TATA, FÉNYES-FÜRDŐ, FAKADÓ ÁSVÁNYVIZEK OKOZTA HAVARIA-HELYZET - A MEGOLDÁSA ANNAK GAZDASÁGI ÉRTÉKEI MENTÉN

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009)

TATA, FÉNYES-FÜRDŐ, FAKADÓ ÁSVÁNYVIZEK OKOZTA HAVARIA-HELYZET - A MEGOLDÁSA ANNAK GAZDASÁGI ÉRTÉKEI MENTÉN Horváthy Lóránt Tata, Polgármesteri Hivatal, [email protected] Dr. Lénárt László Miskolci Egyetem, [email protected]

1.

Bevezetés

2008-ban Tatán, a Fényes-fürdőn, a bányászati víztelenítés megszűnése miatt a Sportmedencét veszélyeztető, újrafakadó forrásvizek elvezető rendszerének megtervezésére kapott felkérést a Karsztvízgazda Bt. Úgy véltük, a víztelenítést úgy is meg lehet oldani, hogy a természeti és tájképi értékek ne csorbuljanak, ill. a kényszerből kiemelt víz többirányú felhasználása csökkentheti a kényszerű beavatkozás költségeit, esetleg azt rentábilissá teszi.

2.

Bányászat előtti (természetes) állapot forrásaktivitása

A bőven fakadó források miatt a tatai mezozoós sziklarög állandó lakóhely volt, amelyet régen három oldalról mocsár vett körül és csak a délnyugati dombság felől volt megközelíthető. A források korai és tartós igénybevételére jó példa, hogy a római korban egy 15 km-es vízvezetéken Brigetio (ma Komárom) városába is elvezették a tatai forrásvizeket. A hidrogeológiai viszonyok alapjául szolgáló vízföldtani metszetet az 1. ábrán mutatjuk be. A tatai forrásoknak benne a Fényes-forrásoknak a ma ismert hidrológiai jellemzőit Mikoviny S. 1747 évi lecsapolási-vízszabályozási munkálatai jelentős mértékben meghatározták, mivel a levezető csatornák rögzítették a terület erózió-bázis viszonyait. (Ez az 1. és 2. katonai térképezés lapjain - 2 a,b ábrák - jól látható. Feltűnő viszont az utóbbin a maihoz hasonló helyzet ábrázolása, így azt tekinthetjük a „természetes állapotnak".) A tatai források közül kiemelkedő hozamú volt a Fényes-forrás(csoport), mely(ek) fakadási szintje 120 mBf, legnagyobb ismert hozama meghaladta a 47

Horváthy Lóránt, Dr. Lénárt László

70.000 mVnap értéket és hőmérséklete 20-22 °C körül volt. (Az 1900-as évek elején a tatai források hozamát 260.000 m 3 /nap értékűre becsülték, amit a VITUKI a bányászati víztelenítés előtt 112.000 m 3 /nap értékűnek határozott meg.) A TATAI KARSZTVIDÉK HIDROLOGIAI SEMAJA Gerocse-hg

/Scheuer-Schweitrer nyomání csapadék Vizvezető karbonátos ószlet

Folyóvízi üledék

Forrástavak

Kálvgria-domb vízzáró ószlet

\ [Karsztvíznivó|

források

.'

—

Tektonikus sík

1. ábra Tata környéki felszín alatti áramlásrendszer (Scheuer Gy. - Schweitzer F. után Takács J.)

m >n> ttíH OsnifífM ftortr

\

i'tncUtii,

2. a,b ábra A tatai Fényes-források elhelyezkedése az I. (1790 körül) és a 2. (1840 körQI) katonai térképezés lapjain 48

Tata, Fényes-fiirdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági...

3.

A bányászat hatása a forrásokra

A Dunántúli-középhegység fökarsztvíztároló rendszerét a XX. század második felében, 1990-ig, drasztikus bányászati beavatkozások érték a szén- és bauxitbányászat növekvő vízemelései következtében. Ennek hatására az 1950-es, 60-as évektől kezdődően a fökarsztvíztároló egészére kiterjedő, növekvő regionális nyomáscsökkenés következett be. A vízszintsüllyedés hatására 1973 elején Tatán elapadtak a legmélyebben fekvő Fényes-források is. Tata térségében a karsztvízszint csökkenése meghaladta a 40 m-t. (Tóth, 2002) A Fényes-források hozam-és vízszint változásait 1950-2002 között a 3. ábrán mutatjuk be. Tat»-Kón\es-fi»rrás mért \ ízhozam iiiósora

íj 1 PQii

i y i k

.

*

J í 1 ILJt

1 195(1

1955

IVfill

1965

h

T

O - . 1 1 9 -5

19X11

I9H5

10Í'U

1995

Tat a-Ki'n ve s-forrás mért kars/tvízsriul idűsnra í

i 1950

!

[ L

1955

191,0

^

ľ "T 1

" I9ň5

197«

197JI

19811

19X5

1990

1995

2 Ilon

3. ábra Tata, Fényes-forrás hozam-és vízszint (1950-2002, VITUK1, 2002)

4.

A bányászat megszűnése utáni források dinamikája és mértéke

helyzet,

a visszatérő

A karsztvíztároló rendszer regenerálódását meggyorsította a sokévi átlagnál magasabb csapadék és az ivó- és ipari célú vízkivételek erőteljes csökkenése is. Az 1990-ben „visszafordult" folyamat eredményeként a karsztvízszint 1990-2001 között mintegy 25 m-t emelkedett és 2001. május 12-én 49


„megszólalt" az első, hosszú ideig szárazzá vált tatai forrás, a Fényes-fiirdőben lévő Katonai-forrás. A forrás visszatérése utáni első vízhozammérés eredményeként 2002 márciusában a GEOSZFÉRA Kft. 3000 liter/min értéket határozott meg, amivel egy időben a Fényes 1. számú kút 29 év „hallgatás" után ismét pozitívvá vált. (A kút fakadó vízmennyiség ekkor 135 liter/min volt.) (Tóth, 2002) Lorberer 2006-ban a Sportmedence melletti források megjelenésével létrejött havaria-helyzet megoldása érdekében végzett ott hozambecsléseket. (Jún.szept.-okt. között a kezdeti 380 m3/óra elfolyó vízhozam értéke 830 m3/óra értékre emelkedett, ami csaknem 20.000 m3/nap értéknek felelne meg!) 2007. januárfebruár között Takács J. vezetésével a források visszatérése után megtörtént az első érdemi hozammérés (4. ábra) a Fényes-fürdő teljes területén. Ekkor 16.000 m3/nap összes vízhozamot határoztak meg, melyet az EDUKÖVIZIG is elfogadott a vízjogi üzemeltetési engedélyével. (Ennél a mérésnél a Katonai-forrást 119 l/s, az I. kutat 19 l/s, a II. kutat 13 l/s és a medence melletti fakadó vizeket 21 1/s-os vízhozamokkal jellemezték, azaz a Fényes-fürdő fakadó vizeinek a zömét ezek adták.) A 2008.11.10-i egyidejű vízszintmérés során (Geoszféra Kft.) a Katonaiforrás-tó vízszintje 119,57, a Sportuszoda melletti Sarki-forrás-tó 119,51 mBf-i értékű volt.

5.

A problémák, a megoldási igények helyi és városi szinten

A természettel és azon belül a vizekkel való együttélés, az alacsony térszintű vízjárásos, mocsaras területek lassú meghódítása, a forrásfeltöréses sávok ésszerű hasznosítása alakította ki Tata város régi, gazdag, kiterjedt kertrendszerét, a Fényes-fürdő speciális, sajátos karakterű üdülőterületét. Az 1970-es évek közepétől az eredetileg vizenyős, mocsaras területek beépítésre kerültek, az engedélyek kiadásánál senki nem gondolt arra, hogy egyszer a források ismét „megszólalhatnak" A Fényes-fürdő esetében a Sportmedence körüli, először 2005 tavaszán észlelt vízfakadások okoztak havaria-helyzetet a Sportmedence veszélyeztetésével, aminek megoldásával előbb Lorberer próbálkozott meg 2006-ban, de ő a létesítmény feladását javasolta.

50


4. ábra Vízhozammérési értékek, szintek nélkül, áramlási irányokkal, a vizsgált terület kiemelésével (Takács J., 2007 február; napi hozam: 16.000 m3) Ennek hatására 2008-2009-ben a Karsztvízgazda Bt. vezetésével összeállt konzorcium (lásd a címlapon lévő lábjegyzetet) egy víztelenítési módszer kidolgozásával a szükséges idejű és mértékű vízszintcsökkentésre, ill. feszültségmentesítésre tett javaslatot, melynek hatósági engedélyeztetési, majd remélhetőleg azt követően a megvalósítási munkálatai rövidesen megkezdődnek. A konkrét műszaki terv ismertetése előtt a problémát Tata egészének várospolitikájába illesztve vizsgáljuk meg az alábbiak szerint:

51


6.

Hosszú távú város stratégia, Magyary-terv

A Tata város képviselő testülete 2008 évben Tata és Tóváros egyesítésének 70. évfordulójára megalkotta a Magyary-tervet, „Tata fejlődése a XXI. század első felében" címmel. Az egy generációt, közel harminc évet meghaladó stratégia, terv, program a város társadalom- és településfejlesztését, igazgatásszervezését és gazdaságfejlesztési feladatait foglalja össze, iránymutatást adva. Ebben fontos és kiemelt szerepet kap a Mikoviny Sámuel Vizek és Zöldfelületek program, melyben a tatai vizek „mozgásba hozása", az "élő vizek városa" gondolatok meghatározóan átszövik a tervezés gondolatmenetét. A Fényes-fürdő és környezetének rehabilitációja, új elemekkel (kemping, gyógy és üdülő komplexummal) történő kiegészítése. A visszatérő források adta lehetőségek számbavétele, értékként kezelése. A város számára hasznos szerteágazó lehetőségek számbavétele, tervezése jelentik a legnagyobb feladatot. Turisztikai területen, a látvány elemek, a lakóterületek közötti „vizes elemek" megjelenítése, a forrásvíz és az ivóvíz város javát szolgáló hasznosítása is e feladatok közé tartozik.

7.

A „Csipke Rózsika" álom teremtette helyzet kezelése, feltáruló lehetőségei

A hatvanas években a tatabányai medencében folytatott szénbányászati tevékenység következtében elapadtak a tatai források. Talán hazai viszonylatban is egyedülálló több mint 30 karsztforrás együttes újbóli jelentkezése, „megszólalása" számtalan megoldandó feladatot és egyben a város jövőjét jelentősen befolyásoló lehetőséget, stratégiai értéket tár fel. Tisztában vagyunk az alattunk lévő karsztvíz, a fakadó forrásvizek, az értékes és kiváló minőségi paraméterekkel rendelkező ivóvízkincs stratégiai szerepével, a hasznosításban rejlő lehetőségekkel, melyet a város számára, az itt élő polgárok számára meg kívánunk őrizni, az ebben rejlő gazdasági potenciált a város fejlődésére, későbbi generációk javára is kell fordítanunk.

8.

Fényes-fürdő mint komplex lehetőség, stratégiai kincs

A források visszajövetelével ismét felértékelődött ez a különleges adottságú 30 ha-os természetvédelmi, természeti rekreációs terület. Sokan valós élményekkel rendelkeznek a hatvanas évek egyedi környezetű kristály tiszta források, tavi rózsák környezetében történő fürdőzésekről. Közel negyven évig mesterséges üzemmódban működött a fürdő, mára ismét a vonzó, és egyre jobban felértékelődő természetes körülmények kerültek előtérbe. 52


A korábbi hírnév, vonzerő már megcsappant, éppen ezért is az építkezést elölről kell kezdeni:

•

kézbe kell vennünk a vízkormányzást, mind minőségi, mind mennyiségi tekintetben, • fel kell tárnunk a felszínre jutó karsztvíz széleskörű hasznosítási lehetőségeit, • fontos feladat a fürdési szezon elnyújtásában rejlő lehetőségek feltárása, a meglévő létesítmények, fürdőmedencék, kiemelten a sportmedence komplexebb hasznosítását meg kell oldani; kempingben rejlő lehetőségek újbóli feltárása; szauna átalakításában rejlő lehetőségek; a horgászat, mint vonzerőfokozás lehetősége; Komárom gyógyvíz, Tatabánya élményfürdő mellett a lehetőségek számbavétele; természetvédelmi értékek fokozott védelme, bemutatása, tanösvény kialakítás; komplex fejlesztések a fürdő melletti területen.

9.

Ivó víztermelés múltja, jelene, jövője a fürdő területén

A fürdő területén 2 db ivóvíztermelés céljára alkalmas kút létesült. Az ÉDV ZRt. korábban folyamatosan, később tartalékként, nyári csúcsok idején működtette ivóvízellátás céljára a kezelésében, a fürdő területén lévő I. és II. sz. kutakat. A bányászati tevékenység következtében elapadó források hozamának pótlására, ettől az időtől a Fényes fürdőn lévő vízrendszerekbe 1000 m 3 /nap vízmennyiséget vezettek be. Ez is jelzi, hogy folyamatos volt a kutak működtetése. A Fényes-fürdő a 90-es évekig az Észak-dunántúli Vízmű kezelésében volt, ezt követően került a létesítmény a Város üzemeltetésébe. A kutak működéséről ad információt az 5. ábra. Ebből jól érzékelhető, hogy a vízbázisok a későbbiekben, távlatilag is jól tudják majd szolgálni a regionális ivóvízellátást, a város ivóvíz ellátását, ami ma átlagban 5000 m3/nap. A pozitivitást követően a kutakból 2000 l/p vízmennyiség folyik ki a fürdői vízrendszereken keresztül a befogadóig.

53


mm Fényes 2 (m3/hó) I - — Fényes 1 nyvsz i — Fényes 2 nyvsz .

J £

Fényes észl. • — Fényes 11 (m3/hó)

I I § i I í í I I í i i i i i i I I I I I Í I I 5. ábra Tata, Fényes-fürdő, kúthozamok és vízszintek (EDV Zrt, 2009)

A bakteriológiai és kémiai mérések idősorai valamint a karsztvízszint adatok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a karsztvízszint változás a kutak bakteriológiai és vízminőségi állapotát kimutatható módon nem befolyásolta. A tatai kutak vízminősége jó, a vízműkutak vizét károsodás nem érte, az időszakosan kifogásolható paraméterek rétegeredetűek és nem szennyeződésből származnak. A komplex vízvizsgálatok alapján megállapítható a Fényes kutak vizében a vas és az ammónium, kimutatható volt mindkét kútban, a szulfid viszont csak a mélyebb, Fényes I. kútban. A szulfid a karszt kutak esetében mélységi eredetű, megemelkedése sok esetben a kút állásával hozható összeföggésbe. Üzemeltetői tapasztalat is alátámasztja, ha álltak a kutak, akkor megemelkedett a vas és a szulfid. 1990-9l-ben volt vízminőségi probléma, ill. műszaki beavatkozás, mivel lakossági panaszok érkeztek a víz szaga miatt. Akkor megállapítást nyert, hogy a Fényes I. vizében nincs, vagy alig van oldott oxigén, ami a vezetékben anaerob folyamatokat indít el. Ennek pótlása, növelése érdekében a kútnál nyomás alatti 54


oxigénbevitel történt a vízbe. A beavatkozás nem volt sikeresnek tekinthető, mert a lakosság ezután a víz „tejszerű" (bevitt 0 2 miatt) és levegős állaga miatt panaszkodott. A Fényes I. sz. kút vízminősége, amióta pozitív, nagyon jó. A vastartalom állandósult jóval határérték alatti (0,04 mg/l). Az oldott oxigént ritkán mérik (helyszíni vizsgálat), az idén 05.11-én 5,2 mg/l volt. A II. sz. kút esetében próbaszivattyúzás előtti állapotban vagyunk, mellyel tisztázni szükséges a Sportmedence körüli víztelenítés és a későbbiekben tervezett ivóvízcélú hasznosítás együttes lehetőségeit, a vízminőségi ellenőrzések megtétele mellett. Tata Város szempontjából megállapítható, hogy a város rendelkezik olyan vízbázissal, illetve a város területén további bázisokkal, melyek a későbbiekben a távlati városi működés tekintetében biztonságos tartalékot jelentenek, ugyanakkor reményeink szerint gazdaságos módon, ivóvíz palackozás, más, későbbiekben kialakuló ivóvíz hasznosítás is szolgálhatja az itt élők javát.

10. Lehet-e városi „termék" a fakadó forrás ásványvize? A városi politika számára legfőbb feladat, a település természeti adottságainak, értékeinek, a környezetben elfoglalt helyzetének hasznosítása az itt élő polgárok érdekében. Ilyen tekintetben városunk szerencsés, hiszen gondoljunk csak a közel 200 ha-on megjelenő tavak vízfelületeire, a 150 ha-os erdőterületekre, a környezetünkben 8 db kialakított természetvédelmi területekre, vagy a forrásokban, azok 20-21 fokos hőmérsékletében rejlő lehetőségekre. Ezért is eltökélt szándéka a város vezetésének a Fényes-fürdő területében, az ott fakadó forrásvízben rejlő lehetőségek kihasználása, melyben első helyen szerepel az ivóvíz (Ca-Mg-hidrogénkarbonátos ásványvíz) palackozás megvalósítása. A termék a városé lesz, a helyi polgárok kedvezménnyel juthatnak majd hozzá, így válva a közösség, a polgárok, a MI termékünké. Még többen emlékeznek a 60-70 évvel ez előtti időkre, amikor Tatán a kristály tiszta forrásvizet palackozták. Egy ilyen lokálpatrióta lepett meg egy zöld csattos üveggel, ami dacolva a történelmi időkkel épségben megmaradt számunkra. Ez a jelzés is kötelez bennünket a tervezett ivóvíz palackozás megvalósítására, szeretnénk, hogy a város nagy lehetőségének szimbóluma legyen a csattos Kristály feliratú zöldüveg: A TATAI KRISTÁLY!

55


11. A Fényes-fürdő Sportmedence környéki havaria-helyzet megoldása A terület 1977 óta védett (megyei védettség), a természeti értékeinek helyi védettsége 1999-ben született. Ezt több, más jellegű védelem kimondása, kiegészítése (Ramsari Egyezmény hatásának, ill. Érzékeny Területek kiterjesztése a területre) és pontosítása követett. (Ezek a védettségek a beavatkozások jellegét is behatárolják.) A tatai források visszatérésével kapcsolatos vizsgálatokat és a javasolt cselekvési programokat helyi szakemberekkel a HYDROSYS Kft. MONOMENTUM Kft. - EQUILIBRUM Bt. végezte, ill. fogalmazta meg 1999ben.

12. Műszaki megoldás A Sportmedence és a Sarki-forrás-tó közötti területen történt 2005-ös vízfakadás óta vita folyik arról, hogy a víz egy (volt) mésztufa barlangból lép-e ki, avagy sem? De az biztos, hogy az agyagréteg alatti mésztufa jelenléte itt vízföldtanilag meghatározó mind a Sportmedence építése, mind a víztelenítés tervezése során. A 6. ábrán bemutattuk a Fényes-fürdőben megjavított karsztvízfigyelő kút adatait, melyek regionális vízmozgást jeleznek, így az onnan származó adatokat tágabb összefüggésekben is értelmezni lehet. Látszik, hogy az anyag készültekor több mint 7 m-es vízoszlop hat alulról a medence fenekére a kút vízszintje szerint de a valóságban ez a havariát okozó vízfakadások miatt lényegesen kevesebb. A részletes helyszínrajzot a 7. ábrán mutatjuk be. Ezen jól látszik az a sérült terület, amit elsősorban vízteleníteni kell a Sportmedence érdekében. A vizsgált területen 1 termelő (400 m) és 1 figyelő (70 m) karsztkút található, 16 helyen történt szondázás (1,4-5,2 m mélységig) és az összesen 61 db geotechnikai, geológiai és vízföldtani fúrásban (0,5-20 m mélységig) 19 esetben találták meg a mésztufát, vagy az annak tekinthető kőzetet. A mésztufa felett iszap és agyag volt, azon homok és kavics (átmeneteivel), ill. feltöltés.

56


6. ábra A Fényes-észlelő-kűt 2005.01-2009.05 közötti vízszint diagramja (ÉDUKÖ VÍZIG) Uj-J.

II. kareztkút

j- S]M) miHlklK'ľ

Sarkiforrástó ' Fenrks/int V w.• sr in I k• y/t

J r

'

7. ábra' Az újrafakadó források és a II. karsztkút által létrehozott vízfolyások (dupla vonal), a fúrások és szondázások helyei, a földtani szelvények (vékony vonal) és a mésztufa elterjedése (vastag vonal) (Geoszféra Kft, 2009) 57


A terület jellemzőjeként ÉNy-DK-i csapásirányú édesvízi mésztufa vonulat (7. ábra) adható meg. Tengelyirányú hossza -100 m, erre merőleges szélessége ~30 m. A mésztufa tengely menti kifejlődése a törésvonalakhoz kapcsolódó forrástevékenységet támasztja alá. Az elteijedés hossztengelye a középhegységi fő törésirányokra merőleges harántvetők csapásával közel párhuzamos. Az ENy-i határvonal viszonylag markáns, míg a DNy-i határ kevésbé ismert, ez a rész a feladat megoldása szempontjából kevésbé fontos. A mésztufa legnagyobb ismert vastagsága (a feltételezett tengely mentén) 16 m, ami az elterjedés szélei felé hirtelen elvékonyodik. (A mésztufa ismerete részben a víztelenítés miatt érdekes, részben az onnan kilépő víz minősége miatt, annak felhasználhatósága szempontjából.) Egyidejű vízszintmérést a fakadó vizek környezetében 2009. március 26-án végeztünk. A mérési eredmények csak tájékoztató jellegűeknek tekinthetők, mivel azok nem vízszint megfigyelésre kiképzett kutakban történtek. A vízszint maximuma az új források környezetében jelentkezik, a vízszint attól távolodva fokozottan csökken. Feltehetőleg a források környezetében a forrásjáratokon keresztül a karszt aktuális vízszintje érvényesül. A már időközben megjavított Fényes észlelő kút vízszint idősora alapján a karszt helyi nyomásszintje a mérés időszakában 127,0 mBf. körüli volt, mely a fakadási helyen a vízfakadások hatására deprimált. Ugyanakkor a mért vízfelszín egy helyi maximummal jelentkezik, melynek mért maximuma 121,94-122,02 mBf. A vízdomb alakja egy közel ENy-DK-i irányú elnyúlt lencse, melynek tengelye gyakorlatilag párhuzamos a mésztufa elterjedésének tengelyével. A mérési eredmények és a feltárt földtani kép alapján a magasabb nyomású forrásvíz keveredik a talajvízzel, azt táplálja, ezáltal megemeli a kevert víz nyomását. A forrásoktól távolodva a mért vízszintek csökkennek, mivel a talajvíz csapolja a forrás környezetét. A medence DK-i sarkánál mélyített K-2 sz. fúrásban már abszolút nem jelentkezik a karszt átfejtődésből nyomásemelkedés, amit a hőmérséklet mérés is alátámaszt. (Amennyiben sűrűbb mérési lehetőség lenne a medence Ny-i oldalán, az átmeneti nyomászónát pontosabban lehetne lehatárolni. A javasolt feszültségmentesítés időszakában a hatásmérés feltétlenül szükséges lesz, akkor ismételten ki kell alakítani a mérési pontokat annak monitorozására, hogy a medence alatt ne alakulhasson ki egy magasabb nyomású „vízdomb".) A Bishop és a Janbu módszerekkel kapott minimális biztonsági tényező értékek (FBiShop és FJanbu) körcsúszólapok feltételezésével, 119,5 mBf-i bevágással, 90° - 67,5° - 45° rézsűvel számolva 0,819 - 0,93 között változnak, míg 120,0 mBfi bevágással ezek az értékek 0,608 -0,879 mértékűre csökkennek. Mivel a vizsgált rézsűk ezekben a kedvező esetekben sem állékonyak és a területen a rétegződés meglehetősen inhomogén, nem javasolt a nyílt árkos víztelenítés. 58


A modellezés során célunk volt a vízszintsüllyesztés elvi lehetőségének vizsgálata, a vízszintsüllyesztés következtében megváltozó vízdomborzat számítása, a szükséges víztermelő létesítmények meghatározása, azok hatásának elemzése, valamint a várható hozamok megadása. A modellszámítások során megállapítható volt, hogy a medence alatti feszültségmentesítés és a felső rétegek vízmentesítése egy aknával és drénnel együttesen lehetséges. A medence alatt, maximálisan a medence fenékszintje feletti 50-70 cm túlnyomás alakulhat ki, melyet a medence súlya képes lesz ellensúlyozni. Az aknából és a drénből várhatóan 1.700 - 2.000 m3/nap vízmennyiség termelhető ki 120 mBf-i szint tartása esetén. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy az akna és a drén nyomásszintjei szabályozhatók legyenek, ezáltal a kifolyó víz is szabályozható mennyiségű legyen. Sem a drénben, sem az aknában gyors vízszintváltozásokat nem szabad létrehozni, mert a semleges feszültségek hirtelen növekedése vagy csökkenése állékonysági, mésztufa stabilitási problémákat okoz vagy okozhat. A víztelenítő műtárgy eredetileg a mi gondolatmenetünkben egy fürdésre alkalmas, természetes vagy mesterséges partfalakkal kialakított, kör vagy téglalap alakú, önálló tófelület volt, a kilépő vizek természetes és mesterséges tájelemként való felhasználásával, de elképzelhetőnek véltük a meglévő Sarki-forrás-tóhoz való kapcsolását is. Az elképzelésünket el kellett vetnünk, mivel a különböző variációk esetén 1.000 4.000 m3 földmennyiséget kell kiemelni, elszállítani, a létrehozandó vízfelület a meglévő Sarki-forrás-tó felületéhez hasonló lett volna. Megoldandó műszaki problémát jelentett volna, hogy a mostani forrásfakadási helyeken az állékonyságot és a Sportmedence védelmét további beavatkozásokkal meg kellett volna teremteni. Végül, de nem utolsó sorban a természetvédelmi terület természeti övezete jelentős mértékben csökkent, esetleg meg is szűnt volna. A problémák miatt nem javasoljuk e változat megépítését. Miután kénytelenek voltunk belátni, hogy nem lehetséges nagy víztelenítő nyílt vízfelület, szerettünk volna legalább nyílt árkokat tervezni a víz levezetésére, ill. a vízfelület növelésére, azokon hidrológiai mérőpályákat kialakítva. Megvizsgáltuk a nyílt árkok létesítésének lehetőségeit, s az állékonysági problémák, valamint a balesetveszélyes, emberi szennyezésre csábító léte miatt elvetettük az ötletünket. Végezetül kizárásos alapon aknába csatlakozó drénrendszeren keresztül történő víztelenitést javaslunk, ill. erre dolgoztuk ki a hidrogeológiai modellt, valamint a megvalósításhoz szükséges mélyépítési munkarészeket. A medence bizonytalan statikai helyzetét egyrészt a telepítési hely kedvezőtlen megválasztása, a kivitelezéskor elkövetett hibák, másrészt a medence 59


alatti tőzegek és a medence melletti laza töltésekbe visszatérő karsztvíz által okozott állapotromlása okozza. Az okok többsége nem, vagy csak kis hatékonysággal és jelentős költséggel szüntethető meg, így kárelhárítási javaslatunk megpróbál olyan megoldást keresni, mellyel fajlagosan nem nagy költséggel lehet jelentős javulást elérni. Ugyanakkor az előidéző okok egy része változatlanul megmarad, ami nyilván bizonyos mértékű kockázatot hordoz a jövőre nézve. Azon stratégiai döntést azonban, hogy a meglévő medencét eleve fel kell adni, azt igen jelentős költséggel és kivitelezési nehézségekkel fel kell számolni, majd egy másik, nem lényegesen kedvezőbb geotechnikai adottságú helyen újra meg kell építeni, a jelen fázisban túlzónak, gazdaságtalannak, a fürdő életében indokolatlan üzemszünetnek tartjuk. A jelenlegi mérési adataink alapján az valószínűsíthető, hogy nagy, koncentrált vízvezetésre alkalmas forrásjáratok nincsenek. Úgy véljük, hogy elegendő a források fakadó vizét nagyjából a medence fenékszintjén tartani. (Természetesen ezen feltételezett vízszintfelületet szigorúan monitorozni szükséges a későbbiek során.) Az elsődleges cél a forrás vizének minél nagyobb arányban történő megfogása, a fakadási szint csökkentése. így a központi csapoló elemet a jelenlegi fakadási hely környezetébe, illetve azon helyre érdemes telepíteni, ahol a fúrások a legtöbb, vízjáratokhoz köthető mésztufát, illetve üreget harántolták. így az ajánlott csapoló rendszer egy központi forrásfoglalásként működő aknából, egy abba torkolló, a kisebb források vizét összegyűjtő és a töltést leürítő drénrendszerből, valamint egy, az összegyűjtött vizeket két irányba - a Sarki-forrás-tóba, ill. a Mikoviny-árokba - elvezető rendszerből áll (8. ábra). Az új források vízfakadásai által okozott problémák kezelésére Lorberer 2006-ban az elfolyó vizek hőmennyiségének hasznosítását, a vízpalackozást és a turisztikai hasznosítást javasolta. Úgy véljük, ezek megvalósíthatóak a víztelenítéskor keletkező „szükséges melléktermék" ásványvíz felhasználása során is.

60


13. Hőhasznosítás A korábbi vizsgálatok 21-24 C°-os vizeket jeleztek, a VITUKI mérések átlagértéke 20.7 °C, a Lorberer féle 2006-os dokumentációban 22,4 C°-kal szerepel az Új-forrás. Ehhez képest jelentős az általunk 2009.04.06-án mért 4-5 C°-os hőmérséklet csökkenés. A víz ilyen mértékű hűlése mindenképpen olyan jelenség, melyet a későbbiekben rendszeres méréssel javaslunk vizsgálni. Valószínű, hogy a hőmérséklet-eltérések azért jelentek meg, mert a több évtizedes vízszintcsökkenés után a visszatöltődés során esetleg nagyobb áramlási sebesség alakult ki a felszín alatt, de az is elképzelhető, hogy a bányászati víztelenítés után új, rövidebb, kevésbé mélyen elhelyezkedő áramlási pályák jöttek létre. De az tény, hogy alacsonyabbak a vízhőmérsékletek az eredeti (bányászati víztelenítés előtti) állapotnál s nem is valószínűsíthető emberi léptékkel mért gyors „visszamelegedése"" (Erre a 40-50éves, tríciummal meghatározott vízkorok is utalnak - Hydrosys Kft.)

61


Becslésünk szerint a mentesített területről akár 2.000 m3 16-19 °C-os vízmennyiség is eltávozhat naponta. Ha hőszivattyúval két lépcsőben 8 °C hőmérsékletcsökkenést állítunk elő, akkor ez megközelítően 0.8 MW energiának felel meg. Ha a pillanatnyilag a területen túlfolyó két karsztkút ismert hozamát nézzük (9,6, ill. 13 l/s 2007 februárjában), akkor ennek az energiája az előző gondolatmenetnek megfelelően kb. hasonló, azaz 0,8 MW. A területen lévő többi forrás energiájának kinyerését az egyéb természeti értékeikkel együtt kell majd vizsgálni. Az összes meleg-langyos karsztvíz hő-hasznosítására nem kerülhet sor természetvédelmi okok miatt, de jelentős részére mindenképpen.

14. Természetvédelem Az irodalmi adatok között a természetvédelmi vonzatokra utaltunk, itt most nem kívánunk részletes elemzésbe bocsátkozni. A tervezett beavatkozás a Természetvédelmi Terület védő övezetében van, a legsúlyosabb természetvédelmi problémák nem a vizsgálati területünkön vannak, ill. azok orvoslása megkezdődött.

15. Aktív vízkormányzás A terület sokirányú hasznosításának igényei (horgászat, fürdés, szauna, természetvédelem, erőműi vízkivétel), ill. kielégíthetősége, valamint a hidrogeológiai mérések, megfigyelések, továbbá a túlfolyó vizek elvezetése nincs egy egységes vízgazdálkodási rendszerré összedolgozva.

9. ábra Megoldandó mérési-vízkormányzási feladatok a Fényes-fürdő Katonai-forrástó bukójánál (Fotó: Lénárt L., 2008)

62


Az összehangolt vízgazdálkodási rendszer működtetésének első lépésének, folyamatos vízszintellenőrzéseknek, a beavatkozás szakmai alapjainak a megteremtését egy vízmérce-rendszer elhelyezésével és üzemeltetésével, a mért adatok folyamatos feldolgozásával, az eredmények azonnali alkalmazásával látjuk hosszú távon megoldhatónak. A további tervezett, ill. javasolt műszaki megoldások mindegyike olyan, hogy az adott vízkormányzó művet (víztelenítő rendszert, tolózárat, zsilipeket, vízhozam mérésére is alkalmas szelvényeket) nem csak megépíteni, majd karbantartani, hanem folyamatosan működtetni is kell egy aktív vízkormányzási tevékenység keretében.

Irodalomjegyzék

1. Katonai térképezés (1790): 11-18. sz. térképlap 2. Katonai térképezés (1840): 29-49. sz. térképlap. Almády Z. (1988):A tatai Kálvária-domb és környékének karsztjelenségei = Karszt és Barlang, I. kötet, pp. 1-14. Cziglina V. (1975): Részletes talajmechanikai szakvélemény. Tatabánya. Dankó Zs. (2001): Talajmechanikai szakvélemény a tatai Fényes-fürdő sportmedencéjének talajviszonyairól. Tatabánya. ÉDUKTVF (2008): H-990-10/2008, Tata, Fényes-fürdő vízjogi üzemeltetési engedély, Győr Fürst Á. (2008): Tata város forrásvidékének keletkezése és a Fényes-források múltja, jelene és jövője. Kézirat, Tata. Gécsek J. (2002): Műszaki leírás a Tata Fényes-fürdő úszómedence átalakításának építési munkáihoz. Tatabánya. HYDROSYS Kft (2002): Tata vízbázis biztonságba helyezése HYDROSYS Kft. - MONOMENTUM Küt. - EQUILIBRUM Bt. (1999): A tatai források visszatérésével kapcsolatos vizsgálatok és cselekvési programok. Lénárt L. (témavez) (2009): Tata, Fényes-fürdő Sportmedence környezetében újrafakadó forrásvizeket elvezető rendszer engedélyeztetési terve. Miskolc-Tata. Lénárt L. (2009): Tata, Fényes-forrás, Sportmedence környéki vízfakadások kezelésének tervezési munkálatai. MHT XVII. Vándorgyűlés, Baja, CD. Lorberer Á. F. (2006): Tata Fényes-fürdő. Barlang-forrás újrafakadása. Részjelentés. A hidrogeológiai és mérnökgeológiai feltárás és forrásfoglalás koncepciója és eddigi eredményei. (2006.08.14) Budapest. Lorberer A. F. (2006): Tata Fényes-fiirdő. A sportmedence melletti forrás újrafakadása. A forrás környékének állapota és a vízrendezés lehetőségeinek a bemutatása. (.2006.11.08) Budapest. Sashegyi L. (1976): A karsztforrások megszűnése utáni állapot Tata térségében Hidrológiai Tájékoztató, pp. 29-32

63


Szűcs, P. - Civan, F. - Virág, M. (2006): Applicability of the most frequent value method in groundwater modeling = Hydrogeology Journal, 14, pp. 31-43. Szűcs P. Tóth A. Virág M. (2006): A leggyakoribb érték (MFV) módszerének alkalmazása a hidrogeológiai modellezésben = Hidr. Közi., 86. 4. pp. 29-36. Takács J. (2007): Fényes-fürdő vízjogi üzemeltetési engedélyezési terve. Győr. Tóth M. (2002): A tatai források visszatérésének prognózisa. BME, Budapest. Tóth M. (2002): A tatai források visszatérésének prognózisa = Vízügyi Közlemények LXXXIV. évfolyam, 2002. év 2. füzet pp. 194-213. Vízföldtani napló (1973): Tata, Fényes-fürdő II. sz. kút.

64

TATA, FÉNYES-FÜRDŐ, FAKADÓ ÁSVÁNYVIZEK OKOZTA HAVARIA-HELYZET - A MEGOLDÁSA ANNAK GAZDASÁGI ÉRTÉKEI MENTÉN

Recommend Documents