TÁVOLI TÁJAK ÉLŐVILÁGA ÉS AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZERE
MUNKAFÜZET FELADATAINAK MAEGOLDÁSAI (Raktári száma: RE01032/M/1)
A FÖLDI ÉLŐVILÁG ÖVEZETESSÉGE Mf. 3. old. 1.A) Északi sarkkör, Ráktérítő, Egyenlítő, Baktérítő 1.B) 1. trópusi: 1, 3, 5, 9 2. mérsékelt: 2, 7 3. hideg: 4, 6, 8, 10
AZ ŐSERDŐK ÉLŐVILÁGA Mf. 4. old. 2. − 2, 3, 5, 6, 9 − trópusi 3.
− szintek jellemző magassága: 10, 20, 30, 40, 50, 60 m
− szintek megnevezése: felső lombkorona, középső lombkorona, liánok, alsó lombkorona, cserjeszint, gyepszint 4. − − − −
orchideák: 1, 2, 3, 5, 8 liánok: 2, 7, 9 (keretezés hiányzik) egyik növényre sem igaz: 4, 6, 10
5. − bőgőmajom: szőrzetének színe fajonként különböző, végtagjai feltűnően hosszúak, fákon él, hosszú farkával kapaszkodva himbálózik az ágakon, hangját hanghólyagja felerősíti, ujjai végén lapos köröm van, csapatban él − jaguár 6. rajzkiegészítés! − A jaguár emlősökkel, madarakkal, hüllőkkel táplálkozik, zápfogának felülete tarajos. 7. − anakonda: állkapcsa tágulékony, nincs méregfoga, ivadékait elevenen hozza a világra, hatalmas ereje van, táplálékát egészben nyeli le, tüdővel lélegzik, éjszaka vadászik, áldozatát összeroppantja, végtagjai nincsenek, nappal fára csavarodva pihen, emlősöket és madarakat zsákmányol, vedlik
− vízisikló: sebesen siklik, pompásan úszik, lágy héjú tojásokat rak, halakra és békákra vadászik, száraz pikkelyeiről lepereg a víz − mindkettőre igaz: állkapcsa tágulékony, nincs méregfoga, táplálékát egészben nyeli le, tüdővel lélegzik, végtagjai nincsenek, vedlik 8. rajzkiegészítés 9. rajzolás 10. A, A, B, A, A, D, C, C, B, B, D, B, B, D, A, D, A, D, C, C 11. − rajzkiegészítés − fejtor, potroh − csáprágó 12. Az állat neve Élőhelye Mérete Életmódja Testrészei Tápláléka Hogyan szerzi meg a táplálékát?
közönséges madárpók
koronás keresztespók
trópusi esőerdő 18 cm a lábaival éjszakai ragadozó fejtor, potroh rovarok, kisebb erős csáprágóival
lomberdő 1 – 1,5 cm hálószövő fejtor, potroh kisebb repülő rovarok mérgével megbénítja, esetleg bepólyálja
A SZAVANNÁK ÉLŐVILÁGA Mf. 9. old. 13. rajzolás 14. − nem változik − csökken − csökken 15. − esőerdő: 1, 3, 4. 6, 7 − szavanna: 2, 5, 8 16. A) trópusi esőerdő, erdős szavanna, füves szavanna, sivatag B) 1, 8, 11, 2, 5, 6, 10 3, 7, 12 4, 9 − csapadéktól 17. Az élőlény neve oroszlán csimpánz Tápláléka Zápfogának felülete Egy zápfogának rajza
ragadozó, főként patás tarajos rajz
mindenevő gumós rajz
antilop növényevő redős rajz
18. rajzolás − A zebrák páratlan ujjú patások, az antilopok páros ujjú patások. 19. − antilop: tülkös szarvú, vadon élő, emlős, páros ujjú, kecses mozgású, növényevő, van közöttük őz méretű is, zápfogai redősek, patái vannak, kérődző, szemfogai nincsenek − szarvasmarha: tülkös szarvú, háziasított, nagy testű, testtömege több száz kilogramm − mindkettőre igaz: tülkös szarvú, emlős, páros ujjú, növényevő, zápfogai redősek, patái vannak, kérődző, szemfogai nincsenek
20. – oroszlán: homokszínű, sárgásbarna, csak a hímnek van sörénye, alkonyatkor és éjszaka vadászik, főleg patás állatokat kedvel, falkában vadászik, az afrikai szavannán él 21. − nílusi krokodil: testét szarupikkelyek, szarupajzsok, csontos pajzsok fedik, nem tud rágni, a nagyobb falatokat egészben nyeli le, trópusi éghajlati övezetben él, testhőmérséklete változó, tojásait a Nap melege költi ki, lába rövid, ujjai között úszóhártya feszül, hosszú farka oldalról lapított, halakkal, vízimadarakkal táplálkozik, ragadozó − oroszlán: fő tápláléka a növényevő patások húsa, trópusi éghajlati övezetben él, teste hajlékony, rugalmas, falkába verődve vadászik, zápfogainak felületes tarajos, farka végén bojt van, szőrzete homokszínű, ragadozó − 22. − bőgőmajmok: 2, 5, 6, 8, 9, 10, 12, 13, 14 − csimpánzok: 1, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 11, 13 23. 3, 1, 4, 2, 5, 6, 7, 10, 8, 12, 11, 13, 9, 4, 11 24. − emlősök: 1, 5, 7, 8, 9, 10 − madarak: 2, 3 − hüllők: 6, 11 − gerincesek − madárpók − Ez az állat a lábai alapján az ízeltlábúak közé tartozik.
A SIVATAGOS TERÜLETEK ÉLŐVILÁGA Mf. 15. old. 25. rajzolás 26. a levegő páratartalma alacsony, az égbolton nincsenek felhők, élővilága szegényes, éjszaka fagypont alá is csökkenhet a hőmérséklet, az esős évszak nagyon rövid, a felszálló légáramlatok mentén alakul ki 27. homokba temetés – gyors növekedés ritka csapadék – gyors virágzás, raktározó szár alacsony páratartalom – tövisekké alakult levelek, apró levelek 28. datolyapálma: sivatagi oázisokban él, termesztik, nagy termetű, összetett kis felületű levelek, termése édes, ragadós, külön porzós és termős egyedek, termő példányokhoz kell porzós, termését emberek fogyasztják 29. rajzolás 30. 2 ujja között bőrredő – nem süpped, orrait be tudja zárni, táplálékra igénytelen, táplálékot púpjában, vizet gyomrában raktároz
A MEDITERRÁN TERÜLETEK ÉLŐVILÁGA Mf. 17. old. 31. rajzolás 32. − A leghidegebb hónap: december-január, 6-8 °C, 100 mm − A legmelegebb hónap: július-augusztus, 28 °C, 1-2 mm − A mediterrán területeken négy évszak van. A nyár forró és száraz, a tél enyhe és csapadékos.
33. − a cserjék 2-3 méter magasra nőnek, egyes növények szőrös leveleikkel védekeznek a nyári szárazság ellen, a fák és a cserjék levelei kemények, fényesek, az aljnövényzet egyedei sok erős illatú olajat tartalmaznak − trópusi esőerdő 34. rajzolás 35. − a hímnek görbe szarva van, emlős, növényevő, hazánkba is betelepítették, eredeti hazája Korzika és Szardínia hegyvidéke, zápfoga redős felületű, az aljnövényzetet fogyasztja, párosujjú patás − közönséges kaméleon 36. A mediterrán területekre nagyon sokféle állat vándorol a mérsékelt éghajlati övezetből. Ősszel sok olyan madár érkezik, amelyik nyáron nálunk költ.
A LOMBERDŐK ÉLŐVILÁGA Mf. 19. old. 37. − tölgyerdő: a növényzet lassan fejlődik, a fák lomja télen lehull, sok az aljnövényzet, ritkás, világos erdő, a talajon is nyílnak virágok, az erdőt néhány fafaj alkotja, a fásszárú növények két szintet alkotnak, a cserjeszintben fénykedvelő növények élnek − esőerdő: egyes fái 60 méter magasra is megnőnek, a fák koronájában is sokféle növény él, a fák állandóan lombosak, örökzöldek, virágaik folytonosan nyílnak, nagyon sokféle fafaj él benne, a növényzet gyorsan nő, a lomkorona többszintű, sok növény a fák ágain kapaszkodik a magasba, sötét erdő, mivel a lombkorona többszörösen összezáródik 38. növények állatok 18 lombkoronaszint 9, 14, 15, 16, 17, 19, 20 10 cserjeszint 7, 9, 14, 15, 16, 17, 19, 20 1, 4,13 gyepszint 3, 5, 6, 7, 8, 11 − 2, 12 − növényevők: 7, 8, 9, 15, 16 − állatevők: 5, 11, 14, 17, 19, 20 − mindenevők: 3, 6 39. Növényzet örök hó alhavasi gyep törpe fenyves fenyves bükkös
Kialakulásának feltételei Tengerszint feletti Évi csapadék (mm) magasság (m) 3000 felett ↑ ~ 1700 – 3000 ↑ ~ 1500 – 1700 ↑ ~ 1000 – 1500 ↑ ~ 500 – 1000 ↑
tölgyerdő
40. − rajzolás − lomberdő: 2, 3, 4, 5, 9 − füves puszta: 1, 6, 7, 8, 10 − mindkettőre jellemző: 2
~ 0 – 500
↑
Jellemzői moha, zuzmó kőszáli kecske, mormota összefüggő növényzet gomba, moha kora tavaszi virágok, majd gombák gazdag aljnövényzet
41. A napfény a füves pusztán N, mint a lomberdőkben. A levegő páratartalma a füves pusztán k, mint a lomberdők gyepszintjében. Az árnyék a füves pusztán k, mint a bükkerdőkben. Búvóhely az állatok számára a füves pusztán k, mint a tölgyerdőben. A szél a réten, füves pusztán N, mint a lomberdők cserjeszintjében. 42. Név erdőssztyepp magasfüvű sztyepp törpefüvű sztyepp legszárazabb sztyeppváltozat
Csapadék mennyisége > 350-450 mm 350-450 mm
Talaj
Növények
Állatok
humuszban gazdag humuszban gazdag
fű, tölgy, juhar évelő füvek, sás, tulipán, álszint árvalányhaj, hagymás, gumós sótűrő, sziki üröm
őshonost kiirtották
< 350-450 mm
tápanyagban szegény szikes
< 350-450 mm
szajga, taki, bölény
A TAJGÁK ÉLŐVILÁGA Mf. 24. old. 43. rajzolás 44. A tajga a Föld északi féltekéjén, a 50-60 szélességi körök mentén alakult ki. 45. − a leghidegebb hónap: január, -50 °C, ~10 mm − a legmelegebb hónap: július, +15 °C, ~40 mm 46. − a legnagyobb − 0 °C alatti − kevés − nyáron kicsit több, télen hó, nem felvehető − alacsony hőmérséklet, tűlevelek viaszbevonata − fenyőerdő 47. − csekély − moha, ritkás gyep- és cserje, lombkorona − 30-40 m − zárt − kevés − vörösfenyő, nyír 48. 1, 2, 5, 6, 7, 8, 10 49. rajzolás 50. − lucfenyő: örökzöld, toboza 10-20 cm hosszú, a rövid, egyesével álló levelei négyélűek − vörösfenyő: levelei csomókban ülnek a száron, toboza 2–3 cm-es − nyírfa
51. − mókus − a) metszőfog, b) zápfog − gumós − szemfog − mindenevő 52. 3, 4, 5, 7, 9, 10 53. 54. Rajzolás 55. 1, 1, 2, 1, 2, 2, 1, 2, 1, 1, 2 56. siketfajd: teste: tömzsi, csőre: rövid, vastag, domború, lába: erős, rövid, az ujjakig tollas, tápláléka: fűlevél, rovarok, férgek, élőhelye: tajga, földön, éjjel fenyőfán
A TUNDRÁK ÉS A SARKVIDÉKEK ÉLŐVILÁGA Mf. 29. old. 57. − rajzolás − É-Európa, É-Ázsia, É-Amerika, Jeges tengeri szigetek 58. 1, 3, 6, 9, 11 59. A rénszarvaszuzmó telepeiben 1. gombák és 2. moszatok élnek együtt. 1. megadják az alakját, felveszik a környezetből a tápanyagot 2. elkészítik a tápanyagot és a gombáknak is juttatnak belőle 60. − szarvas: a, b, e, f, h, l, m, o − rénszarvas: c, d, e, g, h, i, j, k, n 61. – barnamedve jegesmedve – barna fehéres – tajga északi sarkkör, Jeges-tengeri szigetek – mindenevő ragadozó – gyűjt, fára mászik, halászik fókát, kúszva, úszva, lékeknél
A TENGEREK ÉS A TENGERPARTOK ÉLŐVILÁGA Mf. 32. old. 62. felülről lefelé: 100, 200, 300, 400, 500 m 100 m: sok fény, 200 m: félhomály, 300-500 m: állandó sötétség alulról fölfelé: a hőmérséklet nő felülről lefelé: a nyomás nő 63. − 1, 2, 4, 6 − A többi állítás a szárazföldre vonatkozik. 64. lebegő életmód, növények és állatok (egysejtűek, rákok, férgek, medúzák) alkotják, mennyisége a víz oxigén- és széndioxid-tartalmától, ez a hőmérséklettől függ
65. − mosdószivacs: űrbél, likacs − szakállas medúza: űrbél, tapogatók csalánsejtekkel − mosdószivacs mozgása: aljzathoz tapadnak − szakállas medúza mozgása: rakétaszerűen 66. − barnamoszat: 1, 3, 9, 13 − szivacs: 4, 6, 10, 11, 15 − kék cápa: 2, 5, 7, 8, 12, 14 67. C, A, C, D, A, B, C, B, B, A, D, D, D, B 68. 2, 3, 4, 5, 9, 10 69. rajzolás 70. C 71. fókák: szőrzetük testhez simuló, rövid, tömött, végtagjuk rövid, ujjaik megnyúltak, közöttük úszóhártya van, hátsó lábaik hátrafelé állnak, hátsó lábbal eveznek, szaporodási időszakban a szárazföldön tartózkodnak, ragadozók, szárazföldön születik 72. 1. heringsirály 2. nagy kárókatona 73. A) 1. plankton: 4, 6 2. medúza 3. tonhal 4. óriásbálna 5. heringsirály 6. hering: 3, 4, 5, 7, 8 7. nagy kárókatona 8. elefántfóka
73. B) madarak: 5, 7 halak: 3, 6 emlősök: 4, 8
AZ ÉLŐVILÁG ÉS KÖRNYEZETE Mf. 38. old. 74. fény, b) hőmérséklet, c) csapadék 75. orchidea órásbálna farkas vörösfenyő szarvas zebra rénszarvaszuzmó jegesmedve nílusi krokodil kökény szajga egypúpú teve árvalányhaj medúza bőgőmajom erdei pajzsika róka éti csiga kaktusz
Fénykedvelő +
Árnyékkedvelő
Melegkedvelő +
Hidegkedvelő
Nedvességkedvelő
Szárazságtűrő
+ + +
+
+ + + + +
+
+ +
+ +
+ + +
+ + + +
+ + +
76. táplálkozási lánc A) 6→17→1 B) 3→8→10 C) 9→16→12 D) 13→4→14 E) 15→11→5 F) 18→7→2
terület lombos erdő tajga tundra trópusi esőerdő szavanna tenger
ÖSSZEFOGLALÁS Mf. 40. old. 77., 78 − esőerdő: 3, 4, 25, 31, 32, 37, 38 − szavanna: 1, 13, 21, 33, 34, 35, 36 − tenger és partja: 1, 5, 23, 7, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 26, 39 − tundra: 8, 12, 28 − tajga: 2, 6, 10, 14, 22, 24, 27, 29, 30 − lomberdő: 9, 40, 41, 42, 43, 44 79. Élőlény neve mosdószivacs kolibri zebra krokodil vörösfenyő majomkenyérfa hiúz rénszarvas zuzmó orchideák cápák antilop csimpánz rénszarvas nagy kárókatona mókus
Élőhelye tenger esőerdő szavanna szavanna tajga szavanna tajga tundra esőerdő tenger szavanna szavanna tundra tengerpart tajga
80. bálna, rénszarvas, tigris, bőgőmajom, zebra, hiúz 81. Milyen a talaja? humuszban szegény tápanyagban gazdag tápanyagban szegény tápanyagban gazdag tápanyagban gazdag tápanyagban gazdag tápanyagban szegény tápanyagban szegény
Miért? gyors barnulás, eső kimossa kevesebb eső szegényes növényzet dús növényzet dús növényzet, kevés eső dús növényzet, lassú barnulás hűvös, viasz nem engedi a barnulást sokáig fagyott
82. A hőmérséklet- és fényviszonyok ugyanúgy változnak az Egyenlítőtől északra haladva, mint a hegységekben felfelé, így hasonló övezetesség figyelhető meg az élővilágban is. 83. 5, 8, 12
AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZERE A RENDSZEREZÉS ALAPJAI Mf. 45. old. 1. 2. pl. Él-e Magyarországon: 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 pl. növényevő: 10, 11, 12, 13 3. b, e, f, c, d, a, g 4. Az élőlényeket hasonlóságuk és rokonságuk szerint rendszerezi a tudomány, mert az élőlények fejlődési sorokat alkotnak. 5. faj törzs osztály
< > >
törzs osztály faj
6. rajzolás 7. nitrogénkötés – gyökérgümő – lucerna lebontás – elhalt szervezet – letört ág savanyítás – táplálék – káposzta megbetegítés – élő szervezet – ember 8. ostor, örökítő anyag, sejtplazma, sejthártya, tok 9. 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512, 1024, 2048, 4096, 8192, 16384 (214) 14:2=7 óra 10. örökítő anyag, sejtmag 11. − növényekkel való rokonság: zöld színtest − állatokkal való rokonság: sejtszáj, ostor, vörös szemfolt 12. 1. óriás amőba: sejthártya, sejtmag, emésztő űröcske 2. papucsállatka: lüktető űröcske, csilló, nagy sejtmag, emésztő űröcske, kis sejtmag 13. rajzolás 14. rajzolás GOMBÁK
Mf. 49. old. 15. − rajzolás − zöldessárga lapos kalap, fehér lemez, bocskor 16. − csiperke: 4, 9, 10 − galóca: 3, 6, 8, 12 − mindkettő: 1, 2, 5, 7, 11, 13, 14 17. korhadéklakó – lebontó élősködő – betegségokozó együtt élő – fákkal szövetkező 18. A, A, C, B, A, B, C, A, A C, A, B, B
VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK Mf. 51. old. 19. B, C, D, A, C, C, B, B, A, A, C, B, C, D, C 20. − rajzolás − spóratartó, gyökérszerű szőrök 21. − rajzolás − levél, szár, gyökértörzs, gyökér 22. − rajzolás − gyökér, szár, hajtás, levél, spóratartó, föld alatti raktározó szár 23. C, C, B, D, A, C, A, B, C, A, D, C, D, B, B
VIRÁGOS NÖVÉNYEK Mf. 54. old. 24. fás száruk van, hajtásos növények, gyökerük van, termésük toboz, szélbeporzásúak, magkezdeményeik szabadon fejlődnek, egylaki növények 25. 1. nyitvatermők 2. zárvatermők − rajzolás − hiányzik: magkezdemény 26. − nyitvatermők: örökzöldek, termésük nincs, csak magvaik fejlődnek, mind fásszárúak, nincs zárt magházuk, magkezdeményük szabadon van − zárvatermők: rovarokkal porzódnak, termésük van, lágyszárúak és fásszárúak, magkezdeményük zárt magházban helyezkedik el mindkettőre jellemző: széllel porzódnak, virágjuk van, hajtásuk van, szaporodásukhoz nincs szükség vízre 27.
− gyökér, 2. levél, 3. virág, 4. gyökér, 5. szár, 6. szár, 7. virág, 8. levél, 9. sziklevél, 10. sziklevél − egyszikűek osztálya: 2, 4, 5, 7, 10 − kétszikűek osztálya: 1, 3, 6, 8, 9
28. − rajzolás − kétszikű, egyszikű 29. C, B, A, C, B, D, C, A, D, A, B, A, D 30. Moszatok Mohák Harasztok Nyitvatermők Zárvatermők
Gyökér +, + + +
Szár +, + + +
Levél +, + + +
Virág + +
Termés +
31. Törzsnél nagyobb csoport növények sejtmag nélküliek növények gombák növények növények növények növények növények gombák növények sejtmagvas egysejtűek növények gombák növények növények
Törzs
Osztály
Faj
nyitvatermők baktériumok zárvatermők
egyszikűek
erjesztő baktériumok hóvirág
harasztok zárvatermők zárvatermők nyitvatermők zárvatermők
egyszikűek kétszikűek fenyők kétszikűek
zárvatermők ostorosmoszatok zárvatermők mohák harasztok
kétszikűek kétszikűek
kocsányos tölgy erdei fenyő peronoszpóra kökény zöld szemesostoros réti boglárka gyilkos galóca
páfrányok
TELEPES ÁLLATOK Mf. 58. old. 32. 1. szivacsállatka: kivezető nyílás, külső sejtréteg, tű, galléros ostoros sejtek, űrbél 2. medúza: külső sejtréteg, belső sejtréteg, űrbél, tapogató 3. közös részük: űrbél 4. rajzolás 33. − szivacsok: 3, 5, 11, 13 − csalánozók: 1, 4, 7, 8, 10 − közös tulajdonságok: 2, 6, 9, 12, 14 34. A, C, B, C, B, D, D, A, A, B, C, A, C, A, D D = moszatok
GERINCTELEN ÁLLATOK Mf. 60. old. 35. gyűrűsférgek 36. A), B) − rajzolás − A) gyűrűsférgek, puhatestűek − B) gyűrűsférgek: 4, 6, 14, puhatestűek: 1, 5, 7, 8, 9, 13 − C) mindkét állattörzsre jellemző: 2, 3, 10, 11, 12, 15 37. − csigák: 1, 3, 4, 5, 9, 10, 11 − kagylók: 2, 3, 6, 10, 12 − törzs: puhatestűek 38. Faj mosdószivacs szakállas medúza földigiliszta orvosi pióca tavikagyló éti csiga
Osztály
Törzs
kagylók csigák
szivacs csalánozók gyűrűsférgek gyűrűsférgek puhatestűek puhatestűek
Törzsnél nagyobb csoport
férgek férgek
39. − rajzolás − májusi cserebogár: 1, 2, 4, 7, 11, 13, 17, 18 − folyami rák: 5, 6, 8, 10, 12, 16, 19 − koronás keresztespók: 6, 9, 15, 19 − közös tulajdonság: 3, 14, 20 40. − rajzolás − fejlődési sorrend: 3, 1, 4, 2, 5 − kifejlés − rovarok 41. Rovarok fej-tor-potroh 3 pár légcső mindenféle átalakulás
Pókszabásúak fejtor-potroh 4 pár tüdő ragadozók átalakulás nélküli
Rákok fejtor-potroh 5 pár kopoltyú hulladékevők átalakulás nélküli
42. − gyűrűsférgek törzse: bőrizomtömlő, testrészek hiánya, nincs láb, csupasz, nyálkás bőr, gyűrűkből, szelvényekből álló test − ízeltlábúak törzse: kitin, fejlett érzékszervek, ízelt láb, szájszervek, testrészek, külső váz, gyűrűkből, szelvényekből álló test − mindkét törzsre jellemző: gyűrűkből, szelvényekből álló test 43. − kifejlés: 2, 4, 5, 7, 9, 11 – rákok, pókok − átváltozás: 3 – rovarok − teljes átalakulás: 1, 6, 8, 10 – rovarok
GERINCES ÁLLATOK Mf. 65. old. 44. rajzolás − úszáshoz szükséges 45. Osztály
Fajok
Halak Kétéltűek Hüllők
3, 4, 6, 8, 12 1, 5 2, 7, 9, 11
Tulajdonságok 10, 15, 17, 20, 24, 26, 27 13, 16, 19, 21, 23, 25, 26 14, 18, 22, 26, 2
46. − vízisikló − Mindkét állat a hüllők osztályába és a gerincesek törzsébe tartozik. − nílusi krokodil 47. − A-B)-D) úszóláb:tőkésréce: 1, 8, kúszó:harkály: 7, kapirgáló:házityúk: 4, 5, markoló:egerészölyv: 2, 3, gázló:gólya: 6 − C) rajzolás 48. − hüllők: 2 − madarak: 3 − emlősök: 4 49. − A, D, B, C, B, D, A, C, C, A, B, D − D=kétéltűek − kecskebéka, barna varangy 50. Táplálkozás A zápfog felülete Állatfajok
fog rajzának kiegészítése ragadozó tarajos 2, 8, 10, 14, 16
fog rajzának kiegészítése növényevő redős 1, 3, 7, 11, 15
fog rajzának kiegészítése mindenevő gumós 4, 6, 9, 13, 17
− 5, 12, 18 − rovarevők: 12, 18, plankton: 5 51. Törzsnél nagyobb csoport
Törzs gerincesek gerincesek puhatestűek csalánozók gerincesek
Osztály
Faj
A faj élőhelye
kétéltűek emlősök kagylók
kecskebéka
vízpart
tavi kagyló
tó
hüllők
fürge gyík
rét
mosdószivacs
tenger
közönséges madárpók
esőerdő
óriás amőba
víz
nagy fakopács
tölgyerdő
férgek szivacsok gerincesek ízeltlábúak
pókszabásúak
puhatestűek ízeltlábúak
csigák rákok
sejtmagvas egysejtűek
sejtmagvas egysejtűek gerincesek gerinctelenek ízeltlábúak
madarak
ÖSSZEFOGLALÁS Mf. 70. old. 52. 1B, 2D, 3A, 4A, 5D, 6C, 7C, 8B, 9A, 10D, 11A, 12D, 13D, 14C, 15B, 16B, 17D, 18C, 19D, 20B, 21D, 22A, 23B, 24A, 25C, 26B, 27B, 28B, 29A, 30A 53. ostorosok, gerincesek, barnamoszatok, baktériumok, gyűrűsférgek, mohák, puhatestűek, harasztok, ízeltlábúak, nyitvatermők, zárvatermők 54. gyilkos galóca: 1, 3, 6, 10, 12 – gombák, erdei pajzsika: 7, 13, 14, 16 – harasztok, erdei fenyő: 2, 8, 11, 15 – nyitvatermők, hóvirág: 4, 5, 9 – zárvatermők 55. nem igaz állítások: A) MERT, a gombák növények B) A harasztok egyszerűbb testfelépítésűek, mint a mohák D) MERT a hüllők testhőmérséklete állandó E) A hüllők a halakból fejlődnek ki, MERT a kétéltűek ikrákkal szaporodnak F) MERT a férgek mind szárazföldi állatok 56. Növények VirágVirágosak talanok 15, 19, a) kétszikűek 10, 14, 28, 22, 21, 35, 27 33 b) egyszikűek 18, 34, 36 c) egyebek 3, 23, 24
− zárvatermők törzse − nyitvatermők törzse − puhatestűek törzsének osztálya − ízeltlábúak 57. − gerinces − emlős − ragadozó − legtöbb közös tulajdonságuk van 58. − rajzolás − sejtmag nélküliek − hajtásos növények − spórákkal szaporodnak − szelvényezettek − sejtmagvas egysejtűek
Gombák 7, 11
Állatok Gerinctelenek d) csigák 31 e) kagylók 38 f) rovarok 32 g) rákok 8 g) 9 pókszabásúak
halak kétéltűek hüllők madarak emlősök
Gerincesek 4, 37 13, 26 30 5, 20 1, 2. 6, 12, 29, 16, 17, 2
