TDK Dolgozat
Veréb Tímea BA 2010.
Megoldás az árfolyamkockázatra, avagy könyvvezetés devizában Solution for the exchange rate risk: accounting in foreign exchange
Konzulens: Várkonyiné dr. Juhász Mária
Készítette: Veréb Tímea Kézirat lezárva: 2010. november 10.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS .................................................................................................................. 1 2. ÁRFOLYAMKOCKÁZAT FORINT ALAPÚ KÖNYVVEZETÉS ESETÉN .............. 3 2.1. Árfolyamváltozások hatása a vállalatok eredményére forint alapú könyvvezetés és beszámolókészítés esetén ..................................................................................................3 2.2. Az árfolyam-ingadozások elleni védekezés módszerei ................................................7 3. DEVIZÁBAN TÖRTÉNİ KÖNYVVEZETÉS ............................................................. 8 3.1. A devizaalapú könyvvezetés jogi háttere .......................................................................8 3.2. A számviteli törvény által biztosított devizaalapú könyvvezetési lehetıségek .........9 3.2.1. Euróban történı könyvvezetés ..................................................................................9 3.2.2. Funkcionális pénznemben történı könyvvezetés és annak feltételei ................ 10 4. A PÉNZNEMVÁLTÁS ESETEI .................................................................................. 15 4.1. A devizanemek közötti áttérés kötelezı esetei ........................................................... 15 4.2. A devizanemek közötti áttérés vállalkozó döntésétıl függı esetei és az áttérés, illetve visszatérés lehetséges idıpontjai ......................................................................... 16 5. A DEVIZAÁTTÉRÉS FOLYAMATA ........................................................................ 17 5.1. A pénznemváltásról történı döntés elıkészületei ...................................................... 17 5.2. Döntés a pénznemváltásról és az áttérés folyamata ................................................... 21 5.2.1. Döntés a pénznemváltásról .................................................................................... 21 5.2.2. Az áttéréshez szükséges intézkedések ................................................................... 22 5.2.3. Az áttérés további lépései ....................................................................................... 24 6. AZ ÁTSZÁMÍTÁS SZABÁLYAI ............................................................................... 26 6.1. Az átszámítással kapcsolatos „általános” szabályok ................................................. 26 6.2. Az átszámítás szabályai forintról devizára történı áttérés esetén ............................ 27 6.3. Az átszámítás szabályai devizáról forintra történı áttérés esetén ............................ 29 6.4. Az átszámítás szabályai devizáról devizára történı áttérés esetén .......................... 30 7. AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT KIVÉDÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDSZEREI PÉNZNEMVÁLTÁS NÉLKÜL ................................................................................... 33 7.1. „Naturális fedezés” módszere ....................................................................................... 33 7.2. Fedezeti ügyletek kötése ................................................................................................ 33 8. ÖSSZEGZÉS, KONKLÚZIÓ ....................................................................................... 39 IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 41
Táblázatjegyzék 1. táblázat: Havi átlagos devizaárfolyamok (DEV/HUF) 2009-ben .................................... 5
Ábrajegyzék 1. ábra: A havi átlagos devizaárfolyamok (DEV/HUF) alakulása 2009-ben ....................... 6 2. ábra: A pénznemváltás kötelezı és választható esetei 2010. január 1-jétıl ................... 15 3. ábra: A devizaáttérés menete.......................................................................................... 21 4. ábra: A jegyzett tıke átszámításából eredı különbözet elszámolása ............................. 27 5. ábra: Az átszámítás szabályai forintról devizára való áttérés esetén .............................28 6. ábra: Az átszámítás szabályai devizáról forintra való áttérés esetén .............................30 7. ábra: Az átszámítás szabályai devizáról devizára való áttérés esetén ............................ 31
„A legjobb védekezés a támadás.” Napoleon Bonaparte
1. BEVEZETÉS A gyorsan változó gazdasági viszonyok, a nagymértékő árfolyam-ingadozások és az euró Magyarországon történı bevezetésének csúszása 2009-ben kikényszerítették a számviteli szabályok enyhítését, melynek következtében 2010. január 1-jétıl a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások szélesebb körének vált lehetıvé a devizában való könyvvezetés és beszámolókészítés (forinttól eltérı pénznemben való könyvelés), és ily módon az árfolyamkockázat csökkentése. A dolgozat készítése során célul tőztem ki az árfolyamkockázat pénznemváltással történı megoldásának ismertetését, mely aktuális és sokat vitatott téma nem csak a politikai és szakmai körökben, de a vállalatok vezetısége, tulajdonosai között is. Kutatásomhoz elsısorban hazai szakirodalmakat, valamint gazdasági hetilapokat, szakmai folyóiratokat és az internetet használtam. A munkám 2. fejezetében bemutatásra kerül, hogy az árfolyamváltozásoknak milyen hatásai lehetnek a forintban könyvelı, fıként az export és/vagy import tevékenységet végzı vállalatok eredményére és így a társasági adóalapjukra. Továbbá szemléltetném, hogy a forint árfolyama hogyan alakult 2009 folyamán néhány devizához képest, valamint röviden bemutatnám, milyen hatással volt ez a vállalatokra, a magánszemélyekre, illetve a hitelezésre. A 3. fejezetben a devizaalapú könyvvezetés jogi hátterével foglalkoztam. Ebbıl a részbıl kiderül, hogy mely cégek térhetnek át, és melyeknek lehet érdemes áttérniük euróban
vagy
más
funkcionális
pénznemben
történı
könyvvezetésre
és
beszámolókészítésre, milyen feltételeknek kell megfelelniük a cél érdekében, valamint mik lehetnek a devizanemváltás elınyei és hátrányai. A következı fejezetben a pénznemváltás kötelezı és választható eseteit, illetve az áttérés lehetséges idıpontjait ismertetem. Dolgozatom 5. fejezetében a devizaáttérés folyamatát mutatom be lépésrıl lépésre. Elıször a pénznemváltásról történı döntés elıkészületeit ismertetem, miszerint milyen tényezıket kell figyelembe venni ahhoz, hogy döntés szülessen a devizanemváltás mellett vagy annak elvetésérıl. A továbbiakban a devizaáttérés folyamatának, valamint az azzal 1
kapcsolatos számviteli teendıknek szentelek figyelmet. A munkám következı részében az eszközök és források átszámításának szabályairól ejtenék néhány szót, kitérve a forintról devizára, devizáról forintra, illetve a devizáról devizára történı áttérés esetén alkalmazandó szabályokra. Végül a 7. fejezetben röviden ismertetem, hogy az árfolyamkockázatok csökkentésére, kivédésére milyen további módszerek léteznek.
2
2. ÁRFOLYAMKOCKÁZAT FORINT ALAPÚ KÖNYVVEZETÉS ESETÉN 2.1. Árfolyamváltozások hatása a vállalatok eredményére forint alapú könyvvezetés és beszámolókészítés esetén Drasztikus
árfolyamváltozások
hatására
a
kimutatott
nem
realizált
árfolyamkülönbözet jelentısen megváltoztathatja a fordulónapi vagyoni helyzetet, ha az eszközök és források nagy része forinttól eltérı devizában keletkezett. Komoly problémát okozhat a vállalatok számára az eredmény forintban való tervezése, illetve ezeknek a tényadatokkal való összehasonlítása, ha a bevételeik, költségeik és ráfordításaik döntıen nem forintban merülnek fel és ebbıl kifolyólag a nem realizált árfolyamkülönbözet jelentısen megváltoztatja a vállalkozás eredményét.1 A devizában, illetve valutában nyilvántartott eszközöket és forrásokat év végén a vállalkozások számviteli politikájában választott, fordulónapi árfolyamon értékelni kell. Ha a könyv szerinti érték és a fordulónapi árfolyamon számított érték közötti egyedi különbözetek összevont értékének az eszközökre, a kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentıs, és összevontan veszteség, akkor a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításaként kell, ha pedig nyereség, akkor a pénzügyi mőveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. Az, hogy az eredményre gyakorolt hatásnál mi számít jelentısnek, a vállalkozások a saját számviteli politikájukban rögzítik. A devizában, illetve valutában nyilvántartott eszközök és kötelezettségek forintra történı átszámításánál különféle árfolyamok közül választhatnak a vállalatok. A választott árfolyamot szintén a számviteli politikájukban kell rögzíteniük.
A választható árfolyamok a következık: •
a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam,
•
a választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és deviza eladási árfolyam átlaga (valutás eszközök és források esetén is),
1
•
a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi árfolyam, vagy
•
a választott hitelintézet által meghirdetett devizaeladási árfolyam.
http://hvg.hu/kkv/20090909_arfolyam_ingadozas_megoldas
3
A két utóbbi árfolyam csak akkor alkalmazható, ha az átlag árfolyamon illetve az MNB által közétett hivatalos devizaárfolyamon történı értékeléshez képest az eltérı értékelésbıl adódó különbözetek az eszközökre, forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentıs, és emiatt a megbízható, valós összkép követelménye az elsı két eset szerinti értékelés mellett nem teljesül. A választott devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában az országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.2
Az árfolyam-ingadozás még akkor is kockázatot jelenthet egy magyar vállalkozás számára, ha minden bevétele és költsége devizában merült fel. Ennek az okai: •
az azonos összegő devizabevételek és ráfordítások év közben forintban más és más összegnek feleltethetıek meg, illetve
•
a devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése jelentısen befolyásolhatja az éves eredményt, ugyanis a tényelegesen nem realizált árfolyamveszteség a saját tıke jelentıs mértékő csökkenéséhez vezethet3, és emiatt szükségessé válhat a tıkehelyzet rendezése; árfolyamnyereség esetén pedig annak ellenére, hogy nem jelent tényleges bevételt a cég számára, társasági adóköteles.
2
2000. évi C. törvény 60.§ (5) bekezdés
3
Gyorsütemő vagyonvesztésnek minısül kft. esetében, ha a vállalat saját tıkéje a veszteség miatt a jegyzett
tıke felére csökkent. A tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés elıírásáról vagy a törzstıke más módon való biztosításáról, esetleg a törzstıke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történı alakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetésérıl. Részvénytársaság esetében az alaptıke kétharmadára történı csökkenés esetén beszélhetünk gyorsütemő vagyonvesztésrıl. Tartós vagyonvesztésrıl beszélünk akkor, ha a saját tıke két egymást követı évben kisebb az elıírt értéknél. A gazdasági társaság a 2006. évi IV. törvény alapján köteles elhatározni a más társasággá alakulást, ha két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezıen elıírt jegyzett tıkének megfelelı összegő saját tıkével, valamint a beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül a szükséges saját tıke biztosításáról nem gondoskodnak.
4
2009 az árfolyam-ingadozások éve volt. A forint árfolyama lényegesen gyengült több jelentıs devizához (euróhoz, US dollárhoz, stb.) képest. A vállalkozások számára a devizaárfolyam változása kockázatokat rejtenek, amely nagymértékő hullámzás esetén akár szélsıséges hatással is lehet az üzletmenetre. Tehát forintban való könyvvezetés és beszámolókészítés esetén alapvetı problémát jelent, hogy a nem realizált árfolyamkülönbözet miatt a vállalkozások eredménye a könyvekben jelentısen eltérhet a tervezettıl, annak ellenére, hogy ez sokszor csak a számviteli szabályokból származó veszteséget vagy nyereséget jelenti, tényleges gazdasági veszteség vagy nyereség nem éri a cégeket.
Az 1. táblázat a Magyar Nemzeti Bank által közzétett néhány havi átlagos devizaárfolyamot tartalmaz forintban 2009-re vonatkozólag. A táblázatból kiderül, hogy leginkább az euró, az US dollár, az angol font és a svájci frank árfolyama ingadozott 2009 folyamán.
Havi átlagos devizaárfolyamok (DEV/HUF) 2009-ben 1. táblázat
Idıszak
Euró
US dollár
Japán jen
Angol font
Svájci frank
Cseh korona
Lengyel zloty
Január
279,84
211,69
2,35
304,92
187,35
10,29
66,31
Február
298,53
233,34
2,53
336,06
200,26
10,47
64,20
Március
304,36
233,54
2,39
331,31
202,12
11,17
65,81
Április
295,13
223,70
2,27
328,58
194,70
11,02
66,63
Május
281,88
206,58
2,14
318,53
186,40
10,55
63,92
Június
280,58
200,27
2,07
327,73
185,26
10,58
62,23
Július
272,11
193,27
2,05
316,01
178,99
10,54
63,29
Augusztus
269,69
189,10
1,99
312,74
176,84
10,51
65,30
Szeptember
272,02
186,84
2,05
305,16
179,57
10,73
65,36
Október
268,65
181,41
2,01
293,27
177,43
10,40
63,74
November
270,98
181,60
2,04
301,63
179,38
10,49
65,01
December
273,08
186,76
2,08
303,43
181,66
10,48
65,95
Forrás: www.mnb.hu
5
Az 1. ábrán az euró, az US dollár és a svájci frank havi átlagos devizaárfolyamaidevizaárfolyama nak változását figyelhetjük meg 2009 2009-ben. ben. Ebbıl az ábrából szintén jól kitőnik az árfoárf lyamok drasztikus ingadozása, mely csak 2009 ıszén stabilizálódott. A nagy árfolyamváltozások azonban nnem em csak a vállalatok életét keserítették meg, hanem mindazon emberek, családok életét is, akik devizahitelt vettek fel és ezáltal megme növekedett törlesztı részletük. 2009 2009-ben ben jelentısen visszaesett a devizahitelek iránti kek reslet. A válság miatt drágultak a kölcsönök, kevesen fordultak a bankokhoz hitelért, a bankok pedig erısen szigorítottak a feltételeken, emiatt visszaesett a hitelezés.4 2010. július 1-jétıl jétıl megtiltották a hitelintézetek számára a jelzálogjog bejegyzését a devizaalapú hitelre. A bankok a devizahitelezést leállították és helyette forint alapú hitehit leket lehet felvenni.
320 300 280 260 240 EUR/HUF 220 USD/HUF 200
CHF/HUF
180 160 140
1. ábra: A havi átlagos devizaárfolyamok (DEV/HUF) alakulása 2009-ben 2009 Forrás: Saját szerkesztés
A 2009. évi árfolyam ingadozásokat a vállalkozások sem tudták kellı mértékben mértékb megjósolni, így a nem realizált árfolyamkülönbözet legtöbbször jelentısen eltért a terveterv zettıl. 4
http://www.vg.hu/penzugy/hitel/devizahitelek http://www.vg.hu/penzugy/hitel/devizahitelek-900-milliardba-kerult-a-forint-arfolyamvesztesege arfolyamvesztesege-296540
6
A BDO Magyarország tapasztalatai alapján 2010-ben nıtt azon cégek száma, amelyek a forint árfolyamának ingadozásából származó kockázatok kivédésére a devizaalapú könyvvezetést választották, mivel számos társaság 2009-ben több tízmillió forintos veszteséget voltak kénytelenek elszámolni az árfolyamok változása miatt.5
2.2. Az árfolyam-ingadozások elleni védekezés módszerei A vállalatoknak alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen módon védekezhetnek az árfolyamváltozás torzító hatásai ellen.
Erre jelenleg három módszer létezik: •
fedezeti ügyletek kötése,
•
„naturális fedezés” módszere, és
•
devizában történı könyvvezetésre való áttérés. [Csizmadia – Nagy – Pál – Pölöskei (2010)]
5
http://www.vg.hu/kozelet/jog/tipp-az-arfolyamkockazat-kivedese-315757
7
3. DEVIZÁBAN TÖRTÉNİ KÖNYVVEZETÉS 3.1. A devizaalapú könyvvezetés jogi háttere A 2000. évi C. törvény a számvitelrıl kimondja, hogy a könyveket forintban, magyar nyelven kell vezetni és az éves beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni (kivétel: ha a mérlegfıösszeg meghaladja a százmilliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni).
A könyvvezetésre és beszámolókészítésre vonatkozó fı szabály alól a számviteli törvény 20.§-ának (3)-(5) bekezdése add kivételeket: •
a devizakülföldi társaságnak6 az éves beszámolót a létesítı okiratban rögzített devizában kell elkészítenie,
•
a létesítı okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés (ege), az európai részvénytársaság (SE) és az európai szövetkezet (SCE) is,
•
bármely vállalkozó euróban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év elsı napját megelızıen rögzítette és a létesítı okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg,
•
a létesítı okiratban rögzített - eurótól eltérı - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsıdleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérı deviza, feltéve, hogy a törvényben megfogalmazott feltételeknek eleget tesz.
Azonban azon vállalkozásoknak is magyar nyelven kell elkészíteniük a beszámolójukat, amelyek a létesítı okiratban rögzített devizában könyvelnek. Továbbá fontos szabály, hogy a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.
6
A 2001. évi CXX. törvény 5.§-ának (1) bekezdése alapján devizakülföldi társaságnak minısülnek: jogi
formától függetlenül a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye külföldön van; a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön mőködı fióktelepe; a devizakülföldinek a belföldön mőködı képviselete; a vámszabad területi társaság, valamint a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott mőködik.
8
A devizában történı könyvvezetésre való áttérés a számviteli politika módosítását is maga után vonja, hiszen az euróban történı könyvvezetés és beszámolókészítés során, év végén például a forintos tételek nem realizált árfolyamkülönbözetének megállapítása lesz az egyik feladat.
3.2. A számviteli törvény által biztosított devizaalapú könyvvezetési lehetıségek 3.2.1. Euróban történı könyvvezetés 2010. január 1-jétıl a pénzügyi vállalkozások, hitelintézetek, biztosítók kivételével bármely vállalkozó saját döntése szerint, külön feltételek nélkül, számviteli nyilvántartási, valamint éves beszámoló készítési kötelezettségét euróban is teljesítheti, ha az erre vonatkozó döntését számviteli politikájában rögzítette és a létesítı okiratát ennek megfelelıen – legkésıbb 2009. december 31-ig – módosította. Mely vállalatoknak lehet érdemes áttérnie az euróban történı könyvelésre? Elsısorban azoknak, akik az euróövezetben7 tevékenykednek, és ha a társaságok bevételei, ráfordításai döntıen euróban merülnek fel. Az eredménytervek során pedig nem kell jelentıs árfolyam-ingadozással számolni sem az euróban meghatározott áron értékesített termékek, sem az euróban meghatározott áron beszerzett vásárolt készletek árában, így az eredménykimutatás nagy része nem lesz kitett az árfolyamok kedvezıtlen változásának. Multinacionális vállalatoknál a leányvállalatok esetében is elınyt jelenthet az eurós könyvvezetés, hiszen az anyavállalat részére készítendı nemzetközi jelentéscsomagnál nem kell újabb devizanemet alkalmazni. Az euróban készített éves beszámoló pedig akár vonzhatja is a potenciális nemzetközi befektetıket, hiszen „kényelmesebben” tudják vizsgálni a vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmezıségi helyzetét. Azonban hátrányt is jelenthet az euró alapú könyvvezetés, hiszen ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy a társaság euróban vezeti könyveit, úgy a cégnek csak az áttérést követı ötödik évben nyílik lehetısége arra, hogy a forintban való könyvvezetésre és beszámolókészítésre való visszatérésrıl döntsenek. Tegyük fel, hogy egy vállalkozás 2010-tıl euróban kezdi el vezetni a könyveit, akkor 2014-ig kötelezı számára az euróban 7
Az euróövezethez jelenleg a következı országok tartoznak: Belgium, Németország, Írország, Görögor-
szág, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország.
9
történı könyvvezetés és beszámolókészítés és csak 2015-ben nyílna lehetısége arra, hogy visszatérjen a forint alapú könyvelésre. A további hátrányokat lásd az 5.2. fejezetben. Szerintem a 2010. január 1-jétıl hatályba lépı számviteli szabályozásnál, miszerint a vállalkozások feltételek nélkül euróban is könyvelhetnek, a magyar jogalkotók már arra is gondolhattak, hogy Magyarországnak a 2010-es években talán sikerül csatlakoznia az ERM II-höz és belátható idın belül országunkban is bevezethetik az eurót. Így a forintban könyvelı vállalatoknak nem kell késıbb törıdnie azzal, hogy áttérjenek az euró alapú könyvvezetésre, ami nem csak a társaságoknak lesz majd megterhelı, de többek között az adóhatóságoknak is. A Bank of America-Merrill-Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege által 2010 januárjában készített elırejelzés szerint lehetséges, hogy 2011-ben Magyarország csatlakozni tud majd az ERM II. árfolyamrendszerhez, melyet a 2009 folyamán bevezetett költségvetési szigorításoknak lehet majd köszönni. A BoA-ML londoni elemzıi azt jósolják, hogy hazánk 2014-ben akár csatlakozhat az euróövezethez is.8
3.2.2. Funkcionális pénznemben történı könyvvezetés és annak feltételei A létesítı okiratban rögzített - eurótól eltérı - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó, amelynél a tevékenység elsıdleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérı deviza, feltéve, hogy a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az elızı és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel. Ez a határérték 2009-ben még 50% volt, 2008-ban pedig 75%. A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni. Továbbá devizában felmerült tételként kell figyelembe venni a devizaalapú tételeket is.9 Erre példa lehet az, ha egy vállalat bérel egy irodahelyiséget és a bérbeadóval devizában állapodnak meg a bérleti díjon, viszont a kibocsátott számlán a teljesítéskori átszámított forintérték szerepel.
8
http://hvg.hu/gazdasag/20100126_magyarorszag_euroovezet
9
2000. évi C. törvény a számvitelrıl 20.§ (5)
10
A funkcionális pénznemre való áttérésre csak december 31-én, az üzleti év mérleg fordulónapjával kerülhet sor. Nézzük meg közelebbrıl, hogy mit is kell funkcionális pénznemnek tekinteni. Az IAS 21 (Az árfolyamváltozások hatásai) standard 8. bekezdésének megfogalmazása alapján a funkcionális pénznem annak az elsıdleges gazdasági környezetnek a pénzneme, amelyben a vállalkozás mőködik.
Az IAS 21 9. bekezdése szerint egy vállalkozás a funkcionális pénznem meghatározásakor a következı szempontokat veszi figyelembe: a) az a pénznem •
amely az áruk és szolgáltatások értékesítési árait leginkább befolyásolja (ez gyakran az a pénznem lesz, amelyben a termékeik és szolgáltatásaik eladási árait meghatározzák és kiegyenlítik); és
•
amely azon ország hivatalos pénzneme, amelynek versenyhelyzete és szabályozása leginkább meghatározza a vállalkozás termékeinek és szolgáltatásainak eladási árát.
b) az a pénznem, amely leginkább befolyásolja a termékek és a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó munkaerı-, anyag- és egyéb költségeket (ez gyakran az a pénznem lesz, amelyben az ilyen jellegő költségeket meghatározzák és kiegyenlítik).
Az IAS 21 10. bekezdése szerint a következı tényezık is egy vállalkozásnak a funkcionális pénznemének a bizonyosságát nyújthatják: a) az a pénznem, amelyben a finanszírozási tevékenységbıl a források befolynak (pl. adósság vagy tıkeinstrumentumok kibocsátásából). b) az a pénznem, amelyben a mőködésbıl befolyó összegeket tartják.10
Ezek alapján tehát egy társaságban a funkcionális pénznem csak akkor választható a könyvvezetés és beszámoló pénznemeként, ha bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei (a mérlegen kívüli tételek nélkül) az elızı és a tárgyévi üzletévben külön-külön legalább 25%-ban a választani kívánt konvertibilis devizában merülnek fel. 10
http://ec.europa.eu/internal_market/accounting/docs/consolidated/ias21_en.pdf
11
A feltételek teljesülését évente felül kell vizsgálni. A feltételek vizsgálatakor az elızı év adatait és a tárgyév (az áttérés fordulónapjával záródó üzleti év) becsült adatait kell figyelembe venni, és amennyiben mindkettıben megfelel a törvényben meghatározott határértékeknek, abban az esetben a vállalkozó áttérhet az eurótól eltérı devizanemben való könyvvezetésre. Azonban ez a százalékos megoldás kockázatot is rejt, hiszen csak a tárgyév végén derül ki, hogy a vállalkozás meghaladta-e a 25%-os arányt. Ha rosszul becsülték meg az arányokat, akkor a vállalkozásnak egész évre visszamenıleg minden devizás könyvelést újra kell könyvelnie forintban. Legkorábban a tárgyév elsı napjától lehet áttérni a funkcionális pénznemben történı könyvelésre, amennyiben a vállalkozás becsült adatai alapján biztosított a számviteli törvény 20.§-ának (5) bekezdésében megfogalmazott kritériumoknak való megfelelés.
A feltételek számításához az alábbi bevételeket kell figyelembe venni: •
értékesítés nettó árbevétele,
•
az egyéb bevételek,
•
a pénzügyi mőveletek bevétele és
•
a rendkívüli bevételek.
Költségek és ráfordítások: •
az adott üzleti évben felmerült költségek,
•
egyéb ráfordítások,
•
a pénzügyi mőveletek ráfordításai és
•
a rendkívüli ráfordítások.
Az összes bevétel, illetve költség, ráfordítás esetében a feltétel vizsgálatakor a forgalmi vagy az állományi adatok elıjel nélküli együttes összegét kell az egyes évenként külön-külön figyelembe venni, amelynek a választását a vállalkozónak rögzítenie kell a számviteli politikájában. A pénzügyi eszközök és kötelezettségek mérlegen kívüli tételek nélküli együttes összegét kell figyelembe venni az egyes években. Ide tartoznak a következı pénzügyi eszközök: a pénzeszköz, a szerzıdéses megállapodáson alapuló követelés pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektıl való átvételére, illetve a más vállalkozásban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetések. A pénzügyi kötelezettségek közül ide tar12
tozik a szerzıdéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek részére történı átadására. [Csizmadia – Nagy – Pál – Pölöskei (2010)] A pénzügyi eszközöknél és a pénzügyi kötelezettségeknél a feltétel teljesülését a vállalkozás szintén forgalmi vagy állományi adatok vizsgálatából állapíthatja meg, azonban a vállalkozónak választását rögzítenie kell a számviteli politikájában. Tehát a vállalkozó nem választhat kedvére a forgalmi adatok és az állományi adatok vizsgálata közül. Nem teheti meg azt, hogy bár az elızı évben az állományi adatok vizsgálatával megfelelt a 25%-os arányú feltételnek, de a tárgyévben ezzel a módszerrel nem teljesül a feltétel, csak a forgalmi adatok vizsgálata esetén és akkor helyette azt alkalmazza. Ha megnézzük a 2000. évi C. törvény 20.§-ának (5) bekezdésében a b) feltétel így szól: pénzügyi eszközei és kötelezettségei... az adott devizában merülnek fel. A szöveg a „felmerülésrıl” szól, amely inkább évközi forgalmat jelent, mint év végi egyenleget. Azonban ettıl függetlenül a mai Nemzetgazdasági Minisztérium elıdjének (Pénzügyminisztérium) értelmezése szerint a vállalkozó döntésétıl függıen forgalmi vagy állományi adatok is választhatók a feltétel teljesülésének vizsgálatához. Ha a vállalkozó az „egyszerőbb” megoldást szeretné választani, akkor az év végi mérleg és eredménykimutatás adatait veszi figyelembe. Viszont annak sincs akadálya, hogy a vállalkozó az évközi forgalmak mellett döntsön, mind a bevételek, költségek és ráfordítások, mind pedig a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek számítása során. A választott megoldást azonban a társaságnak rögzítenie kell a számviteli politikájában. [Róth – Adorján – Lukács – Veit (2009)]
Az a véleményem, hogy a 25%-os mértékő feltétel a pénznemváltáshoz alacsony. Szerintem a feltételnek 50%-os mértékőnek kellett volna maradnia. Ha például egy vállalatnak a bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei külön-külön éppen csak több mint 25%-ban abban a devizában merültek fel 2009-ben, amire 2010-ben áttért, akkor akár rosszul is járhat abban az esetben, ha nem jól tervezték meg a 2010-es évet és nem teljesül a tárgyévben is a feltétel. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a vállalatoknak alaposan át kell gondolniuk, hogy áttérjenek-e az eurótól különbözı devizában való könyvvezetésre és beszámolókészítésre. Valamint az árfolyamkockázat továbbra is fennmaradhat, ha a választott devizanemő ügyletei mellett az ügyletek nagy része más devizanemben is felmerül.
13
Nagy a valószínősége, hogy forintban történı könyvvezetésre kell visszatérnie a társaságnak például, ha a tárgyévben: •
megszőnnek azon partnerei, akikkel a funkcionális devizában kereskedik,
•
elveszti a vevıit, mert a társaság nem versenyképes árakkal vagy esetleg rossz minıségő termékekkel/szolgáltatásokkal jelenik meg a piacon.
Ha egy vállalatnak a bevételei, költségei és ráfordításai több különbözı pénznemben merülnek fel, akkor meg kell vizsgálnia forgalmi vagy állományi adatok alapján (melyet a számviteli politikában rögzítenie kell), hogy melyikre érdemes áttérnie. Szerintem a pénznemváltás elıtt nem csak azt kell figyelembe venni, hogy teljesül-e a 25%-os arányú feltétel, hanem többek között az üzleti partnereinek a helyzetét is meg kell vizsgálnia a vállalatnak. Tehát valóban alapos tervezésre van szükség az áttérés elıtt.
14
4. A PÉNZNEMVÁLTÁS ESET ESETEI A következı ábra a devizaáttérés kötelezı és választható eseteit mutatja. Devizakülföldi státusz megszerzése, megszőnése
Kötelezı esetei Tulajdonosváltás
A pénznemváltás esetei
Az európai gazdasági egyesülés (ege), az európai részvénytársaság (SE) és az európai szövetkezet (SCE) székhelyének áthelyezésével
Választható esetei
Bármely vállalkozó euróra történı áttérése
Funkcionális pénznemre való áttérés a feltételek teljesülése esetén
2. ábra: A pénznemváltás kötelezı és választható esetei 2010. január 1-jétıl 1 Forrás: Saját szerkesztés
4.1. A devizanemek evizanemek közötti áttérés kötelezı esetei Elıfordulhat, hogy egy adott gazdasági társaságot még nem minısítettek vámszavámsz badterületi társaságnak vagy még nem teljesülnek azok a követelmények, amelyek a devidev zakülföldivé való nyilvánításhoz szükségesek. Ilyen Ilyenkor kor a társaság az éves beszámolójábeszámolój ban az adatokat forintban rögzíti, és amikor bekövetkezik a minısítésváltozás, akkor az elkészített beszámolójának forint alapú adatait át kell számítania devizára. Fordítva is igaz, amikor egy vámszabadterületi társaság, illetve egy devizakülföldevizakülfö dinek minısülı gazdasági társaság már nem felel meg az ilyenné minısítése követelmékövetelm nyeinek. Ebben az esetben a beszámolójában devizában szereplı adatait kell átszámítania forintra. Azon gazdasági társaságok társaságoknak is kötelezı a devizanemek mek közötti áttérés, amelyek egyébként jogosultak a devizában való könyvvezetésre és beszámolókészítésre, viszont tulajdonosváltás miatt meg kell változtatniuk a létesítı okiratban rögzített devizanemet egy másikra. [Paróczay – Siklósi – Sisa – Sztanó – Sztanó – Veress (2010)] 15
4.2. A devizanemek közötti áttérés vállalkozó döntésétıl függı esetei és az áttérés, illetve visszatérés lehetséges idıpontjai A könyvvezetés és beszámolókészítés pénznemének megváltoztatására a 2000. évi C. törvény 20.§-ának (2)-(5) bekezdése a következı esetekben ad lehetıséget: Ha az európai gazdasági egyesülés (ege), az európai részvénytársaság (SE) vagy az európai szövetkezet (SCE) a Magyarországon mőködı székhelyüket az Európai Unió egy másik tagállamába helyezik át és meg kívánják változtatni a könyvvezetés és beszámolókészítés pénznemét. Az áttérés idıpontja ilyen esetben az új székhely bejegyzésének a napja. A számviteli törvény alapján a székhely bejegyzésének napjától számított 150 napon belül kötelesek a beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek eleget tenni. A pénzügyi vállalkozások, hitelintézetek, biztosítók kivételével bármely olyan vállalkozónak lehetıséget ad, aki szeretné euróban vezetni számviteli nyilvántartásait. Ebben az esetben az áttérés lehetséges idıpontja: az üzleti év vége, euróról forintra visszatérés lehetséges idıpontja: csak az áttérést követı ötödik év. Annak a vállalkozónak is lehetıséget ad a devizanemváltásra, amelynél a tevékenység elsıdleges gazdasági környezetének pénzneme az eurótól eltérı deviza és a vállalkozó bizonyos feltételeknek megfelel. Az áttérés lehetséges idıpontja: az üzleti év vége, illetve a forintra történı visszatérés lehetséges idıpontja: amennyiben egy adott üzleti évben a feltételek nem teljesülnek, akkor a könyveit forintban köteles vezetni.
16
5. A DEVIZAÁTTÉRÉS FOLYAMATA 5.1. A pénznemváltásról történı döntés elıkészületei A devizás könyvvezetésre történı áttérés megvalósítása jogi, számviteli, adózási, információtechnológiai és adminisztratív lépéseket igényel, melyek tulajdonképpen a pénznemváltás hátrányait is jelentik. Ezért mielıtt a tulajdonosok döntenének az áttérésrıl, alaposan körbe kell járni, hogy mivel járna az, ha forinttól eltérı deviza alapú könyvvezetésre és beszámolókészítésre szeretne váltani a társaság.
A cégeknek a döntés elıtt több szempontot is át kell gondolniuk. Többek között fontos: •
hogy a készletek átszámítása devizára analitikus szinten történjen annak érdekében, hogy a korábban alkalmazott nyilvántartás (FIFO vagy átlagár) fenntartása biztosított legyen,
•
a tárgyi eszközök analitikus szinten történı átszámítása,11
•
az áttéréssel kapcsolatos adókövetkezmények áttekintése, az esetleges adókockázatok feltárása,
•
hogy a pénzügyi és üzleti adatok konvertálása során a vállalkozásoknak biztosítania kell a konvertálás helyességét és teljességét,
•
hogy az informatikai rendszert fel kell készíteni az új deviza vagy több pénznem egyidejő kezelésére.
Bizonyos esetekben megmarad a forint alapú elszámolás is, de természetesen a kötelezettségeknek devizában kell megjelenniük a könyvekben: •
az adókat továbbra is forintban kell megállapítani, megfizetni és bevallani: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5.§-ának (8) bekezdése értelmében a beszámolót, könyvvezetést devizában készítı adózó a társasági adóbevallás adatait az MNB hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történı átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljár-
11
http://hvg.hu/kkv/20090909_arfolyam_ingadozas_megoldas
17
ni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény elıírása nem vonatkozik. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 80-81.§-a szabályozza, hogyan kell a külföldi pénznemben kifejezett adóalapot forintra átszámítani. Az adóelılegeknél az adófizetés napján érvényes árfolyamot kell alapul venni. •
a munkabéreket és annak járulékait szintén forintban kell fizetni, mivel a Munka Törvénykönyve jelenleg nem teszi lehetıvé, hogy a forinttól eltérı pénznemben állapítsák meg Magyarországon a munkabért, így a béreket a teljesítés napján érvényes árfolyamon kell megjeleníteni a könyvekben;
•
a számlák egy része is a hazai pénznemben merülnek fel.
Devizában történı könyvvezetés esetén mind a számvitelben, mind pedig az általános forgalmi adó rendszerében célszerő az MNB hivatalos devizaárfolyamát választani, és az adóhatóságnak bejelenteni.
A pénznemváltást fontolgató társaságoknak az áttéréssel kapcsolatos adókövetkezmények áttekintése, az esetleges adó kockázatok feltárása nagyon fontos feladat. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény adóalapkorrekciót az áttéréshez kapcsolódóan fogalmaz meg adózás elıtti eredményt módosító tételként. A törvény 7.§-ának (1) bekezdése alapján az adózás elıtti eredményt csökkenteni kell a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összegével az áttérést követı adóévben. A törvény tehát megengedi, hogy az eredménytartalék terhére elszámolt átszámítási különbözettel az áttérést követı adóévben a vállalkozás csökkentse az adózás elıtti eredményt. Az adótörvény 8.§-ának (1) bekezdése alapján az adózás elıtti eredményt növeli a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés során a tıketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követı adóévben, azaz abban az évben, amelyrıl elsı ízben készíti el a beszámolót az adózó az új devizában. Az átszámítási különbözet a különadó alapját is érinti. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény az átszámítási különbö-
18
zet kezelését a következı módon szabályozza. A könyvvezetés pénznemének változásakor az átszámítási különbözet a saját tıke változásaként kerül elszámolásra, azt növeli vagy csökkenti. A törvény 3.§-ának (3) bekezdésének k) pontja alapján amennyiben az átszámítási különbözet a saját tıkét – azaz az eredménytartalékot – csökkenti, úgy a különbözettel az adózás elıtti eredményt csökkenteni lehet az áttérést követı adóévben. A törvény 3.§-ának (2) bekezdésének i) pontja alapján ha az átszámítási különbözet növeli a saját tıkét – azaz a tıketartalékot – akkor az megadóztatásra kerül, vagyis az elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követı adóévben növeli a különadó alapját.
Devizaszámlát is szükséges fenntartani, amelynek bankköltségeirıl idıben érdemes tájékozódni. Ezen kívül forintra is szüksége van a vállalkozásnak, ami pro vagy kontra konvertálási költséget jelent. Akár több tízezer forintot is megtakaríthat havi szinten egy kkv (kis- és középvállalkozás), ha a bankolási szokásaihoz legjobban illeszkedı számlacsomagra köti meg szerzıdését. Az utánajárás viszont idıigényes, a kínálat hatalmas: hét-nyolc hazai bank versenyez a kkv-k számlavezetési megbízásáért egyenként 5-10 vagy akár 15 különbözı számlacsomag-konstrukciót ajánlva. A bankok szegmentálják a vállalkozásokat, és a különbözı méretkategóriákhoz és igényekhez illeszkedı számlacsomagokat és kedvezményeket alakítanak ki.
A megfelelı számlacsomag kiválasztásához a következı kérdéseket kell többek között mérlegelnie a vállalkozásnak: •
Hajlandó elektronikusan utalni, vagy ragaszkodik a bankfióki ügyintézéshez?
•
Használ-e kártyát vásárlások, készpénzfelvételek során?
•
Mennyire használja aktívan a számlát, és mekkora a havi tranzakciós forgalma (hány tranzakciót végez és mekkora összegben)?
•
Csak forintban vagy devizában is forgalmaz?
•
Milyen egyéb vállalkozói szolgáltatásokat kínál a bank, amelyekre esetlegesen nem azonnal, de a jövıben szüksége lehet (kártyaelfogadás, hitellelhetıségek, cafateria a munkavállalóknak)?
•
Kíván-e további szolgáltatásokat is igénybe venni a vállalkozói szolgáltatásokon túl (privát banki szolgáltatás, lakossági számlavezetés)? [Sebık (2010)]
19
Nagyon fontos, hogy az informatikai rendszert is fel kell készíteni az új deviza és több pénznem egyidejő kezelésére. A vállalat könyvelése és számlázása mellett azok a gépek is érintettek lesznek, amelyek pénzügyi információkat dolgoznak fel, mint pl. a pénztárgépek és más eladóhelyi terminálok.
Az IT-rendszerekkel, a könyveléssel, illetve a számlázással kapcsolatosan a következıket lehet ajánlani: •
a szabványos szoftvert12 felhasználó társaságnak kapcsolatba kell lépnie a szoftver gyártójával vagy az IT-szolgáltatóval, hogy tájékoztatást kapjon a szoftver megfelelı frissítéseirıl (a szoftver korától függıen a pénznem adaptálása sok idıt és jelentıs pénzügyi erıforrásokat igényelhet),
•
meg kell állapítani, hogy a vállalkozásnak vannak-e olyan hardverei – például pénztárgépei – amelyekre a más pénznemre történı átállás kihat,
•
meg kell nézni, hogy vannak-e olyan érintkezı felületek, amelyek különbözı rendszereket kötnek össze, és ha igen, ezeket a rendszereket egyszerre kell-e átállítani az új pénznemre, vagy a beállítások történhetnek lépésrıl lépésre,
•
tanulmányozni kell továbbá azt is, hogy van-e összekapcsolás a saját és a partnerek IT-rendszerei között, és ha van, meg kell arról gyızıdni, hogy azok továbbra is kompatibilisek lesznek-e (a terveket és a tevékenységeket az átállást megelızı idıszakban koordinálni kell a partnereivel).
A megfelelı könyvelıprogram kiválasztásához a következı szempontokat kell figyelembe venni: •
Mivel a reciprokárfolyam miatt nagy törtekkel kell dolgozni, ezért a választott könyvelıprogramnak az árfolyamot több tizedes jegyig is tudnia kell kezelni.
•
Például eurós könyvvezetés esetén az 1 és 2 eurós címletek mellett léteznek 1, 2, 5, 10, 20 és 50 centes érmék is, így a használt könyvelıprogramnak nem szabad le-, illetve felkerekítenie az értékadatokat egész számra, mert az a valóságnak nem felelne meg, illetve nagy eltéréseket okozhatna. Ugyanez a helyzet a dollár alapú könyvelés esetén, hiszen nem csak 1 dollár címlető érme létezik, hanem 1, 5, 10, 25 és 50 centes érmék is. [Csizmadia – Nagy – Pál – Pölöskei (2010)]
12
A szabványos szoftver olyan szoftver, melyet a vállalkozó harmadik féltıl szerezett be, tehát nem kifeje-
zetten a vállalat részére fejlesztették ki (nem személyre szabott szoftver).
20
A forint alapú könyvvezetésrıl a devizás könyvelésre való áttérés miatt szüksészüks gessé válik a könyvviteli szolgáltatást végzık továbbképzése is, hiszen bele kell tanulniuk az eddigiekhez képest fordított átszámítási szabályaiba, a devizás könyvvezetés gondolgo kodásmódjába, az adózási elıírások betartásának egyeztetésébe.
5.2. Döntés a pénznemváltásról és az áttérés folyamata A következı ábrán a pénznemváltás megvalósítását láthatjuk. A társaság tulajdonosai döntenek a devizában való könyvvezetésrıl
A létesítı okiratban a beszámoló devizanemének módosítása
A módosított létesítı okirat cégbírósághoz való benyújtása, valamint a jegyzett tıke új, devizában meghatározott összegének bejegyeztetése
Az áttérési idıponttal az áttérés elıtti pénznemben beszámolókészítés
Az elkészített beszámoló a jóváhagyásra jogosult testület által történı elfogadása
Az áttérést követı 90 napon belül letétbe helyezés és közzététel, valamint az éves adóbevallások elkészítése
Az elfogadott beszámoló adatainak az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján történı átváltása a létesítı okiratban rögzített devizára, az áttérés napjára vonatkozó mérleg elkészítése a választott devizában
Az átszámított mérleg könyvvizsgálata
A mérleg alapján a könyvek megnyitása az áttérést követı nappal a létesítı okiratban rögzített devizában
3. ábra: A devizaáttérés menete Forrás: Saját szerkesztés
5.2.1. Döntéss a pénznemváltásról A devizaáttérés lebonyolításának folyamatát megelızi a vállalkozásnál egy döntés, miszerint
az
adott
körülmények
ismeretében
a
devizás
könyvvezetés
és
beszámolókészítés a vállalat számára megfelelıbb lenne. A döntést különbözı gazdaságazdas 21
gossági számításokkal támasztják alá, illetve eurótól eltérı devizában való könyvelésre történı áttérés elıtt a vizsgálat tárgyát képezi az áttérés feltételeinek a teljesülése is.
5.2.2. Az áttéréshez szükséges intézkedések A döntés után a társaság tulajdonosai írásban határoznak a könyvvezetés pénznemének megváltoztatásáról és a létesítı okirat módosításáról. Az utóbbit azért kell módosítani, mert a vállalkozásnak a beszámolóit a létesítı okiratban rögzített devizanemben kell elkészítenie és letétbe helyeznie, közzétennie. Azonban a létesítı okiratba nem csak a könyvvezetés devizanemét kell belefoglalni, hanem rögzíteni kell a jegyzett tıke összegét is az új pénznemben. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a vállalkozó döntésétıl függı áttérés esetén a társaság csak a mérlegfordulónappal térhet át, évközben a törvény nem engedélyezi. Az áttérést megelızıen a számvitel politika módosítására is szükség van, melyet az üzleti év elsı napját megelızıen kell írásban rögzíteni. A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 14.§-ának (4) bekezdése alapján a számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemzı szabályokat, elıírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentısnek, illetve nem lényegesnek, nem jelentısnek. Továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minısítési lehetıségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
A számviteli politikát a pénznemváltás miatt módosítani kell legalább az alábbi pontokban: •
a 100.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékő jogok és szellemi termékek bekerülésekor az egyösszegő leírás értékhatára devizában;
•
a könyvvezetés devizanemétıl eltérı pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, követelések, pénzeszközök és kötelezettségek bekerüléskori, illetve mérlegfordulónapi értékének meghatározásához szükséges devizaárfolyam választása;
•
a
nem
realizált
árfolyam-különbözetek
megállapításakor
az
üzleti
év
mérlegfordulónapjára vonatkozó választott árfolyamon történı értékelésébıl adó-
22
dó különbözetnek az eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatásánál mit tekint jelentıs mértéknek devizában meghatározva; •
a pénzkészletcsökkenésének értékét a tényleges bekerülés árfolyamán, a FIFO módszerrel vagy az átlagárfolyam alkalmazásával számítja ki a gazdálkodó a forintos vagy egyéb devizás bankszámla, illetve forintpénztár vagy más valutapénztár esetében;
•
lényeges összegő hiba nagysága devizában;
•
eurótól eltérı devizanemben való könyvvezetés esetén rögzíteni kell a pénzügyi eszközöknél és a pénzügyi kötelezettségeknél, illetve az összes bevétel, költség, ráfordítás esetében a feltétel teljesülésének vizsgálatához használt módszert, miszerint a vállalkozó a forgalmi vagy állományi adatok vizsgálatából állapítja meg, hogy a határértékeknek megfelel-e.
A jegyzett tıke devizás értékének meghatározásakor az áttéréskor a napi MNB árfolyam reciprok értékével kell számolni, vagy abban az esetben, ha a tulajdonosok a jegyzett tıkét devizában fizették meg, a társaság kérheti, hogy az újonnan bejegyzésre kerülı jegyzett tıke összege a ténylegesen befizetett összegben kerüljön bejegyzésre. Ha egy társaságnál a pénznemváltásra 2009. december 31-én került sor, akkor a 2009. december 31-én a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kellett alkalmazni. A vállalatnak az ezzel az árfolyammal, a választott devizában elkészített mérlegben szereplı jegyzett tıke adattal kellett a cégbíróságnál a létesítı okirat módosítását kezdeményezni, amelyre legkorábban csak 2010 januárjában kerülhetett sor. E probléma megoldásának céljából módosították a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt, amely a cég hatáskörébe utalja a devizanem-változás bejegyzési idıpontjának megválasztását, megengedve a jegyzett tıke devizanemének visszamenıleges változtatását. Fıszabályként a cégnek a jegyzett tıkéjét forintban kell megállapítania, és ezt a cégjegyzék így tartja nyilván. Azonban a 2006. évi V. törvény 24.§-ának (3) bekezdése lehetıvé teszi, hogy a számviteli törvény felhatalmazása alapján deviza-könyvvezetést alkalmazó társaság a jegyzett tıkéjét devizában határozza meg.
23
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 18.§-ának (4) bekezdése alapján a pénznemváltást tartalmazó módosított létesítı okiratot a Cégbíróságon a módosítást követı 30 napon belül le kell adni.
5.2.3. Az áttérés további lépései A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 145.§-ának (3) bekezdése alapján a létesítı okirat módosításában szereplı áttérési idıponttal (mint mérlegfordulónappal) a számviteli törvény elıírásainak megfelelı beszámolót kell készíteni az áttérés elıtti pénznemben. Ezután a 2000. évi C. törvény 145.§-ának (4) bekezdése szerint az elkészített beszámolót az áttérést követı 90 napon belül letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. Tehát a törvény 154.§-ának (1) bekezdésében elıírt a mérlegfordulónapjától számított 150 napon belüli letétbehelyezés pénznemváltás esetén lerövidül 90 napra. Letétbe helyezni a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, kötelezı könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megtagadásának elutasítását is tartalmazó beszámolót kell. Adóbevallást kell készíteni a beszámoló adatai alapján és az adóévben megfizetett adóelıleg és az áttérés napjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az áttérésrıl benyújtott adóbevallással egyidejőleg kell megfizetni, illetve ettıl az idıponttól kezdıdıen lehet visszaigényelni. A 2000. évi C. törvény 145.§-ának (5) bekezdése szerint a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az áttérési idıponttal készített beszámoló mérlegében szereplı adatokat a számvitel törvény elıírásainak megfelelıen kell forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára átszámítani. Az átszámítás alapján az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell összeállítani a létesítı okiratban rögzített devizában (vagy forintos könyvvezetésre térés esetén forintban). Majd ezt a külön mérleget egy független könyvvizsgálónak hitelesítenie kell. Az áttérés napját követı nappal, a létesítı okiratban rögzített devizában (vagy forintban) a külön mérleg alapján kell megnyitni a könyveket. A nyilvántartások adatainak más devizanemre történı átszámítását az analitikus nyilvántartások adatai alapján kell elvégezni. A devizás nyitást követıen a szintetikának és az analitikának egyeznie kell.
24
Fontos, hogy a folyószámlákat egyedileg kell kezelni, a nyitást a vevıkön és a szállítókon belül külön-külön kell végrehajtani az egyes partnerekre vonatkozóan. Az áttérést követıen az új pénznemben kell folytatni a nyilvántartást.
25
6. AZ ÁTSZÁMÍTÁS SZABÁLYAI 6.1. Az átszámítással kapcsolatos „általános” szabályok A pénznemváltás folyamata az elızı fejezetben már bemutatásra került, de szükséges, hogy áttekintsük az egyes esetekben az átszámítások szabályait is. A devizanemváltással kapcsolatos átszámításokkal összefüggésben kétlépcsıs a szabályozás. Az elsı szinten szabályozásra került az eszközök és források átszámításának módszere, a második szinten pedig az átszámításnál keletkezett különbözetek kezelése.
Az eszközök és források átszámítása bármely pénznemre történı áttérés esetén négyféleképpen történik: •
a régi devizanemben fennálló eszközöket és kötelezettségeket egységesen az „általános” szabályok alapján kell átszámolni,
•
az új pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumokat az analitikus nyilvántartás szerinti új pénznemben kell a nyitómérlegben felvenni,
•
a harmadik devizanemben fennálló pénzügyi instrumentumokat a nyilvántartás szerinti valuta-, illetve devizaösszegükbıl kiindulva kell az új pénznemre átszámítani,
•
a jegyzett tıkét pedig a létesítı okirat módosításában rögzített devizaértéken kell a nyitómérlegbe beállítani.
Átszámítási különbözetek kizárólag azoknál a tételeknél keletkeznek, amelyeknél az átszámításra a régi pénznemben fennálló eszközök és kötelezettségekre vonatkozó „általános” szabályoktól eltérı szabályok vonatkoznak. Nagyon lényeges az, hogy az új, illetve harmadik pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok átszámítása során keletkezett, valamint a jegyzett tıke átszámításánál keletkezett átszámítási különbözeteket külön kezeljék. A pénzügyi instrumentumok átszámítási különbözeteit össze kell vonni. Amenynyiben az összevont átszámítási különbözetek nyereség jellegőek, akkor azzal az összeggel a tıketartalékot kell növelni, ha pedig veszteség jellegő az összevont átszámítási különbözet, akkor az eredménytartalékot kell csökkenteni [Sztv. 149.§ (1) bekezdés].
26
Amennyiben a jegyzett tıke átszámítási szabályok alapján meghatározott értéke: •
alacsonyabb, mint a cégbíróságon az új devizanemben bejegyzett tıke új devizanem szerinti összege, akkor a különbözettel a tıketartalék pozitív összegéig a tıketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,
•
ellenkezı esetben pedig a különbözettel a tıketartalékot kell növelni [Sztv. 149.§ (2)-(4) bekezdés].
JEGYZETT TİKE ÁTSZÁMÍTÁSI KÜLÖNBÖZETE
-
+
Tıketartalékot, majd az eredménytartalékot
Tıketartalékot növeli
csökkenti
4. ábra: A jegyzett tıke átszámításából eredı különbözet elszámolása Forrás: Saját szerkesztés
6.2. Az átszámítás szabályai forintról devizára történı áttérés esetén A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 146.§-ának (1) bekezdése értelmében a forintban elkészített beszámoló mérlegének valamennyi tételét a pénznemváltás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell a létesítı okiratban rögzített devizára átszámítani. Kivételt jelentenek a fıszabály alól és ebbıl kifolyólag eltérı módon kerülnek átszámításra a következık: •
a létesítı okiratban rögzített devizanemben fennálló követelések, valuta-, devizakészletek és kötelezettségek,
•
a létesítı okiratban rögzítettıl eltérı devizanemben fennálló követelések, valuta-, devizakészletek és kötelezettségek, 27
•
a jegyzett tıke, ha a cégbíróságon forintban bejegyzett tıkének az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékével átszámított értéke eltér a létesítı okirat módosításában devizában meghatározott és a cégbíróságon devizában bejegyzett jegyzett tıke devizaértékétıl.
Forintban fennálló eszközök és kötelezettségek
Új pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok
Harmadik devizanemben fennálló pénzügyi instrumentumok
Jegyzett tıke
Általános szabály Az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam reciprok értékén kell átszámolni
A nyilvántartás szerinti valuta-, illetve devizaösszeg alapján kerülnek a nyitó mérlegbe
A pénznemváltás napján érvényes keresztárfolyam alapján kell átszámítani
A módosított létesítı okiratban rögzített devizaértéken kerül a nyitó mérlegbe
Pénzügyi instrumentumok átszámítási különbözetei
Jegyzett tıke átszámítási különbözete
5. ábra: Az átszámítás szabályai forintról devizára való áttérés esetén Forrás: Saját szerkesztés
Az új devizanemben nyilvántartott eszközök és források a nyilvántartás szerinti deviza összegben kerülnek az új mérlegbe. Például US dollárra való áttérés esetén, amennyiben a vállalkozás analitikus adatai alapján megállapítható, hogy egy adott vevıvel szembeni követelés értéke 5.000 USD, akkor nem a követelés forintértékének MNB devizaárfolyamából átszámított értéke, hanem az eredeti, pénznemváltás utáni devizanemben lévı követelés kerül az átszámítás utáni új mérlegbe. Ebben az esetben keletkezik egy átszámítási különbözet, amit rendezni kell. Eszközök esetében, ha: •
az analitikus érték nagyobb a számított összegnél, úgy a különbözet pozitív,
•
az analitikus érték kisebb a számított összegnél, úgy a különbözet negatív. 28
Forrás számlák esetén, ha •
az analitikus érték nagyobb a számított összegnél, akkor a különbözet negatív lesz,
•
az analitikus érték kisebb lenne a számított összegnél, akkor a különbözet pozitív.
A régi és az új pénznemtıl eltérı, harmadik pénznemben nyilvántartott eszközök és források esetén az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közétett hivatalos devizaárfolyamaiból számított keresztárfolyamon13 kell az adott mérlegtételeket az új pénznemre átszámítani. Például ha egy vállalat forintos könyvvezetésrıl euróban történı könyvelésre tér át, és az egyik rövid lejáratú hitele 20.000 CHF, akkor az új mérlegbe beállítandó euró érték meghatározásához a CHF, illetve az EUR keresztárfolyamát kell megállapítani, és ezzel közvetlenül a CHF-t kell átszámítani euróra. Az így kapott érték, illetve a kötelezettség forintos könyv szerinti értékébıl kiinduló számítás közötti különbözetet szintén rendezni szükséges, mely különbözet elıjelét a fentebb leírt módon kell megállapítani.
6.3. Az átszámítás szabályai devizáról forintra történı áttérés esetén Devizáról forintra történı áttérés esetén a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 147.§-ának (1) bekezdése értelmében a mérlegtételek átszámításánál az alkalmazott árfolyam a pénznemváltás napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam.
A fı szabály alól itt is fogalmaz meg kivételeket a törvény, így eltérı módon kerülnek átszámításra a következık: •
a forintban fennálló követelések, a forintpénzeszközök, továbbá a forintban fennálló kötelezettségek,
•
harmadik devizanemben fennálló követelések, pénzeszközök és kötelezettségek,
•
a jegyzett tıke, amennyiben az áttérés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján átszámított jegyzett tıke forintösszege eltér a cégbíróságon forintban bejegyzett jegyzett tıke forintértékétıl.
13
keresztárfolyam: a Magyar Nemzeti Bank által közzétett – az érintett két devizára az adott napon érvé-
nyes – hivatalos devizaárfolyamokból számított árfolyam (az érintett két deviza egymáshoz viszonyított aránya). [Szvt. 3.§ (8) bekezdés 20. pont]
29
Régi pénznemben fennálló eszközök és kötelezettségek
Forintban fennálló pénzügyi instrumentumok
Általános szabály Az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam alapján kerülnek átszámításra
A nyilvántartás szerinti forintösszegben kerülnek a nyitó mérlegbe
Harmadik devizanemben fennálló pénzügyi instrumentumok
A pénznemváltás napjára vonatkozó, a 60.§ (4)-(6) bekezdése alapján a számviteli politikában választott devizaárfolyam szerint
Jegyzett tıke
A módosított létesítı okiratban rögzített devizaértéken kerül a nyitó mérlegbe
Pénzügyi instrumentumok átszámítási különbözetei
Jegyzett tıke átszámítási különbözete
6. ábra: Az átszámítás szabályai devizáról forintra való áttérés esetén Forrás: Saját szerkesztés
A forintban nyilvántartott eszközök és források az analitikus nyilvántartásban szereplı devizanem szerinti összegben kerülnek az új mérlegbe, míg a harmadik pénznemben nyilvántartott eszközök és források esetén az áttérés napján érvényes, a 2000. évi C. törvény 60.§-ának (4)-(6) bekezdése alapján a számviteli politikában választott árfolyam szerint kell az adott mérlegtételeket forintra átszámítani. Természetesen devizáról forintra való áttérés esetén is keletkeznek átszámítási különbözetek, melyek elıjelét ugyanúgy kell megállapítani, mint a forintról devizára történı áttérésnél leírtaknál. A jegyzett tıkét a cégbíróságon forintban bejegyzett tıke forintértékén kell figyelembe venni.
6.4. Az átszámítás szabályai devizáról devizára történı áttérés esetén A számviteli törvény 148.§-ának (1) bekezdése értelmében az áttérést megelızıen a létesítı okiratban rögzített pénznemben elkészített beszámoló mérlegének valamennyi
30
tételét a létesítı okirat módosítása elıtti deviza és a létesítı okirat módosítása szerinti devizának az áttérés napján érvényes keresztárfolyamán kell átszámítani. Ez alól kivételt képeznek az alábbiak: •
a létesítı okirat módosítása szerinti pénznemben fennálló követelések, pénzeszközök, értékpapírok és kötelezettségek,
•
a létesítı okirat módosítása elıtti, illetve utáni devizanemtıl eltérı devizanemben fennálló követelések, pénzeszközök, értékpapírok és kötelezettségek,
•
a forintos követelések, pénzeszközök és értékpapírok,
•
a jegyzett tıke, ha a létesítı okirat módosítása elıtti deviza és a létesítı okirat módosítása szerinti devizának az áttérés napján érvényes keresztárfolyama alapján meghatározott értéke eltér a cégbíróságon bejegyzett jegyzett tıke devizaértékétıl.
Általános szabály Régi pénznemben fennálló eszközök és kötelezettségek
Új pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok
Harmadik pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok
A létesítı okirat módosítása elıtti devizának és a módosítás szerinti devizának az áttérés napján érvényes keresztárfolyamán kell átszámítani
A nyilvántartás szerinti valuta-, illetve devizaösszeg alapján kerülnek a nyitó mérlegbe Az adott deviza és a módosított létesítı okiratban rögzített deviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamán kell átszámítani
Régi pénznemben fennálló eszközök és kötelezettségek
A módosított létesítı okiratban szereplı devizának a pénznemváltás napján érvényes MNB által közzétett devizaárfolyamán
Jegyzett tıke
A módosított létesítı okiratban rögzített devizaértéken kerül a nyitó mérlegbe
Pénzügyi instrumentumok átszámítási különbözetei
Jegyzett tıke átszámítási különbözete
7. ábra: Az átszámítás szabályai devizáról devizára való áttérés esetén Forrás: Saját szerkesztés
31
A jegyzett tıkét a cégbíróságon bejegyzett jegyzett tıke devizaértékén kell figyelembe venni. Az új devizanemben nyilvántartott eszközök és források az analitikus nyilvántartásban szereplı devizanem szerinti összegben kerülnek az új mérlegbe. Azon eszközök és források esetében, melyeket harmadik pénznemben (a régi és az új devizanemtıl különbözı pénznemben) tartanak nyilván az átszámításnál az alkalmazott árfolyam a harmadik deviza pénznemétıl függ. Ha a harmadik pénznem deviza, akkor az új deviza és a harmadik pénznem MNB devizaárfolyamaiból számított keresztárfolyamán kell az egyes tételeket az új devizanemre átszámítani, ha viszont a harmadik pénznem forint, akkor az új deviza MNB devizaárfolyamán kell az egyes tételeket átszámítani. Az „általános” szabálytól eltérı esetek alkalmazása során keletkezı különbözetek elıjelének megállapítása ugyanúgy történik, mint a forintról devizára történı áttérésnél leírtaknál. Azonban ahogy már korábban is említettem (lásd 5.1. fejezet) devizanemek közötti áttérés esetén fontos, hogy a tárgyi eszközök és a készletek átszámítása analitikus szinten történjen, mert az utóbbinál például csak így biztosítható, hogy a korábban alkalmazott, a számvitel politikában rögzített nyilvántartás (tényleges, vagy FIFO vagy átlagár) fenntartható legyen.
32
7. AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZAT KIVÉDÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDSZEREI PÉNZNEMVÁLTÁS NÉLKÜL Korábban említettem (lásd 2.2. fejezet), hogy az árfolyam-ingadozásokból eredı kockázat csökkentésére, illetve kivédésére jelenleg három módszer áll a vállalatok rendelkezésére: devizás könyvvezetésre való áttérés, „naturális fedezés” módszere, valamint fedezeti ügyletek kötése. Ebben a fejezetben az utóbbi két módszert fejteném ki bıvebben.
7.1. „Naturális fedezés” módszere Ahhoz, hogy az árfolyamváltozás ne torzítsa el a vállalatok eredményét, megoldás jelenthet az úgynevezett naturális fedezés. Errıl akkor beszélhetünk, ha egy vállalkozásnak devizában vannak bevételei, és megpróbálja ehhez igazítani a ráfordításait, azokat devizában kezelni. A magyarországi társaságok esetében ez azt jelenti, hogy azon kiadásokat, amelyek korábban forintban merültek fel, igyekszenek devizássá alakítani. Ez a lépés azonban együttmőködést igényel az üzleti partnerek részérıl.14 Mivel a bevétel és a ráfordítás sokszor idıben eltér egymástól, az eredményben továbbra is jelentkezhetnek torzulások. A cégeknek ezért nem csak a devizális összhangot szükséges elérniük, hanem mindent meg kell próbálniuk elkövetni annak érdekében, hogy a devizában megjelenı bevételeik és ráfordításaik idıben is szinkronban legyenek egymással.
7.2. Fedezeti ügyletek kötése Azzal, hogy a vállalatok fedezeti ügyleteket kötnek, szintén elérhetik azt, hogy az árfolyam-ingadozások hatására ne jelentkezzen drasztikus torzulás beszámolójukban, eredményükben.
14
http://hvg.hu/kkv/20090326_arfolyamingadozas_ceg_deviza
33
A fedezeti ügylet két eltérı, azonban árfolyam-alakulás szempontjából egymással erıs korrelációt15 mutató termékben felvett, kockázat szempontjából ellentétes irányú pozíciót jelent. [Bakonyi – Décsy – Lauf – Tasnádi (2004)] Az ügylet lényege, hogy a határidıs piacon olyan kockázattal rendelkezı pozíciót kell felvennie a vállalkozásnak, amely egy másik üzlet kockázatával éppen ellentétes, így bármilyen irányba mozdulnak az árak, amennyit veszít az egyik ügyleten, azt a másik ügyleten megnyeri. Tehát az összesített kockázata nullához közelít. Nézzünk egy példát. Egy vállalat október végén alapanyagot importál euróval történı fizetéssel a termeléséhez, de fizetnie csak következı év januárjában kell. Ha az alapanyag ellenértékének megfizetése idıpontjáig az euró árfolyama emelkedik, a vállalat rosszul fog járni, mert több forintot kell fizetnie ugyanannyi euróért. Abban az esetben, ha az árfolyam csökken, a vállalat nyer a változáson, mert kevesebb forintot kell adni ugyanannyi euróért. Tehát az árfolyamváltozás lehetısége bizonytalanná teszi a vállalat gazdálkodását. Annak érdekében, hogy a cég elkerülje ezt a bizonytalanságot, fedezeti ügyletet köthet. Például a határidıs devizapiacon vételi pozíciót vesz fel euróban annyi kontraktussal, amennyi a fizetendı devizaösszeghez a legközelebb esik. A deviza átutalása elıtt a vételi pozíciók számával egyezı eladási pozíciót nyit euróban, ezzel vételi pozícióit lezárja, megveszi az azonnali piacon a szükséges mennyiségő eurót, majd átutalja a devizát a szállító számlájára. A vállalat tehát a devizaárfolyam emelkedésének veszélyét azzal védte ki, hogy olyan pozíciót vett fel a határidıs piacon, amelynél az árfolyam emelkedés nyereséget biztosított. Így amennyit például a megvásárolandó deviza drágulása miatt veszített, ugyanazt a határidıs eladási pozíción megnyerte, tehát az árfolyamingadozással szemben közömbös helyzetbe került. Azonban a valóságban ritkának számít az, hogy olyan fedezeti ügyletet sikerül kötni, amely a fedezendı ügylet kockázatát teljesen megszünteti. Ennek az okai a következık: •
nem mindig található olyan határidıs termék, amelynek a kontraktus mérete teljesen megfelel a fedezendı üzlet volumenének,
15
A korreláció az árfolyamok együttmozgásának mértékét mutatja. Értéke -1 és +1 között van. A -1 érték
azt jelenti, hogy a két árfolyam tökéletesen ellentétesen mozog, míg +1 érték esetén az árfolyamok tökéletesen egyformán mozognak. Ha a korreláció 0, akkor semmilyen összefüggés nincs a két árfolyam mozgása között.
34
•
nem minden esetben található olyan termék, amelynek a lejárata pontosan megegyezik a fedezni kívánt ügylet lejáratával,
•
nem mindig található olyan termék, amelynek az árfolyama pontosan korrelál a fedezni kívánt ügyletben szereplı termékkel, valamint
•
nem szabad megfeledkezni a fedezeti ügylet költségeirıl sem, mivel akkor is rontják a fedezés hatékonyságát, ha az egyébként 100%-os volna, tehát a kockázatot nullára csökkentené.
A fedezeti ügyletek megtalálhatóak a kereskedelmi bankok termékpalettáján is. A pénzintézetek egy része már évek óta kínálja e termékek széles körét, például határidıs devizacsere, adás-vétel, vagy akár opciós ügyletek. Sok bank a középvállalkozások számára is elérhetı speciális termékeket fejlesztett ki. Azonban ezek alkalmazásához megfelelı értékben fennálló és jól tervezhetı devizakitettség szükséges. A cégek többségénél a meglévı deviza kitettségekbıl eredı kockázatok felismerésébıl, és felmérésébıl, a megfelelı ügyletek (forwardok, swapok, spot és opciók, vagy ezekbıl továbbfejlesztett származékos ügyletek) kiválasztásából, illetve azok tudatos és megfelelı idıben történı használatából, és a szükséges fedezeti dokumentációk elkészítésébıl származhatnak az elınyök, és hibás alkalmazásából pedig a legnagyobb problémák. Mielıtt egy cég árfolyam-fedezeti ügyletet köt, a vállalt egész mérlegét és a piaci környezetét is érdemes áttekinteni, hogy vajon megéri-e beleugrania. A tényleges árfolyamkockázatok felmérése tulajdonképpen az elsı lépés. Azt követıen nélkülözhetetlen a piacon elérhetı termékek tudatos és következetes használata, azaz ki kell alakítani a megfelelı stratégiát, és meg kell teremteni az azt támogató információs, és belsı szabályozási hátteret. Sajnos Magyarországon az utóbbi években ezekkel kapcsolatban szomorúak a tapasztalatok. Egyes társaságok vezetıi, bár felismerték a devizakockázatok kezelésének ezen módját, viszont ahelyett, hogy kizárólag az alaptevékenységbıl eredı kockázatok kezelésével foglalkoztak volna, pont a származékos ügyletekkel nyitottak újabb devizapozíciókat és kitettségeket, mely egy-két szélsıséges esetben a cég saját vagyonának elvesztésével járt. Arra is volt példa, hogy a cég vezetıi nem megfelelıen mérték fel a már megkötött szerzıdésekbıl származó tényleges devizakockázatokat és ennek köszönhetıen olyan ügyletekre kötöttek fedezeti ügyletet, mely nem is okozott esetükben árfolyamkockázatot, így a megkötött ügylet már tényleges kockázattal járt.
35
Problémát okozhat a megkötött fedezeti ügylet fenntartása is, mivel ezen ügyletek tıkeigénye bár csekély az ügyletkötéskor, de negatív elmozdulások esetén az ügylet további pénzügyi fedezetének biztosítását a kereskedelmi bankok természetesen elıírják, illetve késıbb annak emelését kérhetik az ügyfeleiktıl. Arra is volt már példa, hogy nem a bank által elıírt pótlólagos fedezet teljesítésének nehézségei, hanem a vállalatvezetés döntése miatt kerültek lezárásra hatékony fedezeti ügyletek, mert azok adott idıpontban veszteséget mutattak. Ezzel az alapügyletet (devizahitel, vagy importszállítás) szabadon hagyták, mely a határidıs ügylet lezárását követıen, a megforduló árfolyamváltozás eredményeként, további árfolyamveszteséget eredményezett. A magyar jogszabályi környezet szintén kihívások elé állítja a vállalkozásokat a fedezeti ügyletek kapcsán. Míg a számviteli elıírások egy része viszonylag egyértelmő elıírást ad a fedezeti dokumentációkra, és az ügyletek idıszaki elszámolására, addig a nem valós értékelés esetén ezek az elıírások már nem olyan egyértelmőek. Ennek köszönhetıen a gazdálkodónál megjelenik az adókockázat is.16 Elsısorban azoknak érdemes határidıs ügyletet kötniük, akiknek jelentıs bevételük és/vagy költségük, ráfordításuk keletkezik forinttól eltérı devizában. A vállalat az ügyletkötéskor megállapodik a bankkal, hogy határozott idıpontban, egy bizonyos, elıre megállapodott árfolyamon fog például dollárt eladni a banknak forintért, vagy fordítva. Határidıs ügyletet akár már 10 ezer euró vagy dollár átváltására is kötnek a bankok. Ezt azonban mindig egy, a hitelbírálathoz hasonló procedúra elızi meg. Természetesen köthetı egyszerő opciós ügylet is. Ez tulajdonképpen olyan, mintha biztosítást kötne a vállalkozás az árfolyamkockázat ellen. Ilyenkor a cég egy bizonyos elıre kifizetett összegért jogot vásárol, hogy egy bizonyos napon, vagy egy meghatározott idıszakban például euróját egy meghatározott árfolyamon átválthassa forintra. Az opció díját azonban mindenképpen ki kell fizetni, ami ténylegesen megvalósuló ügyleteknél az átváltható összeg jellemzıen 1-5 százaléka. A bankok többnyire 50-100 ezer euró feletti összeg átváltására kötnek opciót. A bankok egymással is versenyeznek azért, hogy minél több ügyfelet szerezzenek. Például a Citibank devizakockázat-kezelési szolgáltatásai már 20 millió forint éves nettó árbevételtıl elérhetıek, ha a fedezett ügylet minimális értéke 2 millió forint. Számlaforgalmi kikötést a bank nem alkalmaz. A Citibank ingyenes CitiFX Pulse online szolgálta16
http://hvg.hu/kkv/20090421_devizakockazat_arfolyamingadozas
36
tásával azonnali és határidıs ügyletek is köthetıek szoftvertelepítés nélkül. Továbbá a bank ügyfelei a devizapiaci információkat ingyenesen kapják, valamint a kkv-knak nyújtott szakértelem, a szolgáltatási szint, a termékskála és a devizakockázat-kezelési eszköztár ugyanolyan, mint a nagyvállalatok esetében. Szabó István, a Citibank szakértıje szerint több százra tehetı azon ügyfelek száma, amelyek az árfolyamváltozások és pénzmozgásaik függvényében, tudatosan választják meg deviza tranzakcióik idıpontját, viszont kizárólag azonnali ügyleteket kötnek. Kevesebben vannak azok a cégek, akik határidıs devizaügyletekre is vállalkoznak.17 Határidıs vagy opciós ügylet kötése elıtt azonban érdemes a vállalat konkurenseit is megfigyelni. Ha például egy utazási iroda az év elején kiadja katalógusát és tudja, hogy viszonylag mennyi valutára lesz szüksége, akkor, ha a jelenlegi árfolyam kedvezı neki egy határidıs ügylettel bebiztosíthatja, hogy például az eurót egész évben egy kedvezı árfolyamon veheti meg a banktól. Konkurensei lehetséges, hogy nem kötnek ilyen ügyletet, a forint azonban erısödik. Ennek következtében leviszi az árakat, és az utazási iroda drágább útjaival elveszti az ügyfélkörét. Míg ellenkezı esetben az ügyfelek azt látnák, hogy forint gyengülése miatt mindenki emeli az árakat, és ezt könnyebben el tudják fogadni. Nézzük meg egy másik banknak az egyik ajánlatát is. A Budapest Banknál a határidıs devizaügylet kötésének a legfontosabb jellemzıi a következık: •
A határidıs devizaügylet kötésének elıfeltétele: jóváhagyott Treasury Határidıs limit, valamint Határidıs Devizaügylet Általános Szerzıdés megkötése. A konkrét ügylet kötéséhez az Ügyfélnek rendelkeznie kell a forintban, vagy külföldi devizában számított kötési érték 10%-ának megfelelı szabad óvadéki biztosítékkal, vagy rendelkezésre álló hitelkerettel.
•
Határidıs devizaügylet elszámolásos, vagy szállításos devizaügyletként köthetı a vállalkozás igényeitıl függıen.
•
Elszámolásos Határidıs devizaügylet az alábbi bázisdevizákban történhet: EUR, USD, CHF, GBP.
•
Az üzletkötés minimumértéke: 50 000 EUR; 50,000 USD; 50,000 GBP, vagy 100,000 CHF. A kötési érték ettıl eltérı is lehet; a kötési összegnek 10,000-rel oszthatónak kell lennie.
17
http://nol.hu/lap/gazdasag/20100316-arfolyamkockazat__vedekezo_poziciok
37
•
Míg Elszámolásos devizaügylet kizárólag forint ellenében köthetı, addig Szállításos devizaügylet EUR, USD, CHF és GBP ellenében is köthetı (cross-currency).
•
Az üzletkötés maximum 1 év futamidıre terjedhet ki.
•
Kezdeményezhetı nyitott devizapozíció fedezésére a devizapárok egymással szembeni fizikai leszállításával, illetve a kedvezı devizapiaci elmozdulásokban rejlı elınyök kihasználása végett.
•
A határidıs devizaügylet kötelezı érvényő és visszavonhatatlan feltételeiben a szerzıdı felek az ügylet megkötésekor állapodnak meg. Az üzletkötés a BB Treasury Dealing Room rögzített telefonjain keresztül történik.
A Budapest Bank a határidıs devizaügyletet azoknak a vállalkozásoknak ajánlja, amelyeknek a közeljövıben exportügyletbıl, importügyletbıl, devizahitelbıl, lízingdíjból stb. származó bevétele folyik be, vagy fizetési kötelezettsége várható, és e kötelezettségek és követelések forint, vagy egyéb devizában kifejezett ellenértékét egy adott jövıbeni idıpontra rögzíteni szeretnék.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem csak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k is egyre jobban érdeklıdnek a fedezeti ügyletek iránt. Ez fıleg azoknál a vállalatoknál fordul elı, ahol fiatalabb cégvezetık, menedzserek vannak. Így a hazai hitelintézetek szolgáltatásainál egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kkv-k is.
38
8. ÖSSZEGZÉS, KONKLÚZIÓ A dolgozatom témája az árfolyamkockázat pénznemváltással történı megoldásának ismertetése volt. Bemutatattam, hogy az árfolyamváltozások hatására a kimutatott nem realizált árfolyamkülönbözet milyen hatással lehet egy forintban könyvelı, jelentıs devizakitettséggel rendelkezı vállalat fordulónapi eredményére és ezáltal a társasági adóalapjára. A 2008-as beszámolókból jól látható volt, hogy törvénymódosításokra van szükség. Nagyon sok vállalkozásoknál elsısorban az volt a probléma, hogy számottevı devizakitettséggel mőködtek, fıleg forrásoldali devizakitettséggel (pl. forgóeszköz hitelek, pénzügyi lízing) és év végén így sokuknak jelentıs árfolyamveszteséget kellett elszámolniuk ezekre a tételekre. Sok társaság kereste a veszteségek idıbeli elhatárolásának lehetıségét, azonban a számviteli törvény csak olyan tételeknél engedi meg az elhatárolást, amelyek tartós kifutásúak (pl. beruházási hitel, pénzügyi lízing) és beruházással megvalósuló tárgyi eszközökhöz, vagyoni értékő jogokhoz kapcsolódnak. A 2009. évi törvénymódosítások hatására 2010. január 1-jétıl bármely vállalkozó euróban készítheti el az éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év elsı napját megelızıen rögzítette, illetve a létesítı okiratát ennek megfelelıen módosította. A létesítı okiratban rögzített - eurótól eltérı - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó, amelynél a tevékenység elsıdleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérı deviza. Ennek a feltételnek 2010-tıl az a vállalkozás felel meg, melynek mind a bevételei és költségei, ráfordításai, mind pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel a tárgyévben és az azt megelızı üzleti évben. A devizaáttérés nehézsége ugyanakkor az, hogy a devizában való könyvvezetés bevezetése gondos felkészülést és munkát igényel, valamint magas költségekkel is jár, például belsı munkaráfordítás költsége, IT költségek, szakértıi díjak. További nehézség, hogy a béreket, a bérekhez kapcsolódó járulékokat, valamint minden egyéb adót forintban kell továbbra is nyilvántartani és megfizetni. A számviteli törvény által lehetıvé tett beszámolási devizanem választása során azonban leginkább nem is az adminisztratív, adózási és informatikai szempontok a legfontosabbak, hanem az, hogy a beszámolási devizanem összhangban legyen a társaság kockázatkezelési elveivel és gyakorlatával.
39
Pénznemváltás elıtt így ajánlott egy tanácsadó céget felkeresni, amely a devizás könyvvezetésre való áttérésnél többek között a következıkben segíthet: megvalósíthatósági tanulmány (számvitel, informatika és üzleti folyamatok, adózás) és ütemterv kidolgozása; segítségnyújtás a jogszabályoknak megfelelı áttérésben; adózási kockázatok feltárása; segítségnyújtás az átállás megtervezésében és megvalósításában és az ehhez szükséges kontrollkörnyezet kialakításában. A devizás könyvvezetésre való áttérés óriási „reklámot” kapott a különbözı folyóiratokban, hetilapokban, mint például a HVG-ben, Világgazdaságban, illetve az interneten. Például a Gazdasági Rádió honlapján egy cikk a következı címmel jelent meg: Unja az árfolyam-ingadozást? Könyveljen devizában. Azonban ritkán hangoztatták azt, hogy vannak más megoldások is arra, hogy a vállalkozások védekezzenek az árfolyamkockázat ellen. Így sok kis- és középvállalkozás, melyeknek a vezetıi nem rendelkeznek nagy szakmai tapasztalattal akár gondolkodás nélkül pénznemváltást kezdenek fontolgatni, holott egyszerőbb és olcsóbb módjai is vannak annak, hogy kivédjék az árfolyamingadozásokból eredı veszteségeket. Ilyen megoldás lehet a „naturális fedezés” is, melynek révén a cég megpróbál az üzleti partnereitıl együttmőködést „kicsikarni” annak érdekében, hogy devizálisösszhangot teremtsen a devizában keletkezı bevételei és ráfordításai között, illetve megpróbálja azokat úgy alakítani, hogy idıben is szinkronban legyenek egymással. Igazából ez e legkönnyebb és legolcsóbb védekezési lehetısége a vállalatnak az árfolyamváltozások ellen. Megoldást jelenthet a fedezeti ügylet kötése is. Ez a terület Magyarországon viszont csak az utóbbi idıben került fókuszba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fedezeti ügyletek célszerőbb számviteli elszámolása terén a cégeknek még sokat kell fejlıdniük. Fontos, hogy a fedezeti ügyleteknél tisztában kell lenni a kockázatokkal is, vagyis azzal, hogy ezeken az ügyleteken veszíteni is lehet, egy rosszul sikerült ügylet a társaság likviditását is befolyásolhatja. Véleményem szerint, elıször mindenképpen érdemes az üzleti partnerekkel való együttmőködés révén a devizálisösszhangot megteremteni, illetve a bankoknál a megfelelı fedezeti ügyleteket megkötni. Viszont, ha egy vállalatnak jelentıs bevétele származik egy adott devizából, és például a hiteleit is ebben a devizanemben veszi fel, akkor meg lehet fontolni a pénznemváltást is. A döntést különbözı gazdaságossági számításokkal kell alátámasztani, meg kell vizsgálni az üzleti partnerek vagyoni, pénzügyi és jövedelmezıségi helyzetét is, illetve eurótól eltérı devizában való könyvelésre történı áttérés elıtt a vizsgálat tárgyát képezi az áttérés feltételeinek a teljesülése is. 40
Irodalomjegyzék 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérıl 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 2000. évi C. törvény a számvitelrıl 2001. évi CXX. törvény a tıkepiacról 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Bakonyi Zoltán – dr. Décsy Jenı – Lauf László – Tasnádi Márta [2004]: Tıke- és pénzpiacok. Perfekt Kiadó, Budapest dr. Csizmadia Zsófia – dr. Nagy Gábor – dr. Pál Tibor – Pölöskei Pálné [2010]: Regisztrált mérlegképes könyvelık továbbképzése 2010. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 26-40. old. dr. Pál Tibor – Kántor Béla – Fülöp Judit – Musinszki Zoltán – Várkonyiné dr. Juhász Mária – dr. Siklósi Ágnes – Sisa Krisztina – Veress Attila – Paróczai Péterné dr. – dr. Csizmadia Zsófia [2010]: A számvitel és adózás aktuális kérdései 2010. Pallas 70 Kft. NovoSchool Kiadó, Budapest 30-53. old. dr. Róth József – dr. Adorján Csaba – dr. Lukács János – dr. Veit József [2009]: Számviteli esettanulmányok 2009. Összefoglaló rendszerezés - példák és feladatok. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft., Budapest dr. Szakács Imre [2009]: Számvitel A-tól Z-ig. Komplex Kiadó, Budapest, 969-974. old. Gyenis Ágnes [2010]: Könyvvezetés devizában: forintleváltás. HVG, 32. évf. 25. szám, 72-73. old.
41
Kardos Péter – dr. Szakács Imre – Tóth Mihály [2010]: A számvitel nagy kézikönyve 2010. Komplex Kiadó, Budapest, 266-271. old. Major Andrea – Burján Ákos [2009]: Könyvvezetés devizában: Az árfolyamváltozások számviteli hatásának menedzselése. SZAKma, 51. évf. 10. szám, 430-431. old. Paróczay Péterné – dr. Siklósi Ágnes – Sisa Krisztina – dr. Sztanó Imre – Sztanó Imréné dr. – Veress Attila [2010]: A számvitel idıszerő kérdései 2010: A könyvviteli szolgáltatást végzık kötelezı továbbképzéséhez - Vállalkozási szakterület. Perfekt Kiadó, Budapest, 51-72. old. Sebık Orsolya [2010]: Mennyibe kerül a bankolás? Piac & Profit, 14. évf. 2. szám, 24-25. old. Tóth Mihály [2010]: Beruházáshoz felvett devizahitel átértékelési árfolyamveszteségének elhatárolása. SZAKma, 51. évf. 1. szám, 29-35. old. Zvi Bodie – Alex Kane – Alon J. Marcus [2005]: Befektetések. Aula Kiadó, Budapest BDO
Magyarország
[2010]:
Tipp:
Az
árfolyamkockázat
kivédése.
In:
http://www.vg.hu/kozelet/jog/tipp-az-arfolyamkockazat-kivedese-315757 (letöltve: 2010. október 1.) International Accounting Standard 21: The Effects of Changes in Foreign Exchange Rates. In: http://ec.europa.eu/internal_market/accounting/docs/consolidated/ias21_en.pdf (letöltve: 2010. október 5.) http://www.budapestbank.hu/szolgaltatas/vallalat/treasury-hataridos-devizaugyletek.php (letöltve: 2010. november 6.) http://hvg.hu/gazdasag/20100126_magyarorszag_euroovezet (letöltve: 2010. október 5.) http://hvg.hu/kkv/20090326_arfolyamingadozas_ceg_deviza (letöltve: 2010. október 15.) http://hvg.hu/kkv/20090421_devizakockazat_arfolyamingadozas (letöltve: 2010. október 21.) http://hvg.hu/kkv/20090909_arfolyam_ingadozas_megoldas (letöltve: 2010. szeptember. 26.) 42
http://nol.hu/lap/gazdasag/20100316-arfolyamkockazat__vedekezo_poziciok (letöltve: 2010. október 27.) http://www.vg.hu/penzugy/hitel/devizahitelek-900-milliardba-kerult-a-forintarfolyamvesztesege-296540 (letöltve: 2010. október 1.)
43
