Te r v e z é s i p r o g r a m MÉK és MMK által javasolt rendeleti szabályozás
MÉK és MMK szabályzat tartalma
1. A tervezési program tartalmazza a létesítendő vagy átalakítandó építmény rendeltetési célját, valamint az építtetőnek az építménnyel szemben támasztott alapvető mennyiségi és minőségi követelményeit. 2. A tervezési programban az építtetőnek meg kell határoznia: - az igényelt funkciókat, - a telepítendő technológiákat, - a használók létszámát, - a közlekedési igényeket, - a tervezett élettartamot, - a minőségi követelményeket, - továbbá minden egyéb lényeges követelményt.
3. Közhasználatú építmény esetén a tervezési programban az építtetőnek meg kell határoznia az építmény azon építményrészeit, amelyeknél az akadálymentes használatot biztosítani kell. 4. A tervezési programban az építtetőnek meg kell határoznia a pénzügyi kereteket. 5. A tervezési programhoz az építtetőnek
[MEKSzerz]Tervezési program Építtető feladata, hogy céljairól Építészt teljes körűen tájékoztassa, igényeit tervezési programban rögzítse. A tervezési programnak tartalmaznia kell különösen Építtető előírásait, kikötéseit, feltételeit, a létesítmény elhelyezésére vonatkozó elképzelését, a megvalósítás ütemezését, a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat, a bővíthetőség, szakaszolhatóság, átrendezhetőség szempontjait és a különleges berendezéseket. Építési költség Építtető feladata, hogy meghatározza a létesítmény megvalósításához előirányzott építési költséget, és azokat szükség szerint módosítsa. Az előirányzott építési költség tartalmazza az építési és egyéb költségeket, valamint az előre nem látott kiadások számára elkülönített fedezetet. Adatszolgáltatások Építtető az itt felsorolt adatszolgáltatások közül az I. SZERZŐDÉSBEN VÁLLALT SZOLGÁLTATÁSOK részben megjelölteket köteles az ott kikötött időpontig Építész rendelkezésére bocsátani: a) tervezési program b) új létesítmény építése vagy meglévő létesítmény bővítése esetén a földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térképmásolat, c) új létesítmény építése vagy meglévő létesítmény bővítése esetén geodéziai helyszínrajz 1:200 vagy 1:500 méretarányban, a tervezéssel érintett és azzal határos telkeken elhelyezkedő építmények, közművek és növényzet méretarányos ábrázolásával, rendeltetésének megjelölésével, 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák fajtájának megnevezésével, zártsorú-, ikres- vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a szomszédos épületek nézeteivel és alapsík-meghatározásával, d) meglévő létesítmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása esetén felmérési terv 1:50 vagy 1:100 méretarányban, e) tartószerkezeti szaktervező által igényelt helyszíni talajvizsgálaton alapuló talajmechanikai szakvélemény és ajánlás, szükség szerint hidrogeológiai, korrózióvédelmi szakvélemény és ajánlás, f) meglévő szerkezetű építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása esetén helyszíni és laboratóriumi vizsgálaton alapuló faanyagvédelmi szakvélemény és ajánlás, g) új gazdasági, egészségügyi és más bonyolult működésű létesítmény vagy meglévő ilyen létesítmény bővítése, átalakítása, felújítása esetén üzemelés-technológiai terv, munkavédelmi szakvélemény,tűzvédelmi szakvélemény, akusztikai szakvélemény és ajánlás, környezetvédelmi adatközlés ésszakvélemény, h) országos vagy helyi védelem alá tartozó építmény, műemléki jelentőségű terület, világörökség terület megjelenését érintő építés, átalakítás esetén a meglévő állapotot bemutató fotódokumentáció, műemléken történő átalakítás esetén műemléki tudományos dokumentáció, építészeti felmérés, i) a szolgáltatásokhoz szükséges egyéb adat, terv, vizsgálat, szakvélemény és információ.
mellékelni kell a létesítendő, vagy átalakítandó építmény építési telkének adatait, földhivatali helyszínrajzát és tulajdonlapját. 6. A tervezési program a tanulmányterv megállapításai alapján változhat.
Ta n u l m á n y t e r v / v á z l a t t e r v MÉK által javasolt rendeleti szabályozás
MÉK és MMK szabályzat tartalma
I. Általános rendelkezések 1. A tanulmányterv a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, és az elvárható építészeti-mérnöki ismeretek alkalmazásával meghatározza a tervezési program lehetséges optimális megvalósításának módját. 2. A tanulmányterv az önkormányzati és az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezés tárgya. 3. A tanulmányterv szöveges és rajzi munkarészeinek tartalmát, léptékét, kidolgozottsági szintjét a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatai tartalmazzák.
II. A tanulmányterv részletes tartalma 1. Kiinduló adatok meghatározása, amely szükség szerint tartalmazza - az építészeti környezet leírását, helyi szabályozás feltételrendszerét, - közműadottságokat, - energianyerési lehetőségeket, kitérve a megújuló energiaforrásokra, - közúti kapcsolatokat, - geodéziai adatokat, - geotechnikai adatokat, kitérve vízügyi adatokra és védettségekre, - műemléki és régészeti adottságokat, - meglévő építmény átalakítása esetén előzetes műszaki
[MEKSzerz]1.1. Előkészítő tervkészítési szakasz Feladat meghatározás Tervezési program alapján Építész a szakági tervezőkkel együttműködve elemzi Építtető igényeit, feltárja a létesítmény megvalósításának kielégíthető követelményeit, a rendeltetés gazdaságos kialakíthatóságára vonatkozó írott és íratlan szabályokat, a vonatkozó jogszabályokhoz és a tervezési területre hatályos helyi szabályozáshoz való alkalmazkodást, és ezekben egyetértésre jut Építtetővel. Előkészítő terv A feladat meghatározása után Építész a szakági tervezőkkel együttműködve előkészítő tervet (vázlattervet, tanulmánytervet) készít 1:200 méretarányban. A terv meghatározza és bemutatja a létesítmény térbeli összefüggéseit és fontosabb műszaki megoldásait. Előzetes költségbecslés Az előkészítő terv alapján, új épület létesítése esetén, Építész előzetes költségbecslést készít hasonlólétesítmények összehasonlítható adatai alapján.
-
állapotfelvételt, az építmény környezetében számításba vehető anyagokat, építési technológiákat.
2. Az építményre vonatkozó tervezési adatok meghatározása, amely szükség szerint tartalmazza - az igényelt funkciókhoz a szabályok alapján rendelhető kiegészítő funkciókat, - a funkciókból számítandó területés létszámigényeket, - a közúti forgalmi csatlakozásokat és parkolószükségletet, - a közmű- és energiaigényeket, - a létesítésből és működésből adódó környezeti terheléseket, - minden egyéb, a tervezéshez szükséges adatot. 3. Elemzés, amely szöveges és rajzi munkarészekkel bemutatja - a tervezett építmény kialakításának főbb elveit, - a településképi és környezeti hatásokat, - a helyi szabályozásnak illetve ennek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének való megfelelőséget.
Beépítési adatok – Beépítési adatok és feltételek tisztázására vonatkozó szöveges és rajzi munkarész, amely kitér a településképi hatásokra, a helyi szabályozásnak való megfelelőségre illetve ennek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének. A telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek (a telek beépített területe, minimális zöldfelület, építménymagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete, tervezett épület energetikai értéke) meghatározása. – a szöveges és rajzi munkarészek kiegészítik egymást.
4. Építészeti-műszaki tanulmányterv, amely szöveges és rajzi munkarészekkel bemutatja a tervezett építményt. 4.1. Építészeti munkarész, amely tartalmazza - a tervező által készített helyszínrajzot, - jellemző alaprajzokat, - jellemző metszeteket, - jellemző homlokzatokat, - a terv megértéshez szükséges szöveges leírást, továbbá szükség szerint fotódokumentációt, utcaképet, látványtervet.
Építészeti koncepció – Építészeti alapelvek koncepciója szöveges és rajzi formában. az új vagy átalakított építmény rendeltetésének ismertetése, átalakítás esetén az építmény eredeti rendeltetésének leírása. Fo t ó d ok u m e n t ác ió A dokumentáció végén, a tervezett építmény helyszínét és környezetét bemutatva. A helyi védelem alatt álló építmény, illetve műemléki jelentőségű terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a fentiekben felsoroltakon túl a meglévő állapotot bemutató fotódokumentáció és indokolt esetben színezési dokumentáció mellékelendő. Védett természeti területen, Natura 2000 területen, illetve beépítésre nem szánt területen építmény építése, bővítése, átalakítása esetében a fentieken túlmenően a meglévő állapotot és környezetét dokumentáló fotó, valamint tájba illesztési dokumentáció is szükséges. Foghíj esetén a szomszédes épületek állapotfelvétele. Ut ca k é p, lá tv án y te rv, m o de llk é pe k, kilát á s- rá lá t ási t er v Helyi önkormányzat által rendeletben meghatározott esetekben szükséges. Látványterv a jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén minden esetben szükséges. A látványterv tartalmazza a jelenlegi és a tervezett településképi és tájállapotot több nézőpontból rögzítő fotódokumentációt (fotómontázst, makettfotót) a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép, utcakép kiterjedéséből következő, azt kellően szemléltető méretarányban, égtájjelöléssel.
4.2. Tartószerkezeti munkarész, amely tartalmazza a tartószerkezeti rendszer követelményeinek meghatározását, a tartószerkezeti megoldás bemutatását a közelítő méretek és anyagminőségek meghatározásával.
A bevonandó további szaktervezők, az elvégzendő feladatok - geodézia, geotechnikai jelentés, bővítés esetén a szükséges feltárások, tartószerkezeti és faanyagvédelmi szakvélemény esetleges szükségességének meghatározását Többet megmutatni, a szempontok bemutatása Keressük az optimot!
4.3. Épületgépészeti munkarész, amely tartalmazza a teljesítményigények meghatározását, az ellátáshoz szükséges épületgépészeti rendszerek bemutatását és közelítő helyigényét, valamint a szükséges közmű-csatlakozásokat, figyelemmel a környezeti energiahasznosítás lehetőségeinek vizsgálatára.
A műszaki leírás maximum 1 oldal terjedelmű Megbízóval való külön megállapodásban rögzített előkészítés, melyhez építészeti előterv 1:200 léptékű vázlatterv, ill. koncepciós vázlat alapján épületgépész tervező meghatározza előzetesen a fűtés-, hűtés-, légtechnika termikus igényeket. ezek: Megbízótól beszerzett terhelési adatok, a fejlesztés várható adatai, az így becsült belső hőterhelések és ép. vázlat alapján számolt hőterhelés szerint meghatározott lev.-, hűtési igény, technológiai hőhasznosítás, légtechnika hővisszanyerés szolgáltat kiindulási adatokat tervező szerzi be. Tervező elvégzi a lehetséges energiahasznosítás módozatainak vizsgálatát - a Megbízótól beszerzett (ha van ilyen) primer energetikai adatokat, - meglévő objektumnál energiarendszerre vonatkozó felmérést és korszerűsítési javaslatot készít, - a környezeti energiahasznosítás (talajhő, víz/víz hőszivattyús rendszer, levegő/víz hőszivattyú, napenergia, stb.) lehetőségeinek vizsgálata a már ismert fűtési, hűtési igény szerint, - a fűtés-, hűtés-, légtechnika, ill. hmv. hőigények aránya dönti el a napenergia hasznosítás alkalmazását, ill. módozatát, - az előterv alapján épületgépész tervező évi, fűtési, hűtési igényt határoz meg (célszerűen havi bontásban is) a téli, nyári hőfokhíd alapján, - az előkészítő tervezés a számítások alapján előzetes beruházási költséget határoz meg, várható üzemeltetési megtakarítással a környezeti energiahasznosítás figyelembevételével (villamos energiaigény meghatározásával),
4.4. Épületvillamossági munkarész, amely tartalmazza a teljesítményigények meghatározását, az ellátáshoz szükséges épületvillamossági rendszerek bemutatását és közelítő helyigényét, valamint az épület villamos hálózatra történő csatlakozásának módját, figyelemmel a környezeti energiahasznosítás lehetőségeinek vizsgálatára.
A műszaki leírást villamos tervező készíti, aki rendelkezik a vonatkozó jogszabályban (jelenleg a 104/2006. (IV.28.) Korm. rendelet) által előírt érvényes tervezési jogosultsággal.
4.5. Tűzvédelmi munkarész, amely tartalmazza a tűzvédelmi követelmények meghatározását, a tervezett tűzvédelmi rendszerek bemutatását.
Az építész tervező általános értékelésben megvizsgálja, hogy a tervezett épület elhelyezése az adott telken tűzvédelmi szempontból lehetséges-e. Ezen belül megállapítja, hogy a tűzoltó gépjárművek megközelítése rendszeres/nem rendszeres közlekedésére alkalmas közterületen biztosítható, a közterület megvnevezésével. Szakhatóság bevonási kötelezettség: Mivel a tervezett épület két szintesnél nem magasabb, ezért az építési eljárásba a tűzvédelmi szakhatóság bevonása nem szükséges. Tűztávolság: nem értelmezhető azoknál az épületeknél, ahol a tűzoltóság jogszabály alapján nem minősül szakhatóságnak. Ezen esetekben az OTÉK telepítési távolságra vonatkozó rendelkezéseinek kell megfelelni. Nem kell telepítési távolságot tartani, ha az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok közül az egyik nyílás nélküli.
4.6. Egyéb munkarészek – a helyszín adottságai és a tervezett építmény jellege, funkciója további munkarészek elkészítését indokolhatják. - Belsőépítészeti munkarész, amely tartalmazza az építmény
belső tereinek berendezését, anyag- és színvilágát. -
Akadálymentesítési munkarész, amely tartalmazza a követelmények meghatározását és a javasolt megoldást.
-
Környezet- és kertépítészeti munkarész, amely tartalmazza a környezet ismertetését, a különböző funkciók és az általános telepítés előírásait, a kertkialakítás koncepcióját, a megvédendő és új növényzet bemutatását, a választott anyagok és növényzet leírását, és fakivágás esetén a fapótlás meghatározását.
-
Közlekedési munkarész, amely tartalmazza a építmény személyés gépkocsiforgalmának közúthoz való csatlakozását, valamint a telken belüli közlekedési rendszerét és parkolás megoldását.
-
Örökségvédelmi munkarész külön jogszabályban meghatározott tartalommal.
-
Üzemeléstechnológiai munkarész, amely a szükséges mértékig bemutatja a létesítménybe telepítendő technológiákat.
-
Környezetvédelmi munkarész, amely tartalmazza a tervezett építmény környezetre gyakorolt hatásait (levegőtisztaságvédelem, víz- és földvédelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, élővilág és természetvédelem, fényszennyezés) a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásai szerint. Környezettudatos építés – a természeti erőforrások fenntartható használata érdekében az alábbi szempontok értékelése szükséges az építészeti-műszaki program meghatározásánál: 1. Telepítés, városi hőszigetek, megközelítés és belső közlekedés, az ökológiai értékek védelmét biztosító kert- és tájépítészeti megoldások 2. Épülettömeg, áramlástechnika, árnyékolás, egészséges és a használók jó közérzetét biztosító kialakítás 3. Energiahatékonyságot biztosító épületenergetikai követelmények és gépészeti rendszerek kialakítása, különös tekintettel a megújuló energiafelhasználás lehetőségeire (nap-, szél-, geotermikus energia) 4. Környezetszennyezés csökkentése 5. Víz és esővíz hasznosítás, szennyvízkezelés
6. Fenntartható építőanyag felhasználás 7. Hulladékkezelés Költségoptimalizáció, a szükséges energetikai, gazdasági optimumszámítási módszerek ismertetése, dokumentálási módjának megadása. 5. Költségbecslés, amely teljeskörűen tartalmazza az építmény megvalósításának becsült költségét.
Ép í té s i en g e d é l y e z é s i te r v MÉK és MMK által javasolt rendeleti szabályozás
MÉK és MMK szabályzat tartalma
I. Általános rendelkezések 1. Az építészeti-műszaki engedélyezési terv az építtető által jóváhagyott tanulmányterv alapján, az arra vonatkozó a településképi és az építészeti-műszaki tervtanácsi szakmai vélemény figyelembevételével készített, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges dokumentáció, amely bemutatja a jogszabályi előírásoknak való megfelelőséget, de a kivitelezéshez kapcsolódó elemeket még nem tartalmaz. 2. A dokumentációt magyar nyelven kell összeállítani, mely tartalomjegyzékből, szöveges és rajzi részekből, ingatlannyilvántartási térképmásolatból, geodéziai felmérésből, valamint szükség szerint szakvéleményekből áll. 3. Az anyagok és szerkezetek jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. 4. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek tervrajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatók. 5. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. 6. A dokumentáció munkarészeinek tartalmát, léptékét, kidolgozottsági szintjét a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatai tartalmazzák.
Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a tervezett építési tevékenység megnevezését, az építmény rendeltetését, az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, az adott tervrajz megnevezését és méretarányát önálló ábránként, a tervezők nevét és eredeti aláírását/ záradékolását a tervlap kiadásának időpontját, az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét és eredeti aláírását/záradékolását égtájjelölést, léptékvonalzót és lehetőség szerint a tervlap digitális dokumentum nevének féltüntetését, amely magában hordozza a készítés időpontját Jelen információt tartalmazó azonosító adatok elhelyezése a lap alján vagy jobb oldalán, amelyhez a jobb alsó sarokban közvetlenül kapcsolódjon egy 30x40 mm üres hely a hatósági és szakhatósági igazolások számára. Cí m l a p ÉTDR generálja A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, illetve cég megnevezését, valamint a tervező nevét. Az aláírólap megszűnik. Az ÉTDR-be való feltöltés egyben tervezői nyilatkozatként is szolgál, a feltöltő személye a kamarai jogosultságával össze van kötve. Ta rt al o m je g yz ék ÉTDR generálja Ge o d é zia i fe lm ér és Léptéke m 1:100 A geodéziai felmérés családi és kisház méretben tervezési alaptérképnek és a kiviteli tervhez is megfelel. Lejtős terepen való tervezés, tereprendezés, építménymagasság számítás alapja, ezentúl a kerttervező számára mind a tervkészítéshez, mind a favédelmi tervhez, talajmechanikus számára a szakvéleményhez. Az épületgépésznek a telek előtti közművek magassági és az útcsatlakozás engedélyezéséhez. Geodézia felmérés adattartalma építési engedélyezési tervhez
felmérés EOV rendszerben, Bf magassági adatokkal hrsz-ek, házszámok, közterület megnevezések jogi telekhatárok használati telekhatárok (kerítés) szintvonalak (50cm-enkénti) szintvonalak kivezetése szomszédos telkekre 3m távolságig szintvonalak kivezetése utcára a forgalmi sávra (aszfaltburkolat szintje) telek előtti közterület, utca (burkolatok, felszíni tereptárgyak, fák) felszíni tereptárgyak, támfalak, akna-fedlapok, közműoszlopok telek közmű tárgyai: vízóra, villanyóra, gázcsonk burkolt felületek határvonalai fák: 10cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák helye, faja a törzsátmérő és a lomkorona hozzávetőleges vetületének ábrázolásával szomszédos telkeken álló építmények: körvonala (falak terepcsatlakozása), tetőidom alaprajza, gerinc és párkánymagasságok Bf, kémények helyzete és kitorkollási magassága Bf terepszint feletti közművezetékek (légvezetékek) északjel zártsorú többszintes beépítésnél: csatlakozó tűzfalak „hasassága”, belógása az építési telekre jogosult földmérő neve, nyilvántartási száma, Építéshatóság részére nyomtatott formában, CAD, DWG vagy DXF formátumban a tervezőnek. [MEKSzerz]1.2. Építési engedélyezési terv készítési szakasz Építési engedélyezési Építtető által jóváhagyott előkészítő terv és előzetes költségbecslés, valamint Építtető által véglegesített terv tervezési program alapján Építész a szakági tervezőkkel együttműködve elkészíti a létesítmény építési engedélyezési tervdokumentációját. Az építési engedélyezési tervdokumentáció az építési engedély megadására alkalmas módon meghatározza, bemutatja, szükség szerint műszaki számítással igazolja a létesítmény elhelyezését, alaprajzi és metszeti elrendezését, megjelenését, épületszerkezeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági, valamint egyéb megoldásait. Egyeztetések Építész az építési engedélyezési tervdokumentáció készítése során egyeztet az illetékes szakhatóságokkal, az érdekelt közmű-szolgáltatókkal és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval, beszerzi a jogszabályban meghatározott tervtanácsi véleményt és egyéb nyilatkozatokat. Költségbecslés Az engedélyezési terv figyelembe vételével, új épület létesítése esetén, Építész költségbecslést készít.
II. Tartalmi követelmények 1. Építészeti munkarész 1.1. Műszaki leírás – - a városrendezési követelményeknek való megfelelőség igazolása adatokkal és idomtervekkel (beépítettség, zöldfelület, építménymagasság) - az építési követelményeknek való megfelelőség igazolása
É p ít m én y ér t ék sz ám ít á s Az ÉTDR részeként előáll az adatok feltöltése során. Jelenleg a 245/2006. (XII. 5.) Korm. Rendelet 1. melléklete alapján. B e é pí t és i ad a t o k ÉTDR adatbeviteli mezőbe rögzítendő adatok (OTÉK 7. § (3) szerint): Telekterület mérete Beépítési mód Beépítettség mértéke Építménymagasság Közművesítettség mértéke Zöldfelület nagysága Igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi értékek (emisszió és imisszió) Terepszint alatti építmények nagysága
Id o m t e rv ek A tervezett építmény telkére vonatkozó, a szabályozási tervben meghatározottak teljesítését igazoló tervlapok, különösen Beépítési százalék idomterv, amelyen a szabályozási vonalak és egyéb, a telek beépítését meghatározó elemek is megjelenítendők Építménymagasság idomterv Zöldfelület idomterv É p ít é sz et i k o nc e p ció A tanulmányterv főbb megállapításainak összefoglalása, különösen az építmény telepítés, rendeltetés, funkcionális elrendezésére vonatkozó alapelveket – amelyek kiegészítik és értelmezik a rajzi munkarészeket. É p ít é sz et i m űs za ki le ír ás Az épületszerkezetek általános építészeti leírása. Amennyiben felvonó vagy mozgólépcső létesül, külön jogszabályban meghatározott tervei és adatai. Akadálymentesítés mértéke és megoldási módja Az építmény és az építési tevékenység környezetre és egészségre gyakorolt hatása Az égéstermék-elvezetés módja, megoldásának leírása és indoklása A tervezett építési tevékenységhez előírt és a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettség, a közművesítés megoldása és a közműszolgáltatókkal szükség szerint történt egyeztetés eredményének ismertetése A tűzvédelmi fokozat megállapítása külön jogszabály szerint, valamint a kapcsolódó építészeti megoldások (kiürítés, tűzszakasz,…). bemutatása. A szakhatóságok által jogszabály alapján kért további információk, különösen: építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módja az építésügyi hatósági eljárásokról szóló kormányrendelet szerint a közút kezelőjének hozzájárulása esetekben ismertetendő a telek közúti csatlakozása kialakításának módja, megfelelősége, a tervezett rendeltetés forgalomvonzó hatása, a közlekedésbiztonsági követelmények érvényre juttatásának módja zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, amelyekben a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú zaj elleni védelemről szóló munkarész Ré t e g re n d e k Általános rétegmeghatározás, a fal és födém szerkezet összvastagságok igazolására. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. He lyis é glis ta A helyiséglista a jogszabályi előírások szerinti helyiségméreteket tartalmazza. 1.2. Rajzi munkarészek - a tervező által készített helyszínrajz - valamennyi eltérő szint alaprajza - legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet - az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati rajz
He ly szí nr aj z Léptéke m 1:200 vagy 1:250 A tervező által készített helyszínrajz tartalmazza a telek helyrajzi számát, a telken levő és szomszédos telkek épületeit tetőidommal és az épületek kontúrjával, az égtájjelölést, a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos – az ingatlannal közös
határvonalú telkek ábrázolását a +-0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket,valamint a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, az építési terület 10 százaléknál nagyobb lejtése esetén a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, és szükséges számú szelvényrajzzal, a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldását, ha az építési tevékenység a telek természetes terepviszonyainak a megváltoztatását is eredményezi. A telek természetes terepviszonyának feltöltéssel vagy terepbevágással történő megváltoztatása esetén a telek eredeti és a megváltoztatott, végleges állapotát a terep szintmagasságának ábrázolásával méretezett terepmetszeten is be kell mutatni. a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti, illetve a még fel nem épült, de jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel rendelkező építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (körvonalrajza, tetőidoma ábrázolásával, rendeltetésének megnevezésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és építménymagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését, az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását, a tervezéssel érintett telken meglévő 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és kivágandó faállomány jelölését és a fa fajtájának megnevezését, a benapozáshoz szükséges távolságokat és a szomszédos telkeken az ezzel érintett épület(ek) méretarányos körvonalrajzát, a szomszédos telkek tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajzát, Közhasználatú építmény esetén a helyszínrajzon és a vonatkozó tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell az akadálymentes és biztonságos közlekedési lehetőséget biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozási pontjától az épület bejáratáig. [MEK Díjsz] 5. A tervező által készített helyszínrajz tartalmazza a) az égtájjelölést, b) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos – az ingatlannal közös határvonalú – telkek ábrázolását, c) a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti, illetve a még fel nem épült, de jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel rendelkező építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (körvonalrajza, tetőidoma ábrázolásával, rendeltetésének megnevezésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és építménymagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését, d) a tervezéssel érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tetőidomát, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő földalatti és feletti építmények körvonalrajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését, e) a tervezett és a meglévő épületek telekhatártól és egymástól való távolsági és építménymagassági méretét, III/5 A tervező által készített helyszínrajz M=1:1000 Amennyiben a feladat szükségessé teszi, nagyobb léptékű helyszínrajz is készíthető (pl. zöldfelületi terv) f) a tervezési területre vonatkozó szabályozási tervben meghatározottak teljesítését igazoló mutatószámokat jellemzőket (beépítési százalék, építménymagasság, szabályozási vonal stb.), g) az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását, h) a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket, i) a tervezéssel érintett telken meglévő 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és
kivágandó faállomány jelölését és a fa fajtájának megnevezését, j) a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal. Helyszínrajz: - A telek tervezett beépítésével kapcsolatosan ábrázolandó:, • a telepítési távolságok, tűztávolságok, • a tervezett épület legalább 2 sarokpontjának EOV szerinti koordinátája, megfelelő geodéziai adatszolgáltatás esetén • a benapozás feltételeinek meghatározásához – amennyiben szükséges – az ábrázolás egyértelműsége érdekében, a helyszínrajz léptéke: M=1:500 - A benapozás vizsgálata esetén: • A helyszínrajzon közvetlenül a szomszédos (az ingatlannal közös telekhatárú) telkeken kívül a vizsgált telek közterületi határával átellenes oldalon fekvő telkek (épületek) ábrázolása is szükséges, a távolsági és magassági adatok feltüntetésével. A benapozás számítógépes modellel is igazolható. III/5.j. Helyszínrajz 10%-nál nagyobb átlagos lejtésű terület esetén M=1:500 Amennyiben a HÉSZ, KVSZ tartalmaz erre vonatkozó előírást, az abban előírt lépték. Amennyiben a feladat szükségessé teszi, nagyobb léptékű helyszínrajz is készíthető. (pl 1:250-200)
A la pr aj zo k Léptéke: m 1:100 A tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről alaprajz készül. A tervlapokon jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát, továbbá ábrázolni kell és méretekkel ellátni: az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket a helyiségeket rendeltetésük megnevezésével és belsőépítészeti funkcionális alaprajzi berendezésük ábrázolásával, alapterületét és burkolatát a nyílásokat, az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát, a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, (amennyiben a kertépítészeti vagy közlekedési tervlap nem rendezi…) az égéstermék-elvezetés módját. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. [MEK Díjsz] III/6. Az alaprajz tartalma Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatóak. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni: a) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, b) a beépített berendezési tárgyakat, c) a nyílásokat, d) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát, e) a szerkezeti dilatációk helyét, f) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az
előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, g) az égéstermék-elvezetőt. Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát. Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát. - Általános esetben a rajzi lépték M=1:100 - Nagyméretű, 10.000 m2-nél nagyobb össz-szintterületű épület tervei esetén a lépték: M=1:200 a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek és szociális helyiségeket tartalmazó építményrészek terveinek léptéke M=1:100
M e tsz e t ek Léptéke m 1:100 A tervezett építmény megértéséhez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet készítendő. Ábrázolni kell és méretekkel ellátni: az elmetszet, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket, zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját, a csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges épületszerkezeti rétegfelépítést javasolt rétegrend feltüntetésével [MEK Díjsz]III/7. A metszet tartalma a) ábrázolni kell és méretadatokkal kell ellátni: aa) az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket, ab) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját, ac) az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, továbbá b) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést. - Szintmagasságok: • +/- 000 abszolút / relatív értéke, • mértékadó , ill. max. talajvízszint, amennyiben talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges • A használati szintek pontos meghatározása, megnevezése (pince, alagsor, lakó/használati szint, tetőszint, stb.) • tetők, tetőfelépítmények szintmagassága - Szintkülönbségek, szabad belmagasságok, áthidalók magassága, lépcsők, lejtők (akadálymentes, gk. rámpák, stb.) meredeksége - Teherhordó és térelhatároló szerkezetek anyagjelölése, jelmagyarázattal, - A közterület fölé/alá nyúló épületrészek ábrázolása, a közterület (járda, közút, köztárgyak, növényzet, stb.) szabályozási szélességének feltüntetésével - A közúti csatlakozás megoldása - Égéstermék-elvezetők, szellőzők, klímaberendezések, vízelvezető szerelvények, antennák ábrázolása - A telek eredeti és megváltoztatott terepszintjének (műtárgyainak), vízelvezetésének terepmetszeten való bemutatása, méretekkel, szintértékekkel ( a 37/2007.(XII:13.) ÖTM r. 5. mell I/6. pontja szerint ). - Általános esetben a rajzi lépték M=1:100 - Nagyméretű, 10.000 m2-nél nagyobb össz-szintterületű épület tervei esetén a lépték: M=1:200 a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek és szociális helyiségeket tartalmazó építményrészek terveinek léptéke M=1:100
Ho m l ok za t ok Léptéke m 1:100 Homlokzati terv készítendő az építmény különböző irányokból látható külső nézetéről, amelyen: ábrázolni kell az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket, meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát, meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit. [MEK Díjsz] III/8. A homlokzati terv tartalma a) ábrázolni kell az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdető berendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket, b) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát, c) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, d) zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit. - Általános esetben a rajzi lépték M=1:100 - Nagyméretű, 10.000 m2-nél nagyobb össz-szintterületű épület tervei esetén a lépték: M=1:200 a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek és szociális helyiségeket tartalmazó építményrészek terveinek, valamint a bejáratok környezetének (pl. bejáratok, porta, rakodó, üzletek, portálok) léptéke M=1:100 [MEK Díjsz ]III/9. Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén 9. Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén az építési engedélyezési dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kérelem benyújtásakor 90 napnál nem régebbi, a földhivatal által hitelesített ingatlannyilvántartási térkép másolatát, b) a tervező által készített helyszínrajzot, c) tereprendezési tervet a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, a szükséges számú szelvényrajzzal és a 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén, d) alaprajzot a tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről, a méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal, e) metszeteket a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve, f) homlokzati terveket az építmény minden nézetéről, A III/9. b.-f. pontokban meghatározott tervek léptékét is fentiek szerint kell meghatározni, alapesetben: - Tervező által készített helyszínrajz M 1:1000 - Helyszínrajz 10%-nál nagyobb átlagos lejtésű terület esetén M=1:500 - Alaprajzok, metszetek, homlokzatok M=1:100 - Nagyméretű (10.000 m2 feletti össz-alapterületű, jellemzően nagyfesztávolságú (9 vagy 9 méter feletti)
szerkezetű, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, tárolási célú épületek esetén lehetséges M=1:200 - A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek és szociális helyiségeket tartalmazó építményrészek terveinek, valamint a bejáratok környezetének (pl. bejáratok, porta, rakodó, üzletek, portálok) léptéke M=1:100 g) h) i) j) műszaki leírást, k) a felvonók és mozgólépcsők külön jogszabályban meghatározott terveit és adatait,
2. Tartószerkezeti munkarész A tartószerkezeti munkarész tartalmazza az építmény megvalósításához szükséges, a tartószerkezetek kialakítására és megépítésére hatással bíró kiinduló adatok ismertetését, így különösen a tervezési programból és a technológiai igényekből adódó terhek, hatások és követelmények ismertetését, figyelembe vett értékeit, megjelöli az alkalmazott szabványokat. A tartószerkezeti munkarész az elvégzett erőtani számítások alapján ismerteti az építmény tartószerkezetének rendszerét, az alkalmazott fesztávokat, a fő teherhordó elemek kialakítását, jellemző fő méreteit, a betervezett anyagok, gyártmányok minőségi és teljesítmény követelményeit, szükség esetén kitérve a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírásokra. Meglévő épület esetén tartalmazza az előírt tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleményeket, az építmény környezetében szükségessé váló intézkedések leírását. Tartalmazza az építmény kialakításához szükséges geotechnikai munkarészt, a tervezési fázisnak, a geotechnikai kategóriának, és az esetleges különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszélyes a terület, illetve a talajkörnyezet, alábányászottság, illetve barlangok miatt felszínmozgásoktól kell tartani, mocsaras, bel- és/vagy árvízveszélyes a terület, az altalaj térfogatváltozó, feltöltéses, agresszív vagy más ok miatt különösen kedvezőtlen) a figyelembevételével.
Ta rt ó sz erk e ze ti M űsz a ki leí r ás A Magyar Mérnöki Kamara az 1996. évi LVIII. törvény 11.§ (2) c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban az Engr. előírásával, az építési engedélyezési terv mérnöki szakági tervfejezetei léptékét, kidolgozottságát, tartalmi követelményét az alábbiak szerint szabályozza. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. ÖTM rendelet (a továbbiakban: Engr) 5. sz. melléklete I. rész 11. pontja előírja, hogy az építési engedélyezési (bejelentési) terv „az építésügyi hatósági döntés alapjául szolgáló, a tényállás tisztázásához szükséges, tervi, szöveges vagy számításokat tartalmazó dokumentumok, iratok meghatározott tartalmú – összessége” , valamint „minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, az engedélyezéshez, a kivitelezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges; (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak)”. A tervrajzok 1:100, ill. az ábrázolás tekintetében az általánosan elfogadott szakmai gyakorlatnak megfelelően részletezettebbek méretarányúak legyenek. Nem szükséges önálló tartószerkezeti tervrajz, ha a megoldások más szakággal közös tervrajzban ábrázolhatók. Ha a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 16.§ (3) bek. előírásának megfelelően a kivitelezési dokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció tartalmával, ki kell egészítse a fentieket minden olyan tervadat, ami a kivitelezhetőséghez a tervezőtől elvárható. Ajánlott, hogy ilyen esetben a tervező – a tervezői szerződés megkötésekor – tervezői művezetésre is (kapjon megbízást és) kössön szerződést. A szabályzatot a mintafeladatok mellékletében közöljük (… függelék). A tartalmi követelmények értelemszerűen vonatkoznak az Engr alapján kért egyéb eljárásokhoz (elvi engedélyezési, bontási) kidolgozásra és benyújtásra kerülő dokumentációkra is. A tartószerkezeti munkarésznek tartalmaznia kell : szakági tervezői nyilatkozatot, a tervező kamarai azonosító számát, jogosultságának feltüntetését tartószerkezeti műszaki leírást az 1.2 szerinti tartalommal, de kiegészítve a számításba vett terhek és anyagminőségek adataival a tartószerkezeti rendszer tervét, feltüntetve az elemek azonosítási jelét, továbbá a kiosztásukat, szakági szempontból meghatározó méreteket (esetenként ábrázolható más szakág tervében) minden két beépített szintnél magasabb, vagy 5,40 m-nél nagyobb födémfesztávú épület esetében a tartószerkezeti elemek jellemző kialakítását és főméreteit, továbbá az előregyártott elemeket meghatározó megnevezéseket és kiosztást (nem szükséges önálló szakági tervben ábrázolni, ha társtervező tervén egyértelműen meghatározhatók) igazoló erőtani számításokat a hatályos nemzeti szabványokban foglaltak,
vagy azzal legalább egyenértékű műszaki megoldás szerint (Jelenleg a számítás elvégzése kötelező, de nem képezi a beadandó dokumentáció részét. A MMK Tartószerkezeti Tagozat állásfoglalása alapján javasoljuk a számítások dokumentálásának újbóli előírását.) az előírt szakértői véleményeket; amit jogosult szakértő készített (Meglévő építményt érintő építési tevékenység esetén az építészeti-műszaki tervdokumentáció minden méretű építménytípusnál tartalmaz: a) tartószerkezeti műszaki leírást és b) szakértői véleményt az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 50 évnél idősebb tartószerkezetekről - pl. fa, salakbeton, bauxitbeton stb. c.) az épület összes építési tevékenységgel, illetve tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségére, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító, tartószerkezeti megoldásokról. ) 3. Épületgépészeti munkarész Az épületgépészeti engedélyezési munkarész tartalmazza a közmű; vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési, gázellátási és égéstermék elvezetési; fűtési és hűtési, valamint légtechnikai rendszerek leírását, kitérve a vonatkozó szakmai tartalmú jogszabályoknak, előírásoknak és szabványoknak, valamint az energetikai követelményeknek való megfelelőségére.
É p ül et g é p é sz et i m ű sz aki l eír ás Minden olyan épület, melybe épületgépészeti készülékek, berendezési tárgyak kerülnek, annak építési egedélyezési tervében épületgépészeti tervfejezetnek kell lennie. Az épületgépészeti dokumentáció az épület egészséges és biztonságos működéshez kapcsolódó információkat tartalmazza, ennek részeként Építészeti 1:100 léptékű eng. tervek alapján elvégzi a WIN – WAT mértezést, energetikai számításokat 7/2006(V.24.) TNM rendelet szerint megállapítja az épület minősítését. Ha a feladat ugyan engedélyezési szintű, de nincs benne építészeti munkarész (pl. épületgépészeti rekonstrukció meglévő épületekben) az energetikai minősítést akkor is el kell végezni (díj önállóan számítva). Az így meghatározott (pontosított) hőveszteség, ill. hőterhelésszámítás szerint módosítja (pontosítja) az előkészítő szakaszban meghatározott energetikai igényeket. Az így pontosított energetikai igények szerint, elkészíti a környezeti energiahasznosítás engedélyezési tervdokumentációját, azaz talajhőszondás zárt rendszerű víz/víz hőszivattyús rendszer esetén Bányakapitánysági engedélyezési dokumentációt (150-180 m furatig). A dokumentáció tartalma: 1.) átfogó energetikai kapcsolási terv a hőfelhasználás alapadataival, bemutatásával, (reverzibilis, nem reverzibilis); 2.) talajszondák telepítési helyszínrajza (összecsövezés nélkül); 3.) tulajdoni lap, földhivatali iratok; 4.) műszaki leírás (geoműszaki, energetikai) nyitott rendszer (felszíni víz, vagy szívó-nyomó kút (20 m-ig) alkalmazásánál Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósági engedélyezési dokumentációt kell készíteni. A dokumentáció tartalma: u. az, mint előbb, a 3. pont kivételével, amely helyett 3*.) felszíni nyílt rendszer (folyók, tavak), vagy szívó-nyomó kutak telepítési helyszínrajza. A talajfelszín közeli sík kollektor rendszer (zárt), felszín alatt 2,5 m mélységben.Nem engedélyköteles. Az engedélyezési terv a hőtechnikai alapméretezésből, számításokból, részletes műszaki leírásból és, rendszerkapcsolási tervből áll. napenergiahasznosítás esetén célszerűen az Építési Hatósághoz benyújtott építész ép. engedélyezési tervhez szükséges a kollektorok, napelemek elhelyezési tervét mellékelni. engedélyezési terv része a hőtechnikai számítások (WIN-WATT), az energetikai vizsgálat a részletes, műszaki alapadatokat is tartalmazó műszaki leírás. A dokumentáció tartalma: 1. - részletes műszaki leírás, tervezési alapadatokkal, WINWATT számítások, és energetikai megfelelősség 7/2006 (V.24.) TMN rendelet mellékletével.; 2. - energetikai kapcsolási tervvel; 3. - szélenergia; 4. - fotovoltikus energiahasznosítás
Az épületgépészet engedélyezési terv műszaki leírásának tartalmaznia kell: - az épület általános ismertetését, - a tervezett rendszereket (vízellátás, gázellátás, távfűtés, hmv., csatlakozás, tüzivíz, fűtés, hűtéstechnika, légtechnika, környezeti energiahasznosítás) jellemző részletes leírást, - a rendszerek javasolt anyaghasználatát, szerelési módozatokat, - valamennyi szakág fontos tervezési alapadatait (víz, csatorna, fűtés, hűtés, stb.), - technológiai tervezési kapcsolatok részletezését, - termikus alapadatokat, fogyasztó és bázisoldali teljesítményeket, - az épületgépészeti rendszerek várható villamos energiaigényét télen és nyáron, - a Tervező által javasolt légtechnikai rendszereket, gépegységek lényegesebb tartalmi követelményeit, elhelyezését, zajvédelem, zajszint vonatkozásokat, - a légtechnikai rendszerek kialakítási koncepció leírását a levegővezetés ajánlott módozatainak tárgyalását, javaslatát (már összhangban az építészettel, világítás technikával) - rendszerek várható hőenergia megtakarítását, - az épület gépészeti központjának (kazán, hőszivattyú, hűtőgép, stb.) önálló tárgyalását - önálló fejezeteként jelenik meg az engedélyezési tervben a rendszerek szabályozását, vezérlését összefoglaló épületfelügyeleti rendszer leírás a kapcsolási terv – mint rendszerterv alapján. - A kapcsolási terv és rendszertervi leírás az épületgépész egyik legfontosabb feladata, a villamos Tervező felé való adatszolgáltatási kötelezettséggel. Kémény méretezés Kapcsolási vázlat - az egész rendszert együttesen bemutató összevont energetikai kapcsolási tervet – melynek eredete és alapja az előkészítő tervezési szakasz – pontosított műszaki adatokkal készített változata, (A kapcsolási terv így folyamatosan fejlődik, részleteiben bővül egészen a kiviteli terv utolsó fázisáig. Előkészítés › engedélyezési terv ›tenderterv› kiviteli terv.) Energetikai számítás - Építészeti 1:100 léptékű eng. tervek alapján elvégzi a WIN – WAT mértezést, energetikai számításokat 7/2006(V.24.) TNM rendelet szerint megállapítja az épület minősítését. Tervezői nyilatkozat - a tervezői nyilatkozat utaljon arra, hogy a munkavédelemmel a kiviteli terv foglalkozik 4. Épületvillamossági munkarész Az épületvillamossági munkarész tartalmazza az építmény villamos energiával történő ellátását, erős- és gyengeáramú rendszereit, kitér a villámvédelemre, érintés(hiba) védelemre és egyéb megvalósítandó villamos rendszerekre. Hivatkozik a vonatkozó szakmai tartalmú jogszabályokra, előírásokra és szabványokra.
É p ül et villa m o ss á g m űs z aki d o ku m e nt á ció Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet rögzíti. Ennek 5. sz. melléklete szakági tervek készítését kötelezően nem írja elő, a rendeletben leírtaknak megfelelően ezek szükség esetén elkészítendők. A rendelet III. fejezetének 4. pontjában leírtak szerint az építési engedélyezési dokumentáció a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció részeként tartalmazza a villamos és villámvédelmi rendszerre, a tűzjelzésre, a hő-és füstelvezetésre vonatkozó megoldásokat. A fentieken túl kívánatos villamos az építési engedélyezési terv elkészítése során szakági műszaki leírásában meghatározni az épület villamos hálózatra történő csatlakozásának megoldását, figyelemmel az ellátásban a megújuló energiák felhasználásának lehetőségeire. A villamos szakági műszaki leírás tartalmazza a villamos berendezés kialakításának fő elveit, az épület villamos felszereltségének részletezését. Kitér a hiba (érintés) és villámvédelemre. Az építési engedélyezési terv készítése során a villamos szakági műleírást elkészítő villamos tervező konzultál és egyeztet a társtervezőkkel (építész, tartószerkezeti tervező, épületgépész tervező, tűzvédelmi tervező) a szakágak kölcsönös összefüggései vonatkozásában, különös tekintettel a villamos készülékek,
berendezések elhelyezésére, helyigényére, a villamos vezetékek nyomvonalainak kialakítására, a nyomvonalak épületszerkezeti vonatkozásaira (pl. áttörések), a villamos hálózatról történő lekapcsolásra, szükség szerint a tűzjelzésre, valamint a hő- és füstelvezetésre is kiterjedően. A villamos szakági fejezet a villamos energia ellátás (hálózati csatlakozás) valamint a villanyszerelési munkák bontásában tartalmazza a szerelési és anyagköltségek előirányzatát. A villamos tervező a vonatkozó jogszabályban (jelenleg a 104/2006. (IV.28.) Korm. Rendelet) foglaltaknak megfelelően érvényes tervezési jogosultsággal rendelkezik. 5.4. Tűzvédelem A tűzvédelmi munkarész tartalmazza az építmény tűzvédelmi követelményeinek meghatározását, és az előírások teljesítésének módját a vonatkozó szakmai tartalmú jogszabályok, előírások és szabványok szerint. 6. Egyéb munkarészek – a helyszín adottságai és a tervezett építmény jellege, funkciója további munkarészek elkészítését indokolhatják. 6.1. Belsőépítészeti munkarész, amely tartalmazza az építmény belső tereinek berendezését, anyag- és színvilágát.
A tűzvédelmi munkarész célja és feladata, hogy az engedélyező hatóságok részére bemutassa az építmény tűzvédelmi koncepcióját, beleértve az építmény átfogó tűzvédelmi kategorizálását, a kapcsolódó és a szomszédos építményekkel való tűzvédelmi kapcsolatát, az elsőrendű szerkezeti elemeinek tűzvédelmi követelményeit, a beépített tűzvédelmi berendezéseknek főbb paramétereit és funkcionális ismertetését, a menekülés illetve mentés, valamint a tűzoltói beavatkozás feltételeinek elvi megoldási módjait. Műszaki leírások
Tervlapok
Környezeti állapotadat
építészeti-műszaki leírás - belsőépítészeti műszaki leírás - konszignációk - akadálymentesítési műszaki leírás Belsőépítészeti terv - berendezési alaprajz - padló burkolati terv - mennyezetterv - falnézeti tervek - beépített berendezések tervei - egyedi mobil berendezések tervei - függönyözés, árnyékolás terve - szín és anyag koncepciók - belső perspektívák - belső terek látványtervei - térbeli ábrázolások - szín és hangulattervek - távlati kép - akadálymentesítési tervek - burkolatokban - feliratok - veszély-jelzések - hang és fényjelzések
6.2. Akadálymentesítési munkarész, amely tartalmazza a követelmények meghatározását és a javasolt megoldást. 6.3. Környezet- és kertépítészeti munkarész, amely tartalmazza a környezet ismertetését, a különböző funkciók és az általános telepítés előírásait, a kertkialakítás koncepcióját, a megvédendő és új növényzet bemutatását, a választott anyagok és növényzet leírását, és fakivágás esetén a fapótlás meghatározását.
K e rt é p ít és ze ti m űs za ki le ír ás Jelenlegi jogi környezetben tájépítész bevonása fapótlás esetén és növénykataszter elkészítéséhez szükséges. Azonban egyre több helyi önkormányzati rendeletben jelenik meg a kötelezés. Jelenleg jogszabály nem határozza meg a létesítési célú tájépítészeti tervdokumentáció tartalmi követelményeit. Ezért az adott tervszolgáltatás tartalmának meghatározásakor olyan létesítmény tervezésére vonatkozó tartalmi követelményeket kell figyelembe venni, amelyekkel az adott tájépítészeti létesítmény szoros kapcsolatban van, és vonatkozó jogszabály tartalmi meghatározást is magában foglal (pl. lakóépülethez kapcsolódó tájépítészeti létesítmény tervei tartalmi részletezettségének meg kell felelnie az adott lakóépület tervére vonatkozó tartalmi részletezettségnek, amelyet országos jogszabály meghatároz). Tervi munkarészek alapjaként a tervezői helyszínrajz vagy geodéziai felmérés szolgál. A feldolgozásra került házak közül egyik esetben sem volt az építési engedély feltétele tájépítész által elkészített kertépítészeti tervdokumentáció benyújtása, ezért a
mintaterv részeként elkészítendő kertépítészeti tanulmányterv, engedélyezési szintű terv, és kiviteli terv a kamara szerinti ajánlott tartalomként kerül a jelen terv mintaterv dokumentációjába. Jelenleg kézi rajzok formájában állnak rendelkezésre a tervek. Tartalmát tekintve a tervek alkalmasak kertépítészeti mintaterv elkészítésére, azonban ehhez megfelelő formában fel kell dolgozni a rajzokat, ill. ki kell egészíteni további részletrajzokkal, kitűzési tervvel. A kertépítészeti műszaki leírás tartalmazza az előzményeket, a megrendelés tárgyának és programjának ismertetését; a környezet ismertetését, a különböző funkciók és az általános telepítés előírásait; a kertre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat az esetleges engedélyköteles szakági tervrészek hasonló leírását (pl. külső tartószerkezet, külső közműellátás stb.) valamint szükséges esetekben a szakhatóságok által a vonatkozó jogszabályok alapján kért további információkat; a tájépítészeti létesítmény kialakítására, illetve telepítésére vonatkozó általános eseti hatósági előírásainak betartásához kapcsolódó igazolásokat; a kertkialakítás koncepciójának leírását; a tervezett különböző funkcionális igények leírását amennyiben ilyenek vannak és azokat a számításokat, amelyek ezek kielégítéséhez elengedhetetlenek (pl. öntözési vízigény számítás stb.); a választott építési anyagok és növényzet leírását; fakivágás esetén a külön jogszabályban előírt fakivágási kérelmet és mellékleteit, a fapótlás meghatározását; a tervezői nyilatkozatokat, ha szükséges hatósági egyeztetéseket; K ö rn y ez et t er v /K er té pí t és ze ti t er v Tájépítészeti helyszínrajz léptéke m=1:500, 1:200; tartalmazza a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos telkek, jelentős növényzet és építmények ábrázolását a rendeltetés megnevezésével amennyiben ezek a tervezendő létesítményekre jelentős hatással lehetnek (pl. meglévő fa, árnyékolás, kilátásvédelem); tartalmazza a tervezéssel érintett telkeken (területen) valamennyi terepszint feletti és alatti meglévő építmény és a tervezett építmények és növényzet rendeltetésének megnevezését, méretarányos és a szakmai szabályoknak megfelelően ábrázolt mivoltát, továbbá az elbontásra, illetve a bontásra kerülő építményeket, illetve növényzetet; tartalmazza a területen belüli közlekedés és a közúthoz való csatlakozások feltüntetését; a tervezést megelőző és a kert kialakítása miatt tervezett terepszinteket a jellemző szintmagasságok feltüntetésével és legalább 0,5 m szintkülönbséget ábrázoló vagy ennél részletesebb rétegvonalak, ill. kótált projekció feltüntetésével, továbbá a jelentős meglévő és a tervezett építmények (földfelszín alatti és feletti építmények) kótált projekcióval történő ábrázolással; a tájépítészeti létesítmény megvalósítása miatt érintett területen meglévő, 1 méter magasságban mért 10 cm vagy ennél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és tervezett faállományt, fontosabb fásszárú növényzetet, valamint a jelentősebb meglévő, esetleg védett, továbbá a tervezett növényzetet; a meglévő növényzet feltüntetésénél meg kell jelölni a faj (fajta) megnevezését és az állapot minősítését is a vonatkozó szakmai szabályok betartásával és a növényzetet a téralakításban betöltött szerepe szerinti ábrázolással kell feltüntetni; a telepítendő növényzet feltüntetésénél meg kell nevezni (állomány jelleggel,
vagy a fontosabb fafajok megnevezésével) a tervezett növényzetet; fel kell tüntetni és meg kell határozni a tervezett burkolatok elhelyezkedését és minőségét; fel kell tüntetni és meg kell határozni a kültéri berendezési tárgyakat (pl. bútorozás, kerti világítás stb.). Látványtervek (nem kötelező tervi tartozék) tartalmazza a tervlapokat kiegészítő 3 dimenziós vizuális információkat, szemlélteti a kert évszakonkénti változását, az elhelyezésre tervezett tárgak, építmények jellegét. Tervezői költségbecslés (nem kötelező tervi tartozék) az engedélyezési szintű tájépítészeti tervdokumentációhoz kívánatos tervezői költségbecslést készíteni a létesítmény összes várható megvalósítási költségeiről; a költségbecslés a hasonló tájépítészeti létesítmény ismert költségei alapján képezhető, vagy a tájépítész a főbb építési mennyiségek (pl. a tereprendezés-, növénytelepítés-és az építmények mennyiségei) képzésével állítja elő. [MEK Díjsz] III/9.h) kertépítészeti terveket a külön jogszabályban vagy a helyi önkormányzat által rendeletben meghatározott esetekben III/9.h. kertépítészeti terv legalább M=1:500 Az adott területen hatályos HÉSZ, illetve tervezői döntés szerint nagyobb lépték is lehetséges (pl. 250, 200) Tájrendezési feladatnál egyéb szakmailag járatos léptékek alkalmazandók.
6.4.Örökségvédelmi munkarész külön jogszabályban meghatározott tartalommal. 6.5. Üzemeléstechnológiai munkarész, amely az engedélyezéshez szükséges mértékben bemutatja a létesítménybe telepítendő technológiákat.
[MEK Díjsz] III/9.g) üzemeléstechnológiai tervet a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából meghatározó, valamint az előzetes egyeztetések során az érintett szakhatóságok által – a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján – jelzett esetekben és részletezettséggel, Alapesetben az engedélyezési tervvel azonos léptékben készül. Ettől eltérés lehetséges, amennyiben a szükséges információ tartalom a megfelelő részletességgel más tervléptékben jobban bemutatható.
6.6. Környezetvédelmi munkarész, amely tartalmazza a tervezett építmény környezetre gyakorolt hatásait (levegőtisztaság-védelem, víz- és földvédelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, élővilág és természetvédelem, fényszennyezés) a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásai szerint. 6.7. Közlekedési munkarész, amely tartalmazza az építmény személy- és gépkocsiforgalmának közúthoz való csatlakozását, valamint a telken belüli közlekedési rendszerét és parkolás megoldását. Ut ca i ke rí t és t er ve Léptéke m 1:100 Külön jogszabályban (építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések) vagy a helyi önkormányzat által rendeletben meghatározott esetekben szükséges, azonban ajánlott a közműcsatlakozások és szemételszállítás
építményeinek esztétikus kialakítása érdekében. [MEK Díjsz] III/9 i) az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit, III/9.i. támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések tervei Alaprajz és nézet az engedélyezési léptéktől eltérően is készíthető. A jellemző szakasz (pl. kapu, bejárat), jellemző keresztmetszet és jellemző ismétlődő homlokzati szakasz léptéke legalább M=1:100.
Kivitelezési dokumentáció I. Általános rendelkezések 1. Építési engedélyhez kötött építési tevékenység meghatározott tartalmú és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. 2. A dokumentációt magyar nyelven kell összeállítani. 3. Az építési tevékenység kivitelezési dokumentációja az építésügyi hatósági engedélyben, az Étv. 31. § (2) bekezdésében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 252/1997 (XII.5.) Korm. rendelet (OTÉK) 50. §-ában, egyéb jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban meghatározott követelmények kielégítését bizonyító, az épület kivitelezéséhez és szakhatósági elvárásaihoz kapcsolódó elemeket meghatározó, az építési munkálatok elvégzésére vonatkozó előírásokat és részleteket tartalmazó dokumentum. 4. A kivitelezési dokumentáció az építmény megvalósításához szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. 5. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét úgy kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az ellenőrzéshez szükséges. A dokumentáció tartalmát, léptékét, kidolgozottsági szintjét a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzata tartalmazza. 6. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. 7. A kivitelezési tervdokumentációban meg kell határozni: a) az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, méretpontosságát, mennyiségét, b) a megvalósításhoz szükséges anyagok és szerkezetek teljesítmény paramétereinek meghatározását, minőségbiztosítás módját, c) a megvalósításhoz szükséges technológiai folyamatok leírását d) részletes, tételes költségvetési kiírást a technológiai folyamatok szerint csoportosítva, minden szakágra kiterjedően. II. A kivitelezési dokumentáció tartalma 1. Építészeti munkarész Az építészeti kivitelezési terv tartalmazza az építmény elhelyezését, funkcionális elrendezését, ezen belül a térbeli, alaprajzi, szintbeli és homlokzati rendszerét, valamint összehangolja és a megvalósíthatóság, gazdaságosság és összeegyeztethetőség alapján egységes keretbe foglalja a szakági kiviteli tervezés során kialakított megoldásokat, szerkezeteket, technológiákat. A terv a kivitelezéshez szükséges mértékben bemutatja az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített 1
berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, az építőmesteri, szakipari, épületasztalos, lakatos és egyéb feladatok műszaki megoldásait, az építmény épületszerkezeticsomóponti részleteit és azok megfelelőségét. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek tervrajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. 2. Tartószerkezeti munkarész A tartószerkezet (teherhordó szerkezet) olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amelynek feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erőtani vázát” alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható és az előírt rendkívüli hatások (terhek), és a geotechnikai hatások következtében állékonyságvesztés és törés, valamint a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, repedés, folyás, rezgés ne keletkezzék. A tartószerkezeti munkarész elemei: erőtani számítás, tartószerkezetek tervei, tartószerkezeti műszaki leírás, költségvetés kiírás. A tartószerkezetek tervei tartalmazzák az építmény bármely anyagú és funkciójú teherhordó szerkezetének, minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzőit, szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő rajzi és/vagy írásos meghatározásával. 3. Épületgépészeti munkarész Az épületgépészeti kivitelezési munkarész tartalmazza mindazon közmű; vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési; gázellátási, égéstermék elvezetési; fűtési, hűtési és légtechnikai terveket, melyek az épület, építmény megvalósításához szükségesek a megállapított tervezési határig. 4. Épületvillamossági munkarész Az épületvillamossági kivitelezési munkarész tartalmazza mindazon villamosenergia-ellátási, erőátviteli, világítási, mérési, vezérlési, szabályozási, gyengeáramú (informatikai, épületautomatikai, tűzjelző, hangosítási, TV, vagyonvédelmi, stb.) villámvédelmi, érintés(hiba)védelmi, földelési, zavarvédelmi, EMC villamos terveket, amelyek az építmény, épület megvalósításához szükségesek. 5. Tűzvédelmi munkarész A tűzvédelmi munkarész tartalmazza az építmény tűzvédelmi követelményeinek kielégítését, és az előírások teljesítésének módját a vonatkozó szakmai tartalmú jogszabályok, előírások és szabványok szerint. 6. Egyéb munkarészek A helyszín adottságai és a tervezett építmény jellege, funkciója további munkarészek elkészítését indokolhatják. 6.1. Belsőépítészeti munkarész, amely a kivitelezéshez szükséges mértékben bemutatja az összes belsőépítészeti elemet, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, a
2
mobil berendezési tárgyakat, a felszerelési tárgyakat, a szükséges anyagok, színek meghatározásával. 6.2. Akadálymentesítési munkarész, amely tartalmazza a követelmények meghatározását és a javasolt megoldást. 6.3. Környezet- vagy kertépítészeti munkarész, amely a kert megépítéséhez szükséges, valamennyi szakágra kiterjedően tartalmazza a részletes kertépítészeti helyszínrajzot, a tereprendezési tervet, az út- és térburkolatok terveit, növénykiültetési tervet, egyéb építmények terveit és a kapcsolódó kertépítészeti részletterveket. 6.4. Örökségvédelmi munkarész, amely műemlék esetén külön jogszabályban meghatározott tartalommal tartalmaz részletterveket. 6.5. Üzemeléstechnológia, amely a kivitelezéshez szükséges mértékig bemutatja a létesítménybe telepítendő technológiákat. 6.6. Környezetvédelmi munkarész, amely bemutatja az építkezés környezetre gyakorolt hatásait (levegőtisztaság-védelem, víz- és földvédelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, élővilág és természetvédelem, fényszennyezés), a vonatkozó szakmai tartalmú jogszabályok, előírások és szabványok szerint. 6.7. Közlekedési munkarész, amely tartalmazza az építmény személy- és gépkocsi-forgalmának közúthoz való csatlakozását, valamint a telken belüli közlekedési rendszerét és parkolás megoldását a vonatkozó szakmai tartalmú jogszabályok, előírások és szabványok szerint.
Budapest, 2012. szeptember 21.
3
