület egy része magántulajdonban áll. természetvédelmi területének kialakítására, me/y európai szinten is egyedülálló A Rákos-patak menti terület E-TG besorolású, melyen a terv nem értéket képviselne. Ez azonban nem jelentené a legszigorúbb értelemben vett változtat, a revitalizációnak helyet biztosít. természetvédelmi célú hasznosítási, éppen a szóban forgó, a nyugati részen fekvő területek lennének többek között alkalmasak a szabadidős és ismeretterjesztő célú felhasználásra; így lovas-útvonalak kialakítására, stabilizá/t burkolatú kerékpárút megépítésére, tanösvények létesítésére. Ki lehetne emelni a terület táji értékeit kilátók és várták építésével, erdei tornapályák, erdei iskolák létesítésével - melyre nagy igény mutatkozik -, a történeti (Király-domb) és régészeti (avar-kori emlékek) értékek feltárására pedig bemutatóhelyek kiépítésével. Ugyancsak lehetőség nyílna a hagyományos állattartás és állatfajták bemutatására is (pl. szürke marha, lovak), amely akár jelentős idegenforgalmi jelentőséggel is bírna, az egész terf:·ietet illetően akár egész

27

napos elfoglaltságot is nyújtva az ide látogatóknak. Mindez egy natúrpark kialakítása keretében is lehetövé válna, amelyre az ország területén már több, jól működő példát találunk. Ennek a natúrparknak a kialakításában, üzemeltetésében részt vállalhatnának a szomszédos kerületek és önkormán'izat()l<. is_E_]J_afak felsőbb folyása mentén. A fentieket összefoglalva tehát a leginkább célszerű hasznosításnak olyan megoldást tartunk, amely megőrzi az itt található, páratlan természeti és táji értékeket, melyek kiaknázására rendkívül változatos lehetőségek adódnak. Az e célú hasznosítást igen vonzóvá teheti a HÉV-vonal közelsége - a többi fővárosi természeti területtel összevetve is. Az ugyancsak természetvédelmi fejlesztés tárgyát képező Sárgarózsa utcai kiserdő egy ideális "bevezető szakasz" lehetne a natúrpark területére. Ez természetesen szükségessé tenné az erdőtől keletre most megtalálható telephelyek szanálását, az esetleges kármerdesítést is, erre azonban vélhetően jelentős pályázati pénzek is felhasználhatók lennének. A kifogásainkat megalapozó további vonatkozások • Budapest Integrált Városfejlesztési Stratégiája a VI. 1. 10. panijában az akcióterületek között szerepelteti a Felsőrákosi-réteket, melyre vonatkozóan megemlíti a Rákos-patak tervezett revitalizációját is.

A natúrparkokat nagyobb, egybefüggö területeken szakták kialakítani.

A terület jelenleg is beépítés re szánt lakóterület. A területre vonatkozó építési jogok megvonása igen nagy kártérítési igénnyel járna, mert a terület egy része magántulajdonban áll. A Rákos-patak me nti terület E-TG besorolás ú, melyen a terv nem változtat, a revitalizációnak helyet biztosít.

A terület jelenleg is beépítésre szánt lakóterület. A tervezet figyelembe veszi a patak revita/izációját, kiemeit feladatként kezeli (lll. kötet, alátámasztó munkarész 4.1 .2. fejezet). A rendelettervezet a patak revitalizációjának helyet biztosít. A módosított szabályozási előírás a következöképpen rendelkezik: "A Rákos-patak revítalizáció helybiztosításának céljából az övezetben -a revitalizáció megvalósulásáig -kizárólag épületnek nem minösülö építmények, illetve kerti építmények helyezhetők el. A patak revitalizációjának megvalósulása után a patak tengelyétől számított 25 méteren, valamint beépítésre szánt övezet határától számított 20 méteren belül épületet nem lehet elhelyezni." • A 76712013 (IV. 24) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest 2030 - A terület jelenleg is beépítésre szánt lakóterület, így zöldmezős Hosszú távú városfejlesztési koncepció 5. fejezetében (73. oldal) az alábbi beruházásról jelen helyzetben nem beszélhetünk. megállapítást teszi: "a biológiailag aktív felületek növelése Budapest teljes A Budapest 2030-nak megfe/elöen az erdők területe nem változik, a területén kezelendő feladat. jelenleg beépítésre szánt területen belül 26.156 m2 zöldterületet jelöl Egyrészt a zöldfelületek és más biológiailag aktív felületek (pl. vízfelületek) ki a terv. arányát kell emelni, ezért a zöldfelületekkel - akárcsak a termőföldekkel racionálisan kell gazdálkodni. (9.8. Földterület-takarékos fejlesztések termőföldek védelme) A fejlesztéseknél a zöldmezős beruházások helyett az alulhasznosított vagy hasznosítatlan barnamezős területeket kell előnyben részesíteni." Bár ismereteink szerint a jelzett terület esetében - a fennálló szabálygz_ásj környezet miatt- nem beszélhetünk "zöldmezős" • A tervdokumentáció mellékletében szereplő, a Duna-lpoly Nemzeti Park A Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatósága véleményezési eljárás jelen Igazgatóság által tett megállapítások - melyek az általunk a fentiekben is szakaszában is részt vesz és kifogást nem emelt. kifejtettekkel azonos módon a fáji értékek megóvására, mint különös szempontra hívják fel a figyelmet- egyáltalán nem jelennek meg a tervekben, ezért a terv e szempontoknak nem felel meg. 28

r-------------------····---------.----------------------~

• A me/lék/etek között ugyancsak megtalá/ható, a BKK-va/ folytatott egyeztetésről készült emlékeztető szerint a BKK nem támogalja a Rákosi-rétek zöldmezős beépítését. Ezt a terv szintén nem vette figyelembe.

J

l ] J J

I J Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész

A terület beépítés re szánt a hatályos településrendezési tervek (TSZT, FSZKT) szerint. (Budapest Főváros Tanácsa 5/1986. számú rendelete (BVSZ) szerint is már beépítésre szánt terület volt.)

• A tervek szerint a Rákos-patak fölött egy új építésű utat vezetnének át. Ez Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. 18. § azonban kettévágja a jelzett ökológiai folyosót, ami álláspontunk szerint (4) bekezdés alapján híd létesítése lehetséges az alábbiak szerint: jogszabályt sért. ,,Az övezetben a köz/ekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvona/a, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el." • A beépítés a fentieken felül a megnövekvő forgalom, levegő- és zajszennyezés A terület jelenleg is beépitésre szánt lakóterület, a tulajdonosok jogát és az aktív zöldfelület csökkenése miatt hátrányosan érintené a környező X. és sérti, ha ez megszüntetésre kerül. XV/. kerületi. területeken élők életfeltételeit, alkotmányos jogait, elsősorban az egészséges környezethez való jogukat. Ezért a tervezett beépítési elképzelés az Alapj(5rvény rendel~ezéseivel is ellentétes- XXI. cikk (1). A fentieket összefoglalva egyesületünk elfogadhatatlannak, a fővárosi és Az összefoglalás további választ nem igényel. országos természetvédelmi érdekekkel, a helyie'k érdekeivel valamint alkotmányos alapjogokkal is ellentétesnek ítéli a tervezett szabályozást. Csak a táj- és természetvédelmi szempontú, szabadidős és ismeretterjesztő célt is magában foglaló jövőbeni hasznosítás(, ill. az ehhez illeszkedő szabályozást tartjuk elfogadhatónak a jelen terv által érintett, még beépítetlen terület esetében. Kizárólag a Dorogi utca és a Pilisi utca között, a jelenleg (kertes) lakóházakkal beépített terület keleti oldalán tartunk elfogadhatónak egy teleknyi szélességű beépítést és a két utca itt megvalósuló összekötését. Az északi részen található telephelyek esetén azok megszüntetését és területüknek a közcélú hasznosítás előtti megnyitását támogaljuk. A továbbiakban szükségesnek ítéljük a természetvédelmi, civil és tájépítész A tervezési folyamat az egyeztetési szabályoknak megfelelöen folyt. A szakmai szarvezetek valamint a lakosság szélesebb körű bevonását a 314/2012. (XI8.) Korm. Rendeletben megfogalmazottaknak és a szabályozási terv készítésébe. Budapest Föv. X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő testületének 326/2013. (V\.27.) KÖKT Határozatnak megfelelően folyt az eljárás és a tájékoztatás. 1. A hatáskörömbe tartozó kérdésekben - a jogszabályon alapuló - Választ nem igényel. Jegfontosabb általános eljárási követelmény: 1.1. Tájékoztatom, hogy a Trk. 46.§ (2} bekezdésében foglaltak alapján a 2012. december 31 -én hatályban lévő kerületi telepű/ésrendezési eszköz 2014. június 30-ig történő módosítása a Trk. VI. fejezet eljárási szabályai szerint, az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának (a továbbiakban: OTÉK}, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével 29

történhet, elfogadásáró/201 4. június 30-ig gondoskodni kell.

1.2. A tervezettel kapcsolatos legfontosabb szakmai észrevételeim: A tervezet Kőbánya szóban forgó fejlesztési területén a jelenlegi tulajdonosi, társadalmi és gazdasági környezettöf teljes mértékben elrugaszkodott fejlesztési irányokat határoz meg, olyan szabályozási megoldásokkal, amelyek a vonatkozó általános és érvényben lévő szakmai követelményekkel nem egyeztethetök össze, ezzel együtt a tervezetben szereplö településrendezési koncepció és a kapcsolódó tervezett szabályozási javaslat sincs teljes mértékben összhangban. Felhívom a figyelmet arra, hogy a jóváhagyandó munkarészékben szerep/ö településrendezési javaslatok nem szalgálják a terület fenntartható fejlödését, sem településrendezési sem településfejlesztési szempontból. A javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amely meggátolja a jelenleg beépítetlen területek racionális felhasználását.

Az. alátámasztó munkarészekkel kapcsolatban tett észrevételeim: A tervezet a fejlesztési terület egyes területein a hatályos szabályozáshoz képest eltérő övezetilépítési övezeti el ö írásokat határoz meg, ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30.§- ban meghatározott kártalanítasi előírásokra. Javasolom, hogy a továbbtervezés során vizsgálják a tervjavaslat és a kártalanítási szabályok összefüggéseit annak érdekében, hogy a tervezet jóváhagyása az önkormányzatot - körültekintő e/őkészítésse/, egyébként elkerülhető - terhekkel ne sújtsa. (pl.: A 4090011 hrsz.-ú építési telekre a TRTIX/51 számú KSZT-ben meghatározott hatályos övezeti paraméterekhez képest jelen javaslat az 1-X/SZ-4 jelű építési övezetben jelentős változásokat határoz meg, hasonlóan a 42632 hrsz.-ú építési telekhez stb.). A 42633 hrsz.-ú telket érintően az FSZKT - ban meghatározott Kerepesi út helybiztosítását szolgáló KL-KT keretövezet szélessége csökken, a 48/1998. (X. 15.) Föv. Kgy. rendelet 3. számú me/lék/et 2. számú táblázata nem biztosít lehetőséget KL-KT keretövezetben E- TG övezet meghatározására.

A tervezet teljes mértékben figyelembe veszi a tulajdonviszonyokat, a megvalósíthatóság érdekében a döntően az önkormányzat kezében lévő területrészen irányozza elő a fejlesztés elindítását (lásd. ütemezés). A szabályozási vonalak- ahollehet-figyelembe veszik a kialakult telekhatárokat, a lejegyzési nehézségek elkerülése végett. Az általános és érvényben lévő szakmai követelmények a terv megfelel, több modern, újszerű gondolat mentén is, pl.: - a terepadottságokhoz való igazodás, a Király-domb megóvása, - igényes építészeti arculat Uavaslat ún. területi arculati kézikönyvre), - meglévő utcaszerkezethez való igazodás, mégis egyedi utcavezetés, - vegyes, városias funkciók elhelyezése, élhető lakókörnyezet, - zöldfelületi hálózat létrehozása, - közösségi terek létrehozása a szabályozás mentén, - közterek berendezhetőségének bemutatása. A koncepció és a szabályozási javaslat összhangban vannak, a koncepció mentén készült a tervezet. A terület jelenleg is beépítésre szánt lakóterület. A tervezési területre hatályos Szabályozási terv (Budapest Kőbányai Önkormányzat 52/2001. (XII.18.) sz. ÖK. rendelete) is L4 és l építési övezetekbe sorolja a területet a teryezetn§l inte~ívebb ~eéQl!§si paraméterekkel. A hatályos tervek 2001-ben, 2003-ban kerültek jóváhagyásra, így kártalanítási igény nem léphet fel.

A terv figyelembe veszi a tervezés folyamatában aktívan részt vevő kerületi önkormányzat érdekeit. A 40900/1 és 42632 hrsz.-ú telkek övezeti besorolásának változása tudatos városépítészeti gondolat, kártalanítási igény nem léphet fel (lásd. előző pont).

Az FSZKT-ban meghatározott helybiztosítást szolgáló KL-KT keretövezet a Kerepesi út tekintetében műszakilag nem indokolt. A 1997. évi LXXVIII. Törvény 60. § (10) pontja alapján a hatályos TSZT-vel való összhang_ biztosítandó, ennek a terv megfelel. 30

A tervezési program újragondolását támaszlja alá az, hogy az alátámasztó A tömblelkes kialakítás városépítészeti szempontból előnyösebb munkarészekben szereplő javaslatok, szabályozási célok nagy része egyébként megoldáshoz vezethet, mint ha telkenként egy többlakásos társasház sem tükröződik a jóváhagyandó munkarészekben (pl. különleges építészeti áll, mivel a tömbtelkek alkalmazása lehetőséget ad az épületek élhető arculat, vagy az egy építési telken arányosan és környezetbe illeszkedő módon elhelyezésére, nagy zöldfelületek, udvarok kialakításra. Az épületek elhelyezett több épület (tömbtelek) megvalósulását elősegítő követelmények stb). léptéke nem nagyobb, mint ha önálló telkeken állnának, viszont szabadabb az elhelyezhetőségük. A javasolt ún, területi arculati kézikönyv hivatott az egységes építészeti arculat kialakítását. Az. alátámasztó munkarész számos irreleváns, vagy - a tervezett szabályozás A megállapítás a hatályos KVSZ L3-as övezeteinek bővítését ismeretében - nem értelmezhető megállapítást is tartalmaz, (pl.... L3 je/ü építési indokolja a szabályozási koncepció fejezetében. A fejezet a övezetek nem segítik elő kellőképpen a tömbtelkek kialakítását, ami jelen szabályozási lépéseke!, elemeket indokolja, ezért a megállapítás a területen az egységes arculat érdekében kívánalom, ezért javasolt kiegészíteni fejezetben releváns. az L3-as építési övezetek sorát. ... A 3-4. részterület nagyobb része L4-es övezetben marad. Olyan új helyi övezetek A tömblelkes kialakítás városépítészeti szempontból előnyösebb javasoltak, melyek a megva/ósíthatóságot elősegítik tömbtelekkel és külön/eges megoldáshoz vezethet, mint ha telkenként egy többlakásos társasház építészeti arculatot adhatnak a területnek, amelyek újragondolása javasolt. áll, mivel a tömbtelkek alkalmazása lehetőséget ad az épületek élhető Példaként: a tervezet egyik fő koncepeionális elemével kapcsolatban elhelyezésére, nagy zöldfelületek, udvarok kialakításra. Az épületek megemlítendő a telekalakításról szóló 8512000. (XI. 8.) FVM rendelet, amely 2. § léptéke nem nagyobb, mint ha önálló telkeken állnának, viszont b) panijában határozza meg a tömbtelek foga/mát, az alábbiak szerint: szabadabb az elhelyezhetőségük. A javasolt ún, területi arculati "b) fömbtelek: az 1998. január 1-je előtti előírások alapján máig kialakított, főbb kézikönyv hivatott az egységes építészeti arculat kialakítását. épülettel beépLfQttépítési telek". 3. A jóváhagyandó munkarészekkel kapcsolatos jogszabá/yon alapuló észrevételeim: 3. 1. ad. rendelet-tervezet ad. 1.§ Rendelkezni szükséges a rendelet területi hatályáról, és a me/lék/etekről, azok A rendelet-tervezet a KVSZ módosítása, területi hatálya a kerület tartalmáról, sorszámáról a jogalkotásró/201 0. évi CXXX. törvény 6. §(3) közigazgatási területe. A "terület-specifikus" előírások a KVSZ bekezdés, és ajogszabá/yszerkesztésről szóló 6112009. (XII. 14.) IRM rendelef felépítéséből adódóan a IV. fejezetbe épülnek be. 60.§ (1) bekezdés előírásainak megfelelően. A rendelet-tervezet mellékletei is a KVSZ mellékletébe épül, melyről a 9. § rendelkezik. A módosító rendelet-tervezet felépítése a kerületben szekott módon történik, a minta: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő­ tesfületének 2412013. (VII. 2.) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 2212013. (V. 22.) önkormán_Eafi rendelet módosításáról ad. 2.§ Az R. 41. §(4) bekezdésre vonatkozó kiegészítéssel kapcsolatban jelzem, hogy A KVSZ 41. §-a módosul: sem a b) pontban szereplő alapelőírás, sem a módosífó kiegészítő rendelkezés (4) Az L4 jelű lakóterületen az önálló rendeltetési egységek számát nem egyértelmű, kérem az előírás pontosításá_tJeg_alább a c) pontban_a pontos az alábbiak szerint kell m~határozni: 31

ad.4.§ A rendeltetési egység" helyett javasolt az önálló rendeltetési egység" fogalom alkalmazása (OTÉK 1. me/lék/et 72. pont, BVKSZ 13. sz. me/lék/et 89. pont).

a) a 400 és 450 m2 legkisebb telekméretü építési övezetek területén legfeljebb egy önálló rendeltetési egység létesíthető, b) rniREieR e§yés b4 es éf')ílési éve~etseR a 800 m2 legkisebb telekméretü éQítési övezetek esetében a bruttó szintterület 125-tel való osztásából adódó lefelé kerekitett egész számú rendeltetési egység építhető, ®_ami a 800 rn~ le§kisebb telekrnéretű éf')ítési eve~etek esetébeR nem haladhatja meg a 4 rendeltetési egységet, ~ 1200 rn~ le§kisesb telekmérelü éf')ítési évezetek esetébeR a 6 reREielte!ési e§ySé§el. c) az 1200 m2 legkisebb telekméretü éQítési övezetek esetében a bruttó szintterület 125-tel való osztásából adódó lefelé kerekített egész számú rendeltetési egység éQíthetö, de nem haladhatja meg a 6 rendeltetési egységet, Ql e) a 9) f19R!9aR ffie§fe§alffia~e!l le§kisess 1200 ffié es lelkekre veAatke~é s~abály teffistelkek ~ffiiR. 1200 m&tebbs~eres !elekffiére!) esetéseR a reREiel!etési e§ySé§ek ffiaxifflalizáll értéke éf')üle!ekre lJeRatkezik. a 4000 m2-nél nagyobb legkisebb telekméretü éQítési övezetek esetében nem haladhatja meg a 6 rendeltetési egységet épületen ként. A tervezet módosításra került: ,,(10a) Az L4-X!Z-07 jelű építési övezetek területén telkenként egy önálló rendeltetési egység alakítható ki."

ad. 6. § • A (6d) pontban a ,Jakások" helyett, a ,Jakás" egyes számú főnévi alak alkalmazása javasolt.

A tervezet módosításra került: ,,(6d) Az 1-X/SZ-14 és az /-X/SZ-15 jelű építési övezetek területén lakáself létesítése nem megengedett."

hivatkozások alkalmazását.

• A {7a) pont: A telkek mélysége lehetőséget ad rá, hogy ne a közterület felé, ne az a) alpontban az előkerti parkolás tiltása újragondolandó, .tekintettel az 1 előkertben történjen a parkolás. övezetben elhelyezhető rendeltetésekre, és arra, hogy a kialakuló építési Az alátámasztó munkarész 1.5. Környezetalakítási javaslat című telekitelkek többsége saroktelek; fejezet közösségi terekkel foglalkozó része mutatja be, hogy miért nem javasolt az előkertben történő parkolás az 1-X/SZ-L-02 jelű építési övezetben. b) alpontban az "egységenként" helyett "rendeltetési egységenként" összefüggés A tervezet módosításra került: alkalmazását kérem; "önálló rendeltetési egységenként" A tervezet módosításra került: c) a földszinti ftmifeiéif belmagassága min. 4,0 méter ke/1/eqyen,

c) alpontban a belmagassági korlát ne a funkcióra vonatkozzon. ad. 8.§ • Az (1) bekezdés tartalmazza "a telek zöldfelületként fenntartandó része" szabályozóhoz tartozó tiltó rendelkezést. de nem tartalmaz elő írást a kötelező kia!akításra vonatkozóan. ~

l ' '

l

j

l

l l

l

A hatályos KVSZ 19.§ (7) tartalmazza a "telek zöldfelületként ' fenntartandó részére" vonatkozó előírásokat. -

----

32

',1

szereplő, a "védősáv"-val kapcsolatban, a "mindenkori megközelíthetőségének biztosíthatóságának" követelménye nem egyértelmű

• A (3) bekezdésben

előírás. A vezetékszolgalom biztosílja a szükséges jogokat és kötelezettségeket, ezért a nem egyértelmű, vagy szubjektív módon értelmezhető elő írás alkalmazása szükségtelen. (Egyértelműbb a védőterület és az építési hely viszonyrendszerének a meghatározás.a.)

,~.:

A vízvezetési szolgalom értelmében "Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi hatóság határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingalianán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.", ez azonban a mindenkori hozzáférést (napközben, éjszaka) határozza meg. A rendelet szövege pontosításra került: (4) A Qg_nem beépíthető területtől számított 5 méteren belül épület nem állhat.

• A (4) bekezdéshez: A szabályozási tervlap "be nem építhető területet" határoz meg. A rendeletben pontosan idézzék az SZT jelmagyarázatában szerep lő fogalmat. Az előírás ebben az esetben sem határoz meg közvetlen kötelezést a szabályozóval kapcsolatban. A KVSZ 80. § (2) bekezdése szerint, a telek "be nem építhető terület''-én A KVSZ 80. § (2) bekezdése a Hungária körút - Kerepesi út legfeljebb gyep és cserjeszintű növényzet telepíthető, annak 75%-án Pongrác út - Horog utca - Kőbányai út által határolt területre zöldfelületet kell kialakítani, viszont a Környezetalakítási javaslat alapján az vonatkozik. önkormányzat ezen a területen "gya/ogoselsőbbségű vegyes-forgalmú utca" kialakítását tenné lehetövé. A KVSZ hivatkozott rendelkezései alapján a szóban forgó területen magánutat, köztekedési területet nem lehet megvalósítani, ennek okán is javaso/om a "be nem építhető terület" szabályozóhoz kapcsolódó előírások meghatározását. Ugyanezen bekezdésben az 5 méteres szabály pontosítás át kérem. Amennyiben a szóban forgó területen magÁnút kialakítható önálló telekkén t, akkor a jelzett 5 méteres teleksáv előkertnek ,ininősül. Javasolt a "be nem építhető terület" szabályozási elem és az építési hely összefüggéseinek meghatározása. • Az SZT nem tartalmaz FR04, FR 12-FR 17 jelű fejlesztési területet. A csak a környezetalakítás lapon szereplő jelölés miatt az előírás az alábbiak szerint módosul: Az újonnan beépülő telkek eseté n a telekre hulló csapadékvizek telken belül visszatartandóak, azok közcsatornába történő kivezetése nem megengedett. ad. 9.§ Amennyiben jelen módosító rendelet mellék/etében szereplő SZT és övezeti Terv területi hatálya meghatározásra került, annyiban az (1) és (2) bekezdésekben szereplő megfogalmazásban a "rajzi ábrázolás helyébe" összefüggés törölhető, hiszen a KVSZ me/lék/etei jelen rendelet területi hatálya szerint meghatározott me/lék/etek tartalmával módosulnak.

A rendelet-tervezet a KVSZ módosítása, területi hatálya a kerület közigazgatási területe. A "terület-specifikus" előírások a KVSZ felépítéséből adódóan a IV. fejezetbe épülnek be. A rendelet-tervezet mellékletei is a KVSZ mellékletébe épül, melyről a 9. § rendelkezik. A módosító rendelet-tervezet felépítése a kerületben szakott módon történik, a minta: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő­ testületének 2412013. (VII. 2.) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 2212013. (V. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról 33

ad.11.§ Az (1) és (2) bekezdésben rendelkezzenek arról, hogy a hatályvesztés jelen rendelet hatálybelépésével egyidejűleg történik.

A rendelet szövege pontosításra került: "E rendelet hatálvba lépésével egvidejű/eg hatályát veszti ... "

3. 2. ad. Szabályozási Terv (SZ T) • Az SZT a kötelező szabályozási elemek, így a tervezett szabályozási vonalak A szabályozási elemek méretezése pótlásra került. méretezését jellemzően nem tartalmazza, a hiányosságak pótlása szükséges. A tervezett szabályozási vonal méretezését a szabályozási terviapon szerepeltetni kell, tekintettel arra, hogy a tervezett szabályozási vonal olyan kötelező szabályozási elem, amely az érintett területek tekintetében jogokat ke/etkeztet, azonban a közterületek (amelyekhez viszonyítottak válnak értelmezhetövé az egyes magánterületek is) méretezésének hiányában nem nyújtanak megfelelő információt a magánterületek · igénybevételének tekintetében. Bár a szabályozási terv - elvben digitális és egyértelmű adatokra alapozott - a gyakorlatban a hitelesített papír alapú dokumentum kerül az érintettek elé, ezért szükséges a lehetőség szerinti legteljesebb információ meqje!enítése a tervlapon. • A jelmagyarázatban a szabályozási vonal helyett, a "tervezett szabályozási A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete alapján a vonal" fogalomalkalmazása szükséges (OTÉK 2. tz. me/lék/et 11.1 .pont 1.1. megnevezés megfelelő. alpont).

• A "KÖ-h-X" jelű övezetet a KVSZ "KÖ-h" jelű övezetként határozza meg, ennek megfelelően az SZT jelmagyarázatában az övezet javítandó. Átgondo!andó a keretövezetbe nem sorolt (nem KL-KT) köz/ekedési célú közterületek övezeti differenciálása, tekintettel a kü/önböző rendeltetésű köz/ekedési célú közterületek }avas/atára. • A koncepcióban meghatározott különleges építészeti arculat követelményére figyelemmel, az íves vonalvezetéssel, csekély szabályozási szélességgel tervezett - köz/ekedési célú - közterületek vonalvezetésének újragondotását javasolom, tekintettel a kialakuló építési telkek - pl. beépítés szempanijából rosszu/ kihasználható - geometriájára. Az újragondolást j&vasolom a számos indokolatlan· kiszőge/ésse/, bizonytalan vonalvezetéssei szabályozott egyéb közterületek esetében is. • A Jelmagyarázat két különböző rajzi megjelenítéssel tartalmaz "be nem építhető terület" szabályozási elemet. Az előzőkben már jelzettekre is figyelemmel kérem, az ezen szabályozóhoz kapcsolódó ellentmondások feloldását. • "Épület magassági korlátozás" és ,Jelentős szintbeli gépjárműtároló" szabályozási elemet az SZT nem tartalmaz, a Jelmagyarázatból törlendő. • A szabályozási terv területi hatálya" elem rendelet területi hatályát is meghatározza.

kötelező

A KVSZ-ben a KÖ-h keretövezetet jelöl, a KO-h-X pedig övezetet. A szabályozási terv jelölése megfelelő.

Az egységes építészeti kialakításra vonatkozóan az alátámasztó munkarész "Városfejlesztés lehetséges eszközei" címmel ad javaslatot. Az íves vonalvezetés és az egységes építészeti arculatra számos jó példa valósult meg, például Újpesten aSzilas lakópark.

A jelmagyarázat javításra került.

Törlésre került.

szabályozó, hiszen a A szabályozási terviapon a "tervezési terület határa" került jelölésre tájékoztató elemként, hiszen a szabályozási terv területi hatályát a 34

r--.-A-4-2-71_6_é_s_a_4_2_71_5_h-rs-z-.-u-,t-e-lk-ek_e_te-,r-in-tő-,-a-Z--K-K--X-102 övezet melleff_e__s_a_z_l_-+-:-.-:-:.~=-=-:-.-=-~-:-.--:-:.~:.::_.,...,,_:-,--:---:-,-...:.,... ---.,.--.-:-..--.--: ..--:.------------1 X/SZ-L-02 építési övezet közvetlen szomszédságában lévő építési övezetben az építési övezet jeiét fel kell tüntetni. Hasonlóan a Dorogi út északi oldalán az L4-XISZ-6, a Pesti határút déli oldalán • az 1-X/SZ-L-02 az építési övezeti jelet. Az övezeti terven is feltüntetendők a hiányzó építési övezeti jelek.

.IA-X/S

-.....

Fentiek figyelembévéfelével javaso/om a teljes tervezet és a tervezett szabályozás koncepeionális újragondolását.

~;

..

·/~

Z-KK~X/02

f>t.

•.

A Pesti határút déli oldalán szerepel az övezeti jel, a nem beépítésre szánt jelölés nem közterület, nem "osztja ketté" az építési övezetet. A beépített területen a (Dorogi utca mentén) az 5/A terviapon szereoel, 5/B tervlaoon oótlásra került az övezeti iel. A javasolt telekhatár tájékoztató elem, a beépíthetőség figyelembe vételével került jelőlésre (lásd. kőrnyezeta\akítási tervlap). A koncepció részletes és megalapozott (lásd. alátámasztó munkarész 1.3. fejezete - szabályozási koncepció és 1.5 fejezete körnvezetalakítási iavaslat 35

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hatósági Osztály Nemzeti Médi-és Hírközlési Hatóság Hatósági Osztály

(lkt.sz.: OH/35475412013.12.17.)

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

(Üi.sz: BPR-021104548212013. 12. 12.)

Kérem, a továbbtervezésnél fentiek szíves figyelembe vételét és tárgyi településrendezési eszköz módosítás egyeztetése és elfogadása során a Trk.ban meghatározott eljárási rend maradéktalan betartását. - Tájékoztatom, hogy 2013. október 3-án lépett hatályba az elektronikus hírközlési építmények A véleményezésre megküldött anyag hírközlési fejezetet nem tartalmaz, de az érvényben lévő szabályozás kikötéseket tesz a hírközlési eszközök elhelyezésével kapcsolatosan. - Tájékoztatom, hogy 2013. október 3-án lépett hatályba az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági elj'árásokról szó/ó 1412013. (IX.25.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet), me/y többek között szabályazza engedély nélkül végezhető antennatelepítést is és leírya a hírközlési építmények elhelyezésének szabá/y_§it. -A távközlés, a távköztési infrastruktúra fejlődése településrendezési eszközökkel befolyásolható, támogatható vagy korlátozható, ezért indokoltnak tartom. hogy az érintett hírközlési szolgáltatók az előkészítésben részt vegyenek úgy. hogy ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából terveiket. és ezek várható lefolyását.

A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásai betartásra kerültek teljes eljárás keretében (lásd. lll. kötet Bevezetés: Jogszabályi háttér).

- Az új beépítésre szánt területen (a terület nagysága míatt) biztosítani kell a vezeték nélküli távközlési antennák elhelyezésének lehetőségét. Az alátámasztó munkarész csak a tiltásról szól, de az elhelyezés lehetőségét nem taglalja ajel/emzően kertvárosias beépítés ü területen. - A Rendelet 26. §-a tartalmazza a hírközlési építmények elhelyezésének szabályait a 4. me/lék/et pedig a hírközlési fejezetre vonatkozó előírásokat. A 26. § (8) bekezdése előírja, hogy "Az elektronikus hírközlési fejezetek elkészítéséhez be kell szerezni az érintett elektronikus szolgá/tatók nyilatkozatát."

A 14/2013. (IX.25.) NMHH rendelet leírja a hírközlési építmények elhelyezésének szabályait, a tiltás csak beépítésre szánt területen az önálló antennatartó szerkezetek elhelyezésére vonatkozik.

A KSZT mind a vizsgálati, mind az alátámasztó munkarésze tartalmaz hírközlési fejezetet. l. kötet: Vizsgálati munkarész, 3.5. fejezet lll. kötet: Alátámasztó munkarész, 3.6. fejezet Választ nem igényel.

l

l

l

Választ nem igényel.

A nyilatkozatok beszerzése megtörtént.

Budapest X. ker. Kerepesiút-Pilisi u. - 4090717 hrsz.-ú telek EK-i határa- Rákos Választ nem igényel. patak - erdőterület Ny-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa u. által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat módosítasát és a Szabályozási Tervet áttanulmányoztam. Közegészségügyi szempontból a módosítást elfogadom, észrevételt nem teszek.

36

l

l l

"Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 60. § (10) bekezdésében foglaltak szerint "a fővárosi kerületi önkormányzat 2014. június 30-ig a fővárosi szabályozási kerettervben meghatározott keretövezet figyelembevétele helyett a fővárosi településszerkezeti terv területfelhasználásának megfelelő egyéb alkalmazható keretövezetnek megfelelő építési övezetet, övezetet állapíthat meg a fővárosi szabályozási keretterv módosítása nélkül a fővárosi önkormányzat hozzájárulásával". A Fővárosi

Közgyűlés

93/2014.(1.29.) számú határozatával hozzájárulását megadta, feltétellel."

Határozat:

r

9312014.(1.29.) Főv. Kgy.h.

l

i l l l l l l l l

Válasz:

A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy: Kerettervben meghatározott keretövezet figyelembevétele helyett a Fővárosi Településszerkezeti Terv területfelhasználásának megfelelő egyéb alkalmazható keretövezetnek megfelelő - Budapest X. kerület, Kerepesi út Pilisi utca- 4090717 telek ÉK-i határa- Rákos patak vonala- Erdőterület Ny-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa utca által határolt területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Terv javaslatában foglaltak szerint -, az L3-X/SZ-06 építési övezet, valamint a Z-KK-X/01 és Z-KK-X/02 övezetek megállapításához a hozzájárulását megadja, az 1-X/SZ-L-02 építési övezetek megállapításához a hozzájárulását az alábbi feltétellel adja meg:

A hozzájárulás feltételeként meghatározott építménymagasság csökkentés az Alkér utca- Cserkesz utca- Szlávy utca -Gergely utca által határolt tömbben átvezetésre kerül. Az 1-X/SZ-L-02 építési övezet legnagyobb építménymagassága 7,5 méterben kerül meghatározásra.

Az 112512005. (V. 25) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Budapest Főváros Településszerkezeti Tervében előírtaknak megfelelően a megengedett legnagyobb építménymagasság legfeljebb 7,5 méterben állapítandó meg.

Budapest, 2014. április 10.

37

Jegyzőkönyv

Budapest

Főváros

X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében 2014. május 9-én az alábbi tárgyban tartott egyeztetésről:

Budapest Főváros X. kerület, Kőbányai Önkormányzat Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása a Kerepesi út - Pilisi utca - 40907/7 telek ÉK-i határa - Rákos patak vonala - Erdőterület Ny-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa utca által határolt területegységre vonatkozóan Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. Az egyeztetési levezető Mozsár Ágnes Főépítész üdvözölte a megjelenteket és az egyeztetési eljárást megnyitotta. Bejelentette, hogy az elhangzottakról jegyzőkönyv készül, melynek hitelesítésére felkérte Pártos Juditot (Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály) és Schnier Mária elnökhelyettes asszonyt (Levegő Munkacsoport). Az egyeztető tárgyalás összehívása "a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) 39. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a fennmaradt eltérő vélemények tisztázása érdekében történt.

A Korm. rendeletnek megfelelő véleményezési eljárást lefolytattuk. Az államigazgatási szervek részére a véleményezési eljárás során adott észrevételeik megválaszolásra kerültek, melyet az egyeztetési meghívó mellékleteként az érintettek megkaptak. A Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti teljes eljárás keretében lefolytatott véleményezési eljárás során elfogadó véleményt adtak vagy észrevételt nem tettek az alábbi szervek és szervezetek: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottsága (22-5/5/2014.) Budapest Főváros VIli. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (26-227/2013) Fővárosi Katasztrófa-védelmi Igazgatóság (160-2/2014.HAT.) Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KTF: 3493-1/2014.) Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (183/2014) Budapest Főváros Kormányhiv.Népegészségügyi Szakig. Szerve (BPR-021/04548-2/2013.) A Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti teljes eljárás keretében lefolytatott véleményezési eljárás során egyeztetést/módosítást igénylő észrevételt tettek az alábbi szervek és szervezetek: Budapest Főváros XVl. kerületi Önkormányzat Polgármester (1/1630-06/2014.) Budapest Főváros Önkormányzata Városfejlesztési Főpolgármester-helyettes (FPH059/853/2014) Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály (FPH059/85-7/2014.) Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága {XIV-G-013/00042-1/2014.) Levegő Munkacsoport (4/2014.) Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyzője Hatósági Iroda Építés-, Környezet-, és Közlekedéshatósági Csoport (K/4267/20141111.) Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály (BF/UO/NS/A/150/0/2014.) Budapest Közlekedési Központ (1 054/4-3/2014/1054/2014. Védegylet Egyesület Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész (BPD/01 0/0000155-2/2013) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (OH/35475-4/2013)

Az észrevételek mindegyike megfogalmazottak szerint.

megválaszolásra

került

a

kiküldött

Meghívó

mellékletében

A véleményezési eljárás során a tervi javaslatot elfogadásra nem javasló, illetve az elfogadást nem támogató szervek és szarvezetek nem voltak. Nem vett részt az egyeztető tárgyaláson, és Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

előzetesen

írásban (mellékelve) jelezte álláspontját:

Az egyeztető tárgyalás során az eltérő vélemények tisztázása az alábbiak szarint megtörtént Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. írásos észrevételére a következőket válaszolom: A tervezésnél sok szempontból gondoltuk végig a terület feltárásának lehetőségeit, végül kifejezetten képviselői kérésre történtek meg a telek feltárások. Egységesen mindenkinek az volt a véleménye, hogy ne legyen semmilyen átmenő forgalom ezen a területen, inkább a lakóutcák csendesitése a cél. Tervezés közben elvetésre került a hurokrendszer alkalmazása, mely csak nagyobb tömb méret esetén célszerű, ezt kértük a tervezőktől is. A kiküldött válaszban részletesen indokoltuk, miért tartjuk kedvezőbbnek a tervben szereplő megoldást, amit egyébként a Katasztrófavédelem és Közlekedési hatóság sem kifogásolt. Mi ezt az észrevételt nem tudjuk most elfogadni. Horváth Ágnes (BFVT Kft.): A zsákutcára vonatkozó észrevételt is részletesen megindokoltuk a válaszokban. Fenntartási gondot nem okoz, mivel igen rövid zsákutcás szakaszok vannak. Az utcák vonalvezetésénél eredetileg négy változatot rajzoltunk, és ebből az Önkormányzat választotta ki, hogy malyiket tartja kedvezőbbnek, éppen az átmenő forgalom elkerülése érdekében, valamint a terek, téralakulatok miatt, illetve, hogy a patakhoz semmiképpen ne legyen lemenő forgalom, csak gyalogos irány. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Megköszöni a választ. Van-e még valakinek észrevétele ezzel kapcsolatosan? Mivel nincs, ezt a kérdést lezárja. Kéri a jelenlévők egyenkénti véleményét. Tóth Miklós (XVl. Kerület Főépítész): A XVl. kerület részletesen véleményezte a tervet. Négy csoportra osztanám az észrevételeket, illetve az arra adott válaszokat. Egyrészt köszönjük a részletes válaszokat és azokat a javításokat, amiket kértünk, főként az építménymagassággal kapcsolatosan. Másrészt nekem továbbra is az a véleményem, hogy a kiserdő malletti terület szabályozása a Fővárosi Szabályozási Kerettervvel ellentétes, ahol ki van jelölve egy irányadó távlati főút, és mást tartalmaz a terv. A többi észrevételünk építészeti-városrendezési javaslat, amit átgondolásra javaslok. Az egyik az, hogy ha körbenézünk a XVl. Kerület felé, akkor azt látjuk, hogy L4-es beépítettség és 25 %-nál alacsonyabb beépítettség jellemző. Ezen a területen pedig- nem vitatva a jogszerűségét- de 30 %os beépítettség van több helyen. A másik, hogy az intézményi övezetben továbbra is a 4 m-es minimális belmagasság az előírás a földszinti helyiségekben. A zártsorú beépítés a beépítésre nem szánt Rákos-patak völgyének zöldje irányában, tehát a beépítés szélén jelenik meg, a 400-450 négyzetméteres telken, 30 %-os beépítettséggel, ami szarintem városszerkezeti ellentmondás. A csoportházas beépítéssei kapcsolatosan az a tapasztalatom, hogy ha nincs építészeti karakter meghatározva, akkor a beépítés nagyon vegyes lehet, pl. sorház jellegű, kis saját kerttel, vagy klasszikus társasházi beépítés. Tehát valamilyen módon én úgy gondolom, hogy célszerű lenne szabályozni az épület kubusát, hosszát, a szintek számát. Célszerű ezt építészetileg átgondolni, és valamilyen javaslatot tenni. Az OTÉK tényleg 6 lakást enged létesíteni, de nagyon kicsi az a réteg, aki 6 lakásosba akar költözni. Nagyobb az igény a 4-3-2 lakásra, tehát nem tartom lehetetlennek, hogy inkább 4 lakásos legyen. Sokkal könnyebb építészetileg is jól megtervezni. A Pesti határ úton, a csoportházas beépítésnél, 16 méteres szabályozás van. Kértük a széles szabályozást. A válaszban igazolt a keresztmetszet, de ha összefüggésében nézzük, akkor valószínű, hogy szélesebb szabályozás volna célszerű. Most lehet, később nem lehet a zöldterület miatt. Arra nem láttam utalást, hogy a Pesti határútnál a csoportházas beépítés mallett van egy kötelező zöld terület, és az volt a kérésünk, hogy onnan ne lehessen behajtókat létesíteni a csoportházakhoz. A válasz szarint behajtó nem létesíthető, de nem találtam ennek jogi hátterét. Ez egy kijelentés, vagy ténylegesen tiltja az előírás? Ha nem tiltja, akkor lesznek behajtók. Alapintézmény esetén, óvoda, bölcsőde tervezésénél 25 % a beépíthetőség. Igaz, hogy a szabvány nem kötelező, de érdemes beszélni azokkal, akik ezeket a szabványokat csinálták, hogy hogyan kell ezt értelmezni. Utaltunk arra, hogy bizonyos építészeti előírásokat, fákat, fafajtákat, sok-sok mindent, amit építészetileg, városrendezésileg szükségesnek tart az ember, rögzíteni kellene. Erre az volt a

2

válasz, hogy településrendezési szerződés nem írhatja elő. Nem írhatja elő, de ki lehet kényszeríteni azzal, ha olyan feltételek vannak a rendeletben, amelyek szinte szükségszerűvé teszik annak megkötését. Az ökológiai hálózat kiszélesedik a Rákos patak egy részén és két telek területére benyúlik. Az lenne a cél, hogy ez ugyanúgy kapcsolódjon a patak menti zöldhöz, mert így be lesz kerítve, hiába tartják fenn zöldnek. Kedvezőbb lett volna, ha a teleknek nem része az ökológiai hálózat területe. A közlekedéssel kapcsolatban jeleztük, hogy 500 lakás felett már szükség lenne bizonyos közlekedési fejlesztésekre, 500 lakás nagyon sok, az legalább 700 gépjárművet jelent. Azt hiszem, hogy hamarabb elő lehetne írni ezt a beépítéshez kötötten. Nem az egész terület önkormányzati tulajdon, tehát nem csak az önkormányzatot terhelné a közlekedési fejlesztések megvalósítása. A domborzatot összevetve az úthálózattal a Királydombnál az út magassági vezetése jobban figyelembe vehette volna (ez teljesen szubjektív vélemény) a domborzati jellemzőket. Tehát összefoglalva: Az Önkormányzat szarosan vett véleménye továbbra is, hogy a főút a kiserdőnél az FSZKT-ban és a tervben eltér, illetve az egy határozott önkormányzati vélemény, hogy a Veres Péter út irányában az átkötést milyen módon lehet megoldani. Köszönöm. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Az építészeti észrevételekre szeretnék reagálni, elmondom a tervezési előzményeket. Külön építésztervező csapat, Vikár Andrásék dolgoztak azon, hogy a városrendezési elképzelések építészeti megfogalmazásában segítsék a tervezőket Előtanulmányokat készítettek arra vonatkozóan, hogyan lehet korszerű eszközökkel és viszonylag modern építészeti megoldásokkal egységesnek ható terveket létrehozni, amelyek megvalósíthatósága is reális gazdasági értelemben. Javaslataik alapján készült a rendezési terv. Mivel a telkek egy része önkormányzati tulajdonú terület, ezért valamilyen ütemezhető, egységes és irányított, szarvezett végrehajtását szeretnénk a tervnek. Még egy fontos szempont volt a városrendezési és az építészeti tervezésben, a környezetvédelem kérdésköre. Lényeges szempont volt, hogy a korszerű energia felhasználás lehetőségei is érvényesűljenek a tervben. Horváth Ágnes (BFVT Kft.): A szabványokra vonatkozóan azt tudom megismételni, ami a válaszokban le van írva, azaz, hogy a 2012-től érvényes oktatási intézményekre vonatkozó szabvány már nem 25 %-os beépítaUséget ír elő, hanem 30 %-osat. Bővítettük az intézmények területét is, ez látható az övezeti terviapon és a szabályozási tervlapon. Az ökológiai háló esetében az a helyzet, hogy az FSZKT hamarabb keletkeztetett építési jogot arra a területre vonatkozóan, mint ahogy az ökológiai háló kijelölésre került volna. Ezért ezt a területrészt kötelező érvényű zöldfelületként fenntartandó részként jelöltük, melyre a KVSZ előírása vonatkozik. Niedetzky Andrea (BFVT Kft.): A KVSZ-ben már szerepel ez az előírás, mivel a kerület több területén alkalmaztuk ezt a jelölést, illetve előírást, amelynek célja, hogy olyan zöldfelületi részek kerüljenek a telkeken kialakításra, amelyeket nem darabolnak föl különböző burkolatok, vagy behajtók, hanem valóban egységes zöldfelületként tudnak funkcionálni. A válaszban beidéztük, hogy melyik paragrafusban van ez szabályozva. Tóth Miklós (XVl. Kerület Főépítész): Célszerűnek tartanám a rendeletben rögzíteni, hogy ha egy alapintézményi terület esetében változnak a tulajdonviszonyok, és más épülne rá, akkor mi és makkora építhető. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Ez akkora nagyságrendű terület, hogy itt már muszáj alapintézményt kijelölni, mert ez a terület már most is alapintézmény hiányos, csak a Keresztúri út másik oldalán van alapintézmény. A beépítési és magassági arányokkal kapcsolatosan elmondanám, hogy a jelenleg érvényben lévő rendezési tervben 75 %-os sűrűségű a terület beépítettsége és jóval kisebb telekmáretek javasoltak. Ennek csökkentése fontos szempont volt a tervezés során, ugyanakkor - illeszkedve a 2030-as Fővárosi Területfejlesztési Koncepcióhoz - a kompakt város létrehozása a cél egy központképző kisvárosiasabb, magasabb városrész kialakításával. Ezeket a szempontokat kellett ötvözni a Rákospatak és az ökológiai hálózat meglétével, illetve megvédéséveL Nehéz volt mindennek megfelelni. Vizsgálták a tervezők ezért azt is, hogy hány hektár/lakásnál gazdaságos egy adott közmű kiépítése. Megpróbáltuk az egészséges középutat megtalálni ahhoz, hogy a kompakt város kialakítása összhangban legyen az egyébként érzékeny terület környezetvédelmi lehetőségeiveL Horváth Ágnes (BFVT Kft.): Az alapintézményi övezeteket, olyan helyen jelöltük ki, amely az önkormányzat tulajdonában van, biztosítva azt, hogy valóban az létesüljön.

3

Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Most érkezett faxon Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége levele (mellékelve), melyben tájékoztatnak arról, hogy nem tudnak részt venni az egyeztető tárgyaláson, de írásban nyilatkoztak a Tárna utca hálózati szerepéről.

Ezt igen sokszor egyeztettük. A Tárna utca BKRFT szerinti hálózati szerepe a Körvasút menti körút közelsége miatt a tervezési területet érintő szakaszon átgondolandó, különös tekintettel, hogy folytatása a MagJódi útig gyűjtőútként szerepel. Abban teljesen egyetértünk a XVl. kerülettel, hogy nem kívánjuk azt a méretű szabályozási szélességet kialakítani ezen a lakóterületen, ez elviselhetetlen lenne. Szükség esetán kialakítható ugyan, de helyette javasoltunk egy másik nyomvonalat, amit úgy tűnik, hogy a SKK és minden egyéb közlekedési szerv elfogadott, azaz a Tárna utca visszaminősítését ezen a szakaszon indokoltnak és igazoltnak tartották. Ezt az észrevételt nem tudjuk elfogadni az elhangzott indokok alapján. Pártos Judit (Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály): Köszönjük a tervezői válaszokat. Az L4-X/Z-07 és 08 jelű övezethez szeretném mondani, hogy a BVKSZ-nek valóban megfelel, de azért megjegyezném, hogy egy teljesen újonnan beépülő területnél túl intenzívnek tartjuk, hogy 400-450 m2-es minimális teleknagyság és 30 %-os beépítés a megengedett, de valóban van lehetőség erre. Egyes tömbök kialakítása viszont nem felel meg a BVKSZ 26.§ (1) bekezdésének, erre vonatkozóan nem tudom elfogadni a választ, ezt az észrevételt továbbra is fenntartanánk. A többi választ elfogadjuk, azzal az észrevétellel, hogy a két SKK által fenntartott észrevételt mi is fenntartjuk. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Én el tudom fogadni azt az észrevételt, hogy a tömbök között közterület legyen, tehát akkor ezt a beépítésre nem szánt területet közterületként fogjuk jelölni. Ez válasz a SKK 3. pontban szereplő észrevételére is, tehát ezt elfogadjuk. Takács Etelka (Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve): Köszönjük a meghívást. A Népegészségügy nevében a válaszokat elfogadom. Az itt elhangzottakat kiegészíteném azzal, hogy a zöldterületek megtartását támogatjuk egészségügyi szempontbóL Viszont az alapellátással kapcsolatosan felhívnám a figyelmet arra, hogy nagyobb lakásszám esetán az alapintézményre valamilyen módon mindenképpen gondolni kell, vagy a beruházóknak kell felhívni a figyeimét Az alapellátásnál fontos az 500 máterenkénti megközelítés, a kicsi gyerekeknél az iskola és az egészségügy. Nem tudom, hogy az előírásban kell erre hatni, vagy elég, ha az Önkormányzat figyeimét felhívom. Tudjuk, hogy az egészségügy finanszírozása milyen, ezért ez minden szempontból probléma. De ha már sok lakót odaterelünk, akkor az egészségügyi ellátásukat valamilyen eszközzel meg kellene oldania az önkormányzatnak. Ne csak a lakások legyenek frekventáltak, mert a fiatal kisgyerekes házasoknak problémautaztatnia gyereket, ha beteg. Erre felhívnám a figyelmet, hogy az alapellátásra és az egészségügyire is gondoljanak. Köszönöm szépen. Schnier Mária (Levegő Munkacsoport): A tervezői válaszokat köszönöm, nagyon szakszerűek voltak. Csak továbbra is fenntartanám azt a kívánságomat, hogy nem ártana azért beépítetlen földterületet is hagyni Budapest területén. Én szeretném és úgy látnám célszerűnek, hogy ne épüljön be ez a terület. Az önkormányzati tulajdonban lévő területen lehet, hogy nem lesz probléma a telkesítés, de én továbbra is aggályosnak tartom, hogy a szalagtelkeknél a sok-sok tulajdonossal hogyan lehet megegyezni. Tehát részben illúziónak tartom ezt a tervezést, a szalagtelkek telkesítését nagyon nehéz dolognak tartom. Ettől függetlenül túl nagynak gondolom a 30 %-os beépíthetőségét, és továbbra is szeretném, ha maradnának tartalék földterületek. Mindent most beépíteni- nem tartom biztonságosnak a jövőre nézve. Tekintettel arra, hogy Kispesten még forgalmas területen is van igénye a lakosságnak arra, hogy földet műveljen, zöldséget termeljen. Lehet, hogy a jövőben ezt inkább ki kellene terjeszteni.

A közművesítéssel kapcsolatosan tény, hogy a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel a közüzemi ellátás egyedi módon is teljesíthető, de nem tudom, hogy a csatornázás és a víz bevezetése hogyan történne, mert ezt az egész területre nézve egységesen kellene biztosítani. Köszönöm szépen. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Ez a terület nem most válik lakó területté, hanem nagyon régóta ki volt jelölve, de pontosan a szalagtelkek, a tulajdoni helyzet és a közmű miatt nem tudott a terület átalakulni. Tehát ez nem mostani kijelölés, sőt a kerületben fejlesztésre kijelölt fővárosi területet kértük visszaminősíteni a készülő TSZT-ben, valamint a Túzok utcában fővárosi védettséget is kértünk kijelölni természetvédelmi puffer területként De a lakóterületet visszaminősíteni nem lehet, óriási kártalanítási problémák adódnának. Problémát jelent az adózás kérdése is, nagyon sokan nem művelik itt a területet, és adózniuk kellene a beépítetlen terület után.

4

A szalagtelkeket illetően az az elképzelés, hogy Ingatlan Bankot hozunk létre, a telkeket a szabályozás után kapnák vissza a tulajdonosok, mert valóban nehéz kezelni egyenként a szalagtelkeket Ez akkora nagyságrendű terület, hogy csak ütemezetten lehet végrehajtani. Számottevő igény jelenleg sincs a terület beépítésére, de nem szerettük volna, hogy a hatályos 75%os beépítettség és a 300 négyzetméteres telekszabályozás maradjon érvényben. Román Péter (BFVT Kft.): Ez a terület már most beépítésre szánt területként van nyilvántartva, de a beépítésére eddig nem volt igény, ezért a közműhálózat nem épült ki hozzá. Az ellátás szempontjából részben a környezettudatos szemléletet vettük alapul, részben pedig ezt a területet a közműcégek is figyelembe vették már. Tehát úgy hálózatot nem kell fejleszteni, hogy ez nagy volumenű beruházásként jelenjen meg, kiszolgáló hálózatot kell kiépíteni. Schnier Mária (Levegő Munkacsoport): Köszönöm, elfogadom a választ, mert nagyon szakszerű. De továbbra is a 30 %-os beépíthetőség visszafogását szeretném kérni, hogy maradjon 20 %-os beépíthetőség, hasonlóan a már beépült területhez. A csoportházas telkek kialakítása a környezettudatos energia használat jegyében történt? Könnyebb a csoportházaknál vagy a tömbházaknál a napenergia hasznosítása? Szerintem az egylakásos háznál is megoldható ez. Ebből a szempontból szintén nem tartom szerenesésnek a 30 %-os beépíthetőséget és a csoportházas telkeket. Az ingatlanbankos megoldás célszerűnek látszik, akkor megoldható lesz a jövőben a telkesítés is. A válaszokat elfogadom. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Ellenőrzöm, hogy mely területeken van 30 %-os beépítettség. A tömbbelsőben van és az alapintézményi övezetben a feltáró út mellett, a központban, valamint az átrium háznál. Horváth Ágnes (BFVT Kft.): A 30 %-os beépíthetőségre a tervezett feltáró út menti intézménysávban, illetve a zöld parkokat összekötő sétány mentén van lehetőség, valamint a sorházas és átrium házas beépítettségnéL A tervezési programban ez fontos elem volt, mert ma Budapesten a sorházakra és az átrium házakra van kereslet Az önkormányzat részéről külön kérés volt, hogy ilyen irányú beépítésben gondolkozzunk, illetve a zsákutcás kialakításnál azért jó ez a típusú sűrűbb, kisebb telkes beépítés, mert több a rákötés és így nem annyira kedvezőtlen a zsákutca kialakítás. Nagyobb hurkos utca, nagyobb telkekkel fenntartása lehet kedvezőtlenebb, mint egy rövid szakasz zsákutcákkal, de sűrű rákötésekkel. Kövesi György (Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Hivatal Állami Főépítész): Négy egyeztető tárgyalást hívtak össze a mai napra, és mivel az Állami Főépítész Irodája kettő nappal ezelőtt kapta meg az anyagokat, ezért nem tudtunk megfelelően felkészülni. Így nem tudok mást

nyilatkozni, minthogy fenntartom a véleményemet, illetve az lenne a javaslatom, ha senki más részéről nem merül föl kifogás, akkor az egyeztető tárgyalások után üljünkleátbeszélni a terveket. Úgy érzem, hogy az alátámasztó munkarészen kívül tudunk egyeztetni, ebben partner vagyok. Az alátámasztó munkarészeknél viszont fenntartom az irodánk véleményét, és nagyon nyomatékosan fölhívjuk a kerület figyeimét a kártalanítási szabályokra, mivel alapvetően rosszul értelmezik az Étv. 35. § (3) bekezdés elöírásait. Hét év eltelte után is jár kártalanítás. Amikor elfogadják ezt a tervet, akkor kezdődik a hét év. Ha most van a változás, akkor most éri kár a tulajdonost. Nem 7 évvel, vagy 13 évvel korábbról indul az óra, hanem innen indul az óra. Kérem, hogy ezt nagyon gondolják át. Köszönöm szépen. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Ön azt mondja, hogy maradjon a 75 %, és minden maradjon a régiben? Igazából nem használták fel a tulajdonosok ezt az építési lehetőséget, ezt a jogot legalább 1O éve. Annak idején csináltak egy rendezési tervet, keresztül osztották a szalagtelkeket úgy, hogy kevéssé vették figyelembe a terepalakulatokat, a tulajdonviszonyokat, a teljes területet úgy tekintették, mint egy teljesen üres, telek nélküli területet. Elkezdtek valamit, de semmit sem valósítottak meg, mert az első két szalagteleknél megállt az élet. Kövesi György (Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Hivatal Állami Főépítész): Én a jogszabályt idéztem be, ezt olvastam ki belőle. Kérem, hogy az Állami Főépítész asszonnyal egyeztessenek, mert neki ebben nagyobb gyakorlata van. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Igénybe vennénk azt a javaslatát, hogy a fennmaradt észrevételeiket a tárgyalás végén egyeztetjük. Novák Róbert (Építés-, Környezet-, és Közlekedéshatósági Csoport): Átnéztem a tervezői válaszokat, de a kérdés nem arra vonatkozott, hogy mi az átalakítás és erre az OTÉK mit mond, hanem arra, hogy ha a meglévő épület pl. nem éri el a minimális magasságot, vagy már jelenleg is meghaladja a maximális építménymagasságot, átalakítható-e és milyen mértékig? Ez nincs

5

szabályozva sehol. Tegyük akkor hozzá, hogy pl. ha a meglévő épület esetében a paraméterek már meghaladják az övezetben megengedhető mértéket, akkor csak olyan jellegű átalakítás engedélyezhető, amelynek során a meglévő épület ezen mutatói nem változnak. Mozsár Ágnes {Főépítészi Csoport): Ezt el tudom fogadni és az előírásba beemelhető. Novák Róbert (Építés-, Környezet-, és Közlekedéshatósági Csoport): Ha egy tervezett közterület miatt szabályozási vonal érinti a telket {pl: Heves utca), amely nincs végrehajtva, akkor az OTÉK fogalommagyarázata szarint a szabályozási vonallal jelzett telek nem építhető be, nem fejleszthető, mert az rendezetlen terület. Mozsár Ágnes {Főépítészi Csoport): A Heves utca szabályozási szélességét lecsökkentettük, és a már beépült területen nincs új szabályozási vonal. A szabályozási vonal jogszabály által előírt, ezért ez nem vita tárgya. Ha a szabályozási vonal érinti a területet, akkor azt be kell tartani. Ezt jogszabály szabályozza. Novák Róbert (Építés-, Környezet-, és Közlekedéshatósági Csoport): Nem a szabályozási vonal betartásáról beszélek, hanem arról, ha valakinek van egy ingatlana, amit majd érint a szabályozási vonal, és a szabályozási vonal miatt válik rendezetlenné a telke, arról a tulajdonos nem tehet, hogy érintve van a szabályozássaL Akkor csak akkor építhet majd, ha szabályossá teszi a telket De ez kinek a kötelezettsége? Az Övé? Mozsár Ágnes {Főépítészi Csoport): ő is kezdeményezheti a telek rendezését, nemcsak várni lehet a kisajátításra. Az a lényeg, hogy leszabályozásra kerüljön az a telekrész, de nem biztos, hogy egyből ki is sajátítják. Lesz két telekdarabja, de csak a szabályozott részre számolhatók az építési paraméterek. De kezdeményezheti a kártalanítás!. Novák Róbert {Építés-, Környezet-, és Közlekedéshatósági Csoport): Köszön, elfogadom. A 4. pontban az épületnek nem minősülő építmények körébe értendő építményeket kértem egy kicsit pontosítani. Mert a jelenlegi szabályozás nem teszi engedélykötelessé a rendeltetési vagy funkcióváltozást Volt egy ilyen jellegű megjegyzés az épületnek nem minősülő építményekről, a rendelettervezet 7. § 7. pontjában. Nem az volt a kérdés, hogy az épület fogalmából levezetve mi az építmény, hanem az, hogy az épületnek nem minősülő építmények körét kéne szabályozni. Hiszen mivel nem engedélyköteles a rendeltetésméd változás és a funkcióváltás, anomáliák keletkezhetnek abból, hogy egy olyan jellegű keretövezetben, ahol meg van határozva, hogy milyen jellegű építmények építhetők, és valaki ezt másra használja, mert nincs rendeltetés vagy funkcióváltás esetén engedélyezési kötelezettség, azt nem lehet számon kérni. Tóth Miklós (XVl. Kerület Főépítész): Szarintem ez úgy határozható meg, hogy fő rendeltetés hiányában nem lehet nem főrendeltetésnek megfelelő építményt elhelyezni. És akkor nem probléma, hogy épít egy garázst, vagy mást, és másra használja, mert csak akkor építhet, ha van főrendeltetésű építmény. Mozsár Ágnes {Főépítészi Csoport): Ez el tudom fogadni. Novák Róbert (Építés-, Környezet-, és Közlekedéshatósági Csoport): Az 5. pontban az szerepel, hogy a csapadékvíz nem vezethető el a közcsatornába. A tervezői megválaszolta, hogy ez "újonnan beépített" telkek esetére vonatkozik. Mivel elég érdekes domborzattal bíró területekről beszélünk, nem tudom milyen módon gondolkodott a tervező, hogy visszatartandóak, és meddig, milyen módon, illetve majd csak úgy lehetráengednia majdani csatornahálózatra. Ennek kötelező előírását nem is értem. Az alátámasztó munkarész 3.2. csatornázási fejezetében, a csapadékvíz elvezetés alfejezetében foglalkozik a terv azzal, hogy azonnal nem vezethető be a csapadékvíz, hanem addig be kell tárolni, mert nem engedhető a patakba ez a csapadékvíz. Ezeknek a kötelező érvényét érdekesnek találom. Ez plusz költséget jelent az ingatlan tulajdonosának, mivel azon túl, hogy egy építési telek akkor lesz építési telek belterületen, ha összközműves, de ezen kívüli még egy méretezett zárt rendszerű tározót is létesítenie kell. Az OTÉK azt is mondja, hogy úgy kezelhetnek csapadékot, hogy másnak kárt azzal nem okozhatnak. Viszont az nem tudható, hogy milyen módszer alkalmazandó, zárt vagy szikkasztásos, a domborzati és a talajviszonyokat is figyelembe véve, illetve a geotechnika függvényében változhatnak a megoldások. Ez hiányzik, hogy melyik területen hol, milyen megoldással oldandó meg a csapadékvíz visszatartása. Engedélyezési szempontból ez egy nagyon fontos kérdés lehet, a rendeletben ezekre legyen konkrét utalás.

6

Horváth Ágnes (BFVT Kft.): Azt bele lehet írni, hogy visszatartandó, és igazolandó a megoldása az építéshatóság felé, de a hogyan módját azt nem, mert akár az összes telken egyedi lehet. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Azt meg lehetne tenni, hogy szikkasztás esetén vizsgálni és igazolni kell a megfelelöséget, de azt nem tudjuk elöírni, hogy az építési engedély része legyen. Novák Róbert (Építés-, Környezet-, és Közlekedéshatósági Csoport): Rendben, akkor legyen ilyen jellegű előírás, hogy ha helyben szikkaszt, annak megfelelőségét igazolni szükséges, így elfogadható. Mozsár Ágnes (Főépítészi Csoport): Az észrevételekre adott válaszokat a fentiek szerint a jelenlévők elfogadták. Ezzellezárja az egyeztető tárgyalást azzal, hogy az Állami Főépítész esetleges észrevételeit a jegyzőkönyvvel együtt megküldjük. Köszöni az észrevételeket Kiegészítés: Kövesi György (Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Hivatal Állami Főépítész): A részletes megbeszélést követően a tervezői válaszokat megköszönöm és elfogadom. Kérem, hogy a szabályozási terv területi hatálya kötelező szabályzó elem helyett a szabályozási terviapon a szabályozási terv területének határa jelölés kerüljön föl tájékoztató elemként Kérem továbbá az övezeti tervben az 1-X/SZ-L-02-es építési övezet jelölését feltüntetni. Az előző egyeztető tárgyaláson a KVSZ 36. §-ban foglalt, a településrendezési szerződéssel kapcsolatos általános előírásokra tett észrevételeimre a kerület által kidolgozott módosítási javaslatot elfogadom. Köszönöm, egyebekben elfogadom a válaszokat.

K.m.f.

A jegyzőkönyvet készítette: Móré Tünde

A jegyzőkönyvet hitelesítik:

~· /_ ............................. L/.l................. . Pártos Judit Budapest Főváros Önkormányzata Hivatal Városépítési Főosztály

~_n.~

........ ~ ........................ . Schnier Mária Levegő

Munkacsoport

Főpolgármesteri

Melléklet: Jelenléti ív másolatban

7

BUDAPESTFŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI

POLGÁRMESTERI HIVATAL Főépítészi Csoport Budapest, X. Szent László tér 29.

JELENLÉTI ÍV Készült a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében (Budapest X. kerület Szent László tér 29. I. emelet 115. terem) 2014. május 9-én (pénteken) 9.00 órakor a következő tárgyban:

A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. § (l) bekezdése szerinti egyeztetés a Budapest Főváros X. kerület, Kőbányai Önkormányzat Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása a Kerepesi út- Pilisi utca-40907/7 telek ÉK-i határaRákos patak vonala - Erdőterület Ny-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa utca által határolt területegységre vonatkozóan Képviselt szerv:

Név (Nyomtatottan):

(.V. t:~(~'..~\\.. ..T~J.~:. ~.~~~~J. -~~.r~.9.~~.~P. ~..... ~~:~..~e;- .... ~~.~~~?..~~ .... _}.-\Q~W;)diJ.IIr~ ~~~~~w t~.~~

.

.P.f. ~T.. ..Kf{ ........ . .Bf.Y. T.. IS-. ff..

Aláírás:

Telefon:

···~··· ··········~······

····~IJ:t····· ......! ..

uv.q.....

l Co o----.

l

····~····'1···· ~ ,c;: r /!·:-P.%

••

k................ . ?--P&.-

V7

t;-""

,-

141002

'14 05/09 FRI 08:10 FAX 0614302712

KORMÁNYHIVATALA

Közlekedési FeiUgyclőségc útagyr Osztály

Ogyiratszám:

B!F/UO/NS/A/150/3/2014.

Tárgy:

Ogyintézö: Telefon:

Kl)vácsné Vágó Harmat

4i'3-3522

Hiv. szám: Melléklet:

Bp., X. ker., Kerepesi út- Pilisi u. - 40907/7 hrsz-ú telek ÉK-i határa - Rákos-patak vonala erdőterület Ny-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa u. által határolt terület szabályozásí tervének egyeztetése K/1857/2014/XI

Válaszlevelükben

ké~Uk,

hivatkezzanak iktatószámunkta.

Budapest F6város X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere

Kovács Róbert polgármester Budapest Szent László tér 29. 1102

Tisztelt Polgármester Úr! Az Önök által Felügyelőségünkre a fenti hivatkozási számon kOidött, a tárgyi ügy egyeztetési tárgyalására szóló meghívóval kapcsolatban a következökről tájékoztatom. A 2014. május 9-én tartandó egyeztető tárgyaláson egyéb elfoglaltság miatt nem tudunk részt venni. A meghívó mellékleteként érkezett tervezői valaszokra az alábbi nyilatkozatot adjuk. A

Tárna

u.

hálózati

szerepe

a

jelenleg

hatalyos

BKRFT

szerint

11.

rendű

főút,

melynek

visszaminősítésénél a tervezett Körvasút menti körút véleményUnk szerint nem vehetö figyelembe. Ha a

40 m-es szabályozási szélesség biztosított. az a gyűjtő úti kiépités esetén is megfelelő lesz, míg a gyűjtő úti szabályozás, ha a Táma u. hálózati szerepe nem valtozik a föút kiépltését korlátozni fogja. Egyebekben a tervezöí válaszokat elfogadjuk, ill. tudomásul vesszük. Kérem, hogy az egyeztető tárgyalásröl készQ/ő emlékeztetőt részunkre megküldeni szíveskedjék. Budapest, 2014. május 9.

~~~

Szakigazgatási szerv vezető nevében és megbfzasábóf:

Üdvözlettel

~

~t

. '

Balassa Bálint osztályvezető

·.

~

"-~ N

:}.

1

,,

1~';'1

l

"Jq~

.,

'··.....

21.

~'t"'""'c.'! ~' ~i,

__./

·---.~

1033 Budapest. Mozail< u. 5. Levelezési elm: 1300 Budapest, Pf.: 91. Telefon: (361) 473-3500 Fax: (361) 430 2712 E-mail: [email protected] Honlap: www.bfkh.hu

l. oldal, összesen: 2

Móré Tünde "HAJNAL Tünde (BKK)" <more [email protected]> "HART-UNG Melinda (BKK)" <[email protected]>; "KERÉNYI László Sándor (BKK)" ; <[email protected]>; <[email protected]> Elküldve: 2014. május 8. 15:51 . Tárgy: X. ker. Kerepesi út - Pilisi utca - Rákos patak- Pesti út- Sárga rózsa u. KSZT módosítás Tisztelt Móré Tünde!· Feladó: Címzett: Másolatot kap:

A 2014. 04. 30-án kelt K/1857 /2014/XI iktatási szám ú egyeztetési tárgyalásra szóló meghívót megkaptuk. A tárgyaláson személyesen nem tudunk részt venni, ezért a tervezői válaszokkalkapcsolatban ezúton küldöm meg a BKK észrevételeit. A "Tervezői válaszok és indoklások" füzet 21. és 22. oldalán a BKK észrevételeire adott található válaszok közüla 2., és 3. pontban adott válaszokat vitatjuk, továbbra is fenntartjuk az eredeti véleményünkben megfogalmazott észrevételein ket: 2.- A közlekedéshálózati és üzemeltetési-fenntartási szempontokat figyelembe véve az újonnan beépítésre kerülő lakóterületekre javasolt zsákutcás elrendezést nem tartjuk megfelelőnek, ennél korszerűbb tervezési _ eszközökkel javasoljuk a terület feltárását megoldani. ( Mind közlekedéshálózati, mindpedig üzemeltetési- fenntartási szempontokat figyelembe véve sokkal • kedvezőbb és kezelhetőbb megoldás a pl. hurkos kialakítású lakóutcák tervezése, amellyel az átmenő forgalom ellehetetlenítése mellett elkerülhető az is, hogy a terület kiszolgálását (hulladékszállítás, síkosságmentesítés) végző gépjárművek tolatásra kényszerüljenek. A tervezői válaszból egyértelműen kiderül, hogy a ·endszeres hulladékszállítás útvonala, ezzel az elrendezéssei kétszeresére nő, ami ezen szakaszon a Fővárosra háruló üzemeltetési költségek megduplázódását jelenti. Ez véleményünk sze ri nt egyáltalán nem elhanyagolható szempont és nem felel meg a környezeti fenntarthatósági gondolkodás elveinek. 3.- A Dorog utca- Pesti határút-Dorogi út- tervezett ll. rendű főút által határolt területen közterületek által két, több hektáros, L4 keretövezetű tömb kerül kialakításra. Ezen tömbbelsők feltárására a terv "Be nem építhető terület" kategóriát jelöl ki, kvázi magánutaknak biztosít helyet. -Továbbra is az a véleményünk, hogy a lakótömbök feltárását közterületekről kell biztosítani. A többi tervezői választ elfogadjuk. Üdvözlettel:

Hajnal Tünde közlekedésstratégiai főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Tel.: +36 30 774 10 94

Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett, illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt mellékletét a rendszerébőL Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét lemásolnia, elmenten ie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal visszaélnie. This message and any attachment a re confidential and are legally privileged. It is intended solely for the use

2014.05.09.

VII. Fejezet A településrendezési szerződés

36.§

A távlatban fejlesztésre kijelölt (MG-MF keretővezetű) területekbeépítésre szánt területbc való sorolás~ának feltétele, valamint a szabályozási terven "településrendezési szerződés" jellel ellátott terület€ft--a beépítése esctén meg kell határozni az átsorolás, illetve a beépítés feltételeit az egyes részterületekre vonatkozó egyedi előírásokban. feltétele a településrendezési szerződés megléte. A telekre vagy településrendezési szempontból összetartozó telkek csoportjára vonatkozóan rögzített feltételekre a Budapest Főváros X. kertilet Kőbányai Önkormányzattal kötendő településrendezési szerződés köthető, különösen: ben rögzíteni kell a) a közlekedési és

közműinfrastruktúra-fejlesztés

és az elhelyezéséhez szükséges terület

biztosítás áról,Rak: b) az

oktatási-nevelési, valamint a szociális és egészségügyi ellátást biztosító közintézményi háttér kialakításáró J,Rak:

c) a zöldterületek biztosításárólRak:, illetve

fejlesztésérőlfl:ek:,

valamint

d) a közterület rendezéséről.fl:ek:

feltételeit.

A távlatban fejlesztésre kijelölt (MG-MF keretövezetű) terület beépítésre szánt területbc való sorolása, valamint a szabályozási terven "településrendezési szerződés" jellel ellátott terület beépítése esetén meg kell határozni az átsorolás, illetve a beépítés feltételeit az egyes részterületekre vonatkozó egyedi előírásokban. A telekre vagy településrendezési szempontból összetartozó telkek csoportjára vonatkozóan rögzített feltételekre településrendezési szerződés köthető, különösen: e) a közlekedési és közműinfrastruktúra-fejlesztés és az elhelyezéséhez szükséges terület

biztosításáról, j) az oktatási-nevelési, valamint a szociális közintézményi háttér kialakításáról,

és

egészségügyi

g) a zöldterületek biztosításáról, illetve fejlesztéséről, valamint

h) a közterület rendezéséről.

ellátást biztosító

Budapest X. kerület Kőbányai Önkormányzat 1002. Budapest, Szent László tér 29. Tisztelt Mozsár Ágnes főépítész Úrhölgy! '

Az alábbi észrevételeket tesszük a " Budapest X. kerület, Kerepesi út- Pilisi utca40907/7 telek ÉK-i határa - Rákos-patak vonala - Erdőterület NY-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa utca által határolt terület KSZT" X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kerületi V árasrendezési és Építési Szabályzatának módosításával (továbbiakban: KSZT-vel) kapcsolatos partnerségi egyeztetésben szereplő dokumentumokkal kapcsolatosan: l. Köszönettel vettük, hogy a Heves utca tervezett 30 m szélessége helyett a

jelenlegi 15 m-t javasolják megtartani. 2. Kérjük a Körvasúti körút esetében (bár azt nem része a jelenlegi szabályozási területnek) is javasolják annak negligálását a főváros felé, mert arra nincs szükség (helyette a Keresztúri utat kellene 2 sávosra bővíteni), így a jövőben annak megvalósítása nem növelné a környezetünk terhelését. 3. A Repülőgépek által okozott zajra vonatkozóan a "Repülőtér zajgátló külső védőövezete érinti 4. részterület délkeleti sarkát" (KVSZ szerint) a dokumentumokban mást nem találtam. A valóságos helyzet az, hogy éppen felettünk fordulnak (400-600m-es magasságban a repülőgépek nyugatnak és keletnek, illetve mennek tovább a XIV. kerület felé). Ez a valóságban a telkeinken l 00 dB-t meghaladó zajt jelent, ami a lakóházakban is túlszárnyalja a veszélyes zaj mértékét. (Ráadásul utóbbi időben a leszállást a 2-es kifutó pálya felé is felettünk végzik.) A repülőgépek 31 O fokra való visszateretése nélkül erre a területre lakóházakat tervezni és építeni véleményünk szerint a szélhámosság kategóriájába tartozik. 4. Meglévő közös tulajdonú ikerházak tulajdonjogának szétválasztására kérjük találják meg a megfelelő elvi és gyakorlati formát (nem a társasházi formát!), mert ez több, mint egy évtizedes probléma, a dokumentumban leírt: "L4-X/Sz02 övezetbe soroltak esetében kiegészítő eljárás nem javasolt" helyett. Kérjük intézkedését és értesítésünket Budapest, 2014.04.16.

Kustra Pál ll 06 Budapest, Heves u. 21. -

'i; ~·

i

' ..

--i.·.-~';-:',.:,.

!

!

l

,1JL~I--;i

BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI POLGÁRMESTERI HIVATAL FőéP~éSZICSOPORT Kérem válaszlevelében iktatószámunkra hivatkozni szíveskedjen! lktatószám: K/1857/2014/XI Előadó: Móré Tünde Telefon: 43-38-386 Tárgy: Vélemény a partnerségi egyeztetés során érkezett észrevételre

Kóti Mihály részére

Budapest Pilisi u. 32. 1106

Tisztelt Uram!

Köszönettel vettük a Budapest Főváros X. kerület, Kőbányai Önkormányzat Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának a Kerepesiút-Pilisi utca-40907/7 telek ÉK-i határa - Rákos patak vonala - Erdőterület Ny-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa utca által határolt területegységére vonatkozó módosításáról szóló észrevételét, mell}:e! kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom. Főváros

Településszerkezeti terve (a továbbiakban: TSZT) tartalmazza a Kőbányát is érintő főúthálózat fejlesztéseket, Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési terve (a továbbiakban: BKRFT) pedig a tervezett elemek időbeli ütemezését határozza meg. Budapest

A hálózati értékű közúti fejlesztések tervezési területet közvetlenül érintő elemeit és kiépítésük módját az Ön által megismert településrendezési terv alátámasztó munkarésze tartalmazza. Eszerint a tervezési terület zöldövezeti, családi házas beépítéssei rendelkező része infrastrukturálisan jól ellátott, belső úthálózata kialakult, változtatás nem indokolt. A meglévő határoló úthálózatot a további beépítések arányában, azok megvalósulásának ütemében kell fejleszteni. A tervezési terület újonnan beépítésre kerülő részének a belső úthálózatát lakópihenő övezetként javasolt kialakítani. A helyenként zsákszerű, átmenő forgalomtól mentes útvonalak változatos, a beépítéshez igazodó igényes közterületek létrehozását biztosítják. A közterületek javasolt szabályozási szélessége itt 12,0 m. A terület már beépített részének közúthálózati elemei közül a Heves utca igénybevételével tervezték biztosítani a Kerepesi út és a Körvasút menti körút különszintü csomópontjának egyes forgalmi irányait. A mai tervek szerint a csomóponti ág a körvasút mellett kerül majd kialakításra. Ennek következtében a Heves utca jelenlegi szabályozási szélessége változatlan szélességgel megtartható, bővítse nem szükséges. A vizsgált terület jelenleg beépítetlen részét keresztezi az ún. Tárna utcai közúti kapcsolat nyomvonala, mely a Veres Péter út (XVl. kerület) és az Üllői út (XIX. kerület) között hivatott javítani a kerületközi kapcsolatokat egy új ll. rendű föút 1102 Budapest, Szent László tér 29.

[2] 1475 Budapest Pf. 35.

Tel.:4338-360

Fax: 4338-390

'·

2

megvalósításávaL A Tárna utca BKRFT szerinti hálózati szerepe a Körvasút menti körút közelsége miatt a tervezési területet érintő szakaszon átgondolandó, különös tekintettel, hogy folytatása a Magiádi útig gyűjtőútként szerepel. Az új TSZT készítése során teirnerült az átkötés alternatív nyomvonalon történő vezetése a Kozma utca irányába, amit a Rákos vasútállomás területének várható csökkentése nagymértékben elősegíthet A Körvasút menti körút kiépítése a vasútvonal külső oldala melletti nyomvonalon tervezett. A 2020-ig megvalásításra javasolt közúti fejlesztések között az érintett szakasz nem szerepel. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséből eredő zajterhelés súlyossága évek óta megoldásra váró feladatként jelentkezik Önkormányzatunk számára. A repülőtér környezetében jelenleg az 1984. évben kijelölt zajgátló védőövezet van hatályban annak ellenére, hogy a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Karm. rendelet (a továbbiakban: Karm. rendelet) előírta új zajgátló védőövezet kijelölését. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete folyamatosan részt vesz és véleményt nyilvánít a zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatosan, melynek során elsődlegesnek tekinti a lakosság szempontjait, illetve rendszeresen kezdeményezi a zajterhelést csökkentő intézkedések megtételét Az ikerházak tulajdonjogának szétválasztásával kapcsolatos észrevételére tájékoztatom, hogy a településrendezési tervek csak építésjogi szabályozasra tehetnek javaslatot, tulajdonjogi problémák rendezésére nem jogosultak. Kérem tájékoztatásarn szíves tuclomásul vételét Budapest, 2014. május 21.

Tisztelettel:

1102 Budapest, Szent László tér 29.

'121

1475 Budapest Pf. 35.

Tel.: 4338 360

Fax: 4338 390

BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐ~P~~SZICSOPORT Kérem válaszlevelében iktatószámunkra hivatkozni szíveskedjen! lktatószám: K/1857/2014/XI Előadó: Móré Tünde Telefon: 43-38-386 Tárgy: Vélemény a partnerségi érkezett észrevételre

egyeztetés során

Kustra Pál részére

Budapest Heves u. 21. 1106

Tisztelt Uram!

Köszönettel vettük a Budapest Főváros X. kerület, Kőbányai Önkormányzat Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának a Kerepesiút-Pilisi utca-40907/7 telek ÉK-i határa - Rákos patak vonala - Erdőterület Ny-i határa - Pesti határút - Sárga rózsa utca által határolt területegységére vonatkozó módosításáról szóló észrevételet, mellyel kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom. Főváros Településszerkezeti terve (a továbbiakban: TSZT) tartalmazza a is érintő főúthálózat fejlesztéseket, Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési terve (a továbbiakban: BKRFT) pedig a tervezett elemek időbeli ütemezését határozza meg.

Budapest Kőbányát

A hálózati értékű közúti fejlesztések tervezési területet közvetlenül érintő elemeit és kiépítésük módját az Ön által megismert településrendezési terv alátámasztó munkarésze tartalmazza. Eszerint a tervezési terület zöldövezeti, családi házas beépítéssei rendelkező része infrastrukturálisan jól ellátott, belső úthálózata kialakult, változtatás nem indokolt. A meglévő határoló úthálózatot a további beépítések arányában, azok megvalósulásának ütemében kell fejleszteni. A tervezési terület újonnan beépítésre kerülő részének a belső úthálózatát lakópihenő övezetként javasolt kialakítani. A helyenként zsákszerű, átmenő forgalomtól mentes útvonalak változatos, a beépítéshez igazodó igényes közterületek létrehozását biztosítják. A közterületek javasolt szabályozási szélessége itt 12,0 m. A terület már beépített részének közúthálózati elemei közül a Heves utca igénybevételével tervezték biztosítani a Kerepesi út és a Körvasút menti körút különszintű csomópontjának egyes forgalmi irányait. A mai tervek szerint a csomóponti ág a körvasút mellett kerül majd kialakításra. Ennek következtében a Heves utca jelenlegi szabályozási szélessége változatlan szélességgel megtartható, bővítse nem szükséges. A vizsgált terület jelenleg beépítetlen részét keresztezi az ún. Tárna utcai közúti kapcsolat nyomvonaia, mely a Veres Péter út (XVl. kerület) és az Üllői út (XIX. kerület) között hivatott javítani a kerületközi kapcsolatokat egy új ll. rendű főút 1102 Budapest, Szent László tér 29.

~ 1475 Budapest Pf. 35.

Tel.:4338-360

Fax:4338-390

2 megvalósításávaL A Tárna utca BKRFT szerinti hálózati szerepe a Körvasút menti körút közelsége miatt a tervezési területet érintő szakaszon átgondolandó, különös tekintettel, hogy folytatása a Magiádi útig gyűjtőútként szerepel. Az új TSZT készítése során teirnerült az átkötés alternatív nyomvonalon történő vezetése a Kozma utca irányába, amit a Rákos vasútállomás területének várható csökkentése nagymértékben elősegíthet

A Körvasút menti körút kiépítése a vasútvonal külső oldala melletti nyomvonalon tervezett. A 2020-ig megvalásításra javasolt közúti fejlesztések között az érintett szakasz nem szerepel. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséből eredő zajterhelés súlyossága évek óta megoldásra váró feladatként jelentkezik Önkormányzatunk számára. A repülőtér környezetében jelenleg az 1984. évben kijelölt zajgátló védőövezet van hatályban annak ellenére, hogy a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírta új zajgátló védőövezet kijelölését. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete folyamatosan részt vesz és véleményt nyilvánít a zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatosan, melynek során elsődlegesnek tekinti a lakosság szempontjait, illetve rendszeresen kezdeményezi a zajterhelést csökkentő intézkedések megtételét Az ikerházak tulajdonjogának szétválasztásával kapcsolatos észrevételére tájékoztatom, hogy a településrendezési tervek csak építésjogi szabályozásra tehetnek javaslatot, tulajdonjogi problémák rendezésére nem jogosultak. Kérem tájékoztatásarn szíves tudomásul vételét

Budapest, 2014. május _21.

Tisztelettel:

1102 Budapest, Szent László tér 29.

r:8J

1475 Budapest Pf. 35.

Tel.: 4338 360

Fax: 4338 390