Környezetvédelem (BSc)

Környezetvédelem (BSc) Tantárgyjegyző és gyakorlatvezető: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi adjunktus Kötelező és ajánlott irodalmak: Órai előadásjegyzet Barótfi, I.: Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó, 2000) Moser, M.-Pálmai, Gy.: A környezetvédelem alapjai (Tankönyvkiadó, 1992) Árvai, J.: Hulladékgazdálkodási kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó) Kósi, K., Valkó, L.: Környezetmenedzsment (Typotex, Bp. 2008) Vermes, L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. (Mezőgazda K., 1998) Hulladéksors szakmai folyóirat. www.hulladeksors.hu KvVM honlapja. www.kvvm.hu A kredit megszerzésének feltétele: Az előadások és a gyakorlatok rendszeres látogatása. Sikeres félévközi feladat és sikeres kollokvium.

Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

1

Tematika

1. hét:

Környezetvédelem fogalma, területei és céljai. Fenntartható fejlődés és környezetvédelem. Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei. Környezetvédelmi politika az Európai Unióban. Vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, szakterületi törvények, kormány-, és miniszteri rendeletek Magyarországon. 2. hét: A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata. Hulladékok keletkezése, jellemzése és csoportosítása. Integrált hulladékgazdálkodási koncepció az Európai Unióban. Hulladékok újrahasznosítására irányuló megoldások. 3. hét: Hulladékkezelési eljárások és berendezéseik. Fizikai-mechanikai, kémiai,biológiai és termikus eljárások. Hulladékok újrahasznosítási területei. 4. hét: EU irányelvek, általános és vonatkozó jogszabályok áttekintése. 5. hét: Alternatív (megújuló) energiaforrások és alkalmazási területeik. 6. hét: Vízminőség-védelem. Vízszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. 7. hét: Talajvédelem. Félévközi feladat: Környezetvédelmi esettanulmány készítése. 8-9. hét: Levegőtisztaság-védelem. Levegő-, és talajszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. Porleválasztók jellemzése, alkalmazási területei és kiválasztási szempontjai. 10. hét:: Zaj- és rezgésvédelem. A vállatok és a környezeti kihívás. Környezetvédelmi tevékenység a vállalati gyakorlatban. Vállalati környezetvédelmi szervezet és tevékenységei. Vállalatok környezetvédelmi teljesítménye. Környezetvédelmi mutatók és innováció a vállalatoknál. 11. hét: A környezetvédelem integrálása a menedzsment tevékenységébe. A környezeti tényezők szerepe a menedzsment tevékenységében. A környezetvédelmi menedzsment alapelvei és szabványosítása (ISO 14 000). A vállalati környezetmenedzsment hibái és minősítése. Környezetmenedzsment rendszerek eszközei: életciklus-elemzés (LCA) és ökológiai mérleg. Környezetvédelmi auditálás. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

2

1. előadás: Környezetvédelem fogalma.

Felmerülő kérdések: 1. Miért szükséges Környezetvédelem tárgyat hallgatni? 2. Miért szükséges a környezet védelmével foglalkozni? Válaszok: 1. A környezet védelme elsősorban mérnöki utakon lehetséges. A tantárgy megismerteti a mérnök hallgatókkal a környezet védelméhez szükséges műszaki lehetőségeket és megoldásokat. Széleskörű betekintést ad a környezetvédelmi feladatokba és az alkalmazandó eljárásokba, a szükséges műszaki berendezések rövid bemutatása mellett. 2. A környezeti károk nagy részét az emberi beavatkozás okozta/okozza. Amit Ember okoz, csak Ember orvosolhat!


3

1. előadás: Környezetvédelem fogalma és területei.

Környezetvédelem fogalma: Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása. A környezetvédelem nemzeti ügy. Nem azonos a természetvédelem fogalmával! A két fogalom között azonban jelentős átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben a saját maga által okozott károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul. Környezetvédelem területei: 1.Levegőtisztaság-védelem 2.Vízminőség-védelem 3.Talajvédelem 4.Zaj- és rezgések elleni védelem 5.Hulladékgazdálkodás Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

4

1. előadás: Környezetvédelem céljai.

Környezetvédelem céljai: • Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme. • A levegő, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az emberi beavatkozás hátrányaitól. • Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.


5

1. előadás: : Környezetvédelem területei.

Környezetvédelmi tevékenységek a magvalósítandó célok elérése érdekében: 1. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások (károsító emissziók) csökkentésére és megelőzésére ( = megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet): - Termelésintegrált környezetvédelem - Termékintegrált környezetvédelem A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási technológia tervezése, megvalósítása, szervezése és ellenőrzése során alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat együttese. A technológia és az ennek révén előállított termék környezetszennyező hatásainak megelőzésére szolgál. 2. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére és redukálására (műszaki eszközökkel és módszerekkel): - Additív környezetvédelem 3. A bekövetkezett környezetszennyezések és környezeti károk felszámolására: - Szanáló (helyreállító) környezetvédelem Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

6

1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció. A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei: 1. Megelőzés elve: A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelőzve szétterjedését a környezetben. Megelőző fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erőforrások tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében. 2. Elővigyázatosság elve: A veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. 3. Integrálás alapelve: A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell. 4. Szubszidiaritás elve: Az elsődleges felelősséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak. 5. „Szennyező fizet” elv: A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az előírások megsértése ellen. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

7

1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció.

6. „Fenntartható Fejlődés” elv „A fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. (Bruntland jelentés) Olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk életfeltételeit. A szükségletek kielégítése addig biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. Az egyre növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel lehetséges, de csak harmonikus fejlesztéssel tartható fenn hosszútávon. A fenntartható fejlődés lényege: Az általános fejlődés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös függőség, egyensúly-fenntartás és etikai felelősség. A fenntartható fejlődés alapja: A természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása.


8

1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció.

A „fenntartható fejlődés” alapelvei, jogok és felelősségek A. B.

Általános alapelvek, jogok felelősségek (1-8.) Alapelvek, jogok és kötelességek a határoktól független természeti erőforrások és beavatkozások terén (9-22.)

Az EU környezetvédelmi politikájának legfontosabb alapelvei: Magas szintű védelem = „legjobb gyakorlat” érvényesítése általánosságban. Az Európai Unió létrejöttének alkalmából elsősorban az elővigyázatosság és a megelőzés elve kapott hangsúlyt. 1. Megelőző fellépés 2. Integrálás alapelve 3. Szubszidiaritás elve 4. „Szennyező fizet” elv 5. „Fenntartható fejlődés” elv Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

9

1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban. Környezetvédelmi politika: a Múlt: Negyedik időszak : 1992-2000. 5. Környezetvédelmi akcióprogram. A „fenntartható fejlődés” irányába határozza meg a főbb irányvonalakat, követelményeket és a környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegőszennyezés, természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.) Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelősség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét. Környezetvédelmi politika: a Jelen: Ötödik időszak : 2001-2010. 6. Környezetvédelmi akcióprogram. A „fenntartható fejlődés” politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások: 1. Éghajlatváltozás 2. Természet és biológiai változatosság 3. Környezet és egészség 4. Természeti erőforrások és hulladék. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

10

1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban.

Általános jogszabályok •

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosította a 2004. évi LXXVI. tv)

•

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról

•

193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól (módosította a 363/2004. (XII.26.) Korm. rendelet) 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról (módosította. a 2004. évi CIII. törvény, a 2004. évi XLVIII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2002. évi LXII. törvény)

•

•

10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról (többször módosítva, legutóbb a 26/2004 (XII. 22.) Korm. rendelettel)

•

3/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről (többször módosítva, legutóbb a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelettel) Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

11

1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban.

Általános jogszabályok és szakterületi törvények • •

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről

• •

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről

•

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény)

•

2000. évi XXV . törvény a kémiai biztonságról

+ Kormányrendeletek, Miniszteri rendeletek áttekintése


12

2. hét: Hazai szabályozások.

Környezetbarát termék védjegy: csak az olyan termékre alkalmazható amely: •nem tartalmaz veszélyes anyagot •ilyen a felhasználása, illetve a fogyasztása során sem keletkezik •gyártási eljárása nem veszélyezteti az emberi egészséget és a környezet minőségét.


13

2. hét: A hulladék és a hulladékhasznosítás fogalma.

A hulladék fogalma: Az ember mindennapi élete során keletkezik… a keletkezésük helyén feleslegessé válik… tőlük tulajdonosuk megválik…mert sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ill. nem kíván. Ugyanazon tárgyak vagy anyagok a további sorsuktól függően lehetnek hulladékok, vagy hulladéknak nem minősülők. A hulladékhasznosítás fogalma: Az elsődleges hulladékkal, vagy az abból kinyert anyagokkal az eredeti nyersanyagok és alapanyagok kiváltása. A hulladék újrahasználata nem azonos fogalom a hulladék újrahasznosításával. Újrahasznosítás „Termék-Hulladék-Termék” ciklus (Recycling) 1. Gyártás 2. Eladás 3. Fogyasztás: termék 4. Feldolgozás 5. Fogyasztás: „hulladékból termék” 3

Újrahasználat


14

2. hét: Hulladékgazdálkodási alapelvek.

A hulladékgazdálkodási alapelvei: •Integrált hulladékgazdálkodási koncepció alkalmazása: A hulladék nem vész el, csak átalakul. •Gyártói felelősség. Hulladékszegény technológia alkalmazása. •„Szennyező fizet elv”. •Kereskedelmi korlátok eltörlése. Másodlagos nyersanyagpiac megteremtése. •Személetformálás. Fogyasztók megfelelő és széleskörű informálása. (2001. január elsejével hatályba lépett a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.). A törvény kiemelten foglalkozik a csomagolási hulladékokkal).

1. 2. 3. 4.

Integrált hulladékgazdálkodás: A hulladékok keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése. A keletkező hulladékok kezelése. Hulladékégetés. Lerakás. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

15

2. hét: Hulladékok csoportosítása.

I. Települési és termelési nem veszélyes hulladékok: Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok IV. Csomagolási hulladékok (később tárgyaljuk részletesen) V. Speciális, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok

II. Veszélyes hulladékok: a) Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari b) Gépipari c) Alumíniumipari d) Egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati és ipari szennyvíztisztítási) III. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok: a) PCB és PCT tartalmú hulladékok b) Hulladékolajok c) Akkumulátorok, elemek d) Elektromos és elektronikai hulladékok e) Kiselejtezett gépjárművek f) Egészségügyi hulladékok g) Állati eredetű hulladékok h) Növényvédő szerek és csomagolásaik i) Azbeszt


16

2. hét: Szilárd települési hulladékok jellemzése.

Szilárd települési hulladék jellemzése és többlépcsős technológiai előkészítése Ipar, szolgáltatás

Háztartások

60 %

40 %

Mennyisége településenként eltérést mutat, összetétele időben változik, a hasznosítható részek aránya három nagyobb csoportba foglalhatók össze. Magyarország: 4,6 millió t/év hp: 350…400 kg/fő/év EU tagországok: 1 kg hulladék/fő/nap (USA: 2 kg hulladék/fő/nap) Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

17

2. hét: Szilárd települési hulladékok előkészítése.

Szilárd települési hulladék 50%

50% SZELEKTÍV GYŰJTÉS háztartásokból, intézményektől, ipari és kereskedelmi vállalatoktól, ill. vállalkozásoktól

30-40% CSOMAGOLÁS ELŐSZORTÍROZÁS VÁLOGATÓMŰBEN UTÓSZORTÍROZÁS ELŐKÉSZÍTŐMŰBEN

10-30%

MARADÉK

40-50% SZERVES, BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ HULLADÉK

Komposztálás, Biogáz-előállítás energetikai hasznosítás

Lerakás Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

Salakelőkészítés, lerakás 18

2. hét: Recycling.

Fogyasztási hulladék Energia

Újrahasznosítás

Nyersanyag Levegő, víz

Fogyasztás

Termék Termelés

Segédanyag Termelési hulladék

Kibocsátás = Emissziók Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

Hasznosítás 19

2. hét: A hulladékgazdálkodás gazdasági szabályozása: a környezetvédelmi termékdíj.

A környezetvédelmi termékdíj-rendszer szereplői: 1. Kormányzat 2. Ipar 3. Kereskedelem 4. Önkormányzatok 5. Civil szervezetek 6. Az Állampolgár Termékdíjköteles termékek és anyagok: • Gumiabroncsok • Hűtőközegek • Akkumulátorok • Egyéb kőolajtermékek • Reklámhordozó papírok • Elektromos és elektronikai berendezések • Műanyag (bevásárló-reklám) táska • Csomagolás és kereskedelmi csomagolás Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

20

2. hét: Jogszabály módosítások.

A 2009.június 1.-jével hatályba lépett termékdíjas jogszabály-módosítások: 1. 2009. évi XIX. törvény: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény módosításáról. 2. 104/2009. (V.14.) Korm. rendelet: A környezetvédelmi termékdíjmentességről és az 53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet módosításáról. 3. 7/2009. (V.29.) KvVM rendelet: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet módosításáról. Változások 2009. június elsejével: •A műanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjtétele 100%-ban levonható, ha a csomagolás helyén a kibocsátott táskák legalább 25 %-a környezetbarát védjeggyel kerül forgalomba. •A Kötelezettek anyagáramonként egyidejűleg csak egy koordináló szervezettel köthetnek megállapodást. Így például ugyanazon koordináló szervezettek kell megállapodni a papír, fa, műanyag és egyéb csomagolásokra vonatkozóan. •A gazdasági válság miatt 2009.-ben a 2008. évre előírt, 2010.-ben pedig a 2009. évre előírt hasznosítási arányok teljesítésével érhető el termékdíj-mentesség. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

21

2. hét: Csomagolási hulladékok jellemzése.

„csomagolóanyag: olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak”. Elsődleges csomagolás: fogyasztói csomagolás Másodlagos csomagolás: gyűjtőcsomagolás Harmadlagos csomagolás: szállítási csomagolás 94/2002. (V.5.) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A csomagolás környezeti hatásai: Alapanyag felhasználás • Energiafelhasználás • Légköri anyagok kibocsátása • Szennyvíz kibocsátás • Hulladék keletkezés Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

22

2. hét: Hulladékká vált csomagolóanyagok.

A csomagoló anyagok és a hulladékká vált csomagolás megoszlása: Élelmiszer Italok Dohány cikkek ruhanemű Gyógyszer EÜ és Kozmetikumok Tisztitószerek Papírtermékek

Papír, karton Műanyag Fém Üveg Fa Egyéb


23

2. hét: Hulladékká vált csomagolóanyagok.

Környezetvédelmi Termékdíj csomagolási hulladékra A csomagolóanyagot gyártó és forgalmazó cégek előtt tehát alapvetően két törvényes út áll: 1. Saját maguk önállóan hasznosítják a csomagolási hulladékuk kötelezően előírt részét. 2. Csatlakoznak a csomagolási hulladék hasznosítását koordináló szervezethez, és hasznosítási díjat fizetnek neki. (A díj összegét, amely a termékdíjnál jóval alacsonyabb, a koordináló szervezet állapítja meg.)

A csomagolás anyaga

Tömegalapú termékdíjtétel HUF/kg (2008)

Műanyag

36

Társított

44

Alumínium

16

Fém (kivéve Al)

13

Papír és karton Cskt. Fa, természetes alapú textil

16

Üveg

6

Egyéb

44


24

3. hét: Termékdíj mentesség és koordináló szervezet.

A koordináló szervezet fogalma: Koordináló szervezet: a hulladék szelektív begyűjtéséért és hasznosításáért, azaz a hulladék sorsának koordinálásáért felelős szervezet. ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. - csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló sz. 2001 óta a védjegyet bevezető Pro Europe nemzetközi hálózat tagja, ami az európai zöld pontot alkalmazó szervezeteket fogja össze. A Zöld Pont védjegy kizárólagos hazai használati jogosultja. Licence díj rendszer alkalmazása. 2400 szerződéses partner. 5 millió lakos kiszolgálása a szelektív gyűjtés területén, több mint 5000 gyűjtőszigettel. 900 bevont település. Szervezeti célok: •A csomagolási hulladékok hasznosításának elősegítése oly módon, hogy az EU-s követelmények teljesítése elérhetővé váljon. •Gyors és rugalmas reagálás a külső gazdasági hatásokra. •Nyitottság minden érintett gazdálkodó felé a csatlakozást illetően (de nem teheti kötelezővé a csatlakozást).


25

3. hét: A koordináló szervezet fogalma.

A koordináló szervezet szerepe: Szerződéses rendszerén keresztül átvállalja szerződéses partnerei befizetési, adatszolgáltatási és hasznosítási kötelezettségét licence díj befizetése ellenében. A licence díj fizetés fejében termékdíj mentességet biztosít szerződéses partnereinek. Teljes termékdíj mentesség biztosítása a szerződéses partnereknek (kivéve reklámtáska). Szerződéses kapcsolatok alapján, a befizetett licence díjakból pénzügyi ellenszolgáltatást, költségtérítést nyújt a hulladékhasznosítási lánc érintett szereplőinek (önkormányzatok, gyűjtők, hasznosítók). Ahol szükséges támogatás nyújt a gazdaságosan nem hasznosítható csomagolási hulladékok hasznosításához és magához a gyűjtéshez. Szerződést köt a hulladék-feldolgozókkal is (akik szintén részesülhetnek a koordináló szervezettől támogatásban), megteremtve a kapcsolatot a gyűjtés és a feldolgozás között. A szerződéses partnerek által befizetett licence díjakból fedezi a gyűjtés és hasznosításra történő előkészítés költségeit. A három hasznosítási arány (Hk, Ha, Ht- tényleges hasznosítási arány) teljesítésével a koordináló szervezet teljesen mentesül a termékdíj-fizetés alól.


26

3. hét: Termékdíj mentesség italcsomagolásra.

Mentesség koordináló szervezethez való csatlakozás esetén Példa: E1 termékdíj mentesség italcsomagolásra Egy szénsavas üdítőital gyártó különböző fogyasztói csomagolásokban (PET, üvegpalack, fémdoboz), különböző adagnagyságokban évente 500 millió liter különböző üdítőitalokat forgalmaz. Fogyasztói csomagolásukhoz: - 300 millió db nem újrahasználható PET palackot, - 50 millió db nem újrahasználható fémdobozt, - 50 millió db újrahasználható üvegpalackot használ fel, Összesen 400 millió db-ot. Az 50 millió db újrahasználható üvegpalackot 80%-ban visszagyűjti és újratölti (40 millió db), 10 millió db hulladékká válik. - A cég csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, amely igazolta, hogy a kibocsátott = műanyag csomagolások hasznosítását 22%-ban, 52%-ban, = fém csomagolások hasznosítását = üveg csomagolások hasznosítását 32%-ban elvégezte. Ez azt jelenti, hogy ilyen arányban E1 kötelezettje 85%-os mentességet vehet igénybe. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

27


az E1 díjtétel kötelezettje a gyártó (első forgalomba hozó), Az E1 díjtétel 2009-ben 1,80 Ft/db, 2010-ben 2,00 Ft/db. E1 termékdíj számítása: Mentesség nélküli díjösszeg: 400 millió db x 1,8 = 720 mFt Ebből levonható: - újrahasznált 40 x 1,8 = 72 mFt -nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 300 x 0,22 x 1,8 x 0,85 = 101 millió Ft fémdoboz esetén 50 x 0,52 x 1,8 x 0,85 = 40 millió Ft üvegpalack esetén 10x 0,32 x 1,8 x 0,85 = 5 millió Ft Összes levonás: 218 millió Ft Fizetendő E1 termékdíj: 502 millió Ft


28


Példa: E2 díjtétel italcsomagolásra Egy élelmiszer kiskereskedelmi egység 10 millió db különböző, a kereskedelmi csomagolásba sorolt italféleséget forgalmaz, különböző anyagú csomagolóeszközökben az alábbi (átlagos) megoszlásban (db-ban számolva): - műanyag: 60% (6 millió db) - üveg: 20% (2 millió db) - fém: 10% (1 millió db) - társított: 10% (1 millió db) A vállalkozás hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott, amely igazolta, hogy a kibocsátott csomagolások hasznosítását az I. példában megadottak szerint hasznosította (a társított csomagolásokat a műanyagokkal megegyező arányban). A vállalkozás 1 millió db újrahasználható üveg csomagolóeszközt szállított vissza E1 kötelezettnek. az E2 díjtétel kötelezettje a „kiskereskedő” (továbbforgalmazó). az E2 díjtétel 2009-ben 3,50 Ft/db, 2010-ben 4,00 Ft/db. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

29


E2 termékdíj számítása: Mentesség nélküli teljes E2 díjösszeg: 10 m db x 3,5 = 35 millió Ft . Ebből levonható: - újrahasznált 1,0 x 3,5 = 3,5 m Ft - nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 6 x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 3,93 mFt, üveg esetén 1 x 0,32 x 3,5 x 0,85 = 0,95 mFt, fém esetén 1 x 0,52 x 3,5 x 0,85 = 1,55 mFt, társított esetén 1x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 0,65 mFt Összes levonás: 10,58 mFt Fizetendő E2 termékdíj: 35-10,6 = 24,4 millió Ft Ez átlagosan 2,44 Ft/db termékdíjat jelent. (Ha ennél a példánál is feltételezzük a 3 milliárd db-os kibocsátást, az E2 termékdíj bevétel országosan min. 3 x 2,44 = 7, 32 milliárd Ft ). Az országos E termékdíj bevétel tehát min. 7,3 + 3,8 = 11,1 milliárd Ft. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

30

3. hét: Termékdíj mentesség csomagolásra.

Egyéni teljesítés: a fizetendő termékdíj és mentesség meghatározása T=Axt–M Jelölések: A- a termékdíj alapja, kg t- a termékdíjtétel M- a mentesség összege Termékdíj alóli mentesség akkor szerezhető, ha - a kötelezett mentességi kérelmet nyújt be az illetékes környezetvédelmi hatóságnak (Felügyelőség vagy Főfelügyelőség részére) határidőre (a tárgyévet megelőző szeptember 30-ig). - a mentességi engedélyben foglalt kötelező hasznosítási arány (Hk) és a kötelező anyagában történő hasznosítási arány (Ha) egyidejűleg teljesítésre kerül. (A termékdíj helyett a hasznosítás költségei terhelik az érintett gazdálkodókat). Kötelező hasznosítási arány: 50% minden csomagolásra (2005. évben) (94/62. sz. EK irányelv alapján). 100%-os termékdíj mentesség vehető igénybe, beadott pályázatok útján. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

31

3. hét: Hulladékhasznosítás.

Hulladékhasznosítás fogalma: Az a technológiai tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat, termékeket (azaz hulladékokat) közvetlenül, tulajdonságaik megváltoztatása nélkül (újrahasználat), vagy közvetetten, tulajdonságaik fizikai, kémiai, biológiai kezeléssel történő megváltoztatásával (újrahasznosítás) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszavezetik. A hulladékhasznosítás során keletkezhet másodlagos hulladék. Gyakori eset a termelési folyamatban a hulladék és az eredeti alapanyag együttes felhasználása. A hulladékhasznosítás legfontosabb előnyei: Takarékoskodás a primer nyersanyagokkal. A hasznosítható komponensek feldolgozásával kevesebb hulladék kerül deponálásra. Az emberek életminősége javítható. Energiakinyerés energetikai hasznosítás által: pl. cementipar, energiaipar, kohászat stb. Csökken a szén-dioxid kibocsátás. Előfeltétele: a szelektív gyűjtési rendszer megléte


32

3. hét: A hulladékhasznosítás előfeltétele: a szelektív hulladékgyűjtés.

A szelektív hulladékgyűjtés előnyei: • A válogatás költségeinek egy része megtakarítható. • A hulladék alkotói nem szennyeződnek és így kedvezőbb lehetőség nyílik az újrafeldolgozásra. • A további kézi válogatás már közegészségügyi szempontból elfogadható. A szelektív hulladékgyűjtés változatai: • A háztartásokban a hulladék elkülönített gyűjtésére több tárolóeszköz, illetőleg zsák áll rendelkezésre, amit a begyűjtés során külön-külön vagy osztott rakterű járművel szállítanak el. • Gyűjtősziget: a lakosság a szelektíven gyűjtött hulladék-komponenseket az arra kijelölt és feltűnően megjelölt konténerekbe hordja. • Hulladékudvar: nagyobb terület szelektív begyűjtését ellátó, esetenként a hulladék előkezelését is végző létesítmény. Az európai csomagolási hulladékokat begyűjtő és kezelő struktúrák: • Duális: kettős (párhuzamos) rendszer, amely a hagyományos települési hulladékbegyűjtés mellett, attól elkülönülve működik. • Integrált: a hulladékbegyűjtés az önkormányzatok által fenntartott, már létező hálózatra támaszkodik. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

33

3. hét: Hulladékkezelés.

Hulladékkezelési technológiai rendszer 1. Előkezelés: a hulladék tárolását, hasznosítását és ártalmatlanítását elősegítő és a környezetterhelést csökkentő tevékenység, ami a hulladék fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozásával jár. A hulladék mennyisége, veszélyessége csökken, könnyebben kezelhetővé válik. A gyűjtést és szállítást követő tevékenység. Fizikai-mechanikai és kémiai előkezelési eljárások. 2. Végső kezelés: Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása különböző fizikai és kémiai eljárások alkalmazásával. Belső hasznosítás: a termelés során keletkező hulladékok visszaforgatása, pl. acélműben, üveggyártásnál, vagy műanyaggyártásnál. (R kóddal rendelkező hulladékkezelési műveletek –Hgt.). 3. Végső kezelés: Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. Elsősorban biológiai, kémiai-fizikai és termikus műveletek. Lerakás, talajban történő kezelés, mély-injektálás, felszíni feltöltés, lerakás műszaki védelemmel, tartós tárolás stb. (D kóddal rendelkező hulladékkezelési műveletek –Hgt.).


34

3. hét: Hulladékkezelés.

Hulladékkezelési eljárások: Fizikai hulladékkezelés: Előkészítő műveletek : aprítás, szitálás, tömörítés, darabosítás, mosás, tisztítás Fázisszétválasztási eljárások Komponens szétválasztási eljárások Egyéb fizikai eljárások Beágyazás Kémiai hulladékkezelés: Semlegesítés Csapadékos leválasztás Hidrolízis Redukció Oxidáció Dehalogénezés Elektrokémiai módszerek: fémvisszanyerés, elektrodialízis, egyéb módszerek Biológiai hulladékkezelés: Komposztálás Biogáz-termelés Termikus hulladékkezelés: Égetés, Hőbontás Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

35

3. hét: Hulladékhasznosítás.

A hulladékhasznosítás lehetőségei: 1. Anyagában: a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználása = újrafeldolgozás. 2. Nyersanyagként: a hulladék valamely újrafeldolgozható vagy újrahasználható összetevőjének elválasztása és alapanyaggá, illetve áruvá történő alakítása = visszanyerés. 3. Energetikai hasznosítás: a hulladék energiatartalmának kinyerése. 4. Biológiailag lebomló szerves anyagok aerob és anaerob lebontása. Az energetikai hasznosítás feltételei: • Elsődleges cél az energianyerés kell, hogy legyen, amely során a hulladékkal elsődleges tüzelőanyagot váltanak ki. • A hulladék égetése során nyert energia nagyobb legyen, mint amennyit a hulladék ártalmatlanítási célú elégetéséhez felhasználnának (nettó energiatermelés). • A megtermelt többlet energiát fel kell használni közvetlenül hő formájában vagy elektromos energiaként. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

36

3 Hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítása. 2.hét: hét:Példa: Hulladékká vált csomagolóanyagok.

A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények: A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több fordulót vagy visszatérést. Teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra és ezáltal hulladékká válik. A csomagolási hulladékok hasznosítási lehetőségei: •Anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy a felhasznált anyagok bizonyos százalékának visszaforgatását lehetővé tegyék. (Példa fotókkal: PET palack, italos fémdobozok). •Energetikai hasznosítás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását. •Komposztálás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és a komposztálási eljárást. Biológiai lebontás.


37

3. hét: Hasznosítási díjtételek csomagolásra.

Csomagolási hulladék hasznosítási díjtételei 2009. évre (ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.) Anyagfajta

Hasznosítási díjtétel HUF/kg

Műanyag fogyasztói csomagolás

20,90

Társított (kompozit)

17,5-22,5

Alumínium

6,0

Fém (kivéve Al)

3,4

Papír és karton Természetes alapú textil

8,7

Üveg

5,0

Fa

6,9 Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

38

3. hét: Feladatok.

Feladatok 1. Feladat: Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített kisfilm („Hulladékból termék” kiállítás-2008) megtekintése a szelektív gyűjtés hazai helyzetéről. Értékelés és levont következtetések. 2. Feladat: Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített film („Hulladékból termék” kiállítás2008) megtekintése a hulladékhasznosítás jelentőségéről és a hulladékok kezeléséről. Értékelés és levont következtetések. 3. Feladat: Félévközi feladat Önálló esettanulmány készítése az előadó által megadott csomagolási hulladék begyűjtésére, feldolgozására és hasznosítási területeire vonatkozóan.


39

3. hét: Feladatok.

Félévközi feladat: önálló esettanulmány vázlata PET-palack, papír- és karton, üveg és társított (italos karton) csomagolás. Szakaszai: 1.Szakirodalmi áttekintés 1. 2.

Adott hulladékfrakció jellemzése Előfordulás

2.Statisztikai adatok (EU és hazai, 2007-2009 között) 1. 2. 3. 4.

Keletkezett mennyiség a lakossági és ipari területeken Hulladékpotenciál Begyűjtésre kerülő hányad Újrahasznosításra kerülő hányad

3.Javaslat a feldolgozási technológiára. Önálló folyamatábra elkészítése. 4.Újrahasznosítási területek áttekintése 5.Jövőkép. Esetleges javaslatok. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

40

4. hét: Műanyaghulladékok hasznosítása.

Csomagolási hulladékok hasznosítása: Műanyag •A műanyaghulladékok a háztartási hulladékok 25%-át teszik ki és többségük nem bomlik le a természetben. •Nagy részét (65%) a tömegműanyagok (PP, LDPE, HDPE, PS, PVC, PU) jelentik, amelyek továbbra is a lerakókra kerülnek, pedig valamennyi típus visszaforgatható. Hasznosításukra anyagában (főként flakon- és fóliafrakciók), nyersanyagként vagy energiaként (valamennyi műanyagfrakció) történő megoldások lehetségesek. Az anyagában történő felhasználás a műanyagot kémiailag változatlanul hagyja, megőrzi a műanyag energiatartalmát, de ehhez a feldolgozási eljáráshoz fajtatiszta hulladékra van szükség. Nyersanyagként való hasznosításnál a műanyag hulladékokat kémiai (elgázosítás, termolízis, hidrogénezés) vagy kémiai-fizikai eljárással (oldószeres kezelés, Blowdec technológia fluidágyas reaktorban) új nyersanyaggá alakítják át, ahol a kevert hulladék is hasznosítható. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

41

4. hét: Műanyaghulladékok hasznosítása.

Műanyaghulladék főbb újrahasznosítási területei:

• Csomagolóeszközök újratöltése (PET palackok) • Elgázosítás pirolízissel • Feldolgozás kőolajiparban, olajfrakciók, paraffin előállítása • Műanyagtermékek előállítása • Energetikai hasznosítás. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

42

4. hét: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei.

Csomagolási hulladékok hasznosítása: Papír és karton Hulladékpapír fogalma: A papír feldolgozása folyamán keletkező eselék (például hullámgépnél, doboz alapanyag készítésénél). Csoportosítási szempontok: •Rostanyag-összetétel: famentes, fatartalmú, félfamentes, rongy- és műszáltartalmú •Négyzetmétertömeg (g/m2) •Rendeltetési cél (írás, nyomtatás, csomagolás, műszaki, egészségügyi) •Előállítási mód •Szín •Simaság •Megjelenési alak •Egyéb tulajdonság (MSZ EN 643:2002 A begyűjtött papír és karton szokásos minőségi kategóriáinak európai jegyzéke -minőségazonosítás, kategorizálás- alapján). Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

43


A hulladékpapír újrahasznosításának feltételei: • Alapfeltétel: a szennyezettség elkerülése. • Nem tartalmazhat semmilyen anyagot, amely akár a papíripari berendezéseket, akár a másodlagos rostok felhasználásával gyártott késztermék tulajdonságait rontja. • A szabvány szerinti papírhulladék fajtákban más típusú papírhulladék csak meghatározott mennyiségű lehet. • Összetétele feleljen meg a szabvány-előírásoknak. • Megengedett nedvességtartalom: 10-12 százalék. • Gazdaságosan szállítható és tárolható bálákba, konténerekbe való csomagolás szükséges. • Nem tartalmazhat: mérgező vegyi anyagot, radioakív sugárzással fertőzött anyagot, humán és állategészségügyi intézetekből származó fertőzésveszélyes papírterméket, illetve a kommunális vegyes hulladékból származó papírokat. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

44


A hulladékpapír újrahasznosítási területei: •

A papírhulladék csaknem kizárólagos területe maga a papíripar.

•

A begyűjtött papírhulladékból „újrapapír” készül, ami szürkés színezetű, gyengébb minőségű papír. Ilyenek például az egészségügyi papírok, különböző csomagolóanyagok, kartondobozok, hullámpapírok, stb.

•

A nagy ásványianyag-tartalmú papírhulladékok (amelyek forrásai elsősorban a könyvek, napilapok stb.) elsősorban tömör papírlemezek és papírmasé csomagolóeszközök (pl. tojástálca) gyártásához használhatók.

•

A papírhulladék további felhasználási köre lehet az építőipar (pl. szigetelő gipszrostlemez gyártása) és az energetikai hasznosítás (megújuló energiaforrásokból származó elektromos energia termelése).

•

A fogyasztói hulladékkartonból értékes komposzt is előállítható, illetve a papírgyártásra alkalmatlan papírhulladék brikettálható is. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

45


Hazai körkép: A fajlagos papírfelhasználás, más néven hulladékpotenciál értéke hazánkban 85 kg/fő/év, ami eléri az EU átlag felét (170 kg/fő/év). 2006-ban Magyarországon az összes keletkező szilárd települési hulladék 14,5 százaléka hulladékpapír (a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiája 2007-2016 adatai szerint), amelynek értéke ma már inkább a 20 százalékhoz közelít. Az országos papír és karton csomagolás kibocsátás közel 300 ezer tonna, ami az összes csomagolás kibocsátás 33 százaléka. Ennél a hulladékfajtánál a lakossági és az ipari papíralapú csomagolás kibocsátott mennyisége közel azonos. A hulladékpapír szelektív gyűjtése több éve folyik szervezetten, és jó eredményekkel hazánkban. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés aránya 40-50 százalék.

A papír a legnagyobb mennyiségben újrahasznosításra kerülő hulladék. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

46

4. hét: Üveghulladékok hasznosítási lehetőségei.

Csomagolási hulladékok hasznosítása: Üveg Gyűjtési területek: 1. Ipari jellegű (85 %): homogén, kis szennyeződéssel 2. Lakossági, intézményi (15 %): heterogén, szennyezett Fontosabb újrahasznosítási területek: • Újratöltés. Újraolvasztás. • Üvegipar: üvegtermékek gyártása • Építőipar: Habüveg granulátum, üvegbeton Az üveghulladék hasznosításának lehetősége ma még kiaknázatlan.


47

4. hét: Italoskarton csomagolás hasznosítási lehetőségei.

Csomagolási hulladékok hasznosítása: Italoskarton csomagolás Gyűjtés: Sárga vagy kék szelektív csomagolással együttesen.

konténerbe,

műanyag

vagy

papír

Fontosabb újrahasznosítási területek: •Papíripar: kartonpapír alappapír gyártása •Cementgyári hasznosítás •Energetikai hasznosítás IKSZ Egyesülés: Italoskarton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (2004) Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

48

4. hét: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei.

Gumiabroncs hulladék hasznosításának előnyei:

Hulladék mennyiségének csökkentése, deponálás elkerülése. Költségmegtakarítás. Kedvező tulajdonságok megtartása. Ellenállás a baktériumok és penészgombák szaporodásával szemben. Rugalmasság megtartása. Ellenállás a napfénnyel és UV sugárzással szemben. Fizikai tulajdonságai nem változnak. Nem toxikus. Biológiai úton lebonthatatlan. Alakítható, ami alkalmassá teszi az újrafelhasználásra.


49

4. hét: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei.

Újrahasznosítási lehetőségek: 1. Gumiabroncs felújítás, újrafutózás: Az újrafutózás aránya folyamatosan csökken, mivel megfelelő minőséget csak a tehergépjárművek és a mezőgazdasági gépek abroncsai futófelületének felújításával lehet elérni. 2. Anyagában történő hasznosítás: - Granulálás, őrleménygyártás. Mechanikai vagy kriogén (nitrogénnel való fagyasztás) aprítással és őrléssel nyert aggregátum. Az aprított és őrölt gumiabroncs esésvédő gumilapok, sportpályák borítása, futószőnyegek, gumitéglák, játszótéri burkolatok, parkolóhely-kerítés, tömítőanyagok és járólapok alapanyaga. Útépítésnél szigeteléshez és aszfaltadalékként (aszfaltgumi) használható. -Mérnöki és kultúrmérnöki alkalmazások: hulladéklerakók vízelvezető rétegei, hő- és hangszigetelő rétegek, partvédelem, erózióvédelem, hullámtörők, lavinavédők, folyópart stabilizálók. 3. Energetikai hasznosítás: Hasznosítás tüzelőanyagként. Villamos energiatermelés. Pirolízises hasznosítás. 4. Egyéb alkalmazások: Gátépítés, töltések és mesterséges zátonyok készítése.Mezőgazdasági alkalmazás. Talajtakarás. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

50

4. hét: Hulladékfeldolgozás eljárásai.

A hulladékfeldolgozás során alkalmazott műveletek és eljárások: •Mechanikai műveletek : pl. aprítás, őrlés, osztályozás, agglomerálás, granulálás •Anyagátadási műveletek: pl. szárítás •Hidrodinamikai műveletek •Kémiai műveletek •Hőátadási műveletek •Fizikai-kémiai eljárások és fizikai-mechanikai eljárások •Biológiai eljárások •Termikus eljárások


51

4. hét: Gyakorlati példa: Technológia vegyes műanyaghulladék feldolgozására. terv: Mannheim forrás: „Hulladéksors”, 2008.


52

5. hét: Megújuló energiaforrások.

Alternatív (megújuló) energiaforrások. Jellemzésük és felhasználási területeik. Napenergia Biomassza • •

•

Megújuló üzemanyagok: bioetanol, biodíezel Biogáz • biohulladékból • szilárd települési hulladékból • sertés hígtrágyából • mezőgazdasági melléktermékekből szennyvíziszapból Biometán

Szélenergia Vízenergia Geotermikus energia Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

53


Napenergia hasznosítása. Passzív hasznosítás.


54


Szilárd biomassza alapanyagok Megnevezés

Fűtőérték (MJ/kg)

Erdészeti alapanyag

15,6

Faültetvények anyaga

15,4

Erdei tűzifa

18,5

Energiafű

15

Gabonaszalma

14,3

Fabrikett

18

Fapellet

20 Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

55


Példa: Biogáz biohulladékból


56

6. hét: Vízminőség-védelem

Vízszennyezés csökkentése Vízminőség A víz tulajdonságainak összessége. Ami mind a természetes, mind az emberi használatot érinti. Visszatükrözi az adott vízgyűjtőterületen folytatott ipari, mg-i tevékenységet, a település szerkezetét és a terület sajátságos hasznosítását. Vízszennyezés Minden olyan rendszerint mesterséges, külső hatást, amely a felszíni és felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága a benne zajló természetes folyamatok biztosítására és az emberi használatra csökken vagy megszűnik. Csökkentés eszközei: 1. Vízkímélő technológiák 2. Anyaghelyettesítő és visszanyerő technológiák Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

57


A vízi ökoszisztéma

Élő víz


58


A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok 1.Biológiai úton könnyen bontható szerves szennyezők: meghatározzák a víz felhasználhatóságát, tisztíthatóságát… koncentrációjuk kifejezése: BOI, KOI, TOC szervesanyag-mutatókkal 2.Nitrogénformák: elemi, szerves-, ammónia-, nitrit-, nitrát-nitrogén 3.Foszforformák: teljesen oxidált formában, többnyire foszfátként. ortofoszfátok szerves foszforvegyületek. 4.Szénformák: Szén-dioxid megkötés a növények révén. Fotoszintézis, szénciklus. 5.Nehezen lebomló szerves mikroszennyezők: Növényvédő szerek (peszticidek), kőolajok és származékaik, szintetikus mosószerek, huminanyagok, fenolok 6.Toxikus fémek, szervetlen mikroszennyezők: 7.Egyéb szennyezésjelző összetevők: cianidok, fluoridok Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

59


A vízszennyezés-szabályozás legfontosabb alapelvei = vízvédelmi etikai kódex • • • • • • • •

Méltányosság Irreverzibilis hatás Szennyező fizet Szabályozás a helyzeti előny kompenzálására Integrált megközelítés Szennyezés megelőzés Elfogadottság Ésszerűség Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

60


Gondolatok a vízszennyezés-szabályozásról • Az előbbi alapelvek nem érvényesülhetnek mindenkor és egyformán. • A környezeti politika a legfontosabb elvet tartja szem előtt az adott helyzetben. • Az elvek érvényesítésének gyakorlati megvalósítása: a határértékek intézményrendszere. A folyamat határértékekkel jól szabályozható. • A határértékek meghatározása többféle elvek alapján történhet, de a választott rendszer jellemzi és minősíti is az adott ország környezetvédelmi-vízgazdálkodási politikáját. Határérték típusok a környezetvédelemben: – imissziós (befogadóra vonatkozó) – emissziós (kibocsátót érintő) Hazánkban a felszíni és a felszín alatti vizek minősítésének követelményeit és a megkívánt határértékeket nemzeti szabvány írja elő. • Technológiai standard (követelmény a gyártási technológiára). Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

61


Imissziós határérték • Célja: egyaránt biztosítsa az emberi egészség és a vízi flóra fauna védelmét. • Eleget tegyen a vízhasználati igényeknek. • Vízminőségi állapotokat jellemeznek egy-egy koncentrációtartománnyal. • A vízminőség alapján vízminőségi osztályokba sorolás történik (a standard fizikai-kémiai-biológiai-baktaerológiairadiológiai mutatók alapján), ami eldönti a vízhasználatokat is. – – – – –

I. kiváló II. jó III. elfogadható IV. gyenge V. rossz Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

62


Emissziós határérték • A vízszennyezés szabályozásának olyan eszköze, amely közvetve vagy közvetlenül a szennyezéscsökkentési technológiákra van hatással. • Kifejezhető például: az iparban a termékegységre vonatkoztatott kibocsátható szennyező anyag mennyiségben. Kommunális szennyvíz esetén az egy lakosra jutó szennyező anyag kibocsátásában vagy az elfolyó vízben megengedett koncentrációkban. • A méltányosság és a szennyező fizet elven alapulnak. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

63


EK előírások. Lépcsőzetes program: • Minden agglomeráció legyen ellátva csatornarendszerrel • Az ipari szennyvizeket megfelelő előkezelés után lehet a kommunális hálózatba vezetni. • A szennyvizeket kibocsátás előtt másodrendű tisztításnak kell alávetni. • A tisztított szennyvizek minősége meg kell feleljen a kibocsátási követelményeknek. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

64


Vízszennyezés szabályozása hazánkban • • • • • • •

Szennyvízkibocsátás Igénybevételi járulék Közüzemi szolgáltatási díj Környezetterhelési díj Határértékek Bírság Környezethasználati jogintézmény (három sávos) Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

65


Szennyezőanyagok eltávolítási sorrendje: 1. Szerves anyag eltávolítása 2. Foszfor eltávolítása (inkább biológiai módszerekkel) 3. Nitrogén eltávolítása (csak akkor, ha az előző lépcsők megvalósultak és a befogaó igényli) 4. A tisztítás során keletkezett iszapot elsősorban a mg-ban kell újrahasznosítani. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

66


Szennyvízelvezetés • Gyűjtés, csatornázás (elválasztott és egyesítet rendszerű csatornák) • Kezelés: tisztítás, előtisztítás • Elvezetés, ill. elhelyezés (befogadóba vezetés, hasznosítás, iszaplerakás stb.)


67


Szennyvíztisztítás fogalma A természetben lejátszódó lebontási folyamatok felismerésén alapuló fizikai, biológiai és kémiai eljárások alkalmazása. Az eljárások alkalmazása, tervezett hatásfoka , illetve aránya attól függ,hogy milyen a befogadó szennyezőanyag tűrése, öntisztító képessége.


68


Szennyvizek tisztítási lépcsői: • Mechanikai szennyvíztisztítás – Rácsok, homokfogók, ülepítők

• Biológiai szennyvíztisztítás – Mesterséges vagy természetes úton

• Kémiai tisztítás – Tápanyag-eltávolítás (P, N) – Fertőtlenítés – Fizikai és fiziko-kémiai eljárások (pl. fordított ozmózis) Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

69


Mechanikai tisztítás: rács-homokfogó Rács: A rácsok feladata a szűrhető szennyezés (darabos szemét) leválasztása. A rácsszemetet konténerben gyűjtik össze és szállítják el. Homokfogó: Feladata a szennyvíz könnyen ülepedő szennyezőanyag tartalmának (főként homok) leválasztása oly módon, hogy a szerves anyag lebegésben maradjon és továbbhaladjon a szennyvízzel. A kiülepedett homokot (zagyot) a kotrón mozgatott szivattyúk emelik a homokvályúba. Víztelenítést követően a homokot konténerbe gyűjtik, a homokvíz a szennyvíztisztító telep belső csatorna hálózatába folyik.


70


Ülepítés nehézségi erőtérben Ülepítés: Az a művelet, melynek során a heterogén rendszerek az őket alkotó fázisokra válnak szét a nehézségi erő hatására. 1.Zagysűrítés 2.Derítés (szakaszos és folytonos üzemű) Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

71


Dorr ülepítő

• Kisméretű szilárd részecskék szuszpenziójának szétválasztására. • Folytonos üzemű, nagy átmérőjű tartály (1,5-100m). • Lassan forgó, kiemelhető mechanizmus (0,02 1/min fordulat). • A derített tiszta folyadék a felső peremen ömlik át. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

72


Biológiai tisztítás A biológiai tisztítás célja a szennyvízben lévő biológiailag bontható, illetve átalakítható anyagok (vegyületek) mennyiségének csökkentése.


73


Biológiai tisztítás A szennyvízben kolloid, illetve oldott állapotban lévő szerves anyagokat a biológiai tisztítás során aerob, és anaerob körülmények között baktériumok táplálékaként hasznosítva lebontják és biokémiai folyamatok után szervetlen anyagokká alakítják. A biológiai tisztítás a tisztítási technológia második egysége. Az átalakított anyagok egy része környezetre ártalmatlan oldott anyagként továbbra is a szennyvízben marad, jelentős része az átalakítás következtében ülepíthető lesz, illetve gáz alakjában távozik a szennyvízből. A biológiai tisztítási eljárások három fő csoportja: – – –

aerob biológiai, anaerob biológiai, különleges eljárások. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

74


Aerob biológiai tisztítás Az aerob biológiai szennyvíztisztítás során a szerves anyagot lebontó baktériumoknak oldott oxigénre van szükségük ahhoz, hogy életműködésüket fenntartsák. A biológiai csepegtetőtestes tisztítás során a töltőanyag felületén képződött biológiai hártyában érintkezik a lebontandó szennyvíz az oxigénnel és a lebontó baktériumokkal. Az eleveniszapos tisztítóberendezésekben a mikroorganizmusok a szennyvízben pelyhekbe tömörülnek, s az érkező szennyvízzel keveredve, gépi úton bevitt oxigén jelenlétében bontják le az oldott szerves anyagokat. 99


75


Anaerob biológiai tisztítás Az anaerob biológiai szennyvíztisztításhoz nem szükséges az oldott oxigén jelenléte. A biokémiai oxidáció a lebontandó anyagokban kémiailag kötött oxigén felhasználásával megy végbe. Az anaerob lebontás során az oldott szerves anyagokat savképző baktériumok szerves savakká alakítják, azután az elszaporodó metánbaktériumok ezeket széndioxidra, metánra, és szervetlen iszapra bontják. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

76


Különleges eljárások A különleges eljárások közé soroljuk azokat a biológiai tisztítási módszereket, amelyek aerob vagy anaerob körülmények között a természetes lebontási folyamatok gyorsítása nélkül, a befogadó öntisztító képességének hasznosításával oldják meg a szennyvíztisztítást, ezért ezeket gyakran „természetes” tisztítási módszereknek is nevezik. (gyökérzónás szennyvíztisztítás, anaerob szenyvízoxidációs tavak) Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

77


Kémiai tisztítás A kémiai szennyvíztisztítás során kémiai anyagok szennyvízbe adagolásával idézik elő a nem gravitációs hatásra mozgó lebegő anyagok ülepedését (derítés), illetve az oldott szennyezők semlegesítését, kicsapását, vagy a fertőző kórokozók elpusztításával biztosítják a szennyvíz fertőzésmentességét. Kémiai eljárásokat alkalmaznak az iszapkezelésben is, az iszap víztartalma leadásának gyorsítása céljából.


78


Szennyvíziszap kezelés Iszapvíztelenítés: az iszap térfogatát csökkenti gépi úton vagy sűrítéssel, illetve szikkasztással. Komposztálás: A komposztálás előtt szükséges az iszap víztelenítése iszapcentrifugával. A víztelenített iszapot faaprítékkal keverik össze és zárt komposztáló cellákban komposztálják. A komposztálás során kiküszöbölik a kórokozó baktériumok zömét. A komposztot előállítás után rostálják (faapríték vissza nyerés), válogatják. Iszaprothasztás: a szerves iszap lebontása széndioxid és metán fejlődése mellett. Gázhasznosítás: az iszaprothasztás során keletkezett, főként széndioxid és metán tartalmú un. biogáz elvezetése, tisztítása, tárolása és fűtő-, vagy motor üzemanyagként való felhasználása. Granulált iszapot a mezőgazdaságban hasznosítják talajerő pótlásra.


79

7. hét: Talajvédelem

Talajszennyezés csökkentése Talaj: •Feltételesen megújuló és megújítható természeti erőforrás. (Megújulásuk nem megy végbe automatikusan, hanem állandó és aktív tevékenységet követel). •Magyarországon kiemelt fontosságot kap, mivel hazánk ásványi kincsekben szegény országnak számít. •Ésszerű használata során nem semmisül meg, nem változik irreverzibilisen, „minősége” nem csökken szükségszerűen és kivédhetetlenül. •Egy végtelen variációs, anizotróp, háromfázisú, polidiszperz rendszer. •A bioszféra nagy kiegyensúlyozó képességgel (puffer kapacitással) rendelkező eleme, amely egy bizonyos határig képes mérsékelni, tompítani a talajt érő különböző stresszhatásokat. •A természet szűrő és detoxikáló rendszere. •A talaj „hordozza” (fedi, őrzi, konzerválja) a Föld, az élővilág és az emberiség történelmének számos emlékét, fennmaradt „dokumentumát”. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

80


A talaj jellemzői: •A talaj több természeti erőforrás (napenergia, légkör, felszíni és felszín alatti vízkészletek, geológiai képződmények, biológiai erőforrások) együttes hatását ötvözve és közvetítve, integrálva és transzformálva biztosít „életteret” a benne élő mikroorganizmusoknak, talajlakó állatoknak, illetve „termőhelyet” a rajta vagy benne élő növényeknek, természetes növényzetnek, speciális élőhelyeknek és termesztett kultúráknak. •A biomassza-termelés alapvető közege, s mint ilyen a mezőgazdaság alapvető termelőeszköze, a bioszféra legfontosabb tápanyagforrása. •A talaj hőraktározó képessége képes tompítani a hómentes telek túl alacsony, vagy a nyári hőség túl magas hőmérsékletének káros ökológiai hatásait, lehetővé •A talaj vízraktározó képessége nyújt lehetőséget a növénynek arra, hogy a vegetációs periódus alatti folyamatos vízigényét a rendszertelenül – gyakran nagyon szeszélyes tér- és időbeni eloszlásban – lehulló csapadék talajban tározott vízkészletéből kielégítse a bekövetkező rövidebb vagy hosszabb csapadékmentes időszakokban. •A talaj tápanyag-raktározó képessége teszi lehetővé, hogy a növény folyamatos tápanyagigényét és tápanyagfelvételét vagy a talaj természetes tápanyagkészletéből, vagy szakaszos tápanyag utánpótlással elégítsük ki. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

81


Talajvédelem Magyarország talajainak állapota jelenleg még kedvező. A talajvédelem feladata megőrizni ezt az állapotot, megelőzni ennek az állapotnak a romlását, és megakadályozni a meglévő talajpusztulási folyamatok súlyosbodását. Talajvédelmi vonatkozású globális szintű nemzetközi egyezmények: •Sivatagosodás elleni egyezmény (UNEP, 1994). Elsősorban a talajerózió elleni védelmet és az aszálykárok enyhítését (megfelelő vízgazdálkodás) hangsúlyozza. •Biodiverzitás egyezmény (IUCN, 1995): A Világ Természetvédelmi Chartájának alapelveit emeli jogi erőre. Talajvédelmi vonatkozása a teljes ökoszisztéma védelmén keresztül jut kifejeződésre. A talajt az ökoszisztéma részeként veszi figyelembe. •Klímaváltozás keretegyezmény (UNEP, 1995) és a Kioto Protokol szempontjából a talaj a szén körforgalomban betöltött szerepe miatt meghatározó. A talaj a szén egyik legfontosabb raktára. Az egyezmény értelmében ezt a raktározó funkciót erősíteni kell, a levegőben lévő széndioxid tartalom csökkentése érdekében az itt a raktározott szén mennyiségét növelni kell. •Amman határozat (IUCN, 2000). Kimondja, hogy a talajok ökológiai funkcióit csak hatékony jogi háttérrel lehet biztosítani. •Montevideo Program III. (UNEP, 2001). A program keretében áttekintik a meglévő talajvédelmet elősegítő jogi eszközöket, és javaslatot tesznek a talajok védelmének, fenntartható használatának és szükség esetén rehabilitációjának érdekében leghatékonyabb jogi eszközre. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

82


A talaj jellemzése Alapalkotók: Szervetlen komponensek (kavics, homok, márga, agyag) Szerves komponensek (2-5%) (huminanyagok, nem huminanyagok) Talajvíz (3 különböző állapotban fordul elő!) Talajatmoszféra (jellemzők!) Fizikai és anyagjellemzők: Szemcsézettség Permeabilitás Pórusvolumen Vízkapacitás Kapillaritás Talajhőmérséklet Leggyakoribb talajszennyező anyagok (vándorolnak vagy rögzülnek): Olajok, olajszármazékok, szénhidrogének Szerves ipari segédanyagok Fémvegyületek Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

83


A kárfelméréstől a kármentesítésig 1. Központi kár felmérése a szennyezés szakszerű lehatárolásával (horizontális, vertikális) 2.Mintavétel a talajból. 3.Talaj és vízminták helyszíni, majd akkreditált laboratóriumban való analízise (bioteszt, fizikai és kémiai elemzések) 4.Kockázatelemzés elvégzése. 5.Szennyezés kinetika (káros anyagok fajtája és mennyisége) 6.Kárelhárítási technológia kiválasztása (beavatkozás mértéke: azonnali, folyamatosan végzendő + célállapot) 7.Kármentesítés megtervezése Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

84


Kárelhárítási technológia kiválasztási szempontjai 1.Anyagjellemző tulajdonságok 2.Anyagi források, gazdasági tényezők 3.Környezetvédelmi követelményrendszer (határértékek,

környezetvédelmi, vízügyi és egészségügyi követelmények) 4.Kockázatelemzés 5.Időigény (beavatkozás sürgőssége, technológia időigénye) 6.Helyi adottságok (terület jelenlegi és távlati funkciója) 7.Mentesítendő terület zavartalanságának biztosítása (in-situ eljárások kerülnek előtérbe) 8.Szakhatósági, lakossági, önkormányzati akceptálhatóság


85


Kárelhárítási technológiai változatok 1.Lokalizáció = a szennyezés továbbterjedésének

megakadályozása 1.Horizontális árnyékolás elve 2.Vertikális árnyékolás elve 2.Részleges mentesítés 1.Szilárd fázis kitermelése 2.Vízfázis kitermelése, tisztítása (emulzióbontás, levegőztetés, sztrippelés, kemoszorpciós és bioszorpciós eljárások) 3.Gázfázis kezelése (levegőztetésnél! adszorpciós, kemoszorpciós és bioszorpciós eljárások)

3.Teljes dekontaminálás Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

86


Gyakorlati példa: Olajkár elhárítása a talajban

1. Mit értünk olaj alatt? (típusok, rektifikálás termékei) 2. A szennyező anyag releváns tulajdonságai. (szénatomszám, tenzió, viszkozitás, szorpciós jelenségek, vízoldhatóság, emulzióképzés, hőstabilitás/hőbomlás értéke)

3. Hogyan kerül az olaj a talajba és a talajvízbe? Miként okoz vízszennyezést?


87


Gyakorlati példa: Olajkár elhárítása a talajban

4. Az olaj szétterülése és a vízben oldott olaj mozgása a talajban. 5. Kárelhárítási technológia kiválasztása: 1. Részleges mentesítés: 3 fázis kitermelése 2. Az olajszármazékok teljes ártalmatlanítása

Küszöbértékek áttekintése („holland lista”): Megnevezés

Talaj (mg/kg)

Talajvíz (µg=l)

Kőolaj

5000

600

Kerozin

800

150

Benzol

5

5

Toluol

30

50

Policiklikus bifenilek

5

1


88


Olajtest alakja egynemű talajban

Forrás: Barótfi, I.: Környezettechnika Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

89


Olajtest alakja különböző áteresztőképességű talajban


90


Olajtest alakja, ha át nem eresztő talajhoz ér


91


Az olajtest eléri a talajvízszintet…


92


Olajcsere kitermelése. Részleges mentesítés


93


A terület teljes ártalmatlanítása az olajszármazékoktól Megoldás

Előnyök

Hátrányok

Veszélyes hulladéklerakóba történő szállítás

Gyors, gondmentes

Nem teljes megoldás! Csak problémaelodázás

Talajlevegőztetés

Gyors, olcsó, in-situ, ex-situ is lehet

Tűzveszélyes, elszívás szükséges!

Talajmosás

Olcsó, kézenfekvő, egyszerű

Csak gyorsan kioldható anyagokra alkalmas. Mosóvíz kezelés!

Biológiai dekontaminálás Kedvező költségek, (mikro, makro-) környezetbarát Termikus kezelés

Gyors, telepíthető Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

Hosszú időszükséglet. Elővizsgálatok! Drága 94



95

8. hét: Levegőtisztaság-védelem

Levegőszennyeződés csökkentése Alapfogalmak: Légszennyező anyag: A levegő minőségét hátrányosan befolyásoló anyag, amely az emberi tevékenység következtében került a levegőbe, és amely káros lehet az ember egészségére, vagy a környezet minőségére. Károsíthatja az anyagi javakat, megakadályozhatja vagy befolyásolhatja a környezet jogszerű használatát. Levegőterhelés: Valamely anyag levegőbe bocsátása Levegőszennyezés: Légszennyező anyag levegőbe bocsátása Légszennyező forrás: A berendezésnek, ill. létesítménynek az a pontja, felülete, amelyből légszennyező anyag kerül a levegőbe. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

96


A levegőszennyezettség hatásai:

Egészségkárosítás Hatások a növény- és állatvilágra A környezet savasodása Műszaki károk Gazdasági vonatkozások Levegőtisztaság-védelem: célja, a megfelelő minőségű levegő biztosítása az ember, az élővilág és a védendő anyagi javak igényei szerint.


97


A szennyeződés forrásai:

1. 2. I. II.

Természetes eredetű: légkörbe jutó szennyező anyagok (aeroszol, sivatagi és tengeri homok, vulkáni tevékenység, erdőtűz, növényi és állati bomlástermékek, gázkitörések…) Mesterséges eredetű: A mezőgazdaság kemizálódása (peszticidek, klórozott szénhidrogének) Közlekedés, ipar, háztartási tüzelés Primer szennyező források Szekunder szennyező források (meddőhányók, pernyehányók, oldószer gőzök, szennyvíz gőzök, cementgyári por…) Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

98


A leggyakoribb szennyező anyagok:

• • •

Kén-dioxid Oxidált nitrogénvegyületek Fluor Szén-monoxid Szilárd szennyeződések: szedimentum aeroplankton (pl. pollen, algák) aeroszol, aeroszeszton


www.levego.hu

99


Alapfogalmak a levegőszennyező anyagok terjedése kapcsán:

Levegőmolekulák hőmozgása (rendezett, rendezetlen) Hőmérséklet-gradiens, inverzió Szélstruktúra Termikus és dinamikus turbulencia, turbulens diffúzió Diffúzió klimatológia (meteorológia i tényezők és elemek vizsgálata) Légszennyeződés-meteorológia (levegőminőség tervezése, levegőtisztaság-védelmi döntési modellek) Alapterhelés érték - imisszió (I)


100


Levegőszennyezés szabályozása: Levegőminőségi határértékek (imisszió normák, In) megállapítási szempontjai: 1. 2. 3. 4. 5.

Egészségügyi-toxikológiai szempontok Környezetvédelmi szempontok Határértékek differenciálása Gazdasági szempontok Jogi szempontok

Területek besorolása: Kiemelten védett, Védett I., Védett II. Mérések gyakorisága! Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

101


A levegő minősítése: Szempontok kiterjedt területekre: 1. Szennyező anyagok eredete, alapjellemzői 2. Érintett lakosság, természeti és anyagi javak 3. Észlelt eü-i és környezeti kár 4. A terület védettsége 5. A szennyezettség kiterjedése 6. Jellemző szennyező források 7. Meteorológiai összefüggések 8. Városrendezési, ipartelepítési szempontok 9. Levegőtisztaság-védelmi tervek 10. Lakossági panaszok Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

102


A levegő minősítése: Szempontok szűkebb területekre: 1. Szennyező forrás helye és környezete 2. A forrás emissziója 3. A környező terület imisszió viszonyai 4. Szennyezőanyag-fajták 5. Meteorológiai és helyrajzi viszonyok 6. Védőtávolságok betartása 7. A szennyező forrás levegőtisztaság-védelmi berendezései 8. Tervezett emisszió csökkentési intézkedések 9. Üzemi technológiai kérdések 10. Környezeti károk 11. Lakossági panaszok 12. Korábbi ellenőrzések általi intézkedések vizsgálata Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

103


A szabályozás alapelvei: 1995. évi LIII. törvény alapelvként!

1. 2. 3.

BAT (best available technique) Levegőminőségi (imissziós) határértékek betartása Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés elve

Általános előírások: 1. Légszennyező hatású létesítmények építése, működtetése! 2. Védelmi övezetek kialakítása 3. Rendszeres adatszolgáltatás a légszennyező forrásokról 4. A környezeti levegő minőségének rendszeres ellenőrzése


104


Kibocsátási (emisszió) határértékek: (helyhez kötött légszennyező pontforrásokra) I. Technológiai kibocsátási határértékek BAT figyelembevételével való megállapítás 1. Általános technológia kibocsátási határértékek (0, A, B, C, D osztály 2. Eljárás specifikus technológiai kibocsátási határértékek (cementgyártás, üveggyártás, mészkő égetése, perlitgyártás, kokszgyártás, klórgyártás, cukorgyártás, kávépörkölés…) A, Tüzelési technológiák légszennyező anyag kibocsátásainak szab. B, Hulladékégetés légszennyező anyag kibocsátásainak szab. C, Illékony szerves vegyületek kibocsátásainak szab.(VOC) II. Egyedi kibocsátási határértékek III. Össztömegű kibocsátási határértékek Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

105


Szilárd légszennyező anyagok (por) leválasztása Por fogalma: Apró, teszőleges alakú (izometrikus, lapos, szálas) és sűrűségű szilárd részecskékből álló diszpergált anyag, amely gázfázisú diszperziós közeggel egy kétfázisú rendszert alkot. Természetes és mesterséges forrásokból (aprítás, őrlés) kerülhetnek a légtérbe. Belső fázis

Külső fázis szilárd

cseppfolyós

gáz

szilárd

szemcsekeverék , porkeverék

szuszpenzió, zagy

poros gáz, füst

cseppfolyós

paszta, pép

emulzió

köd, permet


106


Szilárd légszennyező anyagok leválasztási eljárásai 1.Száraz leválasztás 1.Tömegerőn alapuló 2.Szűrőhatáson alapuló 3.Elektrosztatikus Nedves leválasztás Leválasztó mozgó alkatrész nélkül Leválasztó mozgó alkatrésszel Nedves elektrosztatikus Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

107


Porleválasztás nehézségi erőtérben (porkamra) 50-100 µm-es szemcsék leválasztása. A porkamrákban a gáz áramlási sebessége annyira lecsökken, hogy a porszemcsék a nehézségi erő hatására le tudnak ülepedni a kamra fenekére. A porkamrákat előválasztóknak alkalmazzák, hogy a gázáramban lévő durva szemcsék koptató hatásától egyéb - a finomabb részecskéket - leválasztó berendezéseket, pl. a ciklonokat mentesítsék.

Szemcse ülepedési sebessége a porkamrában (1-3 m/s):

d 2 ⋅ (ρ SZ − ρG ) w= g 18 ⋅ η Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

108


Porkamrák A porkamrák általában vízszintesen elhelyezett hosszúkás, négyszögletes üres terek. A tisztítandó gáz bevezető nyílása a kamra egyik hosszanti homlokfelületén, a tisztított gáz kilépő nyílása pedig az ezzel szemben lévő homlokfelületen, vagy a kamra bevezető nyílásával ellentétes végén oldalt vagy felül van elhelyezve.


109


Porleválasztás centrifugális erőtérben (porciklon)

1. 2. 3.

Egyszerű ciklonok 50 µm-es szemcsék leválasztása. Multiciklonok 10 µm-es szemcsék leválasztása. Örvénycsövek 5-10 µm-es szemcsék leválasztása.

Szemcse vándorlási sebessége a ciklonban:

d 2 ⋅ (ρ SZ − ρG ) vt2 w= 18 ⋅η l


110


Porleválasztás szűréssel

1. 2. 3. 4. 5.

Szűrőhatás Tehetetlenségi ütközés Záróhatás Diffúziós hatás Elektrosztatikus hatás

A portartalmú gázt porózus szűrőrétegen vezetjük keresztül. Típusok: • Szűrőszövetek • Szemcsés rétegű szűrők • Rostágya szűrők • Gyertyaszűrők Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

111


Szűrők nyomásveszteségének meghatározása: ∆p = f (Uo, L, Ds ,a, η, Rh) ahol: ∆p – a szűrő nyomásvesztesége, Pa, Uo – a zavartalan áramlás sebessége, m/s, L – a szűrőréteg vastagsága, m, Ds – az elemi szál átmérője, m, A – töltési sűrűség, Η – a hordozógáz dinamikai viszkozitása, Ns/m2, Rh – a hidraulikai sugár, m. Az időegység alatt tisztítandó gáz térfogatának (Q m3/h) és a szűrőközeg felületének (Af m2) hányadosa a szűrő felületi terhelése (Uf) amelynek mértékegysége általában m3/m2h azaz m/h.

Uf=Q/Af A felületi terhelés nagysága függ a leválasztásra kerülő por minőségétől, a szűrőszövettől valamint az üzem közbeni poreltávolítás módjától. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

112


Elektrosztatikus porleválasztás A gázban lebegő, elektromos töltésű porrészecskék az ellentétes pólusú felület felé haladnak, és ott leválasztódnak. Alapeleme: a leválasztó térbe épített sugárzó és leválasztó elektróda. Elektrosztatikus porleválasztó


113


A részecskék feltöltődése Részfolyamatok: 1. A porrészecske vándorlása az elektromos tér hatására 2. A részecske kiválasztása a leválasztó elektródon, töltésvesztés 3. A leválasztott szemcse eltávolítása Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

114


Elektrofilterek Alkalmazásuk: Széles körben. Száraz vagy nedves. Pl. hulladékégetők, széntüzelésű erőművek, cementgyártás, papíripar Előnyeik: • Olcsó üzemeltetés • Megbízható működés. • Jó leválasztási hatásfok Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

115


Alkalmazás:

Nedves porleválasztás

A portalanítás legrégibb módszere. Tűz és robbanásveszélyes anyagoknál kizárólag csak nedves porleválasztás alkalmazható! Előny: Egy lépésben megvalósítható a porleválasztás és az abszorpciós eljárás. Hátrányok: Magasabb üzemeltetési költség Fagyásveszély Alapfogalmak: Határszemcseméret Víz/levegő arány Leválasztási hatásfok

Részfolyamatok: 1. A porrészecske és a folyadékcsepp találkozása 2. A porrészecske megkötődése a folyadékcsepp felületén (rosszul nedvesedő porok) vagy behatolása a folyadékcsepp belsejébe. 3. A porrészecske távozása a mosófolyadékkal a leválasztó térből.


116


Nedves porleválasztó berendezések


117


Leválasztásnál ható erők

Működési terület

Beruházási költség

Üzem. költség

Ülepítők

nehézségi

d ≥ 100 µm

közepes

kicsi

Ciklonok

centrifugális

d ≥ 5 µm

kicsi

középnagy

Nedves mosók

tehetetlenségi, diffúzió, elektromos

d ≥ 0,1 µm 5 µm-ig

középnagy

nagy

Szűrők

rácshatás, diffúzió, tehetetlenségi, elektromos

d ≥ 0,1 µm 1 µm-ig

nagy

nagy

Elektrofilterek

elektromos

d ≥ 0,1 µm 1 µm-ig

nagyon nagy

kicsi


118


Porleválasztók alkalmazása


119


Gázhalmazállapotú szennyező anyagok a légkörben


120


Gázhalmazállapotú szennyező anyagok leválasztási eljárásai 1. Abszorpció (fizikai, kémiai) 2.

3. 4. 5.

Ha az elnyeletendő komponens koncentrációja a kiindulási elegyben nagy. Adszorpció (fizikai, kémiai) (folyamatos, szakaszos) szelektív és megfordítható! Ha az elnyeletendő komponens koncentrációja a kiindulási elegyben kicsi. Kondenzáció Termikus véggáztisztítás Biológiai véggáztisztítás Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

121


ABSZORPCIÓ 1. Fizikai 2. Kémiai Abszorberekkel szembeni műszaki követelmények: • Nagy koncentráció csökkenés a gáz és folyadék között • Nagy érintkezési fázisfelület • Kedvező hőmérséklet és nyomásviszonyok • Kis viszkozitású abszorpciós folyadékok Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

Alkalmazási területek: Füstgáz kén-dioxid mentesítése Műtrágya-gyártás véggázainak tisztítása Hulladékégetők véggázainak mosása 122


ADSZORPCIÓ 1. 2.

Fizikai (van der Waals-féle kötések) Kémiai (kémiai kötések)

Adszorbensek kiválasztási szempontjai: • Megfelelő aktivitás kis gázkoncentráció esetén is • Könnyű legyen a deszorpció. • Aktivitásukat, mechanikai szilárdságukat ne befolyásolja a többszöri adszorpciós-deszorpciós ciklus • Vegyi ellenállóság a részvevő gázokkal szemben • Nagy szelektivitás Pl. aktív szén, zeolit, szilikagél…) Alapfogalmak: Aktivitás (q = megkötött adszorbeátum mennyisége) Töltés, deszorpció Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

123


Példák: Állóágyas és mozgóágyas adszorber, légtisztító berendezés


124


KONDENZÁCIÓ Nagy kiindulási szennyező koncentrációnál alkalmazzák! Megvalósítás: gőz/gőztartalmú gáz hőmérsékletének csökkentésével illetve nyomásának növelésével. Berendezés: kondenzátor 1.Direkt 2.Indirekt


125


Termikus gáztisztítás. Termikus égető vázlata.


126


Biológiai gáztisztítás. Bioszűrő.


127


Biológiai gáztisztítás. Bioreaktor és membrán bioreaktor.


128

10. hét: Zaj- és rezgésvédelem.

Zaj- és rezgésvédelem 1.A zaj környezeti hatásai. A zaj emberre gyakorolt főbb hatásai. 2.Zaj jellemzői. 3.Környezeti zajforrások. 4.Vonatkozó jogszabályok és rendeletek. 2003/10/EC direktíva. 5.Zajcsökkentés eszközei. Hallásvédő eszközök. Követelmények a hallásvédő eszközökkel szemben. 6.Alkalmassági vizsgálatok.


129

10. hét: Környezetvédelemben a vállalati gyakorlatban

Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban 1.A vállalatok és a környezeti kihívás. 2.Gazdasági szereplők reagálása a környezeti kihívásokra. GDP, környezeti hatás és ökointenzitási mutató 3.Technológiai választási lehetőségek/hierarchiák 1. „csővégi” technológiák 2. megelőző technológia 4.Vállalatok környezetvédelmi szervezete és tevékenységi területei 5.Vállalati környezeti menedzsment 6.Vállalati környezetvédelmi teljesítmény 7.Környezetvédelmi mutatók a vállalatoknál 8.Innovatív környezetvédelmi stratégia Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

130


Alapfogalmak Környezeti hatás: A környezetben végbemenő mindennemű változás –akár káros, akár hasznosamely egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezőitől származik (MSZ EN ISO 14001). Környezeti tényező: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel (MSZ EN ISO 14001). Környezeti teljesítmény: Egy szervezet irányításának mérhető eredményei a környezeti tényezők tekintetében.


131


Vállalati környezetvédelmi szervezet Formái: Funkcionális szervezet Divizionális szervezet Mátrix szervezet


132


Vállalati környezetvédelmi szervezet tevékenységi területei 1. Környezetvédelmi érdekek érvényesítése a vállalati politikában. Környezetbarát termékek, szolgáltatások, technológiák stb. 2. Folyamatos ellenőrzés (emissziók). Berendezések, alkalmazottak felkészítése a környezetvédelmi veszélyhelyzetekre. 3. Környezetvédelmi image javítása. 4. Gondoskodás a jogszabályok, rendeletek betartásáról.


133


Vállalati környezetvédelmi teljesítmény a vállalati környezetvédelmi teljesítményről csak akkor kapunk teljes képet, ha a szennyezést és az ökológiai hatásokat leíró mennyiségi mutatók mellett a vállalat alapfolyamatainak működését jellemző mutatókat is kidolgozunk (pl. környezetvédelmi beruházások, környezetvédelmi képzés stb.) ha kísérletet teszünk a vállalat ún. környezetvédelmi képességeinek felmérésére. kiépült környezetvédelmi irányítási rendszer: a különböző vállalati környezetvédelmi intézmények rendszere (környezetvédelmi igazgató, bizottság, stratégia, képzés, az üzleti partnerek vizsgálata, kommunikáció stb.) A vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése tehát nem alapulhat csupán a termelés során felhasznált anyagok és energia, illetve a működés okozta szennyezések mérésén, ezt ki kell egészítenie az olyan szemléletű mutatóknak, melyek azt értékelik, hogy a vállalat milyen mértékben integrálta a környezetvédelem szempontját általános irányítási rendszerébe és tevékenységébe.


134


Környezetvédelmi Mutatók a vállalatoknál Környezetvédelmi Tevékenység Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végzett-e az elmúlt három évben környezetvédelmi beruházást, és vásárolt-e környezetvédelmi szolgáltatást más vállalattól. Környezetvédelmi Innováció Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végez-e környezetvédelmi termék- vagy technológiai innovációt, illetve általában figyelembe vesz-e környezetvédelmi szempontokat termék- és technológiafejlesztései során. Innováció a környezetvédelem és a verseny-képesség valódi egymásra találásának terepe, mely a környezetterhelés csökkentését ígéri. Környezetvédelmi termék- vagy technológiai fejlesztés a környezeti kockázatok minimalizálásának („tiszta” technológiák és termékek) és/vagy a hatékonyság növelésének (azaz a nyersanyagés energiafelhasználás, valamint a káros anyag kibocsátás csökkentésének) útját jelentheti. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

135

10. hét: Menedzsment a környezetvédelemben

Vállalati környezeti menedzsment Célja, a mindennapi eszközök megtalálása a hatások valós mérésére és a gazdasági-társadalmi hatások fenntartható módon történő kezelésére. A környezeti menedzsment nem korlátozódhat a „falakon belülre”! Felmerülő kérdések: 1. Milyen a jó környezeti menedzsment? 2. Mennyire képes a menedzsment kézben tartani és uralni a vállalat endogén és exogén környezeti kockázatait? (a környezeti menedzsment minősítése) 3. Milyen a jó környezeti menedzser? Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

136


A vállalati környezetmenedzsment alapelvei (ICC Charta elvei) 1.Kiemelt vállalati cél. A környezet védelme és az azt szabályozó környezeti menedzsment a vállalati célok között a legfontosabbak közé tartozik. A megfelelő környezeti menedzsment meghatározó feltétele a vállalat fenntartható fejlődésének. 2. Integrált menedzsment. A környezetvédelmi programokat és környezetbarát gyakorlatot minden üzleti tevékenységben érvényesíteni kell, mint a menedzsment összes funkciójának alapvető elemét. 3. Folyamatos javítás. A vállalatnak érdeke a környezeti image folyamatos javítása, ezért a környezeti politikának számításba kell vennie a technikai fejlődést, a tudomány állását, a fogyasztók igényeit és a társadalom elvárásait. 4. Az alkalmazottak folytonos képzése, ösztönzése. Az alkalmazottakat nevelni, gyakorlatoztatni kell annak érdekében, hogy tevékenységüket a környezet iránti kellő felelősséggel és a környezet védelme iránti elkötelezettséggel végezzék. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

137


A vállalati környezetmenedzsment alapelvei (N. Klaus nyomán) 5. A projektek előzetes környezeti értékelése. Előzetes hatásvizsgálat. A környezeti hatást minden új tevékenység, projekt megkezdése előtt, a szállítás, illetve a gyártás megkezdése, a termékek várható környezeti hatásait a gyár területének az elhagyása előtt értékelni kell. 6. Termék- és szolgáltatási felelősség. Olyan termékeket és szolgáltatásokat kell kifejleszteni, amelyeknek nincs káros környezeti hatásuk, biztonságosak a folyamatos használatban, energia és természeti erőforrás felhasználásuk hatékony, visszaforgathatóak vagy biztonságosan hulladéklerakóba helyezhetőek. 7. Fogyasztói tanácsadás. A fogyasztókat, az elosztó hálózatot és a lakosságot tájékoztatni kell. 8. Létesítmények és a tevékenységek. A tervezéskor figyelemmel kell lenni a várható energia és nyersanyag felhasználási hatékonyságát. A kedvezőtlen környezeti hatásokat és a hulladékok keletkezését a minimálisra kell csökkenteni. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

138


A vállalati környezetmenedzsment alapelvei 9. Kutatások. A felelős vállalati menedzsment megrendelője és támogatója olyan kutatásoknak, amelyek a vállalat működéséhez szükséges alapanyagok felhasználását minimalizálják, és a gyártási folyamatok kedvezőtlen környezeti hatásait, káros emisszióit csökkentik. 10. A szennyezés megelőzését szolgáló megközelítés. Elővigyázatosság. A gyártást, a termékeket és szolgáltatásokat a kor műszaki és tudományos felismeréseinek a szintjén úgy kell összhangba hozni, hogy megakadályozható legyen a környezet degradálódása. 11. Vállalati külső kapcsolatok. A környezetbarát menedzsment elveit a vevőik és a szállítóik is elfogadják és alkalmazzák. 12. Üzemzavarok és balesetek. Veszélyelhárítás terveket és kapcsolódó veszélyelhárító szolgáltató intézményeket kell létrehozni, fel kell készíteni a hatóságokat és a környező lakosságot a lehetséges balesetek kockázataira. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

139


A vállalati környezetmenedzsment alapelvei 13. Technológia transzfer. A jó környezeti menedzsment segíti a környezetbarát technológiák és vezetési módszerek elterjesztését az ipari és a közösségi ágazatokban. 14. Közreműködés közös erőfeszítésekben. Közreműködés a társadalmi környezetpolitika kimunkálásában és megvalósításában. A környezeti tudat fejlődésének elősegítése. 15. Nyitottság. A vállalatoknak vállalniuk és válaszolniuk kell a tevékenységük (termékeik és szolgáltatásaik, technológiáik) hatásával kapcsolatban felmerülő környezeti problémákra, a tovaterjedő és globális problémákat is figyelembe véve. 16. Tájékozottság és tájékoztatás. A környezeti állapot mérése, a rendszeres környezeti auditálás, a tények értékelése és összevetése a követelményekkel és a jogi normákkal. A menedzsment köteles tájékoztatni az érintetteket tevékenysége környezeti hatásairól. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

140


A vállalati környezeti menedzsment hibái 1. A vállalat nem ismeri fel a környezeti kihívásban rejlő üzleti lehetőségeket. Alul vagy túlbecsülés. Kiszorulás a környezetvédelmi piacról. Jövőbeli veszteségek. 2. A vállalat túlértékelheti a környezeti kihívás korlátait. Kieséshez, bukáshoz vezet. Hibás személet: A környezetvédelemre „csak több pénz kell”, ahelyett, hogy gazdasági előny származna belőle. Vállalaton belüli ellentétek! Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

141


A „jó vállalati környezeti menedzsment”… 1.Alapelvek, charták betartása. 2.EMAS Környezeti menedzsment és Audit terv. EU 1836/93 sz. rendelet. Útmutató a követendő környezeti menedzsment vonatkozóan. 21 cikkelyt tartalmaz. 1.ISO 14000 tanúsítvány A vállalat megfelelő működtet.

környezeti


rendszerre

menedzsment

rendszert

142


Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer EMAS Az Európai Unió tagállamai 1995. április 1-jei hatállyal vezették be = Eco-Management and Audit Scheme ISO 14000 1996-ban fogadta el a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet. Környezetirányítási rendszer (KIR): Első lépése egy környezeti állapotfelmérés elvégzése, második lépés a KIR dokumentációjának elkészítése.


143


ISO 14 000 szabványrendszer feladatai Az egyes országok eltérő szabványaiból származó kereskedelmi korlátok minimalizálása. A környezeti menedzsment területén a minőségmenedzsmentnél elérthez hasonló egységes közelítésmód és közös nyelvezet megteremtése. Megerősíteni a vállalatokat a tekintetben, hogy képesek legyenek elérni és mérni környezeti teljesítményük javulását. Felállítani a vállalatok számára a regisztráláshoz szükséges egységes követelményrendszert. Csökkenteni a párhuzamos auditálások számát, amit a fogyasztói szervezetek, a szabályozó hatóságok, a partnervállalatok vagy a regisztrálást végző intézmények kezdeményeznek.


144


Környezetmenedzsment rendszerek eszközei Életciklus-elemzés: A környezeti menedzsment egyik egyre több területen alkalmazott eszköze. (angol elnevezés: Life Cycle Analysis - LCA). Az utóbbi időben az érdeklődés középpontját jelenti. Végleges választ ad a legtöbb környezetvédelemmel kapcsolatos problémára. Az ipari gyártó cégek az LCA használatától annak igazolását várják, hogy környezetvédelmi szempontból termékeik a legkiválóbbak. A környezetvédők az LCA-ban látják a segítséget ahhoz, hogy szakmailag megalapozott környezetvédelmi döntések születhessenek. Jóságát a bevitt adatok milyensége határozza meg. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

145


LCA

Egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama alatt az anyagés energiaáramlást és az azokhoz kapcsolódó környezeti hatásokat vizsgálja. Főbb szakaszai: 1. a vizsgálat céljának és a vizsgált rendszer határainak kijelölése 2. az életciklus-leltár elkészítése az egymást követő szakaszokra 3. az életciklus hatáselemzése 4. a leltár és a hatásértékelési szakaszok eredményeinek értelmezése, dokumentálása


146


LCA A folyamatban a termék teljes életciklusát szem előtt kell tartani, a nyersanyag kibányászásától kezdődően a termelési, energia előállítási és a szállítási folyamatokat, az elosztási, raktározási, értékesítési, felhasználási és a lehetséges újrafelhasználási szakaszokat, egészen addig, amíg a maradék hulladék anyagot ártalmatlanítják. A kapcsolódó folyamatok kombinációja során regisztrált kimeneti és bemeneti mennyiségek képezik az életciklus leltárt. Következő lépésként egy hatáselemzésben meg kell vizsgálni az egyes anyagféleségek felszabadulása, felvétele által keltett különféle környezeti hatásokat. (Bonyolultabb eredmények, mint az életciklus leltár esetében). Az életciklus felmérésben a különböző környezeti hatások nagy halmazát a mutatók egy kisebb halmazába kell tömöríteni. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

147


LCA Környezeti hatások (amelyek figyelembe kerülnek): Üvegháztartás Ózonréteg vékonyodása Savasodás Eutrofizáció Szmog Toxikus anyagok Szintek: Fogalmi LCA-szint Egyszerűsített LCA-szint Részletes LCA-szint Módszer: Eco-indicator 99. (MSZ EN ISO 14042:2001 szabványnak megfelelően) Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

148

11 hét: Menedzsment a környezetvédelemben

Ökológiai mérleg Olyan elemzési módszer, amely lehetővé teszi, hogy az élő környezetünknek okozott különböző ártalmakat a fentiekben ismertetett elveken felbecsüljük. Célja, hogy közös nevezőre hozza az összes olyan ökológiai hatást, amely anyagok felhasználásából származik, lett légyen szó akár termelésükről vagy ártalmatlanításukról. A szóban forgó mérleg tehát a környezetnek okozott ártalmakat veszi számba, oly módon, hogy valamennyit egyetlen dimenzióban mutatja be és egységes ökológiai indexekkel fejezi ki. Ökológiai mérleg készítése: Egy adott termék teljes életmenetének elemzése, a termék életmenete során létrejövő ökológiai hatások, valamint ezek következtében létrejövő környezetterhelések felmérése. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

149


Ökológiai mérleg vázlata a környezetből ⇓ nyersanyag kitermelés szállítás termelés kereskedelem használat hulladék hasznosítás hulladék lerakás ⇓ a környezetbe


150


Ökológiai mérleg készítése Az ökológiai mérleg dimenziói: 1. a tárgyi, azaz anyag- és energiamérleg, a „függőleges” dimenzió 2. a hatásmérleg 3. a társadalmi következményekkel meghatározott dimenzió 4. gazdasági tényezők. A „kétdimenziós” (1, 2) ökológiai mérleget a 3. és a 4. dimenzió bővíti ki termékvonal elemzéssé. Lépések: 1. Célmeghatározás 2. Tárgyi mérleg „leltár” elkészítése 3. Hatásmérleg elkészítése 4. Mérleg értékelése 5. Optimálási elemzés Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

151


Üzemi környezetmérleg és környezetvédelmi auditálás Üzemi környezetmérleg: • Kizárólag az üzemen belüli anyag- és energiaátalakulási folyamatokkal foglalkozik, beleértve a mennyiségi és minőségi környezeti hatások elemzését is. • Részletesen elemzi az üzemben végrehajtott gyártási folyamatokat, ami szükségszerűen azok ökológiai termékmérlegeit is magában foglalja. Környezetvédelmi auditálás: EA-Environmental Auditing két lényeges kérdéscsoportra terjed ki: 1. a vizsgált szervezet működése mennyiben felel meg a környezeti előírásoknak 2. a bevezetett és működő környezeti menedzsmentrendszer vizsgálata Célja: a vállalati tevékenység folyamatos ökológiai továbbfejlesztésének ösztönzése. A hatósági auditálások szerepét idővel a vállalati önellenőrzés vegye át. Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem

152

Környezetvédelem (BSc)

Recommend Documents