TDK DOLGOZAT
Virág Bettina BSc
2011
EURÓPAI UNIÓ NÖVEKEDÉSI STRATÉGIÁI 2020
GROWTH STRATEGIES OF THE EU TILL 2020
Kézirat lezárásnak időpontja
REZÜMÉ Virág Bettina I. évf. Pénzügy- Számvitel Európai Unió növekedési stratégiái 2020 Growth strategies of the EU till 2020 Az elmúlt évek válságos időszaka rádöbbentette az Európai Uniót, hogy működésének és versenyképességének fenntartása érdekében gazdaságpolitikáját új alapokra kell helyeznie. Az „EU 2020” nevet viselő stratégia már nem csak egy, a nemzetek felett álló társadalmi, politikai és gazdasági válságkezelési csomag, hanem a tagállamok közti hosszú távú együttműködést is elősegíti. Már a Lisszaboni Stratégia is megvalósíthatatlannak bizonyult, a kialakult válság pedig a már így is súlyos problémákat tovább mélyítette. 2009 végén a Bizottság elkezdte megvitatni az új átfogó stratégiáját, amely három pilléren nyugszik, amelyek az intelligens, a fenntartható és az inkluzív növekedés nevet kapták. Az „EU 2020” ezen három pillér égisze alatt kíván majd megoldást adni a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, az éghajlatváltozás és energia, az oktatás és a szegénység problémáira. Megvalósításában nagy szerepet szánnak az egyes nemzetállamoknak is, hiszen ezt a célrendszert az egyes tagállamok szintjén kívánják érvényre juttatni. A terjedelmi korlátokra való tekintettel a dolgozatomban azt kívánom megvizsgálni, hogy Magyarország esetében milyen lehetőségek adódnak a megvalósításra, különös tekintettel az inkluzív növekedésre. A stratégia egyik célja a munkaerőpiac modernizálása, amely a munkavállalók egyre magasabb szintű képesítését jelenti, ezzel is elősegítve a munkaerőpiaci kereslet és a kínálat közti egyensúly megteremtését. A másik fontos tényezője a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi kirekesztettségben élők
helyzetének javítása. Ezen törekvések együttes
megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa szembenézhessen az idősödő népesség és a növekvő globális verseny által előidézett problémákkal. Mindezek elérésében, az Unió figyelemmel kíséri a tagállamok gazdaságpolitikáját, a nemzetállamok közti egyensúly fenntartása érdekében. Dolgozatomban előbbi két tényezőt együttesen vizsgálom majd meg, amiben a KSH és az EUROSTAT adatait használom fel. Az SPSS 19 statisztikai programcsomag segítségével kívánom elkészíteni az elemzéseimet.
Véleményem szerint mindenki szívesen fogadná, ha ez a stratégia megvalósulna és a háztartások számára megfelelő életkörülményeket biztosítani tudnák, azonban a jövő még számos kihívást tartogat.
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS
1
I. A SZAKKÉPZETTSÉG, MINTA GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS POTENCIÁLJA
4
1.2. A magyar oktatásra vonatkozó adatok strukturált bemutatása
4
1.2. Az Európa 2020 szakképzettségre vonatkozó célkitűzései
6
1.3. A felsőoktatási rendszer magyar és nemzetközi színtéren
8
2.1.3. Diplomások számának alakulása II. AZ EU 2020 STRATÉGIA MUNKAERŐPIACI CÉLKITŰZÉSEI
17 23
2.1. A friss diplomások munkanélkülisége
27
2.2. Pályakezdő diplomások helyzete Magyarországon
30
2.3. Diplomások túlképzése, elhelyezkedése és állásesélyei részletesebben
31
2.4. Mennyiért dolgoznak a friss diplomások?
32
ÖSSZEFOGLALÁS
36
TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A kreditrendszer előnyei és hátrányai
9
ÁBRAJEGYZÉK: 1. ábra: A hallgatók létszámának alakulása az 1990-es évektől napjainkig 13 2. ábra: Az oktatás piramisa 5 3. ábra: Hallgatók száma államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés szerinti megoszlása 15 4. ábra Felsőoktatásban végzők az első és második szinten 17 5. ábra Az egyetemi és főiskolai szintű oklevelet szerzettek száma Magyarországon 19912009 között 20 6. ábra: Munkaerőpiac szerkezete 23 7. ábra: A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása 24 8. ábra: A nyilvántartott álláskeresők és foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2010-ben 28 9. ábra: A 15–64 éves népesség foglalkoztatottsági rátája, %-ban mérve 2010-ben 26
BEVEZETÉS
Az Európai Uniónak és tagállamainak válságból való kilábalására és felépülésére, az Európa 2020 nevet viselő stratégiai program az okos, fenntartható és az inkluzív gazdasági növekedés keretein belül kíván utat mutatni. Magyarország számára mindez számos szerkezeti átalakulást kíván meg mind rövid mind pedig hosszú távon, amelynek köszönhetően egy kiegyensúlyozottabb gazdasági helyzet hívható életre. Dolgozatomban azokat a tényezőket szeretném megvizsgálni, amelyek alapvetően meghatározzák az inkluzív növekedést, továbbá, hogy a magyar gazdaság mennyire áll készen egy ilyen jellegű átalakulásra. Az inkluzív gazdasági növekedés a szakképzettség, a foglalkoztatás, és a szegénység elleni küzdelem hármasára épülő stratégiai vízió, amelynek vizsgálatán keresztül szeretném feltárni Magyarország lehetőségeit. Az Európa 2020 egyik kiemelt kezdeményezése a Mozgásban az ifjúság nevet viseli, amelynek keretében az európai felsőoktatás minőségét kívánják növelni így ösztönözve a fiatalokat a különböző szakképzésekben való nagyobb arányú részvételre. Továbbá segítenék a fiatal munkavállalókat a munkaerőpiacra való belépését is. Az aktív foglalkoztatási szintet a nyugdíjkorhatár megemelésével és a gyermekgondozás körülményeinek jobb megteremtésével kívánják növelni. Egyik fontos tényezője, a 30-34 éves közötti népesség felsőfokú vagy azzal azonos értékű képzettségűek 40%-ra emelése. Az ország ezt a mutatót 30,3%-ra kívánja növelni 2020-ra, ami így is elmarad a kívánt értéktől, viszont a 18-24 éves úgynevezett korai iskolaelhagyók 10% alá való csökkentése is a kitűzött célok között szerepel. Az Európai Bizottság 400 ezer főről majdnem a kétszeresére kívánja növelni azoknak a fiatalok, oktatók és kutatók számát, akik uniós támogatást kapnak külföldön való tanuláshoz és képzésekhez. Hét év alatt a rendelkezésre álló összeg, 15,2 milliárd euró lenne, amit a Bizottság az oktatásra, képzésre és az ifjúságügyeivel foglalkozó programokra költene. A stratégia mindemellett támogatja az oktatás rendszerének a korszerűsítést, az oktatási intézmények közötti nemzetközi együttműködést. A stratégia másik célja a munkaerőpiac modernizálása, amely a munkavállalók egyre magasabb szintű képesítését jelenti, ezzel is elősegítve a munkaerőpiaci kereslet és a kínálat közti egyensúly megteremtését. Ha növelnék azon állások számát, ahol felsőfokú szakképzés szükséges, és csökkentenék azok számát, ahol nem fontos a felsőoktatás elvégzése, a munkába állás érdekében nagy tömegek fognak részt venni a felsőoktatásban.
1
A harmadik fontos tényezője a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi kirekesztettségben élők helyzetének javítása. A szegénység mindenhol jelen van, 80 millió ember éli ezzel együtt életét, ebből 19 millió gyereket éli mindezt át. Így ezáltal a stratégia egyik legfőbb célja az, hogy a szegénységi küszöb alatt élő európaiak számát 25 %-kal csökkentsék, így biztosítva ezen emberek számára a megfelelő életkörülményeket. Ezzel 20 millió ember kapna új lehetőséget egy jobb életre. E prioritás egyik kiemelkedő kezdeményezése az Új készségek és munkahelyek menetrendje nevet viseli. Másik célja a Szegénység elleni európai platform. Ezen
törekvések
együttes
megvalósítása
elengedhetetlen
ahhoz,
hogy Európa
szembenézhessen az idősödő népesség és a növekvő globális verseny által előidézett problémákkal. Mindezek elérésében, az Unió figyelemmel kíséri a tagállamok gazdaságpolitikáját, a nemzetállamok közti egyensúly fenntartása érdekében. Magyarország növelni kívánja a felsőoktatást befejező fiatal hallgatóság számát, a kihagyók arányának csökkentésével, a mérnöki és informatikai diplomások minőségi és mennyiségi számának növekedésével, úgy, hogy már a középiskolában elkezdenék a reklámozásukat. Javítani a külföldi nyelvtudási készségeket, segíteni a hátrányos helyzetű tanulókon, hogy sikeres iskolai karrieren menjenek keresztül. Ezután megvizsgálom az oktatás színvonalát. Piramisként felépítve bemutatom az általános-, középiskolába és a felsőoktatási intézményekbe járók számát. Majd az utóbbit részletesebben elemezve, bemutatom az államilag és költségtérítéses hallgatóknak, valamint a különböző képzésekben részt vevők számát. A diplomások számának alakulásának megvizsgálása is meghatározó országok között felmérve Magyarország helyzetét. Magyarországon 68 ezer diplomásunk van 10.030.975 főből 2009-as statisztika szerint. A QS Quacquarelli Symonds 2011-es felsőoktatási rangsorán három magyar egyetem van fent. A pályakezdő diplomások definíciója után a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásait elemzem, amiben cégvezetőket kérdeznek meg arról, hogy miért jó friss pályakezdőt alkalmazni a munkaerőpiacon. Egy 2008. júliusi sajtótájékoztató szerint Tóth István János egyetemi magántanár, az intézet ügyvezető igazgatója megemlítette, hogy a kutatási eredmények szerint a diplomások 16%-kal, a diplomás pályakezdők száma 17%-kal növekedik a vállalatok munkaereje, továbbá kijelentette, hogy a vállalatok 36% kíván, friss diplomást szeretne felvenni az elkövetkező évben. A diplomások túlképzésének feltételezéséről mindenki máshogy vélekedik. Egyes szakemberek szerint túlképzés van, mások szerint csak némelyik szakterületen beszélhetünk erről. Egy 2009-2010 elnevezésű kutatási program által 2
felmérték a diplomások pályakövetését. Ezáltal feltérképezhetjük a munkába állási idejét és esélyeit is. A diplomások 40%-a belépett a munkaerőpiacra oklevele átvételékor. 53,5%-nak pedig a diplomaszerzés után sikerült mindez. Átlagosan 3,56 hónapot töltöttek el álláskereséssel a diplomázás után, ez idő után kaptak munkát. Továbbá az átlagos havi keresletük 135 ezer forint, ami a KSH nemzetgazdasági szintjével megfelelő. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009-es meghatározása szerint átlagosan bruttó 273 ezer forintot keresnek a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ez 351 ezer forintot jelentett a versenyszférában. A pályakezdő diplomás átlagosan bruttó 213 ezer forint bért kaphat, ami 22%-os növekedést jelent, vagyis 45 ezer forinttal emelkedhet a fizetése a két év alatt. A diplomások fizetésének különbsége adódhat több okból is. Például az országon belüli elhelyezkedés munka szempontjából, vagy a külföldi vállalatokban való elhelyezkedésről, ami Magyarországon van. Különbséget jelent a vállalat mérete is, magasabb fizetést kapnak, azok akik, magasabb létszámú vállalathoz áll be munkát vállalni. A következő témaköröm a munkanélküliség. Elsőként ismertetem a definícióját. Megvizsgálom a 15-64 éves kor közötti népességet gazdaságilag aktív és inaktív szempontból diagram segítségével a 2007-2010-es évig terjedő statisztikával. Bemutatom a friss diplomások helyzetét a munkaerőpiacon. A 2010. novemberi statisztika szerint 53 ezres volt azon álláskeresők száma, akik BA rendszerben végeztek. Ezt követően a nyilvántartott álláskeresőket és a foglalkoztatottak számát elemzem a legmagasabb elvégzett iskola szerint. 1
1
http://mek.oszk.hu/09800/09870/09870.pdf
3
I.
A SZAKKÉPZETTSÉG, MINT A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS POTENCIÁLJA
Az első téma, amit megvizsgálok, az oktatás, különös tekintettel a magyar felsőoktatás alakulására az Európa 2020-as stratégia tükrében. A hallgatók számának alakulása az 1990-es évektől napjainkig megmutatja, hogy miként kapott egyre nagyobb hangsúlyt a felsőoktatás elvégzése. A 108 ezres hallgatói létszám növekedése a 2005/2006-os évfolyamig, érte el a csúcsát 425 ezer fővel.2 Ezt követően, egészen napjainkig folyamatosan csökkenő tendencia jellemezte a felsőoktatásunkat. Ennek okát a későbbiekben részletesebben elemzem majd. A felsőoktatás rendszeréről levont következtetéseimet pedig SWOT analízis segítségével is alá kívánom támasztani, amelyben a feldolgozott szakirodalmon túl saját véleményemet is megfogalmazom.
1.2. A magyar oktatásra vonatkozó adatok strukturált bemutatása A következőben megvizsgálom az iskolák és tanulóinak a számát, majd a legmagasabb iskolai végzettségi szerint elemzem ezt, nemek szerinti bontásban.
2
http://db.okm.gov.hu/statisztika/fs09_fm/
4
Felsőoktatás
Középiskola
Általánosiskola
1. ábra: Az oktatás piramisa Forrás: Saját szerkesztés A 2010/2011. tanévben 673 ezer gyerek és tanuló járt óvodába és nappali rendszerű oktatásban. 241 ezer nappali tagozatos hallgató tanul felsőoktatásban a 361 ezer közül. Óvodába 338 ezer gyerek jár, ami közel 10 ezer fővel haladja meg az előző évi értéket. Ebben a tanévben 757 ezer tanuló jár nappali rendszerű általános iskolába, ami 17 ezer fővel kevesebb az előző évinél. A pedagógusok száma 0,7 ezer fővel csökkent, így a létszámuk a 2010/2011 tanévben 74 ezer fő volt. Egy tanárra eső átlagos tanulói létszám pedig elérte a 10,3. 139 ezren tanulnak szakiskolában, 199 ezren gimnáziumokban, 240 ezren szakközépiskolában. Tehát ez azt jelenti, hogy a tanulók 24,1%-a szakiskolába, 34,4%-a gimnáziumokba és 41,6%-a szakközépiskolákba tanult. Ebben a tanévben 0,6%kal kevesebb azon tanulók száma, akik középiskolákban tanulnak. Viszont ez nem arányosan csökkent, mivel amíg a szakközépiskolákban és gimnáziumokban kevesebben tanulnak, addig a szakiskolákban magasabb lett a tanulók átlagos létszáma. 84 ezer ember jár középfokú felnőttoktatásra, ez a létszám az előző évinél 8 ezerrel magasabb. 361 ezer ember jár a 2010/2011-es tanévben a 69 felsőoktatási intézmény közül. 241 ezren járnak nappali képzésre és 120 ezer fő pedig esti, levelező tagozaton és távoktatásban vesz
5
részt.3Mint ahogy pár oldallal ezelőtt bemutattam a hallgatók száma folyamatosan csökken 2006 óta. Az előző tanévhez képest 9 ezer fővel, azaz 2,4%-kal kevesebb a felsőoktatási intézménybe járók száma. 2005/06-os tanévtől a 2010/11 –es tanévig összesen 63 ezerrel csökkent a hallgatók száma. Legmarkánsabb csökkenés az esti tagozaton tanulók körében történt, 14,5%-kal, míg ezt követi a távoktatásban résztvevők arányának a csökkenése 10,3%-kal.4
1.2. Az Európa 2020 szakképzettségre vonatkozó célkitűzései Az EU két különböző területekre meghatározott célkitűzéseinek egyik fontos tényezője, a 30-34 éves közötti népesség felsőfokú vagy azzal azonos értékű képzettségűek számának 40%-ra történő emelése 2020-ra, a 2008-as 31,1%-hoz képest. A másik prioritást képzésben, oktatásban nem részt vevő, csak középfokú iskolai végzettséggel rendelkező 18-24 éves fiatalok, azaz az úgynevezett korai iskolaelhagyók arányának csökkentése (számuk 2020-ra kevesebb legyen, mint 10%) kapja. Az korai iskola elhagyók aránya a 18-24 éves népesség között 2010-ben 10,5 % volt. A hátrányos helyzetű tankötelesek száma növekvő mértéket mutat. A korai iskola elhagyók okai összetettek: a szegénység, a kulturális és egészségüggyel kapcsolatos hátrányok, foglalkoztatás és lakásproblémák. A javulás érdekében iskolai támogatásokkal, a minőség növekvő színvonalával, szakmai képzések beindítása, továbbá az ösztöndíjak mellet a kormány szándékozik javítani a hallgatóság számán. A 2020-as 30-34 év közötti népességet, a mostani 18-24 éves fiatalság teszi ki, így a stratégiai program alapján őket tekinthetjük egy olyan célcsoportnak, ami majd a 2020-as statisztikában lesz meghatározó. Mivel ez a célcsoport már elkezdte a felsőfokú tanulmányait, vagy az azzal egyenértékű képzésben vesz részt, így az ő szempontjukból az a fontos, hogy azt sikeresen el is végezzék. Az olyan fiatalok, akik nem folytatták tanulmányaikat, őket ösztönözni kell arra, hogy az ilyen képzésekben részt vegyenek. 5 Magyarországon a 30-34 évesek közötti felsőfokú vagy azzal egyenértékű képzettségűek aránya 2009-ben 23,9%, 2010-ben 25,7% volt, ami az EU 2009-es 32,3% átlaghoz képest, igen alacsony. Az ország ezt a mutatót 30,3%-ra kívánja növelni 2020-ra, 3
http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/oktatasi-statisztikak/gyorstajekoztato-tanev-eleji-adatgyujtes-2010-2011 http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/stat_gyorstaj_kozokt_101210.pdf 5 http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nrp/nrp_hungary_en.pdf 4
6
ami így is eléggé elmarad a kívánt értéktől. Viszont a 18-24 éves ún. korai iskolaelhagyók 10% alá való csökkentése Magyarországon is meghatározott cél. 6 Magyarország növelni kívánja a felsőoktatást befejező fiatal hallgatóság számát, a kihagyók arányának csökkentésével, a mérnöki és informatikai diplomások minőségi és mennyiségi számának növekedésével, úgy, hogy már a középiskolában elkezdenék az ezeknek az ösztönzését. Javítani a külföldi nyelvtudási készségeket, segíteni a hátrányos helyzetű tanulókon, hogy sikeres iskolai karrieren menjenek keresztül. 7 A későbbi tervekben szerepel továbbá, hogy javítsák a mobilitáshoz, az egyetemhez és a kutatáshoz tartozó uniós programokat is. ennek célja az, hogy a felsőoktatás minőségének javításával jobb eredményeket érhessenek el a hallgatók el a nemzetközi színtéren is. Ahhoz, hogy az ifjúsági munkanélküliségi rátát csökkentsék, olyan programokat hoznak létre, amely a könnyebb munkába állást segítené, továbbá szakmai gyakorlatokkal vagy egyéb munkához kötődő tapasztalatszerzéssel részt tudjanak venni azután a munkaerőpiacon. pl.: EURES-állás, amely az EU-ban ösztönözve nyújt lehetőséget munkaszerzésre.8 Ahhoz, hogy a munkaerőpiac igényei kielégítőek legyenek és a szegénység ne legyen jelen az életünkben, fontos az oktatás és képzettség fejlesztése. Az EU 2020-ig tartó időszakra a költségvetésből nagy összeget fordítana mindezekre. Az Európai Bizottság 400 ezer főről majdnem a kétszeresére kívánja növelni azoknak a fiatalok, oktatók és kutatók számát, akik uniós támogatást kapnak külföldön való tanuláshoz és képzésekhez. Új munkalehetőségek megteremtését kívánják elérni olyan ágazatokban, amely a kreatív iparágakban történő beruházással érhetik el és ezzel az Unió GDP 4,5%-át és a foglalkoztatás 3,8%-át képviseli. Fontos, hogy minél több ember kimenjen külföldre tanulni, munkába állni, vagy esetleg önkéntes feladatot ellátni, tapasztalatokat szerez, és a készségeiket fejleszthetik ez által. Hét év alatt a rendelkezésre álló összeg, 15,2 milliárd euró lenne, amit a Bizottság az oktatásra, képzésre és az ifjúságügyeivel foglalkozó programra költene. A stratégia támogatja még az oktatásokra és képzésekre fordított ösztöndíjak növelése mellett az oktatás rendszerének a korszerűsítést, a nemzetközi együttműködést az oktatási intézmények között. A Kreatív Európa nevű program, 1,6 milliárd euró támogatásban részesülne a költségvetésből. A fő cél, hogy fejlesszék azokat a nemzetközi szinten jelenlévő szervezeteket és vállalkozásokat, amelyek képesek a
6
http://www.kormany.hu/download/3/64/10000/ENIT.pdf http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nrp/nrp_hungary_en.pdf 8 http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf 7
7
kultúrához és a nyelvhez kötődő tevékenységeket magasabb színvonalra emelni. 80 milliárd eurót kapna a költségvetésből Horizon 2020-as kutatási és innovációs stratégia is. Ennek elsődleges célja az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (ETI) és a Marie Curie program támogatása, amellyel a kutatói szakismeretet, a képzést és a karriert kívánnák fejleszteni. E célok elősegítik Európát a globális versenyképessége növelése és az elkövetkezendő évek sikeres munkahelyteremtése és a gondolkodás kreativitása érdekében. 9
1.3. A felsőoktatási rendszer magyar és nemzetközi színtéren A kredit a hétköznapi nyelvben elismerést jelent. A kreditrendszert elsőként az Amerikai Egyesült Államokban a Harvard Egyetemen került bevezetésre 1892-ben a tanulmányok mérésére. Létrejöttének az oka a szabad tantárgyválasztás elterjedése volt. Ezt a rendszert alkalmazzák a nyugat-európai országok is, azonban az amerikai gyakorlattól eltérően. Ezt a kreditátváltási rendszert ECTS (European Credit Transfer System) néven ismerhetjük. A közép-kelet európai demokrácia változásában lévő felsőoktatások folyamataira is hatással van. Ez a kreditrendszer segíti a hallgatóknak a felsőoktatási intézményekben, képzésekben való átjárást. Az ECTS Amerikában egyenlő a CEU-val. Az amerikai kredit erősebbnek számít, de kevesebb kreditet kell szerezni a következő szint eléréséhez. (Sorosy- online forrás) Ez a rendszer ugyanakkor segíti a hallgatókat a felsőoktatási intézmények és a képzési rendszerek közötti rugalmasabb átjárásban. Azáltal, hogy Magyarország is átvette az angolszászi formát, a bolognai rendszer bevezetésével, megszüntették az egyetemek és főiskolák független rendszerét. Kialakult a három éves Bachelor és a két éves Master képzés. Tehát, az alapképzés (Bachelor) elvégzését követően, ha a hallgatók folytatni szeretnék a tanulmányaikat, két éves Master képzésre járhatnak. Ennek a rendszernek nagy előnye, hogy három év elteltével a hallgatók nagyobb eséllyel léphetnek ki a munkaerőpiacra. A kreditrendszer főbb előnyeit és hátrányait az 1. táblázat foglalja össze.
9
http://kitekinto.hu/europa/2011/08/03/igy_teremtenenek_uj_munkahelyeket
8
A kreditrendszer előnyei és hátrányai 1. táblázat Előnyök: -
Hátrányok:
könnyebb átjutás biztosítása képzési
-
magas képzési költség
szintek, szakok és intézmények között
-
a hallgató a kurzus elégtelen teljesítése
a megszerzett szakképzettség elismerése
esetén újra elvégezheti az adott tárgyhoz
országosan és nemzetközileg egyaránt
tartozó kurzust, így alacsony a motiváció
a hallgató szabadon választhat a haladási
a tanulók körében
ütemtervéről,
a
szakképzettséghez
vezető útvonaláról -
versenyhelyzet fokozódása oktatók és intézmények között
-
a megszerzett szakképzettség elismerése országosan és nemzetközileg egyaránt
Forrás: Saját szerkesztés http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/szam10/sorosy10.html alapján A kreditrendszer Európában 33 országhoz hasonlóan, 2003 szeptemberétől Magyarország is angolszász formában működik. (Országos Kredittanács Irodája- online forrás) Így mi is nemzetközivé váltunk az oktatás színterén. A magyar hallgatók a többi európai országhoz hasonló tudással és lehetőséggel léphetnek ki a nemzetközi munkaerőpiacra az egyetem elvégzését követően. Amint már korábban említettem a bolognai rendszer aláírásával megszűntették a főiskolák és az egyetemek független rendszerét, így egy egymásra épülő három szint új rendszert alkot a felsőoktatásban. Így a diákok három éves felsőfokú alapképzésen tanulhatnak az érettségi után, ami egyenlő a Bachelor fokozat oklevelével (BSc, BA). Ez után a hallgatók eldönthetik, hogy belépnek-e a munkaerőpiacra, vagy esetleg folytatják a tanulmányaikat mesterképzésen további két évig, amely a rendszer második szintjét jelenti. A mesterfokozat (MSc, MA) jelenleg az egyetemi diplomával egyenértékű képesítést ad. Akik ezután is folytatni kívánják a tanulmányaikat, vagyis a harmadik szintre szeretnének lépni, ők megszerezhetik a doktori fokozatot (PhD). A három képzés egymásra épülésével könnyebben átjárhatóvá válik a
9
felsőoktatás. A munkába állás ideje előbbre kerül, így a három éves képzés után már bárki kiléphet a munkaerőpiacra, nem feltétlenül válik szükségessé az öt évig tartó tanulás. A hallgatónak félévente 30 kreditet kell összegyűjteni, tanulmányainak sikeres befejezése érdekében. A három éves képzés során összegyűjtött 180 kredit megfelel a Bachelor fokozatnak, a 180 és 240 közötti kredit pedig a Master fokozatának feleltethető meg. Az államilag támogatott hallgatók legtöbbjének elég 2,5-ös átlagot kell elérni ahhoz, hogy a félév sikeresen teljesítettnek minősüljön. Ha az átlaga ettől alacsonyabb, az új rendelkezések értelmében átkerül költségtérítéses képzésre. Viszont ez fordítva nem ilyen egyszerű. Aki át szeretne jutni államilag támogatott képzésre, legalább a 4-es tanulmányi átlaggal kell rendelkeznie az adott félévben ahhoz, hogy ez sikeres legyen. 10 A Bachelor képzés lényege a gyakorlaton van. Amit itt megtanulnak a hallgatók, arról várhatóan a munkaerőpiacon is sikeresen tudnak majd számot adni. Ehhez szükségesek a szakmai gyakorlatok, amiből véleményem szerint előnyös lenne több alkalom és lehetőség biztosítása. Azonban az elmúlt gazdasági és pénzügyi válság hatására, kevés olyan vállalat van az országban és Európa szerte, amelyekkel összhangban az egyetemek ezt lehetővé tudnák tenni a hallgatóik számára. Az ezt követő két éves tanulmányok során, a Master képzésen pedig több elméleti órán van a hangsúly, amely a mélyebb tudás elsajátítását lenne hivatott szolgálni. (FISZ- online forrás) A kreditrendszer és a képzések ismertetése után, szeretném összegezni és bemutatni a felsőoktatás jelenlegi erősségeit, gyengeségeit, és jövőbeli lehetőségeit és veszélyeit. Elemzésem SWOT analízis segítségével készül el, amelyben az EU 2020-as stratégia célkitűzéseit kívánom összehasonlítani Magyarország és az Európai Unió dimenziójában.
10
http://kitekinto.hu/europa/2011/08/03/igy_teremtenenek_uj_munkahelyeket
10
-
Erősség A jogi háttér stabilnak mondható Információs rendszerek fejlettsége Jó infrastrukturális háttér a közép-európai összehasonlításban Fejlettség az innovációs kreativitásban Oktatók magas és végzettek jó átlagszínvonala Fejlesztések jelentősége a WB és az EU által Elméleti képzés erős K+F nemzetközileg és hazai szinten
-
Gyengeség Tisztázatlan az állam hatásköre Gyengül a közoktatás követelményrendszere Külföldi intézményekkel való kapcsolattartás alacsony, gyakorlati képzés színvonala alacsony Egyenlőtlen a hallgatók és oktatók aránya Elavultak a tanulásszervezési technikák Nincs megfelelő egyensúly a hallgatók jogai és kötelezettségei között Nincs megfelelő kapcsolat a felsőoktatás a munkaerőpiac között
- A felsőoktatásban részt vevők magas - Csökken az oktatás színvonala tapasztalatra, tudásra tesznek szert - A költségtérítéses képzésekben részt - Magasabb pozíciókra lépés a vevő hallgatók költség ráfordításai munkaerőpiacon magasak - Magas a diplomások száma Lehetőség - A GDP folyamatos növekedése hazánkban - Új lehetőségek kutatók/oktatók szempontjából és új technológiák az oktatásban - Intézmények közötti átjárhatóság - Tanulás élethosszig - Felsőfokú képzés tömegesedése - Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése - Külföldön szerzett tapasztalat és szakmai gyakorlatok
Veszélyek - Minőségbiztosítási rendszer csökkenése - Nehezen megoldható az oktatók és kutatók utánpótlása - Demográfiai hullámvölgy - EU forrásokért való verseny - Gyors változások a képzési igényekben - Minőségre törekvés növekedése - Nehéz a munkaerőpiacra való belépés - Magas a felsőoktatási intézményekben végzetteknek a száma
2. ábra: A magyar és az uniós felsőoktatás SWOT analízise Forrás: Saját szerkesztés az Expanzió Humán Tanácsadó [2011] és A magyar felsőoktatás SWOT analízise (http://www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/01swotmelleklet.pdf) alapján
11
A továbbiakban megvizsgálom majd a tanulók legmagasabb iskolai végzettség szerinti elhelyezkedését, kiemelt figyelmet fordítva a diplomások elhelyezkedésére, és hallgatók számának alakulására. A hazai oktatók tudásának színvonala magas, viszont az elmúlt években az utánpótlás száma igen alacsonyra tehető. Egyre nehezebb új kutatókat és oktatók találni, mivel a verseny szektorban magasabb fizetést kapnak, így inkább azt választják, de az elöregedő társadalom is egyre súlyosabb problémákat generál az oktatás színterén is. A diplomások számának elmúlt években tapasztalható növekedése a tömegesedéshez vezetett, így néhány szempontból a felsőoktatás minősége csökkent, például a munkaerőpiacon kialakult strukturális munkanélküliség is a tömegképzésre vezethető vissza. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Egy bizonyos szakmából manapság már nagyon sok ember szerez diplomát, így közülük néhányra már nincs szükség a szakmájának megfelelő munkaerőpiacon. A másik példám pedig, hogy sok diplomás kerül ki a munkapiacra, ahol a vállalatok már többet várnak a diploma felmutatásánál, még magasabb szakképzettséget, többlettudást (például külföldi tapasztalatokat, nyelvtudást). Annak érdekében, hogy a diplomások tapasztalatának és tudásának jó színvonala legyen, véleményem szerint csökkenteni kellene a képzésben részt vevők számát, így csak a magasabb tudással rendelkezők járhatnának a felsőoktatási intézményekbe. Ennek egyik alapkövetelménye az emelt szintű érettségi vagy a nyelvvizsga lenne. Továbbá a fizető felnőtt diplomásoknak a számát növelnék, így azok a tanulók, akik nem nyernek sikeres felvételt a felsőoktatásba 18-25 év között, helyükre belépnének azok a felnőttek, akik fizetni tudnak a képzésekért. A munkáltatóknak egyre magasabbak a követelményei, amellyel a felsőoktatásnak lépést kell tartania. A diploma mellett egyre inkább felértékelődnek a szakmai gyakorlatoknak a külföldi tapasztalatok és gyakorlatok. Ezért végül, de nem utolsó sorba a magas színvonalért a felsőoktatási intézmények és nemzetközi vállalatok közötti kapcsolattartást is javítani kéne (ebben jelentős szerepet játszik az ERASMUS és a LEONARDO program). A szakirodalmak szerint a jövőben várhatólag csökkeni fog a felsőoktatási intézménybe elsőként belépők száma a demográfiai hullámvölgy és külső tényezők hatására. Mivel új korcsoportokat akarnak bevonni az oktatásba, az egész életen áttartó tanulásnak köszönhetően az érettségi után a felsőoktatásba jelentkezők száma várhatólag csökkenni fog.
12
Fő 450 000
Hallgatók létszámának alakulása az 1990-es évektől 421 520 416 348 424 161 397 704 381 560 370 331 409 075 381 033 327 289 361 347 349 301
400 000 350 000 300 000 250 000
279 397305 702 215 115 254 693
200 000
169 940 195 586 125 874 150 000 108 376 144 560 100 000 114 690 50 000 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10 2010/11
0
Tanév
3. ábra: A hallgatók létszámának alakulása az 1990-es évektől napjainkig Forrás: Saját szerkesztés a Felsőoktatási statisztikai adatok 2009 http://db.okm.gov.hu/statisztika/fs09_fm/ 1.1 és 2.1 pontja valamint Gyorsjelentés a 2010/2011 tanév felsőoktatási előzetes statisztikai adataiból http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/stat_gyorstaj_felsoo_101210.pdf alapján
Magyarországon a felsőoktatást sok tényező befolyásolja egyszerre, a válság hatása, más országokkal szembeni verseny, a tanulók célkitűzéseinek a változása és a munkaerőpiacra való bejutás feltételeinek módosulása. Manapság már folyamatos verseny folyik a különböző felsőoktatási intézményekben a hallgatókért. Az 1990-es évektől folyamatos növekedés vette kezdetét egészen a 2005/06-os tanévig, 108 ezer főről 424 ezer főre nőtt a hallgatók létszáma. Az ezt követő tanéveket megfigyelve, lassan csökken a felsőoktatásban tanultaknak a száma. A 2010/11-es tanévre már csak 361 ezer fő vesz részt felsőoktatási intézményekben hallgatóként. Tehát több mint 60 ezer hallgatóval kevesebben tanulnak ilyen intézményekben. Mivel a hallgatói létszám folyamatosan nőtt, de ezzel szemben az oktatók száma nem nőtt arányosan, és a fenntartói költség ráfordítás sem nőtt, így a felsőoktatás színvonala is hanyatlott. Ez köszönhető annak is, hogy az elmúlt években felsőoktatási intézményekbe úgy is be lehetett jutni, hogy kevesebbet teljesítettek a
13
tanulók vagy éppen könnyebben megszerezhették a hallgatók a diplomát. Magas a különbség az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésre felvetteknek az érettségi pontszáma, akár 200 pont is lehet a különbség, ami azt jelenti, hogy magas a tudásbeli különbség. Ahhoz, hogy ez változzon, és minőségi képzés legyen érvénybe, már intézkedéseket is tettek, némelyik szakra már csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni. A 2011/12-es tanévben és az utána következő években is folyamatosan csökkeni fog azoknak a száma, akik felsőoktatási intézményekbe jelentkeznek vagy éppenséggel hallgatói viszonyuk van. Az is meglehetősen rontja a helyzetet, hogy 70 felsőoktatási intézmény van Magyarországon, amit nem képes ellátni az ország és mindet fenntartani.11
11
http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=342&page=0
14
Az államilag támogatott és költségtérítéses hallgatók száma is jelentősen változott az elmúlt évek során. Az alábbi diagram segítségével kívánom szemléltetni a változás mértékét.
Hallgatók száma államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés szerinti megoszlása ezer fő
250 200
190
184
150 100
218
216
206
197
202
207
212 197
136
213
211 185
169
156
Államilag támogatott Költségtérítéses
tanév
4. ábra: Hallgatók száma államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés szerinti megoszlása Forrás: Saját szerkesztés http://db.okm.gov.hu/statisztika/fs09_fm/ alapján
Mint ahogy az ábrámon is látszik az államilag támogatott képzésesben részt vevő hallgatók száma magasabb a költségtérítésesekhez képest. 2000/01-es tanév óta a 190 ezer főről 213-ra nőtt a létszám. 2006/07-es tanévtől ez a létszám csökkenő tendenciát mutat, habár a 2009/2010-es tanévben ismét magasabb a létszámuk. A költségtérítéses képzésű hallgatók száma is folyamatosan nőtt 2005/06-es tanévig, 136 ezer főről 207 ezer főre nőtt. Ezután viszont folyamatosan csökkent a létszámuk, a tavalyi tanévben már csak 156 ezer fő volt költségtérítéses képzésen.
12
Habár ez a létszám folyamatosan csökken, az
állam mégis az államilag támogatott hallgatói létszám csökkentését tervezi, és ezáltal a költségtérítéses hallgatók létszámát csökkenteni. A tényleges megvalósulásra majd csak a jövőben kerül sor, ezért ennek a döntésnek a hatásait csak nehezen lehet megjósolni. A 2009/2010-es és 2010/2011-es tanévet megvizsgálva a következőket mondhatom el: A 2009-es tanévben 18,5 ezer ember vett részt felsőfokú képzésben, a következő évben ez 20,4 ezer főre nőtt. A főiskolai szintű képzés 24,9 ezer főről 13,3 ezer főre, az egyetemi 12
http://db.okm.gov.hu/statisztika/fs09_fm/
15
szintű képzés pedig 38,2 ezerről 18,6 ezer főre csökkent. Viszont az alapképzésen tanuló hallgatók száma 4 ezerrel nőtt, a 2009/10-es tanévi 220 ezerről. A mesterképzés szintén jelentősen növekedett, a létszám 19,3 ezer főről 31,5 ezer főre nőtt meg. Osztatlan képzésben az idei tanévben 30,3 ezer hallgató vesz részt, ami 5 ezer fős növekedést jelent. A PHD, ill. DLA képzésen 2009/10-es tanévben 6,8 ezer hallgató vett részt, ami az idei tanévre 7,1 ezer főre nőtt meg.
13
Ennek következtében elmondhatjuk, hogy jelentős
változások mentek végbe egyes képzésekre való részvételében. A mesterképzésen történt a legkiemelkedőbb növekedés 12,2 ezer fővel. Viszont a főiskolai szintű képzésen 11,6 ezer fővel, egyetemi szintű képzésen pedig 19,6 ezer fővel kevesebb hallgató vett részt a következő tanévben. Ezeknek a mutatóknak növekedést kellene mutatniuk annak érdekében, hogy újra elérhesse a maximumát a hallgatói létszámban és az EU tagállamai értékeihez közeledjünk. Következőként összehasonlítom a harmadfokú végzettségűeket, azaz a diplomásokat, az ISCED - Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere - szerint. Az adatok 2008-as évből származnak.
13
http://db.okm.gov.hu/statisztika/fs09_fm/
16
2.1.3. Diplomások számának alakulása A felsőoktatás első szintje (nem feltétlenül tudományos fokozat) BSc, MSc, osztatlan képzés illetve BA, MA, aminek a tanulmányi ideje 3-4 év+ 1-2 év, vagy 5-6 év, a második szintje jelenti a haladó tudományos minősítést megszerzését, vagyis a PhD, DLA, aminek a tanulmányi ideje 3 év 14
0 Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark
200000
Fő 400000
57803 96207 48920 466196 57834 310452
Spain
628089
Országok
France Italy
226012
Cyprus Hungary
4522
Malta
2844
Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden
800000
99102
Germany Ireland
600000
68158 93746 52157 574972 76567 310886 18103 75364 43009 59320 674411
United Kingdom
5. ábra: Az felsőoktatásban végzők számának alakulása Európában Forrás: Saját szerkesztés a http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=educ_grad4&lang=en alapján
14
http://www.epito.bme.hu/met/dolgozok/feltoltesek/ili/mernokepzes_bolognai_modra6.pdf
17
A fenti ábra alapján nagyságrendi változás vehető észre a különböző országok között. A legtöbben az Egyesült Királyságban szereztek diplomát, 61.595.091 lakosból 674 ezer fő. A második kiemelkedően magas értéket Franciaország érte el, 64.369.050 lakosból 628 ezer fővel. Az École des Mines de Paris felsőoktatási intzémények rangsora. Annál magasabb pontot kap az a felsőoktatási intézmény, minél több csúcsvezető található meg a régi diákjai közül. Ennek a segítségével az első harminc legjobb főiskola szempontjából országonként: Franciaország- negyedikként szerepel a listán a HEC Paris, hetedikként az Ecole Polytechnique, kilencedikként az ENA, tizenhetedikként a Sciences Po Paris, huszonegyedikként az INSEAD és a MINES ParisTech áll. Így elmondhatjuk azt, hogy a felsőoktatási intézményei világ színvonalúak. Az Egyesült Királyságnak két felsőoktatási intézménye is szerepel az első 30-ban. A University of Oxford az ötödik helyen áll, a University of Nottingham pedig a tizenharmadik helyen áll. 15 Az ábra szerint a harmadik Lengyelország, ahol 38.135.876 lakosból 574 ezer diplomázott le. Törökországban a Lengyelországi adathoz képest 86 ezer hallgatóval kevesebb végzett a felsőoktatásban, azaz 488 ezer fő. Németországban egy kissé alacsony értéket tudunk leolvasni, itt 466 ezer fő végzett 2009-ban a 82.002.356 fős németországi népességből. Meglepő adat, hogy Németországban többen élnek az eddig elemzett országok közül és mégis csak az ötödik helyen áll. Utána szintén a figyelmet felkeltő értéket olvashatunk le. Romániában elég magas a felsőoktatásban végzettek száma. 310 ezer ember diplomás Romániában a 21.498.616 főből. A sor Spanyolországgal folytatódik, 310 ezer diplomás a 45.828.172 népességéből. A következő Olaszország, ahol 60.045.068 emberből 226 ezer embernek sikerült diplomát szereznie. Az Univ Bocconi a fent említett prominens listán az előkelő harmincadik helyet foglalja el. Belgium 99 ezer fővel büszkélkedhet a felsőoktatásban végzettek közül az 10.753.080 fős lakosságából. Csehországban 96 ezer fővel a 10.467.542-ből. Nagyságrendi sorrendben Hollandia következik 93 ezer fővel a 16.485.787-ből majd Portugália 76 ezerrel a 10.617.576-ből. Szlovákia elég magas értéket mutat Portugáliához képest, 75 ezer ember végzett első és/ vagy másod szintű képzésen és szinte dupla annyian élnek ott, mint az 5.412.254 lakosú Szlovákiában. Ezt követi Svájc, ami ugyan nem uniós tag, 68 ezerrel, majd ezután Magyarország következik, 68 ezer diplomással 10.030.975 lakosból 2009-as statisztika szerint. A QS Quacquarelli Symonds 2011-es felsőoktatási rangsorán magyar egyetem is szerepel. Ez a két egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A CEU filozófiai listájának, 15
http://www.mines-paristech.fr/Actualites/PR/Ranking2011FR-Fortune2010.pdf
18
amely statisztikájának kialakításánál figyelembe veszik a munkáltatói véleményeket, hallgatók és az oktatók számának arányát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem földtudományi rangsorán, a 101-150. helyén szerepel, míg a Szegedi Tudományegyetem vegyészmérnöki rangsorán a 101-150. valamint a 151-200. helyen áll.1617 Ezt követi Svédország 59 ezer fővel a 9.256.347-ből. Bulgáriában 57 ezren diplomáztak le a 2009-es évben a 7.606.551-ből. Ezt követően Ausztria 52 ezer diplomással rendelkezik a 8.355.260 főből. Az osztrákok is szerepelnek az École des Mines de Paris felsőoktatási rangsorán, ahol huszonegyedikként a bécsi székhelyű Wirtschafts Universitat Wien felsőoktatási intézmény áll. Esést mutat Dánia a 48 ezer fős diplomással az 5.511.451. Ezt követi Finnország 43 ezer fővel az 5.326.314-ből. Szlovéniában 18 ezren kaptak oklevelet a 2.032.362-ből, Cipruson 4522-en a 796.875-ből és végül Málta 2844 fővel a 413.609ből helyezkedik el a statisztikám a legalsó pontján.18 Ezek a statisztikák világosan megmutatják különböző országok felsőoktatási színvonalát, azt, hogy egy adott ország és az ottani népesség mennyire szeretne diplomával rendelkezni. Megmutatja az egyes országok fejlődési perspektíváit 2020-ig. Azonban szükséges kihangsúlyozni, hogy a statisztikai elemzésemet a diplomások száma szerint csökkenő mértékben végeztem el, így a különbségeket csak a népesség és diplomások számának arányából következtethettem ki.
16
http://eduline.hu/felsooktatas/2011/6/23/20110622_felsooktatas_rangsor_magyar_egyetem http://eduline.hu/felsooktatas/2011/5/25/20110524_qs_felsooktatasi_rangsor_magyar_egyetem 18 http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=educ_grad4&lang=en 17
19
A következő ábrám bemutatja, hogy 1991-2009-ig hogyan alakult az oklevelesek száma Magyarországon. Egyetemi és főiskolai szintű oklevelet, valamint alap-, ill. mesterfokozatot szerzettek száma Magyarországon 70 000 60 000
Fő
50 000 40 000 30 000 20 000
36 790 23 648 23 615
42 351
47 536
52 812
57 162
51 458 53 301
26 237
10 000 1991
1993
1995
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
Év
6. ábra Az egyetemi és főiskolai szintű oklevelet szerzettek száma Magyarországon 1991-2009 között Forrás: Saját szerkesztés http://db.okm.gov.hu/statisztika/fs09_fm/ 1.1 pontja alapján
A diagram alapján az oklevelet szerzettek számában egy fokozatos növekedés figyelhető meg. 1991 és 1995 között az oklevelesek száma lassan nőtt, bár az 1993-as évben 33-mal kevesebben végeztek, de az azt követő években hírtelen növekvő tendenciát mutatott, így 1997-re már 36 ezer egyetemi és főiskolai szintű oklevelet, valamint alap-illetve mesterfokozatot adtak át Magyarországon. 2005-ig folyamatosan nő, körülbelül 5 ezer fővel az oklevelet szerzettek száma. A 2007-es évben viszont ez a növekedés visszaesett a 2002-es év adatára, ahol 50 ezren szereztek oklevelet. Ezután ismét egy kisebb fellendülés vette kezdetét, így a 2009-es évben 2003-hoz hasonlító statisztikát kapunk, 53 ezer fő azon emberek száma, akik felsőoktatási intézményekben végeztek. Valószínűleg ez az azt követő években is folyamatosan növekedni fog, néhány évben biztos tapasztalunk majd visszaesést, de remélhetőleg nem drasztikus módon.
20
A szakértők a demográfiai problémákra az a javaslatot tették, hogy a diplomát meg kelljen újítani 10-15 év után. Cél az a felsőoktatásban, hogy a 18-25 éves közöttiek létszámának a csökkenését helyettesítsék a beáramló fizető felnőttek. A munkaerőpiac igényeinek folyamatos növekedése következtében egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felsőoktatási-politikára is, amely a felsőoktatási intézmények és képzések között az átjárhatóságnak rugalmasságában testesedne ki. Mindez egy minőségi díjjal, vagy egy a hallgatók által elindított kompetencia programmal vagy különböző menedzsment, programigazgatók, szakfelelősök szerepének az erősítésével alakítható ki. Továbbá olyan fejlesztéseket és ösztönzéseket lenne célszerű alkalmazni, amelyekkel megteremthető lenne a tanulás-intenzívoktatás. Ez a cél azt követeli, hogy az élethossziglani tanulásba az oktatók is belépjenek. Humánerőforrás-gazdálkodás rugalmasságának a megteremtése. A minőségirányításának célja a minőségpolitika szereplőinek összehangolása, a tanulás és tanítás világának teljesebb körű feltérképezése érdekében. A legvalószínűbb a magyar felsőoktatás fejlődése számára, hogy a K+F szféra az osztrák minta irányba haladjon. Remélhetőleg a felsőoktatás is részese lesz a vállalati szektoron belüli továbbfejlesztésnek a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztésnek, ezáltal a kutatás-fejlesztés feladatainak megfelelően a szervezeti és irányítási innováció fejlesztése elősegíti a hatékony oktatást és azoknak a tevékenységeknek a fejlődését, amelyek a kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak. (Expanzió Humán Tanácsadó [2011]) Magyarországon a felsőoktatást sok tényező befolyásolja egyszerre, a válság hatása, más országokkal szembeni verseny, a tanulók célkitűzéseinek a változása és a munkaerőpiacra való bejutás feltételeinek módosulása. Manapság már folyamatos verseny folyik a különböző felsőoktatási intézményekben a hallgatókért. Az 1990-es évektől folyamatos növekedés vette kezdetét egészen a 2005/06-os tanévig, 108 ezer főről 424 ezer főre nőtt a hallgatók létszáma. Az ezt követő tanéveket megfigyelve, lassan csökken a felsőoktatásban tanultaknak a száma. A 2010/11-es tanévre már csak 361 ezer fő vesz részt felsőoktatási intézményekben hallgatóként. Tehát több mint 60 ezer hallgatóval kevesebben tanulnak ilyen intézményekben. (Forrás-Szaniszló [2009] Polgári szemlés) A hallgatói létszám az oktatók számához képest folyamatosan növekedett, (bár a hallgatói létszám az elmúlt években csökkenő tendenciájú, azonban ez a létszám az oktatók számának növekedésével nem nőtt arányosan) tehát az oktatók száma nem nőtt ezzel arányosan és a fenntartói költség ráfordítás sem, így a felsőoktatás színvonala is hanyatlott. Ez köszönhető annak is, hogy az elmúlt években felsőoktatási intézményekbe úgy is be lehetett jutni, hogy kevesebbet teljesítettek a tanulók vagy éppen könnyebben 21
megszerezhették a hallgatók a diplomát. Magas a különbség az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésre felvetteknek az érettségi pontszáma között, amely akár 200 pont is lehet, ami azt jelenti, hogy magas a tudásbeli különbség. Ahhoz, hogy ez változzon, és a minőségi képzés domináljon, már intézkedéseket is tettek, némelyik szakra már csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni. A 2011/12-es tanévben és az utána következő években is folyamatosan csökkeni fog azoknak a száma, akik felsőoktatási intézményekbe jelentkeznek vagy éppenséggel hallgatói viszonyuk van. Az is meglehetősen rontja a helyzetet, hogy 70 felsőoktatási intézmény van Magyarországon, amit nem képes ellátni az ország és mindet fenntartani. (Szaniszló [2009]) A következőkben a friss diplomások esélyeit szeretném felvázolni.
22
II.
AZ EU 2020 STRATÉGIA MUNKAERŐPIACI CÉLKITŰZÉSEI
A munkaerőpiac a nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező munkakereslet és –kínálat összessége valamint ezek kölcsönhatásait jelenti. 19 A munkakínálat megmutatja, hogy a háztartási szektor mennyi munkát kíván felkínálni a vállalati szektornak. 20A munkabér alatt a munkából származó jövedelmet értjük. A munkaképes korú lakosság összetételének szerkezetét a 7. ábra szemlélteti. Hogy ki számít munkaképes korúnak az az egyes fogalmi ajánlások függvénye. A munkaképes korúakat két csoportra bonthatjuk. Az inaktív népesség, azon embereket jelenti, akik nem hajlandóak munkát vállalni, mert például valamilyen örökségen, nyeremény összegen élnek, vagy éppen mert gyermekgondozási segélyben részesül, tehát nem aktív résztvevője a munkaerőpiacnak. A másik ág az aktív lakosság, amely a munkaerőpiacon megjelenő emberek összességét jelenti. Ez további két részre oszlik. Az foglalkoztatott, az, akinek van munkája, a munkanélküli, pedig akinek nincs, de keres munkát. Önkéntes munkanélküliségről abban az esetben beszélhetünk, ha az adott illető nem hajlandó adott összegű fizetésért elvállalni az állást vagy éppenséggel a munkahely-változtatásával következtében nincs munkája. Kényszerű munkanélküliségről pedig akkor beszélünk, a munkakínálat és - kereslet szerkezetében eltér egymástól. (Mankiw [2005])
7. ábra: Munkaerőpiac szerkezete Forrás: Saját szerkesztés www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=12/12_eloadas.ppt alapján 19 20
www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=12/12_eloadas.ppt www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=12/12_eloadas.ppt
23
4 500 4 000
4 209 3 897
4 178 3 849
4 172 3 751
4 225
2 591
2 616
2 599
2 545
3 500
3 750
ezer fő
3 000 2 500
Gazdaságilag aktívak
2 000
Munkanélküliek
1 500
Foglalkoztatottak
1 000
Gazdaságilag nem aktívak
500 0
312 2007.
329 2008.
475
420 2009.
2010.
Év
8. ábra: A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása Forrás: Saját szerkesztés http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf002.html forrás alapján E diagramom alapján a következők állapíthatók meg. A statisztikám 2007-től a 2010-es évig terjed. Az adataimat a négy negyedév átlagával kaptam meg. Gazdaságilag aktívak csoportjába, amint már azt korábban említettem a foglalkoztatottak és a munkanélküliek kerülnek. Magyarországon mindez igen változékony képet mutat. Értéke 2009-ig 4172 ezer főre csökken majd az ezt követő évre 4225 ezerre nőtt. A foglalkoztatottak számának alakulása csökkenő tendenciát mutat. 2020-ig ezt a csökkenést kívánja az ország megfékezni, és újbóli növekedését elősegíteni. Ez a hírtelen csökkenés főként a gazdasági válságra vezethető vissza. Mivel ez az érték 2009 és 2010 között átlagosan ezer fővel csökkent, így ebből megállapíthatjuk azt is, hogy ezt a tendenciát az államnak sikerül megállítani és a további években fokozatosan növelni. (A 2009-es első negyedévében 3736 ezer foglalkoztatott volt, ami az utolsó negyedévre 3751 ezerre nőtt. Az ezt követő év első negyedévében 3688 ezer foglalkoztatott volt, majd az utolsó negyedévben ez 3773 ezer főre nőtt.) A munkanélküliek száma folyamatosan nő. A népesség ezen arányának csökkentésével elérhetjük, a magasabb számú foglalkoztatást, illetve a szegénység leküzdését segítené elő. A 2007-es évben 312 ezerről megnőtt a munkanélküliek száma, ami 2010-ben elérte 475 ezret. 153 ember veszítette el a munkáját, illetve az munkaerőpiacra frissen bekerülők nem kaptak állást. 21A gazdaságilag inaktív 15-64 éves közötti népesség számának alakulása, szintén változó. 2007-es évi 2591 ezerről megnőtt 21
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf002.html
24
ez a 2008-as évre 2616 ezerre. Amit ezután egy fokozatos csökkenés követ, ahol 2010-ben már csak 2524 ezer embert tartanak számon. A következőkben számszerűsített adatokat felhasználva mutatom be a 2020-as stratégia célkitűzéseit. Magyarország foglalkoztatottsági rátája 75%-ra való emelése a 20-64 éves kor közötti népességnek, ami egyező az EU stratégiájával. A Lisszaboni Stratégiában ez a cél 70%-os volt, 25-64 éves kor között. Ezzel a mutatóval a fiatalabb és az idősebb társadalom magasabb foglalkoztatottságának elérésére törekszik. Célja, hogy közel egy millió új munkahely megteremtésével lehetővé tegyék, hogy minél több ember aktív foglalkoztatott részt vevője legyen a munkaerőpiacnak. Ezen korosztály 2009-es évi 69,1%-ról kívánja növelni a foglalkoztatottak arányát. Magyarországon a 60,5%-os foglalkoztatási rátája eléggé rossz helyen áll a statisztikában, a legalacsonyabbak között van jelen az EU-ban. Magyarországon a gazdasági válság előtt is közel ilyen rossz helyzetbe volt, de ez tovább növelte a munkanélküliséget nálunk. Az emberek foglalkoztatásának bővülésével elősegíteni próbálja a felzárkózást, mint területileg és társadalmilag is, a gazdasági növekedést fellendíti, kialakítani egy jobb államháztartást, amivel egyensúlyt hozhatunk létre. Ezeket a célokat a szakpolitikák harmonikusabbá tételével kívánják elérni. Az állam olyan ágazatokat segíti a bővülésben illetve a színvonalának a növelésével, amelyek kiemelkedően hatnak a foglalkoztatás növelésében a gazdaságban. Az adórendszerben bekövetkező változások, amik 2011-től léptek érvénybe, mint például a lakás-, a személyiés jövedelemadó, úgy alakítják ki, hogy ösztönözzék, az alkalmazottakat a többet dolgozzanak. Az ezáltal szerzett extra jövedelem nem fogja eredményezni a magasabb adót. 22 EU következő megfogalmazásban a cél, hogy a 30-34 évesek között 40%-os legyen a felsőfokú vagy ezzel egyenrangú szakképesítés 2020-ig, a 2008-as 31,1%-ról kívánják mindezt megemelni. A 18-24 éves kor közötti fiatalok azon arányát csökkenteni 10% alá, akik már ilyenkor abbahagyják az iskolát. Magyarországon az első arány a felsőfokú vagy azzal egyenrangú képesítés érje el a 30,3%-ot 2020. Mindezen célul javítani kívánják a képzettségi szintet így modernizálódik majd ezáltal a munkaerőpiac is. A következőben egy ábra segítségével bemutatom a foglalkoztatottságot országonként.
22
http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nrp/nrp_hungary_en.pdf
25
80 75
78,5
71,7
%
60
71,1
69,5
70 65
75,3
74,7
65
70,1 66,7
65,6
64
64,2
62 59,7
59,6 56,9
55,4 56
58,8 58,6
55 50 Ország Ausztria Egyesült Királyság Magyarország Portugália Norvégia
Belgium Franciaország Málta Románia Svájc
Bulgária Görögország Németország Spanyolország Japán
Csehország Hollandia Olaszország Európai Unió–27 Egyesült Államok
9. ábra: A 15–64 éves népesség foglalkoztatottsági rátája, %-ban mérve 2010-ben Forrás: Saját szerkesztés http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int012b.html alapján
A legrosszabb értéket a statisztikám szerint Magyarország éri el. Mindössze 55,4%-os a foglalkoztatási rátánk. Ezt a mutatót javítani kívánja az ország, az előző pontokban felsorolt stratégiákkal. Ezt követően Málta jön 56%-kal majd 9 tizedes eltéréssel ezt Olaszország követi. Spanyolország, Románia, Görögország illetve Bulgária szinte azonos értéket mutat, a foglalkoztatási rátátjuk 58-59% körül mozog. Az Európai Unió 27 tagállamának a foglalkoztatási rátája 64,2%-os, ami az USA-tól csak pár százalékra van lemaradva, itt 66,7%-os ez az indikátor. Míg Japánban kiemelkedőbb az előbbi két adathoz képest, 70,1%-os értékű. A 15 és 64 éves közötti népesség maradék 29,9%-a munkanélküli csak. Visszatérve a nagyságrendi sorrendben Belgium 62%-os foglalkoztatási rátát tudhat magáénak, amit 2%-kal magasabbi értékkel Franciaország követ. A két 15-64 éves kor közötti népesség 65%-a dolgozik Csehországban és Portugáliában. Az Egyesült Királyság e korosztálya 69,5 % dolgozik. 70% feletti foglalkoztatási rátát csak Németországnál, Ausztriánál, Hollandiánál, Norvégiánál és Svájcnál tudhatunk meg. Ebben a sorrendben a ráták a következőek, 71,1%, 71,7%, 26
74,7%, 75,3% és 78,5%.
Ezek az országok foglalkoztatási rátái még Japánnál is
magasabb értéket mutatnak. 23
2.1. A friss diplomások munkanélkülisége 2011-es felmérésben az Educatio Nonprofit Kft. különböző információkat osztott meg felmérések által. Azok a hallgatók, akik a három éves képzés után munkába állnak 135 forint körüli fizetésre számíthatnak. Viszont akik öt éves képzésen vesznek részt, azoknak a fizetésük elérheti az akár 165 ezres kezdő fizetést is. Így várhatólag sokkal többen maradnak mester szakon annak reményében, hogy többet kereshetnek. 2010. novemberi statisztika szerint 53 ezres volt azon álláskeresők száma, akik BA rendszerben végeztek.
24
Manapság már szinte mindenki úgy gondolja, hogy nem elég csak a három
éves képzést elvégezni. Ahogy az évek, évtizedek telnek a munkaerőpiac egyre magasabb követelményeket támaszt a dolgozni vágyókkal szemben. Régebben elég volt a szakmunkásképző iskolát elvégezni és az ember rövidesen munkába is állhatott, majd idővel a követelményrendszer erősödött és az érettségit kérték számon az állás keresőktől. Azóta ez is változott és az érettségi már nem elegendő ahhoz, hogy olyan szakmában dolgozzunk, ahol megfelelőek lesznek a fizetési feltételek, és ebből következően a megélhetési viszonyaink. Tehát így következik a létrán a felsőoktatási intézmények elvégzése. Valahol ez elegendő még, de a legtöbb vállalatnál már ez is kevés, hogy az átlagosnál jobb körülmények között élhessünk, szükség van egyetemi, főiskolai vagy ezekkel egyenértékű Bachelor és Master diplomára. A vállalatok által támasztott követelményrendszer azonban egyre inkább túllép a hagyományos oktatás keretén belül elsajátíthatott tudáson. Nyelvtudás szempontjából kell, hogy legyen egy, de inkább több nyelv, amin beszélni tudunk. Ezek mellett fontos még, hogy Magyarországon részt vegyünk szakmai gyakorlatokon, de ami még inkább versenyképesebbé teheti az embert a munkaerőpiacon az a külföldön szerzett munkatapasztalat. Ezen pontokat, ha teljesítsük, nem kell félnünk a jövőben attól, hogy nem lesz állásunk. A következő ábrámmal bemutatom a nyilvántartott álláskeresőket és a foglalkoztatottak számát legmagasabb iskolai végzettség szerint a 2010-es évben.
23 24
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int012b.html http://www.portfolio.hu/gazdasag/karrier/hol_tartunk_a_frissdiplomas-munkanelkuliseg_lekuzdeseben.147344.html
27
Munkanélküliek és foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2010ben 1 300
1400,0 1 128
1200,0
920
ezer fő
1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0
433 157
144
129
45
0,0 8 ált. és kevesebb
Szakmunkásképző és Középiskola szakiskola Munkanélküliek Foglalkoztatottak
Főiskola és egyetem
25
10. ábra: A munkanélküliek és foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2010-ben Forrás: Saját szerkesztés http://mek.oszk.hu/09800/09870/09870.pdf 41. oldal és 36. oldal alapján
Az
ábra
alapján
a
következő
megállapításokat
tehetjük.
A
legtöbbet
foglalkoztatottak a középiskolások közül kerültek ki, 1,3 millió ember jelenti ezt az értéket.
Szakmunkásképzőből és
szakiskolából kikerülő
1,128
millió
fő
van
foglalkoztatásban. Ezt követik az egyetemi és a főiskolai végzettségűek, akik 920 ezer fővel vannak jelen állásban a munkaerőpiacon. Véleményem szerint ez az összeg azért annyira alacsony a másik kettőhöz képest, mert viszonylag alacsony azon emberek száma, akik tovább tanulni szeretnének. Így állapíthatjuk meg azt, hogy a legtöbben már az érettségi elvégzése után el akarnak helyezkedni. Ezt a jelenséget számos okra vezethetjük vissza. Lehet, hogy nincs rá anyagi kerete, amiből finanszírozni tudná a tovább tanulást, vagy csak nem szeretne tovább tanulni. Valamilyen egyéb tényezők nem teszik számára ezt lehetővé. Mindössze 433 ezer azoknak a száma, akik általános iskolai végzettséggel tudtak elhelyezkedni, ami meglepően magas értéknek számít. Ezt az állam is csökkenteni kívánja 2020-ig és ösztönözni szeretné az embereket arra, hogy tovább tanuljanak.
25
http://mek.oszk.hu/09800/09870/09870.pdf
28
Magyarország célja, hogy a megnövekedet munkanélküliséget, amit a válság nagyban befolyásolt azt minél rövidebb időn belül próbálják helyre hozni. Nagyon sok munkavállaló elveszítette a válság miatt a munkahelyét és így a munkaügyi központokon keresztül, próbálnak újra munkát találni ez nagyon nehéz, legyen az fiatal vagy idős. Azoknak segítenek, először akik akarnak és tudnak is dolgozni. Nehezíti a helyzetet, hogy melyik település és milyen nemzetiségű lakosságot érint a munkanélküliség. Azok a fiatalok, akik a tanulmányait befejezik és munkába szeretnének állni, egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni. Azok a munkavállaló idősek, akik már kevésbé tudnak belépni a munkaerőpiacra, mivel ők már nem úgy tudnak alkalmazkodni azokhoz az elvárásokhoz, amiket a vállalatok megváltoztatnak. Továbbá rosszabbítja a helyzetük az, hogy az eddigi képességeik folyamatosan romlanak és egészségi állapotuk is sem a legjobb már.
26
A munkanélküliek száma alacsonyabb a foglalkoztatottakéhoz képest. A legalacsonyabb értéket az egyetemi is főiskolai végzettségűek mutatják, itt az összeg mindössze 45 ezer. Viszont ezt a 45 ezer főt is csökkenteni kéne és számukra állást találni. Ezután a középiskolai végzettségűek 129 ezer fő jelenti a munkanélküliek számát, a szakmunkásképző és szakiskolai végzettségűek közül 157 ezer ember van jelen a munkanélküliek listáján. A nyolc általánost és kevesebbet elvégzők 144 ezer fője tartozik a munkanélküliek közé. A munkaerőpiac modernizálásával a jövőben növelni kívánják a magasabb szakképesítésű foglalkoztatottak számát. Ezáltal csökkenne a munkanélküliek száma és az aktivitási ráta is folyamatosan növekedhetne. Így az emberek könnyebben tudnának váltani a munkahelyek között, illetve könnyebben járnának el oktatásokra, képzésekre, amivel fejleszthetnék tudásukat, kreativitásukat. Továbbá ösztönöznék az embereket arra, hogy részt vegyenek az élethosszig tartó tanulásban, ezáltal is rugalmasabbá tennék az intézmények illetve képzési rendszerek közötti átjárhatóságot. Ebből következtetően lehetővé válna számukra új szakmában való elhelyezkedés, magasabb pozíciókra léphetnének. A strukturális munkanélküliség megszüntetésével, egyensúly léphetne fel a munkaerőpiac kereslete és kínálata között. A nyugdíjkorhatár megemelésével és a gyermekgondozás körülményeinek jobb megteremtésével könnyebb hozzáférhetőségével növelnék az aktív foglalkoztatási szintet. Ahhoz, hogy lehetővé tudják tenni a tovább
26
http://www.kormany.hu/download/3/64/10000/ENIT.pdf
29
tanulást és, hogy a munkaerőpiacon alkalmazni tudják az elsajátított szaktudást, az (ESCO) európai keretét dolgozzák ki.27
2.2. Pályakezdő diplomások helyzete Magyarországon Pályakezdőknek nevezzük azokat, akik maximum két év munkaviszonnyal rendelkeznek.28 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta végez kutatásokat, amiben cégvezetőket kérdeznek meg arról, hogy miért jó friss pályakezdőt alkalmazni a munkaerőpiacon. Előnyüket tekintve a leggyakoribb ok, amiért szeretik alkalmazni ezt a munkaerőt az, hogy új ötletekkel és szellemiséggel állnak elő a vállalatnál. A kutatás másik eredménye szerint a már meglévő vállalathoz való alkalmazkodás és az alakíthatóság is viszonylag könnyű feladat. Harmadikként előforduló statisztikai indok szerint kevesebbet kell kifizetni azoknál a kollégáknál, ahol a tapasztaltság magasabb fokon áll és nyilván idősebbek is a másik pedig, hogy jobb a terhelhetőségük a fiataloknak. Hátrányaként viszont megemlíthető a pályakezdők igénye a magas bér iránt, és ezt sajnos a szakmai gyakorlatbeli hiány, elméleti tudás és nyelvtudás fedi. 29 Egy 2008. júliusi sajtótájékoztató szerint Tóth István János egyetemi magántanár, az intézet ügyvezető igazgatója megemlítette, hogy a kutatási eredmények szerint a diplomások 16%-kal, a diplomás pályakezdők száma 17%-kal növekedik a vállalatok munkaereje. A legnagyobb növekedés a pénzügyi szektorban van jelen. De az építőipari, gazdasági és turisztikai szektorokban is magas a friss diplomások iránti kereslet. A diplomások elhelyezkedésének kutatásai szerint a kis- és közép vállalatok esetében, sok területen alkalmazzák őket, viszont ritka a friss diplomások felvétele. Ellentétben a nagyobb vállalatoknál, ahol a diplomások alkalmazása egy adott szakterületen történik. Továbbá a külföldi tulajdonú közepes méretű vállalatoknál (20-99 fő között) körülbelül 52%-os friss diplomásokat foglalkoztatnak, a 100-249 közöttinél pedig 44%-ot. A bérezésükről részletesebben következő utáni pontban írok. 30 Egy másik oldalon megjelent cikkben, szintén Tóth István János egyetemi magántanár közlésével megállapíthatjuk, hogy a megkérdezett vállalatok 2008-ban 36%-a tervezte, hogy friss diplomásokat vesznek fel.31
27
http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf http://www.mohaonline.hu/munka/friss_diplomas_palyakezdo_munka_fizetes_kutatas_gvi 29 http://www.mohaonline.hu/munka/friss_diplomas_palyakezdo_munka_fizetes_kutatas_gvi 30 http://www.mfor.hu/cikkek/Milyen_szakmakban_kereshetnek_legjobban_a_frissdiplomasok_.html 31 http://www.vg.hu/penzugy/friss-diplomasok-allaseselyei-233819 28
30
2.3. Diplomások túlképzése, elhelyezkedése és állásesélyei részletesebben A kérdés adott, vajon túlképzés van-e a diplomások körében? A szakemberek véleménye megoszlik erről, valaki szerint némelyik területen valójában beszélhetünk túlképzésről, itt nem következtetnek a munkaerőpiaci elvárásokra. Tehát a felsőoktatás a humán beállítottságú szakokat fejleszti, népszerűsíti, viszont a munkaerőpiaci igény többségében a műszaki végzettséggel rendelkezők iránt van. Nincs megfelelő kapcsolat a munkaerőpiac kereslete és kínálata között. Más szakemberek szerint nincs lényegében túlképzés, csak az oktatás és a végzettek szaktudásának színvonala eltérő. Véleményem szerint sincs meg a harmónia a munkaerőpiac kereslete és kínálata között. Sok hallgató tanul olyan szakon, amiből a piacon már rengeteg van, ezeknek a képzéseknek a hallgatói számát csökkenteni kéne és előnyben részesíteni azokat a szakokat, amelyikre kevesebb a kereslet. Ennek érdekében olyan lehetőségeket kell felkínálni az embereknek, hogy a jövőben vonzó legyen számukra az a szak, így ösztönözve legyenek akár magasabb bérrel, akár szakmai gyakorlatokkal. A mérnöki végzettségűek iránti kereslet magas.32 Szintén a 2008-as kutatás szerint kevesebb a kereslet a gazdasági végzettségű friss diplomások iránt. Több termelésirányítót szeretnének felvenni, számos poszton szüneteltetik az újabb alkalmazottak iránti keresletet, mint például a kereskedők, informatikusok és adószakértők körében és némelyik munkakörben csökkenteni kívánják az újabb munkaerő foglalkoztatását, mint például a jogász, humán-erőforrás, könyvelő és a marketing területen.33 Egy 2009-2010 elnevezésű kutatási program által felmérték a diplomások pályakövetését. Ezáltal feltérképezhetjük a munkába állási idejét és esélyeit is, amiről már korábban is írtam. A diplomások 40%-a belépett a munkaerőpiacra oklevele átvételékor. 53,5%-nak pedig a diplomaszerzés után sikerült mindez. Átlagosan 3,56 hónapot töltöttek el álláskereséssel a diplomázás után, ez idő után kaptak munkát. Továbbá az átlagos havi keresletük 135 ezer forint, ami a KSH nemzetgazdasági szintjének megfelelő. Vannak olyan szakmák, ami magasabb elismertséggel jár, mégis kevesebb fizetést kapnak. Az orvos- és egészségtudományi, a pedagógiai, a társadalmi és természettudományi állásban lévők kevésnek tartják a bérüket. Azt, hogy az első munkájukat megszerezték a pályakezdő diplomások 28,4%-a álláshirdetések és 3,9%-a munkaközvetítő vállalatok járultak ehhez. A friss diplomások elhelyezkedését 6,9%-ban segítette valamilyen módon a felsőoktatási intézmény. De azt is megállapíthattuk a forrás szerint, hogy 40%-uk már
32 33
http://www.felvi.hu/hallgatoknak/karrier/frissdiplomasok_eselyei?itemNo=1 http://www.mfor.hu/cikkek/Milyen_szakmakban_kereshetnek_legjobban_a_frissdiplomasok_.html
31
dolgoztak az oklevelük átvétele előtt, az államvizsga időszaka alatt.
34
Arról, hogy a
felsőoktatásban befejezett képzés miként egyezik meg a szakmájával a későbbiekben, erről a következő adatokat állapíthatjuk meg. 45%-a megegyezik teljes mértékben a tanult képzéssel, 24%-nak pedig csak nagy részben hasonlít ahhoz, amit tanult. 14,4%-uk nem olyan állást szerzett, amivel végzett. A diplomások elhelyezkedésének érdekében a különböző álláshirdetések és a szakmai gyakorlatok teszik lehetővé. Azok, akik hosszabb ideje nem találnak már maguknak munkát, tartós munkanélküliek, nekik 2011-től az olyan foglalkozásokat is el kell fogadnia a munkaügyi szervezettől, ami éppenséggel nem is kapcsolódik a tanult képzéshez.
35
2.4. Mennyiért dolgoznak a friss diplomások? Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009-es meghatározása szerint átlagosan bruttó 273 ezer forintot keresnek a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ez 351 ezer forintot jelentett a versenyszférában. A pályakezdő diplomás átlagosan bruttó 213 ezer forint bért kaphat, ami 22%-os növekedést jelent, vagyis 45 ezer forinttal emelkedik a fizetése a két év alatt. Valahol a fizetésemelés nagysága akár elérheti 75 ezer forintot is. De ez csak az átlagbér, aki a szerencsésebb kategóriába kerül, az elérheti a bruttó 307 ezret, a szerencsétlenebb pedig csak bruttó 187 ezer forintot keres két év elteltével is. A bérek alakulását meghatározza az országon belüli elhelyezkedés is. A legmagasabb fizetések közép-magyarországon történnek, a legalacsonyabb összegű bérek kifizetése pedig a DélDunántúlon és a Dél-Alföldön történik a felvi.hu adatai szerint. Tehát itt elérheti a 60 ezer forintos különbséget is a bérek között. Egy másik tényező szerint a bérek nem csak helyileg határozhatók meg, hanem a vállalkozások foglalkoztatottainak a száma alapján is. Többet keresnek körülbelül 15 ezer forinttal azok, akik 100 embernél többet alkalmaznak és 25 ezer forinttal azok, akik 250 embert foglalkoztatnak, mint a kisebb vállalatok. Azok a cégek, amelyek külföldi tulajdonban vannak, bruttó 27 ezer forinttal keresnek többet a pályakezdők, mint a magyar tulajdonú vállalatoknál.
36
A következőkben bemutatom a
legjobban fizetett pályakezdő diplomás állásokat. Megállapíthatjuk, hogy a műszaki végzettségűek fizetése elég magas. Az informatikusok bruttó 259 ezer forintot, a villamosmérnökök 230 ezer forintot és a vegyészmérnökök is szinte ugyan ekkora 34
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=340214&referer_id=friss http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet4/DPRfuzet4_teljes.pdf 36 http://www.felvi.hu/hallgatoknak/karrier/frissdiplomasok_eselyei?itemNo=2 35
32
összeget kapnak. A gazdasági szektorból a friss marketingesek keresnek sokat, bruttó 225 ezer forintot, de itt a skála elég széles, mivel 104,8 ezer forinttól 280 ezer forintig terjedhet. A logisztikai foglalkoztatottsági és a kereskedők viszonylag ugyan annyit keresnek, 207 ezer forintot keresnek. 37
37
http://www.vg.hu/penzugy/friss-diplomasok-allaseselyei-233819
33
III.
A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM
A szegénység mindenhol jelen van, 80 millió ember éli ezzel együtt életét, ebből 19 millió gyereket éli mindezt át. Ebből következően a stratégia egyik legfőbb célja az is, hogy a szegénységi küszöb alatt élő európaiak létszámát 25 %-kal sikerüljön csökkenteni, hogy ezen emberek a jövőben megfelelő életkörülmények között éljenek. Ezzel 20 millió ember kapna új lehetőséget, hogy jobb életszínvonalon élhessen. Majdnem eléri a 10%-ot az a szegénységi küszöb mutató, ahol a foglalkoztatottaknak a kereslete nem éri el azt az értéket, ami elegendő lenne a megélhetéshez. A szegénység csökkentésével segítik elő az emberiség azon csoportját, aki kirekesztettségben élnek, így őket befogadják és legalább 20 millió ember kerül megsegítésre. Az a 120 millió ember, aki átéli a szegénységet, őket három csoportra tudjuk bontani. Az első csoportba a népesség azon része tartozik, akik a középjövedelem 60%-a alatti fizetésből élnek, ezt a százalékos értéket szegénységi küszöbnek nevezzük. A második csoportosításba az anyagi nélkülözésben élők tartoznak, akik rossz körülmények között élnek, tartozásuk van, nincsenek olyan alapvető fogyasztási jószágaik, amik a mindennapi megélhetéshez elengedhetetlen. Az utolsó csoportosítás pedig az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élőket tartalmazza. Ide azok az emberek sorolhatók, akiknek a munkaintenzitásuk egy olyan skálán mozog, ahol az értékek nulla és egy közé eshetnek, azoknak ez az érték 0,2 alá esik. Magyarországon körülbelül három millió olyan ember van, aki ezen csoportosítás valamelyikébe beletartozik. Ez a teljes népességünk 28,3%-át teszi ki. Csoportosítás szerint pedig sorrendbe 1,23 millió esik az első indikátor mutatóba, 1,77 millió a másodikba és 1,01 millió ember a harmadikban érintett.38 Míg a szegénységi rátában hazánk jobb értéket mutat statisztika szempontból, mint az uniós átlag, addig az utóbbi két mutató szerint a legrosszabb helyek között szerepelünk. Célja a szegénységi ráta szinten tartása vagy épp csökkentése, aminek a fő kitűzése ebben az esetben az olyan gyermekes családok helyzetének javítását szeretné elérni, ahol rosszabb körülmények között élnek az átlaghoz képest. A magyar gyermekes családok szegénységi szintje, illetve azon emberek száma, akik súlyos anyagi körülmények között élnek, valamint az olyan háztartások száma, akik alacsony a munkaintenzitásúk, 20-20%-os csökkentését kívánja elérni. 2020-ra Magyarország tehát 23,5%-ra szeretné csökkenteni a három mutatónak az arányát, ami 38
http://www.kormany.hu/download/3/64/10000/ENIT.pdf
34
körülbelül 450-500 ezer főt jelent. Ahhoz, hogy ezeknek a céloknak a statisztikai adatait fokozatosan javítsák, szükségessé teszi az oktatás és a foglalkoztatás valamint a nagyon rossz körülmények között élők foglalkoztatásának elősegítését, úgy hogy korábban kezdjék el fejleszteni a képességeket és növeljék a gyerekek gondozásának a szolgáltatását, megtartsák a családtámogatás rendszert, valamint az adósságba kerülő lakosság kilábalását ebből, főleg, a roma népességet.39 Tehát cél, hogy mint társadalmilag, mint
területileg
fejlesszék,
illetve
javítsák
a
színvonalat
az
oktatásban,
foglalkoztatottságban, hogy a munkaerőpiacon aktív részt vevője lehessen a magyar népesség.
39
http://www.kormany.hu/download/3/64/10000/ENIT.pdf
35
ÖSSZEFOGLALÁS
Az Európa 2020 szakképzettségre vonatkozó célkitűzései közül megvizsgálom a szakképzetséget, mint a gazdasági növekedés potenciálját, a munkaerőpiacot és a szegénység elleni küzdelmet. A stratégia fontos elemeit számszerűsítve bemutatom témakörönként és diagramokkal együtt elemzem. Az első témakörben, vagyis a Szakképzetséget, mint a gazdasági növekedés potenciálját mutatom be. Kifejtettem a kreditrendszer kialakulását, elemezve az előnyeivel és hátrányaival. A bolognai rendszer felépítésének szerkezete után, SWOT analízis segítségével bemutattam a felsőoktatást. A hallgatók számának alakulását vizsgáltam meg diagram segítségével az 1990-es évektől napjainkig. Manapság fontos szempont, hogy a diákok bekerüljenek államilag támogatott képzésre, így az ebben bekövetkező változást elemzem tanévenként. Ezt követően országok között mértem fel az első és másod szintű felsőoktatási rendszerben a diplomázottak számát. Majd Magyarországon is felmértem az egyetemi illetve főiskolai szintű oklevelek számának változását az 1991-es évektől kezdve. Megvizsgáltam a friss diplomások helyzetét, jövedelmét és elhelyezkedésének az esélyét a munkaerőpiacon. A stratégia fő célja, hogy az élethossziglani tanulás megjelenjen mindenkinek az életébe. Ösztönöznék a fiatalabb korosztályt arra, hogy tanulmányaikat a felsőoktatási intézményekben folytassák. A második témakörben a Munkaerőpiac 2020-as célkitűzéseiről írtam. Bemutattam a munkanélküliséget Magyarországon. Főleg a friss diplomások munkanélküliségének helyzetét elemzem ebben a témakörben is. Megvizsgáltam a 15-64 éves közötti korosztály foglalkoztatási rátáját néhány országban. Majd a harmadik témakörben a Szegénység elleni küzdelem 2020-as célkitűzéseit fejtettem ki. A legfontosabb, hogy a szegénységben élők számát csökkentsük, a hátrányos helyzetűek számára is tudjunk biztosítani munkahelyet. Ezzel biztosíthatnánk a jobb körülményeket számukra.
36
Irodalomjegyzék
1. N. Gregory Mankiw [2005]: Makroökonómia,Osiris Kiadó, Budapest
Online források: 1. Sorosy Tamás: A kreditrendszer főbb jellemzői: http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/szam10/sorosy10.html (Letöltve: 2011.10. 05.) 2. Országos Kredittanács Irodája: A kreditrendszer kialakulása Magyarországon www.kreditiroda.hu/kredit/mo.asp (Letöltve: 2011.10. 05.) 3. FISZ: Bachelor vagy Master http://www.fisz.hu/ujfisz/index.php?dok_id=106&lap=doc/doc (Letöltve: 2011.10. 06.) 4. Expanzió Humán Tanácsadó [2011]: A magyar felsőoktatás szabályozásának stratégiai megalapozása, Budapest http://www.innovacio.hu/download/StrategiaimegalapozasFTT.pdf (Letöltve: 2011.10. 08.) 5. A magyar felsőoktatás SWOT analízise szakértői adatok alapján http://www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/01swotmelleklet.pdf (Letöltve: 2011.10. 09.) 6. Felsőoktatási statisztikai adatok 2009 http://db.okm.gov.hu/statisztika/fs09_fm/ (Letöltve: 2011.10. 12.) 7. Gyorsjelentés a 2010/2011 tanév felsőoktatási előzetes statisztikai adataiból http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/stat_gyorstaj_felsoo_101210.pdf (Letöltve: 2011.10. 15.) 8. Dr. Szaniszló Gábor [2009]: Versenyfutás a hallgatókért: magyar felsőoktatás 2009, in. Polgári Szemle 2009. augusztus -5. évfolyam 4. szám http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=342&page=0 (Letöltve: 2011.10.16.) 9. Kitekintő.hu: Így teremtenének új munkahelyeket http://kitekinto.hu/europa/2011/08/03/igy_teremtenenek_uj_munkahelyeket (Letöltve: 2011.10.21.)
I
10. Menedzsment Fórum: Milyen szakmában kereshetnek a legjobban a friss diplomások? http://www.fisz.hu/ujfisz/index.php?dok_id=106&lap=doc/doc (Letöltve: 2011.10.21.) 11. Az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó előzetes nemzeti intézkedési [2010]: Oktatás, Foglalkoztatás és Szegénységben élők csökkentése http://www.kormany.hu/download/3/64/10000/ENIT.pdf (Letöltve: 2011.10.22.) 12. Világgazdaság Online: Friss diplomások állásesélyei http://www.vg.hu/penzugy/friss-diplomasok-allaseselyei-233819 (Letöltve: 2011.10.23.) 13. National Reform Programme of Hungary [2011] http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nrp/nrp_hungary_en.pdf (Letöltve:2011.10.24.) 14. A Bizottság közleménye – Európa 2020 [2010] http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf (Letöltve:2011.10.27.) 15. Felvi.hu: Friss diplomások esélye http://www.felvi.hu/hallgatoknak/karrier/frissdiplomasok_eselyei?itemNo=1 (Letöltve:2011.10.30.)
16. Felvi.hu: Friss diplomások esélye http://www.felvi.hu/diploman_tul/tervezz_karriert/hirek/frissdiplomasok_eselyei?itemNo =2 (Letöltve:2011.10.30.)
17. Népszava Online: Gyorsan munkát találnak a friss diplomások http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=340214&referer_id=friss (Letöltve:2011.11.01.)
18. Portfolio: Hol tartunk a friss diplomás-munkanélküliség leküzdésében? http://www.portfolio.hu/gazdasag/karrier/hol_tartunk_a_frissdiplomasmunkanelkuliseg_lekuzdeseben.147344.html (Letöltve:2011.11.04.) 19. Moha online: Friss diplomások esélyei
http://www.mohaonline.hu/munka/friss_diplomas_palyakezdo_munka_fizetes_kutatas_gvi
(Letöltve:2011.11.04.) 20. Classement International Professionnel Des Etablissements D’Enseignement Superieur http://www.mines-paristech.fr/Actualites/PR/Ranking2011FR-Fortune2010.pdf (Letöltve:2011.11.06.) II
21. Eduline: ELTE, Műegyetem, CEU és Szeged: magyar egyetemek a világ legjobbjai
között http://eduline.hu/felsooktatas/2011/6/23/20110622_felsooktatas_rangsor_magyar_egyetem
(Letöltve:2011.11.07.) 22. Diplomás pályakövetés IV. [2010]: Friss diplomások helyzetének főbb dimenziói http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet4/DPRfuzet4_teljes.pdf (Letöltve:2011.11.07.) 23. Oktatás, képzési szint megnevezése - ISCED http://www.epito.bme.hu/met/dolgozok/feltoltesek/ili/mernokepzes_bolognai_modra6.pdf
(Letöltve:2011.11.09.)
(Utolsó ellenőrzés 2011. 11. 12.)
III
