A kertészmérnöki BSc alapszak önértékelése

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR

A kertészmérnöki BSc alapszak önértékelése

DEBRECEN 2011. 02. 14. https://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/sajat_oldalak/kerteszmernoki_bsc_alapszak/index.html

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés

TARTALOMJEGYZÉK

Adatlap

3. oldal

I. A képzési és kimeneti követelményeknek és az akkreditációs feltételeknek való megfelelés a., A képzés tartalma b., A képzés személyi feltételei c., A szakon folyó képzés tudományos háttere d., A szakon folyó képzés infrastrukturális feltételei e., A képzési létszám és kapacitás f., A szak hallgatói

4. oldal 10. oldal 15. oldal 18. oldal 21. oldal 21. oldal

II. A képzés folyamata és eredményei

22. oldal

©SWOT analízis

26. oldal

III. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés

28. oldal

IV. Felhasználói szempontok, kapcsolati formák

29. oldal

Mellékletek 1., Tantermek, előadótermek, laboratóriumok, gyakorlóhelyek 2., Kari számítástechnikai ellátottság 3., Záróvizsga tételsorok 4., Kari szintű hallgatói szolgáltatások 5., Kari szintű Evasys értékelés 6., Minőségbiztosítási tanúsítványok 7., Oktatói önéletrajzok 8., Tantárgyi tematikák

30. oldal 32. oldal 35. oldal 49. oldal 42. oldal 46. oldal 51. oldal 168. oldal

2

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés ADATLAP 1. A szakon képzést folytató felsőoktatási intézmény neve Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar A felsőoktatási intézményben a képzésért közvetlenül felelős szervezeti egység Kertészettudományi Intézet 2. A folyó képzések helye(i) (székhely, telephely, külföld) és címe(i) 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138. 3. A szak megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) Kertészmérnöki BSc alapszak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) Kertészmérnök 5. Az indított szakirány(ok) megnevezése A szak KKK-jában (már) nevesített szakirány(ok) nincs A szak KKK-jában (még) nem nevesített szakirány(ok) nincs 6. Az indított képzési formák (a megfelelők aláhúzandók!) teljes idejű (nappali), részidejű (levelező, esti), távoktatásos (t), székhelyen kívüli (szhk) 7. Az átlagos felvett hallgatói létszám képzési formánként (n, l, e, t, szhk): 23 fő/ évfolyam 8. A képzési idő1 7 félév, az oklevél megszerzéséhez 180 kredit szükséges (a vonatkozó KKK szerint) a felkínált tanórák2 (kontaktórák) száma: 2340 óra az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a szakmai gyakorlat - ha van - időtartama és jellege: 360 óra + 7. félév üzemi gyakorlat 9. A szak indításának időpontja: 2005. szeptember 1. 10. A szakfelelős oktató megnevezése (beosztása, tudományos fokozata) és aláírása

Dr. Gonda István CSc, egyetemi tanár, intézetvezető

3

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés I. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK ÉS AZ AKKREDITÁCIÓS FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS

a., A KÉPZÉS TARTALMA A képzés programja, a szak tanterve

tantárgyak 1.

2.

3.Matematika és informatika II. Dr. Nagyné Polyák Ilona 4.Kertészeti növénytan Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa 5.Mezőgazdasági kémia I. Dr. Vágó Imre 6. Mezőgazdasági kémia II. (agrokémia) Balláné Dr. Kovács Andrea 7.Kertészeti növényrendszertan Dr. Lévai László 8. Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia Dr. Peles Ferenc 9. Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek Dr. Ancza Erzsébet 10. Talajtani ismeretek Dr. Kátai János

félévek 4.

5.

tanóraszám (heti, ill. féléves), tanóratípus3 (ea / sz / gy / konz)

felelősök alapozó ismeretek 1.Agrártörténet és Eu ismeretek Dr. Baranyi Béla 2.Matematika és informatika I. Dr. Vincze Szilvia

3.

6.

7.

számonkérés (koll / gyj /egyéb5

8. tantárgy kreditszáma4

2/30 ea

5

koll,

2/30 ea 1/15 gy

5

koll

5

gyj

6

koll

2/30 ea 1/15 gy

5

koll

2/30 ea 1/15 gy

3

koll

1/15 ea 1/15 gy

2

koll

2/30 ea 1/15 gy

3

koll

2/30 ea 1/15 gy

3

koll

2/30 ea 1/15 gy

3

koll

2/30 gy

2/30 ea 1/15 gy 2/30 ea 2/30 gyj

4

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 11.

Kertészeti műszaki ismeretek Dr. Csizmazia Zoltán 12. Genetika és biotechnológia I. Dr.Pepó Pál 13. Genetika és biotechnológia II. Dr. Fári Miklós 14. Földművelést an és területfejlesztés Dr. Nagy János 15. Gazdaságtudományi ismeretek I. Dr. Odor Kinga 16. Gazdaságtudományi ismeretek II. Dr. Posta László 17. Gazdaságtudományi ismeretek III. Dr. Pető Károly 18. Kertészeti növényélettan Dr. Lévai László 19. Statisztika Dr. Huzsvai László 20. Mezőgazdasági vízgazdálkodás Dr. Juhász Csaba 21.Növénytermesztés Dr. Csajbók József 22.Környezetgazdálkodás, környezettechnológia II. Dr. Borbély János összesen 8/120 ea 4/60 gy szakmai törzsanyag 1.Kertészeti 2/30 alapismeretek I. gy Dr. Rakonczás Nándor 2.Kertészeti alapismeretek II. Dr. Dudás László

2/30 ea 2/30 gy

4

koll

2

koll

1

koll

2/30 ea 1/15 gy

4

koll

4/60 ea 1/15 gy

3

koll

3

koll

3

koll

2/30 ea

2

koll

1/15 ea 1/15 gy 2/30 ea 1/15 gy

2

koll

4

koll

2

koll

2/30 ea

2

koll

4/60 ea 2/30 ea

72

21 koll 1 gyj

6

gyj;

5

gyj

2/30 ea 1/15 gy 1/15 ea

4/60 ea 1/15 gy 4/60 ea

1/15 ea 1/15 gy

13/195 13/195 6/90 ea ea ea 2/30 gy 10/150 5/75 gy gy

2/30 gy

5

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 3.Dísznövénytermesztés I.-II. Dr. Lévai Péter 4.Növényvédelem I. Dr. Kövics György 5.Növényvédelem II. Dr. Bozsik András 6.Gyümölcstermesztési ismeretek I.-II. Dr. Gonda István 7.Zöldségtermesztési ismeretek I.-II. Takácsné Dr. H. Mária 8.Szőlőtermesztés I.II. Dr. Rakonczás Nándor 9.Gyógynövénytermesztési ismeretek Dr. Kutasy Erika 10.Integrált növényvédelem Dr. Radócz László 11.Minőségirányítási rendszerek Feketéné Elek Ágnes 12.Kertészeti ökonómia Dr. Apáti Ferenc összesen 2/30 gy

2/30 ea 2/30 ea 2/30 gy 2/30 gy

3+4

1/15 ea 1/15 gy

2

koll

1/15 ea 1/15 gy 2/30 ea 2/30 ea 2/30 gy 2/30 gy

2

koll

2/30 ea 2/30 ea 2/30 gy 2/30 gy

2/30 ea 2/30 ea 2/30 gy 2/30 gy

2/30 gy

koll, koll

7/105 ea 9/135 ea 7/105 gy 9/135gy

3+4

koll, koll

3+4

koll, koll

4+5

koll, koll

1/15 ea 2/30 gy

5

koll

1/15 ea 1/15 gy

2

koll

2/30 ea

2

koll

2/30 ea

2

koll

4/60 ea 4/60 ea 5/75gy

56

14 koll 2 gyj

differenciált szakmai ismeretek 1.Fitotechnikai műveletek a gyümölcs- és szőlőtermesztésben Dr. Gonda István 2.Díszfaiskolai termesztés I. Dr. Lévai Péter 3.Művelési rendszer és metszésmódok I.II. Dremák Péter 4.Organikus gazdálkodás a zöldségtermesztésben Dr. Dudás László

2/30 gy

1/15 ea 2/30 gy 2/30 gy

2/30 ea

2/30 gy

4

koll

2

gyj

2+2

koll, koll

2

gyj

6

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 5. Fitotechnikai műveletek a dísznövénytermesztés -ben Koroknai Judit 6. Gyümölcsfaiskolai ismeretek Dremák Péter 7. Organikus gazdálkodás a gyümölcs és szőlőtermesztésben Dr. Holb Imre 8. Dendrológia Dr. Lévai Péter 9.Gyomnövényismeret a zöldség- és dísznövénytermesztés -ben Dr. Dávid István 10.Fitotechnikai műveletek a zöldségtermesztésben Takácsné Dr. Hájos Mária 11. Zöldségtermesztés III. Takácsné Dr. Hájos Mária 12. Gyomnövényismeret a gyümölcs és szőlőtermesztésben Dr. Dávid István 13.Gyümölcstermesztési ismeretek III. Dr. Gonda István 14. Tárolás, termékfeldolgozás Dr. Prokisch József 15. Szőlőtermesztés III. Dr. Rakonczás Nándor 16. Borászat Dr. Rakonczás Nándor 17. Szakdolgozat I.II.

2/30 gy

2

gyj

1/15 ea 2/30 gy

2

gyj

18.Hetesi gyakorlat 40 gy 40 gy 40 gy Dr. Gonda István

40gy

2/30 ea

2

gyj

2/30 ea 2/30 gy 1/15 ea 1/15 gy

5

koll

2

koll

2/30 gy

2

gyj

2/30 ea 2/30 gy

5

koll

1/15 ea 1/15 gy

2

koll

2/30 ea 2/30 gy

5

koll

3/45 gy

2

gyj

2/30 ea 2/30 gy

5

koll

1/15 ea 1/15 gy

2

koll

2/30 gy

7+8

gyj, gyj

-

egyéb

2/30 gy

40 gy

7

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 19. Szakmai gyakorlat Dr. Gonda István

80 gy

40 gy 120 gy

80 gy

2/70 gy

6/90 ea 8/240 gy

összesen

szabadon választható tantárgyak 1.Magyar nyelvű üzleti alapismeretek Dr. Vargáné Dr. Csobán Katalin 2.Bevezetés az EU szaknyelvbe Andrássy Géza 3.Angol/német/ francia nyelvgyakorlat Trockij German 4.Interkulturális kommunikációs ismeretek II. Dr. Harsányiné Czollner Andrea 5.Szakszövegfordítási gyakorlat I.-II. Dr. Silye Magdolna 6.Általános nyelv I.- 4/60 4/60 II. gy gy Dr. Silye Magdolna 7.Szakmai idegen nyelv I.-II. Dr. Silye Magdolna 8.Gyümölcsösök környezetkímélő védelme Dr. Holb Imre 9.A szőlő környezet-kímélő védelme Dr. Holb Imre 10.Borkultúra borászati alapokkal Dr. Rakonczás Nándor 11.Zöldségés dísznövény környezetkímélő védelme Dr. Holb Imre

8/120 ea 14/250 gy

3/45 ea 8/120gy

-

egyéb

63

10 koll 9 gyj 2 egyéb

2/30 ea

1

gyj

2/30 ea

2

koll

2/30 ea

1

gyj

2/30 gy

1

gyj

1+1

gyj, gyj

0+0

gyj, gyj

4/60 gy

2+2

gyj, gyj

2/30 ea

2

koll

2/30 ea 1/15 gy

2

koll

1/15 gy

2

koll

3

koll

2/30 ea

4/60 gy

2/30 ea 2/30 gy

2/30 gy

8

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 12.Szimulációs prognosztika a szőlő- és gyümölcstermesztésben Dr. Holb Imre 13.Öntözéstechnika Dr. Tamás János 14.Kertészeti meteorológia Dr. Lakatos László 15.Stresszek a kertészeti növényekben Dr. Nemeskéri Eszter 16.Környezetgazdálkodás Dr. Juhász Csaba 17.Testnevelés 2/30 2/30 Nagy Gábor gy gy 8/12 11/16 A szakon összesen 0 ea 5 ea 8/16 17/37 0 gy 5 gy

2/30 ea

2

koll

2/30 ea

2

koll

2/30 ea

2

koll

1/15 ea

1

koll

2/30 ea

2

koll

egyéb 24/360 ea 18/310 gy

27/405 ea 27/525 gy

24/360 ea 14/210 21/355 gy ea 10/150 gy

-

-

220

55 koll 21 gyj 3 egyéb

Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat három részből tevődik össze. A Hetesi gyakorlat (5 nap/ félév) a szorgalmi időszakban kerül lebonyolításra a Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepen, és a Campus területén lévő Kertészeti Bemutatókertben. A hallgatók időbeosztását öt féléven keresztül úgy szervezzük meg, hogy a gyakorlati napok során az éppen aktuális munkaműveletekbe bekapcsolódva rálátást szerezzenek a vertikum egészére. A három hét (160 óra) a II. és a IV. félévet követően a nyári időszakban kerül letöltésre a Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepen, és a Campus területén lévő Kertészeti Bemutatókertben. Ennek során a hallgatók az aktuális feladatokban vesznek részt (növényápolás, szüret, nyári metszés, dísznövény és zöldségtermesztési feladatok, stb.). Tevékenységük gyakorlatilag felöleli a szakmai törzsanyag tudományterületeinek gyakorlati munkáit. A 7. félévben kerül sor a 12 hetes összefüggő gyakorlatra, amely a hallgatók választása, illetve szakosodási szándékainak megfelelően vagy egy választott termelőüzemben, vagy pedig a Kertészettudományi Intézet gyakorlati bázisain kerül megvalósításra.

A képzési és kimeneti követelményekben felsorolt kompetenciák elsajátíttatásának bemutatása: A szak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák (KKK 7. pontja) elsajátíttatásának megvalósítási terve: az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszerek és gyakorlatuk Hogyan vizsgálják a fejlesztés eredményességét? A képzés célja olyan kertészmérnökök képzése, akik képesek a gyümölcstermesztési, szőlőtermesztés és borászati, zöldségtermesztési, dísznövénytermesztési üzemi méretű termelési folyamatok irányítására és szervezésére, az ágazatok szakigazgatási alapfeladatainak és szaktanácsadói feladatainak elvégzésére. Alkalmasak önálló kertészeti magángazdaságok létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. A termékek forgalmazása, feldolgozása és tárolása terén is ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök képesek:

9

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés – a kertészeti növényekben lejátszódó fontosabb folyamatok fizikai, kémiai, biológiai hátterének felismerésére, amelyeket a Mezőgazdasági kémia, a Kertészeti növényélettan, a Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia, a Talajtani ismeretek tantárgyainak elsajátítása segíti; – biológiai, kémiai, élettani, műszaki és technológiai ismereteik alapján magas biológiai értékű kertészeti termékek előállítására, megóvására, a szakmai törzsanyag tárgyainak (Szőlőtermesztés, Gyümölcstermesztés, Zöldségtermesztés, Dísznövénytermesztés, Genetika és Biotechnológia I.-II.stb.) elsajátítása segíti; – termesztés technológiák élettani, műszaki és közgazdasági hátterének meghatározására (Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek, Gazdaságtudományi ismeretek I.-II.-III., Kertészeti műszaki ismeretek); – kertészeti termesztésben károsító szervezetek felismerésére, ellenük való hatékony védekezésre (Növényvédelem I.-II., Integrált növényvédelem); – a termesztéssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására (Földműveléstan és területfejlesztés, Mezőgazdasági vízgazdálkodás, Környezetgazdálkodás, környezettechnológia I.-II.); – önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és üzemeltetésére (szakmai törzsanyag és Kertészeti ökonómia); – kertészeti termelés tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére (Kertészeti ökonómia és Minőségirányítási rendszerek); – kertészeti termelés és forgalmazás terén a várható trendeket felismerni, a tevékenységet ennek megfelelően módosítani (Statisztika, Gazdaságtudományi ismeretek I.-II.-III.); – szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére (a szakmai törzsanyag tantárgyai). Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak: – a kertészeti termékek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szak– és közigazgatási feladatok ellátására; – kertészeti vállalkozásokban kertészeti termelési folyamatok megszervezésére, irányítására, valamint a kertészeti termeléssel kapcsolatos egyéb tevékenység mérnöki feladatainak ellátására; – a kertészeti termesztés legújabb eredményeinek alkalmazására; – szaktanácsadói feladatok ellátására. Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással (4 féléves nyelvi képzés), minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

b., A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A SZAKFELELŐS Felelősök neve szf: szakfelelős,

Dr. Gonda István

Tudományos fokozat /cím

szakf

CSc

FOI-hez Munkakör tartozás (e/f tan/ (AT vagy e/f doc.) AE)

e tanár

AT

Milyen szak(ok) felelőse

Kertészmérnök BSC szak Kertészmérnök MSc szak

Hány kredit felelőse a szakon / az intézményben

16/35

10


AZ OKTATÓI KÖR: TANTÁRGYLISTA – TANTÁRGYAK FELELŐSEI, OKTATÓI A tantárgy oktatói Oktató neve (több oktató esetén a tantárgy blokkjában első helyen a tantárgy felelőse)

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAI (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Munkakö ű tantárgy FOI-hez r előadó gyak. felelőse a tartozás Tud. (ts. / adj./ I / N vezető szakon, ill. és fok. e/f doc./ az I/N munkaviszony intézmény/cím e/f tanár/ típusa ben, B és tud. mts./ (AT/AE/V) M képzésegyéb) ben összesen

1. Agrártörténet és Eu ism.

AE

I

N

5/8

2. Matematika informatika I.

AT

I

N

5/5

AT

N

I

0/5

Ph.D. e doc.

AT

N

I

5/10

Ph.D. adj.

AT

I

I

6/18

CSc

e doc.

AT

I

I

5/13

Ph.D. e. doc

AT

I

I

3/5

Ph.D. e doc.

AT

I

N

4/25

Ph.D. ts.

AT

I

N

3/16

Ph.D. ts.

AT

N

I

-

Ph.D. adj.

AT

I

I

3/18

CSc

e tan.

AT

I

I

3/23

CSc

egyéb

AE

I

I

4/7

CSc

e tan.

AT

I

I

2/28

DSc

e tan.

AT

I

N

1/14

DSc

e tan.

AT

I

I

4/18

AT

I

I

3/5

3. Matematika informatika II. 4. Kertészeti növénytan

Alapozó tárgyak

Hány Részvétel az kreditérték ismeretátadásban

Dr. Baranyi DSc e tan Béla és Dr. Vincze Ph.D. e doc Szilvia Dr. Kovács Sándor Ph.D. adj.

és Dr. Nagyné Polyák Ilona Dr. Lisztes Szabó Zsuzsa 5. Mezőgazdasági kémia I. Dr. Vágó Imre 6. Mezőgazdasági kémia II. Balláné Dr. Kovács Andrea 7. Kertészeti Dr. Lévai növényrendszertan László 8. Mezőgazdasági és Dr. Peles élelmiszeripari Ferenc mikrobiológia I. Dr. Murvai Melinda 9. Műszaki és Dr. Ancza élelmiszeripari ismeretek Erzsébet 10. Talajtani ismeretek Dr. Kátai János 11. Kertészeti műszaki Dr. ismeretek Csizmazia Zoltán 12. Genetika és Dr. Pepó Pál biotechnológia I. 13. Genetika és Dr. Fári biotechnológia II. Miklós 14. Földműveléstan és Dr. Nagy területfejlesztés János 15.Gazdaságtudományi Dr. Odor ismeretek I. Kinga

Ph.D. ts.

11

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 16. Gazdaságtudományi ismeretek II. 17. Gazdaságtudományi ismeretek I. 18. Kertészeti növényélettan 19. Statisztika 20. Mezőgazdasági vízgazdálkodás 21. Növénytermesztés 22. Környezetgazd., környezettechnológia 1. Kertészeti alapismeretek I.

Törzstárgy

2. Kertészeti alapismeretek II. 3. Gyümölcstermesztési ismeretek I.-II. 4. Dísznövénytermesztés I.II. 7. Növényvédelem I. 8. Növényvédelem II. 9. Zöldségtermesztési ismeretek I.-II. 10. Szőlőtermesztési ismeretek I.-II.

Differenciált szakmai ismeretek

11.Gyógynövénytermesztési ismeretek 12. Integrált növényvédelem 13. Minőségirányítási rendszerek 14. Kertészeti ökonómia 1. Proffeszionális nyelvi kommunikáció I.-II.-III. 2. Üzleti nyelv I.-II.-III. 3. Interkulturális kommunikációs ismeretek

4. Pályázati készségek célnyelven 5. Jogi nyelv I.-II.

Dr. Posta László Dr. Pető Károly Dr. Lévai László Dr. Huzsvai László Dr. Juhász Csaba Dr. Csajbók József Dr. Borbély János Dr. Rakonczás Nándor Dr. Dudás László Dr. Gonda István Dr. Lévai Péter Dr. Kövics György Dr. Bozsik András Takácsné Dr. Hájos Mária Dr. Rakonczás Nándor Dr. Kutassy Erika Dr. Radócz László Feketéné Elek Ágnes Dr. Apáti Ferenc Dr. Silye Magdolna Dr. Hajdú Zita Dr. Harsányiné Dr. Czollner Andrea Tóth Magdolna Andrássy Géza

CSc

e doc.

AT

I

I

3/17

CSc

e doc

AT

I

N

3/24

Ph.D. e doc.

AT

I

N

4/25

CSc

e doc.

AT

I

I

2/12

CSc

e doc.

AT

I

I

4/33

Ph.D. e doc.

AT

I

I

2/27

CSC

AT

I

N

2/14

Ph.D. ts.

AT

N

I

24/24

Ph.D. ts

AT

N

I

7/12

CSc

e tan.

AT

I

I

16/35

CSc

e/f tan.

AE

I

I

14/14

CSc

e/f doc.

AT

I

I

2/18

CSc

e/f doc.

AT

I

I

2/25

CSc

e doc.

AT

I

I

14/20

Ph.D. ts.

AT

I

I

24/24

Ph.D. adj.

AT

I

I

5/18

CSc

AT

I

I

2/25

tanszéki AT mérnök Ph.D. adj. AT

I

N

2/2

I

N

2/10

Ph.D e. doc

AT

N

I

13/21

Ph.D. e. adj.

AT

N

I

6/8

-

egyéb

AT

N

I

3/5

-

ts

AT

N

I

2/2

-

egyéb

AT

N

I

4/10

e doc.

e doc.

-

12

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 6. Kultúraközi Dr. Troj kommunikáció Wiwczarosk i 7. Környezetgazdálkodási Dr. Silye és környezetpolitikai Magdolna szaknyelv 8.Projekt munka Dr. Silye Magdolna 9. Fitotechnikai műveletek a Dr. Gonda gyümölcs és István szőlőtermesztésben 10. Díszfaiskolai termesztés Dr. Lévai I. Péter 11. Művelési rendszer és Dremák metszésmódok I.-II. Péter 12. Organikus gazdálkodás Dr. Dudás a zöldségtermesztésben László 13. Fitotechnikai műveletek Koroknai a dísznövénytermesztésben Judit 14. Gyümölcsfaiskolai Dremák műveletek Péter 15. Organikus gazdálkodás Dr. Holb a gyümölcs és Imre szőlőtermesztésben 16. Dendrológia Dr. Lévai Péter 17. Gyomnövényismeret a Dr. Dávid zöldség és István dísznövénytermesztésben 18. Fitotechnikai műveletek Takácsné a zöldségtermesztésben Dr. Hájos Mária 19. Zöldségtermesztés III. Takácsné Dr. Hájos Mária 20. Gyomnövényismeret a Dr. Dávid gyümölcs és István szőlőtermesztésben 21. Gyümölcstermesztési Dr. Gonda ismeretek III. István 22. Tárolás, Dr. Prokisch termékfeldolgozás József 23. Szőlőtermesztés III. Dr. Rakonczás Nándor 24. Borászat Dr. Rakonczás Nándor 25. Hetesi gyakorlat Dr. Gonda István 26. Szakmai gyakorlat Dr. Gonda István 1. Magyar nyelvű üzleti Dr. Csobán alapismeretek Katalin

Ph.D. e. doc.

AT

N

I

2/12

Ph.D. e.doc

AT

N

I

13/21

Ph.D. e.doc

AT

N

I

13/21

CSc

e. tan

AT

N

I

16/35

CSc

f. tan.

AE

I

I

14/14

-

ts

AT

N

I

6/10

Ph.D. ts

AT

I

N

7/12

-

egyéb

AT

N

I

2/2

-

ts

AT

I

I

6/10

DSc

e. doc

AT

I

N

11/24

CSc

f. tan

AE

I

I

14/14

Ph.D. e. adj.

AT

I

I

4/19

CSc

e. doc.

AT

I

N

14/20

CSc

e. doc.

AT

I

I

14/20

Ph.D. e.adj.

AT

I

I

4/19

CSc

AT

I

I

16/35

Ph.D. e. doc.

AT

N

I

2/8

Ph.D. ts

AT

I

I

24/24

Ph.D. ts

AT

I

I

24/24

CSc

e. tan

AT

N

I

16/35

CSc

e. tan

AT

N

I

16/35

AT

I

N

1/1

e. tan

Ph.D. tud.mts.

13

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 2. Bevezetés az EU szaknyelvbe 3. Angol/német/francia nyelvgyakorlat 4. Interkulturális kommunikációs ismeretek II. 5. Szakszövegfordítási gyakorlat I.-II. 6. Általános nyelv I.-II. 7. Szakmai idegen nyelv I.II. 8. Gyümölcsösök környezetkímélő védelme 9. A szőlő környezetkímélő védelme 10. Borkultúra borászati alapokkal

Andrássy Géza Trockij German Dr. Harsányiné Dr. Czollner Andrea Dr. Silye Magdolna Dr. Silye Magdolna Dr. Silye Magdolna Dr. Holb Imre Dr. Holb Imre Dr. Rakonczás Nándor Dr. Holb Imre Dr. Holb Imre

11. Zöldség és dísznövény környezetkímélő védelme 12. Szimulációs prognosztika a szőlő és gyümölcsztermesztésben 13. Öntözéstechnika Dr. Tamás János 14. Kertészeti meteorológia Dr. Lakatos László 15. Stresszek a kertészeti Dr. növényekben Nemeskéri Eszter 16. Környezetgazdálkodás Dr. Juhász Csaba 17. Testnevelés Nagy Gábor

-

egyéb

AT

I

N

4/10

-

egyéb

AT

I

N

1/1

-

egyéb

AT

N

I

3/5

Ph.D. e. doc

AT

I

N

13/21

Ph.D. e. doc.

AT

N

I

13/21

Ph.D. e. doc.

AT

N

I

13/21

DSc

e. doc.

AT

I

N

11/24

DSc

e. doc.

AT

I

I

11/24

Ph.D. ts

AT

N

I

24/24

DSc

e. doc.

AT

I

I

11/24

DSc

e. doc.

AT

I

N

11/24

DSc

e.tan

AT

I

N

2/35

Ph.D. e. doc.

AT

N

I

2/9

CSc

e. doc.

AT

I

N

1/1

CSc

e. doc.

AT

I

N

2/33

-

egyéb

AT

N

I

-

14


Összesítés az oktatói körről

A Az oktatók FOIAz képzésben Az oktatók hez tartozása és A képzés összes minősítettsége résztvevő munkaviszony tantárgyainak oktatóból összes típusa száma tantárgyoktató PhD/ felelős DSc/MTA AT AE V száma CSc 88 51 49 38 5 49 3 -

Az oktatók munkaköri beosztása ts. / adj.

docens

f.

e

15

- 20 1

7

f.

e.

tanár

A szak oktatói – beosztás és életkor alapján

Beosztás egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd doktorandusz tudományos munkatársak egyéb Összesen

Összes oktató a szakon 7

1950 előtt 2

1

1

20

1

Oktatók száma születési év szerint 1950-59 1960-69 1970-80

1980 után

5

Összes oktatóból AT(fő) 6

7

10

2

20

2 1

1

5 5

8 8

8 8 1 6 51

1

1 1 5

2 17

3 14

1 13

1

1

5 48

C) A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS TUDOMÁNYOS HÁTTERE

A szak tudományágában országosan elismert szakmai műhely(ek) tudományos (alkotói, K+F, művészeti) programja, fontosabb publikációs, pályázati és együttműködési eredményei, azok vezetői és résztvevői (max. 2 oldal terjedelemben) A Debreceni Egyetem Pallagi Kísérleti Telepe több mint fél évszázada szolgálja a kertészeti oktatás kísérleti tudományos megalapozását. Az évek során nemesítői munkák eredményeként (Preczner Gábor, Dr. Radnóczi Ferenc, Dr. Harmat Lászlóné, Dr. Harmat László, Géczi István, Dr. Géczi László, Szíjártó Árpád, stb.) 25 államilag elismert Canna Generalis fajta, valamint számos zöldség-, gyümölcs tájfajta született (Pallagi nagylevelű-sóska, Pallagi lapos - káposzta, Paradicsom alakú zöld - paprika Pallagi óriás- köszméte, Ilonka – körte, Bagaméri – torma, stb.). Az integrált gyümölcs növényvédelmi kutatások hazai vonatkozásában is a legmagasabb szinten jegyzettek. A Centrum Kutatási Fejlesztési Intézetével közösen elnyert, illetve művelt pályázatai lehetővé teszik az állókultúrák eredményes fenntartását, a kutatási eredmények bővülését. A Kertészettudományi Intézet munkatársai az alábbi pályázati kutatásokban vesznek részt: OM-00063/2004 2005A csonthéjas gyümölcstermesztési vertikum Dr. Szabó Zoltán (Jedlik) 2007 gazdasági és egészségmegőrző célú fejlesztése témavezető

15


OMFB-00909/2005 (GAK)

20062008

A frissfogyasztású alma biológiai alapjainak és termesztéstechnológiájának korszerűsítése a piaci versenyképesség növelése érdekében

OMFB-00913/2005 (GAK)

20062008

A meggytermesztés versenyképességének javítása, különös tekintettel a hazai és külföldi frissfogyasztás növelésére

OM-00042/2008 (Jedlik program)

20082010

Bio/organikus és integrált gyümölcstermesztést megalapozó biológiai alapok fejlesztése és technológiák kidolgozása

OM-00270/2008 (NKTH)

20092012

A gyümölcstermesztés versenyképességének növelése, a termésátlagok és a minőség javítása fajta és technológiai innovációval

OM-00265/2008 (NKTH)

20092012

A gyümölcstermesztést veszélyeztető extrém időjárási hatások előrejelzése és gazdaságos védekezési technológiák kidolgozása

GOP-1.3.1-08/22009-0070 GOP-1.1.2-08/12008-0003

20092010 20102012

Többfunkciós növényszaporító ipari bioreaktor kifejlesztése Nutraceutical hatóanyagok feltárása, felvehetőség bizonyítása kisállat modell kísérletekben, és termékfejlesztés kertészeti növényekből

Dr. Gonda István altémavezető Dr. Nyéki József témavezető Dr. Gonda István altémavezető Dr. Szabó Zoltán témavezető Dr. Gonda István altémavezető Dr. Nyéki József témavezető Dr. Gonda István altémavezető Dr. Szabó Zoltán témavezető Dr. Gonda István altémavezető Dr. Nyéki József témavezető Dr. Gonda István altémavezető Dr. Fári Miklós témavezető Dr. Fári Miklós témavezető

Az utóbbi évtizedek gyümölcstermesztés - technológia fejlesztés centrikus kutatásai, illetve az ezekkel kapcsolatos pályázati tevékenység lehetővé tette alma és csonthéjas művelési rendszerű fajtagyűjtemények létesítését. A kutatást és az oktatási ismeretterjesztést 21 alma, 73 cseresznye, 16 meggy, 31 kajszi, 27 őszi, valamint 26 európai és japán szilvafajta fenntartása szolgálja, A 130 fajtából álló szőlő alany és fajtagyűjtemény lehetővé teszi a pomológiai ismeretek elsajátításán túlmenően az egyszerű borászati ismeretek képzését is. A rendelkezésre álló ültetvény szerkezeti elemek és technikai berendezések (hűtőház, fóliasátrak, jégvédő háló, esővédő fóliavázak, fólia alatti gyümölcstermesztés, stb.) vetekednek az élen járó európai országok kutatóállomásainak berendezéseivel, illetve színvonalával. A fontosabb kertészeti kutatások témamegnevezései az alábbiak: • Alma és csonthéjas gyümölcsfajták művelési rendszereinek és termesztéstechnológiáinak fejlesztése • Környezetkímélő gyümölcstermesztési technológiák fejlesztése • A globális klímahatások károsítási mértékét szolgáló technikai berendezések (jégvédő hálók, esővédő fóliaborítás, termesztő berendezés alatti gyümölcs és szőlőtermesztés) vizsgálata. • Választékbővítő rezisztens borszőlő fajták kiválasztása a Hajdú-Bihar megyei termőtájban • Csemegeszőlő fajták termesztéstechnológiai elemeinek és a rügytermékenység összefüggéseinek vizsgálata • Nemesítő tevékenység a gyökérzöldség fajok (sárgarépa és cékla) fajta választéka és bioaktív anyagainak meghatározása • Új cékla színanyag vizsgálati – és nemesítési módszer kidolgozása • A második generációs cellulóz-etanol ipari léptékű előállítását megalapozó magyar és nemzetközi szabadalmi bejelentés • Genetikailag módosított növények előállítás platformjának megteremtése, sejtmag és kloroplaszt transzformációs módszerek adaptálása USA- partnerekkel együttműködve

16

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés • • • •

Új típusú funkcionális élelmiszerek fejlesztése Brazil gyógynövények honosítása és kutatása (Interest-Trade Kft.) Molekula farming kutatások dohány modell növényeken diagnosztikum és terapeutikum előaállítás céljára (Richter Zrt.) Különleges áruértékű kertészeti növények honosítása és kutatása (Termo-Energo-System)

Az Intézetben oktatási tevékenységet 3 fő egyetemi tanár, 3 fő egyetemi docens, 3 fő egyetemi tanársegéd, 1 fő tanszéki mérnök végez. Az Intézet kutatási feladataiban 3 fő akadémiai doktor, 3 fő CSc, és 3 Ph.D. fokozattal rendelkező tevékenykedik. Habilitált doktori címmel az előzőek közül 5 fő rendelekezik. Publikációk az elmúlt 5 évben (2006-2010) Tudományos, népszerűsítő közlemények: magyar nyelven: 82 db angol nyelven: 142 db Könyvfejezet/könyvrészlet: 39 db Könyv: 3 db Konferencia kiadvány: 89 db Találmány: 1 db A vezető oktatók néhány publikációja: GONDA I.(2006) (szerk.): Mi lesz veled magyar alma?! Interaktív Szaktanácsadási Nap kiadványa. Debreceni Egyetem, 114 p. ISSN: 1588-8665 GONDA I.(2006): Művelési rendszerek a szilva ültetvényekben (in. Surányi szerk.: Szilva) Mezőgazda Kiadó, Budapest 200-211. ISBN: 963-286-251-1 GONDA I. (2008) (szerk.): Intenzív gyümölcsösök környezetkímélő tápanyag-gazdálkodása. Debreceni Egyetem AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék, Kutatási és Fejlesztési Intézet. 117. ISBN: 978-963-9732-39-1 GONDA I., Apáti F. (2009): Debreceni álláspont – „’Az almaágazat jövője”. Debreceni álláspont az agrárium jelenéről, jövőjéről. 203-222. ISBN: 978-963-88233-04 GONDA, I. (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése. (Szerk. Gonda, I.) DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet, 2010. ISBN 978-963-473-356-0 HOLB, I.J. 2005: Effect of pruning on apple scab in organic apple production. PLANT DIS 89: 611-618. Impakt faktor: 1,479 HOLB, I.J. 2006: Effect of six sanitation treatments on leaf decomposition, ascospore production of Venturia inaequalis and scab incidence in integrated and organic apple orchards. EUR J PLANT PATHOL 115 (3): 293-307. Impakt faktor: 1,534 HOLB, I.J. 2007: Classification of apple cultivar reactions to scab in integrated and organic apple production systems. CAN J PLANT PATHOL 29 (3): 251-260 impakt faktor: 0,915 HOLB, I.J. 2008: Monitoring conidial density of Monilinia fructigena in the air in relation to brown rot development in integrated and organic apple orchards. EUR J PLANT PATHOL 120: 397-408 impakt faktor: 1,482 HOLB, I.J., Gáll J, Fodor B 2009. Effect of production system and pruning on temporal development of Cercospora depazeoides and on berry yield in black elderberry orchards. PLANT DIS 93: 625-631 impakt faktor: 1,874 FÁRI M. G., Kralovánszky U. P. (2009): Sümegről indulva a világhírnév rangjáig. Ereky Károly születésének 130., a „biotechnológia” megfogalmazásának 90. évfordulójára. Sümeg és Vidéke, Sümeg. 63 p. FÁRI M. G. (2010): Génmódosított növények és növény-biotechnológia Debrecenben. Debreceni Szemle. 18. 4:242-253. FÁRI M., Márton, L. (2010): Synplant Cultures Raised in Artifical Plant Ovary (APO). 28th International Horticultural Congress. August 22-27, Lisboa, Portugal. Abstracts Volume II 284. FÁRI M., and Márton L. (2010): Syn-plant cultures raized in artificial plant ovary (APO). 12th World Congress of the Inernational Association of Plant Biotechnology (IAPB), June 6-11, 2010, St. Louis, MO USA. (Electronic Proceedings & Book of Abstracts) ( http://www.iapb2010.org/ ) Adelberg, J. and FÁRI M. G. (2010): Applied physiology and practical bioreactors for plant propagation. Invited paper. Propagation of Ornamental Plants, Vol. 10(4): 2010: 205-219 (IF: 0,350) SZABÓ Z., Soltész M. Apáti F., Nyéki J. (2009): A csonthéjas gyümölcsűek termesztésének helyzete és

17

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés perspektívái. In: Nagy J., Jávor A. (szerk): Debreceni Álláspont az agrárium jelenéről, jövőjéről.. Debreceni Egyetem, AMTC. Debrecen, 239-262. Soltész M., SZABÓ Z., Nyéki J. (2010): A gyümölcstermelés biztonsága. Klíma-21 füzetek. 61:56-71. SZABÓ Z., Nyéki J., Soltész M. (2010): A termésbiztonság és a minőség tényezői a bio és az integrált gyümölcstermesztésben. In: Soltész M, Nyéki J., Szabó Z. (szerk.): A magyarországi gyümölcstermesztés biztonsága. DE AMTC, Kutatási és Fejlesztési Intézet, Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar. 15-23. Szabó T., Laubschagne I. F., Musacchi S., Nyéki J., Tornyai J., Soltész M, SZABÓ Z. (2010): The Hungarian pear germplasm as source of genetic variability for breeding programmes. International Journal of Horticultural Science. 16 (3):7-13. SZABÓ Z., Soltész M. Apáti F., Nyéki J. (2010): Conditions and outlooks of growing stone fruits. International Journal of Horticultural Science. 16 (3):91-98. d ) A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (ha a KKK szabályozza, akkor annak alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott) bemutatása: Tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek: A kertészeti elméleti képzésben résztvevő hallgatók oktatására rendelkezésre áll a Centrum főépületében 3 db egyenként 32 fő befogadására alkalmas tanterem. Az előadások összessége, illetve gyakorlati oktatás kisebb hányada ezekben a helyiségekben történik. A gyakorlati képzést jól szolgálja a 2002-ben átadott biotechnológiai laboratórium. Ezen túlmenően szintén a gyakorlati képzést segíti a zöldség – és gyümölcsfélék minőségvizsgálatát segítő rutinlaboratórium. A gyakorlati képzést egyaránt jól szolgálják a Böszörményi úti Campus területén lévő Kertészeti bemutatókert, valamint az Agrárcentrumtól 8 km-es távolságban lévő, de tömegközlekedési eszközzel megközelíthető Pallagi Kertészeti Kísérleti Telep. Az előzőben egynyári virágfajta bemutatók, csonthéjas és almatermésű gyümölcsfajok, szőlő fajtagyűjtemény és zöldséghajtatásra alkalmas termesztő berendezések találhatók. A Pallagi Kísérleti Telepen 6,5 hektár alma és csonthéjas termésű gyümölcsfajok fajtagyűjteményét, üzemi árufajtákból álló gyümölcsültetvény felületek, továbbá 130 fajtából álló szőlő génbank, valamint 3 fajtából álló üzemi csemegeszőlő ültetvény található. A telepen felépített 50 tonna befogadóképességű hűtőház, az ebben található árufeldolgozó, továbbá a minden igényt kielégítő növényház további lehetőségeket biztosít a színvonalas gyakorlati oktatáshoz. Mind a Bemutatókertben, mind a Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepen rendelkezésre állnak öltözők, a gyakorlati képzés érdekében, továbbá 1-1 nagyobb méretű helyiség az elméleti képzés elősegítésére, valamint az időjárási nehézségek ellensúlyozására. A 2005 szeptemberében átadásra került Élettudományi Központ nagy számban nyújt kutatási és oktatási lehetőségeket új, rendkívül jól felszerelt labor és egyéb helyiségeivel. Az épület az igények szerint szintén számos tanteremmel, és modern laborral áll a kari oktatás rendelkezésére. Szükség esetén rendelkezésre állhatnak az alábbi Kari tantermek:

Oktatási termek 61 fősnél nagyobb termek 26-60 fős termek 10-25 fős termek Természetvédelmi szakelőadó Laboratóriumok, gyakorlók

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (db) 5 10 Számos 3 12

A további Kari tantermi, előadótermi lehetőségeket lásd az I. mellékletben.

18

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság: A kertészeti diszciplínákat oktató tanszékek kezelésében 9 darab internetes elérhetőséget biztosító számítógép tartozik. Az Intézet rendelkezik az oktatáshoz szükséges legfontosabb infrastruktúrával: Laptop és projektor, dia- és írásvetítők, videó felvevők és lejátszók, hordozható TV, stb. A további Kari számítástechnikai ellátottság az II. mellékletben. • Oktatástechnika Minden előadóteremben és sok szemináriumban van felszerelt projektor, bár ezen eszközök ára és hordozhatósága már amúgy is lehetővé teszi a széles körű elterjedtséget.

Minden előadóban és a szemináriumok többségében van Internet-kapcsolat. Könyvtári ellátottság; a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető fontosabb szakmai folyóiratok és a szak szempontjából fontos szakkönyvek könyvtári, ill. internetes elérhetősége, a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlap címe Intézetünk az elmúlt években a nagyobb számú, 500 példány feletti szakmai könyvtárának egy részét a kar központi könyvtárában helyezte el, hogy a hallgatóság szélesebb körben hozzájuthasson. A jelenlegi tanszéki könyvtár állománya 201 kötetből áll, amelyben fellelhetők a legújabb szakmai ismereteket tartalmazó könyvek. A fontosabb hazai tankönyvekből a tanszéken dolgozók számának megfelelően több példánnyal is rendelkezünk. A hazai szakirodalom mellett megtalálhatók idegen nyelvű szakirodalmak, amelyek a nemzetközi tudományos eredményeket mutatják be. A könyvtár kölcsönzőjében szabad polcon találhatók a legfrissebb szakirodalmi dokumentumok, illetve válogatva szépirodalmi művek. Az olvasóteremben közel 3.000 magyar és idegen nyelvű szakkönyv és folyóirat található. Egyetemi könyvtárként és tudományos szakkönyvtárként megfelelő terjedelemben, mélységben és összetételben gyűjtjük a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában oktatott és kutatott diszciplínák és határterületeik irodalmát, az egyetemi hallgatóság tanulmányaihoz és általános műveltsége elmélyítéséhez szükséges könyvtári dokumentumokat és azt a magas szintű tudományos ismeretterjesztő irodalmat, amely az oktatók, dolgozók, hallgatók, valamint a kutatási és önművelési célból hozzá forduló külső olvasók tudományos látókörét szélesíti. Internetes elérhetőség: http://agr.lib.unideb.hu/ Adatbázisunkon (DEENK ATK Folyóirat katalógus) megtalálható: Kertgazdaság=Horticulture Zöldség- és Gyümölcs Piac és Technológia Agrofórum Kertészet és Szőlészet Obstbau International Journal of Horticultural Science A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal! •

•

•

Tankönyv, jegyzetellátás a gyümölcstermesztés oktatásában: Gonda-Koroknai (1999): Gyümölcstermesztés jegyzet Gonda – Dremák (2004): Kertészeti alapismeretek gyakorlati jegyzet Gonda – Vaszily: Gyümölcstermesztés jegyzet (megjelenés alatt) Gonda – Vaszily: Fitotechnikai műveletek a gyümölcstermesztésben jegyzet (megjelenés alatt) Tankönyv, jegyzetellátás a szőlőtermesztés oktatásában: Kozma P. (1991): A szőlő termesztése I., Akadémia Kiadó, Budapest Kozma P.(1993): A szőlő termesztése II., Akadémia Kiadó, Budapest Szőke L. (1998): Szőlőtermesztés, Főiskolai jegyzet Szőke L. (szerk.) (1998): Szőlőfajták (A szőlő környezetbarát termesztése) Mezőgazdasági Kiadó Szőke L. (szerk.) (1998): A szőlő növényvédelme (A szőlő környezetbarát termesztése) Mezőgazdasági Kiadó Tankönyv, jegyzetellátás a zöldségtermesztés oktatásában: Hodossi S., Kovács A., Terbe I. (szerk.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. Mezőgazda Kiadó,

19


•

Budapest. 355 p Z. Kiss L., Rédai I. . (szerk.) (2005): A zöldségtermesztés, -tárolás, -értékesítés szervezése és ökonómiája. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 305 p. Horinka T., KNIPF R. (2007): Zöldségnövények hiánybetegségei. Kertészek kis/Nagy Áruháza Kft. Mórahalom. 230 p Tankönyv, jegyzetellátás a dísznövénytermesztés oktatásában: Schmidt G. (szerk.) (2002): Növényházi dísznövények termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest Schmidt G. – Tóth I. (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Schmidt G.,Tóth I. (2006): Díszfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Az új típusú képzésekhez a megfelelő tankönyvek rendelkezésre állnak, ezek beszerzéséhez a egyetemi jegyzet- és könyvesbolt nyújt segítséget, a hallgatók évi 4000 Ft tankönyvtámogatásban részesülnek. Az új típusú képzésekhez a Kar hagyományainak megfelelően ezen a téren jelentős számú kiadvány megjelenése várható, ugyanakkor a társintézmények jegyzeteit, tankönyveit szintén elérhetővé tesszük, részben megvásárolható, részben, az egyéb jegyzetekkel és a tankönyvekkel, szakirodalmakkal együtt kölcsönözhető, vagy olvasótermi használati formában. A DETEP-es tehetséggondozó programban részt vevő hallgatók kutatásaikhoz, tanulmányútjaikhoz, valamint ösztöndíjaikhoz kapnak pályázati úton elnyerhető anyagi támogatást. Az Egyetem hallgatói részére – az Ftv. 30.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – állami támogatás a Ftv. 9/A §-ában meghatározott hallgatói előirányzat terhére, egyéb támogatás a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával, valamint speciális célú ösztöndíj adható. Az intézmény hallgatói előirányzati kerete, hallgatói támogatásokra fordítható részének jogcímei: tanulmányi ösztöndíj (a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján), pénzbeli szociális támogatás és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, intézményi (kari) ösztöndíj (a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján), egyszeri juttatás, köztársasági ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, a képzéshez kapcsolódó belföldi szakmai gyakorlat tanulmányi költségtérítése, sport- és kulturális támogatás, doktori ösztöndíj, doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása. A hallgatói előirányzat hallgatói normatíván kívüli forrásaiból (egyéb állami támogatások és intézményi források) adható támogatások: köztársasági ösztöndíj, készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, tankönyv- és jegyzettámogatás, tanszertámogatás, doktori ösztöndíj, doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása, sport- és kulturális támogatás, egyéb támogatás. Az oktatás egyéb, szükséges feltételei A gyakorlati oktatást segíti továbbá az, hogy jó kapcsolatokat alakítottunk ki a térségünk meghatározó fontosságú gyümölcs,- zöldség,- szőlő-bor -és dísznövénytermesztő egyéni és társas vállalkozásival (Bold Agro Kft, Almatop Kft., Gyümölcskert Zrt., MONOK-FRUCT Bt., KITE Rt., FN FRUIT Kft., Pisák Kft., Hunyadi Garden Faiskola Bt., Nort-Cot Kft., Belfruct Kft., San Antonio Borház, Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt., Havita-TÉSZ Zöldség és Gyümölcsértékesítő Szövetkezet, Tokaj Kereskedőház, stb.). A cégek gyakorlati oktatásra fogadják a hallgatókat, és segítik a diplomamunka, szakdolgozat elkészítését. • A szakot indító kar rendelkezik-e tan- vagy gyakorlógazdasággal? A szakot indító kar, illetve Intézet az oktatás és a kutatás céljaira rendelkezik a Pallagi kertészeti Kísérleti Teleppel, és a Campus területén lévő Kertészeti Bemutatókerttel. • A tangazdaságban a kor igényeinek megfelelő-e a technológiai színvonal? Az ezekben megtalálható kertészeti kultúrák (biológiai alapok), és az ezek fenntartását szolgáló technológiák valamint az infrastruktúra a magas színvonalú oktatási és kutatási feladatok letéteményesei. • Biztosítja-e a tangazdaság a főbb növény- és állatfajokhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek elsajátítását? A tangazdaságban az üzemi állókultúrák zöldség- és dísznövény telepítések valamint a fajtagyűjtemények teljes mértékben lehetővé teszik az alapvető termesztési feladatok megismerésén túlmenően a fajtaspecifikus technológiák elsajátítását is. • A képzés mezőgazdasági alkalmazási területeinek felsorolása. A végzett hallgatók kertészeti kultúrák létrehozását és fenntartását elsajátítva alkalmasak az önálló

20

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés vállalkozásokban vagy alkalmazottként középvezetői feladatok sikeres ellátására (a zöldségtermesztési, dísznövénytermesztési, szőlőtermesztési, gyümölcstermesztési szakterületeken). • Az informatikai felkészültség és készség mezőgazdasági foglalkoztatói igénykénti bemutatása. A hallgatók informatikai ismeretei lehetővé teszik az Office felhasználói szintű alkalmazását.

e) A KÉPZÉSI LÉTSZÁM ÉS KAPACITÁS

A tervezett és megvalósult hallgatói létszám. A tervezett hallgatói létszám 40 fő / évfolyam. A megvalósult hallgatói létszám az f. pontban. Az intézmény képzési kapacitása az érintett képzési területen, ill. szakon (OH adatok). A Debreceni Egyetem képzési kapacitása a Kertészmérnök BSc alapszak nappali képzésében 40 fő.

f) A SZAK HALLGATÓI

Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (nappali tagozat) Jelentkezők száma Tanév 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Összesen 77 100 142 159 151

1. helyen 15 22 30 37 35

Felvételi keret (tervezett felvétel) 47 35 35 30 30

Felvettek száma állami 14 24 10 24 7

önkölts. 2 4 6 11 14

Felvételi Diplomát ponthatár szerzők (áll./ önkts.) száma 92/72 107/78 118/78 267/175 339/160

2 2 7

Nyelvismeret államilag elismert nyelvvizsgák alapján (nappali tagozaton) Tanév

2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Nappalira felvettek közül a felvételkor fő % 3 19 6 21 7 44 8 23 7 33

A nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott közvetlenül a záróvizsga után diplomát fő %

4 1 4

50 50 44

21

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés II. A KÉPZÉSI FOLYAMAT EREDMÉNYEI •

A tananyag-fejlesztési tevékenység rendszeressége, motivációi: hallgatói érdeklődés, oktatói érdekek és (ön)célok, felhasználói elvárások. A szakterület tudományos eredményeinek beépítése a tananyagba. A tananyag korszerűsítésénél miképpen veszik figyelembe a változó gyakorlati elvárásokat, és kérnek, kapnak-e visszacsatolást a gyakorlat részéről? A kertészeti oktatás kezdettől fogva gyakorlat centrikus célokat tűzött ki és valósított meg. A térség termelő vállalkozásaival kiépített szoros kapcsolat, valamint a tudományos rendezvények szervezése és a munkatársak azokon való részvétele „naprakész” információkat szolgáltat az oktatás céljára. A leggyakoribb termesztési eredmények, illetve problematikák szerves részét képzik az ismeretanyagnak. A gyakorlattal való kapcsolat interaktívnak tekinthető, azaz mind a gyakorlat, mind az oktatás és kutatás kölcsönhatásai érvényesülnek.

•

A szak hallgatóinak felkészítése a mesterképzésbe / PhD képzésbe való továbblépésre. Oktatják-e a szakon az önálló kutatáshoz szükséges ismereteket? (Tudományelmélet, kutatásmódszertan, könyvhasználat, e-learning stb.) Ha igen, mit, mikor, milyen mélységben. A második évben választandó szakdolgozati témák kutatási,- gyakorlati centrikusak. Az elméleti kutatás módszertani, szakirodalmazási, stb. ismeretek a konzulens-hallgató viszonylatában kerülnek átadásra. Önálló tantárgyként történő oktatásra sajnos nincs lehetőség a BSc képzés magas óraszámai miatt.

•

A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatása: a tehetséggondozási programok, demonstrátori rendszer, szakkollégiumi rendszer, hallgatói kutatómunka, ösztöndíjak eddigi gyakorlata és esetleges jövőbeni tervek. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a DETEP-be (Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program), illetve a Tormay Béla és Kerpely Kálmán Szakkollégiumba felvett hallgatók számára szakmai kihívás, egyben elvárt feltétel, hogy bekapcsolódjanak a Tudományos Diákköri Mozgalom munkájába. Rajtuk kívül is azonban számos hallgató vesz részt a kari tudományos diákköri munkában, mely minden esetben a kar szakmai intézeti diákköri iskoláiban indul a tehetséges hallgatók és jövőbeni konzulens tanáraik kapcsolatfelvételét követően. A 2006-os tanévtől három Kertészmérnök hallgató jelentkezését fogadta el a Kar a DETEP-be. A Tormay Béla Szakkollégium A Tormay Béla Szakkollégium, mint a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának egyik tehetséggondozó szervezete, 2002-ben alakult. A Centrumhoz tartozó két kar hallgatóinak legjobbjai kerülhetnek be a Szakkollégiumba felvételi eljárás alapján. A Szakkollégium célja, hogy magas színvonalú képzéssel és szolgáltatással, az alap- és alkalmazott tudományok művelésével hozzájáruljon a Debreceni Egyetem, és ezen belül az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma szakember képzésének fejlődéséhez. Lehetőséget nyújt a hallgatók számára, hogy szakterületükön, érdeklődési területükön belül többlet ismeretanyagot szerezzenek, valamint a hallgatói támogatási rendszer adta lehetőségek segítségével, kutatómunkát végezzenek. A Tormay Béla Szakkollégium fontos céljának tekinti a szakirányú kurzusok által, olyan interdiszciplináris képzés létrehozását, amely széles látókörű, szakmailag felkészült szakemberek, kibocsátását teszi lehetővé. A Szakkollégium hallgatói a PhD képzés és ezen keresztül az oktatói utánpótlás alapvető bázisát jelentik. A szakon 2009/2010-es tanévben 1, a 2010/2011-es tanévben pedig két hallgató nyert felvételt a Tormay Béla Szakkollégiumba, a Kerpely Kálmán Szakkollégiumba pedig 1 hallgató 2010/2011-ben.

22

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés A folyamatos, akár több éven keresztül végzett elmélyült hallgató-konzulens műhelymunka során a hallgató kutatómunkájának eredményeit tudományos diákköri dolgozat formájában teszi közzé. Az előzetes intézeti válogatást követően, az arra érdemesnek minősített dolgozatokat szerzőik bemutathatják a karon minden tanévben megrendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferencián. A kari konferenciákon eredményesen szereplő hallgatók jogosultságot szereznek az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, illetve nemzetközi Tudományos Diákköri Konferenciákon való részvételre. TDK eredmények: 2008-ban: 1 fő, 2009-ben: 1 fő, 2010-ben: 3 fő ért el díjazást az egyes szekciókban. A Szak megindulásától minden tanévben 1 fő kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkező kertészmérnök hallgató látja el a demonstrátori feladatokat. •

A gyakorlati képzésben az alkalmazási területekre történő felkészítés bemutatása. A gyakorlati képzés az alapszakok (BSc, BA) utolsó, 7. félévében valósul meg. A gyakorlati képzés előtt így a hallgatók az alapszak követelményeinek megfelelő elméleti oktatáson már részt vettek és legalább 180 kredittel rendelkeznek. A gyakorlati félév megkezdése előtt –mivel az kihelyezett gyakorlati helyeken, valós munkakörnyezetben, tényleges munkavégzéssel telik- a hallgatók speciális képzést is kapnak. Ez elsősorban a munka- és tűzvédelemre, állásinterjúra való felkészítésre és munkahelyi etikettre irányul. Mivel a gyakorlati félév dokumentációja elektronikus rendszeren keresztül történik, így a félév megkezdésének feltétele a rendszerbe történő regisztráció. A gyakorlati képzés a DE AGTC rendszerében külső gyakorlati koordinátor segítésével történik. Ennek ellátását a MAG Praktikum Nonprofit Kft. végzi. A koordinátor szervezet a gyakorlati félév előtt felméri a szakonként várható hallgatói létszámot. Ennek ismeretében felveszi a kapcsolatot az egyes szakterület hallgatóinak képzésében kompetens szervezetekkel. A potenciális fogadóhelyek gyakorlati képzésre való alkalmasságát szakmailag az adott szak szakvezetője hagyja jóvá. A gyakorlati képzés megkezdése előtt egy háromoldalú együttműködési megállapodást köt a gyakorlati képzőhely, az egyetem és a koordinátor szervezet között. Ezt követően kerül sor a hallgatók gyakorlati képzésére. A gyakorlati képzés hossza 12 hét. Milyen lehetőségek vannak mezőgazdasági gyakorlati ismereteinek elsajátítására? Hetesi gyakorlat 5 féléven keresztül, nyári szakmai gyakorlat, és a 7. félév, továbbá a szaktantárgyak gyakorlati órái során történik az ismeretek magas szintű elsajátítása.

•

A gyakorlati félév (ha van) szervezettsége, ügymenete, az ellenőrzés, számonkérés módja. A gyakorlati félévüket töltő hallgatók képzésüket olyan szervezeteknél kezdhetik meg, amelyikkel előzőleg az egyetem, a gyakorlat koordinációjáért felelős szervezet egy háromoldalú együttműködési megállapodást kötött. A megállapodásban részletesen rögzítik az egyetem, a koordinátor és a fogadószervezet jogait és kötelezettségeit. Az együttműködési megállapodás alapján a fogadószervezetek regisztrálásra kerülnek a koordinátor szervezet online rendszerében A rendszerben ezután történik a konkrét gyakornoki pozíciók meghirdetése a hallgatók felé. A hallgatók gyakorlati képzése 12 hét időtartamú. A gyakorlat végzése a fogadóhelyen gyakorlati vezető irányításával történik. A 12 hét alatt elvégzendő feladatokról közösen tervet készítenek (képzési terv), melyet a szakfelelős ellenőriz. Jóváhagyás után megkezdődik az érdemleges munka. A gyakorlati idő felénél, valamint végén (6. és 12. héten) a hallgató beszámolót készít az elvégzett feladatokról, melyet mind a gyakorlati vezetője, mind az egyetemi szakvezetője értékel. A gyakorlat végén a hallgató gyakorlati vezetője egy előre megadott szempontok szerint osztályozza a hallgató

23

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés munkavégzés alatt tanúsított tudását, hozzáállását és képességeit. Ez alapján kerül meghatározásra a hallgató eredményének első részjegye. A hallgatók a gyakorlati félév végén az egyetemen, gyakorlati védés keretében szakmai bizottság előtt beszámolnak a félév során elvégzett munkájukról. A bizottság a hallottak, valamint a kérdésekre adott válaszok alapján előre megadott szempontok alapján értékeli a hallgató féléves teljesítményét. Ez képezi a hallgató eredményének második részjegyét. A két részjegyből kerül kialakításra a hallgató végső értékelése, mely háromfokozatú skálán, nem megfelelt, megfelelt, vagy kiválóan megfelelt eredménnyel zárulhat. •

Tájékozódás a társterületek felé, áthallgatások lehetősége A BSc képzés lehetővé teszi a társterületek felé történő áthallgatásokat.

•

Az értékelés és ellenőrzés módszerei, eljárásai és szabályai A tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza az értékelési és ellenőrző módszereket.

•

A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete és értékelési rendszere. A záróvizsga bizottságok munkája, tapasztalata, s ezek visszacsatolása az oktatási folyamatba A záróvizsga tartalma, tematikája a hallgató választásának, illetve a szakdolgozati témájának megfelelő. A gyümölcstermesztési,- a zöldségtermesztési és a dísznövénytermesztési vizsgakérdéseket a III. mellékletben részletezzük. Minden évben a záróvizsga bizottság az elnök vezetésével közösen megfogalmazza az elméleti és gyakorlati tudás milyenségére a szükséges vonatkoztatások megtételét. A tapasztalatok szerint megfogalmazható, hogy a Kertészmérnök BSc képzésben az elméleti ismeretekkel megalapozott magas szintű gyakorlati képzés érvényesül.

•

A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata: Becslésük szerint a szakdolgozati témákat milyen arányban kezdeményezik a hallgatók? A szakdolgozati témák meghatározását kb. 70 %-ban a hallgatók kezdeményezik. Ebben általában a szakmai előélet (családi termelői vállalkozás), vagy a regionális (a térség kertészeti termesztésének mértéke, illetve színvonala) hatások érvényesülnek. A „nem választóképes” hallgatókat az Intézet gyakorlati helyein végzendő kutatások felé irányítjuk. A szakdolgozatok témavezetői között milyen a vezető oktatók (tanár, docens) és a beosztottak aránya? A hallgatók 75%-a tanár/docens- nél, 25%- a tanársegédnél, illetve tanszéki mérnöknél készítik szakdolgozatukat. Milyen a hallgatók témaválasztásának megoszlása a szakterület egyes jellemző területei között? (esetleg a tanszékek közötti megoszlás?) Döntően (90 %) az Intézeten belüli diszciplínákat választják szakdolgozati témákban a hallgatók. A más irányú témaválasztás (Biotechnológiai vizsgálatok) is a kertészeti ágazatokkal vannak szoros összefüggésbe.

24

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés •

A hallgatók részére nyújtott szolgáltatások: - Milyen hallgatói szolgáltatásokat biztosít a szak? A hallgató rendszeresen tájékoztatva van (hirdetőtáblánkon vagy személyesen) a környéken jelentkező magántermelők, kertbarátok és házi kert tulajdonosok részéről fizetett kerti munkák (metszés, stb.) elvégzésének lehetőségéről. A hallgató kihelyezett kertészeti üzemekben végzett szakdolgozati tevékenységét megszervezzük, a kísérleti módszereket a helyszínen bemutatjuk, és folyamatos felügyeletet gyakorlunk a munka során. - Milyen hallgatói szolgáltatások állnak kari/intézményi szinten a hallgatók rendelkezésére? Kollégiumi szolgáltatás Sportolási lehetőségek biztosítása A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei Az információ és a tudás menedzselése A felsorolt témacsoportokat lásd bővebben az IV. mellékletben. A hallgatóknak lehetőségük van Gazdasági szaknyelvi kommunikációt képzési blokkot választani, melyek az alábbi tantárgyakból tevődnek össze: Professzionális nyelvi kommunikáció I.-II.-III., Üzleti nyelv I.-II.-III., Interkulturális kommunikációs ismeretek, Pályázatírási készségek célnyelven, Jogi nyelv I.-II., Kultúraközi kommunikáció, Környezetgazdálkodási és környezetpolitikai szaknyelv, Projektmunka. Az alapszakok nyelvtanulás iránt különösen érdeklődő hallgatói a 3. tanulmányi félévükben sikeres alkalmassági interjú után átléphetnek egy erőteljesen kommunikatív fókuszú, négy féléves, heti hat órás, több típusú szaknyelvet (jogi, üzleti, agrár, környezetpolitikai) valamint interkulturális kommunikációs készségek és professzionális szaknyelvi készségek fejlesztését magába foglaló angol és német nyelvű gazdasági szaknyelvi kommunikáció nevű emelt szintű képzési formába. Ez az európai országok felsőoktatásában általánosságban követett nyelvpedagógiai elvek szerint felépített komplex képzési csomag mintegy tíz éves múltra tekint vissza, és igen jók a hazai munkaerő piaci referenciái. A végzett hallgatók általános elégedettséggel nyilatkoznak az itt szerzett ismeretek és készségek hasznosíthatóságáról, többük ennek köszönhetően jutott magas szintű szaknyelvi kompetenciákat követelő álláshoz itthon vagy külföldön. A program célja olyan, a gyakorlati nyelvhasználatban jártas, magas szintű kommunikatív nyelvtudással és szaknyelvi kompetenciákkal rendelkező szakemberek képzése, akik szakmai ismereteiket komplex szaknyelvi kompetenciáikkal összekapcsolva jól tájékozódnak a sok-kultúrájú munkaerő piacon, ismerik annak fontosabb általános és szakmához kötődő kommunikációs szabályait, szakmai ismereteiket idegen nyelvű munkahelyzetekben kreatívan és nyelvileg hiteles formában alkalmazni tudják, vagy a piaci szereplők között akár írásban, akár szóban kulturálisan és nyelvileg is hiteles közvetítésre képesek. Alkalmasak továbbá arra, hogy nyelvtudásukat szakmai ismereteik gyarapításának szolgálatába állítsák. A szaknyelvi tanszék felajánlja közreműködését abban, hogy egy oktatás-stratégiai konzultációs folyamat eredményeként kidolgozza annak módját, hogy ez a szaknyelvi képzési csomag a MÉK képzési rendszerébe szervesen beépülve hozzájáruljon a szakmai képzés színvonalának és vonzerejének növeléséhez. Javasolja továbbá annak megvizsgálását, hogy a tanszék tudományos minősítéssel rendelkező oktatói milyen egyéb közreműködéssel tudnának hozzájárulni a Kar képzési palettájának szélesítéséhez.

-Hallgatói tájékoztatás:a kidolgozott tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége (link):

Az Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma honlapján folyamatos frissülő tájékoztatást ad az egyes szakok lehetőségeiről a felvételizőknek, érdeklődőknek. A Centrum felvételi információinak online elérhetősége: http://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/oktatas_kepzes/felveteli_informaciok/index.html

25


Van-e szervezett módszerük a végzősök elhelyezkedésének figyelésére? Csak a Kar által, ugyanakkor akik kertészeti szakterületen helyezkednek el, azokról gyakorlatilag ismerjük az elhelyezkedésük helyét és tevékenységük körét. Az Evasys rendszeren keresztül a kar vezetése a jelenlegi hallgatókra, a munkaerő piaci elvárásokra vonatkozóan végeznek felméréseket. ©SWOT ANALÍZIS

Külső feltételek (constrains) Társadalmi hatások: • A mezőgazdaság és a kertészet általános válsága • Értékesítési nehézségek • Értékesítési szövetkezések hiánya • Érdekvédelmi, érdekképviseleti szervek tehetetlensége • Szakemberfelvevő, illetve foglalkoztató lehetőségek csökkenése Ökológiai hatások: • Globális klímaváltozás negatív hatásai a termesztésben • Éghajlati szélsőségek gyakorisága • Elemi károsodások gyakorisága Erősségek (strengths) • Magas szintű elméleti oktatás megalapozottsága • Gyakorlati képzés magas színvonala • Magas színvonalú kutató munkára alapozott szakdolgozatok készítése • Sikeres TDK szereplések • Kiváló infrastrukturális feltételek • Tehetséges fiatal oktatók (4 fő) • Gyakorlóhelyek könnyű megközelíthetősége • Debrecen kertészeti centrum jellege • Három megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar) kertészeti termesztés országos dominanciája Gyengeségek (weaknesses) • Utánpótlás hiánya • Kutatási és fejlesztési pénzforrások korlátozottsága • Alacsony tanár, magas diákszám • Torz óraterhelések Fejlesztési, előrelépési lehetőségek (opportunities) • Oktatási létszámbővítés szükségessége • Hallgatók önálló felkészülésre történő további serkentése • A hallgatók kutatási munkába történő nagyobb arányú bevonása • Pályázati lehetőségek fokozottabb kihasználása

26


Intézeten belüli közös kutatások és pályázatok kibővítése

Veszélyeztető tényezők (threats) • További oktatói létszámcsökkenés • Hallgatói létszámcsökkenés • Pályázati források csökkenése • Kutatási források csökkenése • Szakmapolitikai bizonytalanságok fokozódása

27


III. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS

•

A szak helye a kar/intézmény szervezetében. A szak menedzselése a feladatok és hatáskörök feltüntetésével A szakvezető feladata: ♦ A szakmai képzés magas színvonalának folyamatos biztosítása. ♦ A gyakorlati és elméleti oktatás képzési helyének infrastrukturális feltételeinek biztosítása. ♦ Az intézeti oktatási és kutatási stratégia meghatározása és érvényesítése. ♦ A megjelölt feladatok ellátása, a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetése.

•

Folyik-e a szakon belső, rendszeres, szervezett minőségbiztosítási tevékenység? A vezető oktatók jelentik a minőségbiztosítás alapegységeit. Az oktatás, illetve a tantárgy tematikájának gyakorlati és elméleti arányainak, a tantárgyi követelményeknek a meghatározása, illetve betartása a vezető oktató permanens feladata.

•

Ki(k) a szak minőségbiztosítási felelőse(i)? A karra vonatkozóan: Dr. Komlósi István CSc egyetemi docens, dékánhelyettes A szakra vonatkozóan: Dr. Gonda István CSc, egyetemi tanár, intézetigazgató

•

Hogyan biztosítja és fejleszti a szak a saját minőségét a bemenet körében oktatók: naprakész ismeretek megszerzése a kutatás és gyakorlati szférából hallgatók: az ismeretek magas szintű elsajátítása eszköz- és infrastrukturális ellátottság: az intézetvezetés biztosítja, az oktatási –tanulási folyamatban: oktatók: az ismeretek magas szintű átadása hallgatók: az ismeretek maradéktalan befogadása eszköz- és infrastrukturális ellátottság: az ellátottság maradéktalan kihasználása.

•

Tesz-e fel a szak a saját működésére vonatkozó kérdéseket a következő körben? oktatók: az oktatói előmenetel permanens ellenőrzése és a szükséges inspirálás, hallgatók: a szakosodást elősegítő kutatásokba történő bevonás, illetve aktivitás növelés, végzett hallgatók: a végzett hallgatók szakmában történő nyomon követése, és visszajelzések kérése a képzés erősségei- vagy esetleges gyengeségeiről, felhasználók: vélemények kikérése a hallgatók munkavégzéséről, képzettségük mértékéről. Az Evasys kérdőív értékelését lásd az V. mellékletben.

•

Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat? A válaszokat kielemezve szükség szerint változtatunk az oktatás stratégiai és taktikai vonatkozásaiban.

•

A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben: A felhasználói szempontokat a képzés jellegéből adódóan elsősorban a gyakorlati képzés vonatkozásában érvényesítjük. A különböző technológiai alkalmazások készség és jártasság szintű kialakítása oktatásunk egyik fő feladata, amely a gyakorlat felé azonnal konvertálható.

•

A szak indítása óta eltelt idő minőségfejlesztési tevékenységének eredményei: A minőségfejlesztés megnyilvánulása az említettek szerint főleg a gyakorlati képességek vonatkozásában érvényesül. A HVG 2011-es diplomakülönszámban a felsőoktatási intézményeket értékelő rovatban a DE AGTC MÉK Kertészmérnöki alapszakja a Corvinus Egyetemet követően a 2. helyre lett besorolva.

28

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés A minőségbiztosítási tanúsítványokat lásd a VI. mellékletben.

IV. FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK, KAPCSOLATI FORMÁK •

Potenciális hallgatók A térség középiskolái felé hagyományosan minden évben legalább 1 interaktív tájékoztatási biztosítunk a szak népszerűsítése és a beiskolázás elősegítése érdekében. A Kertészmérnöki szakot választó hallgatók olyan komplex elméleti- és gyakorlati képzésben részesülnek, amely a legkorszerűbb kertészeti ismeretek alkalmazására teszi őket képessé. A kertész szakma elhivatottságot és teljes körű tudást igényel. Nemcsak az egyes növényfajokat, hanem a különböző fajtákat, illetve a termesztési tényezők összességét megismerve, a kertész eredményesen tud a kertészeti növények termesztésével foglalkozni. A kertészkedés mindennapos sikerélményt nyújt, hiszen a hozzáértő gondoskodást a növények közvetlenül meghálálják. Az egészséges életmód, pedig a kertész mindennapjainak része. A végzett kertészmérnökök a szakon megszerzett ismeretekkel alkalmassá válnak, hogy a különböző kertészeti vállalkozásokban irányítókként, vezető, szervező beosztásokban vehessenek részt, illetve akár saját kertészeti vállalkozást irányíthassanak.

•

Hallgatók A hallgatók az intézeti hirdetőtáblán kifüggesztett tájékoztatókból naprakészen megismerik a tantárgyi tematikákat, és a számonkérés követelményeit. Ezen túlmenően az oktatók heti 1 alkalommal fogadóórát tartanak, amelynek során minden felmerült probléma megoldására van lehetőség. A sikeresen működő Neptun is a rendszeres információáramlás egyik formája. A hallgatókkal a kötelező elméleti és gyakorlati oktatási kontaktuson túlmenően rendszeres útmutatást, koordinálást és felvilágosítást nyújtunk, segítve az üzemi gyakorlati helyszínek kiválasztását.

•

Végzettek A kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerünk lehetővé teszi a végzett hallgató elhelyezkedési szándékának közvetítését. A felmerült igényekről végzés előtt tájékoztatást adunk. Évente egy nagyszabású állásbörzén is informálódhatnak a hallgatók. A végzett hallgatók közül azokkal van kapcsolatunk, akik valamelyik kertészeti ágazat vállalkozásánál, vagy szak irányításánál helyezkedtek el. Ez a kapcsolati forma esetlegesnek tekinthető. A végzett hallgatók visszajelzéseit és a fogadó intézmény hallgatóval kapcsolatos megítélését a legtöbb esetben ismerjük. A végzett hallgatókkal üzemlátogatások és más szakmai rendezvényeken történő találkozások formájában tartjuk a kapcsolatot. A vélemények ismerete alapján az oktatásban, illetve annak mélységében és színvonalában nem indokolt érdemi változtatásokat tenni. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy melyek azok a főleg alapozó jellegű tárgyak, amelyeknek oktatását a végzettek feleslegesnek ítélnek meg.

29


1. MELLÉKLET

30


Tantermek, előadótermek, laboratóriumok, gyakorlóhelyek: A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma előadótermei nagy fejlődésen és modernizáción mentek keresztül. A Táj- és Vidékfejlesztési Központ, valamint a Fényház megépülésével modern és minden oktatástechnikai igényt kielégítő tantermek nyíltak meg a Centrum oktatói és hallgatói előtt. Az ún. Színházterem nagy befogadó képességű, jól felszerelt előadóteremmé vált. Jelentős fejlődésen ment keresztül a főépületben lévő számos előadóterem. Megújult az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Aulája, amely konferenciák szervezésére, ünnepségek, kiállítások rendezésére nagyszerű lehetőséget kínál. 2000 után készültek el a Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék épületében a környezetgazdálkodás oktatásához nélkülözhetetlen hulladékgazdálkodási, talajszennyezési- talajremediációs ill. vízminőségi laboratóriumok, melyek felszereltsége korszerű. Ugyancsak korszerűnek tekinthető a számítástechnikai infrastruktúra, mely térinformatikai munkaállomásokból, központi szerverekből, GPS központi állomásból, illetve terepi eszközökből áll. Rendelkezésre áll továbbá egy szabadtéri kísérleti komposztáló. Rendelkezésre áll a Karon egy korszerű, a hazai és nemzetközi rendszerben akkreditált központi laboratórium, melynek műszerellátottsága kiemelkedő. Itt található az országban egyedülálló ICP-MS (THERMOELEMENTAL X-7) készülék, ioncsapdás GC-MS tömegspektrométer (VARIAN 4000), valamint kitűnően felszerelt lisztminőség-vizsgáló egység. Ez az egység a graduális és a posztgraduális képzésen túl a doktori iskolákban dolgozó hallgatóknak is egyedülálló lehetőséget biztosít. Az előzőekben felsoroltakon kívül jól felszerelt talajtani, kémiai, mikrobiológiai, állatélettani, növénytani, növénytermesztési, halbiológiai, stb. laboratóriumok állnak a hallgatók rendelkezésére. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma területén 2006-ra felépült az Élelmiszertudományi épület is. A Karon oktatott valamennyi szak jelentős gyakorlati infrastrukturális hátteret igényel, melyet az Agrárés Gazdálkodástudományok Centrumához tartozó három kutató intézet, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutatóintézet, valamint a Nyíregyházi Kutatóintézet biztosít. A Kar és a tangazdasági szervezeti egységek speciális integrálása is megvalósult. Mindez a szaktanszékek és a tangazdasági szakmai osztályok együttműködésében valósult meg. A természetvédelmi elméleti ismeretek gyakorlatban történő elmélyítését célzandó a hallgatók ilyen irányú tanulmányait, a képzés gyakorlat centrikusságának növelését célozva Karunk több külső szakmai szervezettel kötött kétoldalú oktatási-kutatási megállapodást, amelyek során a létrehozott kihelyezett Tanszékek lehetőséget biztosítanak a szakmai gyakorlatok teljesítésére. Kihelyezett, kifejezetten a Természetvédelmi képzést segítő Tanszékeink működnek az Aggteleki Nemzeti Parknál, a Hortobágyi Nemzetei Parknál, a Nyírerdő ZRT-nél és a Nagyerdei Kultúrpark és Állatkert Kht-nál. Az elmúlt években az előadótermek oktatástechnikai felszereltsége nagyon sokat változott, javult. Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás biztosítja, a fontosabb területeken korszerű feltételek adottak a működéshez. Az infrastrukturális feltételek lehetővé teszik, hogy a hallgatókat is bevonjuk a kutatásokba. A 2005. szeptemberében átadásra került Élettudományi Központ nagy számban nyújt kutatási és oktatási lehetőségeket új, rendkívül jól felszerelt labor és egyéb helyiségeivel. Az épület az igények szerint szintén számos tanteremmel, és modern laborral áll a kari oktatás rendelkezésére. Ezen kívül 2006 végére befejeződött a talajtani és kémia laborok teljes felújítása, amely során 3, nemzetközi színvonalú laborral gazdagodott a Kar.

31


2. MELLÉKLET

32

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Kari számítástechnikai ellátottság Az alábbi megállapítások az AGTC Böszörményi úti campusának egészre vonatkoznak, mivel a tanszékek vegyes elhelyezkedése, a központilag biztosított IT üzemeltetés, és a közösen használt oktatási informatikai infrastruktúra miatt nem lehetséges kari szinten bemutatni. • Hálózat A campus hálózata számokban: 18 épület – 26 kábelezési csomópont – 2 kollégium – 16 számítógépes labor – 33 gigaswitch – 25 egyéb menedzselhető switch – ~1100 aktív kliens gép. Folytatva és megkoronázva a korábbi évek önerőből történt fejlesztéseit, 2006 elején a HEFOP 4.1.2 pályázatból sikerült teljesen modernizálni a Böszörményi úti campus gerinchálózatát. Olyan – akkoriban frissen megjelent, csúcstechnológiás – eszközöket választottunk, amelyek teljesítménye és szolgáltatáskészlete hosszú időre kiszolgálja az igényeinket. A hálózatunk technikai színvonala a mai napig tökéletesnek mondható. Gerinchálózat A campusok sok, többségében kis épületből áll. Minden épület és kábelezési csomópont (a távolság függvényében multi- vagy monomódusú) optikai kábelen kapcsolódik a főépületben található központi router helyiséghez, szintén ide csatlakozik az egyetemközi optikai gerinchálózat is. Ezek a gerinckapcsolatok a kor elvárásainak megfelelően többségében gigabitesek, de campus külső kapcsolata és négy belső kapcsolat már 10 Gbit/s sebességű (az optikai gerinchálózat a legtöbb helyen alkalmas a 10 Gb-es átvitelre is, erre azonban a többi épület végpontszáma miatt még nincs szükség). A hálózatot a DLink enterprise kategóriájú layer3-as stackelhető gigaswitch-ei hajtják meg. Bár egyelőre abszolút nem látjuk ennek szükségességét, az eszközparkunkon implementálható lesz az IPv6. Lokális hálózat Mindig is figyelmet fordítottunk a kábelezés aktuális technológiájára és a kivitelezés minőségére, ezért a Cat.5 – Cat.5E – Cat.6 kábelezésű szegmenseink mindenhol alkalmasak a gigabites átvitelre és a hálózat legnagyobb részén a desktop gigabites meghajtás már biztosított is. A telefon is mindenhol a strukturált hálózaton működik. A főépületben és a campus néhány másik pontján WiFi csatlakozás is lehetséges, amely a hallgatóknak is a rendelkezésére áll. Ez a központi hálózati azonosítóval vehető igénybe és a bázisállomások az Eduroam Föderáció részei. (Az Eduroam célja, hogy a tagintézmények oktatói és hallgatói más intézményben is az anyaintézményünknél használt azonosítóval és jelszóval, automatikusan tudjanak csatlakozni a hálózatra). A kollégium és a diákapartman minden szobájában lehetőség van saját számítógép csatlakoztatására a hálózathoz, amely a hallgatók részére térítésmentes. • Számítógépes laborok Jelenleg a számítógépes laborjaink műszaki színvonala kifejezetten jónak mondható, termenként egységes típusú, jó minőségű, megbízható géppark áll rendelkezésre. Az alapvető informatikai ismeretek oktatásához 7 db 25 fős gyakorlóterem áll rendelkezésre, ezeket az oktatás többségét végző Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék üzemelteti. Számos tanszék rendelkezik saját számítógépes laborral, amelyek a szakterületnek megfelelően akár különleges felszereltséggel és szoftverekkel (pl. térinformatika) is rendelkezhetnek. A TVK épületben egy modern stílusú 30 gépes labor került kialakításra, amelyben elsősorban az üzleti szoftverek oktatása folyik szaktantárgyak keretében, illetve választható tárgyként és tanfolyamokon. Az érdeklődő hallgatók részt vehetnek egy médiaműhely munkájában is. Az egyéni kutatómunkára, a tanulmányi rendszer használatához, illetve szabad felhasználásra napközben egy 40 gépes terem áll a hallgatók rendelkezésére. A TIOP pályázat keretében épülő új épületben is több új számítógépes terem kerül majd elhelyezésre. • Hallgatói levelezés A hallgatók részére elektronikus levelezést a Microsoft Live@EDU programján keresztül biztosítunk. Ez tartalmaz egy modern webes levelezőrendszert (beleértve a desktop és mobil hozzáférést) nagy tárterülettel, közös címjegyzékkel és naptárral, az Office webes verzióját és számos tartalomfejlesztő/megosztó és egyéb szolgáltatást. A postafiókot a hallgatók a végzés után is megtarthatják megkönnyítve kapcsolatban maradásukat az intézménnyel. • Szoftverpark

33

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Az egyetemnek a felsőoktatási Campus Agreement keretében lehetősége van a Windows operációs rendszer (upgrade) és a teljes Office programcsomag használatára, amely oktatási-kutatási célra a hallgatók és oktatók saját gépén is engedélyezett. Az egyetem saját maga finanszírozza a víruskereső, illetve a SAS és SPSS statisztikai programok licenszét. Az oktatásban használt különlegesebb szoftvereket az oktató egység szerzi be. • Informatika oktatás Az alapvető informatikai ismeretek (irodai programok, Internet) elsajátítása minden szak tantervében szerepel. Néhány további gyakori témakör: statisztikai programok, információs és döntéstámogató rendszerek, térinformatikai szoftverek, üzleti programok (pl. könyvelés, tervezés). A 2010/11-es tanévtől szabadon választott tárgy keretében SAP alapismeretek elsajátítására is lehetőség van. • Informatika az oktatásban Az utóbbi években örvendetesen nőtt az informatikai eszközök felhasználása egyéb tartárgyak oktatásában. Az oktatók nagy része tartja rendszeresen prezentáció segítségével az előadást, és egyre gyakoribb a tananyagok és óravázlatok elektronikus közzététele, sőt az Internetes információkeresésre alapozott feladat is. Az elmúlt években mindkét karon több sikeres pályázat/projekt volt kifejezetten elektronikus tananyagfejlesztésre. Stratégiai terv a jegyzetkiadás kizárólag elektronikus alapokra helyezése. A Debreceni Egyetemen a Neptun.Net informatikai rendszert alkalmazzák a hallgatói nyilvántartással és az oktatásszervezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására. A rendszert egyaránt használják a tanulmányi osztályok és tanszékek ügyintézői, az oktatók és a hallgatók. A Neptun az intézmény hallgatói számára a következő lehetőségeket biztosítja: Tájékozódhatnak a rendszerben kezelt adataikról Megismerhetik a tanulmányukra, képzésükre és tárgyakra vonatkozó információkat Tárgyfelvételi időszakban jelentkezhetnek a meghirdetett tárgyakra Vizsgára jelentkezhetnek a vizsgajelentkezési időszakban Ellenőrizhetik a beírt jegyeiket A rendszeren belül üzeneteket kaphatnak az oktatóktól vagy ügyintézőktől Figyelemmel kísérhetik az elutalt ösztöndíjukat Intézhetik fizetési kötelezettségüket.

34


3. MELLÉKLET

35


Záróvizsga tételsor Kertészmérnök BSc szak (Gyümölcstermesztés) A hazai gyümölcstermesztés és – értékesítés helyzete, fejlesztési irányai A gyümölcsfajok vízigénye, az öntözés céljai és módjai. A különböző öntözési technológiák A kedvezőtlen időjárási hatások elleni védekezés lehetőségei a gyümölcstermesztésben A gyümölcsösök telepítése, a fiatal ültetvények ápolási munkái a termőre fordulásig A művelési rendszerek megválasztása a gyümölcstermesztésben A gyümölcsültetvények fajtaösszetételének kialakítása Fitotechnikai műveletek a gyümölcstermesztésben A gyümölcstermő növények tápanyagigénye, az ültetvények tápanyag-gazdálkodása Talajművelés és –ápolás a gyümölcsültetvényekben Szüreti terv készítése, a termésmennyiség és a szüreti időpont becslése, illetve meghatározása Gyümölcsösök növényvédelme (környezetkímélő növényvédelmi technológiák) Almatermesztés Körtetermesztés Őszibarack – termesztés Kajszibarack-termesztés Cseresznyetermesztés Meggytermesztés Szilvatermesztés Diótermesztés Szamócatermesztés Málna- és szedertermesztés Ribiszkék és köszméte termesztése Gyümölcsbetakarítás gépesítése Gyümölcstárolás biológiai és műszaki tényezői Gyümölcsök áruvá készítése és értékesítése

36

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Záróvizsga tételsor Kertészmérnök BSc szak (Zöldségtermesztés) A paradicsom termesztéstechnológiájának komplex értékelése A csemegekukorica termesztéstechnológiájának komplex értékelése Az étkezési paprika termesztéstechnológiájának komplex értékelése A zöldborsó termesztéstechnológiájának komplex értékelése A spárga termesztéstechnológiájának komplex értékelése A görögdinnye termesztéstechnológiájának komplex értékelése A vöröshagyma termesztéstechnológiájának komplex értékelése A fejes káposzta termesztéstechnológiájának komplex értékelése A fűszerpaprika termesztéstechnológiájának komplex értékelése A sárgarépa termesztéstechnológiájának komplex értékelése A torma termesztéstechnológiájának komplex értékelése A karfiol és a brokkoli termesztéstechnológiájának komplex értékelése A zöldbab termesztéstechnológiájának komplex értékelése A fokhagyma termesztéstechnológiájának komplex értékelése A sárgadinnye termesztéstechnológiájának komplex értékelése Alapvető tudnivalók a Magyarországon termesztett gombafajok (Agaricus sp., Pleurotus sp., Lentinula edodes) termesztéséről. Általános tudnivalók a zöldséghajtatásról

37

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Záróvizsga tételsor Kertészmérnök BSc szak (Dísznövénytermesztés) A növényházi szegfűtermesztés technológiájának komplex értékelő elemzése A gerbera- és frézia termesztés technológiájának komplex értékelő elemzése A hagyományos és időzített krizantémtermesztés technológiájának komplex értékelő elemzése A rózsatermesztés technológiájának komplex értékelő elemzése A vágottzöld-, kála- és inkaliliomtermesztés technológiájának komplex értékelő elemzése Az orchideák és broméliák termesztés-technológiájának komplex értékelő elemzése A ciklámentermesztés technológiájának komplex értékelő elemzése A hortenzia- és az afrikai ibolyatermesztés technológiájának komplex értékelő elemzése A muskátli- és primulatermesztés technológiájának komplex értékelő elemzése A rövidnappalos cserepes dísznövények termesztéstechnológiájának komplex értékelő elemzése A cserepes levéldísznövények termesztésének és felhasználásának komplex értékelő elemzése A hagymás-gumós dísznövények hajtatás technológiájának komplex értékelő elemzése Egynyári dísznövények termesztésének és felhasználásának komplex értékelő elemzése Egynyári- és évelő szárazvirágok termesztéstechnológiájának komplex értékelő elemzése Évelő lágyszárú dísznövények termesztésének és felhasználásának komplex értékelő elemzése A tulipán- és gladiólusztermesztés technológiájának komplex értékelő elemzése A gyeptelepítés- és fenntartás komplex értékelő elemzése A lombhullató díszfák, díszcserjék termesztésének és felhasználásának komplex értékelő elemzése Örökzöld díszfák, díszcserjék termesztésének és felhasználásának komplex értékelő elemzése

38


4. MELLÉKLET

39

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Kari szintű hallgatói szolgáltatások Kollégiumi szolgáltatás: Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum hallgatói két kollégiumba kérhetik felvételüket, elhelyezésüket: Veres Péter Kollégium; Arany Sándor Diákapartman. A kollégiumi férőhelyek száma alapján az igénylő felsőéves hallgatóknak mintegy 90%-t, az elsőéves jelentkezők kb. 60%-t tudjuk a kollégiumainkban elhelyezni. A PhD-s hallgatókat egyszemélyes szobákban helyezzük el, ezzel is támogatva felkészülési lehetőségeiket. A Veres Péter Kollégiumban a hallgatói lakóegységek eleve háló és tanuló helyiségekből állnak. Minden tanuló helyiségben négy főre két internetes csatlakozási lehetőség van kiépítve. A lakóegységek tanulóhelyiségein túl négy, átlagban 20-20 fős tanulószoba is rendelkezésre áll. A vizsgaidőszakban hat, kis alapterületű (2-3 fős), ideiglenes tanulóhelyiséget is biztosítunk. Ugyancsak a tanulási feltételeket bővíti a közkedvelt számítógép terem, ahol 10 db internet csatlakozású személyi számítógépet használhatnak a hallgatók. A kollégiumban van a Tormay Béla Szakkollégium kizárólagos használatú helyisége, ahol szintén vannak internet csatlakozással ellátott számítógépek, melyekkel különösen a TDK munkájukhoz nyújtunk segítséget. A szakkollégista hallgatók kollégiumi felvételére/elhelyezésére kiemelt figyelmet fordítunk. A szakkollégiummal közösen használt projektorral és néhány apróbb eszközzel (digitális kamera, fényképezőgép, stb.) a korszerű ismeretfeldolgozást támogatjuk. Az Arany Sándor Diákapartman lakóegységei közkedveltsége a tanulási feltételekben fontos szerepet játszó szeparáltsággal is indokolható. Az alacsony létszám lépcsőházanként 32 fő, a szobánkénti 2-2 hallgató az átlagosnál jobb feltételek között tanulhat. A Diákapartmanban minden hallgató önálló csatlakozással léphet fel a világhálóra. Természetesen a Veres Péter oktatást támogató infrastrukturája a Diákapartman lakóinak is rendelkezésére áll. A kollégium a férőhelyek igényéhez mért aránya az országos átlagnak megfelel, az oktatás támogatása a rendszeresen értékelt és szükség szerint bővített feltételek biztosításával történik (területek, zavarmentes körülmények, alapvető infrastruktúra). A kollégium élet szervezésénél a tanulás feltételének biztosítása meghatározó (rendezvények, Kollégiumi szabályzat, felügyeleti rend.) Sportolási lehetőségek biztosítása: A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma karain a hallgatók részére mind tanrendi, mind tanrenden kívül is biztosítottak a sportolás lehetőségei. Tanrendi órakeretben: általános testnevelési és szakcsoportos foglalkozások formájában, Tanrenden kívül: - szabadidő - versenysport - téli-nyári táborok formájában. Az oktatási feladatokat négy főállású és egy fő - az Állattenyésztéstudományi Intézet alkalmazásában álló - (lovaglás) testnevelő tanár látja el. Szakképesítésük megfelelő, rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, és folyamatosan bővítik ismereteiket mind a tradicionális, mind pedig a napjainkban egyre népszerűbb „új sportágakban” (aerobik, step aerobik, fallabda, floorball, kondicionáló torna). A sportolási lehetőségek megvalósulása alapján az értékelési skála szerinti a hallgatók számára tanrendi és tanrenden kívül biztosított sportolási lehetőségek mellett tudatos tömegsportszervezés is zajlik. Ehhez az erőforrások hozzáférhetők. A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei: A hallgatói tanulmányi ügyekkel a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási és a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar közös Oktatásszervezési és Minőségbiztosítási Hivatala. A hallgatói ügyekkel kapcsolatos adminisztrációs munkát 8 fő főállású alkalmazott látja el. Az adminisztratív teendők ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek a Karon adottak. Az információ és a tudás menedzselése A Kar vezetése a 2000 és 2005 közötti időszakban is nagy hangsúlyt fektetett a hallgatói információs rendszer új alapokra helyezésére.

40

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés 2002-ben a kreditrendszer bevezetésével párhuzamosan, egyetemi szinten bevezetésre került a NEPTUN hallgatói információs rendszer. melynek feladata, hogy a hallgatót a felvételétől kezdve az Intézményben eltöltött teljes időszaka alatt az Intézményből történő távozásig vagy a végzettség megszerzéséig nyomon kövesse. Szolgáltatásai a tanulmányi osztályon a hallgató adminisztrációjával kapcsolatos teljes feladatkört lefedi, pl. a hallgató felvétele, képzéshez rendelése, tantárgyak felvétele, ellenőrzése, vizsgára jelentkezés, hallgatói igazolások kiadása, tanulmányi eredmények rögzítése, átlagszámítás, tanulmányi előmenetel ellenőrzése a követelményrendszer figyelembevételével, szigorlatok, záróvizsgák, végbizonyítvány, oklevél kiadása, hallgató kikerülése a rendszerből diplomával, vagy valamilyen egyéb okból bekövetkező távozással, pénzügyekkel kapcsolatos feladatok rögzítése. A Neptun rendszert intézményen belül és intézményen kívül, Interneten keresztül is igénybe lehet venni. A Kar törvényben előírt kötelezettségeinek megfelelően, minden tanévben Tanulmányi Tájékoztató kiadványt készített és jutatott el az első évfolyamos hallgatókhoz. A Tanulmányi Tájékoztató kiadvány állandó részét képezi a Karon oktatott valamennyi graduális szak tanterve, tantárgyi programja és követelményrendszere, a hallgatók „egyetemi életét” meghatározó szabályzatok (Tanulmányi és vizsgaszabályzat, Hallgatói juttatások és térítések szabályzat, stb.) elérhetőségének meghatározása. A Kar által gondozott internetes honlap hallgatói információkat nyújtó oldalait minden tanév elején az Oktatási és Minőségbiztosítási Hivatal áttekinti és aktualizálja. A korábbi évek gyakorlatától eltérően – nyomtatott, könyv formában juttattuk el a hallgatókhoz az információs anyagot -, az elmúlt néhány tanévben már csak tanulmányi útmutatót készítünk, mely tartalmazza a fent felsorolt anyagok internetes elérhetőségét. A Kar hallgatói a Veres Péter Kollégiumban is rendelkeznek internet elérési lehetőséggel, amelyen keresztül kapcsolódni tudnak egyrészt a NEPTUN rendszerhez, másrészt pedig egyéb kari információkhoz is hozzájutnak. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezetése rendszeres kapcsolatot tart a kari Hallgatói Önkormányzat vezetőivel. A hetente megtartott kari vezetői értekezleteknek rendszeres résztvevői a HÖK vezetők, akiknek ilyen módon lehetőségük van a hallgatók mindennapjait meghatározó naprakész információkhoz jutni, valamint a dékáni vezetést tájékoztatni a hallgatókat érintő problémákról. Minden tanév elején a Kar vezetése és a HÖK közös kezdeményezésére évfolyamgyűléseket szervezünk, amelyek kapcsán a hallgatók közvetlenül feltehetik kérdéseiket a Kar és a szakok vezetőinek. Figyelmet fordítunk arra, hogy a Kar minden dolgozóját és hallgatóját naprakész információkkal lássuk el. A Kar vezetése törekszik arra, hogy oktatóinkat és hallgatóinkat is elsősorban internetes úton tájékoztassa. Ennek egyik legfontosabb feltétele az informatikai rendszer minél nagyobb teljesítményének biztosítása, amelyet a 2009/2010-ös tanévre teljes körűen elértünk. Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában kiépített informatikai hálózat kapacitásának vizsgálat során megállapítható, hogy az oktatás alapelvárásainak kielégítése mellett, az oktatás minősége szempontjából fontos elemeket tekintve, választékában és mennyiségében többlet lehetőségek állnak rendelkezésre.

41


5. MELLÉKLET

42

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés Kari szintű Evasys értékelés Oktatók A kérdőív első kérdés csoportjából kiderül, hogy a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karról összesen 30 oktató és kutató nyilvánított véleményt. A második kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a véleményt adók fontosnak tartják-e az alábbiakat és hogyan értékelik azok átadását. Fontosnak tartják (4,4-4,8) az oktatók az elméleti alapokat, a szakmai gyakorlati jártasságot, a számítógépes ismereteket, az új készségek elsajátítását, az idegennyelv-tudást, a szervezőkészséget, a munkavégzéshez szükséges készséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget. A fentiek átadását általában jónak (3,5-3,9) ítélik, de a szakmai gyakorlati jártasságot, a szervezőkészséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget közepesre minősítették (3,1-3,3). A harmadik kérdés csoport a vezetők magatartását és tevékenységét értékelték név nélkül. A modul vizsgálta a vezetői beosztásban lévők milyen módon támogatják és segítik elő a kar célkitűzéseinek elérését. A véleményalkotók a feltett kérdések alapján jó minősítést (3,5-4,0) adtak a kari és intézetvezetőkre vonatkozóan. Gyengébb minősítést kapott (3,4) az alábbi két kérdés: „A szervezet vezetői a fejlődés nyomon követéséhez több szempontból értékelik az elért eredményeket? és a „ A szervezet vezetői kidolgozzák és továbbfejlesztik a szervezet menedzsment rendszerét? A negyedik kérdés csoport arra kereste a választ, hogy a kar/szak hogyan fogalmazza meg saját stratégiáját és hogyan alkalmazza azt, a kar különböző szintjein. A munkatársak a feltett kérdésekre adott válaszok alapján a vezetők tevékenységét közepesre (2,9-3,3) értékelték, elismerve azt, hogy a vezetés meghatározza a szervezetekkel, személyekkel szembeni teljesítmény elvárásokat (3,9), munkatársai feladatait, hatáskörét és felelősségi körét (3,6). Ugyanakkor érezhető, hogy a szervezetben a jutalmazást, a juttatásokat - a nagyon nehéz gazdasági helyzetben – nem, vagy nagyon nehezen tudja összehangolni a stratégiával (2.2). Az ötödik kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a Kar mennyire tartja kézben a szervezet erőforrásait a hatékony és hatásos működés érdekében. Milyen intézkedések biztosítják, hogy a szervezet felhasználja és fejleszti a kulcsfontosságú kapcsolatait, hogy teljes körűen hasznosuljon a szervezetben rendelkezésre álló tudásanyag. A felmérésben részt vevők jónak (3,8-4,0) minősítették: az információs rendszer kiépítettségét, a technikai eszközök, berendezések felújítását, dinamikus szinten tartását, a technikai felszerelések elősegítik a Kar stratégiai és működési célkitűzéseit, biztosított a nem kari szervezetekkel való együttműködés és az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés. A pénzügyi és költségvetési viszonyokkal kapcsolatos kérdésekre adott értékelés elégséges (2,2-2,5) minősítésű. A vélemények hűen tükrözik a Kar nehéz gazdasági helyzetét, mozgás terét, amely részben az állami támogatás csökkenésének, a költségtérítéses képzés beszűkölésének, a magas központi költségeknek és az emelkedő fenntartási költségeknek köszönhető. A válaszadók közepes (2,8-3,4) minősítést adtak: • a képzés, kutatás tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatára, • a Kar úgy rendeli-e a folyamatokhoz az erőforrásokat, hogy azok kielégítően segítsék a Kar stratégiai céljainak elérését, • milyennek ítéli a gyakorlati képzés színvonalát, • a kar teljesítményének más kar teljesítményével történő összehasonlítására, valamint, • a Kar marketing stratégiát dolgoz e ki a felhasználói célcsoportok fele.

43

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés A felmérésben résztvevők az oktatással, kutatással kapcsolatos kérdések többségére adott válaszuk alapján megállapítható, hogy a kari tevékenység ezen területét jónak tartották (3,5-3,9). Ezek a következők voltak: milyennek ítéli meg az elméleti képzés színvonalát, milyennek ítéli a TDK aktivitást, a tudományos közéleti tevékenységet, hogyan minősíti a publikációs aktivitást, figyelemmel kísérik-e, felülvizsgálják-e a hallgatói és munkaerőpiac visszajelzéseit, biztosított-e a támogató tevékenység ellenőrzöttsége. A hatodik kérdés csoport azokat a kérdéseket tartalmazta, amely arra vonatkozott, hogy a kar milyen eredményeket ért el a munkatársak elégedettsége és motivációja tekintetében. A felmérésben résztvevők összességében valamennyi válaszukkal (3,5-4,4) jónak ítélték a kar teljesítményét, a kari feladatok összehangolását, a munkatársak bevonását a kar működésének és küldetésének megvalósításába. Ezen belül kiemelendő, hogy munkatársaink a munkahelyi légkört, a kar kultúráját 4,3-ra, a munkatársakkal való tisztességes bánásmód jellemzi-e a Kart 4,4 –re értékelték. Hallgatók A MÉK 226 hallgatója- az alapszakok hallgatói közel azonos arányban - töltötte ki a Kar oktatási, szolgáltatási tevékenységét felmérő on-line kérdőívet. A létszám a Kar hallgatóinak 20%-át jelenti. Ez az arány a kérdőíves felmérések általános válaszadói aránya alapján jónak mondható. A válaszokat 1-től (gyenge, egyáltalán nem) 5-ig (kiváló, mindenképpen igen) terjedő skálán adták meg. A válaszadók 83%a nappali képzésben vesz részt, s 80%-uk továbbtanulását tervezi mesterszakon. A képzéssel való általános megelégedettséget tükrözheti, hogy a hallgatók visszajönnének a karra másoddiplomát szerezni (4). Ez összhangban van azzal, hogy a kar színvonalát jónak (4) ítélték meg. A kari légkört is jónak minősítették. Az intézmény betartja a kiírt határidőket (4,2). Az oktatás tárgyi feltételeit, számítógéppel való ellátottságot, a könyvtárak színvonalát, a tantermek felszereltségét szintén jónak tartották (3,6-4,0). A szakmai önképzés, egyéni érdeklődés kielégítésének, szakmai konferenciákon való részvétel lehetőségét, a problémamegoldásban kapott segítséget a hallgatók közepesnek, jónak minősítették (3,4-3,6). A gyakorlatok és előadások összhangját közepesnél jobbnak tartották (3,7). A tanulmányi és szociális ösztöndíj rendszerét közepesnek, (3,1; 2,8), a kulturális, szórakozási és sportolási lehetőséget pedig jónak ítélték meg (3,7). A végzés utáni elhelyezkedés segítését közepesre értékelték. A hallgatók inkább az átlagos, vagy a gyengébb anyagi körülmények közül érkeztek, akiknek önfenntartásukhoz tanulmányaik mellett munkát kell vállalniuk. A diákok 56%-a magát főfoglalkozású dolgozónak tekinti, aki tanul is. A hallgatók nyelvtudásukat az 1-től 5-ös skálán 2,6-ra értékelték. 28%-uk külföldön tanult legalább egy féléven keresztül. A válaszadók között 3 volt fogyatékkal élő, akik a kari koordinátor munkájával, az érdekképviselettel teljes mértékben elégedettek. Végzett hallgatók A Kar 2002 és 2009 között végzett 40 hallgatója válaszolt megkeresésünkre. Ez a létszám az időszakban végzett közel 1400 hallgatói létszám alapján nem reprezentatív. Ennek ellenére részletesen értékeljük a válaszokat, mivel az több területen egybehangzik jelenlegi hallgatóink véleményével. A válaszadók fele PhD képzésben vett részt, oklevelét a hagyományos képzésben szerezte. A válaszadók 60%-a kívánja tanulmányait folytatni szakirányú továbbképzésben, a végzés óta állandó munkahellyel rendelkezik, elsősorban a mezőgazdaságban vagy az oktatásban. A volt oktatóikkal a kapcsolattartás kevéssé, viszont a volt évfolyamtársakkal igen jellemző. Az öregdiák szervezet még kiépülőben, így azzal a kapcsolattartás nem jellemző. A 40 válaszadó az egyetemen megszerzett tudását jónak, hasznosnak ítélte meg (3,6). Az intézményünk elméleti ismeretközvetítését jónak (4,2), gyakorlati ismeretközvetítését viszont közepesnek (2,9) ítélték meg. Tapasztalatuk szerint intézményünk a szakmai szemlélet fejlesztésében jó munkát végzett (3,9), a szakmai problémákra való felkészítésben, probléma megoldásban, emberekkel való bánásmódra való felkészítésben viszont közepes (3,3) színvonalú munkát végzett. Szintén jónak értékelték a tanárok felkészültségét, az oktatás színvonalát (4,2). A tanult ismeretek alkalmazhatóságát jónak (3,5) minősítették. Az intézmény kevés segítséget nyújtott a végzés utáni elhelyezkedésben (2,5). Végzett hallgatóink igen fontosnak tartják a számítógépes ismereteket (4,4) a Kar viszont közepesre értékelt ezen ismeretek átadásában (3,1). Fontos a szervezőkészség (4,3), intézményünknek van még teendője (3,3) ezek készségek fejlesztése terén. Fontos a precíz munkavégzés (4,7), ezen készségek fejlesztése is még kívánni valót hagy maga után (3,6). Kiemelten fontos a nagy munkabírás, az önálló munkavégzés (4,6; 4,8). Ezen készségek fejlesztésében is van még Karunknak tennivalója (3,6; 3,8). A

44

Kertészmérnöki BSc alapszak szakakkreditációs önértékelés csapatmunkához szükséges készségek is fontosak (4,4), ami szintén fejlesztendő (3,4). A vállakozószellem kialakítása szintén hiányosnak mondható (3). Felhasználók Munkaerőpiaci megkeresésünkre 29, többségében mezőgazdasági vállalkozás válaszolt. A cégek 72%-a diplomás munkaerőt informális úton, személyes ismeretség alapján keresi. Az alkalmazás során a felékészültség és a problémamegoldó készséget tartják a legfontosabbnak. A kiválasztás során mérvadó a személyes benyomás (4,5), a szakmai gyakorlat (3,9). A diploma érdemjegye kevéssé számít (2,9), annál inkább a diplomát adó intézmény presztizse (3,5). A munkaadók rendkívül fontosnak ítélik meg a szakmai elméleti alapokat (4,4), az átadásával viszont kevésbé elégedettek (3,3). A gyakorlati jártasságot is elengedhetetlennek tartják (4,3), az átadásával viszont nem mondhatók elégedettnek (2,9). Fontos a szervezőkészség (4,5), s jónak ítélik a hallgatók felkészültségét (3,7). Kiemelten fontos az önálló munkavégzés (4,7), a munkaadók ebbéli elégedettsége a pályakezdőkkel szemben jó (3,5). A csapatmunkához, kapcsolatteremtéshez szükséges készségek megítélése ezzel megegyezik. Karunk szerepét a régióban a munkaadók meghatározónak tartják (3.9), hasonlóan a munkaerő szakmai továbbképzésében (3,7), a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában (3,8). Karunk folyamatos párbeszédet folytat a térség intézményeivel, vállalataival (3,9). A továbbképzés iránti igény a posztgraduális képzésben, belső szervezeti tréningben nyilvánul meg. • Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat? (Ha szükséges, típusonként részletezve.) A tapasztalatokat, véleményeket felhasználva, a szak fejlesztésére kerülnek kiértékelésre.

45


6. MELLÉKLET

46


47


48


49


50


7. MELLÉKLET

51


8. MELLÉKLET

52


53

A kertészmérnöki BSc alapszak önértékelése

Recommend Documents