TDK- dolgozat
Darab Dóra BSc 2012. november 5.
Fesztiválok hatása Magyarország turizmusára The influence of the festivals on the tourism of Hungary
Kézirat lezárása: 2012.november
A fesztivál latin- angol eredetű szó a magyar nyelvben. A fesztiválturizmus Magyarországon a XX. században csak néhány országos szintű rendezvényt jelentett. Hazánk legrégebbi tradicionális fesztiválrendezvénye közé tartoznak a Füredi Anna Bál, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Szegedi Szabadtéri Játékok. Ezzel szemben napjainkban számtalan témájú és tematikájú helyi és regionális fesztivált rendeznek hazánkban. Szinte minden település és régió megpróbál lépést tartani a folyamatosan változó és megújuló turisztikai tendenciákkal. Azonban a XXI. században már kevés az, hogy van egy szép szálloda, pompás környezet és híres épületek. Napjaink turistái ettől igényesebbek. Elvárják, hogy minden percben a legszélesebb igényeiket kielégítő programokat találják meg. Ezt felismerve szinte minden település igyekszik megfelelő programkínálatot biztosítani. Ezek lehetnek már meglévő vagy elfelejtett hagyományok köré felépített fesztiválok, például a Miskolci Kocsonya Fesztivál; vagy akár egy teljesen új adott érdeklődési kört megcélzó rendezvénysorozatok is, például Miskolci Operafesztivál. Vitathatatlan tény, hogy egy sikeres tömegrendezvény jótékony hatással van egy adott település vagy régió turisztikai bevételére. Tanulmányomban elemzésre kerülnek egy adott fesztivál közvetlen bevételei és rövid illetve hosszú távú hatásai egy adott régió fejlődésére. Véleményem szerint egy fesztivál megrendezésének elsődleges célja, hogy segítse a régió turisztikai céljainak megvalósulását, már rövidtávon bevételeket generáljon, illetve hosszútávon vonzóvá tegye az érintett területet. Egy többnapos rendezvény sikerességének vizsgálata külön fejezetként szerepel tanulmányomban. A siker kulcsa elsősorban, hogy a kiválasztott célközönség megfelelő számban jelenjen meg a rendezvényen, és az ő igényeiket minél jobban kielégítő tartalmú és minőségű programok kerüljenek lebonyolításra. A kor igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása, fejlesztése és biztosítása elengedhetetlen feltétele egy sikeres fesztiválnak. Kiemelten fontos a megfelelő tömeg kommunikációs csatornák megtalálása, különös tekintettel az online, internet alapú digitális hírcsatornákra. Részletesen elemzésre és bemutatásra kerül Miskolc kistérség két legnagyobb és a legrégebbi hagyományokkal rendelkező fesztiválja. Ezek a Miskolci Kocsonya Fesztivál, a Miskolci Opera Fesztivál és a Formációs Táncfesztivál.
Festival is a Latin-English word in the Hungarian language. In Hungary in the 20th century, festival tourism meant only several national programmes. In my country the oldest traditional festivals are the Füredi Anna Bal, the Budapest Spring Festival and the Szeged Open Air Summer Festival. However, nowadays there are lots of themes and topics in which local and regional festivals are organised in my country. Every city and region tries to keep up with the varying and renewing trend of tourism. But in the 21st century it is not enough for a city to have a beautiful hotel, amazing environment and famous buildings. The modern tourists are more sophisticated. They expect to find a suitable and satisfying programme in every minute. Therefore every city wants to provide various programmes for tourists. These can be festivals which are created with an extant or unremembered tradition such as Miskolc Kocsonya Festival, or it can be with a new idea like Miskolc Opera Festival. It is an undoubted fact that a successful event has positive influence on the incomings of the tourism region. In my study, I analyse the straight takings of a festival and its short or rather long influence on the development of a region. In my opinion the first purpose of a festival is to help realise the aims of a tourism region, generate takings in the short run and make the place attractive for tourists in the long run. In my study, the monitoring of a successful several days’ festival is a single chapter. The key of the success is that there are lots of people in the programme and the quality and events of this programme meet their claims. The necessary conditions of a successful festival are the development and providing up-to-date infrastructure. The suitable media is very important, especially the online, internet based forms. I analyse and present the two largest festivals of Miskolc and the oldest festival as well. These are the Miskolc Kocsonya Festival, the Miskolc Opera Festival and the Formation Dance Festival.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS- A FESZTIVÁL ..................................................................................... 1 1.1. A fesztivál fogalma ................................................................................................... 2 1.2. A fesztivál eredete ..................................................................................................... 2 1.3. A fesztiválok típusai .................................................................................................. 4 1.3.1. Típusok szerint ................................................................................................... 4 1.3.2. Időtartam szerint ............................................................................................... 11 1.3.3. Vonzáskörzet szerint......................................................................................... 11 1.4. Fesztiválok számokban ........................................................................................... 12 2. ÉSZAK- MAGYARORSZÁG FESZTIVÁLJAI ...................................................... 15 2.1. Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ...................................................................... 18 2.2. Miskolci Kocsonyafesztivál .................................................................................... 21 3. NEMZETKÖZI FORMÁCIÓS TÁNCFESZTIVÁL ............................................... 24 3.1. Interjú a kezdetekről ................................................................................................ 24 3.2. A tánc – művészet és sport egyben ......................................................................... 25 3.3. Kulturális kapcsolatrendszer ................................................................................... 26 3.4. Miskolc, a befogadó város ...................................................................................... 27 3.5. Számok a gazdaság tükrében................................................................................... 28 4. A MISKOLCI FORMÁCIÓS TÁNCFESZTIVÁL JÖVŐJE- KÉRDŐÍV ÉS ANNAK KIÉRTÉKELÉSE ............................................................................................ 31 4.1. Részvételi arányok .................................................................................................. 31 4.2. Költési hajlandóság ................................................................................................. 32 4.3. Színvonal felmérés .................................................................................................. 33 4.4. Táncfesztivál ........................................................................................................... 34 4.5. Kommunikációs hatékonyság felmérése ................................................................. 35 4.6. Igények felmérése ................................................................................................... 35 4.7. Érdeklődés fejlődésének felmérése ......................................................................... 37 4.8. Területi felmérés, fejlesztések esetében .................................................................. 37 4.9. Kérdőív összegzése ................................................................................................. 38 Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 40 Hivatkozások .................................................................................................................... 41 Mellékletek........................................................................................................................ 43
Táblázat- és ábrajegyzék 1. Táblázat: Fesztiválok, kulturális jellegű rendezvények csoportosítása vonzáskörzet és időtartam szerint ......................................................................................................... 12 2. Táblázat: Bevételek eloszlása ........................................................................................ 13 3. Táblázat: Bevételek alakulása ........................................................................................ 20 4. Táblázat: Költségek alakulása 2011-ben és 2012-ben ................................................... 29 5. Táblázat: Bevételek alakulása 2011-ben és 2012-ben ................................................... 30
1. BEVEZETÉS - A FESZTIVÁL Minden lokálpatrióta miskolci számára fontos, hogy az idelátogatók, ne csak az egykori szocialista ideológia sokszor emlegetett „acélvárosának” utóéletét lássák. Természetesen ennek nyomai –elhanyagolt, nem működő kohászati üzemépületek, szocialista minta szerinti szürke megalakótelepek, stb.. – mai napig úton-útfélen szemünk elé tárulnak. Miskolc, és elsősorban a városhoz közeli látványosságok és pihenőhelyek (MiskolcTapolca, Lillafüred, Diósgyőri Vár, stb..) már önmagukban is hordozzák annak a városfejlesztési és arculati továbblépésnek a lehetőségét, mely Miskolcot ismét az Őt megillető helyre emelhetik az idelátogatók szemében. Miskolciként minden évben örömmel tölt el azok a rendezvény, melyeken a város igyekszik megmutatni értékeit mind a hazai, mind a külföldről idelátogató turistáknak is. Télen kerül megrendezésre az egyik rendezvényünk, a Kocsonya Fesztivál, mely Magyarország egyik legjelentősebb téli rendezvény fesztiválja. Nyáron van az Operafesztivál, mely „Bartók Fesztivál” néven, már az európai komolyzenei fesztiválok között is kiemelt státuszt élvez. Ősszel pedig minden évben megrendezi a város a Nemzetközi Formációs Táncfesztivált, mely a maga kategóriájában Közép-Európa legnagyobb hagyományokkal rendelkező rendezvénye. A Kocsonyafesztivál ünnepi forgatagában, az Operafesztivál több mint tízezer nézőt befogadó nyilvános Tosca előadásán, vagy a Formációs Táncfesztivál Gálaestjének zsúfolásig telt nézőterén ülve jogosan vetődhetnek fel bárkiben –főleg egy Turizmus szakos egyetemi hallgatóban- a kérdések: •
Hogyan lehet ezt jól és sikeresen megszervezni?
•
Milyen feladatokkal jár egy Fesztivál sikeres lebonyolítása?
•
Mennyire lehet költséghatékony egy miskolci fesztivál?
•
Mit profitálhat Miskolc egy-egy rendezvényből?
Amikor eldöntöttem, hogy Tudományos Diákköri tanulmányt fogok írni, a fentiek miatt esett választásom erre a témára. Tanulmányomban ezekre és még néhány általam fontosnak tartott kérdésre keresem a választ. 1
1.1. A fesztivál fogalma Maga a szó alapvetően a latin festivus – ünnepi, és a festum – ünnep főnevekből ered. Magyar nyelven, mint nemzetközi eredetű szó jelent meg, az angol festival - ünnepi, ünnepélyes
szó
főnevesült
alakjaként.
http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=f&qsearch=&qdetail=3068
(letöltve:
2012.
október 13.) „A fesztivál fogalma alatt ünnepi játékokat, időszakos kulturális ünnepeket, művészeti bemutatókat, seregszemléket értünk. Tágabb értelmezésben a fesztivál azonos időpontban rendezett különböző rendezvények összessége. A fesztiválok, mint nagyrendezvények turisztikai látnivalóként rendkívül fontosak. A fesztiválok szerepelnek a legtöbbször a turisztikai esemény naptárakban és programfüzetekben a nagyrendezvények sorában, mint
a
külföldiek
számára
ajánlott
rangos
programok.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fesztiv%C3%A1l (letöltve: 2012. október 14.) „A fesztivál a művészeti életben általában rendszeres időközönként megrendezett előadássorozat valamely művészeti ágon belül, gyakran nemzetközi. A fesztiválok nagyszámú közönség előtt zajlanak rangos előadóművészekkel. A fesztiválok kedvező lehetőséget nyújtanak a művészeti és kulturális tapasztalatcserére, a nemzetközi fesztiválok segítik a népek közötti barátság kibontakozását, illetve elmélyülését.” (Ifjúsági Kislexikon [1979] 32-33.o.)
1.2. A fesztivál eredete Kezdetben a fesztiválok jelentős része vallási, kultikus jellegű volt. Az ókori Görögországban a fesztiválokon áldozatokat mutattak be egy sikeres hadjárat, csata vagy a jó termés reményében. Európában a késő középkorra tehető a fesztiválok elterjedése, világiasabbakká válása. Ekkor még bennük volt a komorság és az emelkedettség: például passiójátékok. (Hunyadi- Inkei- Szabó: Fesztivál-világ [2006] 12. o.) Európa-szerte a mai napig találhatunk olyan fesztiválokat, amelyek már több évszázados múltra tekintenek vissza. Érdekességként említhető például az oberammergaui passiójáték Németországban, melyet a helyiek a pestistől való szabadulás iránt érzett hálából adtak 2
elő, először 1634-ben. A fesztivált 1680 óta tíz évenként rendezik meg, mely ma már, mint turistalátványosság vonzza az érdeklődőket. Ide kategorizálható az 1867-től megrendezésre kerülő mohácsi busójárás is, amelyet manapság már több mint 50 ezren látogatnak. (Dr. Smith, Melanie, Fesztiválok és turizmus: Lehetőségek és konfliktusok Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám – 24. o.) A mai értelemben vett első fesztiválok valóban a művészet ünnepei voltak, a kulturális és a társadalmi élet találkozási lehetőségei, színhelyei. Eleinte azonban csak egy-egy műfaj köré csoportosultak: Velencének a képzőművészet, Salzburgnak a komolyzene, Bayreuthnak pedig az opera vált meghatározó jelentőségűvé. A Szegedi Szabadtéri Játékok, mint a színház képviselője – amely a múlt évszázad 30-as éveire visszatekintő múlttal rendelkezik –, ugyancsak az európai úttörők közé tartozik. Hosszú ideig csak a nemzetközileg ismert, nagyszabású művészeti rendezvények és versenyek viselték a fesztivál nevet. A fogalom elterjedése, és kiterjedése a múlt század közepére tehető. A kereskedelmi és turisztikai szempontok általában jól illeszkednek a művészeti célokhoz (például Budapesti Tavaszi Fesztivál esetében). (Dr. Smith, Melanie, Fesztiválok és turizmus - Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám – 36. o.) Az emberek személyes mozgásának könnyebbé válásával és a globalizáció terjedésével összhangban az elmúlt évtizedekben a fesztiválok száma robbanásszerűen növekedett. Mára azonban a fesztiválok eredeti fogalma megváltozott, mert már nem csupán a művészeti fesztiválok számítanak „igazi” fesztiválnak, hanem az élményt adó és kikapcsolódást nyújtó rendezvények is. Sőt, napjainkra a művészeti fesztiválok mellett már minden témájú és érdekeltségi körnek megfelelő rendezvényt megtalálhatunk számos városban és kisebb településeken is. A 21. századra a fesztiválok a piacképes kulturális értékekké váltak, mivel egy rendezvény megrendezése már nem csak a helyi közönségnek szól, hanem nemzetközi jellegű. A becslések szerint ma már minden évben, országosan mintegy 3–6 ezer fesztivált, kulturális jellegű tömegrendezvényt szerveznek. (Dr. Smith, Melanie, Fesztiválok és turizmus: Lehetőségek és konfliktusok - Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám – 24. o.)
3
Ma egy fesztivál megrendezése nem elsősorban kulturális célú, hanem turisztikai-, személyes-, vagy szórakoztató célú. A fesztiválok turizmusban betöltött szerepe elsősorban, hogy erősítik a turisztikai desztinációk, attrakciók vonzerejét.
1.3. A fesztiválok típusai A fesztiválokat osztályozni, csoportosítani számos szempont és mérőszám szerint lehetséges. Az alábbiakban az általam fontosnak vélt szempontok szerinti csoportosítás található meg, magyarországi példákkal.
1.3.1. Típusok szerint Ez a legáltalánosabb csoportosítási lehetőség, amelyet néhány magyarországi példával szemléltetek. Természetesen nem egy esetben nem lehet éles határvonalat húzni egy-egy típus közé, illetve egy-egy rendezvényt akár 2-3 kategóriába is be lehetne sorolni. 1. Hagyományos népi fesztiválok •
Karneválok o Mohácsi Busójárás, Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvették a szellemi örökség reprezentatív listájára a Mohácsi busójárás jelölést. Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybeliek mondják, eveznek át ladikokon a busók. Jelmezes busó felvonulás a Kóló térről a főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással
és
a
főtéren
körtáncokat
járnak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s (letöltve: 2012. október 15.)
4
•
Hagyományőrző fesztiválok o Nemzeti Vágta A pár éve megrendezésre kerülő Nemzeti Vágta mára Magyarország egyik legjelentősebb hagyományőrző rendezvényévé fejlődött. „A Nemzeti Vágta, célkitűzéseit, üzenetét tekintve nem csupán lovas verseny, hanem hagyományőrző, történelmi bemutató, a magyarság önmagába múltjának
vetett
hitének,
képviselője”.
erejének,
összetartozásának,
eleven
http://vagta.hu/menu/2/a-nemzeti-vagta
(letöltve: 2012. október 15.) 2. Vásárok, Búcsúk •
Márton Napi Vigaszságok (több helyszínen) A népi szokások egyik legfontosabb ünnepe, számtalan hagyomány, szokás köthető a Márton naphoz. A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat a libafogás és az újbor. A hagyomány szerint az időjóslás napja. A néphit szerint a Mártonnapi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárítani nem szabad, mert különben marhavész lesz. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani,
ezt
hívják
Márton
poharának.
http://martonnap.hu/nepszokasok/ (letöltve: 2012. október 15.) 3. Kulturális fesztiválok •
Összművészeti o Budapesti Tavaszi Fesztivál A BTF ötletet 1980-ban az idegenforgalom vetette fel, hogy egy szezon előtti időszakban megtöltse az éppen felépült Duna-parti szállodákat és egy-egy kulturális esemény erejéig hazacsábítsa a külföldön elő magyar művészeket. 5
A Budapesti Tavaszi Fesztivált megalakulásának 25. évfordulóján, 2005-ben,
Magyarországot
Kulturális
Díjjal
Festiviteiten
jutalmazták.
internetes
fesztiváljának
kulturális
listáján
oldal
A
nagyköveteként,
tekintélyes
alapján
rendszeresen
Európa
Európai
holland
Lokale
ötven
legjobb
szerepel
a
http://www.festivalcity.hu/download/A_BTF_tortenete.pdf
BTF. (letöltve:
2012. október 15.) o Debreceni Virág Karnevál A Debreceni Virágkarnevál Debrecen legismertebb, Magyarország egyik legnagyobb rendezvénye, amely az utóbbi években egy teljes hetet felölelő rendezvénysorozattá nőtte ki magát. A négy évtized alatt országos és nemzetközi viszonylatban is elismertté vált. 2009-ben a Speciális Fesztiválok kategóriájában kiváló fesztiválminősítést kapott. Ez az ünnep Debrecen legnépszerűbb turisztikai eseménye ahová a világ majdnem minden tájáról érkeznek fellépők és látogatók is. http://www.debreceniviragkarneval.hu/vir%C3%A1gkarnev%C3%A1l /t%C3%B6rt%C3%A9net/ (letöltve: 2012. október 15.) •
Filmfesztiválok o Magyar filmszemle A Magyar Filmszemle Magyarország legrangosabb filmfesztiválja. 1965 és 1989 között Magyar Játékfilmszemle volt a hivatalos neve. Pécs 1983-ig adott otthont a rendezvénynek, 1983-ban költözött Budapestre. Minden év február első hetében rendezik meg. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Filmszemle
(letöltve:
2012.
október 15.) •
Színházi fesztiválok o Szegedi Szabadtéri Játékok A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. Az első előadásra - Magyar Passió - 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették a játékok. A sikersorozatnak a II. világháború vetett véget. Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára. Az "újkori" játékok 6
több mint 40 éve alatt - 142 darab, 657 előadására - több mint 3 millióan
voltak
kíváncsiak.
http://www.szegediszabadteri.hu/index.php?option=com_content&vie w=article&id=4770&Itemid=1123 (letöltve: 2012. október 16.) •
Klasszikus zenei fesztiválok o „Bartók +” Operafesztivál A Miskolci Nemzetközi Operafesztivált azzal a céllal alapították meg az ezredfordulón, hogy Miskolcot és a térséget bekapcsolja a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe. A Miskolci Operafesztivál néhány év alatt a kelet- és közép-európai operaélet
fellegvárává
tette
Miskolcot,
a
rendezvényt
a
legmeghatározóbb Bartók-fesztiválként tartják számon, amely élvezi a Bartók-örökösök támogatását is. A fesztivál fő helyszíne a Miskolci Nemzeti Színház, amely mellett a város és Borsod-Abaúj-Zemplén megye más
helyszínein,
illetve Budapesten
is
több
előadás
megrendezése fűződik az operafesztivál nevéhez. A fesztivál programját számtalan kiegészítő rendezvény teszi színesebbé – ezekre az alkalmakra operadíszletbe öltözik Miskolc belvárosa, a főutca, a terek és az udvarok, hirdetve a fesztivál jelmondatát: „ A zene várost épít!” http://www.operafesztival.hu/index.php?option=com_content&view=a rticle&id=442%3Afesztivaltoertenet&catid=42%3Aaprodukcio&Itemid=82&lang=hu (letöltve: 2012. október 16.) •
Könnyűzenei fesztiválok o Sziget Fesztivál A Sziget Fesztivál (vagy röviden Sziget,) Európa egyik legnagyobb könnyűzenei
és
kulturális
rendezvénye,
melyet
minden
év
augusztusában rendeznek meg Budapesten, az Óbudai-szigeten. A fesztivál 3 milliárd forintos költségvetésével és évi 400 ezer látogatójával
a
legnagyobb
rendezvény
Magyarországon.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sziget_Fesztiv%C3%A1l (letöltve: 2012. október 16.) 7
•
Táncfesztiválok o Nemzetközi Formációs Táncfesztivál A Nemzetközi Formációs Táncfesztivál Miskolc városnak egyik legszínvonalasabb eseménye, amely évről évre méltán tart számot városunk lakóinak és az ide érkező turisták érdeklődésére. Itt találkozhatnak a táncos produkciók legnívósabb hazai és nemzetközi előadóival.
http://www.programturizmus.hu/tdestination-nemzetkozi-
formacios-tancfesztival-miskolc.html (letöltve: 2012. október 16.) •
Népművészeti fesztiválok o Kaláka Folk Napok A Kaláka Folk fesztivált 32 évig a Diósgyőri Várban rendezték meg, 2012-től az ideiglenes helyszín az Egri Vár lett a Diósgyőri Vár felújítási munkálatai miatt. A fesztiválon - elindulása óta - csaknem 5 000 fellépő volt, a világ minden részéről. A hazai folk zenei élet valamennyi jelentős előadója szerepelt a rendezvényen és számos határon túli autentikus zenekar is muzsikált itt. Sok, azóta nagyon népszerű, külföldön is elismert művész a Kalákán
mutatkozott be a nagy közönség előtt.
http://www.kalakafesztival.hu/az-elso-egerben (letöltve: 2012. október 16.)
4. Tudományos fesztiválok •
Tudományfesztivál A II. Tudományfesztivált, a magyar tudomány háromnapos ünnepét 2012. április 20-22. között Budapest Palota negyedében rendezték meg.
•
Kutatók éjszakája A Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló országos programsorozat, amely 2012-ben már hetedszerre került megrendezésre. A programokon tudományos módszereket, kísérleteket és eredményeket mutatnak be a laikusok számára is érthető és élvezhető formában. A hét év alatt a hazai látogatottsága több mint 8
tizenötszörösére növekedett, így Magyarország egyik legjelentősebb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó eseménysorozatává vált. Ma már az ország számos pontján, az összes régióban elérhetők a programok minden
korosztály
http://www.kutatokejszakaja.hu/2012/KE2012/3/
számára. (letöltve:
2012.
október 15.)
5. Ifjúsági fesztiválok •
Országos Mikulásfesztivál Minden év december havának elején, Nagykarácsony községben megrendezésre kerülő 3 napos gyermekrendezvény.
6. Világnézeti, közösségi fesztiválok •
Politikai fesztiválok o Politikai Majálisok A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepségek, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat
hivatott
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_munka_%C3%BCnnepe
megünnepelni. (letöltve:
2012. október 16.) •
Vallási fesztiválok o Csíksomlyói búcsú A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.
•
Alternatív fesztiválok o Somogybabodi Off-Road Fesztivál A Somogybabodi Nemzetközi Off Road Fesztivál Európa legnagyobb terepjáró-autós találkozója. Nyolc országból több mint 1000 4x4-es jármű ad egymásnak randevút a Balaton mellett. A három nap alatt 9
több
mint
50
000
érdeklődő
látogat
el
http://www.vendegvaro.hu/off-road-fesztival-somogybabod
ide.
(letöltve:
2012. október 16.) 7. Mezőgazdasági fesztiválok •
Bor és Pálinkafesztiválok o Kecskeméti Bor és Pálinkafesztivál A város teljes területén faházakban települnek ki az ország több területéről érkező neves pincészetek borászai, valamint a különféle pálinkafőzdék és természetesen helyet kapnak a gasztronómiai különlegességeket kínáló vendéglátóegységek is. A borszakmai programok nem csak a szakmabelieknek, hanem a fesztiválra látogatóknak is nyújthatnak izgalmas perceket, hiszen élvezhetik a borbírálatokat és megtekinthetik a kiosztott borminősítéseket is. A hangulatot a szervezők különféle izgalmas versenyekkel, bemutatókkal és koncertekkel igyekeznek még élvezetesebbé tenni. Komolyzenei koncertek, könnyűzenei koncertek, valamint musical is megtalálható a fesztivál
programkínálatában.
http://www.fesztivalportal.hu/gasztronomiai-fesztival/kecskemeti-bores-palinkaunnep (letöltve: 2012. október 17.) •
Sörfesztiválok o Miskolci sörfesztivál A magyar sör egyik fellegvárában, Borsodban első ízben rendezték meg hazánk legnagyobb szeptemberi sörfesztiválját, a Miskolci Sörfesztivált, amely egy gigantikus 2000 fő befogadására képes sörsátorral és a 3 tematikus színpaddal a Népkertben boronálja össze azokat,
akik
fogyasztják
és
gyártják
a
sört.
http://kulturaonline.hu/miskolci_sorfesztival_2012ben_is_jegyek_itt_8 30 (letöltve: 2012. október 17.) •
Élelmiszeripari o Kocsonyafesztivál Az Észak-magyarországi régió, s ezen belül Miskolcról és térsége népszerűsítéséből
kiinduló
„Vendégségben
Miskolcon” 10
programsorozat (1999) kiemelkedő rendezvénye, a Miskolci Tél – Kocsonyafesztivál mára egy egyedülálló, kiemelkedő látogatottságú és országos
elismertségű
rendezvénnyé
vált.
A miskolci hagyományok felkutatásával, s ennek eredményeként egy régi kocsonya-legenda felelevenítésével, rendezik meg minden év telén a Kocsonyafesztivált. Évente a fesztivált közel 200 ezer helyi érdeklődő és turista tekinti meg. http://www.kocsonyafesztival.hu/afesztival-tortenete/ (letöltve: 2012. október 17.)
1.3.2. Időtartam szerint A
megrendezés
hossza
szerint
is
csoportosíthatóak
a
rendezvények.
Tételes csoportosítás az eddig említett konkrét fesztiválokról táblázatban található a következő fejezet után. Csoportosítás: 1. Egynapos rendezvények 2. Több napos (általában hétvégi) fesztiválok 3. Egy hetes 4. Egy hétnél hosszabb
1.3.3. Vonzáskörzet szerint A rendezvén mekkora területről képes látogatókat vonzani? Ez szinte minden fesztivál sikerességének alapvető kulcsa. Tételes csoportosítás az eddig említett konkrét fesztiválokról táblázatban található a csoportosítás után. Csoportosítás: 1. Helyi 2. Regionális 3. Országos 4. Nemzetközi
11
Fesztiválok, kulturális jellegű rendezvények csoportosítása vonzáskörzet és időtartam szerint 1. táblázat Helyi
Regionális
Országos
Nemzetközi
Politikai Majális
Márton nap
Szent Jobb Körmenet
Nemzeti Vágta
Miskolci Sörfesztivál
Hortobágyi Hídi vásár
Kaláka Fesztivál
Nemzetközi Formációs Táncfesztivál
Egy hetes
Miskolci Kocsonyafesztivál
Mohácsi Busójárás
Egy hétnél hosszabb
Diósgyőri Mikulásvonat
Gyulai Várszínház
Magyar Filmszemle Szegedi Szabadtéri Játékok
Egynapos Hétvégi
Sziget Fesztivál Budapesti Tavaszi Fesztivál
Forrás: saját szerkesztés
1.4. Fesztiválok számokban A fesztiválok jelentősége egyre inkább meghatározó a kultúra fejlődésében, települések életében, nem elhanyagolható továbbá gazdasági szerepük sem. Szükségessé vált, hogy kellő áttekintés legyen a hazai fesztiválokról: számukról, összetételükről, az egyes rendezvényfajták fő jellemzőiről, valamint színvonalukról. A fesztiválok országos szövetségeinek szakmai felügyeletével – az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával – létrejött a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program, a hazai fesztiválok nyilvántartási és minősítési rendszere. Egyik fő céljuk, hogy minden olyan rendezvény, amely állami vagy önkormányzati támogatásra tart igényt, nyilvántartásba kerüljön. Ez elősegíti a központi források összehangolását és kedvezően hat a szponzorok döntésére is. http://fesztivalregisztracio.hu/index.php?modul=cms&page=tajekoztato (letöltve: 2012. október 27.) Jelenleg a www.fesztivalregisztracio.hu honlapon 319 regisztrált rendezvény feldolgozott adatai találhatóak meg, ebből 36 db (11%) került Észak-Magyarországon és ezen belül 22 db (7%) Miskolcon megrendezésre. 2008-2011 között regisztrált összesen 319 fesztivál adatai alapján.
12
A 2008-2011 között vizsgált fesztiválok látogatóinak száma összesen
Látogatás / költés 100% 80% 60% % 40% 20% 0%
1 421 449
5 716 674
7 138 123
fizető látogatók
nézelődők
összes látogató
20%
80%
100%
látogató fő
Forrás: http://fesztivalregisztracio.hu/index.php?modul=cms&page=statisztika A fesztiválregisztráció statisztikái szerint a fesztiválra látogatók 80%-a minősül nézelődőnek, aki nem költ a rendezvényen. Mintegy 20% mondható fizető látogatónak, ez kevesebb, mint másfél millió embert jelent hét millióból Magyarországon. Bevételek eloszlása 2. táblázat Megnevezés Jegybevétel
Összeg (eFt)
%
5192918
23
1592631
7
Egyéb saját forrás
8166213
36
NKA támogatás
1239965
5
Más központi, állami forrás
2953508
13
Önkormányzati forrás
2095817
9
Szponzor, mecénás
1012061
4
Külföldi támogatás
70597
0
Egyéb bevétel
400014
2
Összes bevétel
22723724
100
Vendéglátás, bérleti díj, reklám, más kereskedelmi bevétel
Forrás: http://fesztivalregisztracio.hu/index.php?modul=cms&page=statisztika
13
A bevétel nagy része saját forrásból, jegybevételből és más kereskedelmi bevételből származik. Ez kiteszi a bevételek kétharmadát. A másik jelentős része a bevételnek a támogatásokból származik, ami csak 27%-ot tesz ki. A többi egyéb bevétel és szponzori támogatás.
14
2. ÉSZAK- MAGYARORSZÁG FESZTIVÁLJAI Észak Magyarország hagyományait tekintve Máriapócsi Búcsú rendelkezik a legrégebbi, 17. századi gyökerekkel. http://www.mariapocskegyhely.hu/?q=node/1 (letöltve:2012.október 16.) A régió újkori rendezvényeinek nagy része a hagyományos bál-vásár-búcsú elven alapuló körből emelkedett ki. E mellett természetesen folyamatosan tűnnek fel új egyéni vagy közösségi kezdeményezések, melyek vagy kiállják az idő próbáját, vagy pár éven belül feledésbe merülnek. Miskolcon az elmúlt 20-30 évben több fesztivál is jelentősnek bizonyult, ezekről néhány gondolat az alábbiakban: •
Kaláka Folkfesztivál A Kaláka fesztivál (korábban Kaláka Folknapok, Kaláka Folkfesztivál) a Kaláka együttes által szervezett fesztivál. Fő helyszíne 1980 óta a Diósgyőri vár volt, 2012-ben – a Diósgyőri várban folyó átalakítási munkálatok miatt – a fesztivált már Egerben rendezték meg. Az első, még csak kétnapos fesztivált 1980 júniusában rendezték a Diósgyőri várban, Ekkor még pár évig Kaláka Folknapok (majd sokáig Kaláka Folkfesztivál) volt a neve, és a rendszerváltásig a Városi Művelődési Központ szervezte a rendezvényt, majd annak megszűnése után, 1993tól a Kaláka Alapítvány vette át ezt a feladatot. A népzenén kívül megjelent a jazz, a verskoncert, a fiatal előadók bemutatkozása stb., ugyanakkor egyre több ismert, sőt világhírű hazai és külföldi előadó, együttes lépett fel. Előadásokat tartottak – a várbeli két színpadon kívül – a város számos más pontján is. A Kaláka együttes a fesztivál szervezéséért,
Miskolc
város
kulturális
életében
való
fontos
közreműködésért 2004-ben megkapta Miskolc városától a Pro Urbe kitüntető címet. A Kaláka fesztivál Közép-Európa legrégebbi folkzenei fesztiválja, amely 2010-ben ünnepelte a harmincadik születésnapját. 2012-től a fesztivált Egerben rendezik meg. „Mi ott folytatjuk, ahol tavaly abbahagytuk, de innentől kezdve Egerben” – írta az együttes a
15
fesztivál
honlapján.
pótolhatatlan
A
Kaláka
veszteség
Fesztivál lenne
végleges Miskolc
elvesztése számára.
http://www.kalakafesztival.hu/a-fesztivalrol (letöltve: 2012. október 18.) •
Csanyik-völgyi (2012-től Népkerti) majális A Csanyik-völgy Miskolcnak a Lillafüred felé eső részén fekszik. Ma a Csanyik-völgy népszerű kirándulóhely. Területe 105 801 m², ezzel Miskolc második legnagyobb egybefüggő zöldterülete. Itt található a Vadaspark is. Itt emberemlékezet óta rendeznek május 1.-én hagyományos, majálisokat.
rendszerváltás Több
színpadon
előtt
erősen
voltak
politikai
politikai
és
színezetű művészeti
rendezvények, a rendezvény „fénykorában” – 70-80-as évek, közel 50000 ember kereste fel a csanyiki majálist minden évben. •
Miskolctapolcai Anna Bál Az 1920-as években Tapolca magánüdülők tucatjaival várta a nyári fürdőszezonban pihenni vágyók tömegét. Sokféle képeslap őrizte meg a panziók világát, a fürdőkultúrát és a hozzá kapcsolódó társasági életet. Ekkor született meg a bálozás ötlete, s így lett az 1923-ban felépült Anna Szálloda a 20. század második harmadának bálozó helye. Már a névadás is utalt arra, hogy az Anna báloknak fontos szerepet szántak. A tapolcai Anna-bál nem Balatonfüred egyfajta másolása volt KeletMagyarországon, nem is a rivalizálás, hanem a hely hangulata, az itt élők igénye szülte. A korabeli leírások szerint a tapolcai Anna bált mindig tűzijáték vezette be, s fontos szerepe volt a történésekben a csónakázó tónak. Ami akkor nagy szó volt. Az 90-es években Miskolctapolca mai napig történő hanyatlása gyakorlatilag az Anna szálló és bál megszűnésével kezdődött meg, és tart sajnos napjainkban is. A hagyomány felélesztésére mai napig történnek kísérletek, de a régi fényében sosem fog ragyogni már a hajdan 2. legnagyobb Anna
16
napi rendezvény. http://www.annabal-miskolctapolca.hu/tortenet.html (letöltve: 2012. október 18.) Napjainkra Miskolcon három rendezvény tudta megőrizni, illetve megteremteni magának az a rangot, hogy kiemelkedő fesztiválként tartsák őket számon, ezekről a későbbiekben részletesen is lesz még szó, de a teljesség kedvéért itt is megemlítésre kerülnek, ezek: •
Nemzetközi Formációs Tánc Fesztivál
•
Kocsonyafesztivál
•
Bartók+ Operafesztivál
Napjaink Fesztiváljai Miskolcon: Miskolcon éves szinten 20 és 30 közé tehető a fesztivál jellegű rendezvények száma. Miskolcon 2012 évben az alábbi jelentősebb fesztiválok és rendezvények kaptak/kapnak teret: •
Bartók + ... Miskolci Nemzetközi Operafesztivál
•
Jameson CineFest–Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál
•
Diósgyőri Várfesztivál
•
Miskolci Sörfesztivál
•
Téli Fesztivál – Kocsonyafesztivál
•
Nemzetközi Formációs Táncfesztivál, Nemzeti Bajnokság és Open Verseny
•
Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál
•
Veczán Pál Egyházzenei Kórustalálkozó
•
Collegium Musicum
•
Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Triennále
•
Miskolci Téli Tárlat
•
Miskolctapolcai Nyár
•
Miskolci Városünnep
•
Ünnepi Könyvhét
•
Veteránautók- és motorok Miskolci Találkozója
17
2.1. Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Az Operafesztivál alapötlete az volt, hogy Miskolc városról leküzdjék az iparváros imaget. Ezt követően alkották meg a rendezvény mottóját: „Operami! A zene várost épít” A Miskolci Nemzetközi Operafesztivált azzal a céllal alapították meg az ezredfordulón, hogy Miskolcot és térséget bekapcsolja a nemzetközi zenei életbe. Az ötletgazda Müller Péter Sziámi volt, aki 2000-2002 között a fesztivál igazgatója volt, a rendezvény létrehozásában közreműködött Hegyi Árpád Jutocsa, az akkori Nemzeti Színház igazgatója valamint Kesselyák Gergely karmester, a Miskolci Nemzeti Színház akkori zeneigazgatója. A Miskolci Nemzetközi Operafesztivált tehát 2001 óta rendezik meg minden nyáron, világhírű operaénekesek és - együttesek részvételével. A fesztivált „Bartók +…” operafesztiválnak is nevezik, hiszen Bartók neve mögé minden évben más zeneszerző, korszak, stílus, esetleg város vagy népcsoport kerül. A Miskolci Operafesztivál néhány év alatt a kelet- és közép-európai operaélet fellegvárává tette Miskolcot, a rendezvényt pedig a legmeghatározóbb Bartókfesztiválként tartják számon. Amikor a fesztivál arcának kiválasztására került sor a rendezők mindenképpen ismert, nagy múltra visszatekintő zeneszerzőt szerettek volna választani. Szóba került Egressy Béla, Kodály Zoltán és sok más kitűnő szerző is, de végül Bartók Béla „profilja” mellett döntöttek. Azonban önmagában Bartók kevés lett volna a nemzetközi fesztivál megvalósításához, így Bartók mellett más zenei területekre is koncentrálódik a rendezvény, amely évről évre változik. A választás természetesen függ attól, hogy milyen nézőközönséget szeretnének meghódítani, és hogy éppen milyen évfordulók vannak. Eddigi fesztiválok közül a legutóbbiak: •
2008. Bartók + Szlávok
•
2009. Bartók + Bécs 18
•
2010. Bartók + Európa
•
2011. Bartók + Verdi
•
2012. Bartók + Puccini
Az Operafesztivál helyszínei is nagy változást mutattak az elmúlt években. Először a színház mellett Diósgyőr adott otthont a fesztiválnak. Azóta újabb és újabb helyszíneket vontak be a fesztiválba: a Művészetek Háza, miskolci templomok, a lillafüredi Palotaszálló, a tapolcai Barlangfürdő, valamint más városok. Tehát jelenleg, több mint 25 helyszínen zajlanak a fesztivál eseményei. A fesztivál túlmutat azon, hogy operákkal halmozza el a látogatókat, Miskolc belvárosa fesztiválzónává válik. Az operafesztivál központjának számító Miskolci Nemzeti Színházban zajló előadásoktól kezdve részt vehetnek a látogatók a Hősök terétől Városháztérig húzódó programsorozatokon is. A főutcára, a rendezvény idejére fakunyhókat építenek, ahol a fesztivállal kapcsolatos termékek kaphatók. Továbbá minden évben az aktuális fesztiválprogramokhoz kapcsolódóan utcatáncot adnak elő a színház táncosai. A társművészetek is jelen vannak: képzőművészeti kiállításokat, utcafesztiválokat,
bor-
és
fröccsfesztivált,
irodalmi
esteket
is
rendeznek.
http://www.marketing-turizmus.hu/documents/opera.pdf , 1-5.o. (letöltve: 2012. október 18.) Az Operafesztivál 2012-es programja olyan új, és egyedi bemutatókat kínált, mint a Tosca- előadás. A társulat szokatlan helyszínen, a miskolci Városháza főbejáratánál tartotta a nyilvános és ingyenes bemutatót, Puccini operájának első és második felvonását. Díszletként minden alkalommal a város középületeit használták. Az esemény célja bevonni azokat a látogatókat, érdeklődőket, akiknek eszük ágában sincs felkeresni az operaelőadásokat, vagy akik nem engedhetik meg maguknak, hogy színházjegyet váltsanak. A három felvonást az Avasi kilátó lábánál, a tévétoronynál rendezték meg, szintén belépőjegy váltása nélkül. Lenyűgözőnek számított a darab egyszerűsége, nagy hangsúlyt fektettek a szervezők a közérhetőségre. Ez a rendezvény nagy sikert aratott mind
a
miskolci,
mind
a
máshonnan
érkező
látogatók
körében.
http://operafesztival.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1227%3Atosc a-miatt-a-villamoskoezlekedes-szuenetel&catid=76%3Asajtovisszhang2012&Itemid=156&lang=hu (letöltve: 2012. október 18.)
19
A fesztivál célja „színvonalas, karakterében egyedülálló, évenként ismétlődő nemzetközi opera- és zenei fesztivál létrehozása és működtetése Miskolcon, amely segíti egyrészt a város kulturális arculatépítését, gazdasági, turisztikai fejlesztését, másrészt elősegíti a nemzetközi kulturális zenei életbe való bekapcsolódását.” http://www.marketingturizmus.hu/documents/opera.pdf, 5. o. (letöltve: 2012. október 18.) A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál megszervezése, tervezése és népszerűsítése egy hosszú és bonyolult feladat a rendezők számára. Ezért már decemberben elkezdődik a fesztivál népszerűsítése az Opera Now című angol újságban. Márciusig zajlanak a külföldi reklámozások, ezután kezdődik el a hazai hirdetés.
http://www.marketing-
turizmus.hu/documents/opera.pdf, 6. o. (letöltve: 2012. október 18.) Az Operafesztivál gazdasági számait elemezve már nem lehetünk ennyire bizakodóak. A 2011-es év számait a következő kimutatás tartalmazza: Bevételek alakulása 3. táblázat Megnevezés
Adatok (eFt)
Költségvetéstől kapott támogatás összege
64 444
Miskolc
68 000
MJ
város
önkormányzati
támogatása Egyéb támogatás szponzoroktól
10 112
Támogatások összesen
142 556
Jegybevétel, előadások bevétele
36 304
Reklám, hirdetési szolgáltatások bevétele
32 986
Egyéb bevételek
6 151
Összes bevétel
217 997
Forrás: Miskolci Kulturális Szövetség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Nonprofit Társaság; Közhasznúsági jelentés 2011, 11. o. Ezekből az adatokból is jól kitűnik, hogy az Operafesztivál célja legfőképpen nem egy nyereséges vállalkozás működtetése, hanem egy Magyarországon is egyedülálló
20
komolyzenei fesztivál megismertetése és fejlesztése. Ezzel együtt nő Miskolc ismertsége, a szálláshelyek megtelnek, illetve a vendéglátás forgalma is fellendül. Kesselyák Gergely, a fesztivál igazgatója szavaival: „A miskolci operafesztivál nem egy városi ügy. Az országnak egyetlen operafesztiválja van, mégpedig itt, Miskolcon. Az idelátogató művészetkedvelő, értéket szerető közönség is ezt bizonyítja. Van ma Magyarországon egy hely, ahová el lehet zarándokolni operát nézni, és ez Miskolc". http://miskolc.hu/miskolci-operafesztival-repertoarjaban-jovore-plusz-jel-kap-nagyobbhangsulyt (letöltve: 2012. október 18.)
2.2. Miskolci Kocsonyafesztivál Az elmúlt évtizedben Miskolc egy olyan rendezvényt tudott megteremteni, amely a Magyar fesztiválkultúra egyik meghatározó eseményévé vált, ez a Kocsonyafesztivál. A kocsonya készítésének az első írott receptje Franciaországban maradt fenn. Európa legrégebbi Le Viandier nevéhez kapcsolódó 1395-re datált receptkönyvében már szerepel a recept. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kocsonya (letöltve: 2012. október 19.) A kotsonya első magyar írásos említése egy miskolci periratban található (1544), mely szerint: „…bizonyos asszonyság azért nem tolvajkodhatott az avasi pincesoron, mert ez időben
éppen
kotsonyát
árult
a
miskolczi
piaczon”.
http://www.marketing-
turizmus.hu/documents/kocsonya2012.pdf, 1. o. (letöltve: 2012. október 19.) Mivel korábban a kotsonyáról sehol sem történt írásos említés, joggal feltételezhető, hogy eredeti miskolci ételről van szó. A kocsonyához továbbá egy ismert Miskolcra utaló közmondás is kapcsolható, mi szerint: „Pislog /vagy remeg, rezeg, reszket, mint miskolci kocsonyában béka”. Az alapötlet tehát adott volt, a szervezők ehhez elnyerték a városvezetés támogatását is. A fesztivál 3 napja alatt több mint 100 kulturális jellegű előadást, programot mutatnak be. A téli fesztiválon több ezer négyzetméteren, összesen 4 központi helyszínen számtalan fellépő és előadó szórakoztatja az érdeklődőket. A rendezvényre több mint száz árus és vendéglátós vásárolt pavilont, az ételkínálatban több mint negyven féle kocsonya is
21
szerepelt. A vendégek átlagköltése 14.000 Ft volt, az árusok mintegy 17 ezer békát értékesítettek. A fesztivál küldetésévé vált, hogy a programokon keresztül lehetővé váljon annak a közösségi térnek a megteremtése, ahol az emberek jól érzik magukat. Tartalmas, értékes, minőségi programokon keresztül váljék hozzáférhetővé és megérthetővé a kultúra, s a színes programok gazdagsága az élményszerzés feltételeit biztosítja. A programsorozat fő célja, tágabb értelemben a kulturális alapú térség- és társadalomfejlesztés. Miskolc és az Észak-Magyarország régió értékeinek és pozitív imázsának erősítése és tudatosítása mellett a lokálpatriotizmus erősítése is fontos célként fogalmazódik meg. A turizmus szempontjából különös jelentőséggel bír a Kocsonyafesztivál, hiszen a kínálat bővülése a turizmus fellendülését hozhatja. Mivel téli fesztiválról van szó, a turisztikai szezon széthúzásának lehetősége adott. A mára 3 napossá vált fesztivál a tartózkodási idő és a fajlagos költés emelkedésének irányába hathat. Mindez látványosan szerepet kapott a 2012 évi program összeállításakor is, az évek óta tematikus rendben felépített programcsomag
alapja
hat
pillér:
kultúra,
tudomány,
sport,
gasztronómia,
környezetvédelem és egészség. A szervezők igyekeznek minden évben több egyedi, érdekes, valódi élményt nyújtó programmal feledhetetlenné tenni a rendezvényt valamennyi korosztály számára. Komoly- és könnyűzenei koncertek, könyvbemutatók, filmvetítések, képzőművészeti kiállítások, sportprogramok és persze ételkóstolók színesítik a miskolci Kocsonyafesztivál programkínálatát. A fesztivál időpontja már állandónak mondható, minden év februárjának utolsó előtti hétvégéje.
A
helyszín
kiválasztásánál
fontos,
hogy
jellegében,
méretében,
felszereltségében és megközelítésében megfeleljen az elvárásoknak.
A tervezési
szakaszban történik a rendezvény költségkeretének meghatározása is.
Az előkészítő
munkálatok elvégzése egy már évek óta összeszokott team feladata. A rendezvény nonprofit jellegű, így a szervező csapat tagjai költségeik megtérítése ellenében önkéntesen dolgoznak a fesztivál kialakításában és lebonyolításában. A fesztivál megszervezése – hasonlóan minden hasonló rendezvényhez - a rendezvény előtt 3-4 hónappal egy közös brain-storminggal kezdődik. Az ötletek gyűjtése független attól, hogy milyen költségvonzata van, illetve megvalósítható-e reális keretek között vagy sem. A konkrét elemeiket a végleges költségvetés alapján határozzák meg, melyhez szorosan 22
kapcsolódnak a helyszíni bejárások is. A program véglegesítése után, a szervezési feladatokkal párhuzamosan kezdődik a kapcsolódó reklámkampány (média megjelenések, PR, értékesítés ösztönzés stb.). Az előkészítés során kell gondoskodni az infrastrukturális tényezők biztosításáról is (így például az áramellátásról, az informatikai rendszerek előzetes telepítési pontjainak kijelöléséről, a területfoglalási-, behajtási-, és a hatósági engedélyek beszerzéséről, a szemétszállítás időpontok meghatározásáról, a szállítás ütemezéséről). A mindössze 12 éves múltra visszatekintő, kezdetben fél napos rendezvény, ma hazánk 377 hivatalosan regisztrált fesztiváljának tíz legkedveltebb rendezvényei között a nyolcadik (1. sz. melléklet). 2010-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Program keretén belül kiváló minősítést, és ugyanebben az évben Turisztikai Nívódíjat kapott.
http://fesztivalregisztracio.hu/index.php?modul=cms&page=fooldal
(letöltve:
2012. október 29.) Látogatói rekordot hozott a 2012-es évben a Miskolci Kocsonyafesztivál. A fesztivál programjaira mintegy 10 országból érkeztek a vendégek, a rendezvényt kb. 220 ezer néző, fellépő, szolgáltató látogatta meg. A miskolciak aránya - a vonatkozó felmérés előzetes eredményei alapján - 43% volt. A rendezvény hónapjában már február 1-től felvezető programokat szerveznek, melyek tematikusan a következők: gyermekprogramok, könnyű és komolyzenei koncertek, kiállítások, színházi előadások, filmes programok, sportrendezvények, ismeretterjesztő előadások, életminőség javulását célzó, prevenciós jellegű események, szórakoztató programok, gasztronómiai események, szakmai találkozók. A „Több mint legenda – Kocsonyafesztivál” évről évre egyre színvonalasabb, tartalmában gazdagabb programot kínál a látogatóknak. Sikerének titka az összefogás, az organikus fejlődés, a szisztematikus építkezés, a tudatos programalakítás. Üzenetei között megfogalmazódik, hogy Miskolc a befogadó zöld város, a sokszínű kultúra városa, a téli és extrém sportok paradicsoma, a Technopolis, a múltjára büszke, de megújulni
tudó
és
akaró
vendégszerető
város.
http://www.marketing-
turizmus.hu/documents/kocsonya2012.pdf, 2-7.o. (letöltve: 2012. október 18.)
23
3. NEMZETKÖZI FORMÁCIÓS TÁNCFESZTIVÁL 3.1. Interjú a kezdetekről Amikor dolgozatom fő témájává választottam a Formációs Táncfesztivált, felkerestem Fügeczki Róbertné Marikát, az Ady Endre Művelődési Ház akkori népművelőjét, aki kitalálta és megrendezte az első ilyen Táncfesztivált hazánkban, és vele készítettem egy interjút. A kérdések és válaszok a következők: - Mikor volt az első Táncfesztivál és hogyan rendezték meg? - 1973-ban volt, amikor még az Ady Endre Művelődési Ház népművelője voltam egy személyben. A Táncfesztivál gondolata úgy fogalmazódott meg bennem, hogy táncos családból származva, édesapám munkáját látva ötletem támadt. Ő szalagavatókon, bálokon rendezett koreográfiákat. Az ötletem az volt, hogy széles kör előtt be kellene mutatni ezeket, vagy más koreográfiákat.
Mivel ekkor adták át a Miskolci
Sportcsarnokot, kérdés nem volt, hogy hol kerüljön megrendezésre a fesztivál. A kezdetekben Dr. Kaposi Edit, aki a Népművészeti Intézet szakmai munkatársa volt, segített, mivel nemzetközileg is nagy rálátása volt a táncban. A tánctörténész segített partnereket szerezni. Amit el kell mondanom, hogy ebben a korban a társastánc tiltott kategória volt, úgynevezett kispolgári csökevényként emlegették. A legnehezebb dolog volt, hogy meggyőzzem a vezetőket, hogy sikeres rendezvény lesz. Azonban miután megvolt az első bemutató, híre ment az országban, és mindenki ide akart jönni. Olyan sikeresnek bizonyult, hogy három- négy év múlva több helyszínen előselejtezőt kellett tartani az országban. A csapatok pénteken érkeztek Miskolcra, este voltak a főpróbák, amik nyilvánosak voltak, és a jegy jóval olcsóbb volt, mint a gálaműsoron, így tették mindenki számára elérhetővé a rendezvényt. Szombaton délelőtt Miskolc bemutatására került sor, egy kis kikapcsolódás révén. Délután az általános-, és középiskolások nézhették meg a műsort, kedvezményes belépőjeggyel. Este a gálaműsor került előadásra. Vasárnap délelőtt a pedagógusoknak volt szakmai értékelés. Ekkoriban még nem a verseny volt a lényeg, hanem hogy a táncosok megismerjék egymást. - Mik voltak a Fesztivál megrendezésének a nehézségei? - Persze nagy gondot jelentett, hogy pénzügyileg, gazdaságilag nem volt a csoportnak pénze. De a legnehezebb az volt, hogy meg kellett mutatnom, hogy egy ilyen formációs 24
táncrendezvény is lehet sikeres. Saját magamnak kellett kialakítanom, hiszen nem volt még ezelőtt ilyen rendezvény. Továbbá ebben az időszakban az elfogadott a néptánc volt, és a támogatók nagy része neki adta támogatását. - Mennyire volt sikeres a Fesztivál? - Nagyon sikeresnek mondható, első perctől kezdve teltház volt. A Fesztivál az 1980-as évektől kezdve mondható nemzetközinek, itt már megjelentek külföldi csoportok is. Az 1980-as évek végétől kezdve pedig már Magyar Bajnokság is. A siker, mondható megbicsaklott az 1990-es években. Azonban számomra nem a fesztivál sikeressége volt a legfontosabb, hanem hogy minden gyermek jól érezze magát, és ajándékkal térjen haza és hogy a rendezvényt minél többen láthassák. - Kaptak-e támogatást? - A fesztivál elején abszolút nem, az Ady Endre Művelődési Ház költségvetéséből finanszíroztam. Később természetesen kaptunk az önkormányzattól, és egyéb szponzoroktól.
Akkoriban
jártam
a
boltokat
a
város
főutcáján,
de
inkább
ajándéktárgyakkal tudtak hozzájárulni a rendezvényhez, később ezért került minden alkalommal megrendezésre a tombola a szombat esti gálaműsoron. - Meddig szervezte a Fesztivált? - 22 évig szerveztem a Fesztivált. A szerencsém volt, hogy egy jó barátom segített elmenni iskolákba, nagyobb üzemekbe úgymond reklámozni. Azonban négy-öt év elteltével már a köztudatban volt a Fesztivál híre, és mindenki Miskolcra akart jönni, hogy lássa.
3.2. A tánc – művészet és sport egyben A rendezvény 1975 óta a Formációs Táncversenyek kiemelkedő, országos és nemzetközi jelentőségű eseménye, mely a magyar és külföldi amatőr táncművészeti együtteseknek lehetőséget ad a bemutatkozásra, a megmérettetésre és kitekintést nyújt a tánc különböző műfajaira. A Fesztivál ifjúsági találkozóhely is egyben, fotókiállítással, ismeretszerzéssel és a koreográfusok, trénerek tapasztalat cseréjével egészül ki. A fesztivált a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. rendezi meg.
25
Mottó: Művészet és sport egyben, Európa szívében, Miskolcon… Ebben az évben a szervezők elsősorban a fesztivál rangjának, színvonalának megőrzésére törekednek, hiszen ez az esemény Magyarország egyik legrégebbi fesztiválja, amely mindig kész a megújulásra. Az elmúlt évek alatt a rendezvény a Közép- Európai tánckultúrát szerető fiatalok találkozóhelyévé vált A fesztivál házigazdája a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. Ifjúsági Háza és a KÖDMÖN Formációs Táncegyüttes, amelyet 2003-ban Csokonai Díjjal tüntetett ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A rendezvény előkészítését és lebonyolítását segítik még a Napraforgó Gyermek és Ifjúsági Alapítvány munkatársai. A Fesztivál a társastánc kultúra területén magas szintű hozzáadott értékeket közvetít közérthető formában, s a közönség ízelítőt kap a tánc különböző műfajaiból is. Antal Imre szavaival élve:” hiszen a tánc egyfajta kultúra. önfegyelemre, mások iránti figyelemre, tiszteletre nevel, segít a felszabadult, könnyed mozgásban, kulturált viselkedésben.” (Alex Moore: Társastánc [1983] 7. o.)
3.3. Kulturális kapcsolatrendszer A csoportok a bemutatkozásra felkészülve évről évre ugrásszerű minőségi fejlődésen mennek keresztül a bemutatott produkciók által, új, kreatív, innovatív alkotások születnek. Segítik az ifjúsági korosztály közösséggé formálását, tolerancia nevelését A keleti országrészben ilyen jellegű fesztivál egyedülálló, célközönsége széles körű: a gyermekektől
a
nyugdíjasig
érdeklődésre
tarthat
számot.
A
rendezvényt
mozgáskorlátozottak is látogathatják. Mivel a Fesztivál az őszi vagy a tavaszi időszakban kerül megrendezésre, hiányt pótol a kulturális turizmus területén. Megyénk kiemelten hátrányos helyzetű településeiből érkezik a közönség nagy része, így csökkenti a kulturális esélykülönbséget. A rendezvény megteremti a különböző nemzetek, kultúrák közötti párbeszédet, a meghívottak köre által nemzetközi együttműködésekre, tapasztalatcserére is kiválóan alkalmas, megfelel az UNESCO kulturális kifejezések sokszínűsége konvenciónak.
26
Az elmúlt 37 évben a Fesztivált megismerték és számon tartják egész Európában.
3.4. Miskolc, a befogadó város Miskolc
közúton
és
vasúton
egyaránt
jól
megközelíthető,
a
város
tömegközlekedése is jó. Különböző típusú és minőségű éttermek, szállások találhatók a kollégiumtól a többcsillagos szállodáig. A fesztivál helyszíne, a Generali Sportaréna európai minőségű központ, a belvárostól akár néhány perces sétával is könnyen megközelíthető. Fő marketingtevékenységük országos hatásköre kibővül a meghívott csoportok országaira is. Együttműködnek a Napraforgó Gyermek és Ifjúsági Alapítvánnyal, a Magyar Táncsport szövetséggel, művészeti iskolákkal, utazási irodákkal. A fesztivál helyszínén a megrendezéshez nemzetközi szintű feltételeket tudnak biztosítani: A küzdőtérre saját erőből 400 fős mozgatható lelátót építettek, melyek remek rálátást biztosítanak a versenyre. Ezen kívül boxokat állítanak föl, mely 200 fő elhelyezését teszi lehetővé. (A Sportcsarnok összes néző száma: 2000 fő ülőhely). A csoportok fogadásához külön irodát állítanak fel, ahol nyugodt körülmények között tudják fogadni az egyesületek vezetőit. A Sportközpont jó technikai feltételeket biztosít, amit külön hangosítással egészítenek ki. A Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft 2012.november 16-18 között rendezi meg a XXXVII. Nemzetközi Formációs Táncfesztivált. Az elmúlt évek alatt a rendezvény a Közép-Kelet-Európai tánckultúrát szerető fiatalok találkozó helyévé vált. A táncfesztiválra résztvevők várható létszáma 400 fő.(2. sz. melléklet: Magyar formációs táncegyüttesek, külföldi meghívottak, kiegészítő rendezvények) A Formációs Táncfesztivál díjai és elismerései: •
Miskolc
Város
Önkormányzata
és
a
Borsod-Abaúj-
Zemplén
megyei
Önkormányzata jelentős összeggel Támogatja a rendezvényt 2012- ben is
27
•
A Magyar Művelődési Intézet Pedagógiai és Koreográfiai Díjat át a gálaműsor keretében
•
A Balogh Sándor Vándordíjat a minden évben először fellépő, legjobb teljesítményt nyújtó csoport kapja meg
•
A rendezvény szponzorai biztosítják az ajándékcsomagokat és kupákat
A Nemzetközi Formációs Táncfesztivál arculata az évek során egyedivé vált. Emblémáját Fata György grafikusművész tervezte, ez a táncoló pár jelenik meg a kiadványokon. A Szanyi Péter művész által tervezett Vándordíj táncoló nőalakot ábrázoló szobor és emlékplakett, melyet a nemzetközi zsűri ítél oda. Bár más városok is rendeztek már hasonló fesztivált, a miskolci azonban fogalommá vált, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. (Forrás: Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft.)
3.5. Számok a gazdaság tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarországon az egyik kiemelten hátrányos helyzetű területek közé tartozik. A 2010-2011-es esztendő nehéz pénzügyi helyzet elé állította a társastánc csoportokat és azok intézményeit egyaránt. A latin és standard formációs tánccsoportok elveszítették anyagi támogatásukat, egyre nehezebb körülmények közé kerültek. A művelődési házak költségvetése az intézmények fenntartására elegendő, szakmai munkára, a csoportok támogatására már nem jut pénz. A szülők, a különböző alapítványok és művészeti iskoláknak köszönhetően a formációs tánccsoportok számának csökkenése szerencsére megállt. A Táncfesztivál gazdasági szerepe jelentős, hiszen „ A kultúra készíti elő a szellemi bázist a gazdasági fejlődéshez, és maga is hozzájárul a növekedéshez, a foglalkoztatás javításához.”
A
Magyar
Közművelődés
Szakpolitikai
Koncepciója
http://www.kkdsz.hu/userimages/File/Kozmuvelodesi_koncepcio.pdf.
19.o,
In:
(letöltve: 2012.
október 20.) A fesztivál közvetlen költségeit az alábbi táblázat részletezi:
28
Költségek alakulása 2011-ben és 2012-ben 4. táblázat 2011.
2012.
(eFt)
(eFt)
Sportcsarnok bérleti díj
800
1270
Marketing és reklámköltség
300
500
Csoportok tiszteletdíja
1500
3450
Őrzés, védelem
150
150
Megbízási díjak és járulékai
200
390
Nyomdai költség
150
300
Anyagköltség
100
200
Egyéb anyagjellegű szolgáltatások
600
900
Szállítási költség
100
200
Útiköltség
200
200
Egyéb költségek
100
500
Összesen
4200
8060
Megnevezés
Forrás: Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. A fesztivál kiadásait ebben a nehéz gazdasági helyzetben alaposan meg kell tervezni. Az előző évi adatokat figyelembe véve szinte minden költségnél emelkedéssel kell számolni. A reklám és propaganda költségeknél a legnagyobb tételek: a hirdetések, a médiában való megjelenés: TV, rádió, újság. Spotok, tablók, molinók, reklámtáblák készíttetése, reklámfelületek bérlése, plakátok kihelyezése. Ezekhez kapcsolódnak még a nyomdai költségek: a plakátok, szórólapok, programfüzetek, belépőjegyek, meghívók, parkoló kártyák nyomtatása. A kiadások között a legnagyobb összeg a meghívott csoportoknak és fellépő művészeknek kifizetett tiszteletdíj. Természetesen minél több csoport vesz részt és minél nívósabb vendégek meghívása történik, ez a költség annál magasabb. Viszont csak így érhető el a rendezvény sikeressége, mert ez fogja a nézőközönséget vonzani. Az anyagköltségek között szerepel a kupák, az ajándéktárgyak, a különböző díszletek megvásárlása, a virágok, a fénymásolópapír és irodaszer beszerzése. 29
A rendezvény állandó költségei között találhatók a technikai személyzet megbízási díjai, ezek a rendezők, ruhatárosok, takarítók, orvos költségei. Számolni kell még egyéb szolgáltatási díjakkal is, például a Sportközpontot külön hangosítással, fénnyel és díszlettel kell felszerelni, közép lelátót és boxokat kell építeni, kialakítani. Ezekhez a berendezésekhez még kapcsolódik szállítási díj is. Az egyéb költségek tartalmazzák a felmerült postai és telefonköltségeket, valamint a Szerzői Jogvédő Hivatalnak kifizetett összegeket is. A rendezvény bevételei a következő tételekből állnak: Bevételek alakulása 2011-ben és 2012-ben 5. táblázat Megnevezés
2011.
2012.
(eFt)
( eFt)
Nemzeti Kulturális Alap támogatása
1000
3500
Önkormányzati támogatás
500
1000
-
1000
Jegybevétel
2250
2900
Összesen
3750
8400
Szponzori támogatás
Forrás: Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. A 2011.évi fesztivál bevételi oldala elmaradt a tervhez képest, mivel a szponzorok nem tudtak adni pénzbeli támogatást. Az adótörvények változása miatt több adó sújtotta ezeket a vállalkozásokat (bankadó, távközlési adó), így inkább a csapatok vendéglátásában és szállásnyújtásában adtak kedvezőbb feltételeket. Remélhetőleg a 2012 évi rendezvény jövedelmező lesz a nagyobb volumenű támogatások és a költségek szigorú betartása miatt.
30
4. A MISKOLCI FORMÁCIÓS TÁNCFESZTIVÁL JÖVŐJEKÉRDŐÍV ÉS ANNAK KIÉRTÉKELÉSE A Formációs Táncfesztivál megítélésének felméréséhez és egy lehetséges – általam elképzelt- jövőbeni fejlesztési modelljének felállításához készítettem egy kérdőívet. Alábbiakban ennek kiértékelése található meg. A kérdőív kiértékelése 50 válaszadó alapján történt meg. Egyértelmű, hogy ekkora mintavételből, még pontos következtetések nem vonhatóak le, viszont meggyőződésem, hogy érdemi következtetésre már ez is alkalmas lehet. A kitöltők statisztikai adatai: A válaszadók létszáma: 50 fő Férfi:
9 fő
Nő:
41 fő
Életkori átlag:
23.2 év
4.1. Részvételi arányok A kérdés feltevésének célja, hogy sorrendet és látogatottsági arányt mutasson a következő miskolci fesztiválok népszerűségéről a megkérdezettek körében. •
Eredmények: Melyik miskolci Fesztiválon szokott részt venni? 27%
15%
Operafesztivál Kocsonyafesztivál Nemzetközi Formációs Tánc Fesztivál
11%
47%
Egyéb (Kaláka, Diósgyőri Várjátékok)
31
•
Kiértékelés:
Legismertebb és legnépszerűbb rendezvénynek a Kocsonyafesztivál bizonyult, majdnem a megkérdezettek fele ezt választotta. A következő az egyéb kategória, mely magába foglalja a Kaláka Fesztivált és a Diósgyőri Várjátékokat 27%-kal. Az Operafesztivált, a válaszadók 15%-a jelölte meg, míg mind ismertségben, mind látogatottságban a Formációs
Fesztivál
jelentősen
elmaradt
a
többi
rendezvénytől.
A
diagram
kiértékelésekor figyelembe kell venni a megrendezési körülményt. A Kocsonya- és Operafesztiválokon lehetőség van díjmentes rendezvényeken részt venni, mint kirakodóvásár, koncertek, amíg a Formációs Fesztiválon csak fizető helyeken lehet megtekinteni az előadásokat.
4.2. Költési hajlandóság A kérdés feltevésének célja, hogy megvizsgálja azt, hogy egy-egy rendezvényre mennyit hajlandóak a megkérdezettek ráfordítani. •
Eredmények: 2. Mennyit költ átlagosan egy rendezvényen? 12% 26%
Csak nézelődök, nem váltok belépőjegyet rendezvényekre Kevesebb mint 3 ezer forintot Kevesebb mint 5 ezer forintot 32% Maximum 10 ezer forintot
6%
24%
•
Ha érdekel a rendezvény mindenképpen váltok belépőt rá.
Kiértékelés
A megkérdezettek jelentős része kevesebb, mint 3 ezer forintot költ el egy- egy fesztiválon vagy mindenképpen megvásárolja a számára fontosnak vélt belépőjegyet. A 32
jegyet váltó 26%-os válaszadási arány alapján a rendezvény szervezőjének olyan programokat kell biztosítani, mely leginkább kielégíti az elvárásokat és odavonzza az érdeklődőket.
4.3. Színvonal felmérés Egy fesztivál látogatottságát jelentős mértékben befolyásolja a színvonal fejlettsége és változása. Ez a kérdés a fesztiválok színvonalának felmérését szolgálja, mennyire nőtt, stagnált, vagy esetleg romlott az egyes fesztiválok színvonala. •
Eredmények:
Színvonal megítélés 100% 80% Minőségileg fejlődik
60%
Enyhén fejlődik 40%
Állandó Enyhén csökken
20%
Erősen csökken 0% -20%
Minőségileg fejlődik Enyhén fejlődik Állandó Enyhén csökken Erősen csökken
Kocsonya
Opera
Tánc
3 16 22 -9 0
4 8 29 -7 -2
2 11 33 -3 -1
33
•
Kiértékelés:
Felmérésem szerint legjobban megújuló fesztivál a Kocsonyafesztivál, míg a legállandóbbnak a Táncfesztivál mondható. Mindamellett, hogy fontos az állandóság, a rendezvény megújulás nélkül valószínűleg veszíteni fog vonzerejéből, ami hosszútávon a látogatottság csökkenéséhez vezethet.
4.4. Táncfesztivál Manapság egy fesztivál reklámozásának, hirdetésének legalább olyan fontos a szerepe, mint magának a rendezvénynek. Ebben a kérdésben kizárólag a Táncfesztivál ismertségét vizsgáltam meg, valamint, hogy ki mennyire érdeklődik a fesztivál iránt, esetleg vett-e már részt a rendezvényen. •
Eredmények: Táncfesztivál ismertsége 10% Nem, eddig nem hallottam
0% 42%
Már hallottam róla, de még nem vettem részt egyszer sem Régebben már voltam egy-két alkalommal, de friss információm nincs Évente felkeresem, de nincs elég információm
30%
•
18%
Évente felkeresem, és friss információkkal is rendelkezem
Kiértékelés:
A megkérdezettek többsége még nem hallott a fesztiválról. Riasztó adat, hogy a megkérdezettek 10%-a mondja magát rendszeres látogatónak. Mindez vissza vezethető arra, hogy a Táncfesztivál kommunikációja jelenleg nem felel meg korunk követelményeinek. A Fesztivál nem rendelkezik saját internetes felülettel és elektronikus 34
reklámozása sem megoldott. A szervezők mai napig ragaszkodnak a hagyományos kommunikációs csatornákhoz, mint a plakátok, szórólapok és újsághirdetések.
4.5. Kommunikációs hatékonyság felmérése Itt a Táncfesztivál kommunikációjának hatékonyságát vizsgáltam meg. Milyen forrásból, miként értesülnek az adott eseményről. •
Eredmények: Táncfesztivál kommunikációja 18% 27% Internet Plakát, szórólap Média Újság Nem hallottam róla 11%
28% 16%
•
Kiértékelés
A megkérdezettek közel harmadához nem jut el a rendezvény kommunikációja. Megengedhetetlen, hogy mindösszesen a megkérdezettek 18%-a értesül a fesztiválról interneten keresztül, figyelembe véve a mai internetalapú világot.
4.6. Igények felmérése Ez a kérdésem arra irányult, hogy a megrendezésre kerülő Formációs Táncfesztivál mellett milyen programokat, társrendezvényeket látnának szívesen az érdeklődők. Ötleteim között felmerült egy jégtánc fesztivál, utcai karnevál és kirakodóvásárok megrendezése is. Véleményem szerint egy rendezvény bővítésekor a közönség igényeire
35
kell építeni, ennek leghatékonyabb módja a megkérdezettek véleményének figyelembe vétele a fesztivál újragondolásakor. •
Eredmények: Táncfesztivál fejlesztése
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
•
Kiértékelés
Egy 100-as skálán jelenítettem meg az eredményeket. A megkérdezettek egy kapcsolódó Jégtánc Fesztivál megszervezésének igényét mutatják. Miután a Városi Sportközpont és a Jégcsarnok egy épületegyüttesben található, a Jégtánc Fesztivál társrendezvényként való megvalósítása logikus lépés lehet. A Sportközpont előtt található nagy, nyitott terület tökéletesen megfelelne egy nagyobb kirakodóvásár helyszínének, valamint más művészeti rendezvény lebonyolítására.
36
4.7. Érdeklődés fejlődésének felmérése Kérdésfeltevéskor a válaszadók az előző kérdésben kiválasztott igényeik szerint dönthettek. Ez a kérdésem arra irányult, hogy amennyiben megvalósul a Fesztivál fejlesztése, programokkal való bővítése, mennyit hajlandóak az emberek az utazni. •
Eredmények: Utazási hajlandóság - mennyit hajlandó utazni? 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
44%
10% 2% Nem
•
44%
max 100 Km max 200 Km 200 Km felett
Kiértékelés
A megkérdezettek jelentős hányada hajlandó utazni egy igényei szerint összeállított táncművészeti fesztivál kedvéért.
4.8. Területi felmérés, fejlesztések esetében Ez a kérdésem arra irányult, hogy amennyiben megvalósulna a fejlesztés, Miskolc melyik részén keresné fel a rendezvényt. •
Eredmények:
Jelenlegi helyszín elegendő véleményem szerint, kizárólag a Miskolc Generalli Sportaréna Előzően túlmenően a központ melletti parkban (Népkert) is szívesen felkeresnék rendezvényeket Véleményem szerint a rendezvénysorozatba a közelben található
14.7%
18.7% 28%
37
belvárosi sétáló utca és a belvárosi egyéb rendezvényhelyszínek (pl. Művészetek Háza) is bevonhatóak Miskolc Város teljes területén és a közeli turisztikai célpontok (pl. Diósgyőri Vár, Lillafüred, Miskolc-Tapolca) is szóba jöhető
38.7%
helyszínek lehetnek •
Kiértékelés:
Felmérésem szerint a látogatók nagy része ebben a kérdésben teljesen nyitott, akár egész Miskolc területén szívesen felkeresnék a rendezvényt. Továbbá szerintem a közelben található közösségi épületek, mint a Művészetek Háza, is bevonható a fesztivál helyszínek közé.
4.9. Kérdőív összegzése A Táncfesztivál alapvető megújítása és strukturális átszervezése időszerűvé vált. Szerintem, és mint a kutatásomból is kiderült, első lépésként a kommunikációt kellene korszerűvé tenni saját weboldal létrehozásával. Ez nagyon fontos a kommunikáció terjedése szempontjából. A fesztivál bővítésének első és leglogikusabb bővítése egy kapcsolódó Jégtánc fesztivál megvalósítása lenne társrendezvényként. Lehetőség szerint továbbá, a rendezvényhez kapcsolódó ingyenes programokat kellene szervezni a közelben (Népkert). Ezzel a helyszínre lehet csábítani az első lépésben „csak nézelődő” érdeklődőket.
38
Általam elképzelt jövőbeni fejlesztési modell
Táncfesztivál jelene • Fesztivál nem megfelelő
ismertsége • Sokrétű kommunikáció hiánya
Táncfesztivál adottságsainak jobb kihasználása • Fesztivál kreatívabb reklámozása • Internetes weboldal létrehozása
Táncfesztivál ideális jövőképe •Sikeres fesztivál •Nemzetközi elismerés
Kínálat bővítése • Társrendezvények, új programok szervezése • Helyszínek bővítése
Ideálisnak tekintett jövőkép elérése
39
Irodalomjegyzék
A Magyar Közművelődés Szakpolitikai Koncepciója 19. o. Alex Moore: Társastánc [1983] 7. o. Dr. Smith, Melanie, Fesztiválok és turizmus: Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám – 24. o. Dr. Smith, Melanie, Fesztiválok és turizmus: Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám – 36. o. Hunyadi- Inkei- Szabó: Fesztivál-világ [2006] 12. o. Ifjúsági Kislexikon [1979] 32-33.o. Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. dokumentumai Miskolci Kulturális Szövetség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Nonprofit Társaság; Közhasznúsági jelentés 2011, 11. o.
40
Hivatkozások http://fesztivalregisztracio.hu/index.php?modul=cms&page=fooldal http://fesztivalregisztracio.hu/index.php?modul=cms&page=statisztika http://fesztivalregisztracio.hu/index.php?modul=cms&page=tajekoztato http://hu.wikipedia.org/wiki/A_munka_%C3%BCnnepe http://hu.wikipedia.org/wiki/Bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s http://hu.wikipedia.org/wiki/Fesztiv%C3%A1l http://hu.wikipedia.org/wiki/Kocsonya http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Filmszemle http://hu.wikipedia.org/wiki/Sziget_Fesztiv%C3%A1l http://kulturaonline.hu/miskolci_sorfesztival_2012ben_is_jegyek_itt_830 http://martonnap.hu/nepszokasok/ http://miskolc.hu/miskolci-operafesztival-repertoarjaban-jovore-plusz-jel-kap-nagyobbhangsulyt http://operafesztival.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1227%3Atosc a-miatt-a-villamoskoezlekedes-szuenetel&catid=76%3Asajtovisszhang2012&Itemid=156&lang=hu http://vagta.hu/menu/2/a-nemzeti-vagta http://www.annabal-miskolctapolca.hu/tortenet.html http://www.debreceniviragkarneval.hu/vir%C3%A1gkarnev%C3%A1l/t%C3%B6rt%C3 %A9net/ http://www.festivalcity.hu/download/A_BTF_tortenete.pdf http://www.fesztivalportal.hu/gasztronomiai-fesztival/kecskemeti-bor-es-palinkaunnep http://www.kalakafesztival.hu/a-fesztivalrol http://www.kalakafesztival.hu/az-elso-egerben http://www.kocsonyafesztival.hu/a-fesztival-tortenete http://www.kutatokejszakaja.hu/2012/KE2012/3/ 41
http://www.mariapocskegyhely.hu/?q=node/1 http://www.marketing-turizmus.hu/documents/kocsonya2012.pdf, 1-7. o. http://www.marketing-turizmus.hu/documents/opera.pdf , 1-6.o. http://www.operafesztival.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=442%3A fesztivaltoertenet&catid=42%3Aa-produkcio&Itemid=82&lang=hu http://www.programturizmus.hu/tdestination-nemzetkozi-formacios-tancfesztivalmiskolc.html http://www.szegediszabadteri.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4770 &Itemid=1123 http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=f&qsearch=&qdetail=3068 http://www.vendegvaro.hu/off-road-fesztival-somogybabod
42
Mellékletek 1. sz. melléklet: A legismertebb hazai fesztiválok Rangsor Említett fesztivál
Említések száma Említések száma a válaszadók százalékában
1.
Sziget Fesztivál
316
34,6
2.
Debreceni Virágkarnevál
143
15,7
3.
Budapesti Tavaszi Fesztivál 108
11,8
4.
VOLT Fesztivál
103
11,3
5.
Hegyalja Fesztivál
94
10,3
6.
Mohácsi Busójárás
83
9,1
7.
Művészetek Völgye
69
7,6
8.
Miskolci Téli
68
7,5
Kocsonyafesztivál 9.
Szegedi Szabadtéri Játékok
59
6,5
10.
Balaton Sound
59
6,5
Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2. sz. melléklet Magyar formációs táncegyüttesek: •
Botafogó Táncegyüttes-Budapest
•
Bonita TSE-Veszprém
•
Dimenzió Táncegyüttes-Győr
•
Dudance TSE-Pécel
•
Revital TSE-Miskolc
•
Gála Társastáncklub-Zalaegerszeg
•
Freedance TSE-Sajószentpéter
•
Lazúr KTSE-Miskolc
•
Savaria Táncegyüttes-Szombathely
•
Silver TTE-Szentes 43
•
Ten Dance TK-Miskolc
•
Ködmön TSE- Miskolc
•
Valcer TSE - Debrecen
Kitekintés a tánc különböző műfajaira: •
Miskolci Dance Klub – modern tánc
•
Egyéni versenytáncosok és balett szólisták bemutatói
•
Oktogon Tánccentrum
•
Szinvavölgyi Néptáncegyüttes táncszinházi produkciójából részlet
Külföldi meghívottak a gálaműsorra: •
HSV Zwölfaxing Sektion Tanzport – Ausztria
•
TSC – Kosice – Szlovákia
•
Mini-Maxi Dance Club – Románia ( Erdély )
•
Prsemisl Formaton TK – Lengyelország
•
CMC Prága TK - Csehország
Kiegészítő rendezvények: •
„Mindenem a tánc” Fotópályázat és kiállítás a Miskolci Kulturális Központ Ifjúsági Házának fotógalériáján és a rendezvény helyszínén
•
„Őszi korzó” Kávézó a XX. század elejéről a Sportközpont előtti téren
44
