Štátny pedagogický ústav, Pluhová 8, 830 00 Bratislava ________________________________________________________
Vzdelávací štandard z maďarského jazyka a literatúry pre SOŠ a SOU (4-ročné učebné odbory) s VJM
Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból a szakközépiskolák és a 4-osztályos szaktanintézetek számára
Vypracovali: Mgr. Csicsay Károly Mgr. Csicsay Sarolta
Bratislava, 2004
BEVEZETŐ A magyar nyelv és irodalom tantárgy törzsanyagát olyan nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai, valamint irodalmi fogalmak, továbbá művek és azok szerzői alkotják, amelyeket minden tanulónak el kell sajátítania. A magyar nyelvtan törzsanyaga 5 részből áll, amelyhez kapcsolódik a helyesírás, a nyelvhelyesség és a fogalmazás. A nyelvtan a következő 5 témakörre oszlik: hangtan, szótan, mondattan, jelentéstan és szövegtan. A szótan természetesen tartalmazza a szóalkotástant, a szófajtant és a szóalaktant, ahogy a mondattan is tovább bontható a mondatok osztályozására, a szószerkezetek, a mondatrészek és az összetett mondatok fajtáira. Ugyanígy a helyesírás, a nyelvhelyesség és a stilisztika is magába foglalja sajátos jellemzőit. Az irodalom törzsanyagát 6 témakörre bonthatjuk: általános ismeretekre a művészetekről, világirodalomra, magyar irodalomra, (tehát irodalmi művek és írók megismerésére, irodalomtörténetre), irodalomelméletre, az ún. memoriterre, (tehát az alapműveltséghez szükséges művek könyvnélküli ismeretére) és az ajánlott olvasmányokra. Az egyes részterületek ismeretanyagát a pedagógus saját megítélése szerint építheti be tanmenetébe és használhatja fel tanítási óráin. Továbbá úgy dolgozhatja fel ezt a meghatározott ismeretanyagot, ahogy azt a lehetőségei engedik, tekintetbe véve az iskola típusát és a tanulók képességeit. A törzsanyagban megfogalmazott követelmény alkotja azt a szintet, amelyet valamennyi érettségivel végződő iskolában tanuló diáknak el kell sajátítania. Ha a diák nincs ezen ismeretek birtokában, akkor felsőbb osztályokba sem léphet, illetve középiskolai tanulmányait sem fejezheti be sikeresen. Ebből a törzsanyagból szükséges kiindulni, amikor az érettségi vizsgák előtt álló diákok számára meghatározzuk az – emelt ill. a középszintű – érettségi vizsga követelményét. A teljes középiskolai képzés során valamennyi diák számára azonos a követelmény, tehát mindenki számára irányadó a törzsanyagban meghatározott tananyag. Csupán az érettségi vizsgákra való felkészülés során lehet megkülönböztetni a számonkérhető tananyag terjedelmét és mélységét. A tanár a szerint állapítja meg a diák érdemjegyét, hogy a törzsanyagban meghatározott tananyagot milyen terjedelemben és alapossággal sajátította el. A követelmények – a törzsanyagra épülve – ismereteket, jártasságokat és készségeket tartalmaznak mind magyar nyelvből, mind a magyar s a világirodalomból egyaránt. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata, hogy fejlessze a szövegértést valamint a szövegalkotás képességét írásban és szóban egyaránt, továbbá megteremtse a szükséges anyanyelvi ismereteket a további önálló tanuláshoz, az önműveléshez. Az anyanyelv megfelelő ismerete az idegen nyelvek elsajátításában is nagy segítséget nyújthat. Az irodalmi nevelés alapvető feladata, hogy értő és érző embereket nevelhessünk általa. Az irodalmon keresztül a művészetek és a tudományok is közelebb hozhatóak, kézzelfoghatóbbak lesznek a diákok számára. A diákok irodalmi műveltségének megalapozásához elengedhetetlenül szükséges a műelemző és -értelmező feladatok megoldása. A tanítási órákon gyakorolt elemzések fejlesztik a tanulók kifejezőkészségét, s egyben fogékonyabbakká is válnak az irodalmi művek szépségei iránt; a művek tartalma pedig számtalan lehetőséget ad a tanulók világképének megfelelő kialakításában. Az irodalmi alkotások szerepe abból a szempontból is fontos, hogy segítségükkel nagymértékben fejleszthető a diákok erkölcsi és esztétikai érzéke. Az irodalomoktatás célja tehát nem csupán az adatközlés, a lexikális tudás átadása, hanem olyan műveltség megszerzése, amely alapja lehet az európai kultúra megismerésének. Ne felejtsük el azonban azt a legfontosabb tényezőt, hogy míg a nyelvtan tudományág, amely pontos ismeretekre támaszkodó, racionális, logikus gondolkodást igényel, addig az irodalom művészeti ága nyelvünknek, amely szintén pontos ismereteket igényel, azonban sokkal szabadabb, több teret ad a fantáziának, a gondolattársításoknak, az érzéseknek. 2
Tartalom – obsah Bevezető Tartalom Nyelv 1. A beszéd és a nyelv 2. Hangtani ismeretek 3. Szótani ismeretek 4. Szóalaktani ismeretek 5. Jelentéstani ismeretek 6. Mondattani ismeretek 7. Stilisztikai ismeretek 8. Az írásbeli kifejezőkészség 9. A szóbeli kifejezőkészség 10. Helyesírás és nyelvművelés Irodalom 1. Általános ismeretek a művészetekről 2. Világirodalom q ókor q középkor q reneszánsz q barokk q a felvilágosodás és a klasszicizmus q romantika q realizmus q a XIX. század második fele, a századforduló q a két világháború közti korszak q a XX. század második fele 3. Magyar irodalom q középkor q reneszánsz q barokk q a felvilágosodás és a klasszicizmus q a reformkor és a romantika q a forradalom és a szabadságharc irodalma q az önkényuralom és a kiegyezés irodalma, a realizmus q a századforduló irodalma (XIX – XX.) q a két világháború közötti irodalom q József Attila, Radnóti Miklós q a XX. század második felének irodalma q a határon túli magyar irodalom 4. Irodalomelmélet q epika q líra q dráma 5. Memoriterek 6. Ajánlott olvasmányok
2. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal 5. oldal 6. oldal 6. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal 8. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 13. oldal 14. oldal 14. oldal 15. oldal 15. oldal 16. oldal 17. oldal 17. oldal 17. oldal 18 oldal 18. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal 22. oldal 23. oldal 23. oldal 24. oldal 25. oldal 26. oldal 27. oldal 28. oldal 29. oldal
3
NYELV – JAZYK 1. A beszéd és a nyelv 2. Hangtani ismeretek 3. Szótani ismeretek 4. Szóalaktani ismeretek 5. Jelentéstani ismeretek 6. Mondattani ismeretek 7. Stilisztikai ismeretek 8. Az írásbeli kifejezőkészség 9. A szóbeli kifejezőkészség 10. Helyesírás és nyelvművelés
1. A beszéd és a nyelv Tartalom – Obsah: A kommunikáció tényezői és a nyelv különféle szerepe: a tájékoztató, ábrázoló, érzelem kifejező és a felhívó funkció. Az irodalmi művekben, illetve a mindennapi beszédben felfedezhető kommunikációs zavarok és ezek okainak felismerése, majd a feloldásukra alkalmas megoldások megkeresése. A testbeszéd szerepe: a színpad, a film világában, valamint a hétköznapi életben. Az irodalmi nyelv használata; a köznyelv, nyelvjárások, csoportnyelvi szavak. Anyanyelvünk folyamatos változása. A magyar nyelv helye a világ nyelvei közt. Nyelvcsaládok. Nyelvrokonaink. A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései: a téma, címadás, bekezdések; vázlatkészítés, jegyzetelés. Szövegfajták és -típusok. A szóbeli és az írott szövegek jellemző vonásai. A számítógép alkalmazása a szövegszerkesztésben. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 1.1. A tanuló értse a beszéd és a nyelv közti különbséget, a nyelv és a gondolkodás közti összefüggést. Ismerje és tudja felhasználni akár írott, akár beszélt szövegben a nyelv különféle funkcióit. Legyen tisztában a szövegalkotás alapjaival. 1.2. Kommunikációs képességei legyenek olyan szinten, hogy a másik ember megnyilatkozását minél teljesebben, minden összetevőre kiterjedően (nyelvi forma, intonáció, testbeszéd) fel tudja fogni. 1.3. Legyenek ismeretei a nyelvek szerkezete, valamint eredete szerinti osztályozásáról. 1.4. Ismerje nyelvrokonainkat, a nagyobb nyelvcsaládokat. 1.5. Alapfokú ismeretei legyenek a számítógép szövegszerkesztőjéről. Tudjon létrehozni dokumentumokat, a beírt szövegen változtatni, bekezdéseket és számozásokat jelölni, szöveget másolni és áthelyezni, betűtípust és -méretet változtatni, képeket és táblázatokat illeszteni a szövegbe. Ismerje a számítógépben levő sablonokat: életrajz, levélfajták, fax, kérvény.
4
2. Hangtani ismeretek Tartalom – Obsah: A beszédhangok létrehozása és képzése. A betű és a hang közti különbség. A magán- és a mássalhangzók csoportosítása. A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben. Helyesírásunk alapelvei. A rossz szokásból eredő beszéd- és kiejtési hibák. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.1. A tanuló ismerje a magyar beszédhangok állományát, a hangképzést és az ezzel kapcsolatos helyesírási tudnivalókat, valamint a kétnyelvűségből adódó nyelvhelyességi követelményeket. 2.2. Ügyeljen a helyesírásra a hangváltozásokkor, mégpedig a részleges, az írásban jelölt teljes hasonulások esetében, valamint az összeolvadások következtében. Fordítson figyelmet a sorvégi elválasztásokra is. 2.3. Különböztesse meg a magán- és mássalhangzókat a kiejtés időtartama, a képzés módja szerint! Ismerje a mássalhangzók egymásra hatásának eseteit: a részleges, a jelölt és jelöletlen teljes hasonulást és az összeolvadást. Ki tudja küszöbölni a kiejtési hibákat, és ismerje fel a rossz megszokásból eredő beszédhibákat.
3. Szótani ismeretek Tartalom – Obsah: A szókészlet és a szókincs. A szókészlet tagolódása, rétegződése, változása és mozgása. A magyar – szlovák kétnyelvűség szókészlettani kérdései. A szófajok. A mai magyar nyelv szófajai; fajtáik, jellemzésük, használatuk, helyesírásuk. Az igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók, mondatszók. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.1. A tanuló tudjon szótárral, lexikonnal dolgozni. Legyen képes információkat gyűjteni, keresni a számítógépben működő elektronikus szótárakban, lexikonokban. El tudjon igazodni az elektronikus könyvtárakban az Interneten. 3.2. Legyen tisztában a magyar szókészlet nagyságával, gazdagságával, rétegződésével és bővülésének lehetőségeivel. Tudjon különbséget tenni a szókészlet és az egyéni szókincs között. Ne keverjen idegen kifejezéseket a mondandójába! 3.3. Ismerje a szófajok rendszerét: igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók, mondatszók. Tudja őket helyesen használni beszédben, írásban egyaránt. Ismerje a tulajdonnevek (főleg a földrajzi és az intézménynevek) helyesírását.
5
4. Szóalaktani ismeretek Tartalom – Obsah: A szóelemek fajtái és csoportjai; szótő és toldalékok. A toldalékok fajtái: képzők, jelek, ragok fajtái. A szóalkotás gyakoribb módjai: szóképzés, szóösszetétel.
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 4.1. A tanuló ismerje fel az elemzésre szánt szó elemeit: a szótövet, valamint a leggyakoribb toldalékokat. 4.2. Tudja, hogy milyen módon képezhetünk új szavakat, mit jelentenek az ún. továbbképzett szavak, miként használjuk őket helyesen mind a köznyelvben, mind az irodalmi nyelvben. 4.3. A jeleket s a ragokat használja megfelelően, ne legyenek rá hatással az egyes nyelvjárási helytelen szokások!
5. Jelentéstani ismeretek Tartalom – Obsah: A szavak csoportjai a hangalak és a jelentés viszonyai szerint: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak. A rokon értelmű szavak szókincsgyarapító szerepe.
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 5.1. A tanuló számára legyen világos, hogy beszédünkben milyen szerepük van a hangulatfestő és a hangutánzó szavaknak. Semmiképp se keverje a betű és a hang fogalmát! 5.2. Tudnia kell besorolni a szavakat azok hangalakja és a jelentésük viszonya alapján. Legyen képes őket a megfelelő szinten alkalmazni beszédében, írásában egyaránt, mivel ezek az ismeretek nagyban segítik a tanuló szókincsének gyarapodását. 5.3. Ismerjen minél több rokon értelmű szót, hogy el tudja kerülni a felesleges szóismétléseket. Kerülje a közhelyek használatát! 5.4. A tanuló szóhasználatában alakuljon ki egyfajta nyelvi illem, stílusérzék, amely a későbbiekben segíti őt majd a megfelelő kommunikáció kialakításában.
6
6. Mondattani ismeretek Tartalom – Obsah: A mondatok fajtái a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint: kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító, kérdő mondat. A kérdő mondat fajtái. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint: egyszerű és összetett. A fő mondatrészek. A bővítmények: tárgy; a határozó és a jelző fajtái. Az -e kérdőszócska helye a mondatban. A szószerkezetek fajtái. Az összetett mondatok: mellé- és alárendelt mondatok. Az utalószó és a kötőszó szerepe. Az összetett mondatokkal kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalók. Az idézés formája: kettőspont, pontosvessző, gondolatjel. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 6.1. A tanuló tudja osztályozni a mondatokat tartalmuk, szerkezetük és minőségük szerint. 6.2. A mondatok fajtáit tartalmuk szerint megfelelően tudja alkalmazni beszédében, írásában egyaránt. Tudja használni az idézőjelet, gondolatjelet és a pontosvesszőt is. 6.3. Ügyeljen a szórendre, ismerje annak szerepét a lényegkiemelésben, a közlendő pontosításában. 6.4. Ismerje a mondatrészek leggyakoribb fajtáit. Mondatelemzéskor aláhúzással kell meghatároznia az egyes mondatrészeket. Legyen tisztában az elemzési modell (ágrajz) ábrázolásával. 6.5. Az összetett mondatok elemzésekor ismernie kell az utalószó és a kötőszó szerepét. A mondatelemzések alkalmával a tudáson kívül támaszkodjon a logikus gondolkodásra!
7. Stilisztikai ismeretek Tartalom – Obsah: A stílus fogalma. Az írott stílusrétegek: a tudományos, a hivatalos, a publicisztikai és a szépirodalmi stílus. A szépirodalmi stílus eszközei. Az egyes stílusok jellemző vonásai. A beszélt stílusrétegek: a társalgási, a közéleti és a szónoki stílus. A szövegszerkesztés: a téma, a címadás, a bekezdések, mondattömbök. A vázlatkészítés és a jegyzetelés. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 7.1. A tanuló legyen tisztában a stílus szerepével a köznyelvi nyelvhasználatban, értse meg a stilisztika lényegét, fontosságát. 7.2. Ismerje fel a szöveg stílusát annak jellemző stílusjegyei alapján. 7.3. A szépirodalmi stílus eszközei közül ismerje fel a szövegben: a hasonlatot, megszemélyesítést, metaforát és az allegóriát. 7.4. Ismerje a szövegszerkesztés alapvető lépéseit. Tudjon vázlatot és jegyzetet készíteni munkájához. 7.5. Ismerje a számítógép szövegszerkesztőjét és annak lehetőségeit. 7
8. Az írásbeli kifejezőkészség Tartalom – Obsah: Az egyszerűbb hivatali iratok, a magánlevél, tartalomismertetés, beszámoló, vázlatkészítés, jegyzetelés. A fontosabb iskolai és közéleti írásbeli műfajok: a jellemzés, életrajz, leírás, igazolás, tájékoztatás, felszólítás, elbeszélés, olvasmányelemzés, jegyzőkönyv, elismervény, nyugta, szerződés, megrendelőlap, postautalvány, kérvény. Ehhez a témakörhöz szükséges ismernie a számítógép szövegszerkesztőjét, amiben többségükre ún. sablonokat, példákat találunk. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 8.1. A tanuló ismerje az írásbeli fogalmazás betartandó követelményeit, a fokozatosság elvét. Nem szükséges a hagyományos tagolás (bekezdés, tárgyalás, befejezés) elvéhez ragaszkodnia, hisz a szépirodalomban is számtalan példát lát az ún. „in medias res” típusú, a felbontott időrendben megírt, a lánc- és mozaikszerű elbeszélésekre, szövegekre. A bekezdésekre, a fokozatosságra azonban szükséges figyelmet fordítania. 8.2. Legyen képes a tanult iskolai és közéleti írásbeli műfajok megfogalmazására. Tudjon jellemzést, tartalomismertetést, beszámolót, jegyzetet, leírást, kérvényt, életrajzot stb. készíteni. 8.3. Ismerje a számítógép szövegszerkesztőjét, amelyben az említett műfajokra sablonokat, példákat talál, amelyek később jelentősen könnyíthetik munkáját, érvényesülését.
9. A szóbeli kifejezőkészség Tartalom – Obsah: A szóbeli kifejezőkészség formái: az előadás, vita, érvelés, cáfolás, értékelés, jellemzés, magyarázat, alkalmi beszéd, felszólalás, hozzászólás, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás. A beszámoló, az előadás (szónoki beszéd); a közéleti beszéd; az ifjúság nyelve. A mimika és a gesztusok szerepe beszédünkben. Az ún. testbeszéd fontossága. A hangos beszéd sajátosságai: a hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 9.1. Az önálló, értelmes beszéd elsajátítása szorosan összefügg a gondolkodással, a gondolkodás fejlesztésével. Ezért fontos, hogy a tanuló tudjon rövid beszámolót, előadást, hozzászólást készíteni. 9.2. Ismernie kell a vita, az érvelés és a cáfolás intelligens formáját. A bemutatkozás és a bemutatás illemszabályaival legyen tisztában! A megszólítás különféle módjait tudja a gyakorlatban használni. 9.3. Legyen képes rövid alkalmi beszédek megfogalmazására. 9.4. Tudja, miként egészítheti ki mondandóját a mimikával, a testbeszéddel, illetve miként döntheti azt romba felesleges gesztusokkal. 8
10. Helyesírás és nyelvművelés Tartalom – Obsah: Helyesírásunk alapelvei. A különírás és az egybeírás (szóismétlések, ikerszók, szókapcsolatok, szóösszetételek). A tulajdonnevek írása: a személynevek toldalékolása, intézménynevek, műalkotások címei, a földrajzi nevek, illetve ezek -i /-beli/ képzős származékai. A tulajdonnevek köznevesülése. Az ünnepek nevei. Az elválasztás, az írásjelek alkalmazása, rövidítések és a mozaikszók, a számok írása és a keltezés. A szlovákiai magyar nyelvművelés. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 10.1. A tanuló a lehető legalaposabban ismerje a magyar helyesírást! Ezek az ismeretek azonban ne csak a helyesírási gyakorlatokra korlátozódjanak, hanem más tanítási órákon és a mindennapi használatban is mutatkozzanak meg! 10.2. Ismerje a hasonulások, az összeolvadás, a mássalhangzó-kiesés és -rövidülés által megváltozott hangok, szavak helyesírását! 10.3. Az egyszerűsítő írásmód se okozzon gondot sem a többjegyű betűk kettőzött alakjának (pl. néggyel, királlyal) írása esetében, sem a toldalékolás következtében három azonos mássalhangzó egymás mellé kerülésekor (pl. meggy+gyel = meggyel). Ismerje az itt előforduló kivételeket is, amelyek az összetett szavakra (pl. kulcscsont), a család- ill. vezetéknevekhez kapcsolódó toldalékokra vonatkoznak (pl. Kiss-sel, Mann-nal). 10.4. A szóismétlések külön, vesszővel, kötőjellel ill. egybeírt formáit is szükséges ismernie. 10.5. Tudja pontosan leírni a tulajdonneveket: az intézmény- és a földrajzi neveket, az újságok, a műalkotások neveit, valamint ismerje a tulajdonnevek köznevesült formáinak helyesírását. Tudja alkalmazni a rövidítéseket és a számozásokat, valamint azok toldalékolt formáinak helyesírását. 10.6. Külön figyelmet kell szentelni a szlovákiai magyar nyelvhasználatra, a nyelvművelésre.
9
Irodalom – Literatúra
1. Általános ismeretek a művészetekről –Všeobecné poznatky o umeniach 2. Világirodalom – Svetová literatúra 3. Magyar irodalom – Maďarská literatúra 4. Irodalomelmélet – Teória literatúry 5. Teljes művek és részletek szöveghű felidézése – Memoriter 6. Ajánlott olvasmányok – Povinné čítanie
1. Általános ismeretek a művészetekről – Všeobecné poznatky o umeniach Témakör: Szerző – mű – befogadó Tartalom: A művészet szerepe és hatása. Az irodalom fogalma, helye a művészetek rendszerében. A művészi kifejezőeszközök. Műelemzés és műértelmezés. Irodalmi műnemek és műfajok. A korstílusok és besorolási okai. Fogalmak: - műelemzés, műértelmezés, asszociáció, absztrakt, nézőpont, lírai én, fikció, katarzis, kompozíció, késleltetés, megjelenítés, motívum; - esztétika, esztétikai minőség (szép, rút, groteszk, humoros, ironikus, komikus, tragikus, szatirikus); - műfaj és műnem; líra, epika, dráma, - stílus, korstílus, - művelődéstörténeti korszakok.
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 1.1. A tanuló tudja kifejteni a művészet fogalmát, kialakulásának társadalmi hátterét, az egyes korszakok művészetfelfogását. 1.2. Tudjon tájékozódni az irodalom és a művészetek rendszerében. 1.3. Az új fogalmak jelentését és funkcióját tudja megmagyarázni.
10
2. világirodalom – svetová literatúra Témakör: Ókor Tartalom: A Biblia és hatása az irodalomra. Néhány részlet elemzése az Ó- és Újszövetségből, (pl. a Teremtéstörténet, A tékozló fiú története, az Énekek éneke). A bibliai témák továbbélése és hatása a művészetekre, a társművészetekre és gondolkodásunkra. A Bibliából származó, örök emberi igazságokat magukban hordozó szólások magyarázata. Fogalmak: - biblia, bibliafordítás, evangélium, Genezis, Ószövetség (Ótestamentum), példabeszéd, prédikátor, próféta, apostol, Újszövetség (Újtestamentum), Szentírás, Szentháromság, Törvény, Tóra, zsoltár; Az ókori görög irodalom. A műnemek és a műfajok kialakulása. A homéroszi epika, a trójai mondakör. Az eposz műfaja, az eposzi kellékek. A görög líra legfontosabb műfajai: elégia, epigramma – egy-egy konkrét művön való bemutatásuk, említés szintjén Szappho, Anakreon. Az ókori görög színház kialakulása a rituális szertartásból a színpadi játékig. Szophoklész Antigoné c. drámájának feldolgozása. Fogalmak: - emberközpontúság, mítosz, mitológia, mondakör; dal, eposz, eposzi kellékek (propozíció, invokáció, motiváció, bonyodalom, enumeráció, deus ex machina, epizód, díszítő jelző, állandó jelző, késleltetés), in medias res; - dráma, tragédia, komédia, görög dráma, drámaszerkezet, expozíció, bonyodalom, tetőpont, végkifejlet, értékrend, erkölcs, katarzis, érdekellentét (konfliktus), monológ, dialógus; - hexameter, versláb, (mértékegység), distichon, pentameter, sormetszet (cezúra); Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.1. A tanuló ismerje a zsidó-keresztény kultúra alapművének, a Bibliának néhány fontosabb részletét. 2.2. Ismerje a kor legfontosabb építészeti és képzőművészeti alkotásait, általános irodalomtörténeti jellemzőit, az alapvető stílusjegyeket. 2.3. A tanuló ismerjen 4-5 történetet a görög mitológiából. 2.4. Ismerje a homéroszi eposzt, vázlatosan az Odüsszeia cselekményét. 2.5. Legyen áttekintése Szappho és Anakreon jelentőségéről, a himnusz és a dal megjelenéséről. Egy-egy művön keresztül mutassa be az elégiát és az epigrammát. 2.6. Vázlatosan tudja elemezni Szophoklész: Antigoné című tragédiáját. 2.7. Tudja megmagyarázni a törzsanyagban jelölt új fogalmak jelentését és funkcióját.
11
Témakör: Középkor Tartalom: A középkori művészeti és építészeti stílusok jellemző vonásai. A trubadúrlíra és a vágánsköltészet. Dante: Isteni színjátékának kompozíciója, a Pokol köreinek hierarchiája (részlet). Fogalmak: - román stílus, gótika, - „sötét” középkor, lovagi eszmény, trubadúrlíra, vágánsköltészet – Gaudeamus igitur, - Paradicsom, Pokol, Purgatórium, - gregorián ének, himnusz, legenda, szentbeszéd, példázat (parabola), - rím, hangsúlyos verselés; Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.8. Lássa a tanuló az ókor és a középkor közti különbséget, a középkori keresztény Európában uralkodó szellemiséget, értékrendet. Tudja összefoglalni az adott korszak fontos eszméit, a korstílust. 2.9. Ismerje a középkori irodalom jellegét, említés szintjén képviselőit. 2.10. Mutassa be a trubadúrlíra és a vágánsköltészet jellemző vonásait. 2.11. Tudja megfogalmazni Dante Isteni színjátékának eszmei tartalmát. 2.12. Tudja megmagyarázni a törzsanyagban jelölt új fogalmak jelentését és funkcióját. Témakör: Reneszánsz Tartalom: A reneszánsz általános jellemzői, s összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. Francesco Petrarca – a szonett megteremtése. Giovanni Boccaccio műfajteremtése, a novella – A sólyom története. A Dekameron. Shakespeare: Hamlet vagy a Rómeó és Júlia – műelemzés, műértelmezés. Fogalmak: - polgárság, reneszánsz, újjászületés, világias gondolkodás, életöröm, fényűzés, humanizmus, reformáció, dekameron, hamleti dilemma, (tépelődés), jellemfejlődés, komikum, tragikum, novella, szonett, drámai költemény, filozófiai költemény; - freskó, szépségkultusz, szimmetria. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.13. Tudja összefoglalni az adott korszak fontos eszméit, a korstílust. Ismerje a tanuló az európai reneszánsz legfontosabb művészi alkotásait, a humanista embereszményt és világszemléletet. 2.14. Ismerje a szonettköltő, Francesco Petrarca költői munkásságát s egy szonettjét. 2.15. Fedezze fel a novella-teremtő Boccaccio társadalomkritikáját, ismerje a novellák életszemléletét. 2.16. Tudja elemezni Shakespeare Hamlet vagy a Rómeó és Júlia című drámáját. 2.17. Ismerje a törzsanyagban megjelölt fogalmak jelentését és funkcióját. 12
Témakör: Barokk Tartalom: A barokk általános jellemzői és összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A barokk művészet: építészet, festészet, szobrászat kiemelkedő alkotásai – az említés szintjén. Fogalmak: - bonyolultság, halálfélelem és életöröm, elkápráztatás, ellenreformáció, látvány és látomás, pompaszeretet, realitás és vágy, szélsőséges érzelmek, szenvedély, túldíszítettség; - eposz, óda, opera; rokokó; Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.18. Ismerje a tanuló a barokk korszak történelmi-társadalmi hátterét, embereszményét, az egyház mindent uralni akaró igyekezetét, az ellenreformáció eszmeáramlatát. Ismerje fel a reneszánsztól eltérő stílusjegyeket. 2.19. Tudja megnevezni a kor legkedveltebb műfajait, témáit. 2.20. Ismerje a törzsanyagban megjelölt fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: A felvilágosodás és klasszicizmus Tartalom: A klasszicizmus általános jellemzői s összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A klasszicizmus művészi eszközei az építészetben, a képzőművészetben és a zenében. A felvilágosodás Franciaországban. A Nagy Francia Enciklopédia létrejötte, jelentősége. Rousseau és Voltaire szerepe a felvilágosodás kialakulásában. Néhány regénytípus bemutatása pl.: az utazóregény. A klasszicista dráma – Molière: Tartuffe, Goethe: Faust – részletek. Fogalmak: - enciklopédia, helyzetkomikum, irónia, racionalizmus, ráció és érzelem, - regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, utópia, - klasszicizmus, „nemes egyszerűség, nyugodt nagyság”, rend, rendezettség, zárt formák, - szentimentalizmus, érzelgősség, érzelem; Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.21. Ismerje a tanuló a klasszicizmus és a felvilágosodás kialakulásának körülményeit, történelmi és szellemi hátterét Európában, ismerje esztétikai vonásait. Az irodalmi és művészeti alkotásokról tudjon önálló véleményt alkotni. 2.22. Ismerje a francia klasszicista dráma jellemzőit. Röviden elemezze Molière Tartuffe című drámáját. 2.23. Goethe: Faust – csupán az említés szintjén. 2.24. Ismerje a törzsanyagban megjelölt fogalmak jelentését és funkcióját. 13
Témakör: Romantika Tartalom: A romantika művészi jegyei, összehasonlítva az előző kor művészi jellegzetességeivel. Szemelvények az európai romantika irodalmából: említés szintjén az angol romantikusok második nemzedéke: Byron, Shelley, Keats. A francia romantikus regény. V. Hugo: A nyomorultak vagy a Párizsi Notre-Dame rövid elemzése. Fogalmak: - romantika, fantasztikum, misztikusság, érzelmek és szenvedélyek kultusza, fantázia, egzotikum, líraiság, melankólia, pátosz; lírai főhős; Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.25. Hasonlítsa össze a tanuló a klasszicizmus és a romantika jellegzetes művészi eszközeit. Tudja, mennyiben jelent forradalmi változást a romantika a klasszicizmussal szemben. 2.26. Egy-egy művük rövid bemutatásával vázolja fel az angol romantika második nemzedékének költői munkásságát: Byron, Shelley, Keats romanticizmusát. 2.27. Röviden ismertesse V. Hugo: A nyomorultak vagy a Párizsi Notre-Dame című regényét, és mutasson rá bennük a romantikus vonásokra. 2.28. Ismerje a törzsanyagban megjelölt fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: Realizmus Tartalom: Történelmi és társadalmi viszonyok a XIX. század második felében. A realizmus térhódítása. Realizmus a világ képzőművészetében. A realizmus sajátos változatai az orosz irodalomban: Gogol, Tolsztoj, Csehov vagy Dosztojevszkij egy novellája vagy műrészlete; (Pl.: Gogol – groteszk jellemábrázolás a „kisember-novellák”-ban – A köpönyeg. Az orosz valóság szimbolikus ábrázolása Csehov novelláiban A 6-os számú kórterem vagy A csinovnyik halála). Fogalmak: - tárgyilagos, higgadt hang, tipizálás (típusalkotás), a jellemző, az általános megragadása, közérthetőség; - belső monológ, becsvágy, erkölcsi züllés, cinizmus, kíméletlenség, karrierizmus, groteszk, „kisember-novella”; Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.29. Ismerje a tanuló a realizmus művészi céljait, s lássa a különbséget a romantikával szemben. 2.30. Ismerje az orosz realizmus egy-egy kiemelkedő művét: pl. Gogol „kisembernovelláit” (A köpönyeg vagy A revizor), ismerje Tolsztoj egyik regényének problémakörét, Csehov egy novelláját, s a cselekmény nélküli dráma fogalmát. 2.31. Ismerje a törzsanyagban megjelölt fogalmak jelentését és funkcióját. 14
Témakör: A XIX. század második fele, a századforduló Tartalom: Művészeti szemléletváltás a századfordulón. Modern törekvések a prózában: a naturalizmus. A Zola-regények helye és szerepe a századforduló irodalmában. Az impresszionizmus, szimbolizmus. A dekadencia és az elidegenedés életérzése az irodalomban. Modern francia líra: Baudelaire, Verlaine, Rimbaud költészetéből – 2-3 vers. Fogalmak: - életfilozófiák, naturalizmus, öncélú szépség- vagy formakultusz, szimbolizmus, impresszionizmus, l’art pour l’art, a természet és az ember összhangja, hangulatteremtés, erotika, dekadencia, légiesség, titokzatosság, játékosság; - metaforák, jelzők, alliterációk, rím; szabad vers;
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.32. Ismerje a tanuló a századforduló történelmi-társadalmi viszonyait Európában, s ezek hatását az irodalomra. Ismerje a századvég és a századforduló európai képzőművészetének legnagyobb alkotásait, s tudja összevetni az irodalmi műalkotásokkal. Meg tudja határozni a naturalista próza jellegzetes jegyeit egy műrészlet alapján. 2.33. Tudja meghatározni a szimbolista líra tartalmi és formai elemeit a modern líra egyegy művének bemutatásával. 2.34. Ismerje a törzsanyagban megjelölt fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: A két világháború közötti korszak Tartalom: Az avantgárd térhódítása Európában, megjelenési formái a képzőművészetekben. A 20. századi modern regény jellemzői. Thomas Mann: Mario és a varázsló – műelemzés. E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger – műelemzés. Ízelítő a 20. század első felének lírájából: pl. a modern francia líra – Apollinaire. A 20. századi dráma az említés szintjén – konkrét mű elemzése, a lehetőségek szerint színházi élmény alapján. Fogalmak: - avantgárd: impresszionizmus, kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus; - belső monológ, esszé, elidegenedés, groteszk, - modern regény, kisregény, képvers. 15
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.35. Ismerje a tanuló a két világháború közti korszak történelmi-társadalmi viszonyait Európában. 2.36. Ismerje a német irodalom szimbolista, áttételes ábrázolásmódját T. Mann: Mario és a varázsló című alkotásában – a szereplők jellemzése. 2.37. Elemezze röviden E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger című regényét! 2.38. Mutassa be Apollinaire költészetén keresztül a képvers fogalmát! 2.39. Ismerje a törzsanyagban megjelölt fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: A XX. század második fele Tartalom: Az avantgárd utáni modern költészet sajátos jegyei. Összefoglaló kép a művészek útkereséséről, a lírában megmutatkozó életérzésről (egy-két szerző, vers). Szépprózai művek, műrészletek, egy-két szerző egy alkotása vagy részletek (pl. Heller: A 22-es csapdája, Salinger: Zabhegyező, Hrabal: Sörgyári capriccio – részletek) Fogalmak: - elidegenedés, önlélekrajz, nihilizmus, - modern, posztmodern, egzisztencionalizmus, abszurd, beatirodalom, abszurd dráma,
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 2.40. Ismerje a tanuló a XX. század második felének történelmi-társadalmi viszonyait. Tudja röviden bemutatni a XX. század képzőművészetének sokszínűségét. 2.41. Tudjon egy átfogó képet adni a XX. század második felének költészetében megnyilvánuló életszemléletről, értékrendről: az elidegenedésről, a modern városi élet iróniájáról, az önlélekrajzról, a nihilizmusról, a szorongás, a félelem költészetéről. 2.42. Meg tudja magyarázni az egzisztencionalizmus fogalmát. Állítását tudja példával illusztrálni a XX. század modern prózairodalmából. 2.43. Ismerje a törzsanyagban megjelölt fogalmak jelentését és funkcióját.
16
3. magyar irodalom – maďarská literatúra Témakör: Középkor Tartalom: A Kárpát-medencében letelepedett magyarság társadalmi berendezkedése, a kereszténység felvétele. Az ősköltészet nyomai a magyar népköltészetben. Az írásbeliség kialakulása: a latin nyelvű egyházi irodalom (Zoerard és Benedek legendája, Szent Gellért-legenda, Margit-legenda), a latin nyelvű világi irodalom: geszták és krónikák - Anonymus Gesta Hungarorum, Kézai Simon krónikája, Képes Krónika. A magyar nyelvű írásbeliség kezdetei. A mondák és legendák világa. Az első nyelvemlékek. Fogalmak: - ősköltészet, regölés, hitvilág, sámán, sámánizmus, táltos, rovásírás, - munkadal, monda, legenda, geszta, krónika, kódex, szórványemlék, alapítólevél;
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.1. Ismerje a tanuló az ősi népi kultúra nyomait irodalmunkban, s a középkorban megjelenő írásbeliség megjelenésének körülményeit. 3.2. Saját olvasmány alapján ismerjen 2-3 magyar mondát. 3.3. Ismerje a magyar vonatkozású latin nyelvű írásos emlékeket. 3.4. Legyenek ismereti a magyar nyelvű írásos irodalom kezdeteiről. 3.5. Tudjon részleteket az első magyar nyelvemlékekből: Tihanyi Apátság alapítólevele – mondattöredék, a Halotti beszéd – 3-4 mondat. 3.6. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 3.7. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: Reneszánsz Tartalom: Mátyás udvara, a reneszánsz kultúra központja. Janus Pannonius, a magyarországi latin nyelvű humanista költészet megteremtője. Epigrammái, elégiái, (Pannónia dicsérete). Balassi Bálint, az első magyar nyelven író költő. Balassi vitézi, szerelmi és vallásos lírája. (Egy katonaének és még egy vers). A reformáció irodalma – röviden a kor kiemelkedő szerzői egy-egy művük említésével. Fogalmak: - Bibliotheca Corviniana, iniciálé, miniatúra, Academia Istropolitana, - reformáció, prédikáció: katolikus erkölcstanítás, bibliafordítás, epigramma, elégia, dicsőítő ének, széphistória, históriás ének, tanító mese, vitézi életkép, zsoltár; - Balassi-strófa; 17
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.8. Legyenek ismeretei Mátyás királynak a humanista kultúra elterjedésében betöltött szerepéről. 3.9. Ismerje röviden Janus Pannonius költői pályáját, legalább egy versét. 3.10. Tudja meghatározni Balassi Bálint helyét és szerepét a magyar irodalomban, ismerje költészetét, számmisztikájának alapjait. 3.11. Ismerje a reformáció korszakának legfontosabb eredményeit, s legkiemelkedőbb személyiségeit. 3.12. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 3.13. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: Barokk Tartalom: A hazai barokk építészet és képzőművészet néhány kiemelkedő alkotása. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza – vázlatosan. A kuruc költészet (egy-két vers). Mikes Kelemen jelentősége a magyar irodalomban és történelemben (egy levélrészlet). Fogalmak: - teológiai irodalom, barokk túlzás, eposzi kellékek, erkölcsi és katonai értékrend, végzetszerűség, ostromleírás, megdicsőülés, hadtudományi irodalom, száműzetés, törökországi levelek; rokokó; - kéziratos énekeskönyv, szegénylegény-költészet, politikai és vitézi költészet, virágénekek. Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.14. Tudja a tanuló, milyen történelmi-társadalmi események zajlottak a XVII. század Magyarországában. Utaljon az ellenreformáció felerősödésére. 3.15. Ismerje Zrínyi Miklós életének legfontosabb mozzanatait, katonapolitikai és társadalmi tevékenységét, Szigeti veszedelem című eposzának témáját. 3.16. Ismerje a kuruc küzdelmek korának névtelen világi költészetét – egy-két verset. 3.17. Ismerje Mikes Kelemen műfajteremtő munkásságát – egy levélrészlet. 3.18. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 3.19. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: A felvilágosodás és a klasszicizmus Tartalom: Bessenyei György művelődési programja (Magyarság). Batsányi János forradalmi lírája (A franciaországi változásokra). A magyar nyelvújítás: Kazinczy Ferenc. Berzsenyi Dániel, az ódák és elégiák költője – A közelítő tél. Csokonai Vitéz Mihály költői munkássága (két-három vers). A magyar drámairodalom kezdetei. Katona József: Bánk bán – műelemzés és műértelmezés. 18
Fogalmak: - jakobinus mozgalom, testőrség, Kufstein, nyelvújítás, ortológus, neológus, Mondolat, művelődési program, - Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Magyar Museum, - értekező próza, óda, elégia, klasszicizmus, népiesség, rokokó, komikus eposz; Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.20. Ismerje a testőríróknak a felvilágosodás érdekében vállalt szerepét, Bessenyei György kultúrpolitikai munkásságát. Magyarság – részlet. 3.21. Ismerje a magyar jakobinusok szerepét, Batsányi forradalmi lírájának főbb gondolatait: A franciaországi változásokra – elemzés. 3.22. Tudja jellemezni röviden a nyelvújítási harcot, Kazinczy Ferenc munkásságának jelentőségét. 3.23. Ismerje Csokonai Vitéz Mihály életpályáját, sokrétű költői munkásságát. 2-3 vers elemzése. 3.24. Legyen áttekintése a magyar drámairodalom fejlődéséről: a vallásos középkori drámáktól a vásári komédiákon keresztül Bornemisza P., Balassi, Csokonai, Kisfaludy Károly drámai alkotásáig az említés szintjén. 3.25. Ismerje a Bánk bán című dráma cselekményét, nemzeti jellegét és eszmeiségét. 3.26. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 3.27. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: A reformkor és a romantika Tartalom: A romantikus művészet vonásai, különbözősége a klasszicizmus művészetétől. A magyar romantikus triász és a Kisfaludy Társaság jelentősége. Kölcsey Ferenc alkotói portréja (Himnusz, Huszt és egy további választott vers). Vörösmarty Mihály alkotói portréja (Csongor és Tünde, ódák és epigrammák, a kései Vörösmarty). Fogalmak: - reform, elvágyódás, nemzethalál, vízió, rebellis, vanitatum vanitas, Parainesis, nemzeti eposz, mesedráma, filozófiai költemény, szózat, romantika, Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.28. Tudja a tanuló, milyen történelmi helyzetben bontakozott ki a reformkor irodalma Magyarországon. 3.29. Ismerje Kölcsey Ferencnek a reformkorban betöltött szerepét, kiemelkedő munkásságát. A Huszt c. költemény elemzése. 3.30. Fejtse ki Vörösmarty nemzetébresztő szándékát, ismerje életpályáját, líráját. Gondolatok a könyvtárban – c. költemény elemzése. 3.31. Hasonlítsa össze a Himnuszt és a Szózatot. 3.32. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját. 19
Témakör: A forradalom és a szabadságharc irodalma Tartalom: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történéseinek rövid felidézése. Petőfi költészetének témakörök szerinti csoportosítása. Forradalmi és tájverseinek elemzése. Jókai Mór irodalmi munkássága (egy regényének részletes feldolgozása, pl.: Az arany ember vagy a Sárga rózsa – műelemzés és műértelmezés). Fogalmak: - országgyűlési ifjak, irodalmi ellenzék, radikális ifjak, - leíró költemény, tájleíró költemény, rapszódia, életkép, népköltészet, eposzparódia, látomásköltészet, ars poetica, magyaros, ütemhangsúlyos verselés, allegória; - regényfejlődés, történelemhamisítás,
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.33. Ismerje a tanuló az 1848/49-es forradalom és szabadságharc korszakának történelmi eseményeit és azok összefonódását a kor irodalmával. Legyen átfogó képe a korról. Ismerje a forradalmi napokban szerepet vállaló ill. a reformeszméket valló személyiségek tevékenységét. 3.34. Ismerje Petőfi Sándor életútját, irodalomtörténeti jelentőségét. Tudja költészetét témakörök szerint csoportosítani és azok jellemzőit összefoglalni. 3.35. Tudja elemezni az: Egy gondolat bánt engemet /vagy A XIX. század költői/ c. költeményt. Ismerje a Nemzeti dal és a Föltámadott a tenger c. verset, és néhány sort tudjon belőlük idézni. Ismerje a Szeptember végén, Az Alföld /vagy a Puszta télen/ c. verset. 3.36. Tudja részletesen elemezni Az apostolt, és találja meg a benne levő életrajzi elemeket. 3.37. Ismerje Jókai Mór életútját, irodalmi munkásságát és annak jelentőségét a magyar prózai stílus kialakításában. 3.38. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 3.39. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: Az önkényuralom és a kiegyezés irodalma. A realizmus. Tartalom: Arany János a nemzeti klasszicizmus költője, a költői realizmus megteremtője. Arany életútja, balladái, lírai munkássága – lírája 1849 után. (Elemzésre javasolt művek: A walesi bárdok, Ágnes asszony, Híd-avatás.) A líra megújulása – Vajda János szerelmi lírájának újszerűsége, a szimbolista líra előfutára (A virrasztók). Az említés szintjén Tompa Mihály egy allegorikus verse (A madár, fiaihoz). A realista regény keletkezése: Mikszáth Kálmán népi tárgyú elbeszélései, vázlatosan első realista írásai. (2-3 novella elemzése, A különös házasság vagy a Noszty fiú esete… rövid bemutatása.) 20
Fogalmak: - Kisfaludy Társaság, Magyar Tudományos Akadémia, Petőfi Társaság; - realizmus, irodalmi népiesség, lélektani folyamatok; - elbeszélő költemény, négyütemű tizenkettes, történelmi és népi ballada, „tragédia dalban elbeszélve”, balladai homály, őszikék, epilógus, - modern költészet, pesszimizmus, polgárosodás, hangulatlíra; - realista regény, idilli falukép, realisztikus-szatirikus regény, dzsentrik, erkölcsi romlottság;
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.40. A tanuló ismerje a nemzeti klasszicizmus fogalmát, Arany János életpályáját, irodalmi munkásságát. Elemezze Arany köv. balladáit: A walesi bárdok, Ágnes asszony, Híd-avatás. 3.41. Ismerje a lírát érintő megújítási kísérleteket. Vajda János és Tompa Mihály allegorikus versei közül egyet-egyet (pl.: A virrasztók, A madár, fiaihoz). 3.42. Ismerje Mikszáth Kálmán irodalmi munkásságát, részletesen egy-két novelláját s egyik regényét. 3.43. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 3.44. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: A századforduló irodalma (XIX – XX.) Tartalom: A Nyugat című folyóirat szerepe a magyar irodalom gyökeres megújulásában. Ady Endre életútja, szimbolizmusa és költői forradalma, új költői látásmódjának lényege. Ady költeményeinek motívumkörei: Én-szerep (ars poeticája), Magyarság, Táj, ÉletHalál, Szerelem, Isten, Forradalom, Világháború (három-négy mű). A Nyugat lírikusainak a századfordulón és a két világháború között kifejtett munkássága: Babits Mihály (egy verse), Tóth Árpád (egy verse), Juhász Gyula (egy verse), Kosztolányi Dezső (egy verse), prózaírói munkássága (novellája, pl. A kulcs), egy regénye (pl.: Édes Anna) műelemzés, műértelmezés; Fogalmak: - Nyugat, „nagy nemzedék”, európai tájékozódású nemzetszemlélet, irodalom függetlensége, kritika; - költői forradalom, eredetiség, motívumrendszer, ciklus, újfajta nemzetfogalom, nemzetostorozás, rendhagyó tájköltészet; - poeta doctus, intellektuális, filozofikus költészet, poeta esteticus, lélektani regény, freudizmus, tudatalatti; - dekadens líra, magányköltészet, alliteráció, figura etymologica;
21
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.45. Ismerje a Nyugat kialakulásának körülményeit, valamint szerepét a magyar irodalom megújulásában. 3.46. Tudja felidézni Ady Endre életének, pályájának eseményeit, értse szimbolizmusának eredetiségét. Ismerje költeményeinek motívumköreit. Elemzésre javasolt versei: Góg és Magóg fia vagyok én…, A magyar Ugaron, A föl-földobott kő, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban, Elbocsátó szép üzenet, Dózsa György unokája. 3.47. Vázlatosan ismerje Babits Mihály filozofikus költészetét – Jónás könyve. 3.48. Ismerje a magány költészetének megnyilvánulását Tóth Árpád költői munkásságában, amelyet egy versén keresztül tud bemutatni. 3.49. Mutassa be Juhász Gyula rendhagyó tájköltészetét, a táj és a szerelem érzésének összefonódását egy választott versében. 3.50. Ismerje a költő Kosztolányi versciklusainak jellegzetességét, prózaírói tevékenységét. Egy-két vers és novella elemzése (javasolt: A kulcs). Édes Anna c. regényének bemutatása, a szereplők jellemzése; a modern lélekábrázolás. 3.51. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 3.52. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: A két világháború közötti irodalom Tartalom: Művek a magyar avantgárd irányzataiból: Kassák Lajos egy-két műrészlete (pl.: A ló meghal…, Egy ember élete). Írói portrék a Nyugat prózaíróiról: Krúdy Gyula – az utazás-motívum szimbóluma novelláiban (pl.. A hídon vagy egyéb Szindbád-novella), Karinthy Frigyes – irodalmi karikatúrái (Így írtok ti). Móricz Zsigmond regényeinek, novelláinak világképe. A Rokonok c. regény mai értelmezése, a dzsentri ábrázolása valamint újszerű parasztábrázolása novelláiban. Elemzésre és olvasásra ajánlott művek: Hét krajcár, Tragédia, Rokonok. Fogalmak: - látomásos lírai realizmus, „melankólikus hajós”, festőiség, hangulat, gúnyosszatirikus életlátás, stílusparódia, humor-tréfa, humoreszk, paraszti világ, falukép, naturalista parasztábrázolás, korrupció, szociális érzékenység, magyar avantgárd
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.53. Ismerje a Nyugat prózaíróit, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos irodalmi munkásságát – röviden. 3.54. Mutassa be Móricz Zsigmond írói tevékenységét. Elemezze novelláit és egy regényét. 3.55. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 3.56. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját. 22
József Attila, Radnóti Miklós Tartalom: József Attila költészetének jelentősége és helye a magyar irodalom egészében. Jellemző témák és korszakok az életműben. Költészetét ért különféle eszmei hatások: a Nyugat szelleme, az avantgárd, az újnépiség. Az anyamotívum és a szerelem. Tájleíró költészete. A társadalmi problémák tükröződése költeményeiben. Négy-öt vers elemzése. Ajánlott versek: Tiszta szívvel, Születésnapomra, A Dunánál és további két vers. Radnóti Miklós költői pályája életének tragikus szakaszai tükrében (1933-ig, 1933-tól 1938-ig, 1938-tól haláláig). Az emberi jogok földbe tiprásának ábrázolása az irodalomban. A szerelem oltalma a háború borzalmai elől. 3-4 vers elemzése. Ajánlott művek: Nem tudhatom, Töredék, Levél a hitveshez és további egy-két választott vers. Fogalmak: - újnépiség – ambivalencia, anyakép, ecloga, szonettciklus; emberi jogok
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.57. Ismerje a tanuló József Attila költészetének jelentőségét és helyét a magyar irodalomban. Mutassa be költészetének motívumköreit egy-egy konkrét versen. Tudjon néhány sort idézni az elemzésre ajánlott versekből. 3.58. A tanuló ismerje Radnóti Miklós költői pályáját, annak összefonódását tragikus életével. Ismerje az emberi jogok fogalmát, és keressen a versekben utalást azok megtiprására. 3.59. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: A XX. század második felének irodalma Tartalom: Az 1945 utáni magyar irodalom sokszínűsége. A folyóirat-irodalom. Illyés Gyula szerepe a háború előtti majd utáni irodalom szervezésében – röviden (egy verse s egy prózarészlete). Elemzésre ajánlott művei: Egy mondat a zsarnokságról, Bartók, Koszorú. Németh László egy regényének rövid bemutatása. Örkény István írói tevékenysége: Válogatás az Egyperces novellákból, Tóték – műelemzés. Megzenésített versek és rockoperák. Fogalmak: - a szabad véleménynyilvánítás joga, szociográfia, egyperces novella, - megzenésített vers, rockopera
23
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.60. Ismerje a tanuló Illyés Gyula szerepét és jelentőségét a magyar irodalomban, mint költőt, prózaírót és drámaírót. Elemezze az Egy mondat a zsarnokságról c. költeményt. 3.61. Ismerje Örkény István írói munkásságát, különös tekintettel a Tóték című drámájára. Az Egypercesek közül 2-3 novellát saját olvasmányélmény alapján mutasson be. 3.62. Ismerjen néhány megzenésített verset, legyen tisztában azok irodalmi értékével és szerepével. Cseh Tamás, Dinnyés József, Kaláka együttes. 3.63. Értse a rockopera fogalmát és szerepét a 20. századvégi magyar kultúrában: István, a király; Veled, Uram! 3.64. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját.
Témakör: A határon túli magyar irodalom Tartalom: A történelmi változások rövid ismertetése. Összefoglaló kép a határokon túli magyar irodalomról – röviden. A romániai magyar irodalom – Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér /vagy az Ádvent a Hargitán/ – részletek. A szlovákiai magyar irodalom kezdetei. Fábry Zoltán: A vádlott megszólal c. röpiratának rövid bemutatása. Újrakezdés 1945 után, a Nyolcak közül: Cselényi László, Tőzsér Árpád, Zs. Nagy Lajos és Gál Sándor egy-egy művének elemzése. Grendel Lajos egy regényének bemutatása. Megzenésített versek: Ghymes, Kor-Zár. Fogalmak: - nemzeti kisebbség, határon túli magyar irodalom, vox humana, Irodalmi Szemle, - Nyolcak, nemzetiségtörténelem, közép-európai léthelyzet Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 3.65. A tanuló ismerje az 1919-es békeszerződések következtében megváltozott történelmi helyzetet, s legyenek ismeretei a határokon kívülre szakadt magyar irodalom továbbéléséről. 3.66. Érintőlegesen ismerje a szlovákiai és a romániai magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyiségét. 3.67. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér /vagy az Ádvent a Hargitán/ - rövid bemutatása. 3.68. Cselényi László: A történelem kerekeiben, Tőzsér Árpád: Fejezetek egy kisebbségtörténelemből, Zs. Nagy Lajos: Csehszlovákiai magyar költő fohásza az Úrhoz, Gál Sándor: távolodók c. versek elemzése röviden. 3.69. Grendel Lajos – egy regényének bemutatása. 3.70. Ismerjen néhány megzenésített verset, legyen tisztában azok irodalmi értékével és szerepével: Ghymes, Kor-Zár. 3.71. Ismerje a korszak Szlovákia területére vonatkozó magyar irodalmi emlékeit. 3.72. Tudja megmagyarázni az új fogalmak jelentését és funkcióját. 24
4. Irodalomelméleti ismeretek – Poznatky z teórie literatúry
Témakör: EPIKA Tartalom: Az epika műneme: A főeseményszál és az epizódok viszonya. Az epikus művek szereplői (főszereplők, mellékszereplők). Az elbeszélői időkezelés. Az idősíkok, kronológia. A tér, a helyszín. A szimbolikus, metaforikus jelentések. Az epikai műfajok megkülönböztetése. Az ókor legjellemzőbb epikus műfajai: az eposz, a homéroszi eposz, az eposz műfaji sajátosságai (eposzi kellékek): propozíció, invokáció, enumeráció, deus ex machina, késleltetés, epizódok, peroráció. A komikus eposz; a mese a tanító mese. A klasszikus időmértékes verselés: az időmérték, a versláb – jambus, trocheus, daktilus, anapestus, spondeus; a rövid és a hosszú szótagok megkülönböztetése. A klasszikus verselésben alkalmazott verssorok: hexameter, pentameter, disztichon. A vallás és irodalom. Mítosz és mitológia. Mitológiai történetek. Biblia, Tóra, evangélium. Műfaji sokféleség: mitológiai szövegek, történelmi szövegek, életrajzi dokumentumok, jogtudományi szövegek, törvényszövegek, törvényértelmezések. A középkor legjellemzőbb epikus műfajai: Egyházi: legenda, Biblia-magyarázat, levél, vallomás, imádság, elmélkedés, prédikáció, példabeszéd; Lovagi: lovageposz, lovagregény; Jogi és államtudományi: geszta, krónika; Népmese, népmonda, népballada; A reneszánsz legjellemzőbb epikus műfajai: pikareszk regény, hitvitázó irodalom, novella, beszéd, levél, bibliafordítás, históriás ének, széphistória. A barokk legjellemzőbb epikus műfajai: vitairat, teológiai, hitvédelmi enciklopédia, prédikáció, ájtatossági szöveg, barokk eposz, vallomás- és emlékirat. A felvilágosodás és a klasszicizmus epikus műfajai: enciklopédia, regény, kultúrpolitikai röpirat, filozófiai tanulmány, szentimentalista regény. A romantika legjellemzőbb epikus műfajai: regénytípusok: kaland-, utazó-, történelmi és verses regény; a verses epika. A realizmus legjellemzőbb epikus műfajai: kritikai realista regény, szatirikus regény, elbeszélés, novella. A XIX. század vége és a századforduló legjellemzőbb epikus műfajai: naturalista regény, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, a ballada. A XX. század legjellemzőbb epikus műfajai: kisregény, lirizált próza, modern novella. Modern regény: én-forma, belső monológ, háborús regény, allegorikus regény, groteszk próza, dokumentumregény, irodalmi szociográfia, tudatregény, esszé.
25
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 4.1. A tanuló tudja megkülönböztetni a műnem és a műfaj fogalmát. 4.2. Tudjon tájékozódni az epikai műnemben: tudja jellemezni az epikus művek szereplőit, lássa az epikai műnem idő és térkezelését. Ismerje az epika műfajait, egy-egy műfaj sajátosságait. 4.3. A tanuló ismerje az ókor, a középkor, a barokk és a felvilágosodás (klasszicizmus) legjellemzőbb epikai műfajait. Az olvasott szöveg szó szerinti és metaforikus jelentését tudja megkülönböztetni. 4.4. A tanuló ismerje a romantika és a realizmus legjellemzőbb epikai műfajait. Ismerje fel a romantikus hős jellemzőit. Tudjon önálló véleményt alkotni a feldolgozott epikai műalkotásokról. Lássa a magyar és a világirodalombeli összefüggéseket. 4.5. A tanuló ismerje a XIX. század vége és a századforduló epikai műalkotásaiban megmutatkozó stílusirányzatokat, a naturalizmus prózai megnyilvánulásait. A legismertebb alkotók prózai műveiben ismerje fel az esztétikai értéket. Fedezze fel a magyar és a világirodalomban fellelhető összefüggéseket. 4.6. Ismerje a XX. század világ- és magyar irodalma epikai műalkotásaiban megmutatkozó stílusirányzatokat, a legfontosabb szövegtípusokat.
Témakör: LÍRA Tartalom: A líra műneme: - eszközei a lírai én alapján: személyes líra, szereplíra, közösségi líra; - a hangulat alapján: hangulatlíra, érzelmi líra, gondolati líra; - a tartalom alapján: élménylíra, vallomáslíra, tárgyias líra, agitatív líra; - a forma alapján: dal, elégia, epigramma. Az óda fajtái (himnusz, zsoltár, rapszódia), a dal fajtái (népdal, műdal; világi, vallási; bordal, szerelmi dal, katonaének stb.). Az ókor legismertebb lírai műfajai: elégia, epigramma, dal. Az ókeresztény líra (himnuszok). A klasszikus időmértékes sorok. A középkor legismertebb lírai műfajai: egyházi, vallási költészet – himnusz, Máriahimnusz, gregorián ének; trubadúrköltészet, a vágánsköltészet. A magyar nyelvű világi líra: virágénekek. A magyaros, ütemhangsúlyos verselés: ritmus, ütem, rím. A reneszánsz legismertebb lírai műfajai: a lírai én személyes világa; új forma: a szonett. Epigramma, elégia, szerelmi költészet, katonaének, istenes vers. A Balassistrófa. A nyugat-európai (rímes-időmértékes) verselés. A barokk legismertebb lírai műfajai: virágénekek, politikai, vitézi költészet. A költőszerep megváltozása a XIX. század második felében. A líra formai felbontása a XX. századi modern lírában: a költői nyelv, a költői kép és a költői én megváltozása. Halál- és magánykultusz a századforduló lírájában.
26
Követelmények – Požiadanky na vedomosti a zručnosti 4.7. A tanuló tudja megkülönböztetni, elválasztani a lírai ént és a költő személyét. Ismerje fel egy-egy költemény műfaját. Ismerje az alapvető versformákat. Tudjon kreatívan-produktívan egy-egy költeményt elemezni. 4.8. Ismerje a líra kialakulásának folyamatát: az epikus művek helyébe lépő „személyes” költészet kialakulását, s a vele járó formai változásokat. 4.9. Tudjon tájékozódni a XX. században bekövetkezett illúzióvesztés következtében beállt lírai formákban.
Témakör: DRÁMA Tartalom: A dráma műneme. A drámai műfajok. A tragédia és a komédia. A drámai művek szereplői: a tragikus és a komikus hős, az ellenhős és a mellékszereplők. A dráma szerkezete. A katarzis. A „hármas egység”. A színház – a dráma és színház, a színészek. A cselekmény, a felvonás, a dialógus, a monológ, a befejezés. A középkori dráma – a tanítás, a nevelés, a példa és az elrettentés. A reneszánsz drámatípusok. A reneszánsz kori dráma – az angolszász színház. A klasszicista dráma; a helyzetkomikum, a jellemkomikum. Az analitikus dráma, a drámaiatlan dráma. Az abszurd dráma.
Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti 4.10. A tanuló ismerje a drámai műnem alapvető jellegzetességeit. Ismerje fel a drámai konfliktust, a katarzist, a helyzet- és a jellemkomikumot. Tudja megmagyarázni a dráma szerkezetét. Tudja jellemezni a drámai művek szereplőit. 4.11. Tudja megkülönböztetni az egyes korszakokban kialakult dráma-típusokat. Lássa a dráma és a színház kapcsolatát, kölcsönhatását.
27
5. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése Világirodalom – Svetová literatúra Gaudeamus igitur (vágáns vers) Verlaine: Őszi chanson – részlet. Magyar irodalom – Maďarská literatúra Halotti beszéd és Könyörgés (5 – 6 sor) Ómagyar Mária-siralom (2 – 3 versszak) Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének (2 versszak) Batsányi János: A franciaországi változásokra Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (1 versszak ~ részletek) Kölcsey Ferenc: Huszt Himnusz (részlet) Emléklapra Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet) Gondolatok a könyvtárban (részlet) Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet (részlet: 8-10 sor) Szabadság, szerelem Nemzeti dal (részletek) Szeptember végén (részletek) Föltámadott a tenger Arany János: A walesi bárdok (részlet) Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én (részlet) A magyar Ugaron (részlet) A föl-földobott kő (részlet) Dózsa György unokája (részlet) Tóth Árpád: Meddő órán Juhász Gyula: Milyen volt…(részlet) József Attila: Tiszta szívvel A Dunánál (részlet) Radnóti Miklós: Nem tudhatom (részlet) Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (részlet) Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti A tanuló tudja a kijelölt műveket szöveghűen felidézni. Ismerje fel a tanult műveket azok jellemző részleteiből. Tudjon idézni írásban és szóban a műfajok, témák és a kommunikációs helyzetnek megfelelően.
28
6. Ajánlott olvasmányok – Diela na domáce čítanie (Epikai és drámai művek szöveghű olvasása) Világirodalom – Svetová literatúra ajánlott művek: Biblia: részletek (a tanár és a diákok válogatása szerint) 4-5 történet a görög mitológiából Homérosz: részletek az Odüsszeiából Szophoklész: Antigoné (részletes feldolgozás) Giovanni Boccaccio: Dekameron (részletek), A sólyom története. William Shakespeare: Hamlet vagy Rómeó és Júlia (részletek) Voltaire: Candide (részlet) Gogol: A köpönyeg Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála Csehov: A 6-os számú kórterem vagy A csinovnyik halála Thomas Mann: Mario és a varázsló E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger (részlet) Joseph Heller: A 22-es csapdája (részlet) Salinger: Zabhegyező (részlet) Hrabal: Sörgyári capriccio (részlet) Magyar irodalom – Maďarská literatúra ajánlott művek: 2-3 magyar monda Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek) Bessenyei György: Magyarság (részletek) Katona József: Bánk bán Petőfi Sándor: Az apostol Jókai Mór: Az arany ember vagy Sárga rózsa Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok – válogatás Móricz Zsigmond: A hét krajcár, Tragédia Rokonok Kosztolányi Dezső: Édes Anna két novellája: (pl.: A kulcs, Fürdés) Krúdy Gyula: A hídon ~ egyéb Szindbád-novela Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek) Örkény István: Egyperces novellák – válogatás Tóték Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (részlet) Ádvent a Hargitán (részlet) Grendel Lajos: egy regénye Követelmények – Požiadavky na vedomosti a zručnosti A tanuló tudjon szóban és írásban beszámolni olvasmányairól. Szóbeli és írásbeli munkái bizonyítsák, hogy az olvasott művek lényeges jegyeit képes kiemelni, élethelyzeteit, emberi problémáit megértette. Az olvasott műben felmerülő emberi magatartásokat értékelni tudja. 29
