Kémia alapszak (BSc) A Kémia alapszak (BSc) záróvizsga tételei tárgycsoportonként
1) Elemi anyagszerkezet. Az anyag atomos szerkezete, a Bohr és a kvantummechanikai atommodell alapfeltevései. Kvantumszámok és jelentésük, az atompályák alakja. A periódusos rendszer története és elektronszerkezeti felépítése. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A periodikusan változó atomi paraméterek (atom- és ionméretek, ionizációs energia, elektronaffinitás és elektronegativitás) jelentése és változásuk a rendszám függvényében.
2) Kémiai kötések. A kémiai kötések csoportosítása és jellemzõik. A hibridizáció, molekulapálya-elmélet és a vegyértékelektronpár taszítási elmélet alkalmazása néhány egyszerû szerves vagy szervetlen vegyület szerkezetének magyarázatára. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A δ és π molekulapályák jellemzése, tetszőleges példán szemléltetve. b) A szénatom lehetséges hibridállapotai, megfelelõ példákkal szemléltetve, delokalizált kötések kialakulása. c) A HF, H O, NH és CH molekulák szerkezetének értelmezése. 3) Nemfémes elemek. A nemfémes elemek fizikai kémiai tulajdonságai, fontosabb képviselõik általános jellemzése. Hidrogénnel és oxigénnel alkotott vegyületeik tulajdonságai és gyakorlati/környezeti jelentõségük. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A szén, oxigén, kén, foszfor allotróp módosulatai b) A nemfémes elemek oxsosavainak és azok sóinak jellemzése c) A szervetlen környezet kialakításában résztvevő nemfémes elemek és vegyületeik 4) Fémek. A fémek általános jellemzése, tulajdonságaik értelmezése a fémes kötés alapján, elõfordulásuk, elõállításuk általános módszerei. A fémvegyületek csoportosítása, szerkezetük. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A fémek élettani jelentősége, a vas, réz, cink bioszervetlen-kémiája b) A koordinációs vegyületek tulajdonságainak értelmezése a kristálytér-elmélet alapján c) Ötvözetek 5) Egy- és többkomponensû rendszerek fizikai egyensúlyai. A halmazállapotok jellemzése, állapotegyenletek, molekuláris értelmezése. A halmazállapot- változások termodinamikai leírása: fázisegyensúly, fázisstabilitás. Fázisdiagramok, fázisszabály. Elegyek és oldatok termodinamikai jellemzése. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Fázisegyensúlyok bemutatása mindennapi rendszereinkben. b) Elválasztási műveletek fizikai-kémiai értelmezése. c) Mindennapi jelenségeink magyarázata: korcsolyázás, italok hûtése porózus edényben.
1
6) Termodinamika. A termodinamika fõtételei. Termodinamikai potenciál függvények és alkalmazásuk a folyamatok irányának és egyensúlyának meghatározására. Termokémia. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Gyakorlati hõerõgépek: motorok, hûtõgép, hõszivattyú, légkondicionáló mûködése. b) Az élõ szervezetek termodinamikai jellemzése. c) A hatásfok szerepe mindennapjaink folyamataiban. 7) A kémiai egyensúly . Az egyensúlyi állandó és kapcsolata termodinamikai és elektrokémiai adatokkal. A kémiai egyensúlyt befolyásoló tényezők. Fázisegyensúlyok. Egyensúlyi állandó nyomás és hőmérsékletfüggése. Kemiszorpció, fiziszorpció: a Langmuir, Gibbs féle adszorpciós izotermák magyarázata. pH fogalma, jelentősége, kifejezése. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Élő rendszerek egyensúlyi folyamatai. b) A környezetszennyezés, a korrózió és a környezet megtisztításának termodinamikai aspektusai. c) Reakcióhő nyomás és hőmérsékletfüggésének megjelenése mindennapi folyamatainkban. 8) Reakciókinetika. A reakciósebesség és sebességi egyenlet értelmezése, meghatározásuk. Homogén és heterogén reakciók kinetikája. Katalízis. A reakciósebességet befolyásoló tényezők, Hõmérsékletfüggés értelmezése. Reakcióutak. Egyszerű és összetettreakciók, fotokémiai reakciók. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Katalizátororok működésének magyarázata, gyakorlati alkalmazásaik. b) Katalízis élõ szervezetekben Autokatalitikus folyamatok. c) Az ammóniaszintézis reakciókinetikai magyarázata. 9) Elektrokémia. Elektrolitok jellemzése: az elektrolitos disszociáció elmélete, az elektrolitok termodinamikája, áramvezetés. Heterogén redoxi rendszerek: elektródok és elektródpotenciál; galvánelemek kémiája és termodinamikája, koncentrációs elemek, tüzelõanyag elemek; elektródfolyamatok kinetikája; korrózió és korrózóvédelem; elektrolízis törvényei. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A gyakorlatban elterjedt áramtermelő berendezések. b) Hidrogén tüzelõanyag elemek. c, Elektrolízis gyakorlati alkalmazásai. 10) Kolloidok és határfelületi jelenségek. A kolloidok fogalma típusai (diszperziós, asszociációs, makromolekulás) jellemzésük a klasszikus állapotjelzõkön túl. Méret, átlagos méret, méreteloszlás. alak. A fajlagos felület jelentõsége, a kolloidok stabilitása. A részecskeméret meghatározásának alapvetõ módszerei. Koherens és inkoherens rendszerek. A határfelületek fajtái jellemzésük, a határfelületi réteg. A felületi feszültség és a vele kapcsolatos jelenségek: nedvesedés, kapilláris jelenségek, görbült felületek sajátságai. Felületaktív anyagok, tenzidek. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások:
2
a) Nanotechnológia fogalma, jelentõsége. b) A mosás, tisztítás, ragasztás technológiája. c) A hajszálcsövesség. 11) Magkémia. Az atommag szerkezete, stabilitása. A radioaktivitás fogalma, a bomlás kinetikája. A radioaktív bomlás típusai észlelése és mérése. Alapvetõ magreakciók. Nukleáris energetika, atomreaktorok. A radioaktív nyomjelzés és alkalmazásai. A természetben elõforduló és a gyakorlatban használt radioaktív izotópok. Az ionizáló sugárzások fizikai, kémiai és élettani hatása. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Atomreaktorok típusai, mûködése. b) Sugárterápiás módszerek. c) Kormeghatározás. 12) Alifás szénhidrogének. Telített és telítetlen szénhidrogéneket felépítõ kötések jellemzése, kialakításuk és jellemzõ reaktivitásuk. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Energiatermelés szénhidrogén bázison (fûtõ- és hajtóanyagok). b) Alkánok krakkolása. c) A kőolaj és a szén lepárlása 13) Aromás vegyületek. Homo- és heteroaromás vegyületek kötésrendszere, az aromaticitás fogalma, jellemzõ reakcióik. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Aromás szénhidrogének ipari elõállítása és szintetikus szerves kémiai felhasználásuk. b) A benzol elektrofil szubsztitúciós termékei mint ipari alapanyagok. c) Biológiai fontosságú heteroaromás vegyületek. 14) Oxigéntartalmú szerves vegyületek. C–O kötést tartalmazó vegyületek (alkoholok, enolok, fenolok, aldehidek, ketonok, karbonsavak és származékaik) kötésrendszere, kialakításuk és kémiai sajátságaik. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Alkoholok (metanol, etanol, etilénglikol) ipari elõállítása és szerves kémiai hasznosításuk. b) Fenolok (fenol) ipari elõállítása és felhasználása. c) A formaldehid és a fenol felhasználása a mûanyagiparban. 15) Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. C–N kötést tartalmazó vegyületek (nitro-, nitrozovegyületek, aminok, diazo-, diazónium és azovegyületek) kötésrendszere, kialakításuk és kémiai sajátságaik. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Nitrovegyületek (nitrobenzol, TNT) ipari elõállítása és felhasználásuk. b) Diazónium vegyületek elõállítása és szinezékipari felhasználásuk. c) Poliamidok és poliuretánok elõállítása.
3
16) Természetes vegyületek . Aminosavak, peptidek, fehérjék, szénhidrátok, nukleinsavak, flavonoidok, alkaloidok, antibiotikumok, izoprén és porfinvázas vegyületek legfontosabb képviselõinek jellemzése. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A fehérjék szerepe az élõ szervezetben. b) A szénhidrátok szerepe az élõ szervezetben. c) A nukleinsavak szerepe az élõ szervezetben. 17) A citrát ciklus és szerepe az anyagcsere folyamatok integrációjában. A citrát ciklus stratégiája, lépései, enzimei és az általuk katalizált reakciók. Honnan származik az AcKoA? Kapcsolat a szénhidrát, zsírsav és aminosav lebontási útvonalakkal. Egyéb, a citrát ciklusba belépõ intermedierek eredete. A citrát ciklus intermediereinek kapcsolata bioszintetikus folyamatokkal, a glükóz, az aminosav és a zsírsav szintézissel. A citrát ciklusban keletkezõ redukált koenzimek sorsa, kapcsolat az ATP szintézissel. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Vitaminok, mint koenzimek alkotórészei. b) Energiatermelés az élõ szervezetben. c) Éhezés és elhízás. 18) Az anyagvizsgálat alapjai. Az analízis folyamata, főbb lépései. A klasszikus és mûszeres analitikai módszerek felosztása mûködési elv szerint, a módszercsoportok általános jellemzése. Az oldategyensúlyok alkalmazása fémes és nemfémes elemek vegyületeinek kvalitatív és kvantitatív analízisében Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A titrálások gyakorlata, végpontjelzés, az indikátorok mûködési elve b) Mintavételi módszerek és eszközeik. c) Az analitikai módszerek jellemzésére szolgáló paraméterek értelmezése 19) Az elválasztástechnika analitikai kémiai alkalmazásai. Extrakció, tömeg ill. méret szerinti elemzés., az elválasztástechnikai módszerek csoportosítása, az elválasztás elve. Kromatográfiás alapfogalmak kromatográfiás eszközök, kromatogramok kiértékelése. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A HPLC gyakorlata (mintaelőkészítés, módszerkidolgozás, mennyiségi és minőségi információk szerzése) b) A gázkromatográfia gyakorlata (mintaelőkészítés, mintabevitel, módszerkidolgozás, mennyiségi és minőségi információk szerzése) c) Kapcsolt technikák jellemzése, alkalmazásuk területei 20) Atom- és molekulaspektroszkópiai módszerek. A legelterjedtebb spektroszkópiai módszerek elvi alapja és eszközeik: ICP-AES, AAS, XRS, UV-VIS, IR, NMR, MS, ICP-MS. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Mintaelőkészítés és mintabeviteli technikák az atomspektroszkópiában b) Spektrumfejtés – molekulák azonosítása, szerkezetük meghatározása. c) Mennyiségi elemzés spektroszkópiás módszerekkel.
4
21) Elektro- és termoanalitikai módszerek. A termoanalitikai módszerek csoportosítása. Potenciometria, voltammetria, konduktometria. A módszerek elvi alapjai, eszközei. Elektródok felépítése és mûködési elve. Polarográfiás módszerek. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) Az elektroanalitikai módszerek alkalmazása a környezetanalitikában. b) Potenciometriás és konduktometriás titrálási görbék, polarogrammok kiértékelése c) A TG, DTG, DTA görbék értelmezése.
22) A kémiai technológia alaptörvényei. Szervetlen kémiai technológiák. A kémiai technológia alaptörvényei: I, A paraméterek nagy számának törvénye, II, A költségparaméter törvénye, III, A léptékhatás törvénye, IV, Az automatizáció törvénye. Szervetlen kémiai technológiák: víztechnológia, nitrogénipar, kénipar, szilikátipar, elektrolízisipar, korrózió. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A víz fertõtlenítésének, sterilizálásának módszerei. b) Mûtrágyák, mûtrágyázás. c) A korrózióvédelem módszerei. 23) Szerves kémiai technológiák. A szén, kõolaj és földgáz feldolgozása. Motorhajtó- és kenõanyagok elõállítása. A szénhidrogének pirolízisének termékei. Fontosabb mûanyagok: polietilén, polipropilén és poli(vinil-klorid) elõállítása. Mikrobiológiai iparok és termékeik: élesztõ-, szesz-, sör- és ecetgyártás. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A benzin- és dízelmotor mûködése. b) A kenõanyagokkal szemben támasztott követelmények. c) Az élelmiszerek tartósítása. 24) Környezettechnológiák. Természetes és antropogén környezeti folyamatok. Az ipari termelés környezeti hatásai. A gáz-, folyadék- és szilárd hulladékok keletkezése és kezelése. Radioaktív és veszélyes hulladékok kezelése. Alkalmazások, gyakorlati vonatkozások: a) A kommunális szennyvíz tisztítása. b) A lakossági szelektív hulladékgyûjtés problémái. c) A hulladékégetõk létesítésének ellentmondásai.
5
