A természetvédelmi mérnöki BSc alapszak önértékelése

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR

A természetvédelmi mérnöki BSc alapszak önértékelése

DEBRECEN 2011. 02. 14. https://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/sajat_oldalak/termeszetvedelmi_mernoki_bsc_alapszak/index.html

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése Adatlap .................................................................................................................................................................... 2 I. A képzési és kimeneti követelményeknek és az akkreditációs feltételeknek való megfelelés............................. 3 A képzés programja, a szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos összegzése) ............................................ 3 Természetvédelmi mérnök BSc szak, nappali tagozat .................................................................................... 3 Természetvédelmi mérnök BSc szak, levelező tagozat................................................................................... 7 Szakmai gyakorlat (KKK 6.5. és 9. pont):........................................................................................................ 10 A képzési és kimeneti követelményekben felsorolt kompetenciák elsajátíttatásának bemutatása.................... 10 A képzés személyi feltételei ............................................................................................................................. 12 A szakfelelős és a szakirányfelelősök ........................................................................................................... 12 Az oktatói kör: Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói ........................................................................ 12 Összesítés az oktatói körről .............................................................................................................................. 20 A szakon folyó képzés tudományos háttere...................................................................................................... 21 A szakon folyó képzés infrastrukturális feltételei............................................................................................. 23 A képzési létszám és kapacitás ......................................................................................................................... 24 A szak hallgatói ................................................................................................................................................ 25 II. A képzési folyamat és eredményei ................................................................................................................... 26 II.1. A tananyag-fejlesztési tevékenység rendszeressége, motivációi: ............................................................. 26 II.2. A szak hallgatóinak felkészítése a mesterképzésbe / PhD képzésbe való továbblépésre:......................... 26 II.3. A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatása:.................................................................... 26 II.4. A gyakorlati képzésben az alkalmazási területekre történő felkészítés bemutatása.................................. 27 II.5. A gyakorlati félév (ha van) szervezettsége, ügymenete, az ellenőrzés, számonkérés módja. ................... 27 II.6. Tájékozódás a társterületek felé, áthallgatások lehetősége: ...................................................................... 28 II.7. Az értékelés és ellenőrzés módszerei, eljárásai és szabályai..................................................................... 29 II.8. A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete és értékelési rendszere. .................................................... 29 II.9. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata:............................................................................................... 30 II.10. Hallgatók részére nyújtott szolgáltatások:............................................................................................... 31 II.11. Van-e szervezett módszerük a végzősök elhelyezkedésének figyelésére?.............................................. 35 II. 12. (C)SWOT analízis.................................................................................................................................. 36 III. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés ............................................................................................................. 38 III.1. A szak helye a kar / intézmény szervezetében. A szak menedzselése. .................................................... 38 III.2. A szakon folyó belső minőségbiztosítási tevékenység ismertetése: ........................................................ 38 III.3. Ki(k) a szak minőségbiztosítási felelőse(i)? ............................................................................................ 38 III.4. Hogyan biztosítja és fejleszti a szak saját minőségét............................................................................... 38 III.5. Tesz-e fel a szak a saját működésére vonatkozó kérdéseket a következők körében? .............................. 39 III.6. Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat? ......................................................................... 39 III.7. A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben. ......................................................................... 39 III.8. A szak indítása óta eltelt idő alatti belső minőségbiztosítási tevékenység tapasztalatai, az ebből következő minőségfejlesztési tevékenységének eredményei:........................................................................... 40 III.9. A célok megvalósulásának ellenőrzése.................................................................................................... 41 III.10. Egyéb megjegyzések ............................................................................................................................. 41 IV. Felhasználói szempontok, kapcsolati formák.................................................................................................. 41 V. Függelék........................................................................................................................................................... 42 Záróvizsga tételek............................................................................................................................................. 42 Intézményi infrastruktúra ................................................................................................................................. 46 Intézményi tehetséggondozó rendszer .............................................................................................................. 49 Intézményi minőségbiztosítási rendszer kiértékelése ....................................................................................... 50

Önéletrajzok Tantárgyi tematikák

1

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése ADATLAP 1. A szakon képzést folytató felsőoktatási intézmény neve, címe Debreceni Egyetem, Agár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. A felsőoktatási intézményben a képzésért közvetlenül felelős szervezeti egység Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék 2. A folyó képzések helye(i) (székhely, telephely, külföld) és címe(i) DE AGTC, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. 3. A szak megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) természetvédelmi mérnöki BSc alapszak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) természetvédelmi mérnök 5. Az indított szakirány(ok) megnevezése A szak KKK-jában (már) nevesített szakirány(ok) nincsenek szakirányok A szak KKK-jában (még) nem nevesített szakirány(ok) nincsenek szakirányok 6. Az indított képzési formák (a megfelelők aláhúzandók!) teljes idejű (nappali), részidejű (levelező, esti), távoktatásos (t), székhelyen kívüli (szhk) idegen nyelven is: angol, német, francia, orosz, … csak idegen nyelven: angol, német, francia, orosz, … 7. Az átlagos felvett hallgatói létszám képzési formánként (n, l, e, t, szhk): nappali: 38 levelező: 33 8. A képzési idő 7 félév, az oklevél megszerzéséhez 180+30 kredit szükséges a felkínált tanórák (kontaktórák) száma: nappali tagozaton kötelező óra 2040, levelező tagozaton 406 kötelező óra az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül aszakmai gyakorlat időtartama és jellege: 170 óra vezetett szakmai gyakorlat és önálló nyári gyakorlat, valamint 14 hét 7. féléves önálló szakmai gyakorlat 9. A szak indításának időpontja: 2006 szeptember 1. 10. A szakfelelős oktató megnevezése (beosztása, tudományos fokozata) és aláírása Dr. habil Juhász Lajos, tanszékvezető egyetemi docens, PhD

2

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése I. A képzési és kimeneti követelményeknek és az akkreditációs feltételeknek való megfelelés A KÉPZÉS TARTALMA A képzés programja, a szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos összegzése) Természetvédelmi mérnök BSc szak, nappali tagozat tantárgyak a vonatkozó KKK 8. pontjában megadott ismeretkörök alapján felelősök

1.

2.

3.

félévek 4. 5.

6.

tanóraszám (heti, ill. féléves), tanóratípus1 (ea / sz / gy / konz)

alapozó ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Állattan, 2/30 állatélettan I. ea 1/15 Dr. Juhász Lajos gy 2. Magyarország 2/30 földtana és ea természetföldrajza 1/15 Dr. Juhász Lajos gy 3. Matematika és 1/15 informatika I. ea 2/30 Dr. Vince Szilvia gy 4. Matematika és 2/30 informatika II. gy Nagyné dr. Polyák Ilona 5. Növénytan, 2/30 növényélettan I. ea Dr. Lisztes-Szabó 1/15 Zsuzsa gy 6. Ökológia 2/30 ea 1/15 Dr. Juhász Lajos gy 7. Termőhelyismeret 2/30 ea 1/15 Dr. Kátai János gy 8. Erdő és 2/30 vadgazdálkodás I. ea 1/15 Dr. Rédei Károly gy 9. Erdő és 2/30 vadgazdálkodás II. ea 2/30 Dr. Bihari Zoltán gy 10. Mezőgazdasági 2/30 kémia II. ea (agrokémia) 1/15 Erdeiné dr. Kremper gy Rita 1

7.

tantárgy

számon kérés

kreditszáma2

(koll / gyj /egyéb3

4

koll

3

koll

5

koll

5

gyj

5

koll

4

koll

4

koll

5

koll

4

koll

3

koll

8.

Ftv. 147. § tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) 2 egy sorba írt több féléves tantárgynál a sorrakerülés rendjében megadva (pl: 3; 2, illetve koll; gyj) 3 pl. évközi beszámoló

3

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 11. Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek Dr. Ancza Erzsébet 12. Természetvédelem

2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 2/30 gy 2/30 ea 2/30 gy

Dr. Juhász Lajos 13. Természetvédelmi állattan I. II. Dr. Juhász Lajos 14. Természetvédelmi növénytan I. II. Dr. Papp Mária 15. Gazdaságtudományi ismeretek I. Dr. Odor Kinga 16. Gazdaságtudományi ismeretek II.

2/30 ea 2/30 gy 2/30 ea 2/30 gy 5/75 ea 4/60 ea 1/15 gy

Dr. Posta László 17. Földtudományokgeoinformatika I. Dr. Nagy Attila 18. Állattenyésztéstan I.

2/30 ea 2/30 gy 2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 1/15 gy

Dr. Komlósi István 19. Biogeográfia Dr. Kozák Lajos 20. Halgazdálkodás Dr. Stündl László 21. Növénytermesztéstan VII. Dr. Kutasy Erika 22. Vízgazdálkodásvíztan Dr. Juhász Csaba 23. Testnevelés 2/30 Nagy Gábor gy összesen 11/165 ea 9/135 gy

2/30 ea 1/15 gy 2/30 gy 12/180 ea 10/150 gy

11/165 ea 6/90 gy

14/210 ea 6/90 gy

2/30 ea 1/15 gy

szakmai törzsanyag (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Etológia 2/30 Dr. Bihari Zoltán ea 2. Mezőgazdasági és 2/30 élelmiszeripari ea mikrobiológia I. 1/15 Dr. Peles Ferenc gy

4

3

koll

3

koll

3+3

koll koll

3+3

koll koll

3

koll

3

koll

6

koll

2

koll

4

koll

4

koll

4

koll

4

koll

0+0

egyéb egyéb

90

23 koll 1 gyj 2 egyéb

4

koll

3

koll

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 3. Környezetgazdálkod ás II. Dr. Blaskó Lajos 4. Természetvédelmi jog Dr. Csepregi István 5. Talajökológia Dr. Kátai János 6. Terepi vizsgálati módszerek

2/30 ea 1/15 gy

Dr. Bihari Zoltán 7. Vadon élő fajok kereskedelme Dr. Gyüre Péter 8. Környezetgazdaságta n Dr. Kuti István 9. Ökoturizmus Dr. Bihari Zoltán 10. Biztonságtechnika és munkavédelem Dr. Kovács Elza összesen 2/30 ea

5

koll

2/30 ea

4

koll

2/30 ea 1/15 ea 2/30 gy

3

koll

5

gyj

3

koll

2/30 ea

2

koll

1/15 ea

3

koll

2

koll

34

9 koll 1 gyj

4

koll

3

koll

2

koll

4

koll

4

koll

3

koll

3

koll

3

koll

1/15 ea 1/15 gy

2/30 ea 4/60 ea 2/30 gy

5/75 ea 2/30 gy

3/45 ea 1/15 gy

3/45 ea

differenciált szakmai ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Erdei élőhely 2/30 kezelése ea 1/15 Dr. Kozák Lajos gy 2. Állatföldrajz 2/30 Dr. Kozák Lajos ea 3. Tudományos 2/30 közlés és ea ismeretterjesztés Dr. Antal Zsuzsanna 4. Védett gyepek 2/30 kezelése ea 1/15 Dr. Zsigrai György gy 5. Vizes élőhelyek 2/30 kezelése ea 1/15 Dr. Kozák Lajos gy 6. Hobbiállat tartás 2/30 és tenyésztés ea 1/15 Dr. Juhász Lajos gy 7. Őshonos 2/30 háziállatok védelme ea 1/15 Dr. Mihók Sándor gy 8. 2/30 Gyógynövényismeret ea 1/15 Dr. Zsigrai György gy

5

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 9. Kultúrtörténeti értékek védelme Dr. Kozák Lajos 10. Szakdolgozatkészítés I. II. 11. Szakmai gyakorlat Dr. Juhász Lajos 12. Tanulmányút

4

koll

7+8

gyj gyj

0+0

egyéb

0

egyéb

30

egyéb

75

9 koll 2 gyj 3 egyéb

1/15 ea 1/15 gy 2/30 gy

2

gyj

2

gyj

1/15 ea 1/15 gy

2

gyj

2

gyj

2

gyj

2

gyj

2

gyj

2

gyj

180+30

46 koll 29 gyj 5 egyéb

2/30 gy 5,3/80 gy

2/30 ea 2/30 gy 2/30 gy

5,3/80 gy 0,6/10 gy

Dr. Juhász Lajos 13. 7. félévi gyakorlat 5,3/80 gy

összesen

0,6/10 gy

szabadon választható tantárgyak 1. Halak ismerete és védelme Dr. Juhász Lajos 2. Mikroszkópos növényanatómia Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa 3. Ornitológia Dr. Gyüre Péter 4. Állatpreparálás Dr. Gyüre Péter 5. Sporthorgászat

2/30 ea 6,3/95 gy

8/120 ea 4/60 gy

2/30 gy 1/15 ea 1/15 gy

Dr. Stündl László 6. Természetfotózás

1/15 ea 1/15 gy 1/15 ea 1/15 gy 2/30 gy

Dr. Gyüre Péter 7. Táj- és vidékfejlesztés Dr. Nagy Géza 8. Állományok felvételezése és térképezése Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa

a szakon összesen

8/120 ea 7/105 gy

13/195 ea 13/195 gy

16/240 ea 21,3/320 gy

20/300 ea 18,6/280 gy

20/300 ea 28,3/425 gy

6

16/240 ea 19/285 gy

13/195 ea 21/315 gy

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

Természetvédelmi mérnök BSc szak, levelező tagozat tantárgyak a vonatkozó KKK 8. pontjában megadott ismeretkörök alapján felelősök

1.

2.

3.

félévek 4. 5.

6.

tanóraszám (féléves), tanóratípus4 (ea / sz / gy / konz)

alapozó ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Állattan, 10 ea állatélettan I. Dr. Juhász Lajos 2. Magyarország 8 ea földtana és természetföldrajza Dr. Juhász Lajos 3. Matematika és 4 ea informatika I. 4 gy Dr. Kovács Sándor 3. Matematika és 8 gy informatika II. Nagyné dr. Polyák Ilona 4. Növénytan, 10 ea növényélettan I. Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa 5. Ökológia 10 ea Dr. Antal Zsuzsanna 6. Termőhelyismeret 10 ea Dr. Kátai János 7. Erdő és 8 ea vadgazdálkodás I. 4 gy Dr. Rédei Károly 8. Erdő és 12 ea vadgazdálkodás II. Dr. Bihari Zoltán 9. Mezőgazdasági 8 ea kémia II. (agrokémia) Erdeiné dr. Kremper Rita 10. Műszaki és 4 ea élelmiszeripari 4 gy alapismeretek Dr. Ancza Erzsébet 11. 10 ea Természetvédelem Dr. Juhász Lajos 12. 12 ea 12 ea Természetvédelmi állattan I. II. Dr. Juhász Lajos

4

7.

tantárgy

számonkérés

kreditszáma5

(koll / gyj /egyéb6

8.

4

koll

3

koll

5

koll

5

gyj

5

koll

4

koll

4

koll

5

koll

4

koll

3

koll

3

koll

3

koll

3+3

koll koll

Ftv. 147. § tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) 5 egy sorba írt több féléves tantárgynál a sorrakerülés rendjében megadva (pl: 3; 2, illetve koll; gyj) 6 pl. évközi beszámoló

7

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 13. 12 ea 12 ea Természetvédelmi növénytan I. II. Dr. Papp Mária 14. 8 ea Gazdaságtudományi ismeretek I. Dr. Odor Kinga 15. 8 ea Gazdaságtudományi ismeretek II. Dr. Posta László 16. 8 ea Földtudományokgeoinformatika I. Dr. Nagy Attila 17. 10 ea Állattenyésztéstan III. Dr. Komlósi István 18. Biogeográfia 10 ea Dr. Kozák Lajos 19. Halgazdálkodás 10 ea Dr. Stündl László 20. 10 ea Növénytermesztéstan IX. Dr. Sárvári Mihály 21. Vízgazdálkodás10 ea víztan Dr. Juhász Csaba összesen 52 ea 54 ea 40 ea 60 ea 10 ea 4 gy 16 gy szakmai törzsanyag (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Etológia 8 ea Dr. Bihari Zoltán 2. Mezőgazdasági és 8 ea élelmiszeripari mikrobiológia I. Dr. Murvai Melinda 3. 8 ea Környezetgazdálkod ás Dr. Juhász Csaba 4. Természetvédelmi 12 ea jog Dr. Csepregi István 5. Talajökológia 10 ea Dr. Kátai János 6. Terepi vizsgálati 5 ea módszerek 5 gy Dr. Bihari Zoltán 7. Vadon élő fajok 8 ea kereskedelme Dr. Gyüre Péter 8. 8 ea Környezetgazdaságta n Dr Kuti István

8

3+3

koll koll

3

koll

3

koll

6

koll

2

koll

4

koll

4

koll

4

koll

4

koll

90

23 koll 1 gyj

4

koll

3

koll

5

koll

4

koll

3

koll

5

gyj

3

koll

2

koll

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 9. Ökoturizmus Dr. Bihari Zoltán 10. Biztonságtechnika és munkavédelem Dr. Pregun Csaba összesen

8 ea

3

koll

2

koll

34

9 koll 1 gyj

4

koll

3

koll

2

koll

4

koll

4

koll

3

koll

3

koll

3

koll

4

koll

7+8

gyj gyj

0+0

egyéb

0

egyéb

30

egyéb

75

9 koll 2 gyj 3 egyéb

4 ea 2 gy

2

gyj

4 ea 2 gy

2

gyj

2

gyj

6 ea

8 ea

27 ea 14 ea 16 ea 5 gy differenciált szakmai ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Erdei élőhely 10 ea kezelése Dr. Kozák Lajos 2. Állatföldrajz 10 ea Dr. Kozák Lajos 3. Tudományos 8 ea közlés és ismeretterjesztés Dr. Antal Zsuzsanna 4. Védett gyepek 10 ea kezelése Dr. Zsigrai György 5. Vizes élőhelyek 10 ea kezelése Dr. Kozák Lajos 6. Hobbiállat tartás 8 ea és tenyésztés Dr. Juhász Lajos 7. Őshonos 8 ea háziállatok védelme Dr. Mihók Sándor 8. 8 ea Gyógynövényismeret Dr. Zsigrai György 9. Kultúrtörténeti 10 ea értékek védelme Dr. Kozák Lajos 10. 6 gy 5 gy Szakdolgozatkészítés I. II. 11. Szakmai 80 gy 80 gy gyakorlat Dr. Juhász Lajos 12. Tanulmányút 10 gy Dr. Juhász Lajos 13. 7. félévi gyakorlat 80 gy 10 gy 10 ea 38 ea 34 ea összesen 80 gy 6 gy 5 gy

szabadon választható tantárgyak 1. Halak ismerete és védelme Dr. Juhász Lajos 2. Ornitológia Dr. Gyüre Péter 3. Állatpreparálás Dr. Gyüre Péter

16 ea

4 ea 2 gy

9

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 4. Sporthorgászat Dr. Stündl László 5. Természetfotózás Dr. Gyüre Péter 6. Táj- és vidékfejlesztés Dr. Nagy Géza

4 ea 2 gy 4 ea 2 gy 6 ea 2 gy

60 ea 70 ea 67 ea 78 ea 68 ea 60 ea a szakon összesen 4 gy 96 gy 15 gy 84 gy 10 gy 9 gy

2

gyj

2

gyj

2

gyj

180+3 0

41 koll 10 gyj 3 egyéb

Szakmai gyakorlat (KKK 6.5. és 9. pont): A KKK 6.5 pontja által előírt gyakorlati képzéshez kapcsolódó legalább 90 kreditérték teljesülése: - Az összefüggő 7. féléves szakmai gyakorlat kreditértéke 30 kredit. - A gyakorlati ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó tanulmányi kreditérték a gyakorlati képzéssel rendelkező tárgyak gyakorlati óraszámának a tantárgyak kreditértékéből arányosított kreditösszege 67 kredit (Az elméleti és gyakorlati óraszám aránya 56% elméleti, és 44% gyakorlati képzést jelent. E szerint a kötelező és kötelezően választható tantárgyak 154 kreditértékéből a fenti arány alapján az egyes tantárgyak gyakorlati képzésére 67 kreditérték jut A KKK 9. pontjában előírt szakmai gyakorlati idő teljesülése: - A 7. félévben egy félévig tartó önálló szakmai gyakorlat a szakvezetés által akkreditált gyakorlóhelyen. - A kritérium feltételként teljesítendő szakmai gyakorlat ideje 170 óra. A 170 órás szakmai gyakorlat és tanulmányút lebonyolítása az első és másodév során történik meg a következő bontásban: kétszer 4 napos vezetett terepgyakorlat és egy 1 napos vezetett tanulmányút, valamit az első és a másodévet követő nyáron 2-2 hetes önálló nyári szakmai gyakorlat a szakvezetés által elfogadott szakmai gyakorlóhelyen (természetvédelemhez kapcsolódó tevékenységet folytató állami és civil szervezetnél). A 170 órányi, a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat időtartam jelentősen meghaladja a KKK 9. pontjában előírt legalább 3 hetes (120 óra) szakmai gyakorlati időt. A képzési és kimeneti követelményekben felsorolt kompetenciák elsajátíttatásának bemutatása A szak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák (KKK 7. pontja) elsajátíttatásának megvalósítási terve: az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszerek és gyakorlatuk Hogyan vizsgálják a fejlesztés eredményességét? A természetvédelmi mérnök alapszak birtokában a természetvédelmi mérnökök képesek - az elsajátított természetvédelmi, erdőkezelési, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és földtani, vadés halgazdálkodási ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és a természetvédelmi problémák, valamint a földhasználati és védelmi tevékenység komplex kezelésére: ezen komplex kompetencia kialakulását számos diszciplina elsajátított tudásanyaga alapozza meg. A növénytermesztés, állattenyésztés, halgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás I. és II, vízgazdálkodás-víztan, környezetgazdálkodás, természetvédelmi jog tantárgyak lehalgatás asorán elsajátított alapismerete az erdei élhelyek kezelése, védett gyepewk kezelése, és a vizes élőhelyek kezelése tantárgyak keretében kerülnek a helyükre gazdálkodási összefüggésekbe ágyazottságot tekintve. - természetvédelmi, hal- és vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémák elemzésére: a természetvédelmi állattan I és II, a természetvédelmi növénytan I és II, a természetvédelem, a természetvédelmi jog, a Magyarország földtana és természetföldrajza, atermőhelyismeret, a biogeográfia és az állatföldrajz tárgyak természetvédelmi szempontú

10

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

-

-

ismeretanyaga a erdő és vadgazdálkodás I és II, a halgazdálkodás, állattenyésztés, növénytermesztés tárgyak alapismeretei mellé helyezve teszik lehetővé a szakterületek gyakorlati összeütközési pontjainak a megértését. a természetvédelmi adattárak, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, a földnyilvántartások adatainak, térképeinek megértésére és értelmezésére: afenti kompetenciákat alapozó tárgyak mellett e kompetencia kialakulásához fokozotan járul hozzá a földtudomáynokgeoinformatika I tárgy keretében elsajátított távérzékelési, térinformatikai alapozó ismeretanyag természetvédelmi problémák megoldására, ökológiai szemléletű fajmegőrzési, élőhelyfejlesztési, tájrekonstrukciós feladatok elvégzésére: a természetvédelmi állat és növénytan, a természetvédelem tárgyak lexikális adathalmazának ökológiai szempontú értékelési képességét a szemléletformáló ökológia és az élőhely-kezelési (erdei, gyep, vizes) tárgyak elméleti és gyakorlati órái segítik kialakítani.

11

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI7 A szakfelelős és a szakirányfelelősök Felelősök neve szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával Dr. habil. Juhász Lajos szf.

Tudományos fokozat /cím

Munkakör (e/f tan/ e/f doc.)

PhD

e doc.

FOI-hez tartozás (AT vagy AE) AT

Hány kredit Milyen szak(ok) felelőse a szakon / felelőse az intézményben természetvédelmi mérnök BSc, MSc

25/33

Az oktatói kör: Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói nappali képzés A tantárgy oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAI (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

(KKK 8. pont)

Alapozó tárgyak

1. Állattan, állatélettan I.

2. Magyarország földtana és természetföldrajza

Oktató neve (több oktató esetén a tantárgy blokkjában első helyen a tantárgy felelőse) Dr. Juhász Lajos Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Gyüre Péter Dr. Juhász Lajos Dr. Kozák Lajos

Hány Részvétel az kreditértékű FOI-hez ismeretátadásban Munkakör tantárgy (ts. / adj./ tartozás Tud. felelőse a előadó gyak. e/f doc./ és fok. szakon, ill. az vezető I / N e/f tanár/ munkaviszony /cím intézményben, I / N tud. mts./ típusa B és M egyéb) (AT/AE/V) képzés-ben összesen PhD e doc. AT I N 25/33 PhD

ts.

AT

N

I

6/26

PhD

ts.

AT

N

I

9/23

PhD

e doc.

AT

I

N

25/33

PhD

adj.

AT

N

I

19/32

7

A fejezet táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése: Tudományos fokozat / cím: PhD, DLA, CSc, DSc, akadémikus. (2007. jan. óta a dr. univ. cím akkreditációs szempontból sem váltja ki a tudományos fokozatot!). Munkakör: egyetemi / főiskolai tanár, ill. docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Felsőoktatási intézményhez (FOI) tartozás és munkaviszony típusa: Akkreditációs célból az adott FOI-nak nyilatkozatot tett oktató, aki az Ftv 84. §-ának (5) bekezdése szerint kizárólag az adott felsőoktatási intézményt jelölte meg annak, amelyben figyelembe veendő a működési feltételek vizsgálatában –

A(T/E)
Teljes munkaidős, határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, ill. ezekkel azonos elbírálás alá eső jogviszony: T
Egyéb (nem teljes munkaidős, pl. részmunkaidőben, vagy megbízási szerződésessel foglalkoztatott, prof. emer. stb.): E


„Vendégoktató”, aki más FOI-nek írt alá, vagy sehol sem tett „kizárólagossági” nyilatkozatot: V B(achelor): alapszak - M(aster): mesterszak - tM(aster): tanári mesterszak

12

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 3. Matematika és informatika I. II.

4. Növénytan, növényélettan I.

5. Ökológia

6. Termőhelyismeret

7. Erdő és vadgazdálkodás I. II. 8. Mezőgazdasági kémia II. (agrokémia) 9. Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek 10. Természetvédelem

11. Természetvédelmi állattan I. II. 12. Természetvédelmi növénytan I. II.

Dr. Vincze Szilvia Nagyné dr. Polyák Ilona Botos Szilvia Cseh András Pancsira János Ráthonyi Gergely Dr. LisztesSzabó Zsuzsa Kovács Szilvia Dr. Tanyi Péter Dr. Juhász Lajos Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Kátai János Dr. Sándor Zsolt Dr. Rédei Károly Dr. Bihari Zoltán Erdeiné dr. Kremper Rita Dr. Ancza Erzsébet Dr. Battáné dr. GindertKele Ágnes Dr. Juhász Lajos Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Juhász Lajos Dr. Gyüre Péter Dr. Papp Mária Dr. LisztesSzabó Zsuzsa Kovács Szilvia

PhD

e doc

AT

I

I

5/5

PhD

e doc.

AT

I

I

5/5

PhD hallg PhD hallg egyéb

AT AT AT

N N N

I I I

egyéb

AT

N

I

adj.

AT

I

N

ts.

AT

N

I

PhD

tud.smts.

AT

N

I

PhD

e doc

AT

I

N

25/33

PhD

ts.

AT

N

I

6/26

CSc

e tanár

AT

I

N

7/23

PhD

ts.

AT

N

I

DSc

e tanár

AE

I

I

5/7

PhD

e doc.

AT

I

I

16/34

PhD

ts.

AT

I

I

3/8

PhD

adj.

AT

I

N

3/18

PhD

adj.

AT

N

I

0/8

PhD

e doc

AT

I

N

25/33

PhD

ts.

AT

N

I

6/26

PhD

e doc.

AT

I

N

25/33

PhD

ts.

AT

N

I

9/23

PhD

e doc.

AT

I

N

6/20

PhD

adj.

AT

N

I

9/18

ts.

AT

N

I

PhD

13

9/18

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 13. Gazdaságtudományi ismeretek I. II.

14. Földtudományokgeoinformatika I. 15. Állattenyésztéstan I. 16. Biogeográfia 17. Halgazdálkodás 18. Növénytermesztéstan VII. 19. Vízgazdálkodásvíztan 21. Testnevelés 1. Etológia

Törzstárgy

2. Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia I. 3. Környezetgazdálkodás II. 4. Természetvédelmi jog 5. Talajökológia 6. Terepi vizsgálati módszerek 7. Vadon élő fajok kereskedelme 8. Környezetgazdaságtan 9. Ökoturizmus

Dr. Odor Kinga Katonáné dr. Kovács Judit Dr. Helmeczi András Dr. Posta László Dr. Madai Hajnalka Dr. Buzás Ferenc Ede Dr. Nagy Attila Dr. Komlósi István Dr. Kozák Lajos Dr. Stündl László Dr. Kutasy Erika

PhD

ts.

AT

I

N

3/3

PhD

adj.

AT

I

N

0/16

PhD

egyéb

AE

I

N

0/10

CSc

e doc.

AT

I

I

3/17

PhD

adj.

AT

I

I

PhD

tud mts.

AT

I

I

0/4

PhD

ts.

AT

I

I

6/21

PhD

e doc.

AT

I

PhD

adj.

AT

I

N

19/32

PhD

adj.

AT

I

I

6/12

PhD

adj.

AT

I

I

4/18

Dr. Juhász Csaba Nagy Gábor

PhD

e doc.

AT

I

I

9/33

egyéb

AT

N

I

0/0

Dr. Bihari Zoltán Dr. Peles Ferenc Dr. Murvai Melinda Dr. Blaskó Lajos

PhD

e doc.

AT

I

N

16/34

PhD

ts.

AT

I

I

3/16

PhD

ts.

AT

N

I

3/6

DSc

igazgató

AT

I

I

5/18

egyéb

V

I

N

4/6

CSc

e tanár

AT

I

N

7/23

PhD

e doc.

AT

I

I

16/34

PhD

ts.

AT

I

I

9/23

CSc

e doc.

AT

I

N

2/22

PhD

e doc.

AT

I

N

16/34

Dr. Csepregi István Dr. Kátai János Dr. Bihari Zoltán Dr. Gyüre Péter Dr. Kuti István Dr. Bihari Zoltán

14

2/27

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAI

A tantárgy oktatói Oktató neve

(KKK 8. pont) 1. Erdei élőhely kezelése 2. Állatföldrajz 3. Tudományos közlés és ismeretterjesztés 4. Védett gyepek kezelése 5. Vizes élőhelyek kezelése 6. Hobbiállat tartás és tenyésztés 7. Őshonos háziállatok védelme 8. Gyógynövényismeret 9. Kultúrtörténeti értékek védelme 10. Szakmai gyakorlat

11. Tanulmányút

12. Szakmai gyakorlat

Tud. Munkafok. kör (ts. / /cím adj. stb.)

FOI-hez tartozás (AT/AE/V)

Hány kredit felelőse a előadó gyak. v. szakon, ill./ I / N az intézményben I/N I I 19/32 Részvétel

Dr. Kozák Lajos

PhD

adj.

AT

Dr. Kozák Lajos Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Zsigrai György Dr. Kozák Lajos

PhD PhD

adj. ts.

AT AT

I I

N I

19/32 6/26

igazgató helyettes PhD adj.

AT

I

I

7/10

AT

I

I

19/32

Dr. Juhász Lajos

PhD

e doc.

AT

I

I

25/33

Dr. Mihók Sándor Dr. Zsigrai György Dr. Kozák Lajos

CSc

e tanár

AT

I

I

3/33

igazgató helyettes PhD adj.

AT

I

I

7/10

AT

I

I

19/32

PhD

e doc.

AT

N

I

25/33

PhD

ts.

AT

N

I

9/23

PhD PhD

adj. e doc.

AT AT

N N

I I

19/32 25/33

PhD

ts.

AT

N

I

9/23

PhD PhD

adj. e doc.

AT AT

N N

I I

19/32 25/33

PhD

ts.

AT

N

I

9/23

AT

N

I

19/32

AT

N

I

10/16

AT AE

N N

I I

6/8

AT

N

I

3/5

AT

N

I

2/2

AT AT

N N

I I

4/4 3/5

AT

N

I

10/16

AT

N

I

11/25

AT

N

I

2/2

Dr. Juhász Lajos Dr. Gyüre Péter Dr. Kozák Lajos Dr. Juhász Lajos Dr. Gyüre Péter Dr. Kozák Lajos Dr. Juhász Lajos Dr. Gyüre Péter Dr. Kozák Lajos

PhD

PhD

PhD adj. Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport 1. Professzionális Dr. Troy PhD e doc. nyelvi kommunikáció Wiwczaroski I. II. III. 2. Üzleti nyelv I. II. Dr. Hajdú Zita PhD adj. III. Nagyné Kassai Ilona 3. Interkulturális Dr. Harsányiné egyéb kommunikációs Czollner Andrea ismeretek I. 4. Pályázatírási Tóth Magdolna ts. készségek célnyelven 5. Jogi nyelv I. II. Dr. Tar Ildikó PhD adj. Dr. Harsányiné egyéb Czollner Andrea 6. Kultúraközi Dr. Troy PhD e doc. kommunikáció Wiwczaroski 7. Dr. Silye PhD e doc. Környezetgazdálkodási Magdolna és környezetpolitikai Tóth Magdolna ts. szaknyelv

15

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 8. Projekt munka

Dr. Troy Wiwczaroski

szabadon választható tantárgyak 1. Halak ismerete Dr. Juhász Lajos és védelme 2. Mikroszkópos Dr. Lisztes-Szabó növényanatómia Zsuzsa 3. Ornitológia Dr. Gyüre Péter 4. Állatpreparálás Dr. Gyüre Péter 5. Sporthorgászat Dr. Stündl László 6. Dr. Gyüre Péter Természetfotózás 7. Táj- és Dr. Nagy Géza vidékfejlesztés 8. Állományok Dr. Lisztes-Szabó felvételezése és Zsuzsa térképezése 9. Magyar nyelvű Dr. Vargáné dr. üzleti Csobán Katalin alapismeretek 10. Bevezetés az Andrássy Géza EU szaknyelvbe 11. Trockij German Angol/német/fran Dr. Hajdú Zita cia nyelvgyakorlat Dr. Harsányiné Czollner Andrea 12. Interkulturális Dr. Harsányiné kommunikációs Czollner Andrea ismeretek II. 13. Szakszöveg Dr. Silye fordítási gyakorlat Magdolna I. II. Tóth Magdolna 14. Idegen nyelv Dr. Silye I. II. Magdolna 15. Szakmai Dr. Silye idegen nyelv I. II. Magdolna

PhD

e doc.

AT

N

I

10/16

PhD

e doc.

AT

I

I

25/33

PhD

adj.

AT

N

I

9/18

PhD PhD PhD PhD

ts. ts. adj. ts.

AT AT AT AT

I N I I

I I I I

9/23 9/23 6/12 9/23

CSc

e tanár

AT

I

I

2/22

PhD

adj.

AT

N

I

9/18

PhD

tud. smts.

AT

I

N

1/1

-

egyéb

AT

I

N

2/10

PhD -

egyéb adj. egyéb

AT AT AT

I I I

N N N

1/1 6/8 3/5

-

egyéb

AT

N

I

3/5

PhD

e doc.

AT

N

I

11/25

PhD

ts. e doc.

AT AT

N N

I I

2/2 11/25

PhD

e doc.

AT

N

I

11/25

16

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

Az oktatói kör: Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói levelező képzés A tantárgy oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAI (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

(KKK 8. pont)

1. Állattan, állatélettan I. 2. Magyarország földtana és természetföldrajza 3. Matematika és informatika I. II. 4. Növénytan, növényélettan I. 5. Ökológia 6. Termőhelyismeret

Alapozó tárgyak

7. Erdő és vadgazdálkodás I. II. 8. Mezőgazdasági kémia II. (agrokémia) 9. Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek 10. Természetvédelem 11. Természetvédelmi állattan I. II. 12. Természetvédelmi növénytan I. II. 13. Gazdaságtudományi ismeretek I. II.

14. Földtudományokgeoinformatika I. 15. Állattenyésztéstan III. 16. Biogeográfia

Oktató neve (több oktató esetén a tantárgy blokkjában első helyen a tantárgy felelőse) Dr. Juhász Lajos Dr. Juhász Lajos Dr. Kovács Sándor Nagyné dr. Polyák Ilona Dr. LisztesSzabó Zsuzsa Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Kátai János Dr. Rédei Károly Dr. Bihari Zoltán Erdeiné dr. Kremper Rita Dr. Ancza Erzsébet Dr. Juhász Lajos Dr. Juhász Lajos Dr. Papp Mária Dr. Odor Kinga Katonáné dr. Kovács Judit Dr. Helmeczi András Dr. Posta László Dr. Nagy Attila Dr. Komlósi István Dr. Kozák Lajos

Hány Részvétel az kreditértékű Munkakör FOI-hez ismeretátadásban tantárgy (ts. / adj./ tartozás Tud. felelőse a előadó gyak. e/f doc./ és fok. szakon, ill. az vezető I / N e/f tanár/ munkaviszony /cím intézményben, I / N típusa tud. mts./ B és M (AT/AE/V) egyéb) képzés-ben összesen PhD e doc. AT I N 25/33 PhD

e doc.

AT

I

N

25/33

PhD

adj.

AT

I

I

5/5

PhD

e doc.

AT

N

I

5/5

PhD

adj.

AT

I

N

9/18

PhD

ts.

AT

I

N

6/26

CSc

e tanár

AT

I

N

7/23

DSc

e tanár

AE

I

I

5/7

PhD

e doc.

AT

I

N

16/34

PhD

ts.

AT

I

N

3/8

PhD

adj.

AT

I

I

3/18

PhD

e doc.

AT

I

N

25/33

PhD

e doc.

AT

I

N

25/33

PhD

e doc.

AT

I

N

6/20

PhD

ts.

AT

I

N

3/3

PhD

adj.

AT

I

N

0/16

PhD

egyéb

AE

I

N

0/10

CSc

e doc.

AT

I

N

3/17

PhD

ts.

AT

I

N

6/21

PhD

e doc.

AT

I

N

2/27

PhD

adj.

AT

I

N

19/32

17

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 17. Halgazdálkodás 18. Növénytermesztéstan IX. 19. Vízgazdálkodásvíztan 1. Etológia

Törzstárgy

2. Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia I. 3. Környezetgazdálkodás 4. Természetvédelmi jog 5. Talajökológia 6. Terepi vizsgálati módszerek 7. Vadon élő fajok kereskedelme 8. Környezetgazdaságtan 9. Ökoturizmus 10. Biztonságtechnika és munkavédelem

Dr. Stündl László Dr. Sárvári Mihály

PhD

adj.

AT

I

N

6/12

CSc

e tanár

AT

I

N

4/35

Dr. Juhász Csaba Dr. Bihari Zoltán Dr. Murvai Melinda Dr. Peles Ferenc Dr. Juhász Csaba Dr. Csepregi István Dr. Kátai János Dr. Bihari Zoltán Dr. Gyüre Péter Dr. Kuti István Dr. Bihari Zoltán Dr. Pregun Csaba

PhD

e doc.

AT

I

N

9/33

PhD

e doc.

AT

I

N

16/34

PhD

ts.

AT

I

N

3/6

PhD

ts.

AT

I

N

3/16

PhD

e doc.

AT

I

N

9/33

egyéb

V

I

N

4/9

CSc

e tanár

AT

I

N

7/23

PhD

e doc.

AT

I

I

16/34

PhD

ts.

AT

I

N

9/23

CSc

e doc.

AT

I

N

2/22

PhD

e doc.

AT

I

N

16/34

PhD

adj.

AT

I

N

2/22

18

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAI

A tantárgy oktatói Tud. Munkafok. kör (ts. / /cím adj. stb.)

Oktató neve

(KKK 8. pont) 1. Erdei élőhely kezelése 2. Állatföldrajz 3. Tudományos közlés és ismeretterjesztés 4. Védett gyepek kezelése 5. Vizes élőhelyek kezelése 6. Hobbiállat tartás és tenyésztés 7. Őshonos háziállatok védelme 8. Gyógynövényismeret 9. Kultúrtörténeti értékek védelme 10. Szakmai gyakorlat

11. Tanulmányút

FOI-hez tartozás (AT/AE/V)

Hány kredit felelőse a előadó gyak. v. szakon, ill./ I / N az intézményben I/N I N 19/32 Részvétel

Dr. Kozák Lajos

PhD

adj.

AT

Dr. Kozák Lajos Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Zsigrai György Dr. Kozák Lajos

PhD PhD

adj. ts.

AT AT

I I

N N

19/32 6/26

igazgató helyettes PhD adj.

AT

I

N

7/10

AT

I

N

19/32

Dr. Juhász Lajos

PhD

e doc.

AT

I

N

25/33

Dr. Mihók Sándor Dr. Zsigrai György Dr. Kozák Lajos

CSc

e tanár

AT

I

N

3/33

igazgató helyettes PhD adj.

AT

I

N

7/10

AT

I

N

19/32

PhD

e doc.

AT

N

I

25/33

PhD

ts.

AT

N

I

9/23

PhD PhD

adj. e doc.

AT AT

N N

I I

19/32 25/33

PhD

ts.

AT

N

I

9/23

PhD

adj.

AT

N

I

19/32

Dr. Juhász Lajos Dr. Gyüre Péter Dr. Kozák Lajos Dr. Juhász Lajos Dr. Gyüre Péter Dr. Kozák Lajos

szabadon választható tantárgyak 1. Halak ismerete Dr. Juhász Lajos és védelme 3. Ornitológia Dr. Gyüre Péter 4. Állatpreparálás Dr. Gyüre Péter 5. Sporthorgászat Dr. Stündl László 6. Dr. Gyüre Péter Természetfotózás 7. Táj- és Dr. Nagy Géza vidékfejlesztés

PhD

PhD

PhD

e doc.

AT

I

I

25/33

PhD PhD PhD PhD

ts. ts. adj. ts.

AT AT AT AT

I I I I

I I I I

9/23 9/23 6/12 9/23

CSc

e tanár

AT

I

I

2/22

19

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése Összesítés az oktatói körről nappali képzésben A képzés tantárgyainak száma 66

A képzésben résztvevő összes oktató száma 46

Az összes oktatóból tantárgyfelelős 38

Az oktatók FOI-hez tartozása és munkaviszony típusa

Az oktatók minősítettsége

Az oktatók munkaköri beosztása

PhD/ DSc/MTA CSc

AT

AE

V

ts. / adj.

docens f.

e.

f.

e

24/5

43

2

1

9/10

0

11

0

4

2

tanár

levelező képzésben A képzés tantárgyainak száma 48

A képzésben résztvevő összes oktató száma 30

Az összes oktatóból tantárgyfelelős 27

Az oktatók FOI-hez tartozása és munkaviszony típusa

Az oktatók minősítettsége

Az oktatók munkaköri beosztása

PhD/ DSc/MTA CSc

AT

AE

V

ts. / adj.

docens f.

e.

f.

e

22/6

27

2

1

7/7

0

8

0

5

1

tanár

A szak oktatói – beosztás és életkor alapján nappali képzésben Beosztás egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd doktorandusz tudományos munkatársak egyéb Összesen

Összes oktató a szakon 4 0 10 0 10 9 2 3 8 46

1950 előtt

1950-59

1960-69

1970-80

1980 után

0 0 1 0 0 0 0 0

4 0 4 0 3 1 0 0

0 0 5 0 2 1 0 2

0 0 1 0 5 4 0 1

0 0 0 0 0 3 2 0

Összes oktatóból AT(fő) 3 0 11 0 10 9 2 3

1 2

3 15

2 12

1 12

0 5

5 43

Oktatók száma születési év szerint

levelező képzésben Beosztás egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd doktorandusz tudományos munkatársak egyéb Összesen

Összes oktató a szakon 5 0 8 0 7 7 0 0 3 30

1950 előtt

1950-59

1960-69

1970-80

1980 után

1 0 0 0 0 0 0 0

4 0 4 0 1 0 0 0

0 0 4 0 2 1 0 0

0 0 0 0 4 3 0 0

0 0 0 0 0 3 0 0

Összes oktatóból AT(fő) 4 0 8 0 7 7 0 0

0 1

0 9

2 9

1 8

0 3

1 27

Oktatók száma születési év szerint

20

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS TUDOMÁNYOS HÁTTERE A szak tudományágában országosan elismert szakmai műhely(ek) tudományos (alkotói, K+F, művészeti) programja, fontosabb publikációs, pályázati és együttműködési eredményei, azok vezetői és résztvevői (max. 2 oldal terjedelemben) A Debreceni Egyetem AGTC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke Kelet-Magyarország meghatározó kutatói és szakértői feladatokat ellátó szervezete. A tanszék szoros kapcsolatot ápol mind a hivatalos természetvédelmi szervezetekkel (Nemzeti Parkok, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, Magyar Állatkertek Szövetsége), mind a civil környezet és természetvédő szervezetekkel, valamint az oktatási társintézményekkel is. Szükségszerű, alkalmi kapcsolat alakult ki tanszékünk és a gazdálkodó szervezetek között, akik számára tanszékünk kutatói rendszeres eseti megbízások alapján hatástanulmányokat és szakértői véleményeket készítenek. Kutatási kapcsolatban vagyunk több határon túli magyar kutatóval és szervezettel, valamint Uniós országbeli oktatási és kutatási intézménnyel. Tanszékünk dolgozói részt vesznek számos szak hallgatóinak képzésében mind a Centrumon belül, mind a Centrumon kívüli társkarokon, FSZ, BSc, MSc szinten egyaránt. Az oktatás mellett tanszékünk részt vállal számos kutatásban is. A természetvédelmi mérnök szakhoz a tanszéken számos államilag vagy más forrásból (KKA, KAC, OTKA, FM, MME) támogatott kutatási program csatlakoztatható. Az alábbi kutatási témák az utóbbi 10 évben (1996-2010) reprezentálják a szakot szervező tanszék munkatársainak kutatási tevékenységét: A Bódva haltársulásainak ökológiai felmérése (Dr. Juhász Lajos) A borz populáció biológiai felmérése Észak-Kelet Tiszántúlon (Dr. Kozák Lajos) Borz táplálkozásökológiai vizsgálata két eltérő ökotópban (Dr. Kozák Lajos) Egyes élőhelytípusok biológiai sokféleségének állapota és változásainak vizsgálata a Hajdúsági Erdőspusztákon (Dr. Juhász Lajos) Fürj monitoring a Tiszántúlon (Dr. Szendrei László) Galamb- és gerlefajok balkáni gerle állategészségügyi szerepe (Dr. Varga Sándor) Galamb- és gerlefajok populációdinamikai vizsgálata (Dr. Varga Sándor) A házi és vadlúdfajok táplálkozásökológiai vizsgálata (Dr. Gyüre Péter) A hörcsög (Cricetus cricetus) és güzüegér (Mus spicilegus) metapopulációs dinamikája változó agrár habitat-szigetekben (Dr. Bihari Zoltán) Kisemlősfaunisztikai felmérések a Nyírségben (Dr. Kozák Lajos) A korai denevér búvóhely preferenciája Urbán viszonyok között (Dr. Bihari Zoltán) Magyar Emlőstani Adatbázis elkészítése, vezetése (Dr. Bihari Zoltán) Mezőgazdasági vadkár elleni védekezés a Tiszántúlon (Dr. Szendrei László) Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Program: Pilot Project, Protokollok (Dr. Bihari Zoltán) Nyírségi erdők odúlakó madárközösségeinek és védett rágcsálók populációinak ökológiai állapotfelvétele (Dr. Juhász Lajos) Részvétel a „Védendő bányák” kijelölő projectben (Dr. Bihari Zoltán) Részvétel a NATURA 2000 site jelölő programban (Dr. Bihari Zoltán) Sekély tavak élőbevonat vizsgálata (Dr. Kozák Lajos) Telepítéssel beindított fogoly állományregeneráció Bélmegyeren (Dr. Szendrei László) Természetes gyepek szerepe az apróvadfajok élőhelyhasználatában (Dr. Szendrei László) Természetvédelmi kutatások a BNP, ANP és HNP hatósági területén (Dr. Juhász Lajos, Dr. Bihari Zoltán, Dr. Kozák Lajos, Dr. Gyüre Péter) Tiszántúli vadgazdálkodási egységek fácánkibocsátási technológiája (Dr. Szendrei László) A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet gerinces faunájának felmérése (Dr. Bihari Zoltán) - A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet gerinces faunájának feltárása és a szükséges védelmi intézkedések elemzése (Dr. Bihari Zoltán) - Védetté nyilvánítási javaslatok (Dr. Juhász Lajos, Dr. Bihari Zoltán)

21

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése - Vízi gerincesek állományának felmérése és monitoringja a Tisza-tavon (Dr. Juhász Lajos, Dr. Bihari Zoltán, Dr. Kozák Lajos) A szaktanszék munkatársainak publikációs tevékenysége hazai és nemzetközi szinten is megnyilvánul. Az elmúlt 5 évben a szaktanszék munkatársai által megjelentettet publikációk, konferencia részvételek kummulatív száma: - magyar nyelvű cikk: 62 db - idegen nyelvű cikk: 57 db - könyv, könyvrészlet, jegyzet: 49 db - ismeretterjesztő cikk: 104 db - konferencia részvétel: 90 db A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék az elmúlt 5 évben több hazai és nemzetközi szakmai, tudományos ülést, programot szervezett: - A Magyar Haltani Társaság megalakítása 2005 - Nemzetközi Haltani Konferencia: 2005, 2007, 2009 - Zoodisputa – Magyar Állatkertek Szakmai Konferenciája: 2008 - Tiszántúli Vadgazdálkodási Szakmai Fórum – Farmer Expo kísérő rendezvénye: 2009 - Belvízhelyzet hatása az apróvadgazdálkodásra. Országos Szakmai Konferencia: 2011 - II. Országos Felsőoktatási Vadászvetélkedő 2006 Munkatársaink szakértői tevékenysége az elmúlt 5 évben: Dr. Bihari Zoltán: Dr. Juhász Lajos természetvédelmi szakértői tevékenység: természetvédelmi szakvéleményezés 2 Dr. Juhász Lajos MAB szakértő: BSc, MSc szakindítási anyagok véleményezése 5 Dr. Juhász Lajos NKFP szakmai bírálat: 1 Dr. Juhász Lajos R and D program (Szlovákia) szakértői véleményezése 1 Dr. Szendrei László vadgazdálkodási szakértői tevékenység: vadászati tervezés és mezőgazdasági vadkár 35 Munkatársaink szakmai munkájának hivatalos elismerései: Év kutatója díj: 1 fő Év oktatója díj: 5 fő Pro Natura emlékplakett: 2 fő Pro Natura díj: 1 fő TOYP kitüntetés: 1 fő

22

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (ha a KKK szabályozza, akkor annak alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott) bemutatása: • Tantermek, előadótermek, gyakorlóhelyek:

laboratóriumok

és

eszközellátottságuk,

műhelyek,

A szaktanszéken rendelkezésre álló 3 természetvédelmi szakelőadó (50 fős, 28 fős, 20 fős), és hallgatói labor (26 fős) mellett egy e-learning terem (18 fős) került kialakításra az előző években. A gyakorlati bázishely biztosítására eddig 5 intézménnyel kötöttünk együttműködési megállapodást, és hoztunk létre ezeknél az intézményeknél kihelyezett tanszéket. Az intézményi infrastruktúra részben szintén a szak hallgatóit szolgálja, enek részletezése a függelékben található. • Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság: A természetvédelmi mérnöki szak oktatásához rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök: Asztali számító gép: 31 db Laptop: 9 db Projector: 7 db A szaktantermek korszerű oktatástechnikai eszközökkel felszereltek. Az oktatást is kiszolgáló számítástechnikai, oktatástechnikai eszközök biztosítottak. Az intézményi informatikai infrastruktúra részben szintén a szak hallgatóit szolgálja, ennek részletes leírása a függelékben található. • Könyvtári ellátottság; a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető fontosabb szakmai folyóiratok és a szak szempontjából fontos szakkönyvek könyvtári, ill. internetes elérhetősége, a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlap címe Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DE ENK) biztosítja a szak papíralapú és elektronikus szakkönyveit, folyóiratait. A könyvtár adatait tartalmazó honlap: http://www.lib.unideb.hu/. Az agrárszakterület könyvtári állományát a DEENK Agrártudományi könyvtára biztosítja, a könyvtár honlapja, katalógusa: http://agr.lib.unideb.hu/ Szakdolgozatok elektronikus hozzáféréssel (egyetem területéről teljes szöveggel elérhető) AGTC-ben íródott: 2140 dolgozat AGTC MÉK: 1204 dolgozat A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék szakkönyvtára 805 kötetes, amit 14 magyar és 4 idegen nyelvű szakmai folyóirat egészíti ki. • A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal! A HEFOP 3.3.1. program keretében kidolgozásra került minden tantárgy ppt formájú előadásanyaga, ami az egyetemi honlapon elérhető. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az anyagok mára már csak alapot jelentek a felkészüléshez, hiszen a tananyagok folyamatos

23

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése aktualizálása folyik. A HEFOP 3.3.1 program kidolgozásra került 8 diszciplina jegyzete is, mely elektronikus és nyomtatott formában is elérhető a hallgatók számára. Ezeken kívül az elmúlt években számos jegyzet született a szak oktatási anyagaként: Juhász L, Kozák L. (2000): Madarak. DE, ATC, egyetemi jegyzet Juhász L, Kozák L. (2002): Állatrendszertan. DE, ATC, egyetemi jegyzet Juhász L. Kozák L. (2004): Állattani ismeretek, Bástya Kiadó, Debrecen Juhász L. (2001): Természetvédelmi szakigazgatás Magyarországon és az Európai Unióban. In.: Szűcs I. szerk.: Bihari Z. (2002): Etológia. DE, ATC, egyetemi jegyzet Juhász L., Természetvédelem. In.: Bakonyi G. szerk. (2001): Állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Juhász, L. (szerk.) (2007): Természetvédelmi állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Juhász, L. és Kozák, L. (2009): Állattani alapismeretek, Bástya Kiadó, Debrecen Surányi B. (2009): Természet-Ember-Kultúra. Egyetemi jegyzet, Debrecen Domjánné Nyizsalovszki R. és Juhász L. (2010): Magyarország természetföldrajza. Mezőgazda Kiadó, Budapest. • Az oktatás egyéb, szükséges feltételei A tanszéki szertárban 239 preparátum található: gerinctelen állatok, anatómiai részek, szervek nedves preparátumai és gerincesek fajok montírozott preparátuma található. A tanszéki gyűjteményben kapott helyet Siroki Zoltán országosan is kiemelkedő értékű csaknem 10 ezer preparált egyedből álló egyenesszárnyú és bogárfajokból álló anyaga. A tanszék saját rendszerezett tudományos rovargyűjteménye a fentieken kívül több mint 6 000 példányos kollekciót jelent. Ezt egészíti ki egy trópusi rovarokból álló tudományos (Vámosféle) gyűjtemény is.

A KÉPZÉSI LÉTSZÁM ÉS KAPACITÁS A tervezett és megvalósult hallgatói létszám. A felvételi keretszám mind nappali mind levelező képzésben 50 fő. Az elmúlt 5 évben nappali képzésben az átlagos felvett hallgatói létszám 38 fő, levelező képzésben 33 fő, ami a keretszám 76, illetve 66 %-a. Az intézmény képzési kapacitása az érintett képzési területen, ill. szakon (OH adatok). A DE AGTC képzési kapacitása a természetvédelmi mérnök nappali képzésben 40 fő, a levelező képzésben 20 fő.

24

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

A szak hallgatói Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (nappali tagozat) Felvételi keret (tervezett felvétel) 1. helyen

Jelentkezők száma Tanév 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Összesen 366 329 298 247

116 66 56 65

50 50 50 50

állami

önkölts.

Felvételi ponthatár (áll./ önkts.)

33 18 22 20

8 16 21 14

121/92 123/78 344/160 363/160

Felvettek száma

Diplomát szerzők száma

19

Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (nem nappali tagozatok együtt)

Tanév

2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Jelentkezők száma Összesen

1. helyen

81 84 85 54

44 35 26 25

Felvételi keret (tervezett felvétel)

Felvettek száma állami

50 50 50 50

önkölts.

Felvételi ponthatár (áll./ önkts.)

Diplomát szerzők száma

41 35 28 27

/78 /78 /160 /160

6

Nyelvismeret államilag elismert nyelvvizsgák alapján (nappali tagozaton) Tanév 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Nappalira felvettek közül a felvételkor fő % 25 21 15 24

A nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott közvetlenül a záróvizsga után diplomát fő %

61 62 35 71

4

25

17

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése II. A képzési folyamat és eredményei II.1. A tananyag-fejlesztési tevékenység rendszeressége, motivációi: A tananyag folyamatos fejlesztése, az átadott elméleti és gyakorlati ismeretanyag naprakészen tartása folyamatos elvárás a szakon oktató kollégákkal szemben. Az előadásokon előadott ismeretanyaghoz a felkészülést segítendő részben hozzáférhető az egyetemi, illetve a tanszéki honlapokon. A HEFOP 3.3.1. pályázat keretében végrehajtott tananyagfejlesztés során kidolgozott előadás ppt-k és elektronikus tankönyvek hozzáférhetőek, szabadon letölthetők a pályázat egyetemi honlapon elkülönített oldalain. A tananyag fejlesztése azonban folyamatos, így a mintegy 3 éve elkészült elektronikus anyagok időközben továbbfejlesztésre, átalakításra kerültek. Ugyanakkor a hagyományos papír alapú tananyagfejlesztés is fontos prioritás, mert sok esetben ez technikai eszközparkot nem igénylő, könnyebb módon történő hozzáférést jelent, és ily módon igényként jelentkezik a hallgatók részéről. Ennek érdekében a szak anyagához kapcsolódóan az elmúlt években több egyetemi jegyzet (Állattani alapismeretek, Etológia, Természet-Ember-Kultúra), sőt országos kiadású tankönyv (Természetvédelmi állattan, Magyarország természetföldrajza) jelent meg, és továbbiak megjelentetése is tervbe vett, kifejezetten támogatott. II.2. A szak hallgatóinak felkészítése a mesterképzésbe / PhD képzésbe való továbblépésre: A szak képzése során a hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati alapokra tesznek szert a mesterképzésbe való továbblépéshez. A szakdolgozati téma önálló kivitelezésének,a tudományos igényű szakmai munka elkezdésének, majdan mester, esetleg PhD képzésben történő kiteljesítéséhez megfelelő alapot nyújtanak a terepi kutatások, valamint a tudományos közlés és ismertterjesztés tantárgyak. Ezek és a választható tárgyak között található állományok felvételezése és térképezése tárgyak elméleti és magas gyakorlati óraszámuk segítségével megfelelő mélységű felkészítést nyújtanak az önálló kutatási tevékenység megkezdéséhez. Napjainkban egyre nagyobb szerepe van tudományos igényű gyakorlati természetvédelmi , élőhely kezelési kutatásokban a távérzékelésnek és térinformatikának, amit a Földtudományok és geoninformatika tárgy keretében, modern számítógépes hardver és szoftver támogatással oktat a tématerület nemzetközi szinten művelő szaktanszék. További ismeretkörök később a mesterképzésben kerülnek ismertetésre, a PhD képzésbe lépés további alapozása majdan ott folytatódik. II.3. A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatása: A kiemelkedő tehetségű hallgatók segítésére több formában nyílik lehetőség. A Kar valamennyi szaktanszékén lehetőség van demonstrátori munka végzésére, melynek keretében kiegészítő ösztöndíj juttatás mellett a demonstrátor hallgatók részt vesznek a szaktanszék oktatási, kutatási munkájában. A demonstrátori munka szaktanszékenként és évenként 1-1 hallgató számára nyitott lehetőség. Ugyanakkor számukra és további tehetséges hallgatók számára több speciális szakmai kollégium áll rendelkezésre. Az elmúlt években természetvédelmi mérnök szakos hallgatók felvételt nyertek mind a Tormay Béla, mind pedig a Kerpely Kálmán Szakkollégiumba. A DETEP a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja, mely az évek során számos hallgató számára biztosította kiegészítő ösztöndíj folyósításával a szakmai fejlődés lehetőségét. Az egyes tehetséggondozó programokban részt vevő természetvédelmi mérnök szakos hallgatók létszáma: Demonstrátor Létszám 2006/2007 1 2007/2008 1 2008/2009 1 2009/2010 1 2010/2011 1 DETEP 2008/2009 1 2009/2010 2

26

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 2010/2011 Tormay Béla Szakkoll. 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 Kerpely Kálmán Szakkoll. 2010/2011

3 2 2 7 6 5 1

Az intézményi tehetséggondozó rendszer részletes leírása a függelékben megtalálható. Jelenleg tervezési fázisban van egy, kifejezetten a természetvédelemhez, környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó szakkollégium megalakítása, ami tovább növelné a tehetséges hallgatók szakspecifikus szakmai fejlődésének lehetőségét. A 2011-es évben megszervezzük a természetvédelmi mérnök hallgatók számára a legtehetségesebb hallgatók kiemelkedését újabb módon segítő tehetségnapot, ahol a résztvevők elméleti és gyakorlati ismereteikből egyaránt számot adnak. II.4. A gyakorlati képzésben az alkalmazási területekre történő felkészítés bemutatása. A képzés során a gyakorlati óraszám a KKK előírásainak megfelelően magas (a gyakorlati félév 30 kreditjén túl 67 kreditértéknyit tesz ki. A záróvizsga főtárgyak és tématerületek mellett gyakorlati órákkal rendelkeznek azon tárgyak is (pl. élőhelyek kezelése), melyek a gyakorlati természetvédelmi tevékenység során kiemelt jelentőségűek. A vezetett szakmai gyakorlatokon és tanulmányutakon az elméleti képzés során elsajátított fajismeretet, kezelési formákat, kutatási módszereket, stb. gyakorlatban is bemutatjuk, elmélyítve ezzel a készségszintű tudást. A gyakorlatok során fontos minél több faj, élőhelytípus, tájegység közvetlen bemutatása, megismertetése. Az önálló szakmai gyakorlatokat más-más helyen kell eltölteni, levelezős hallgatóknál elvárás, hogy a szakmai gyakorlatot ne a munkahelyükön töltsék le, ezzel is elősegítve a minél szélesebb körű gyakorlati ismeretszerzést. II.5. A gyakorlati félév (ha van) szervezettsége, ügymenete, az ellenőrzés, számonkérés módja. A gyakorlati félévet azok a hallgatók kezdhetik meg, akik teljesítették a kötelező tárgyakat, a kötelezően választható és szabadon választható tárgyakból a szakonként szükséges kreditszámot, s a három tárgycsoport kreditösszege legalább 180. Abban az esetben, ha a teljesítéshez legfeljebb két tantárgy hiányzik, melyből a hallgató aláírással rendelkezik, azt a következő tárgyfelvételi időszakban vizsgakurzusként, előzetesen az oktatási dékánhelyetteshez írt és elbírált kérvényt követően, felveheti. A vizsgák teljesítésére a végzős hallgatók számára meghatározott vizsgaidőszakban van lehetőség. Az oklevél kiadásához a hiányzó nyelvvizsga bizonyítvány leadási határideje, amennyiben nyelvi félév teljesítése hiányzik szintén előre közölt határidőhöz kötött. A gyakorlati félév feladata a mérnöki készségek fejlesztése, mely a szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott. Ennek ismertetése a http://www.magpraktikum.hu oldalon megtalálható. A gyakorlati félév kezdésének lehetséges kezdete félévente meghatározásra és az érintett hallgatókkal ismertetésre kerül. A gyakorlati képzés során nappali képzés esetén 3 dokumentum elkészítése szükséges: - gyakorlati képzési terv, a gyakorlat kezdete előtt, amit a szakvezetőnek kell benyújtani, s jóváhagyása esetén kezdhető meg a gyakorlat. Amennyiben a második 6 hetet a hallgató új gyakorlóhelyen kezdi, az újbóli gyakorlati képzési terv elkészítését és elfogadását jelenti. - részjelentés, a 6. hét után készítendő a gyakorlati időszak első feléről, ezt minden hallgató a saját MAG PRAKTIKUM weboldalán tölti fel gyakorlat 7. hetében. - gyakorlati értékelő adatlap, a gyakorlat befejeztével a hallgató beszámolót készít a 12 hetes tevékenységéről, amit diaképes előadás formájában bemutat a konzultációs héten. A

27

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése beszámoló elfogadása jelenti a gyakorlati félév elfogadását. Értéke 30 kredit. A 12 hét alatt a szakvezető szúrópróbaszerű ellenőrzést végez. Az ellenőrzésen tapasztalt nem pótolható hiányosság, a beszámoló el nem fogadása a teljes gyakorlat megismétlését vonja maga után. A munkáltató által jelzett fegyelmezetlenséget, mulasztást a Kar Fegyelmi Bizottsága vizsgálja. A gyakorlati képzés során levelező képzés esetén 2 dokumentum elkészítése szükséges: - gyakorlati képzési terv, a gyakorlat kezdete előtt, amit a szakvezetőnek kell benyújtani, s jóváhagyása esetén kezdhető meg a gyakorlat. - gyakorlati értékelő adatlap, a gyakorlat befejeztével a hallgató beszámolót készít a 2 hetes tevékenységéről, amit diaképes előadás formájában bemutat a konzultációs héten. A beszámoló elfogadása jelenti a gyakorlati félév elfogadását. Értéke 30 kredit. A 2 hét alatt a szakvezető szúrópróbaszerű ellenőrzést végez. Az ellenőrzésen tapasztalt nem pótolható hiányosság, a beszámoló el nem fogadása a teljes gyakorlat megismétlését vonja maga után. A munkáltató által jelzett fegyelmezetlenséget, mulasztást a Kar Fegyelmi Bizottsága vizsgálja. A költségtérítés összege a hatályos díjtétel 50%-a. A gyakorlati képzési bizottsági beszámolók a tanszéki védésekkel együtt zajlanak (a beszámoló napját és a hallgatók beosztását a szakvezető határozza meg). Szakmai kérdésekben a szakvezető, illetve a szakvezető által kijelölt személy tartja a kapcsolatot a gyakorlati hellyel, szervezési és adminisztrációs kérdésekben a MAG Praktikum képviselőihez fordulhatnak.

II.6. Tájékozódás a társterületek felé, áthallgatások lehetősége: A Karon 2005 és 2006-ban elindított 8 féle BSc szak alapítása, és indítási kérelmének elkészítése egymástól függetlenül történt meg. Emiatt, bár a képzési ág közös alapjából kiindulva számos közös tantárgy szerepelt a tanterveikben, azok óraszáma és kreditértéke különböző volt. A BSc képzés alapelvei között fontos helyen szerepel az átjárhatóság biztosítása, különösen széles körben egy képzési ágon belül a különböző szakok képzési idejének első 2-3 félévében. Ennek megfelelően a Karon oktatott szakok tantervének áttekintésére és egységesítésére került sor. Az egységesítés a során a 2006/07-es tanévtől kezdődően mind a tantervet, mind az abban szereplő tantárgyak szakmai programját illetően, az indított BSc alapszakok esetében a szakterületi hasonlóságok alapján biztosítottá tettük a képzési ágon belül az első félév 80-95%-os, míg a második félév 65-75%-os egyezőségét. Ez előnyös a hallgatók számára, hiszen a BSc képzés alapelveinek megfelelően a képzési idő elején nagyfokú horizontális mobilitást tesz lehetővé, ugyanakkor oktatásszervezési, infrastruktúra-kihasználási szempontból is pozitívnak tekinthető. Ez a Vadgazda mérnök BSc képzéssel és a Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc képzéssel összekapcsolódva, az első két félévben a tárgyak nagy részét tekintve közös oktatást tesz lehetővé, csak kis mértékű szakspecifikus lehatárolódással, amely erősebb mértékben a harmadik félévtől jelentkezik. A karon folyó többi BSc képzéshez kapcsolódva, az alapozó tárgyak szintjén ugyancsak megvalósul a képzés harmonizációja, így szakoktól függően az első félévben mintegy 50%-os, míg a második félévben mintegy 30%-os egyezőséget biztosítva tesz lehetővé jelentős közös oktatásszervezést, illetve átjárhatóságot. Ugyanakkor a harmadik félévtől kezdődően a szakmaspecifikus képzés kiteljesedésével megvalósul az előírt szaktávolság is. A fentiekben kifejtett tantervszerkezet biztosította horizontális mobilitás mellett a szakterületen belül maradva is lehetőség van a társterületek felé történő áthallgatásra, mert a szak tantervében előírt minimálisan 10 kreditértékű szabadon választható tárgy nem csak a szak által felkínált tárgylistából teljesíthető. Ez a kreditmennyiség bármilyen, a szak képzési követelményeiben kötelező, kötelezően választható, vagy kritérium feltétel tárgyként elő nem írt, bármely szak képzésében szereplő,bármely tárgy eredményes lehallgatásával teljesíthető.

28

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése II.7. Az értékelés és ellenőrzés módszerei, eljárásai és szabályai A Debreceni Egyetemen a Neptun.Net informatikai rendszert alkalmazzuk a hallgatói nyilvántartással és az oktatásszervezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására. A rendszert egyaránt használják a tanulmányi osztályok és tanszékek ügyintézői, az oktatók és a hallgatók. A Neptun az intézmény hallgatói számára a következő lehetőségeket biztosítja: - Tájékozódhatnak a rendszerben kezelt adataikról - Megismerhetik a tanulmányukra, képzésükre és tárgyakra vonatkozó információkat - Tárgyfelvételi időszakban jelentkezhetnek a meghirdetett tárgyakra - Vizsgára jelentkezhetnek a vizsgajelentkezési időszakban - Ellenőrizhetik a beírt jegyeiket - A rendszeren belül üzeneteket kaphatnak az oktatóktól vagy ügyintézőktől - Figyelemmel kísérhetik az elutalt ösztöndíjukat - Intézhetik fizetési kötelezettségüket Minden hallgató, aki felvételt nyert a Debreceni Egyetemre, a tanulmányi osztálytól kapja meg a regisztrációhoz szükséges Neptun kódját és jelszavát. A belépéshez létre kell hoznia minden felhasználónak a saját hálózati azonosítóját. A művelet a http://directory.unideb.hu weboldalon hajtható végre. A regisztrációval kapcsolatos kérdéseket, problémákat a [email protected] címen jelezhetik. A Neptun-t a hallgatók el tudják érni a hallgatói termináltermekben elhelyezett számítógépekről vagy Interneten keresztül távoli gépekről Internet Explorer 7.0 vagy Mozilla Firefox 2.0 böngészőprogrammal. Emiatt az ügyek jelentős részét a hallgatóink akár otthonról is intézhetik, elkerülve az utazást, várakozást. A rendszer elérésének módja és a hallgatói funkciók használatának részletes ismertetése a http://neptun.unideb.hu weblapon található a Hallgatóknak címszó alatt. Hallgatói jogosultsággal mindenki csak a saját adatait kezelheti. A rendszerben tárolt adatok alapján hajtja végre az intézmény a jogszabályban előírt hatósági adatszolgáltatásokat. A Neptun rendszer lehetőséget teremt a hallgatói ösztöndíjak követése mellett a hallgatói térítési díjak (költségtérítés, szolgáltatási díjak, kollégiumi díjak) hatékony és gyors befizetésére is. Készpénzes és csekkes befizetés helyett az un. gyűjtőszámlára történő banki átutalás után a Neptun rendszerben hajtható végre a hallgatói befizetés. A fel nem használt összeget a hallgató bármikor költségmentesen visszautalhatja a saját bankszámlájára. A befizetéssel kapcsolatos részletes ismertető az http://neptun.unideb.hu oldalon a Hallgatóknak linken megtalálható. Az EHIK (Egyetemi Hallgatói Információs Központ) gondoskodik a Neptun üzemeltetéséről, a központi feladatok ellátásáról. Hallgatóink azokban a nem tanulmányi jellegű kérdésekben fordulhatnak hozzájuk, amelyeket a tanulmányi osztályok nem tudtak orvosolni. Elérhetőségük: [email protected], 52 / 512-900 / 22900 vagy 22892 vagy 22072 II.8. A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete és értékelési rendszere. A záróvizsga bizottságok munkája, tapasztalata, s ezek visszacsatolása az oktatási folyamatba. A záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium megszerzése, ami a szak által előírt tanulmányi követelmények maradéktalan teljesítését jelenti. A záróvizsgára bocsátás feltétele a szakdolgozat írásbeli bíráló által történő értékelése és elfogadása, valamint szakmai bizottság előtti szóbeli megvédése. A szakdolgozat bírálata során az írásbeli és/vagy legalább az egyik szóbeli bíráló külsős szakember. A szakdolgozat védésére meghívást kap a témavezető is. A záróvizsga témaköreit a természetvédelmi állattan, természetvédelmi növénytan, a Magyarország földtana és természeti földrajza, valamint a természetvédelmi jog és a képzés során elsajátított, ezekhez kapcsolódó ismeretanyag képezi. A záróvizsga során röviden szintén ismertetésre kerül a már megvédett és elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga bizottság tagjait a szakvezető, az egyes záróvizsga témakörök tárgyfelelősei, valamint külsős szakemberek alkotják. A záróvizsgázó teljesítményét minden bíráló egyedileg értékeli, majd az eredmény ezek összesítéséből alakul ki. A záróvizsgán elhangzottakról a záróvizsga bizottság titkára folyamatos feljegyzéseket készít. A diploma minősítésének részét képezi a

29

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése szakdolgozatvédés, és a záróvizsgavédés érdemjegyéből átlagolással és kerekítéssel számított végső záróvizsga minősítés. Minden záróvizsga bizottsági tag kitölt egy minőségbiztosítási kérdőívet a záróvizsga befejezése után. Ezek értékelésével kapott eredmény több szinten visszakerül az oktatásba. Egyfelől a főtárgyak oktatói közvetlen visszajelzést kapnak az elsajátított ismeretanyagról, másfelől a szakvezetés megtárgyalja a tapasztaltakat, és azok függvényében javaslattal élhet egyes tématerületek oktatói irányába. Konkrét változásként megemlíthető például, hogy a korábbi főiskolai képzés hasonló záróvizsga témaköreiből összeállított záróvizsga tételekkel szerzett tapasztalatok alapján azok átalakításra kerültek a BSc képzés bevezetése során. A záróvizsga bizottságok véleménye alapján összességében megállapítható, hogy a hallgatók megfelelő tudás birtokába kerülnek a természetvédelmi tématerületet illetően, amely tudás mind a munkavállalást, mind a további, mesterképzésbeli tanulmányok folytatását megalapozza. A hallgatók 7 féléves munkáját végig kísérő, és a záróvizsga bizottságban is részt vevő tagok, illetve a szakvezető véleménye alapján fontos kijelenteni azt is, hogy a záróvizsgáig eljutó hallgatók nem csak szakmai tudás birtokába kerülnek, hanem szakterülettől függetlenül képesek lesznek helytállni mint diplomás értelmiségi is. II.9. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata: A szakdolgozati témaválasztás két irányú kezdeményezés formájában realizálódik. A képzésbe belépő hallgatók már az első félévben kapnak egy szóbeli szakvezetői tájékoztatót, amely a Kar első évesek számára kibocsájtott részletes tájékoztatóját a szekspecifikus elvárásokkal egészíti ki. Ennek során felhívjuk figyelmüket arra, hogy a 7 féléves képzés keretében a szakdolgozat témaválasztásának körvonalazódása, majd az érdemi munka már a 3., illetve a 4. félévben el kell kezdődjön ahhoz, hogy az elvárásként megfogalmazott, önálló munkavégzést is reprezentáló szakdolgozat a képzés végére időben megszülethessen. A témaválasztás történhet a képzéshez kapcsolódó szervezeti egységek oktatói, kutatói által meghirdetett témákhoz, programokhoz történő csatlakozással, vagy a hallgató egyéni kezdeményezésére, esetleg külső szakmai konzulens bevonásával megvalósuló munkával. Mindkét esetben szükséges a szakon oktató, kutató témavezetővel történő személyes hallgatói egyeztetés, konkrét téma lehatárolás, illetve külső témavezetővel történő munka megvalósulása esetén a szakvezetővel történő témaegyeztetés, és a külső konzulens mellett az adott témakörben jártas belső szakmai konzulens választása. Az 5. és 6. félévben a témavezető neve alatt felvett szakdolgozat készítés tárgy során érdemjegy is megszerzendő, amely a szakdolgozati téma kidolgozás előrehaladásának a függvénye. A szakdolgozati témákat mintegy fele arányban kezdeményezik a hallgatók, amely a legtöbb esetben az egyes diszciplínák oktatása során felmerülő témakörök megtárgyalása során megfogalmazódó kérdéseknek, az adott oktató által megfogalmazott problémafelvetéseknek az eredményeként kristályosodik ki. A hallgatók által felvetett témaötletek tekintetében bármely a szakon oktató kolléga szívesen ad tanácsot, mind a téma konkrét megfogalmazása, mind a kompetens témavezető kiválasztása tekintetében. A szakdolgozati témavezetés egyenletesen oszlik meg a vezető oktatók és a beosztott munkatársak között. A témavezetői vállalás nem a beosztás, inkább a tématerületbeli jártasság függvénye. A korábbi években tapasztalható volt, hogy a képzést irányító szaktanszékhez kapcsolódott a szakdolgozatok többsége. Ez olyan leterhelést jelentett a témavezető munkatársak számára, ami már megnehezítette ténylegesen segítő témavezetés kivitelezését. Ezen helyzet megoldása érdekében a hallgatókat próbáljuk részben más tanszékek munkája felé is iránytani. Jelenleg a dolgozatoknak mintegy fele kapcsolódik a szaktanszék tématerületéhez, munkatársaihoz. Ez az arány a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, mint a képzést szervező és irányító szaktanszék széles oktatási, kutatási spektrumát tekintve megfelelőnek tekinthető. A levelező képzés sajátosságaiból adódóan ott jelentős a belső konzulens által felügyelt, de külső témavezetés mellett megvalósuló szakdolgozati témakidolgozások aránya

30

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése II.10. Hallgatók részére nyújtott szolgáltatások: Gazdasági szaknyelvi kommunikáció képzési blokk Az alapszakok nyelvtanulás iránt különösen érdeklődő hallgatói a 3. tanulmányi félévükben sikeres alkalmassági interjú után átléphetnek egy erőteljesen kommunikatív fókuszú, négy féléves, heti hat órás, több típusú szaknyelvet (jogi, üzleti, agrár, környezetpolitikai) valamint interkulturális kommunikációs készségek és professzionális szaknyelvi készségek fejlesztését magába foglaló angol és német nyelvű gazdasági szaknyelvi kommunikáció nevű emelt szintű képzési formába. Ez az európai országok felsőoktatásában általánosságban követett nyelvpedagógiai elvek szerint felépített komplex képzési csomag mintegy tíz éves múltra tekint vissza, és igen jók a hazai munkaerő piaci referenciái. A végzett hallgatók általános elégedettséggel nyilatkoznak az itt szerzett ismeretek és készségek hasznosíthatóságáról, többük ennek köszönhetően jutott magas szintű szaknyelvi kompetenciákat követelő álláshoz itthon vagy külföldön. A program célja olyan, a gyakorlati nyelvhasználatban jártas, magas szintű kommunikatív nyelvtudással és szaknyelvi kompetenciákkal rendelkező szakemberek képzése, akik szakmai ismereteiket komplex szaknyelvi kompetenciáikkal összekapcsolva jól tájékozódnak a sok-kultúrájú munkaerő piacon, ismerik annak fontosabb általános és szakmához kötődő kommunikációs szabályait, szakmai ismereteiket idegen nyelvű munkahelyzetekben kreatívan és nyelvileg hiteles formában alkalmazni tudják, vagy a piaci szereplők között akár írásban, akár szóban kulturálisan és nyelvileg is hiteles közvetítésre képesek. Alkalmasak továbbá arra, hogy nyelvtudásukat szakmai ismereteik gyarapításának szolgálatába állítsák. A szaknyelvi tanszék felajánlja közreműködését abban, hogy egy oktatás-stratégiai konzultációs folyamat eredményeként kidolgozza annak módját, hogy ez a szaknyelvi képzési csomag a MÉK képzési rendszerébe szervesen beépülve hozzájáruljon a szakmai képzés színvonalának és vonzerejének növeléséhez. Javasolja továbbá annak megvizsgálását, hogy a tanszék tudományos minősítéssel rendelkező oktatói milyen egyéb közreműködéssel tudnának hozzájárulni a Kar képzési palettájának szélesítéséhez. Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport 1. Professzionális 2/30 2/30 2/30 nyelvi gy gy gy kommunikáció I. II. III. Dr. Troy Wiwczaroski 2. Üzleti nyelv I. 2/30 2/30 2/30 II. III. gy gy gy Dr. Hajdú Zita 3. Interkulturális 2/30 kommunikációs gy ismeretek I. Dr. Harsányiné Czollner Andrea 4. Pályázatírási 2/30 készségek gy célnyelven Tóth Magdolna 5. Jogi nyelv I. II. 2/30 Dr. Tar Ildikó gy 6. Kultúraközi kommunikáció Dr. Troy Wiwczaroski

31

2/30 gy 2/30 gy

2+2+2

gyj gyj koll

2+2+2 2

gyj gyj koll gyj

2

gyj

2+2

gyj koll koll

2

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése 7. Környezetgazdálko dási és környezetpolitikai szaknyelv Dr. Silye Magdolna 8. Projekt munka Dr. Troy Wiwczaroski összesen szabadon választható tantárgyak 9. Magyar nyelvű üzleti alapismeretek Dr. Vargáné dr. Csobán Katalin 10. Bevezetés az EU szaknyelvbe Andrássy Géza 11. Angol/német/franci a nyelvgyakorlat Trockij German 12. Interkulturális kommunikációs ismeretek II. Dr. Harsányiné Czollner Andrea 13. Szakszöveg fordítási gyakorlat I. II. Dr. Silye Magdolna 14. Idegen nyelv I. 4/60 4/60 II. gy gy Czellérné dr. Farkas Mária 15. Szakmai idegen nyelv I. II. Dr. Silye Magdolna

2/30 gy

2

gyj

2/30 gy

2

gyj

26

4 koll 9 gyj

2/30 ea

1

gyj

2/30 ea

2

koll

2/30 ea

1

gyj

2/30 gy

1

gyj

1+1

gyj

2+2

gyj gyj

2+2

gyj gyj

6/90 gy

6/90 gy

6/90 gy

2/30 ea

4/60 gy

4/60 gy

8/120 gy

2/30 gy

Hallgatói juttatások: A Debreceni Egyetem hallgatói térítési és juttatási szabályzata részletesen ismerteti a vonatkozó rendelkezéseket. A vizsgaidőszak végén a leckekönyvet le kell adni az OKMIH-be, ahol kiszámítják a hallgató súlyozott tanulmányi átlagát és az ösztöndíjindexét. Az ösztöndíjindex alapján kaphat tanulmányi ösztöndíjat, melyet minden hónap 10-ig utalunk. Az első évfolyamra beiratkozott hallgató csak a 2. félévtől kaphat ösztöndíjat (az első féléves tanulmányi eredménye alapján). Szociális juttatásra jogosult az a hallgató aki teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben vesz részt, továbbá aki a) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy

32

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre. Hátrányos helyzetű az a hallgató, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a hallgató, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezték be sikeresen, továbbá az a hallgató,akit tartós nevelésbe vettek. A rászoruló hallgatók - pályázat beadásával - egyszeri vagy rendszeres szociális támogatásban részesülhetnek. Szociális helyzete alapján a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjat is megpályázhatja. A felsőbb évfolyamokon a hallgató kiemelkedő tanulmányi eredménye alapján köztársasági ösztöndíjra pályázhat. Tanulmányi eredménye és közéleti tevékenysége alapján a Csapó házaspár, Dezső György, Brhlik András, illetve Hajdú Gusztávné Alapítványokhoz nyújthat be pályázatot. Szabályzatok: A hallgatókat érintő szabályzatok hozzáférhetők a következő linken: http://portal.agr.unideb.hu/karkozi/oktatasszervezesi/tevekenysegek/hallgatoi_szabalyzatok/index.html . Itt a tanulmányi tájékoztatók, a tanulmányi és vizsgaszabályzat, az aktuálisan érvényes tantervek, a hallgatók számára előírt kötelezettségek teljesítésének határideje, a hallgatók jogai és kötelezettségei, valamint egyéb, a hallgatókat és oktatókat érintő aktuális információk is hozzáférhetők. Ezen kívül az egyetemi honlapon belül az egyes szaktanszékek saját honlapjai is számos fontos, folyamatosan aktualizált, elsősorban az oktatást és kutatást, a pályázati és a szakdolgozati lehetőségeket érintő információkat tartalmaznak. Kollégiumi szolgáltatás: Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum hallgatói két kollégiumba kérhetik felvételüket, elhelyezésüket: Veres Péter Kollégium; Arany Sándor Diákapartman. A kollégiumi férőhelyek száma alapján az igénylő felsőéves hallgatóknak mintegy 90%-t, az elsőéves jelentkezők kb. 60%-t tudjuk a kollégiumainkban elhelyezni. A PhD-s hallgatókat egyszemélyes szobákban helyezzük el, ezzel is támogatva felkészülési lehetőségeiket. A Veres Péter Kollégiumban a hallgatói lakóegységek eleve háló és tanuló helyiségekből állnak. Minden tanuló helyiségben négy főre két internetes csatlakozási lehetőség van kiépítve. A lakóegységek tanulóhelyiségein túl négy, átlagban 20-20 fős tanulószoba is rendelkezésre áll. A vizsgaidőszakban hat, kis alapterületű (2-3 fős), ideiglenes tanulóhelyiséget is biztosítunk. Ugyancsak a tanulási feltételeket bővíti a közkedvelt számítógép terem, ahol 10 db internet csatlakozású személyi számítógépet használhatnak a hallgatók. A kollégiumban van a Tormay Béla Szakkollégium kizárólagos használatú helyisége, ahol szintén vannak internet csatlakozással ellátott számítógépek, melyekkel különösen a TDK munkájukhoz nyújtunk segítséget. A szakkollégista hallgatók kollégiumi felvételére/elhelyezésére kiemelt figyelmet fordítunk. A szakkollégiummal közösen használt projektorral és néhány apróbb eszközzel (digitális kamera, fényképezőgép, stb.) a korszerű ismeretfeldolgozást támogatjuk. Az Arany Sándor Diákapartman lakóegységei közkedveltsége a tanulási feltételekben fontos szerepet játszó szeparáltsággal is indokolható. Az alacsony létszám lépcsőházanként 32 fő, a szobánkénti 2-2 hallgató az átlagosnál jobb feltételek között tanulhat. A Diákapartmanban minden hallgató önálló csatlakozással léphet fel a világhálóra. Természetesen a Veres Péter oktatást támogató infrastrukturája a Diákapartman lakóinak is rendelkezésére áll. A kollégium a férőhelyek igényéhez mért aránya az országos átlagnak megfelel, az oktatás támogatása a rendszeresen értékelt és szükség szerint bővített feltételek biztosításával történik (területek,

33

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése zavarmentes körülmények, alapvető infrastruktúra). A kollégium élet szervezésénél a tanulás feltételének biztosítása meghatározó (rendezvények, Kollégiumi szabályzat, felügyeleti rend.) Sportolási lehetőségek biztosítása: A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma karain a hallgatók részére mind tanrendi, mind tanrenden kívül is biztosítottak a sportolás lehetőségei. Tanrendi órakeretben: általános testnevelési és szakcsoportos foglalkozások formájában, Tanrenden kívül: - szabadidő - versenysport - téli-nyári táborok formájában. Az oktatási feladatokat négy főállású és egy fő - az Állattenyésztéstudományi Intézet alkalmazásában álló - (lovaglás) testnevelő tanár látja el. Szakképesítésük megfelelő, rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, és folyamatosan bővítik ismereteiket mind a tradicionális, mind pedig a napjainkban egyre népszerűbb „új sportágakban” (aerobik, step aerobik, fallabda, floorball, kondicionáló torna). A sportolási lehetőségek megvalósulása alapján az értékelési skála szerinti a hallgatók számára tanrendi és tanrenden kívül biztosított sportolási lehetőségek mellett tudatos tömegsportszervezés is zajlik. Ehhez az erőforrások hozzáférhetők. A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei: A hallgatói tanulmányi ügyekkel a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási és a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar közös Oktatásszervezési és Minőségbiztosítási Hivatala. A hallgatói ügyekkel kapcsolatos adminisztrációs munkát 8 fő főállású alkalmazott látja el. Az adminisztratív teendők ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek a Karon adottak. Az információ és a tudás menedzselése A Kar vezetése a 2000 és 2005 közötti időszakban is nagy hangsúlyt fektetett a hallgatói információs rendszer új alapokra helyezésére. 2002-ben a kreditrendszer bevezetésével párhuzamosan, egyetemi szinten bevezetésre került a NEPTUN hallgatói információs rendszer. melynek feladata, hogy a hallgatót a felvételétől kezdve az Intézményben eltöltött teljes időszaka alatt az Intézményből történő távozásig vagy a végzettség megszerzéséig nyomon kövesse. Szolgáltatásai a tanulmányi osztályon a hallgató adminisztrációjával kapcsolatos teljes feladatkört lefedi, pl. a hallgató felvétele, képzéshez rendelése, tantárgyak felvétele, ellenőrzése, vizsgára jelentkezés, hallgatói igazolások kiadása, tanulmányi eredmények rögzítése, átlagszámítás, tanulmányi előmenetel ellenőrzése a követelményrendszer figyelembevételével, szigorlatok, záróvizsgák, végbizonyítvány, oklevél kiadása, hallgató kikerülése a rendszerből diplomával, vagy valamilyen egyéb okból bekövetkező távozással, pénzügyekkel kapcsolatos feladatok rögzítése. A Neptun rendszert intézményen belül és intézményen kívül, Interneten keresztül is igénybe lehet venni. A Kar törvényben előírt kötelezettségeinek megfelelően, minden tanévben Tanulmányi Tájékoztató kiadványt készített és jutatott el az első évfolyamos hallgatókhoz. A Tanulmányi Tájékoztató kiadvány állandó részét képezi a Karon oktatott valamennyi graduális szak tanterve, tantárgyi programja és követelményrendszere, a hallgatók „egyetemi életét” meghatározó szabályzatok (Tanulmányi és vizsgaszabályzat, Hallgatói juttatások és térítések szabályzat, stb.) elérhetőségének meghatározása. A Kar által gondozott internetes honlap hallgatói információkat nyújtó oldalait minden tanév elején az Oktatási és Minőségbiztosítási Hivatal áttekinti és aktualizálja. A korábbi évek gyakorlatától eltérően – nyomtatott, könyv formában juttattuk el a hallgatókhoz az információs anyagot -, az elmúlt néhány tanévben már csak tanulmányi útmutatót készítünk, mely tartalmazza a fent felsorolt anyagok internetes elérhetőségét. A Kar hallgatói a Veres Péter Kollégiumban is rendelkeznek internet elérési

34

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése lehetőséggel, amelyen keresztül kapcsolódni tudnak egyrészt a NEPTUN rendszerhez, másrészt pedig egyéb kari információkhoz is hozzájutnak. Egyéb: A Neptun tanulmányi rendszer eléréséhez létrehozott hálózati azonosító egyéb informatikai szolgáltatások igénybevételére is használható: Wi-Fi hálózat elérésére, szoftverletöltésre, levelezésre. A Karon a hallgatók működtetik a Hallgatói Önkormányzatot (HÖK). A HÖK képviseli a hallgatókat a kar, a centrum és az egyetem testületeiben és véleményezi az oktatást, és a számonkérést. A HÖK-nek szerepe van az ösztöndíjak odaítélésében, szervezi a hallgatói programokat. II.11. Van-e szervezett módszerük a végzősök elhelyezkedésének figyelésére? A természetvédelmi mérnöki szak figyelemmel kíséri a végzős hallgatók elhelyezkedését, melynek módszere hogy a személyes kapcsolatok révén információval rendelkezünk arról, hogy hol helyezkedtek el az intézményünkben végzettek. Ennek eredményeként a diplomához jutottak 50-60%ról van tényleges információnk. A kari minőségbiztosítási rendszer eleme az „evasys” néven futó név nélküli kiértékelést lehetővé tevő on-line kitölthető felmérő rendszer. Az evasys rendszeren keresztül a kari vezetésre, a jelenlegi hallgatókra, a végzett hallgatókra, és a munkaerőpiaci elvárásokra vonatkozóan végzünk felméréseket. A végzett hallgatók kapcsán kari szinten a következő eredmény született: A Kar 2002 és 2009 között végzett 40 hallgatója válaszolt megkeresésünkre. Ez a létszám az időszakban végzett közel 1400 hallgatói létszám alapján nem reprezentatív. Ennek ellenére részletesen értékeljük a válaszokat, mivel az több területen egybehangzik jelenlegi hallgatóink véleményével. A válaszadók fele PhD képzésben vett részt, oklevelét a hagyományos képzésben szerezte. A válaszadók 60%-a kívánja tanulmányait folytatni szakirányú továbbképzésben, a végzés óta állandó munkahellyel rendelkezik, elsősorban a mezőgazdaságban vagy az oktatásban. A volt oktatóikkal a kapcsolattartás kevéssé, viszont a volt évfolyamtársakkal igen jellemző. Az öregdiák szervezet még kiépülőben, így azzal a kapcsolattartás nem jellemző. A 40 válaszadó az egyetemen megszerzett tudását jónak, hasznosnak ítélte meg (3,6). Az intézményünk elméleti ismeretközvetítését jónak (4,2), gyakorlati ismeretközvetítését viszont közepesnek (2,9) ítélték meg. Tapasztalatuk szerint intézményünk a szakmai szemlélet fejlesztésében jó munkát végzett (3,9), a szakmai problémákra való felkészítésben, probléma megoldásban, emberekkel való bánásmódra való felkészítésben viszont közepes (3,3) színvonalú munkát végzett. Szintén jónak értékelték a tanárok felkészültségét, az oktatás színvonalát (4,2). A tanult ismeretek alkalmazhatóságát jónak (3,5) minősítették. Az intézmény kevés segítséget nyújtott a végzés utáni elhelyezkedésben (2,5). Végzett hallgatóink igen fontosnak tartják a számítógépes ismereteket (4,4) a Kar viszont közepesre értékelt ezen ismeretek átadásában (3,1). Fontos a szervezőkészség (4,3), intézményünknek van még teendője (3,3) ezek készségek fejlesztése terén. Fontos a precíz munkavégzés (4,7), ezen készségek fejlesztése is még kívánni valót hagy maga után (3,6). Kiemelten fontos a nagy munkabírás, az önálló munkavégzés (4,6; 4,8). Ezen készségek fejlesztésében is van még Karunknak tennivalója (3,6; 3,8). A csapatmunkához szükséges készségek is fontosak (4,4), ami szintén fejlesztendő (3,4). A vállakozószellem kialakítása szintén hiányosnak mondható (3).

35

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése II. 12. (C)SWOT analízis A szak működésének külső feltételei Nemzetközi korlátok - az európai felsőoktatási térség egységes követelményrendszerének részbeni kialakulatlansága - a munkaerő szabad áramlásának korlátai az Európai Unióban - a bérezési rendszerek területi kiegyensúlyozatlansága - globális munkaerő mozgások (migráció) bizonytalansága - környezet-és természetvédelmi prioritások háttérbe szorulása a világválság kezelése során Országos korlátok - általános relatív túlképzés a munkaerő piacon - a regionális gazdasági fejletlenség tartós fennmaradása - a gazdasági szektor folyamatos elvárásainak változása a felsőoktatástól - a felsőoktatás törvényi hátterének bizonytalanságai Egyetemi korlátok - a tömegképzéssel együtt járó tartós oktatási és kutatási minőség romlása - a hallgatókért és az elosztható forrásokért folytatott konkurencia harc az oktatási minőség csökkenését indukálhatja - az oktatói, kutatói egyetemi modellről történő átállás a „szolgáltató egyetem” irányába jelentős bizonytalansággal jár - az oktatói, kutatói megbecsülés hiánya - az oktatói, kutatói munka értékarányos elismertségének tartós hiánya - alulfinanszírozottság - az oktatói, kutatói életpálya társadalmi és pénzügyi elismertségének tartós hiánya - a felsőoktatási törvényből következő belső átalakulás hosszú távú hatása egyenlőre nehezen becsülhető - az oktatás és kutatás csökkenő állami támogatása A szak működésének erősségei - Tradíciók, amelyek a természetvédelmi mérnök oktatás országos megalapítását intézményünkhöz kötik - A szakon folyó oktatási tevékenység folyamatos minőségbiztosítási és fejlesztési tevékenységen nyugszik. - A szak rendelkezik a lineáris képzés valamennyi szintjének feltételeivel. - Jelenleg még jelentős mértékű hallgató jelentkezési érdeklődés a szak iránt. - A képzést koordináló szaktanszék személyi feltétele képesítés (100%-ban tudományos fokozattal rendelkező oktató, kutató), a természetvédelem és a természetvédelmi mérnöki képzés iránti messzemenő elkötelezettség tekintetében jelentős potenciált képvisel. - A HEFOP 3.3.1. program keretében a BSc szakot érintően jelentős infrastrukturális fejlesztést (informatikai, audiovizuális eszközpark, e-learning terem), és tananyagfejlesztést hajtottunk végre. - Gyakorlatorientált képzés. - Együttműködési megállapodás, kihelyezett tanszékek megléte a régió természetvédelmi és a természetvédelemhez kapcsolódó gazdálkodói szervezeteivel, ami biztosítja a gyakorlattal való napi kapcsolatot és a hallgatók számára a megfelelő gyakorlóhelyet. - Jó és bővülő együttműködés a helyi, regionális és országos intézményekkel, hatóságokkal, minisztériumokkal. - A kiemelkedő tehetségű hallgatók számára több speciális szakmai kollégium áll rendelkezésre: Tormay Béla Szakkollégium, Kerpely Kálmán Szakkollégium, a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja, demonstrátori rendszer, külföldi részképzési lehetőségek, TDK tevékenység.

36

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése -

Debrecen városában az értelmiséggé válás feltételei kiválóak, a város az országos átlagot meghaladó közművelődési lehetőségeket biztosítás különböző művészeti ágazatokban (néptánc, fotókör, festészet, irodalmi kör). Az integrált egyetem és Debrecen város kiemelkedő kulturális lehetőségeinek elérhetősége egyértelmű előnyt jelent e téren.

A szak működésének gyengeségei - Az oktatási struktúra korszerűsítésének korlátozottak a tárgyi és személyi feltételei. - A kutatások stabilitása – pénzügyi források hiányában – sem időben, sem térben nem kellően biztosítható. - Az oktatásban a folyamatos változások és változtatások nem nyújtanak stabilitást. - A nemzetközi oktatási piaci részvételünk (idegen nyelvű képzés) feltételei nem kidolgozottak. - Az oktatás tárgyi feltételeinek alapjai jók, de a szinten tartás, különösen pedig a fejlesztés lehetőségei szűkösek. - A magas oktató leterheltség jelentősen nehezíti a nívós kutatói munkavégzést. - Az oktatásban-kutatásban dolgozók alulfinanszírozottak. - A természetvédelmi szakterület non-profit jellege miatt nehezen forintosítható tevékenység, így az innovációs és kutatás-fejlesztés elvárási prioritások mellett a szak és oktatóinak tudományterülete és tevékenysége a karon belül háttérbe szorul. A szak fejlesztésének előrelépési lehetőségei - Kutatásokat alapozó pénzügyi források növelése. - A hazai és nemzetközi regionális kapcsolatok bővítése az oktatás, kutatás, szaktanácsadás területein, fejlesztési programok elnyerése (Nemzeti Kutatási Program, FVM programok, nemzetközi projektek, Észak-Alföldi Régió, stb.). - A vállalkozói szférával kialakított multidimenziós kapcsolatok fejlesztése. - A gyakorlati oktatás feltételeinek továbbfejlesztése. - Értékesíthető tudományos eredmények biztosíthatják a fejlesztési alapok növekedését. - Az egyre jobban képzett és kellő nyelvtudással bíró oktatói kar segítségével bevezethető az idegen nyelven történő költségtérítéses oktatás. - A specializált természetvédelmi tehetséggondozás bővítése. A szak működését veszélyeztető tényezők - A pénzügyi stabilitás és megfelelő szintű állami támogatás hiánya az oktatásban és kutatásban. - A hatóságok, irányító intézmények által előírt túlzott mértékű központi szabályozás. - A különböző okok miatt korlátozott oktatói-kutatói utánpótlás. - Alacsony bérek az oktatás-kutatásban dolgozók valamennyi szintjén. - Az oktatási és kutatási területen jelentkező egyre erőteljesebb versenyhelyzet más hazai és nemzetközi intézményekkel. - A felsőoktatási törvény szellemében történő átalakítás során várható nehézségek. - A nagy leterheltség (humánerőforrás, infrastruktúra) ronthatja a hatékonyságot. - A szakma társadalmi presztízsének folyamatos csökkenése. - A gazdasági nehézségek miatt a természetvédelmi prioritások háttérbe szorulása. - Az optimálistól elmaradó munkahelyi légkör (fásultság, nem megfelelő szakmai és emberi kapcsolatok).

37

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése III. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés III.1. A szak helye a kar / intézmény szervezetében. A szak menedzselése a feladatok és hatáskörök feltüntetésével. A természetvédelmi mérnök szak a Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karnak, valamint jogelődjének a Mezőgazdaságtudományi Karnak egyaránt kiemelt alapszakja, a szakot országosan megalapító Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék a Kar fontos, minden folyó BSc szak számára is alapképzési tárgyakat szolgáltató egysége. A Kar hallgatói létszámában jelentős arányt képviselnek a természetvédelmi mérnök szakos hallgatók, és kiemelendő, hogy a Karon Természetvédelmi mérnök BSc szakra épülő Természetvédelmi mérnök MSc szak is működik. A szak munkáját 3 tagú szakvezetés koordinálja. A nappali és levelező képzés tekintetében is ellát a szaktanszék koordinációs, oktatás- és gyakorlatszervezési feladatokat. III.2. A szakon folyó belső minőségbiztosítási tevékenység ismertetése: Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara a Debreceni Egyetem minőségpolitikájával összhangban, a tudományterületén folytatott oktatás, kutatás, valamint a szaktanácsadási tevékenysége során megszerzett hazai és nemzetközi szakmai hírnevének megtartása és bővítése érdekében a minőségi színvonalának állandó fejlesztésére, tökéletesítésére törekszik. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átfogó, az ISO 9001:2008 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszert működtet, annak folyamatos fejlesztésével és fenntartásával hírnevét kívánja erősíteni. A vezetőség elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségirányítási rendszer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az elkötelezettséget minden munkatársától elvárja. A kari minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódóan a karon egyedüliként a szakon folyik belső minőségbiztosítási tevékenység. Ennek egyik fő elemét képezi, hogy már a 2003/2004-es tanévtől induló főiskolai évfolyamoknál kezdődően elkezdtük tanszékünkön a Hallgatói elégedettség vizsgálatot, a szak eredményes továbbfejlesztése érdekében. A vizsgálathoz kérdőívet készítettünk, az arra adott válaszok minden évben értékelésre kerültek. Az eddigiekben a főiskolai, illetve a BSc szakok felmérését végeztük, 2010-től kezdődően a vizsgálatot az MSc szinten végzőkre is kiterjesztettük. A kérdőívek kitöltése anonim módon, a záróvizsga után történik meg, ami maximálisan biztosítja a kérdőív kitöltésének objektivitását, az őszinte véleményadáson alapuló adatgyűjtést. A másik fő eleme a minőségbiztosításnak, hogy a szakvezető irányításával, a szakon oktatást végző két munkatárs bevonásával szakvezetés működik, amely rendszeresen értékeli az elméleti és gyakorlati képzés során nyert tapasztalatokat, hallgatói, oktatói, felhasználói visszajelzéseket, és azok alapján javaslatokat fogalmaz meg, amely akár egyes tárgyak tematikájának megváltoztatásában, vagy kari tanácsi határozat alapján akár óraszámok alakításában, új tantárgyak bevezetésében is jelentkezik. III.3. Ki(k) a szak minőségbiztosítási felelőse(i)? Dr. habil. Juhász Lajos PhD, tanszékvezető egyetemi docens, a természetvédelmi mérnök szak szakvezetője. Dr. Antal Zsuzsanna PhD, tanársegéd, a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársa. III.4. Hogyan biztosítja és fejleszti a szak saját minőségét A szak a minőségfejlesztést és minőségbiztosítást a bemenet tekintetében az oktatók viszonylatában úgy biztosítja, hogy elvárja és elősegíti az oktatók szakterület specifikus tudományos fejlődését. Ennek eredményeként a szakot szervező tanszék oktatóinak kutatási tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a természetvédelem különböző területeihez, valamint minden egyes oktató PhD fokozattal rendelkezik. A külsős oktatók mindenképpen a természetvédelem közvetlen, vagy kapcsolódó szakterületeinek országos és nemzetközi szinten is elismert szakemberei, akik jelentős arányban szintén rendelkeznek tudományos minősítéssel. A hallgatói minőségfejlesztéshez az

38

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése részletesen ismertetett tehetséggondozás (II.3. fejezet) biztosítja. Az eszköz- és infrastruktúra ellátottság tekintetében elmondhatjuk, hogy a szak számára rendelkezésre áll 4 szaktanterem, egy elearnin terem, és a minőségi oktatást szolgáló számítástechnikai és prezentációs eszközpark. A szak a minőségfejlesztést és minőségbiztosítást az oktatási-tanulási folyamat tekintetében az oktatók viszonylatában úgy biztosítja, hogy a természetvédelmi témájú kutatómunkájuk, szakmai szervezetekben történő kapcsolódó munkavégzésük által nyert új tudományos, illetve szakmapolitikai eredményeket, információkat beépítik az oktatott anyagba, amit a külsős szakemberek bevonása is segíti. A hallgatók viszonylatában megvalósul a tehetséggondozási rendszerbe történő belépés rendszeres lehetősége, valamint minden hallgatóra vonatkoznak azok az egyes tárgyakat érintő minimum teljesítmény követelmények, melyek abszolválása nélkül tanulmányaikat nem folytathatják, azaz az előírt számonkérési forma és kritérium feltételek teljesítése nem váltható ki semmilyen módon. A hallgatói ismeretszerzést segítik a szakhoz kapcsolódó Természetvédelmi Klub által szervezett előadások és szakmai programok. Az eszköz és infrastrukturális ellátottság viszonylatában mind az oktatói, mind a hallgatói minőségbiztosítást szolgálják a prezentációs eszköz fejlesztések, az elektronikus és nyomtatott tananyag fejlesztések, és tanszéki, illetve egyetemi honlapon történő közzétételek, a jegyzetírások és -kiadások ösztönzése. E tekintetben jelentős fejlesztési lehetőséget jelentett a HEFOP 3.3.1. pályázat (A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása. HEFOP- 3.3.1-P.-2004-09-0071/1.0 projekt). A szak a minőségfejlesztést és minőségbiztosítást a képzési kimenetet (learning outcomes) illetően úgy biztosítja, hogy a szak elméleti és gyakorlati képzési anyagának, struktúrájának folyamatos áttekintésével és fejlesztésével, a követelményszint megfelelő szinten tartásával, a szakmai gyakorlóhelyek belső akkreditációjával a felhasználói terület számára alkalmas szaktudással rendelkező végzetteket igyekszik kibocsátani. III.5. Tesz-e fel a szak a saját működésére vonatkozó kérdéseket a következők körében? A szak belső minőségbiztosítási tevékenysége keretében tesz fel kérdéseket: - a hallgatóknak a Hallgatói elégedettségi kérdőíves felmérés segítségével - az oktatóknak a záróvizsga bizottsági kérdőívek segítségével és a szakvezetés konzultációi segítségével - a felhasználóknak a szakvezetés, különösen a szakvezető személyes kapcsolattartása, valamint a záróvizsga bizottság külsős, felhasználói területről érkező tagjainak záróvizsga bizottsági kérdőívei segítségével - a végzett hallgatók nyomon követése nehéz, de azért bár kis számban, de vannak személyes kapcsolattartáson alapuló visszajelzések a körükből III.6. Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat? A hallgatók részéről kapott visszajelzések részletes, dokumentált kiértékelésre kerülnek, míg az egyéb visszajelzéseket a szakvezetés építi be a tantervfejlesztési javaslatokba, a szak oktatási struktúrájának a folyamatos alakításába. III.7. A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben. A felhasználói szempontok a szakvezetés által kapott, illetve a külső szakmai szervezetek részéről delegált oktatók, vizsgáztatók javaslatai, oktatási tevékenysége által épülnek be a képzésbe. Ezen kívül a már végzett, szakmai szervezeteknél dolgozó hallgatók közül többen is kapcsolódnak a gyakorlati képzéshez, vagy a vezetett terepgyakorlatok kísérő szakszemélyzeteként, vagy az önálló szakmai gyakorlatok, esetleg szakdolgozatok külső témavezetőjeként. A gyakorlati képzésben a hallgatók irányítása minden esetben szakmai szervezeteknél, szakemberek által történik, ami az említett egyes esetekben a szakon folyó oktatási tevékenységet közvetlenül ismerők által valósul meg. Mindez különösen jól segíti az oktatáspolitikai elvek alapján elsősorban gyakorlatorientált BSc képzés igazodását a felhasználói igényekhez.

39

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése III.8. A szak indítása óta eltelt idő alatti belső minőségbiztosítási tevékenység tapasztalatai, az ebből következő minőségfejlesztési tevékenységének eredményei: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállítható, hogy a hallgatók legtöbbször a felsőoktatási felvételi tájékoztatóból, az Internetről, valamint ismerősöktől szereztek tudomást a szakról. A vizsgált években kibontakozó trendek alapján látható, hogy a felsőoktatási felvételi tájékoztatóból tájékozódók száma folyamatosan csökken, míg nő az Internet böngészők és azok száma, akik ismerőseiktől értesültek a Természetvédelmi mérnöki szakról. A felmérésből kiderül, hogy a szakmai előmenetel és a szakmai érdeklődés mellett, sokan személyes érdeklődésből választották a szakot. A hallgatók válaszai alapján fejlődés látszik a képző intézmény infrastruktúrájában, míg a képző intézmény környezetét a legtöbb hallgató esztétikusnak, gondozottnak vélte eddig minden vizsgálati évben. Az oktatás színvonalát értékelő kérdésre szöveges választ várunk a hallgatóktól. A felmért első két évfolyam hallgatói közül sokan változónak tartották az oktatás színvonalát. Kritikaként említették, hogy a szakmai tárgyak viszonylag alacsony súllyal szerepelnek a tantervben, a szakmailag kevésbé lényeges tantárgyakhoz képest, illetve, hogy a kevésbé fontos tantárgyak oktatásába kevés természetvédelmi szemléletet vittek az oktatók, túlsúlyba került ugyanakkor a mezőgazdasági vonatkozás. Néhányan megjegyezték, hogy egyes esetekben a leadott anyag nem egyezett a számon kérttel, amit a szak nem teljes mértékű kiforrottságával indokoltak. A válaszadók közül csaknem mindannyian megjegyezték, hogy több szakmai gyakorlatra, kiemelten több terepgyakorlatra lenne igény. A 2007/2008-as tanévtől kezdődően a végzett hallgatók többsége szerint a képzés színvonala jó, az oktatók szakmailag jól felkészültek, az utóbbi tanévben kifejezetten kedvező véleményeket kaptak a szakon oktató kollégák a végzős hallgatóktól. A szaktanszék képzéssel kapcsolatos tevékenységét gondosságra törekvőnek, a képzést segítőnek tartotta a kérdőívet kitöltő hallgatók többsége. Az oktatott tárgyak közül a hallgatók a Természetvédelmi állattan, a Természetvédelmi növénytan, illetve a Természetvédelmi jog c. tantárgyakat tartották a legfontosabbaknak. E három tantárgyhoz képest a többit csupán egy-néhány hallgató jelölte meg fontosnak tartott tantárgyként. A legkevésbé fontosnak tartott tárgyak esetében a Számvitel és pénzgazdálkodás c. tantárgyat minden vizsgált évben megjelölte a hallgatók többsége. Jelentősen abban sem változott a hallgatók véleménye, hogy a Matematika, biometria, illetve a Vezetési ismeretek című tantárgyak kevésbé fontosak a Természetvédelmi mérnöki szakon. Sokak által említett tantárgyak még ebben a megítélésben az Agrokémia és a Műszaki ismeretek. Számunkra kiemelkedő fontosságú észrevétel volt a hallgatók részéről, hogy szinte valamennyien – elsősorban a kezdő évfolyamokban - a gyakorlatok számának a növelését javasolták, különös tekintettel a terepgyakorlatokra. Ez eddig minden évben igen hangsúlyos észrevétel volt a hallgatók részéről. A hallgatók ezen kívül szorgalmazták a gazdálkodási (erdő-, vad-, gyep-, állattenyésztés védett területeken; természetvédelmi kezelés, restauráció; ökogazdálkodás) tevékenység bővebb bemutatását, és az oktatott tárgyakba az ökológiai, természetvédelmi szemlélet beépítését. Javasolták a válaszadók, hogy a szakmailag fontosnak ítélt tárgyak magasabb óraszámmal jelenjenek meg a tanmenetben. Javaslat érkezett a különböző, gyakorlatban már véghezvitt természetvédelmi programok esettanulmányainak tanulmányozására. Néhány tárgy beindítását is javasolták a válaszadók, ezek a Dendrológia, a Méhészet, a Laboratóriumi vizsgálatok, a Környezetvédelmi alapismeretek, a Pályázatírás, az Antropológia valamint a Néprajz voltak. A korábbi évfolyamok többet szerettek volna hallani az invázív fajokról, illetve az extenzív kezelési módokról. Páran a latin nyelvet mélyebben tanulmányozták volna. Ezeket az igen értékes javaslatokat vettük figyelembe a BSc és az MSc szak beindításakor, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk több szakmai gyakorlatot szervezni, illetve a felsoroltak közül több, hasznosnak ítélt tárgyat meghirdetni. A hallgatói, felhasználói igényként megfogalmazódó ismeretkörök részben C típusú tárgyként, részben kapcsolódó diszciplinák tematikájának átalakítása során, valamint az MSc képzés keretében kerültek fejlesztésre, bevezetésre. A képzés során megszerzett ismeretekből a válaszadók közül többen is megjelöltek néhány fontosnak ítélt tantárgyat (Természetvédelmi állattan, Természetvédelmi növénytan, Általános természetvédelem, Etológia, Talajtani ismeretek), amelyeket lényeges szakmai ismeretnek tulajdonítanak. Többen a természetvédelem jogi hátterének a megismerését, a szakmához

40

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése nélkülözhetetlen gyakorlati tudás megszerzését, a személyes-szakmai kapcsolatok kiépülését ítélték fontosnak. A legtöbb egybecsengő válasz a képzés szemléletformáló hatását vélte a legfontosabbnak, valamennyi megszerzett ismeretből. Összességében megállapítható, hogy hallgatóink többségében pozitív véleményekkel távoztak a szakról, esetleges negatív kritikáik pedig hasznosak, építő jellegűek, és a lehetőségekhez mérten megvalósításra alkalmasak. III.9. A célok megvalósulásának ellenőrzése? Történtek-e, történnek-e korrekciók a célok elérésének veszélyeztetettsége vagy meghiúsulása esetén? A szak elindítása óta a legjelentősebb változásokat a HEFOP 3.3.1 program keretében hajtottuk végre. A program keretében a tantervek módosítása során olyan fejlesztési eredmények valósultak meg, amelyek nem csak a BSc szakokra vonatkoznak, hanem a kétlépcsős (BSc majd MSc) bolognai képzéshez kapcsolható, azt alulról támogató felsőfokú szakképzés is bekapcsolódott a rendszerbe. A Természetvédelmi mérnök BSc szakhoz a Gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzés fogadható el. Ennek megfelelően a felsőfokú szakképzésekre vonatkozó új SZVK-k értelmében kialakított moduláris rendszerű felsőfokú szakképzések és a BSc alapszakok oktatási rendjének harmonizálást végeztük el. Az így kapott oktatási mátrix a bolognai elvekkel messzemenőkig egyeztethető módon mind horizontális, mind vertikális átjárhatóságot lehetővé tesz. Fontos, hogy a korábban egyéb BSc szakokkal kialakított képzési harmonizációt a tantervi változások nem érintették, az továbbra is változatlan formában megmaradt a végleges tantervben, és természetesen megmaradt a szak KKK-nak való teljes mértékű megfelelése is. III.10. Egyéb megjegyzések A Természetvédelmi mérnök BSc képzés országos ranglistáján a HVG reprezentatív felmérése szerint a DE AGTC képzése a második helyet foglalja el a rangsorban. IV. Felhasználói szempontok, kapcsolati formák A szak potenciális hallgatói elsősorban a biológia, a gyakorlati természetvédelem, a környezetvédelem, a környezeti nevelés, az állatvédelem, stb. iránt érdeklődő középiskolások köréből kerül ki. Kicsit más a helyzet a levelező képzés tekintetében. Itt jelentős a természetvédelmi szakterületen már jelenleg is munkát folytató, szakirányú végzettséget szerezni kívánó hallgatók aránya. Külön kiemelendő, hogy a jelentős számban kapcsolódnak be a levelező képzésbe olyan hallgatók, akik akár teljesen eltérő szakterületen (bölcsésztudományok, közgazdaságtan, informatika, művészetek, turisztika, vendéglátás, stb.) rendelkeznek már felsőfokú képesítéssel, vagy munkahellyel, de személyes érdeklődési területük, erkölcsi elkötelezettségük miatt érdeklődnek a természetvédelem és kapcsolódó szakterületei iránt, és tudásuk fejlesztése érdekében kapcsolódnak be a képzésbe. E tekintetben tehát ki kell emeli, hogy a szakember képzésen túlmutatóan nagy jelentőségű a képzés a szemléletformálásban is. A hallgatók száma a kezdeti fellendülés után némi visszaesést, illetve stagnálást mutat, ami részben a munkaerőpiaci, részben a demográfiai helyzetnek köszönhető. A munkaerőpiac mai helyzetében korlátozott mértékű annak felvevőképessége, de elmondható, hogy a BSc szakon végzettek jelentős arányban a megszerzett szakirányú képesítésüknek köszönhetően tudták megtartani munkájukat (levelezős hallgatók), részben szakterületen, vagy ahhoz kapcsolódóan tudtak elhelyezkedni, illetve az MSc képzésbe is jelentős számban léptek tovább. Ez utóbbi esetében negatív tendencia, hogy a kétlépcsős képzés nyújtotta lehetőséget kihasználva nagy számban fordul elő, hogy a képzési ágon belüli más MSc szakra lépnek be a végzett természetvédelmi mérnökök, amivel tanulmányaik befejezésével két különböző szakterületi végzettség megszerzését célozzák meg. Ez a több lábon állás igénye a hallgatók részéről érthető, ugyanakkor megnehezíti a magasan kvalifikált természetvédelmi felsővezetők egyenes ágú képzését. A szak hallgatói jelentős számban és tendenciáját tekintve a korábbi egységes egyetemi képzéshez képest korábban, már a BSc képzés első 3 évében vesznek részt külföldi részképzésen, ami a nemzetközi szakmai tapasztalatszerzés és szakmai kapcsolatépítés szempontjából örvendetes. A szaktanszék a hallgatók ilyen irányú terveit mindenképpen támogatja.

41

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

V. Függelékek Záróvizsga tételek Természetvédelmi állattan Fajok fajszintű védelme: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség. Állatföldrajzi szempontok a természetvédelmi érték meghatározásában. Ex situ és in situ védelem összehasonlítása, formái. A két védelmi forma előnyei-hátrányai, korlátai, lehetőségei. A visszatelepítési programok sikeressége. Életközösségek védelme. Természetesség, természetközeliség. Az élőhely-fragmentáció hatása a közösségekre, populációkra. A diverzitás formái: genetikai, taxon és ökológiai diverzitás. A genetikai diverzitás hatása a populációk túlélőképességére. A kis populációk problémái: a legkisebb életképes populációméret, a populációkra ható változások (genetikai, demográfiai, környezeti) A tudatformálás szerepe a fajok védelmében, a védelmi programok sikerességében. Az IUCN vörös lista kategóriái. Kategóriák globális szinten (veszélyeztetettségi kategóriák is) A természetes, illetve természetközeli élőhelyek természetvédelmi kezelésének szerepe a fajok, populációk és közösségek védelmében, a profitorientáltság hatása a természetességre A puhatestűek védelme hazánkban. A legfontosabb védett csigafajok helyzete. A pókszabásúak és a rákok védelme hazánkban. A kérészek és szitakötők természetvédelmi helyzete és szerepe a vizes élőhelyek monitorozásában. Az egyenesszárnyúak hazai helyzete. Endemikus fajok aránya az egyes rovarcsoportokban. A hazai bogárfauna természetvédelmi értékelése. Szaproxilofág rovarok védelmi helyzete. A magyarországi lepkefauna természetvédelmi helyzete. Gyűjtés és természetvédelem. A halvédelem Magyarországon. A halak és a környezet kapcsolata, védelmi szempontok és lehetőségek. A hazai halfauna természetvédelmi értékelése, őshonos, betelepített, terjeszkedő, behurcolt fajok jelentősége a természetes haltársulások fennmaradásában A kétéltűek szerepe az ökológiai és természeti indikációban. A kétéltűek védelmének elméleti és gyakorlati alapjai. A hazai fajok védelmi prioritásai. A hüllőfajok természetvédelmi problémái. A hazai fajok természetvédelmi értékelése. A madarak védelmi helyzete Európában és Magyarországon. A hazánkban fészkelő madarak védelmi helyzetének áttekintése. Madárvédelmi programok, intenzív és gyakorlati madárvédelem. A madárvédelem, mint a természetvédelmi ismeretterjesztés eszköze. A magyarországi emlősközösségek természetvédelmi áttekintése. Gyakorlati problémák, megoldási lehetőségek. A természetvédelem és a vadgazdálkodás szempontjából kiemelt emlősfajok védelme. Vadászható emlősök természetvédelmi problémái. Természetvédelmi növénytan Magyarország florisztikai beosztása, Magyarország területére eső flóratartományok természetföldrajzi jellemzése. Flóraelemek. A Bryophytonok és természetvédelmi jelentőségük A magyar flóra áttekintése eredet szerint. Az özönnövények, a védekezés, irtás gyakorlata, problémái. A Pteridophytonok (harasztok) és természetvédelmi jelentőségük Magyarország jelenlegi növényzete. A hazai zonális és a fontosabb intrazonális élőhely típusok, növénytársulások, áttekintése. A Gymnospermatophytonok (Fenyőfélék) és természetvédelmi vonatkozásaik A növényvilág védelmének jogi eszközei Magyarországon. Kiemelések a törvényből. Ranunculales boglárkafélék rendje és természetvédelmi vonatkozásaik A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai. Védett növényfajok Magyarországon (számuk, flóraelem megoszlásuk, jelentőségük egy-egy példával). Rosales és természetvédelmi jelentőségük Konzervációs biológia – alapfogalmak. Élőhely- és fajvédelem. In situ és ex situ védelem. A nagygombák és a zuzmók - természetvédelmi vonatkozások.

42

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése A magyar flóra veszélyeztetettsége (tényezők). Veszélyeztetettség és ritkaság. Az ernyősvirágzatúak családja - természetvédelmi vonatkozások Rövid vegetációtörténet a Kárpát-medencében a harmadkortól. Endemizmusok (szubendemizmusok, reliktum-endemizmusok, Kárpáti és pannon endemizmusok. Lamiaceae, ajakos virágúak természetvédelmi vonatkozások A Nyugat-Dunántúl flórajárásai, a Magyar Alpok növényzete, jellemző növényfajai, fenyérek és a csarabosok. A hüvelyesek családja, természetvédelmi vonatkozások A Dél-Dunántúl flórajárásai, növényzete, jellemző növényfajai. A magyar flóra dinamizmusa. Scrophulariaceae – tátogatófélék családja - természetvédelmi vonatkozások A Magyar-Alföld flórajárásai, növényzete, jellemző növényfajai. Brassicaceae – keresztes virágúak családja - természetvédelmi vonatkozások A Dunántúli-Középhegység – Bakonyicum flórajárásai, növényzete, jellemző növényfajai. A dolomit jelenség. Gentianaceae, Amaryllidaceae családok - természetvédelmi vonatkozások A Matricum - flórajárásai, növényzete, jellemző növényfajai. Fagales, Salicales (Bükkfa és Fűzfafélék) – természetvédelmi vonatkozások A vegetáció természetvédelmi szempontú értékelésének lehetőségei. Liliaceae – természetvédelmi vonatkozások Az erdei élőhelyek, az erdők védelme, kezelése. Az erdőrezervátum program. Iridaceae – természetvédelmi vonatkozások A gyepek szerepe védelme és minősítése. Orchidaceae – természetvédelmi vonatkozások Lápi élőhelyek. Ismertebb hazai lápjaink. Boraginaceae – természetvédelmi vonatkozások A természetvédelem (növényvilág védelmének) rövid története. Vörös Könyvek, Vörös Listák. A Cyperaceae és a Poaceae – természetvédelmi vonatkozások A természetvédelmi botanika feladata, tárgya. A fotoszintetizáló szervezetek, benne a növényvilág nagy taxonjainak áttekintése. Caryophyllaceae – természetvédelmi vonatkozások A biodiverzitás fogalma és védelme. GMO növények és a biodiverzitás. Energianövények. Asteraceae – természetvédelmi jelentőségük Magyarország földtan és természetföldrajza A Kárpát-medence és Magyarország földrajzi helyzete, határai. A Kárpát-medence természetföldrajzi felosztása, részei. Magyarország legfontosabb ásványai és kőzetei I. Magmás és üledékes kőzetek. Magyarország legfontosabb ásványai és kőzetei II. Metamorf kőzetek és az ásványok. Földtörténeti korbeosztás. Magyarország földtörténete: az előidő és az óidő földtörténeti emlékei. Magyarország földtörténete. A középidő földtörténeti emlékei. Magyarország földtörténete. Az újidő földtörténeti emlékei. A jellegzetes földtani értékek természetvédelmi jelentősége. Magyarország ásványi nyersanyagai. Energiahordozók, ércek és építőanyagok. A bányászat és a természetvédelem kapcsolata Magyarország éghajlati adottságai. Az éghajlati elemek jellegzetességei. A napsugárzás, napfénytartam. A léghőmérséklet, a szél és a csapadékviszonyok. Magyarország vízrajzi adottságai. A folyóvizek és a tavak. A felszín alatti vizek. A vízhálózat veszélyeztető tényezői, védelmük lehetőségei. Víztani értékek. Magyarország talajtani adottságai. A talaj és a természetes növényzet összefüggése. Talajpusztulás és a talajvédelem. Magyarország tájai: az Alföld. Kialakulása, felszíne, éghajlata, növényzete. Az Alföld résztájai. Alföldi nemzeti parkjaink: a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park. Földrajzi környezetük, főbb természeti és kulturális értékeik. Magyarország nagytájai: A Kisalföld. Kialakulása, természetföldrajzi jellemzői. A Kisalföld résztájai, természetföldrajzi viszonyaik. A Fertő-Hanság Nemzeti Park. Magyarország nagytájai: A Nyugat-magyarországi-peremvidék. Kialakulása, természetföldrajzi jellemzői. Résztájai, természetföldrajzi viszonyaik. Az Őrségi Nemzeti Park. Magyarország nagytájai: A Dunántúli-dombvidék és a Mecsek. Kialakulásuk, természetföldrajzi jellemzőik. Résztájaik, természetföldrajzi viszonyaik. A Duna-Dráva Nemzeti Park.

43

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése Magyarország nagytájai: A Dunántúli-középhegység. Kialakulása, természetföldrajzi jellemzői. A Dunántúli-középhegység résztájai, természetföldrajzi viszonyaik. A Balatoni Nemzeti Park. Földrajzi környezete, főbb természeti és kulturális értékei. Magyarország nagytájai: Az Északi-középhegység I. Általános jellemzés. Vulkáni hegységek: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra és a Zempléni-hegység. Kialakulásuk, természetföldrajzi jellemzésük. A Duna-Ipoly Nemzeti Park. Földrajzi környezete, főbb természeti és kulturális értékei. Magyarország nagytájai: Az Északi-középhegység II. A Bükk, az Aggteleki-karszt és az Északmagyarországi medencék. A hegység jellemzői: éghajlat, vízrajz, talajtakaró, növény és állatvilág. Hegyvidéki nemzeti parkjaink: a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park. Természetföldrajzi helyzetük, főbb természeti és kulturális értékeik. Magyarország növényzete Természetvédelmi jog A jogi szabályozás, valamint a környezet-, illetve természetvédelem kapcsolata A természet védelmére vonatkozó jogi szabályozás hazai fejlődésének történeti áttekintése (a szabályozás kezdeteitől a hatályos jogi szabályozásig).A természet védelmével kapcsolatos multilaterális nemzetközi szerződések, egyezmények. Az Európai Unió szabályozása és a természetvédelem kapcsolata A természet védelmére vonatkozó hazai jogi szabályozás rendszerének az áttekintése (általános illetve a kiemelt védelem különbözősége), a természet védelmének célja, alapelvei és fogalomrendszere a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján. A természet általános védelmén belül a tájak általános védelmére, az egyedi tájértékek védelmére, valamint a földtani értékek védelmére vonatkozó előírások áttekintése a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján A természet általános védelmén belül a természeti területek, az élőhelyek, élő szervezetek védelmére vonatkozó előírások áttekintése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján A kiemelt természetvédelmi oltalom létrejöttének formái, a védetté nyilvánításra jogosultak köre, az ex lege védelem köre és speciális szabályai, a védett természeti területek és értékek fő típusai, a védetté nyilvánítás indokai a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján. A védett természeti területté nyilvánítási eljárás részletes szabályai a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján (beleértve az ideiglenes és az átmeneti védelem speciális szabályait). A védett természeti területek kategóriáinak felsorolása (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, továbbá a nemzetközi kötelezettségvállalások alapján), a rájuk vonatkozó speciális követelmények ismertetése A védett természeti területekre vonatkozó szabályozási megoldások rendszerének áttekintése, a védett természeti területekre vonatkozó általános (tilalmak, korlátozások, engedélyhez kötöttség) és speciális (erdő-, vadgazdálkodási, tájvédelmi) előírások a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján A barlangokra vonatkozó előírások a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján A védetté (fokozottan védetté) nyilvánított növényfajokra, illetve növénytársulásokra vonatkozó előírások a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján A védetté (fokozottan védetté) nyilvánított állatfajokra vonatkozó előírások a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján. A természet védelmével kapcsolatos tervezési rendszer áttekintése, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, egyéb tervek fajtái. A természetvédelmi tevékenység és a gazdálkodás kapcsolata a jogi szabályozás tükrében (tilalmak, korlátozások elrendelhetősége, természetvédelmi célú támogatás, kártalanítás szabályai, a védett állat kártételére vonatkozó speciális szabályok). Az állami szervek (Országgyűlés, Kormány, a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter és irányítása alá tartozó államigazgatási szervezetek) és az önkormányzatok természet védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörei.

44

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése A Természetvédelmi Őrszolgálatok, az állami természetvédelmi őrök, valamint a települési önkormányzati természetvédelmi őr jogállása, intézkedési jogai és kötelezettségei, az őrökre vonatkozó főbb szabályok áttekintése. A természet védelmét szolgáló felelősségi rendszer áttekintése. A természet védelmét szolgáló büntetőjogi tényállások, valamint a polgári jogi jogintézmények ismertetése. A természet védelmét szolgáló közigazgatási felelősség fajtái (szabálysértés, természetvédelmi bírság, végrehajtási bírság), alkalmazási feltételeik.

45

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése Intézményi infrastruktúra A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma előadótermei nagy fejlődésen és modernizáción mentek keresztül. A Táj- és Vidékfejlesztési Központ, valamint a Fényház megépülésével modern és minden oktatástechnikai igényt kielégítő tantermek nyíltak meg a Centrum oktatói és hallgatói előtt. Az ún. Színházterem nagy befogadó képességű, jól felszerelt előadóteremmé vált. Jelentős fejlődésen ment keresztül a főépületben lévő számos előadóterem. Megújult az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Aulája, amely konferenciák szervezésére, ünnepségek, kiállítások rendezésére nagyszerű lehetőséget kínál. 2000 után készültek el a Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék épületében a környezetgazdálkodás oktatásához nélkülözhetetlen hulladékgazdálkodási, talajszennyezésitalajremediációs ill. vízminőségi laboratóriumok, melyek felszereltsége korszerű. Ugyancsak korszerűnek tekinthető a számítástechnikai infrastruktúra, mely térinformatikai munkaállomásokból, központi szerverekből, GPS központi állomásból, illetve terepi eszközökből áll. Rendelkezésre áll továbbá egy szabadtéri kísérleti komposztáló. Rendelkezésre áll a Karon egy korszerű, a hazai és nemzetközi rendszerben akkreditált központi laboratórium, melynek műszerellátottsága kiemelkedő. Itt található az országban egyedülálló ICP-MS (THERMOELEMENTAL X-7) készülék, ioncsapdás GC-MS tömegspektrométer (VARIAN 4000), valamint kitűnően felszerelt lisztminőség-vizsgáló egység. Ez az egység a graduális és a posztgraduális képzésen túl a doktori iskolákban dolgozó hallgatóknak is egyedülálló lehetőséget biztosít. Az előzőekben felsoroltakon kívül jól felszerelt talajtani, kémiai, mikrobiológiai, állatélettani, növénytani, növénytermesztési, halbiológiai, stb. laboratóriumok állnak a hallgatók rendelkezésére. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma területén 2006-ra felépült az Élelmiszertudományi épület is. A Karon oktatott valamennyi szak jelentős gyakorlati infrastrukturális hátteret igényel, melyet az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumához tartozó három kutató intézet, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutatóintézet, valamint a Nyíregyházi Kutatóintézet biztosít. A Kar és a tangazdasági szervezeti egységek speciális integrálása is megvalósult. Mindez a szaktanszékek és a tangazdasági szakmai osztályok együttműködésében valósult meg. A természetvédelmi elméleti ismeretek gyakorlatban történő elmélyítését célzandó a hallgatók ilyen irányú tanulmányait, a képzés gyakorlat centrikusságának növelését célozva Karunk több külső szakmai szervezettel kötött kétoldalú oktatási-kutatási megállapodást, amelyek során a létrehozott kihelyezett Tanszékek lehetőséget biztosítanak a szakmai gyakorlatok teljesítésére. Kihelyezett, kifejezetten a Természetvédelmi képzést segítő Tanszékeink működnek az Aggteleki Nemzeti Parknál, a Hortobágyi Nemzetei Parknál, a Nyírerdő ZRT-nél és a Nagyerdei Kultúrpark és Állatkert Kht-nál. Az elmúlt években az előadótermek oktatástechnikai felszereltsége nagyon sokat változott, javult. Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás biztosítja, a fontosabb területeken korszerű feltételek adottak a működéshez. Az infrastrukturális feltételek lehetővé teszik, hogy a hallgatókat is bevonjuk a kutatásokba.

Oktatási termek 61 fősnél nagyobb termek 26-60 fős termek 10-25 fős termek Természetvédelmi szakelőadó Laboratóriumok, gyakorlók

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (db) 5 10 Számos 3 12

46

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése A 2005. szeptemberében átadásra került Élettudományi Központ nagy számban nyújt kutatási és oktatási lehetőségeket új, rendkívül jól felszerelt labor és egyéb helyiségeivel. Az épület az igények szerint szintén számos tanteremmel, és modern laborral áll a kari oktatás rendelkezésére. Ezen kívül 2006 végére befejeződött a talajtani és kémia laborok teljes felújítása, amely során 3, nemzetközi színvonalú laborral gazdagodott a Kar. Hálózat A campus hálózata számokban: 18 épület – 26 kábelezési csomópont – 2 kollégium – 16 számítógépes labor – 33 gigaswitch – 25 egyéb menedzselhető switch – ~1100 aktív kliens gép. A korábbi évek önerőből történt fejlesztéseit követően 2006 elején a HEFOP 4.1.2 pályázatból sikerült teljesen modernizálni a Böszörményi úti campus gerinchálózatát. Olyan – akkoriban frissen megjelent, csúcstechnológiás – eszközöket választottunk, amelyek teljesítménye és szolgáltatáskészlete hosszú időre kiszolgálja az igényeinket. A hálózatunk technikai színvonala a mai napig tökéletesnek mondható. Gerinchálózat A campusok sok, többségében kis épületből áll. Minden épület és kábelezési csomópont (a távolság függvényében multi- vagy monomódusú) optikai kábelen kapcsolódik a főépületben található központi router helyiséghez, szintén ide csatlakozik az egyetemközi optikai gerinchálózat is. Ezek a gerinckapcsolatok a kor elvárásainak megfelelően többségében gigabitesek, de campus külső kapcsolata és négy belső kapcsolat már 10 Gbit/s sebességű (az optikai gerinchálózat a legtöbb helyen alkalmas a 10 Gb-es átvitelre is, erre azonban a többi épület végpontszáma miatt még nincs szükség). A hálózatot a D-Link enterprise kategóriájú layer3-as stackelhető gigaswitch-ei hajtják meg. Bár egyelőre abszolút nem látjuk ennek szükségességét, az eszközparkunkon implementálható lesz az IPv6. Lokális hálózat Figyelmet fordítottunk a kábelezés aktuális technológiájára és a kivitelezés minőségére, ezért a Cat.5 – Cat.5E – Cat.6 kábelezésű szegmenseink mindenhol alkalmasak a gigabites átvitelre és a hálózat legnagyobb részén a desktop gigabites meghajtás már biztosított is. A telefon is mindenhol a strukturált hálózaton működik. A főépületben és a campus néhány másik pontján WiFi csatlakozás is lehetséges, amely a hallgatóknak is a rendelkezésére áll. Ez a központi hálózati azonosítóval vehető igénybe és a bázisállomások az Eduroam Föderáció részei. (Az Eduroam célja, hogy a tagintézmények oktatói és hallgatói más intézményben is az anyaintézményünknél használt azonosítóval és jelszóval, automatikusan tudjanak csatlakozni a hálózatra). A kollégium és a diákapartman minden szobájában lehetőség van saját számítógép csatlakoztatására a hálózathoz, amely a hallgatók részére térítésmentes. Számítógépes laborok Jelenleg a számítógépes laborjaink műszaki színvonala kifejezetten jónak mondható, termenként egységes típusú, jó minőségű, megbízható géppark áll rendelkezésre. Az alapvető informatikai ismeretek oktatásához 7 db 25 fős gyakorlóterem áll rendelkezésre, ezeket az oktatás többségét végző Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék üzemelteti. Számos tanszék így a vadgazda mérnök szak irányítását végző Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási tanszék is rendelkezik saját számítógépes laborral, amelyek a szakterületnek megfelelően akár különleges felszereltséggel és szoftverekkel (pl. térinformatika) is rendelkezhetnek.

47

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése A TVK épületben egy modern stílusú 30 gépes labor került kialakításra, amelyben elsősorban az üzleti szoftverek oktatása folyik szaktantárgyak keretében, illetve választható tárgyként és tanfolyamokon. Az egyéni kutatómunkára, a tanulmányi rendszer használatához, illetve szabad felhasználásra napközben egy 40 gépes terem áll a hallgatók rendelkezésére. A TIOP pályázat keretében épülő új épületben is több új számítógépes terem kerül majd elhelyezésre. Hallgatói levelezés A hallgatók részére elektronikus levelezést a Microsoft Live@EDU programján keresztül biztosítunk. Ez tartalmaz egy modern webes levelezőrendszert (beleértve a desktop és mobil hozzáférést) nagy tárterülettel, közös címjegyzékkel és naptárral, az Office webes verzióját és számos tartalomfejlesztő/megosztó és egyéb szolgáltatást. A postafiókot a hallgatók a végzés után is megtarthatják megkönnyítve kapcsolatban maradásukat az intézménnyel. Szoftverpark Az egyetemnek a felsőoktatási Campus Agreement keretében lehetősége van a Windows operációs rendszer (upgrade) és a teljes Office programcsomag használatára, amely oktatási-kutatási célra a hallgatók és oktatók saját gépén is engedélyezett. Az egyetem saját maga finanszírozza a víruskereső, illetve a SAS és SPSS statisztikai programok licenszét. Az oktatásban használt különlegesebb szoftvereket az oktató egység szerzi be. Informatika az oktatásban Az utóbbi években örvendetesen nőtt az informatikai eszközök felhasználása egyéb tartárgyak oktatásában. Az oktatók nagy része tartja rendszeresen prezentáció segítségével az előadást, és egyre gyakoribb a tananyagok és óravázlatok elektronikus közzététele, sőt az Internetes információkeresésre alapozott feladat is. Az elmúlt években mindkét karon több sikeres pályázat/projekt volt kifejezetten elektronikus tananyag-fejlesztésre. Stratégiai terv a jegyzetkiadás kizárólag elektronikus alapokra helyezése. A Debreceni Egyetemen a Neptun.Net informatikai rendszert alkalmazzák a hallgatói nyilvántartással és az oktatásszervezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására. A rendszert egyaránt használják a tanulmányi osztályok és tanszékek ügyintézői, az oktatók és a hallgatók. A Neptun az intézmény hallgatói számára a következő lehetőségeket biztosítja: Tájékozódhatnak a rendszerben kezelt adataikról Megismerhetik a tanulmányukra, képzésükre és tárgyakra vonatkozó információkat Tárgyfelvételi időszakban jelentkezhetnek a meghirdetett tárgyakra Vizsgára jelentkezhetnek a vizsgajelentkezési időszakban Ellenőrizhetik a beírt jegyeiket A rendszeren belül üzeneteket kaphatnak az oktatóktól vagy ügyintézőktől Figyelemmel kísérhetik az elutalt ösztöndíjukat Intézhetik fizetési kötelezettségüket Oktatástechnika Minden előadóteremben és sok szemináriumban van felszerelt projektor, bár ezen eszközök ára és hordozhatósága már amúgy is lehetővé teszi a széles körű elterjedtséget. Minden előadóban és a szemináriumok többségében van Internet-kapcsolat.

48

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése Intézményi tehetséggondozó rendszer A Kar valamennyi szaktanszékén lehetőség van demonstrátori munka végzésére, melynek keretében kiegészítő ösztöndíj juttatás mellett a demonstrátor hallgatók részt vesznek a szaktanszék oktatási, kutatási munkájában. A demonstrátori munka szaktanszékenként és évenként 1-1 hallgató számára nyitott lehetőség. Ugyanakkor számukra és további tehetséges hallgatók számára több speciális szakmai kollégium áll rendelkezésre. Az elmúlt években természetvédelmi mérnök szakos hallgatók felvételt nyertek mind a Tormay Béla, mind pedig a Kerpely Kálmán Szakkollégiumba. A DETEP a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja, mely az évek során számos hallgató számára biztosította kiegészítő ösztöndíj folyósításával a szakmai fejlődés lehetőségét. A DETEP kiválogatási rendszere alapján csak a legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkező és a pszichológiai/általános intelligencia tesztet eredményesen kitöltő hallgatók számára nyílt lehetőség a programba történő részvételhez. Az ösztöndíjrendszer a 2009/10-es tanévtől kezdve a hallgatói teljesítménykrediteken alapul. Ez alapján kapnak a DETEP-es hallgatók havi (minimum 10 000 Ft) ösztöndíjat. A végzős hallgatók a 10 hónapra megítélt ösztöndíjukat a tanév második félévében egy összegben kapják meg. A teljesítménykredit a hallgató által az adott naptári évben elért saját eredmények elismerésére szolgál, és csak akkor adható, ha az eredmény dokumentált: – elsőszerzős referált folyóirat közlemény („in extenso”) 5 kredit/db – OTDK díjazott előadás, I–III. helyezés 5 kredit/db – országos tervpályázat, I–III. díj (vagy a terv megvétele) 5 kredit/db – igazolt hazai vagy nemzetközi művészeti, szakmai versenyhelyezés 5 kredit/db – nem elsőszerzős referált folyóirat közlemény 3 kredit/db – elsősszerzős, nem helyi és nem TDK előadás, poszter 3 kredit/db – OTDK előadás (és/vagy pályamunka), nem díjazott 3 kredit/db – országos tervpályázat, nem díjazott 3 kredit/db – nem elsőszerzős, nem TDK előadás, poszter 2 kredit/db – előadás helyi, hallgatói konferencián 2 kredit/db – tervek kiállítása nyilvános kiállításon 2 kredit/db – igazolt hangverseny fellépés 2 kredit/db 2009-től kezdődően a kari DETEP szervezetek számára a Tehetségtanács döntése értelmében dologi keret is rendelkezésre áll. Ez az összeg a hallgatók konferencia részvételét, publikációikat, anyaggyűjtésüket segítheti az általános költségek fedezésén túl. Az évente megrendezendő kari, illetve országos TDK versenyeken hallgatóink rendre jelentős létszámmal vesznek részt és rendszeresen érnek el kiemelkedő szakmai helyezéseket és kapnak szakmai elismeréseket. A TDK tevékenységben a tehetséggondozói programokban is részt vevő hallgatók mellett jelentős számú egyéb természetvédelmi mérnök hallgató is részt vesz, aminek köszönhetően a házi konferenciákon rendre önálló, vagy a vadgazdálkodási tématerülettel összevont méretetnek meg a hallgatói dolgozatok.

49

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

Intézményi minőségbiztosítási rendszer kiértékelése Az evasys rendszerben történt kari szintű kiértékelés eredménye: Oktatók A kérdőív első kérdés csoportjából kiderül, hogy a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karról összesen 30 oktató és kutató nyilvánított véleményt. A második kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a véleményt adók fontosnak tartják-e az alábbiakat és hogyan értékelik azok átadását. Fontosnak tartják (4,4-4,8) az oktatók az elméleti alapokat, a szakmai gyakorlati jártasságot, a számítógépes ismereteket, az új készségek elsajátítását, az idegennyelv-tudást, a szervezőkészséget, a munkavégzéshez szükséges készséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget. A fentiek átadását általában jónak (3,5-3,9) ítélik, de a szakmai gyakorlati jártasságot, a szervezőkészséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget közepesre minősítették (3,1-3,3). A harmadik kérdés csoport a vezetők magatartását és tevékenységét értékelték név nélkül. A modul vizsgálta a vezetői beosztásban lévők milyen módon támogatják és segítik elő a kar célkitűzéseinek elérését. A véleményalkotók a feltett kérdések alapján jó minősítést (3,5-4,0) adtak a kari és intézetvezetőkre vonatkozóan. Gyengébb minősítést kapott (3,4) az alábbi két kérdés: „A szervezet vezetői a fejlődés nyomon követéséhez több szempontból értékelik az elért eredményeket? és a „ A szervezet vezetői kidolgozzák és továbbfejlesztik a szervezet menedzsment rendszerét? A negyedik kérdés csoport arra kereste a választ, hogy a kar/szak hogyan fogalmazza meg saját stratégiáját és hogyan alkalmazza azt, a kar különböző szintjein. A munkatársak a feltett kérdésekre adott válaszok alapján a vezetők tevékenységét közepesre (2,9-3,3) értékelték, elismerve azt, hogy a vezetés meghatározza a szervezetekkel, személyekkel szembeni teljesítmény elvárásokat (3,9), munkatársai feladatait, hatáskörét és felelősségi körét (3,6). Ugyanakkor érezhető, hogy a szervezetben a jutalmazást, a juttatásokat - a nagyon nehéz gazdasági helyzetben – nem, vagy nagyon nehezen tudja összehangolni a stratégiával (2.2). Az ötödik kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a Kar mennyire tartja kézben a szervezet erőforrásait a hatékony és hatásos működés érdekében. Milyen intézkedések biztosítják, hogy a szervezet felhasználja és fejleszti a kulcsfontosságú kapcsolatait, hogy teljes körűen hasznosuljon a szervezetben rendelkezésre álló tudásanyag. A felmérésben részt vevők jónak (3,8-4,0) minősítették: az információs rendszer kiépítettségét, a technikai eszközök, berendezések felújítását, dinamikus szinten tartását, a technikai felszerelések elősegítik a Kar stratégiai és működési célkitűzéseit, biztosított a nem kari szervezetekkel való együttműködés és az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés. A pénzügyi és költségvetési viszonyokkal kapcsolatos kérdésekre adott értékelés elégséges (2,2-2,5) minősítésű. A vélemények hűen tükrözik a Kar nehéz gazdasági helyzetét, mozgás terét, amely részben az állami támogatás csökkenésének, a költségtérítéses képzés beszűkölésének, a magas központi költségeknek és az emelkedő fenntartási költségeknek köszönhető. A válaszadók közepes (2,8-3,4) minősítést adtak: • a képzés, kutatás tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatára, • a Kar úgy rendeli-e a folyamatokhoz az erőforrásokat, hogy azok kielégítően segítsék a Kar stratégiai céljainak elérését, • milyennek ítéli a gyakorlati képzés színvonalát, • a kar teljesítményének más kar teljesítményével történő összehasonlítására, valamint, • a Kar marketing stratégiát dolgoz e ki a felhasználói célcsoportok fele.

50

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése

A felmérésben résztvevők az oktatással, kutatással kapcsolatos kérdések többségére adott válaszuk alapján megállapítható, hogy a kari tevékenység ezen területét jónak tartották (3,5-3,9). Ezek a következők voltak: milyennek ítéli meg az elméleti képzés színvonalát, milyennek ítéli a TDK aktivitást, a tudományos közéleti tevékenységet, hogyan minősíti a publikációs aktivitást, figyelemmel kísérik-e, felülvizsgálják-e a hallgatói és munkaerőpiac visszajelzéseit, biztosított-e a támogató tevékenység ellenőrzöttsége. A hatodik kérdés csoport azokat a kérdéseket tartalmazta, amely arra vonatkozott, hogy a kar milyen eredményeket ért el a munkatársak elégedettsége és motivációja tekintetében. A felmérésben résztvevők összességében valamennyi válaszukkal (3,5-4,4) jónak ítélték a kar teljesítményét, a kari feladatok összehangolását, a munkatársak bevonását a kar működésének és küldetésének megvalósításába. Ezen belül kiemelendő, hogy munkatársaink a munkahelyi légkört, a kar kultúráját 4,3-ra, a munkatársakkal való tisztességes bánásmód jellemzi-e a Kart 4,4 –re értékelték. Hallgatók: A MÉK 226 hallgatója- az alapszakok hallgatói közel azonos arányban - töltötte ki a Kar oktatási, szolgáltatási tevékenységét felmérő on-line kérdőívet. A létszám a Kar hallgatóinak 20%-át jelenti. Ez az arány a kérdőíves felmérések általános válaszadói aránya alapján jónak mondható. A válaszokat 1től (gyenge, egyáltalán nem) 5-ig (kiváló, mindenképpen igen) terjedő skálán adták meg. A válaszadók 83%-a nappali képzésben vesz részt, s 80%-uk továbbtanulását tervezi mesterszakon. A képzéssel való általános megelégedettséget tükrözheti, hogy a hallgatók visszajönnének a karra másoddiplomát szerezni (4). Ez összhangban van azzal, hogy a kar színvonalát jónak (4) ítélték meg. A kari légkört is jónak minősítették. Az intézmény betartja a kiírt határidőket (4,2). Az oktatás tárgyi feltételeit, számítógéppel való ellátottságot, a könyvtárak színvonalát, a tantermek felszereltségét szintén jónak tartották (3,6-4,0). A szakmai önképzés, egyéni érdeklődés kielégítésének, szakmai konferenciákon való részvétel lehetőségét, a problémamegoldásban kapott segítséget a hallgatók közepesnek, jónak minősítették (3,4-3,6). A gyakorlatok és előadások összhangját közepesnél jobbnak tartották (3,7). A tanulmányi és szociális ösztöndíj rendszerét közepesnek, (3,1; 2,8), a kulturális, szórakozási és sportolási lehetőséget pedig jónak ítélték meg (3,7). A végzés utáni elhelyezkedés segítését közepesre értékelték. A hallgatók inkább az átlagos, vagy a gyengébb anyagi körülmények közül érkeztek, akiknek önfenntartásukhoz tanulmányaik mellett munkát kell vállalniuk. A diákok 56%-a magát főfoglalkozású dolgozónak tekinti, aki tanul is. A hallgatók nyelvtudásukat az 1-től 5-ös skálán 2,6-ra értékelték. 28%-uk külföldön tanult legalább egy féléven keresztül. A válaszadók között 3 volt fogyatékkal élő, akik a kari koordinátor munkájával, az érdekképviselettel teljes mértékben elégedettek. Végzett hallgatók: A Kar 2002 és 2009 között végzett 40 hallgatója válaszolt megkeresésünkre. Ez a létszám az időszakban végzett közel 1400 hallgatói létszám alapján nem reprezentatív. Ennek ellenére részletesen értékeljük a válaszokat, mivel az több területen egybehangzik jelenlegi hallgatóink véleményével. A válaszadók fele PhD képzésben vett részt, oklevelét a hagyományos képzésben szerezte. A válaszadók 60%-a kívánja tanulmányait folytatni szakirányú továbbképzésben, a végzés óta állandó munkahellyel rendelkezik, elsősorban a mezőgazdaságban vagy az oktatásban. A volt oktatóikkal a kapcsolattartás kevéssé, viszont a volt évfolyamtársakkal igen jellemző. Az öregdiák szervezet még kiépülőben, így azzal a kapcsolattartás nem jellemző. A 40 válaszadó az egyetemen megszerzett tudását jónak, hasznosnak ítélte meg (3,6). Az intézményünk elméleti ismeretközvetítését jónak (4,2), gyakorlati ismeretközvetítését viszont közepesnek (2,9) ítélték meg. Tapasztalatuk szerint intézményünk a szakmai szemlélet fejlesztésében jó munkát végzett (3,9), a szakmai problémákra való felkészítésben, probléma megoldásban, emberekkel való bánásmódra való felkészítésben viszont közepes (3,3) színvonalú munkát végzett. Szintén jónak értékelték a tanárok felkészültségét, az oktatás színvonalát (4,2). A tanult ismeretek alkalmazhatóságát jónak (3,5) minősítették. Az intézmény kevés segítséget nyújtott a végzés utáni elhelyezkedésben (2,5). Végzett hallgatóink igen fontosnak tartják a

51

Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelése számítógépes ismereteket (4,4) a Kar viszont közepesre értékelt ezen ismeretek átadásában (3,1). Fontos a szervezőkészség (4,3), intézményünknek van még teendője (3,3) ezek készségek fejlesztése terén. Fontos a precíz munkavégzés (4,7), ezen készségek fejlesztése is még kívánni valót hagy maga után (3,6). Kiemelten fontos a nagy munkabírás, az önálló munkavégzés (4,6; 4,8). Ezen készségek fejlesztésében is van még Karunknak tennivalója (3,6; 3,8). A csapatmunkához szükséges készségek is fontosak (4,4), ami szintén fejlesztendő (3,4). A vállakozószellem kialakítása szintén hiányosnak mondható (3). Felhasználók: Munkaerőpiaci megkeresésünkre 29, többségében mezőgazdasági vállalkozás válaszolt. A cégek 72%a diplomás munkaerőt informális úton, személyes ismeretség alapján keresi. Az alkalmazás során a felékészültség és a problémamegoldó készséget tartják a legfontosabbnak. A kiválasztás során mérvadó a személyes benyomás (4,5), a szakmai gyakorlat (3,9). A diploma érdemjegye kevéssé számít (2,9), annál inkább a diplomát adó intézmény presztizse (3,5). A munkaadók rendkívül fontosnak ítélik meg a szakmai elméleti alapokat (4,4), az átadásával viszont kevésbé elégedettek (3,3). A gyakorlati jártasságot is elengedhetetlennek tartják (4,3), az átadásával viszont nem mondhatók elégedettnek (2,9). Fontos a szervezőkészség (4,5), s jónak ítélik a hallgatók felkészültségét (3,7). Kiemelten fontos az önálló munkavégzés (4,7), a munkaadók ebbéli elégedettsége a pályakezdőkkel szemben jó (3,5). A csapatmunkához, kapcsolatteremtéshez szükséges készségek megítélése ezzel megegyezik. Karunk szerepét a régióban a munkaadók meghatározónak tartják (3.9), hasonlóan a munkaerő szakmai továbbképzésében (3,7), a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában (3,8). Karunk folyamatos párbeszédet folytat a térség intézményeivel, vállalataival (3,9). A továbbképzés iránti igény a posztgraduális képzésben, belső szervezeti tréningben nyilvánul meg.

52