2010. június 29.
60-13/2010.
3. Az állattartás helyi szabályozása Az állattartás helyi szabályozási lehet ségeire több kérdés érkezett az elmúlt id ben. Ezért a vonatkozó jogszabályokból, valamint alkotmánybírósági döntésekb l levezetve készült útmutató a helyi szabályozásra vonatkozóan. Az állattartás, az állattartással kapcsolatos életviszonyok területe magasabb szint$ jogszabályok által szinte teljes mértékben szabályozott, s ezen jogszabályok egyike sem ad felhatalmazást önkormányzati rendelet megalkotására. Tekintettel arra, hogy az állattartás szabályozása helyi közügy, az önkormányzat jogalkotói hatásköre közvetlenül az Alkotmány 44/A. §-ából fakad. Nem tekinthet helyi közügynek - az Alkotmánybíróság 49/2007. (VII. 3.) határozatában foglaltak értelmében - az ebek veszélyessége, az életvédelem biztosítása és ehhez kapcsolódóan a speciális tartási szabályok kialakítása. A jogalkotó „az állatok védelmér l és kíméletér l” szóló 1998. évi XXVIII. törvényben – Ávt. -, valamint „a veszélyes és veszélyesnek min sített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól” szóló 35/1997. (II. 26.) Kormányrendeletben meghatározta, hogy melyek azok az ebek, amelyekre - veszélyességükre tekintettel speciális tartási szabályok kialakítása szükséges, valamint meghatározta ezeket a speciális tartási szabályokat is. Szabályozásra került továbbá 2010. július 1. hatállyal a kedvtelésb l tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések megállapítása „a kedvtelésb l tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról” szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet – Ktá. Korm. rendelet -1317.§-ban foglaltak szerint. A Ktá. Korm. rendeletnek a kedvtelésb l tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezései a következ jelent s kérdésköröket szabályozzák: • az állatok táplálásával kapcsolatos szabályokat (14. § (1) bekezdés) • az állat tartási helyére vonatkozó el írásokat (14. § (3)-(11) bekezdés) • eb tartására vonatkozó szabályokat (14. § (4), (6)-(7) és (12)-(13) bekezdés) • az állatok csoportos tartásával kapcsolatos el írásokat (14. § (6) és (8) bekezdés) • különböz fajhoz tartozó állatok együtt tartásának szabályait (15. § (2) bekezdés) • az állatokkal való bánásmódra vonatkozó egyéb rendelkezéseket (16. §) • belterület közterületén az eb pórázon történ vezetésének illetve a szájkosár használatának szabályait (17. §). Az állattartás önkormányzati rendeleti szabályozására tehát konkrét törvényi felhatalmazás nincs. Néhány magasabb szint$ jogszabály egy-egy témakör kapcsán utal az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megalkotásának lehet ségére, illetve szükségességére.
„Az országos településrendezési és építési követelményekr l” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 36. § (5) bekezdés értelmében az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó véd távolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. „A hulladékgazdálkodásról” szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. „A felszín alatti vizek védelmér l” szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 20. § (7) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a környezetvédelmi törvény 46. §-a szerinti környezetvédelmi program keretében belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mez gazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követ egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglév rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti. Az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozás során - figyelemmel a témakörben született AB határozatokra - az alábbiakra kell tekintettel lenni: 1. Visszaható hatály tilalma, átmeneti rendelkezések: „A jogalkotásról” szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) bekezdése szerint a jogszabály a kihirdetését megel z id re nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Valamely jogszabály nem csupán akkor min sülhet az említett tilalomba ütköz nek, ha azt a jogalkotó visszamen legesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése el tt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell (29/2001. (VI. 29.) AB határozata). Ennek megfelel en elengedhetetlen, hogy az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletek illetve módosításaik átmeneti szabályokat is megállapítsanak a hatályba lépésük el tt megkezdett állattartásra nézve. Az átmeneti rendelkezés rendeletbe építésének célja az, hogy a rendelet hatályba lépését követ en az állattartóknak kell felkészülési id t biztosítson arra, hogy a rendeletben el írtaknak eleget tudjanak tenni (37/2004. (X. 15.), 28/2004. (VII. 7.), 29/2001. (VI. 29.) AB határozatok), engedélyhez nem kötött számú állatot tartsanak, vagy engedély iránti kérelmet terjesszenek el az el írt egyedszám feletti állattartáshoz. Különösen fontos a megfelel felkészülési id biztosítása, ha az önkormányzat megtiltja az állattartást olyan területen, ahol a rendelet hatályba lépését megel z en ilyen tevékenység engedélyezett volt. 2. Az állattartás generális tiltása: Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha valamely magatartást az országos szint$ jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képvisel -testület nem tilthatja
meg az önkormányzat egész illetékességi területére kiterjed érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmakat, korlátozást állapítson meg (17/1998. (V. 13.) AB határozat). Az el z ekb l következ en az önkormányzat szabályozási jogosultsága nem terjed addig, hogy az állattartást teljes közigazgatási területére vonatkozóan általános hatállyal megtiltsa. Nem ütközik azonban jogszabályba az olyan tartalmú szabályozás, amely bizonyos állatok tartását a település egyes részein kizárja. 3. Az állattartás engedélyezése, a hatáskörök elhatárolása: Az önkormányzat rendeletében az egyes hatáskörök címzettjeit pontosan meg kell jelölnie. a. Önkormányzati hatósági hatáskör: „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény - Ötv. - 7. § (1) bekezdése szerint a jegyz nek csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg hatáskört. Ebb l következ en a helyi önkormányzati rendeletben az állattartás szabályaival összefüggésben megállapított önkormányzati hatáskör címzettje kizárólag a képvisel -testület, illetve átruházott hatáskörben annak bizottsága, vagy a polgármester lehet. Az önkormányzati hatósági ügyekben folyó eljárásra az Ötv. 109. §-ában foglaltak értelmében „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvényt kell az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazni. Az önkormányzati „állattartási engedélyezési jogkör” a haszonállatok, valamint a kedvtelésb l tartott állatok engedélyezésére terjedhet ki. A haszonállatok tekintetében korlátot jelent „az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról” szóló 41/1997. (V. 28.) FM. rendelet - Áesz. - 4. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy nagy létszámú állattartó telepet benépesíteni csak az illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellen rz állomás el zetes engedélyével lehet. A nagy létszámú állattartó telep fogalmát illet en az Áesz. 1. számú függelékének 4. pontja ad eligazítást. E szerint nagy létszámú állattartó telep az olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhet állatok száma állatfajonként legalább - harminc ló, vagy - ötven szarvasmarha, vagy - kétszáz juh, kecske vagy - száz sertés, vagy - kett ezer broiler baromfi, vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehet vé. b. Jegyz i hatáskör: Az Ávt. 20. § (2) bekezdés rendelkezése értelmében a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására az állatvédelmi hatóság adhat engedélyt. „Az állatvédelmi hatóság kijelölésér l” szóló 334/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés szerint állatvédelmi hatóságként az Ávt. 20. § (2)
bekezdésben foglaltak tekintetében a tervezett tartás helye szerint illetékes önkormányzat jegyz je jár el. Az Alkotmánybíróság 14/2001. (V. 14.) határozatában leszögezte, hogy az Ávt. veszélyes állatok tartásáról szóló rendelkezései a ragadozó állatokra is kiterjednek, így engedélyez hatóság ez esetben is az illetékes jegyz . A 35/1997. (II. 26.) Kormányrendeletben foglaltak értelmében jegyz i hatáskörbe tartozik a veszélyes és veszélyesnek min sített ebek tartásának engedélyezése is. 4. Az engedélyezés feltételei: Az önkormányzat jogosultsága szabályozása.
az
állattartás
engedélyezési
feltételeinek
a. A szomszédok hozzájárulása: A képvisel -testület a közérdekében az állattartás feltételéül szabhatja a szomszédok meghatározott körének hozzájárulását (49/2007. (VII. 3.), 79/2006. (XII. 20.) AB határozat). A tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jog aránytalan korlátozását eredményezi, ha a rendelet az ebtartáshoz a szomszédok túl széles körét l követel hozzájárulást. Az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének el zetes írásbeli hozzájárulásának megkövetelése a tulajdonhoz (a zavartalan lakáshasználathoz) való jog aránytalan korlátozásához vezet (1/2003. (I. 14.), 23/2000. (VI. 28.) AB határozat). A tulajdonhoz való jog alkotmányos korlátozásához az szükséges, hogy a hozzájárulásra jogosultak körét – amennyire lehetséges – az állattartással érintettek alkossák, valamint az, hogy a hozzájárulásra jogosultak köre ne legyen túl szélesen meghatározott (79/2006. (XII. 20.), 634/H/2003., 1/2003. (I. 14.), 23/2000. (VI. 28.) AB határozat). Ugyanakkor arra nem köteles a helyi önkormányzat, hogy valamennyi, az állattartással esetlegesen érintetté váló lakótárs hozzájárulását követelje meg az állattartáshoz (634/H/2003. AB határozat). A tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jogot nemcsak a széleskör$ el zetes hozzájárulás sértheti, hanem az is, ha az ebtartáshoz minden esetben hozzájárulást követel meg a rendelet. Ha a helyi önkormányzat rendelkezik az ebtartás szabályairól, köteles differenciált szabályozást kialakítani, és – ha azt a közérdek nem teszi indokolatlanná – legalább egy eb tartását lehet vé kell tenni el zetes hozzájárulás nélkül (634/H/2003. AB határozat). Nem találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság azt sem, amikor a képvisel testület a többlakásos épületben lakásonként egy-egy kutya, illetve macska, illet leg családi házas ingatlanon három kutya, illetve öt macska tartását tette lehet vé, tehát ezáltal maximálta a tartható kutyák és macskák számát (772/B/1997. AB határozat). b. Szakhatósági hozzájárulás: Az önkormányzat nem kötheti az állattartás engedélyezését az állami közegészségügyi, vagy állategészségügyi hatóság (ÁNTSZ, hatósági állatorvos) szakhatósági hozzájárulásához, mert ezeknek a szerveknek csak magasabb szint$, központi jogszabály állapíthat meg bármilyen feladatot, vagy hatáskört.
5. Az állatok oltása: a. Oltást igazoló lap: Jogszabályba ütközik az a rendeleti el írás, amely az eboltás tényének igazolását az eb nyakörvére er sített oltást igazoló m$anyag lap meglétéhez köti. Az oltás tényének igazolása nem vonható az önkormányzati hatósági ügyek körébe, mivel azt magasabb szint$ jogszabály kizárólagos szabályozási körbe vonta (27/2004. (VII. 7.), 77/2006. (XII. 20.) AB határozat). Az eboltási könyvr l mint az oltás tényét bizonyító eszközr l az Áesz. 1. sz. mellékletének 213. §-a rendelkezett. Az Áesz. vonatkozó rendelkezéseit a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 23. § (4) bekezdés b) pontja 2009. január 1-jével hatályon kívül helyezte. Az FVM rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontjának szabályozása értelmében az állattartó köteles az oltási könyvet meg rizni, azt az immunizálás megtörténtét ellen rz állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyel személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából. Vagyis az oltás megtörténtének igazolására - 2009. január 1-t l is - az oltási könyv szolgál, az önkormányzatnak ebben a körben szabályozási jogosultsága továbbra sincs. Az el z ekben hivatkozott két AB határozat tehát hatályon kívül helyezett jogszabályon alapszik. Azon kitételük azonban amely szerint az oltás tényének igazolására kizárólag az oltási könyv alkalmas a témát szabályozó új jogszabály vonatkozásában is alkalmazható megállapítás. b. Az oltás gyakorisága: „A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól” szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 4. §-a pontosan szabályozza, hogy az ebek veszettség elleni véd oltására milyen id közönként kell sort keríteni. A hivatkozott rendelkezés értelmében az állattartó köteles minden három hónaposnál id sebb ebet - a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból zártan tartott állatok kivételével - veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán-állatorvossal beoltatni az alábbiak szerint: aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, ab) az els oltást követ en 6 hónapon belül, ac) ezt követ en évenként. Nincs lehet ség arra, hogy az önkormányzati rendelet az el z ekben rögzítettekt l eltér id tartamban határozza meg az eboltási kötelezettséget. 6. Az elhullott állati tetemek kezelése: „Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól” szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés szabályozása szerint az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömeg$ kedvtelésb l tartott állatokat, valamint a 3 hetesnél fiatalabb
szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját földelheti el. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A kedvtelésb l tartott, elhullott állatot a kedvtelésb l tartott állatok kegyeleti temet jében is eltemetheti a tulajdonos. A hivatkozott FVM rendelet 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy az elhullott baromfi, továbbá a 3 hetesnél fiatalabb malac hullája az állattartó saját telkén – évente legfeljebb 50 kg össztömegig – ugyancsak elföldelhet , ha az 5. § (2) bekezdésben foglalt el z ekben említett feltételek fennállnak. 7. Az állatok hajtása: Az állatok közúton történ hajtásának szabályozására az önkormányzat nem jogosult (29/2007. (V. 17.) AB határozat). „A közúti közlekedés szabályairól” szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet – KRESZ - 62. §-a az állatok hajtásával, vezetésével kapcsolatosan az alábbi el írásokat tartalmazza: „(1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illet*leg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illet*leg az útpadkára kell lehúzódni. (2) Az úton állatot olyan személy hajthat, illet*leg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegend*. Az állatot hajtónak, illet*leg vezet*nek - ha a lakott területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaver* mellényt (ruházatot) kell viselnie. (3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani. (4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illet*leg állatcsoport bal oldalán el*re fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járm5vek vezet*i által kell* távolságból észlelhet* lámpát kell vinni.” A KRESZ 62. § (5) bekezdése szerint „Tilos a) f*útvonalon állatot hajtani, illet*leg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre; b) állati er*vel vont járm5 bal oldalához és más járm5höz állatot, valamint állati er*vel vont járm5 után kett*nél több állatot kötni; c) állatot az úton *rizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.” Az állatoknak a közúton történ hajtására irányadó szabályokat a KRESZ határozza meg. A KRESZ nem ad külön felhatalmazást a települési önkormányzatnak arra, hogy az állatok közúton történ hajtását szabályozza. A KRESZ csak a f útvonalon tiltja az állatok hajtását, ott is kivételt tesz, ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre. Nem f útvonalon tehát a KRESZ alapján megengedett az állatok hajtása a 62. §-ban meghatározott el z ekben ismertetett feltételekkel.
8. Méhtartás: A jogszabályokban rögzített követelmények teljesítése esetén erre alkalmas területen a méhek szabadon (engedély nélkül) tarthatók. „A méhészetr l” szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet – MÉM rendelet - 1. §-a értelmében a méhészkedést – a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Erre tekintettel az önkormányzat szabályozási jogosultsága nem terjed ki arra, hogy a méhtartást engedélyhez kösse. „A méhállományok védelmér l és a mézel méhek egyes betegségeinek megel zésér l és leküzdésér l” szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 2. §-ában foglaltak szerint a méhtartás bejelentéshez kötött tevékenység, azt minden év február végéig, az újonnan megkezdett méhészkedést pedig a tevékenység megkezdését l számított 8 napon belül be kell jelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyz jének, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. A MÉM rendelet 1. § második mondata a méhészet létesítése és fenntartása tekintetében kizárólag a háztömbök területére vonatkozó tiltást tartalmaz (háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad). A MÉM rendelet 2. §-a a belterületen történ méhészkedést kifejezetten lehet vé teszi az alábbiak szerint: „(1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérl*jének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad. (2) Méhészetet közös használatú épülett*l és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban lev* utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezet* árok küls* szélét*l számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni.” Az el z ekb l következ en nincs lehet ség arra, hogy az önkormányzat a méhek belterületi tartását megtiltsa (6/1995. (II. 22.) AB határozat). 9. Szabálysértési tényállás: A szabálysértési tényállás generális módon történ ütközik. A „rendeletben foglaltak megsértése, megszegése” jogellenes magatartás–meghatározásnak. Az ilyen norma címzettjei számára nem egyértelm$, sérti (77/2006. (XII. 20.) AB határozat).
megfogalmazása jogszabályba kitétel nem tekinthet konkrét szabályozási mód, miután a a jogbiztonság követelményét
Az önkormányzati rendelet csak olyan cselekményt min síthet szabálysértéssé, amelyet törvény vagy kormányrendelet nem min sített azzá. Az állattartási „témakör” esetén több olyan magatartás is létezik, amelyet „az egyes szabálysértésekr l” szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet - Szkr.szabálysértéssé min sít. a. A veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállás szerint: „3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illet*leg kóborolni hagyja, b) természeti vagy védett természeti területen, illet*leg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezet*, illetve mozgáskorlátozottakat segít* kutya kivételével - szállítja, d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürd* területére vagy játszótérre - vakvezet*, illetve mozgáskorlátozottakat segít* kutya kivételével - beenged, illet*leg bevisz, e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelel* figyelmeztet* táblát, harmincezer forintig terjed* pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, ötvenezer forintig terjed* pénzbírsággal sújtható.” b. Az Szkr. köztisztasági szabálysértést tartalmazó 7. § (1) bekezdése értelmében: „7. § (1) Aki a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illet*leg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, b) a felügyelete alatt lév* állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetésér*l nem gondoskodik, ötvenezer forintig terjed* pénzbírsággal sújtható.” c. Az Szkr. állatbetegségek elleni védekezés elmulasztásáról rendelkez 113. § (1) bekezdése leszögezi: „113. § (1) Aki az állatbetegségek megel*zésére vagy elfojtására, így különösen az állatbetegségek bejelentésére, az állatok oltására, gyógyítására, elkülönítésére, az állati tetemek megsemmisítésére, valamint a fert*tlenítésre vonatkozó jogszabályt vagy az azon alapuló állat-egészségügyi rendelkezést megszegi, ötvenezer forintig terjed* pénzbírsággal sújtható.” d. Az Szkr. 115. §-a szerint az állattenyésztéssel kapcsolatos szabályokat szegi meg az, aki „a) az utód tartós megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi, b) tenyészt*kénti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt vagy származási igazolást állít ki, c) az állattenyésztésr*l szóló törvényben el*írt, a tenyészt*szervezetkénti elismeréssel, a mesterséges termékenyít*, embrióátültet*, baromfi- és halkeltet* állomás, valamint méhanyanevel* telep üzemeltetésével kapcsolatos feltételek megváltozásának bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, d) engedély nélkül vagy nem az el*írásoknak megfelel*en üzemeltet mesterséges termékenyít*, embrióátültet* állomást vagy keltet*t, illetve méhanyanevel* telepet, e) a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére, származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó nyilvántartásokat nem vagy nem megfelel*en vezeti, f) tenyészállatot, állati eredet5 szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz, g) az apaállat szaporítóanyag-el*állításra való felhasználására, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi,
h) az állattenyésztésr*l szóló törvényben el*írt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak meg nem felel* adatot szolgáltat, illetve az ellen*rzést egyéb módon akadályozza, ötvenezer forintig terjed* pénzbírsággal sújtható.” e. Méhészeti szabálysértést követ el az Szkr. 116. §-a szerint „116. § Aki a méhek tartásával, bejelentésével, vándoroltatásával és kötelez* méhegészségügyi vizsgálatával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi,tízezer forintig terjed* pénzbírsággal sújtható.” 10. Az állattartásra vonatkozó szabályok megszegésének szankcionálása: Nem tekinthet jogszer$nek az állattartás megtiltása tekintetében generális szabályt alkotni és ezt az általános jelleg$ hatáskört a polgármesterre ruházni (27/2004. (VII. 7.), 53/2003. (XI. 13.) AB határozat). A következmények tekintetében mindenképpen el kell különíteni, hogy egy adott el írás megsértésekor államigazgatási (jegyz i), vagy önkormányzati hatáskör esetén képvisel -testületi, önkormányzati bizottsági, vagy polgármesteri szankcionálás kezdeményezhet -e. Önkormányzati hatósági jogkör esetén az engedélyezésre feljogosított (képvisel -testület, bizottság, polgármester) jogosult arra is, hogy az önkormányzati rendeletbe ütköz állattartást szankcionálja (az állattartás korlátozását, tiltását, illetve megszüntetését rendelje el). Az Ávt. az állat kíméletére figyelemmel szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban. Ezek a rendelkezések f ként az állatok megfelel életfeltételeinek biztosítására tartalmaznak el írásokat. Az Ávt. 4. §-a az állat tartásának általános szabályait illet en az alábbi el írásokat tartalmazza: „4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelel* életfeltételekr*l gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelent*, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelel* rendszeres, de legalább napi egyszeri ellen*rzésér*l. 5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelel* és biztonságos elhelyezésér*l, szakszer5 gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehet*ségét. (3) A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az id*járás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. (4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelel* mozgásteret biztosítani. (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során el*nyben kell részesíteni az állatkímél* technológiákat.” Az Ávt. felhatalmazása alapján „a települési önkormányzat jegyz jének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreir l” szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet a jegyz számára biztosít hatósági jogköröket. Így a jegyz , ezen kormányrendelet 2.§ -a alapján az állattartót az állat megfelel és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének
megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti, 4. § (1) bekezdése szerint az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, t$résére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, illetve a 7. § (1) bekezdése alapján az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. „Az állatvédelmi bírságról” szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet emellett lehet vé teszi a jegyz számára, hogy az állattartás Ávt.-ben meghatározott szabályainak megsértése esetén bírságot alkalmazzon. Tehát minden olyan esetben, amikor az állat tartásával kapcsolatban állatvédelmi szempontok merülnek fel a jegyz jogosult eljárni. Felhívom a figyelmet arra, hogy a 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján történ jegyz i eljárásra kizárólag az Ávt. rendelkezéseinek megsértése esetén kerülhet sor. Ha az állat zajos vagy egyéb okból zavarja mások, különösen a környék lakóinak nyugalmát az a birtoklásban zavarás fogalma alá tartozik, amely esetben - egy éven belül - ugyancsak a jegyz eljárására kerülhet sor a Ptk. 191. §-a alapján. Az Állampolgári Jogok Országgy$lési Biztosa a 3072/2007. számú ügy kapcsán született jelentésében megállapította, hogy az ebtartással kapcsolatos panaszok jelent s része hagyományos birtokvédelmi ügy (zavarja a szomszédot, vagy tulajdonostársat az ebek által keltett zaj, az ebek által okozott szennyez dés stb.), így a jegyz nek birtokvédelmi eljárást kell lefolytatnia. „Minden olyan eset azonban, amikor a zavarástól számított egy éven belül ilyen panaszokkal fordulnak a jegyz*höz, aki ennek ellenére nem nyújt a Ptk. 191. §-a szerint birtokvédelmet, alkalmas lehet arra, hogy a jogállamiság elvével, valamint a kérelem el*terjesztéséhez való joggal összefügg* visszásságot okozzon.”
