TDK-dolgozat
Kovács Anna Dóra BSc 2012
1
Színes gazdaságunk - avagy a zöldek, kékek és barnák Colours of our economy – or the greens, blues and browns
Kézirat lezárása: 2012.november
2
Kovács Anna Dóra
Színes gazdaságunk - avagy a zöldek, kékek és barnák
„Vendég vagy a természetben - viselkedj!” (Friedensreich Hundertwasser) „Próbáljátok meg úgy itthagyni ezt a világot, hogy jobb legyen, mint ahogy kaptátok.” (Bi-Pi) E két idézet is udvariasan felhívja figyelmünket a környezetünk védelmére, hát ideje elkezdeni. Mindenki tisztában van a globális méretű környezeti változásokkal, melyeket mi idéztünk elő és már érezhetjük káros hatásait, ezért is van szükség a gyökeres változtatásokra. A jelenlegi gazdaság, mely a fosszilis energiahordozókra épült komoly károkat okozott bolygónknak, melyet a zöld gazdaság létrehozásával és bevezetésével próbálnak korrigálni már a ’90-es évek óta, mára már világszerte. Kezdetben a fejlett nagyhatalmak, úgy, mint Anglia és Németország tettek lépéseket a környezetvédelemmel kapcsolatban, majd a 2000-res években már jelentős Európa szintű figyelmet
kapott
zöld
a
gazdaság.
A mindössze három éves új irányvonal a kék gazdaság nevet viseli és Günter Pauli holland közgazdász professzorhoz köthető. Célja többek között a zéró emisszió elérése, a munkahelyteremtés,
a
fenntartható
gazdaság
megvalósítása.
Az alulhasznosított területek újrahasznosítása, revitalizációja is egyre inkább térnyerő kezd lenni a gazdaságokban. Minél több barnamezős beruházás megvalósítása a cél
valamennyi
ágazat
bevonásával.
A környezetbarát, „zöld gazdaság” nem egy utópisztikus elképzelés, ám az alapvető gondolkodási módok megváltoztatása és a gyakorlatba való integrálása már nehezebb feladat. Vajon képesek leszünk az emberek, a vállaltok, a kormány tudatosságát, felelősségteljességét növelni? Megvalósítható-e a fenntartható fejlődés egy környezetbarát gazdaság keretei között úgy, hogy ez ne menjen a gazdaság és társadalom kárára? Dolgozatom e kérdésekre keresi a választ, miközben bemutatni és elemezni kívánom
a
jelenlegi
helyzetet
és
a
lehetséges
szcenáriókat.
3
Kovács Anna Dóra
Colours of our economy – or the greens, blues and browns
"You Are a Guest of Nature, Behave" (Friedensreich Hundertwasser) "Leave the world in better conditions in wich you found it." (Bi-Pi)
These two quotes are politely calls our attention to sustainability, so time to start. Everyone is aware of the global-scale environmental changes, which we have already induced, and to feel the negative effects, that is why there is a need for radical changes. The current economy is built on fossil fuels has caused severe damage to our planet, by the creation and introduction of a green economy are trying to correct since the '90s, is now worldwide. Initially, the developed powers such as England and Germany have taken action in relation to the environment, and for 2000 years has been a major Europe-res wide attention in the green economy. The under-utilized areas of recycling and revitalization are beginning to be winning more and more space on the economies. A growing number of brownfield investments to achieve the goal of all sectors involved. The eco-friendly, "green economy" is not a utopian vision, but the basic change in modes of thought and the integration to practice is difficult. Will we be able to the people, the companies’, government’s awareness of the increased responsibility? Is it possible to the feasibility of sustainable development in an environmentally friendly economy in such a way that it does not come at the expense of the economy and society? My dissertation seeks to answer these questions, while I intend to present and analyze the current situation and possible scenarios.
4
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS................................................................................................................6 II. A KÖRNYEZETVÉDELEM KIALAKULÁSA......................................................7 2.1 A környezetvédelem előtörténete..............................................................................7 2.2 1960-as évek – A rádöbbenés időszaka……………………………………..………8 2.3 1970-es évek – Az elismerés időszaka………………………………………..……...8 2.4 1980-as évektől napjainkig……………………………………………………..…...9 III. Levegő, Víz, Hulladék és Talaj az USA és az EU politikájában……………..…..9 3.1 Levegő…………………………………………………………………………….....9 3.1.1 Jogi előírások, USA, EU………………………………………………………...11 3.2 Víz…………………………………………………………………………………14 3.2.1 USA, EU…………………………………………………………………………15 3.3 Hulladék……………………………………………………………………………...17 3.3.1 USA, EU…………………………………………………………………………18 3.4 Talaj………………………………………………………………………………..20 IV. BARNAMEZŐK…………………………………………………………………...21 4.1 Az EPA Barnamezős Programja……………………………………………………22 4.2 Európa barnamezői………………………………………………………………...24 4.2.1 Magyarország barnamezői……………………………………………………..25 V. ZÖLDGAZDASÁG………………………………………………………………….26 5.1 OECD zöld gazdasága………………………………………………………………27 5.2 UNEP zöld gazdasága………………………………………………………………29 VI. A KÉK GAZDASÁG……………………………………………………………….29 VII. GONDOLATOK ÖSSZEGZÉSE………………………………………………...33 Irodalomjegyzék…………………………………………………………………………35
5
I.
Bevezetés
A Világegyetem közel 100 millió galaxisa közül a Tejútrendszerben, azon belül a Naprendszer Föld nevű kőzetbolygóján élünk mi, az emberek, immár közel 4 millió éve. Megtanultuk használni a földet, gazdálkodunk rajta, termelünk és fogyasztunk, elsődleges energiaforrásaink alapja, ez az otthonunk. Ám környezetünk védelmét még csak 149 éve védi törvény. Ózonréteg, globális felmelegedés, klímaváltozás, társadalmi tudatosság, szemetelés, Greenpeace… ilyen és hasonló szavak, fogalmak jutnak eszünkbe, mikor meghalljuk a környezetvédelem kifejezést. De mit jelent valójában? A környezetvédelem egy ideológia, filozófia és mozgalom is. Gondolata szerint az emberiség felelősséget visel környezete iránt, hiszen ettől függ, ebből él. Mozgalomként a környezet értékeinek megőrzéséért, használhatóvá és élhetővé tételéért küzd. Célja a kialakult károk megszüntetése és az eredeti állapot visszaállítása. A világ globális történelme során egyre fokozódó ütemben használjuk ki földünket és környezetünket. A probléma forrását ezzel az egy szóval ki is fejezhetjük: kihasználjuk. Tehát sokkal többet ad számunkra, mint amit mi nyújtunk neki regenerálódása érdekében. Ez is járható út, láthattuk az eddigi történelem folyamán, ám nem tartható hosszú ideig, hiszen ha „ma elrontjuk, holnap lehetetlen lesz megjavítani”. Így jogos a kérdés, hogy miért is hozták meg 1863-ban Nagy-Britanniában az első nagy, modern törvényt a környezetvédelemmel kapcsolatban? Hogyan jutottunk el a mai szintre, eddig mit tettünk és milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak a jövőre nézve?
6
II.
A KÖRNYEZETVÉDELEM KIALAKULÁSA
2.1 A környezetvédelem előtörténete Történelmi
Környezeti
kor
hatás lokális
Őskor
Károsodó elemek
Energiaforrás
élővilág, állatok
emberi
Tevékenység gyűjtögetés, vadászat mg.,
lokális
Újkőkor
élővilág, talaj
emberi
gyűjtögetés, vadászat
Ókor
regionális
élővilág, talaj
emberi, állati
mg.
Középkor
regionális
élővilág, talaj
állati, víz, szél
mg.
levegő, víz, talaj,
Újkor népesség
regionális
Legújabbkor
ma: >6,7 mrd
ipar, mg., szolgáltatás
levegő, víz, talaj, globális
1987: 5 mrd
szén, víz, szél
épített környezet
1650: 0,5 mrd népesség
élővilág,
élővilág,
gáz, olaj, atom
ipar, szolgáltatás
épített környezet 1. táblázat: A környezetvédelem előtörténete
Forrás: http://kohegykincse.hu/letolt/III.%C3%A9vfolyam/5.%20szemeszter/ Valószínűleg még az ősember nem azon törte a fejét, hogy éppen melyik tevékenységével okoz károkat közvetlen környezetének. Fontos a közvetlen szó, hiszen ekkor még nem gondolkodtak globális méretekben, mint napjainkban. Az újkőkorig az ember alkalmazkodott a természethez, az állatok a táplálék forrását jelentett nekik, így együtt vándorolt velük a vadászat miatt, majd a pásztorkodás során már valamennyire szabályozta azok mozgását, biztosítva számukra az ivóvizet, a legelőket. Az ókorban radikális változást jelentett a növénytermesztésre való áttérés, itt már regionális szinten is szervezték a mezőgazdaságot. Kialakult az öntözéses földművelés (a babiloniak már korábban is alkalmazták a szennyvízzel való öntözés módszerét), az erdőirtások a hajógyártások és építkezések miatt, és a görögök, rómaiak, kínaiak felfedezték a trágyázás jótékony hatását is. A középkorban fejlődött a bányászat és a kohászat is, környezetkárosító hatásaikkal együtt. Zsigmond király 1426-ban erdővédelmi törvényével 7
szabályozta a bányák körüli erdőgazdálkodást. Az újkorban tűnik fel először a szén, mint erőforrás, bár már a középkorban is bányászták. Itt viszont az energetikai felhasználása okozott döntő változásokat, majd az első ipari forradalom során (1769-1850) lett főszereplő. A gőzgép feltalálása (1769) nagy ütemben gyorsította az ipari termelést, természetesen a környezet károsításával. A hatalmas mennyiségű kén kibocsátás miatt egyes városokban nappal is sötét volt a levegőbe került füstök miatt. A légszennyezés és a vízszennyezés súlyosbodott az első ipari forradalom során, bár még nem váltak globálissá, így nem veszélyeztették a bioszféra egyensúlyát. Az ipar továbbra is folyamatosan fejlődött, felfedezték a villamosenergiát (Ganz gyár,1883), kifejlesztették a belsőégésű
motorokat,
mely a
gőzgéppel
szemben
könnyebben
indítható
és
energiatakarékosabb, a négyütemű benzinmotor üzemeltetése pedig földgázból és kőolajból előállított benzinnel működött. A kőolajnak pedig vitathatatlanul egyre nagyobb és nagyobb szerepe van az egész világon. 2.2 1960-as évek – A rádöbbenés időszaka Az első szélesebb körű megdöbbenés a lebomlatlan rovar irtószerek (DDT, HCH) kapcsán robbant ki, mely az emberi szervezetbe kerülve genetikailag öröklődhet anyáról gyermekre, illetve a madarak tojástojó képességét is jelentősen befolyásolja. Hozzájárult továbbá a környezeti mozgalmak elterjedéséhez a Contergán-botrány is, melyben terhes nők nyugtatószerének gyermekekre gyakorolt káros hatásait fedezték fel. Lassan külpolitikai problémává nőtte ki magát, ezért Aurelio Peccei, olasz közgazdász létrehozta 1968-ban a Római Klubot, és 1969-ben Párizsban az UNESCO összehívta Bioszféra Konferenciáját. 2.3 1970-es évek - Az elismerés időszaka Az
időszakról
általánosan
elmondható,
hogy
hivatalosan
elismertté
vált
a
környezetvédelem, létrejöttek nemzeti és nemzetközi szervezetek, törvények és közös célok. Legjelentősebb esemény a stockholmi ENSZ Világkonferencia volt (1972), melynek fontosabb eredményei a következők: UNEP létrehozása, az UNESCO, FAO, WHO fontos programjainak elindításai, a környezetpolitika fejlődése.
8
2.4 1980-as évektől napjainkig A nemzetközi együttműködések és hatékony programok, intézkedések és politikák korszaka a nyolcvanas évektől kezdve napjainkig tart és folytatódik is. Legfontosabb események: ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája Rio de Janeiro-ban (1992), Kiotói Konferencia (1997), Johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia (2002).
III. Levegő, Víz, Hulladék és Talaj, az USA és az EU politikájában 3.1 LEVEGŐ „Róma nehéz levegője és… a füstös kémények bűze tovább ömleszti a pestises gőzöket és kormot.” – írta Seneca Kr. u. 61-ben. A levegő károsítása tehát nem csak a mai kor emberének bűne, ám most rajtunk a felelősség, hogy változtassunk ezen az egyre gyorsuló és már súlyos következményekkel járó folyamaton. A történet kezdődhetne a korai emberektől is, akik felfedezték a tüzet, melynek füstje káros anyagokat juttatott a levegőbe, majd fokozódott a háztartások légszennyező tüzeléseivel (főzés, fűtés) és természetesen a gyárak nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátásával, mely hozzájárul a globális felmelegedéshez. A légszennyezés fogalma az 1974-s OECD megfogalmazásában: „anyagok vagy energiák ember által közvetlen vagy közvetett környezetbe juttatása, amelynek káros következményei veszélyeztetik az emberi egészséget, ártalmasak az élőlényekre és az ökorendszerekre, valamint csökkentik vagy akadályozzák a környezet által nyújtott kikapcsolódási és más jogszerű használatot”. Egyszerűbb fogalommal élve légszennyezésről akkor beszélünk, mikor a levegőben nagyobb mennyiségű, a környezetre káros anyag található, mint ami a megengedett. A leggyakoribb bűnös légszennyező anyagok: Szén-oxidok (CO, CO2), Nitrogén-oxidok (NOx), Kén-dioxid (SO2), Metán (CH4), formaldehid, szálló por (PM10) és az aeroszolok. A nitrogén-oxidok hő hatására jönnek létre. A levegő 78%-s áll nitrogén gázból (N2), ami természetes úton az erdőtüzek és villámlások hatására oxidálódnak és létrejönnek a 9
nitrogén-oxidok, melyek fontos szereppel bírnak a szmog és a savas esők kialakulásában, tehát káros hatással vannak az emberi szervezetre is (légúti megbetegedések, vérerek roncsolása). Az emberek miatt is egyre nagyobb mennyiségben keletkezik, a háztartás szintű tüzelések (kályhák, kazánok) is már komoly kibocsátással bírnak, ipari (hőerőművek) méretekben pedig sokkal jelentősebbek, továbbá a közlekedésben résztvevő autók is fő kibocsátói az üzemanyag elégetésükkel. A szén-dioxid is a fosszilis anyagok elégetésekor, állatok és növények kilégzésekor keletkezik, mely szintén a globális felmelegedéshez, klímaváltozáshoz vezet, ami olyan földrajzi területeken, mint akár Európa vagy Észak-Amerika komoly, lehűlést eredményezhet. A szén-monoxid pedig erősen mérgező gáz és a szénvegyületek tökéletlen égése során keletkezik. A kén-dioxidok vulkánkitörésekkor szabadulnak fel, sok ipari folyamat mellékterméke, továbbá a kőolajszármazékok elégetésekor is keletkezik. Ez a kémiai anyag is károsítja légkörünket, hozzájárul a savas eső és a szmog megjelenéséhez. A következő diagramon az EU-27 légszennyező anyagainak kibocsátásait láthatjuk 1990 és 2010 között. Egyértelműen csökkenő tendenciát mutat az ábra, mindegyik kémiai vegyület kibocsátásában. Százalékszámokkal kifejezve a szénmonoxid kibocsátás (CO) 1990 és 2010 között 37,92%-ra csökkent, a nitrogén-oxidok (NOx) 53,44%-ra, a kénoxidok (SOx) 18,40%-ra és az ammónia-kibocsátás (NH3) pedig 71,54%-ra.
1. ábra - EU-27 légszennyező kibocsátásai (2012) Forrás: http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/data-viewers/air-emissions-viewer-lrtap
10
Hazánk
esetében
már
nem
egyértelműen
csökkenő
aránnyal
találkozhatunk.
Településeink légszennyezettsége a hatvanas években volt a legnagyobb, köszönhetően a gyors ipari fejlődésnek és annak, hogy akkoriban még nem fektettek nagy hangsúlyt a környezetvédelemre. Majd a rendszerváltási időszak után, a gazdasági átalakulás és energiaszerkezet-váltás miatt, ha kis mértékben is, de sikerült csökkenteni ezen anyagok kibocsátását, köszönthetően a környezetpolitikai lépéseknek és szabályozásoknak.
2. ábra - Magyarország légszennyező kibocsátásai (2012) Forrás: http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/data-viewers/air-emissions-viewer-lrtap
3.1.1 Jogi előírások, USA, EU Általánosságban elmondható, hogy kétféle levegőminőségi előírás van. Az első csoportba tartoznak azok a szabványok (mint a NAAQS, azaz az Amerikai Nemzeti Környezeti Levegőminőségi Szabványok és az EU Air Quality Directive, vagyis az Európai Unió Levegőminőségi Irányelvek), melyek meghatározzák az egyes szennyező anyagok maximális légköri koncentrációjának értékeit. A környezetvédelmi ügynökségek olyan rendeleteket hoznak, melyeknek célja, hogy e célértékeket eredményezzék. A második csoport formájában valósul meg a különböző küszöbértékekkel rendelkező skála, mint például a North American Air Quality Index, az Észak-amerikai Levegőminőségi Index, mellyel a nyilvánosságnak kommunikálják a szennyezőanyagok külső, relatív kockázatait.
11
USA Az EPA (U.S. Environmental Protection Agency), az Egyesült Államok szövetségi kormányának egy ügynöksége, mely azért jött létre, hogy a Kongresszus által elfogadott törvények alapján írott és érvényesített rendeletekkel megvédje az emberi egészséget és a környezetet. Richard Nixon, amerikai elnök javasolta létrehozását és 1970. december 2án kezdte meg működését, miután az elnök aláírta végrehajtási utasítását. A Tiszta Levegő Törvény (Clean Air Act) célja, hogy nemzeti szinten ellenőrizzék a levegőszennyezést. 1963-ban a törvény létrehozott egy alapkutatási programot, melyet 1967-ben is bővítettek, majd kiterjesztették 1970-ben, 1977-ben és 1990-ben is. Az 1970es módosítások jelentős mértékben növelték a szövetségi megbízásokat egy átfogó szövetségi és állami szabályozás megkövetelésével mind az álló (ipari), mind a mozgó forrásokra. Az 1990-ben hozzáadott rendelkezések a savas eső, az ózonlyuk és légszennyező hatású mérgek kezelését célozták meg és felállították a NATA-t, illetve tovább növekedett a végrehajtó hatóság is és annak tevékenysége is. A NATA (National-Scale Air Toxics Assessments) az EPA folyamatos, átfogó értékelése az USA légszennyező anyagainak. Felmérései nem tartalmaznak finomított, pontosított információkat a kibocsátó forrásokról, hanem inkább általános információkat használ, hogy fejlessze a kockázatok becslését, melyek nagyobb valószínűséggel túlbecsülik, mint inkább alábecsülik a hatásokat. Az EPA részeként a NATA első országos szintű felmérésének eredménye 1996-ban 187 légmérgező anyagot tartalmazott, 2006 februárjában a második értékelés 177, majd a 2009-es értékelés 180 légmérgező anyagot datált. 2005-ös NATA kutatások eredményeképp született meg az az adat, hogy országos szinten a rák kockázatát legnagyobb mértékben a formaldehid és a benzol idézi elő. A NAAQS (National Ambient Air Quality Standards) a Clean Air Act felügyelete mellett, EPA szabványok alapján jött létre. Az elsődleges szabványainak célja az emberi egészség védelme (beleértve az erre érzékenyebb népességcsoportokat, mint például a gyermekek, az idősek és a légzőszervi megbetegedésekkel rendelkező egyének) érdekében a megfelelő biztonsági határok megszabása. A másodlagos szabványai elvárják a közjólét
védelmét
bármely ismert, vagy a várhatóan káros
hatásaitól
a
légszennyezésnek.
12
Az EURÓPAI UNIÓ 1973-ban
gyűlt
össze
először
az
Európai
Unió
keretein
belül
megszülető
Környezetvédelmi Tanács. Korábban, a római szerződés (Róma, 1957.március 25.) csak általános elveket, szabályokat fogalmazott meg a környezet védelmével kapcsolatban, fő cél a gazdasági növekedés volt. Ám ennek egyre súlyosabb következményei lettek a környezetre nézve, így a hatvanas évektől kezdett megszületni a természet értékeinek megőrzésére irányuló közösségi együttműködés szükségessége törvényekkel, politikai lépésekkel alátámasztva. Első Környezetvédelmi Akcióprogramja tehát 1973-1977 közötti időszakot ölelte föl, ahol általánosságban fogalmaztak meg szabályokat, irányvonalakat, majd
a második akcióprogramban már elsőbbséget kapott a
légszennyezés kérdése, 1980-ban hozták meg az első jelentős levegőminőséggel foglalkozó direktúrát. Ebben a Bizottság határértékeket szabott meg a kén-dioxidra, a nitrogén-dioxidra, a koromra, ólomra és a lebegő szennyeződésekre is. Ezután 1992-ben jött a változtatás, mikor újabb Keretdirektívát fogadtak el, majd 1994-ben ezt követte az Integrált Szennyezési és Megelőzési Direktíva bevezetése, amely az „elérhető legjobb technológiák” alkalmazásával olyan ellenőrzési rendszert hozott létre, ami a levegő, a víz és a talaj integrált kezelésével foglalkozik. Az elmúlt időszakokban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egész világon a közlekedésből származó magas szén-dioxid és káros gázok kibocsátásának szabályozására, ellenőrzésére. Az 1998-ban született AutóOlaj program célja a járműpark szennyezőanyag-kibocsátásainak csökkentése. Az Európai Parlament meghatározta, hogy a benzin és gázolaj 2005-től egyáltalán ne tartalmazzon ként, illetve 2005. január 1-től tilos óntartalmú üzemanyagot árusítani. Ezt követően bevezetésre került az ALTENER program, a megújuló energiaforrások használatának növelése és piaci értékesítése céljaival, továbbá az energiahatékonysággal foglalkozó SAVE „nem technológiai-programja”, az EPER (The European Pollutant Emission Register, 2000.július 17.), mely az első európai szennyezőanyag-kibocsátás értékeit szabályozta. További fontos intézkedés volt még a 2001-ben bevezetett CAFE (Clean Air For Europe), a levegő tisztaságáért tett elemzések utáni javaslatok és az IEE (Intelligent Energie-Europe, 2003), amely az EU energiahatékonyság és megújuló energiaforrások politikáját támogatja, hogy elérjék a 2020-as célokat (üvegházhatású gázok 20%-os csökkentése, az energiahatékonyság 20%-os növelése és a megújuló energiafelhasználás 20%-os elérése az EU-ban).
13
3.2 VÍZ Földünk egyik leggyakoribb anyaga a víz, földi életünk alapja. Fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, a víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag és biológiai szerepe is óriási. Földünk felületének 71%-át víz borítja, testünknek 60-70%-a víz, a Föld vízburkát alkotja, kitölti az óceánokat és a tengereket, az édesvíz pedig nélkülözhetetlen minden élőlény számára. Az ember és a víz kapcsolatának története tehát a kezdetektől jelen van, ám szennyezéséért is mi vagyunk a felelősek. A középkori Angliából származó ismereteink, forrásaink alapján tudjuk, hogy a zsúfolt, várfallal körbevett városokban, az egyre nagyobb számú népesség vízszükséglete is folyamatosan nőtt. A csatornahálózatok kialakítása már az ókori Rómához köthető, a középkorban pedig igen elterjedt módszerré vált. Ez viszont rengeteg járvány és betegség előidézője lett, hiszen egyáltalán nem figyeltek a higiéniára. A háztartásokban használt szennyvizeket kiöntötték az utcára a szeméttel együtt, ahol az állatokról származó koszokkal és az emberekre káros baktériumokkal is vegyült, majd ez a víz körbejárta az egész várost. Így az angol Parlament 1388-ban hozta meg első törvényét, mely megtiltotta a hulladékok folyóba dobálását és az utcán való elhelyezését. A következő nagy előremozdítója a vizek szennyezésének az ipari forradalmak nyomán alakultak ki. Itt a textilipar, a papíripar és a bőripar is különböző káros vegyi anyagok vízbe ürítését művelték, ami könnyen belátható, hogy milyen komoly gondokat jelent az egész élővilág számára. Ha a talajba beszivárog a szennyezett víz, a növények felszívják tápanyagként, majd bekerül a táplálékláncba az állatokon is keresztül és eljut egészen az emberekig. Az Angliából kiinduló iparosodás visszaütött az országnak, hiszen egyik nagy iparvárosuk, Bradford az ország legszennyezettebb városának lett kijelentve a több mint 200 gyárkéményéből kiömlő kénes fekete füstje miatt. A vízkészlet szennyezése nem csak az élővilág pusztulása miatt nagy gond, az egész természeti körforgásban komoly károkat okoz, és súlyosbító problémaként jelenik meg a tiszta ivóvízhiány is, a fejlődő országokban is nagyarányú az elhalálozások száma, míg máshol a legtermészetesebb dologként kezelik azt, hogy iható víz folyik a csapból és sajnos nem figyelve környezetükre, pocsékolják azt. A gazdasági szektorok közül az ipar (vegyi anyagok, hulladékok) kiemelkedően nagy szennyezési szereppel bír, de ugyanúgy a mezőgazdaság (rovarirtó szerek, növényvédő szerek), a háztartások és az egyre növekvő kommunális szennyvizek is.
14
Vízszennyezésként minden olyan hatást megnevezhetünk, melyek úgy változtatják meg a víz minőségét, hogy gátolja a benne végbemenő természetes életfolyamatokat. Legfőbb szennyező anyagokat két csoportba oszthatjuk: a fizikai és a kémiai anyagok. Fizikai szennyező lehet a hőszennyezés, ami megváltoztatja a vízi élővilág életkörülményeit, ezáltal meg kell próbálniuk újra alkalmazkodni a természethez. Fizikaihoz sorolható még a radioaktív izotópok fajtái is, melyek közül a mesterségesek (stroncium-90, cézium-137) befolyásolják a csontképzési szervek működését. A kémiai szennyezők nagyobb taglétszámmal rendelkeznek, megnevezve őket a következők lehetnek: kőolaj és származékai, fehérjék, szénhidrátok, zsírok, szappanok és szintetikus mosószerek, fenolok, növényvédő szerek, nehézfém ionok, higany, ólom, foszfor, cián és még lehetne folytatni a sort…
3.2.1 USA, EU USA, EPA: Az EOS (Presidental Executive Orders) központi szerepet játszik számos „Office of Water” tevékenységben, ilyenek például az alább felsorolt törvények is. A CWA (Clean Water Act) a felszín feletti vizek megóvásának a sarokköve. A felszín alatti vizekkel nem foglalkozik, hanem különböző rendeletekkel igyekszik csökkenteni a közvetlen károsanyag-kibocsátást a vizekbe és kezeli a szennyezések lefolyását. A BEACH (Beaches Environmental Assessment and Coastal Health) nevű rendelet egy 2000-ben történt módosítása a CWA §406-nak, mely felhatalmazza az EPA-t arra, hogy támogassa az arra jogosult államokat, területeket és törzseket, hogy fejlesszék és végrehajtsák a strandok vízminőségének felügyeletét, vizsgálatát. CZARA (Coastal Zone Act Reauthorization Amendments) 6217-es szakasza megköveteli az államoktól és a területekről (a Tengerparti Menedzsment Programok kidolgozásával), hogy fejlesszék ezeket a Nonprofit Partmenti Imisszióvédelmi programokat. Ezekben jellemezniük kell, hogyan fogják végrehajtani a szennyezések ellenőrzését, a gazdálkodási intézkedéseket. Ez a program a NOAA.val (National Oceanic and Atmospheric Administration) együtt kerül kidolgozásra. 2000-ben 34 állam és terület vett részt ebben a programban.
15
Az SDWA (Safe Drinking Water Act) a legfontosabb szövetségi törvény, amely biztosítja az amerikai ivóvíz minőségét. A program keretében az EPA megszabja a minőségét az ivóvíznek és felügyeli az államokat, településeket és a vízszállítókat, tehát a szabvány végrehajtóit.
Az Európai Unió „A víz nem szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit annak megfelelően óvni, védeni és kezelni kell.” Ez az első pontként szerepel az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-án meghatározott vízpolitikájának az irányelvéből. WFD, azaz a Vízügyi Keretirányelv az Európai Unió Környezetvédelmi programján belül az a dokumentum, amely a szárazföldi felszíni, az átmeneti vizek, a parti tengervizek, továbbá a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyezések csökkentése, illetve a fenntartható vízhasználat fellendítése, a vízi környezet megóvása, tehát a víz védelmét legjobban átfogó dokumentum. Az ivóvíz minőségének biztosítása a DWD (Drinking Water Directive) programja. Célja, hogy az uniós állampolgárok jó minőségű, egészséges, tiszta ivóvizet fogyaszthassanak. Feladata a csapokból érkező víz minőségének megszabása (mikrobiológiai, kémiai és érzékszervi paraméterek), kötelezi a tagállamokat a rendszeres ellenőrzésekre, illetve, hogy tájékoztassák a fogyasztókat, az embereket a friss információkkal. 1976-ban az EU meghatározta az európai strandok vízminőségi követelményét, a fürdővizekről szóló irányelvében. Minden tagállamra kiterjed, kötelesek betartani a rögzített minimumkövetelményeket. A fürdővizek minőségét minden évben kell mérni és elemezni és legfontosabb, hogy itt is tájékoztatni kell a lakosságot a kapott eredményekről, a vizek minőségéről. 1991-ben a települési szennyvízelvezetés és tisztításról szóló irányelv lépett életbe, amely törvényben védi a környezetet a szennyvízkibocsátás káros hatásaitól. Elvárja a tagállamoktól a szennyvíz megfelelő kezelését, összegyűjtését, tisztítását és elszállítását is.
16
3.3 HULLADÉK Egy újabb fogalom, mely összefűzhető az emberrel a történelem korai időszakától kezdve egészen napjainkig, ám nem összetévesztendő a szemét fogalmával. Az első hulladékokkal nem volt gond, hiszen az őskori ember saját környezetéből kikerülő „nyers” anyagokat ismerte és használta, ami mind könnyen lebomló hulladéknak számított, vagyis viszonylag hamar visszafordult a természet körforgási folyamatába, egyes fajoknak táplálékul, nyersanyagként szolgáltak. A hulladék tehát azt a, már számunkra nem szükséges dolgot jelenti, mely még visszaforgatható a természetbe, amely újrahasznosítható. Ezzel szemben a szemetet nem tudjuk újrahasznosítani, vagy nem akarjuk. Az állandó települések kialakulása után megjelentek az első szeméttárolók is, a felhalmozódás miatt. A legrégebbi szeméttárolóról a következő adatokkal rendelkezünk: „…egy kőkorszaki településen találták Norvégiában, amely egy 320 méter hosszú, 65 méter szélességű és 8,5 méter magasságú szeméthalom volt. A hatalmas szemétdombot, amely jórészt csontokból, cserepekből és hamuból állt időnként felgyújtották, valószínűleg azért, hogy megszabaduljanak a kellemetlen szagoktól és csökkentsék a szemét által elfoglalt helyet.” Már az ókori európai és ázsiai városokban elkezdett kialakulni a rendszer-szerű szemétgyűjtés, mert korsókba, cserépedényekbe, vázákba dobták a számukra már feleslegessé vált dolgokat. A rómaiaknál már a maihoz hasonló szemétszállítás is elkezdődött, általában naponta egyszer, fizetség ellenében elszállították a szemetet a városból. A középkorban a már említett „utcára dobálós” módon szabadultak meg a szemetüktől, ami rendkívül jó táptalaja volt a járványos betegségek elterjedésének. A hulladékok elszállítása azonban csak a 19. században vált általánossá, de sajnos az évszázadok során nagyban változott a hulladék, szemét összetétele is. Míg korábban könnyen lebomlottak és esetleg komposztként, tápanyagként újra a természetbe került, mára már egyre több olyan szeméttel találkozunk, melyek nagyon hosszú idő múlva, vagy akár soha nem tudnak lebomlani, így ezek a felhalmozódó (akár veszélyes) szemétdombok súlyos hatással bírnak a környezetünkre és egészségünkre. A hulladékok fajtái a következők lehetnek: lakossági és elektromos hulladék, űrszemét, építési hulladék és sitt, tengeri hulladék. Más csoportosításban pedig biológiailag lebomló és biológiailag nem lebomló, a környezetre káros hatással levő hulladékok.
17
3.3.1 USA, EU EPA Az RCRA (Resource Conservation and Recovery Act, 1976.október 21.) az a fő szövetségi törvény, mely a szilárd és veszélyes hulladékokat kezeli „bölcsőtől a sírig”. Ez magába foglalja a veszélyes hulladék termelését, szállítását, feldolgozását, tárolását és eltávolítását. Ezen túl az alábbi általános nemzeti célokat tűzte ki: - az emberi egészség és a természeti környezet megóvása a lehetséges veszélyes hulladékok ártalmatlanításával - energia- és természeti erőforrás takarékosság - a keletkezett hulladékmennyiség csökkentése, az újrahasznosítás növelése - a hulladékgazdálkodás megfelelő módú környezetvédelmi szabályozása Az EPA közzé tette a „Title 40 of the Code of Federal Regulations” (CFR) című hulladékgazdálkodási törvényét, melyben az erre vonatkozó összes kormányi szabályozást összefoglalja. A 239. és a 259. közötti szabályok foglalkoznak a szilárd hulladékokkal, míg a 260. és 279. között a veszélyes hulladékokra vonatkozó regulákat írja le. A földalatti tartályokkal szemben a 280. szabvány rendelkezik. EU Az Európai Unió a hulladék fogalmát, az ENSZ, Bázeli Egyezményével harmonizálva a következőképp definiálja: „bármely olyan anyag, amelytől a birtokosa megszabadul, megszabadulni köteles vagy megszabadulni akar”. A Közösség Hulladékgazdálkodási Stratégiája (1997) öt különböző szintet különböztet meg: a megelőzés, az újrahasználat és újrafeldolgozás, a végleges ártalmatlanítás, a szállítás szabályozása és a helyreállítási cselekvések. Az EU hulladékokkal foglalkozó jogrendje 1975-től folyamatosan alakul, jelenleg felosztható a főbb irányelvekre, a hulladékkezelés részleteire és a speciális hulladékokra. Az Irányelvben meghatározza a legfontosabb fogalmakat, a hulladékok európai listáját, engedélyhez köti a kezelési és lerakási tevékenységüket, bevezeti a „közelség elvét” és a „szennyező fizet” elvét is. A hulladékkezeléssel kapcsolatban az égetés, a tárolás (azaz a fogadók és a berendezések) feltételeit szabályozza. Speciális hulladékfajtákként a következőkkel foglalkozik: hulladékolajok, szennyvíziszapok, szárazelemek, csomagolás 18
és azok hulladékai, PCB-k (pl. hűtő- és szigetelőfolyadék anyaga), titánium-dioxid hulladékai, elhasználódott járművek, elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok. A hulladékgazdálkodási terveknek nyilvánosnak kell lenniük, és ha a tagállam országára vonatkozóan kíván létrehozni terveket, programokat, akkor kötelessége egyeztetni a Bizottsággal, hatástanulmánnyal kell igazolni, továbbá rendszeresen jelentéseket is kell készíteniük. Az unió szintjén jelenleg nincsenek egységes környezeti adók és díjak, ezen eszközökkel a tagállamok rendelkeznek. A VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja (2002-2012) keretében a mostani cél 2050-ig a a hulladék 50%-os mennyiségi csökkentése, különös tekintettel a veszélyes hulladékokra. Magyarországi viszonylatok: Hulladékgazdálkodási törvényünk (2000. évi XLIII. törvény) szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladékok gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása is. A következő kezelési technológiák ismertek: fizikai- és fizikai-kémiai műveletek, kémiai kezelési eljárások, beágyazásos módszer, termikus kezelési eljárások és biológiai kezelési eljárások. A magyar hulladékmennyiségek szemléltetése érdekében az alábbi táblázatot érdemes elemezni:
2. táblázat - Hulladékok hasznosítása és ártalmatlanítása (2011) Forrás: www.ksh.hu
19
Magyarországi telephellyel rendelkező, köztisztasági tevékenységet végző vállalkozások régiónkénti csoportosítása látható a bal oldali oszlopban. Százalékszámokban kifejezve megállapíthatjuk, hogy Közép-Magyarországban 8,5%, Közép-Dunántúlon 7,8%, Nyugat-Dunántúlon 11,8%, Dél-Dunántúlon 10,9%, Észak-Magyarországon 3,2%, Észak-Alföldön 8,8% és Dél-Alföldön 11,1% az újrafeldolgozással hasznosított hulladékok mennyisége az összesen hasznosított hulladék mennyiség közül, tehát NyugatDunántúlon a legjobb arány és szorosan követi Dél-Alföld is.
3.4 TALAJ A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a következők: -
a szemét-és hulladéklerakók, mert ha nem tartják be az előírt környezetvédelmi előírásokat, akkor veszélyes hulladékok, mérgező anyagok kerülhetnek a talajba, esővíz bemosásával, ami bekerül a talajvízbe, majd a növényeken és állatokon keresztül az emberek szervezetébe is
-
nitrogén- és foszfortartalmú hulladékok
-
káros anyagot tartalmazó műtrágyás növénykezelés, rovarirtó szerek
-
a földbe kerülő olaj és veszélyes hulladékok
A talajszennyező anyagok nagyon súlyos következménnyel járnak az ökoszisztémára nézve. Különböző kémiai változásokat idéznek elő, ha túl sok vegyi anyag kerül a talajba. Ha például a talajba került szennyeződések hatására a növények termelékenysége csökken, visszaesik a terméshozam is (ami gazdasági problémákat is magával vonz), a föld sem képes megvédeni magát az eróziótól. A mikroorganizmusokon, növényeken, állatokon keresztül bekerül a természetes tápláléklánc folyamatába, amellyel az ember egészségét is veszélyezteti. Láthatjuk, hogy a szennyezés forrásai igen széles körből áll, összefügg a levegő- és a vízszennyezési problémákkal is. A következő ábra bemutatja a különböző gazdasági tevékenységek talajszennyezéshez való hozzájárulását az egyes WCE és SEE országokban (Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és Svájc).
20
2.ábra - Talajszennyező gazdasági tevékenységek áttekintése a WCE és SEE országokban, 2007 Forrás: http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/
A legnagyobb arányt az ipari termelés és kereskedelmi szolgáltatások képviselik (36%), majd az olajipar (17%), azt szorosan követve a községi hulladékkezelés (15%) következik.
IV. BARNAMEZŐK A környezet és főleg a talaj szennyezéséhez szorosan kapcsolódnak a barnamezők kialakulásai. De mit is jelent a barnamezős terület? A CEMAT (European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning) megfogalmazása alapján: „Barnamezős területnek nevezzük azt a területet, amelyet korábban ipari vagy bizonyos kereskedelmi célokra használtak, és amely terület alacsony koncentrációjú veszélyes hulladékkal vagy más egyéb szennyezéssel lehet terhelt, ugyanakkor lehetséges a terület újra-használata a terület megtisztítását követően. Néha a barnamezős terület fogalmát olyan korábban hasznosított területek megjelölésére is használják, melyeket már felhagytak, és nem szükségszerűen szennyezettek. Általában barnamezős területek a városok ipari körzetében találhatók, olyan területeken, ahol elhagyott
gyárak,
kereskedelmi
épületek,
illetve
egyéb
korábban
szennyező
tevékenységek örökségei vannak jelen. Kisebb barnamezős területek lelhetők fel a régebbi lakónegyedekben vegytisztítók, benzinkutak stb. környékén. Míg egyes 21
szennyezett barnamezős területek évtizedek óta használaton kívül vannak, újabban nagy hangsúlyt fektetnek ezek kármentesítésére és rehabilitációjára, mivel a kereslet egyre nő a fejleszthető területek iránt.” A barnamezős területek rehabilitációja és újabb felhasználása olyan gazdasági előnyöket jelenthet, mint a munkahelyek teremtése, környezeti veszélyeztetések megszüntetése, a rendezett
terület
esztétikai
fejlődése
és
a
városi
kép
javulása,
aminek
következményeképpen nőhet a város látogatottsága, a területek takarékosságának növelése (egyben a zöldmezős beruházások csökkentésével). A következőkben az USA és az EU barnamezős politikájának a gyakorlatiasabb oldalát próbálom megragadni, egy rövid általános ismertetője után. Az eddig megvalósult projekteket ismertetem.
4.1 Az EPA Barnamezős Programja 1995-ös megalakulása óta egy jól bevált és eredmény-orientált programmá nőtte ki magát. Az EPA Barnamezős Program célja, hogy az államok, közösségek és más érdekelt felek képesek legyenek gazdaságilag együttműködni azért, hogy megelőzzék létrejöttét, elemezzék a meglétét és biztonságosan „feltakarítsák”, illetve újrahasznosítsák a barnamezős területeket. Becsléseik szerint több mint 450.000 barnamező található az USA-ban. Kezdetben az EPA kisösszegű vetőmagpénzeket adományozott a helyi önkormányzatok számára, ezzel elindítva a kétéves „pilóta” projekteket, ezután a „Passage of the Small Business Liability Relief” és a „Brownfields Revitalization Act” keretében, éveken keresztül fejlesztett EPA politikák hatékonyságuk miatt törvénybe foglaltattak. A Barnamezős Törvény az EPA segítségnyújtásával bővült, új eszközöket nyújtott a magán- és közszférának hogy elősegítse a fenntartható tisztítását és újrahasznosítását a barnamezőknek. Céljai közt szerepel az amerikai nép egészségügyi jólétének fenntartása a barnamezős politikák megvalósításával, partnerségek kialakítása és a kommunikáció erősítése a környezetvédelem érdekében és a magánpiac támogatása pénzügyi és technikai módszerekkel. Iowa A korábbi raktár belvárosi műhelyet hoz létre
22
Csaknem 100 éve a “Bluffs Tanács” virágzó központja volt a mezőgazdasági termékek értékesítésének és forgalmazásának, ám a terület hanyatlásakor számos épület, köztük a Nemzetközi Betakarítási Raktár is megüresedett és elhagyatott lett, majd barnamezős területté nyilvánították. 2005-ben a város két EPA Barnamező Értékelő támogatást kapott a vizsgálatok lebonyolításához. Az egyik értékelt volt az előbb említett raktár is és a 2006 és 2007 között lefolyt értékelések policiklusos aromás szénhidrogéneket (PHA) mutattak ki a raktár területén, a területen átmenő vasút miatt. A PCDC (Pottawattamie County Development Corporation) bevonta fejlesztőprogramjába az Iowai DNR Önkéntes Programot, és ezzel sikerült elérniük egy 23.000 dolláros finanszírozást a barnamező fejlesztésére, majd 2008 őszén elvégezték a szükséges talajtisztítást is. 2009 júliusában az Artspace USA elkezdte az épület felújítását és 2010 júliusában befejeződött a projekt. Így létrejött egy olyan műhely a művészeknek, mely 36 lakható kis padlásszobát tartalmaz megfizethető áron, melyek mindegyikéhez tartozik külön művészstúdió, továbbá az épületnek még további 5000 négyzetméternyi szabad területe, mely alkalmas galériák, kiállítások rendezésére. Kansas Chanute mozi Chantue város tulajdonában volt egy 0, 42 hektáros ingatlan, amivel semmit sem tudtak kezdeni, a feltételezett szennyeződések miatt. Az évek során benzinkút, fatelep, radiátor bolt, taxiállomás, használtautó telephely volt és legújabban parkolóházként funkcionál, ezért nem vásárolták meg magánszemélyek a történelmi belvárosban lévő ingatlant. Az EPA két támogatást nyújtott a KDHE-nek (Kansas Department of Health and Environment), melyek keretében megvizsgálták a helyi lehetséges szennyeződési forrásokat, illetve a talaj- és a földalatti vízszennyezés értékeit. Az eredmények bíztatóak voltak, az értékek a határok alatt mutatkoztak, bár lakhatás szempontjából alkalmatlannak minősítették, ezért a 2006-os tisztítási tevékenységek után 2007 márciusában megnyitott az új Roxy mozi. Omaha A Wilson csomagolóüzem A korábbi Wilson csomagoló üzem a város történelme során volt autó-aukciós létesítmény, autóbontó és húscsomagoló üzem is. Az elsőszámú vizsgálatok oldószerek, hűtőanyag, fém- és kőolajszármazékok jelenlétét mutatták ki a talajban és a talajvízben, 23
ám a szennyezés mértékét nem tudták. 2006 májusában az NDEQ (Nebraska Department of Environmental Quality) is vizsgálatokat végzett 31.299 dolláros állami és területi támogatással feltárták a lehetséges talajszennyezést. A Heritage Services által finanszírozott további vizsgálatok arra a következtetésekre jutottak, hogy az ingatlan tisztítása nem volt szükségszerű. 2007. március 20-án az Üdvhadsereg 1.6 milliárd dolláros támogatást nyújtott a városnak, hogy megépítse a „The Salvation Army Omaha Ray and Joan Kroc Corps” nevű Közösségi Házat. 2009. november 16-án megnyitotta kapuit a város alacsony szinten kiszolgált területén, így az egyéneknek, időseknek, családoknak innentől elérhetővé vált az oktatás, a szabadidős és egyéb művészeti programok. Portland Az NPBC Az ingatlan 1934-től, egészen üresen hagyásáig, 1983-ig sokféle helyként funkcionált, mint például benzinkút, használt autó telephely, autószerelő- és festő létesítmény. 1987ben a terület tulajdonosai eltávolították a földalatti, 26000 literes UST tartályt, majd az ingatlant megvásárolta az NPBC (North Portland Bible College), hogy kiterjessze a főiskola tanításának terét, vagy, hogy növelje a diáklakások számát. Az EPA 2005-ös támogatásával elvégzett részletesebb vizsgálatai a megengedett értékeknél jóval magasabb értékeket kaptak, így a lakhatástól eltiltott területté nyilvánították. Ezt követve a Portland Fejlesztési Bizottság támogatást nyújtott az NPBC-nek, hogy az el tudjon végezni egy megvalósíthatósági tanulmányt. Az NPBC most is azt tervezi, hogy a területet a helyi ifjúsági és közösségi összejövetelek segítésére, új munkahelyek teremtésére és az oktatás javítására használja majd, ezért tartja folyamatos együttműködését helyi szervezetekkel.
4.2 Európa barnamezői Azon országok kormányai, melyek a hagyományos ipari régiókhoz tartoznak, mint az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Belgium, széleskörű és átfogó stratégiákat és programokat dolgoztak ki az elhagyott területek helyreállításához és a gazdaság revitalizációjához. Az 1980-as évektől kezdve az intézkedések különösen fejlődtek az EK, Franciaország és Németország területén, ami kedvezett a regionális területi politikáknak is. 24
Az egyes európai országok barnamezőinek száma hektárban mérve, becsült adatok alapján: - Belgium (2000): 9000 - Németország (2000): 128.000 - Románia (2000): 900.000 - Franciaország (2001): 20.000 - Lengyelország (2002): 800.000 - EK (2003): 65.760 - Csehország (2004): 30.000
4.2.1 Magyarország barnamezői Hazánkban a rendszerváltás (1989) időszaka után, annak gazdasági és szerkezeti változásai nyomán jelentek meg nagy mennyiségben a barnamezők az ipari negyedekben, melyek a városokra koncentrálódtak, és a volt katonai területeken is. A mai Magyarország területén körülbelül 12.000 hektárnyi barnamező lehet, ám ez is csak becsült adat (2005), hiszen az ország nagy százalékáról nem állnak rendelkezésre információk. 1996-ban történt meg az OKKP (Országos Környezeti Kármentesítési Program) kormányzati jóváhagyása, melynek célja: „… a felszín alatti vizek, a talaj, a földtani közeg
veszélyeztetésének,
szennyezettségének,
károsodásának
megismerése,
a
veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentetésének vagy megszüntetésének elősegítése.” Kaposvár Az egykori SÁÉV területén a Kaposvár 2001 Kft. egy üzemcsarnok létrehozására Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a Dél-dunántúli Operatív Program keretében 123 millió forintnyi támogatást kapott. A terület rehabilitációs programja keretében a tisztítási, bontási és kármentesítési folyamatok után jöhet a beruházás, melyben a vállalat egy 3060 négyzetméteres könnyűszerkezetes épületet építtet, amit vállalkozók számára ad majd bérbe. Az elkészülő üzemcsarnok előreláthatólag 100 főnek ad majd munkahelyet.
25
Nagytétény 1910-ben Nagytéténybe költözött a Magyar Ónművek, mely színesfém-hulladék feldolgozásával, kohászattal és később a vegyiparral is foglalkozott. Az ötvenes években bővítették az üzemet, 20 hektárt birtokló területté vált, viszont 1990.május 25-én az üzemet a KÖJÁL felfüggesztette, így be is zárták a kapuikat, az épület üresen állt évekig. Kutatások nagyfokú talajszennyezést állapított meg, amiért szükség volt a tisztítási programra. Az egykori épületeit 2004-ben bontani kezdték, csak az építkezést kiszolgáló pár épületet hasznosítottak. További példák a hazai barnamezős projektekre például a Grassalkovich-kastély Gödöllőn és a Komáromi erődrendszer, mely a rendszerváltás óta múzeumként funkcionál.
V.
Zöldgazdaság
A zöldgazdaság leegyszerűsítve a gazdaságnak azon rendszere, amely környezetbarát módon próbálja megvalósítani a fenntartható fejlődést. Olajos Péter konzervatív uniós szakpolitikus, ’Konzervatív zöldség’ című könyve alapján a zöld gazdaság alatt: „egy új gazdaságszervezési és fejlesztési modellt értünk, mintsem az egyes zöldipari ágazatok numerikus összességét. A zöld gazdaság egyfajta „váltómodellt” kíván alkotni a jelenlegi „fekete” gazdasággal szemben, amely a második ipari forradalom vívmányait kihasználva, szinte kizárólagos módon a hagyományos, azaz a fosszilis energiahordozók felhasználására épül.” Egy valami állandó, a változás és ezt a folyamatos változást kell tudatosan irányítanunk a gazdasági rendszer minden szintjén, szereplőinek teljes bevonásával, a környezet védelmére alapozva. Ez csak akkor lehet sikeres tehát, ha a háztartások, az állam, „külföld” és a pénzügyi szereplők is ugyanazon célt tűzik ki maguk elé, méghozzá eddigi tevékenységeik „zöldítését”. Erre világszinten, globálisan lenne szükség, ami alapvető változtatásokat igényel az emberek gondolkodásában, felfogásában és tudatosságában, mert nekünk van a legnagyobb felelősségünk a gazdaság alakulásáért és annak a természeti környezetre való hatásáért. Ennek nem elég az elméleti szinten való meghatározása, természetesen a gyakorlati megvalósítása a döntő. 26
Igen nehéz feladatnak bizonyul globalizálni a zöld gazdaság koncepcióját, már csak abból is kiindulva, hogy minden ország más kultúrával, történelemmel, értékrendszerrel rendelkezik, amiből konfliktusok ezrei keletkeztek az elmúlt idők során és valószínűleg így is marad. Viszont mindenképp szükség van egy bizonyos szintű globalizációra, hiszen a környezetünk azonos. Itt nincsenek országhatárok, ez a közös szféra, amelyben az ember is él.
5.1 OECD zöld gazdasága (Organisation for Economic Co-operation and Development) Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egy olyan globális, nemzetközi szervezet, melynek célja a tagország kormányai közötti gazdasági és szociális politika kialakítása és értékelése. 1961-ben alakult, székhelye Párizs, Magyarország 1996tól tagja. Politikája, tevékenysége és programjai a zöld gazdasággal kapcsolatban tehát nagyon sokoldalú, így dolgozatomban pár konkrét ország tevékenységét mutatom be röviden. A zöld növekedésre vonatkozó politikai szabályzatok országonként eltérnek, ám vannak olyan pontok, melyek minden esetben szükségesek: 1) a természeti erőforrások integrálása ugyanabba a dinamikákba és döntésekbe, melyek a növekedéshez vezetnek 2) a gazdasági kifizetések módjának fejlesztései, melyek jobban tükrözik a természeti erőforrások gazdasági értékeit és 3) fókuszálás az egymást kölcsönösen erősítő gazdasági szempontokra és környezetvédelmi politikákra. Kitűzött növekedési és nemzeti fejlesztési tervek A Nemzeti Stratégia a Zöld Növekedésre és az Ötéves tervek (2009-2013) foglalatában Korea egy átfogó politikai keretet ad a zöldülés növekedésére. Stratégiájának céljai: 1, környezetbarát motorok elterjedésének elősegítése 2, az emberek életminőségének javítása és 3, a nemzeti hozzájárulás növelése az éghajlatváltozás elleni erőfeszítésekbe. Ennek érdekében 2009-ben megalapították az Zöld Növekedés Elnöki Bizottságát és 2010 januárjában törvénybe iktatták az Alacsony szén kibocsátásról szóló törvényüket (Framework Act on Low Carbon Green Growth). Az Ötéves tervek keretében megfogalmazzák a kormányzati intézkedések végrehajtásához szükséges stratégiákat és
27
költségvetési terveket a helyi egységek szintjére is. A tervek szerint a kormány a GDP 2%-át fogja a zöldítő projektek, programok fejlesztésére költeni. Írország Nemzeti Fejlesztési Terve (2007-2013) meghatározza a pénzügyi kereteit a beruházások ösztönzésére, illetve az életminőség javításának stratégiáját. Ez összefogja a különböző ágazatok befektetési politikáit és a környezeti fejezete kiterjed a közlekedés, hulladékkezelés, éghajlatváltozás, környezeti kutatások és a fenntartható energia kérdésköreire. Az NFT pénzügyi keretein belül, 2007-ben a fenntartható fejlődés támogatására több mint 1,3 milliárd eurós összeget szánt. Kína 12. ötéves tervének (2011-2015) „Zöld fejlesztés” nevű programjában megnyilvánulásra kerül az ország elkötelezettsége a zöldebb gazdaság felé. Eme programja hat stratégiai pillérre alapul: klímaváltozás, erőforrás hatékony gazdálkodás, „körkörös” gazdaság, környezetvédelem, ökoszisztéma védelme és helyreállítása, vízvédelem és a természeti katasztrófák megelőzése. Ezek a pillérek további kötelező érvényű célokat tartalmaznak, mint például: 2015-re az egy főre eső GDP széndioxid kibocsátásnak 17%-os csökkentése, a nitrogénoxidok és az ammónia 10%-os csökkentése, továbbá az energiaintenzitás és általánosságban a környezetre káros anyagok kibocsátásának visszaszorítása is. Az afrikai Ruandában a „Gazdasági fejlődés” és a „Szegénység csökkentését célzó stratégia (2008-2012)” programok kidolgozása képviseli az ország második középtávú céljait a hosszú távú „Ruanda 2020 Célkitűzései” közül. A környezetvédelem kulcsfontosságú-kérdés az országban a vízellátás, a természeti erőforrások hatékony felhasználása és az egészségvédelem vonatkozásában. A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási szektor 62 milliárdnyi ruandai frankot (RWF) osztott szét a 2008 és 2012-es szakaszban a fejlesztésekre (ami az teljes állami kiadás 1,8%-a). A Víz- és Közegészségügyi szektor további 146 milliárdnyi ruandai frankot osztott szét, mely a kiadások 4,2%-a.
28
5.2 UNEP zöld gazdasága (United Nations Environment Programme) Az UNEP az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) Környezetvédelmi Programja, melyet 1972-ben alapítottak, székhelye a kenyai Nairobiban található. Központi feladata a fejlődő országok gazdaságpolitikájának kialakítása és koordinálása a környezeti szempontok figyelembe vételével. A környezet minden elemével foglalkozik, olyan irányelveket, szerződéseket és határozatokat hoz, mely a következőkkel kapcsolatos: klímaváltozás, természeti katasztrófák és konfliktusok, ökoszisztéma gazdálkodás, környezeti kormányzás, veszélyes anyagok és az erőforrás hatékonyság. Fontos programja, a 2008-ban alapított GEI (Green Economy Initiative), aminek három fő célja,
hogy előmozdítsa (a makrogazdasági,
fenntarthatósági,
szegénységi,
zöldberuházási stb…) elemzéseket (Green Economy Report), továbbá Tanácsadó Szolgáltatások létrehozása egyes országokban a zöld gazdaság érdekében és partnerségek kiépítése, kutatások bevonásaival.
VI.
A Kék Gazdaság
Az előbb bemutatott zöld gazdaság után itt van máris egy újabb irányvonal, a kék gazdaság. Gunter Pauli belga vállalkozó, író és közgazdász nevéhez köthető, igen fiatal elméletről van szó, 2010-ben adta ki könyvét, ami máris nagy népszerűségnek örvend világszerte. A kék szóról az ember a vízre, esetleg a levegőre asszociál, ám Gunter könyvében egy olyan rendszerelméleten alapuló gazdaságot modellez és kezdeményez, melyben a természet önszabályozó rendszereit és folyamatainak áthelyezését képzeli el a gazdaságba. Állításának logikusságát és ésszerű felépítését mindenki beláthatja, ha megismerjük indokát, miszerint a természet önszabályozó rendszere működik a leghatékonyabban, annak erőforrásait legjobban harmonizálva a termelési folyamataival.
29
„Ne követeljünk többet a földtől. Inkább kezdjünk többet azzal, amit a Föld nyújt.” (Gunter Pauli) A zöld gazdaságnak kritizálja azt a filozófiáját, miszerint az elvárja a cégek beruházásainak növelését, a fogyasztók nagyobb keresletét és nagyobb pénzköltését, tehát a folyamatos fejlődést, mindezt a fenntarthatóság megőrzésével és a környezet védelmével. Véleménye szerint eddig nem sikerült ezt teljesíteni, nem életképes a rendszer. A kék gazdaság viszont túllép ezen és az ökoszisztéma fejlődését biztosítva, azt leképezve a gazdasági folyamatokra képzeli el az új irányzat megvalósulását. Könyvének borítóján a következővel találkozhatunk: 10 év 100 innováció 100 millió munkahely. Magyarázata, hogy becslések szerint a 100 innováció közel 100 millió munkahelyet teremthet, abból kiindulva, hogy már ma is több embert foglalkoztatnak a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó iparágak, mint az olaj-és gáziparban dolgozó emberek összessége. Emellett több befektetés és beruházás mutatkozik a nap-, szél- és geotermikus energiafelhasználások fejlesztésével kapcsolatban, mint a fosszilis energiahordozóknál. 13 fejezeten keresztül mutatja be elképzeléseit, 100 innovációjának bizonyítását és kutatásainak eredményeit. A hulladékkezelés problémáját veti fel először. Állítása szerint rosszul bánunk a keletkező hulladékokkal, hiszen a számunkra szükséges anyagok kinyerése után (mely legtöbb esetben igen csekély rész) az erőforrások jóval nagyobb, megmaradó százalékát eldobjuk, nem hasznosítjuk. A következő mezőgazdasági példákkal támasztja alá: a sörgyárak az árpában található keményítőt használják fel, a többi része szemét lesz; a rizst csupán terméséért termesztik, maradék szárát eldobják. A kukoricának csak a magját használják fel élelmezés, üzemanyag- vagy műanyaggyártás céljából, megmaradt részei szemétként jelentkeznek; a cukorrépának csak 17%-ából lesz cukor és a papírgyártás érdekében kivágott fákból kinyert cellulóztartalom után a növény 70%-a kerül elégetésre. Beláthatjuk, hogy ezek világméretekben valóban igen nagy mennyiségű hulladékot jelent, amit nem hasznosítunk. Gunter nem a hulladékok megsemmisítését tekinti célként (hiszen ez is komoly környezetkárosító hatásokkal járhat, és magas költségeket okozhat), sokkal inkább azok további útjának folytatását az anyagáramlási rendszerben. Ezt a természeti folyamatokból származtatja, mintaként tekint az ökoszisztematikus folyamatokra, ahogy a természet a
30
„saját hulladékaival” bánik, ami valójában nem is hulladék számára, hanem egy újrahasznosítandó újabb energiaforrás, alapanyag, tápanyag. A műanyag előállításának eddigi módszerének megváltoztatásával, környezetbarát helyettesítésével próbálkozott a japán Ebara (ipari gépeket gyártó) óriásvállalat egy olyan technológiával, mellyel a műanyag termelése megoldható konyhai hulladékokból egy gomba segítségével, mely szobahőmérsékleten lebontja a hulladékokban található keményítőt és politejsavvá alakítja. Ezt az anyagot felhasználják többek között a textiliparban a vasalhatóság javítására, az egészségügyben a felszívódó varrófonalak előállítására és biológiailag lebomló csomagolóanyagok készítésében is. Az író célja az ökoszisztéma modelljeinek megértése és a mostani gazdaságba való beépítése. Valójában az alapjaiban kellene megváltoztatni a „jelenlegi negatív gazdasági spirált”. Ezt a fizika törvényeire támaszkodva és a természetes élőhelyeknek a működési és elemi hatékonyságát követve lehet csak megvalósítani. A vichadai értéktelen szavannai terület példáján keresztül bizonyítja az ember és természet, tudással való párosulásának pozitív következményeit. Ezt a kihalt sivatagos földet Paolo Lugari visszaállította eredeti állapotára, vagyis újra meghonosította a korábban őshonos esőerdőt. Egy gombával (Pisolithus tinctorius) beoltott fenyőfa segítségével történt ez. Kevés árnyékot vetett a földre, ami megóvta a gyökereket és az erős napterheléstől lehulló tűlevelek egy avarréteget alkottak, ami növelte a talaj nedvességtartalmát és megkötötte a komposztálódásra képes anyagokat is, így tudott a fa szépen élni és növekedni a szavannai körülmények között. Később egy egész erdő, majd esőerdő alakult ki belőle, legfontosabb eredménye pedig, hogy egy biológiailag színes környezet jött létre, gazdag növényvilággal, gazdag biodiverzitással. Ezzel párhuzamosan nőtt az adott föld értéke is. Amit korábban 6$/hektáros áron lehetett megvásárolni kies területként, huszonegy év után ez az ár csaknem 3000-szeresére nőtt. Ebből következik az is, hogy a föld értékes lett, mert termőképes. Ha egy föld termőképes, akkor az ember dolgozni, gazdálkodni fog rajta, tehát megtörténik a munkahelyteremtés is. A következő megdöbbentő elmélet már a gyakorlatban is alkalmazott kezelési folyamat világszerte. A légylárvás kezelésről van szó, melynek lényege, hogy a légylárvák enzimjeinek segítségével lehet gyógyítani bizonyos betegségeket, járványokat. A módszer Afrikából indult, ahol egy Nzamujo nevű nyugat-afrikai atya kezdeményezésére olyan speciális telepeket hoztak létre távolabb az afrikai városoktól, ahova az összes vágóhídi 31
hulladékot szállították. Ennek eredményeképp a legyek ezeken a helyeken gyülemlettek fel, mert tökéletes tápanyagforrásokat leltek maguknak. Így a helyi madarak és halak számára is remek táplálékot jelentenek, bekapcsolódva ezzel a táplálékláncba. Az élelmiszerbiztonságot növelni, az afrikai amputációk számát csökkenteni lehetne ezek szélesebb körű megvalósítása esetében. A hulladékkezeléshez visszatérve egy nagyon egyszerű lehetőséget vázol fel Gunter. Az élelmiszeriparban nagy mennyiségekben felhalmozódó hulladékok hasznosítása szintén több
szinten
jelenthet
a
társadalomnak
egy
alternatív
lehetőséget
mind
a
munkahelyteremtés megvalósítására, mind a környezetszennyezés és annak egészségre gyakorolt hatásainak csökkentésére, mind a fenntartható fejlődés és versenyképesség megtartására. A cukornád cukortartalma 10-15%, erre van szükségünk a cukor előállításához, a maradék rész hulladékként jelentkezik, ez a bagasz. A bagasz elégetése során széndioxid keletkezik és jelentős költséggel is jár az eltávolítása, továbbá nem tudunk hasznos hőt nyerni ebből a folyamatból. Megoldást jelenthet viszont eme növényi hulladék felhasználása a papírgyártásban, ugyanis magas rosttartalommal, hemicellulózzal és cellulózzal rendelkezik, sőt, mérések során kiderül az is, hogy sokkal több rostot ad a bagasz, mint a mérsékelt égövön, kifejezetten erre a célra termesztett fák, amelyeknek a papírgyártás során 70-80% lesz hulladék. Megemlíthető példaként a kávébab esete is, mikor a betakarítás utáni biomassza 99,8%-a marad meg fölösleges anyagként, ami viszont tökéletes tápanyagforrás lehetne a talajnak. A következő „állati módszerek” is azon példák közé sorolható, melyekben az író különböző kutatók tanulmányai segítségével párhuzamot tud húzni a természeti és a gazdasági folyamatok között az erőforrás-hatékony termelés és növekedés szellemében. A termeszek szokásaiból egyértelműen átvehetnénk az építkezési módszerüket, mely tökéletes megoldást nyújt az olyan épületek levegőjének frissen tartására, ahol nincs fűtés és légkondicionálás, ezzel megelőzve a „beteg épület szindróma” tüneteinek kialakulását is. A zebrák akár 10%-kal is képesek testhőmérsékletük csökkentésére, csíkjaik hőszabályzó képességével, melynek lényege a testük körül keletkezett miniatűr légörvények. Ezek a fehér feletti hideg és a fekete feletti melegebb levegő nyomáskülönbségeiből adódnak. Az ember hasznosítani tudná ezt is, az épületek energiahatékonyabb hűtésekor és fűtéskor. 32
Könyvében elárulja és ismerteti a sikeres vállalatvezetés öt menedzsment-alapelvét, melyekben a „régi korlátokat új lehetőségekkel” helyettesíti. Véleménye szerinte a válságok jó hatással vannak az innovációs folyamatokra és azok akkor lehetnek sikeresek, ha leképzik a természet önszabályozó körforgását. Öt menedzsment-alapelve: - Törzskompetenciák által meghatározott tevékenység - Ellátáslánc-menedzsment - Erőforrás-kihelyezés - A pénz mindenekfelett - Kiszorító-hatás Új oldaláról világítja meg a szén-dioxidot, mint erőforrást. Eddig a világ nagy felelősséget tulajdonított ennek az anyagnak a levegőben okozott szennyező hatása miatt, ám nagyon fontos szerepet játszik az algák életében. Ezek az élőlények ugyanis csak napfényt, szén-dioxidot, vizet és tápanyagot igényelnek létezésükhöz és cserébe nagyon magas az olajtartalmuk. A Minnesotai Egyetem biofinomítással foglalkozó központja kutatásainak eredménye kimutatta, hogy egy hektárnyi területen lévő algák évente közel 18.900 liter olajat képesek előállítani éves szinten, míg a kukorica ugyanilyen keretek között 68 liter, a szója pedig 181 liter előállítására képes. Könyvében ezt követően még számos új alternatívát mutat be meglévő erőforrásaink hatékony és újszerű felhasználására, rengeteg innovációját és ötletét kutatásokkal támasztja alá, melyeket világszerte kísérleteztek szakértő emberek és kutatók és valóban bebizonyítja, hogy a környezeti fenntarthatóság és a vállalati nyereségesség fogalmai egyáltalán nem állnak messze egymástól. Teljesen új megközelítést alkalmaz, amit könyvének elolvasása után könnyen magunkévá tehetünk, mert ésszerű magyarázatokkal alátámasztva húz párhuzamot a természet ökoszisztémája és a gazdaság egész között.
VI. Gondolatok összegzése A gazdaságunk színes. Igen, azt hiszem teljes mértékben helytálló ez a kijelentés, hiszen bármelyik oldalról is közelítjük meg, bebizonyosodik. Ha csak a gazdálkodási tevékenységek sokféleségére gondolunk, vagy ha a gazdaság módját jellemző zöld vagy 33
kék szín jut eszünkbe, esetleg a történelmi folyamatokra, vagy a gazdaság tárgyát képező elemek, anyagok összességére és ezerarcúságára gondolunk. Dolgozatomban felvázoltam a környezetszennyezés okait és kialakulásukat, a levegő, a víz, a hulladék szempontjából pedig az USA és az Európai Unió programjának és politikájának tevékenységeit, projektjeit. Bemutattam a barnamező fogalmát és gyakorlati példákon keresztül szemléltettem e területek újrahasznosítási lehetőségeit és eredményeit. A színskálát bővítve jött a zöld gazdaság, melyet az OECD és az UNEP tevékenységeként szintén pár gyakorlati példán keresztül jellemeztem. Gunter Pauli új irányvonalának megismerése meglepő volt számomra és felkeltette érdeklődésemet, így a továbbiakban is szeretnék vele még közelebbről megismerkedni, az elméletein gondolkodni és esetleges új összefüggések után kutatni. Ennek a könyvnek a tartalma ad kielégítő választ arra a kérdésemre, mely a környezet fenntarthatóságára vonatkozik. A válasz egy határozott igen. A megfelelő lépések és döntések meghozatalával könnyen fent tudnánk tartani a jelenlegi, vagy egy esetleges jobb állapotot, ám azt hiszem ez nem pár éven belül fog bekövetkezni. Az emberek alapvető felfogásán kellene változtatni, amiben az oktatásnak van a legnagyobb szerepe. Ha „ma elkezdjük oktatni” a fiatalabb generációknak és mi, az „oktatók” is ezt az utat járjuk és gyakoroljuk minden tevékenységünkkel, akkor a természet, a gazdaság és az egész világ egy jobb jövő elé néz majd.
34
Irodalomjegyzék 1. Gunter Pauli: A Kék Gazdaság, PTE KTK Kiadó, Pécs 2010 2. Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai, Aula Kiadó 2009 3. Dr. Tóthné dr. Szita Klára: A fenntarthatóság aktuális kérdései, Miskolc 2006 4. Csanádi Mária: Környezetvédelmi garanciák a privatizációban MSZH Nyomda, Budapest 5. Denis Hayes: Átmenet a kőolaj utáni korszakba, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1982 Internetes források: http://valaszuton.hu/_kiad/viz.pdf http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezetszennyez%C3%A9s http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzszennyez%C3%A9s http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek/mezogazdasag http://hu.wikipedia.org/wiki/Hullad%C3%A9kkezel%C3%A9s http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/adatok.html http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/ http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Politejs.htm http://elib.kkf.hu/edip/D_10301.pdf http://www.zoldmuzeum.hu/reszeredmenyek-es-csalodasok-a-2012-es-rioi-konferencia-utan http://en.wikipedia.org/wiki/United_States_Environmental_Protection_Agency#Air http://www.epa.gov/ttn/atw/nata2005/05pdf/nata2005_factsheet.pdf http://www.europarl.europa.eu/highlights/hu/705.html http://ec.europa.eu/energy/intelligent/about/index_en.htm http://www.oecd.org/environment/climatechange/ http://www.oecd.org/env/environmentalcountryreviews/2448808.pdf http://www.oecd.org/env/environmentalindicatorsmodellingandoutlooks/oecdenvironmentaloutlookto2050theconsequencesofinactionkeyfactsandfigures.htm http://www.unep.org/climatechange/ http://www.unep.fr/scp/sectors.htm http://www.unep.org/transport/keyprogrammes.asp http://www.wbcsd.org/work-program/energy-and-climate.aspx
35
http://www.zoldmuzeum.hu/reszeredmenyek-es-csalodasok-a-2012-es-rioi-konferencia-utan http://etananyag.ttk.elte.hu/FiLeS/downloads/EJ-A_kornyezetvedelem_alapjai_OK.pdf http://www.oecd.org/environment/biodiversitywaterandnaturalresourcemanagement/ http://www.oecd.org/env/environmentalindicatorsmodellingandoutlooks/oecdenvironmentaloutlookto2050theconsequencesofinactionkeyfactsandfigures.htm http://www.unep.fr/scp/sectors.htm http://www.wbcsd.org/work-program/sector-projects/water.aspx http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000L0060:HU:HTML http://www.europarl.europa.eu/ftu/pdf/hu/FTU_4.10.5.pdf http://www.hulladek-suli.hu/index.html http://www.epa.gov/brownfields/success/council_bluffs_ia_brag.pdf http://www.epa.gov/brownfields/success/chanute_ks_brag.pdf http://www.nicole.org/nicole2/news/ann137n.pdf http://www.cabernet.org.uk/index.asp?c=1315 http://cegvezetes.hu/2005/06/a-rozsdaovezetekben-rejlo-lehetosegek/ http://www.sonline.hu/somogy/gazdasag/szaz-munkahely-kaposvaron-a-barnamezo-helyen-166303 http://www.ekt.bme.hu/Szemallo/PhD-LA.pdf http://www.utajovobe.eu/hirek/eu-tarsadalom-es-jog/183-mi-az-a-z%C3%B6ldgazdas%C3%A1g-valamif%C3%A9le-%C3%BAjabbfogalom-a-fenntarthat%C3%B3-fejl%C5%91d%C3%A9s-kapcs%C3%A1n http://www.homokhatsagihulladek.hu/lakossag/rekult.php http://www.oecd.org/greengrowth/48224539.pdf
36
