Tartályautó túltöltések Esettanulmány a 2012 novemberi telephelyen belüli tartályautó túltöltések kapcsán felmerült problémákról Összeállította: Toldi Gergely veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó
Előzmények • •
FELADÓ telephelye Seveso szerint felső küszöbértékű veszélyes üzem 2012. november 21.-én FELADÓ telephelyén SZÁLLÍTÓ tartányjárművének 1-es kamrájának töltése (anyag: gyúlékony és mérgező hulladék)
•
Kamra túltöltése során a felső nyíláson keresztül anyag került ki a tartályautó töltő betonozott felületére, majd onnan a telepített kármentőbe (kikerült anyag: kb. 25-50 liter) Üzemi személyzet azonnal lekapcsolta a szivattyút, járműszemélyzet elzárta a tartányjármű csapját Vízzel lemosták a jármű külsejét illetve a kármentő felületét Seveso előírások alapján (mivel mérgező az anyag) FELADÓ értesítette a katasztrófavédelmi hatóságot. Katasztrófavédelem: vonulás, légtérmérések, tanú meghallgatások, járműellenőrzés, vizsgálat, jegyzőkönyv
• • • •
–
• • •
A túltöltött tartályból az anyag egy részét (kb. 1 m3-t) a jármű személyzet átfejtette az üres, tiszta 2-es kamrába Kármentőben lévő anyagot FELADÓ egy későbbi szállítmánnyal elküldte égetésre Túltöltés oka: – –
• •
járműellenőrzés: nem volt hiányosság
az üzem a tartányjármű töltése során rátöltött az üzemi tartályra, vagy a tartányjármű rekesze nem volt teljesen leürítve a töltés előtt.
FELADÓ: ADR baleseti jelentés készítése (hatósági beavatkozás miatt) Üzem: Seveso üzemzavar - írásos jelentés készítése
Előzmények 2 •
• • •
• • • •
2012. november 28.-án (egy héttel az előző után!) FELADÓ telephelyén ugyanaz a SZÁLLÍTÓ ugyanazon tartányjárművének 3-as és 4-es egybenyitott kamrájának töltése (anyag: gyúlékony és mérgező hulladék) Töltő személyzet a dómfedelek kármentőjének leürítő csapjánál szivárgást észlelt Üzemi személyzet elzárta az üzemi szakaszt, gépjárművezető elzárta a tartányjármű csapját és szivattyúját Felmászott a jármű tetejére és azt tapasztalta, hogy a 3-as rekesznél a légzőnyíláson keresztül folyik ki az anyag. Elzárta a csapot, de a túlnyomás miatt az anyag kicsapott a szelepen keresztül és arcon fröcskölte a gépjárművezetőt A járművezető önerőből lemászott a járműről, először vízzel lemosták a fejét, arcát, majd az üzemorvosi rendelőbe kísérték, könnyebb sérülést szenvedett Ezalatt a létesítményi tűzoltóság és az üzemi személyzet mentesítette a járművet és a helyszínt Kikerült anyag mennyisége: kb. 30 liter belső csatornahálózatba került, a külső csatornába engedés előtt a szennyvízkezelőben ártalmatlanítva lett Seveso előírások alapján (mivel mérgező az anyag) FELADÓ értesítette a katasztrófavédelmi hatóságot.
Előzmények 2 •
• • • • •
Katasztrófavédelem: vonulás, légtérmérések, tanú meghallgatások, járműellenőrzés, telephelyi ellenőrzés, vizsgálat, jegyzőkönyvek –
járműellenőrzés: nem volt hiányosság
–
telephely ellenőrzés: nem volt hiányosság
A túltöltött tartályból az anyag az ellenőrzés végére átfolyt magától a 4-es rekeszbe A eset után a járműszemélyzet befejezte a töltést, további egy kamrát megtöltött egy másik tartályból Túltöltés oka: a tartányjármű két összenyitott rekesze között nem volt megfelelő az anyag átfolyása, így a 3-as rekesz idő előtt megtelt FELADÓ: ADR baleseti jelentés készítése (hatósági beavatkozás miatt) Üzem: Seveso üzemzavar - írásos jelentés készítése
Eljárás • FELADÓ és SZÁLLÍTÓ ellen eljárás indult, mint utólag kiderült, párhuzamosan két külön témakörben – Seveso (FELADÓ) - összevonva – ADR (FELADÓ + SZÁLLÍTÓ) – párhuzamosan a két eset kapcsán (minden dokumentumot kétszer érkezett meg)
• Eljárások: – Seveso: intézkedést kellett hozni hasonló ügyek elkerülése végett utasítás kidolgozása, eljárásmenet rögzítése + rendkívüli oktatások hatóság elfogadta – ADR: eljárás indult FELADÓ és SZÁLLÍTÓ ellen • adatkérések (szerződés két fél között) – 8 napos határidő! FELADÓ-hoz beérkezett: 2012.12.27.-én! Ténylegesen 2013.01.03.-án kapták az érintettek kézhez, a 8 nap 2013.01.04.-én járt le 10 napos határidő hosszabbítás
• határozat: 2 x 300 000 - 300 000 Ft bírság – indoklás: az egy szállítóegységben szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás be nem tartása (1/2002. (I. 11.) Korm. rend. 2. táblázat I. kock. kat. 13. pont) – még a fellebbezés előtt visszavonták a határozatot
Eljárás – újabb eljárás • idézés (meghallgatás + jegyzőkönyv: FELADÓ és SZÁLLÍTÓ együtt) • újabb határozat: 2 x 300 000 – 300 000 Ft bírság – indoklás: töltési fok be nem tartása (1/2002. (I. 11.) Korm. rend. 2. táblázat I. kock. kat. 12. pont) – 2. eset: személyi sérülés!
ADR fogalmai szerint nem személyi sérülés
• fellebbezés mindkét ügyfél részéről – mindkét esetben a telep elhagyásakor be volt tartva a töltési fok » mérlegjegyekkel, okmányokkal igazolva voltak – I-es kockázati kategória??? » felügyelt, megfelelően elhárított esemény telephelyen belül, képzett személyzettel
• 2013. április: katasztrófavédelem ismét visszavonta a határozatokat, ezzel egyidőben megszüntette mindkét eljárást
Az eset kapcsán felmerült kérdések, problémák, észrevételek •
Mi alapján tudnak bírságolni egy telephelyen belül bekövetkezett, de ADR hatálya alá tartozó esemény esetén? –
•
Hol a határ a Seveso és az ADR között? –
•
•
Feleslegesen elvonják erőiket egy esetleges tényleges káreseménytől
Miért kell feltétlenül felelőst keresni és bírságolni? –
•
Az esetek ADR balestek vagy Seveso üzemzavarok voltak?
Ki a töltő, kinek mi a felelőssége egy töltési folyamat során? Felelős-e egy üzemi személyzet a jármű nem megfelelősségéért, ha az nem szemmel látható? Miért kell egy bejelentett, de elhárított eseményhez a katasztrófavédelemnek teljes menetfelszerelésben vonulnia? –
•
Tudomásom szerint még nem volt ilyenre korábban példa, precedens értékű lett volna, ha ténylegesen megbírságoltak volna elindult volna egy rossz gyakorlat
Az esetekben megfelelő beavatkozás történt, FELADÓ megfelelően be tudott avatkozni, elhárította a tényleges káreseményt, de FELADÓT is meg akarta hurcolni a hatóság
Egy ilyen jellegű esemény egy vegyi üzemben nem katasztrófa, egy egyszerű üzemzavar, amit kézben lehet tartani, a hatóság hajlamos kicsit túlzásba esni
Tanulságok • • • • •
Fellebbezéskor jól jött a 3 db hiányosságot nem tartalmazó ellenőrzési jegyzőkönyv (2 db járműellenőrzés, 1 db telephelyi ellenőrzés) Minden hasonló folyamatot konkrétan, írásban szabályozni kell Nem elegendő a céget, partnert tájékoztatni, a helyszínen megjelenő személyzetet is oktatni, tájékoztatni kell, dokumentált formában A felelősségeket szintén rögzíteni kell írásban, nem elegendő a bevett gyakorlatokra hivatkozni (pl.: a töltési fokot a járműszemélyzet szokta ellenőrizni) Nagyobb cégeknél egy ilyen esemény presztízs romboló lehet, nem vet jó fényt egy vállalatra, ha katasztrófavédelemnek rendszeresen vonulnia kell káresemény miatt a területére, még akkor sem, ha nem feltétlenül a cég a felelős –
Egy nem megfelelően felkészült partner rossz fényt vethet egy üzemre •
Érdemes szakmai alapon is megválogatni a partnereket, nem csak az anyagi vonzatokat nézni –
–
a konkrét esetek előtt volt partner váltás
Korábban és azóta nem történt hasonló esemény FELADÓ-nál, SZÁLLÍTÓ-t a második eset után nem fogadta el partnerként FELADÓ •
Az esetet bonyolította, hogy FELADÓ nem SZÁLLÍTÓ-val volt szerződésben, hanem egy harmadik vállalkozással, mint fővállalkozóval
Kérdések?
Köszönöm a figyelmet
