A TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA - alátámasztó munkarészek -

JÁSZKARAJENŐ – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Tervi műleírás

A TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA - alátámasztó munkarészek -

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Jászkarajenő község Önkormányzata 2002-ben Településrendezési tervének elkészítésével bízta meg a Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft-t (továbbiakban: PESTTERV). Az építési engedélyek elbírálása az OÉSZ előírásai szerint történik, így ez a gyakorlat mostanra már teljesen elavult, a rendszerváltás által támasztott követelményeknek (gazdasági szerkezetátalakulás, tulajdonformák megváltozása, a magántulajdon felértékelődése, a beruházások jellegének megváltozása) nem tud eleget tenni. A korábban készített terv az akkori Önkormányzat által meghatározott településfejlesztési irányoknak megfelelően, az akkori jogszabályi környezetben határozta meg a község területeinek felhasználását és szabályozását. Az azóta eltelt idő alatt a település szerkezetében és területfelhasználásában alapvető változások nem következtek be. Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét az új településfejlesztési koncepció céljait szolgáló bel- és külterületi területfelhasználás kialakításának igénye, valamint az építésügyi jogszabályok 1997-es alapvető változása indokolja. Fentiek figyelembevételével döntött a község Képviselőtestülete az új rendezési terv kidolgozásáról. Jelen dokumentáció Jászkarajenő Településrendezési tervének tervi műleírását, Településszerkezeti tervét és Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) tartalmazza. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI: !

Jászkarajenő – a Dél Pest megye - Közép-Tisza vidék Natúrpark részeként – legyen hosszú távon is fenntartható, emberi léptékű, falusias karakterű település, amely a saját lakói ellátásán túl a rekreálódás, a pihenés lehetőségeit biztosítja a terhelt környezetben élők számára. Olyan település, amely táji-, természeti- és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik.

!

Jászkarajenő távlatban legyen olyan település, amely Szolnok külső agglomerációjaként, a lakóhelyi migráció célterületeként mintegy 3-3,5 ezer ember – XXI. századi követelményeknek megfelelő életminőséget biztosító – vonzó otthona, olyan, ahol jó élni, és olyan, amely egyaránt biztosítja: − az egészséges életkörülmények, − a csend és nyugalom, − a lakás, − a megélhetés (a munka lehetősége, illetve elérhetősége), − a községi színvonalú integrált ellátás, − a helyi és térségi gazdaság követelményeinek megfelelő – a munkaerő piaci igényekhez illeszkedő – képzés és továbbképzés. − a szabadidő eltöltés, a kultúrálódás, − és az egészséges életmód feltételeit és elérésének lehetőségét minden polgára és vendége számára.

Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

1


!

E sokirányú és magas színvonalú szolgáltatás biztosítása érdekében Jászkarajenő legyen fejlődő képes és erősödő helyi gazdasággal rendelkező település, mely a Dél-Pest megyei kistérség keleti mikrotérsége településeivel valamint a szolnoki agglomerációval is együttműködve, a kölcsönös előnyök figyelembe vételével fejlődik.

!

Jászkarajenő – az eddigi hagyományokhoz hűen – legyen térségével és környezetével együttműködő település.

!

Jászkarajenő legyen – a kialakult településszerkezethez illeszkedő fejlesztéssel – korszerű és tagolt település, ahol az egyes építmények és létesítmények azon túl, hogy beilleszkednek az épített környezetbe, a használati értékükön túl egyre inkább építészeti értéket is képviselnek, hozzájárulnak a települési környezet pozitív irányú formálásához.

1. JÁSZKARAJENŐ REGIONÁLIS KAPCSOLATAI A település a megye dél-keleti felén, a megyehatáron található. A Duna-Tisza közi hátság nagytájon, a Vecsés, Pilis-Cegléd környéki homoklepel keleti részén helyezkedik el, közel esik a Tisza árteréhez. Legjelentősebb vízfolyása a csatornázott Kőrös-ér, amely a Tiszába folyik. Megközelíthető mellékútvonalakon a környező városok (Szolnok, Cegléd, Abony, Nagykőrös) felől. Északon Köröstetétlennel, keleten Jász-Nagykun-Szolnok megyével (Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő), délen Kocsérral és Bács-Kiskun megyével (Tiszakécske), nyugaton Törtellel határos. Jászkarajenő közigazgatási területe: 6514 hektár, melynek igen kis része, 255 hektár (3,9%) belterület. A belterület kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben csak kismértékben nőtt. A község a környező városokhoz – Cegléd, Szolnok, Abony, Nagykőrös – való viszonylagos közelsége révén jó néhány helyzeti előnyből részesedik (munkalehetőség, szabadidős tevékenységek, közép- és felső szintű szolgáltatások). A főváros – bár nem fekszik közel hozzá – mint nagy piac egyrészt gazdasági előny, másrészt a turisztikai, szabadidő-eltöltési, és a rekreációs potenciálban rejlő lehetőségek jó kihasználásának esélye. Bár az utóbbi években javultak a foglalkoztatási mutatók és a helyben foglalkoztatás feltételei, Jászkarajenő lakói számára még mindig meghatározó a ceglédi, szolnoki, abonyi és nagykőrösi munkaerőpiac, a helyi munkalehetőségek még mindig nem kielégítő volta miatt naponta eljárni kényszerülők ugyanis legnagyobb részben e településeken találnak munkaalkalmat, de számot tevő a fővárosban munkát vállalók száma is. Az ingázás a családok nagy többségének megélhetési alapja a településen, s ezt a tényt a fejlesztések során is figyelembe kell venni. Hasonló jelentőségű a település számára, hogy a környező városokban és Budapesten található gazdag szolgáltatási és szabadidő-eltöltési kínálat szintén igénybe vehető a község lakói számára. A főváros és a környező városok lakói számára a település és annak természeti-táji környezete színvonalas szabadidő-eltöltési lehetőséget biztosíthatnak. A település térségi pozícióját alapvetően meghatározó, térségi jelentőségű közlekedési hálózati elemek közül a 4 sz. főút, valamint a 441. jelű úton, Nagykőrösön keresztül megközelíthető M5 autópálya elvben jó kapcsolatot biztosít Budapest, Cegléd, Szolnok, illetve Kecskemét irányába. A munkahelyek, az oktatási-, egészségügyi létesítmények valamint a városi szintű szolgáltatások igénybevételét nehezíti a tömegközlekedés jelenlegi színvonala (a gépjárműpark alkalmatlansága az utazási igények rugalmas és minőségi kielégítésére, az abonyi kapcsolatok hiánya, a járatok ritkasága, valamint az, hogy – elsősorban Szolnok és Nagykőrös felé – hiányoznak a közvetlen közúti kapcsolatok.


2


2. TÁVLATI NÉPESSÉGPROGNÓZIS Közigazgatási terület: Belterület nagysága: Külterület nagysága: Belterület aránya:

6514 ha 255 ha 6259 ha 3,9 %

LAKÓNÉPESSÉG – I. (1970-2001) VÁLTOZÁSA (%)

SZÁMA

1970 3932

1980 3600

1990 3093

2001 2992

1970-1980 -8,4%

1980-1990 -15%

1990-2001 -3,2%

LAKÓNÉPESSÉG – II. (1990-2001) VÁLTOZÁSA (%)

SZÁMA

1990 3093

1992 2953

1994 2949

1996 2919

1992

1998 2814

2001 2992

1990-1992 -4,5%

1992-1994 -

NÉPSZAPORODÁS 1996

1994

1994-1996 -1%

1996-1998 -3,4%

1998

2000

ÉLVESZÜ- HALÁLO- TERM. ÉLVESZÜ- HALÁLO- TERM. ÉLVESZÜ- HALÁLO- TERM. ÉLVESZÜ- HALÁLO- TERM. ÉLVESZÜ- HALÁLOLETÉS ZÁS SZAP. LETÉS ZÁS SZAP. LETÉS ZÁS SZAP. LETÉS ZÁS SZAP. LETÉS ZÁS

45

1992 nincs adat

46

-1

1994 nincs adat

37

56

1996 26

-19

37

59

-22

32

VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET 1997 1998 -36 -16

53

2000 29

1998-2001 +6,3%

-21

34

1980-1989 -347

57

TERM. SZAP.

-23

1990-2001 119

Jászkarajenő lakónépessége a rendszerváltás óta összességében csökkent, azonban 1998 óta az addig folyamatosan, de egyre csökkenő mértékben fogyatkozó népesség ismét növekedésnek indult. A község népességszáma a legnagyobb mértékben az 1980 és 1990 között eltelt időszakban csökkent, ekkor 15%-os volt a településen élők számának csökkenése. A rendszerváltás óta azonban jelentősen, egyötödére csökkent a településről elköltözők száma. A lakónépesség csökkenésének oka időben messzire nyúlik vissza. A község lakossága a háború előtti időszakban elsősorban a mezőgazdaságból élt: a lakosság több mint fele tanyákon élt, tanyás gazdálkodást folytatott. (Ennek nyomai a mai napig megtalálhatók a településszerkezetben: a külterületen ugyanis még ma is megtalálhatók az elhagyott tanyák, melyek közül néhány újraéledt.) A szántóföldi művelésben a gabona és takarmánytermesztés játszott nagy szerepet. A háború után a nagyüzemi mezőgazdaság kialakításával a kisüzemi, paraszti gazdálkodás válságba került, fokozatosan elsorvadt. Ez nem csupán a tanyák és a tanyasi lélekszám csökkenésében, hanem a község egész lakosságszámának apadásában is megmutatkozott. Erőteljessé vált az elvándorlás, elsősorban a nagyobb iparral rendelkező Cegléd, Szolnok irányába, de Nagykőrösre is. A rendszerváltás után különböző vállalkozások jöttek létre, azonban a helyi munkalehetőségek továbbra sem kielégítő volta miatt folytatódott a fiatalabb korosztályok elvándorlása. A megyehatár mentiségből adódó hátrányok, az évtizedekig tartósan elmaradott térségi helyzet hatásának a jövő alakítása szempontjából jelentős következményei maradtak. A község helyi gazdasága ugyanis még mindig nem elég erős ahhoz, hogy a képzettebb, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő számára is munkalehetőséget tudjon biztosítani. Nem alakult még ki megfelelően népes és erős kis-és középvállalkozói kör. A helyi vállalkozók többsége tőkeszegénységgel, likviditási problémákkal, a fejlesztésekhez nélkülözhetetlen hitelekhez való hozzájutás akadályaival küszködik. Ráadásul a korábban mezőgazdaságból élő településen is érvényesülnek a mezőgazdálkodás – országosan is jellemző – problémái: a termelés biztonságának hiánya, a tőkehiány, a speciális korszerű - szakismeretek hiánya, az együttműködés hiánya a feldolgozás és a felvásárlás megszervezésében, az értékesítésben, ezzel a megtermelt értéktöbblet nagyobb hányadának helybenntartásában. A mezőgazdasági termék előállítás és a falusi turizmus kapcsolatának gyengesége, a termékmarketing gyengesége. Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

3


Biztató azonban a község népességszámának utóbbi években megfigyelhető kismértékű növekedése, amely egyelőre nem a természetes szaporodás pozitív mérlegének következménye – ezt a népszaporodás és a vándorlási különbözet alakulásáról szóló táblázatok értékei is alátámasztják. A természetes szaporodásra vonatkozó adatokat alapján látható, hogy az az elmúlt évtizedben jellemzően negatív értéket vett fel, azaz a halálozások száma rendre meghaladta a születések számát. Egyértelmű tehát, hogy Jászkarajenő népességének növekedése is a betelepülések eredménye. Jászkarajenő népességszámának növekedésére a jövőben csak kis mértékben lehet számítani, és nem is cél új, nagymértékű lakóterület kijelölése. A község vezetésének célja az, hogy a település gazdaságának további erősítésével és a falusi-tanyás turizmus megteremtésével növekedjen a község népessége. Az elfogadott Fejlesztési koncepció szerint a rendezési terv távlatában a község mintegy 3-3,5 ezer ember számára tud és kíván megfelelő életminőséget és megélhetést biztosítani. Az ehhez szükséges telek és épület állomány biztosítható a belterületen rendelkezésre álló megüresedett épület-, és üres telekállomány felhasználásával. Ennek érdekében elsődleges cél a még beépítetlen belterületi területek beépülésének támogatása, illetve a meglévő és elöregedett – néhol megüresedett – épületállomány megújítása. Előbbiek szellemében a rendezési terv új lakó funkciójú fejlesztési területet nem jelöl ki. A főváros agglomerációs övezetének és a környező városok túlnépesedése, nagy funkciósűrűsége, romló táji és környezeti jellemzői miatt ugyanis egyre inkább felértékelődnek e térség táji-természeti adottságai, a harmonikus táji környezet, rekreációra alkalmas területek, erdők, rétek, változatos és értékes élőhelyek. A településre való költözés legfőbb hátráltató tényezője talán az, hogy a környező városok némelyikébe a hiányzó közúti, illetve a nem megfelelő tömegközlekedési kapcsolatok miatt meglehetősen nehéz az eljutás. A fővárosba való eljutás nehézségeit elsősorban a 4 számú főút túlzsúfoltsága jelenti, az M5 autópálya – bár messzebb van a településtől – időben és az utazás minőségének tekintetében kedvezőbb feltételeket biztosít. A lakónépesség előrejelzésére vonatkozó számításaink kiindulópontjai az alábbi adatok voltak: jelenlegi népességszám (2992 fő 2001-ben), jelenlegi lakásszám (1412 lakás, 2001-ben), az elmúlt néhány év települési és térségi népesedési folyamatainak tendenciái. A távlatban várható népességszám nagyságát alulról és felülről próbáltuk megközelíteni, egy-egy szélső értéket jelezve. Előbbi szélsőérték a településre az utóbbi tíz évben jellemző népesedési folyamatok alapján került kiszámításra, utóbbi érték pedig a távlatban, a lakóterületi fejlesztésre kijelölt területek beépülése következtében várható lakóépület-állományból számított elméleti népességnagyság, mely esetben figyelembe vettük a térségben az elmúlt tíz évben megfigyelhető demográfiai folyamatok alakulását is. (A belterületbe vonásra és lakóterületi fejlesztésre kijelölt területek részletes felsorolását a 3.1. számú, Településszerkezetről szóló fejezet tartalmazza.) Számításaink alapján Jászkarajenő várható népességszáma az alábbiak szerint fog alakulni: 1.

2.

Ha a 2001. évi 2992 fős lakónépesség számból indulunk ki, és feltételezzük, hogy a népességszám-növekedés az 1990 és 2001 közötti időszaknak megfelelően fog alakulni (-3,2%, 11 év alatt), akkor azt mondhatjuk, hogy 2015-re Jászkarajenő lakónépessége körülbelül 2880 fő lesz. Ha azonban figyelembe vesszük az utóbbi három évben történt népességnövekedést, és a terv távlatában összességében ugyanilyen mértékű (6,3%) népességnövekedést feltételezünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a település népességszáma 2015-re megközelítheti a 3200 főt. A másik esetben a várható népesség értékét a következők szerint számítjuk ki: feltételezzük egyrészt a település belterületén még beépítetlen területek és telkek beépülését, másrészt a lakóterületi fejlesztésre szánt területek teljes beépülését. E területek nagyságához hozzárendelhető egy elméleti lakás- illetve telekszám, valamint egy elméleti népességszám az alábbiak szerint: Jászkarajenőn a laksűrűségi mutató (az egy lakásra jutó népességszám) értéke 1990 és 2001 között alig változott (1990-ben ez az érték 2,3 fő/lakás, 2001-ben pedig 2,2 fő/lakás). Ennél jóval magasabb és az utóbbi években nőt is a Dél-Pest megyei kistérség átlaga, ugyanis amíg 1990-ben a kistérségi mutató 2,5 fő/lakás volt, addig ez az érték 2001-ben 2,7 fő/lakás-ra nőtt. Figyelembe véve a község népességének az elmúlt évtizedben történt változásait, a távlatban várható népességszám kiszámításához 2,2 fő/lakás számoltunk, a kialakítható telkek számának


4


meghatározásakor teleknagysággal.

pedig

–

a

község

területén

jellemzőnek

mondható

–

1000m2-es

Fentiek alapján, a jelenlegi belterületen tartalék lakóterületnek mondható még beépítetlen területek (összesen kb. 70 db telek) valamint a foghíjtelkek (kb. 60 db telek) beépülésével összesen kb. 130 db telekszám növekményre, ebből következően pedig kb. 280 főnyi népességszám-növekedésre számíthatunk. Előbbiek szerint tehát a lakóterület-fejlesztésre kijelölt területeket a jelenlegi belterületnek már felosztott, de még beépítetlen illetve a rendezésre váró (és emiatt még fel nem osztott) területrészei képezik. Ehhez adódnak hozzá a belterületen található üres telkek, amelyek szintén fejlesztési területekként jelennek meg. Új, külterületi területek felhasználását igénylő lakóterület-fejlesztést a település nem tervez. A lakóterületi fejlesztésre kijelölt területek fejlesztése időben csak olyan értelemben ütemezhető, hogy először valószínűleg azok a területek beépülése fog megvalósulni, amelyek rendezése már megtörtént, és utána várható a rendezést igénylő területek beépülése. (Az ütemezett fejlesztés szabályozással összefüggő jelentőségét a következő fejezetben ismertetjük.) A terv távlatán belül fejlesztésre kijelölt területek beépülése esetén összesen tehát kb. 140 db telekszám- és kb. 280 főnyi népességszám-növekedéssel kell számolni. Összefoglalva: fenti számítások azt mutatják, hogy ha továbbra is az utóbbi évek népességnövekedési tendenciákkal számolunk, akkor 2015-re kb. 3200 fős népességszámra számíthatunk. A terv távlatán belül fejlesztésre kijelölt területek beépülése esetén a várható népességszám kb. 3280 fő lesz, azaz a két számítási módszer alapján kapott várható népességszám közel azonos. A népességszám növekedésének ütemét jelentősen befolyásolni fogja az, hogy a magántulajdonban lévő fejlesztésre kijelölt területek közül melyek kerülnek elsőként fejlesztésre, illetve az, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő területek fejlesztését az önkormányzat mikor tudja megvalósítani. A képviselő testület által elfogadott Fejlesztési koncepcióban megfogalmazottaknak megfelelően valóban mértéktartó területi fejlesztésről van szó, hiszen a lakóterület fejlesztésre kijelölt területek a jelenlegi belterület még beépítetlen területei, azaz új fejlesztési terület nem került kijelölésre. 3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI JAVASLAT Jászkarajenő község Önkormányzata Településfejlesztési koncepciójában lakóterületeinek elsősorban minőségi fejlesztését tűzte ki célul, szemben annak mennyiségi növelésével. A községben ugyanis – a településfejlesztési stratégiai célok figyelembevételével - nem érdek (és nem is reális lehetőség) a lakónépesség jelentős növekedése. E cél elérése érdekében elsősorban egyrészt a jelenlegi belterületi lakóterületek rendezését, fejlesztését – ezáltal a települési komfortérzet javítását –, másrészt pedig a jelenleg még beépítetlen belterületi lakóterületeinek beépülését támogatja. A fejlesztéseket az Önkormányzat azonban csak akkor és csak úgy kívánja támogatni, hogy azok ütemezetten, az önkormányzat számára mindig kiszámíthatóan valósulnak meg, és a fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő összes költséget (terveztetés, földhivatali eljárás, közművesítés) pedig a terület tulajdonosai viselik. A Településfejlesztési koncepció másik fontos, településszerkezetet érintő célkitűzése a helyi gazdaság erősítése, elsősorban a helyi érdekű kis- és középvállalkozások további fejlődését elősegítő területi, és infrastrukturális feltételek biztosítása. A Településszerkezeti terven jelölt, a közlekedési hálózatot érintő javasolt fejlesztési elképzelések a községnek elsősorban a környező településekkel való közlekedési kapcsolatát javítaná. Egyik ilyen javasolt fejlesztés a Köröstetétlent és Nagykőröst összekötő 4613. jelű összekötő út, illetve a község belterületéből déli irányba kiinduló, és majd Tiszakécske irányába haladó 4615. j. összekötő út közötti Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

5


közlekedési kapcsolat megteremtése. Ebben az esetben nem új út építéséről van szó, hanem a meglévő dűlőutaknak megfelelő mértékben való kiszélesítéséről és szilárd burkolattal való ellátásáról. A terv javasolja még az előbbiekben említett tervezett útnak a település belterületével való összekötését a Vásártér dűlő utcának dél-nyugati irányban történő kiépítésével, valamint a Vásártér dűlő utcának további, a kocséri közigazgatási határig való kiépítését, mely Kocséron keresztül Nagykőrös felé teremtene kapcsolatot a község számára. Alábbiakban a tervezett rendezési megoldások lényegét ismertetjük. Törekedni kell majd arra, hogy a fejlesztésre kijelölt területek beépítése ütemezett módon valósuljon meg a gazdaságosság, valamint a szerves, harmonikus településfejlődés igényét szem előtt tartva. A lakóterület-fejlesztésre kijelölt területek ütemezése nehezen tervezhető, hiszen a belterület magántulajdonban lévő, beépítetlen területeiről van szó. Rövidtávon, azaz kb. 1-5 éven belül reálisan azok a fejlesztésre kijelölt területek beépülése várható, amelyek rendezése már megtörtént, azaz ebbe a körbe a már felosztott, de még be nem épült területek tartoznak. Középtávon, azaz kb. 5-10 éven belül megvalósuló fejlesztési elképzelések közé tartoznak azok a belterületi beépítetlen területek, amelyek rendezése még ezután történik meg. Az egyes területek beépülését fentieken túl jelentősen befolyásolja az egyes területek közművekkel való ellátásának lehetősége, valamint az egyes területek tulajdonosi struktúrája, és a tulajdonosok anyagi háttere. A terv 10-15 éves időtávlatán belül fejlesztésre – és igény esetén belterületbe vonásra – kerülő területek a Településszerkezeti tervben a tervezett funkció szerinti (lakó-, vegyes-, gazdasági vagy különleges) területként fognak szerepelni. A Településszerkezeti tervben szereplői fejlesztési elképzelések ütemezése az egyes fejlesztési területek építési övezetbe vagy övezetbe sorolásával valósítható meg, azaz e területek bizonyos, a Településszerkezeti tervben és a HÉSZ-ben rögzített feltételek teljesítése esetén vagy építési jogokkal lesznek felruházva vagy szabályozási terv készítésének kötelezettsége mellett lesznek beépíthetők. Mivel a fejlesztésre előirányzott területek túlnyomó többsége magánkézben van, az egyes fejlesztések megvalósítása tényleges megvalósítási időponthoz nem köthető. Az önkormányzat a megvalósításban mindegyik fejlesztési elképzelést támogatja, de nem kívánja közösségi forrásokból finanszírozni az egyéni érdekeltségű fejlesztések forrásigényét (ahol a haszon képződik, ott viseljék a költségeket is). Az önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy a fejlesztési lehetőségek biztosításáért cserébe, a területtulajdonosok minden, a területfejlesztéssel, területrendezéssel kapcsolatban felmerülő költséget viseljenek (pl. művelésből való kivonás, belterületbe vonás, továbbterveztetés, közlekedési, közművalamint a közintézmény-hálózati infrastrukturális előkészítés és fejlesztés). A tényleges beépítés csak ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésével válik majd lehetővé az egyes területeken. Tervezői véleményünk szerint – és ezt az önkormányzat vezetői is belátják – a tervezett fejlesztési elképzelések tényleges megvalósulása valójában attól függ, hogy egy-egy fejlesztésre kijelölt terület esetében a terület tulajdonosai egyrészt mikor tudják a fejlesztéshez szükséges költségeket előteremteni, másrészt pedig, hogy mennyi idő alatt tudnak egymás között egyezségre jutni. A településszerkezet és területfelhasználás kidolgozásánál alapvető céljaink a következők voltak: ! Települési értékőrzés, értékfejlesztés. ! A településszerkezet továbbfejlesztése, korszerűsítése (elkerülő és összekötő utak, térségi új útnyomvonal). ! Új lakóterületek kialakítása harmonikus településfejlesztéssel (a jelenlegi központi belterület még beépítetlen területein illetve szélein). ! A helyi adottságokra építkező, jellemzően környezetbarát vállalkozások életfeltételeinek biztosítása (különféle gazdasági területek). ! A község intézményeinek szerkezeti egységbe való ötvözése. ! A helyi lakosság ellátásbeli színvonalának javítása (urbanizáció, életminőség). ! A kedvező táji és környezeti adottságok hosszú távú védelmének és fejlesztési lehetőségeinek biztosítása.


6


3.1. Településszerkezet Jászkarajenő beépített területének (jellemzően a jelenlegi belterület területe) meghatározó szerkezeti eleme a belterületet északnyugat-délkelet irányban átszelő, Köröstetétlen, illetve Tiszejenő felé vezető 4609 sz. összekötő út. Szintén a település belterületét érinti az annak keleti határán húzódó, az előzőekben említett 4609 sz. összekötő útból déli irányban kiinduló és a belterülettől délre Tiszakécske felé vezető 4615 sz. összekötő út. A község viszonylag zárt szerkezeti egységet alkotó beépített, jellemzően belterületi része a 4609. számú összekötő út északi és déli oldala mentén alakult ki. A mai településszerkezetben a kialakult utcahálózat és telekstruktúra alapján nem elkülöníthető egymástól az ősi falumagnak nevezhető községrész, illetve az újkori településrész: a belterület szerkezetére a szabályos, derékszögű, egyenes vonalvezetésű utcahálózat illetve a közel egyforma nagyságú és szabályos téglalaphoz hasonló alakú telekszerkezet a jellemző. A községközpont a belterület középső részén, a Fő utca és a Rákóczi utca kereszteződésének környezetében alakult ki. Egy-két kivételtől eltekintve jellemzően itt találhatók az igazgatási, oktatási egészségügyi, egyházi, valamint a lakosság helyi szintű ellátását szolgáló kereskedelmi-szolgáltató intézmények. A község területén a községközponton kívül nem figyelhető meg ún. települési alközpontok kialakulása, valószínűleg erre nincs is szükség mindaddig, amíg valamilyen nagyobb volumenű lakóterület-fejlesztés miatt a település belterülete nem növekszik jelentősen. A település területének jelentős része lakóterület, amelyre a földszintes családi házas beépítés a jellemző. A lakóterületi településrészeket illetően megfigyelhető, hogy a Fő utcának a Széchenyi utca és Zrínyi utca közé eső szakasza mentén fekvő telkek esetében a lakófunkció mellett sok esetben megjelenik a kereskedelmi-szolgáltató funkció is. A település lakóterülete falusias lakóterületi területfelhasználási kategóriába került besorolásra, amely az előzőekben ismertetett kialakult szerkezet miatt két területegységre osztható: a Fő utcának a Széchenyi utca és Zrínyi utca közé eső szakasza mentén fekvő telkek a község más lakóterületeihez képest egy kicsit sűrűbb beépítést megengedő, kicsivel magasabb épületek elhelyezését lehetővé tevő, zártsorú beépítési mód kialakulását elősegítő lakóterületi besorolást kapna. A funkcióját tekintve két különböző típusú lakóterület közötti különbség igazán majd az építési előírásokban lesz érzékelhető. A most készülő TRT során felmerült lakóterület-fejlesztési igények részben a már felosztott, illetve rendezésre váró, még beépítetlen belterületi területek, valamint a foghíjtelkek beépítésével lehet megoldani. A község lakóterületén mind a régi, mind az új településrészeken az oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző. A tervezői javaslat szerint – mellyel a község vezetése is egyet ért – a jelenlegi belterület még beépítetlen területeinek fejlesztése során továbbra is a kialakult, oldalhatáron álló beépítési mód támogatandó. A lakóterületen belül megtalálható más funkciójú területek, településrészek ismertetése a következő fejezetekben olvasható. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a település szerkezete csak kis mértékben változik. A fejlesztések megvalósulása esetén a település beépítésre szánt területe a mai hagyományos települési belterületnek a terv távlatán belül mintegy 7,8%-kal nő majd. A BEÉPÍTÉSRE SZÁN TERÜLETEK NÖVEKEDÉSÉNEK MEGOSZLÁSA TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGENKÉNT A tervezett fejlesztés A tervezett fejlesztési terület és Területfelhasználási egység fajtája területének nagysága a jelenlegi belterület egymáshoz összesen viszonyított nagysága Falusias lakóterület 7,9 ha 3,1% Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület 12,1 ha 4,7% 20,0 ha 7,8% Összesen:


7


Az előzőekben már említett és a későbbi fejezetekben részletezésre kerülő lakó célú fejlesztések miatt elképzelhető, hogy szükségessé válik majd a közintézmény-hálózat távlati bővítése is. A közintézmények méretezésével önálló fejezetben foglalkozunk (3.2.2. fejezet). Az intézmények telepítéséhez szükséges tényleges telkek kijelöléséről az alábbiakban ismertetett módokon tudtunk gondoskodni: ! Egyrészt településközpont vegyes területfelhasználási kategóriába került besorolásra a jelenlegi településközpont területe, valamint az önkormányzat által meghatározott, önkormányzati tulajdonban lévő, illetve az ilyen funkcióra felhasználni kívánt, még beépítetlen telkek. ! Másrészt a kialakított területhasználati és övezeti rendszerben közvetve biztosítva lesz majd az új intézmények létesítésének elvi lehetősége. A tervezett területhasználati és övezeti besorolások iránymutató jellegűek lehetnek az Önkormányzat részére. A települési cél az, hogy a fentiekben ismertetett területeken kerüljenek megvalósításra a lakóterületfejlesztésből adódó intézményfejlesztések, a fejlesztők hozzájárulásával. A településszerkezet módosítása, a beépített és beépítésre szánt területek fokozatos kiterjesztése a Képviselő testület szándékai illetve elképzelései szerint várhatóan a következők szerint fog megvalósulni. Tervezői véleményünk szerint – és ezt az önkormányzat vezetői is belátják – a tervezett fejlesztési elképzelések tényleges megvalósulása valójában attól függ, hogy egy-egy fejlesztésre kijelölt terület esetében a terület tulajdonosai egyrészt mikor tudják a fejlesztéshez szükséges költségeket előteremteni, másrészt pedig, hogy mennyi idő alatt tudnak egymás között egyezségre jutni. A terv távlatán (10-15 éven) belüli megvalósítás:

!

A közlekedési hálózatfejlesztés fő eleme: a Köröstetétlent és Nagykőröst összekötő 4613. jelű összekötő út, illetve a község belterületéből déli irányba kiinduló, és majd Tiszakécske irányába haladó 4615. j. összekötő út közötti közlekedési kapcsolat megteremtése, az előbbiekben említett tervezett útnak a település belterületével való összekötése a Vásártér dűlő utcának dél-nyugati irányban történő kiépítésével, valamint a Vásártér dűlő utcának további, a kocséri közigazgatási határig való kiépítése, mely Kocséron keresztül Nagykőrös felé teremtene kapcsolatot a község számára.

!

A meglévő, hagyományos belterületi részeknek, a beépített területeknek (összesen mintegy 255 ha) a hasznosítása alapvetően a jelenlegi állapotoknak megfelelő marad. Alapvető cél a jelenleg még beépítetlen belterületi településrészek, azaz: a foghíjtelkek, valamint a még beépítetlen belterületi területek beépülésének támogatása. Belterületi tartalék lakóterületi területek (még beépítetlen belterületi területek): ! ! !

!

A Dózsa György utca északi oldalának még beépítetlen területe. A terület nagysága kb. 3,8 ha. A Kertész utca északi oldalán lévő, még beépítetlen terület. A terület nagysága kb. 1,8 ha. Dózsa György utca és Kertész utca közötti tömb még beépítetlen, és a domborzati adottságok alapján még beépíthető észak-nyugati része (A tömbnek a Széchenyi utca északi irányú folytatásától észak-nyugatra eső területrész). A terület nagysága kb. 2,3 ha.

A jelenlegi külterületeken meglévő beépítések övezeti rendezését és az új beépítésre szánt területek (összesen kb. 12,1 ha) hasznosítását az alábbiak szerint tartalmazza a terv: − A jelenlegi belterület dél-keleti határában, a Dózsa György utca északi oldalának még beépítetlen területén (a Malom utca és Dózsa György utca találkozásánál) tervezett, környezetére nézve nem zavaró hatású, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület. A terület nagysága kb. 8,5 ha. − A belterület déli határában, a Malom dűlő utca északi oldalán, a Zrínyi utca – Ady Endre utca – Malom dűlő által határolt tömbnek a jelenlegi belterület határáig terjedő, beépítetlen részén tervezett, környezetére nézve nem zavaró hatású, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület. A terület nagysága kb. 3,6 ha.


8


!

A településen a beépítésre nem szánt területek közé tartoznak a közlekedési és közmű elhelyezési területek, a zöldterületek, az erdőterületek, és a mezőgazdasági területek. A beépítésre szánt területek tervezett növekedésének egyenes következménye a beépítésre nem szánt területek csökkenése. A beépítésre szánt területeken a fejlesztések nem egyidejűleg, hanem egymás után valósulnak meg. Emiatt a tervben majd biztosítani kell, hogy az adott fejlesztési elképzelések megvalósulásáig a telkek változatlanul a jelenlegi művelési águknak megfelelően kerüljenek hasznosításra. A terv távlatán túli megvalósításra javasolt fejlesztések területén a tervezett későbbi fejlesztések megvalósítását lehetetlenné tévő esetleges elépítéseket korlátozó szabályozást kell majd alkalmazni. A mezőgazdasági területeken belül a legnagyobb részt a szántó és a rét-legelő művelési ágú területek alkotják, kisebb volumenű a kert, elenyésző szőlő és gyümölcs területek aránya. A rét-legelő, valamint nádas művelési ágú területek az erdőkkel együtt fontos részét képezik a térség és a település zöldfelületi rendszerének, (ökofolyosó rendszerének), ezért megőrzésük és be nem építhetőségük biztosítása indokolt. Ezeknek az ökológiailag értékes területeknek további védettséget jelent, hogy egy jelentős részük országos védettség alatt álló terület. A természeti területek hosszú távú védelme települési és országos érdek. Az erdőterületek aránya nagyon alacsony, az erdők változó kiterjedésű foltokban, a közigazgatási terület déli, dél-nyugati részén, elszórtan helyezkednek el a külterületen. Az erdőterületek meglevő beépítetlen jellegének megőrzését tűzte ki célul a terv. A település összes mezőgazdasági területe ún. tanyagazdasági és agrárturizmus mezőgazdasági övezetbe került besorolásra. Mivel a térségben nagy hagyományai vannak a tanyás gazdálkodási formának, ezért indokolt a település összes mezőgazdasági területén a tanya (farm)gazdasági területek kialakítása, a családi agrárgazdálkodási egységek, valamint az agrárturizmus (mint pl. lovas tanyák), megtelepedésének elősegítése. A község külterületének meghatározó szerkezeti elemei közé tartoznak a külterületet jelentős mértékben átszelő – jellemzően nem természetes – vízfolyások, valamint a belterülettől északra, illetve külterület dél-keleti részén található halastavak területe. A belvízlevezető csatornahálózat fő gyűjtője a Kőrös-ér. Területfelhasználásukat tekintve e területek vízgazdálkodási kategóriába lettek besorolva. A vízfolyások mentén elhelyezkedő nádas, gyepes, ligetes területeknek a vízügyi és általános tájvédelmi szempontok szerinti fenntartását biztosítani kell. A vízfolyásokhoz kapcsolódó természeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani. – TERVEZETT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK –

LAKÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK: JELENLEGI FEJLESZTÉSI TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE

TERÜLET

(ha) A Dózsa György utca északi oldalának még beépítetlen területe A Kertész utca északi oldalán lévő, még beépítetlen terület A Dózsa György utca és Kertész utca közötti tömb még beépítetlen, és a domborzati adottságok alapján még beépíthető észak-nyugati része (A tömbnek a Széchenyi utca északi irányú folytatásától északnyugatra eső területrésze) ÖSSZESEN


TÉNYLEGES FEJLESZTENDŐ TERÜLET (ha)

TELEKNÖVEKMÉNY

(db/1000 m2)/

LAKOSSZÁM NÖVEKMÉNY

(fő)*

3,8 ha

3,4 ha

~32 db

~70 fő

1,8 ha

1,6 ha

~16 db

~35 fő

2,3 ha

2,0 ha

~20 db

~44 fő

7,9 ha

7,0 ha

~68 db

~149 fő

9


GAZDASÁGI

TERÜLETI FEJLESZTÉSEK:

FEJLESZTÉSI TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE A jelenlegi belterület dél-keleti határában, a Dózsa György utca északi oldalának még beépítetlen részén (a Malom utca és Dózsa György utca találkozásánál) tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület A belterület déli határában, a Malom dűlő utca északi oldalán, a Zrínyi utca – Ady Endre utca – Malom dűlő által határolt tömbnek a jelenlegi belterület határáig terjedő beépítetlen részén tervezett, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület ÖSSZESEN

TERÜLETE (ha) ~8,5 ha

~3,6 ha ~12,1 ha

3.2. Területfelhasználás Ebben a fejezetben területfelhasználási kategóriánként ismertetjük a kidolgozott rendezési megoldások lényegi elemeit. 3.2.1. Lakóterületek, lakásépítés A lakáslétesítési igényeknek a település területén a telkes, családiházas beépítési forma felel meg, ezért a település jelenlegi és tervezett lakóterülete falusias lakóterületi kategóriába került besorolásra. A település egyes lakóterületi részeinek beépítési lehetőségei közötti különbségek igazán majd az építési előírásokban lesznek érzékelhetők. A település belterülete a foghíjakon túl a még be nem épült területrészek révén jelentős lakásépítési tartalékkal rendelkezik. A TELEPÜLÉSEN VÁRHATÓ LAKÁSSZÁMOK foghíjak, beépíthető telkek már felosztott, illetve rendezésre váró, még beépítetlen területek beépülése révén kialakítható új építési telkek száma Összesen:

kb. 60 db kb. 70 db kb. 130 db

A belterületi építési telek tartalék beépítésével előálló új lakóépület mennyiségen felül a jelenleg már meglévő épületállomány megújítása, bővítése révén is kialakulhatnak újabb lakások. Fontos volna szorgalmazni, hogy - ha van - a lakatlan lakások is mielőbb lakottá váljanak, esetleg már az újabb lakóterületi átsorolásokat megelőzően. A fentieket összegezve: a terv távlatán belül összesen mintegy 130 db új lakótelek alakulhat ki Jászkarajenőn. Ennek a bővítésnek a közműhálózat valamint a közintézményi állomány kapacitására gyakorolt hatásai ugyan nem jelentősek, de a növekedést a népesség távlati alakulásának számításánál, illetve az infrastruktúra hálózatok méretezésénél is figyelembe kell majd venni. Véleményünk szerint a családiházas beépítéseknél az lesz a jellemző, hogy egy telken egy lakás épül, de bizonyára lesznek olyan telkek is, amelyeken több lakást is kialakítanak tulajdonosaik. Ezért úgy becsüljük, hogy a számított telekszámot 1,1 lakás/telek értékkel felszorozzuk, így megkaphatjuk a tervezett lakásszám értékét. Eszerint a tervezett 130 db új lakótelken 130x1,1=143 db lakás létesülhet majd. Ezek az értékek a 2001-ben meglévő 1412 db lakáshoz képest kb. 10,1%-os lakásszám növekedést jelentenek. A jelenlegi lakóterületen élő népesség lakásigényét mennyiségileg a jelenlegi lakásállomány még kielégíti, várható azonban hogy a lakások minőségét, komfortosságát valamint méretét tekintve már feszültségekre lehet számítani. A településre beáramló népesség befogadására a belterületi tartalék területek lesznek hivatottak. Az új otthont építőket ösztönözni kell a minél korszerűbb, és komfortosabb lakóépületek építésére. Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

10


A települési Önkormányzat alapvető szándéka, hogy a már meglévő lakóterületek nagyjából a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, de immár szabályozott keretek között fejlődjenek tovább (fokozatos, szerves urbanizáció révén). Ennek érdekében a meglévő és a tervezett lakóterületek a HÉSZ-ben hasonló építési övezetekbe kerülnek majd besorolásra. A település (meglévő illetve tervezett) családiházas beépítésű lakóterületei Lf jelű falusias területfelhasználási kategóriába kerültek besorolásra. 3.2.2. Településközpont vegyes területek Az alapfokú ellátás intézményei a településen megtalálhatók. A községközpont a belterület középső részén, a Fő utca és a Rákóczi utca kereszteződésének környezetében alakult ki. Egy-két kivételtől eltekintve jellemzően itt találhatók az igazgatási, oktatási egészségügyi, egyházi, valamint a lakosság helyi szintű ellátását szolgáló kereskedelmiszolgáltató intézmények. A községközpont területén található közintézmények területe ún. településközpont vegyes területfelhasználási kategóriába lettek besorolva, de ugyanilyen besorolást kapott a Fő utca végén található volt malom épülete is abból a meggondolásból, hogy célszerű lenne ezt az épületet valamilyen közösségi célra újrahasznosítani, ez a besorolás pedig sokféle funkció elhelyezésének lehetőségét magában hordozza. Az országos szabályozás szerint ez a területfelhasználási kategória elsősorban a település működéséhez szükséges összes intézmény elhelyezésére szolgál, amelyben szükség esetén lakófunkció is elhelyezhető. A településközpont vegyes területek esetében az építési szabályzatban szereplő beépítési mérték magasabb, mint a falusias lakóterületre előírt érték. Ezeken a jellemzően intézményi területeken a szabályozás révén lehetőség lesz majd arra, hogy a települési intézmények – szükség esetén – saját telkükön belül mind területi, mind magassági értelemben bővíthetők legyenek. Elképzeléseink szerint ezeken a részeken alakul majd ki Jászkarajenő mai belterületének legintenzívebben beépített és legurbanizáltabb központi településrésze. A községközpont szabályozása az ott kialakult lakóterületek esetében is differenciált, ugyanis az itt található lakóterületek a szabályozás tekintetében két területegységre oszthatók: a Fő utcának a Széchenyi utca és Zrínyi utca közé eső szakasza mentén fekvő telkek a község más lakóterületeihez képest egy kicsit sűrűbb beépítést megengedő, kicsivel magasabb épületek elhelyezését lehetővé tevő, zártsorú beépítési mód kialakulását elősegítő lakóterületi besorolást kaptak. Ezen övezetek területén az övezeti előírások a lakófunkción kívül lehetővé teszik a lakosság alapfokú ellátását szolgáló funkciók elhelyezését is. A település belterületén sok, jelenleg üresen álló telek van. Érdemes lenne ezeket számba venni, ugyanis a területigényes intézményfejlesztések esetén e telkek szintén felhasználhatók. Az építési törvény előírásai szerint a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a törvényben biztosított bármely ún. sajátos jogintézménnyel élhet, azaz joga van például elővásárlási jogot bejegyeztetni a település bármely telkére. Érdemes tehát számba venni a jelenleg üres telkeket. A Településszerkezeti terv a községközpontban található intézmények területén kívül a belterület keleti részén található, jelenlegi malom területét is településközpont vegyes funkciójú területként jelöli. Az intézményellátás jelenlegi rendszeréről az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a jelenlegi népességszámhoz képest a közintézmények egy része a normatív számítások szerint már most is bővítésre szorul. A lakóterületi fejlesztések következtében megjelenő igények minden bizonnyal további mennyiségi és minőségi fejlesztést fognak majd szükségessé tenni. A település egészségügyi és oktatási közintézményeinek méretezésénél a szükséges számításokat elvégeztük egyrészt a még beépítetlen belterületi területek beépülése esetén várható 3300 fős, valamint a Fejlesztési koncepcióban megjelölt maximális, 3500 fős népességszám Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

11


esetén is. Az intézmények méretezését normatív számítások alapján végeztük, az értékelésnél felhasználtuk a KSH népszámlálási adatait is. A népességszám alakulásának függvényében tehát a következő közintézményi kapacitásszükségletekkel számolhatunk:

Bölcsőde Óvoda Iskola

Jelenlegi kapacitás (nép.szám: 2992 fő)

Jelenlegi szükséglet (nép.szám: 2992 fő)

– 100 fh 16 tt

59 fh 119 fh 11 tt

Szükséglet 3300 fő esetén (a belterületi tartalék területek beépülése) 66 fh 132 fh 13 tt

Szükséglet 3500 fő esetén (a Fejlesztési koncepcióban megjelölt maximális népességszám) 70 fh 140 fh 14 tt

A táblázatban szereplő, alapfokú ellátást nyújtó közintézmények közül néhány egymást kiegészítő intézmény együtt is telepíthető, ezáltal valamelyest csökkenthető az új létesítmények tényleges telekterület igénye (pl. egészségügyi intézmények). A fenti intézmények közül néhány közintézmény elvileg piaci úton is megvalósulhat, azonban az önkormányzatot mindenképpen közvetlenül terheli a települési alapintézmények fenntartási és létesítési kötelezettsége és költsége is. Nem méreteztük, de elképzelhető, hogy a mai polgármesteri hivatal is bővítésre szorul majd. Bővítésre szorulnak a bölcsődei férőhelyek, ha azt a tényt vesszük figyelembe, hogy a településen nincs bölcsőde. A lakónépesség számából a normatív számítások alapján 59 bölcsődei férőhelyre lenne szükség, amelynek helyet is kell biztosítani, és amely férőhelyszám háromezer-háromszáz fős lakónépesség esetén 66, háromezer-ötszáz fős lakónépesség esetén 70 férőhelyre módosul. A község óvodája jelenleg 100 db férőhellyel rendelkezik, amely kevesebb, mint amennyi a normatív számítások alapján szükséges férőhelyszám (119 fh). A 2000-es évi KSH adatok alapján az óvodáskorú gyermekek száma 120 fő körül mozog. Ez azt jelenti, hogy az óvodai férőhelyek száma már jelenleg is bővítésre szorul. Jászkarajenő lakónépessége az elkövetkezendő tíz-tizenöt évben, vagyis a terv távlatán belül nagy valószínűséggel növekedni fog. A még beépítetlen belterületi területek beépülése esetén az óvodai férőhely-szükséglet 132-re, háromezer-ötszáz fős népességszám esetén pedig 140 férőhelyre nő. A rendelkezésre álló általános iskolai tanteremszám a normatív számítások alapján megfelelő, a számítások szerint a településnek a jelenlegi lakónépességét tekintve 11 db általános iskolai tanteremre van szüksége – Jászkarajenő általános iskolája pedig 16 tanteremmel rendelkezik. A jelenlegi tanteremszám a népességszám megnövekedése esetén is megfelelő lesz, hiszen háromezer-háromszáz fős lakónépesség esetén legalább 13 db, háromezer-ötszáz fős lakónépesség esetén legalább 14 általános iskolai tanteremmel kell a községnek rendelkeznie, azaz a későbbiekben nem lesz szükség újabb tantermek létesítésére. A továbbtanulás lehetőségei a közeli városokban, így például Cegléden, Nagykőrösön, Szolnokon, valamint a fővárosban biztosítottak. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi épületállomány felhasználásával, átcsoportosításával megoldhatók-e és hogyan a fentiekben vázolt férőhely- illetve tanterem-szükségletek, vagy csak a jelenlegi állomány bővítésével, netán új terület(ek) és épület(ek) biztosításával. A Településszerkezeti terv erre vonatkozóan több javaslatot is tartalmaz, melyek a 3.1. számú fejezetben már ismertetésre kerültek. A község egészségügyi intézményekkel való ellátottsága jónak mondható: az általános orvosi rendelő két háziorvossal és házi gyermekorvossal működik. A kereskedelem és a szolgáltatás alapfokú ellátását főleg magánvállalkozók elégítik ki. A település kereskedelmi és szolgáltató intézményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a piacgazdaság folyamatai fogják kielégíteni a jelentkező lakossági igényeket, ezért méretezésük nem indokolt és nem lehetséges. A beépítésre szánt területek építési övezetei közül több építési övezetben is adott a lehetőség a kereskedelmi és szolgáltató célú vállalkozások létesítésére. Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

12


(A közintézmény hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is kellőképpen és időben kellő ütemezéssel fel tud majd készülni a kihívásokra. Arra azonban már most fel kell hívni a figyelmet, hogy az intézményhálózat bővítése a későbbiekben komolyabb önkormányzati forrásokat is igényelhet majd. Vonatkozik ez például az új létesítmények kialakításához szükséges területek, illetve a meglévő intézmények kapacitásbővítéséhez szükséges területek megszerzésére is.) 3.2.3. Gazdasági területek A településterületén nem működik jelentős zavaró hatású tevékenységet folytató gazdasági vállalkozás. A település belterületén meglévő, jelenleg működő gazdasági funkciójú területek a területükön folyó gazdasági tevékenység jellege miatt a Településszerkezeti tervben kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként szerepelnek. Így ebbe a területfelhasználási kategóriába került besorolásra a belterület északi határánál a tésztagyár területe, a Fő utca – Árpád utca találkozásánál a TÜZÉP telep területe. Külterületen négy nagyobb kiterjedésű gazdasági, majorterület található. A telephelyeken változatos gazdasági tevékenységek fordulnak elő, mint például, állattartó telep, gépjavítás, raktározás, stb. A külterületen található és jelenleg is működő majorok, illetve volt TSZ telepek területe ún. ipari mezőgazdasági gazdasági területi besorolást kapott. A Településszerkezeti terv szerint területét tekintve csekély mértékű, összesen kb. 12,1 ha nagyságú kereskedelmi-szolgáltató gazdasági funkciójú terület került új fejlesztési területként kijelölésre, egyrészt a jelenlegi belterület dél-keleti határában, a Dózsa György utca északi oldalának még beépítetlen területén (a Malom utca és Dózsa György utca találkozásánál), valamint a belterület déli határában, a Malom dűlő utca északi oldalán, a Zrínyi utca – Ady Endre utca – Malom dűlő által határolt tömbnek a jelenlegi belterület határáig terjedő beépítetlen részén. A gazdasági területeken belül törekedni kell a minél nagyobb zöldfelületi arányra. A telkeken belüli védő zöldsávok kialakításának célja: a szomszédos telkeken folytatott különböző ipari tevékenységek és telephelyek szétválasztása, a telephelyek tájba illesztése, a telephelyeken folytatott tevékenységekből eredő esetleges zaj- és légszennyezés terhelések csökkentése. A védő zöldsávon belül, olyan többszintes növényállományt kell kialakítani, mely a terhelésre kevésbé érzékeny, s egész évben megfelelő védelmet biztosít. A fa- és cserje fajok telepítésénél törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint azok a tájra jellemző fajokból kerüljenek kiválasztásra. A védő zöldsávok folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. 3.2.4. Különleges területek A település igazgatási területén több olyan területhasználat található, mely az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolható. A különleges területek közös és lényeges jellemzője, hogy vagy jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek. Ezek a különleges használatú területek eltérő beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt a Településszerkezeti tervben eltérő területfelhasználási egységekbe, a HÉSZ-ben illetve a területükre a későbbiekben elkészülő szabályozási tervekben pedig eltérő építési övezetekbe fognak majd kerülni. Jászkarajenő területén a különleges területek Ksp jelű területfelhasználási egységébe a sportpálya, Kfh jelű területfelhasználási egységébe a fogathajtó pálya, Kt jelű területfelhasználási egységébe a temetők területe, Kh jelű területfelhasználási egységébe pedig a belterülettől északra található hulladéklerakó-telep területe került besorolásra. Szintén ebbe a területfelhasználási kategóriába lett besorolva a belterülettől északra található, ideiglenes hulladéklerakó telep területe, valamint a belterülettől dél-nyugatra fekvő szennyvíztisztító-telep területe.


13


Sportpálya A községi sportpálya a belterület ÉNy-i szélén helyezkedik el, a meglévő lakóterülethez és a temetőhöz csatlakozva. A terület az Árpád utcáról jól megközelíthető. Fogathajtó pálya A fogathajtó pálya a belterület ÉNy-i szélén, a községi sportpálya és temető mellett található. Temetők A település temetője a belterület ÉNy-i szélén található, és Május 1 utcáról (Fő u.) közelíthető meg. A temető bővítésére a közeljövőben nincs szükség. Hosszabb távon a szomszédos területeken megoldható a temető bővítése. A meglévő temető védőtávolsága 50m. Hulladéklerakó területe – Megszűnik, rekultiválandó terület! A település kommunális hulladéklerakó telepe a belterülettől északra, a belterületi határtól mintegy 400 m-re található. A hulladéklerakó ideiglenes jelleggel, szigorú előírások alapján, 2005. év végéig kapta meg a működési engedélyt. Védőtávolsága 500 m. A terület mielőbbi bezárása és rekultivációja szükséges. A községben ez év elejétől szelektív hulladékgyűjtés működik, mely számára az alábbi három helyen alakítottak ki hulladékgyűjtő-szigeteket: − Fő utca – Zrínyi utca találkozásánál, 327 hrsz., − Fő utca – Rákóczi utca találkozásánál, 553 hrsz., valamint − Árpád utca – Május 1. utca találkozásánál, 1186 hrsz. 4. FEJLESZTÉSRE KIJELÖLT, JELENLEG MEZŐGAZDASÁGI VAGY ERDŐ MŰVELÉSI ÁGÚ TERÜLETEK A Településszerkezeti terv nem tartalmaz jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló vagy erdő művelési ágban lévő területet érintő fejlesztést. 5. KÖZLEKEDÉS Jászkarajenő közlekedés-földrajzi helyzete alapján a kevésbé színvonalasan ellátott települések közé tartozik. Az országos úthálózat főhálózati elemeitől távolabb fekszik, ezek megközelítése csak viszonylag rosszabb állapotú alsóbbrendű hálózati elemeken keresztül történhet. A település belső úthálózat-szerkezete viszont jónak mondható, a szabályos utcaszerkezet és az általában elegendő szabályozási szélesség az igényeket kielégíti. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy elsősorban a település külső úthálózati kapcsolatait kell javítani annak érdekében, hogy a könnyebb elérhetőség mind a község lakóinak, mind a fejlesztési, beruházási szándékkal érkezőknek előnyös legyen. A jelenlegi tervek szerint Jászkarajenő igazgatási területén kívül fog haladni az M8 autópálya, de viszonylagos közelségével mégis lesz hatása a település életére. A község nagyságrendjét, fejlesztési elhatározásait tekintve az autópálya viszonylag kisebb távolsága nem fog változtatni az eddigi célokon, de a lakosság mindennapi élete bizonyosan előnyére fog változni. Az egyéb úthálózat-kapcsolati célokon túl az autópálya által keltett forgalomnak a község belterületén kívüli levezetési lehetőségét szolgálják a szerkezeti terven javasolt kapcsolatok. Az igények változásával és a forgalom emelkedésével lesznek majd meghatározhatók a fejlesztésre javasolt utak paraméterei (leginkább a keresztmetszet és burkolat). Amennyiben ezek az utak a kis forgalmi igény miatt nem fogják az országos úthálózat részét képezni, úgy csak csökkentett paraméterekkel, jelentősen kisebb beruházási összegből is megvalósíthatóak. A javasolt új hálózati kapcsolatok az alábbiak. A javasolt új útvonalak meglevő földutak nyomvonalán, tehát viszonylag könnyebben megvalósíthatóak, mert nem zavarják meg a mezőgazdaság jelenlegi táblarendszerét. A 4613 j. összekötő út és a 4615 j. összekötő út összekötése lehetőséget teremt a község belterületéről az Alföld délkeleti irányába tartó átmenő forgalom kiváltására, amely az autópálya megépülte után esetleg jelentkezik.


14


A másik új kapcsolat DNy-Ny-i irányba vezet Nagykőrös felé, szintén a 4613 j. összekötő úttal teremt kapcsolatot. Az Árpád utca-Vásártér dűlő folytatásában a meglevő földút kiépítésével éri el az útvonal először az előbbiekben leírt új ÉNy-DK irányú utat, majd tovább haladva DNy-Ny-i irányban halad Nagykőrös felé a 4613 j. összekötőút nyomvonalán. A viszonylag közel fekvő nagyobb települések (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Szolnok) és térségei közötti forgalom e terv szerint Jászkarajenő belterületén kívül lebonyolódhat, amennyiben a 4624 j. összekötő út helyreállításra kerül, és újra belép a hálózatba, valamint a tervezett elkerülő utak is megvalósulnak. A meglevő és tervezett belterületi területfelhasználások közúti kiszolgálása a jelenlegi utcaszerkezet kismértékű kiegészítésével megoldható. Kiegészítés szükséges a Malom dűlő és a Templom dűlő közötti gazdasági terület fejlesztésére, valamint a belterület ÉK-i irányú kiterjesztésének ellátására. A parkolást a vonatkozó előírások szerint a lakó- és gazdasági jellegű területeken egyaránt telken belül kell megoldani, de ez az adott telekstruktúra és parkolási igény mellett nem jelent problémát. 6. KÖZMŰVESÍTÉS Jászkarajenő községben a közművek kiépítése az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, mivel a víz-, gáz-, és villamosenergia-ellátáson túlmenően folyamatosan épült ki a hírközlés valamennyi vételi lehetősége. Az összközműves ellátáshoz továbbra is hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat. A szennyvízcsatorna-hálózat megvalósításához is rendelkezésre állnak a vízjogi létesítési engedélyeztetési tervek, melyhez megfelelő finanszirozási lehetőség esetén a kivítelezés elkezdődhetne. A település többi meglévő közműrendszereinek kiépítettsége megfelelő lehetőséget biztosít a település beépítés-fejlesztéseinek biztosítására. A szennyvízelvezetés mellett a csapadékvíz-elvezetés tartozik azon feladatok közé, melyet a burkolt utak kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén, ahol nem került még megvalósításra, szintén meg kell oldani. A befogadó és elvezető rendszert megfelelően kell karbantartani, illetve a nem megfelelő kapacitású szakaszokat korszerűsíteni célszerű. Jászkarajenő csapadékvíz-elvezetése rendezett, a településközpont zárt rendszerű csatornával rendelkezik. A településen arányos lakó-, és gazdasági területek fejlesztésére kerül sor. A közművesítési munkarészünk kialakításához felhasználtuk az önkormányzat és a közműveket üzemeltető társaságok által nyújtott adatszolgáltatásokat, és a Településfejlesztési koncepciót. A tervezett fejlesztések lakóterületi és gazdasági területi jellegűek. A beépítés-fejlesztés több ütemben fejleszthető, mely távlatban a lakóterületek 65 db ingatlannal, 150 fővel, a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek 12,1 ha-os nagysággal kerülnek megvalósításra. A fejlesztésekre a meglévő közművek megfelelő alapkapacitásokkal rendelkeznek. Ennek megfelelően az ismertetésre kerülő közműveknél várhatóan csak a fejlesztési területeken kell hálózat-építéssel számolni. Lényeges, hogy a tervezett új beépítések lehetőleg csak a szennyvízcsatornázással javasolhatók megvalósításra. Az új beépítési területeken a közműveket elő-közművesítéssel kell megvalósítani. A beépítés-fejlesztések hatására a közműigények szempontjából az átlagos fogyasztások növekedésével, míg a csúcsfogyasztások csökkenésével lehet számolni. A következőkben szakáganként ismertetjük a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a gázellátás, a villamosenergia-ellátás, telefonellátás a csapadékvíz-elvezetés fejlesztéseit – az utóbbi kettőt szöveges formában – és a közműigényeket. VÍZELLÁTÁS


15


Jászkarajenőn a jelenlegi igényeknek megfelelő körvezetékes vízellátó hálózat üzemel. A községi vízmű 4 db mélyfúrású kúttal rendelkezik. A vízmű-telep a település északi részén, a Rákóczi utca végén, a Tetővári utcában üzemel a 4-es számú kúttal, 200 m3-es hidroglóbusszal. A vízmű tároló-kapacitása 200 m-es magas-tározó – hidroglóbusz. A település átlagos vízfogyasztása: ~76.600,0 - 90.000,0 m3/év, 210,0 - 250,0 m3/d. A csúcsfogyasztás eléri a 420,0 – 500,0 m3/d vízmennyiséget. Az ellátás 100%-osnak tekinthető. A kiépült közcsőhálózat hossza közel 23,0 km. A meglévő körvezetékes hálózat a távlati igények kiadására is alkalmas. A vízellátó rendszer fővezeték-hálózata NÁ 150 mm-es, míg az elosztó-hálózat általában NÁ 100 és NÁ 80 mm-es átmérőkkel üzemel. Az NÁ 150 mm-es fővezeték a Fő utcán húzódik végig, és köti össze az 1-es, a 2-es, és a 3. számú kutakat. Az elosztó-hálózat szinte teljes mértékben körvezetékes, anyaga acny. Az előzőekben ismertetett vízellátó hálózat a településfejlesztés szempontjából igen kedvezőnek tekinthető, mivel a jelenlegi vízfogyasztásnál nagyobb vízhozamok kiadására is alkalmas, természetesen az új beépítéseknél megfelelő elosztó-hálózat bővítésével. A BEÉPÍTÉS-FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ TÖBBLET VÍZIGÉNYE Lakóterületek Fogyasztói létszám 150 fő Évszakos egyenlőtlenségi tényező 2,0 Fajlagos vízigény 120 l/fő,d Átlagos többlet vízigény 18,0 – 20,0 m3/d Napi csúcs vízigény 36,0 – 40,0 m3/d Kereskedelmi-szolgálat gazdasági területek Fajlagos vízigény 2,0 m3/d,ha Átlagos vízigény 25,0 m3/d Napi csúcs vízigény 50,0 m3/d A várható többlet vízigény összesen Átlagos vízigény 45,0 m3/d Napi csúcs vízigény 90,0 m3/d A település várható vízigénye Átlagos vízigény ~300,0 m3/d Napi csúcs vízigény ~600,0 m3/d Tűzi-vízigény: Az új beépítések közül kertes és a falusias lakóterületeknél a mértékadó tűz-szakasz: 150-300 m2. Oltó-vízigény: 600 - 900 l/min. A gazdasági területeknél célszerű úgy felvenni a mértékadó tűzszakaszt, hogy az oltó-vízigény NÁ 100 mm-es körvezetékes, vagy ennek megfelelő átmérőjű ágvezetékes hálózattal biztosítható legyen. A javasolt mértékadó tűzszakasz: 801 - 1200 m2 Az oltó-vízmennyiség: 1800 l/min, 30 l/s. A jelenlegi vízmű-kapacitás az átlagos és a csúcs vízigényeket is biztosítani tudja. Új kút fúrásával és a magas-tározótérfogat növelésével nem kell számolni. A meglévő hálózat a kommunális vízigényeket és a mértékadó tűzi-vizeket biztosítani tudja. A település új beépítéseinél a falusias lakóterületeknél NÁ 80, NÁ 100 mm-es körvezetékes, míg a gazdasági és az intézményterületeknél NÁ 100 mm-es körvezetékes hálózat kiépítése látszik szükségesnek a már jelzett kommunális és tűzi-vízigények biztosítására. A javasoltnál nagyobb tűz-szakaszú beépítés esetén a többlet oltó-vízmennyiséget a vezeték keresztmetszet bővítésével, vagy külön tűzi-víz tározókkal ingatlanon belül kell megoldani. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy az új hálózaton el kell helyezni a szerkezeti és szakaszoló tolózárakat, valamint 100 m-enként tűzcsapokat kell létesíteni. Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

16


A településen a nyomásviszonyok általában megfelelõek. A település beépítés-fejlesztése nem indokolja a hálózat hidraulikai felülvizsgálatát. A csúcsfogyaztások biztosítására a mélytározó kapacitás növelése jöhet szóba. A település meglévő vízellátó-hálózatot és a javasolt új elosztó-vezetékek nyomvonalait a K-1. számú rajzon adtuk meg. CSATORNÁZÁS Jászkarajenőn a csatornázás elválasztott rendszerben valósulhat meg. A szennyvízcsatorna-hálózatot az elkészült vízjogi létesítési engedélyezési tervekhez hasonlóan nagyrészt gravitációs csatornaként javasoljuk megvalósítani, míg a csapadékvíz-elvezetés rendszere jelenleg általában nyíltárkos, a Fő utcában zárt felszín közeli rendszer üzemel. Szennyvízcsatornázás A községben az infrastrukturális fejlesztések közül a szennyvízcsatornázás nem került még megoldásra. A községben jelenleg a szennyvizek zárt tározókba, illetve régebben szivárogtató aknákba kerültek elhelyezésre. A szennyvíz-elvezetésre több változat került kidolgozásra. A TELEPÜLÉS JELENLEGI ÉS A BEÉPÍTÉSFEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ TÖBBLET SZENNYVÍZMENNYISÉGE A VÍZFOGYASZTÁSOK ALAPJÁN - A VÍZIGÉNY 80 %-VAL FIGYELEMBE VÉVE

Jelenlegi szennyvízmennyiség Új beépítések várható többlet szennyvízmennyisége Lakóterületek Gazdasági területek Többlet szennyvízmennyiségek összesen Várható távlati szennyvízmennyiség összesen A várható szennyvíz-óracsúcs 10 órás lefolyást figyelembe véve

200,0 m3/d 15,0 m3/d 20,0 m3/d 35,0 m3/d 200,0 - 250,0 m3/d 25,0 m3/h, 7,0 l/s

Jászkarajenőn a tervezett gravitációs szennyvízcsatorna-rendszer DN 200 mm-es KG-PVC vezetékekből és az egyes vízgyűjtőterületekhez tartozó átemelőkből, továbbá nyomóvezetékekből áll. A településen három vízgyűjtő-területi egységet lehetett kialakítani. A vízgyűjtő területek gravitációs csatornái egy-egy átemelőre csatlakoznak, melyek nyomóvezetékekkel biztosítják a szennyvizek továbbítását. Az 1. számú központi átemelőhöz az 1-0-0 jelű főgyűjtő szállítja a rendszeren összegyűjtött szennyvizeket. A 2-0-0 gyűjtőrendszer a 2. számú átemelőn nyomóvezetéken keresztül az 1-0-0 csatornára, míg a 3-0-0 rendszer a 3. számú átemelőn és nyomóvezetéken az 1-2-4 csatornára köt. Az 1-0-0 főgyűjtő, mint a többi gravitációs csatorna DN 200 mm-es KG-PVC csövekből került megtervezésre. A szennyvíztisztító-telep a település déli részén a Rákóczi utca meghosszabbításában a befogadó belvízcsatorna mellet került kialakításra. A település szennyvízcsatorna-hálózatát a vízjogi engedélyezési terv alapján a K-2. számú rajzon adtuk meg, melyet kiegészítettük az új beépítések javasolt gravitációs csatornáival. Csapadékvíz-elvezetés A település csapadékvizeinek természetes fő befogadói a települést határoló belvízcsatornák, melyek nagyrészt a Kőrösi érbe csatlakoznak. A településen belül az összegyülekező csapadékvizeket általában az utak mentén kialakított nyílt árokhálózat és zárt csatornák vezetik le a befogadókba. Az árokhálózat burkolt illetve földmedrű. Mindkét típusnál a karbantartás jónak tekinthető. A zárt csapadék csatorna – mint már jeleztük – a Fő út mentén mindkét oldalon képült. A községben a kötött talaj a jellemző, az elszivárogtatásra minimális a lehetőség. Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

17


A csapadékvíz-elvezetés szempontjából elsődlegesnek tartjuk a jelenlegi árokrendszer vízszállítókapacitásának szinten tartását, melyet csak megfelelő karbantartással lehet eszközölni. A vízelvezető rendszer természetes befogadói a belvízcsatornák. A csapadékvíz-elvezető rendszer a következő egységekből áll: lefolyástalan szikkasztó árkok, vízelvezetõ és szikkasztó árkok, burkolt vízelvezetõ árkok, átereszek, rövid zárt csatornaszakaszok. Az új beépítéseknél a falusias övezetben nyílt, környezetbarát burkolattal ellátott árokhálózatot, vagy szűk utcákban zárt felszín-közeli csatornát, illetve folyókát javaslunk kialakítani. Az árokhálózatoknál csőátereszként minimum 40 cm-es szelvényméretet kell alkalmazni. Az utak leburkolását csak vízelvezetéssel együtt szabad engedélyezni. Az új beépítéseknél javasoljuk – de a régi beépítéseknél is alkalmazható – az ingatlanokon épült házak tetején összegyülekező csapadékvizek csapadékvíz-tározókba történő felfogását. A csapadék-tározók vízét locsolásra javasoljuk felhasználni. A településközpontban és a gazdasági- valamint, intézményterületeken a zárt csapadékcsatornázás az indokolt, de itt is célszerű alkalmazni a csapadéktározást, és a tározott víz újrafelhasználását. A településen rendelkezésre áll a vízrendezés terve. Az árokhálózat valamennyi utcában kiépült. GÁZELLÁTÁS A településen a gázellátás fejlődött a legtöbbet az utóbbi időben, mivel az egész községben kiépült a középnyomású gázhálózat. A gázhálózat üzemeltetője a TIGÁZ Rt. Az éves átlagos gázfogyasztás 950.000,0 m3. A gázhálózat hossza több mint 15,0 km. Gázellátásban részesülő háztartások száma közel 800 db. A földgáz nagy-középnyomású vezetéken érkezik Kőröstetétlen felől a település gáznyomásszabályozójához. A középnyomású rendszer fővezetéke DN 160, DN110, DN 90 mm-es a Fő út mentén KPE csőből épült. A gerincvezetékről lecsatlakozó további ellátó hálózat DN 90, DN 63 mm-es átmérővel üzemelnek. A nyomásszabályozótól kiépült középnyomású hálózat teljes gázellátást biztosít a községnek. Az ismertetett gázhálózat többlet gázigények kiadására is alkalmas. AZ ÚJ BEÉPÍTÉSEK VÁRHATÓ BECSÜLT GÁZIGÉNYEI Lakóterületek 65,0 gnm3/h Gazdasági területek 120,0 gnm3/h Többlet gázigények összesen 185,0 gnm3/h A lakóterületi beépítések gázellátásánál a meglévő hálózat továbbfejlesztését javasoljuk NÁ 63 mm KPE elosztó- vezetékekkel. A település meglévő és az új beépítések javasolt gázellátó hálózatait a K-3 sz. rajz tartalmazza. VILLAMOS ENERGIAELLÁTÁS Jászkarajenőn a villamosenergia-ellátás kis- és középfeszültségű hálózatai általában légvezetékes formában épültek ki. Az elektromos hálózat üzemeltetője az DÉMÁSZ Rt Nagykőrösi Üzemigazgatósága. A település villamosenergia-ellátása 100%-osnak tekinthető. Az éves villamos-energia felhasználás megközelíti a 2500 kWh-át. A villamos-energiát felhasználó lakások száma 1480 db. A településen mind a kisfeszültségű, mind a középfeszültségű hálózat légvezetékes formában üzemel. Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

18


Az oszloptranszformátorok általában úgy kerültek kialakításra, hogy 400 kVA-es teljesítményű transzformátor-bővítés megoldható legyen. A TELEPÜLÉS VÁRHATÓ BECSÜLT TÖBBLET EGYIDEJŰ VILLAMOSENERGIA-IGÉNYE (lakóterületen 3,3 kW, gazdasági területeken 50,0 kVA/ha fajlagos igény mellett) Lakóterületek ~215,0 kW Gazdasági területek ~600,0 kW A tervezett beépítésfejlesztéseket a kis-, és középfeszültségű hálózat fejlesztésével, és várhatóan egy 630/20 kV-os transzformátor telepítésével, továbbá a meglévő transzformátorok felbővítésével lehet megoldani. A lakóterületek kisfeszültségű hálózatának kialakításánál a földkábeles hálózat alkalmazása is javasolható. A település a meglévő és javasolt transzformátor-állomásait a K-3. sz. rajzon ábrázoltuk. HÍRKÖZLÉS A községben a vezetékes távközlési ellátást jelenleg a MATÁV Rt. biztosítja. Cegléd primer központja Jászkarajenő vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 53-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A meglevő hálózat továbbépítése műszaki hátteret biztosít a tervezési terület vezetékes távközlési ellátására. A távközlés hálózata műszaki megjelenésében bár közműjellegű, a szolgáltatás azonban alanyi jogú. Az igények kielégítése alanyi jogon, egyénileg kötött szerződések segítségével történik. Az igénybejelentés alapján a szolgáltató az igények kielégítéséhez szükséges hálózatfejlesztést saját beruházásként valósítja meg. A távközlési ellátottságot a tervezési terület térségében is, így a tervezési területen is lényegesen növelheti a mobiltelefonok használata. Ennek szabad kereskedelmi forgalma és műszaki területi korlátja nincs, így igényhez igazodóan korlátlanul használható. Jászkarajenőn valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató (T-Mobile, Pannon GSM, Vodafone) megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A község tervezési területeinél a telefonhálózat fejlesztését a lakóterületeknél lakásonként 1-1, összesen 65 db ADSL fővonal kiépítésével célszerű számolni, míg üdülőterületnél minden második ingatlan bekötése várható. A gazdasági területeknél ingatlanonként minimum kettő-őt fővonal kiépítése javasolható. A vezetékes és vezeték nélküli hírközlési létesítmények és hálózatok elhelyezési lehetőségét illetően rögzítendő a vezetékes hírközlési létesítmények elhelyezhetőségére vonatkozóan: A lakóterületeken kialakuló utcákban mindkét oldalon a járda területe biztosított a hírközlési alépítmény elhelyezésére. A vezetékes hálózat elhelyezése a szabályozási előírásokban rögzítetten történhet, amely előírja, hogy tervezett új távközlési hálózatot a beépítés-fejlesztési területeken belül földkábeles, vagy légvezetékes formában javasolt kivitelezni. A új beépítési terület látványjavítása érdekében a telkenként elhelyezendő egyéni antennák helyett a műsorvétel szempontjából javasoljuk a kedvezőbb vételi lehetőséget biztosító kábelhálózat kiépítését.


19


7. ZÖLDTERÜLETEK A település zöldterületei, zöldfelületi intézményei és a belterülethez közvetlenül kapcsolódó települési zöldfelületek egységes rendszert képeznek. Közparkok A közterületeken levő jelentősebb zöldfelületek a zöldterületek övezetébe kerültek besorolásra. A település egyetlen közparkja a Fő u. és a Rákóczi u. találkozásánál fekszik. A zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. Az új zöldfelületek létesítését és meglévők felújítását kertészeti kiviteli tervek alapján kell végrehajtani. A zöldfelületek növényzettel való megfelelő borítottságát biztosítani kell. A közterületeken az előzőeken túl további zöldfelületi elemekként alakítandók ki az utcafásítások és zöldsávok. A területek övezeti jele: Zkp 8. ERDŐTERÜLETEK Az erdőterületek rendezése az ökológiai és ökonómiai szempontok figyelembe vételével készült. Az erdőterületek szakszerű kezelése, az erdőgazdálkodás folytatása az üzemtervek alapján biztosítandó. Az erdőterületek aránya nagyon alacsony, az erdők változó kiterjedésű foltokban, elszórtan helyezkednek el a külterületen. Az erdőterületek aránya nagyon (viszonylag) alacsony, az erdők többnyire kisebb foltokban, elszórtan helyezkednek el a külterületen. Az erdőterületek településrendezési tervben történő övezeti besorolása elsősorban azt fogalmazza meg, hogy erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére vonatkozó igény esetén, az önkormányzat mely erdőterületeken kívánja azt engedni. Mindez nem korlátozza az erdészeti hatóságnak az erdőterületekre vonatkozó engedélyezési jogkörét, sem azt hogy az erdőgazdálkodás milyen szakmai elvek alapján folyik. Védő erdőterületek Ebbe az övezetbe a település azon erdőterületei kerültek besorolásra, melyek kezelése során cél a talaj és vízvédelmi, ökológiai érdekek érvényesülése. A védő erdőterületeken sem lakó-, sem gazdasági célú építmény nem helyezhető el. A területek övezeti jele: Ev Gazdasági erdőterületek A település nagyobb kiterjedésű és védelem alatt nem álló erdőterületei a gazdasági erdőterületek közé kerültek besorolásra. Ezen erdőterületek 10 hektárt meghaladó területnagyságú telkein, 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A területek övezeti jele: Eg 9. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek rendezésének célja egyrészt a termelőterületek megóvása, másrészt a gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Mindezt tájrendezési, tájvédelmi szempontok figyelembe vételével, továbbá törekedve az ökológiailag értékesebb területek megóvására, illetve művelési ág változás esetén ebbe az irányba történő elmozdulásra. Tanyagazdasági és agrárturizmus területek A település összes mezőgazdasági területe ebbe az övezetbe került besorolásra. Mivel a térségben nagy hagyományai vannak a tanyás gazdálkodási formának, ezért indokolt a település összes mezőgazdasági területén a tanya (farm)gazdasági területek kialakítása, a családi agrárgazdálkodási egységek, valamint az agrárturizmus (mint pl. lovastanyák), megtelepedésének elősegítése. Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

20


E területeken lakó- és gazdasági épület az összességében 10 hektárt meghaladó birtoktest terület (azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában lévő, de különálló termőföldterületek együttese), vagy önállóan legalább 3 hektáros teleknagyság felett helyezhető el. A területek övezeti jele: Má-t 10. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK Ebbe a terület-felhasználási kategóriába tartoznak a felszíni vízfolyások és tavak. A településen jelentősebb természetes vízfolyások nem találhatók. A belvízlevezető csatornahálózat fő gyűjtője a Kőrös-ér. Több nagy kiterjedésű halastó is található a település területén. A vízfolyások mentén elhelyezkedő nádas, gyepes, ligetes területeknek a vízügyi és általános tájvédelmi szempontok szerinti fenntartását biztosítani kell. A vízfolyásokhoz kapcsolódó természeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani. A területek övezeti jele: V 11. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM 11.1. Településszerkezet Jászkarajenő két pusztából alakult meg XIX. század második felében, 1901-ig Karajenőnek nevezték. Határán előkerültek különböző korok régészeti emlékei, melyek között legjelentősebb a kora vaskori bronz raktárlelet. Belterülete hosszú utcás, szalagtelkes szerkezetű, külterületét tekintve jellegzetes tanyás település. A helység már a középkorban is rendelkezett templommal, de a település nem a kisharangosi réten alakult ki (ahol még a templom romjai láthatóak voltak a XX. század elején) hanem a jelenlegi, jobb fekvésű helyen. A század végén itt épült fel az impozáns, neogótikus római katolikus templom, később a reformátusok is építettek templomot. A község viszonylag zárt szerkezeti egységet alkotó beépített, jellemzően belterületi része a 4609. számú összekötő út északi és déli oldala mentén alakult ki. A mai településszerkezetben a kialakult utcahálózat és telekstruktúra alapján nem elkülöníthető egymástól az ősi falumagnak nevezhető községrész, illetve az újkori településrész: a belterület szerkezetére a szabályos, derékszögű, egyenes vonalvezetésű utcahálózat illetve a közel egyforma nagyságú és szabályos téglalaphoz hasonló alakú telekszerkezet a jellemző. A községközpont a belterület középső részén, a Fő utca és a Rákóczi utca kereszteződésének környezetében alakult ki. Egy-két kivételtől eltekintve jellemzően itt találhatók az igazgatási, oktatási egészségügyi, egyházi, valamint a lakosság helyi szintű ellátását szolgáló kereskedelmi-szolgáltató intézmények. 11.2. Országos értékvédelem A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemlék-nyilvántartása szerint Jászkarajenő területén nincs műemléki védelem alatt álló épület, építmény. 11.3. Települési értékvédelem A településnek jelenleg nincs helyi értékvédelmi rendelete, így sem a településszerkezet, sem az értékes épületek nem élveznek védelmet. A település a most készülő rendezési tervben az alábbi épületeket, építményeket helyi védelem alá kívánja vonni: ! Katolikus templom Rákóczi utca 17. ! Református templom Fő út 87. Hrsz.: 24 ! Malom épülete Fő út Hrsz.: 348 Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

21


!

Kopjafa és környéke Külterület

A védeni kívánt művi értékekre vonatkozóan a helyi építési szabályzat hely védelemmel foglalkozó fejezetében olyan előírások kerültek megfogalmazásra, amelyek révén elősegíthető és biztosítható ezen épített értékek védelme.

Római katolikus templom

Református templom


A régi malom épülete

22


József Attila utca - utcakép

Fő utca - utcakép

Dózsa György utca - utcakép

utcakép

utcakép

Az általános iskola épülete

A községháza épülete

A művelődési és a könyvtár épülete

Néhány a külterületi tanyák közül


23


A fogathajtó pálya területe

A régi falu helyét jelző emlékmű a jelenlegi belterülettől délre

Közpark a községháza mellett

11.4. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelme A területi illetékes Ceglédi Múzeum adatszolgáltatása szerint a község területén jogszabályban védetté nyilvánított régészeti lelőhely nincs. A tervlapokon az alábbiakban felsorolt kilenc ismert régészeti lelőhely került jelölésre: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Alsókara, Sárhalom. A Kocsér–Tiszakécske–Jászkarajenő közös határponton emelkedő dombhát északi-északkeleti oldalán őskori és késő szarmata település. Alsókara, a Sárhalomtól északra, a Csukás-ér ÉNy-i partján húzódó magaslaton őskori és szarmata település. Alsókara, a Sárhalomtól kb. 600 méterre északraegy Ény-DK irányú dombon kis kiterjedésű őskori (?) telep. Alsókara, a Sárhalomtól északkeletre, a Csukás-ér DNy-i partján szarmata település, kiemelkedően jelentős leletekkel. Alsókara, Templom dűlő. A Jászkarajenő–Tiszakécske összekötő út 3 km-nél, ÉNy-DK irányú kiemelkedésen őskori település, kiterjedése nem tisztázott. Felsőkara, Kisharangosi iskolától északkeletre késő középkori templom (ma már nem látszó) maradványai, templom körül középkori-újkori temető, környékén Árpád- és késő középkori település = a középkori Kara falu. Felsőkara. Egykori tó északnyugati partján késő szarmata település. Felsőkara, Czakó-halom. A Törtel–Jászkarajenő határvonalon emelkedő, nagy méretű halom emberkéz emelte, bizonyára késő rézkori kurgán. Belterület, Malom utca 2. 1975-ben alapárkok kiásásakor embercsontok kerültek elő, 1984-ben szőlő alá fordításkor csontokat és szürke, korongon készült szarmata tálkát találtak.


24



25



26


11.5. Táji és természeti értékvédelem A jelenlegi külterületeket érintő fejlesztési igények az alábbi tájrendezési feladatok megoldását teszik szükségessé. A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés. A települési szegélyek rendezésének eszközei: − Amennyiben beépített területek külső határát földút szegélyezi, a földút mentén célszerű fasort telepíteni és az út menti területeket évente egy-két alkalommal kaszálni. − Ha a szegélyen található beépített területek közvetlenül a mezőgazdasági területekbe mennek át, akkor törekedni kell arra, hogy a szegélyt alkotó sávban ne alakuljanak ki parlagterületek, illetve ha ezek már kialakultak, akkor a művelésbe kell vonni. Célszerű ezen területeken is mezsgyehatároló fa- és cserjesávokat telepíteni. A település szegélye mentén fel kell számolni az illegális hulladék elhelyezéseket. Természeti értékek védelme A település területének mintegy 43%-a áll természeti védelem alatt, melynek nagyobb részét a tervezett tájvédelmi körzet területei teszik ki. Országos jelentőségű védett természeti területek Jászkarajenőn (és tágabb környezetében) egy jelentős kiterjedésű, Jászkarajenő – Kocsér Füves Puszták elnevezésű, tervezett tájvédelmi körzet található. A tervezett TK országos védettségű terület több, mint 2000 hektár, mely a település területének közel 34 %-át érinti. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében ex-lege (országos jelentőségű) védett területnek minősülő természetvédelmi területek is találhatók a településen, három helyen, összesen mintegy 110 hektáron. Ezeknek a már védett szikes tavaknak jelentős része a tervezett Tájvédelmi Körzet is részét képezi. Természeti területek A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartása szerint Jászkarajenő közigazgatási területén, több olyan gyeptársulás található, melyek a természetvédelemről szóló törvény értelmében a „természeti területek” közé kerülnek besorolásra. Ezek főként a tervezett tájvédelmi körzetet kiegészítő területek. Országos ökológiai hálózat területei Az országos ökológiai hálózat területei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső területeit a következő részterületek alkotják: − a tervezett tájvédelmi körzet területei, − az ex-lege védett területek, − a természeti területek, − valamint az ezeket összekötő ökofolyosók.


27


12. TÁJRENDEZÉS, KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM 12.1. Éghajlati adottságok Jászkarajenő a Pilis-Alpári-homokhát földrajzi kistáj középső részén helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy meleg, száraz. Az évi napfénytartam kb. 2060 óra, míg az évi középhőmérséklet 10,2-10,5oC, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0-34,2oC és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga –16,0oC körül van. A csapadék évi összege 540-550mm. Az uralkodó szélirány ÉNy-i (ősszel K-i, DK-i) és az átlagsebessége kb. 2,5 m/s. 12.2. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme Jászkarajenő a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet alapján történt szennyeződés érzékenységi besorolás alapján a „B” kategóriába, vagyis az „érzékeny” területek közé tartozik. A település belterületén a csatornahálózat nincs kiépítve. A szippantott szennyvizet Abony város szennyvíztisztító telepre szállítják. A térségben a vízadó rétegek elsősorban a pleisztocén és a felsőpannon rétegek. A vízellátási igényeinek kielégítése szempontjából elsősorban a pleisztocén rétegek jelentősége nagy. A miocén rétegek, valamint a mezozoós porózus-repedezett összletek, azok között is elsősorban a karbonátos üledékek esetében potenciálisan meg van a lehetőség hévíztermelésre. A település területén kiterjedt belvízlevezető csatornahálózat található, melynek fő gyűjtője a Kőrös-ér. A térség a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. Több mesterséges vízfelület található a településen, melyek közül a külterület keleti szélén (a Kőrős-értől délre fekvő) halastavak a legnagyobb kiterjedésűek (területük mintegy 90ha). A településen keletkező kommunális eredetű szennyvizek távlati kezelésének és elhelyezésének módjával külön szakági munkarész foglalkozik. Az ott megfogalmazott feladatoknak alapvető vízvédelmi vonatkozása is van. Szennyvízszikkasztás a település területén nem engedélyezhető. 12.3. A termőföld védelme A település mezőgazdasági területei két nagyobb kiterjedésű, egymástól viszonylag eltérő talajminőségű területre oszthatók. Ezek a következők: A külterület Ny-i részén, Törtel és Kocsér felé eső területek. A külterület K-i részén, illetve a belterület körül elhelyezkedő területek. A külterület Ny-i részén fekvő mezőgazdasági területekre jellemzők az igen nagy heterogenitású területek, ahol gyenge szervesanyag tartalmú (50-100t/ha), szikes jellegű homok talajok találhatók. A talajminőséget rontó talajhibák közül defláció okoz problémát. A talajminőséget rontó talajhibák közül a legjelentősebbek a defláció, a magas talajvíz, a belvíz, a mészkőpad és homokkő előfordulás. Ezen kívül a több helyen előforduló szikesség és mészfelhalmozódás okoz problémát. A külterület K-i részén fekvő mezőgazdasági területekre jellemzők az igen nagy heterogenitású területek, ahol gyenge minőségű szikes, vagy szikes jellegű talajok találhatók, melyek erősen lúgos kémhatásúak. A talajminőséget rontó talajhibák közül a legjelentősebbek a szikesség, a magas talajvíz, a belvíz, a mészkőpad és homokkő előfordulás. Ezen kívül a több helyen előforduló mészfelhalmozódás okoz problémát. A település mezőgazdasági területein a helytelen talajhasznosítás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. A mezőgazdasági területeken talajvédő agrotechnikát kell alkalmazni, illetve arra fokozatosan át kell térni. A szántó területeken fokozott szerves trágya felhasználásra, illetve a talajadottságokat figyelembe vevő szántóföldi vetésszerkezet kialakítására kell törekedni. A földrészlet határoló mezsgyéken cserjesávok telepítése indokolt, mely egyrészt csökkenti az eróziót, deflációt, másrészt növeli az élővilág fajgazdagságát, élőhelyet (fészkelő helyet) teremtve a biológiai növényvédelemben fontos szerepet játszó állatoknak. Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

28


A település területének 38%-a erdő, illetve rét-legelő terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a talajerózió és defláció ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. Földhasználat, agrárgazdálkodás A földhasználatot a KSH által, 2000-ben Magyarország minden településére elvégzett, településsoros földhasználati statisztikai felmérés alapján jellemeztük. Az összeírás a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított területek nagyságát és a földhasználók számának művelési ágak szerinti alakulását vizsgálta, valamint településenként közli a szántó-, gyümölcsös-, és szőlőterületek földminőségét (ar.k./ha). A közölt településsoros és aggregált adatok nem tartalmazzák a településekre fel nem osztható egyéb területeket, amelyek intézményi és egyéb használatban vannak, beleértve a mezőgazdaságilag hasznosított és nem hasznosított területeket. A használt földterület gazdaságok száma összesen ebből egyéni gazdaság szántó és szántóként használt kert (ha) konyhakert (ha) üvegház és fólia területe (ha) szőlő összesen (ha) szőlő termőterület (ha) gyümölcsös összesen (ha) gyümölcsös termőterület (ha) rét (ha) legelő (ha) mezőgazdasági terület (ha) erdő (ha) nádas (ha) halastó (ha) termőterület (ha) művelés alól kivett terület (ha) használt terület összesen (ha) ebből más településen lévő (ha) gazdaságméretet el nem érők termőterülete (ha) Egyéb földterületi adatok szántóterület – aranykorona értéke/ha gyümölcsös területet – aranykorona értéke/ha szőlőterület – aranykorona értéke/ha

Földterületet használók száma 573 571 3338,32 33,15 0,34 0,96 0,96 1,15 1,15 364,46 1698,70 5436,74 436,00 0,57 91,27 5964,58 117,61 6082,18 1172,80 13,45

356 458 5 13 13 4 4 16 140 548 6 2 2 548 543 570 54

szántót konyhakertet üvegházat és fóliát szőlő területet szőlő termőterületet gyümölcsös területet gyümölcsös termőterületet rétet legelőt mezőgazdasági területet erdőt nádast halastavat termőterületet művelés alól kivett területet földterületet más településen földet

15,35 49,04 33,90

12.4. A települési környezet védelme A települési környezetállapot, azon belül is elsősorban a huzamosabb emberi tartózkodás céljára szolgáló beépítésre szánt területek környezetminőség javításának legfontosabb feladatai közé tartozik, a folyékony és szilárd hulladékok elszállításának, elhelyezésének és kezelésének megnyugtató rendezése, a levegő tisztaságának védelme, a zaj- és rezgésártalmak elleni védelem, valamint a zöldterületek fejlesztése. (A szennyvizek elhelyezésének, elszállításának feladatait és lehetőségeit a vízvédelmi fejezetnél ismertettük.) Hulladékgazdálkodás A település területén a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A kommunális hulladékot a belterülettől északi irányba, attól mintegy 400 m-re fekvő települési lerakóra szállítják. A települési lerakó ideiglenes jelleggel, 2005. december végéig működhet, bezárása (betelése) után a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpó település térségi lerakójára fogják szállítani a kommunális hulladékot. A településen ez év elejétől szelektív hulladékgyűjtés is működik, erre a község három helyén hulladékgyűjtő szigetek kerültek kialakításra (lsd.: 3.2.4. fejezet). A kommunális hulladék elhelyezés távlati megoldásai között a kistérségi, illetve regionális lerakón történő elhelyezést kell előnyben részesíteni. A település minden lakott területrészén ki kell alakítani a szervezett hulladékelszállítást. Az új lakóterületek kialakításával egyidejűleg e területeken is Törzsszám: 2-02-324 2004. december Fájl: 2_tervi_muleiras

29


gondoskodni kell a szervezett hulladékgyűjtéséről és elszállításról. A kisebb illegális hulladék elhelyezéseket fel kell számolni, majd a területet rekultiválni kell. A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó termelési veszélyes hulladék mennyisége nem jelentős. A településen dögkút nem található. Az iparigazdasági területeken veszélyes hulladék tárolása átmenetileg engedélyezhető. A levegő tisztaságának védelme A település területén található gazdasági objektumok számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. A település levegőminőség állapotában a közlekedés nem okoz számottevő légszennyezés terhelést. A településen tervezett fejlesztésektől oly mértékű forgalmi változások nem várhatók, melyek a meglévő légszennyezés terhelést számottevően befolyásolnák. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem A közúti forgalom által előidézett zajhatás - a légszennyezéshez hasonlóan - a településen számottevő terhelést nem okoz. Lakóterületen, illetve a közelében szórakozóhely nem működik.

jelentős

zajkibocsátású

ipari-gazdasági

telephely,

vagy

A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák. Zöldterületek fejlesztése A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfontosabb és legkevésbé beruházás igényes eszköze. A meglévő zöldfelületek védelme mellett szükséges a belterület egészén (ahol ilyen nincs és a keresztszelvény lehetővé teszi) egy fokozatosan végrehajtott, egységes utcafásítási program megvalósítása. További feladat a rendezési tervben kijelölt települési zöldterületek megfelelő színvonalú kialakítása és fenntartására. 12.5. Élővilág, ökológiailag értékes területek Az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) a település területének közel 40%-át teszik ki. Az erdőterületek aránya (6%), ami messze elmarad az országos (19%) és a megyei (23%) átlagtól. Természetszerű erdők nem találhatók a településen, mindegyik erdőterület kultúrerdő. (A természetszerű erdők zömmel őshonos fafajokból álló erdők, melyek környezetvédelmi szempontból értékesebbek, védőhatásuk nagyobb, mint a kultúrerdőké.) A település erdői nem alkotnak összefüggő területeket, többnyire kisebb erdőfoltokban helyezkednek el. A potenciális erdőtársulások ebben a térségben, a pusztai tölgyesek, a gyöngyvirágos tölgyesek, a sziki tölgyesek, a tatárjuharos tölgyesek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt intenzív művelésű mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági területek találhatók.


30

A TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA - alátámasztó munkarészek -

Recommend Documents