TDK-dolgozat. Sasvári Bettina BA. Nagy Luca Júlia BA

TDK-dolgozat

Sasvári Bettina BA Nagy Luca Júlia BA

2011

Globalizáció hatása a szakmai gyakorlatokra The effect of globalisation on professional practise in higher education

Kézirat lezárása: 2011. november 11.

Globalizáció hatása a szakmai gyakorlatokra A hallgatók munkaerő piaci versenyképességében döntő szerepet játszik az egyetemi évek alatt szerzett szakmai tapasztalat és elsajátított nyelvtudás. Korábban ezek a gyakorlati lehetőségek szinte csak kivételes esetekben voltak elérhetőek. Mára azonban a nemzetköziesedés, az intézmények szélesedő kapcsolatrendszeréből fakadóan egyre nagyobb a kínálat a külföldi elhelyezkedésre. Emellett a külföldön megszerzett tudás piaci elfogadottsága révén a hallgatók is nyitottabbak a kiutazásra. Dolgozatunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással van a globalizáció a szakmai gyakorlatokra. Témaválasztásunk aktualitását nem csak a nehezedő elhelyezkedési feltételek adják, de személyes érintettségünk is jelentős. Egyrészt leendő végzős hallgatóként, másrészt nemzetközi diákszervezet (AIESEC) tagjaként, gyakornoki programok szervezése révén. Kutatási kérdésünk megválaszolásához a viszonylag tágan értelmezhető globalizáció és szakmai gyakorlat definióciójának letisztázása szükséges. Majd megvizsgáljuk, hogy a globalizáció hogyan formálta a szakmai gyakorlatokban érintett intézmények profilját, kapcsolatrendszerét és ennek regionális különbségeit. A szakmai gyakorlat keretében kitérünk az egyes képzéseken lévő kötelező szakmai gyakorlatokra, illetve az önkéntesen vállalt további tapasztalatszerzési tevékenységekre. A külföldi és hazai szakmai gyakorlatok területén érvényesülő aktivitási tapasztalatok elemzésével arra keressük a választ, hogy hogyan lehet az országok között bonyolított szakmai tapasztalatcsere hatékonyságát és ösztönzését javítani mind keresleti, mind kínálati oldalról.

The effect of globalisation on professional practise in higher education The labour market’s competitiveness of students places a great role the professional experience and acquired language skill gained during university years. These traineeship opportunities were used to be available only in special occurrence earlier. Nowadays because of the impact on internationalism and relationship system of institutions is getting wider, the supply for foreign positions is getting bigger. Besides these, the acquired foreign knowledge is really accepted by the labour market therefore students are more and more open-minded about working abroad. The purpose of our assessment is to observe how the globalization has an effect on the traineeships. This issue is relevant not only because of the more difficult features of finding a job but also our personal contribution is significant – on one hand as graduating students, on the other hand as a member of an international student organization (AIESEC) coordinating professional internships. To define the notion of globalization and professional internship is essential for answering our research topic. We will examine the institutions’ profile, relationship system and regional differences of these - that involved in professional internships - were formed by globalization. We will detail the obligatory professional internship in faculties and training programmes and the voluntary opportunity of gaining experiences. To analyze the active experiences in the area of foreign and domestic professional internships, we will search answer that how to correct the efficiency and the incentive of the professional exchange of experiences among countries both side of demand both side of supply.

A dolgozatot készítők: Nagy Luca Júlia

Sasvári Bettina

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .......................................................................................................................1 1. A GLOBALIZÁCIÓ ÉS SZAKMAI GYAKORLAT ÖSSZEFÜGGÉSEI.....................2 1.1 A globalizációról ........................................................................................................ 2 1.2 A szakmai gyakorlatokról .......................................................................................... 3 1.3 A globalizáció és szakmai gyakorlatok összefüggései ............................................... 4 2. KÜLFÖLDI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAMOK.............................................6 2.1 ERASMUS program .................................................................................................. 6 2.1.1. Az ERASMUS program bemutatása .................................................................. 6 2.1.2. Szakmai gyakorlat az Erasmus programban ....................................................... 8 2.1.3. Az Erasmus pályázók és kiutazók ...................................................................... 9 2.2 Leonardo da Vinci program ..................................................................................... 12 2.2.1 A Leonardo da Vinci program bemutatása ........................................................ 12 2.2.2 A Leonardo da Vinci program pályázati lehetőségei ........................................ 13 2.2.3. Mobilitás programok ........................................................................................ 13 2.2.4. Hallgatói aktivitás a Leonardo programon belül .............................................. 14 2.3 AIESEC .................................................................................................................... 15 2.3.1 Az AIESEC szervezete és céljai ........................................................................ 15 2.3.2. A szervezet működése és programjai ............................................................... 17 2.3.3 Hallgatói aktivitás az AEISEC programon belül ............................................... 18 2.3.4. Magyarországi hallgatói aktivitás ..................................................................... 21 2.4. A gyakornoki programok összevetése..................................................................... 24 3. KUTATÁS A SZAKMAI GYAKORLATOK HALLGATÓI ÉS MUNKAADÓI MEGÍTÉLÉSÉRŐL ...........................................................................................................26 3. 1.Hallgatói felmérés a külföldi szakmai gyakorlatokról ............................................ 26 3.1.1. Alapvető tudás és információs ellátottság a hallgatók körében ........................ 27 3.1.2. A hallgatók külföldi gyakorlat iránti nyitottsága .............................................. 30 3.2. A vállalatok véleménye a szakmai gyakorlatokról ................................................. 33 3.3 A hallgatói oldal és vállalati tapasztalatok összevetése ........................................... 35 ÖSSZEGZÉS .....................................................................................................................37

Tábla-és ábrajegyzék 1. táblázat. Összefoglaló táblázat a programokról; Saját szerkesztés (2011.11.03.) 1. ábra. Kiutazó magyar Erasmus hallgatók létszámának alakulása, 1998- 2009-ig (fő); Karajz Sándor: Hogyan tehetjük versenyképesebbé az észak-magyarországi régió oktatását?; Nemzetközi mobilitás; 2011.06.28; 8. dia (2011.11.02.) 2. ábra.

Hazai

Erasmus

pályázók

kiutazási

trendjei,

2006-2010

(fő);

http://www.tpf.hu/upload/docs/LLP/Erasmus/Statisztikak/palyazok_kiutazok_tren d.pdf (2011. október 27.) 3. ábra.

Hazai

részvétel

az

SMP

Programban,

2007-2009

(fő);

http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=716 (2011. október 27.) 4. ábra. Student Mobility for Placements országok népszerűségi trendjei, http://www.tpf.hu/upload/docs/LLP/Erasmus/Statisztikak/smp_orszagok_nepszeru sege_trend.pdf (2011. október 27.) 5. ábra. AIESEC országok a világban; www.myaiesec.net (2011. október 27.) 6. ábra. Csere alakulása AIESEC Csereszámok alakulása, globális körkép (fő); www.myaiesec.net adatai alapján saját szerkesztés (2011. október 28.) 7. ábra. Foglalkoztatás alakulása szektoronként, 2010, globális körkép (%); www.myaiesec.net_DAAL_Files_Q4_2010 (2011. november 2.) 8. ábra. Kimenő gyakornokok profiljának megoszlása, globális körkép (%); www.myaiesec.net-DAAL_Files_Q4_2010 (2011. november 3.) 9. ábra. Szakmai gyakorlati helyek eloszlása, globális körkép (%); www.myaiesec.net –DAAL_Files_Q4_2011 (2011. november 3.) 10. ábra. Gyakornokok száma Magyarország (fő) ; www.myaiesec.net adatai alapján saját szerkesztés ( 2011.november 2.) 11. ábra. Szakmai gyakorlati helyek Magyarországon, (fő); www.myaiesec.net adatai alapján saját szerkesztés (2011. november 2.) 12. ábra. Hallgatók idegen nyelvi ismerete (%); Saját készítésű tábla a kérdőíves adatok alapján. (2011.november 3.) 13. ábra. A hallgatók külföldi szakmai gyakorlat iránti nyitottsága (%); Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés (2011. november 3.) 14. ábra. Külföldi gyakorlatokat segítő programok ismertsége (%); Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés (2011. november 3.)

15. ábra. Diploma megszerzése utáni külföldi elhelyezkedés kérdése a diákok körében (%); Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés (2011. november 3.) 16. ábra. Hallgatók választása, hogy melyik program keretein belül utaznának szívesen külföldre (fő); Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés (2011. november 3.) 17. ábra. Hallgatók véleménye vállalati igényekről (fő); Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés (2011. november 3.)

BEVEZETÉS Dolgozatunkban a globalizáció hatását vizsgáljuk a szakmai gyakorlatokra. A globalizáció manapság egy sokszor emlegetett fogalom, de mégis azt meghatározni nagyon nehéz. A világ felgyorsult és ehhez a megfelelő oktatást és lehetőségeket is biztosítani kell. Ennek hatására jelennek meg olyan programok/szervezetek, amelyek a hallgatói mobilitást segítik elő, rengeteg programot biztosítva. Először magáról a globalizációról és a szakmai gyakorlatokról általánosságban írunk, mert ezek letisztázása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek vonatkozásában építhessük fel dolgozatunkat.

Vizsgáljuk a hallgatók számára rendelkezésre álló külföldi szakmai

gyakorlati lehetőségeket kínáló általunk kiválasztott programokat. A választott programok számunkra kifejezetten fontosak, mert az elmúlt félévünket az Erasmus programmal Németországban töltöttük illetve több mint 1 éve az AIESEC hallgatói szervezetnek tagjai vagyunk. Továbbá az AIESEC nemzetközi hallgatói szervezet gyakornoki programjairól mutatunk be kutatásokat, melyek először egy globális áttekintést nyújtanak a gyakorlatok egészéről. A későbbiekben a Magyarországról kiutazó hallgatók, illetve az itt munkát vállaló külföldiek tendenciáját is bemutatja. Dolgozatunkban hangsúlyt fektetünk arra, hogy információt kapjunk a hallgatók véleményéről, arról, hogy mennyire ismerik a külföldi szakmai gyakorlati lehetőségeket illetve mennyire szeretnének ezekkel élni. Valamint kereslet oldalával is foglalkozunk, vagyis, hogy a vállalatoknak milyen munkaerőre van szüksége, és hogy ők milyen kompetenciájú embereket alkalmaznak szívesen. Kutatásunkat egy összegzéssel zárjuk, ahol feltűntetjük a dolgozat elején felvetett kérdésekre a válaszainkat. Nehézséget jelentett számunkra a kutatásban az, hogy nagyon kevés szakirodalom állt rendelkezésünkre a témával kapcsolatban illetve leginkább csak internetes forrásokra tudtunk támaszkodni. A programok bemutatása során szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a Leonardo da Vinci program annyira speciális, hogy annak nyilvántartása és statisztikai adatokhoz való hozzáférése is korlátozott/alacsony.

1

1. A GLOBALIZÁCIÓ ÉS SZAKMAI GYAKORLAT ÖSSZEFÜGGÉSEI Dolgozatunk legelső fejezetében szükség van arra, hogy definiáljuk a globalizáció és szakmai gyakorlatok témakörét. Erre azért van már az elején szükség, hogy a később vizsgált témakörök alapján ugyanazt értse mindenki, illetve, hogy a végső konklúzió levonása is érthető legyen mindenki számára.

1.1 A globalizációról A globalizáció egy rendkívül összetett folyamat. Minden ember másként értelmezi ezt a jelenséget, ezért nehéz egy általános érvényű definíciót adni. A globalizációnak nem csak gazdasági értelmezése létezik. Ez a folyamat hatással van, az egyes országok szociális, társadalmi, intézményi és kulturális rendszerére is.1 A globalizáció, mint fogalom az utóbbi évtizedben vált népszerűvé, de maga a folyamat sokkal nagyobb múltra tekint vissza.

Már a nagy földrajzi felfedezések idejében

megindult az egyes földrészek összekapcsolása, az egyes nemzetek közötti áruk, technikák, ismeretek és kultúrák áramlása. A mai értelemben vett globalizáció elindulását az 1970-es évek technikai forradalmával2 szokták összekapcsolni. Ekkor reformálódtak meg a szállítási és távközlési rendszerek. Az áruk és az információk gyorsabb áramlása magát a globalizálódás folyamatát is felgyorsította. Az egyre hatékonyabb rendszerek alkalmazása létrehozta a mai globalizálódott világot. A globalizáció fő mozgatóerői többek között a kommunikációs és információs technológiák modernizálódása, ami lehetővé tette a távoli gazdasági egységek közötti együttműködést. A globalizáció elősegítésében a transznacionális társaságok külföldi közvetlen beruházásaik, vállalatfelvásárlásai révén kialakuló üzletpolitikájuk, a volt szocialista államok gazdasági nyitása, a gazdaságpolitika terén az állami beavatkozások visszaszorulása és a pénzpiacok összefonódása játszották a legfőbb szerepet.3 Ebben a felgyorsult és néhány aspektus szerint uniformizálódó világban egyre több feszültség keletkezik. A problémáknak több forrása is létezik. Leggyakrabban a 1

http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=1152#_ftn3 http://www.matud.iif.hu/02jun/szentes.html 3 Szentes Tamás és munkaközössége: Fejlődés Versenyképesség Globalizáció I. 68.oldal-71.oldal 2

2

fenntarthatóság kérdésével találkozhatunk, de mi dolgozatunk témája miatt az egyes kultúrák interakciójából keletkező konfliktusokat is kiemelnénk.

1.2 A szakmai gyakorlatokról Kötelező szakmai gyakorlat alatt a felső oktatási intézményekben kötelező féléveket illetve nyári hónapokat értjük. Szakmai gyakorlatra mindenkinek, minden szakon sort kell kerítenie, ha diplomával szeretné zárni a felsőoktatásban eltöltött éveit. Célja a szakmai gyakorlatoknak, hogy az egyetemen megszerzett elméleti tudást, szakmai környezetben is kipróbálja a hallgatóság. A szakmán belüli tapasztalatszerzés mellett a hallgatók rálátást kaphatnak a munkaerő piaci kihívásokra és elhelyezkedési lehetőségekre is. Ennek keretében a hallgatók önállóan végzi a vezetőjük által kiválasztott feladatokat, mellyel betekintést kaphatnak a minden napi munkavállalás területébe. 4 A szakmai gyakorlati hely kiválasztása nagyban hozzájárul a későbbi munkahely kiválasztásához és elnyeréséhez. Már érdemes előre elgondolkozni, hogy a hallgató milyen területen szeretne munkálkodni és annak megfelelően választani gyakorlati helyet. A gyakorlat ideje alatt több személyes és szakmai kompetenciát fejleszthet a hallgató, ugyanis a BSc/BA rendszerben már egy hosszabb és egybe függő 10-16 éves tanulási idő után vetik magukat be a munka életébe. Több tanulmány is beszámol arról, hogy ez a hallgatókat kulturális sokként éri, mivel ekkor találkoznak azzal, hogy milyen, ha az adott embernek vezetője van illetve milyen csapatban dolgozni, határidőre teljesíteni feladatokat, vállalni a feladatok elvégzésével járó következményeket. A javaslatok alapján fontos, hogy a hallgató tudatosan válasszon szakmai gyakorlati helyet, mert az a későbbi munkavállalását és karrierét is befolyásolhatja. Hiszen a munkahelyeken szakmájukban elkötelezett, elismert vezetőkkel találkozhatnak, akiken keresztül több impulzus is érheti a hallgatókat az adott szakmával kapcsolatosan. 5 A jó szakmai gyakorlati hely kiválasztásával esélye van a hallgatónak az elhelyezkedésre. Hiszen, ha a gyakorlata alatt pozitív benyomást kelt magáról a munkáltatónak, akkor nagy eséllyel pályázhat az adott szervezetnél, vállalatnál későbbi pozíciókra is. De nem utolsó sorban szakmai referenciaként is felhasználhatja azt későbbiek folyamán. 4

http://www.inf.elte.hu/hallgatok/bscszakmaigyak/Lapok/bscszakmaigyakmenete.aspx (2011. noevmber 2.) 5 http://karrier.elte.hu/content/view/9486/284/ (2011. október 28.)

3

A különböző felsőoktatási intézmények már tudatosan készítik fel a hallgatókat a szakmai gyakorlatokra illetve odafigyelnek arra, hogy egy szélessávú körből biztosítsanak olyan vállalatokat, ahol a hallgatók a kötelező szakmai gyakorlatukat tölthetik. Így például a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kara több mint 30 vállalattal áll kapcsolatban. Szakmai gyakorlatot a hallgatók minden olyan vállalatnál, cégnél, alapítványnál, civil szervezetnél tölthetnek, amely kapcsolatban áll az adott felsőoktatási intézmény karával és arról hivatalos nyilatkozatot ad a fogadó intézmény, szervezet, vállalat. 6 A felsőoktatási intézményekben a hallgatók már tanulmányaik alatt is végezhetnek önkéntes alapon gyakornoki feladatokat, melyekkel ugyancsak szakmai tudásukat bővíthetik a különböző szakterületeken. Ezek az önkéntes tapasztalatok is nagyon fontosak a későbbi munkavállalás során. Egyrészt elmélyülhetnek egy-egy területen, ahol későbbi munkájukat szeretnék végezni, másrészt fejleszthetik nem csak szakmai tudásukat,

hanem

személyes

képességeiket

is

(idegen

nyelvi,

prezentációs,

kommunikációs, probléma megoldási képességek, rendezvényszervezés).

1.3 A globalizáció és szakmai gyakorlatok összefüggései A globalizáció és a szakmai gyakorlatok a fentebbi összefoglalások alapján szoros összefüggéseket vonnak maguk után. Ugyanis a felgyorsult világban elengedhetetlen, hogy megfelelően fejlett oktatása legyen az egyes országoknak. Hiszen a változásokat csak azzal lehet kompenzálni, ha megfelelően képzett szakemberek kezdik a munkájukat a nagyvilágban. Napjainkban a legfontosabb elvárás a munkavállalókkal szemben, hogy legyenek kellően rugalmasak és legyen meg a magas szintű szakmai tudásuk ahhoz, hogy a fejlődés gyorsaságát megfelelően követni tudják. Nagyon nagy szerepük vannak itt a szakmai gyakorlatoknak, hiszen ez az állomás, ahol a hallgatók már munka tapasztalatot szerezhetnek és egyszerre legfrissebb szakmai tudásukkal segíthetik elő az adott vállalat munkaerő piaci versenyben betöltött szerepét. Ahogy már említettük a rugalmasság az egyik legfontosabb attitűd a mai világban, így nagy szerepe van az úgy nevezett életen át tartó tanulásnak. Ez azt jelenti, hogy az emberek folyamatosan kívánnak valamilyen újabb tudásra szert tenni, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkaerő piaci helyzetüket megtartsák, illetve javítsák. 6

http://gtk.uni-miskolc.hu/belfoldi_partnereink (2011. november 2.)

4

Ennek eléréséhez hozzájárul már az is, amit a szakmai gyakorlati összefoglalásban említettünk, hogy a hallgatóknak verseny előnyt jelenthet, ha az egyetem mellett is szakmai tapasztalatokra tesznek szert.7

7

Szentes Tamás és munkaközössége: Fejlődés Versenyképesség Globalizáció I., Akadémia Kiadó Budapest, 2005, 352-354 o.

5

2. KÜLFÖLDI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAMOK A következőkben 3 szakmai gyakorlati programot (Erasmus, Leonardo, AIESEC) mutatunk be dolgozatunkban. Ezen programok segítségével a hallgatók rövidebb vagy hosszabb időre utazhatnak külföldre, hogy szakmai gyakorlatukat elvégezzék. Azért esett erre a három programra a választásunk, mert mindegyik elérhető egyetemünk hallgatói számára. Két program mellett személyes kötődésünk miatt is döntöttünk. Mindketten Németországban tanultunk 4,5 hónapot az Erasmus hallgatói mobilitás program keretein belül, valamint több mint egy éve vagyunk tagjai az AIESEC hallgatói szervezetnek.

2.1 ERASMUS program Az Erasmus program, a felsőoktatásban lévő hallgatók körében a legismertebb mobilitási program, ahogy ezt későbbi kutatásunk is alátámasztja. A hallgatók nem csak szakmai tudásukat bővítik, hanem olyan tapasztalatokra tesznek szert, ami későbbi életükben pozitív hatással van rájuk. 2.1.1. Az ERASMUS program bemutatása Az ERASMUS programot 1987-ben indították, 3244 hallgatóval, az európai felsőoktatási intézményekben, melynek célja az európai mobilitás fejlesztése volt. Ez a program az Európai Unió Bizottságának a legsikeresebb és legelismertebb programja, mely eddig több mint 2,3 millió embernek adott lehetőséget arra, hogy kipróbálja magát a nemzetközi mobilitásban és ezzel egy életre szóló élményt szerezzen. Az ERASMUS program minden olyan hallgatónak és egyetemi dolgozónak nyitott, aki megfelelnek a pályázat által nyújtott követelményeknek. A programnak főbb céljai közé lehet sorolni, hogy hallgatói és oktatói mobilitást növelje mind minőségben mind mennyiségben. A programon belül több intézmény is együtt dolgozik és folyamatos kapcsolatban állnak egymással. Ezzel a kooperációval is erősítik a globális trendek fejlődését, annak ellenére, hogy ez sokszor nehézségekbe ütközhet. (kulturális ellentétek, távolság adta gátak stb.)8

8

http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=716 (2011. november 1.)

6

De megfogalmazták a program közvetlen célját is, ami nem más, mint, hogy 2012-re a programban résztvevők száma elérje a 3 milliót.9 A programba Magyarország 1997-ben, 856 hallgatóval csatlakozott. A következő ábra mutatja be a Magyarországról kiutazó hallgatók számának változását 1998 és 2008 között.

1. ábra. Kiutazó magyar Erasmus hallgatók létszámának alakulása, 19982009-ig (fő) Forrás: Karajz Sándor: Hogyan tehetjük versenyképesebbé az észak-magyarországi régió oktatását?; Nemzetközi mobilitás; 2011.06.28; 8. dia

A diagramon megfigyelhető, hogy Magyarországon is folyamatos fejlődésnek indult az Erasmus program. A 2000-es évet követően egy enyhe visszaesés látható, de attól az évtől kezdve folyamatosan növekedett a kiutazó hallgatói létszám. A programnak több fajtája van, nem csak szakmai gyakorlati programot lehet végezni, hanem a hallgatóknak is lehetősége van megadott időszakot külföldi egyetemen tanulni, de az egyetemi oktatók is részt vehetnek az egyetemi oktatói mobilitás programban: Az Erasmus programnak két nagy programcsoportja van.

9

Karajz Sándor: Hogyan tehetjük versenyképesebbé az észak-magyarországi régió oktatását? Nemzetközi mobilitás, 2011. 06.28., 7. dia

7

1; Hallgatói mobilitás: Tanulmányok: A hallgatóknak ebben a programban arra van lehetőségük, hogy egy félévet (minimum 3 hónapot) külföldi partnerintézményben tanuljanak, amit megfelelő kredit értékkel be is számíthatnak a küldő intézményben. Szakmai gyakorlat: A programban lehetősége van arra, hogy a hallgatók kötelező szakmai gyakorlatukat külföldön töltsék. Erről bővebben a 2.1.2es fejezetben számolunk be. 2; Személyzeti mobilitás: Oktatói mobilitás: A program lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények oktatói számára azt, hogy külföldi egyetemen végezzenek oktatást. Ez a hallgatók fejlődéséhez is hozzájárul úgy, hogy részesülhetnek külföldi oktató által tartott oktatásban anélkül, hogy a hallgatói mobilitás programban részt vettek volna. Személyzet képzése: A program célja egy képzési célú oktatás, amiben a felsőoktatásban részt vevő oktatók valamint további személyzetek és a vállalkozások személyzete is részt vehetnek ebben. Valamint vannak közösen szervezett programok a hallgatóknak illetve a felsőoktatási személyzetnek Intenzív programok: Ez egy pályázati rendszer, amiben a résztvevők intenzív programokban vehetnek részt, ami többek között hozzájárulhatnak az európai felsőoktatás kialakításához és innovációjához. ERASMUS Intenzív nyelvi kurzusok: A program keretében lehetőség van arra, ha valaki egy felsőoktatási intézménybe felvételt nyert a program segítségével, akkor azon ország nyelvi kurzusán (általában 6-8 hét) részt vegyen.10 2.1.2. Szakmai gyakorlat az Erasmus programban A program célja, hogy a hallgató egy Európai vállalati szakmai gyakorlaton keresztül megismerjen más nemzeti kultúrát/kultúrákat is. A programban döntően Uniós tagállamoknak van lehetőség tapasztalatszerzésre és kooperációk fejlesztésére, de 10

http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=578 (2011. október 28.)

8

emellett a harmadik feles országnak - nem uniós tagállamnak - is van a programba bekapcsolódási lehetősége. Ebben az esetben eltérő megállapodási szerződéseket is alá kell írni. A gyakorlat helye lehet bármilyen vállalat és szervezet, ami nem európai döntéshozatalhoz kapcsolódik, illetve nem uniós háttérintézményként működik. A program lényege, hogy a küldő intézmény elfogadja a külföldön töltött szakmai gyakorlatot (megfelelő kredit értéken), természetesen a megfelelő adminisztrációs követelmények betartása mellett (szerződések, igazolások dokumentálása). A programban minden olyan hallgató részt vehet, akik a programban (LLP) résztvevő országok állampolgárai, vagy legalább annak az országnak hivatalosan a hallgatója. Ezen programban részt vevő hallgatók csak egyénileg jelentkezhetnek az anyaintézeten keresztül. A szakmai gyakorlat időtartama 3 hónaptól egészen 12 hónapig terjedhet, biztosítva azt, hogy ha eltérőek is a nemzetek szakmai gyakorlat időkövetelménye azt megfelelő kreditértéken befogadják az érintett intézmények. A programban olyan hallgatók is részt vehetnek, akik arra pénzügyi támogatást nem kapnak. Ezen hallgatók az úgy nevezett önfinanszírozású hallgatók, akikre az Erasmus minden szabályzata ugyanúgy érvényes, csak támogatásként egyedül az intézményi partnerkapcsolatokat hasznosíthatják. 11 2.1.3. Az Erasmus pályázók és kiutazók A következő diagram az ERASMUS programban részt vevők számát vizsgálja.

2. ábra. Hazai Erasmus pályázók kiutazási trendjei, 2006-2010 (fő) Forrás: http://www.tpf.hu/upload/docs/LLP/Erasmus/Statisztikak/palyazok_kiutazok_trend.pdf 11

http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=717 (2011. október 28.)

9

A diagramon megfigyelhető, hogy 2006-tól egy folyamatos növekedés volt, mind a pályázók, mind a kiutazók körében. A 2008/09-es tanévben volt egy visszaesés a pályázók körében. A diagram megmutatja, hogy a folyamatos globalizáció hatására a hallgatók és felsőoktatási intézmények is nyitottabbá váltak a mobilitás adta lehetőségekre. A görbékről leolvasható, hogy konkrétan az ábra csak azokat mutatja meg, akik tanulmányi úton vettek részt. Tehát ez azt jelenti, hogy a kiutazó hallgatók és az ebből tanulmányokon résztvevők különbségében vannak a szakmai gyakorlatot végzők. Pontos számot az ábra a szakmai gyakorlati programban résztvevőkre bár nem ad meg, de mégis következtethetünk arra, ha a 4. ábra országos eredményeit figyelembe vesszük a különböző évek idősorában. Levonhatjuk azt a következtetést az ábrából, hogy az Erasmus programmal a legtöbben tanulmányi utakon találkoznak.

A következőkben kifejezetten a hallgatói mobilitáson belül is, a szakmai gyakorlati programot kívánjuk vizsgálni. Így tehát a különböző adatokat a Student Mobility for Placements adatai alapján adjuk meg.

3. ábra. Hazai részvétel az SMP Programban, 2007-2009 (fő) Forrás: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=716 A táblázatból láthatjuk, hogy az Erasmus szakmai gyakorlati programjában 2007-től a legmagasabb arányban az alapképzésben részt vevő hallgatók vettek részt (2009-ben 69%). A 2007 és 2008-as években a különbség az alapképzésben és a mesterképzésben részt vevő hallgatók között az eltérés még nem annyira jelentős. A trend a következő évre 10

már nagyobb különbséget mutat, illetve megfigyelhető az is, hogy a PhD képzésben részt vevő hallgatók is elkezdtek élni a mobilitás adta lehetőségekkel. A diagram elemzésénél természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az alap, mester és PhD képzésben lévő hallgatói létszámok eltérőek, például a PhD hallgatók nagyságrendekkel kevesebben vannak. Egy PhD évfolyam maximum 4-10 fő egy felsőoktatási intézményben, miközben BA szakon 200 fölött is lehet a hallgatói létszám. Vagyis a felsőoktatásban a BA képzésben van a legtöbb hallgató. A következő táblázat betekintést ad abba, hogy a szakmai gyakorlati programban mely országokba végeztek a hallgatók szakmai gyakorlatot.

4. ábra. Student Mobility for Placements országok népszerűségi trendjei Forrás: http://www.tpf.hu/upload/docs/LLP/Erasmus/Statisztikak/smp_orszagok_nepszerusege_tr end.pdf A táblázat a 2007 és 2009-es adatokat dolgozza fel, ahol jól látszik, hogy mind a három évben kimagaslóan Németország vett részt a programban. A nyugat-európai trendek itt is megmutatkoznak: leginkább ezen országok azok, akik valamilyen formában, aktívan részt vesznek a programban. Jóllehet őket már korábban érintette a globalizációs trendek, így már korábban is jellemzővé vált a hallgatói mobilizálódás. A programban növekvő hallgatói létszámmal vesznek részt országok, kivéve Franciaországot és Görögországot. Ezekben az országokban visszaesés figyelhető meg a szakmai gyakorlati programban való részvételben. Bővebb adatok nem állnak rendelkezésre a háttér folyamatok feltérképezésére. A visszaesés oka a kereshető a

11

válságban, a felsőoktatási rendszer válságában, az erősödő pénzügyi válságban vagy egyszerűen a felsőoktatási programok kifutásában is.

2.2 Leonardo da Vinci program Ebben a bekezdésben a program rövid történetéről, pályázati lehetőségeiről, a mobilitási programról valamint a hallgatók programhoz való viszonyulásáról fokunk írni. 2.2.1 A Leonardo da Vinci program bemutatása12 A szakképzéseket fókuszba helyező program 1994-ben indult az Európai Unió támogatásával a nemzetközi együttműködéseket elősegítése érdekében. Létrejöttét követően történetének három fontosabb szakasza volt. Az első 1999. december 31.-ig tartott, ennek középpontjában az európai uniós szakmai képzés politikai megvalósítása és a tagállamok harmonizációja volt. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország az első szakaszban, 1997. szeptember 1-én csatlakozott a Leonardo programhoz. A program működésében döntő változás inkább a harmadik szakaszhoz köthető (2007. január 1-től 2013 végéig), amikor is a Leonardo központi koncepciója az Egész életen át tartó tanulási program lett (Life Long Learning, LLP). A program így diákoknak, oktatatóknak és szakembereknek tartott felsőoktatáson kívüli szakképzésekkel foglalkozik. Mint minden programnak, a Leonardo programnak is vannak olyan céljai, melyeket működése által szeretne megvalósítani. Ilyen többek között a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényelsülés növelése a készségek fejlesztése érdekében tartott képzések résztvevőinek támogatása által. További célkitűzése, hogy javítsa a szakoktatási rendszerek és gyakorlatok minőségét. Fontosnak tartja ezek fejlesztéséhez szükséges innovációk támogatását is. Azt is el szeretné érni, hogy a szakoktatás, szakképzés és a mobilitás vonzóbbá váljon mind a munkavállalók, mind a munkáltatók szemében. A programban több ország is részt vesz. Az EU mind a 27 tagállama, a három EFTA ország (Izland, Lichtenstein és Norvégia) valamint Törökország, Horvátország és Svájc is tagjai a programnak. A program hazai eredményességét nem lehet megcáfolni. Sikerét bizonyítja, hogy az évenkénti támogatási keret 1997 óta 5700 ezer euróra, azaz majdnem harmincszorosára nőtt. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a program hálózata egyre nagyobbá 12

http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=579

12

válik, és egyre több intézményt érint. A növekvő igényekhez a program is alkalmazkodott, és egyre több lehetőséget kínál a pályázók számára. Legdinamikusabban a mobilitási programban résztvevők száma nőtt. A szakmai gyakorlat és tapasztalatcserék száma az 1997-es 231-ről a 2009-es évre több mint 1800-ra növekedett.13 2.2.2 A Leonardo da Vinci program pályázati lehetőségei14 Többféle pályázati lehetőség létezik a Leonardo programon belül. Minden egyes pályázat más támogatási profilú, de ezek egymással összefüggésben vannak. A következőekben a megpályázható részprogramokat (partnerség, innováció transzfer, innováció fejlesztés) szeretnénk röviden egyesével bemutatni. A mobilitási lehetőségeket a későbbiek folyamán fogjuk ismertetni. Partnerségek: Célja, hogy az egyes szakképzéssel foglalkozó intézmények között szakképzéssel kapcsolatos együttműködések jöjjenek létre. Innováció transzfer: Arra törekszik, hogy a már máshol bevált jól működő kifejlesztett képzési anyagokat beintegrálja a hazai szakképzésbe. Innováció fejlesztés / Tematikus hálózatok / Kiegészítő tevékenységek: Központjában a szakmai oktatásban alkalmazandó innovatív módszerek kialakítása áll annak érdekében, hogy javítsák a képzési rendszer minőségét. 2.2.3. Mobilitás programok15 A mobilitási projektek elősegítik az elméleti tudás gyakorlatba ültetését és a szaknyelvi készségek fejlesztését. Támogatja a kapcsolatrendszerek kiépítését a képzésen résztvevő emberek együttműködése által. E programok célja az európai együttműködés erősítése a szakképzés területén. Fontos szerepet kap a mobilitás kiváló minőségű kivitelezése, mivel a Leonardo da Vinci program a képzések színvonalának növelésére törekszik.

13

http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=1002 http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=975 15 http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=975 14

13

Két típusa van: A szakmai alapképzés bármely formájában részt vevő gyakornokok és a szakmai továbbképzésben részt vevő munkaerő-piaci szereplők mobilitása. A szakképzési szakemberek mobilitása. Különleges prioritást élvez a tanárok, trénerek

és

oktatók

kompetenciáinak

fejlesztése

és

a

KKV-kal

való

együttműködés. Két féle külföldi szakmai gyakorlati program érhető el a mobilitáson belül. Az egyik a szakmai

alapképzésben

résztvevő

fiataloknak,

a

másik

munkavállalóknak,

munkanélkülieknek. Mindkettő időtartama minimum 2 hónap. A két gyakorlati program közös célja, hogy növelje a résztvevők munkaerő-piaci esélyeit az emberek tudásának és tapasztalatának bővítésével, valamint az idegen nyelv gyakorlásával.16 A tanulmányutak a szakképzési szakértők, oktatók számára érhetőek el. Ennek időtartama egy és hat hét között alakul. A program résztvevői más szervezetekben szerzett élmények alapján tudásukat, tapasztalatukat gyarapíthatják. a tanulmányutak célja az oktatási és gazdasági szféra közötti tapasztalatok kicserélése, valamint a technológiai és tudományos újítások átvitele. 2.2.4. Hallgatói aktivitás a Leonardo programon belül Az eddigiek során bemutattuk a Leonardo program által kínált lehetőségeket, amely színes programkínálatával sok embernek adja meg a szakmai fejlődésre való lehetőséget. A programra jelentkezőknek nem kell hallgatói jogviszonnyal rendelkezniük, de frissdiplomás

hallgatók

is

megpályázhatják

ezt

a

lehetőséget.

A

résztvevők

diverzifikáltsága miatt nincs részletesen utó követve a jelentkezők profilja. Éppen ilyen indokok miatt a Tempus Közalapítvány, mely Magyarországon az Egész életen át tartó tanulás programot koordinálja nem tudott csak frissdiplomásokkal foglalkozó statisztikákat rendelkezésünkre bocsájtani.17 A Miskolci Egyetemen lévő helyi Leonardo da Vinci programfelelős koordinátora azt az információt adta, hogy egy évben az egyetemen átlagosan tizenketten szokták

17

Nagy Zsófia- Leonardo da Vinci Mobilitási Program magyarországi programasszisztense

14

megpályázni ezt a lehetőséget. A pályázók rendszerint mindnyájan megnyerik a támogatást. Ez helyi szinten is eléggé alacsony érdeklődési aránynak számít. 18 Az alacsony hallgatói részvételnek véleményünk szerint két oka lehet. Az egyik a hallgatók információs hiánya a programról, mely a későbbiekben elemzett kérdőívünkből is kiderül. A másik pedig az, hogy a hallgatók saját jövőjükhöz passzívan állnak hozzá, tanulmányaik végeztével sokuk nem tudja biztosan, hogy milyen tevékenységet szeretne folytatni. Sok a száma az olyan hallgatóknak is, akik szeretnének külföldi munkatapasztalatokat szerezni, de nem elég jó a nyelvtudások, vagy nem hiszik, hogy elég jó a nyelvtudásuk egy külföldi munkahelyre való felvételhez. A Leonardo programnak van egy sajátossága is: a hallgatók nem egy konkrét gyakornoki helyet kapnak, mint más programoknál (pl. Erasmus), hanem azt saját maguknak kell megkeresniük. Így további nehézségeket okoz a hallgatók pályázatokhoz való attitűdje, céltudatosságának és bátorságának hiánya. Azzal, hogy a hallgatónak magának kell fogadó intézményt/vállalatot találnia, jelentősen megnő a pályázás időigénye és munkaráfordítása is. Ennek következtében a külföldi kutazásra kompetens hallgatók a látszólag

kevesebb

intézkedéssel

járó

gyakornoki

programokat

választják.

Általánosságban azt lehet elmondani, hogy a hallgatók nyitottsága a Leonardo da Vinci programmal szemben alacsony.

2.3 AIESEC Az AIESEC globális szervezet, ami leginkább a gyakorlatcsere programján keresztül nem csak a szakmai tapasztalatok elmélyítésére fordít hangsúlyt, hanem kultúrák megismerésére illetve a kulturális együttélésre, ami az ebből fakadó viszályok enyhítésével is jár. Ez leginkább talán annak köszönhető, hogy a szervezet a II. világháború után alakult, amikor ezen kérdések leginkább fókuszban álltak. 2.3.1 Az AIESEC szervezete és céljai Az AIESEC az ENSZ által elismerten a világ legnagyobb fiatalokból álló nemzetközi szervezete, mely globális tanulási környezetet, szakmai gyakorlati lehetőséget és felelősség teljes pozíciókat biztosít helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Az AIESEC olyan felelős gondolkodású, kulturálisan érzékeny, vállalkozó szellemű, aktív fiatalok közössége, akik elkötelezettek pozitív irányú társadalmi és gazdasági változások iránt. 18

Szőke Edit- Miskolci Egyetem Leonardo da Vinci koordinátora

15

Vállalatokkal és felsőoktatási intézményekkel együttműködve az AIESEC 60 éves tapasztalattal rendelkezik a fiatalok vezetővé képzésében. Hálózatuk folyamatosan gyarapodik, több mint 50.000 taggal 111 országban, több mint 1200 egyetemen és főiskolán van jelen. Az alábbi térképen a kékkel jelölt országokban találkozhatnak a hallgatók az AIESEC-kel.

5. ábra. AIESEC országok a világban Forrás: www.myaiesec.net A szervezet 1948-ban jött létre azért, hogy a második világháború miatt kialakult nemzetek közötti ellenségeskedéseket feloldja. A hét európai ország által alapított szervezet csereprogramjaik által az évtizedek folyamán globális szervezetté nőtte ki magát. Víziója érvényesítésével kiemelt célja a fejletlen területeket programjaikba való bevonása illetve a kultúrák közötti viszályt enyhítése. Az 1950-es években az AIESEC fő tevékenysége tanulmányi utak és kulturális utak szervezése volt. Ekkoriban már 14 országban működött a szervezet és 705 cserét bonyolított le az egyes nemzetek között. Az 1960-as években a sokszínűség és nemzetközi megértés növelése volt a fókuszban. Ebben az évtizedben rengeteg gyakornok csere valamint tanulmányi út valósult meg. A hatvanas évek végére már annyira kiterjedt szervezetté vált, hogy az egész világon, hogy minden kontinensen reprezentálta magát. 1970-es évekre került fókuszba a vezetőképzés, fő tevékenységében a gyakornoki programok mellett a menedzsment tevékenységek központba helyezése is megjelent. 1980-as években a Berlini fal leomlásával a kommunista országok is elérhetőbbé váltak azáltal, hogy megnyitották piacaikat. Ekkoriban kezdődött meg az országok közötti 16

együttműködések kiépítése, valamint az olyan projektek indítása, mely az emberek szociális érzékenységét hivatott elmélyíteni. 1990-es években felerősödő globalizáció a folyamatok felgyorsulását hozta magával. Erre az időszakra tagok belső tréningek általi fejlesztése került a fókuszba, ami felkészítésként szolgál a kiutazóknak, illetve a tapasztalatok hatékonyabb hasznosítását teszi lehetővé egybekötve a közösségek fejlesztésével. 2000-es években a szervezet nyitott a közép-keleti régió (Kína, India stb.) felé. Magyarország 1972-ben csatlakozott az AIESEC nemzetközi szervezetéhez, melynek köszönhetően ma már 8 magyar városban, 12 helyi irodával működik. A Miskolci Egyetemen 1987, a Gazdaságtudományi Kar létrehozása után alakult az AIESEC Miskolci Helyi Bizottsága. 2.3.2. A szervezet működése és programjai Az AIESEC egy diákok által vezetett globális, politikailag független, nonprofit szervezet. Tagja a világot érintő problémákkal valamint vezetőképzéssel foglalkoznak. A szervezet nemzetközi környezete segíti a fiatalokat, hogy felfedezzék és fejlesszék a bennük rejlő vezetői képességeket, valamint ez által pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra. Ezt két féleképpen kívánja elérni. Tagjainak szervezeten belüli vezetői pozíciók betöltése által, illetve minden fiatal számára gyakornoki programok biztosításával. A szervezet folyamatosan meghatároz távlati célokat, amelyeket belátható időn belül szeretne elérni. Ezek a célok általában öt éves időintervallumot ölelnek fel. A 2010-2015ös időszakra a következőt határozta meg nemzetközi szinten: „Engage and develop every young person in the world”, a elkövetkező öt évben a szervezet szeretne minél több fiatallal interakcióba lépni és fejleszteni őket. Ennek eredményeképpen jött létre jelenlegi működési modellje, ami rugalmas funkcionálást biztosít. Bár az AIESEC tevékenysége négy fő program köré csoportosul, közvetlenül a "Szakmai gyakorlati programba" (Global Internship Program) és a " Társadalomfejlesztési program" (Global Community Development Program) igyekszik a hallgatók külföldi munkavállalását erősíteni. Mindkét programcsoportnak a fő céljai a nagyobb kulturális elfogadás elősegítése, az idegen nyelvek használatának fejlesztése, kapcsolatrendszerek építése, versenyképes szakmai tapasztalatok szerzése és életre szóló élmények biztosítása.

17

Társadalomfejlesztési program: önkéntes jellegű feladatokat lehet elvállalnia a külföldre utazó hallgatónak. A program fő célja, az egyes kultúrák egymáshoz közelebb hozása, megismertetése. Azért önkéntes munka, mert az elvégzett feladatokért nem fizetés, hanem ingyenes szállás és étkezés jár. Szakmai gyakorlati program: Három féle szakmai gyakorlat található meg Ennek a gyakorlattípusnak a fő célja, hogy a különböző kultúrájú emberek a munka során átadják egymásnak az eddigi szakmai tudásukat, tapasztalatukat, ezáltal fejlesztve egymás társadalmát, gazdaságát. A szakmai gyakorlati program keretein belül minden szervezet köteles a foglalkoztatott gyakornoknak az adott országban lévő minimálbér minimum másfélszeresét biztosítani a megélhetésre. Ezen belül is elkülönül a közgazdász szakmai gyakorlat, az informatikai és mérnöki gyakorlat és oktatási gyakorlathoz kapcsolódó tapasztalatszerzési programok. 2.3.3 Hallgatói aktivitás az AEISEC programon belül Az alábbi diagram (6. ábra) az AIESEC csereszámok növekedését mutatja 2000 és 2010 között. 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000

2005

2008

2010

6. ábra. AIESEC Csereszámok alakulása, globális körkép (fő) Forrás: www.myaiesec.net adatai alapján saját szerkesztés 2000-ben 2041 hallgatónak biztosított a szervezet tapasztalatszerzési lehetőséget. Öt évvel később megduplázódott a létrejött gyakornoki programok száma és 4391 diák próbálhatta ki tudását külföldi környezetben. 2010-ben 13334 hallgató próbálta ki magát

18

külföldi környezetben, ami az előző évekhez képest egy hatalmas teljesítménynövekedés volt. A 2000-2005-ös teljesítményduplázódás a különböző partnerkapcsolatok kiépülése valamint a külföldi tapasztalatra vágyó jelentkezők számának a gyorsuló növekedése okozta. Az ezt követő időszakban a gazdasági világválság következtében szervezeti növekedés lassulása volt megfigyelhető. Ezt támasztja alá, hogy 2008-ben csak 5558 fiatal vállalt munkát a 111 ország valamelyikében. Ebben az időszakban rengeteg céges partner limitálta eddigi szolgáltatásait, valamint felkínált gyakornoki helyeit. 2010-ben a válságból való kilábalás jeleként egy újabb teljesítményduplázódás következett be. A szervezet rendkívül sokféle szektorban kínál elhelyezkedési lehetőséget, melyet a következő ábrával kívántunk szemléltetni.

Telekommunikáció és elektronika Kereskedelem Ingatlan Gyógyszerek és egészségügy NGO-k, alapítványok,intézmények Média és marketingügynökség Management Logisztika és szállítás Szabadidő Ipari gyártás Emberi erőforrás Kormányzat Élelmiszer Gyártás Mérnök Energia Oktatás Közgazdaságtan Építés számítógépes szolgáltatások,… Vegyipar Üzleti szolgáltatások Autóipar

1,36% 0,49% 0,16% 0,62% 45,72% 3,45% 0,85% 0,85% 1,29% 1,96% 1,36% 1,06% 0,49% 0,52% 0,70% 0,82% 24,52% 0,11% 0,40% 4,93% 0,52% 3,06% 4,42% 0,33%

7. ábra. Foglalkoztatás alakulása szektoronként, 2010, globális körkép (%) Forrás: www.myaiesec.net-DAAL_Files_Q4_2010 19

Az ábra tehát azt mutatja be, hogy a 2010-es évben milyen profilú munkát végeztek a kiutazó hallgatók. A két legszembetűnőbb adat a nonprofit, kulturális és oktatási intézmények nagyarányú térnyerése. A kiutazók 70%-a ilyen típusú intézményekben vállaltak munkát a tavalyi év során. Ez az utóbbi években leterjedt társadalomfejlesztési program robbanásszerű növekedésével magyarázható. A szakmai gyakorlati helyet kínáló szektorok közül a közgazdászoknak lehetőséget kínálók közül a bankszektor, pénzügyi szolgáltatások és a biztosítások együttes 4,42%-al emelkedik ki, míg az informatikai és mérnöki gyakorlatoknál a számítógépes szolgáltatások, a hardware és software cégek szektora 5%-al. Az elkövetkező néhány oldalban elemzéseket fogunk bemutatni a programok alakulásáról az egyes vizsgálati időszakok során. Kimenő gyakornoki program aktivitása A következőkben a kimenő gyakornoki programot fogjuk bemutatni. Először a szervezet egészére vonatkozó tendenciákról, majd a Magyarországra vonatkozóakról fokunk írni.

7% 26% MT TT 62%

5%

DT ET

(MT: Közgazdász szakmai gyakorlat;TT: Műszaki szakmai gyakorlat;DT: Önkéntes gyakorlat,ET:Oktatási gyakorlat)

8.ábra. Kimenő gyakornokok profiljának megoszlása, globális körkép (%) Forrás: www.myaiesec.net-DAAL_Files_Q4_2010 Az ábrán jól látható, hogy a külföldi programok közül az önkéntes programra (Development Traineeship) jelentkezők aránya volt a legtöbb. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbb gyakornokot fogadó hely is ilyen profilú foglalkoztatást részesít előnyben. 20

A szakmai gyakorlatot végezni kívánó hallgatók közül a többség (26%) közgazdász gyakorlati programra jelentkezik. Ez azzal magyarázható, hogy az AIESEC eredetileg közgazdász hallgatók egyesülete volt és így rengeteg közgazdászokat foglalkoztató céggel sikerül partnerkapcsolatot létesítenie. Kisebb az igény a külföldi műszaki gyakorlati programokra (7%), a gyakornoki program huszadát (5%) teszik ki azon hallgatók, akik nyelvtanárként szeretnének külföldön működni. Bejövő gyakornoki program aktivitása Globális szinten megfigyelhetőek, hogy a legtöbb szakmai gyakorlati hely az önkéntes programban található. A szakmai gyakorlatokon belül a legtöbb gyakorlati hely a menedzsment területén belül található. Az oktatási és műszaki jellegű szakmai gyakorlati helyek között számottevő különbség már nem megfigyelhető.

9%

21% 5%

MT TT DT

65%

ET

9. ábra. Szakmai gyakorlati helyek eloszlása, globális körkép (%) Forrás: www.myaiesec.net –DAAL_Files_Q4_2011 2.3.4. Magyarországi hallgatói aktivitás A szakmai gyakorlaton résztvevő magyarországi jelentkezők alakulását vizsgálja az alábbi ábra.

21

58

57

56 54

53

52 50

49

48 46 44 2000

2005

2010

10. ábra. Gyakornokok száma Magyarország (fő) Forrás: www.myaiesec.net adatai alapján saját szerkesztés 2000-től kezdve növekedés figyelhető meg a kiutazó hallgatók számának tekintetében. 2000-ben 49 magyarországi hallgató próbálta ki magát külföldön, öt évvel később ez a szám néggyel emelkedett. 2010-ben 57 gyakornok kívánt külföldi tapasztalatokat szerezni. A számok növekedése annak is betudható, hogy a diákok az évek folyamán egyre nyitottabbá váltak a kiutazásra a globalizálódó világ eredményeként. Továbbá az AIESEC hálózatának terjeszkedésével egyre több partnercéghez lehet eljutni, melyek többségében kedvezőlehetőségeket nyújtanak a fiataloknak, mind tapasztalatszerzés, mind fizetés terén. A jelentkezőknek lehetőségük van többek között a szervezet globális partnereinél is munkát vállalni, mint a PriceWaterhousCoopers, General Electric, Nokia, Ericcson, UBS, Google, Microsoft, and TATA Consultany Services. A 2010-es évben a magyar hallgatók a 3. számú mellékletben szereplő országokban vállaltak szakmai gyakorlati programot. A legtöbb hallgató Indiát, Németországot, Hollandiát és Kínát választotta a gyakorlati hely országaként. Egy gyakornoki program minimum 6 hetes maximum másfél éves időintervallumot ölel fel. A hallgatóknak majd a fele (27 ember) egy évnél hosszabb gyakornoki programon kezdte el működését. A hallgatók 23%-a fél évtől egy évig terjedő szakmai gyakorlati programban vett részt. A kiutazók 30%-a fél évnél kevesebb időt töltött kint és szerzett tapasztalatot. A táblázat is igazolja, hogy a hallgatók közül többen nevesebb cégeknél is lehetőséget kaptak bizonyítani. Többek között a DHL, Electrolux, Orange, Deutsche Telecom, Tata Consultancy Services cégeknél. 22

A magyar AIESEC-kel kapcsolatban álló cégeket vizsgáljuk, akkor megfigyelhető a következő táblázatban, hogy a vizsgált években, hány szakmai gyakorlati helyet tudott biztosítani külföldi gyakornokoknak. 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2000

2005

2010

11. ábra. Szakmai gyakorlati helyek Magyarországon, (fő) Forrás: www.myaiesec.net adatai alapján saját szerkesztés A táblázatban megfigyelhető, hogy folyamatos növekedésnek indult a szakmai gyakorlati helyek számában. A magyar vállalatok elkezdtek nyitni a külföldi fiatalok felé, mert többek között olyan innovációs ötletekkel rendelkeztek, ami a versenyképesség megtartásában jelentősnek bizonyult. A fogadó vállalatokra jellemző, hogy globális vállalatokról van szó. (A táblázatban 2010-es adatok szerepelnek.) Legnagyobb fogadó vállalatok Magyarországon az elmúlt években: TATA CONSULTANCY SERVICES Volkswagen CEE Purchasing Office, GE HUNGARY POWER SYSTEMS NOKIA Hungary Vital Europe Ltd. Avis Group Business Support Centre Ltd. A 2010-es évben Magyarország a 4. számú mellékletben szereplő vállalatoknál adott szakmai gyakorlati lehetőséget a külföldről érkező fiataloknak. Megfigyelhető a táblázatban, hogy a legtöbb hely valóban globálisan is elismert nagy vállalatoknál van. Ezekben a vállalatokban a szakmai gyakorlat minimum ideje 3 hónap és maximum 1,5 évig terjed. A gyakorlatot végző hallgatók száma legfőképpen 2 országból kerül ki, Lengyelországból és Oroszországból.

De további európai országokból is fogad 23

gyakornokokat, mint például: Belgium, Bulgária, Horvátország, Franciaország, Csehország, Görögország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország.

2.4. A gyakornoki programok összevetése Az alábbi táblázatunk elkészítésének célja az volt, hogy összevessük a bemutatott programok legfontosabb jellemzőit, nagyságrendi képet adva ezek profiljáról. Összefoglaló táblázat a programokról 1. táblázat ERASMUS

Leonardo da Vinci Program

AIESEC

minden olyan hallgató ,aki a programban résztvevő országok állampolgárai, vagy legalább annak az országnak hivatalosan a hallgatója

Nincs hallgatói jogviszonyhoz kötve, programban résztvevő országok állampolgárai

18-28 év közötti hallgatók,vagy diplomás fiatalok

Célország

EU27 + szerződésben álló országok

EU 27 + Izland, Lichtenstein, Norvégia, Törökország, Horvátország és Svájc

111 ország

Gyakorlat időtartama

3-12 hónap

2 hét-39 hétig

6 hét-1,5 év

719

92000

13334

Pályázók köre

Kiutazók száma (2010-ben)

Forrás: Saját szerkesztés A pályázók körét tekintve észrevehető, hogy az ERASMUS konkretizálja legjobban a célcsoportját. Míg az általa kínált mobilitási programra csak a partnerországok hallgatói jelentkezhetnek, addig a Leonardo programra hallgatói jogviszony nélküli jelentkezők is pályázhatnak. A legnagyobb szabadságot az AIESEC program ígéri. A megszabott korhatáron belüli fiatalok jelentkezhetnek a programra. Célországok tekintetében megfigyelhető, hogy az ERASMUS és Leonardo program bázisa főként Európa. Az AIESEC-nek a világ minden táján megtalálható fogadóintézmény. A gyakorlatok időtartamát tekintve változatosan alakul a három program kínálata. Legrövidebb kiutazási 24

lehetőségre a Leonardo programmal, a leghosszabbra az AIESEC-el van lehetőség. A kiutazók számát tekintve a statisztikai adatok hiánya miatt nem tudtunk pontos eredményekhez jutni, amelyekből reális következtetéseket tudnánk levonni. Az ERASMUS szakmai gyakorlatra kiutazók száma 719 volt 2010-ben. Rengeteg szakmai tapasztalatszerzésre adott lehetőséget a Leonardo program. 92000 fiatal próbálhatta ki magát külföldi környezetben. Az AIESEC gyakornoki programjai 13334 embert foglalkoztattak a vizsgált évben. Ebbe bele tartoznak a szakmai gyakorlatok mellett a rövidebb időszakra önkéntes munkaként vállat elfoglaltságok is.

25

3. KUTATÁS A SZAKMAI GYAKORLATOK HALLGATÓI ÉS MUNKAADÓI MEGÍTÉLÉSÉRŐL Dolgozatunk célja az, hogy megvizsgáljuk milyen hatással van a globalizáció a szakmai gyakorlatok nemzetköziesedésére. Ezt két oldalról kívánjuk megvizsgálni: egyrészt fel kell mérnünk a hallgatói szándékokat, hogy ki hol és hogyan tervezi jövőjét, kíván-e külföldön szakmai tapasztalatot szerezni. A másik oldalról azt is fontos felmérni, hogy milyen versenyelőnyt ad az a hazai munkaerőpiacon, ha valaki külföldön szerez szakmai tapasztalatot. Ezek vizsgálata választ adhat nekünk arra, hogy Magyarországon mennyire nyitottak a hallgatók a külföldi gyakorlatok iránt, és figyelembe veszik-e a munkaadói elvárásokat sikeres elhelyezkedésük érdekében. Azaz, hogy hat-e a globalizálódó munkaerőpiac a hazai hallgatók karriertervezésére. A két oldal vizsgálatát hallgatói körben kérdőíves felméréssel végeztük, a munkaadói oldalról vállalati HR vezetőkkel folytatott irányított interjúval mértük fel a vállalatok pályakezdőkkel kapcsolatos elvárásait.

3. 1.Hallgatói felmérés a külföldi szakmai gyakorlatokról A hallgatói külföldi mobilitás felmérése érdekében kérdőíves felmérést végeztünk a célcsoportnál. Mintánk 100 elemű, ahol minden megkérdezett hallgató értékelhető választ adott. A kérdőív elektronikus formában állt a válaszadók rendelkezésére, ami több egyetemhez közgazdász hallgatójához is eljutott (1. sz. melléklet). A megkérdezett hallgatók célcsoportja leginkább közgazdász hallgatók voltak, hiszen hazánkban ez a szakma, ami a legaktívabb külföldi szakmai tapasztalatszerzés terén. Kutatásunkban központi kérdése az volt, hogy felmérjük, a hallgatók hogyan viszonyulnak a szakmai gyakorlathoz illetve a külföldön végzett munkához. A kérdőívben kíváncsiak voltunk arra is, hogy hány százalékuk beszél két vagy annál több idegen nyelvet – hiszen ez jelentősen befolyásolhatja pályázatukat és kiutazási szándékukat is. Mára már egy középszintű nyelvismerettel elengedhetetlen, a legtöbb szakmai gyakorlati helyet biztosító cégnek alap kritériuma, hogy tárgyalószinten beszéljen a munkavállaló angolul vagy a megkövetelt idegen nyelven (anélkül, hogy papírral rendelkezik-e róla vagy sem). A kérdőív eredményeit a következőkben mutatjuk be.

26

3.1.1. Alapvető tudás és információs ellátottság a hallgatók körében Az alábbi kérdésekkel azt mértük fel, hogy milyen korlátok állhatnak a hallgatók külföldi kiutazása előtt. Azaz, mennyire jártasak idegen nyelv használatában illetve rendelkezneke azokkal az információkkal, hogy egyáltalán milyen lehetőségük van külföldi tapasztalatcserére. A következő diagramban látható a hallgatók nyelvtudásának megoszlása.

7,4%

1 idegen nyelv 40,7%

2 idegen nyelv 3 idegen nyelv

51,9%

4 vagy annál több

12. ábra: Hallgatók idegen nyelvi ismerete (%) Forrás: Saját készítésű tábla a kérdőíves adatok alapján. A válaszadás alapján megfigyelhető, hogy a hallgatók 100%-legalább egy idegen nyelven beszél minimum középfokon. Ez nem is meglepő, hiszen a diploma megszerzéséhez már legalább egy nyelvvizsga szükséges, amihez a középiskolai nyelvoktatás már jelentős mértékben hozzájárul. Jó eredménynek tekinthető, hogy 50%-uk már két nyelven, 7,4%uk 3 idegen nyelven is kommunikációs képességgel rendelkezik. Ennél a kérdésnél nagyon fontos tisztázni, hogy akik beszélnek valamilyen idegen nyelven, nem biztos, hogy igazoló okmányuk is van róla (nyelvvizsga oklevél), illetve ha van is papírjuk róla, ha nem gyakorolják, akkor azt nagyon hamar elfelejtik. Ezért a nyelvtudás szintjére kérdeztünk rá. Egy munkáltatónak pedig elengedhetetlen, hogy az általa alkalmazott hallgatónak egy alap szintű idegen nyelvi tudása legyen. A globális cégeknél már az az alapkövetelmény, hogy több nyelven is a tárgyalóképes szinten beszéljenek a jelentkezők. A válaszadásból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idegen nyelv ismerete egyre kisebb korlátot jelent a hallgatóknál.

27

Második kérdésünk a hallgatók külföldön töltendő szakmai gyakorlathoz való attitűdjére irányult. A diagramból ismét százalékos formában olvashatjuk le az eredményt (13. ábra).

14,8% Egyáltalán nem

40,7%

Valószínűleg nem 25,9%

Valószínüleg igen Biztosan igen

18,5%

13. ábra. A hallgatók külföldi szakmai gyakorlat iránti nyitottsága (%) Forrás: Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés A külföldi szakmai gyakorlatokról a hallgatók véleménye eléggé szóródik. 40,7% gondolja úgy, hogy jövőbeni kötelező szakmai gyakorlatát külföldön szeretné tölteni. Ezzel szemben 14,8% azoknak az aránya, akik biztosan úgy gondolják, hogy semmi képen nem szeretnék gyakorlatukat külföldön tölteni. A megkérdezetteknek több mint 40%-a nem tudta biztosra eldönteni, hogy szeretnének-e külföldön szakmai gyakorlatot végezni vagy nem. A szakemberek úgy gondolják, hogy már az egyetemi évek alatt kell tudatosan keresni azt a helyet, ahol minőségi szakmai gyakorlatot tudunk mi hallgatók végezni. A válaszadásból látszik, hogy a fiatalok többsége nem céltudatos karriertervezésében. Ezért fontos, hogy az ábrán látható bizonytalanságot, minél rövidebb időn belül alacsonyabb szintje szorítsuk a rugalmasabb hallgatói mobilitás elősegítése érdekében. A bizonytalanság abból is adódhat, hogy a hallgatók nem tudják, hogyan is lehet, illetve mi hogyan segítheti külföldi tapasztalatszerzésüket. ezért következő kérdésünk arra irányult, mennyire ismerik a külföldi szakmai gyakorlati programokat kínáló szervezeteket a hallgatók. Hiszen ez egyfajta korlátként jelentkezhet a kiutazásban.

28

60 50 40 30 Eramus

20

Leonardo 10

AIESEC Teljesen ismerik

Valamennyire ismerik

Inkább nem ismerik

Egyáltalán nem ismerik

0

14. ábra. Külföldi gyakorlatokat segítő programok ismertsége (%) Forrás: Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés Az ábra görbéiből megfigyelhető, hogy a hallgatóság körében a leginkább ismert szervezet az Erasmus (a válaszadók 36%-a), amivel szakmai gyakorlatukat külföldön tölthetik. Ezzel ellentétben nagyon kevesen ismerik a Leonardo da Vinci program (10%) által kínált lehetőségeket, bár ennek kiemelten a gyakorlati helyek támogatása a célja. Ennek egyik oka az lehet, hogy alapvetően kevesebben utaznak a Leonardo programmal külföldre, mint Erasmussal. Továbbá a hallgatóság körében jobban ismertek az Erasmus által nyújtotta lehetőségek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a hallgatók körében nagyon ismert az Erasmus tanulmányi kiutazási lehetőség, ami külföldi tapasztalatot tesz lehetővé, de szemeszterek hallgatása formájában (15. oldal, lásd 2 ábra). Az AIESEC (14%) lehetőségeiről már többen tudnak, de teljes bizonyossággal ők sem mondják azt, hogy a szervezet által kínált programokkal teljesen tisztában lennének. Ebből a diagramból következtethetünk leginkább arra, hogy melyik szervezet hogyan pozícionálja magát a felsőoktatásban. Ez az első lépés lehet arra, hogy felismerjék az egyes szervezetek, programok a promóció és marketing fontosságát a hallgatók még szélesebb körű tájékoztatása érdekében. A 10. ábra szorosan fűződik ehhez az ábrához. Ott azt elemezzük, hogy hány hallgató szeretne ezekkel a bizonyos szervezetekkel, programokkal külföldre utazni.

29

3.1.2. A hallgatók külföldi gyakorlat iránti nyitottsága Az előbbiekben megvizsgáltuk a külföldi szakmai tapasztalatszerzés lehetséges korlátait. A következő kérdésekkel azt mértük fel, hogy szeretnének e a hallgatók a diploma megszerzése után külföldön munkát vállalni, illetve ha tehetnék, milyen programban vennének részt. A diagram mutatja a kutatás eredményét.

7,4%

14,8%

Egyáltalán nem Valószínűleg nem

48,1%

Valószínüleg igen 29,6%

Biztosan igen

15. ábra. Diploma megszerzése utáni külföldi elhelyezkedés kérdése a diákok körében (%) Forrás: Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés A hallgatóság nagyságrendileg háromnegyede szeretne munkát vállalni külföldön a diploma megszerzése után, ez kimagasló aránynak mondható. Közülük is a megkérdezettek majd nem fele teljesen biztosan tudja, hogy a jövőben más országban szeretne elhelyezkedni. A maradék egynegyede a hallgatóknak kifejezetten itthon szeretne szakmailag érvényesülni. Érdekes azonban az, hogy miközben a diákok jelentős hányada szeretne később külföldön dolgozni, nem szentelnek figyelmet arra, hogy a munkavállalásuk előtt már külföldi szakmai gyakorlati tapasztalaton vegyenek részt (15. ábra). A külföldi munkavállalás elleni ok a kihívásoktól való félelem lehet. Tudatában vannak azzal, hogy a külföldi lét rejthet magában nehézségeket, gondoljunk itt az alapvető kulturális sokkra vagy nyelvi nehézségekre. De a külföldi kinn tartózkodás anyagi vonzata is visszatartó erő a fiatalok számára.

30

Azoknak a válasza, akik azt mondták, hogy egyáltalán nem szeretnének külföldre menni, a külföldi munkavállalás legfőbb oka leginkább, a kihívásoktól való félelem lehet. Hiszen a kérdőív ezen válaszaira a megkérdezettek 60%-a válaszolt, vagyis, hogy félelme van idegen nyelvtől/idegentől és egyáltalán nem tudják hogyan kezdjenek hozzá az első lépéseknek. 25%-uk adta azt a választ, hogy nem szeretne itthonról elmenni és ezzel itt hagyni családját és barátait, valamint 15%-uk hivatkozott anyagi gondokra. Így arra a következtetésre jutunk, hogy a hallgatók tudatában vannak a külföldi lét rejtette nehézségekkel is.

60 50 40 Erasmus 30

Leonardo AIESEC

20 10 0 Biztosan nem Valószinüleg Valószinüleg Biztosan igen nem igen

16. ábra: Hallgatók választása, hogy melyik program keretein belül utaznának szívesen külföldre (fő) Forrás: Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés A görbékből láthatjuk, hogy a hallgatók leginkább az Erasmus program segítségével utaznának külföldre. Ezt leginkább a 14. ábra támasztja alá, hiszen a mai felsőoktatásban a hallgatók ennek a programnak a lépéseit ismerik a legjobban.

A 14. ábrából

magyarázható a Leonardo program görbéjének itteni alakulása is. Hiszen a hallgatók nem ismerik a programot, így nem is akarnak azzal külföldön végezni szakmai gyakorlatot. Az AIESEC eredményei is hasonlóképen alakulnak. Igazából megkérdezettek több mint fele nem tudja eldönteni biztosra, hogy ők akarnak-e az AIESEC-kel külföldre utazni. Ebből a diagramból és a 14. ábrából megállapítható, hogy a hallgatóknál nagyon fontos az adott szervezetre vonatkozó háttérismeretük. Számukra egy biztosíték van, ha ismerik a 31

szervezetet, programot, aminek a segítségével külföldön szeretnék végezni szakmai gyakorlatukat. A kérdőív utolsó kérdésének eredménye az alábbi ábrán látható:

0 18% Nem Nem biztos 60%

22%

Lehet Igen

17. ábra: Hallgatók véleménye vállalati igényekről (fő) Forrás: Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés

Ennél a kérdésnél felmértük a hallgatók gondolkodásmódját vállalati szemszögből. A kérdés a külföldi munkatapasztalat fontosságára irányult egy esetleges alkalmazás esetén. Az eredmény mutatja, hogy a hallgatók 60%-a vélekedik úgy, hogy meghatározó a külföldi tapasztalat a munkaerő piacon. Mindössze 18%-uk mondta azt, hogy nem biztos, hogy ez a legmeghatározóbb egy munkáltatóknak. A fiatalok álláspontja érdekesen alakul, főleg ha az eredményeket összevetjük az 17. ábrával, ahol azt láthatjuk, hogy bár a diákok jelentős része nem szívesen lennének külföldön gyakornokok, mégis fontosnak vélik a külföldön szerzett szakmai tapasztalatokat a munkáltatói elvárásokban. Tehát tisztában vannak a munkaerőpiac újszerű kihívásaival, azonban nehezen alkalmazkodnak ezekhez a követelményekhez. Ennek okai lehetnek, hogy tájékozatlanok a lehetőségek terén, nem kapnak meg minden információt vagy egyszerűen nem gondolnak arra, hogy már egyetemi éveik kezdetén el kell dönteni azt, hogy milyen irányba szeretne elmozdulni a tanulmányokkal és ahhoz milyen lehetőségek kapcsolódhatnak. 32

3.2. A vállalatok véleménye a szakmai gyakorlatokról A legtöbb nagy multinacionális vállalat nagy hangsúlyt fektet a szakmai gyakornoki programjaira. Ez

a gondolkodásmód

elengedhetetlen, ha a vállalat

jövőbeni

fenntarthatóságát illetve versenyképességét vesszük figyelembe. Az egyes vállalatoknál különböző szakmai gyakornoki programokra jelentkezhetnek a hallgatók, illetve friss diplomások. Ezeken a jelentkezési procedúrákon átesve kezdődhet a gyakornoki állás betöltése. Általában a cégek meghatároznak hosszabb-rövidebb próbaidőket. (Ez általában 3 hónap szokott lenni.) Az első hetek és hónapok alatt a hallgató beleszokhat a munkaerőpiac mindennapi életében. Megismerkedik jobban a vállalattal, annak szervezeti kultúrájával és szervezeti egységeivel. Kipróbálhatja tudását gyakorlati oldalról is, valamint elsajátíthatja azokat a képességeket, amik elengedhetetlenek az adott munka elvégzéséhez. Több cégnél az első időszakban a gyakornok szakmai tréningeket kap illetve különböző oktatásokon vesz részt, melyek elősegítik szakmai és személyes fejlődését is. November elején egy 4 napos AIESEC konferencián vettünk részt Budapesten, ahol egy teljes nap az egyes céges partnereink megismeréséről, illetve általuk szervezett trainingekről szólt. Lehetőségünk volt négy vállalat egyes vezetőivel, munkatársaival beszélgetnünk valamint TDK dolgozatunkkal kapcsolatos interjúkérdéseinket feltenni. Az interjúba bevont vállalatok: Budapest Bank GE Lighting Kitchen Budapest Aon Hewitt A vállalatoknak szánt kérdéseket az interjú során a lentebb szereplőkérdések, témák köré csoportosítottuk. Szakmai gyakornoki programok fontossága, külföldi gyakorlati lehetőségek szerepének megítélése a toborzás során. Arra, hogy mennyire tartják fontosnak a munkáltatók, hogy a munkavállalóknak legyen külföldi szakmai gyakorlata a következő válaszokat kaptuk. abban az összes megkérdezett cég képviselő egyetértett, hogy az csak pozitív lehet, ha valaki már a 33

munkavégzés előtt rendelkezik külföldi szakmai tapasztalattal. De többen a vállalati képviselők közül megkülönböztették a külföldi szakmai gyakorlatot és a külföldi tapasztalat szerzést-tanulásra és önkéntes munkára gondolva. Külföldi szakmai tapasztalat nem olyan mértékben meghatározó, mint a külföldi tapasztalat szerzés a munkavállalás kezdetekor. A szakmai tudásról úgy vélekedtek a cégek, hogy az alapokat és az elméleti tudást a felsőoktatási intézmények megadják illetve a mindennapi munkavégzéshez szükséges tudást is megkapják a munkavállalók a különböző céges oktatásokon és tréningeken. Továbbá egyöntetűen mind a 4 vállalatban felmerült a következő kérdéskör is, ami az egyetemi tanulmányok melletti tapasztalatról szól. Ugyanis nagyon fontosnak tartják, hogy a hallgató valamilyen plusz tevékenységet végezzen, az egyetemi évek alatt. A GE Lighting és a Budapest Bank képviselője szerint ezek a plusz dolgok már az állásinterjún is

visszaköszönhetnek,

hiszen

sokkal

magabiztosabban,

nyugodtabban

és

összeszedettebben tud teljesíteni már első megmérettetések alkalmával is. Hatékonyabban dolgoznak ezek a hallgatók egy csapatban és ötleteikkel is jobban tudják előre segíteni a vállalatokon belüli csapatok munkáját. És ezekre a kompetenciákra minden cégnek szüksége van ma a nagyvilágban. Legyen szó kis-és középvállalkozásokról vagy multinacionális hatalmas cégekről egyaránt. Sajnos úgy gondoljuk, hogy a hallgatók nincsenek teljes mértékben, tudatában annak, hogy mennyit számít a munkaerő piacon már az a tapasztalat, amit az egyetem mellett megszerezhetnek. A külföldi tapasztalatszerzésről úgy gondolta a legtöbb cég, hogy nagyon fontos lehet egy pályakezdő számára. Méghozzá azért, mert a külföldön töltött időszak alatt az emberek egy más fajta kultúrát, életvitelt ismerhetnek meg, ami későbbi gondolkodás módjára nagy hatással van. Szemléletmódjuk globálissá válik, vagyis nyitottabbak lesznek a munkasorán felmerülő kérdésekkel szemben, az újabb helyzeteket gyorsabban felismerik, és ahhoz elfogadóbban tudnak viszonyulni. Nemzetközi tapasztalatszerzés szerepe a vállalatok belső képzésében Az elsőnek említett kérdéskörre a legtöbb vállalattól azt a választ kaptuk, hogy mindenképpen figyelniük kell a vállalatoknak arra, hogy szakmai gyakornoki programokat hozzanak létre, a már fentiekben említett indokok miatt. Hangsúlyozták az innováció kérdéskörét is. A fent említett vállalatoknak fontosnak bizonyul az, hogy egy fiatal pályakezdő rengeteg innovációs ötlettel segítheti a vállalat működését is. A GE 34

Lighting Humán erőforrás osztályán dolgozó munkatárs kiemelte, hogy a cégnek több különböző gyakornoki projektje fut évről évre, illetve különböző ösztöndíj programokat is indítottak már az évek folyamán. Itt fontos megemlítenünk azt is, hogy a vállalatok nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a munkavállalók folyamatos oktatására, tréningezésére. Ezért létrejöttek olyan programok a globális cégeknél, ami azt teszik lehetővé, hogy már vállalaton/cégen belül utazzanak külföldre és ott az adott vállalat intézményénél szerezzenek külföldi, munkatapasztalatokat.

Összegezve tehát a négy megkérdezett vállalat véleményét elmondhatjuk, hogy elengedhetetlen, hogy a hallgatók valamilyen plusz tevékenységet végezzenek, szerencsések, ha van külföldi tapasztalatuk és pozitív elbírálásban részesül az is, aki konkrét szakmai gyakorlatot végzett külföldön.19

3.3 A hallgatói oldal és vállalati tapasztalatok összevetése Összegzés képen úgy gondoljuk, hogy figyelembe kell venni a különböző trendeket, melyeket a hallgatói felmérés alapján is vehetünk illetve, ha a szakmai gyakorlatok jövőjét nézzük elengedhetetlen a vállalatok véleménye is. A hallgatók az 17. ábra alapján egyértelműen azt mondták, hogy számít egy munkáltatónak a külföldi tapasztalat. Ezt a vállalati oldal képviselői sem vitatták, de figyelmünket jobban felhívták az egyetemi tanulás mellett végzendő önkéntes tapasztalatokra. Ezek a tapasztalatok 1-1 állás interjún nagyon meghatározóak lehetnek, de főleg az itt gyűjtött kompetenciákat emelték ki. Ilyenek lehetnek: problémamegoldó képesség,

kommunikációs

képesség,

prezentációs

képesség,

csapat

munka,

gyakorlatiasság, strukturált gondolkodásmód stb. A külföldi tapasztalatok egyértelműen verseny előnyt jelenthetnek, hiszen akkor már az feltételezhető, hogy az adott munkavállaló minimum egy idegen nyelven, minimum középfokon beszél. De ami még meghatározóbb lehet az a globális szemléletmód, amit a hallgatók egy külföldi szakmai gyakorlattól kaphatnak. Ez elengedhetetlen a globalizált munkahelyek esetében is. A különböző szakmai gyakorlati trendek azt mutatják, hogy a fent említett okokat a hallgatók egyre inkább veszik figyelembe, hiszen egyre nagyobb figyelmet szentelnek 19

Interjú: Budapest Bank-Steiner Orsolya-HR osztály vezetője; GE Lighting-Hargitai Ágnes-HR osztály vezetője; Kitchen Budapest-HR osztály munkatársa, Aon Hewitt-Virág Éva-Ügyfélkapcsolati vezető

35

annak, hogy külföldön töltsék szakmai gyakorlatukat. Ez a felgyorsult világban elengedhetetlennek számít.

36

ÖSSZEGZÉS Dolgozatunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk milyen hatással van a szakmai gyakorlatokra a globalizáció. Hipotézisünk az volt, hogy a világ trendjeinek folyamatos változása, annak gyorsulása és nemzetköziesedése a hazai hallgatók körében is meghatározó a szakmai gyakorlati programok tekintetében. Ezt több oldalról igyekeztünk alátámasztani: egyrészt megvizsgáltuk a hallgatók külföldi tapasztalatszerzésre irányuló attitűdjét, másrészt interjúkon keresztül felmértük a piaci elvárásokat a munkaadók körében. Emellett az intézményi oldalt is áttekintettük azáltal, hogy elemeztük hogyan bővült a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó szervezetek külföldi szakmai gyakornoki program kínálata. A szakmai gyakorlatok abból a szempontból tölt be fontos szerepet a hallgatók életében, hogy végzés után, pályakezdőként meghatározhatja friss munkavállalói lehetőségeit. Az elvárások a hallgatók felé egyre nőnek: több nyelv ismerete, eltérő kultúrákhoz való alkalmazkodás stb. Elengedhetetlen, hogy ezekhez már a magyar hallgatók is rugalmasan viszonyuljanak, mert csak így versenyezhetnek eredményesen a globális munkaerőpiacon. A felsőoktatási intézmények - ahogy a dolgozatban láttuk - egyre intenzívebben kapcsolódnak be nemzetközi együttműködésbe, az Unió forrásokat is biztosít a tapasztalatcserére. Ahogy azt a különböző lehetőségi trendek mutatják, egyre több lehetőség van külföldi szakmai gyakorlatok végzésére. Sajnos azonban nem minden program után követése valósul meg, így teljes rálátást nem kaphatunk ezen programok teljes statisztikáira, eredményességeire. A kérdőíves felmérésből az is egyértelművé vált számunkra, hogy a hallgatók tudatában vannak, hogy milyen elvárások várják őket a munka világában, és egyre nagyobb az érdeklődésük a külföldi szakmai gyakorlatokra, mégis elmaradunk attól a tendenciától, amit a nyugat-európai országokban megfigyelhető hallgatói aktivitás mutat. Úgy látszik még időre, szemléletváltásra van szüksége a mai magyar hallgatói társadalomnak, hogy ehhez a globalizált világhoz rugalmasan viszonyuljon. A

szemléletváltást

a

hallgatók

tudatosabb

karriertervezési

tevékenységének

támogatásával lehetne elősegíteni. Fontosnak tartjuk, azt a kommunikációt, amely felhívja a hallgatóknak figyelmét, hogy milyen lehetőségeik vannak nagyobb hozzáadott értékű

37

szakmai tapasztalatszerzésre, illetve arra, hogy a vállalatok milyen igényeket támasztanak velük szemben. Hangsúlyozni kell, hogy tudatosan kell építeniük saját jövőjüket, ehhez pedig elengedhetetlennek tartjuk, hogy a lehetőségekről mindenki megfelelő információt kapjon, de mindezen lehetőségek kihasználására a hallgatók nyitottsága és bátorsága is szükséges. Erősíteni kell tehát őket, hogy a megszerzett hazai szaktudással igen is megfelelhetnek a globális munkaerőpiacon. A hallgatók nyitottabbak a mobilitási programokra, mert ismerik a megváltozott piaci követelményeket. Ezért nagyon fontos, hogy tudatában legyenek, hogy a jövőjét mindenki saját maga számára építi, így a lehetőségek kihasználása, csak rajtuk áll.

38

IRODALOMJEGYZÉK Szentes Tamás és munkaközössége: Fejlődés Versenyképesség Globalizáció I. Akadémiai Kiadó, Budapest; 5. kiadás http://www.inf.elte.hu/hallgatok/bscszakmaigyak/Lapok/bscszakmaigyakmenete.aspx (2011. október 26.) http://karrier.elte.hu/content/view/9486/284/ (2011. október 26.) http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=716 (2011. október 29.) http://ec.europa.eu/education/erasmus/doc/stat/table1.pdf (2011. október 28.) http://www.tpf.hu/upload/docs/LLP/Erasmus/Statisztikak/smp_orszagok_nepszerusege_tr end.pdf (2011. október 27.) http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=1152#_ftn3 (2011. október 28.) http://www.matud.iif.hu/02jun/szentes.html (2011. október 29.) http://www.inf.elte.hu/hallgatok/bscszakmaigyak/Lapok/bscszakmaigyakmenete.aspx (2011. noevmber 2.) http://karrier.elte.hu/content/view/9486/284/ (2011. október 28.) http://gtk.uni-miskolc.hu/belfoldi_partnereink (2011. november 2.) http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=1002 (2011. november 3.) http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=579 (2011. november 3.) http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=975 (2011. november 3.) www.myaiesec.net (2011. október 26.)

39

MELLÉKLETEK 1. számú

Hallgatói kérdőív Kedves hallgatók! Sasvári Bettina és Nagy Luca harmad éves nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatók vagyunk. Ebben a félévben TDK dolgozatot írunk melynek témája a „A globalizáció hatása a szakmai gyakorlatokra” ehhez szeretnénk a segítségeteket kérni ezen kérdőív kitöltésével. Melyik egyetemen tanulsz?....................................................... Milyen

szakon

tanulsz

(gépész/gazdász/bölcsész

stb)

?............................................................. Az alábbi kérdéseknél karikázd be a számodra legjellemzőbb számot. (1es az ami a legkevésbé jellemző rád, 4es az ami leginkább). 1. Hány idegen nyelven beszélsz minimum közép (jó kommunikációs szinten) szinten?

0,1, 2, 3,

4 vagy ennél több 2. Szeretnéd-e külföldön tölteni kötelező szakmai gyakorlatodat?

1, 2, 3, 4

3. Szeretnél-e külföldön dolgozni a diploma megszerzése után?

1, 2, 3, 4

Ha nem (1-es válasz) mi ennek az oka? a) anyagi okok miatt b) idegen nyelvtől/idegentől való félelem c) itthoni környezethez ragaszkodom (társak, család stb.) d) nem tudom hogyan fogjak hozzá 4. Mennyire ismered a következő szervezeteket? a. ERASMUS

1, 2, 3, 4

b. Leonardo

1, 2, 3, 4

c. AIESEC

1, 2, 3, 4

5. Melyik szervezettel utaznál ki külföldre a legszívesebben? a. ERASMUS

1, 2, 3, 4 40

b. Leonardo

1, 2, 3, 4

c. AIESEC

1, 2, 3, 4

6. Szerinted mennyire meghatározó az egy munkáltatónak, hogy külföldi tapasztalatod legyen? 1, 2, 3, 4,

Segítségedet köszönjük! 2. számú

Vállalati képviselőkkel való interjú

Mennyire számít az egy pályakezdő munkavállalónál, hogy külföldi szakmai tapasztalata van? Mennyire fordít a vállalat arra hangsúlyt, hogy külföldi tapasztalatszerzésre küldje munkatársait? Mennyire tartják fontosnak azt, hogy a hallgatóság már az egyetemi évek alatt is szerezzen szakmai tapasztalatokat? 3. számú

Magyar hallgatók által választott szakmai gyakorlati helyek (Több tétel) Darab / EP ID

Sorcímkék

EP Exchange type

HUNGARY BAHRAIN Accounting,Finance,Information Technology,Marketing,Other Studies Trust Reinsurance BELGIUM Accounting,Business Administration,Economics DHL Accounting,Economics,Finance Electrolux

57 1 1 1 2 1 1 1 1

41

BRAZIL Business Administration,Finance BAGGIO IMOVEIS CANADA Business Administration,Marketing Organizational Services, University of Guelph CHINA, MAINLAND Business Administration,Cultural Education Discover China - King's International English Xiamen Center Business Administration,Cultural Education,Social sciences Red Wings- Migrant Children We Care Cultural Education Oxford International Dearchild Kindergarten Information Technology Vanceinfo Technologies Inc. CZECH REPUBLIC Accounting,Business Administration,Economics,Finance Fabory CZ Holding s.r.o. Accounting,Business Administration,Finance,Marketing Infosys BPO Business Administration,Marketing COLORLAK, a.s. FRANCE Business Administration,Human Resource Orange Business Administration,Marketing,Other Studies,Human Resource Orange GERMANY Accounting,Business Administration,Economics,Finance Deutsche Post DHL Accounting,Business Administration,Information Technology Deutsche Post DHL Business Administration,Economics,Finance,Marketing Deutsche Telekom AG Business Administration,Economics,Information Technology Psyma Research+Consulting GmbH Business Administration,Marketing,Human Resource Deutsche Telekom AG Economics,Human Resource CONTINENTAL AG Economics,Information Technology,Marketing dataimp Economics,Marketing DELIUS GmbH Marketing Guerilla Mobile Berlin GmbH

1 1 1 1 1 1 5 1 1 1 1 1 1 2 2 3 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 11 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1

42

Königsee Implantate Marketing,Other Studies IHK REGENSBURG HONG KONG Human Resource Walmart Asia INDIA INDONESIA Information Technology,Marketing,Subjects Education ICAT (International Center for Applied Technology) JAPAN Economics,Information Technology YOSHIDUMI Information, Inc KENYA Other Studies,Subjects Education The Secret Garden MAURITIUS Cultural Education Teach Mauritius Program NETHERLANDS Accounting,Business Administration,Finance Nike Europe Accounting,Business Administration,Finance,Information Technology,Marketing Victor Mundi Business Administration,Information Technology N-able Technologies Human Resource Nike Europe Information Technology,Marketing BIMBIM nieuwe media BV POLAND Accounting,Economics,Finance Infosys Business Administration,Economics,Information Technology,Marketing PLATINET POLSKA Economics,Finance,Marketing Polish Textile Group Economics,Marketing,Human Resource,Cultural Education CEE Enter Your Future Poland RUSSIAN FEDERATION Other Studies,Cultural Education,Social sciences Double Change SERBIA Business Administration,Economics OPEN UNIVERSITY SINGAPORE

1 1 1 1 1 1 11 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

43

Marketing,Human Resource HRnet Performance Consulting Pte. Ltd SLOVAKIA Marketing Telegrafia TURKEY Cultural Education EASTERN MEDITERRANEAN UNIVERSITY Other Studies,Cultural Education Myself - MyWorld Végösszeg

1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 57

4. számú Magyarországra érkező külföldi gyakornokok gyakornoki helyei

Sorcímkék

TN Exchange type

HUNGARY ARGENTINA Accounting,Finance NOKIA Hungary Business Administration NOKIA Hungary AZERBAIJAN Accounting,Finance TATA Consultancy Services BELGIUM Accounting,Finance TATA Consultancy Services BRAZIL Accounting,Finance NOKIA Hungary TATA Consultancy Services Business Administration NOKIA Hungary BULGARIA Accounting,Economics,Finance NOKIA Hungary

Count of TN ID

(Több tétel)

91 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 4 3 1 6 6 7 1 1

44

Accounting,Finance TATA Consultancy Services Business Administration,Economics Volkswagen CEE Purchasing Office Business Administration,Economics,Marketing Őrmester Vagyonvédelmi Zrt. Marketing TATA Consultancy Services CANADA Business Administration SELTI Hungary Business Administration,Marketing L-IT Group Kft. CHINA, MAINLAND Development Studies,Information Technology,Cultural Education,Subjects Education Evopro Ltd. Economics,Other Studies,Subjects Education American International School of Budapest Marketing Naturtex Kft. CROATIA Business Administration,Economics,Finance FHB Bank Nyrt. Information Technology Master Consulting Ltd. CZECH REPUBLIC Business Administration,Economics Őrmester Vagyonvédelmi Zrt. Business Administration,Other Studies Sykes Közép-Európa Kft. FRANCE Accounting,Business Administration,Economics Avis Group Business Support Centre Ltd. GREECE Accounting,Finance TATA Consultancy Services TATA_Kulker Business Administration,Economics SE-CEE Schneider Electric Kft. GUATEMALA Cultural Education,Subjects Education Athéné High School INDIA Business Administration,Human Resource Develor International Advisory Group

1 1 3 3 1 1 1 1 4 3 3 1 1 4 1 1 1 1 2 2 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 6 5 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1

45

ITALY Business Administration Avis Group Business Support Centre Ltd. Information Technology Starschema Commercial and Service Ltd. NEW ZEALAND Other Studies,Cultural Education,Subjects Education Association for Regional Development of Budaörs Subjects Education SELTI Hungary PERU Business Administration,Marketing,Human Resource TATA Consultancy Services PHILIPPINES Other Studies,Cultural Education,Subjects Education Association for Regional Development of Budaörs POLAND Accounting Nissan CEE kft Accounting,Finance TATA Consultancy Services Tata_PSZF Business Administration,Development Studies,Finance,Marketing,Human Resource,Cultural Education,Subjects Education Bio Talentum Tudásfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság Business Administration,Economics SE-CEE Schneider Electric Kft. Business Administration,Other Studies Sykes Közép-Európa Kft. Economics,Other Studies,Subjects Education American International School of Budapest Finance TATA Consultancy Services Marketing Kat-Chem Trading for Chemicals Ltd Y Soft Magyarország Kft. ROMANIA Accounting,Finance Tata_KVIF Marketing TATA Consultancy Services Y Soft Magyarország Kft. RUSSIAN FEDERATION Accounting,Business Administration,Economics,Finance PICK SZEGED Plc. Business Administration

2 1 1 1 1 6 1 1 5 5 1 1 1 1 1 1 11 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2 1 1 3 1 1 2 1 1 6 1 1 1

46

Organica Zrt. Business Administration,Economics SE-CEE Schneider Electric Kft. Business Administration,Finance First Title CEE Kft. Cultural Education,Subjects Education Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Information Technology arukereso.hu Services Limited SERBIA Accounting,Finance TATA Consultancy Services SLOVAKIA Business Administration,Economics,Marketing Lizi London Kft. Finance Őrmester Vagyonvédelmi Zrt. SLOVENIA Business Administration,Other Studies Sykes Közép-Európa Kft. SPAIN Accounting,Finance NOKIA Hungary SWEDEN Finance TATA Consultancy Services TAIWAN Business Administration,Economics Organica Zrt. TUNISIA Information Technology Quart it Ltd. TURKEY Accounting TATA Consultancy Services Business Administration,Information Technology,Marketing Carussel Group UKRAINE Accounting,Finance TATA Consultancy Services Business Administration,Economics SE-CEE Schneider Electric Kft. Business Administration,Economics,Other Studies SE-CEE Schneider Electric Kft. UNITED STATES Marketing

1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 4 2 2 1 1 1 1 1 1

47

Organica Zrt. VENEZUELA Business Administration NOKIA Hungary Information Technology arukereso.hu Services Limited Végösszeg

1 2 1 1 1 1 91

48