A vadgazda mérnöki BSc alapszak önértékelése

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR

A vadgazda mérnöki BSc alapszak önértékelése

DEBRECEN 2011. 02. 14. https://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/sajat_oldalak/vadgazda_mernoki_bsc_alapszak/index.html

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés

TARTALOMJEGYZÉK ADATLAP ................................................................................................................................................4 A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK ÉS AZ AKKREDITÁCIÓS FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS..........................................................................................5 A képzés tartalma....................................................................................................................................5 A képzés programja a nappali szak tanterve.........................................................................................5 A képzés programja a levelező szak tanterve ..................................................................................8 A képzési és kimeneti követelményekben felsorolt kompetenciák elsajátíttatásának bemutatása ........................................................................................................12 A képzés személyi feltételei ..................................................................................................................13 Nappali szak.................................................................................................................................13 Szakfelelős és szakirányfelelősök .....................................................................................13 Az oktatói kör: Tantárgylista-Tantárgyak felelősei, oktatói ...............................................13 Összesítés az oktatói körről ..............................................................................................13 A szak oktatói-beosztás életkor alapján ............................................................................16 Levelező képzés ...........................................................................................................................17 Szakfelelős és szakirányfelelősök .....................................................................................17 Az oktatói kör: Tantárgylista-Tantárgyak felelősei, oktatói ...............................................17 Összesítés az oktatói körről ..............................................................................................19 A szak oktatói-beosztás életkor alapján ............................................................................19 A szakon folyó képzés tudományos háttere ..........................................................................................20 A szakon folyó képzés infrastrukturális feltételei..................................................................................21 Tantermek, előadótermek .................................................................................................21 Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság .................................................................22 Oktatástechnika................................................................................................................22 Tankönyv, jegyzetellátás, szolgáltatások...........................................................................22 Kollégiumi szolgáltatás ....................................................................................................24 Sportolási lehetőségek biztosítása.....................................................................................24 A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei............................................24 Az információ és a tudás menedzselése ............................................................................24 A képzési létszám és kapacitás.............................................................................................................25 A KÉPZÉSI FOLYAMAT ÉS EREDMÉNYEI ....................................................................................26 A tananyag-fejlesztési tevékenység rendszeressége, motivációi ............................................................26 A szak hallgatóinak felkészítése a mesterképzésre/PhD képzésbe való továbblépésre ...........................26 A kiemelkedő képességű hallgató segítésének bemutatása....................................................................26 Demonstrátori rendszer.................................................................................................................27 Tudományos Diákköri Tevékenység .............................................................................................27 Tormay Béla Szakkollégium.........................................................................................................27 Tudományos Diákköri Tevékenység .............................................................................................28 A gyakorlati képzésben az alkalmazási területekre történő felkészítés bemutatása ................................28

2

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés A gyakorlati félév (ha van) szervezettsége, ügymenete, az ellenőrzés, számonkérés módja ...................28 Tájékozódás a társterületek felé, áthallgatások lehetősége ....................................................................29 Az ellenőrzés módszerei, eljárásai és szabályai ....................................................................................30 A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete és értékelési rendszere ...................................................31 A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata ............................................................................................31 A hallgatók részére nyújtott szolgáltatások...........................................................................................32 Gazdasági szaknyelvi kommunikáció képzési blokk .....................................................................32 Hallgató juttatások........................................................................................................................32 Van e szervezett módszerük a végzősök elhelyezkedésének figyelésére................................................34 (C)SWOT ANALÍZIS .........................................................................................................................34 Külső feltételek (constrains) .........................................................................................................34 Erősségek (strengths)....................................................................................................................34 Gyengeségek (weaknesses)...........................................................................................................35 Fejlesztési, előrelépési lehetőségek (opportunities) .......................................................................36 Veszélyeztető tényezők (threats)...................................................................................................36 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS ...........................................................................36 A szak helye a kar/intézet szervezetében. A szak menedzselés, feladatok és hatáskörök.........................36 A szakon folyó belső minőségbiztosítási tevékenység ismertetése .........................................................36 Hogyan biztosítja és fejleszti a szak saját minőségét..............................................................................37 Tesz e fel a szak saját működésére vonatkozó kérdéseket a következők körében? ..................................37 Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat?.........................................................................37 A felhasználói szempont érvényesülése a képzésben .............................................................................37 A szak indítása óta eltelt idő alatti belső minőségbiztosítási tevékenység tapasztalatai ...........................38 A célok megvalósulásának ellenőrzése? ................................................................................................38 FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK, KAPCSOLATI FORMÁK.........................................................39 FÜGGELÉK ..........................................................................................................................................40

3


ADATLAP

1. A szakon képzést folytató felsőoktatási intézmény neve Debreceni Egyetem AGTC MÉK A felsőoktatási intézményben a képzésért közvetlenül felelős szervezeti egység Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék 2. A folyó képzések helye(i) (székhely, telephely, külföld) és címe(i) 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. 3. A szak megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) Vadgazda Mérnöki alapképzési szak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) Vadgazda Mérnök 5. Az indított szakirány(ok) megnevezése A szak KKK-jában (már) nevesített szakirány(ok) Nincs szakirány a szakon A szak KKK-jában (még) nem nevesített szakirány(ok) Nincs szakirány a szakon 6. Az indított képzési formák (a megfelelők aláhúzandók!) teljes idejű (nappali), részidejű (levelező, esti), távoktatásos (t), székhelyen kívüli (szhk) idegen nyelven is: angol, német, francia, orosz, … csak idegen nyelven: angol, német, francia, orosz, … 7. Az átlagos felvett hallgatói létszám képzési formánként (n, l, e, t, szhk): nappali

30 fő , levelező 18 fő

8. A képzési idő 7 félév, az oklevél megszerzéséhez 180+30 kredit szükséges (a vonatkozó KKK szerint) a felkínált tanórák (kontaktórák) száma: nappali tagozaton kötelező óra 1830, levelező tagozaton 468 kötelező óra az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a szakmai gyakorlat - ha van - időtartama és jellege: nappali és levelező tagozaton 170 óra szakmai gyakorlat, valamint 14 hét 7. féléves önálló szakmai gyakorlat 9. A szak indításának időpontja: 2006. szeptember 1. 10. A szakfelelős oktató megnevezése (beosztása, tudományos fokozata) és aláírása Dr. Jávor András, egyetemi tanár, CSc

4


I. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK ÉS

Formázott: Betűtípus: 12 pt

AZ AKKREDITÁCIÓS FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS

Formázott: Betűtípus: Félkövér, Dőlt

a) A KÉPZÉS TARTALMA

A képzés programja, a nappali szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos összegzése) tantárgyak a vonatkozó KKK 8. pontjában megadott ismeretkörök alapján felelősök

félévek

1.

2.

3.

4.

5.

6.

tanóraszám (heti, ill. féléves),

tanóratípus (ea / sz / gy / konz)

7.

8.

tantárgy kreditszáma

számonkérés (koll / gyj /egyéb

alapozó ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Magyarország földtana és természetföldrajza Dr. Juhász Lajos 2. Állattan, állatélettan Dr. Juhász Lajos 3. Növénytan, növényélettan Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa 4. Matematika és informatika I. Dr. Vincze Szilvia 5. Matematika és informatika II. Nagyné Dr. Polyák Ilona 6. Ökológia Dr. Juhász Lajos 7. Termőhelyismeret Dr. Kátai János 8. Etológia Dr. Bihari Zoltán 9. Erdő- és Vadgazdálkodás I. Dr. Rédei Károly 10. Mezőgazdasági kémia II. (agrokémia) Erdeiné Dr. Kremper Rita 11. Természetvédelem Dr. Juhász Lajos 12. Műszaki és élelmiszeripari ismeretek Dr. Ancza Erzsébet 13. Környezetgazdálkodás II. Dr. Blaskó Lajos 14. Gazdaságtudományi ismeretek I. Dr. Odor Kinga

2/30 ea 1/15 gy

3

koll

2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 1/15 gy

4

koll.

5

koll

5

koll,

5

gyj.

4

koll

4

koll

4

koll

2/30 ea 1/15 gy

5

koll

2/30 ea 1/15 gy

3

koll

2/30 ea 1/15 gy

3

koll

2/30 ea 1/15 gy

3

koll

2/30 ea 1/15 gy

5

koll

3

koll

2/30 ea 1/15 gy 2/30 gy

2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea

5/75 ea

5

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 15.Gazdaságtudomán yi ismeretek III. Dr. Pető Károly 2/30 ea 16. Vadászati jog Dr. Szendrei László 17. Növénytermesztéstan VII. Dr. Kutasy Erika 18. Állattenyésztéstan Dr. Jávor András 19. Környezetgazdaságtan Dr. Kuti István 2/30 gy 20. Testnevelés Nagy Gábor 2/30 gy 21. Testnevelés Nagy Gábor összesen 14/210 ea 8/120 gy

10/150 7/105 ea ea 9/135 gy

3

koll

6

koll

2/30 ea 1/15 gy

4

koll

2/30 ea 1/15 gy

2

koll

2

koll

0

aláírás

0

aláírás

73

17 koll 1 gyj

4/60 ea

2/30 ea

4/60 ea 2/30 gy

4/60 ea

2/30 ea

szakmai törzsanyag (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Takarmányozástan Dr. Bársony Péter 2. Élőhelyfejlesztés Dr. Bihari Zoltán 3. Vadászati ökológia Dr. Antal Zsuzsanna 4. Vadászati állattan I. Dr. Juhász Lajos 5. Vadászati állattan II. Dr. Kozák Lajos 6. Fegyver- és lőszerismeret Dr. Szendrei László 7. Apróvadgazdálkodás I-II. Dr. Szendrei László 8. Erdei élőhelyek kezelése Dr. Kozák Lajos 9. Nagyvadgazdálkodás I-II. Dr. Szendrei László 10. Kynológia Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia 11. Vadföld- és legelőgazdálkodás Dr. Nagy Géza 12. Biztonságtechnika és munkavédelem Dr. Kovács Elza 13. Vadegészségtan I. Dr. Pécsi Anna

4

koll

4

koll

3

koll

3

koll

2/30 ea 1/15 gy

4

koll

2/30 ea 1/15 gy

4

gyj

3+4

koll koll

4

koll

4+3

koll koll

2/30 ea

3

koll

2/30 ea 1/15 gy

4

koll

2/30 ea

2

koll

2/30 ea 1/15 gy

4

koll

2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 2/30 ea 1/15 gy

2/30 ea 2/30 ea 1/15 gy 1/15 gy

2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 2/30 ea 1/15 gy 1/15 gy

6

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés összesen

2/30 ea 1/15 gy

10/150 ea 4/60 gy

10/150 ea 4/60 gy

8/120 ea 3/45 gy

53

14 koll 1 gyj

6

koll

2/30 ea

3

koll

2/30 ea

4

koll

2/30 ea

3

koll

1/15 ea 1/15 gy

3

koll

1/15 ea

2

koll

1/15 ea 2/30 gy

3

gyj

1/15 ea 1/15 gy 2/30 ea

2

koll

4

koll

differenciált szakmai ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Földtudománygeoinformatika Dr. Nagy Attila 2. Vadászatszervezés és vadászati turizmus Dr. Bihari Zoltán 3. Vadgazdálkodás tervezése Dr. Gyüre Péter 4. Állatföldrajz Dr. Kozák Lajos 5. Vadon élő állatok kereskedelme Dr. Gyüre Péter 6. Vadászetika Dr. Bihari Zoltán 7. Trófeabírálat és trófeakikészítés Dr. Antal Zsuzsanna 8. Vadkár Dr. Lévai László 9. Vadegészségtan II. Dr. Pécsi Anna 10. Szakdolgozat I.

2/30 ea 2/30 gy

2/30 gy

11. Szakdolgozat II. 12. Szakmai gyakorlat Dr. Szendrei László 13. Tanulmányút Dr. Szendrei László 14. Szakmai gyakorlat Dr. Szendrei László 15. 7. félévi gyakorlat

2/30 gy

80gy

7

gyj

8

gyj

-

-

10gy 80gy 30 80 gy

összesen

2/30 ea 2/40 gy

4/60 ea 80 gy

3/45 ea 3/45 gy

5/75 ea 5/75 gy

75

8 koll 1 gyj

3

koll

2

koll

2

gyj

szabadon választható tantárgyak 1. Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia Dr. Peles Ferenc 2. Növényvédelem II. Dr. Radócz László 3. Vadfaj védelmi programok Dr. Gyüre Péter

2/30 ea 1/15 gy

1/15 ea 1/15 gy 1/15 ea 1/15 gy

7

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 4. A vadászattal összefüggésben elkövethető büncselekmények Dr. Elek Balázs 5. Vadon élő állatok befogása Nagy Sándor Tibor 6. Természetfotózás Dr. Gyüre Péter 7. Táj- és vidékfejlesztés Dr. Nagy Géza 8. Vadgazdálkodás irodalma és művészettörténete Dr. Antal Zsuzsanna 9. Magyar nyelvű üzleti ismeretek Dr. Vargáné Dr. Csobán Katalin 10. Bevezetés az EU szaknyelvbe Andrássy Géza 11. Angol/német/francia nyelvgyakorlat Trockij German 12. Interkulturális kommunikációs ismeretek II. Dr. Harsányiné Czollner Andrea 13. Szakszöveg fordítási gyakorlat Dr. Silye Magdolna 14. Idegen nyelv I.-II. Dr. Silye Magdolna 15. Szakmai idegen nyelv I.-II. Dr. Silye Magdolna

2

koll

1/15 ea 1/15 gy

2

gyj

1/15 ea 1/15 gy

2

gyj

1/15 ea 1/15 gy

2

gyj

1/15 ea 1/15 gy

2

gyj

2/30 ea

1

gyj

2/30 ea

2

koll

2/30 ea

1

gyj

2/30 gy

1

gyj

1+1

gyj gyj.

2+2

gyj gyj gyj.

2/30 ea

2/30 ea 2/30 gy

4/60 gy 4/60 gy

2+2

4/60 gy 4/60 gy

14/210 ea a szakon összesen 12/180 gy

14/210 ea 15/305 gy

23/345 ea 10/160 gy

24/360 ea 14/290 gy

19/285 ea 8/120 gy

9/135 ea 9/135 gy

2/30 ea 0/0 gy

233

43 koll 16 gyj

A képzés programja, a levelező szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos összegzése) tantárgyak a vonatkozó KKK 8. pontjában megadott ismeretkörök alapján felelősök

félévek

1.

2.

3.

4.

5.

6.

tanóraszám (heti, ill. féléves),

tanóratípus (ea / sz / gy / konz)

alapozó ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján)

8

7.

8.

tantárgy kreditszáma

számonkérés (koll / gyj /egyéb

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 1. Magyarország földtana és természetföldrajza Dr. Juhász Lajos 2. Állattan, állatélettan Dr. Juhász Lajos 3. Növénytan, növényélettan Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa 4. Matematika és informatika I. Dr. Kovács Sándor 5. Matematika és informatika II. Nagyné Dr. Polyák Ilona 6. Ökológia Dr. Antal Zsuzsanna 7. Termőhelyismeret Dr. Kátai János 8. Etológia Dr. Bihari Zoltán 9. Erdő- és Vadgazdálkodás I. Dr. Rédei Károly 10. Mezőgazdasági kémia II. (agrokémia) Erdeiné Dr. Kremper Rita 11. Természetvédelem Dr. Juhász Lajos

10 ea

3

koll

10 ea

4

koll.

10 ea

5

koll

4 ea 4 gy

5

koll,

5

gyj.

10 ea

4

koll

10 ea

4

koll

8 ea

4

koll

8 ea 4 gy

5

koll

8 ea

3

koll

10 ea

3

koll

4 ea 4 gy

3

koll

5

koll

3

koll

3

koll

6

koll

10 ea

4

koll

10 ea

2

koll

6 ea

2

koll

6 ea

73

8 gy

12. Műszaki és élelmiszeripari ismeretek Dr. Ancza Erzsébet 13. Környezetgazdálkodás II. Dr. Juhász Csaba 14. Gazdaságtudományi ismeretek I. Dr. Odor Kinga 15. Gazdaságtudományi ismeretek III. Dr. Pető Károly 16. Vadászati jog Dr. Szendrei László 17. Növénytermesztéstan VII. Dr. Kutasy Erika 18. Állattenyésztéstan Dr. Jávor András 19. Környezetgazdaságtan Dr. Kuti István összesen 62 ea 4 gy

8 ea

8 ea

8 ea

12 ea

30 ea 16 gy

20 ea

20 ea

9

16 ea

17 koll 1 gyj

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés szakmai törzsanyag (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Takarmányozástan Dr. Bársony Péter 2. Élőhelyfejlesztés Dr. Bihari Zoltán 3. Vadászati ökológia Dr. Antal Zsuzsanna 4. Vadászati állattan I. Dr. Juhász Lajos 5. Vadászati állattan II. Dr. Kozák Lajos 5. Fegyver- és lőszerismeret Dr. Szendrei László 6. Apróvadgazdálkodás I-II. Dr. Szendrei László 7. Erdei élőhelyek kezelése Kovács Gábor 8. Nagyvadgazdálkodás I-II. Dr. Szendrei László 9. Kynológia Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia 10. Vadföld- és legelőgazdálkodás Dr. Nagy Géza 11. Biztonságtechnika és munkavédelem Dr. Pregun Csaba 12. Vadegészségtan I. Dr. Pécsi Anna összesen

14 ea

4

koll

12 ea 8 gy 8 ea

4

koll

3

koll

3

koll

12 ea

4

koll

14 ea

4

gyj

3+4

koll

4

koll

4+3

koll

3

koll

4

koll

8 ea 6 gy

2

koll

10 ea

4

koll

53

11 koll 1 gyj

6

koll

12 ea

3

koll

14 ea

4

koll

10 ea

3

koll

8 ea

3

koll

10 ea

2

koll

10 ea 4 gy

3

gyj

12 ea

14 ea

14 ea

10 ea 12 ea

12 ea

8 ea

4 gy 8 ea 6 gy

12ea

60 ea 8 gy

52 ea 10 gy

44 ea 6 gy

2 gy

differenciált szakmai ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Földtudománygeoinformatika Dr. Nagy Attila 2. Vadászatszervezés és vadászati turizmus Dr. Bihari Zoltán 3. Vadgazdálkodás tervezése Dr. Gyüre Péter 4. Állatföldrajz Dr. Kozák Lajos 5. Vadon élő állatok kereskedelme Dr. Gyüre Péter 6. Vadászetika Dr. Bihari Zoltán 7. Trófeabírálat és trófeakikészítés Dr. Antal Zsuzsanna

10 ea

10

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 8. Vadkár Dr. Lévai László 9. Vadegészségtan I. Dr. Pécsi Anna 10. Szakdolgozat I-II.

12 ea 8 gy 12 ea 2/30 gy 2/30 gy

11. Szakmai gyakorlat Dr. Szendrei László 12. Tanulmányút Dr. Szendrei László 13. Szakmai gyakorlat Dr. Szendrei László 14. 7. félévi gyakorlat

2

koll

4

koll

7+8 -

80gy

gyj gyj. -

10gy 80gy 30 80 gy

összesen

10 ea 10 gy

26 ea 80 gy

18 ea 2 gy

44 ea 14 gy

30 + 30 (7. fé)

8 koll 3 gyj

3

koll

4 ea 4 gy 6 ea 2 gy

2

gyj

2

gyj

10 ea

2

koll

2

gyj

6 ea 2 gy 6 ea 2 gy

2

gyj

2

gyj

6 ea 2 gy

2

gyj

180 + 30

36 koll 5 gyj

szabadon választható tantárgyak 1. Mezőgazdasági és élelmiszer mikrobiológia Dr. Murvai Melinda 2. Növényvédelem II. Dr. Radócz László 3. Vadfaj védelmi programok Dr. Gyüre Péter 4. A vadászattal összefüggésben elkövethető büncselekmények Dr. Elek Balázs 5. Vadon élő állatok befogása Nagy Sándor Tibor 6. Természetfotózás Dr. Gyüre Péter 7. Táj- és vidékfejlesztés Dr. Nagy Géza 8. Vadgazdálkodás irodalma és művészettörténete Dr. Antal Zsuzsanna

a szakon összesen

8 ea

4 ea 4 gy

62 ea 4 gy

42 ea 96 gy

90 ea 18 gy

98 ea 90 gy

11

78 ea 8 gy

50 ea 14 gy

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Szakmai gyakorlat (KKK 6.6 és 9. pont): A KKK 9. pontjában előírt szakmai gyakorlati idő teljesülése: -A 7. félévben egy félévig tartó önálló szakmai gyakorlat a szakvezetés által akkreditált gyakorlóhelyen. A kritérium feltételként teljesítendő szakmai gyakorlat ideje 170 óra. A 170 órás szakmai gyakorlat és tanulmányút lebonyolítása az első és másodév során történik meg a következő bontásban: kétszer 4 napos vezetett terepgyakorlat, valamit az első és a másodévet követő nyáron 2-2 hetes önálló nyári szakmai gyakorlat a szakvezetés által elfogadott szakmai gyakorlóhelyen (Erdészeti Zrt.,vadgazdálkodási egység, Nemzeti Park). A 170 órányi, a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat időtartam jelentősen meghaladja a KKK 9. pontjában előírt legalább 3 hetes (120 óra) szakmai gyakorlati időt.

A képzési és kimeneti követelményekben felsorolt kompetenciák elsajátíttatásának bemutatása A szak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák (KKK 7. pontja) elsajátíttatásának megvalósítási terve: az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszerek és gyakorlatuk Hogyan vizsgálják a fejlesztés eredményességét? A szak képzési és kimeneti követelményei rögzítik az alapképzés (BSc) során elvárható kompetenciákat. A kompetenciák ebben az értelemben a munkafeladatok elvégzésére való képességet, alkalmasságot jelentik. Részletesen egyrészt a feladatoknak, mint a munkatevékenység megnyilvánulásának, másrészt a dolgozó tulajdonságainak, mint a munkatevékenység feltételeinek felsorolásaként jelennek meg. A képesítés kompetenciaprofilja így a személy egységes kompetenciakészletének két vetületéből, a feladatprofilból és a tulajdonságprofilból áll. A feladatprofil a képzés megszerzését követő munkába állásakor a munkavállaló személyéhez köthető és „különösebb nehézségek nélkül ellátható cselekvéseket, munkafeladatokat, elvárható tudást tartalmazza, mellőzve az esetenként a konkrét munkahelyi betanulás keretében megszerzendő kompetenciákat. Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök képesek: – az elsajátított erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, természetvédelmi ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és természetvédelmi problémák, valamint a földhasználati és védelmi tevékenység komplex kezelésére; – vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és természetvédelmi problémák elemzésére; statisztikai, rendszerelméleti, ökonómiai elemzési módszerek alkalmazásával a problémák megoldására; – az Országos Vadgazdálkodási Adattár, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, földnyilvántartások adatainak, térképeinek megértésére és értelmezésére; – vadállomány-szabályozási problémák megoldására, ökológiai szemléletű élőhely-fejlesztési feladatok elvégzésére. Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök alkalmasak: – a vadgazdálkodás és természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására; – vadgazdálkodási, vadkereskedelmi és turisztikai tevékenység végzésére; – a vadgazdálkodás, vadászat, természetvédelem tervezésére, irányítására; – vadgazdálkodási és természetvédelmi tanácsadásra; – mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, nem kormányzati szervek vadgazdálkodási és természetvédelmi feladatainak ellátására; – vad- és halgazdálkodási, vadászati, halászati, horgászati és természetvédelmi szakigazgatási szerveknél és szakhatóságoknál, állat- és növénykertekben, vadasparkokban, múzeumoknál munkakörök betöltésére. A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással. A szak általános és szakmai kompetenciái a képzési struktúrában szereplő alapozó ismertetek és a szakmai törzsanyag, differenciált szakmai ismeretek tárgyainak oktatása során valósulnak meg. Az egyes tárgyak oktatása során az elsajátítandó tananyag tartalmaz leíró, reprodukáló és innovatív részeket, amelyek különböző arányban jellemzik az egyes tantárgyakat. Az alapozó törzstárgyakban többségben vannak a leíró jellegű tárgyak, a szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek között már a reprodukáló és az innovatív jelleg kerül előtérbe. A kompetenciák elsajátíttatásának helye 12

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés az előadások, tantárgyi gyakorlatok és a szakmai gyakorlatok. A kompetenciák elsajátíttatásának, elmélyítésének konkrét megvalósulási formái: gyakorlatorientált képzés, esettanulmányok készítése, mérési eredmények önálló feldolgozása, szakirodalmi tevékenység erősítése, problémamegoldó képesség fejlesztése, verbális kommunikáció fejlesztése, önálló projectmunkák készítése, kiselőadások tartása és azok megvitatása, team-munkákban való részvétel.

Formázott: Betűtípus: Dőlt

b) A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI NAPPALI SZAK

A SZAKFELELŐS ÉS A SZAK IRÁNYFELELŐSÖK Felelősök neve szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával

Dr. Jávor András

szakf

Tudományos fokozat /cím

Munkakör (e/f tan/ e/f doc.)

FOI-hez tartozás (AT vagy AE)

CSc

e.tanár

AT

Milyen szak(ok) felelőse

Hány kredit felelőse a szakon / az intézményben

Vadgazda mérnöki

4/16

A Z OKTATÓI KÖR : T ANTÁRGY LISTA – TANTÁRGY AK FELELŐSEI, OKTATÓI A tantárgy oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAI (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

(KKK 8. pont)

Alapozó tárgyak

1. Magyarország földtana és természetföldrajza

Munkakö Oktató neve (több r oktató esetén a (ts. / adj./ Tud. fok. tantárgy blokkjában e/f doc./ /cím első helyen a tantárgy e/f tanár/ felelőse) tud. mts./ egyéb)

Hány FOI-hez Részvétel az kreditértékű tartozás ismeretátadásban tantárgy és előadó gyak. felelőse a munkav I / N vezető szakon, ill. az iszony I / N intézményben, típusa B és M (AT/AE/ képzés-ben V) összesen

Dr. Juhász Lajos

PhD

e.doc.

AT

I

N

13/33

Dr. Kozák Lajos

PhD

adj.

AT

N

I

11/32

PhD PhD PhD PhD

e.doc. ts ts. adj.

AT AT AT AT

I N N I

N I I N

13/33 12/26 11/23 5/18

PhD PhD

tud.smt. ts. e doc.

AT AT AT

N N I

I I I

5/5

PhD

e. doc.

AT

I

I

5/10

PhD PhD CSc PhD

e.doc. ts e. tanár ts.

AT AT AT AT

I N I N

N I N I

13/33 12/26 4/23 -

Dr. Juhász Lajos 2. Állattan, állatélettan Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Gyüre Péter Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa 3. Növénytan, Dr. Tanyi Péter növényélettan Kovács Szilvia 4. Matematika és Dr. Vincze Szilvia informatika I-II. Nagyné Dr. Polyák Ilona Dr. Juhász Lajos 5. Ökológia Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Kátai János 6. Termőhelyismeret Dr. Sándor Zsolt

13

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 7. Etológia 8. Erdő- és Vadgazdálkodás I. 9. Mezőgazdasági kémia II. (agrokémia) 10. Természetvédelem 11. Műszaki és élelmiszeripari ismeretek 12. Környezetgazdálkodás II.

13. Gazdaságtudományi ismeretek I.,III.

14. Vadászati jog 15. Növénytermesztéstan VII. 16. Állattenyésztéstan 17. Környezetgazdaságtan 18. Testnevelés 19. Testnevelés

PhD DSc

e.doc. e. tanár

AT AE

I I

N I

13/34 5/7

Erdeiné Dr. Kremper Rita Dr. Juhász Lajos Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Ancza Erzsébet Dr. Battáné Dr. Gindert-Kele Ágnes Dr. Blaskó Lajos

PhD

ts.

AT

I

I

3/8

PhD PhD PhD PhD

e.doc. ts adj adj.

AT AT AT AT

I N I N

N I N I

13/33 12/26 3/18 -/8

DSc

e.tanár

AT

I

I

5/18

Dr. Odor Kinga

PhD

ts.

AT

I

N

3/3

Dr. Pető Károly Katonáné Dr. Kovács Judit Dr. Helmeczi András Sőrés Anett Dr. Szabados György Balog Viktória Dr. Szendrei László Dr. Kutasy Erika

CSc PhD

e. doc. adj.

AT AT

I I

N N

3/24

PhD

PhD PhD

adj. egyéb adj. egyéb adj. adj.

V AT AT AT AT AT

I I I I I I

N N N N N I

24/33 4/18

CSc PhD

e.tanár e.doc.

AT AT

I I

I N

4/16 2/22

-

egyéb egyéb

AT AT

N N

I I

Dr. Jávor András Dr. Kuti István Nagy Gábor Nagy Gábor

PhD

1. Takarmányozástan

Dr. Bársony Péter

PhD

adj.

AT

I

I

4/22

2. Élőhelyfejlesztés

Dr. Bihari Zoltán

PhD

e.doc.

AT

I

I

13/34

3. Vadászati ökológia

Törzstárgy

Dr. Bihari Zoltán Dr. Rédei Károly

Dr. Antal Zsuzsanna

PhD

ts

AT

I

N

12/26

Dr. Juhász Lajos

PhD

e.doc.

AT

I

N

13/33

4. Vadászati állattan III. Dr. Kozák Lajos

PhD

adj.

AT

I

I

11/32

5. Fegyver- és lőszerismeret 6. Apróvadgazdálkodás I-II. 7. Erdei élőhelyek kezelése 8. Nagyvadgazdálkodás I-II. 9. Kynológia

Dr. Gyüre Péter

PhD

ts.

AT

N

I

11/23

Dr. Szendrei László

PhD

adj.

AT

I

I

24/33


PhD

adj.

AT

I

I

24/33

Dr. Kozák Lajos

PhD

adj.

AT

I

I

11/32


PhD

adj.

AT

I

I

24/33

Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia Dr. Nagy Géza

PhD

ts.

AT

I

N

3/15

CSc

e.tanár

AT

I

I

6/22

PhD

adj.

AT

I

N

2/23

10. Vadföld- és legelőgazdálkodás 11. Biztonságtechnika Dr. Kovács Elza és munkavédelem

14

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 12. Vadegészségtan I- Dr. Pécsi Anna II. A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAI

Oktató neve

(KKK 8. pont) 1. Földtudománygeoinformatika 2. Vadászatszervezés és vadászati turizmus 3. Vadgazdálkodás tervezése 4. Állatföldrajz 5. Vadon élő állatok kereskedelme 6. Vadászetika 7. Trófeabírálat és trófeakikészítés 8. Vadkár 13. Szakdolgozat I. 14. Szakdolgozat II. 15. Szakmai gyakorlat 16. Tanulmányút 17. Szakmai gyakorlat 18. 7. félévi gyakorlat

PhD

Tud. fok. /cím

adj.

AT

I

I

8/17

A tantárgy oktatói FOIHány kredit Részvétel Munkafelelőse a hez kör (ts. / tartozás előadó gyak. v. szakon, ill./ adj. stb.) (AT/AE I / N az I/N /V) intézményben

Dr. Nagy Attila

PhD

ts.

AT

I

I

6/21

Dr. Bihari Zoltán

PhD

e.doc.

AT

I

N

13/34

Dr. Gyüre Péter

PhD

ts.

AT

I

N

11/23

Dr. Kozák Lajos Dr. Gyüre Péter

PhD PhD

adj ts.

AT AT

I I

N I

11/32 11/23

Dr. Bihari Zoltán

PhD

e.doc.

AT

I

N

13/34

Dr. Antal Zsuzsanna

PhD

ts.

AT

I

I

12/26

Dr. Lévai László

PhD

e.doc.

AT

I

I

2/25

Dr. Szendrei László Dr. Szendrei László Dr. Szendrei László

PhD PhD PhD

adj. adj. adj.

AT AT AT

I I I

24/33 24/33 24/33

Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport 1. Professzionális nyelvi kommunikáció I-III. 2. Üzleti nyelv I-III. 3. Interkulturális kommunikációs ismeretek I. 4. Pályázatírási készségek célnyelven 5. Jogi nyelv I-II. 6. Kultúraközi kommunikáció 7. Környezetgazdálkodás i és környezetpolitikai szaknyelv 8. Project munka

Dr. Troy Wiwczaroski

PhD

e.doc

AT

N

I

8/16

Dr. Hajdú Zita Dr. Harsányiné Czollner Andrea

PhD -

adj. egyéb

AT AT

N N

I I

6/8 3/5

-

ts.

AT

N

I

2/2

Dr. Tar Ildikó Dr. Troy Wiwczaroski

PhD PhD

adj. e. doc.

AT AT

N N

I I

4/4 8/16

Dr. Silye Magdolna

PhD

e.doc

AT

N

I

7/21

Dr. Troy Wiwczaroski

PhD

e. doc.

AT

N

I

8/16

Dr. Peles Ferenc

PhD

ts.

AT

I

N

3/16

Dr. Murvai Melinda Dr. Radócz László

PhD CSc

ts. e.doc.

AT AT

N I

I I

2/25

Dr. Gyüre Péter

PhD

ts.

AT

I

I

11/23

Dr. Elek Balázs

PhD

adj.

AE

I

N

2/2

Tóth Magdolna

szabadon választható tantárgyak 1. Mezőgazdasági és élelmiszer mikrobiológia 2. Növényvédelem II. 3. Vadfaj védelmi programok 4. A vadászattal összefüggésben elkövethető büncselekmények

15

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 5. Vadon élő állatok befogása 6. Természetfotózás 7. Táj- és vidékfejlesztés 8. Vadgazdálkodás irodalma és művészettörténete 9. Magyar nyelvű üzleti ismeretek 10. Bevezetés az EU szaknyelvbe 11. Angol/német/franc ia nyelvgyakorlat 12. Interkulturális kommunikációs ismeretek II. 13. Szakszöveg fordítási gyakorlat 14. Szakszöveg fordítási gyakorlat 15. Idegen nyelv III. 16. Szakmai idegen nyelv I-II.

Nagy Sándor Tibor

-

egyéb

V

I

I

2/2

Dr. Gyüre Péter

PhD

ts.

AT

I

I

11/23

Dr. Nagy Géza

CSc

e.tanár

AT

I

I

6/22

Dr. Antal Zsuzsanna

PhD

ts.

AT

I

I

12/26

Dr. Vargáné Dr. Csobán Katalin Andrássy Géza

PhD

ts.

AT

I

N

1/1

-

egyéb

AT

I

N

2/10

-

egyéb

AT

I

N

1/1

-

egyéb

AT

N

I

3/5

Dr. Silye Magdolna

PhD

e.doc

AT

N

I

7/21

Dr. Silye Magdolna

PhD

e.doc

AT

N

I

7/21

Dr. Silye Magdolna

PhD

e.doc

AT

N

I

7/21

Dr. Silye Magdolna

PhD

e.doc

AT

N

I

7/21

Trockij German Dr. Harsányiné Andrea

Czollner

Összesítés az oktatói körről A képzés tantárgyainak száma 76

Az oktatók FOI-hez A tartozása és Az oktatók munkaköri képzésben Az összes Az oktatók résztvevő oktatóból munkaviszony beosztása minősítettsége tantárgyösszes típusa oktató felelős PhD/ ts. / docens tanár AE V DSc/MTA AT adj. száma CSc f. e. f. e 50 37 39 2 45 2 2 13/14 0 9 0 4

A szak oktatói – beosztás és életkor alapján Beosztás

Összes oktató a szakon

1950 előtt

1950-59

1960-69

1970-80

1980 után

Összes oktatóból AT(fő)

egyetemi tanár

4

-

5

-

-

-

3

főiskolai tanár

0

-

-

-

-

-

-

egyetemi docens

9

1

5

3

-

-

9

főiskolai docens

0

-

-

-

-

-

0

adjunktus

14

-

2

3

10

-

13

tanársegéd

14

-

2

1

7

4

14

doktorandusz

0

-

-

-

-

-

-

tudományos munkatársak

0

-

-

-

-

-

0

Oktatók száma születési év szerint

16

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés egyéb

9

-

3

3

2

-

6

Összesen

50

1

17

10

19

4

45

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak):

L EVELEZŐ KÉPZÉS A SZAKFELELŐS ÉS A SZAK IRÁNYFELELŐSÖK Felelősök neve szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával

Dr. Jávor András

szakf

Tudományos fokozat /cím

Munkakör (e/f tan/ e/f doc.)

FOI-hez tartozás (AT vagy AE)

CSc

e.tanár

AT

Milyen szak(ok) felelőse

Hány kredit felelőse a szakon / az intézményben

Vadgazda mérnöki

4/16

A Z OKTATÓI KÖR : T ANTÁRGY LISTA – TANTÁRGY AK FELELŐSEI, OKTATÓI A tantárgy oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAI (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Alapozó tárgyak

(KKK 8. pont)

Munkakö Oktató neve (több r oktató esetén a (ts. / adj./ Tud. fok. tantárgy blokkjában e/f doc./ /cím első helyen a tantárgy e/f tanár/ felelőse) tud. mts./ egyéb)

1. Magyarország Dr. Juhász Lajos földtana és természetföldrajza 2. Állattan, állatélettan Dr. Juhász Lajos Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa 3. Növénytan, Dr. Lévai László növényélettan Dr. Tanyi Péter Kovács Szilvia 4. Matematika és Dr. Kovács Sándor informatika I-II. Nagyné Dr. Polyák Ilona Dr. Antal Zsuzsanna 5. Ökológia Dr. Kátai János 6. Termőhelyismeret Dr. Sándor Zsolt 7. Etológia Dr. Bihari Zoltán 8. Erdő- és Dr. Rédei Károly Vadgazdálkodás I. 9. Mezőgazdasági Erdeiné Dr. Kremper kémia II. (agrokémia) Rita 10. Természetvédelem Dr. Juhász Lajos 11. Műszaki és élelmiszeripari ismeretek

Dr. Ancza Erzsébet

Hány FOI-hez Részvétel az tartozás ismeretátadásban kreditértékű tantárgy és előadó gyak. felelőse a munkav I / N vezető szakon, ill. az iszony I / N intézményben, típusa B és M (AT/AE/ képzés-ben V) összesen

PhD

e.doc.

AT

I

N

13/33

PhD PhD

e.doc. adj.

AT AT

I I

N N

13/33 5/18

PhD PhD PhD

e.doc. tud.smt. ts. adj.

AT AT AT AT

I I I I

N N N I

0/25 0 0 5/5

PhD

e. doc.

AT

N

I

5/10

PhD CSc PhD PhD DSc

ts e. tanár ts. e.doc. e. tanár

AT AT AT AT AE

I I I I I

N N N N I

12/26 4/23 13/34 5/7

PhD

ts.

AT

I

N

3/8

PhD

e.doc.

AT

I

N

13/33

PhD

adj

AT

I

I

3/18

17

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 12. Dr. Juhász Csaba Környezetgazdálkodás II. Dr. Odor Kinga

13. Gazdaságtudományi ismeretek I.,III.

14. Vadászati jog 15. Növénytermesztéstan VII. 16. Állattenyésztéstan 17. Környezetgazdaságtan 18. Testnevelés 19. Testnevelés

Dr. Pető Károly Katonáné Dr. Kovács Judit Dr. Helmeczi András Sőrés Anett Dr. Szabados György Varga Levente Dr. Szendrei László Dr. Sárvári Mihály Dr. Jávor András Dr. Kuti István Nagy Gábor Nagy Gábor

e. doc.

AT

I

N

5/33

PhD

ts.

AT

I

N

3/3

CSc PhD

e. doc. adj.

AT AT

I I

N N

3/24 -/16

PhD

PhD CSc

adj. egyéb adj. ts. adj. e. tanár

V AT AT AT AT AT

I I I I I I

N N N N N N

-/10 -/13 24/33 4/35

CSc PhD

e.tanár e.doc.

AT AT

I I

N N

4/16 2/22

-

egyéb egyéb

AT AT

N N

I I

PhD

1. Takarmányozástan

Dr. Bársony Péter

PhD

adj.

AT

I

N

4/22

2. Élőhelyfejlesztés

Dr. Bihari Zoltán

PhD

e.doc.

AT

I

I

13/34

3. Vadászati ökológia

Dr. Antal Zsuzsanna

PhD

ts

AT

I

N

12/26

PhD

e.doc.

AT

I

N

13/33

4. Vadászati állattan I- Dr. Juhász Lajos II. Dr. Kozák Lajos

Törzstárgy

PhD

5. Fegyver- és lőszerismeret 6. Apróvadgazdálkodás I-II. 7. Erdei élőhelyek kezelése 8. Nagyvadgazdálkodás I-II. 9. Kynológia

PhD

adj.

AT

I

N

11/32


PhD

adj.

AT

I

N

24/33


PhD

adj.

AT

I

N

24/33

Dr. Kozák Lajos

PhD

adj.

AT

I

N

11/32


PhD

adj.

AT

I

N

24/33

Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia Dr. Nagy Géza

PhD

ts.

AT

I

N

3/15

CSc

e.tanár

AT

I

I

6/22

PhD

adj.

AT

I

I

2/22

PhD

adj.

AT

I

N

8/17

10. Vadföld- és legelőgazdálkodás 11. Biztonságtechnika Dr. Pregun Csaba és munkavédelem 12. Vadegészségtan I- Dr. Pécsi Anna II. A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAI

Oktató neve

(KKK 8. pont) 1. Földtudománygeoinformatika 2. Vadászatszervezés és vadászati turizmus

Tud. fok. /cím

A tantárgy oktatói FOIHány kredit Részvétel Munkahez felelőse a kör (ts. / tartozás előadó gyak. v. szakon, ill./ adj. stb.) (AT/AE I / N az I/N intézményben /V)

Dr. Nagy Attila

PhD

ts.

AT

I

N

6/21

Dr. Bihari Zoltán

PhD

e.doc.

AT

I

N

13/34

18

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 3. Vadgazdálkodás tervezése 4. Állatföldrajz 5. Vadon élő állatok kereskedelme 6. Vadászetika

Dr. Gyüre Péter

PhD

ts.

AT

I

N

11/23

Dr. Kozák Lajos Dr. Gyüre Péter

PhD PhD

adj ts.

AT AT

I I

N N

11/32 11/23

Dr. Bihari Zoltán

PhD

e.doc.

AT

I

N

13/34

Dr. Antal Zsuzsanna

PhD

ts.

AT

I

I

12/26

Dr. Lévai László

PhD

e.doc.

AT

I

I

2/25


PhD

adj.

AT

I

24/33


PhD

adj.

AT

I

24/33

Dr. Murvai Melinda Dr. Peles Ferenc

PhD PhD

ts. ts.

AT AT

I I

N N

3/16

Dr. Radócz László

CSc

e.doc.

AT

I

I

2/25

Dr. Gyüre Péter

PhD

ts.

AT

I

I

11/23

Dr. Elek Balázs

PhD

adj.

AE

I

N

2/2

-

egyéb

V

I

I

2/2

Dr. Gyüre Péter

PhD

ts.

AT

I

I

11/23

Dr. Nagy Géza

CSc

e.tanár

AT

I

I

6/22

Dr. Antal Zsuzsanna

PhD

ts.

AT

I

I

12/26

7. Trófeabírálat és trófeakikészítés 8. Vadkár 9. Szakdolgozat I-II. 10. Szakmai gyakorlat I-II. 11. Tanulmányút 12. 7. félévi gyakorlat

szabadon választható tantárgyak 1. Mezőgazdasági és élelmiszer mikrobiológia 2. Növényvédelem II. 3. Vadfaj védelmi programok 4. A vadászattal összefüggésben elkövethető büncselekmények 5. Vadon élő állatok befogása 6. Természetfotózás 7. Táj- és vidékfejlesztés 8. Vadgazdálkodás irodalma és művészettörténete

Nagy Sándor Tibor

Összesítés az oktatói körről A képzés tantárgyainak száma 53

Az oktatók FOI-hez A Az oktatók tartozása és Az oktatók munkaköri képzésben Az összes résztvevő oktatóból minősítettsége munkaviszony beosztása összes tantárgytípusa oktató felelős PhD/ ts. / docens tanár DSc/MTA AT AE V adj. száma CSc f. e. f. e 40 31 35 1 35 2 2 23 - 8 5

A szak oktatói – beosztás és életkor alapján Beosztás

Összes oktató a szakon

1950 előtt

1950-59

1960-69

1970-80

1980 után

Összes oktatóból AT(fő)

egyetemi tanár

5

1

4

-

-

-

4

Oktatók száma születési év szerint

19

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés főiskolai tanár

0

-

-

-

-

-

-

egyetemi docens

9

-

5

3

-

-

9

főiskolai docens

0

-

-

-

-

-

-

adjunktus

10

-

1

3

8

-

9

tanársegéd

12

-

-

2

7

4

12

doktorandusz

-

-

-

-

-

-

-

tudományos munkatársak

-

-

-

-

-

-

-

egyéb

4

1

1

-

-

-

2

Összesen

40

1

11

8

15

4

36

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): C) A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS TUDOMÁNYOS HÁTTERE

A szak tudományágában országosan elismert szakmai műhely(ek) tudományos (alkotói, K+F, művészeti) programja, fontosabb publikációs, pályázati és együttműködési eredményei, azok vezetői és résztvevői (max. 2 oldal terjedelemben) A Debreceni Egyetem AGTC MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke Kelet-Magyarország meghatározó kutatói és szakértői feladatokat ellátó szervezete, mely egyaránt végez vadbiológiai, vadgazdálkodási, zoológiai és természetvédelmi jellegű vizsgálatokat. A tanszék szoros kapcsolatot ápol a hivatalos természetvédelmi, vadgazdálkodási, erdészeti szervezetekkel (Nemzeti Parkok, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Hivatalok, Nyírerdő Zrt., Vadgazdálkodási egységek), valamint az oktatási társintézményekkel is. Szükségszerű, alkalmi kapcsolat alakult ki tanszékünk és a gazdálkodó szervezetek között, akik számára tanszékünk kutatói rendszeres eseti megbízások alapján hatástanulmányokat és szakértői véleményeket készítenek. Kutatási kapcsolatban vagyunk több határon túli magyar kutatóval és szervezettel, valamint Uniós országbeli oktatási és kutatási intézménnyel. Tanszékünk széleskörű kutatásokat végez vadgazdálkodási és ökológiai témákban hal, madár és emlős célcsoportoknál. Tanszékünk dolgozói részt vesznek számos szak hallgatóinak képzésében mind a Centrumon belül, mind a Centrumon kívüli társkarokon, FSZ, BSc, MSc szinten egyaránt. Az oktatás mellett tanszékünk részt vállal számos kutatásban is. A vadgazda mérnök szakhoz a tanszéken számos államilag vagy más forrásból (KKA, KAC, OTKA, FM, MME) támogatott kutatási program csatlakoztatható. Az alábbi kutatási témák az utóbbi 10 évben (1996-2010) reprezentálják a szakot szervező tanszék munkatársainak kutatási tevékenységét: A borz populáció biológiai felmérése Észak-Kelet Tiszántúlon (Dr. Kozák Lajos) Borz táplálkozásökológiai vizsgálata két eltérő ökotópban (Dr. Kozák Lajos) Egyes élőhelytípusok biológiai sokféleségének állapota és változásainak vizsgálata a Hajdúsági Erdőspusztákon (Dr. Juhász Lajos) Fürj monitoring a Tiszántúlon (Dr. Szendrei László) Galamb- és gerlefajok balkáni gerle állategészségügyi szerepe (Dr. Varga Sándor) Galamb- és gerlefajok populációdinamikai vizsgálata (Dr. Varga Sándor) A házi és vadlúdfajok táplálkozásökológiai vizsgálata (Dr. Gyüre Péter) Kisemlősfaunisztikai felmérések a Nyírségben (Dr. Kozák Lajos) Magyar Emlőstani Adatbázis elkészítése, vezetése (Dr. Bihari Zoltán) Mezőgazdasági vadkár elleni védekezés a Tiszántúlon (Dr. Szendrei László) Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Program: Pilot Project, Protokollok (Dr. Bihari Zoltán) Nyírségi erdők odúlakó madárközösségeinek és védett rágcsálók populációinak ökológiai 20

Formázott: Behúzás: Bal: 0,63 cm, Mintázat: Üres

Formázott táblázat


-

állapotfelvétele (Dr. Juhász Lajos) Részvétel a NATURA 2000 site jelölő programban (Dr. Bihari Zoltán) Sekély tavak élőbevonat vizsgálata (Dr. Kozák Lajos) Telepítéssel beindított fogoly állományregeneráció Bélmegyeren (Dr. Szendrei László) Természetes gyepek szerepe az apróvadfajok élőhelyhasználatában (Dr. Szendrei László) Természetvédelmi kutatások a BNP, ANP és HNP hatósági területén (Dr. Juhász Lajos, Dr. Bihari Zoltán, Dr. Kozák Lajos, Dr. Gyüre Péter) Tiszántúli erdőfoltok, erdősávok és a hullámtéri erdők természetvédelmi és vadgazdálkodási jelentősége (Dr. Juhász Lajos) Tiszántúli vadgazdálkodási egységek fácán kibocsátási technológiája (Dr. Szendrei László) A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet gerinces faunájának felmérése (Dr. Bihari Zoltán) A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet gerinces faunájának feltárása és a szükséges védelmi intézkedések elemzése (Dr. Bihari Zoltán) Fácánfélék élőhely preferenciája agrárkörnyezetben (Dr. Szendrei László) Nyírfajd visszatelepítés és kibocsátás technológiája (Dr. Szendrei László) Varjúfélék terjeszkedésének és urbanizációs folyamatának monitoringja (Dr. Juhász Lajos) Vadászható és védett galambfélék populációdinamikai felmérése (Dr. Juhász Lajos)

A szaktanszék munkatársainak publikációs tevékenysége hazai és nemzetközi szinten is megnyilvánul. Az elmúlt 5 évben a szaktanszék munkatársai által megjelentette publikációk, konferencia részvételek száma: - magyar nyelvű cikk: 62 - idegen nyelvű cikk: 57 - könyv, könyvrészlet, jegyzet: 49 - ismeretterjesztő cikk: 104 - konferencia részvétel: 88 A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék az elmúlt években több hazai szakmai, tudományos ülést, programot szervezett: Kelet-Magyarországi Vadgazdálkodási Fórum (2009) Belvíz hatása az apróvadgazdálkodásra - szakmai konferencia (2010) Munkatársaink szakmai munkájának hivatalos elismerései: Év kutatója díj: 1 fő Év oktatója díj: 5 fő Pro Natura emlékplakett: 2 fő Pro Natura díj: 1 fő

d ) A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (ha a KKK szabályozza, akkor annak alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott) bemutatása: Tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek: A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma MÉK előadótermei nagy fejlődésen és modernizáción mentek keresztül. A Karon oktatott valamennyi szak jelentős gyakorlati infrastrukturális hátteret igényel, melyet az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumához tartozó három kutató intézet, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutatóintézet, valamint a Nyíregyházi Kutatóintézet

21

Formázott: Betűtípus: 1 pt Formázott: Szegély: Fent: (Szegély nélkül), Alul: (Szegély nélkül), Bal oldalt: (Szegély nélkül), Jobb oldalt: (Szegély nélkül), Mintázat: Üres Formázott: Betűtípus: 1 pt Formázott: Szegély: Fent: (Szegély nélkül), Alul: (Szegély nélkül), Bal oldalt: (Szegély nélkül), Jobb oldalt: (Szegély nélkül), Mintázat: Üres Formázott: Behúzás: Bal: 0,5 cm Formázott: Felsorolás és számozás

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés biztosít. A Kar és a tangazdasági szervezeti egységek speciális integrálása is megvalósult. Mindez a szaktanszékek és a tangazdasági szakmai osztályok együttműködésében valósult meg. A vadgazdálkodási elméleti ismeretek gyakorlatban történő elmélyítését célzandó a hallgatók ilyen irányú tanulmányait, a képzés gyakorlat centrikusságának növelését célozva Karunk több külső szakmai szervezettel kötött kétoldalú oktatási-kutatási megállapodást, amelyek során a létrehozott kihelyezett Tanszékek lehetőséget biztosítanak a szakmai gyakorlatok teljesítésére. Kihelyezett, kifejezetten a Természetvédelmi képzést segítő Tanszékeink működnek az Aggteleki Nemzeti Parknál, a Hortobágyi Nemzetei Parknál, a Nyírerdő Zrt-nél és a Nagyerdei Kultúrpark és Állatkert Kht-nál. Kifejezetten a vadgazda mérnök képzést szolgálja a 40 fős trófeaterem (Nadler Herbert trófea hagyatékának egy részét és elkobzott mínusz pontos őztrófeákat tartalmazza), ahol az emlős- és madár anatómiai, csonttani gyakorlatokat és a trófeabírálatokat is tartjuk. Tanszéki gyűjteménytár: megtalálható a hazai gerinces fauna legfőbb faja, védett gerinces fajok, vadászható madár- és emlősfajok preparált egyedei. A fentieket kiegészíti egy 25 fős tanszéki bonctani gyakorló. Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság: Számos tanszék így a vadgazda mérnök szak irányítását végző Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási tanszék is rendelkezik saját számítógépes laborral, amelyek a szakterületnek megfelelően akár különleges felszereltséggel és szoftverekkel (pl. térinformatika) is rendelkezhetnek.

Formázott: Behúzás: Bal: 0,5 cm Formázott: Felsorolás és számozás

Oktatástechnika Minden előadóteremben és sok szemináriumban van felszerelt projektor, bár ezen eszközök ára és hordozhatósága már amúgy is lehetővé teszi a széles körű elterjedtséget. Minden előadóban és a szemináriumok többségében van Internet-kapcsolat. A vadgazda mérnöki szak oktatásához rendelkezésre álló számítástechnikai oktatási eszközök: Asztali számító gép: 31 db Laptop: 9 db Projector: 7 db Könyvtári ellátottság; a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető fontosabb szakmai folyóiratok és a szak szempontjából fontos szakkönyvek könyvtári, ill. internetes elérhetősége, a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlap címe Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DE ENK) biztosítja a szak papíralapú és elektronikus szakkönyveit, folyóiratait. A könyvtár adatait tartalmazó honlap: http://www.lib.unideb.hu/. Az agrárszakterület könyvtári állományát a DEENK Agrártudományi könyvtára biztosítja (http://agr.lib.unideb.hu/) Könyvtári állomány: Könyv (kötet) ÉV

DEENK

ATK

2008

5 497 723

152976

2009

5 479 958

156 088

2010

5498214

159172

Tanszékekre kerülő könyvek (kötet)

I.1. ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI ÉS BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSI INTÉZET I.2.

TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ANSZÉK:

22



I.3.

2008: 138

2009: 106

2010: 79

Folyóirat ÉV

DEENK

ATK

2008

6801

268

2009

7483

266

2010

7589

298

ÉV

DEENK

ATK

2008

977

54

2009

955

23

2010

941

24

Idegen nyelvű folyóirat

2011

80

Szakdolgozatok elektronikus hozzáféréssel (egyetem területéről teljes szöveggel elérhető) AGTC-ben íródott: 2140 dolgozat AGTC MÉK: 1204 dolgozat Agrártudományi Könyvtár honlapja, katalógusa: agr.lib.unideb.hu DEENK honlapja: www.lib.unideb.hu A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék szakkönyvtára 805 kötetes, amit 14 magyar és 4 idegen nyelvű szakmai folyóirat egészíti ki. A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal!


Tankönyv, jegyzetellátás, szolgáltatások: Tankönyv- és jegyzettámogatásban az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első felsőfokú szakképzésben tanuló nappali tagozatos hallgatók a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában, továbbá állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók részesülhetnek. Az elmúlt években számos jegyzet született a szak oktatási anyagaként: Juhász L, Kozák L. (2000): Madarak. DE, ATC, egyetemi jegyzet Juhász L, Kozák L. (2002): Állatrendszertan. DE, ATC, egyetemi jegyzet Juhász L. Kozák L. (2004): Állattani ismeretek, Bástya Kiadó, Debrecen Szendrei L. (2001): Vadgazdálkodási szakigazgatás Magyarországon és az Európai Unióban. In.: Szűcs I. szerk. Bihari Z. (2002): Etológia. DE, ATC, egyetemi jegyzet Juhász L., Természetvédelem. In.: Bakonyi G. szerk. (2001): Állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Juhász, L. és Kozák, L. (2009): Állattani alapismeretek, Bástya Kiadó, Debrecen Domjánné Nyizsalovszki R. és Juhász L. (2010): Magyarország természetföldrajza. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Formázott: Behúzás: Bal: 0,5 cm

Az oktatás egyéb, szükséges feltételei

Formázott: Felsorolás és számozás

23

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Kollégiumi szolgáltatás: Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum hallgatói két kollégiumba kérhetik felvételüket, elhelyezésüket: Veres Péter Kollégium; Arany Sándor Diákapartman. A kollégiumi férőhelyek száma alapján az igénylő felsőéves hallgatóknak mintegy 90%-t, az elsőéves jelentkezők kb. 60%-t tudjuk a kollégiumainkban elhelyezni. A PhD-s hallgatókat egyszemélyes szobákban helyezzük el, ezzel is támogatva felkészülési lehetőségeiket. A Veres Péter Kollégiumban a hallgatói lakóegységek eleve háló és tanuló helyiségekből állnak. Minden tanuló helyiségben négy főre két internetes csatlakozási lehetőség van kiépítve. A lakóegységek tanulóhelyiségein túl négy, átlagban 20-20 fős tanulószoba is rendelkezésre áll. A vizsgaidőszakban hat, kis alapterületű (2-3 fős), ideiglenes tanulóhelyiséget is biztosítunk. Ugyancsak a tanulási feltételeket bővíti a közkedvelt számítógép terem, ahol 10 db internet csatlakozású személyi számítógépet használhatnak a hallgatók. A kollégiumban van a Tormay Béla Szakkollégium kizárólagos használatú helyisége, ahol szintén vannak internet csatlakozással ellátott számítógépek, melyekkel különösen a TDK munkájukhoz nyújtunk segítséget. Az Arany Sándor Diákapartman lakóegységei közkedveltsége a tanulási feltételekben fontos szerepet játszó szeparáltsággal is indokolható. Az alacsony létszám lépcsőházanként 32 fő, a szobánkénti 2-2 hallgató az átlagosnál jobb feltételek között tanulhat. A Diákapartmanban minden hallgató önálló csatlakozással léphet fel a világhálóra. Sportolási lehetőségek biztosítása: A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma karain a hallgatók részére mind tanrendi, mind tanrenden kívül is biztosítottak a sportolás lehetőségei. Tanrendi órakeretben: általános testnevelési és szakcsoportos foglalkozások formájában, Tanrenden kívül: - szabadidő - versenysport - téli-nyári táborok formájában. A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei: A hallgatói tanulmányi ügyekkel a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási és a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar közös Oktatásszervezési és Minőségbiztosítási Hivatala. A hallgatói ügyekkel kapcsolatos adminisztrációs munkát 8 fő főállású alkalmazott látja el. Az adminisztratív teendők ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek a Karon adottak. Az információ és a tudás menedzselése A Kar vezetése a 2000 és 2005 közötti időszakban is nagy hangsúlyt fektetett a hallgatói információs rendszer új alapokra helyezésére. 2002-ben a kreditrendszer bevezetésével párhuzamosan, egyetemi szinten bevezetésre került a NEPTUN hallgatói információs rendszer. melynek feladata, hogy a hallgatót a felvételétől kezdve az Intézményben eltöltött teljes időszaka alatt az Intézményből történő távozásig vagy a végzettség megszerzéséig nyomon kövesse. Szolgáltatásai a tanulmányi osztályon a hallgató adminisztrációjával kapcsolatos teljes feladatkört lefedi, pl. a hallgató felvétele, képzéshez rendelése, tantárgyak felvétele, ellenőrzése, vizsgára jelentkezés, hallgatói igazolások kiadása, tanulmányi eredmények rögzítése, átlagszámítás, tanulmányi előmenetel ellenőrzése a követelményrendszer figyelembevételével, szigorlatok, záróvizsgák, végbizonyítvány, oklevél kiadása, hallgató kikerülése a rendszerből diplomával, vagy valamilyen egyéb okból bekövetkező távozással, pénzügyekkel kapcsolatos feladatok rögzítése. A Neptun rendszert intézményen belül és intézményen kívül, Interneten keresztül is igénybe lehet venni.

24


e) A KÉPZÉSI LÉTSZÁM ÉS KAPACITÁS A tervezett és megvalósult hallgatói létszám. A felvételi keretszám nappali képzésben az első két évben 35 fő, majd az elmúlt két évben 30 fő volt. A levelező képzésben a keret szám az elmúlt években 50 fő volt. Az elmúlt 4 évben nappali képzésben az átlagos felvett hallgatói létszám 30 fő, a levelező képzésben 18 fő, ami a keretszám 100, illetve 36 %-a.

Az intézmény képzési kapacitása az érintett képzési területen, ill. szakon (OH adatok). A Debreceni Egyetem képzési kapacitása a vadgazda mérnök nappali képzésben 20 fő, a levelező képzésben szintén 20 fő.

A VADGAZDA MÉRNÖKI BSC SZAK HALLGATÓI Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (nappali tagozat) Felvételi keret (tervezett felvétel) 1. helyen

Jelentkezők száma Tanév 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Összesen 101 155 152 143

22 40 38 39

35 35 30 30

állami

önkölts.

Felvételi ponthatár (áll./ önkts.)

23 27 12 20

4 8 18 8

104/84 111/88 278/160 295/160

Felvettek száma

Diplomát szerzők száma

3


Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (nem nappali tagozatok együtt)

Tanév

2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Jelentkezők száma Összesen

1. helyen

36 47 45 36

20 9 24 20

Felvételi keret (tervezett felvétel)

Felvettek száma állami

50 50 50 50

önkölts.

Felvételi ponthatár (áll./ önkts.)

Diplomát szerzők száma

15 11 25 19

/78 /78 /160 /160

8


Nyelvismeret államilag elismert nyelvvizsgák alapján (nappali tagozaton) Tanév 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Nappalira felvettek közül a felvételkor fő % 2 8 2 9

7 23 7 32

A nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott közvetlenül a záróvizsga után diplomát fő %

3

25

75


II. A KÉPZÉSI FOLYAMAT ÉS EREDMÉNYEI II.1. A tananyag-fejlesztési tevékenység rendszeressége, motivációi A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán folyó vadgazda mérnök képzés tananyaga széleskörű elméleti és gyakorlati ismereteket biztosít a szak hallgatói számára. A képzés során folyamatosan fejlesztésre kerül a tananyag, melynek során beépítésre kerülnek az új vadbiológiai és vadgazdálkodási kutatási eredmények, illetve a hazai és nemzetközi (IUGB) szakmai konferenciák anyagai. Az oktatók a power point előadásaikat a legújabb tudományos eredmények ismeretében folyamatosan frissítik, melynek során figyelembe veszik a képzési célokat és elvárásokat. A tananyagfejlesztéseket az oktatók önállóan végzik, de gyakori egyes témakörökben a szakmai konzultáció is. A hallgatók tanórák iránti érdeklődése kifejezetten jó, ebből is kiemelkednek a szaktárgyak előadásai és gyakorlatai. A vadgazda mérnöki szakon tanuló diákok és a szaktanszék oktatói közötti kapcsolat élénk, a hallgatók gyakran konzultálnak szakmai kérdésekben tanáraikkal. A vadgazda mérnöki képzést irányító Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék oktatási struktúrájánál fogva nagy hangsúlyt fektet a vadgazdálkodás és a természetvédelem érdeki összefüggéseinek bemutatására, és a képződő ellentétek feloldásának lehetőségeire. Mivel a szakon oktatók közül többen a szakmai gyakorlatban is aktívak (vadásztársasági elnök, vadgazdálkodási szakreferens, szakértő) így mind a tananyag, mind az ahhoz kapcsolódó gyakorlatok tartalmazzák a legújabb szakhatósági, törvényi és egyéb szakmai elvárásokat. Külön hangsúlyozottan kerül bemutatásra a tudományos eredményeknek a gyakorlatba történő beültetésével kapcsolatos nehézségek, problémák, és a hazai vadgazdálkodás strukturális átalakításának időszerűsége.

II.2. A szak hallgatóinak felkészítése a mesterképzésbe / PhD képzésbe való továbblépésre: A vadgazda mérnöki szakon folyó oktatás megfelelően megteremti az alapjait a hallgatók mesterképzésben történő továbbtanulásához. A szakon olyan elméleti és gyakorlati ismeretanyaghoz jutnak hozzá a diákok, melyek elsajátításával alkalmasak lehetnek a vadgazda mesterképzés mellett akár más agrár tudományterületek mesterszakjainak felvételére és sikeres elvégzésére. A szakon történő oktatás során a szaktantárgyak ismeretanyagába is beépítésre kerülnek az önálló kutatáshoz szükséges ismeretek, de a tényleges elsajátítás és elmélyülés a tudományos diákköri munkák, illetve a szakdolgozati konzultációk során valósul meg. A hallgatók folyamatosan ösztönözve vannak a legújabb szakkönyvek beszerzésére, és az azokban található anyag elsajátítására. Jelentős eredményei vannak annak, hogy a témavezető oktatók bevonják a hallgatókat a tudományos kutatási munkákba, programokba, annak érdekében hogy részterületek tanulmányozásával kutatás módszertani ismeretekre tehessenek szert. Így elsajátíthatják azokat a kutatási alapokat, melyek esetleg egy későbbi akár PhD képzésben történő részvétel során hasznosulhatnak. Mivel napjainkban egyre nagyobb szerepe van tudományos igényű gyakorlati vadbiológiai, élőhely kezelési kutatásokban a távérzékelésnek és térinformatikának, ezt a Földtudományok és geoinformatika tárgy keretében, modern számítógépes hardver és szoftver támogatással oktatja a tématerületet nemzetközi szinten művelő szaktanszéke.

II.3. A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatása: A Debreceni Egyetemen, hasonlóan a hazai egyetemekhez, jelentős múltja van a tehetséggondozásnak (a jogelőd egyetemeken és főiskolákon ide sorolható előzményként említhetjük például a szakkollégiumi mozgalmat). A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (a DETEP-nek) célja – a DETEP beválogatási koncepciója szerint –a tehetséges hallgatók programszerű támogatása, a már működő, más programokkal és szervezetekkel együttműködve, azok sajátos céljait és feladatait figyelembe véve. A DETEP főbb tartalmi elemei (ezek, mint ajánlatok keretjellegűek, az egyes karok saját lehetőségeink szerint ajánlják azokat hallgatóiknak):

26

Formázott: Középre zárt

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 1. Egyéni munka tutorok irányításával. Minden hallgató munkáját egy tutor segíti, aki ösztönzi a hallgatók kutatómunkáját, szakmai tevékenységét, segíti a hallgatót a szakmai kapcsolatok kialakításában, a kutatásban, publikálásban, pályázatok megírásában. 2. Részvétel szakfordítói programokban. 3. Karrier-tanácsadás, mely a szakmai szocializációt és a perszonalizációt segíti. 4. Tudományos diákköri tevékenység. 5. Konferenciák rendezése a DETEP-ben részt vevő hallgatóknak. 6. Belföldi és külföldi tanulmányutak támogatása. 7. Hallgatói kutatói kiegészítő ösztöndíj. 8. Közreműködés a szakkollégiumi tevékenységben. 9. A Debreceni Egyetem pályázatain a programban résztvevő hallgatók preferálása. DETEP-es hallgatók listája a MÉK-en: 2010-ben felvett hallgatók névsora (2010/2011-es tanévben) - Balla Zoltán agrármérnök szakos MSc-s hallgató - Bana László élelmiszermérnök szakos BSc hallgató - Barna Csilla természetvédelmi mérnök szakos BSc hallgató - Kiss Gábor vadgazda mérnök szakos BSc hallgató - Löki Viktor természetvédelmi mérnök szakos BSc hallgató - Szabó Edina élelmiszermérnök szakos BSc hallgató - Tóth Norbert vadgazda mérnök szakos BSc hallgató - Várallyay Szilvia élelmiszermérnök szakos BSc hallgató - Zakar Erika agrármérnök szakos MSc-s hallgató A DETEP-ben folyamatosan, magas színvonalon teljesítő végzős hallgatók a diploma átvételekor egy DETEP-oklevelet is átvesznek, amely hivatalosan igazolja, hogy egyetemi tanulmányaik alatt a program támogatottjai voltak. Céljaink szerint ez az oklevél egyfajta ajánlólevél, referencia, amely segítheti a hallgatót az elhelyezkedésben, illetve a PhD-képzésbe történő bekerülésben. Jelenleg a már végzett hallgatók körében a program hatásvizsgálata is folyamatban van. Demonstrátori rendszer A vadgazda mérnöki képzést irányító Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéken több éve folyik sikeresen a tanszéki demonstrátori rendszer. A tanszéken minden évben 1 fő természetvédelmi és 1 fő vadgazdálkodási tanszéki demonstrátor kerül kinevezésre, akik aktívan segítik a szakok oktatási tevékenységének elősegítését. Ennek keretében segítik előkészíteni az előadásokat és gyakorlatokat, de bekapcsolódnak a tanszéki kutatások adminisztratív és gyakorlati kivitelezésébe is. Tudományos Diákköri Tevékenység A legutóbbi két intézményi konferencián a legtöbb hallgató a Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Szekcióban mutatkozott be (összesen 21 fő). Ugyancsak nagy számú szekciók voltak az Állattenyésztés- és Növénytudományi Szekciók, összesen 18-18 fővel. Az Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Szekciókban pedig egyaránt 15-15 hallgató indult, az utóbbi két kari konferencia adatai alapján. A kar Tudományos Diákköri Tanácsa igyekszik kihasználni a különféle pályázati lehetőségeket, így már a 2010/2011. tanévben megrendezett konferencia megszervezését és lebonyolítását is az Oktatásért Közalapítvány által, pályázatos úton biztosított összegből finanszíroztuk. Jelenleg folyamatban van a TÁMOP-4.2.2.B-10/1. pályázatunk bírálata, reményeink szerint hallgatóink országos tudományos diákköri konferencián való indulását, a kiemelkedő diákkörösök külföldi konferenciákon történő bemutatkozását, tanulmányút szervezését, intézményi konferencia szervezését, infrastruktúra-fejlesztést, illetve ösztöndíjjellegű juttatások kifizetését tudjuk majd megvalósítani a pályázati támogatásból.

27

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Tormay Béla Szakkollégium A Tormay Béla Szakkollégium, mint a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának egyik tehetséggondozó szervezete, 2002-ben alakult. A Centrumhoz tartozó két kar hallgatóinak legjobbjai kerülhetnek be a Szakkollégiumba felvételi eljárás alapján. A felvételit minden évben egy alkalommal hirdetjük meg. A felvételi a hallgatók által beadott, az oktatásra, nyelvtudásra vonatkozó dokumentumok és szóbeli meghallgatás alapján történik. A Szakkollégium létszáma változó, megalakulása óta 26 és 57 között változott. A jelenlegi létszám 35, melyből 1 fő vadgazda mérnök hallgató II.4. A gyakorlati képzésben az alkalmazási területekre történő felkészítés bemutatása A gyakorlati képzés az alapszakok (BSc, BA) utolsó, 7. félévében valósul meg. A gyakorlati képzés előtt így a hallgatók az alapszak követelményeinek megfelelő elméleti oktatáson már részt vettek és legalább 180 kredittel rendelkeznek. A gyakorlati félév megkezdése előtt –mivel az kihelyezett gyakorlati helyeken, valós munkakörnyezetben, tényleges munkavégzéssel telik- a hallgatók speciális képzést is kapnak. Ez elsősorban a munka- és tűzvédelemre, állásinterjúra való felkészítésre és munkahelyi etikettre irányul. Mivel a gyakorlati félév dokumentációja elektronikus rendszeren keresztül történik, így a félév megkezdésének feltétele a rendszerbe történő regisztráció. A gyakorlati képzés a DE AGTC rendszerében külső gyakorlati koordinátor segítésével történik. Ennek ellátását a MAG Praktikum Nonprofit Kft. végzi. A koordinátor szervezet a gyakorlati félév előtt felméri a szakonként várható hallgatói létszámot. Ennek ismeretében felveszi a kapcsolatot az egyes szakterület hallgatóinak képzésében kompetens szervezetekkel. A potenciális fogadóhelyek gyakorlati képzésre való alkalmasságát szakmailag az adott szak szakvezetője hagyja jóvá. A gyakorlati képzés megkezdése előtt egy háromoldalú együttműködési megállapodást köt a gyakorlati képzőhely, az egyetem és a koordinátor szervezet között. Ezt követően kerül sor a hallgatók gyakorlati képzésére. A gyakorlati képzés hossza 12 hét. II.5. A gyakorlati félév (ha van) szervezettsége, ügymenete, az ellenőrzés, számonkérés módja A gyakorlati félévüket töltő hallgatók képzésüket olyan szervezeteknél kezdhetik meg, amelyikkel előzőleg az egyetem, a gyakorlat koordinációjáért felelős szervezet egy háromoldalú együttműködési megállapodást kötött. A megállapodásban részletesen rögzítik az egyetem, a koordinátor és a fogadószervezet jogait és kötelezettségeit. Az együttműködési megállapodás alapján a fogadószervezetek regisztrálásra kerülnek a koordinátor szervezet online rendszerében A rendszerben ezután történik a konkrét gyakornoki pozíciók meghirdetése a hallgatók felé. A hallgatók gyakorlati képzése 12 hét időtartamú. A gyakorlati félév folyamán a hallgatók a fogadóhelyen gyakorlati vezető irányításával történik. A 12 hét alatt elvégzendő feladatokról közösen tervet készítenek (képzési terv), melyet a szakfelelős ellenőriz. Jóváhagyás után megkezdődik az érdemleges munka. A gyakorlati idő felénél, valamint végén (6. és 12. héten) a hallgató beszámolót készít az elvégzett feladatokról, melyet mind a gyakorlati vezetője, mind az egyetemi szakvezetője értékel. A gyakorlati félév feladata a mérnöki készségek fejlesztése, mely a szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott. Ennek ismertetése a http://www.magpraktikum.hu oldalon megtalálható. A gyakorlati félév kezdésének lehetséges kezdete félévente meghatározásra és az érintett hallgatókkal ismertetésre kerül. A gyakorlati képzés során nappali képzés esetén 3 dokumentum elkészítése szükséges: - gyakorlati képzési terv, a gyakorlat kezdete előtt, amit a szakvezetőnek kell benyújtani, s jóváhagyása esetén kezdhető meg a gyakorlat. Amennyiben a második 6 hetet a hallgató új gyakorlóhelyen kezdi, az újbóli gyakorlati képzési terv elkészítését és elfogadását jelenti. - részjelentés, a 6. hét után készítendő a gyakorlati időszak első feléről, ezt minden hallgató a saját MAG PRAKTIKUM weboldalán tölti fel a gyakorlat 7. hetében. 28

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés -

gyakorlati értékelő adatlap, a gyakorlat befejeztével a hallgató beszámolót készít a 12 hetes tevékenységéről, amit diaképes előadás formájában bemutat a konzultációs héten. A beszámoló elfogadása jelenti a gyakorlati félév elfogadását. Értéke 30 kredit. A 12 hét alatt a szakvezető szúrópróbaszerű ellenőrzést végez. Az ellenőrzésen tapasztalt nem pótolható hiányosság, a beszámoló el nem fogadása a teljes gyakorlat megismétlését vonja maga után. A munkáltató által jelzett fegyelmezetlenséget, mulasztást a Kar Fegyelmi Bizottsága vizsgálja.

A gyakorlati képzés során levelező képzés esetén 2 dokumentum elkészítése szükséges: - gyakorlati képzési terv, a gyakorlat kezdete előtt, amit a szakvezetőnek kell benyújtani, s jóváhagyása esetén kezdhető meg a gyakorlat. - gyakorlati értékelő adatlap, a gyakorlat befejeztével a hallgató beszámolót készít a 2 hetes tevékenységéről, amit diaképes előadás formájában bemutat a konzultációs héten. A beszámoló elfogadása jelenti a gyakorlati félév elfogadását. Értéke 30 kredit. A 2 hét alatt a szakvezető szúrópróbaszerű ellenőrzést végez. Az ellenőrzésen tapasztalt nem pótolható hiányosság, a beszámoló el nem fogadása a teljes gyakorlat megismétlését vonja maga után. A munkáltató által jelzett fegyelmezetlenséget, mulasztást a Kar Fegyelmi Bizottsága vizsgálja. A gyakorlati képzési bizottsági beszámolók a tanszéki védésekkel együtt zajlanak (a beszámoló napját és a hallgatók beosztását a szakvezető határozza meg). Szakmai kérdésekben a szakvezető, illetve a szakvezető által kijelölt személy tartja a kapcsolatot a gyakorlati hellyel, szervezési és adminisztrációs kérdésekben a MAG Praktikum képviselőihez fordulhatnak. A hallgatók a gyakorlati félév végén az egyetemen, gyakorlati védés keretében szakmai bizottság előtt beszámolnak a félév során elvégzett munkájukról. A bizottság a hallottak, valamint a kérdésekre adott válaszok alapján előre megadott szempontok alapján értékeli a hallgató féléves teljesítményét. Ez képezi a hallgató eredményének második részjegyét. A két részjegyből kerül kialakításra a hallgató végső értékelése, mely háromfokozatú skálán, nem megfelelt, megfelelt, vagy kiválóan megfelelt eredménnyel zárulhat. II.6. Tájékozódás a társterületek felé, áthallgatások lehetősége: A Karon 2005 és 2006-ban elindított 8 féle BSc szak alapítása, és indítási kérelmének elkészítése egymástól függetlenül történt meg. Emiatt, bár a képzési ág közös alapjából kiindulva számos közös tantárgy szerepelt a tanterveikben, azok óraszáma és kreditértéke különböző volt. A BSc képzés alapelvei között fontos helyen szerepel az átjárhatóság biztosítása, különösen széles körben egy képzési ágon belül a különböző szakok képzési idejének első 2-3 félévében. Ennek megfelelően a Karon oktatott szakok tantervének áttekintésére és egységesítésére került sor. Az egységesítés a során a 2006/07-es tanévtől kezdődően mind a tantervet, mind az abban szereplő tantárgyak szakmai programját illetően, az indított BSc alapszakok esetében a szakterületi hasonlóságok alapján biztosítottá tettük a képzési ágon belül az első félév 80-95%-os, míg a második félév 65-75%-os egyezőségét. Ez előnyös a hallgatók számára, hiszen a BSc képzés alapelveinek megfelelően a képzési idő elején nagyfokú horizontális mobilitást tesz lehetővé, ugyanakkor oktatásszervezési, infrastruktúra-kihasználási szempontból is pozitívnak tekinthető. Ez a Természetvédelmi mérnök BSc képzéssel és a Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc képzéssel összekapcsolódva, az első két félévben a tárgyak nagy részét tekintve közös oktatást tesz lehetővé, csak kis mértékű szakspecifikus lehatárolódással, amely erősebb mértékben a harmadik félévtől jelentkezik. A karon folyó többi BSc képzéshez kapcsolódva, az alapozó tárgyak szintjén ugyancsak megvalósul a képzés harmonizációja, így szakoktól függően az első félévben mintegy 50%-os, míg a második félévben mintegy 30%-os egyezőséget biztosítva tesz lehetővé jelentős közös oktatásszervezést, illetve átjárhatóságot. Ugyanakkor a harmadik félévtől kezdődően a szakma specifikus képzés kiteljesedésével megvalósul az előírt szaktávolság is. A fentiekben kifejtett tantervszerkezet biztosította horizontális mobilitás mellett a szakterületen belül maradva is lehetőség van a társterületek felé történő áthallgatásra, mert a szak tantervében előírt minimálisan 10 kreditértékű szabadon választható tárgy nem csak a szak által felkínált tárgylistából teljesíthető. Ez a kreditmennyiség bármilyen, a szak képzési követelményeiben kötelező, kötelezően választható, vagy kritérium feltétel tárgyként elő nem írt, bármely szak képzésében szereplő,bármely tárgy eredményes lehallgatásával teljesíthető. 29


II.7. Az értékelés és ellenőrzés módszerei, eljárásai és szabályai A Debreceni Egyetemen a Neptun.Net informatikai rendszert alkalmazzuk a hallgatói nyilvántartással és az oktatásszervezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására. A rendszert egyaránt használják a tanulmányi osztályok és tanszékek ügyintézői, az oktatók és a hallgatók. A Neptun az intézmény hallgatói számára a következő lehetőségeket biztosítja: - Tájékozódhatnak a rendszerben kezelt adataikról - Megismerhetik a tanulmányukra, képzésükre és tárgyakra vonatkozó információkat - Tárgyfelvételi időszakban jelentkezhetnek a meghirdetett tárgyakra - Vizsgára jelentkezhetnek a vizsgajelentkezési időszakban - Ellenőrizhetik a beírt jegyeiket - A rendszeren belül üzeneteket kaphatnak az oktatóktól vagy ügyintézőktől - Figyelemmel kísérhetik az elutalt ösztöndíjukat - Intézhetik fizetési kötelezettségüket Minden hallgató, aki felvételt nyert a Debreceni Egyetemre, a tanulmányi osztálytól kapja meg a regisztrációhoz szükséges Neptun kódját és jelszavát. A belépéshez létre kell hoznia minden felhasználónak a saját hálózati azonosítóját. A művelet a http://directory.unideb.hu weboldalon hajtható végre. A regisztrációval kapcsolatos kérdéseket, problémákat a [email protected] címen jelezhetik. A Neptun-t a hallgatók el tudják érni a hallgatói termináltermekben elhelyezett számítógépekről vagy Interneten keresztül távoli gépekről Internet Explorer 7.0 vagy Mozilla Firefox 2.0 böngészőprogrammal. Emiatt az ügyek jelentős részét a hallgatóink akár otthonról is intézhetik, elkerülve az utazást, várakozást. A rendszer elérésének módja és a hallgatói funkciók használatának részletes ismertetése a http://neptun.unideb.hu weblapon található a Hallgatóknak címszó alatt. Hallgatói jogosultsággal mindenki csak a saját adatait kezelheti. A rendszerben tárolt adatok alapján hajtja végre az intézmény a jogszabályban előírt hatósági adatszolgáltatásokat. A Neptun rendszer lehetőséget teremt a hallgatói ösztöndíjak követése mellett a hallgatói térítési díjak (költségtérítés, szolgáltatási díjak, kollégiumi díjak) hatékony és gyors befizetésére is. Készpénzes és csekkes befizetés helyett az un. gyűjtőszámlára történő banki átutalás után a Neptun rendszerben hajtható végre a hallgatói befizetés. A fel nem használt összeget a hallgató bármikor költségmentesen visszautalhatja a saját bankszámlájára. A befizetéssel kapcsolatos részletes ismertető az http://neptun.unideb.hu oldalon a Hallgatóknak linken megtalálható. Egy félév eredményes teljesítésének módja: - A leckekönyvbe felvett tantárgyak oktatói a tantárgyi követelményrendszert, a félévközi ellenőrzések időpontjait és a követelmények teljesítésének, pótlásának határidejét a tanszéki hirdetőtáblán közlik a hallgatókkal. - A hallgató megajánlott jegyet szerezhet olyan tantárgyakból, amelyekhez gyakorlat is kapcsolódik, vagy amelyek csak gyakorlati órákból állnak. A megajánlott értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti vizsgára bocsátását. - Az előadások látogatása elvárt és nyomatékosan ajánlott. A gyakorlatokon való részvétel kötelező. A hiányzás mértéke a heti gyakorlati óra esetében félévente három, a kéthetenkénti gyakorlat esetében félévente két hiányzás. Amennyiben a hiányzás mértéke ezt meghaladja, a tárgyfelelős oktató az aláírást megtagadhatja. - A hallgató a szorgalmi időszak végéig egyezteti a tárgy oktatójával a vizsgára jelentkezést. A lehetséges vizsgaidőpontokat a tantárgyfelelős oktató a tanszéki hirdetőtáblára kiteheti és a Neptun rendszerben is meghirdeti. A hallgatónak a Neptun rendszeren keresztül kell a vizsgára jelentkeznie. - A hallgató a sikertelen vizsga javítását ötször, a tantárgy első felvételekor kétszer megkísérelheti, de legalább egyszer köteles megkísérelni. Ha a hallgató a tantárgy első felvételének félévében két vizsgalehetőséget nem használt ki, akkor mindkét lehetőségét elveszítette. A tantárgy első felvételét követő két félévben a hallgató további, összesen négy alkalommal (félévenként maximum három 30


Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés alkalommal) javíthatja sikertelen vizsgáját. Sikertelen gyakorlati jegy javítására a vizsgaidőszakban két alkalommal van lehetőség. - A hallgató a szorgalmi időszak első két hetében kérhet engedélyt tanulmányai szüneteltetésére. Kérvényét az oktatási dékánhelyettesnek kell címeznie. - Azok az állami támogatott képzésben résztvevő hallgatók, akik két félév alatt nem teljesítenek 30 kreditet, költségtérítéses képzésbe sorolandók át. - Azok a költségtérítés képzésben tanuló hallgatók, akik teljesítenek legalább 30 kreditet 2 félév alatt, a tanulmányi rangsor elején szerepelnek, valamint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített korrigált kreditindexénél jobb eredményt ér el, állami képzésben folytathatja tanulmányait.

II.8. A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete és értékelési rendszere. A záróvizsga bizottságok munkája, tapasztalata, s ezek visszacsatolása az oktatási folyamatba


A záróvizsga bizottság 7 főből áll, elnöke a szak vezetője, tagjai az oktatásban résztvevő szakoktatók, és a gyakorlati képzésnek helyt adó intézmények, üzemek képviselői. A vadgazdálkodási záróvizsga két részből tevődik össze. Először a hallgató 10 percben bemutatja a vizsgabizottságnak a szakdolgozati témáját, illetve válaszol a feltett kérdésekre. Ezt követően a tételén szereplő négy átfogó kérdésre, témára ad választ. A tételek négy kérdése a vadbiológia, a vadgazdálkodás, az élőhelyfejlesztés és a gazdasági ismeretek témaköreiből kerül kialakításra. A vizsgabizottság tagjai egyenként és témakörönként értékelik a jelöltek feleleteit. Minden záróvizsgázó feleletéről jegyzőkönyv készül. A záróvizsgát követően a bizottsági tagok közösen az egyéni értékelésük alapján döntenek a jelölt vizsga jegyéről. Minden záróvizsgán a bizottsági tagok egyenként kitöltenek egy minőségbiztosítási kérdőívet a záróvizsgán tapasztaltakról, a hallgatók felkészültségéről, a vizsga előkészítettségéről, lebonyolításáról, melyek később a szakvezetés részéről kiértékelésre kerülnek. Ezek értékelésével kapott eredmény több szinten visszakerül az oktatásba. Egyfelől a főtárgyak oktatói közvetlen visszajelzést kapnak az elsajátított ismeretanyagról, másfelől a szakvezetés megtárgyalja a tapasztaltakat, és azok függvényében javaslattal élhet egyes tématerületek oktatói irányába. Konkrét változásként megemlíthető például, hogy a korábbi főiskolai képzés hasonló záróvizsga témaköreiből összeállított záróvizsga tételekkel szerzett tapasztalatok alapján azok átalakításra kerültek a BSc képzés bevezetése során. A záróvizsga bizottságok véleménye alapján összességében megállapítható, hogy a hallgatók megfelelő tudás birtokába kerülnek a vadgazdálkodási tématerületekből, amely tudás mind a munkavállalást, mind a további, mesterképzésbeli tanulmányok folytatását megalapozza. A hallgatók 7 féléves munkáját végig kísérő, és a záróvizsga bizottságban is részt vevő tagok, illetve a szakvezető véleménye alapján fontos kijelenteni azt is, hogy a záróvizsgáig eljutó hallgatók nem csak szakmai tudás birtokába kerülnek, hanem szakterülettől függetlenül képesek lesznek helytállni mint diplomás értelmiségi is. II.9. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata


A vadgazda mérnök szakos hallgatók szakdolgozat témaválasztása már a 3. félévben megtörténik. Ennek az az előnye, hogy a diákok akár két év anyagát is feldolgozhatják, kiértékelhetik. A témaválasztás két formában valósul meg. Egyrészt kapcsolódhatnak a tanszéken folyó kutatási programokhoz, és ennek eredményeit szakdolgozatukban feldolgozhatják. A gyakoribb viszont az, hogy egyéni érdeklődési körük, lakhelyük, és szakmai kapcsolataik alapján történik a téma választása. A konkrét téma megfogalmazásában már segítségükre vannak a szak irányítását végző tanszék oktatói, akik szakterületüknek megfelelően vállalják el a konzulensi feladatokat. A vadgazdálkodási szakdolgozatok témavezető között nagyobb arányban vannak (70:30) a beosztott oktatók. A témaválasztást követően a konzulensek rendszeres konzultációt követelnek meg a hallgatóktól, melynek gyakorisága nagymértékben függ a téma jellegétől. Általában a vizsgálatok beindítása elején gyakoribb, később ritkább a találkozások sűrűsége, de a beadási határidőt megelőző fél év már heti rendszerességű konzultációkat igényel. A hallgatók a hagyományos vadbiológiai és vadgazdálkodási témák mellett kedvelik a gazdálkodásra közvetlenül nem ható témaköröket is (kynológia, vadászati kultúra, vadászati turizmus, solymászat stb.), és nem ritka a természetvédelem és a vadgazdálkodás kapcsolatrendszerét feldolgozó munka sem. E mellett csaknem minden évben van olyan 31

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés diák aki más tanszéken írja a szakdolgozatát, de itt is követelmény a vadgazdálkodási vonatkozás. Ebben az esetben a szakdolgozati védés is más tanszéken történik, de a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék egyik oktatójának jelenlétével. II. 10. Hallgatók részére nyújtott szolgáltatások


A szak hallgatói számára rendelkezésre áll a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék infrastruktúrája, számítástechnikai kapacitása, laboratóriuma és szakkönyvtára. E mellett folyamatos a szakmai tanácsadás a hallgatók irányába, mellyel sokszor élnek is a diákok. Gyakran a gyakorlati helyek megválasztásában is segítséget nyújt a tanszék. A végzős hallgatók esetében a munkaerőpiac nyomon követésével segít a szak, és kapcsolati tőkéjét is felhasználva segíti az elhelyezkedést. Ugyanakkor a Debreceni Egyetem illetve a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar számos szolgáltatással segíti a hallgatókat. Ezek: Gazdasági szaknyelvi kommunikáció képzési blokk Az alapszakok nyelvtanulás iránt különösen érdeklődő hallgatói a 3. tanulmányi félévükben sikeres alkalmassági interjú után átléphetnek egy erőteljesen kommunikatív fókuszú, négy féléves, heti hat órás, több típusú szaknyelvet (jogi, üzleti, agrár, környezetpolitikai) valamint interkulturális kommunikációs készségek és professzionális szaknyelvi készségek fejlesztését magába foglaló angol és német nyelvű gazdasági szaknyelvi kommunikáció nevű emelt szintű képzési formába. Ez az európai országok felsőoktatásában általánosságban követett nyelvpedagógiai elvek szerint felépített komplex képzési csomag mintegy tíz éves múltra tekint vissza, és igen jók a hazai munkaerő piaci referenciái. A végzett hallgatók általános elégedettséggel nyilatkoznak az itt szerzett ismeretek és készségek hasznosíthatóságáról, többük ennek köszönhetően jutott magas szintű szaknyelvi kompetenciákat követelő álláshoz itthon vagy külföldön. A program célja olyan, a gyakorlati nyelvhasználatban jártas, magas szintű kommunikatív nyelvtudással és szaknyelvi kompetenciákkal rendelkező szakemberek képzése, akik szakmai ismereteiket komplex szaknyelvi kompetenciáikkal összekapcsolva jól tájékozódnak a sok-kultúrájú munkaerő piacon, ismerik annak fontosabb általános és szakmához kötődő kommunikációs szabályait, szakmai ismereteiket idegen nyelvű munkahelyzetekben kreatívan és nyelvileg hiteles formában alkalmazni tudják, vagy a piaci szereplők között akár írásban, akár szóban kulturálisan és nyelvileg is hiteles közvetítésre képesek. Alkalmasak továbbá arra, hogy nyelvtudásukat szakmai ismereteik gyarapításának szolgálatába állítsák. A szaknyelvi tanszék felajánlja közreműködését abban, hogy egy oktatás-stratégiai konzultációs folyamat eredményeként kidolgozza annak módját, hogy ez a szaknyelvi képzési csomag a MÉK képzési rendszerébe szervesen beépülve hozzájáruljon a szakmai képzés színvonalának és vonzerejének növeléséhez. Javasolja továbbá annak megvizsgálását, hogy a tanszék tudományos minősítéssel rendelkező oktatói milyen egyéb közreműködéssel tudnának hozzájárulni a Kar képzési palettájának szélesítéséhez. Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport 1. Professzionális nyelvi kommunikáció Dr. Troy Wiwczaroski 2. Üzleti nyelv I. Dr. Hajdú Zita 3. Interkulturális kommunikációs ismeretek I. Dr. Harsányiné Czollner Andrea 4. Professzionális nyelvi kommunikáció II. Dr. Troy Wiwczaroski

2/30 gy

2

gyj

2/30 gy

2

gyj

2/30 gy

2

gyj

2

gyj

2/30 gy

32

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 5. Üzleti nyelv II. Dr. Hajdú Zita 6. Pályázatírási készségek célnyelven Tóth Magdolna 7. Professzionális nyelvi kommunikáció III. Dr. Troy Wiwczaroski 8. Üzleti nyelv III. Dr. Hajdú Zita 9. Jogi nyelv I. Dr. Tar Ildikó 10. Kultúraközi kommunikáció Dr. Troy Wiwczaroski 11. Jogi nyelv II. Dr. Tar Ildikó 12. Környezetgazdálkodás i és környezetpolitikai szaknyelv Dr. Silye Magdolna 13. Project munka Dr. Troy Wiwczaroski

2/30 gy

2

gyj

2/30 gy

2

gyj

2/30 gy

2

koll

2/30 gy

2

koll

2/30 gy

2

gyj

2/30 gy

2

koll

2/30 gy

2

koll

2/30 gy

1

gyj

3/45 gy

2

gyj

Hallgatói juttatások: A Debreceni Egyetem hallgatói térítési és juttatási szabályzata részletesen ismerteti a vonatkozó rendelkezéseket. A vizsgaidőszak végén a leckekönyvet le kell adni az OKMIH-be, ahol kiszámítják a hallgató súlyozott tanulmányi átlagát és az ösztöndíjindexét. Az ösztöndíjindex alapján kaphat tanulmányi ösztöndíjat, melyet minden hónap 10-ig utalunk. Az első évfolyamra beiratkozott hallgató csak a 2. félévtől kaphat ösztöndíjat (az első féléves tanulmányi eredménye alapján). Szociális juttatásra jogosult az a hallgató aki teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben vesz részt, továbbá aki a) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre. Hátrányos helyzetű az a hallgató, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a hallgató, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezték be sikeresen, továbbá az a hallgató,akit tartós nevelésbe vettek. A rászoruló hallgatók - pályázat beadásával - egyszeri vagy rendszeres szociális támogatásban részesülhetnek. Szociális helyzete alapján a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjat is megpályázhatja. A felsőbb évfolyamokon a hallgató kiemelkedő tanulmányi eredménye alapján köztársasági ösztöndíjra pályázhat. Tanulmányi eredménye és közéleti tevékenysége alapján a Csapó házaspár, Dezső György, Brhlik András, illetve Hajdú Gusztávné Alapítványokhoz nyújthat be pályázatot. Szabályzatok: A hallgatókat érintő szabályzatok hozzáférhetők a következő linken: http://portal.agr.unideb.hu/karkozi/oktatasszervezesi/tevekenysegek/hallgatoi_szabalyzatok/index.html. Itt a tanulmányi tájékoztatók, a tanulmányi és vizsgaszabályzat, az aktuálisan érvényes tantervek, a hallgatók 33

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés számára előírt kötelezettségek teljesítésének határideje, a hallgatók jogai és kötelezettségei, valamint egyéb, a hallgatókat és oktatókat érintő aktuális információk is hozzáférhetők. Ezen kívül az egyetemi honlapon belül az egyes szaktanszékek saját honlapjai is számos fontos, folyamatosan aktualizált, elsősorban az oktatást és kutatást, a pályázati és a szakdolgozati lehetőségeket érintő információkat tartalmaznak.

II.11. Van-e szervezett módszerük a végzősök elhelyezkedésének figyelésére? A vadgazda mérnöki szak figyelemmel kíséri a végzős hallgatók elhelyezkedését, melynek módszere hogy a személyes kapcsolatok révén információval rendelkezünk arról, hogy hol helyezkedtek el az intézményünkben végzettek. Ennek eredményeként a diplomához jutottak 50-60%-ról van tényleges információnk. Így a Debreceni Egyetemen végzett vadgazda mérnökök dolgoznak: a SEFAG Zrt., Gyulaj Zrt.,Gemenc Zrt., Egererdő Zrt., Északerdő Zrt., Kaszó Zrt., Zalaerdő Zrt. vadgazdálkodási egységeinél, a Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei és a Hajdú - Bihar Megyei vadászati hatóságoknál, az Aggteleki Nemzeti Parknál, a Hortobágyi Nemzeti Parknál, a Nyíregyházi Vadasparknál, és számos alföldi és dunántúli vadgazdálkodási egységnél. Az EVASYS rendszeren keresztül a kari vezetésre, a jelenlegi hallgatókra, a végzett hallgatókra, a munkaerő piaci elvárásokra vonatkozóan végzünk felméréseket. II. 12. (C)SWOT ANALÍZIS Külső feltételek (constrains) • • • • • • • • • • • • • • •

Általános relatív túlképzés a munkaerő piacon Az agrár szektor GDP termelő képességének és ezzel együtt járó lakosság-eltartó képességének csökkenése Az új multidiszciplináris agrár területek (ökoturizmus, ökogazdaság, stb.) eltartó képessége a várakozástól elmarad A vadgazdálkodási ágazat tőkehiánya A gazdasági szektor folyamatos elvárásainak változása a felsőoktatástól A felsőoktatás törvényi hátterének bizonytalanságai A tömegképzéssel együtt járó tartós oktatási és kutatási minőség romlása A vadgazdálkodási ágazat struktúrája miatt nem igényli megfelelően a képzett munkaerőt A hallgatókért és az elosztható forrásokért folytatott konkurencia harc az oktatási minőség csökkenését indukálhatja Az oktatói, kutatói egyetemi modellről történő átállás a „szolgáltató egyetem” irányába jelentős bizonytalansággal jár A tehetséges vadgazdálkodási szakemberek alulfinanszírozottság miatti pályaelhagyása Az oktatói, kutatói munka értékarányos elismertségének tartós hiánya Az oktatói, kutatói életpálya társadalmi és pénzügyi elismertségének tartós hiánya A felsőoktatási törvényből következő belső átalakulás hosszú távú hatása egyenlőre nehezen becsülhető Az oktatás és kutatás csökkenő állami támogatása

Erősségek (strengths)

•

Történelmi tradíciók: A debreceni agrár felsőoktatás több mint 140 évét jellemzik az oktatás, a kutatás és szaktanácsadás területén elért eredmények. Ezen belül a vadgazdálkodás oktatása 35 évre nyúlik vissza.

34


Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés •

•

• • •

• • •

•

•

•

•

Az integráció előnyei: Az eredményes integrációs folyamat megteremtette a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar és az itt oktatott szakok belső és külső kapcsolatait. Oktatás szerkezete: Az oktatás bővülő skálája mind tartalmának sokszínűségében, mind szerkezetében rugalmas. Kari szinten rendelkezünk a kialakulandó lineáris képzés valamennyi szintjének feltételeivel. Beiskolázási lehetőségek: Folyamatosan nagy az érdeklődés a vadgazda mérnöki szak oktatásiképzési programja iránt. Személyi feltételek: A szakon 40 fő tudományos fokozattal rendelkező oktató, kutató képzettsége és elkötelezettsége a szakma iránt jelentős potenciált képvisel. Infrastrukturális háttér: Az egyetemi és kari akkreditált laborok lehetőséget biztosítanak olyan piaci szegmensek elnyerésére, amelyek folyamatos árbevételt biztosítanak. Magas színvonalú kutatói szaklaborok megléte a karon belül. Integrált kutatói szaklaborok megléte az Élettudományi Központon belül. Speciális, nagy értékű műszerek és speciális mérési eljárások lehetősége az alapvető szakterületeken. Külső kapcsolatok: Az egyre bővülő kooperációs, interdiszciplináris rendszerben a szak irányítását végző szaktanszék részvétele a regionális, országos, tudományos projektekben. Intézményközi együttműködés: Jó és bővülő együttműködés a helyi, regionális és országos intézményekkel, hatóságokkal, minisztériumokkal. A gyakorlati képzés feltételei: A gyakorlati képzés feltételei az átlagosnál kedvezőbbek, leginkább a kihelyezett tanszékek révén (HNP, Nyírerdő Zrt. Debreceni Kultúrkert és Állatpark) és a térség oktatási szempontból különlegesnek minősített vadgazdálkodási egységeinek köszönhetően. Kutatási adottságok: A térségi elhelyezkedés főként az apróvadgazdálkodással kapcsolatos kutatásoknak kedvez, de a Gúthi és Lónyai vadgazdálkodási egységek közelsége kiváló lehetőséget biztosít a nagyvad fajokat érintő vizsgálatokra is, így ezek az adottságok lehetőséget nyújtanak a regionális, országos és nemzetközi feladatok megoldására. Doktori iskolák: A kitűnően működő és egyre szélesebb területeket lefedő doktori iskolák – és azokban doktori programok - megfelelő hátteret nyújtanak a vadgazdálkodás iránt érdeklődő tehetségek kiválasztásához. Tehetséggondozás: A kiemelkedő tehetségű hallgatók számára több speciális szakmai kollégium áll rendelkezésre: Tormay Béla Szakkollégium, a Debreceni Egyetem, Tehetséggondozó Programja évek során folytatott sikeres tevékenysége. A kar valamennyi szaktanszékén hallgatók demonstrátori munkát végeznek. Az évente megrendezendő kari, illetve országos TDK versenyeken hallgatóink rendre jelentős létszámmal vesznek részt és rendszeresen érnek el kiemelkedő szakmai helyezéseket és kapnak szakmai elismeréseket. A keleti régió elmaradottsága miatt fokozottak az elvárások a fejlesztésben, elfogadható innovációs készség tapasztalható, ez biztosítéka annak, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban nagyobb hatékonysággal hasznosulnak.

Gyengeségek (weaknesses) • A vadbiológiai és vadgazdálkodási kutatások stabilitása – pénzügyi források hiányában – sem időben, sem térben nem kellően biztosítható. • Az oktatásban a folyamatos változások nem nyújtanak stabilitást. • A nemzetközi oktatási piaci részvételünk (idegen nyelvű képzés) feltételei nem kidolgozottak. • Nincs vadgazda mérnöki Msc képzés, így a hallgatók más szakon illetve intézményben tanulnak tovább. • A kutatások műszerezettségi igényének folyamatos növekedése mellett a vadgazdálkodási kutatásokban nem kielégítő, korlátozottan fejleszthető az infrastruktúra és a műszaki-technikai háttér. • A szak gazdasági mozgástere eléggé behatárolt. • Az oktatásban-kutatásban dolgozók alulfinanszírozottak. • A vadgazdálkodási szektor érdeklődése és anyagi bázisa mérsékelt a kutatásokra • Kevés a termékké konvertálható kutatási eredmény, gyenge az innovációs teljesítmény. 35


Fejlesztési, előrelépési lehetőségek (opportunities)

•

A belső és külső integrációs kapcsolatok további jelentős bővítése, erősítése az Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum egységei között és a Debreceni Egyetem karaival és intézeteivel.

• •

Növelhető a nemzetközi pénzügyi forrás. A rugalmas, többlépcsős, több kimenetű oktatás-képzés teljes vertikumának kiépítése (a vadgazda Msc akkreditálása) javíthatja az oktatás piacképességét. A hazai és nemzetközi regionális kapcsolatok jelentős bővítése az oktatás, kutatás, szaktanácsadás területein, fejlesztési programok elnyerése

• •

A vállalkozói szférával kialakított multidimenziós kapcsolatok jelentős továbbfejlesztése, - a spontán kapcsolat működtetés szervezettebbé tételével – financiális források bővítése az oktatás és kutatás területén.

• • •

A gyakorlati oktatás feltételeinek továbbfejlesztése. Értékesíthető tudományos eredmények biztosíthatják a fejlesztési alapok növekedését. Az egyre jobban képzett és kellő nyelvtudással bíró oktatói kar segítségével felgyorsulhat az idegen nyelven történő költségtérítéses oktatás kialakítása. Az érdekeltségi rendszerben lévő humán ösztönzők javítása.

• •

A szaktanácsadás tervezett átalakításával új forrásokhoz juthat az intézmény, felgyorsulhatnak az innovációs folyamatok.

Veszélyeztető tényezők (threats) • A pénzügyi stabilitás és megfelelő szintű állami támogatás hiánya az oktatásban és kutatásban. • A hatóságok, irányító intézmények által előírt túlzott mértékű központi szabályozás.

• • • • • • •

A különböző okok miatt korlátozott oktatói-kutatói utánpótlás. Alacsony bérek az oktatás-kutatásban dolgozók valamennyi szintjén. Az oktatási és kutatási területen jelentkező egyre erőteljesebb versenyhelyzet más hazai és nemzetközi intézményekkel. Az új felsőoktatási törvény szellemében történő átalakítás során várható nehézségek. Az oktatói nagy leterheltség (humánerőforrás, infrastruktúra) ronthatja a hatékonyságot. A vadgazdálkodási szakma társadalmi presztízsének folyamatos csökkenése. Az optimálistól elmaradó munkahelyi légkör (fásultság, nem megfelelő szakmai és emberi kapcsolatok). III. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS

III.1. A szak helye a kar / intézmény szervezetében. A szak menedzselése a feladatok és hatáskörök feltüntetésével. A vadgazda mérnök szak a Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karnak, valamint jogelődjének a Mezőgazdaságtudományi Karnak egyaránt kiemelt alapszakja, a szakot országosan másodikként indító Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék a Kar fontos, minden folyó BSc szak számára is alapképzési tárgyakat szolgáltató egysége. A Kar hallgatói létszámában jelentős arányt képviselnek a vadgazda mérnök szakos hallgatók. III.2. A szakon folyó belső minőségbiztosítási tevékenység ismertetése: Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara a Debreceni Egyetem minőségpolitikájával összhangban, a tudományterületén folytatott oktatás, kutatás, valamint a szaktanácsadási tevékenysége során megszerzett hazai és nemzetközi szakmai hírnevének megtartása és bővítése érdekében a minőségi színvonalának állandó fejlesztésére, 36

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés tökéletesítésére törekszik. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átfogó, az EFQM, az ISO 9001:2008 szabványnak megfelelő minőségirányítási, valamint az ISO 14001:2004-es szabványnak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszert működtet, annak folyamatos fejlesztésével és fenntartásával hírnevét kívánja erősíteni. A vezetőség elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségirányítási rendszer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az elkötelezettséget minden munkatársától elvárja. A kari minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódóan a szakon folyik belső minőségbiztosítási tevékenység. Ennek egyik fő elemét képezi, hogy már a 2003/2004-es tanévtől induló főiskolai évfolyamoknál kezdődően elkezdtük tanszékünkön a Hallgatói elégedettség vizsgálatot, a szak eredményes továbbfejlesztése érdekében. A vizsgálathoz kérdőívet készítettünk, az arra adott válaszok minden évben értékelésre kerültek. A kérdőívek kitöltése anonim módon, a záróvizsga után történik meg, ami maximálisan biztosítja a kérdőív kitöltésének objektivitását, az őszinte véleményadáson alapuló adatgyűjtést. III.3. Hogyan biztosítja és fejleszti a szak saját minőségét A szak a minőségfejlesztést és minőségbiztosítást a bemenet tekintetében az oktatók viszonylatában úgy biztosítja, hogy elvárja és elősegíti az oktatók szakterület specifikus tudományos fejlődését. Ennek eredményeként a szakot szervező tanszék oktatóinak kutatási tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a vadgazdálkodás különböző területeihez, valamint minden egyes oktató PhD fokozattal rendelkezik. A külsős oktatók mindenképpen a vadgazdálkodás közvetlen, vagy kapcsolódó szakterületeinek országos és nemzetközi szinten is elismert szakemberei, akik szintén rendelkeznek tudományos minősítéssel. A hallgatói minőségfejlesztéshez az részletesen ismertetett tehetséggondozás (II.3. fejezet) biztosítja. Az eszköz- és infrastruktúra ellátottság tekintetében elmondhatjuk, hogy a szak számára rendelkezésre áll 4 szaktanterem, egy e-learning terem, és a minőségi oktatást szolgáló számítástechnikai és prezentációs eszközpark. Az eszköz és infrastrukturális ellátottság viszonylatában mind az oktatói, mind a hallgatói minőségbiztosítást szolgálják a prezentációs eszköz fejlesztések, az elektronikus és nyomtatott tananyag fejlesztések, és tanszéki, illetve egyetemi honlapon történő közzétételek, a jegyzetírások és -kiadások ösztönzése. E tekintetben jelentős fejlesztési lehetőséget jelentett a HEFOP 3.3.1. pályázat (A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása. HEFOP- 3.3.1-P.-2004-09-0071/1.0 projekt). A szak a minőségfejlesztést és minőségbiztosítást a képzési kimenetet (learning outcomes) illetően úgy biztosítja, hogy a szak elméleti és gyakorlati képzési anyagának, struktúrájának folyamatos áttekintésével és fejlesztésével, a követelményszint megfelelő szinten tartásával, a szakmai gyakorlóhelyek belső akkreditációjával a felhasználói terület számára alkalmas szaktudással rendelkező végzetteket igyekszik kibocsátani. III.4. Tesz-e fel a szak a saját működésére vonatkozó kérdéseket a következők körében? A szak belső minőségbiztosítási tevékenysége keretében tesz fel kérdéseket: - a hallgatóknak a Hallgatói elégedettségi kérdőíves felmérés segítségével - az oktatóknak a záróvizsga bizottsági kérdőívek segítségével és a szakvezetés konzultációi segítségével - a felhasználóknak a szakvezetés, különösen a szakvezető személyes kapcsolattartása, valamint a záróvizsga bizottság külsős, felhasználói területről érkező tagjainak záróvizsga bizottsági kérdőívei segítségével - a végzett hallgatók nyomon követése nehéz, de azért vannak személyes kapcsolattartáson alapuló visszajelzések a körükből III.5. Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat? A hallgatók részéről kapott visszajelzések részletes, dokumentált kiértékelésre kerülnek, míg az egyéb visszajelzéseket a szakvezetés építi be a tantervfejlesztési javaslatokba, a szak oktatási struktúrájának a folyamatos alakításába.

37

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés III.6. A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben. A felhasználói szempontok a szakvezetés által kapott, illetve a külső szakmai szervezetek részéről delegált oktatók, vizsgáztatók javaslatai, oktatási tevékenysége által épülnek be a képzésbe. Ezen kívül a már végzett, szakmai szervezeteknél dolgozó hallgatók közül többen is kapcsolódnak a gyakorlati képzéshez, vagy a vezetett terepgyakorlatok kísérő szakszemélyzeteként, vagy az önálló szakmai gyakorlatok, esetleg szakdolgozatok külső témavezetőjeként. A gyakorlati képzésben a hallgatók irányítása minden esetben szakmai szervezeteknél, szakemberek által történik, ami az említett egyes esetekben a szakon folyó oktatási tevékenységet közvetlenül ismerők által valósul meg. Mindez különösen jól segíti az oktatáspolitikai elvek alapján elsősorban gyakorlatorientált BSc képzés igazodását a felhasználói igényekhez. III.7. A szak indítása óta eltelt idő alatti belső minőségbiztosítási tevékenység tapasztalatai, az ebből következő minőségfejlesztési tevékenységének eredményei: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállítható, hogy a hallgatók legtöbbször a felsőoktatási felvételi tájékoztatóból, az Internetről, valamint ismerősöktől szereztek tudomást a szakról. A vizsgált években kibontakozó trendek alapján látható, hogy a felsőoktatási felvételi tájékoztatóból tájékozódók száma folyamatosan csökken, míg nő az Internet böngészők és azok száma, akik ismerőseiktől értesültek a vadgazda mérnöki szakról. A felmérésből kiderül, hogy a szakmai előmenetel és a szakmai érdeklődés mellett, sokan személyes érdeklődésből választották a szakot. A hallgatók válaszai alapján fejlődés látszik a képző intézmény infrastruktúrájában, míg a képző intézmény környezetét a legtöbb hallgató esztétikusnak, gondozottnak vélte eddig minden vizsgálati évben. Az oktatás színvonalát értékelő kérdésre szöveges választ várunk a hallgatóktól. A felmért első két évfolyam hallgatói közül sokan változónak tartották az oktatás színvonalát. Kritikaként említették, hogy a szakmai tárgyak viszonylag alacsony súllyal szerepelnek a tantervben, a szakmailag kevésbé lényeges tantárgyakhoz képest. A válaszadók közül csaknem mindannyian megjegyezték, hogy több szakmai gyakorlatra, kiemelten több terepgyakorlatra lenne igény. A 2007/2008-as tanévtől kezdődően a végzett hallgatók többsége szerint a képzés színvonala jó, az oktatók szakmailag jól felkészültek, az utóbbi tanévben kifejezetten kedvező véleményeket kaptak a szakon oktató kollégák a végzős hallgatóktól. A szaktanszék képzéssel kapcsolatos tevékenységét gondosságra törekvőnek, a képzést segítőnek tartotta a kérdőívet kitöltő hallgatók többsége. Számunkra kiemelkedő fontosságú észrevétel volt a hallgatók részéről, hogy szinte valamennyien – elsősorban a kezdő évfolyamokban - a gyakorlatok számának a növelését javasolták, különös tekintettel a terepgyakorlatokra. Ez eddig minden évben igen hangsúlyos észrevétel volt a hallgatók részéről. Javasolták a válaszadók, hogy a szakmailag fontosnak ítélt tárgyak magasabb óraszámmal jelenjenek meg a tanmenetben.. Ezeket az igen értékes javaslatokat vettük figyelembe a BSc szak beindításakor is, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk több szakmai gyakorlatot szervezni, illetve a felsoroltak közül több, hasznosnak ítélt tárgyat meghirdetni. A hallgatói, felhasználói igényként megfogalmazódó ismeretkörök részben C típusú tárgyként, részben kapcsolódó diszciplinák tematikájának átalakítása során kerültek fejlesztésre. Összességében megállapítható, hogy hallgatóink többségében pozitív véleményekkel távoztak a szakról, esetleges negatív kritikáik pedig hasznosak, építő jellegűek, és a lehetőségekhez mérten megvalósításra alkalmasak. III.8. A célok megvalósulásának ellenőrzése? Történtek-e, történnek-e korrekciók a célok elérésének veszélyeztetettsége vagy meghiúsulása esetén? A szak elindítása óta a legjelentősebb változásokat a HEFOP 3.3.1 program keretében hajtottuk végre. A program keretében a tantervek módosítása során olyan fejlesztési eredmények valósultak meg, amelyek nem csak a BSc szakokra vonatkoznak, hanem a kétlépcsős (BSc majd MSc) bolognai képzéshez kapcsolható, azt alulról támogató felsőfokú szakképzés is bekapcsolódott a rendszerbe. Az így kapott oktatási mátrix a bolognai elvekkel messzemenőkig egyeztethető módon mind horizontális, mind vertikális átjárhatóságot lehetővé tesz. Fontos, hogy a korábban egyéb BSc szakokkal kialakított képzési harmonizációt a tantervi változások nem érintették, az továbbra is változatlan formában megmaradt a végleges tantervben, és természetesen megmaradt a szak KKK-nak való teljes mértékű megfelelése is.

38

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés IV. FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK, KAPCSOLATI FORMÁK A szak potenciális hallgatói elsősorban a biológia, a vadászat és vadgazdálkodás, a természetvédelem, stb. iránt érdeklődő középiskolások köréből kerül ki. Más a helyzet a levelező képzés tekintetében. Itt jelentős a vadgazdálkodási szakterületen már jelenleg is munkát folytató, szakirányú végzettséget szerezni kívánó hallgatók aránya. Külön kiemelendő, hogy jelentős számban kapcsolódnak be a levelező képzésbe olyan hallgatók, akik akár teljesen eltérő szakterületen (bölcsésztudományok, orvostudomány, közgazdaságtan, informatika, vendéglátás, stb.) rendelkeznek már felsőfokú képesítéssel, vagy munkahellyel, de személyes érdeklődési területük, erkölcsi elkötelezettségük miatt érdeklődnek a vadgazdálkodás és a kapcsolódó szakterületei iránt, és tudásuk fejlesztése érdekében kapcsolódnak be a képzésbe. E tekintetben tehát ki kell emeli, hogy a szakember képzésen túlmutatóan nagy jelentőségű a képzés a társadalmi szemléletformálásban is. A hallgatók száma a kezdeti fellendülés után némi visszaesést, illetve stagnálást mutat, ami részben a munkaerőpiaci, részben a demográfiai helyzetnek köszönhető. A munkaerőpiac mai helyzetében korlátozott mértékű annak felvevőképessége, de elmondható, hogy a BSc szakon végzettek jelentős arányban a megszerzett szakirányú képesítésüknek köszönhetően tudták megtartani munkájukat (levelezős hallgatók), részben szakterületen, vagy ahhoz kapcsolódóan tudtak elhelyezkedni, illetve az MSc képzésbe is jelentős számban léptek tovább. Ez utóbbi esetében negatív tendencia, hogy a kétlépcsős képzés nyújtotta lehetőséget kihasználva nagy számban fordul elő, hogy a képzési ágon belüli más MSc szakra lépnek be a végzett vadgazda mérnökök, amivel tanulmányaik befejezésével két különböző szakterületi végzettség megszerzését célozzák meg. Ez a több lábon állás igénye a hallgatók részéről érthető, ugyanakkor megnehezíti a magasan kvalifikált vadgazdálkodási felsővezetők egyenes ágú képzését. A szak hallgatói jelentős számban és tendenciáját tekintve a korábbi egységes egyetemi képzéshez képest korábban, már a BSc képzés első 3 évében vesznek részt külföldi részképzésen, ami a nemzetközi szakmai tapasztalatszerzés és szakmai kapcsolatépítés szempontjából örvendetes. A szaktanszék a hallgatók ilyen irányú terveit mindenképpen támogatja. A MAG Praktikum Gyakorlati Képző Központ két éves működése óta kiépíti, ill. folyamatosan továbbfejleszti azt a kapcsolatrendszert, amely a különböző gazdasági és társadalmi szervezetek, költségvetési intézmények és piaci szereplők, valamint a felsőoktatási intézmények közötti párbeszédet és együttműködést hivatott szolgálni. Ez a gyakorlati képzésen túl a hallgatók munkaerőpiacon történő érvényesülését is elősegíti.

39


Függelék

1. 2. 3. 4.

Záróvizsga tételek ........………………………………………………………………………. 41 Intézményi infrastrukturális feltételek ………………………………………………………. 43 A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatása …………………………………47 Kari minőségbiztosítás, minőségfejlesztés …………………………………………………...50

40

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 1. Záróvizsga tételek

Élőhelyfejlesztés Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze. A passzív és az aktív élőhely-fejlesztés. Tiltott és engedélyezett vadászati eszközök és módok. Állományszegélyek kialakításának jelentősége és módszerei. Extenzív mezőgazdálkodási módok és a mezei vadgazdálkodás kapcsolata. Vadföldek szerepe a mezei élőhelyfejlesztésben A vadföldeken termeszthető legfontosabb növények és értékelésük Vadbúvók létesítése termesztett növényekből. Gyomsávok, ruderáliák megőrzésének lehetőségei a mezei élőhelyfejlesztésben. A természetes erdőfelújítások vadgazdálkodási jelentősége. A mesterséges erdőfelújítás tervezésének vadgazdálkodási szempontjai. A gyérítések során alkalmazandó vadgazdálkodási követelmények. Sarj eredetű erdőfelújítások vadgazdálkodási jelentősége. Az erdőművelési munkák végrehajtásának illesztése a vad életciklusához. A cserjeszint kialakításának vadgazdálkodási jelentősége. Vadtáplálékot nyújtó cserjefajok. A különböző fafajok vadgazdálkodási megítélése és a velük kapcsolatos erdőművelési munkák hatása. Vadgyümölcsök. A vízi élőhelyfejlesztés elmélete és gyakorlata (rekonstrukció, átalakítás). A kalászos növények termesztéstechnológiája, és szerepük a vadföldgazdálkodásban. A kukorica termesztéstechnológiája és szerepe a vadföldgazdálkodásban. Legfontosabb pillangósnövényeink termesztése és szerepe a vadföldgazdálkodásban. A rét- és legelőterületek kezelése és szerepük a vadgazdálkodásban. Vadföldek kialakítása az erdőben. Olajos magvú növények termesztéstechnológiája és vadföldként betöltött szerepük. Erdei vadkármegelőzés módszerei. Mezőgazdasági vadkármegelőzés technológiája. Vadászati állattan, vadbiológia A mezei nyúl állománydinamikája és hasznosítása. A fácán állománydinamikája és hasznosítása. A gazdálkodás szempontjai, gyakorlati szempontok. A fogoly állománydinamikája és hasznosításának lehetőségei. A Magyar Fogolyvédelmi Program. A vízivadfajok állománydinamikája és hasznosítása. A vízivadgazdálkodás természetvédelmi korlátjai, és lehetséges módjai. Vadászati szempontból jelentős ragadozó emlősök és varjúfélék állománydinamikája és apasztásának lehetőségei. A rókaállomány hazai helyzete. A hazai őzpopuláció dinamikája és hasznosítása. Az őzagancs és bírálata. A hazai dámpopulációk elterjedése, dinamikája és hasznosítása. A dámagancs és bírálata. Gímszarvas populációk dinamikája és hasznosítása és minősége. A gímagancs és bírálata. A muflon hazai elterjedése, állományának helyzete. A muflon természetvédelmi megítélése. A hazai vaddisznópopuláció dinamikája és hasznosítása. A vadkanagyar és bírálata. Növekedési ráta, növekedési modellek, “r“ és “K” stratégisták. A populációk korszerkezete és ivararánya, a korpiramis. 41

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Fajon belüli versengés, a populációk növekedésére ható sűrűségtől függő és független tényezők. A vadeltartó képesség meghatározásának lehetősége, az eltartóképesség típusai, a táplálékkészlet és az élőhely szerkezet szerepe. A predáció és a kompetíció vadgazdálkodási vonatkozásai. A vadállomány hasznosítása: fenntartható hozamok, a hasznosítás alapelvei, bölcs hasznosítás. A gímszarvas zárttéri tartása. A reprodukció, a halandóság, a be- és kivándorlás jelentősége a vadgazdálkodásban. Az apróvadfajok ivarának meghatározása és korának becslése. Nagyvadfajok ivarának meghatározása és korának becslése. A hazai nagyvadgazdálkodás jellemzői. Az erdőgazdálkodás – vadgazdálkodás - természetvédelem kapcsolata. A hazai nagyvadfajok szabályozásának szempontjai. A modellezés lehetőségei a nagyvadgazdálkodásban. Nagy létszámú társas vadászatok szervezése erdei élőhelyeken. A vadászkutyák tenyésztése, tartása, idomítása. Vizslafajták. A lőtt vad birtokbavétele, kezelése, szállítása, tárolása, leadása. Apró- és nagyvadgazdálkodás, vadegészségügy A veszettség és a trichinellózis. A vaddisznó betegségei, és az ellenük történő védekezés módjai. A nagyvadfajok külső és belső élősködői. A szarvasfélék vírusos és baktériumos betegségei. A fácán legfontosabb betegségei. A mezei- és az üregi nyúl betegségei. A vadhús kezelése és piaci értékesítésének szabályai. A mezei nyúl befogásának előkészítése és annak lebonyolítása. A nagyvadbefogás eszközei és módszerei. Legfontosabb abraktakarmányok, és kijuttatásuk módszerei Legfontosabb gyökérgumós- és zöldtakarmányok A takarmányok kémiai összetétele. Mezőgazdasági vadkár típusok, és az ellenük való védekezés módszerei. A golyós és sörétes lőszer felépítése, kaliberek meghatározása. A vaddisznó zárttéri tartása. Mutassa be a vadgazdálkodás és természetvédelem eltérő és közös érdekeit. A vadgazdálkodási üzemterv tartalma és elkészítésének szabályai. A hazai zárttéri nagyvadtenyésztés helyzete és jövője. A vadréce intenzív nevelése és kibocsátása. A vadréce félvad tenyésztése és csalogató nevelése. Kotlóssal történő fácánnevelés. A fácán intenzív nevelési technológiái. A zárttéri vadréce törzsállomány tartása és tojatása. A zárttéri fácán törzsállomány tartása és tojatása. A hazai zárttéri apróvadtenyésztés helyzete és jövőbeli perspektívái. Vadászati ökonómia A vadkereskedelem jellemzői.

42

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés A vadászatszervező iroda alapításának feltételei, működése. Szakkiállítások. A nemzetközi vadászati piac hazánkat érintő problémái napjainkban. Piacgazdasági alapfogalmak, a kereslet-kínálat összefüggései. Piaci kudarcok, közjavak, környezeti problémák közgazdasági megközelítése. A gazdasági teljesítmény makroszintű mutatói. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai, a költségvetés egyenlege. Egyéni és társas vadászatok előkészítése, lebonyolítása, befejezése. A vadgazdálkodás ökonómiájának feladata, a racionális gazdálkodás elve A vadgazdálkodás értékelésének szintjei, módszerei, az adatbázis forrásai, az adatszolgáltatás rendszere. A vadállomány értékének meghatározása. A vadászati jog vagyonértéke, a haszonbérleti szerződés és a haszonbérleti díj. A vadkár, illetve vadászati kár megállapításának módszerei, jogi szabályozása. A vadban, illetve a vadgazdálkodásban okozott károk számbavétele. A termelési érték fogalma, számítása, mutatói. A termelési költség fogalma, csoportosítása. Elő- és utókalkuláció, önköltségszámítás. A jövedelem, illetve a jövedelmezőség fogalma, mutatói. A természeti tényezők szerepe a gazdálkodásban. A fácánnevelés kalkulációja, tervezése. A tőke általános jellemzői, forrásai. A befektetett eszközök főbb csoportjai, jellemzőik. Forgóeszközök fogalma, csoportosítása, szerepe a termelésben. Az üzleti terv célja, tartalma. A mezőgazdasági vállalati tervezés szakaszai, a növénytermesztési technológiai terv tartalma. A hatékonyság fogalma, a gazdálkodás hatékonyságának mutatórendszere.

2. Intézményi infrastrukturális feltételek Tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek: A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma előadótermei nagy fejlődésen és modernizáción mentek keresztül. A Táj- és Vidékfejlesztési Központ, valamint a Fényház megépülésével modern és minden oktatástechnikai igényt kielégítő tantermek nyíltak meg a Centrum oktatói és hallgatói előtt. Az ún. Színházterem nagy befogadó képességű, jól felszerelt előadóteremmé vált. Jelentős fejlődésen ment keresztül a főépületben lévő számos előadóterem. Megújult az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Aulája, amely konferenciák szervezésére, ünnepségek, kiállítások rendezésére nagyszerű lehetőséget kínál. 2000 után készültek el a Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék épületében a környezetgazdálkodás oktatásához nélkülözhetetlen hulladékgazdálkodási, talajszennyezési- talajremediációs ill. vízminőségi laboratóriumok, melyek felszereltsége korszerű. Ugyancsak korszerűnek tekinthető a számítástechnikai infrastruktúra, mely térinformatikai munkaállomásokból, központi szerverekből, GPS központi állomásból, illetve terepi eszközökből áll. Rendelkezésre áll továbbá egy szabadtéri kísérleti komposztáló. Rendelkezésre áll a Karon egy korszerű, a hazai és nemzetközi rendszerben akkreditált központi laboratórium, melynek műszerellátottsága kiemelkedő. Itt található az országban egyedülálló ICP-MS (THERMOELEMENTAL X-7) készülék, ioncsapdás GC-MS tömegspektrométer (VARIAN 4000), valamint kitűnően felszerelt lisztminőség-vizsgáló egység. Ez az egység a graduális és a posztgraduális képzésen túl a doktori iskolákban dolgozó hallgatóknak is egyedülálló lehetőséget biztosít. 43

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Az előzőekben felsoroltakon kívül jól felszerelt talajtani, kémiai, mikrobiológiai, állattani, állatélettani, növénytani, növénytermesztési, halbiológiai, stb. laboratóriumok állnak a hallgatók rendelkezésére. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma területén 2006-ra felépült az Élelmiszertudományi épület is. A Karon oktatott valamennyi szak jelentős gyakorlati infrastrukturális hátteret igényel, melyet az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumához tartozó három kutató intézet, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutatóintézet, valamint a Nyíregyházi Kutatóintézet biztosít. A Kar és a tangazdasági szervezeti egységek speciális integrálása is megvalósult. Mindez a szaktanszékek és a tangazdasági szakmai osztályok együttműködésében valósult meg. A vadgazdálkodási elméleti ismeretek gyakorlatban történő elmélyítését célzandó a hallgatók ilyen irányú tanulmányait, a képzés gyakorlat centrikusságának növelését célozva Karunk több külső szakmai szervezettel kötött kétoldalú oktatási-kutatási megállapodást, amelyek során a létrehozott kihelyezett Tanszékek lehetőséget biztosítanak a szakmai gyakorlatok teljesítésére. Kihelyezett, kifejezetten a Természetvédelmi képzést segítő Tanszékeink működnek az Aggteleki Nemzeti Parknál, a Hortobágyi Nemzetei Parknál, a Nyírerdő Zrt-nél és a Nagyerdei Kultúrpark és Állatkert Kht-nál. Az elmúlt években az előadótermek oktatástechnikai felszereltsége nagyon sokat változott, javult. Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás biztosítja, a fontosabb területeken korszerű feltételek adottak a működéshez. Az infrastrukturális feltételek lehetővé teszik, hogy a hallgatókat is bevonjuk a kutatásokba.

Oktatási termek 61 fősnél nagyobb termek 26-60 fős termek 10-25 fős termek Természetvédelmi és vadgazdálkodási szakelőadó Természetvédelmi és vadgazdálkodási szakgyakorló Laboratóriumok, gyakorlók

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (db) 5 10 Számos 3 2 12

A 2005. szeptemberében átadásra került Élettudományi Központ nagy számban nyújt kutatási és oktatási lehetőségeket új, rendkívül jól felszerelt labor és egyéb helyiségeivel. Az épület az igények szerint szintén számos tanteremmel, és modern laborral áll a kari oktatás rendelkezésére. Ezen kívül 2006 végére befejeződött a talajtani és kémia laborok teljes felújítása, amely során 3, nemzetközi színvonalú laborral gazdagodott a Kar. Kifejezetten a vadgazda mérnök képzést szolgálja a 40 fős trófeaterem (Nadler Herbert trófea hagyatékának egy részét és elkobzott mínusz pontos őztrófeákat tartalmazza), ahol az emlős- és madár anatómiai, csonttani gyakorlatokat és a trófeabírálatokat is tartjuk. Tanszéki gyűjteménytár: megtalálható a hazai gerinces fauna legfőbb faja, védett gerinces fajok, vadászható madár- és emlősfajok preparált egyedei. A fentieket kiegészíti egy 25 fős tanszéki bonctani gyakorló. Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság: Hálózat A campus hálózata számokban: 18 épület – 26 kábelezési csomópont – 2 kollégium – 16 számítógépes labor – 33 gigaswitch – 25 egyéb menedzselhető switch – ~1100 aktív kliens gép. A korábbi évek önerőből történt fejlesztéseit követően 2006 elején a HEFOP 4.1.2 pályázatból sikerült teljesen modernizálni a Böszörményi úti campus gerinchálózatát. Olyan – akkoriban frissen megjelent, csúcstechnológiás – eszközöket választottunk, amelyek teljesítménye és szolgáltatáskészlete hosszú 44

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés időre kiszolgálja az igényeinket. A hálózatunk technikai színvonala a mai napig tökéletesnek mondható. Gerinchálózat A campusok sok, többségében kis épületből áll. Minden épület és kábelezési csomópont (a távolság függvényében multi- vagy monomódusú) optikai kábelen kapcsolódik a főépületben található központi router helyiséghez, szintén ide csatlakozik az egyetemközi optikai gerinchálózat is. Ezek a gerinckapcsolatok a kor elvárásainak megfelelően többségében gigabitesek, de campus külső kapcsolata és négy belső kapcsolat már 10 Gbit/s sebességű (az optikai gerinchálózat a legtöbb helyen alkalmas a 10 Gb-es átvitelre is, erre azonban a többi épület végpontszáma miatt még nincs szükség). A hálózatot a D-Link enterprise kategóriájú layer3-as stackelhető gigaswitch-ei hajtják meg. Bár egyelőre abszolút nem látjuk ennek szükségességét, az eszközparkunkon implementálható lesz az IPv6. Lokális hálózat Figyelmet fordítottunk a kábelezés aktuális technológiájára és a kivitelezés minőségére, ezért a Cat.5 – Cat.5E – Cat.6 kábelezésű szegmenseink mindenhol alkalmasak a gigabites átvitelre és a hálózat legnagyobb részén a desktop gigabites meghajtás már biztosított is. A telefon is mindenhol a strukturált hálózaton működik. A főépületben és a campus néhány másik pontján WiFi csatlakozás is lehetséges, amely a hallgatóknak is a rendelkezésére áll. Ez a központi hálózati azonosítóval vehető igénybe és a bázisállomások az Eduroam Föderáció részei. (Az Eduroam célja, hogy a tagintézmények oktatói és hallgatói más intézményben is az anyaintézményünknél használt azonosítóval és jelszóval, automatikusan tudjanak csatlakozni a hálózatra). A kollégium és a diákapartman minden szobájában lehetőség van saját számítógép csatlakoztatására a hálózathoz, amely a hallgatók részére térítésmentes. Számítógépes laborok Jelenleg a számítógépes laborjaink műszaki színvonala kifejezetten jónak mondható, termenként egységes típusú, jó minőségű, megbízható géppark áll rendelkezésre. Az alapvető informatikai ismeretek oktatásához 7 db 25 fős gyakorlóterem áll rendelkezésre, ezeket az oktatás többségét végző Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék üzemelteti. Számos tanszék így a vadgazda mérnök szak irányítását végző Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási tanszék is rendelkezik saját számítógépes laborral, amelyek a szakterületnek megfelelően akár különleges felszereltséggel és szoftverekkel (pl. térinformatika) is rendelkezhetnek. A TVK épületben egy modern stílusú 30 gépes labor került kialakításra, amelyben elsősorban az üzleti szoftverek oktatása folyik szaktantárgyak keretében, illetve választható tárgyként és tanfolyamokon. Az egyéni kutatómunkára, a tanulmányi rendszer használatához, illetve szabad felhasználásra napközben egy 40 gépes terem áll a hallgatók rendelkezésére. A TIOP pályázat keretében épülő új épületben is több új számítógépes terem kerül majd elhelyezésre. Hallgatói levelezés A hallgatók részére elektronikus levelezést a Microsoft Live@EDU programján keresztül biztosítunk. Ez tartalmaz egy modern webes levelezőrendszert (beleértve a desktop és mobil hozzáférést) nagy tárterülettel, közös címjegyzékkel és naptárral, az Office webes verzióját és számos tartalomfejlesztő/megosztó és egyéb szolgáltatást. A postafiókot a hallgatók a végzés után is megtarthatják megkönnyítve kapcsolatban maradásukat az intézménnyel. Szoftverpark Az egyetemnek a felsőoktatási Campus Agreement keretében lehetősége van a Windows operációs rendszer (upgrade) és a teljes Office programcsomag használatára, amely oktatási-kutatási célra a 45

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés hallgatók és oktatók saját gépén is engedélyezett. Az egyetem saját maga finanszírozza a víruskereső, illetve a SAS és SPSS statisztikai programok licenszét. Az oktatásban használt különlegesebb szoftvereket az oktató egység szerzi be. Informatika oktatás Az alapvető informatikai ismeretek (irodai programok, Internet) elsajátítása minden szak tantervében szerepel. Néhány további gyakori témakör: statisztikai programok, információs és döntéstámogató rendszerek, térinformatikai szoftverek, üzleti programok (pl. könyvelés, tervezés). A 2010/11-es tanévtől szabadon választott tárgy keretében SAP alapismeretek elsajátítására is lehetőség van. Informatika az oktatásban Az utóbbi években örvendetesen nőtt az informatikai eszközök felhasználása egyéb tartárgyak oktatásában. Az oktatók nagy része tartja rendszeresen prezentáció segítségével az előadást, és egyre gyakoribb a tananyagok és óravázlatok elektronikus közzététele, sőt az Internetes információkeresésre alapozott feladat is. Az elmúlt években mindkét karon több sikeres pályázat/projekt volt kifejezetten elektronikus tananyagfejlesztésre. Stratégiai terv a jegyzetkiadás kizárólag elektronikus alapokra helyezése. A Debreceni Egyetemen a Neptun.Net informatikai rendszert alkalmazzák a hallgatói nyilvántartással és az oktatásszervezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására. A rendszert egyaránt használják a tanulmányi osztályok és tanszékek ügyintézői, az oktatók és a hallgatók. A Neptun az intézmény hallgatói számára a következő lehetőségeket biztosítja: Tájékozódhatnak a rendszerben kezelt adataikról Megismerhetik a tanulmányukra, képzésükre és tárgyakra vonatkozó információkat Tárgyfelvételi időszakban jelentkezhetnek a meghirdetett tárgyakra Vizsgára jelentkezhetnek a vizsgajelentkezési időszakban Ellenőrizhetik a beírt jegyeiket A rendszeren belül üzeneteket kaphatnak az oktatóktól vagy ügyintézőktől Figyelemmel kísérhetik az elutalt ösztöndíjukat Intézhetik fizetési kötelezettségüket Oktatástechnika Minden előadóteremben és sok szemináriumban van felszerelt projektor, bár ezen eszközök ára és hordozhatósága már amúgy is lehetővé teszi a széles körű elterjedtséget. Minden előadóban és a szemináriumok többségében van Internet-kapcsolat. Könyvtári ellátottság; a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető fontosabb szakmai folyóiratok és a szak szempontjából fontos szakkönyvek könyvtári, ill. internetes elérhetősége, a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlap címe Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DE ENK) biztosítja a szak papíralapú és elektronikus szakkönyveit, folyóiratait. A könyvtár adatait tartalmazó honlap: http://www.lib.unideb.hu/. Az agrárszakterület könyvtári állományát a DEENK Agrártudományi könyvtára biztosítja (http://agr.lib.unideb.hu/)

46

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Szakdolgozatok elektronikus hozzáféréssel (egyetem területéről teljes szöveggel elérhető) AGTC-ben íródott: 2140 dolgozat AGTC MÉK: 1204 dolgozat Agrártudományi Könyvtár honlapja, katalógusa: agr.lib.unideb.hu DEENK honlapja: www.lib.unideb.hu A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék szakkönyvtára 805 kötetes, amit 14 magyar és 4 idegen nyelvű szakmai folyóirat egészíti ki. A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal! Tankönyv, jegyzetellátás, szolgáltatások: Az új típusú képzésekhez a megfelelő tankönyvek rendelkezésre állnak, ezek beszerzéséhez a egyetemi jegyzet- és könyvesbolt nyújt segítséget, a hallgatók évi 4000 Ft tankönyvtámogatásban részesülnek. Az új típusú képzésekhez a Kar hagyományainak megfelelően ezen a téren jelentős számú kiadvány megjelenése várható, ugyanakkor a társintézmények jegyzeteit, tankönyveit szintén elérhetővé tesszük, részben megvásárolható, részben, az egyéb jegyzetekkel és a tankönyvekkel, szakirodalmakkal együtt kölcsönözhető, vagy olvasótermi használati formában. A DETEP-es tehetséggondozó programban részt vevő hallgatók kutatásaikhoz, tanulmányútjaikhoz, valamint ösztöndíjaikhoz kapnak pályázati úton elnyerhető anyagi támogatást. Az Egyetem hallgatói részére – az Ftv. 30.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – állami támogatás a Ftv. 9/A §-ában meghatározott hallgatói előirányzat terhére, egyéb támogatás a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával, valamint speciális célú ösztöndíj adható. Az intézmény hallgatói előirányzati kerete, hallgatói támogatásokra fordítható részének jogcímei: tanulmányi ösztöndíj (a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján), pénzbeli szociális támogatás és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, intézményi (kari) ösztöndíj (a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján), egyszeri juttatás, köztársasági ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, a képzéshez kapcsolódó belföldi szakmai gyakorlat tanulmányi költségtérítése, sport- és kulturális támogatás, doktori ösztöndíj, doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása. A hallgatói előirányzat hallgatói normatíván kívüli forrásaiból (egyéb állami támogatások és intézményi források) adható támogatások: köztársasági ösztöndíj, készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, tankönyv- és jegyzettámogatás, tanszertámogatás, doktori ösztöndíj, doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása, sport- és kulturális támogatás, egyéb támogatás. Tankönyv- és jegyzettámogatásban az államilag finanszírozott első alap-képzésben, első kiegészítő alapképzésben, első felsőfokú szakképzésben tanuló nappali tagozatos hallgatók a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában, továbbá állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók részesülhetnek.

3.A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatása A Debreceni Egyetemen, hasonlóan a hazai egyetemekhez, jelentős múltja van a tehetséggondozásnak (a jogelőd egyetemeken és főiskolákon ide sorolható előzményként említhetjük például a szakkollégiumi mozgalmat). A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (a DETEP-nek) egyetemi tehetséggondozó program célja – a DETEP beválogatási koncepciója szerint –a tehetséges hallgatók programszerű támogatása, a már működő, más programokkal és szervezetekkel együttműködve, azok

47

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés sajátos céljait és feladatait figyelembe véve. A DETEP főbb tartalmi elemei (ezek, mint ajánlatok keretjellegűek, az egyes karok saját lehetőseik szerint ajánlják azokat hallgatóiknak). 10. Egyéni munka tutorok irányításával. Minden hallgató munkáját egy tutor segíti, aki ösztönzi a hallgatók kutatómunkáját, szakmai tevékenységét, segíti a hallgatót a szakmai kapcsolatok kialakításában, a kutatásban, publikálásban, pályázatok megírásában. 11. Részvétel szakfordítói programokban. 12. Karrier-tanácsadás, mely a szakmai szocializációt és a perszonalizációt segíti. 13. Tudományos diákköri tevékenység. 14. Konferenciák rendezése a DETEP-ben részt vevő hallgatóknak. 15. Belföldi és külföldi tanulmányutak támogatása. 16. Hallgatói kutatói kiegészítő ösztöndíj. 17. Közreműködés a szakkollégiumi tevékenységben. 18. A Debreceni Egyetem pályázatain a programban résztvevő hallgatók preferálása. DETEP-es hallgatók listája a MÉK-en: 2010-ben felvett hallgatók névsora (2010/2011-es tanévben) - Balla Zoltán agrármérnök szakos MSc-s hallgató - Bana László élelmiszermérnök szakos BSc hallgató - Barna Csilla természetvédelmi mérnök szakos BSc hallgató - Kiss Gábor vadgazda mérnök szakos BSc hallgató - Löki Viktor természetvédelmi mérnök szakos BSc hallgató - Szabó Edina élelmiszermérnök szakos BSc hallgató - Tóth Norbert vadgazda mérnök szakos BSc hallgató - Várallyay Szilvia élelmiszermérnök szakos BSc hallgató - Zakar Erika agrármérnök szakos MSc-s hallgató A DETEP-ben folyamatosan, magas színvonalon teljesítő végzős hallgatók a diploma átvételekor egy DETEP-oklevelet is átvesznek, amely hivatalosan igazolja, hogy egyetemi tanulmányaik alatt a program támogatottjai voltak. Céljaink szerint ez az oklevél egyfajta ajánlólevél, referencia, amely segítheti a hallgatót az elhelyezkedésben, illetve a PhD-képzésbe történő bekerülésben. Jelenleg a már végzett hallgatók körében a program hatásvizsgálata is folyamatban van. Demonstrátori rendszer A vadgazda mérnöki képzést irányító Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéken több éve folyik sikeresen a tanszéki demonstrátori rendszer. A tanszéken minden évben 1 fő természetvédelmi és 1 fő vadgazdálkodási tanszéki demonstrátor kerül kinevezésre, akik aktívan segítik a szakok oktatási tevékenységének elősegítését. Ennek keretében segítik előkészíteni az előadásokat és gyakorlatokat, de bekapcsolódnak a tanszéki kutatások adminisztratív és gyakorlati kivitelezésébe is. Tudományos Diákköri Tevékenység A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma jogelődjében, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen a Tudományos Diákkör 1962-ben alakult meg, így a tudományos diákköri tevékenység közel öt évtizedes múltra tekint vissza intézményünkben. A Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karának (jelenleg Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar) megalakulását, 2002. szeptember 1-jét követően a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tudományos Diákköri Tanácsa önállóvá vált, azóta az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma két kari diákköri tanácsa egymástól függetlenül, de szoros együttműködésben végzi munkáját. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tudományos Diákköri Tanács munkájával segíti a kar fő célkitűzésének elérését, a változó társadalmi és gazdasági kihívásokra reagáló módon, innovatív gyakorlatias képzés megvalósítását, melynek az egyik eszköze a tudományos diákköri munka.

48

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a DETEP-be (Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program), illetve a Tormay Béla és Kerpely Kálmán Szakkollégiumba felvett hallgatók számára szakmai kihívás, egyben elvárt feltétel, hogy bekapcsolódjanak a Tudományos Diákköri Mozgalom munkájába. Rajtuk kívül is azonban számos hallgató vesz részt a kari tudományos diákköri munkában, mely minden esetben a kar szakmai intézeti diákköri iskoláiban indul a tehetséges hallgatók és jövőbeni konzulens tanáraik kapcsolatfelvételét követően. A folyamatos, akár több éven keresztül végzett elmélyült hallgató-konzulens műhelymunka során a hallgató kutatómunkájának eredményeit tudományos diákköri dolgozat formájában teszi közzé. Az előzetes intézeti válogatást követően, az arra érdemesnek minősített dolgozatokat szerzőik bemutathatják a karon minden tanévben megrendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferencián. A kari konferenciákon eredményesen szereplő hallgatók jogosultságot szereznek az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, illetve nemzetközi Tudományos Diákköri Konferenciákon való részvételre. A karon működő tudományos diákköri tevékenység rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosít a hallgatók számára. Minden tanévben megrendezzük a Kari Tudományos Diákköri Konferenciát. Kétévente részt veszünk az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ahová a két időközi kari konferencia legeredményesebb résztvevőit delegáljuk. Általánosságban elmondható, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon részt vett hallgatóink mintegy 30-50%-a helyezést is ér el. Az Országos Diákköri Tanács előtt, és az országos tudományos diákköri tevékenységben karunk jó megítélését jelzi az a tény is, hogy 2007-ben karunkon került megrendezésre a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciója is. Az elmúlt 9 tanévben (a 2002/2003. akadémiai évtől kezdődően) összesen 358 hallgatónk indult kari Tudományos Diákköri Konferencián, ami átlagosan közel 40 diákkörös hallgatót jelent évente. A legutóbb, 2009. november 3-án, illetve 2010. október 12-én megrendezett konferencián 45, illetve 46 hallgató mutatta be tudományos munkáját, a helyezést elért dolgozatok száma 25 és 26 volt ebben a két tanévben. A helyezett hallgatók nagy része az első három helyezés egyikét szerezte meg, míg néhány hallgató, intézményünk több évre visszanyúló hagyományainak megfelelően, ún. kiemelt díjban részesült. E két tanévben helyezett dolgozatok készítői képviselhetik karunkat a 2010/2011. tanév során a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencián, mindösszesen 32 hallgatónkat tudjuk ez utóbbi országos szintű megmérettetésen indítani. Érdekesség a különböző képzési formában résztvevők jelentkezési aránya a kari Tudományos Diákköri Konferenciára. A 2007/2008. tanévben először, a hagyományos képzésben tanuló 22 hallgató mellett, 12 BSc képzésben részt vevő hallgató is indult az intézményi konferencián. A 2008/2009-es tanévben 27 osztatlan képzésben tanuló, illetve 14 BSc hallgató indult a megmérettetésen. A 2009/2010-es tanében tovább nőt a BSc hallgatók száma és már az MSc szint is képviseltetve volt a rendezvényen. A 16 hagyományos képzésben tanuló hallgató mellett 27 volt a BSc és 2 az MSc hallgatók száma. Az idei tanévben 7-re csökkent az osztatlan képzésben részt vevők száma, míg a BSc-sek közül 24-en, az MSc-sek közül pedig már 13-an mutatták be munkájukat a konferencián. További érdekesség, hogy az idei évben 2, már PhD képzésben részt vevő hallgató is bemutatta tudományos munkája eredményeit. Ők ugyan versenyen kívül indultak, de kiforrott munkájuk bemutatásával emelték a konferencia színvonalát. A legutóbbi két intézményi konferencián a legtöbb hallgató a Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Szekcióban mutatkozott be (összesen 21 fő). Ugyancsak nagy számú szekciók voltak az Állattenyésztés- és Növénytudományi Szekciók, összesen 18-18 fővel. Az Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Szekciókban pedig egyaránt 15-15 hallgató indult, az utóbbi két kari konferencia adatai alapján. A kar Tudományos Diákköri Tanácsa igyekszik kihasználni a különféle pályázati lehetőségeket, így már a 2010/2011. tanévben megrendezett konferencia megszervezését és lebonyolítását is az Oktatásért Közalapítvány által, pályázatos úton biztosított összegből finanszíroztuk. Jelenleg folyamatban van a TÁMOP-4.2.2.B-10/1. pályázatunk bírálata, reményeink szerint hallgatóink országos tudományos diákköri konferencián való indulását, a kiemelkedő diákkörösök külföldi konferenciákon történő bemutatkozását, tanulmányút szervezését, intézményi konferencia szervezését, infrastruktúra-fejlesztést, illetve ösztöndíjjellegű juttatások kifizetését tudjuk majd megvalósítani a pályázati támogatásból. Tormay Béla Szakkollégium A Tormay Béla Szakkollégium, mint a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának egyik tehetséggondozó szervezete, 2002-ben alakult. A Centrumhoz tartozó két kar 49

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés hallgatóinak legjobbjai kerülhetnek be a Szakkollégiumba felvételi eljárás alapján. A felvételit minden évben egy alkalommal hirdetjük meg. A felvételi a hallgatók által beadott, az oktatásra, nyelvtudásra vonatkozó dokumentumok és szóbeli meghallgatás alapján történik. A Szakkollégium létszáma változó, megalakulása óta 26 és 57 között változott. A jelenlegi létszám 35, melyből 1 fő vadgazda mérnök hallgató A Szakkollégium célja, hogy magas színvonalú képzéssel és szolgáltatással, az alap- és alkalmazott tudományok művelésével hozzájáruljon a Debreceni Egyetem, és ezen belül az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma szakember képzésének fejlődéséhez. Lehetőséget nyújt a hallgatók számára, hogy szakterületükön, érdeklődési területükön belül többlet ismeretanyagot szerezzenek, valamint a hallgatói támogatási rendszer adta lehetőségek segítségével, kutatómunkát végezzenek. A Tormay Béla Szakkollégium fontos céljának tekinti a szakirányú kurzusok által, olyan interdiszciplináris képzés létrehozását, amely széles látókörű, szakmailag felkészült szakemberek, kibocsátását teszi lehetővé. A Szakkollégium hetente tart foglalkozásokat az alábbi rendszerben: 1. Plenáris ülések, amelynek keretében egy-egy közérdeklődésre számot tartó szakterület neves képviselőjét egy-egy előadásra kérjük fel. Az előadás nyílt, arra minden oktatót és hallgatót meghívunk. Eddigi foglakozásainkon közel húsz akadémikus, és több országos hírű szakember tartott előadást. 2. Több előadásos kurzusok, amelynek keretében egy fontos téma (pl. kommunikáció módszertan, kutatásmódszertan stb.) kifejtése történik meg több előadás keretében. A foglalkozásokon a szakkollégiumi hallgatók részvétele kötelező, a foglakozások zárt jellegűek. A kurzus vezetésére a témában elismert szakembereket kérünk fel. Az elmúl félévben 5 foglalkozás keretében hallgattak kutatás módszertani kérdéseket a hallgatók a természettudományok területéről. A következő félévben ugyancsak 5 foglalkozás keretében hasonló témával foglalkoznak a társadalomtudományok területéről. 3. Egy-egy fontos téma kifejtése, amelynek keretében a hallgatók egy szűkebb szakterület aktuális kérdéseiről hallgatnak előadást (legutóbb a vadászkürt fajtái, alkalmazásuk jellegzetességeiről hallottak előadást és láttak bemutatót). Az előadók sorában a hallgatók meghívása alapján saját oktatóink is szerepelnek. Az információszerzés lehetőségét szakmai kirándulások teszik teljessé. 4. Kari minőségbiztosítás, minőségfejlesztés Oktatók A kérdőív első kérdés csoportjából kiderül, hogy a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karról összesen 30 oktató és kutató nyilvánított véleményt. A második kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a véleményt adók fontosnak tartják-e az alábbiakat és hogyan értékelik azok átadását. Fontosnak tartják (4,4-4,8) az oktatók az elméleti alapokat, a szakmai gyakorlati jártasságot, a számítógépes ismereteket, az új készségek elsajátítását, az idegennyelv-tudást, a szervezőkészséget, a munkavégzéshez szükséges készséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget. A fentiek átadását általában jónak (3,5-3,9) ítélik, de a szakmai gyakorlati jártasságot, a szervezőkészséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget közepesre minősítették (3,1-3,3). A harmadik kérdés csoport a vezetők magatartását és tevékenységét értékelték név nélkül. A modul vizsgálta a vezetői beosztásban lévők milyen módon támogatják és segítik elő a kar célkitűzéseinek elérését. A véleményalkotók a feltett kérdések alapján jó minősítést (3,5-4,0) adtak a kari és intézetvezetőkre vonatkozóan. Gyengébb minősítést kapott (3,4) az alábbi két kérdés: „A szervezet vezetői a fejlődés nyomon követéséhez több szempontból értékelik az elért eredményeket? és a „ A szervezet vezetői kidolgozzák és továbbfejlesztik a szervezet menedzsment rendszerét? A negyedik kérdés csoport arra kereste a választ, hogy a kar/szak hogyan fogalmazza meg saját stratégiáját és hogyan alkalmazza azt, a kar különböző szintjein.

50

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés A munkatársak a feltett kérdésekre adott válaszok alapján a vezetők tevékenységét közepesre (2,9-3,3) értékelték, elismerve azt, hogy a vezetés meghatározza a szervezetekkel, személyekkel szembeni teljesítmény elvárásokat (3,9), munkatársai feladatait, hatáskörét és felelősségi körét (3,6). Ugyanakkor érezhető, hogy a szervezetben a jutalmazást, a juttatásokat - a nagyon nehéz gazdasági helyzetben – nem, vagy nagyon nehezen tudja összehangolni a stratégiával (2.2). Az ötödik kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a Kar mennyire tartja kézben a szervezet erőforrásait a hatékony és hatásos működés érdekében. Milyen intézkedések biztosítják, hogy a szervezet felhasználja és fejleszti a kulcsfontosságú kapcsolatait, hogy teljes körűen hasznosuljon a szervezetben rendelkezésre álló tudásanyag. A felmérésben részt vevők jónak (3,8-4,0) minősítették: az információs rendszer kiépítettségét, a technikai eszközök, berendezések felújítását, dinamikus szinten tartását, a technikai felszerelések elősegítik a Kar stratégiai és működési célkitűzéseit, biztosított a nem kari szervezetekkel való együttműködés és az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés. A pénzügyi és költségvetési viszonyokkal kapcsolatos kérdésekre adott értékelés elégséges (2,2-2,5) minősítésű. A vélemények hűen tükrözik a Kar nehéz gazdasági helyzetét, mozgás terét, amely részben az állami támogatás csökkenésének, a költségtérítéses képzés beszűkölésének, a magas központi költségeknek és az emelkedő fenntartási költségeknek köszönhető. A válaszadók közepes (2,8-3,4) minősítést adtak: • a képzés, kutatás tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatára, • a Kar úgy rendeli-e a folyamatokhoz az erőforrásokat, hogy azok kielégítően segítsék a Kar stratégiai céljainak elérését, • milyennek ítéli a gyakorlati képzés színvonalát, • a kar teljesítményének más kar teljesítményével történő összehasonlítására, valamint, • a Kar marketing stratégiát dolgoz e ki a felhasználói célcsoportok fele. A felmérésben résztvevők az oktatással, kutatással kapcsolatos kérdések többségére adott válaszuk alapján megállapítható, hogy a kari tevékenység ezen területét jónak tartották (3,5-3,9). Ezek a következők voltak: milyennek ítéli meg az elméleti képzés színvonalát, milyennek ítéli a TDK aktivitást, a tudományos közéleti tevékenységet, hogyan minősíti a publikációs aktivitást, figyelemmel kísérik-e, felülvizsgálják-e a hallgatói és munkaerőpiac visszajelzéseit, biztosított-e a támogató tevékenység ellenőrzöttsége. A hatodik kérdés csoport azokat a kérdéseket tartalmazta, amely arra vonatkozott, hogy a kar milyen eredményeket ért el a munkatársak elégedettsége és motivációja tekintetében. A felmérésben résztvevők összességében valamennyi válaszukkal (3,5-4,4) jónak ítélték a kar teljesítményét, a kari feladatok összehangolását, a munkatársak bevonását a kar működésének és küldetésének megvalósításába. Ezen belül kiemelendő, hogy munkatársaink a munkahelyi légkört, a kar kultúráját 4,3-ra, a munkatársakkal való tisztességes bánásmód jellemzi-e a Kart 4,4 –re értékelték. Hallgatók A MÉK 226 hallgatója- az alapszakok hallgatói közel azonos arányban - töltötte ki a Kar oktatási, szolgáltatási tevékenységét felmérő on-line kérdőívet. A létszám a Kar hallgatóinak 20%-át jelenti. Ez az arány a kérdőíves felmérések általános válaszadói aránya alapján jónak mondható. A válaszokat 1-től (gyenge, egyáltalán nem) 5-ig (kiváló, mindenképpen igen) terjedő skálán adták meg. A válaszadók 83%-a nappali képzésben vesz részt, s 80%-uk továbbtanulását tervezi mesterszakon. A képzéssel való általános megelégedettséget tükrözheti, hogy a hallgatók visszajönnének a karra másoddiplomát szerezni (4). Ez összhangban van azzal, hogy a kar színvonalát jónak (4) ítélték meg. A kari légkört is jónak minősítették. Az intézmény betartja a kiírt határidőket (4,2). Az oktatás tárgyi feltételeit, számítógéppel való ellátottságot, a könyvtárak színvonalát, a tantermek felszereltségét szintén jónak tartották (3,6-4,0). A szakmai önképzés, egyéni érdeklődés kielégítésének, szakmai konferenciákon való részvétel lehetőségét, a problémamegoldásban kapott segítséget a hallgatók 51

Vadgazda mérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés közepesnek, jónak minősítették (3,4-3,6). A gyakorlatok és előadások összhangját közepesnél jobbnak tartották (3,7). A tanulmányi és szociális ösztöndíj rendszerét közepesnek, (3,1; 2,8), a kulturális, szórakozási és sportolási lehetőséget pedig jónak ítélték meg (3,7). A végzés utáni elhelyezkedés segítését közepesre értékelték. A hallgatók inkább az átlagos, vagy a gyengébb anyagi körülmények közül érkeztek, akiknek önfenntartásukhoz tanulmányaik mellett munkát kell vállalniuk. A diákok 56%-a magát főfoglalkozású dolgozónak tekinti, aki tanul is. A hallgatók nyelvtudásukat az 1-től 5-ös skálán 2,6-ra értékelték. 28%-uk külföldön tanult legalább egy féléven keresztül. A válaszadók között 3 volt fogyatékkal élő, akik a kari koordinátor munkájával, az érdekképviselettel teljes mértékben elégedettek. Végzett hallgatók A Kar 2002 és 2009 között végzett 40 hallgatója válaszolt megkeresésünkre. Ez a létszám az időszakban végzett közel 1400 hallgatói létszám alapján nem reprezentatív. Ennek ellenére részletesen értékeljük a válaszokat, mivel az több területen egybehangzik jelenlegi hallgatóink véleményével. A válaszadók fele PhD képzésben vett részt, oklevelét a hagyományos képzésben szerezte. A válaszadók 60%-a kívánja tanulmányait folytatni szakirányú továbbképzésben, a végzés óta állandó munkahellyel rendelkezik, elsősorban a mezőgazdaságban vagy az oktatásban. A volt oktatóikkal a kapcsolattartás kevéssé, viszont a volt évfolyamtársakkal igen jellemző. Az öregdiák szervezet még kiépülőben, így azzal a kapcsolattartás nem jellemző. A 40 válaszadó az egyetemen megszerzett tudását jónak, hasznosnak ítélte meg (3,6). Az intézményünk elméleti ismeretközvetítését jónak (4,2), gyakorlati ismeretközvetítését viszont közepesnek (2,9) ítélték meg. Tapasztalatuk szerint intézményünk a szakmai szemlélet fejlesztésében jó munkát végzett (3,9), a szakmai problémákra való felkészítésben, probléma megoldásban, emberekkel való bánásmódra való felkészítésben viszont közepes (3,3) színvonalú munkát végzett. Szintén jónak értékelték a tanárok felkészültségét, az oktatás színvonalát (4,2). A tanult ismeretek alkalmazhatóságát jónak (3,5) minősítették. Az intézmény kevés segítséget nyújtott a végzés utáni elhelyezkedésben (2,5). Végzett hallgatóink igen fontosnak tartják a számítógépes ismereteket (4,4) a Kar viszont közepesre értékelt ezen ismeretek átadásában (3,1). Fontos a szervezőkészség (4,3), intézményünknek van még teendője (3,3) ezek készségek fejlesztése terén. Fontos a precíz munkavégzés (4,7), ezen készségek fejlesztése is még kívánni valót hagy maga után (3,6). Kiemelten fontos a nagy munkabírás, az önálló munkavégzés (4,6; 4,8). Ezen készségek fejlesztésében is van még Karunknak tennivalója (3,6; 3,8). A csapatmunkához szükséges készségek is fontosak (4,4), ami szintén fejlesztendő (3,4). A vállakozó szellem kialakítása szintén hiányosnak mondható (3). Felhasználók Munkaerőpiaci megkeresésünkre 29, többségében mezőgazdasági vállalkozás válaszolt. A cégek 72%-a diplomás munkaerőt informális úton, személyes ismeretség alapján keresi. Az alkalmazás során a felékészültség és a problémamegoldó készséget tartják a legfontosabbnak. A kiválasztás során mérvadó a személyes benyomás (4,5), a szakmai gyakorlat (3,9). A diploma érdemjegye kevéssé számít (2,9), annál inkább a diplomát adó intézmény presztizse (3,5). A munkaadók rendkívül fontosnak ítélik meg a szakmai elméleti alapokat (4,4), az átadásával viszont kevésbé elégedettek (3,3). A gyakorlati jártasságot is elengedhetetlennek tartják (4,3), az átadásával viszont nem mondhatók elégedettnek (2,9). Fontos a szervezőkészség (4,5), s jónak ítélik a hallgatók felkészültségét (3,7). Kiemelten fontos az önálló munkavégzés (4,7), a munkaadók ebbéli elégedettsége a pályakezdőkkel szemben jó (3,5). A csapatmunkához, kapcsolatteremtéshez szükséges készségek megítélése ezzel megegyezik. Karunk szerepét a régióban a munkaadók meghatározónak tartják (3.9), hasonlóan a munkaerő szakmai továbbképzésében (3,7), a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában (3,8). Karunk folyamatos párbeszédet folytat a térség intézményeivel, vállalataival (3,9). A továbbképzés iránti igény a posztgraduális képzésben, belső szervezeti tréningben nyilvánul meg.

52

A vadgazda mérnöki BSc alapszak önértékelése

Recommend Documents