ÚJ NUKLEÁRIS FORRÁS A DUKOVANY TELEPHELYEN

ÚJ NUKLEÁRIS FORRÁS A DUKOVANY TELEPHELYEN SZÁNDÉKBEJELENTÉS

2016. március

Amec Foster Wheeler s.r.o., Křenová 184/58, 602 00 Brno, Cseh Köztársaság Cégjegyzékszám: 26211564, Adószám: CZ26211564

A dokumentum kiadásának adatai

A dokumentum címe:


Dokumentumszám:

C1450-13-0

A kiadás célja:

Végső dokumentum

Kiadás 01

Leírás Végső dokumentum

Kidolgozta:

Ellenőrizte:

Jóváhagyta:

P Mynář

T Bartoš

P Vymazal

Dátum 31. 3. 2016

Ha jelen dokumentum a korábbi kiadást hatálytalanítja, akkor a korábbi kiadást meg kell semmisíteni, vagy jól láthatóan meg kell jelölni a HATÁLYTALANÍTVA felirattal.

Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 1 / 108


A szerzők adatai

A bejelentés kidolgozója

Petr Mynář, építész- és építőmérnök a dokumentáció kidolgozására és felülvizsgálatára feljogosított személy DOE hiv. szám: 1278/167/OPVŽP/97 1997. április 22., meghosszabbítva a DOE következő hiv. számú döntésével: 43733/ENV/11 2011. június 28.

Amec Foster Wheeler s.r.o.

A Bejelentés kidolgozásában közreműködött:

Jiří Řibřid, építész- és építőmérnök a dokumentáció kidolgozására és felülvizsgálatára feljogosított személy DOE hiv. szám: 14293/1981/OPVŽ/00 2000. október 24., meghosszabbítva a DOE következő hiv. számú döntésével: 6399/ENV/16 2016. február 19.

ÚJV Řež, a. s. - Division ENERGOPROJEKT PRAHA Dr. rer. nat. Vlastimil Kostkan, Ph.D. A 114/1992 Coll. törvény 45i szakasza alapján az értékelésre feljogosított személy, DOE hiv. szám: 7854/ENV/07-307/630/07 2008. március 6., meghosszabbítva a DOE következő hiv. számú döntésével: 90431/ENV/12 of 2012. november 28.

CONBIOS s.r.o. A bejelentés kidolgozásának dátuma:

2016. március 31.

A Bejelentés kidolgozásában részt vevő személyek listája:

Dr. rer. nat. Tomáš Bartoš, Ph.D., Brno Pavel Koláček, építész- és építőmérnök, Ph.D., Brno Dr. rer. nat. Vlastimil Kostkan, Ph.D., Horka nad Moravou Mgr. Jana Laciná, építészmérnök, Ivančice Petr Mynář, építész- és építőmérnök, Brno Mgr. Edita Ondráčková, építészmérnök, Popůvky Jiří Řibřid, építész- és építőmérnök, Praha Lucie Sciple, építész- és építőmérnök, Lanškroun Mgr. Eliška Stofferová, építészmérnök, Brno Jan Vaľočík, építész- és építőmérnök, Brno Petr Vymazal, építész- és építőmérnök, Třebíč

A bejelentés szerzőjének telefonszáma:

(+420) 543 428 311

Jelen dokumentum kidolgozása a Microsoftnál regisztrrált Microsoft Word 2013 szövegszerkesztővel történt. A grafikus függelékek feldolgozása az ESRI-nél regisztrált ArcMap 10.0 földrajzi információs rendszer, valamint a Corel Corporation-nél regisztrált CorelDRAW 11 grafikai szerkesztő segítségével történt.


Oldal: 2 / 108


Tartalomjegyzék Címoldal A dokumentum kiadásának adatai A szerzők adatai .......................................................................................................................................................................................... Tartalomjegyzék .......................................................................................................................................................................................... Rövidítések jegyzéke ................................................................................................................................................................................... Bevezetés ....................................................................................................................................................................................................

2 3 5 8

A. A BEJELENTÉS SZERZŐINEK ADATAI ........................................................................................................................................... 10 A.I. Kereskedelmi név ....................................................................................................................................................................... A.II. Cégjegyzékszám: ....................................................................................................................................................................... A.III. Bejegyzett székhely .................................................................................................................................................................... A.IV. A bejelentés szerzőjének törvényes képviselője ........................................................................................................................

10 10 10 10

B. A PROJEKTRE VONATKOZÓ ADATOK ........................................................................................................................................... 11 B.I. Alapadatok .................................................................................................................................................................................. B.I.1. A projekt megnevezése és besorolása ............................................................................................................................. B.I.2. A projekt kapacitása .......................................................................................................................................................... B.I.3. A projekt helyszíne ............................................................................................................................................................ B.I.4. A projekt jellege és lehetséges összeadódása egyéb projektekkell .................................................................................. B.I.5. A projekt szükségességének és helyszínének indoklása, a tekintetbe vett változatok felmérése .................................... B.I.6. A műszaki és technológiai megoldások rövid leírása ........................................................................................................ B.I.7. Becsült kezdési és befejezési dátumok ............................................................................................................................. B.I.8. Az érintett önkormányzattal rendelkező területi egységek listája ...................................................................................... B.I.9. Az utánkövetési döntések és az adminisztratív hatóságok listája ......................................................................................

11 11 11 11 12 12 15 54 54 56

B.II. Bemenetekre vonatkozó adatok ................................................................................................................................................. B.II.1. Föld .................................................................................................................................................................................. B.II.2. Víz .................................................................................................................................................................................... B.II.3. Egyéb nyersanyag- és energiaforrások ............................................................................................................................ B.II.4. Szállítási és egyéb infrastrukturális igények .....................................................................................................................

59 59 59 60 60

B.III. Kimenetekre vonatkozó adatok .................................................................................................................................................. B.III.1. Levegő ............................................................................................................................................................................. B.III.2. Szennyvíz ........................................................................................................................................................................ B.III.3. Hulladékok ....................................................................................................................................................................... B.III.4. Egyéb .............................................................................................................................................................................. B.III.5. Baleseti kockázatok .........................................................................................................................................................

61 61 61 62 62 65

C. AZ ÉRINTETT TERÜLETEN A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁRA VONATKOZÓ ADATOK .................................................................. 70 C.I. Az érintett terület legjelentősebb környezeti jellemzőinek listája ................................................................................................ C.II. Rövid jellemzés az érintett terület környezeti szakaszainak állapotáról ..................................................................................... C.II.1. Lakosság és közegészség ............................................................................................................................................... C.II.2. Levegő és klíma ............................................................................................................................................................... C.II.3. Zaj és egyéb fizikai illetve biológiai jellemzők .................................................................................................................. C.II.4. Felszíni és talajvizek ........................................................................................................................................................ C.II.5. Föld .................................................................................................................................................................................. C.II.6. Sziklás környezet és természeti erőforrások .................................................................................................................... C.II.7. Fauna, flóra és ökoszisztémák ......................................................................................................................................... C.II.8. Táj .................................................................................................................................................................................... C.II.9. Tárgyi eszközök és kulturális műemlékek ........................................................................................................................ C.II.10. Szállítás és egyéb infrastruktúra .................................................................................................................................... C.II.11. Egyéb környezeti jellemzők ............................................................................................................................................


70 70 70 72 73 76 77 78 80 85 86 87 88

Oldal: 3 / 108


D. A PROJEKT EGÉSZSÉGRE ÉS KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ADATOK ................................ 89 D.I. A lehetséges hatások jellemzői, valamint a mértékükre és jelentőségükre vonatkozó becslés ................................................. 89 D.I.1. A lakosságra és közegészségre gyakorolt hatások .......................................................................................................... 89 D.I.2. A levegőre és a klímára gyakorolt hatások ....................................................................................................................... 92 D.I.3. Szükség esetén a zajosságra és egyéb fizikai illetve biológiai jellemzőkre gyakorolt hatások ......................................... 93 D.I.4. A felszíni és talajvizekre gyakorolt hatások ....................................................................................................................... 95 D.I.5. A szárazföldre gyakorolt hatások ...................................................................................................................................... 96 D.I.6. A sziklás környezetre és természeti erőforrásokra gyakorolt hatások .............................................................................. 97 D.I.7. A faunára, flórára és ökoszisztémákra gyakorolt hatások ................................................................................................. 97 D.I.8. A tájra gyakorolt hatások ................................................................................................................................................... 99 D.I.9. A tárgyi eszközökre és kulturális műemlékekre gyakorolt hatások ................................................................................. 100 D.I.10. A szállításra és egyéb infrastruktúrára gyakorolt hatások ............................................................................................. 100 D.I.11. Egyéb környezeti hatások ............................................................................................................................................. 101 D.II. A hatások mértéke .................................................................................................................................................................... 101 D.III. A lehetséges határon átnyúló jelentős kedvezőtlen hatások adatai ......................................................................................... 102 D.IV. A kedvezőtlen hatások megelőzésére, megakadályozására és csökkentésére irányuló intézkedések jellemzői, a kompenzációk leírása ................................................................................................................................................................................................ 102 D.V. A hatások megállapotása során felmerült tudásbeli hiányok és bizonytalanságok jellemzői ................................................... 103 E. A PROJEKT MEGOLDÁSVÁLTOZATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA .......................................................................................... 104 F. KIEGÉSZÍTŐ ADATOK .................................................................................................................................................................... 105 F.I. Térképek és egyéb dokumentáció ............................................................................................................................................ 105 F.II. A Bejelentés szerzőjének egyéb lényegi információi ................................................................................................................ 105 G. NEM SZAKMAI JELLEGŰ ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................... 106 H. MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................................................ 108


Oldal: 4 / 108


Rövidítések jegyzéke a. s. AC ALARA AMEC angl. AOPK BC BK BN-JB BPEJ CITES ČEPS ČEZ ČGS ČHMÚ ČIŽP ČOV ČR ČS ČSN ČSÚ DBA DEC EDU EDU1-4 EIA EN ES EU EVL CHKO CHOPAV IAEA ICRP IDDS IEC INES IEEE ISAD ISO J JE JJV JZ JZ JZZ k.ú. KO KORD KÚ LBC LBK MěÚ MPO MSVP MZd

részvénytársaság váltakozó áram As Low As Reasonably Achievable (ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint) Amec Foster Wheeler s.r.o. (ez nem rövidítés) angol Természet- és Tájvédelmi Hatóság ökocentrum ökofolyosó Az SÚJB biztonsági iránymutatása a nukleáris biztonságról kiértékelt föld-ökológiai egység Convention on International Trade in Endangered Species (a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény) A ČEPS, a. s. kereskedelmi nevének egy része (ez nem rövidítés) A ČEZ, a. s. kereskedelmi nevének egy része (ez nem rövidítés) Cseh Geológiai Szolgálat Cseh Hidrometeorológiai Intézet Cseh Környezetvédelmi Felügyelet szennyvízkezelő üzem Cseh Köztársaság szivattyútelep Cseh műszaki szabvány (vagy a korábbi Csehszlovák műszaki szabvány) Cseh Statisztikai Hivatal tervezési üzemzavarok a terv kiterjesztésének feltételei Dukovany Atomerőmű Dukovany Atomerőmű, 1-4. blokk környezeti hatásvizsgálat Európai szabvány hálózat Európai Unió különleges természetmegőrzési terület védett tájképi terület védett természetes vízgyűjtő terület Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság elektronikus hatósági postafiók azonosítószám Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála Villamos- és Elektronikai Mérnöki Szervezet Egységes Régészeti Adattár (a Nemzeti Műemléki Szolgálat információs rendszere) Nemzetközi Szabványügyi Szervezet dél atomerőmű dél-délkelet nukleáris létesítmény délnyugat dél-délnyugat kataszteri terület kritikusan veszélyeztetett (faj) a Dukovany telephely területén álló épületek megnevezése Megyei Hivatal helyi ökocentrum helyi ökofolyosó Városi Hivatal Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kiégett fűtőelem átmeneti tároló Egészségügyi Minisztérium


Oldal: 5 / 108


MZCHÚ MŽP N n.m. NEA NJZ NOAEL NP NPP NPP NPR NPÚ NRBC NRBK NV NT O O OECD OSN OÚ OZKO PHO PO PP PR PřP p.t. PUPFL PÚR PVE PWR r.č. RAO RBC RBK rus. ŘSD S s.r.o. SAS SBO SEK SEKM SO SR SSV SSZ SÚJB SÚRAO SV SVP SVV SZ TK TR TVD TVN ÚJV ÚP ÚRAO US EPA

kisméretű fokozottan védett terület Környezetvédelmi Minisztérium veszélyes (hulladékkategória) tengerszint felett Nukleáris Energia Ügynökség, az OECD része Új nukleáris forrás No Observed Adverse Effect Level (nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje) Nemzeti Park atomerőmű (ang.: Nuclear Power Plant) nemzeti természeti műemlék nemzeti természetvédelmi terület Nemzeti Műemléki Szolgálat régiókon átnyúló ökocemtrum régiókon átnyúló ökofolyosó kormányrendelet alacsonynyomású veszélyeztetett (faj) egyéb (hulladékkategória) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Egyesült Nemzetek Szervezete Községi Hivatal gyengébb levegőminőségű terület higiéniai védelmi zóna különleges madárvédelmi terület természeti műemlék természetvédelmi terület Nemzeti Park felszín alatt erdőfunkció betöltésére szánt földek területfejlesztési politika duzzasztótárolók nyomottvizes reaktor iratszám radioaktív hulladékok regionális öoocentrum regionális ökofolyosó orosz Közúti és Autópálya-igazgatóság észak korlátolt felelősségű társaság Nemzeti Régészeti Jegyzék teljes áramkimaradás nemzeti energiapolitika szennyezett területek nyilvántartási rendszere rendkívül veszélyeztetett (faj) Szlovákia észak-északkelet észak-északnyugat Nukleáris Biztonság Állami Hivatala Radioaktív Hulladék Tárolásának Hatósága északkelet kiégett nukleáris fűtőelem tároló kelet-északkelet északnyugat nehézfém transzformátorállomás üzemi víz, alapvető üzemi víz, nem alapvető az ÚJV Řež, a. s. kereskedelmi nevének egy része (ez nem rövidítés) területrendezési terv radioaktívhulladék-tároló Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala


Oldal: 6 / 108


US NRC ÚSES ÚTP V VD VJP VKP VVER WENRA WHO WNA Z ZCHD ZCHÚ ZPF ZÚR

Az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozó Hatósága az ökológiai stabilitás területi rendszere területi műszaki adatok kelet vízmű kiégett nukleáris fűtőelem jelentős tájképi elem nyomottvizes reaktor (oroszul: Vodo-Vodjanoj Energeticseszkij Reaktor) Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége Egészségügyi Világszervezet Nukleáris Világszövetség nyugat fokozottan védett faj fokozottan védett terület mezőgazdasági földforrások területfejlesztési elvek


Oldal: 7 / 108


Bevezetés Általános Szándékbejelentés (a továbbiakban: „Bejelentés“) ÚJ NUKLEÁRIS FORRÁS A DUKOVANY TELEPHELYEN (a továbbiakban: projekt) kidolgozására került sor a környezeti hatásvizsgálatról szóló 100/2001 Coll. törvény 6. cikkének és 3. sz. mellékletének illetve a törvény módosításának 1 megfelelően (a továbbiakban: „Törvény)“. Ez szolgál a Törvény 7. cikke szerint elvégzendő vizsgálati folyamat alapdokumentumául, és célja az, hogy pontosítsa azokat az információkat, melyek alkalmasak arra, hogy a projekt környezeti hatásra vonatkozó dokumentációjában szerepeljenek. A Bejelentés célja a Törvénynek megfelelően az, hogy alapvető információkat nyújtson a következőkről:      

a Szándékbejelentés szerzőjéről, a projektről és annak környezeti követelményeiről, a környezet állapotáról az érintett területen, a projekt lehetséges hatásairól a közegészségre és a környezetre, a projekt megoldási változatairól, illetve az egyéb kiegészítő adatok alátámasztásáról.

A Bejelentés a környezeti hatásvizsgálat folyamatának kezdő dokumentuma. Ezért nem az célja, hogy részletes és/vagy teljes körű információt nyújtson a projekt környezeti hatásairól, hanem hogy bemutassa a projektet, az érintett területet, a környezet állapotát az érintett területen, valamint azonosítsa a projekt várható hatásait a közegészségre és a környezetre, beleértve a potenciális egyidejű hatásokat is. A részletes környezeti hatásvizsgálatot a későbbi, a vizsgálati folyamat során kidolgozott utánkövetési dokumentumokban kell szerepeltetni, különösen pedig a projekt környezeti hatás dokumentációjában. Ezt a Törvény 8. cikkének megfelelően kell kidolgozni, és tartalmaznia kell a projekt közegészségre és környezetre gyakorolt hatásainak teljes körű jellemzőit és felmérését, továbbá figyelembe kell vennie a vizsgálati folyamat eredményét. A Bejelentés formális tartalma A Bejelentés tartalma technikailag megfelel a Törvény követelményeinek. A Bejelentés felosztása a Törvény 3. sz. mellékletének (bejelentés feltételei) megfelelő, mely követelményeket szigorúan betartottunk. Jelen Bejelentés részfejezeteinek fejlécei a Törvény szerkezetének megfelelően szegéllyel vannak kiemelve (például: B.II. Bemenetekre vonatkozó adatok ), és egyes esetekben a fejezet fejlécei a megfelelő mértékben rövidítve vannak. A Törvény teljes megfogalmazása aztán mindig fel van tüntetve a fejezet fejléce alatt (például: II. Bemenetekre vonatkozó adatok (például föld-kisajátítások, vízkivétel és -fogyasztás, nyersanyag- és energiaforrások).). Jelen Törvény szerkezete tovább oszlik alacsonyabb szintű fejezetekre. Ezt a felosztást a Törvény nem határozza meg közelebbről, hanem a Bejelentés szerzője választja meg arra való tekintettel, hogy az adatokat rendezett formában mutassa be, miközben tekintettel van a projekt jellegére (lásd alább). Jelen Bejelentés részfejezeteinek fejlécei a beágyazott szerkezetnek megfelelően nincsenek kiemelve (például: B.II.1. Föld). A kiválasztott felosztás a Környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény által meghatározott környezetre illetve közegészségre vonatkozó szakaszok teljes egészét lefedi, a következőképpen: 1. Lakosság és közegészség 2. Levegő és klíma 3. Zaj és egyéb fizikai illetve biológiai jellemzők 4. Felszíni és talajvizek 5. Föld 6. Sziklás környezet és természeti erőforrások 7. Fauna, flóra és ökoszisztémák 8. Táj 9. Tárgyi eszközök és kulturális műemlékek 10. Szállítás és egyéb infrastruktúra 11. Egyéb

1

93/2004 Coll. törvénymódosítás, 163/2006 Coll. törvénymódosítás, 186/2006 Coll. törvénymódosítás, 216/2007 Coll. törvénymódosítás, 124/2008 Coll. törvénymódosítás, 436/2009 Coll. törvénymódosítás, 223/2009 Coll. törvénymódosítás, 227/2009 Coll. törvénymódosítás, 38/2012 Coll. törvénymódosítás, 85/2012 Coll. törvénymódosítás, 167/2012 Coll. törvénymódosítás, 350/2012 Coll. törvénymódosítás, 39/2015 Coll. törvénymódosítás


Oldal: 8 / 108


Ezt a felosztást következetesen betartja a Bejelentés C.II. része, mely a környezet állapotát írja le, valamint a Bejelentés D.I. része, mely a környezeti hatásokat írja le. Így könnyen azonosíthatók az egymásnak megfelelő adatok (például: C.II.8. Táj - D.I.8. A tájra gyakorolt hatások). Részletesebb magyarázatra csupán az ionizáló sugárzás (radioaktívan szennyezett anyagok, háttérsugárzás és hatások) adatelhelyezési módszerét illetően van szükség. Ez a Törvény követelményeinek megfelelően külön alfejezetekben van leírva, abban a részben, amely a zajt és egyéb fizikai és biológiai jellemzőket tárgyalja, a következőképpen: B.III.4. Egyéb (légkörbe bocsátott radioaktívan szennyezett anyagok, vízfolyásokba bocsátott radioaktívan szennyezett anyagok, radioaktív hulladék, kiégett nukleáris fűtőelem) C.II.3.3. Ionizáló sugárzás (radioaktív háttérsugárzás) D.I.3.3. Az ionizáló sugárzás hatásai (a légkörbe bocsátott radioaktívan szennyezett anyagok hatásai, a vízfolyásokba bocsátott radioaktívan szennyezett anyagok hatásai) Az összes környezeti szegmens ionizáló sugárzására vonatkozó adatot kizárólag ezek a fejezetek tartalmazzák. Az adott környezeti szegmensekkel foglalkozó fejezetek kizárólag a hagyományos (nem radioaktív) jellemzőkhöz és hatásokhoz kapcsolódó adatot tartalmazzák. A Bejelentés tényleges tartalma A Bejelentés a Törvény követelményeinek megfelelően minden releváns környezeti szegmenssel, köztük a közegészséggel is foglalkozik. Ugyanakkor tekintettel van a projekt jellegére (ami az új nukleáris forrás megépítése), valamint az érintett területre (ahol egyéb nukleáris létesítmények helyezkednek el). Ebből a szempontból a Bejelentés különös figyelmet szentel az ionizáló sugárzás kérdésének és a hozzá kapcsolódó hatásoknak (különösen a lakosságra és közegészségre gyakorolt hatások terén), azaz magában foglalja a projektnek a telephelyen lévő egyéb nukleáris létesítményekkel egyidejűleg kifejtett hatásait is. A projekt jellege azt is maga után vonja, hogy a környezeti és nukleáris kérdések bizonyos mértékig összemosódnak. A Törvény értelmében a Bejelentés kizárólag a környezeti kérdésre fókuszál (azaz a környezetre és a közegészségre gyakorolt hatásokra). Ha a Bejelentés a nukleáris kérdésre vonatkozó adatokat tartalmaz (azaz műszaki és szervezeti adatokat, köztük a nukleáris biztonság garantálására, sugárvédelemre, fizikai védelemre, és vészhelyzeti készenlétre vonatkozó adatokat), ezek olyan tények, melyek egyéb, a környezeti hatásvizsgálat folyamatán kívül végzett eljárások tárgyát képezik (vagy fogják képezni). Ebben az esetben ezek tárgya nem a Bejelentés, hanem a bemeneti adatok illetve a hátterében álló információk. Módszertani megközelítés A környezeti hatásvizsgálat terén még a nukleáris terület esetén is a legalapvetőbb módszertani megközelítések egyike a vizsgálati biztonságra irányuló fókusz. A Szándékbejelentés kidolgozására (melyet a projekt környezeti hatás dokumentációjának kidolgozása követ) ezért következetesen a konzervatív megközelítés vonatkozik. Ennek lényegét az az elképzelés adja, hogy a hatások felméréséhez felhasznált adatok lehetőleg azok legyenek, amelyek környezeti szempontból kedvezőtlenebbnek minősülnek. Csak ebben az esetben garantált, hogy a vizsgálati folyamatok minden hatást a potenciális maximumával vesznek számításba. A konzervatív megközelítés egyik alkalmazási módja az is, hogy a leendő erőmű beszállítói keretparamétereit hogyan választják ki a hatásvizsgálathoz. Ez az eljárás minden leendő beszállítói keretparaméterből a legkedvezőtlenebb paramétereket választja ki (például a legmagasabb vízkivételt, a legtöbb radioaktívan szennyezett anyag kibocsátását, a tájra gyakorolt hatások számításba vételének legnagyobb mértékét stb.), továbbá ezeket egyes esetekben konzervatív módon felfelé kerekíti. Az így létrehozott "erőmű paramétereinek borítéka" (Plant Parameters Envelope) az, amit a környezeti hatásvizsgálatra használnak, vagy fognak használni. A később kiválasztott beszállítók keretparaméterei jobban (vagy legalább ugyanolyanok) lesznek minden indikátor tekintetében, mint a hatásvizsgálathoz használt paraméterek. Így aztán a vizsgálat eredményei tűréshatárral fedik le a leendő beszállítók minden keretét1. Világszerte ezt a módszert használják a nukleáris vagy egyéb létesítmények környezeti hatásainak vizsgálatára (a közelmúltban pl. Kanadában, Finnországban, az USA-ban, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban), és ezt a felügyeleti hatóságok is elfogadják.

1

Annak érdekében azonban, hogy ne támadhassanak kétségek, a Szándékbejelentés (és ennek nyomán a projekt környezeti hatás dokumentációja) magában foglalja a referencia beszállítók műszaki megoldásának leírását. Általánosan elfogadott azonban, hogy bármely másik gyártó is lehet az új nukleáris blokk beszállítója, akinek a projektje megfelel a környezeti hatásvizsgálathoz felhasznált keretdokumentum-paramétereknek (természetes amennyiben a hatásvizsgálati folyamaton kívül minden egyéb jogi követelmény is teljesül).


Oldal: 9 / 108


A. A BEJELENTÉS SZERZŐINEK ADATAI A. A BEJELENTÉS SZERZŐINEK ADATAI

A.I.

Kereskedelmi név 1. Kereskedelmi név

ČEZ, a. s.

A.II.

Cégjegyzékszám: 2. Cégjegyzékszám

45274649

A.III. Bejegyzett székhely 3. Bejegyzett székhely (lakhely)

Duhová 2/1444 140 53 Praha 4

A.IV. A Bejelentés szerzőjének törvényes képviselője 4. A Bejelentés szerzőjét képviselő személy utóneve, családneve, lakhelye és telefonszáma

Petr Závodský, építész- és építőmérnök A JE Építési Osztályának vezetője ČEZ, a. s. Duhová 2/1444 140 53 Praha 4 Cseh Köztársaság tel.: +420 211 041 111 e-mail: [email protected]


Oldal: 10 / 108


B. A PROJEKTRE VONATKOZÓ ADATOK B. A PROJEKTRE VONATKOZÓ ADATOK

B.I. Alapadatok I. Alapadatok

B.I.1. A projekt megnevezése és besorolása 1. A projekt megnevezése és 1. sz. függelék szerinti besorolása

B.I.1.1. A projekt megnevezése Új nukleáris forrás a Dukovany telephelyen B.I.1.2. A projekt besorolása A környezeti hatásvizsgálatról szóló 100/2001 Coll. Törvény 1. sz. mellékletének módosítása szerint a projekt besorolása 1 a következő: Kategória: Cikk:

Oszlop:

I 3.2 Nukleáris reaktorral rendelkező létesítmények (beleértve szétszerelésüket és végleges bezárásukat), kivéve azokat a kutatási létesítményeket, melyek maximális teljesítménye nem haladja meg az 1 kW folyamatos hőterhelést. A

A projektre a Törvény 4. cikk (1) bekezdés a) pontja vonatkozik, és a Törvény értelmében mindig vizsgálatköteles. Az érintett hivatal a Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma.

B.I.2. A projekt kapacitása 2. A projekt kapacitása (hatókör)

B.I.2.1. A projekt kapacitása A projekt kapacitása a következő: beépített villamos teljesítmény

legfeljebb 3500 MWe

A projekt tervezési paramétereit illető részletesebb információkat lásd a B.I.6. fejezetben: A projekt műszaki és technológiai megoldásainak leírása (jelen Bejelentés 16. oldalán).

1

A projekt besorolása a projektre mint egészre vonatkozik. A projekt vagy az ahhoz kapcsolódó és abból fakadó beruházások részét képező részleges építőmérnöki objektumok és/vagy műszaki alrendszerek egyedi besorolása lehet ettől eltérő.


Oldal: 11 / 108


B.I.3. A projekt helyszíne 3. A projekt helyszíne (megye, település, kataszteri terület)

B.I.3.1. A projekt helyszíne A projekt a következő területi egységek területein helyezkedik el: Állam

Megye

Járás

Település

Cseh Köztársaság

Vysočina

Třebíč

Dukovany

Kataszteri terület Skryje nad Jihlavou Lipňany u Skryjí Dukovany

Slavětice

Slavětice

Rouchovany

Heřmanice u Rouchovan

A projekt helyszínének területen belüli adminisztratív zónába sorolását illetően lásd jelen Bejelentés 1.1 függelékét.

B.I.4. A projekt jellege és lehetséges összeadódása egyéb projektekkel 4. A projekt jellege és lehetséges összeadódása egyéb projektekkel

B.I.4.1. A projekt jellege Új építés. B.I.4.2. A projekt lehetséges összeadódása egyéb projektekkel Nincs az érintett területre vonatkozóan olyan projekt bejelentve, mely a hatások jelentős összeadódását eredményezhetné az új nukleáris forrásra irányuló projekttel. A projekt helyszíne a Dukovany - Dalešice villamosenergia-rendszer1, vagyis a Dukovany Erőmű területe, a Dalešice és Mohelno vízvezetékek és a Slavětice transzformátorállomás után található terület. A projekt hatásai ennélfogva interferenciába lépnek ezek létesítmények hatásaival. Négy egymástól független nukleáris létesítmény 2 van a Dukovany Erőmű területén – az atomerőmű, két tároló a kiégett nukleáris fűtőelemeknek és egy tároló a radioaktív hulladéknak. A projekt hatásai ezért interferenciába fognak lépni a telephelyen már álló erőművel és egyéb nukleáris illetve egyéb létesítményekkel. Ezért minden új nukleáris forrás projekt szerint hatásainak felmérésére az egyéb nukleáris illetve egyéb létesítményekkel együtt gyakorolt kumulált (egyidejű) hatásaival kerül sor. A Mohelno vízvezetékek felhasználásra kerülnek a projekt jelenlegi formája szerint (mind nyersvíz-forrásként, mind szennyvízgyűjtőként), a telephelyen lévő egyéb létesítmények vonatkozó egyidejű hatásainak számításba vételével. A projekt szerinti villamos energia a Slavětice transzformátorállomásra továbbítódik, mely a Cseh Köztársaság távvezeték-hálózatának része. A projektnek nem része ezen transzformátorállomás és a távvezeték-hálózat egyéb alkotóelemeinek módosítása az új nukleáris forráshoz való csatlakozás kapcsán. Ezek egy másik befektető (a távvezeték-kezelő ČEPS, a.s. vállalat) különálló projektjei, akinek szintén gondoskodnia kell a maga környezeti hatásokat illető vizsgálatáról. Az új egységre irányuló projekt egyidejű hatásai azonban felmérésre kerülnek, hogy a távvezeték-hálózatnak, azaz különösen a Slavětice transzformátorállomás és a távvezeték-útvonalak helyi módosításainak a potenciális egyidejű hatásai is számításba legyenek véve. Az érintett terület további fejlesztései nem lesznek statikusak, és ésszerű azt feltételezni, hogy a területet érintő leendő új projektek szintén felmérésre kerülnek a környezeti hatások szempontjából. Jelenlegi tudásunk alapján nem zárható ki, hogy a telephelyhez újabb kiégett nukleáris fűtőelem tároló lesz hozzáadva, amikor szükségessé válik, és amennyiben döntés születik a telephelyen való elhelyezéséről. Ennek a tárolónak az NJZ helyszínén, vagy a közvetlen szomszédságában kell elhelyezkednie. Előkészítésének szintén része kell, hogy legyen a környezeti hatásvizsgálat, amely külön vizsgálandó projekt (I. kategória, a Törvény 1. sz. mellékletének 3.5 cikke) a környezeti hatásvizsgálatról szóló 100/2001 Coll. Törvény értelmében. Ennek a vizsgálatnak számításba kell vennie a jelenlegi tudást és a tárolás műszaki szintjét az előkészítés idején, és környezetvédelmi szempontból kell felmérnie a potenciális egyidejű hatásokat a területen, valamint a tároló megvalósításának lehetőségét 1

Ez azonban nem a projekt maga, hanem a meglévő, hosszú távon működő berendezés.

2

Az ezen létesítményekre vonatkozó részletesebb információkért lásd a B.I.6.4. fejezetet: A telephelyen lévő egyéb létesítmények speciális adatai (jelen Bejelentés 52. oldalán).


Oldal: 12 / 108


B.I.5. A projekt szükségességének és helyszínének indoklása, a tekintetbe vett változatok felmérése 5. A projekt szükségességének és helyszínének indoklása, beleértve a tekintetbe vett változatok felmérését és kiválasztásuk vagy elvetésük fő indokait (környezetvédelmi szempontból is)

B.I.5.1. A projekt szükségességének és helyszínének indoklása A Dukovany telephely új nukleáris forrásának igénye és helyszíne a megbízható villamosenergia-termelés és -ellátás iránti közigényen alapszik, melyről a Cseh Köztársaság vonatkozó stratégiai dokumentumai nyilatkoznak.  A Cseh Köztársaság nemzeti energiapolitikája (melyet a ČR 2015. május 18-i 362. sz. Kormányrendelete hagyott jóvá) 1,  A Cseh Köztársaság Nemzeti atomenergia-fejlesztési akcióterve (melyet a Cseh Köztársaság 2015. június 3-i 419. sz. Kormányrendelete hagyott jóvá). A projekt tekintetbe vételére ezen dokumentumok keretei között, a széles körben diverzifikált villamosenergia-egység összeállítás részeként kerül sor, mely az elérhető energiaforrások hatékony felhasználásán, a távvezeték-hálózat egyensúlyát illető kellő tartalék fenntartásán, valamint a hazai energiaformák elérhető stratégiai tartalékainak fenntartásán alapul. Ennek az állapotnak az elérése a lejárt élettartamú energiatermelő források helyreállításával, a hatékonyság és a környezetvédelem követelményeinek tekintetbe vételével történik. Az energiatermelés terén való önellátás biztosítása különösen a fejlett hagyományos, nagy hatékonyságú energiaátalakítást nyújtó technológiákon alapszik, valamint a megújuló források egyre növekvő arányán. Az atomerőművek fokozatosan a szénégetőművek helyébe lépnek, mely utóbbiak mostanáig az energiatermelés sarokkövei voltak, az eljövendő időre azonban nem biztosított az üzemanyag-ellátásuk (nem beszélve a szénforrások káros környezeti hatásairól). A barnaszén-égetőművek beépített teljesítményének várható csökkenése jelentős, lásd a következő ábrát (VUPEK-ECONOMY, 2014 alapján). B.1 ábra: A Cseh Köztársaság hálózatában lévő barnaszén-égetőművek beépített teljesítményének várható alakulása

MW Roky ČEZ Nezávislí výrobci

MW Évek ČEZ Független gyártók

A jelenlegi kb. 10 800 MWe barnaszén-kapacitás 2035-re (az NJZ első blokk üzemen kívül helyezésének várható dátuma) kb. 6 400 MWe teljesítményre esik vissza, majd 2040-re kb. 4 200 MWe teljesítményre. A teljes hiány (a jelenlegi helyzethez képest) 4 400 MWe (2035), illetve 6 600 MWe (2040 után). A szénforrásoknak ez az elemzett és számosított gyors kifogyása lényegi tényező az új nukleáris blokkok megépítésének mielőbbi előkészítését illetően (a megújuló források arányának növekedése, a megtakarítások és az energiapolitika egyéb eszközei mellett).

1

Az MŽP véleményének kiadására (hiv. sz. 52325/ENV/14, 2014. július 31.) a politika környezeti hatásainak vizsgálata alapján került sor.


Oldal: 13 / 108


Az új nukleáris egység megépítésének másik indoka a teljesítmény helyreállítása a telephelyen a meglévő erőmű bezárása után. Ez a beépített teljesítmény kb. 2 000 MWe fokozatos veszteségét eredményezi, amit ellensúlyozni kell. Az energiafogyasztás alakulása a Cseh Köztársaságban gyakorlatilag emelkedést mutat. Várható alakulása a következő ábrán látható (MPO - SEK alapján). B.2 ábra: Az energiafogyasztás alakulása és szerkezete a Cseh Köztársaságban

GWh Ipari fogyasztás Elektromobilitás Szivattyúzás (PVE felhalmozás) Az energiatermelés belső fogyasztása

Kisfogyasztás Egyéb fogyasztás (-PV felhalmozás) Hálózati veszteségek

Egyfelől a forrásvesztés, másfelől a növekvő fogyasztás ellensúlyozására számos lehetséges intézkedés jön számításba, mely az elérhető energiaforrások portfoliójának felhasználását foglalja magában, köztük a gazdasági intézkedések alkalmazása és a megújuló források fejlesztése is. Ebben a kontextusban az új nukleáris forrás a többforrású energia-összeállítás részeinek egyike, melyen belül hatékony, stabil, kiemelkedően megbízható és környezetbarát (gyakorlatilag szénmentes) áramtermelő erőműként jelenik meg. Közvetlenül azonban nem jelenti az egyéb energiaforrások illetve egyéb energiapolitikai intézkedések kizárólagos alternatíváját. Ezeket a vonatkozó kapcsolódási pontokon kell kidolgozni. Az új nukleáris forrás megfelel a Cseh Köztársaság fenti stratégiai dokumentumainak az energia területén. A Cseh Köztársaság nemzeti energiapolitikája erősíteni kívánja a nukleáris energia szerepét az energiatermelésben, a termelés és fogyasztás egyensúlyára vonatkozó becslésektől függően egy, vagy legfeljebb két nukleáris blokk megépítésével, a Dukovany NPP négy nukleáris blokkja működésének meghosszabbításával, valamint egy másik nukleáris blokk várható megépítésével a Dukovany NPP leállítása idején. A Nemzeti energiapolitika alapján az elsődleges forrásokból származó energiatermelés célértéke a teljes bruttó energiatermelésben 2040-ben 80% (megújuló források, barnaszén és nukleáris fűtőanyag, feltéve, hogy biztosított a kellő tartalék), valamint a következő energiatermelési szerkezettel számol (a bruttó nemzeti fogyasztás kapcsán):    

nukleáris fűtőanyag 46 és legfeljebb 58% között, megújuló és másodlagos források 18 és legfeljebb 25% között, természetes gáz 5 és legfeljebb 15% között, barnaszén és feketeszén 11 és legfeljebb 21% között.

A Cseh Köztársaság Nemzeti atomenergia-fejlesztési akcióterve a nukleáris energiafejlesztés megvalósításával foglalkozik. Ez a projekt az energiabiztonság garantálására, valamint az össztársadalmi előnyökre való tekintettel, továbbá az állam szemszögéből veszi fontolóra egy atomreaktor megépítésének azonnali előkészítését a Temelín telephelyen, valamint egy másik atomreaktorét a Dukovany telephelyen, ugyanakkor szükséges kivédeni a lehetséges kockázatokat is, a két helyszínen mindkét reaktor megépítéséhez szükséges engedélyek révén. Különösen a Dukovany telephelyen való energiatermelés fenntartásának indokával létfontosságú 2037-ig megépíteni és beindítani a nukleáris blokkot, hogy biztosítani lehessen a telephelyen a nukleáris forrás működése és a humán erőforrások folytonosságát, 2037-re, amikorra a meglévő erőmű leállítását tervezik.


Oldal: 14 / 108


Ezért a Dukovany telephelyet illetően azt javasolta a Nemzeti akcióterv, hogy azonnal folytatódjék a tervezés előkészítése a 2 nukleáris blokkot tartalmazó változattal, az 1. nukleáris blokk megépítését követően a telephely 2 nukleáris blokkra való bővítésének lehetőségével. Annak alapja, hogy az új nukleáris forrás helyszínéül a Dukovany telephely szolgáljon, az energiaegyensúlyok várható alakulásának számba vétele, valamint a helyszínt és a nukleáris energiatermelő létesítmények működését illető biztonsági követelmények, a rendelkezésre álló szükséges területek, illetve az infrastruktúra, működés, személyzet és társadalmi kapcsolatok számításba vétele. Ebből a szempontból a Dukovany telephelyen való elhelyezés hatékony, és mind ökológiailag, mind társadalmilag optimális felhasználását jelenti a rendelkezésre álló erőforrásoknak. B.I.5.2. A tekintetbe vett változatok felmérése A projekt egyetlen telepítési változattal számol, mely az új nukleáris forrás megépítésében áll a Dukovany telephelyen. Ennek a változatnak a kiválasztása a megoldásváltozat következő potenciális lehetőségeinek számításba vételén alapul: Helyszínváltozatok a Cseh Köztársaságban: A Dukovany telephely kiválasztásának alapja a Cseh Köztársaságon belül a szükséges területek, infrastruktúra és működési kapcsolatok elérhetőségének számításba vétele, többek közt a nukleáris energiatermelő létesítmények helyszínére vonatkozó szabályozási követelményeké is. Ugyanakkor számot vetünk a telephelyen az energiatermelés folytonosságának fenntartásával is (ezért biztosítjuk a meglévő infrastruktúra és személyzeti kapcsolatok felhasználását is), tekintettel arra, hogy a Dukovany Atomerőmű meglévő nukleáris blokkjai középtávon fokozatosan el fogják érni hasznos élettartamuk végét. Ebből a szempontból a projekt helyszíne a Dukovany telephelyen mind ökológiailag, mind társadalmilag optimális megoldást jelent. Helyszínváltozatok a Dukovany telephelyen belül: A helyszín megválasztásának alapját a Dukovany telephelyen belül a tervezési adatfájlok képezik (Vysočina megye területfejlesztési elvei), melyek számításba veszik az új nukleáris blokk helyszínének téri, urbánus, ökológiai, műszaki és infrastrukturális lehetőségeit. Ebből a szempontból optimális a projekt helyszíne a Dukovany telephelyen. Kapacitásváltozatok:

Az új nukleáris blokk kapacitásának (beépített villamos teljesítményének) megválasztása a PWR-típusú reaktorokhoz szokványosan elérhető blokkok, valamint a telephely adta korlátozások számításba vételével történt. Ebből a szempontból a projekt kapacitása hatékonyan használja fel az elérhető forrásokat.

A műszaki megoldás változatai: A PWR-típusú, III+ generációs reaktor kiválasztásának alapja a szokványosan elérhető legjobb megoldások számításba vétele. A PWR-típusú reaktorok világszerte a leggyakrabban használt nukleáris forrást jelentik (a Cseh Köztársaságban kizárólag ez használatos), és számos biztonsági előnnyel és hosszú távú működési tapasztalattal bírnak (a Cseh Köztársaságban kb. 140 reaktorévnyi működés nyomán). Ebből a szempontból a projekt az elérhető legjobb műszaki megoldást jelenti. Referencia változatok (egyéb energiatermelési és/vagy -megtakarítási módszerek): Az új nukleáris forrással való energiatermelés megválasztásának alapja az ilyen típusú blokk iránti kereslet, melyet a Cseh Köztársaság vonatkozó stratégiai dokumentumai (Nemzeti energiapolitika, Nemzeti Atomenergia-fejlesztési akcióterv) fejeznek ki, valamint a nukleáris energia folytonosságának számításba vétele a telephelyen. Ebből a szempontból a projekt primerköri zóna fűtőanyag-összeállításának részét képezi. Az energiapolitika egyéb forrásait és eszközeit (a megtakarításokat is beleértve) ez nem érinti, és a maguk kapcsolódási pontjain nyernek megoldást. Az utánkövető rendszerek változatai (infrastruktúra-csatlakozás): Az új nukleáris forrás utánkövető rendszereinek (infrastruktúrakapcsolatainak) megválasztása a telephely fennálló körülményein alapul, ahol adottak az infrastrukturális források és a meglévő hálózatok helyszínei. Ebből a szempontból a projekt szerinti infrastrukturális csatlakozás módszere előre meghatározott. Zéró változat:

1

A zéró változat azt jelenti, hogy az új nukleáris forrás nem valósul meg a Dukovany telephelyen 1. Ennek a változatnak a kiválasztása azt eredményezné, hogy a Dukovany telephelyet nem használják ki, hanem ellenkezőleg, egy másik telephelyen kellene biztosítani a szükséges energiát. Ebből a szempontból a zéró változat referencia változatnak tekinthető, melynek eredményeként környezeti hatásai az érintett terület fennálló körülményeként (vagy fejlődési tendenciájaként) írható le.

A zéró változat kizárólag az új nukleáris forrás projektjéhez kapcsolódik. Ennél fogva feltehető, hogy az egyéb nukleáris források működése az EDU telephelyen (EDU1−4, MSVP, SVP, URAO), vagy az EDU-n kívül (pl. az ETE telephelyen) folytatódni fog.


Oldal: 15 / 108


B.I.6. A műszaki és technológiai megoldások rövid leírása 6. A projekt műszaki és technológiai megoldásainak rövid leírása

B.I.6.1. A projekt tárgya A projekt tárgya az új nukleáris forrás megépítése és működtetése a Dukovany telephelyen, melynek részei a nukleáris blokkok, köztük az összes kapcsolódó építőmérnöki objektum és technológiai rendszer (technológiai felszerelés), mely az energiatermelésre és továbbításra, valamint a nukleáris létesítmények biztonságos működésének garantálására használatos. A projektet a telephelyen fennálló nukleáris létesítményektől függetlenül kell végrehajtani (lásd B.I.6.4. fejezet: A telephelyen lévő egyéb létesítmények speciális adatai, jelen Bejelentés 52. oldalán), hogy annak működését ne korlátozzák, és ne befolyásolják azok nukleáris biztonságának, sugárvédelmének, fizikai védelmének és vészhelyzeti készenlétének szintjét. A projekt a következő alkotóelemeket foglalja magába: Nukleáris blokk:

blokkok száma: típus: generáció: beépített villamos teljesítmény: a konstrukció élettartama:

legfeljebb 2 nyomottvizes reaktor (PWR) III+ legfeljebb 3 500 MWe 60 év

A nukleáris blokkok magukba foglalják a primer kör összes szükséges építőmérnöki objektumát és technológiai felszerelését, a szekunder kört, a tercier (hűtő) kört, a segédobjektumokat és segédüzemeket, köztük a projekt megépítésének és működtetésének összes kapcsolódó és indukált beruházását. Bármely EU-országban (vagy másik atomenergia tekintetében fejlett országban) engedélyezett, szokványosan elérhető blokkokat kell használni, és a felügyeleti hatóságok követelményeinek megfelelő rendelkezésre álló konstrukciók közül egyik sincs előzetesen kizárva. A nukleáris blokk konstrukciók referencialistáját lásd a B.I.6.3. fejezetben: A projekt speciális adatai (jelen Bejelentés 25. oldalán). A nukleáris blokk beszállítójának kiválasztására ezt követően kerül sor. A beszállító kiválasztása nem része a környezeti hatásvizsgálatnak. A környezeti hatásvizsgálathoz használt paraméterek konzervatív módon lefedik (vagy le fogják fedni) a lehetséges konstrukciók környezeti szempontból jelentős felszereléseinek paramétereit. A nukleáris blokkok, valamint a kapcsolódó objektumok és üzemek helyszínének területét lásd jelen Bejelentés 1.1 függelékében.

Villamos csatlakozás:

villamos energia továbbítás: a belső fogyasztás készenléti energiaellátása:

400 kV felsővezeték (blokkonként egy) 110 kV földbe fektetett vezeték (blokkonként kettő)

A villamos csatlakozás magában foglalja mindazokat az alkotóelemeket, melyek a projekt megépítéséhez, működtetéséhez és a Cseh Köztársaság hálózatára való csatlakozásához szükségesek. Az egyes nukleáris blokkok villamos energiáját 400 VAC névleges feszültségű felsővezetéken kell az újjáépített Slavětice transzformátorállomáshoz továbbítani. Ez a transzformátorállomás a Cseh Köztársaság távvezeték-hálózatának része, melyet a ČEPS, a.s. kezel, és újjáépítése nem képezi a projekt részét. Az egyes nukleáris blokkok belső fogyasztásának készenléti energiaellátását két földbe fektetett vezetékkel kell megvalósítani a 110 kVos Slavětice kapcsolóállomástól, mely az E.On tulajdona. A villamos csatlakozások helyszínének területét lásd jelen Bejelentés 1.1 függelékének rajzain.

Vízrendszer csatlakozása: vízellátás: szennyvíz-elvezetés: csapadék-elvezetés:

földbe fektetett/felszíni csőhálózattal földbe fektetett csőhálózattal földbe fektetett csőhálózattal, kiegészítve a meglévő infrastruktúrát

A vízrendszer csatlakozás magába foglalja mindazon vízrendszeri felszereléseket, amelyek a projekt nyersvízzel és ivóvízzel való ellátásához, a szennyvíz és a technológiai szennyvíz elvezetéséhez, valamint az csapadék elvezetéséhez szükségesek. A nyersvíz-ellátás a Jihlava folyóból származó nyersvíz-ellátás meglévő rendszerének megerősítésével vagy annak új rendszerével fog megvalósulni. Az ivóvízellátás a meglévő ivóvízellátó rendszerre való csatlakozással fog megvalósulni. A kezelt szennyvíz és technológiai vizek elvezetése a Jihlava folyóhoz (a Mohelno Vízművek tározójához) vezető új csőhálózattal fog megvalósulni. A csapadék elvezetése a Jihlava folyóba (a Mohelno Vízművek tározójához) javarészt a meglévő módszerrel fog megvalósulni, a csapadék egy része pedig (különösen az építési helyszín létesítményeinek területéről) az Olešná medencébe lesz elvezetve. A vízrendszeri csatlakozások helyszínének területét lásd jelen Bejelentés 1.1 függelékének rajzain.

A projekt építési területeket és felszereléseket is magában foglal, azaz a fő építési helyszínt és az építési helyszín létesítményeit, melyek közé tartozik az összes olyan alkotóelem, amelyre a projekt kivitelezőjének szüksége van az építőmérnöki vagy építési munkák során (a közmű-infrastruktúrán kívül). Az építési helyszín létesítményeit közvetlenül az építési terület mellett kell elhelyezni. Az építési helyszín létesítményei helyszínének területét lásd jelen Bejelentés 1.1 függelékének rajzain.


Oldal: 16 / 108


B.I.6.2. Általános Ez a fejezet a nukleáris energiához és a PWR típusú reaktorral rendelkező atomerőművekhez kapcsolódó általánosan elfogadott információkat és követelményeket írja le. B.I.6.2.1. Az atomerőművek alapvető adatai B.I.6.2.1.1. Nukleáris energia Az energia a munka végrehajtásának képessége. A munka végrehajtásához jelentős mértékben villamos energiát használunk. Ez lényegileg decentralizált energiaforrást jelent (az energia termelése több forrás együttműködésével történik, a fogyasztására a termelésétől eltérő helyen kerül sor, és a kimenetek viszonylag széles skáláján fogyasztható mindenhol, ahol az elosztóhálózat elérhető), ökológiai szempontból tiszta a végfogyasztói ponton (felhasználása nem jár semmilyen káros szennyezőanyag felszabadulásával), és felhasználása univerzális (bármilyen energiaformává átalakítható). A gazdaság összes szférájának működése és a lakosság életkörülményei az energia elérhetőségétől függenek. Az energiaellátás esetleges hiányosságai vagy hibái az egész társadalomra kihatnak és fatális következményekkel járhatnak. A villamos energia azonban nem elsődleges energiaforrás, és felhasználható formájában nem keletkezik magától. Meg kell termelni, el kell juttatni a végfogyasztói pontra, és ugyanakkor el is kell fogyasztani. A villamos energia lényegileg továbbító közegül („szállítószalagul“) szolgál, mely a termelési pont és a fogyasztási pont között szállítja az energiát. Az esetek többségében villamos generátorokat használnak arra, hogy a mechanikus energiát villamos energiává 1 alakítsák (az elektromágneses indukció elvét használva a gerjesztésre). A mechanikus energia forrása általában egy különféle közegek (a hőerőművek esetén nyomás alatt álló gőz, a vízerőművek esetén víz, a szélerőművek esetén szél) segítségével hajtott turbina. A turbinához a nyomás alatt álló gőzt az elsődleges energiaforrásokban (szén, gáz, nukleáris fűtőanyag stb.) lévő hőenergia felhasználásával készítik elő. Az energiatermelés elve az atomerőműben ugyanaz, mint bármely más hő-(gőz-)erőműé. Leegyszerűsítve a következő láncolattal írható le (dőlt betűvel az atomerőmű alkotóelemei vannak kiemelve):     

elsődleges energiaforrás - üzemanyag (szén, olaj, gáz, nukleáris fűtőanyag, geotermikus energia stb.), az üzemanyag felhasználása hőenergia termelésére (széntüzelésű kazán, égők, atomreaktor stb.), a hőenergia felhasználása gőztermelésre (kazán, gőzgenerátor), a gőz felhasználása mozgási energia termelésére (turbina), a mozgási energia felhasználása energiatermelésre (generátor).

Az atomerőművek alapvető alkotóeleme a nukleáris reaktor, ahol felhasználásra kerül a nukleáris fűtőanyagban lévő energia, t. i. a hőtermeléssel járó nukleáris reakció révén. Ezt a hőt használják fel utána a gőztermelésre. A jelenleg világszerte elérhető nukleáris reaktorok kizárólag nukleáris maghasadási reakciót használnak 2. A hasadási reakció elvét a következő ábra mutatja be. B. 3. ábra: A hasadási reakció sematikus ábrázolása

1 2 3 4

Lassú neutron 235U atommag Hőtermeléssel járó hasadás Hasadási termékek

5 6 7 8

Gyors neutronok Elnyelőközeg Lassítóközeg Lassú neutron

A hasadási reakció abban áll, hogy az atommagot (általában az uránium-235 atommagját) egy lassú neutron hasítja. A hasadás rendszerint két darabra osztja az atommagot. Ugyanakkor kötési energiájának egy része hő formájában szabadul fel (amit a továbbiakban gőztermelésre használnak fel), valamint két-három másik (gyors) neutron is felszabadul. Ezek a neutronok lelassulva más atommagokat hasíthatnak, ezért hívják ezt a reakciót láncreakciónak. Az atomenergia használata során a folyamat ellenőrzés alatt áll, hogy kizárólag egyetlen hasadás során felszabadult neutron lassuljon le és indukáljon egy további hasadási reakciót. Ebben az esetben 1

Az energiatermelés másik lehetséges módszere a záróréteges fotocellák fotoelektromos hatásának felhasználása.

2

A maghasadási reakció felhasználását illetően kutatásokat végeznek.


Oldal: 17 / 108


a hasadási reakcióra egyensúlyi állapotban kerül sor, mivel adott időegység alatt a hasadások száma nem növekszik illetve csökken. A hasadás során felszabaduló egyéb neutronokat a reaktormag anyagai fogják fel. A hasadási láncreakció intenzitása követi azokat a geometriai és összetételi változásokat, melyek a reaktormag anyagaiban lépnek fel, ahol a neutronok csapdába esnek, melyek felhasználására a reaktorenergia változása során, vagy a reaktor teljes leállása során használnak fel. A hasadásra felhasznált anyagot nukleáris fűtőanyagnak nevezik, a hasadásból származó gyors neutronokat lelassító anyag neve lassítóközeg, a neutronokat elfogó anyag neve elnyelőközeg, a hőt a reaktorból elvezető közvetítő közeg neve pedig hűtőközeg. A reaktortartályban lévő fűtőanyag-egységek sorát, ahol a hasadás láncreakciója zajlik, reaktormagnak hívják. A PWR-rel (nyomottvizes reaktorral) rendelkező atomerőművek nukleáris fűtőanyagként urániumot használnak, az U-235 izotóp koncentrációját kb. 5%-os szintig dúsítva. Fűtőelem annak az alapvető alkotóelemnek a neve, ahová a reaktorban a hő kibocsátása történik. Cirkóniumcsőbe zárt uránium-dioxid (UO2) pelletekből áll. A fűtőelemek úgy vannak elrendezve, hogy fűtőanyag-egységeket alkossanak, melyeket egységes egészként helyeznek be a reaktormagba. A PWR technológia az ellenőrzött vegyi üzemmód hűtőközegeként ioncserélt vizet használ. Az ioncserélt víz egyúttal lassítóközegül és elnyelőközegül (bórsav) is szolgál. A reaktoron áthaladva a víz felmelegszik, belép több nyomás alatti hűtőhurokba, melyekben a hűtőközeg keringető szivattyúk segítségével cirkulál, aztán áthalad a gőzfejlesztők primer oldalán, ahol hőenergiája egy részét egy hőátadó felszínen keresztül átadja a szekunder oldalnak, majd visszatér a reaktorba. Ezt a hűtőkört hívják primer körnek. Az ebben a körben lévő hűtővizet, a reaktorban lévőt is beleértve, nagy nyomás alatt tartják (hogy még 300 °C feletti hőmérsékleten is folyékony maradjon, ebből fakad a nyomottvizes reaktor elnevezés). A primer kör hőjét a gőzfejlesztőkben használják fel (melyek hőcserélőként működnek), hogy a felmelegítsék a vizet a szekunder körben. Az ezen körben lévő víz a gőzfejlesztők szekunder oldalán nyomás alatt álló gőzzé alakul. Ezt vezetik el a turbinához, amit megforgat, ahogy áthalad rajta és ugyanakkor kitágul. Az energia átadása után a gőz a kondenzátorban ismét vízzé kondenzálódik, és ezt a kondenzátumot visszaszivattyúzzák a gőzfejlesztőbe. A turbina forgó mozgásából származó energiát a villamos generátor hajtására használják, és a megtermelt villamos energiát továbbítják a hálózatba. A tercier (hűtő-) kör, amelyben a hűtővíz a hűtőtornyokon keresztül cirkulál, arra szolgál, hogy a kondenzátorban biztosítsa a gőz kondenzálódását. A hűtőtornyokban lévő nem kiaknázható, alacsony potenciállal rendelkező hőt a légkörbe bocsátják. A tercier víz csökkenését (leginkább elpárolgását) megfelelő forrásból (a Dukovany erőmű esetében a Jihlava folyóból) származó kezelt nyersvízzel pótolják. Az atomerőmű biztonsági követelményeire való tekintettel a reaktorlétesítmények és a primer kör védőköpenyben (konténment) helyezkednek el, melynek alapvető feladata az, hogy megakadályozza a radioaktív anyagok kiszivárgását a környezetbe üzemanyagszivárgás, valamint a primer kör tömítettségének sérülése esetén. A konténmenttel szemben rendkívül magasak a követelmények, és a belső kockázatok elleni védelmen túl a konténment külső kockázatok (pl. extrém meteorológiai körülmények vagy emberi tevékenység következményei – nyomáshullám, repülőgép-szerencsétlenség) ellen is védelmet nyújt. A PWR típusú reaktorral rendelkező atomerőmű tömbvázlatát lásd a következő ábrán. B.4 ábra: PWR-rel (nyomottvizes reaktorral) rendelkező atomerőmű tömbvázlata

1 2 3 4 16

PRIMER KÖR Reaktor Hűtőhurok, keringető szivattyú Gőzfejlesztő Nyomásszabályozó Védőköpeny (konténment)


5 6 7 8 9 10 11 12 13

SZEKUNDER KÖR Leválasztó, újramelegítő 14 Nagynyomású turbinafokozat 15 Kisnyomású turbinafokozat Kondenzátor Kondenzátumszivattyú Regenerálás Tápszivattyú Villamos generátor Transzformátor, villamosenergia-továbbítás JIHLAVA FOLYÓ

TERCIER KÖR Hűtőtorony Szivattyútelep

Oldal: 18 / 108


B.I.6.2.1.2 Az atomerőművek statisztikai adatai Jelenleg (a Nukleáris Világszövetség 2015. júniusi adatai szerint) 437 működő atomerőmű van a világ összesen 31 országában, melyek összesen több mint 380 GWe tényleges villamos energiát termelnek. 2014-ben az atomerőművek több mint 2 400 TWh villamos energiát termeltek meg, ami a villamosenergia-termelésnek körülbelül 11,5%-át képviseli világszinten. Összesen további 66 blokk áll építés alatt. Az építés alatt álló blokkok nagyobb része (kb. 83%) PWR-reaktor, mely legfőként biztonságosságuknak és gazdasági előnyeiknek köszönhető. B.I.6.2.1.3. Az atomreaktor-technológia fejlődésének generációi Az első demonstrációs források kezdetétől 60 éves története van annak, hogy energiát termeljenek az uránium (és más megfelelő izotópok) maghasadásából felszabaduló energiából. A nagyüzemi atomreaktorokban használt atomreaktor-technológiát a műszaki fejlettségi fokozatától függően általában generációknak nevezett kategóriákba sorolják. Az egyes generációk alapvető általános jellemzői a következők: I. generáció:

Az I. generáció az 1950 és 1960 között tervezett reaktorokat foglalja magában. Ebbe a generációba tartozik például az első csehszlovák A1 atomerőmű Szlovákia Jaslovské Bohunice nevű településén. Az utolsó ebbe a generációba tartozó reaktor, mely még működik, a nagy-britanniai Wylfa atomerőmű 1. blokkja (melynek bezárását 2015-re tervezik).

II. generáció:

A II. generációjú reaktorokkal rendelkező atomerőművek tervezése és építése az 1970-es években kezdődött meg. Jelenleg a II. generációs reaktorokkal rendelkező erőművek adják ki az atomerőművekben való villamosenergia-termelés legjelentősebb hányadát. Ezen erőművek több mint felét teszik ki a nyomottvizes reaktorok (PWR). Ebbe a generációba tartoznak azok a VVER reaktorok is (ez a PWR reaktorok orosz megnevezése), melyeket az egykori Csehszlovákiában (illetve utódállamaiban, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában) építettek és működtettek. Az I. generációjú reaktorokhoz képest a II. generációs reaktorral rendelkező erőművek színvonala érzékelhetően magasabb, főleg ami a biztonsági rendszereket illeti.

III. generáció:

A III. generáció az 1990-es években tervezett reaktorokat foglalja magában. Ezek a konstrukciók, melyek a II. generációjú reaktorok építése és működtetése során szerzett megalapozott tapasztalatokból indulnak ki, az elérhető legjobb technológiát használják. A fejlesztések a nukleáris fűtőanyag hatékonyabb felhasználására fókuszálnak, magasabb hőhatékonyságot, valamint szabványosított konstrukciót érve el, mely az építési időigény csökkentésére, valamint a működés közbeni kezelési és karbantartási igény csökkentésére helyezi a hangsúlyt. A III. generációs reaktorkonstrukciók (II. generációs reaktorokhoz képest) megnövekedett biztonságát például úgy érik el, hogy nagyobb mértékben használnak passzív elemeket a biztonsági rendszer kialakításában, a külső kockázatoknak jobban ellenálló, robusztus konténmentet, illetve a súlyos balesetek kezelésére szolgáló speciális rendszereket alkalmaznak.

III+ generáció:

A fejlődés szempontjából a III+ generációs reaktorok közvetlenül a III. generációs reaktorokat követik. Az ezen generációba tartozó projektek javulást nyújtanak egyrészt a gazdasági mutatók terén (mivel a leegyszerűsített szabványosított konstrukció csökkenéshez vezet az engedélyezési idő, illetve az építési és működtetési költségek terén), másrészt egyéb jelentős biztonsági előnyöket is kínálnak (a legújabb biztonsági követelmények és működtetési szaktudás beépítésével), a kevesebb radioaktív hulladék termelése mellett.

IV. generáció:

A IV. generáció konstrukcióit jelenleg is több különböző tervezési trend szerint fejlesztik. Ezek javarészt gyors neutronokkal és zárt fűtőanyag-ciklussal dolgozó reaktorok, melyek a nukleáris fűtőanyag hatékonyabb felhasználását teszik lehetővé a radioaktív hulladék mennyiségének csökkentése mellett. Ez a generáció magában foglal azonban néhány olyan technológiát is, amely termikus neutronokkal és nyitott fűtőanyagciklussal dolgozik. Az ezen generációba tartozó első próbablokkok működése fejlesztésük állapotától függően várhatóan 2030 és 2040 között kezdődik meg, ipari felhasználásuk pedig 2050 után.

B.I.6.2.1.4. A III./III+ generációjú PWR-reaktorok biztonsági és gazdasági jellemzői A III. és III+ generációs konstrukciók az elérhető legjobb technológiák, amelyek a már bevált II. generációjú típusokon alapulnak. A II. generációhoz képest a főbb eltérések a következők:  szabványosított konstrukció, mely lecsökkenti az egyes erőműveknél szükséges engedélyeztetési időt, a szükséges beruházási költségeket és az építési időt,  egyszerűsített, mégis robusztus konstrukció, mely könnyebb kezelést és nagyobb működési tartalékokat tesz lehetővé,  magasabb rendelkezésre állás (90% és fölötte), nagyobb tényleges hatékonyság (akár 37%), valamint hosszabb élettartam (legalább 60 év),  a reaktormag számottevő sérülésével járó baleset alacsonyabb kockázata (jóval 10-5 alatt évente),  nagyobb ellenálló képesség külső hatásokkal szemben, Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 19 / 108


 az erőmű speciális rendszerekkel van felszerelve a megelőzés érdekében és a súlyos baleset következményeinek enyhítésére,  lehetővé téve a fűtőanyag magasabb kiégetési fokát (nagyobb mértékű felhasználás, akár 70 GWd/tU értékig), valamint a kitermelt radioaktív hulladék mennyiségének csökkentését,  éghető elnyelőközeg alkalmazásával meghosszabbítja azt az időt, amely a fűtőanyag-kazetták átrakása és újbóli feltöltése miatti leállások között telik el (akár 24 hónapra),  gazdaságosabb működés. Felhasználják ugyanakkor a PWR-reaktorok általános előnyeit:  a negatív energia-visszacsatolásnak köszönhető stabilitást (mely a reaktivitás gyors növekedése ellen hat),  a reaktor vészhelyzeti leállásának passzív rendszerét (elektromágnesek felső pozícióban tartják a szabályozó fűtőelemeket, és szükség esetén önsúlyuknál fogva a reaktormagba eresztik, mely azt eredményezi, hogy a láncreakció biztonságosan megszakad),  a primer és a szekunder kör elkülönítését (a szekunder kör elkülönül a primer körtől, hogy a szekunder körben lévő víz gyakorlatilag ne tartalmazzon radioaktív anyagokat, ami korlátozza annak a lehetőségét, hogy a radionuklidok kiszabaduljanak a környezetbe). B.I.6.2.2. Alapvető jogszabályi követelmények az atomerőművekre vonatkozóan A nukleáris energia használati feltételeit módosító alapvető jogszabály a nukleáris energia és az ionizáló sugárzás békés célú felhasználásáról szóló 18/1997 Coll. törvény (Atomenergia törvény) módosított változata. E törvény értelmében a nukleáris energia felhasználásához kapcsolódó tevékenységek kizárólag az alábbi feltételek teljesülése esetén végezhetők:  nukleáris energia kizárólag békés célokra, a Cseh Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően használható fel,  bárki, aki nukleáris energiát használ, köteles arról gondoskodni, hogy tetteit olyan előny indokolja, mely a tettei során felmerülő vagy esetlegesen felmerülő kockázatokat ellensúlyozza,  bárki, aki nukleáris energia felhasználásához kapcsolódó tevékenységeket végez, köteles úgy eljárni, hogy a nukleáris biztonság és a sugárvédelem garantálása előnyt élvezzen,  bárki, aki nukleáris energiát használ, köteles a nukleáris biztonság, sugárvédelem, fizikai védelem és vészhelyzeti készenlét olyan szintjét betartani, mellyel biztosítja, hogy az életet, az egészséget és a környezetet érintő veszély olyan alacsony, ami csak ésszerű módon elérhető a gazdasági és társadalmi szempontok tekintetbe vételével. Ezen feltételek biztosításának és felügyeletének módszerét a fent említett törvény és az azt követő rendeletek tovább pontosítják. A nukleáris biztonságot, sugárvédelmet, fizikai védelmet és vészhelyzeti készenlétet illető követelmények alapvető adatait lásd az alábbi szövegben. B.I.6.2.2.1. A nukleáris biztonságra vonatkozó követelmények Az Atomenergia törvény értelmében a nukleáris biztonság értelmezése „a nukleáris létesítmény és a nukleáris létesítményt kezelő személyek olyan állapota és azon képessége, mely alkalmas a hasadási láncreakció irányíthatatlan kialakulásának, illetve a radioaktív anyagok vagy az ionizáló sugárzás nem megengedett környezetbe szivárgásának megakadályozására, valamint a baleset következményeinek korlátozására“. A nukleáris energia biztonságos felhasználásának alapelveit az IAEA nemzetközi szakértőkkel együttműködve készült Alapvető biztonsági elvek (SF-1) című dokumentuma foglalja össze, melyet belefoglaltak a nukleáris energia biztonságos felhasználására fókuszáló, nemzetközileg elfogadott követelmények és iránymutatások teljes integrált rendszerébe is, melyet az IAEA az IAEA Biztonsági szabványok sorozatban adott közre és jegyzett fel. A Cseh Köztársaságban a nukleáris energia békés célú felhasználásának feltételeit a fent említett Atomenergia törvény határozza meg, mely definiálja azokat a feltételeket és kötelezettségeket, melyek mellett jogi és természetes személyek nukleáris energiát használhatnak, valamint bevezeti a nukleáris biztonság felügyeletének kötelezettségét. Ezt a felügyeletet a Nukleáris Biztonság Állami Hivatala (SÚJB) gyakorolja. A reménybeli működtető szervezetnek engedélyt kell szereznie különösen az atomerőmű helyszínére, megépítésére, üzembe helyezésére és működtetésére, valamint üzemen kívül helyezésére is. Az engedélyezési eljárás dokumentációjának tartalmát, melyet az engedély-kibocsátás folyamata során mérnek fel, a fent említett Atomenergia törvény és az SÚJB azt követő rendeletei definiálják. Mielőtt kiadnának egy adott engedélyt az Atomenergia törvény értelmében („Engedélyezés“), a működtető szervezetnek a felmérés minden egyes fázisában be kell nyújtania azt a részletesen bemutatott biztonsági felmérést tartalmazó dokumentációt, mely az atomerőmű-konstrukció előkészítési állapota adott szintjének felel meg. A nukleáris biztonságot illető részletes követelményeket, melyek betartását az engedélyezés során dokumentálni és ellenőrizni kell, még tovább pontosítják az SÚJB által kibocsátott kötelező erejű rendeletek. Az SÚJB rendeleteit fejlesztik és harmonizálják a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) biztonsági ajánlásaival, az IAEA biztonsági szabványok sorozatában közreadott nukleáris biztonságot illető követelményekkel, melyeket az Európai Bizottság szabályainak megfelelően közvetlenül közreadásuk előtt az EU tagországainak is benyújtanak, hogy közöljék megjegyzéseiket. A rendeletek mellett az SÚJB biztonsági iránymutatásokat is közread (ez több, BN-JB számmal jelölt dokumentum), melyek ajánlásokat tartalmaznak arra nézve, hogyan lehet kellően megfelelni a rendelet követelményeinek. A BN-JB iránymutatások fejlesztése során felhasználják az IAEA által közreadott megfelelő iránymutatásokat (Biztonsági iránymutatások), vagy a WENRA által közreadottakat, de Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 20 / 108


a hosszú távon nukleáris energiát használó, elismert országok megközelítéséből származó megalapozott tapasztalatokat is (pl. US NRC iránymutatások, a Finn Nukleáris Felügyelet iránymutatásai stb.). Az engedélyezési folyamat következő lépéseként az SÚJB kiadja az engedélyt a nukleáris létesítmények helyszínére, t. i. az úgynevezett hozzárendelt biztonsági jelentés, valamint a fizikai védelem biztosítására irányuló igények és lehetőségelemzés felmérése alapján. A megrendelt biztonsági jelentés a telephely elfogadhatóságára és az erőmű feltételezett műszaki paramétereire (teljesítmény, típus, kibocsátott radioaktívan szennyezett anyagok stb.) vonatkozó információkat és felmérést tartalmaz. A nukleáris forrás helyszínére vonatkozó engedély a zónába sorolási folyamat szükséges alapdokumentuma, melyet az adott építési hivatal folytat le, jelen esetben a Helyi Fejlesztési Minisztérium. Következő lépésként az SÚJB kiadja az engedélyt a nukleáris létesítmények megépítésére, az úgynevezett előzetes biztonsági jelentés és a fizikai védelem biztosítását illető vázlatos módszer felmérése alapján. Az előzetes biztonsági jelentést a pályázó csak azt követően szövegezheti meg, hogy a nukleáris létesítmény kivitelezőjét kiválasztotta. A jelentés tartalmazza az adott konstrukció teljes körű leírását és alátámasztja a biztonsági célkitűzések megfelelőségét a konstrukció dokumentációja alapján. Az üzembe helyezés előtti utolsó jelentős lépésként az SÚJB áttekinti az úgynevezett működés előtti biztonsági jelentést, valamint az Atomenergia törvénynek megfelelő és azon alapuló egyéb dokumentációt, és az SÚJB kiadja az engedélyeket a nukleáris létesítmény üzembe helyezésének egyes fázisaira. A működés előtti biztonsági jelentés az aktuálisan még megépített, jövőbeli működésre előkészítendő létesítmény biztonsági felmérését tartalmazza, t. i. a részletes konstrukció és az Atomenergia törvény szerinti egyéb dokumentáció bemeneti adatai alapján. Hasonló engedélyezési lépésekre kerül sor a bezárási fázis előtt és alatt, amikor az SÚJB kiadja az engedélyeket a nukleáris létesítmény üzemen kívül helyezésének egyes fokozataihoz. A technológiai kivitelező kiválasztása során a leendő kivitelezőnek be kell mutatnia típuskonstrukcióját, amelyre nézve kötelező, hogy engedélyezett legyen bármely EU-országban, vagy egyéb nukleárisan fejlett országban, és a konstrukción kizárólag olyan módosítások és változtatások hajthatók végre, melyeket a cseh szabályozás követel meg, vagy olyan módosítások és változtatások, melyek a konstrukciónak a Dukovany telephelyre integrálásához szükségesek. Az NJZ által betartandó követelmények hierarchiáját mutatja be a következő ábra. B.5 ábra: A szabályok és szabványok hierarchiája

I. szint Cseh szabályozás II. szint IAEA Alapvető biztonsági elvek IAEA Általános és speciális biztonsági követelmények WENRA követelmények III. szint A konstrukció származási országának szabályozása IAEA Biztonsági iránymutatások IV. szint Kifejezetten az atomenergia-iparra kifejlesztett szabványok V. szint Ipari szabványok Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 21 / 108


I. szint:

Az első szintbe a törvények (különösen az Atomenergia törvény), a rendeletek (különösen a Nukleáris Biztonság Állami Hivataláéi), valamint a Cseh Köztársaság Kormányrendeletei megfogalmazásából fakadó követelmények tartoznak a nukleárisenergia-felhasználáshoz kapcsolódó tevékenységekre, t. i. az atomerőmű helyszínére, megépítésére, üzembe helyezésére, működésére és üzemen kívül helyezésére nézve is. Ebbe a szintbe tartoznak az Európai Unió irányelveinek nukleárisenergia-felhasználásra vonatkozó követelményei, melyeket jogszabályok ültetnek át a Cseh Köztársaság jogrendjébe.

II. szint:

A második szint az általánosan elfogadott, a nukleáris biztonság alapkövetelményeit meghatározó nemzetközi dokumentumokat foglalja magában: Az IAEA Alapvető biztonsági elvek (SF-1) dokumentuma úgy határozza meg a nukleárisenergia-felhasználás alapvető biztonsági célkitűzését, mint a lakosság és a környezet védelmét az ionizáló sugárzás káros hatásai ellen, és ebből fejti ki a továbbiakban a nukleáris biztonság garantálásának részletesebb célkitűzéseit és elveit. Az IAEA Általános biztonsági követelmények dokumentumai közvetlenül a fenti dokumentumot követik, és a fenti célkitűzéseket és elveket részletesen meghatározzák a törvényhozás és felügyelet, a biztonságkezelés, sugárvédelem, biztonsági felmérés és a radioaktívhulladék-kezelés területei részére. Az IAEA Speciális biztonsági követelmények dokumentumai az atomerőmű-helyszín telephely-felmérésére vonatkozó speciális követelményeket, az atomerőmű-konstrukció és -működés követelményeit, valamint a nukleáris fűtőanyag és a nukleáris anyagok szállítása követelményeit foglalják magukban. A WENRA dokumentumai a prioritásokra vonatkozó követelményeket és ajánlásokat tartalmaznak mind a működő, mind az előkészítés alatt álló atomerőművek nukleáris biztonságának garantálása során, valamint kidolgozzák az IAEA-követelményeket a WENRA tagországokban (köztük a Cseh Köztársaságban) megvalósított konstrukciókra nézve.

III. szint:

A nukleáris biztonság követelményeinek harmadik szintje a konstrukció származási országában érvényes biztonsági követelményeket foglalja magában, illetve a bármely olyan EU-országban érvényes követelményeket, ahol az adott konstrukció engedélyt kapott (vagy amelyben az adott konstrukció engedélyezési folyamata éppen zajlik). Ezek a nukleáris biztonságra vonatkozó követelmények is kötelezőek az NJZ konstrukciójára nézve, amennyiben az SÚJB által jóváhagyott nukleáris létesítmény minőségi követelményeibe belefoglalják őket. Ebbe a szintbe beletartoznak az IAEA részéről az IAEA Biztonsági szabványok – Biztonsági iránymutatások sorozatban közreadott ajánlások, melyek az atomerőmű rendszereinek, szerkezeteinek és alkotóelemeinek nukleáris biztonságának garantálására vonatkozó részletes ajánlásokat tartalmaznak.

IV. szint:

A követelmények negyedik szintje jogszabályok és szabványok gyűjteményéből áll (nemzeti szabványok és a származási ország engedélyezési folyamata során használt szabványok, a nukleáris területen nemzetközileg elfogadott szabványok és normák), például ISO, EN, IEC, IEEE.

V. szint:

Az ötödik szint érvényes ipari szabványokat foglal magában, különösen az Európában harmonizált szabványokat (úgynevezett Euro szabványokat).

Az adott követelmények nem csupán az atomerőmű előkészítése, tervezése és megépítése idején aktuálisan érvényben lévő jogszabályokhoz kapcsolódnak, hanem tekintetbe veszik az erőmű-konstrukció nukleáris biztonságának leendő új követelményeit is az atomerőmű élettartamának bármely fázisában. Ily módon az elérhető legjobb technológia kifejlesztésével összhangban számot vetnek a műszaki szabványok aktuális állapotával, beleértve a világ nukleáris létesítményeinek lehetséges nem szokványos állapotait vagy vészhelyzeti körülményeit is. A mélyreható védelem koncepciója a nem szokványos állapotok (meghibásodások, üzemzavarok és balesetek) előfordulását megelőző elsődleges intézkedést és (bekövetkezésük esetén) azok következményeinek enyhítését jelenti. Ennek lényege az az elképzelés, hogy nem szokványos állapot előfordulása esetén ezt azonosítják, következményeit pedig ellensúlyozzák, vagy annak orvoslását biztosítják úgy, hogy több védelmi szinten hozzák meg az intézkedéseket. Az atomerőmű-konstrukcióban fontos biztonsági elvként felhasználják és részletesen kidolgozzák a mélyreható védelmet, és ennek az elvnek a hatékonyságát folyamatosan ellenőrzik és értékelik. Az atomerőműben a mélyreható védelem elve többszörös fizikai barrier alkalmazásán alapul, melyek megakadályozzák a radioaktív anyagok szivárgását, valamint ezen barrierek épségének biztosításán, öt szintet képező műszaki és szervezeti intézkedés-rendszer alkalmazásával. Az atomerőmű-konstrukció, a szervezeti intézkedések és a fizikai barrierek úgy vannak tervezve és elrendezve, hogy a magasabb szintű műszaki intézkedéseket és fizikai barriereket használják az alacsonyabb szintű műszaki intézkedések és fizikai barrierek hibája esetén. A mélyreható védelem elvének az atomerőmű-konstrukcióban való alkalmazása biztosítja azt, hogy még a létesítmény vagy a személyzet többszörös (akár több védelmi szintet érintő) hibája se eredményezzen veszélyt a lakosságra vagy a környezetre nézve. Az atomerőmű-konstrukcióban a mélyreható védelem műszaki és szervezeti szintjei a következők: Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 22 / 108


A védelem első szintje:

A védelem első szintjének célja, hogy megakadályozza a normál működéstől való eltéréseket és az erőmű létesítményeinek és rendszereinek meghibásodásait. Ennek a célkitűzésnek a teljesítése vezet ahhoz a követelményhez, hogy az erőművet ésszerűen és konzervatív módon kell megtervezni, felépíteni, karbantartani és működtetni, a megbízhatóságra és minőségre vonatkozó követelményeknek és a jó műszaki gyakorlatnak megfelelően.

A védelem második szintje: A védelem második szintjének célja a normál működéstől való eltérések (rendellenes működés és meghibásodások) felismerése és ellenőrzése, hogy a működés során várható előfordulásuk (rendellenes működés és meghibásodások) esetén megakadályozzák a vészhelyzeti körülményekké való eszkalálódásukat. A védelem második szintjén megkövetelt, hogy a rendellenes működés és meghibásodások előfordulásának megakadályozását, illetve következményeik minimalizálását abból a célból, hogy a létesítmény visszanyerje biztonságos állapotát a konstrukció speciális ellenőrző és korlátozó rendszerei biztosítsák, illetve erre teljes körű működési eljárásokat dolgozzanak ki. A védelem harmadik szintje: A védelem harmadik szintje a tervezési alapú balesetek (DBA) kezelésére szolgáló intézkedéseket foglal magába, amennyiben eszkalálódnak egyes balesetek, amelyeket a korábbi szinten nem kezeltek, illetve magába foglalja a tervezésen túli üzemállapotok (DEC) alá eső többszörös meghibásodások intézkedéseit. A kiinduló feltevés az atomerőmű-konstrukció tervezési alapú baleseteinek és többszörös meghibásodásainak előfordulása, és szükséges biztosítani a következőket:  olyan intézkedések (inherens biztonsági jellemzők és/vagy biztonsági rendszerek és eljárások), amelyek lehetővé teszik a konstrukcióban feltételezett tervezési alapú balesetek előfordulása esetén a reaktormag súlyos károsodásának elkerülését és a radioaktivitás külső környezetbe való kiszivárgásának és a megengedett határokon túlra jutásának megakadályozását, valamint a létesítmény biztonságossá tételét,  további intézkedések (műszaki biztonsági rendszerek és eljárások), melyek lehetővé teszik, hogy többszörös meghibásodás előfordulása esetén megakadályozzák a tervezésen túli üzemállapotok kialakulását, melyek a reaktormag súlyos károsodásához vezetnének. A védelem negyedik szintje: A védelem negyedik szintjének célja, hogy enyhítse a harmadik védelmi szint hibája által okozott súlyos balesetek következményeit. Ennek a szintnek a legfontosabb feladata az, hogy a radioaktív anyagokat a konténmenten belül tartsa. A negyedik védelmi szint magába foglalja a tervezésen túli üzemállapotok (DEC) alatt bekövetkező súlyos balesetek kezelését szolgáló intézkedéseket, vagyis az olyan balesetekét, melyek a fűtőanyag-rendszer súlyos károsodásával (a fűtőanyag leolvadásával vagy töredezésével) járnak, és a konténment épségének fenntartására fókuszál. A védelem ötödik szintje: A védelem ötödik és egyben utolsó szintjének célja, hogy enyhítse a jelentős radioaktívanyag-szivárgások radiológiai következményeit, melyek az összes korábbi védelmi szint hibája esetén előálló vészhelyzeti állapotokban fordulhatnak elő. Az ilyen típusú eseményeket gyakorlatilag ki kell zárni az NJZ konstrukciójában. Az ilyen szintű intézkedések között vészhelyzeti tervek, vészhelyzeti műveletek ellenőrzési eljárásai, valamint az erőmű megfelelően felszerelt vészhelyzeti ellenőrzési központjának biztosítása szerepel. A fenti öt védelmi rendszer WENRA szerinti jellemzőiről (WENRA jelentés az új NPP-konstrukciók biztonságáról, az RHWG reaktorharmonizációs munkacsoport tanulmánya, 2013. március) lásd az alábbi táblázatot. Tábl. B.1.: A védelmi szintek WENRA szerinti jellemzői A mélyreható védelem szintje

1. szint

2. szint

3a szint

3b szint

Célkitűzés

A hiba és a rendellenes működés megakadályozása

Rendellenes működés és hibák kezelése

Balesetek kezelése a sugárzással járó szivárgások korlátozására és a súlyos balesetek előfordulásának megakadályozására


A kezeléshez szükséges intézkedések Konzervatív konstrukció, kiváló minőségű megépítés és működés, valamint az alapvető működési paraméterek megadott határokon belül tartása

Sugárzással járó következmények

Normál működés Nincs sugárzással járó hatása az erőmű szomszédságára

Ellenőrző és korlátozó rendszerek és felügyeleti programok

A reaktor védelmi rendszere, biztonsági rendszerek, balesetkezelés

További biztonsági intézkedések, balesetkezelés

Az erőmű hozzá kapcsolódó körülményei

Rendellenes működés

Nincs sugárzással járó hatás, vagy csak elhanyagolható a sugárzással járó következmény az erőmű szomszédságában

Tervezési alapú balesetek (DBA)

Többszörös hiba a tervezésen túli üzemállapotok (DEC) keretében

Oldal: 23 / 108


4. szint

A súlyos balesetek kezelése a szomszédságba jutó szivárgások csökkentése céljából

Kiegészítő biztonsági intézkedések a reaktorolvadás következményeinek enyhítésére, súlyos baleset kezelése

A sugárzással járó következmények az erőmű szomszédságában mértékükben és idejükben korlátozott védelmi intézkedések megtételéhez vezethetnek

Súlyos baleset a tervezésen túli üzemállapotok (DEC) keretében

5. szint

A radioaktív anyagok jelentős szivárgása okozta sugárzással járó következmények enyhítése

Vészhelyzeti műveletek megszervezése, vészhelyzeti szintek

Az erőmű szomszédságában mutatkozó sugárzás védelmi intézkedések megtételét teszi szükségessé

-

A PWR-reaktoros atomerőmű-konstrukció fizikai barrierjeinek szintje, melyek a radioaktív anyagok külső környezetbe szivárgását akadályozzák meg, a következő (azon nukleáris fűtőanyag-szerkezet kivételével, mely magas szintű kémiai stabilitással és sugárzáselnyelő képességgel rendelkezik, hogy megakadályozza a hasadási termékek kiszivárgását): Első barrier: Második barrier: Harmadik barrier:

Fűtőelem-burkolat. A primer kör nyomástartó határa. Konténment (mely szivárgásbiztos köpenyből és védőköpenyből áll).

A PWR-reaktor erőmű-konstrukciójában lévő fizikai barrierek sematikus ábrázolása a következő ábrán látható. B.6 ábra: A fizikai barrierek sematikus ábrázolása

Nukleáris fűtőanyag Fűtőelem-burkolat A primer kör nyomástartó határa Belső szivárgásbiztos köpeny

Külső konténment

Ezen fizikai barrierek célja megakadályozni azt, hogy az előfordulás pontján a külső környezetbe hatoljon a radioaktív anyag. Minden egyes fizikai barrier konzervatív módon tervezett (jelentős tervezési tartalékkal a károsodás ellen), és állapotát folyamatosan felügyelik a működés során. B.I.6.2.2.2. Sugárvédelmi követelmények Az Atomenergia törvény értelmében a sugárvédelem úgy értelmezhető, mint „azon műszaki és szervezeti intézkedések rendszere, melyek a fizikai személyek besugárzásának korlátozására és a környezet védelmére irányulnak“. Cseh Köztársaság vonatkozó jogszabályai, valamint az EU szabályozás, továbbá az IAEA és különösen az ICRP ajánlásai szerint a tervezett tevékenységek sugárvédelmi (radiológiai védelmi) rendszere a következő általános elveken alapul: Az indokoltság elve:

Bármely sugárzásnak való expozícióval járó gyakorlati tevékenységnek kellő egyéni vagy társadalmi előnyt kell eredményeznie, hogy ellensúlyozza azt a kárt, amit a sugárzással okoz (a gyakorlati tevékenység indokoltsága). Bármely döntésnek, amely a sugárzásnak való expozíció helyzetét módosítja, több jót, mint kárt kell eredményeznie.

Az optimalizálás elve: A védelem optimalizálása magában foglalja azon védelmi és biztonsági szint megállapítását, amelynek biztosítania kell, hogy az adott expozíció, valamint az egyéni expozíció valószínűsége és mértéke olyan alacsony legyen, ami csak ésszerűen elérhető a gazdasági és társadalmi tényezők figyelembe vételével (ALARA elv). Dóziskorlátok elve:


Bárki, aki expozícióhoz vezető tevékenységeket végez, köteles csökkenteni a sugárzást, hogy egyetlen sugárzásnak kitett személy expozíciója se haladja meg a megadott korlátokat. A tervezett expozíciós helyzetekben (páciensek egészségügyi célú expozíciójának kivételével) az ellenőrzött forrásokból egyetlen személy teljes dózisa sem haladhatja meg a megfelelő korlátokat. Oldal: 24 / 108


Az új nukleáris forrás konstrukciójának tehát megoldást kell találnia arra, hogy minden expozíciót az észszerűen elérhető minimális szinten tartson. Az adott felügyeleti hatóságok által előírt megfelelő expozíciós korlátokat be kell tartani. Az új nukleáris forrásnak (NJZ) teljesítenie kell a következő elfogadhatósági alapkritériumokat a sugárvédelem szempontjából: K1 kritérium:

A környezetbe jutó radionuklid-kibocsátás jóváhagyott korlátai nem léphetők túl az NJZ normál és rendellenes működése során. Az egy telephelyen található összes működő blokk kibocsátásának való expozíció dózisoptimalizáló korlátját nem léphetik át a lakosság kritikus csoportja esetén.

K2 kritérium:

Egyetlen, a reaktormag olvadását, illetve a tározómedencékben lévő sugárzó nukleáris fűtőanyag károsodását nem eredményező baleset sem vezethet olyan radionuklid-kibocsátáshoz, amely óvóhelyi elhelyezést, jód-profilaxist és a lakosság evakuálását igényelné bárhol az NJZ szomszédságában.

K3 kritérium:

A reaktormag olvadásával járó feltételezett NJZ balesetek esetén olyan konstrukciós intézkedéseket kell tenni, amelyek biztosítják, hogy ne legyen szükség a lakosság evakuálására az NJZ szomszédságában, valamint az élelmiszerfogyasztás hosszú távú korlátozásának bevezetésére. Az NJZ reaktormag-olvadással járó baleseteit, melyek korai és/vagy erős szivárgáshoz vezethetnének, gyakorlatilag ki kell zárni. A korai szivárgás olyan szivárgást jelent, amely nem teszi lehetővé, hogy a reaktormag-olvadással járó feltételezett NJZ balesetek esetén megtegyék a biztonsági intézkedéseket, azaz az óvóhelyi elhelyezést és a jódprofilaxist; az erős szivárgás olyan szivárgást jelent, amely a jelen kritérium által kizárt intézkedések megtételét igényelné.

B.I.6.2.2.3. A fizikai védelemre vonatkozó követelmények Az Atomenergia törvény értelmében a fizikai védelem úgy értelmezhető, mint „azon műszaki és szervezeti intézkedések rendszere, melyek megakadályozzák a nukleáris létesítményekkel, nukleáris anyagokkal és kijelölt cikkekkel végzett illetéktelen tevékenységeket“. Ez a műszaki eszközök és intézkedések, köztük adminisztratív intézkedések rendszereinek sora, melyeket a vagyonvédelem és mindenek felett a nukleáris anyagot tartalmazó nukleáris energiatermelő létesítmények védelmének biztosítására javasolnak. A fizikai védelmi rendszer célja, hogy biztosítsa a következőket:  az őrzött területre, a védett területre és a belső területre kizárólag olyan személyek és járművek jussanak be, amelyek az adott területre való belépésre engedélyt kaptak,  az őrzött területre, a védett területre és a belső területre engedéllyel belépő személyek illetéktelen tevékenységet végezve ne éljenek vissza az engedélyükkel,  az illetéktelen behatolókat időben észlelje és lassítsa le az előrehaladásukat elektromos riasztórendszer és mechanikus megelőző eszközök kombinációja révén, és így tegye lehetővé a gyorsreagálású egység számára, hogy az illetéktelen behatolót elfogja még az előtti, hogy illetéktelen tevékenységébe belekezdene. A fizikai védelem speciális tevékenység, melynek kijelölt részei titoktartás és a titkosított információhoz való ellenőrzött hozzáférés hatálya alá esnek a fizikai védelem módszerét módosító törvényi szabályozás, valamint a titkos információkról szóló törvény szerint. Az NJZ fizikai védelmi rendszerének teljes egészében az állam fizikai védelméhez kell tartoznia, melyet a Cseh Köztársaság biztonsági szervei és fegyveres erői biztosítanak, és magába kell foglalnia a mechanikus megelőző eszközöket, műszaki rendszereket, vészhelyzeti szolgáltatásokat, adminisztratív intézkedéseket és működési eljárásokat. B.I.6.2.2.4. A vészhelyzeti készenlétre vonatkozó követelmények Az Atomenergia törvény értelmében a vészhelyzeti készenlét úgy értelmezhető, mint „képesség a vészhelyzet előfordulásának felismerésére, és annak előfordulása esetén a vészhelyzeti tervek által megadott intézkedések végrehajtására“. A vészhelyzeti készenlét a személyzet képzésével szerveződik, és kiterjed mindazokra a szervezeti és anyagi-műszaki intézkedésekre, melyek a nukleáris létesítmény megvalósítása, működése és/vagy bezárása során esetlegesen előforduló sugárzással járó következmények vagy balesetek csökkentésére irányuló megelőző lépések révén érik el a készenlétet. B.I.6.3. A projekt speciális adatai Ez a fejezet a Dukovany telephely új nukleáris forrásához kapcsolódó speciális adatokat és követelményeket írja le. B.I.6.3.1. Műszaki adatok B.I.6.3.1.1. Alapvető műszaki adatok Az új nukleáris forrás alapvető műszaki adatai a következő pontokban összegezhetők:  A nukleáris blokkoknak PWR-típusú, III+ generációs reaktorokkal kell rendelkezniük.  A beépített villamos teljesítmény legfeljebb 3 500 MWe (legfeljebb két blokk, egyenként legfeljebb 1 750 MWe beépített villamos teljesítménnyel).  Élettartama legalább 60 év. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 25 / 108


 A meglévő konstrukció engedélyezett legyen egy másik telephelyen a származási országban, bármely EU-országban vagy más nukleárisan fejlett országban (USA, Oroszország, Kanada, Japán, Dél-Korea, Kína stb.), legalább az előrehaladott építési fázisnak megfelelő szakaszban.  A technológia biztosítása a nukleáris fűtőanyaggal együtt, tekintetbe véve a nukleáris fűtőanyag beszállítójának lehetséges diverzifikálását.  A konstrukció meg kell, hogy feleljen a Cseh Köztársaság törvényi szabályozásának, élve egyúttal a nemzetközi intézmények tapasztalatának és ajánlásainak minden előnyével.  Az erőműnek a napi terhelési görbe alaprészének tartományában kell működnie, és képesnek kell lennie arra, hogy a távvezetékhálózat működő szervezetét ellássa az elsődleges, másodlagos és harmadlagos szabályozásnak megfelelő támogató szolgáltatásokkal.  A nukleáris blokk átlagos rendelkezésre állásának 90% felettinek kell lennie. B.I.6.3.1.2. Alapvető biztonsági adatok Alapvető biztonsági célkitűzések Az NJZ konstrukcióját úgy kell kifejleszteni, hogy biztosított legyen az alapvető biztonsági célkitűzések teljesülése az új erőművekre vonatkozó SÚJB, IAEA és WENRA szabályozások és követelmények szerint. Az alapvető biztonsági célkitűzés a személyek, a társadalom és a környezet védelme az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben. E célkitűzés teljesüléséhez folyamatosan szükséges, hogy:  Megakadályozzák a személyek ellenőrizetlen expozícióját és a radioaktív anyagok környezetbe szivárgását.  Minimalizálják annak a valószínűségét, hogy olyan események forduljanak elő, amelyek a reaktormag, a hasadási láncreakció, a radioaktív forrás, vagy bármely más sugárzó forrás feletti irányítás elvesztéséhez vezethetnek.  Ilyen események előfordulása esetén úgy kezeljék őket, hogy következményeiket minimalizálják. Az alapvető biztonsági célkitűzés betartására a nukleáris létesítmény élettartamának minden fázisában figyelmet kell fordítani, tehát a tervezése, elhelyezése, kialakítása, gyártása, felépítése, üzembe helyezése, valamint az üzemen kívül helyezésig tartó működése során, beleértve a radioaktív anyagok szállítását és a radioaktív hulladék ártalmatlanítását is. Valószínűségi biztonsági jellemzők Az új nukleáris forrás (NJZ) esetén tekintetbe vett minden referencia konstrukció az új erőművekre vonatkozó SÚJB, IAEA és WENRA követelmények és szabályozások szerint lett kifejlesztve. Az új nukleáris forrás esetében elvárt, hogy a fűtőanyagrendszer súlyos balesetének gyakorisága (előfordulásának valószínűsége) a vészhelyzeti körülmények és kombinációik összes lehetséges forgatókönyvét tekintetbe véve kisebb legyen mint 10 -5/év, ugyanakkor gyakorlatilag kizárt legyen, hogy a fűtőanyagrendszer súlyos balesete a konténmentből és a fűtőanyag-tároló épületből a radionuklidok erős és/vagy korai szivárgásához vezessen (hacsak a kiégett nukleáris fűtőanyag-tároló medence nem a konténment része), és az ilyen esemény gyakorisága minden esetben bőven alatt maradjon a 10-6/év értéknek. Szeizmikus ellenállás Az új nukleáris forrás (NJZ) esetén tekintetbe vett minden referencia konstrukció a szeizmikus terhelés számításba vételével lett kifejlesztve, és igazodnia kell a Dukovany telephely jellemzőihez. Az épületek, rendszerek és alkotóelemek szeizmikus minősítését a Cseh Köztársaság törvényi szabályozásának és az IAEA szabványoknak megfelelően kell végrehajtani, hogy a speciális telephelyi körülményeket tekintetbe vegyék. Az SÚJB szabályozás és az IAEA ajánlások szerint két, SL-1 és SL-2 tervezési földrengésszintet kell meghatározni. Az SL-1 szint alacsony szeizmikus terhelést jelent (úgynevezett üzemi szintet), melynek előfordulását tekintetbe lehet venni az erőmű tervezett élettartama során, számolva a helyi geológiai és szeizmikus körülményeket; ilyen szeizmikus esemény elmúlta után a nukleáris létesítménynek ismét beüzemelhetőnek kell lennie (a megfelelő ellenőrzések végrehajtása után). Az SL-2 szint azt a maximális szeizmikus terhelést jelenti, amelyet leggyakrabban a nukleáris létesítmény biztonsági szempontból fontos épületei, rendszerei és alkotóelemei ellenállásának felmérésére használnak. A Dukovany telephely új nukleáris forrását illetően, valamint a telephely szeizmikus jellemzőire való tekintettel az IAEA szabályozás által előírt minimális gyorsulási értéket alkalmazzuk, tekintet nélkül a telephely szeizmikus kockázatfelméréséből származó tényleges gyorsulási értékekre. Az SL-1 szint esetében 100 éves visszatérési időt veszünk tekintetbe, az SL-2 szint esetén pedig 10 000 éves visszatérési idővel számolunk. Extrém klímahatások és áradások Az új nukleáris forrás (NJZ) esetén tekintetbe vett minden referencia konstrukció a klíma szélsőségeinek számításba vételével lett kifejlesztve, és igazodnia kell a Dukovany telephely jellemzőihez. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 26 / 108


A szélsőségek magukban foglalják a hőmérsékleti maximumot és minimumot, a szélsebességet, a heves esőzéseket és a hóborítottságból fakadó terhelést. A tervezési értékeket továbbá olyan meteorológiai jelenségekre is meghatároztuk, mint a villámlás vagy a forgószelek. A telephelyen jelentkező szélsőségesen heves esőzések mellett megadjuk a közeli vízfolyások szélsőséges szintjét/áramlását, és értékeljük az áradások esetén, beleértve a maximális szintet gátszakadások esetén, illetve a vízfolyás áradáshoz vezető jégtorlasza esetén. Az NJZ telephelyét illetően rendelkezésre áll a meteorológiai és hidrológiai körülmények részletes felmérése, beleértve az extrém klímahatások tervezési értékeinek kialakítását. Rendelkezésre állnak a ČHMÚ ellenőrző állomások adatai az egyes meteorológiai jellemzők statisztikai kezelése céljából. A statisztikai kezelési módszerek alapját a vonatkozó IAEA szabványok képezik (SSG-18 Meteorológiai és hidrológiai kockázatok a nukleáris létesítmények telephelyének értékelésében, 2011). Az IAEA szabványok és a szokásos nemzetközi gyakorlat szerint a klímahatások két tervezési szintje van megadva. Ezek az úgynevezett tervezési terhelés és a szélsőséges terhelés. A klímahatások tervezési terhelése esetén 100 évenkénti ismétlődő előfordulással számolunk, a klímahatások szélsőséges terhelése esetén pedig 10 000 évenkénti ismétlődő előfordulással számolunk. Emberi tevékenység okozta külső hatások Az új nukleáris forrás (NJZ) esetén tekintetbe vett minden referencia konstrukció az emberi tevékenység okozta külső hatások számításba vételével lett kifejlesztve, és igazodnia kell a Dukovany telephely jellemzőihez. Ezen hatások forrása az NJZ szomszédságában található, ugyanakkor magukba foglalják az NJZ területén fennálló lehetséges veszélyforrásokat is. Ezek különösen az adott régióban zajló ipari vagy mezőgazdasági tevékenységből fakadnak, az erőmű szomszédságában vezető szállítási útvonalakon (közutakon, vasúton) szállított veszélyes anyagoktól a légi szállítás okozta veszélyig (repülőgép-szerencsétlenségig) ívelően. Lehetséges veszélyforrásnak tekintendő különösen az erőmű területén a mérgező, robbanásveszélyes, gyúlékony, oxidálódó, fojtó és radioaktív anyagok tárolása és belső szállítása, melyek közé tartozik tipikusan a hidrogén, az ammónia, a kőolaj, a hidrazin, az oxigén, a nitrogén, az erőműben használt egyéb vegyi anyagok, valamint a radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris fűtőanyag szállítása. Speciális belső veszélyforrások az erőmű területén más nukleáris létesítményekben bekövetkező olyan balesetek, melyek a radioaktív anyagok szomszédságba szivárgásához kapcsolódnak. A külső tervezési események (amelyeket a tervezésnél tekintetbe vesznek) meghatározásuk szerint olyan események, melyek előfordulásának valószínűsége 10-7/év vagy annál magasabb, és potenciális következményeik kellően súlyosak ahhoz, hogy kihatással legyenek az erőmű nukleáris biztonságára, hacsak a megfelelő tervezési megoldásokat nem alkalmazzák. A szándékos támadások (szabotázs, terrorcselekmény) okozta veszélyeket a nemzetközi és nemzeti törvényi szabályozásnak megfelelő standard intézkedésekkel és fizikai védelmi eljárásokkal kell kezelni és megszüntetni. B.I.6.3.1.3. A referencia konstrukciók alapvető adatai A PWR-blokkos erőművet számos világszerte elismert gyártó tudja szállítani. A következő konstrukciókat tekintjük referencia konstrukcióknak: AP1000 konstrukció EU-APWR konstrukció MIR1200 konstrukció VVER-TOI konstrukció VVER-1500 konstrukció EPR konstrukció ATMEA1 konstrukció EU-APR konstrukció APR1000+ konstrukció CAP1400 konstrukció HL1000 konstrukció

Westinghouse Electric Company LLC (USA), Mitsubishi Heavy Industries (Japán), Škoda JS/JSC Atomstroyexport/JSC OKB Gidropress konzorcium (Cseh Köztársaság / Oroszország), Atomenergoprojekt, ROSATOM Csoport (Oroszország), JSC OKB Gidropress (Oroszország), AREVA NP (Franciaország), AREVA NP/Mitsubishi Heavy Industries (Franciaország/Japán), Korea Hydro&Nuclear Power (Dél-Korea), Korea Hydro&Nuclear Power (Dél-Korea), State Nuclear Power Technology Corporation (Kína), a China General Nuclear Power Corporation és a China National Nuclear Corporation közös konstrukciója (Kína).

Az erőmű beszállítójának kiválasztására a konstrukció előkészítésének következő szakaszaiban kerül sor. A beszállító kiválasztása nem része a környezeti hatásvizsgálatnak. A környezeti és biztonsági követelmények minden reaktortípusra nézve ugyanazok, és hatásuk számításba vétele a potenciális maximumon történik (ez azt jelenti, hogy a hatásvizsgálatban használt paraméterek konzervatív módon fedik le az összes lehetséges beszállító létesítményének paramétereit). A referencia konstrukciók alapvető adatait lásd a következő szövegrészben, a szállítóik által bemutatott adatok alapján.


Oldal: 27 / 108


AP1000 konstrukció Ez a Westinghouse Electric Company LLC, USA konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 3415 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1200 MWe. Az AP1000 nyomottvizes reaktor technológiájának kifejlesztése több mint 15 éve zajlik, és több mint 100 nagyüzemi erőmű 50 éve tartó sikeres működéséből nyert tudáson és tapasztalaton alapul. A konstrukció fő jellemzőit röviden a következő elemek foglalják össze: az erőmű hosszabb élettartama, passzív technológia használata, a konstrukció leegyszerűsítése, az erőmű nagyobb függetlensége külső forrásoktól, több védelmi szint, valamint tervezési szintű megoldások a súlyos balesetekre. A konstrukció a passzív biztonsági rendszerek alkalmazásán alapul. Ebbe beletartozik a konténment passzív hűtőrendszere, valamint a maradékhő eltávolítására szolgáló passzív rendszer is. Súlyos balesetek esetén a konténment épségét három rendszer tevékenysége biztosítja: a hidrogénszabályozó rendszer, amelyet tervezési üzemzavarokra, valamint súlyos balesetekre terveztek, a reaktormedence elárasztási rendszere, mely a nyomástartó reaktortartály leolvadását stabilizálja, valamint a konténment passzív hűtőrendszere. A biztonsági rendszerek vezérléséhez szükséges kezelői műveletek száma és összetettsége minimális. A passzív biztonsági rendszereket úgy tervezték meg, hogy a tervezési üzemzavart követően 72 órán át kezelői művelet nélkül működjenek. A reaktor hűtőrendszere két hőátadó hurokból áll. Mindegyik huroknak van egy gőzfejlesztője, két fő keringető szivattyúja, egy meleg ága és két hideg ága a reaktor hűtőközegének keringetésére. B.7 ábra: Az AP1000 reaktorblokk szemléltető nézete

1 2 3 4 5 6

Fűtőelem-kezelő épület Konténment épület Konténment Hűtőközeg-tároló tartály a konténment passzív hűtőrendszerének Gőzfejlesztők Fő keringető szivattyúk

7 8 9 10 11 12

Reaktor A reaktor integrált felső tömbje Nyomásszabályozó Fő vezérlőterem Tápszivattyúk Turbógenerátor (turbina és generátor)

A nukleáris blokk öt fő épületszerkezetből áll: a primerköri zóna, a turbinaépület, a kisegítő épület, a dízel generátorok és a radioaktív hulladék épülete. Ezen épületszerkezetek mindegyike különáll alaptömbre van emelve. A primerköri zóna részei a konténment épület, a védőépület és a kisegítő szolgáltató épület, melyek mind a közös alaplemezre vannak felépítve. A biztonsághoz kapcsolódó eszközök kizárólag a konténment épületben, a kisegítő szolgáltató épületben és a dízelgenerátor épületében helyezkednek el. Az AP1000 konstrukción végrehajtották egy nagy kereskedelmi repülőgép becsapódásának részletes felmérését. Az elvégzett valósághű számítások alapján a felmérés megállapítja, hogy a repülőgép becsapódása nem tenné lehetetlenné az AP1000 reaktormagjának lehűtését, valamint nem sértené meg a konténment illetve a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolómedencéje épségét.


Oldal: 28 / 108


EU-APWR konstrukció Az EU-APWR Mitsubishi Heavy Industries (MHI), Japán nyomottvizes reaktorainak európai modellje. Egy blokk hőteljesítménye kb. 4 466 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 700 MWe. Az EU-APWR reaktor-konstrukció alapja az MHI bevált 4-hurkos APWR reaktor-konstrukciója, és a biztonság, megbízhatóság, gazdaságosság növelését, valamint a környezeti hatások minimalizálását célzó továbbfejlesztett technológiákat használ, mely technológiákat megfelelően teszteltek, ellenőriztek és alaposan kipróbáltak. Az EU-APWR reaktort tovább módosították annak érdekében, hogy egyszerűbbé tegyék az európai országokban az engedélyezéshez szükséges egyedi nemzeti követelményeknek való megfelelést. A bevezetett műszaki megoldásoknak köszönhetően javultak az EU-APWR fő biztonsági paraméterei, például csökkent a reaktormag károsodásának valószínűsége, a villamos teljesítmény ezzel egyidejű növekedése mellett. Az EU-APWR reaktor nagyfokú gazdaságosságát a nukleáris fűtőanyag-felhasználás optimalizálásával, a gőzfejlesztők hatékonyságának javításával, valamint módosított, nagy hatékonyságú, nagyteljesítményű turbina használatával érik el. A biztonsági rendszerek aktív és passzív rendszerek kombinációját használják. Ezek részei a vészhelyzeti reaktormag-hűtőrendszer, a maradékhő-elvezető rendszer, a vészhelyzeti gőzfejlesztő-tápvízrendszer, a konténment rendszerek, a konténment vízpermetező rendszere, valamint a konténment-köpeny köztes terének szűrőrendszere. A vészhelyzeti reaktormag-hűtőrendszer a hidroakkumulátorokat, a nagynyomású befecskendező rendszert, valamint a vészhelyzeti lecsapoló rendszert foglalja magában. Az EUAPWR blokkok súlyos baleset esetére reaktormedence-hűtőrendszerrel rendelkeznek. Ez a rendszer bórsavat fecskendez a reaktormedencébe abból a célból, hogy a hőt csillapítsa és az olvadást a reaktormedencében tartsa. Az EU-APWR reaktor primer köre négy egyforma hőátadó hurkot tartalmaz, melyek párhuzamosan vannak a nyomástartó reaktortartályhoz csatlakoztatva. Mindegyik hurok rendelkezik egy gőzfejlesztővel, egy fő keringető szivattyúval és a megfelelő csövekkel és szelepekkel. B.8 ábra: Az EU-APWR reaktorblokk szemléltető nézete

1 2 3 4 5 6 7

Konténment épület Reaktor Fő keringető szivattyú Gőzfejlesztők Fejlett hidroakkumulátorok Nyomásszabályozó Reaktorépület

8 9 10 11 12 13

Fő vezérlőterem Kiégett nukleáris fűtőelem tároló Turbinaépület Kisegítő szolgáltató épület Vészhelyzeti generátorok Bemenő épület

A primerköri zóna részei a reaktorépület, a konténment, a vészhelyzeti generátorok (gázturbinák) épülete, a kisegítő szolgáltatások épülete és a bemenő épület. A konténment és a reaktorépület közös alaplemezre van építve, és úgy van megtervezve, hogy ellenálljon egy nagyobb utasszállító repülőgép vagy katonai repülőgép becsapódásának. A konténment, a reaktorépület és a vészhelyzeti generátor épületei úgy vannak megtervezve, hogy ellenálljanak a szeizmikusságnak.


Oldal: 29 / 108


MIR-1200 konstrukció Ez a Škoda JS/JSC Atomstroyexport/JSC OKB Gidropress vállalatok, Cseh Köztársaság / Oroszország konzorciumának konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 3 212 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 198 MWe. A MIR-1200 konstrukció a VVER-1000 nyomottvizes reaktor fejlesztésének eredménye, mely a V-187 és V-302 típusokkal kezdődött, melyet a V-320 típus követett (ez működik pl. Temelínben), a VVER-1000/V428 reaktor AES-91 konstrukcióján át, mely jelenleg Kínában, a Tianwan Erőmű két blokkjában működik, később a VVER-1000/V-466 reaktor VVER-91/99 konstrukciójával folytatódott, melynek élettartama 60 évre hosszabbodott, mely konstrukciót Finnországban az Olkiluoto telephelyre ajánlottak fel, elérkezve a jelenlegi 60 éves élettartamú és magasabb teljesítményű AES-2006 reaktorhoz, melynek teljesítménye ugyanaz, mint a VVER 1200/V491 (MIR-1200) reaktoré, amit a Leningrádi II. Atomerőműben építettek fel, és a VVER1200/V392M reaktoré, melyet a Novovoronyezsi II. Atomerőműben építettek fel. A MIR-1200 biztonsági koncepciója a tervezési baleseteket kezelő aktív biztonsági rendszerek előnyben részesített használatán alapul, kombinálva a súlyos baleseteket megelőző és kezelő aktív és passzív biztonsági rendszerekkel. Az egyéb biztonsági fejlesztések közé tartozik a biztonsági rendszerek megnövelt (négyszeres) redundanciája, a nagyobb repülőgépek becsapódása elleni védelem, a nagyobb ellenállás földrengéssel és egyéb, közös tőről fakadó hibákkal szemben, az emberi tényező reális számításba vétele stb. A súlyos balesetek kezelésére a MIR-1200 konstrukció a megolvadt reaktormag csapdába ejtésére alkalmas létesítménnyel, hidrogénkoncentráció-csökkentő rendszerrel és a konténment hőelvezetésének passzív rendszerével rendelkezik. A MIR-1200 reaktor nyomottvizes reaktor négy hőátadó hurokkal, melyek mindegyike rendelkezik egy vízszintes gőzfejlesztővel és egy fő keringető szivattyúval. B.9 ábra: A MIR-1200 reaktorblokk szemléltető nézete

1 2 3 4 5 6 7

Konténment épület Turbinaépület Vízkezelő üzem Irányítórendszer épülete Kisegítő szolgáltató épületek Szellőzés kivezető kürtő Biztonsági rendszer épületei

8 9 10 11 12 13 14

Reaktor Gőzfejlesztő Fő keringető szivattyú Nyomásszabályozó Hidroakkumulátorok Passzív hőelvezető tartályok Turbógenerátor

A MIR-1200 fő objektumai közé tartozik a reaktorépület, a konténment, a közbenső gépterem, a biztonsági rendszer épülete, az aktív kisegítő szolgáltatások I. és II. épülete, a dízelgenerátor-állomás, a fűtőanyag-kezelő épület és a turbinaépület. A kettős konténment és a reaktorépület közös alaplemezre vannak építve, és fokozottan ellenállnak a szeizmikus eseményeknek. A primerköri zóna egyéb objektumai strukturálisan különálló szerkezeti lemezeken vannak megoldva, ami ezt a konstrukciót megkülönbözteti a többitől. A konténment úgy van megtervezve, hogy kibírja egy nagyobb utasszállító repülőgép becsapódását.


Oldal: 30 / 108


VVER-TOI konstrukció Ez az Atomenergoprojekt, ROSATOM Csoport, Oroszország konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 3 312 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 341 MWe. A VVER-TOI/V-510 konstrukció a VVER nyomottvizes reaktor egy másik továbbfejlesztése. A nyomottvizes reaktorok ezen generációjának kifejlesztése során a vezető fejlesztő Atomenergoprojekt a szabványosított konstrukció előkészítésére fókuszált, mely leegyszerűsíti az engedélyezési folyamatot, valamint optimalizálásra törekedtek az ár, a megépítés, a működési költségek, az élettartam meghosszabbítása és a biztonsági fejlesztés terén, felhasználva az automatizálás és vezérlés terén újonnan kifejlesztett technológiákat. A korábbi VVER konstrukciókhoz képest a fő különbség a primer kör új elrendezése. Megtartja a négyhurkos elrendezést a vízszintes gőzfejlesztőkkel, de annak érdekében, hogy megtartsa a konténment ugyanakkora átmérőjét, mint a MIR-1200 esetében, a hűtőhurkok H-alakú elrendezésben vannak a reaktorhoz képest. A biztonsági intézkedések koncepciója aktív és passzív biztonsági rendszerek alkalmazásán alapul. A koncepció alapja a MIR-1200 konstrukció, melyet tovább optimalizáltak a nagyobb blokkteljesítmény érdekében. A biztonsági koncepció magában foglal olyan intézkedéseket is, melyek a súlyos baleseteket kezelik, a konténmentből passzív rendszerek segítségével elvezetik a hőt, a megolvadt reaktormagot csapdába ejtő rendszereket alkalmaznak stb. A TOI (Typical Optimized and Information-based, optimalizált, információalapú tipikus) konstrukció szabványosítása a referencia műszaki megoldások, egységesített létesítmények és technológiák felhasználásában áll a nukleáris létesítmény egyes alkotóelemeinek gyártása során. A konstrukció optimalizálása során arra fókuszáltak, hogy csökkentsék az építési költséget, valamint az építési időt, csökkentsék a működési költségeket és meghosszabbítsák a reaktor működési idejét az egyes leállások között. Ezen kívül fejlett informatikai technológiákat is beépítettek a konstrukcióba. B.10 ábra: A VVER-TOI reaktorblokk szemléltető nézete

1 2 3 4

Konténment Nyomástartó reaktortartály Hidroakkumulátorok Szellőzés kivezető kürtő

5 6 7 8

Konténment burkolóépület Aktív kisegítő szolgáltatás épülete Turbinaépület Hűtőtorony

A konstrukció primerköri zónája a burkolóépülettel rendelkező konténmentből és az aktív kisegítő szolgáltatás épületéből áll. Az egyéb objektumok közé tartozik a turbinaépület, a dízelgenerátor épülete és az egyéb kisegítő épületek. A közbenső tér szűrt szellőzéssel rendelkező kettős konténmentjét úgy tervezték meg, hogy ellenálljon szélsőséges külső hatásoknak, köztük földrengésnek, árvizeknek és nagyobb utasszállító repülőgép becsapódásának is.


Oldal: 31 / 108


VVER-1500 konstrukció Ez a JSC OKB Gidropress, Oroszország konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 4 250 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 560 MWe. A V-448 reaktort használó konstrukció továbbfejleszti a VVER könnyűvizes reaktorokat, és követi a MIR-1200 és VVER-TOI konstrukciókat. A vezető tervező a Gidropress Csoport. A koncepció a VVER-TOI konstrukció továbbfejlesztése nagyobb reaktorteljesítménnyel. Ez a teljesítménynövekedés tükröződik a primer kör fő alkotóelemeinek bővülésében. A primer kör négyhurkos elrendezése a vízszintes gőzfejlesztőkkel és hurkonként egy keringető szivattyúval ismét H-alakú a konténmentben lévő nagyobb alkotóelemek kialakítása miatt. A konstrukció beépítette az európai létesítménykövetelményekből (EUR) fakadó intézkedéseket, valamint modern technológiákat használt fel, különösen az I&C területen, megnövelve az öndiagnosztizáló rendszer megbízhatóságát, ezen kívül felhasználták az összes fontos alkotóelem állapotának felügyeletére szolgáló modern módszereket, a reaktoron és a gőzfejlesztőn belül fennálló lényegi állapot értékelésére szolgáló programokat stb. A biztonsági intézkedések koncepciója aktív és passzív biztonsági rendszerek kombinációján alapul. A koncepció alapja a MIR-1200 konstrukció, melyet nagyobb blokkteljesítményre optimalizáltak. A biztonsági koncepció magában foglal olyan intézkedéseket is, melyek a súlyos baleseteket kezelik, felhasználva a konténmentből hőt elvezető passzív rendszereket és a megolvadt reaktormagot csapdába ejtő rendszert. A VVER-1500 konstrukció primerköri zónája (ami a TOI típussal megegyező) a burkolóépülettel rendelkező konténmentből és az aktív kisegítő szolgáltatás épületéből áll. Az egyéb objektumok közé tartozik a turbinaépület, a dízelgenerátor épülete és az egyéb kisegítő épületek. A közbenső tér szűrt szellőzéssel rendelkező kettős konténmentjét úgy tervezték meg, hogy ellenálljon szélsőséges külső hatásoknak, köztük földrengésnek, árvizeknek és nagyobb utasszállító repülőgép becsapódásának is.


Oldal: 32 / 108


EPR konstrukció Ez az AREVA NP, Franciaország konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 4 616 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 750 MWe. Az EPR reaktor az AREVA NP által tervezett fejlesztés alatt álló nyomottvizes reaktortípus(PWR). Az EPR konstrukció alapja a korábbi Framatome és Kraftwerk Union (KWU, Siemens) vállalatokból létrejött AREVA NP kombinált tervezési és működtetési tapasztalatának felhasználása. Az EPR konstrukció fejlett reaktorként jellemezhető megnövelt biztonsággal és jobb gazdasági indikátorokkal, ahol a hangsúlyt a nagyobb redundanciájú aktív biztonsági rendszerekre helyezték. A konstrukció innovációi két irányba haladnak: egyszerre fókuszálnak az erőmű gazdasági jellemzőinek javítására és a biztonságra. A fő biztonsági innovációk közé tartoznak a reaktormag olvadásának megakadályozását, valamint a lehetséges következmények enyhítését szolgáló intézkedések, a külső hatásoknak, különösen egy katonai vagy nagyobb utasszállító repülőgép becsapódásának való jobb ellenállás, továbbá a redundancia magasabb foka az aktív biztonsági rendszerekben. A biztonsági rendszer négy részlegének mindegyike védve van a belső kockázatok (pl. tűz, nagynyomású csövek törése, áradások) egyik részlegről a másikra való továbbterjedése ellen. Ez a követelmény vezet oda, hogy minden egyes részleget egy bizonyos területen kell elhelyezni, valamint a többi részlegtől elkülönített, különálló épületbe. Az EPR konstrukció megoldást ad a reaktormag olvadásával, valamint a nyomástartó reaktortartály törésével járó baleset lehetőségére is. A konstrukció speciális elemeket tartalmaz az elolvadt reaktormag konténmenten belüli csapdába ejtésére és stabilizálására, a hidrogénkoncentráció ellenőrzésére, valamint a hő hosszú távú elvezetésére a konténmentből. A reaktor hűtőrendszerének elrendezése négy hagyományos hurkot foglal magában. A nyomásszabályozó az egyik meleg ághoz csatlakozik egy állványcsővel és két hideg ághoz egy nyomócsővel. A nyomástartó reaktortartály, a nyomásszabályozó és a gőzfejlesztők megnövelt térfogat/magméret aránnyal rendelkeznek, ami inherens módon meghosszabbítja a reaktormagból való hőelvezetés idejét a szekunder kör oldalán fellépett hűtési hibák esetén. B.11 ábra: Az EPR reaktorblokk szemléltető nézete

1 2 3 4 5

Konténment épület Reaktor Gőzfejlesztők Nyomásszabályozó Fő keringető szivattyú

6 7 8 9 10

Kiégett nukleáris fűtőelem tároló Turbinaépület Biztonsági rendszer épülete Kisegítő szolgáltató épület Dízelgenerátorok

Az EPR primerköri zóna részei a reaktorépület, a kettős konténment, a biztonsági rendszerek négy épülete és a fűtőanyag-kezelő épület, melyek mind a közös alaplemezre vannak felépítve. A primerköri zóna közös alaplemezen való elhelyezése biztosítja, hogy a zóna nem borul fel repülőgép becsapódása vagy szeizmikus esemény esetén. A konténment kettő betonépítmény, mely egy belső elsődleges konténmentből és egy külső másodlagos konténmentből áll, melyet úgy terveztek meg, hogy kiállja egy katonai vagy nagyobb utasszállító repülőgép becsapódását. A kisegítő szolgáltató épület, a vészhelyzeti dízelgenerátorok két épülete, a radioaktív hulladék kezelésére szolgáló épület, valamint az alapvető üzemi hűtővíz bemenete és szivattyúi külön alaplemezekre vannak felépítve, ahogy az alapvető üzemi víz hűtésére szolgáló két épület is. Az ellenőrzött zónához csatlakozó bemenő épület is a primerköri zóna része. A turbinaépület független a primerköri zónától.


Oldal: 33 / 108


ATMEA1 konstrukció Ez az AREVA NP/Mitsubishi Heavy Industries, Franciaország/Japán közös vezetésű vállalatának konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 3 150 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 200 MWe. Az ATMEA1 konstrukció fejlesztett nyomottvizes reaktor-konstrukciót képvisel, melynek referencia konstrukciói az AREVA és a Mitsubishi Heavy Industries legújabb erőművei, ahonnan az ATMEA1 konstrukcióban felhasznált alkotóelemek és rendszerek java részét merítették. A beszállító állítása szerint az ATMEA1 konstrukció optimális kombinációja a passzív és aktív biztonsági rendszereknek. A passzív funkciók kizárólag a nyomottvizes reaktor bevált létesítményei esetében használatosak (pl. hidroakkumulátorok használata a reaktormag vészhelyzeti hűtésére). Fontos fejlesztési cél volt az is, hogy biztosítsák az energiatermelés versenyképességét az alternatív energiaforrásokhoz képest. Az ATMEA1 olyan reaktor, mely rendelkezik a szokásos jellemzők alapvető készletével, mely hozzáigazítható a speciális nagyüzemi követelményekhez és a felügyeleti hatóságok követelményeihez az egyes érintett országokban. A reaktormag vészhelyzeti hűtésének három redundanciáját tartalmazza. A primerköri rendszerek és a biztonsági rendszerek a konténmenten és a biztonsági rendszer épületein belül helyezkednek el, melyek védve vannak egy nagyobb kereskedelmi repülőgép becsapódása ellen. A súlyos balesetek enyhítésére az olvadt reaktormagot csapdába ejtő rendszer a konténmenten belül található. A konténment feszített betonból készül, belső fémhéjjal. Az ATMEA1 hűtőrendszer három elsődleges hűtőhurokból áll, melyek mindegyike egy fő keringető szivattyúval, egy gőzfejlesztővel, egy melegági csővel és a hidegági csővel rendelkezik. A nyomásszabályozó a reaktor-hűtőrendszer egyik hurkának meleg ágához csatlakozik. B.12 ábra: Az ATMEA1 reaktorblokk szemléltető nézete

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Reaktor Gőzfejlesztők Fő keringető szivattyúk Fejlett hidroakkumulátorok Hűtőközeggyűjtő a konténmentben Olvadt reaktormag-csapda Konténment Biztonsági rendszerek Fő vezérlőterem Kiégett nukleáris fűtőelem tároló

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Kisegítő szolgáltató rendszerek és hulladéktárolás Vészhelyzeti villamos generátorok Turbógenerátor Biztonsági rendszer épülete Reaktorépület Fűtőelem-kezelő épület Biztonsági rendszer épülete Kisegítő szolgáltató épület Vészhelyzeti betápláló épület Turbinaterem és gépterem

Az ATMEA1 primerköri zónájának részei a reaktorépület, a biztonsági rendszer épülete és fűtőanyag-épület, melyek mind a közös alaplemezre vannak felépítve. A kisegítő szolgáltatások épületei, a vészhelyzeti energiaellátás két épülete, a radioaktív hulladék kezelésére szolgáló épületek és a bemenetek épületei szintén a primerköri zóna része, bár különálló alaplemezre vannak felépítve. A primerköri zóna épületek úgy vannak megtervezve, hogy kiállják mind a belső eseményeket, mind a külső kockázatokat, a földrengést is beleértve. A konténment épület úgy van megtervezve, hogy kibírja egy nagyobb utasszállító repülőgép becsapódását. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 34 / 108


EU-APR konstrukció Ez a Dél-Koreában található Koreai Víz- és Atomerőmű (KHNP) konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 4 007 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 455 MWe. Az EU-APR konstrukciót az APR1400 projekt alapján fejlesztették ki, mely az OPR1000 reaktor bevált technológiájából, valamint a tervezése, megépítése és működtetése közben szerzett tapasztalatokból indul ki (8 ilyen blokk működik és 4 blokk megépítés alatt áll Koreában) továbbá annak a 80+ konstrukciónak az alapján, melyről 1997. júniusban tanúsítványt adott ki az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozó Hatósága. Az EU-APR konstrukció fejlesztése során figyelembe vették az európai, amerikai és koreai működtető szervezetek követelményeit. Az EU-APR reaktor számos konstrukciós módosítást és fejlesztést tartalmaz. A konstrukció módosításaira abból a célból került sor, hogy teljesítsék a működtető szervezetek igényeit a biztonság, működési jellemzők és karbantartás tekintetében, javítsák a gazdasági indikátorokat és megfeleljenek a felügyelő hatóságok követelményeinek és az új engedélyezési feltételeknek. A konstrukció számot vetett továbbá a súlyos baleset körülményeinek kezelését illető követelményekkel, a reaktor-leállítási üzemmódhoz kapcsolódó kockázatokkal stb. A fő konstrukciós fejlesztések közé tartozik a megnövelt teljesítmény, az erőmű potenciáljának jobb kihasználása, a hosszabb időszak a fűtőanyag-feltöltések között, a modern anyagok felhasználása, valamint az erőmű megnövelt élettartama. Ezen kívül jellemző rájuk a biztonsági részlegek megnövelt redundanciája az optimalizált passzív és aktív biztonsági rendszerek kombinációjával, a konténmentben lévő hűtőközeggyűjtő, a megnövelt szeizmikus ellenállás, a megnövelt hőtartalékok, a kezelői művelet idejének meghosszabbítása, valamint az energiaellátás teljes kiesésével való megbirkózás képessége, melynek eredményeként lecsökken a súlyos baleset előfordulásának valószínűségi szintje. A súlyos baleset következményeinek enyhítésére szolgáló, továbbfejlesztett biztonsági rendszerek közé tartozik pl. a nagy, teljes nyomás alatt álló, feszített betonból készült konténment, a reaktormedence elárasztási rendszere, a hidrogén-elvezető rendszer, a biztonsági nyomáscsökkentő és szellőző rendszer, a nagy reaktormedence, mely alkalmas az elolvadt reaktormag maradványainak csapdába ejtésére és lehűtésére, a készenléti vészhelyzeti rendszer a konténment permetezésére, valamint a nyomástartó reaktortartály külső hűtése. A reaktor hűtőrendszere két hűtőhurkot foglal magában. Mindegyik hurok egy gőzfejlesztőből, egy meleg csőágból és két hideg csőágból, valamint két fő keringető szivattyúból áll. A nyomásszabályozó az egyik hurokhoz csatlakozik. B.13 ábra: Az EU-APR reaktorblokk szemléltető nézete

1 2 3 4 5

Konténment épület Nyomásszabályozó Gőzfejlesztők Reaktor Fő keringető szivattyú

6 7 8 9 10

Fő vezérlőterem Dízelgenerátor Turbinaépület Generátor Kiégett nukleáris fűtőelem tároló

Az EU-APR erőmű kialakítása a primerköri zónára, a turbinazónára és az egyéb erőművi létesítményekre osztható fel. A primerköri zóna részei a konténment, a kisegítő szolgáltató épület és a közös objektum. A kisegítő szolgáltató épület és a konténment közös alaplemezre vannak felépítve. A konténment épület úgy van megtervezve, hogy fokozottan ellenálljon mind egy szeizmikus eseménynek, mind egy repülőgép becsapódásának.


Oldal: 35 / 108


APR1000+ konstrukció Ez a Dél-Koreában található Koreai Víz- és Atomerőmű (KHNP) konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 2 800 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 000 MWe. Az APR1000+ konstrukció kifejlesztése 2014-ben kezdődött és alapjául az APR+ és APR1400 konstrukciók szolgáltak annak érdekében, hogy olyan közepes méretű reaktort hozzanak létre, amely megfelel a globális piac követelményeinek. Az APR1000+ konstrukció biztonsági fejlesztései közé tartozik a biztonsági rendszerek aktív elemeket tartalmazó négyszeres redundanciája, melyekhez néhány passzív rendszert is hozzáadtak, a kettős konténment, mely jobban ellenáll egy repülőgép becsapódásának, a megolvadt reaktormag passzív hűtőrendszere, a reaktor vészhelyzeti nyomáscsökkentő rendszere, a konténment permetezőrendszere, a passzív hidrogén-elvezető rendszer, valamint a fűtőanyag-csere tárolótartálya a konténmenten belül. A reaktor hűtőrendszere két hűtőhurokból áll. Mindegyik huroknak van egy gőzfejlesztője, két fő keringető szivattyúja, valamint két hideg ága és egy meleg ága, melyen keresztülfolyik a reaktor hűtőközege. A nyomásszabályozó az egyik meleg ághoz csatlakozik. B.14 ábra: Az APR1000+ kétrészes reaktorblokk szemléltető nézete

A reaktorblokk részei a konténment épület, a kisegítő szolgáltató épület, a turbinaépület, a bemenő épület, a fűtőanyag-kezelő épület, valamint a készenléti dízelgenerátorok épülete. A konténment épület tartalmazza a teljes reaktor-hűtőrendszert, valamint az aktív és passzív biztonsági rendszerek egy részét, és úgy tervezték meg, hogy egy szeizmikus eseménynek és egy repülőgép becsapódásának jobban ellenálljon.


Oldal: 36 / 108


CAP1400 konstrukció A CAP1400 konstrukció a State Nuclear Power Technology Corporation (SNPTC), Kína konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 4 058 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 500 MWe. A CAP1400 nyomottvizes reaktor-konstrukció alapja a CAP1000 konstrukció, mely maga is az amerikai AP1000 konstrukció kínai módosítása. A megnövelt teljesítmény mellett megtartja az AP1000 konstrukció összes fő konstrukciós jellemzőjét. Ezek közé tartozik az erőmű hosszabb élettartama, a passzív technológia használata, a konstrukció, megépítés és beindítás leegyszerűsítése, az erőmű nagyobb függetlensége a külső forrásoktól, a több védelmi szint, valamint a baleset-sorozatokra és súlyos tervezési szintű balesetekre adott megoldás. A konstrukció passzív biztonsági rendszerek alkalmazásán alapul. Ebbe beletartozik a konténment passzív hűtőrendszere, valamint a maradékhő eltávolítására szolgáló passzív rendszer is. Súlyos balesetek esetén a konténment épségét három rendszer tevékenysége biztosítja: a hidrogénszabályozó rendszer, amelyet tervezési üzemzavarokra, valamint súlyos balesetekre terveztek, a reaktormedence elárasztási rendszere, mely a nyomástartó reaktortartály leolvadását stabilizálja, valamint a konténment passzív hűtőrendszere. A biztonsági rendszerek vezérléséhez szükséges kezelői műveletek száma és összetettsége minimális. A passzív biztonsági rendszereket úgy tervezték meg, hogy a tervezési üzemzavart követően 72 órán át kezelői művelet nélkül működjenek. Ezen túl megnövelték az ellenállást a földrengéssel, áradásokkal és egyéb természeti katasztrófákkal szemben. A CAP1400 reaktor primer köre két hűtőhurokból áll, melyek mindegyike rendelkezik egy függőleges gőzfejlesztővel, két fő keringető szivattyúval, egy meleg ággal és két hideg ággal a reaktor hűtőközegének keringetésére. B.15 ábra: A CAP1400 reaktorblokk szemléltető nézete

A nukleáris blokk öt fő épületszerkezetből áll: a primerköri zóna, a turbinaépület, a kisegítő épület, a dízel generátorok és a radioaktív hulladék épülete. Ezen épületszerkezetek mindegyike különáll alaptömbre van emelve. A primerköri zóna részei a konténment épület, a védőépület és a kisegítő szolgáltató épület, melyek mind a közös alaplemezre vannak felépítve. A biztonsághoz kapcsolódó eszközök kizárólag a konténment épületben, a kisegítő szolgáltató épületben és a dízelgenerátor épületében helyezkednek el. A CAP1400 reaktor-konstrukción végrehajtották egy nagy kereskedelmi repülőgép becsapódásának felmérését. Az elvégzett valósághű számítások alapján a felmérés megállapítja, hogy a repülőgép becsapódása nem tenné lehetetlenné a CAP1000 reaktormagjának lehűtését, valamint nem sértené meg a konténment illetve a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolómedencéje épségét.


Oldal: 37 / 108


HL1000 konstrukció A HL1000 reaktor a kínai China General Nuclear Power Corporation (CGN) és a China National Nuclear Corporation (CNNC) közös konstrukciója. Egy blokk hőteljesítménye kb. 3 150 MWt, a megtermelt villamos energia kb. 1 150 MWe. A HL1000 nyomottvizes reaktor-konstrukció alapját az ACP1000 (CNNC) és ACPR1000+ (CGN) konstrukciók képezik. Az ACP1000 konstrukció a Westinghouse és a Framatome (jelenleg AREVA) támogatásával lett kifejlesztve. Eredetileg 300 MWe teljesítményre fejlesztették ki, és fokozatosan módosították legfeljebb 1 000 MWe teljesítményre. Az ACPR1000+ konstrukció alapja a 900 MWe teljesítményű II. generációs francia konstrukció. A HL1000 konstrukció már tartalmaz olyan rendszereket is, melyek a súlyos balesetek kezelésére szolgálnak, és ellenállóbbá tették a külső hatásokkal szemben. A HL1000 biztonsági koncepciója bevált aktív biztonsági rendszereket (háromszoros redundanciát), valamint passzív rendszereket használ. A súlyos balesetek kezelésére a HL1000 konstrukció a reaktortartályban az olvadt reaktormag csapdába ejtésére és hűtésére szolgáló passzív rendszerrel rendelkezik, gyors primerköri nyomáscsökkentő rendszerrel, passzív és aktív rendszerrel a hidrogénkoncentráció csökkentésére, valamint egy passzív rendszerrel a hő elvezetésére a konténmentből, mely a hőelvezetésre legalább 72 órára elengedő kapacitással rendelkezik. A nagy szabad térfogattal rendelkező kettős konténment jobban reagál a tervezési balesetekre és ráadásul csökkenti annak a lehetőségét, hogy radioaktív anyagok a szomszédos területre szivárogjanak súlyos balesetek esetén. A reaktor primer köre háromhurkos típusú, és mindegyik huroknak része egy függőleges gőzfejlesztő, egy fő keringető szivattyú, egy meleg ág és egy hideg ág a hűtőközeg keringetésére. B.16. ábra: A HL1000 reaktorblokk szemléltető nézete

1 2 3 4 5 6

Reaktorépület Fűtőanyag-tároló épület Kisegítő szolgáltató épület Biztonsági rendszer épülete Bemenő épület Turbinaépület

7 8 9 10 11

Konténment Gőzfejlesztő Fő keringető szivattyú Nyomásszabályozó Reaktor

A primerköri zóna részei a reaktorépület, a biztonsági rendszer három épülete, egy fűtőanyag-tároló épület, a kisegítő szolgáltató épület, valamint a bemenő épület. A biztonsági rendszerek mindegyik részlege a saját különálló biztonsági épületében helyezkedik el. A passzív rendszerek elsősorban a konténmentben helyezkednek el. A HL1000 reaktor-konstrukción végrehajtották egy nagy kereskedelmi repülőgép becsapódásának felmérését. Az elvégzett valósághű számítások alapján a felmérés megállapítja, hogy a repülőgép becsapódása nem tenné lehetetlenné a HL1000 reaktormagjának lehűtését, valamint nem sértené meg a konténment illetve a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolómedencéje épségét.


Oldal: 38 / 108


B.I.6.3.2. Műszaki konstrukció B.I.6.3.2.1. Elsődleges rendszer A reaktorblokk elsődleges rendszerének részei a primer kör, a biztonsági rendszerek, a primer kör kisegítő rendszerei és a védőköpenyrendszer. A primer kör fő alkotóelemei közé tartoznak: a nyomottvizes reaktor, a gőzfejlesztők, a fő keringető szivattyúk, a fő keringető csővezeték és a nyomásszabályozó. A nagy nyomás alatt álló víz (fő keringető szivattyúk segítségével végzett) kényszerkeringetésének alkalmazásával a primer kör a reaktormag által generált hőt átadja a gőzfejlesztőknek. Ezáltal ez biztosítja a hűtést és a hőelvezetést a reaktormagból a gőzfejlesztőkhöz. Arra is szolgál továbbá, hogy kontrollálja a hűtőközeg hőmérsékletét a reaktormagban, kontrollálja a hűtőközeg nyomását a primer körben, a nyomáshatár épségét fenntartva, kontrollálja a hűtőközeg átáramlását a reaktormagon, kontrollálja a reaktormag reaktivitását, valamint benntartsa a radioaktivitást a második fizikai barrier (a primer kör nyomáshatára) segítségével. Reaktor A PWR erőmű nyomástartó tartállyal rendelkezik, melynek részei a reaktortartály és a reaktorfej, a belső részek a reaktortartályban találhatók, a kontrollszervek hajtásai és a műszerek a reaktorfejen találhatók. A reaktor fő funkciója a reaktormag beágyazása (ahol a hasadási láncreakció zajlik), valamint a hasadási láncreakció reaktormagban való fenntartásához szükséges kellő lassítóközeg biztosítása (mely egyúttal hűtőközegül is szolgál). A hűtőközeg a reaktorba a beömlőfúvókákon keresztül jut be, átáramlik a tartály teste és a reaktormag hüvelye közötti kör alakú nyíláson, majd alulról behatol a reaktormagba. A reaktormagon áthaladva a hűtőközeget felmelegíti a fűtőanyag hasadási reakciójából származó hő, és a kiömlőfúvókákon át kiáramlik a reaktorból. A következő ábra a tipikus reaktor-konstrukciót mutatja be. B.17 ábra: A PWR reaktor tipikus szerkezeti konstrukciója, példával a fűtőanyag-egység konstrukciójára

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A kontrollszervek hajtásai A reaktormagba helyezett műszerek vezetőcsöveinek egysége Beömlőfúvóka A reaktormag felső tartóoszlopa Neutrontükör A sugárzási minták helye Műszeres cső Alsó reaktormag-tartólemez Termoelektromos fúvóka Reaktormagba épített műszeres fúvóka


11 12 13 14 15 16 17 18 19

Reaktorfej Vezetőcső A reaktormag felső tartószerkezete Kiömlőfúvóka Felső reaktormag-lemez A reaktormag hüvelye Fűtőanyag-egység Reaktortartály Örvénygátló lemez

Oldal: 39 / 108


A kontrollált hasadási láncreakció és az e reakció által keltett hő hűtőközegnek való átadása a reaktormagban zajlik. A reaktormag részei a fűtőanyag-egységek, melyeket leggyakrabban egy négyzetes vagy hatszögletű rácsba ágyaznak be. A fűtőanyag-egység részei a fűtőelemek, a vezetőcsövek, a távtartó rácsok és a szerelőcsúcsok. A fűtőelemek fűtőanyag-pelletekből állnak, melyeket speciális, legtöbb esetben cirkónium-alapú ötvözettel hermetikusan csövekbe zárnak, ami az úgynevezett fűtőelem-burkolat. Ennek a burkolatnak az a célja, hogy fenntartsa a fűtőelem geometriáját, lehetővé tegye a hőátadást a fűtőanyagtól a hűtőközeg felé, ugyanakkor a fűtőanyagban bent tartsa a radioaktív hasadási termékeket (ezzel fizikai barriert képezve a radioaktív anyagok külső környezetbe szivárgása ellen). A vezetőcsövek olyan csatornákat hoznak létre, ahová behelyezhető vagy a kontrollszervek egysége, a neutronforrás, vagy az éghető elnyelőközeggel rendelkező fűtőelemek. A mérőcső általában a középső helyzetben lévő fűtőanyag-egységben helyezkedik el, és olyan csatornát hoz létre, ahová behelyezhető a belső neutrondetektor. A fűtőanyagot a reaktorba a reaktor leállása mellett, fűtőanyag-feltöltő gép segítségével ágyazzák be vagy cserélik ki. A reaktor teljesítményét a mechanikus kontrollszervek (kötegek) helyzetének változása vezérli a hűtőközegben lévő bórsav koncentrációjának változásaival kombinálva. Gőzfejlesztő A gőzfejlesztő függőleges vagy vízszintes kialakítású nyomástartó tartály a tápvíz és a vészhelyzeti tápvíz elosztórendszerével, a csövekből álló hőátadó felszíni rendszerrel, valamint a páraleválasztóból és gőzgyűjtőből álló rendszerrel. A nyomottvizes reaktorral rendelkező atomerőműben a gőzfejlesztő szolgál a primer és a szekunder kör közötti hőcserélőként. A primer kör felmelegedett hűtőközege belép a meleggyűjtőbe; innen eloszlik a hőátadó csőkötegbe. Amikor ezen a kötegen áthalad, a hűtőközeg a hőt átadja a tápvíznek, és lehűlve belép a hideggyűjtőbe. Ezt követően belép a primerköri hurok hideg ágába, és onnan a fő keringető szivattyún át visszaáramlik a reaktorba. A tápvíz a gőzfejlesztő másodlagos oldalán folyadékból telített gőzzé válik, amelyet a turbinához vezetnek. Fő keringető szivattyú A fő keringető szivattyú általában függőleges egyfokozatú centrifugálszivattyú tömítéssel és aszinkron elektromos hajtással. A fő keringető szivattyú biztosítja a szükséges hűtőközeg-mennyiség keringetését a primer körben, a reaktor különböző működési módjainak hőteljesítményétől függően. Nyomásszabályozó rendszer A nyomásszabályozó rendszer részei egy nyomásszabályozó nyomástartó tartály, amely a primer kör hűtőközegét nagyjából a szaturációs határértéken tartja, valamint az elektromos melegítőknek és a hideg hurokból jövő hidegebb elsődleges hűtőközeg befecskendezőinek rendszere, és arra szolgál, hogy a primer körben fenntartsa a folyamatos üzemi nyomást és kiiktassa a nyomáskülönbségeket. Primerköri kisegítő rendszerek A fő primerköri kisegítő rendszerek részei:    

a primerköri hűtőközeg feltöltő és tisztító rendszere, valamint a kémiai jellemzőket fenntartó rendszer, a radioaktív hulladék (RAO) kezelésére szolgáló rendszer, a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolómedencéjének hűtő és tisztító rendszerek, szellőzőrendszerek.

A primerköri hűtőközeg feltöltő és tisztító rendszer és a hűtőközeg kémiai összetételét kezelő rendszer a hasadási láncreakció hosszú távú kontrollálásához és a hűtőközeg megfelelő tisztaságának fenntartásához szükséges. A leeresztés és újratöltés révén a rendszer fenntartja a hűtőközeg megfelelő egyensúlyát a blokk minden működési üzemmódjában, elvégzi a bórsav-koncentráció ellenőrzését a hűtőközegben, eltávolítja a hűtőközegből a hasadási és aktivációs termékeket, valamint biztosítja a vegyi anyagok betöltését a hűtőközegbe abból a célból, hogy kontrollálja a kémiai jellemzőket (hűtőközeg pH-értéke, hűtőközeg gázmentesítése). A hűtőközegben lévő bórsav-koncentráció ellenőrzése lehetővé teszi a reaktor túlzott reaktivitásának kontrollálását, amire szükség van a hasadási láncreakció hosszú távú kontrollálásához. A radioaktív hulladék kezelésére szolgáló rendszer biztosítja a radioaktív hulladékok kezelését gáznemű, folyékony és szilárd állapotban is. A megtisztított hűtőközeg nagy részét és a vegyi anyagok egy részét újra felhasználják a primer körben; a radioaktív hulladék további kezelését lásd a B.I.6.3.4. fejezetben: Működési megoldások (jelen Bejelentés 47. oldala). A kiégett nukleáris fűtőanyagok medencéjének hűtőrendszere biztosítja a hő elvezetését a kiégett fűtőanyagokból, amikor azokat a kiégett fűtőanyagok medencéjében tárolják (annyi ideig, ami ahhoz szükséges, hogy a maradékhőt olyan szintre csökkentsék, ami lehetővé teszi a reaktorblokkon kívüli speciális raktárban való tárolását). A rendszer fenntartja továbbá azt a szintet, ami ahhoz kell, hogy a fűtőanyagból jövő radioaktív sugárzás ellen megvédje a kezelőt. A tisztítórendszer gondoskodik a hűtővíz kellő minőségének fenntartásáról. Ioncserélő szűrők soraiból áll. A szellőzőrendszer olyan környezeti paramétereket biztosít, amelyek megteremtik a szükséges feltételeket a kezelőszemélyzet részére, valamint a műszaki létesítmény megfelelő működéséhez üzemi feltételek és vészhelyzeti feltételek között. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 40 / 108


Biztonsági rendszerek A biztonsági rendszerek az alábbi fő rendszerekből állnak:           

a reaktor automatikus leállító rendszere, vészhelyzeti reaktormag-hűtő rendszer, vészhelyzeti energiaellátó rendszer, maradékhő-elvezető rendszer, a primer kör nyomásvédelmi és biztonsági nyomáscsökkentő rendszere, a konténment hőelvezető és nyomáscsökkentő rendszere, a konténment hidrogénégető rendszere, alapvető üzemivíz (TVD) rendszer, a biztonsági rendszerek közbenső hűtőkör-rendszere, a vészhelyzeti gőzfejlesztő tápvízrendszere, a reaktormag-olvadás stabilizáló rendszere súlyos baleset esetén.

Ezen rendszerek megbízhatóságára az atomerőmű-konstrukciók legmagasabb követelményei vonatkoznak. A reaktor automatikus leállító rendszere a hasadási láncreakció gyors megszakítására szolgál. A reaktor elnyelőközeg-elemekből és a megfelelő kontrollkörökből álló védő biztonsági rendszerrel rendelkezik. A leállító rendszer automatikusan aktiválódik abban az esetben, ha a megengedett működési paraméterek túllépésére kerül sor. A rendszert egy kezelő is aktiválhatja egy gomb megnyomásával a fő és a vészhelyzeti vezérlőteremben. Amikor a reaktor működik, az elnyelőközeg-elemeket elektromos hajtások felső pozícióban tartják, és ezek az automatikus reaktorleállás előfordulásakor passzív módon (gravitációsan) leereszkednek a reaktormagba, és másodperceken belül megszakad a hasadási láncreakció. A vészhelyzeti hűtőrendszer hűtéssel látja el a reaktormagot, ha a primer körből való hőelvezetés meghibásodott, továbbá kellő hűtőközeget biztosít a reaktormag hűtéséhez olyan balesetek esetén, amikor hűtőközeg szivárog a primer körből. A rendszer úgy működik, hogy többszörösen redundáns passzív rendszerek (hidroakkumulátorok) és aktív rendszerek (vészhelyzeti szivattyúk és tartályok) tevékenysége biztosítja a hűtővíz- és bórellátást a reaktormag terében. A vészhelyzeti energiaellátó rendszer részei a dízelgenerátorok vagy belsőégésű turbógenerátorok és az elektromos akkumulátorok. A rendszer ellátja a biztonsági rendszereket és a fontos vezérlőrendszereket a működés és az energiaellátás tartalék forrásainak hibája esetén. A maradékhő-elvezető rendszer elvezeti a leállított reaktorban keletkező hőt, amely a fűtőanyagban jelen lévő hasadási termékek folytatódó radioaktív átalakulása miatt keletkezik, továbbá lehűti a reaktort normál üzemi feltételek, rendellenes üzemi feltételek és vészhelyzeti feltételek mellett is, miközben fenntartja a primer kör tömítettségét. A primer kör nyomásvédelmi és biztonsági nyomáscsökkentő rendszere arra szolgál, hogy a primer körben korlátozza a nyomás tervezési értékek fölé emelkedését, továbbá kontrollálja a nyomáscsökkentést, amire a vészhelyzeti reaktormag-hűtő rendszer helyes működéséhez van szükség olyan balesetek esetén, amikor a primer kör nyomása magától nem csökken le, és ugyanakkor a vészhelyzeti hűtés tevékenységére van szükség. A konténment hőelvezető és nyomáscsökkentő rendszere biztosítja a nyomás- és hőmérsékletnövekedés, valamint a gőzkondenzáció korlátozását a konténmentben a konténmentben lévő primer vagy szekunder kör épségének hibája során. A rendszer általában a konténment terének permetezését végző aktív és passzív rendszerek kombinációjából áll. A konténmentből a hőt az alapvető üzemivízrendszerbe vezeti el, vagy akár a konténment falának külső passzív hűtésén keresztül a konténment szomszédságába. A konténment hidrogénégető rendszere biztosítja a konténmentben a hidrogén-koncentráció biztonságos határérték fölé emelkedésének korlátozását. A konténment légkörébe hidrogén kerülhet legfőképp minden olyan vészhelyzeti feltétel esetén, ami a fűtőelemek túlhevült burkolatával függ össze, annak következtében, hogy a vízgőz reakcióba lép a fűtőelemek cirkónium burkolatával. A rendszer passzív katalitikus rekombináló reaktorokból és hidrogén-gyújtószerkezetekből áll. Az alapvető üzemivíz (TVD) rendszer a maradékhő elvezetését biztosítja minden olyan fontos egység rendszereiből, ahol a hosszú távú hűtéshez a leállás nem engedhető meg, valamint a maradékhő-elvezető rendszerből. Balesetek esetén elvezeti a hőt az aktív vészhelyzeti reaktormag-hűtő rendszerekből. A hő a rendszerből a végső hőelnyelőhöz van elvezetve, ami általában egy speciális, kényszerszellőzésű hűtőtorony, vagy egy alapvető üzemivíz (TVD) medence permetezéssel. A biztonsági rendszerek közbenső hűtőkör-rendszere zárt hűtőrendszer, amely biztosítja a hőelvezetést a biztonsági rendszerek alkotóelemeitől, mindenekelőtt a szivattyúktól, az alapvető üzemivíz (TVD) rendszer felé. A biztonsági rendszerek közbenső hűtőkörrendszere kiegészítő védő barriert hoz létre az ellen, hogy a primerköri hűtőközegből radioaktív anyagok szivárogjanak az alapvető üzemivíz (TVD) rendszerbe. A vészhelyzeti gőzfejlesztő tápvízrendszere mind a fő, mind a készenléti gőzfejlesztő tápvízrendszer hibája esetén vízzel látja el a gőzfejlesztőket. Ily módon biztosítja a hőelvezetést a primer körből a szekunder körbe a primerköri hűtőközeg-vesztéssel nem járó balesetek során.


Oldal: 41 / 108


A reaktormag-olvadás stabilizáló rendszere súlyos baleset esetén arra szolgál, hogy csapdába ejtse a megolvadt reaktormagot a nyomástartó reaktortartályban, vagy a nyomástartó reaktortartályon kívül úgy ejtse csapdába a megolvadt reaktormagot, hogy a konténment épségét ne tegye kockára. A rendszer konstrukciója a nyomástartó reaktortartály külső hűtésén alapul, vagy a megolvadt reaktormag reaktortartályon kívüli hűtésén olyan speciális konténment-területek segítségével, amelyek alkalmasak az olvadásból származó hő intenzív elvezetésére. B.I.6.3.2.2. Másodlagos rendszer és külső műveletek A másodlagos rendszer részei a szekunder kör, a szekunder kör kisegítő rendszerei, valamint a fő hűtőkör (tercier kör). A külső műveletek (kisegítő rendszerek) támogató funkciókat biztosítanak a primer, a szekunder és a hűtő- (tercier) kör számára. Szekunder kör A szekunder kör alapvető feladata a gőzellátás és a gőzenergia átalakítása a turbinarotor mechanikus energiájává, majd azt követően villamos energiává a generátorban. A gőz- és energia-átalakító rendszer létesítményei a turbinaépületben találhatók. A szekunder kör a következő fő rendszerekből áll:    

fő gőzellátó rendszer, turbógenerátor (turbina és generátor közös tengelyen), kondenzáló és vákuumrendszer, fő gőzfejlesztő tápvízrendszer.

A fő gőzellátó rendszer (gőzvezetékek az egyes gőzfejlesztőktől, valamint a fő gőzgyűjtőtől, amelyhez a gőzvezetékek csatlakoznak) gőzt szállít a gőzfejlesztőktől a turbina nagynyomású fokozatához az összes működési módot lefedő áramlási és nyomástartományban (a rendszer figyelmeztetésétől a maximális teljesítménnyel való működésig). A gőzellátó rendszer részei a fő gőzvezetékek, a gyorsreagálású leválasztószelepek, a biztonsági szelepek, valamint az utána következő gőzcsövek és elosztók. A fő gőzvezetékek méretezése és lefektetése olyan, hogy egyenletes gőznyomást biztosítson a turbinabemeneteknél. A rendszer magában foglal bemenő gőzcsöveket is a gőzfejlesztők leeresztőszelepeihez, a légkörbe, illetve a kondenzátorhoz vezető túlfolyó állomásokat. A leeresztőszelepek és a túlfolyó állomások biztosítják a teljes gőzenergia egy részének továbbítását a turbinán kívülre, ha a gőzvezetékekben csökkenteni kell a nyomást, vagy turbinahiba lép fel. A turbógenerátor a gőzenergiát villamos energiává alakítja. A gőzturbina kondenzáló turbina tandemelrendezéssel, páraleválasztóval és a nagynyomású fokozatot követő újramelegítővel. A generátor közvetlenül csatlakozik a turbinatengelyre. A turbina és a generátor olajrendszere a turbinaépületben található, az olajrendszer berendezése védve van a rendszerből származó olajszivárgás ellen. A kondenzáló és vákuumrendszer a gőz kondenzálására és gázmentesítésére szolgál azt követően, hogy a gőz leadta energiáját a turbógenerátornak. A gőz hőjét a tercier hűtőkör vize nyeli el a kondenzátor hőátadó területén. A keletkezett kondenzátumot ezt követően alacsony nyomású melegítőkben újramelegíti a rendszer, és ez rendelkezésre áll abból a célból, hogy ellássa a gőzfejlesztőket, valamint ismét gőzt hozzon létre a fő gőzfejlesztő tápvízrendszerben. A fő gőzfejlesztő tápvízrendszer célja, hogy megfelelő paraméterekkel rendelkező tápvízzel lássa el a gőzfejlesztőt. A tápvízállomás a fő tápvízszivattyúkból és a kisegítő tápvízszivattyúkból, valamint a hozzájuk tartozó csőrendszerekből és szelepekből áll. A tápvíz gőzfejlesztőkhöz vezető csővezetékei tápvíz-szabályzó állomásokkal vannak felszerelve, amelyek a tápvízszivattyúval együttműködve az egyes gőzfejlesztőkben fenntartják a szükséges tápvízszintet. Szekunderköri kisegítő rendszerek A szekunderköri kisegítő rendszerek a következők:      

gőzfejlesztő lefúvató rendszer, kondenzátum-demineralizáló, ha használják, kondenzátum-tároló és -feltöltő rendszer, benne a szekunder kör vegyi anyag adagolása, közbenső hűtőkörök a turbinaépületben, nem alapvető üzemi víz (TVN) rendszer, ha használják, szellőzőrendszerek.

A közbenső hűtőkörök a turbinaépületben arra szolgálnak, hogy elvezessék a hőt a kijelölt szivattyúkból és a turbinaépületben található egyéb létesítményekből, valamint ezt a hőt leadják a nem alapvető üzemivíz-körnek, vagy közvetlenül a fő keringető hűtőkörnek. A nem alapvető üzemi víz (TVN) rendszer, ha használják, arra szolgál, hogy lehűtse a szekunder kör fogyasztóit, a nukleáris biztonság szempontjából nem alapvető vészhelyzeti tápforrásokat, valamint a közbenső hűtőkört. A szellőzőrendszer olyan környezeti paramétereket biztosít, amelyek megteremtik a szükséges feltételeket a kezelőszemélyzet részére, valamint a szekunderköri létesítmény helyszínén lévő műszaki létesítmény megfelelő működéséhez üzemi feltételek és vészhelyzeti feltételek között.


Oldal: 42 / 108


Fő hűtőkör (tercier kör) A hűtő (tercier) kör részei a hűtővíz-szivattyútelep, a csőbekötés a turbinaépülethez, a turbófeltöltős kondenzátorhűtés, a csőbekötés a hűtőtoronyhoz, maga a hűtőtorony, a hűtőtoronyból a szivattyúállomáshoz menő hűtött víz beömlőcsatornái stb. A hűtővízkör az a keringető kör, ahol a kör veszteségét nyersvízzel vagy a hűtővíz-kezelő üzemből származó kezelt vízzel pótolják. Iterson-típusú természetes huzatú hűtővíz (blokkonként egy vagy két torony), melegítettvíz-elosztással, védőrudakkal, műanyag blokkokból álló hűtőrendszerrel, valamint a vízcseppek keringetett levegőbe jutását korlátozó, hatékony cseppleválasztókkal van felszerelve. Külső műveletek (kisegítő rendszerek) A megosztott külső műveletek a vízzel, valamint egyéb feldolgozóközegekkel való ellátást és ezek kezelését szolgálják. Közéjük tartoznak a következők:      

víztartály, hűtővíz-kezelő üzem (ÚCHV), a víz vegyi kezelését végző üzem (CHÚV - demineralizálási vezeték), iszapkezelő rendszerek, nem radioaktív technológiai szennyvíz kezelését végző rendszerek, beleértve az olajosvíz-kezelő üzemet, szennyvíz-kezelő üzem (ČOV).

A külső műveletek közé tartoznak a szennyvíz ellenőrzött elvezetésére szolgáló rendszerek is, köztük a felügyeleti tartályok és csővezetékek. A kisegítő rendszerek közé tartoznak továbbá a vegyi anyagok és technikai gázok raktárai, a kenőanyagok és gépjárműüzemanyagok raktárai, a sűrített levegő, hűtött víz, illetve egyéb feldolgozóközeg termelése. B.I.6.3.2.3. Elektromos rendszerek Az elektromos rendszerek biztosítják az energia továbbítását a hálózatba, valamint a belső fogyasztásra szánt működési, készenléti és vészhelyzeti energiaellátást, beleértve a nukleáris biztonság szempontjából alapvető rendszerekét is. Az elektromos rendszerek fő feladata az energiaellátás előírt minőségi és mennyiségi paramétereinek biztosítása, amivel lehetővé válik, hogy a műszaki rendszerek el legyenek látva a helyes működéshez szükséges energiával, valamint a nukleáris biztonság szempontjából alapvető rendszerek esetén képesek legyenek megbízhatóan ellátni az összes előírt biztonsági funkciót is. A következőképpen oszthatók fel: Energiatovábbítás Az erőmű generátorától az energiatovábbítás egy blokk transzformátor és a 400 kV-os külső vezeték révén valósul meg. Az energia a Slavětice transzformátorállomásra továbbítódik, mely a Cseh Köztársaság távvezeték-hálózatának része. A belső fogyasztás működési energiaellátása A belső fogyasztás működési energiaellátására energiatovábbító ágvezetéket kell használni. A belső fogyasztás készenléti energiaellátása A belső fogyasztás készenléti energiaellátást a 110 kV-os hálózatról kell megvalósítani. A működési és készenléti energiaellátás közötti kapcsolásnak automatikával vezéreltnek kell lennie. A nukleáris biztonság szempontjából alapvető rendszerek garantált energiaellátó rendszerei A nukleáris blokknak a garantált energiaellátás több rendszerét is magában kell foglalnia, általában önálló dízelgenerátorokat (vagy belsőégésű turbinákat), valamint akkumulátorokat, több különálló részlegbe szerelve. Alternatív energiaellátó rendszerek Alternatív energiaellátó rendszerekre van szükség a tervezésen túli üzemállapotok (DEC), köztük súlyos balesetek körébe tartozó események kezelésére és következményeik enyhítésére. Ezek általában különálló, hosszú önálló működési idejű dízelgenerátorokat és akkumulátorokat foglalnak magukban, valamint a hozzájuk tartozó elektromos berendezést. B.I.6.3.2.4. Műszerek és vezérlőrendszer A műszerek és vezérlés (I&C) rendszerhez digitális technológián alapuló modern rendszert kell használni. Az informatikai és vezérlőrendszereket műszerekkel kell felszerelni, hogy képessé váljanak azon működési paraméterek felügyeletére, mérésére, rögzítésére és vezérlésére, melyek alapvetőek a nukleáris biztonság garantálása érdekében normál és rendellenes működés során, valamint vészhelyzeti körülmények közepette. A rendszereknek az erőmű biztonságának és rendelkezésre állásának biztosításához szükséges megbízhatósággal és minőségben kell ellenállniuk a lehetséges hibáknak. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 43 / 108


A rendszereknek nagyfokú automatizációt kell használniuk. A fő vezérlőterem kezelőinek mindig tökéletesen informáltnak kell lenniük az erőmű körülményeiről, és bármikor be kell indíthassák a vezérlőfolyamatot, a biztonsági funkciók korlátozását kivéve. A reaktorblokkoknak védő biztonsági rendszerekkel kell rendelkezniük, melyek a következők:  képesség a rendellenes működés körülményeinek felismerésére és a megfelelő rendszerek automatikus aktiválására annak biztosítása érdekében, hogy a tervezési korlátokat ne lépjék túl,  képesség a vészhelyzeti körülmények felismerésére és a következmények enyhítésére szolgáló megfelelő rendszerek aktiválására,  a vezérlőrendszereknek és a nukleáris létesítmény kezelőinek magasabb szintű tevékenységei a nukleáris létesítmény konstrukciójában tekintetbe vett minden körülmény közepette, a kezelőknek pedig lehetőségük kell, hogy legyen a védőrendszer manuális aktiválására. A védő biztonsági rendszereket el kell választani a vezérlőrendszerektől, hogy a vezérlőrendszer hibája ne hasson ki a védő biztonsági rendszerek azon képességére, hogy egy szükséges biztonsági funkciót végrehajtsanak. A védő biztonsági rendszereket nagyfokú funkcionális megbízhatósággal, redundanciával és az egyes csatornák függetlenségével kell megvalósítani, hogy egy egyszerű hiba ne eredményezhesse a rendszer védő funkciójának elvesztését. A közös okból származó hiba hatásának korlátozására, mind funkcionális, mind műszeres téren fel kell használni a változatosságot. Ember-gép interfész Az új létesítmények működésének vezérlésére modern ember-gép interfészt kell használni, amely lehetővé teszi az erőmű kezelői számára, hogy időben és helyesen reagáljanak az erőmű nukleáris létesítményeinek és rendszereinek minden állapotára. A kezelők döntéshozatalának támogatására az információt megfelelően kell elrendezni, hogy a kezelők a biztonságos és hatékony vezérlés érdekében azonnal tudomást szerezzenek a teljes blokk állapotáról. A rendellenes működés vagy vészhelyzeti körülmények során a működésre és a működési helyzet jelzésére vonatkozó információkat úgy kell szervezni, hogy a kezelő terhelését minimalizálják. Vezérlő és kezelői munkaállomások Az erőművet a kezelőknek a fő vezérlőteremből kell felügyelniük és vezérelniük az erőmű minden állapotában. A fő vezérlőteremnek számítógéprendszereken alapuló modern technológiával kell rendelkeznie. A folyamatok vezérlését monitorok segítségével kell végrehajtani, és a fontos paramétereket hagyományos paneleken kell megjeleníteni. A biztonsági rendszerekhez külön biztonsági paneleket kell használni, hagyományos elemekkel. A számítógéprendszerek hibája esetére a fontos felügyeleti és vezérlő funkcióknak redundánsaknak kell lenniük a hagyományos elemekkel rendelkező paneleken. A fő vezérlőterem kezelőinek mindig rendelkezésére kell, hogy álljanak a jól elrendezett adatok, teljes körű információval kell rendelkezniük az erőmű állapotáról, valamint mindig lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy az erőművet biztonságos állapotba helyezzék és azt fenntartsák. A vészhelyzeti körülmények kezelésére kellő vezérlési lehetőség kell, hogy a kezelők rendelkezésére álljon, redundáns és változatos lehetőségek a megfelelő módon, pl. közvetlenül a fő vezérlőteremben és a redundáns munkaállomáson. Amennyiben a fő vezérlőteremből lehetetlen végrehajtani a vezérlést, az erőműnek rendelkeznie kell egy redundáns munkaállomással (vészhelyzeti vezérlőterem). A vészhelyzeti vezérlőterem mind fizikailag, mind funkcionálisan és elektromosan elkülönül a fő vezérlőteremtől. Felszerelése lehetővé teszi a reaktor leállítását (és leállított állapotban tartja azt), biztosítja a maradékhő elvezetését a reaktorból, felügyelő a reaktorblokk fő paramétereit, valamint ellenőrzi a fő biztonsági funkciók végrehajtását. A műszaki konstrukció szempontjából a vészhelyzeti vezérlőterem felszerelése a vészhelyzeti vezérlőteremben végrehajtott funkciók tekintetében ugyanaz (vagy a lehető leghasonlóbb), mint a fő vezérlőterem felszerelése. A vészhelyzeti körülmények esetén a kezelők támogatására műszaki támogatási központot kell felállítani. Ezt a központot el kell látni a fő és a vészhelyzeti vezérlőteremmel, valamint egyéb vezérlő munkaállomásokkal való kommunikáció eszközeivel a reaktorblokk alapvető paramétereinek felügyelete és a biztonsági funkciók végrehajtása érdekében. Az új nukleáris forrásnak (NJZ) rendelkeznie kell vészhelyzeti vezérlő központtal, melynek az a funkciója, hogy a vészhelyzeti körülmények között vezérelje és koordinálja a tevékenységeket. A vészhelyzeti vezérlő központot olyan informatikai rendszerrel kell felszerelni, amely minden fontos információt biztosít az NJZ állapotára és fő paramétereire nézve, hogy a vészhelyzeti körülmények előfordulása esetén biztosítsa a hatékony vezérlést és a tevékenységek koordinációját. A központnak biztonságos kommunikációs eszközzel kell rendelkeznie az NJZ vezérlő munkaállomásaival, a nukleáris felügyeleti hatósággal, az állami adminisztratív szervekkel, az önkormányzatokkal és más olyan alanyokkal folytatott kommunikációhoz, akik a vészhelyzeti körülmények vezérlése esetén a rendszer részesei. A központot úgy kell megtervezni, hogy ellenálljon a vészhelyzeti körülményekből fakadó következményeknek, valamint olyan külső hatásoknak, amelyek ezen körülmények kialakulásához vezethetnek. B.I.6.3.3. Építőmérnöki konstrukció B.I.6.3.3.1. Az erőmű építőmérnöki konstrukciójának koncepciója Az erőmű építőmérnöki szempontból elvi szinten a következő részekre oszlik:  primerköri zóna,  hagyományos zóna,  egyéb objektumok. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 44 / 108


Primerköri zóna A primerköri zóna olyan építőmérnöki objektumokból áll, melyek közvetlenül az erőmű nukleáris részének működéséhez kapcsolódó technológiákat tartalmazzák. A primerköri zóna objektumai foglalják magukba a primer kör létesítményeit, a biztonsági és kisegítő rendszereket, valamint azokat a létesítményeket, ahol nukleáris fűtőanyag található. A primerköri zóna építőmérnöki objektumainak tipikus képviselői a reaktorépület és a konténment, a kisegítő szolgáltató épület, a friss fűtőanyag és kiégett fűtőanyag kezelésére szolgáló épület. A szeizmikusság szempontjából ezek az objektumok az I. kategóriába1 tartoznak, és SL-2 szintig megfelelnek a szeizmikus ellenállás követelményeinek. Szerkezeti szempontból ezek az objektumok térben monolitikus építményekként, táblás födémekkel vannak megtervezve. A reaktorépület (a konténmenttel együtt), valamint a primerköri zóna kisegítő szolgáltatásai a reaktorépület közvetlen szomszédságában egyetlen szilárd alaplemezen osztoznak az objektumok stabilitásának biztosítása érdekében. A konténment (védőköpeny) általában egy belső szivárgásbiztos köpenyből és egy külső védőköpenyből áll. A belső szivárgásbiztos köpeny részei maga az építmény és a tömítő illesztések (áthatolások, tömítőgyűrűk, záróelemek), belső tere a szivárgásbiztos köpenyen belüli hőmérséklet és nyomás szabályozására szolgáló rendszerekkel van ellátva (pl. passzív hőelvezetés, permetezés, hidrogénégetés stb.). A belső szivárgásbiztos köpeny úgy van megtervezve, hogy (a súlyos baleseteket is beleértve) radionuklidok szivárgásaival összefüggő vészhelyzeti körülmények során csökkentse ezeket a szomszédságba jutó szivárgásokat, minimalizálva a szomszédságot érő sugárzásos következményeket. Szerkezeti szempontból a belső (elsődleges) konténment (más esetben a teljes héj) kupolával rendelkező feszített csőből áll. A külső védőköpeny szerkezete úgy van megtervezve, hogy a reaktortartály, a primer kör és minden, a nukleáris biztonság és sugárzásbiztonság szempontjából lényeges kapcsolódó létesítmény, mely a konténmentben található, védve legyen olyan külső események (robbanás, tűz, repülőgép-becsapódás, szélsőséges meteorológiai körülmények stb.) ellen, melyek előfordulása kellő valószínűséggel nem zárható ki. Egyes konstrukciók a két köpeny feladatát egybekapcsolják, vagy a belső köpenyt kizárólag a tömítő illesztések egy szakaszán belül valósítják meg. Ha a konténment egyrétegű konténmentként valósul meg, akkor az összes funkciót egymással párhuzamosan tölti be. Ekkor ismét csak kupolával rendelkező feszített cső lesz. Ennek a konstrukciónak az alsó részét általában még egy gyűrűvel körbezárják. A védőköpeny (konténment) rendszere a biológiai védelem funkcióját is ellátja. Azok a primerköri zónához kapcsolódó egyéb objektumok (bemenő épület, tartalék forrás épület stb.), melyek nincsenek a konténment közvetlen szomszédságában, szerkezeti szempontból a jelentőségüknek megfelelően vannak megtervezve. Ezek javarészt térben monolitikus építmények táblás födémekkel, külön alaplemezre építve. Kisebb jelentőségű (a nukleáris biztonsággal nem összefüggő) objektumok esetén általában vázszerkezetet használnak. A szeizmikusság szempontjából II. kategóriába sorolt építmények úgy vannak elrendezve, hogy összeomlásuk esetén ne veszélyeztessék az I. kategóriás építményeket. Az építőanyag elsősorban feszített beton, vasbeton és acél. Hagyományos zóna A hagyományos zóna (más néven turbinazóna) objektumai a primerköri zóna után következő alkalmas helyen állnak. Ez gyakran csak maga a turbinaépület a turbógenerátorral (turbina és generátor), valamint a turbinaépületben lévő hozzá tartozó technológiai műveletekkel. A hagyományos zóna objektumai általában közös alaplemezen osztoznak. A pincefödémek általában monolit vázként vannak megtervezve. A földfelszín feletti födémek esetén acélvázat hoznak létre acél-beton födémekkel. A burkolat szendvicspanelből van. A szeizmikusság szempontjából a hagyományos zóna építményei általában II. kategóriába sorolódnak, és úgy vannak elrendezve, hogy összeomlás esetén ne veszélyeztessék az I. kategóriás építményeket. A vibrációs hatások kiiktatása szempontjából különös figyelmet kell szentelni a turbógenerátor állványának. Az állvány konstrukcióját illetően kétféle megközelítés van. Az állványnak vagy önálló alapja van (mely elkülönül a turbinaépület alapjától), vagy az állvány alapja rugalmasan van ráépítve a turbinaépület alaplemezére. Az építőanyag elsősorban vasbeton és acél. Egyéb objektumok Az egyéb objektumok biztosítják a reaktorblokk működéséhez szükséges összes további szolgáltatást, közeget és támogató funkciót. Ezek közé tartoznak a hűtőtornyok, a kompresszorállomás, a hűtővízkezelő üzem, a víz vegyi kezelését végző üzem, a gépészeti kommunikációs és szerviz csővezetékek, a kapcsolóállomások, az adminisztrációs épület stb. Úgy kell őket elrendezni a területen, hogy a funkcionális és biztonsági követelményeket betartsák és az objektumok ne zavarják egymást. Az objektumok egymáshoz képest való elhelyezése nagyban függ a telephely aktuális állapotától, azaz az építkezésre rendelkezésre álló területektől és a meglévő infrastruktúrától. A szerkezet és az anyagok szempontjából az objektumok úgy vannak megtervezve, hogy céljukat betöltsék. Ezen kívül említést kell tenni a vonalas építményekről, hálózatokról, csőhidakról stb. Megtervezésüket illetően ezek az építmények nem különböznek a jól ismert hasonló építményektől. 1

A szeizmikus ellenállás szempontjából az I. kategóriába olyan építmények és rendszerek tartoznak, amelyeknél olyan mértékben kell fenntartani az épségüket és működőképességüket, amely biztosítja, hogy képesek ellátni a biztonsági funkcióikat, ha SL-2 szintű szeizmikus esemény zajlik, valamint annak lezajlását követően is. A szeizmikus ellenállás szempontjából a II. kategóriába olyan építmények és rendszerek tartoznak, amelyeknél fokozott szeizmikus ellenállásra van szükség azért, hogy ne tegyék kockára az I. kategóriába sorolt építmények és rendszerek működőképességét akár SL-2 szintű szeizmikus esemény esetén sem.


Oldal: 45 / 108


B.I.6.3.3.2. Fő építőmérnöki objektumok és műszaki rendszerek Az egyes műszaki rendszerek általában az alább említett objektumokat foglalják magukba: A primerköri zóna objektumai:          

reaktorépület (tartalmazza a konténmentet, néha a fő vezérlőtermet is), a kisegítő szolgáltatások és biztonsági rendszerek épülete, fűtőanyag-kezelő épület, energiaellátó épület (benne a vészhelyzeti energiaellátások), bemenő épület (benne a bemenet ellenőrzései, laboratóriumok), radioaktív hulladék kezelésére szolgáló épület, a vezérlőrendszer épülete (nem feltétlenül külön objektum), a biztonsági rendszer épülete (nem feltétlenül külön objektum), az alapvető üzemi víz hűtésének hőelnyelői (medencék / hűtőtornyok), az alapvető üzemi víz szivattyúállomásának épülete.

A hagyományos (turbina-) zóna objektumai:  turbinaépület,  hőcserélő állomás (gyakran a turbinaépület része),  a belső fogyasztás kapcsolóállomása (gyakran a turbinaépület része). Egyéb objektumok:                             

energiatovábbítás, transzformátorok és készenléti transzformátorok, hűtővíz-kezelő üzem, a víz vegyi kezelését végző üzem, műhelyek, raktárak, kábelcsatornák és -hidak, csőcsatornák és -hidak, hűtőtornyok (végső hőelnyelő), hűtő-, üzemi és tűzivíz-csatornák, a hűtő- és tűzivíz szivattyúállomása, utak, járdák és parkolóhelyek, külső világítás, vasúti kitérővágány, csapadékelvezetés, ipari és normál szennyvízcsatorna, iszapkezelés, szennyvízkezelő üzem, olaj, olajtermékek és szennyezőnayagok leválasztói, a vízrendszer szivattyúállomása (nyersvíz szivattyúállomás), víztartály, tározótartály, darupályák, bemeneti barrierek, garázsok, kompresszorállomás, hideg állomás, hideg levegő termelés, irodaépület, szervizépület, egyéb. B.I.6.3.3.3. Urbanisztikai és építészeti konstrukciók

Az új nukleáris forrás elhelyezésének és megépítésének területe közvetlenül a Dukovany Atomerőmű (EDU1-4) területével határos. Ez közös urbanisztikai egységet alkotó kétrészes blokkból áll. A területnek tér és magasság szempontjából is kiegyensúlyozott ipari megjelenése van, tiszta vonalakkal és a fő objektumok tükörszimmetriájával a terület keresztirányú tengelyén. A gépészeti kommunikációs és szerviz csővezetékek javarészt föld alatti közművekként valósulnak meg, az energiatovábbítás általában felsővezetékkel valósul meg. A szállítási szolgáltatások a közúthoz és a vasúti hálózathoz csatlakoznak. Az utak beton- (aszfalt-) útként


Oldal: 46 / 108


és gyalogutak formájában valósulnak meg. Az atomerőmű bejáratai előtt parkoló található a közösségi buszközlekedés részére, illetve kijelölt parkolóhelyekkel. A beépített területek füvesítettek, továbbá bokrokkal és teljes méretű növényzettel vannak betelepítve. Az új nukleáris forrás (NJZ) urbanisztikai koncepciójának térben és funkcionálisan is ki kell egészítenie a meglévő struktúrát. Az NJZ területének bele kell simulnia a meglévő EDU területbe, és az NJZ befejezése után várható a meglévő EDU objektumok fokozatos üzemen kívül helyezése. A kialakítás és tér szempontjából az NJZ objektumai elsősorban a biztonsági és technológiai követelményeknek megfelelően vannak megtervezve, hogy tekintettel legyenek a meglévő struktúrára és a tájra gyakorolt hatásuk elfogadható mértékű legyen. Az egyes föld feletti objektumoknak építészeti szempontból egyszerűeknek kell lenniük, megtartva a szokásos geometriai formákat. Az NJZ középső területének domináns eleme a reaktorépület kell, hogy legyen, mely után a turbinaépületek következnek. A terület déli szélén domináns jelleget kell ölteniük a természetes huzatú hűtőtornyoknak. Az NJZ objektumok egymáshoz képesti elhelyezéséhez, valamint technológiai és működési okokból a következő követelményeknek kell teljesülniük:  a turbina tengelyének mindig normál távolságra kell lennie a reaktorépülettől, hogy a turbina esetleges tönkremenetele esetén a rotor ne csapódhasson a reaktorépületbe és a biztonsági rendszer épületébe,  a kisegítő szolgáltatásoknak ezen két épület szomszédságában kell lenniük, hogy biztosítsák az anyagok és közegek egyszerű kezelését,  a tercier hűtőkör hűtővizének szivattyúállomását a hűtőtornyok közelében kell elhelyezni a tér- és energiaszükséglet minimalizálása érdekében,  a hűtőtoronynak kellő távolságra kell lennie a kapcsolóállomástól és a transzformátoroktól, a nedvesség káros hatásainak kivédése érdekében,  az energiatovábbításnak vagy hosszantinak, vagy merőlegesnek kell lennie a turbinaépülethez képest. B.I.6.3.4. Működési konstrukció B.I.6.3.4.1. Nukleáris fűtőanyag és a kiégett nukleáris fűtőanyag kezelése Az új nukleáris forrás (NJZ) működésének alapvető cikke a nukleáris fűtőanyag. Ezt ott kell beszerezni a világpiacon, ahol az NJZ feltételezett élettartamára elegendő nukleáris fűtőanyag gyártásához kellő mennyiségű uránium nyersanyag áll rendelkezésre. A friss nukleáris fűtőanyagot közúton vagy vasúton, hordókban kell az atomerőműbe szállítani. Olyan mennyiségben kell tárolni, amely a kiválasztott fűtőanyag-ciklustól függően, a szükséges tartalékkal együtt számításba veszi, mikor kell legközelebb sort keríteni a fűtőanyag-feltöltéshez a reaktorblokkok szokásos leállítására. A friss fűtőanyagot a friss fűtőanyag raktárban kell elhelyezni, ami vagy az egyes NJZ blokkok része, vagy közösen használja a két blokk. A raktárat úgy kell megtervezni, hogy a tárolt fűtőanyagot megvédje a tervezési események (földrengés, áradások, szélsőséges klímahatások stb.) ellen. A friss fűtőanyag raktárnak magában kell foglalnia olyan létesítményeket, amelyek a fűtőanyag bemeneti ellenőrzésére és biztonságos tárolására, valamint a fűtőanyag kezelésére szolgálnak, amikor az beérkezik, illetve amikor fűtőanyag-feltöltés céljából a reaktorcsarnokba szállítják. Tekintettel arra, hogy a fűtőanyag jellemzői a hasadási reakció felhasználási hatékonyságát tekintve változnak a fűtőanyag reaktorban való felhasználása során, a fűtőanyag-egységeket több éves használat után új/friss egységekre kell kicserélni. A reaktorban az elhasznált fűtőanyag-egységek cseréjét általában ciklikusan, leállások közben végzik el (12, 18 vagy 24 havonta). A reaktorban lévő fűtőanyagot nem egyszerre cserélik ki. Kizárólag a fűtőanyag egy részét cserélik ki, a fűtőanyag-egységek egy része pedig már helyre kerül a reaktormagban. Így a teljes cserét fokozatosan, több év (általában 4–6 év) alatt érik el. A nukleáris fűtőanyag abban az esetben minősül kiégettnek, ha már nem tervezik a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolómedencéből a reaktormagba való visszahelyezését. A reaktorból való eltávolítás után a kiégett nukleáris fűtőanyagot a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolómedencéjébe kell vinni. Ennek vagy a reaktorcsarnokban, a reaktor mellett kell lennie, vagy a kisegítő fűtőanyag-tároló épületben. A medence mérete meg kell, hogy feleljen a 10 év alatt termelődő kiégett fűtőanyag elhelyezését illető követelményeknek, valamint mindig kellő teret kell biztosítania a reaktormag teljes kiürítéséhez. A fűtőanyagot a medencében a neutronok elnyelésére alkalmas beépített anyagot tartalmazó kompakt rácsban kell tárolni, kellő rétegű bórsavat tartalmazó víz alá merítve. Ez biztosítja a szubkritikusság megfelelő szintjét és a kiégett nukleáris fűtőanyagban lévő radionuklidok bomlásából származó hő elvezetését. Az NJZ esetében a kiégett nukleáris fűtőanyag kezelési elvei ugyanazok kell, hogy legyenek, mint a meglévő nukleáris források esetében. A kiégett fűtőanyag kezelése a Cseh Köztársaság Radioaktív hulladék és kiégett nukleáris fűtőanyag kezelési koncepciójának1 megfelelő. Az engedély birtokosa felel a kiégett nukleáris fűtőanyag biztonságos kezeléséért a 18/1997 Coll. törvény (Atomenergia törvény) szerint.

1

A koncepció a kormány és az állami hatóságok kiégett nukleáris fűtőanyag (VJP) és radioaktív hulladék (RAO) kezelésére vonatkozó politikájának és stratégiájának alapdokumentuma. A koncepciót a Cseh Köztársaság 2002. május 15-i 487. számú kormányrendeletével fogadták el, és a 2010 és 2014 közötti időszakban úgy frissítették, hogy megfeleljen a RAO kezelés aktuális helyzetének, a föld alatti tárolás előkészítési állapotának, a jogszabályi változásoknak, a kormányprogram dokumentumainak, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak és trendeknek. A koncepció frissítésének másik indokául a Tanács 2011/70/Euratom irányelvében újonnan meghatározott követelmények szolgálnak. A koncepció frissített vázlatát a kormány 2014. december 15-én elfogadta. A frissített koncepciót végső jóváhagyása előtt alá kell vetni a koncepció környezeti hatásvizsgálatának (SEA).


Oldal: 47 / 108


B.I.6.3.4.2. Radioaktív hulladék kezelése Az Atomenergia törvény szerint a radioaktív hulladékok (RAO) meghatározása „olyan anyag, tárgy vagy berendezés, mely radionuklidokat tartalmaz, vagy azokkal szennyezett, és további felhasználását nem tervezik“. A sugárvédelemről szóló 307/2002 Coll. rendelet szerint a radioaktív hulladékok gáznemű, folyékony és szilárd hulladékokra oszthatók. A szilárd radioaktív hulladékok három alapkategóriába sorolódnak, t. i. ideiglenesen, kismértékben aktív, közepesen aktív és nagymértékben aktív. Az NJZ esetében a nukleáris hulladék kezelési elvei ugyanazok kell, hogy legyenek, mint a meglévő nukleáris források esetében. A kormány kapcsolódó stratégiai és programadó dokumentumait, melyek a radioaktív hulladék végső kezelés utáni bánásmódjára vonatkoznak, azonban frissíteni kell, hogy számításba vegyék az új nukleáris forrásból származó kezelt radioaktív hulladékot is. Az érintett minisztériumi hatóság ebben az esetben a Cseh Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma (MPO ČR). Az NJZ gáznemű hulladékai elsősorban a primerköri hűtőközeg folyamatos gázmentesítéséből termelődnek, melyek a reaktor radiolíziséből származó gázokat vezetik el, illetve a gáznemű hasadási termékekből származnak. A gáznemű hulladékokból portszűrőkkel el kell távolítani a port és a nedvességet, majd adszorpciós szűrők segítségével el kell távolítani a radioaktív aeroszolokat. A szellőzőkéményen keresztüli kibocsátás előtt (mely a légkörbe távozó szennyező anyagok megengedett korlátai alapján, szabályozott formában zajlik) a radioaktív gázokat megfelelő ideig a tározóvezetékek vagy úgynevezett tározótartályok rendszerében kell tartani, ahol a természetes lebomlás révén lecsökken az aktivitásuk. Folyékony hulladék elsősorban a primerköri hűtőközeg tisztítása során keletkezik. A hűtőközegből mechanikus szűrőkkel és ioncserélőkkel el kell távolítani a szennyeződéseket, a keletkezett radioaktív hulladékot utána sűríteni kell. A folyékony radioaktív hulladék másik forrása a szennyezett ruhák mosásából, zuhanyzókból, szennyeződés-mentesítési tevékenységekből stb. származhat. Ez a hulladékot hasonlóan kell kezelni. A folyékony radioaktív hulladék kezelése lehetővé kell, hogy tegye a hűtőközeg, valamint a primer körben lévő vegyszerek egy részének újbóli felhasználását. A kibocsátott folyékony szennyező anyagokat szabályozott módon, a megengedett korlátok alapján kell elvezetni, az elhasznált gyanták koncentrátumait és szuszpenzióit megfelelő jellemzőkkel bíró tartályokban kell tárolni a későbbi kezelésük előtt. A szilárd radioaktív hulladék körébe tartozik mindenféle elhasznált radioaktív szűrő, a karbantartási munkák során kicserélt szennyezett technológiai alkatrészek, valamint az ellenőrzött zónából származó szennyezett anyagok. A szilárd hulladékokat gyűjtőpontokon kell összegyűjteni, aktivitásuk és későbbi kezelési módszerük (például éghető, tömöríthető, nem éghető, nem tömöríthető) szempontjából szétválogatva. A későbbi kezelést megelőzően a szilárd radioaktív hulladékot hordókban és/vagy sugárvédett tárolókamrákban kell tárolni. A végső kezelést követően a radioaktív hulladékokat a Dukovany Radioaktív Hulladéktárolóban (ÚRAO) kell tárolni. B.I.6.3.4.3. Hagyományos hulladék kezelése A Dukovany Atomerőműnek nincs saját létesítménye a hulladékhasznosításra vagy -ártalmatlanításra. A hulladékot átadják az arra feljogosított személyeknek, akik szerződés szerint gondoskodnak a hulladék újrahasznosításáról vagy ártalmatlanításáról. Az új nukleáris forrásból (NJZ) származó hulladék a Hulladék törvény szerint ugyanúgy kezelendő, mint az EDU1-4 hulladéka. B.I.6.3.4.4. Vízcsatlakozások és -rendszerek Az új nukleáris forrásnál biztosítani kell a vízellátást, a kezelési rendszereket, valamint a szennyvíz és csapadék kezelésére és elvezetésére szolgáló rendszereket. Vízellátó rendszerek A vízellátó rendszerek közé tartozik az ivóvízrendszer, a tűzoltásra használt víz rendszere, valamint a nyersvíz-rendszer. Az ivóvízrendszernek biztosítania kell a szaniterlétesítmények vízellátását, tehát a dolgozók személyes fogyasztásához, beleértve a higiéniai célokat és az étkeztetést szolgáló vízellátást. Az ivóvíznek egyúttal üzemi vízként is kell szolgálnia, például tisztítási munkák esetére. Az ivóvízellátást az EDU meglévő ágától függetlenül kell megoldani, a Slavětice - Moravský Krumlov fővezetékből induló új ággal. Az új nukleáris forrás (NJZ) területén a tűzoltásra szolgáló víz rendszere független kell, hogy legyen az EDU1-4 meglévő rendszerétől, megtervezni azonban hasonlóan kell. A tűzoltásra szolgáló víz forrása az egyes NJZ reaktorblokkok keringő hűtőköre lesz. Az e rendszerben (hűtőtorony-medence, bemenet, a hűtővíz-szivattyúállomás kútja, melegített és hűtött vízvezetékek) felgyűlt vízmennyiség kellő víztartalékot biztosít a tűzoltáshoz. A nyersvíz-rendszernek kell arra szolgálnia, hogy pótolja az erőmű hűtőközegének veszteségeit, valamint ioncserélt vizet termeljen. A fogyasztás meghatározó részét (több mint kb. 98%-ot) tesz ki a keringető kör újratöltése, tehát a keringő hűtővíz lefúvatásából illetve a hűtőtornyok párolgásából fakadó veszteségek fedezése. A rendszernek tartalmaznia kell a szivattyúállomást, a szállítóvezetéket, a víztartályt, valamint a gravitációs csővezetéket, amelynek mindkét NJZ nukleáris blokknál közös kell, hogy legyen. Az NJZ nyersvízforrása a Jihlava folyó (kifejezetten pedig a Mohelno Vízművek tározója) kell, hogy legyen, ugyanúgy, mint a meglévő EDU1-4 esetében.


Oldal: 48 / 108


Ami a vízellátást illeti, számolunk a meglévő nyersvíz-szivattyúállomás (mely a Mohelno Vízművek tározójának jobb partján található) bővítésével/megerősítésével, a meglévő szállító- és gravitáció csővezeték folyosójával, a víztartály vagy egyéb vizes létesítmények helyszínének bővítésével. A bővítés úgy értendő, mint a meglévő létesítmények újjáépítése, beleértve az új részek felépítésének lehetőségét is. Alternatív megoldásként lehetséges egy új szivattyúállomás, szállító és gravitációs csővezeték és víztartály megépítése, t. i. a jelenlegi technológiák közelében (ezen konstrukció esetén megfontolás alatt áll a leendő szállító csővezeték rövidebb útvonalon való vezetése). Az ezen vízellátási módszerek között választás nem tartozik azon változatok közé, amelyeket a projekt környezeti hatásaira vonatkozó felmérés vizsgál. A végső konstrukciót a vízrendszer konstrukciós elemzése alapján kell kiválasztani, különös tekintettel a megbízható vízellátás biztosítására, és ez a projekt környezeti hatás dokumentációjában fog szerepelni. Szennyvíz és csapadék kezelésére és elvezetésére szolgáló rendszerek Ezek közé tartoznak az ipari és szennyvíz (együttesen szennyvizek) gyűjtésére, kezelésére és elvezetésére szolgáló rendszerek, valamint a csapadék-elvezetés. Az NJZ működése során számos ipari jellegű szennyvíztípus keletkezik. Ezek közé különösen a következő ipari szennyvizek tartoznak:    

az ellenőrzött zónából származó szennyvizek, a hűtőrendszerek lefúvatása, a vízkezelő rendszerekből származó agresszív szennyvizek, olajos szennyvizek.

Az új nukleáris forrás (NJZ) szükségleteire az EDU1-4 meglévő rendszerétől független, teljesen új ipari szennyvíz gyűjtő, kezelő és elvezető rendszert kell megvalósítani. Az ipari szennyvizet gyűjtésére és elvezetésére szolgáló szennyvízcsatorna-rendszert az új nukleáris forrás területén kell megvalósítani. A rendszert a szennyvizet jellegének megfelelő alrendszerekre kell felosztani. A hűtőkör lefúvatását az ipari szennyvizek felügyeleti tartályában kell összegyűjteni. Az olajos szennyvizeket az olajeltávolító létesítményekben kell kezelni, majd az ipari szennyvizek felügyeleti tartályába vagy a keringő hűtőkörbe kell irányítani. Az agresszív szennyvizeket semlegesíteni kell, majd szintén az ipari szennyvizek felügyeleti tartályába kell irányítani. Miután radiokémiai vizsgálatnak vetették alá a speciális felügyeleti tartály kimeneténél, az ellenőrzött zónából származó szennyvizet is az ipari szennyvizek felügyeleti tartályába kell irányítani, ahol újabb vizsgálatnak vetik alá. A szennyvizeket utána az ipari vizek adott gyűjtőjéből ellenőrzött módon kell a célba juttatni, azaz a Jihlava folyóba (a Mohelno Vízművek tározójába). Az új nukleáris forrásnak (NJZ) két csővezetékkel kell rendelkeznie a szennyvizek célba juttatásához. A csővezetékekre a szennyvíz energiájának hasznosítása érdekében kisméretű hidraulikus erőműveket kell telepíteni. A normál szennyvízcsatorna-rendszert, amely teljesen független lesz az EDU1-4 meglévő rendszerétől, szintén az NJZ területén kell megépíteni, ráadásként az ipari szennyvízcsatorna-rendszer mellett. A rendszernek az ellenőrzött illetve a nem ellenőrzött zónából származó szennyvizeket elvezető szennyvízcsatornákra kell oszlania, és mindkét szennyvízcsatorna-rendszert az új mechanikus és biológiai szennyvíz-kezelő üzembe (ČOV) kell elvezetni. A kezelt szennyvizeket az ipari szennyvizek fent említett felügyeleti tartályába kell irányítani, majd azokkal együtt a célba juttatni. Az építési időszakban azt a szennyvízcsatorna-rendszert kell használni, amely a kezelt szennyvizet a Skryjský patakon meglévő tárolótartályba (és a meglévő Skryjský patakon túlra) kell elvezetni. Meg kell építeni a csapadékgyűjtő, -elvezető és -kezelő rendszert. A projekt területeiről, azaz az NJZ területeiről (a fő építési helyszínről), valamint az építési terület létesítményeiről származó felszíni csapadék elfogását és elirányítását új, megfelelően tervezett, a vizeket a célba elvezető szennyvízcsatorna-rendszerrel kell megvalósítani. Az NJZ területének nagyobb részéről (a fő építési helyszínről) és az építési helyszín létesítményeinek nyugati részéről a csapadékot a Skryjský patakon meglévő tárolótartálytól északra (és a meglévő Skryjský patakon túlra) kell elirányítani. A terület lejtésére való tekintettel a csapadékot más medencékbe is el kell vezetni – a fő építési helyszín déli részéről (azaz a hűtőtorony körüli területről), valamint az építési helyszín létesítményeinek nyugati és déli részéről a Lipňanský pataktól délre, az építési helyszín létesítményeinek délkeleti részéről pedig a Heřmanický patakhoz. B.I.6.3.4.5. Kapcsolat a külső villamosenergia-rendszerekkel Az egyes NJZ blokkok villamos energiáját a 400 kV-os felsővezetéken kell a Slavětice transzformátorállomáshoz továbbítani. Az belső fogyasztásának készenléti energiaellátását szintén biztosítani kell két 110 kV-os földbe fektetett vezetékkel a Slavětice transzformátorállomásról. A 110 kV-os kábelvezeték (mely a TR Slavětice C területén halad át), valamint a meglévő, az EDU szomszédságában (szintén a C területen kívül) található megerősített 22 kV-os felsővezetékekből származó energiaellátás tekinthető az építési helyszín energiaellátásnak. B.I.6.3.4.6. Szállítási kapcsolat Az új nukleáris forrás (NJZ) közlekedési kapcsolatát mind a közúthálózat, mind a vasúthálózat felé meg kell valósítani. A közúti szállítással való kapcsolatot a meglévő erőmű mentén és a projekt helyszínének területén haladó II/152 úthoz való csatlakozással kell megoldani. A vasúti szállítással való kapcsolatot a meglévő kitérővágány meghosszabbításával kell megoldani, mely a meglévő erőművet szolgálja ki, és a vasúthálózathoz Rakšice állomásnál csatlakozik.


Oldal: 49 / 108


B.I.6.3.4.7. Személyzet A feltételezés szerint körülbelül 800 fő (egy blokk), illetve 1200 fő (két blokk) kell az új nukleáris forrás (NJZ) működtetéséhez és karbantartásához a rutin működés során. Bármely reaktorblokk szokásos leállása esetén kb. 1000 főre emelkedik ez a szám. B.I.6.3.5. Építési adatok Az új nukleáris forrás (NJZ) megépítése során építőmérnöki munkákra és szerkezetépítési tevékenységekre kell sort keríteni:  a fő építési helyszínen, valamint  a kapcsolódó infrastrukturális hálózatok folyosóin. Munkák a fő építési helyszínen A fő építési fázisok a következők:     

előkészítő munkák a fő építési helyszínen, építőmérnöki munkák, a mechanikus rendszerek és berendezés felállítása, az elektromos rendszerek, valamint a műszeres és vezérlő (I&C) rendszerek felállítása, tesztelés.

A fő építési helyszín előkészítő munkák mindenekelőtt az építési helyszín lehatárolásának és biztosításának, az anyagok és energiaellátó rendszerek, valamint további technológiai, személyzeti és szállítási kapcsolatok előkészítését és megvalósítását foglalják magukban. Az építési helyszínt el kell látni a szükséges építő és szerelő gépekkel és berendezéssel, a feltevés szerint nehézgépeket és toronydarukat fognak használni. Magának az építkezésnek a földmunkával és az alapterület aljának kezeléséhez kapcsolódó ásással kell kezdődnie. Ezeket a tevékenységeket kell követnie a blokkok alapozásának, azaz a reaktorblokk-lemez (primerköri zóna) vasalásának és betonozásának. Ezzel megegyező tevékenységeket kell elvégezni a másodlagos rendszer (turbinazóna) és az egyéb objektumok esetén is. Az egyes épületszerkezetek tartománya és összetétele az építési kivitelezőjétől fog függeni. Az építőmérnöki munkák során kell megépíteni azokat a beépített technológiai részeket és elemeket, amelyeket nem lehet hozzáadni a kész szerkezethez (pl. méretük miatt), valamint a szerkezetbe betonozott elemeket. Amikor az épületek elkészültek, fokozatosan fel kell állítani a technológiát (technológiai rendszereket), amit az elektromos berendezés, valamint a műszerek és vezérlőrendszerek felállítása követ. A felépítési munkák a berendezés egyenkénti tesztelésével és az egyes alrendszerek fokozatos tesztelésével fejeződik be, ellenőrizve, hogy készen állnak-e a reaktorblokk működtetésére. A további tevékenységek a tervezési funkciók ellenőrzéséhez vezetnek, amikor is mind a nem nukleáris, mind a nukleáris létesítményeket fokozatosan működtetni kezdik egyedi teljesítményszinteken, egészen a teljes tervezési teljesítmény eléréséig. A megépítés befejeztével helyre kell állítani az építési helyszín létesítményeinek területét. Egy reaktorblokk teljes becsült építési ideje 10 év (az építkezés megkezdésétől a próbaüzemig). Egy reaktorblokk megépítése összesen kb. 3000 fős munkaerőt igényel, az első és a második reaktorblokk egyidejű megépítése pedig kb. 4800 főt. A kapcsolódó infrastrukturális hálózatok folyosóin végzett munkák Ez az energiatovábbító villamos vezetékek, a belső fogyasztás készenléti energiaellátása, valamint az építési helyszín létesítményeinek megépítése, a meglévő villamos vezetékek áthelyezése, továbbá a nyersvíz-ellátás és a csapadék-elvezetés csővezetékeinek kialakítása. A villamos felsővezetékek megépítése (energiatovábbítás, mely a meglévő vezetékek áthelyezéseit eredményezi) magában kell, hogy foglalja az eges továbbítótornyok alapjainak megépítését, a tornyok felállítását, és a vezetékek kihúzását. Ebben az esetben nem kell munkasáv a vezeték teljes vonalán, elegendő az egyes tornyokhoz való hozzáférés. A földbe fektetett villamos vezeték (a belső fogyasztás készenléti energiaellátása) megépítését, beleértve a csatlakozókamrákat, kb. 15 m-es munkasávban kell megvalósítani, ahová a talajtakarót lerakodják és biztosított a gépek mozgása. Miután a vezetéket lefektették és visszatemették, a földfelszínt az eredeti szintre kell elegyengetni (a talajtakarót mezőgazdasági földeken kell szétteríteni), és a területeket eredeti céljuknak megfelelően kell helyreállítani. A földbe fektetett csővezetékeket illetően a vízrendszer csatlakozó csővezetékeit, az aknákkal együtt kb. 36 m széles (az erdős szakaszoknál keskenyebb) munkasáv mentén kell lefektetni a csővezeték teljes hosszában. A talajtakarót el kell távolítani és a kiásott talajjal együtt ezen a sávon kell lerakodni, továbbá magát a csővezetékekhez való ásást itt kell megvalósítani, valamint ez a csővezetékek lefektetésének és a gépek mozgásának területe is. Miután a csővezetéket lefektették és visszatemették, a földfelszínt az eredeti szintre kell elegyengetni (a talajtakarót mezőgazdasági földeken kell szétteríteni), és a területeket eredeti céljuknak megfelelően kell helyreállítani. Az építési idő mindkét esetben 1 év.


Oldal: 50 / 108


B.I.6.3.6. Bezárásra vonatkozó adatok A nukleáris létesítmény vagy III. illetve IV. kategóriájú munkahely üzemen kívül helyezéséről szóló 185/2003 Coll. rendelet és módosítása értelmében a bezárás értelmezése: „a nukleáris létesítmény vagy a munkahely használatának befejezéséig vezető tevékenységek lezárása, vagy olyan tevékenységekre való használata, melyek eltérnek attól, amire a működési engedélyt kiadták”. A bezárás az üzemen kívül helyezés első fázisa. Ebben a fázisban a fő tevékenységek közé tartozik a reaktor leállítása és az összes létesítmény állapotának átvizsgálása, a kiégett nukleáris fűtőanyag (VJP) eltávolítása a reaktorblokk medencéjébe, és lehűlése után folyamatos elszállítása a kiégett nukleáris fűtőanyag-tárolóba, a nem működő rendszerek leeresztése és kiszárítása, mintavétel a leállított, leeresztett, kiszárított rendszerek radioaktivitásának leltározásához, az üzemi folyadékok eltávolítása a rendszerekből, szennyeződés-mentesítés a dózisintenzitás csökkentése céljából, a szennyezett hulladékok feldolgozása és kezelése, a veszélyes anyagok és hulladékok ártalmatlanítása, az ionizáló sugárzás felügyelete, a terület fizikai védelmének biztosítása, a vészhelyzeti készenlét biztosítása, a továbbműködő létesítmények elkülönítése, valamint az üzemen kívül helyezéshez szükséges alapvető létesítmények és anyagok biztosítása. Az üzemen kívül helyezés kezdetére olyan állapot jellemző, amelyben az összes kiégett nukleáris fűtőanyagot, valamint a feldolgozott radioaktív hulladékot eltávolították az erőműből. Az atomerőmű üzemen kívül helyezésének célja, hogy lehetővé tegyék a terület vagy az atomerőmű egyes részei felhasználását egyéb célokra. A fennálló jogszabályi követelmények alapján kétféle üzemen kívül helyezési módszert lehet fontolóra venni:  azonnali üzemen kívül helyezés (védő körbezárás nélkül), amikor az üzemen kívül helyezési tevékenységeknek folyamatosan, késlekedés nélkül kell lezajlaniuk,  elhalasztott üzemen kívül helyezés (védő körbezárással), amikor az üzemen kívül helyezési tevékenységeknek szakaszosan kell lezajlaniuk, az egyes fázisok közötti késleltetéssel. B.18 ábra: Azonnali üzemen kívül helyezés

Provoz Vyřazování Zahájení provozu Konečné odstavení Plánování Demontáž Demolice Ukončení provozu Likvidace Ukončení vyřazování

Működés Üzemen kívül helyezés Működés megkezdése Végső leállítás Tervezés Szétszerelés Lebontás Működés lezárása Ártalmatlanítás Üzemen kívül helyezés vége

B.19 ábra: Elhalasztott üzemen kívül helyezés

Provoz Vyřazování Plánování Příprava na uzavření Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Működés Üzemen kívül helyezés Tervezés Előkészület a körbezárásra

Oldal: 51 / 108

ÚJ NUKLEÁRIS FORRÁS A DUKOVANY TELEPHELYEN SZÁNDÉKBEJELENTÉS Bezpečné uzavření Zahájení provozu Konečné odstavení Plánování Demontáž Demolice Ukončení vyřazování Ukončení provozu Ochranné uzavření Likvidace

Biztonságos körbezárás Működés megkezdése Végső leállítás Tervezés Szétszerelés Lebontás Üzemen kívül helyezés vége Működés lezárása Védő körbezárás Ártalmatlanítás

A bezárás vagy üzemen kívül helyezés koncepciójával foglalkozni kell, és pontosítani kell a teljes előkészítési, végrehajtási, üzemen kívül helyezési folyamat, valamint az új nukleáris forrás működése során, azaz a megfelelő engedélyek kiadása érdekében be kell nyújtani a dokumentációkban. A nukleáris létesítmény üzemen kívül helyezéséről környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni az előkészítés idején hatályos szabályozás szerint (jelenleg a vonatkozó törvény a környezeti hatásvizsgálatról szóló 100/2001 Coll. törvény és módosítása). B.I.6.4. A telephelyen lévő egyéb létesítmények speciális adatai Ez a fejezet a Dukovany telephely egyéb nukleáris létesítményeihez kapcsolódó speciális adatokat és követelményeket írja le. B.I.6.4.1. A telephelyen lévő egyéb nukleáris létesítmények összefoglalása A Dukovany telephelyen a következő nukleáris létesítmények találhatók:  Dukovany Atomerőmű (működtető szervezet: ČEZ, a. s.),  két tároló kiégett nukleáris fűtőanyagoknak (működtető szervezet: ČEZ, a. s.),  radioaktív hulladék tároló (működtető szervezet: SÚRAO). Ezen a telephelyen nincs előkészületben egyéb nukleáris létesítmény (a projekt tárgyát képező új nukleáris forrás kivételével). Az említett nukleáris létesítmények egyidejű hatásait számításba kell venni az új nukleáris forrásra irányuló projekt környezeti hatásvizsgálatában. Az atomerőművek egyidejű működésének hatása (azaz az előkészítés alatt álló új nukleáris forrás és a meglévő atomerőmű) tekintendő a legjelentősebbnek. Az egyéb nukleáris létesítmények egyidejű hatásai, például a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolóké és a radioaktív hulladék tárolói kevésbé jelentősek (tekintve, hogy nem jutnak belőlük radionukleidek a környezetbe). A fent említett nukleáris létesítmények részletesebb információit lásd a következő szövegben. Dukovany Atomerőmű A Dukovany Atomerőmű (EDU) négy VVER-440/213 típusú reaktorblokkból áll, melyek mindegyikének jelenleg kb. 510 MWe a beépített villamos teljesítménye (az elérhető villamos teljesítmény kb. 500 MWe) és kb. 1,444 MWt a hőteljesítménye. Az atomerőmű építése 1979-ben kezdődött, az első blokkot 1985 májusában kezdték működtetni, a második és a harmadik blokkot 1986-ban, míg a negyedik blokkot 1987-ben. Az atomerőművet két fő termelő kétrészes blokkal tervezték, melyek mindegyike két reaktort tartalmaz az összes közvetlenül hozzájuk kapcsolódó létesítményekkel, beleértve a turbinaépületet a turbógenerátorokkal. A blokkok törzsfájának két köre van. Az egyes blokkok primer köre 6 hurokból áll, melyek mindegyike egy gőzfejlesztőt, egy fő keringető szivattyút, leválasztószelepeket és csatlakozó csővezetékeket tartalmaz. A gőzfejlesztők a két gőzgyűjtőhöz csatlakoznak, amelyek két, kb. 4,75 MPA nyomású és kb. 260 °C hőmérsékletű turbófeltöltőhöz vezetnek. A primer kör létesítményei szivárgásbiztos védőköpenyben helyezkednek el, mely passzív nyomáscsökkentő rendszerrel rendelkezik (buborékoltató torony). Az atomerőmű számos modernizáción esett át, a közelmúltban pedig a legjelentősebb, nagy horderejű feladat a turbina alacsony fokozatú rotorjainak cseréje, valamint a műszeres és vezérlő rendszer teljes körű modernizálása volt. A stressz tesztek eredménye kapcsán több kiegészítő intézkedés is megvalósulóban van a Dukovany Atomerőműben, hogy növeljék a blokkok biztonságát és legfőként külső kockázatokkal szembeni ellenállását. Ez elsősorban az alapvető üzemi víz hűtésének módosítását jelenti egy végső hőelnyelő megvalósításával (újabban kényszerszellőzésű hűtőtornyok révén), egy harmadik szuper-vészhelyzeti tápvízszivattyú hozzáadását SBO (teljes áramkimaradás) eseteire, különféle rendszerek hozzáadását, melyek biztonsági befecskendezést végeznek a kiégett nukleáris fűtőanyagok medencéjébe és a nyitott reaktorba SBO esetén, egy új készenléti AC hálózat és az új készenléti AC energiaellátás hozzáadását – ez utóbbiak dízelgenerátorok olyan vészhelyzeti körülmények kezelésére, melyeket az eredeti tervezésnél nem vettek tekintetbe. A feltevés szerint az atomerőmű működésének befejezésére a 2035 és 2045 közötti időszakban kerül sor. Kiégett nukleáris fűtőanyag tárolók Az EDU területén jelenleg két kiégett nukleáris fűtőanyagnak való tároló található, melyek különálló nukleáris létesítményként vannak engedélyezve: Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 52 / 108


1995-ben kezdték működtetni a kiégett fűtőanyag átmeneti tárolóját (MSVP), mely (évtizedekig) ideiglenes tárolójául szolgál a VVER reaktorokból származó kiégett nukleáris fűtőanyagnak. Az átmeneti tárolóban a kiégett nukleáris fűtőanyag B(U)F (CASTOR 440/84) típusú hordókban van tárolva. Az utolsó hordót 2006-ban helyezték el az átmeneti tárolóban, és elérték a teljes MSVP-kapacitást, ami 600 tonna nehézfém (TK), vagyis 60 hordó. 2008-ban kezdték működtetni a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolót (SVP), melynek kapacitása 1340 tonna nehézfém (TK), azaz 133 hordó. Technológiai elvük révén (száraz tárolás hordókban) a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolók nem bocsátanak ki radionuklidokat a környezetbe. Radioaktívhulladék-tároló A Cseh Köztársaság nukleáris létesítményeiben a működés során keletkező alacsony és közepes szintű radioaktív hulladék tárolása a Dukovany radioaktívhulladék-tárolóban (ÚRAO) történik. Ennek a tárolónak 1987-ben kezdték a megépítését, és 1995 óta folyamatosan működik. Az Atomenergia törvény szerint ennek a tárolónak 2000. január 1. óta az állam a tulajdonosa, és az állam egyik szervezeti egysége, t. i. a Radioaktívhulladék-tárolási Hivatal (SÚRAO) működteti, melyet az Atomenergia törvény kifejezetten ebből a célból hozott létre. A meglévő tárolási kapacitás 55 000 m3, vagyis kb. 180 000 hordó. Az atomerőművek (EDU, ETE) működése közben keletkezett szilárd és folyékony radioaktív hulladékot kezelése után 200 l-es hordókban tárolják. A hordókat utána elszállítják a Dukovany ÚRAO-ba, ahol vasbeton aknákban helyezik el őket. Biztonsági szempontból a tárolót több-barrieres rendszer biztosítja, amely megakadályozza, hogy a radioaktív anyagok a környezetbe szivárogjanak. Az egyes barrierek: az aknák belső terét a környezettől elválasztó szigetelő rétegek, az akna szerkezete, az egyes hulladékhordók közötti betontöltelék, valamint az a hordófal vagy bitumenes beágyazóanyag, amelybe a hulladékot rögzítették. A tárolóhely és szomszédsága a törvényi követelményeknek megfelelően felügyelet alatt áll (felügyelik a munkahelyet, a személyeket, a kibocsátott anyagokat és a szomszédságot), a felügyeleti program az SÚJB által jóváhagyott. A tároló szigetelő funkciójának felügyelete keretében két elvezető rendszert építettek, mely a tároló szomszédságából elvezeti a vizet egy vizsgálóaknába, ahol ellenőrzik az aktivitását; a felügyelet körébe tartozik többek közt a kémlelőnyílásokból származó talajvízminták vétele és elemzése. Annak érdekében, hogy a jelenlegi méréseket össze lehessen hasonlítani, a környezeti szegmensek felügyeletét elvégezték már az előtt, hogy a tároló működése megkezdődött volna; a jelenlegi állapot nem jelzi, hogy a tároló működésének hatásai befolyásolnák a szomszédságot. B.I.6.4.2. A telephelyen lévő nukleáris létesítmények működésének és üzemen kívül helyezésének becsült ütemezése A telephely egyes nukleáris létesítményei építésének, működésének és üzemen kívül helyezésének ütemezése szerepel az ábrán, megadva az új nukleáris forrásnak (NJZ) a telephelyen lévő egyéb létesítményekkel egyidejű hatásait. Az ütemezés a következő meglévő és előkészített nukleáris létesítményeket tartalmazza:     

az új nukleáris forrás az első blokk és a második blokk megkülönböztetésével (NJZ5, NJZ6), a meglévő atomerőmű (EDU1-4), kiégett fűtőanyag átmeneti tároló (MSVP), kiégett nukleáris fűtőanyag-tároló (SVP), radioaktívhulladék-tároló (ÚRAO). B.20 ábra: A Dukovany telephelyen lévő nukleáris létesítmények egyidejű hatásainak időegyenese

Megjegyzés: teli vonal: becsült működési idő; csíkozott vonal: variabilitás a becsült működési időben; üres vonal: az építés/üzemen kívül helyezés becsült ideje.


Oldal: 53 / 108


Az NJZ első blokkjának (ami az NJZ5) az EDU1-4 működésével egybeeső becsült ideje konzervatív becslés szerint 10 év 1. Az NJZ második blokkjának (ami az NJZ6) az EDU1-4 működésének beszüntetése után kell teljes működésre állnia. Ez azt jelenti, hogy a két NJZ blokk együttes működése nem fog egybeesni az EDU1-4 működésével. A nukleáris források (t. i. az NJZ5 és az EDU1-4) egyidejű működését kell a legjelentősebb egyidejű hatásnak tekinteni, amelyet maximálisan számításba kell venni a projekt környezeti hatás dokumentációjában. Az NJZ (egy vagy két blokk) működésének az EDU14 üzemen kívül helyezésével és a telephelyen lévő egyéb nukleáris létesítmények különféle életciklus-fázisaival való egyidejű hatásai kevésbé jelentősek lesznek (arra való tekintettel is, hogy az ionizáló sugárzás hatásai több nagyságrenddel gyengébbek az atomerőmű működéséhez képest), a projekt környezeti hatás dokumentációjában azonban ezeket is számításba kell venni.

B.I.7. Becsült kezdési és befejezési dátumok 7. A projekt becsült kezdési és befejezési dátumai

B.I.7.1. Becsült dátumok Az építés becsült kezdési dátuma:

2025

Becsült üzemen kívül helyezési dátum:

1. blokk: 2035, 2. blokk: az EDU1-4 működésének beszüntetése után

Becsült bezárási dátum:

az üzembe helyezéstől számítva 60 év múltán

B.I.8. Az érintett önkormányzattal rendelkező területi egységek listája 8. Az érintett önkormányzattal rendelkező területi egységek listája

B.I.8.1. Az érintett önkormányzattal rendelkező területi egységek meghatározása Azok az önkormányzattal rendelkező területi egységek (megyék és települések) tekintendők érintettnek, melyek területén a projekt fizikailag elhelyezkedik, vagyis amelyek területén a projekt helyszínének bármely területe elhelyezkedik – a nukleáris blokk helyszínének területe (fő építési helyszín), a villamos csatlakozás helyszínének területe, a vízrendszer-csatlakozás helyszínének területe, valamint az építési terület (az építési helyszín létesítményei) – beleértve ezek közvetlen szomszédságát. Azok az önkormányzattal rendelkező területi egységek tekintendők továbbá érintettnek, amelyekre hatással lehet a vészhelyzeti tervezés által kötelezően kijelölt zóna. Ez a projekt esetében jelenleg kétségkívül nem meghatározott (az EIA folyamaton kívüli további eljárás során kell meghatározni), de az IAEA biztonsági iránymutatása2 értelmében a vészhelyzeti tervezés > 1 000 MW teljesítményű reaktoroknál ajánlott belső zónájának sugara 3–5 kilométerre terjed ki. Érintettnek tekintendők tehát azok az önkormányzattal rendelkező területi egységek, amelyek akár részben a nukleáris blokkok helyszínének területhatárától 5 km-es távolságra helyezkednek el. Végül pedig azok az önkormányzattal rendelkező területi egységek tekintendők érintettnek, amelyekre a projekt jelentős hatással lehet. Az egyes környezeti szegmensekre vagy a közegészségre gyakorolt potenciális hatások elemzései arra utalnak, hogy a jelentős hatások köre és a leginkább érintett (úgynevezett kritikus) népességcsoportok a fent említett kört nem fogják túllépni. B.I.8.2. Az érintett önkormányzattal rendelkező területi egységek listája A fenti tények figyelembe vételével az önkormányzattal rendelkező területi egységek következő listája állítható fel: Megyék:

Vysočina

Vysočina megye Žižkova 1882/57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu

Dél-Morvaország

Dél-morvaországi megye Žerotínovo náměstí 3/5 601 82 Brno IDDS: x2pbqzq

1

Az EDU1-4 tényleges működési ideje ezen érték alapján nem következtethető ki. Ez egy konzervatív becslés a környezetre gyakorolt egyidejű hatások biztonságos felmérésére.

2

IAEA GS-G-2.1 biztonsági útmutató: A nukleáris vagy radiológiai vészhelyzetre való felkészülés elrendezései


Oldal: 54 / 108


Települések:


Dukovany

Dukovany település Dukovany 99 675 56 Dukovany IDDS: u6tb3rm

Slavětice

Slavětice település Slavětice 58 675 55 Hrotovice IDDS: kjnbgas

Rouchovany

Rouchovany település Rouchovany 35 675 57 Rouchovany IDDS: t7gbqvz

Lhánice

Lhánice település Lhánice 25 675 75 Mohelno IDDS: a3mj2uv

Mohelno

Mohelno városa Mohelno 84 675 75 Mohelno IDDS: bf3buy5

Kladeruby nad Oslavou

Kladeruby nad Oslavou település Kladeruby nad Oslavou 36 675 75 Mohelno IDDS: 74ba9sp

Kramolín

Kramolín település Kramolín 10 675 77 Kramolín IDDS: tiiany8

Dalešice

Dalešice városa Dalešice 87 675 54 Dalešice IDDS: txya8ia

Hrotovice

Hrotovice város Náměstí 8. května 1 675 55 Hrotovice IDDS: 3zebdza

Litovany

Litovany település Litovany 57 675 57 Rouchovany IDDS: 8mca5vi

Přešovice

Přešovice település Přešovice 29 675 57 Rouchovany IDDS: xfwb2gh

Horní Kounice

Horní Kounice település Horní Kounice 117 671 40 Tavíkovice IDDS: sb7a2cx Oldal: 55 / 108


Rešice

Rešice település Rešice 97 671 73 Tulešice IDDS: 7dfaz5k

Horní Dubňany

Horní Dubňany település Horní Dubňany 41 671 73 Tulešice IDDS: zp5b3yn Ugyanakkor az EDU1-4 meglévő vészhelyzeti tervezési zónájába tartozó települések közvetlen tájékoztatást kapnak a környezeti hatás értékelési folyamatáról (a fent felsorolt települések kivételéve), ezek tehát: Popůvky, Sedlec, Březník, Kuroslepy, Senorady, Jamolice, Biskoupky, Dobřínsko, Dolní Dubňany, Vémyslice, Tulešice, Čermákovice, Džbánice, Medlice, Přeskače, Tavíkovice, Újezd, Bačice, Krhov, Račice, Stropešín, Vícenice u Náměště nad Oslavou, Náměšť nad Oslavou, Naloučany, Ocmanice, Jasenice, Pucov, Kralice nad Oslavou, Újezd u Rosic, Hluboké, Jinošov, Stanoviště, Krokočín, Sudice, Lesní Jakubov, Ketkovice, Rapotice, Vysoké Popovice, Příbram na Moravě, Zbraslav, Lukovany, Zakřany, Zastávka, Čučice, Zbýšov, Babice u Rosic, Kratochvilka, Neslovice, Rosice, Tetčice, Nová Ves, Oslavany, Ivančice, Moravský Krumlov, Vedrovice, Jezeřany – Maršovice, Rybníky, Dobelice, Bohutice, Olbramovice, Petrovice, Lesonice, Kadov, Miroslavské Knínice, Našiměřice, Miroslav, Skalice, Hostěradice, Trstěnice, Morašice, Vítonice, Višňové, Horní Dunajovice, Želetice, Žerotice, Tvořihráz, Kyjovice, Prosiměřice, Výrovice, Křepice, Mikulovice, Rudlice, Němčičky, Plaveč, Hluboké Mašůvky, Běhařovice, Vevčice, Černín, Jevišovice, Bojanovice, Slatina, Střelice, Boskovštejn, Biskupice – Pulkov, Rozkoš, Jiřice u Moravských Budějovic, Hostim, Radkovice u Hrotovic, Příštpo, Jaroměřice nad Rokytnou, Blatnice, Myslibořice, Odunec, Zárubice, Lipník, Ostašov, Petrůvky, Výčapy, Dolní Vilémovice, Klučov, Valeč, Třebenice, Slavičky, Číměř, Vladislav, Smrk, Zahrádka, Hartvíkovice, Třesov, Kozlany, Koněšín, Studenec, Okarec, Pozďatín, Pyšel.

B.I.9. Az utánkövetési döntések és az adminisztratív hatóságok listája 9. A 9a. cikk 3. bekezdés szerinti utánkövetési döntések és az ezen döntéseket meghozó adminisztratív hatóságok

B.I.9.1. Az Építési törvény szerinti döntések Zónába sorolás és tervezési döntés energiatermelő üzem esetén:

Helyi Fejlesztési Minisztérium Ministerstvo pro místní rozvoj Staroměstské náměstí 6 110 15 Praha 1 IDDS: 26iaava

Építési engedély, használatba vételi engedély: a termelőüzemeken belüli építményekre, a speciális építmények kivételével: Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Ministerstvo průmyslu a obchodu Na Františku 32 110 15 Praha 1 IDDS: bxtaaw4 az energiatovábbító építményekre a vezeték jellegétől függően? Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Ministerstvo průmyslu a obchodu Na Františku 32 110 15 Praha 1 IDDS: bxtaaw4


Oldal: 56 / 108


vízművek esetén:

Třebíč Városi Hivatal Městský úřad Třebíč Masarykovo náměstí 116/6 674 01 Třebíč IDDS: 6pub8mc a jogkörök átadhatók a következőnek: Vysočina Megyei Hivatal Krajský úřad Kraje Vysočina Žižkova 57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu

utak építése és az utak védett zónájában való építkezés esetén: Třebíč Városi Hivatal Městský úřad Třebíč Masarykovo náměstí 116/6 674 01 Třebíč IDDS: 6pub8mc a jogkörök átadhatók a következőnek: Vysočina Megyei Hivatal Krajský úřad Kraje Vysočina Žižkova 57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu vasútvonalak építése és vasútvonalakon való építkezés esetén: Vasúti Hivatal, Olomouc Terület Drážní úřad, Oblast Olomouc Nerudova 1 772 58 Olomouc IDDS: 5mjaatd B.I.9.2. Az Atomenergia törvény szerinti döntések Engedély a nukleáris létesítmény helyszínére, engedély a nukleáris létesítmény megépítésére, engedély a nukleáris létesítmény üzembe helyezésének egyes fázisaira, engedély a nukleáris létesítmény működésére, engedély radionuklidok környezetbe bocsátására, engedély radioaktív hulladék kezelésére: Nukleáris Biztonság Állami Hivatala Státní úřad pro jadernou bezpečnost Senovážné náměstí 9 110 00 Praha 1 IDDS: me7aazb B.I.9.3. A Természet- és tájvédelmi törvény szerinti döntések Döntés az egyes fokozottan védett növényekre és állatokra vonatkozó tiltások alóli felmentésről Třebíč Városi Hivatal Městský úřad Třebíč Masarykovo náměstí 116/6 674 01 Třebíč IDDS: 6pub8mc


Oldal: 57 / 108


a jogkörök átadhatók a következőnek: Vysočina Megyei Hivatal Krajský úřad Kraje Vysočina Žižkova 57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu Engedély fafajták kivágására:

Hrotovice Városi Hivatal Městský úřad Hrotovice Náměstí 8. května 1 675 55 Hrotovice IDDS: 3zebdza

B.I.9.4. Egyéb törvények szerinti döntések Vízgazdálkodási engedély felszíni vízkivételhez:

Třebíč Városi Hivatal Městský úřad Třebíč Masarykovo náměstí 116/6 674 01 Třebíč IDDS: 6pub8mc a jogkörök átadhatók a következőnek: Vysočina Megyei Hivatal Krajský úřad Kraje Vysočina Žižkova 57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu

Vízgazdálkodási engedély szennyvíz felszíni vízbe vezetéséhez: Vysočina Megyei Hivatal Krajský úřad Kraje Vysočina Žižkova 57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu Engedély légszennyező források működtetéséhez:

Vysočina Megyei Hivatal Krajský úřad Kraje Vysočina Žižkova 57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu

Beleegyezés a mezőgazdasági földterület mezőgazdasági földterület-forrásként való használatának megszüntetésébe:


legfeljebb 1 ha-ig:

Hrotovice Városi Hivatal Městský úřad Hrotovice Náměstí 8. května 1 675 55 Hrotovice IDDS: 3zebdza

1–10 ha:

Vysočina Megyei Hivatal Krajský úřad Kraje Vysočina Žižkova 57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu

10 ha fölött:

Környezetvédelmi Minisztérium Ministerstvo životního prostředí Vršovická 65 110 10 Praha 10 - Vršovice IDDS: 9gsaax4

Oldal: 58 / 108


Területi hozzájárulás az erdő szerepének betöltésére szánt földek bevonásához: legfeljebb 1 ha-ig:

1 ha fölött:

Hrotovice Városi Hivatal Městský úřad Hrotovice Náměstí 8. května 1 675 55 Hrotovice IDDS: 3zebdza Vysočina Megyei Hivatal Krajský úřad Kraje Vysočina Žižkova 57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu

Az objektum vagy létesítmény besorolása a Súlyos balesetekről szóló törvény szerinti csoportokba: (Vysočina Megyei Hivatal) Krajský úřad Kraje Vysočina Žižkova 57 587 33 Jihlava IDDS: ksab3eu Állami engedély megadása energiatermelő üzem építéséhez:

Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Ministerstvo průmyslu a obchodu Na Františku 32 110 15 Praha 1 IDDS: bxtaaw4

B.II. Bemenetekre vonatkozó adatok II. Bemenetekre vonatkozó adatok (például föld-kisajátítások, vízkivétel és -fogyasztás, nyersanyag- és energiaforrások)

B.II.1. Föld Föld-kisajátítás:

fő építési helyszín:

legfeljebb 110 ha-ig

Az adott érték a fő építési helyszín területét jelenti (jelen Bejelentés 1.1 függelékében A-val jelölve) az új nukleáris forrás (NJZ) két reaktorblokkja esetén; egy blokk területe 60 ha lesz. A fenti területen fog még elhelyezkedni az NJZ területének legfeljebb 70 ha-ja (végleges kisajátítás), egy blokkra nézve kb. 35 ha. Az egyéb építmények (pl. bekötőút, parkoló, adminisztrációs épület, biztonsági kapuőrbódé stb.) összesen 15 ha területen (végleges kisajátítás), a területen kívül fognak elhelyezkedni. A maradék legfeljebb 25 ha terület (ideiglenes kisajátítás) az építkezés befejezése után felszabadul. A meglévő EDU terület (őrzött rész) 86,4 ha területű, az egyéb építmények (KORD objektum területei, parkoló és Heřmanice területei) 22,7 ha területű. Az NJZ és az EDU1-4 területeinek (őrzött rész) teljes területe nem haladja meg a 156,4 ha-t két NJZ blokk esetén, illetve a 121,4 ha területet egy NJZ blokk esetén.

az építési terület létesítményei:

legfeljebb 110 ha

Az építési terület létesítményeinek helyszíne (jelen Bejelentés 1.1 függelékében B-vel jelölve) 110 ha területű (ideiglenes kisajátítás). Ezen a területen kell elhelyezkedniük a kivitelező ideiglenes építményeinek és az ideiglenes szemétlerakónak. Ezt a területet az építkezés befejeztével fel kell szabadítani. A projekt bezárása nem igényel további kisajátítandó területet.

villamos csatlakozás:

legfeljebb 1 ha

A villamos csatlakozás helyszíne (jelen Bejelentés 1.1 függelékében C-vel jelölve) nem rendelkezik meghatározott területtel (egészében véve nem jelent kisajátítandó területet). A villamos csatlakozás végleges kisajátítása mindössze az energiatovábbító vezeték tornyainak alapjainak kiépített területére vagy a meglévő vezetékek áthelyezésére terjed ki, mely összesen legalább ezer m 2-es nagyságrendű kisajátítást jelent egységenként. A belső fogyasztás készenléti energiaellátása földbe van temetve és nem igényel végleges kisajátítást. A villamos csatlakozás megvalósításához szükséges építési időszakra szóló legfeljebb 1 éves ideiglenes kisajátításra nem kerül sor.

vízrendszer-csatlakozás:

legfeljebb 15 ha

A vízrendszer-csatlakozás vagy csapadékelvezetés helyszíne (jelen Bejelentés 1.1 függelékében D-vel jelölve) nem rendelkezik meghatározott területtel (egészében véve nem jelent kisajátítandó területet). A vízrendszer-csatlakozás végleges kisajátítása kizárólag a föld feletti részekre terjed ki (víztartály, szivattyútelep, föld feletti vizes objektumok és szervizlétesítmények), mely összesen legalább egytized hektár nagyságrendű kisajátítást igényel egységenként. A csővezetékek nagyrészt a földbe lesznek temetve, és nem lesz szükség végleges kisajátításra. A vízrendszer-csatlakozás megvalósításához szükséges építési időszakra szóló legfeljebb 1 éves ideiglenes kisajátításra nem kerül sor.


Oldal: 59 / 108


B.II.2. Víz Vízkivétel:

nyersvíz:

legfeljebb 100 000 000 m3/év

Az adott érték két NJZ blokk nyersvíz-kivételét adja meg, egy blokk kivétele legfeljebb 50 000 000 m3/év. A nyersvíz forrása a Jihlava folyó lesz. A nyersvizet főként (több mint 98%-ban) az erőmű hűtőköreinek feltöltésére fogják használni, a maradékot (legfeljebb 2%) ioncserélt víz gyártására, szerviz céljára és tűzoltás céljára. Az EDU1-4 jelenlegi vízkivétele a Jihlava folyóból 63 000 000 m3/év értékre van korlátozva. Ezért az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működésének időszakában a vízkivétel nem haladja meg a 113 000 000 m3/év értéket. Az építkezési célok nyersvíz-igénye nagyságrendileg legfeljebb több százezer m3/év, amely a meglévő nyersvíz-forrásból lesz megoldva. Az üzemen kívül helyezés művelete során a nyersvíz-kivétel fokozatosan csökken.

ivóvíz:

legfeljebb 140 000 m3/év

Az adott érték két NJZ blokk ivóvíz-kivételét adja meg, egy blokk kivétele legfeljebb 70 000 m3/év. Az ivóvíz-forrás az ivóvízhálózatra bekötött csatlakozás lesz. Az ivóvizet ivásra és tisztálkodási célokra, valamint részben szerviz célokra fogják használni. A meglévő megengedett ivóvíz-kivétel az EDU1-4-re vonatkozóan 350 000 m3/év (ebből azonban legfeljebb kb. 80 000 m3/év mennyiséget használnak fel), így az ivóvíz-kivétel az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működése idején nem fogja meghaladni a kb. 150 000 m3/év értéket. Az ivóvíz-kivétel az építkezés céljaira nagyságrendileg néhány százezer m3/év-vel megnő. Az üzemen kívül helyezés művelete során az ivóvíz-kivétel fokozatosan csökken.

B.II.3. Egyéb nyersanyag- és energiaforrások Nukleáris üzemanyag:

max. 70 t UO2/év1 Az adott érték két NJZ blokk nukleáris fűtőanyag-fogyasztását adja meg, egy blokk fogyasztása legfeljebb 35 t UO2/év. A fenti mennyiség évente kb. 106 (két blokk), illetve 53 (egy blokk) fűtőanyag-egységnek felel meg. A nukleáris fűtőanyag beszerzése a piacról történik. A fűtőanyag UO2-alapú fűtőanyag lesz, maximálisan 5%-ra dúsított U-235 izotóppal. A fűtőanyagciklusok becsült időszaka 12 – 24 hónap, a fűtőanyag becsült kiégetése az 55 – 70 MWd/kgU tartományba esik. Az MOX fűtőanyag használatát nem feltételezzük, de nem is zárjuk ki abszolút mértékben. Az EDU1-4 jelenlegi nukleáris fűtőanyag-fogyasztása legfeljebb 35 t UO2/év, ezért az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működésének időszakában a teljes fogyasztás nem haladhatja meg a 70 t UO2/év értéket. Az építkezési időszakban (a működés megkezdéséig), sem a bezáráskor nem merül fel a nukleáris fűtőanyag-fogyasztás igénye.

Villamos energia:

legfeljebb 240 MWe Az adott érték a két NJZ blokk belső fogyasztásának energiabemenetét jelzi, egy NJZ blokk belső fogyasztásának energiabemenete legfeljebb 120 MWe. A fogyasztást a blokkok saját tevékenysége és a készenléti energiaellátás biztosítja. Az EDU1-4 belső fogyasztása legfeljebb 120 MWe. Ezért az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működésének időszakában a belső fogyasztás teljes energiabemenete nem haladhatja meg a 240 MWe értéket. Az építési és bezárási időszakok energiafogyasztása nem meghatározott, bár a szokásos igény fenn fog állni.

Fogyóeszközök:

nincs megadva A vegyi anyagok úgy értendők mint vegyi anyagok, kenőanyagok, jármű-üzemanyagok, üzemanyagok és technikai gázok. Fogyasztásuk részletesebben nincs megadva, de a szokásos igény nagyságrendileg néhány száz t/év mennyiségben várható. Hasonló egyenleg vonatkozik a telephelyen már meglévő létesítményekre. A két NJZ blokk építése során az építőanyag-fogyasztás legfeljebb 800 000 m3 beton, kb. 110 000 t betonvas és kb. 50 000 t acélszerkezet lesz. Ezek az értékek egy NJZ blokk esetében a felükre csökkennek. A bezárás időszakában nincs további jelentős fogyóeszköz-, építőanyag- vagy szerkezetianyag-igény.

B.II.4. Szállítási és egyéb infrastrukturális igények Szállítás:

közúti szállítás:

legfeljebb 1200 jármű/nap (ebből kb. 140 nehézgépjármű)

Az adott érték a célszállítás (érkezések száma) átlagos napi intenzitását jelzi két NJZ blokk esetén. Egy blokk esetén ez legfeljebb 800 jármű/nap (ebből 80 nehézgépjármű). A forrásszállítás intenzitása (indulások száma) hasonló lesz. Az intenzitás magában foglalja az állandó működésben és karbantartáson dolgozó munkások szállítását (gépkocsik, buszok), valamint a működési igényeket (főként kamionok). A szállítást a telephelyen átvezető II/152 sz. úton kell megvalósítani, a szállítási irányokat kb. 50%-os arányban nyugat felé (Slavětice) és 50%-ban kelet felé (Dukovany) kell kijelölni. Az EDU telephely jelenlegi szállításának célintenzitása kb. 1 000 jármű/nap (ebből 150 nehézgépjármű). Az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működése során a közúti szállítás célintenzitása kb. 1 800 jármű/nap lesz (ebből 230 nehézgépjármű). Az építési szállítás teljes célintenzitása az egyik reaktorblokk építési időszakában kb. 1 500 jármű/nap lesz (ebből 300 nehézgépjármű), a két reaktorblokk építésének csúcsidőszakában legfeljebb 2 500 jármű/nap (ebből 450 nehézgépjármű). Az intenzitás alapját az a konzervatív feltevés képezi, hogy kizárólag közúti szállítást használnak (a cement és a mészkő kivételével)m azaz nem számol a vasúti szállítással, ami a szállítás egy részét át fogja venni. A közúti szállítást a II/152 sz. úton kell megvalósítani, a szállítási irányokat kb. 50%-os arányban nyugat felé (Slavětice) és 50%-ban kelet felé (Dukovany) kell kijelölni. A bezárási időszak a működési illetve építési időszakhoz képest nem fog további igényeket támasztani a közúti szállítás iránt.

1

Az első töltet kivételével.


Oldal: 60 / 108


vasúti szállítás:

jelentéktelen

A működési időszak nem támaszt jelentős igényt a vasúti szállítás használata iránt. Az EDU tevékenységeiből fakadó jelenlegi vasúti szállítási intenzitás jelentéktelen, és nem haladja meg a havonta egy vonategységet, így ez az állapot fennmarad a működés egyidejű fennállása idején. A vasúti szállítás célintenzitása az építési időszakban várhatóan egy vonategység/nap szintű lesz. A bezárási időszak a működési illetve építési időszakhoz képest nem támaszt további igényeket a vasúti szállítás iránt.

speciális szállítás:

jelentéktelen

Az intenzitás szempontjából (darabegységek az építési időszakban) a súlyos vagy túlméretes alkotóelemek szállítása jelentéktelen lesz az építési időszakban. A hely- és súlyigények tekintetében a meglévő infrastruktúra helyi módosításaira vagy ideiglenes korlátozásokra lehet szükség.

Egyéb infrastruktúra:

hálózat:

szükséges módosítás/megerősítés

A projekt a hálózat módosítását igényli, melynek része a Slavětice transzformátorállomás bővítése és a távvezeték-hálózat utána következő részei továbbítási képességének megerősítése. Ezeket a módosításokat a távvezeték-hálózat kezelőjének (ČEPS, a.s.) kell biztosítania, ezek nem képezik a projekt tárgyát.

egyéb infrastruktúra:

jelentéktelen

A projekt nem támaszt igényt az érintett terület egyéb közinfrastruktúrája tekintetében. Az EDU1-4 és NJZ vízrendszerek (az ivóvíz kivételével) független rendszerként vannak megtervezve. Ezért a meglévő rendszereket nem érintik.

B.III. Kimenetekre vonatkozó adatok II. Kimenetekre vonatkozó adatok (például a légkörbe bocsátott anyagok mennyisége és típusa, a szennyvíz mennyisége és szennyező voltak, a hulladékok besorolása és mennyisége, baleseti kockázatok a felhasználni tervezett anyagokra és technológiákra való tekintettel)

B.III.1. Levegő Anyagok kibocsátása a légkörbe:

jelentéktelen

Az NJZ nem éghető anyagok forrása, így nem lesz jelentős kibocsátás a légkörbe. A készenléti technológiai létesítmények azonban (dízelgenerátor-állomások, kazántelep), melyek nem működnek folyamatosan, szennyezőanyag-források lesznek a technológiai létesítmények működéséből fakadóan. A szennyezőanyag-kibocsátás (szilárd szennyezőanyagok, SO2, NOx és CO) a technológiai létesítmények rendszeres ellenőrzései során fog keletkezni, melynek ideje nagyságrendileg kb. néhányszor tíz órát fog kitenni évente. Tekintetbe véve a működési időt, a szennyezőanyagok mennyisége jelentéktelen lesz. A kibocsátás másik forrása a gépjárművel végzett szállítás lesz. Tekintetbe véve a szállítás intenzitását (nagyságrendileg kb. 1 000 jármű/nap), az ezen forrásokból (közutak, harmadrendű utak, parkolóhelyek) kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége [hiányos mondat]. A kibocsátások mennyisége egyebek mellett a jövőbeli gépjárműflották kibocsátási tényezőinek fejlődésétől fog függeni. Hasonló feltételek vonatkoznak az egyidejűleg működő technológiai forrásokra és a telephely meglévő létesítményei által igényelt gépjárművel végzett szállításra. Ezért amikor egyidejű hatás lép fel az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működése időszakában, szintén nem várható jelentős szennyezőanyag-kibocsátás a légkörbe. Az NJZ építési időszakában mind az építési helyszín tevékenységeiből, mind az gépjárművel végzett szállítás miatt várható kibocsátás. A legjelentősebb hatásra a nyitott terepen végzett munkák (földmunka vagy ásás) során lehet számítani, amikor a szilárd szennyezőanyagok megnövekedett kibocsátása várható. Az egyéb szennyezőanyagok kibocsátása és jellege a géphasználattal függ össze és a jármű-üzemanyagok fogyasztásához kapcsolódik. Ezek a kibocsátások az építési időszakban időben korlátozottak lesznek, és az építési időszakban változni fognak attól függően, hogy az egyes építési tevékenységeknek mi az ütemezése. A működéshez kapcsolódó források hatóképessége a bezárás időszakában megszűnik, és a szétszerelési vagy bontási munkák által keltett kibocsátások nem fogják meghaladni az építési időszak kibocsátási mennyiségét.

Fáradthő:

fáradthő: párolgás:

legfeljebb 5 800 MWt legfeljebb 1,8 m3/s

Az adott értékek két NJZ blokkra vonatkoznak, az egy blokkra vonatkozó értékek a felükre csökkennek. Az alacsony potenciálú fáradthő a légkörbe lesz kibocsátva természetes huzatú hűtőtornyokon keresztül (blokkonként egy vagy két torony). A telephelyen működő meglévő létesítményekből származó fáradthő mennyisége kb. 3 750 MWt kb. 1,0 m3/s párolgás mellett, ezt a hőt teljes egészében a légkörbe bocsátják nyolc természetes huzatú hűtőtornyon keresztül (blokkonként két torony). Így az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működése során kibocsátott teljes fáradthő nem haladja meg a kb. 6 650 MWt értéket, és a teljes párolgás kb. 1,9 m3/s. Az építési és bezárási időszak alatt nem keletkezik jelentős fáradthő.

B.III.2. Szennyvíz Szennyvíz:

technológiai szennyvíz:

legfeljebb 44 000 000 m3/év

Az adott érték két NJZ blokk technológiai szennyvizének mennyiségét adja meg, egy blokk mennyisége legfeljebb 22 000 000 m3/év. A technológiai szennyvizet a Jihlava folyó fogadja. A technológiai szennyvíz javarészt (kb. több mint 96%-ban) a keringő hűtő (tercier) kör, ill. a technológiai víz lefúvatásából származik, továbbá a vízkezelő üzem és a felügyeleti tartályok szennyvize. Minőségi tekintetben a technológiai szennyvíz összetétele körülbelül a meglévő EDU1-4 erőműből származó technológiai szennyvíz összetételének fog megfelelni, és mindenekelőtt attól fog függeni, hogy milyen mennyiségű szennyezőanyagot szivattyúznak hozzá a nyersvízzel együtt, valamint a szennyezőanyag párolgás miatti sűrűsödésétől. A NJZ működése (vízkezelés, a kémiai rendszerek kezelése stb.) miatti szennyeződések minimális mértékben kerülnek a szennyvízbe. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 61 / 108

ÚJ NUKLEÁRIS FORRÁS A DUKOVANY TELEPHELYEN SZÁNDÉKBEJELENTÉS Az EDU1-4 jelenlegi szennyvíz-kibocsátása a technológiai1 szennyvíz és a csapadék összesítésével is 25 000 000 m3/év értékre korlátozódik. Ezért az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű fennállásának időszakában a technológiai szennyvíz-kibocsátás nem haladja meg a 47 000 000 m3/év értéket. Az építésből származó technológiai szennyvíz mennyisége nincs megadva. Az építési igényekre kivett víz az épületszerkezetek részévé válik, elpárolog, vagy építési célokra újra felhasználják. A potenciálisan szennyezett vizeket (technológiai létesítmények teszteléséből, öblítésekből stb.) lefolyó nélküli vermekben fogják összegyűjteni, és a fizikai-kémiai elemzésektől függően vagy elvezetik a fogadóhoz, vagy ártalmatlanításra elszállítják. A bezárás időszakában a technológiai szennyvíz-kibocsátásnak fokozatosan csökkennie kell.

normál szennyvíz:


Az adott érték két NJZ blokk normál szennyvizének mennyiségét adja meg, egy blokk mennyisége legfeljebb 36 000 m3/év. A kezelt normál szennyvizet a Jihlava folyó fogadja. Minőségi tekintetben a normál szennyvíz összetétele körülbelül a meglévő EDU1-4 erőműből származó normál szennyvíz összetételének fog megfelelni. Az EDU1-4 erőműből származó normál szennyvíz jelenlegi kibocsátása nem haladja meg a 80 000 m 3/év értéket (a kivett ivóvíz mennyisége). Ezért az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működésének időszakában a normál szennyvíz-kibocsátás nem haladja meg a 116 000 m3/év értéket. Az építés során a normál szennyvíz mennyisége nagyságrendileg több százezer m 3/év lesz. Az építésből származó kezelt normál szennyvizet a Skryjský patak, valamint a Jihlava folyó fogadja. A bezárás időszakában a normál szennyvíz-kibocsátásnak fokozatosan csökkennie kell.

csapadék:


Az adott érték a két NJZ blokk területéről származó csapadékot adja meg, egy blokk esetén a mennyiség kb. a felére csökken. Az NJZ területéről származó csapadékot a Skryjský patak, valamint a Jihlava folyó fogadja, kisebb részét (az elvezetett csapadék legfeljebb kb. 15%-át) pedig a Lipňanský patakba vezetik el (amit az Olešná, Rokytná, Jihlava követ). Az elvezetendő csapadék mennyiségét ülepítő tartályokkal és tározótartályokkal fogják korlátozni. Minőségi tekintetben nem lesz változás a csapadék minőségében. Az EDU1-4 területének jelenlegi csapadék-elvezetése legfeljebb 200 000 m3/év. Így az NJZ (egy blokk) területének és az EDU1-4 területének teljes csapadékelvezetése nem haladja meg a 292 000 m3/év értéket, az NJZ (két blokk) területéről és az EDU1-4 területéről pedig nem haladja meg a 384 000 m3/év értéket. Az építés során az NJZ területéről elvezetett csapadék mennyisége és fogadója megfelel egy működési fázisénak (a csapadékelvezetésre szolgáló csatornahálózatot az építkezés kezdetén fogják kiépíteni). Az építési helyszín létesítményeiből való elvezetés (a tartalék területek nélkül) legfeljebb 135 000 m3/év. A Skryjský patak (amit a Jihlava folyó követ), a Lipňanský patak (amit az Olešná, Rokytná, Jihlava követ) és a Heřmanický patak (amit az Olešná, Rokytná, Jihlava követ) fogadja a csapadékot. Az elvezetett csapadék mennyisége a bezárás időszakában a terület elhagyásának előrehaladásától függően fog csökkenni.

B.III.3. Hulladék Nem aktív hulladék:

kommunális és egyéb hulladék: veszélyes hulladék:

legfeljebb 2 000 t/év legfeljebb 240 t/év

Az adott értékek két NJZ blokkra vonatkoznak, egy blokk kommunális és egyéb hulladékának mennyisége legfeljebb 1 200 t/év, a veszélyes hulladéké legfeljebb 120 t/év. A keletkező nem aktív hulladék mennyisége és szerkezete mennyiségi és minőségi tekintetben is megfelel a jelenleg működő blokkok (EDU1-4) hulladékszerkezetének. A tisztítás, karbantartás, javítások, működés és a nem aktív létesítmények cseréje során keletkező szokásos hulladéktípusokat foglalják magukban, valamint a javítások és egyebek nyomán keletkező építési hulladékokat. A hulladék ártalmatlanítását a Hulladéktörvény és a ČEZ, a. s. irányító dokumentumai szerint kell végrehajtani. Mivel a projektnek nem része egyetlen hulladékártalmatlanító létesítmény sem (és a jelenlegi erőműnek sincs ilyen létesítménye), a keletkezett hulladékot össze kell gyűjteni, biztosítani kell és a későbbi ártalmatlanítás céljából az arra feljogosított cégeknek kell átadni. Jelenleg az EDU telephelyén évente kb. 2 200 tonna hulladék keletkezik (ebből kb. 180 tonna veszélyes hulladék), ennek keletkezése azonban az aktuális tevékenységektől függően erősen változó. Így az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működése során összesen keletkező nem aktív hulladék kb. 3 200 t/év kommunális és egyéb hulladék lesz, valamint 300 t/év veszélyes hulladék. Az építkezés (két blokk) során keletkező hulladék mennyisége legfeljebb 400 000 tonna lesz építési időszakonként (ebből kb. 4 000 tonna veszélyes hulladék), egy blokk esetén a mennyiség kb. a felére csökken. A hulladék jellege főként építési hulladék és kommunális hulladék lesz. Különösen fontos lesz az építkezés záró része, az építési helyszín létesítményeinek ártalmatlanítása miatt. A bezárás időszakában a normál működés során keletkezővel megegyező jellegű hulladék fog keletkezni; a későbbiekben meg fognak jelenni különösen a szétszerelési és bontási munkákból származó építési hulladékok.

B.III.4. Egyéb Zaj:

helyhez kötött források:

hűtőtorony: ČS hűtővíz: turbinacsarnok: transzformátor: TVD ČS és hűtés: reaktorépület:

LA,W = 93 dB LA,W = 50 dB LA,W = 64 dB LA,W = 94 dB LA,W = 86 dB LA,W = 65 dB

Az adott értékek a domináns NJZ források várható akusztikai teljesítményét mutatják (függetlenül a két blokkos vagy egy blokkos elrendezéstől), melyek felszíni források esetén 1 m2-es területre vonatkoznak. Ezen források működése folyamatos, azaz nappal és éjszaka is ugyanaz. Hasonló feltételek vonatkoznak a telephelyen meglévő forrásokra. A meglévő források zajkibocsátása minőségi szempontból hasonló, mennyiségi szempontból jelenleg több forrás van (a blokkok számából fakadóan).

1

A technológiai szennyvíz a kibocsátott víz kb. 98,5%-át adja ki.


Oldal: 62 / 108

ÚJ NUKLEÁRIS FORRÁS A DUKOVANY TELEPHELYEN SZÁNDÉKBEJELENTÉS A zajszintek helyi növekedésére lehet számítani a projektet megvalósító építési munkák során (a felhasznált mechanizmusok és szerszámok működése miatt), a védett külső területre gyakorolt jelentős hatás nélkül. A bezárás időszakában a zajforrások nem lépik át a létesítményeknek az NJZ megvalósítása során felhasznált teljesítményjellemzőit.

szállítás közutakon:

nappal: éjszaka:

legfeljebb LAeq,7.5m = 58 dB legfeljebb LAeq,7.5m = 48 dB

Az adott érték az NJZ (két blokk) forrás-/célszállításának zajkibocsátási jellemzőit mutatja a II/154 úton (amely a fő bekötőutat jelenti), a településeken a B.II.4. fejezetben: Szállítási és egyéb infrastrukturális igények (jelen Bejelentés 60. oldalán) említett intenzitással haladva át. Egy NJZ blokk értéke legfeljebb 55/45 dB lehet nappal/éjszaka. Az EDU jelenlegi forrás-/célszállításába a II/154 úton a fenti B.II.4. fejezetben: Szállítási és egyéb infrastrukturális igények (jelen Bejelentés 60. oldalán) említett intenzitással beletartozik a szállítási zajkibocsátás értéke, amely legfeljebb L Aeq,7.5m = 57/47 dB (nappal/éjszaka). Így az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működése során a szállítási zajkibocsátás nem haladja meg a legfeljebb LAeq,7.5m = 59/49 dB értéket (nappal/éjszaka). A szállítási útvonalak szomszédságában a zajszintek növekedése várható a projekt megvalósításához tartozó szerkezeti munkák végrehajtása során. A bezárás időszakában a szállítási zajok forrásai nem haladják meg a működés vagy építés időszakának zaját.

Vibrációk:

jelentéktelen A projekt nem lesz a szomszédságba továbbított jelentősebb vibrációk forrása. Vibráció forrása elsősorban a turbinacsarnok (a turbina), a turbinától jövő vibrációknak a turbinaállvány alapzatára való továbbítását pedig minimalizálja a megfelelő felépítés, így a vibráció korlátozott lesz a közvetlen szomszédságában. További potenciális vibrációforrást jelenthetnek a közutakon közlekedő járművek mozgásából fakadó hatások. Ezek azonban a szokásos szállítási források, amelyeket a közutak közvetlen szomszédságában már meglévő alapzat megszüntet. Hasonló következtetések vonatkoznak a telephelyen már meglévő létesítményekre. A NJZ előkészítése és építése során vibráció szempontjából kizárólag a szokásos építési munkagépeket és szállítóeszközöket vesszük tekintetbe, melyek hatásai a közvetlen szomszédságra korlátozódik. Az építkezés során nem tételezünk fel robbanóanyagokat használatával járó robbantási műveleteket. A bezárás időszakára kizárólag a működési vagy építési időszak kapcsán megemlített forrásokkal számolunk, melyeknek tehát nincs jelentős hatásuk a szomszédságra.

Ionizáló sugárzás:

a légkörbe bocsátott radioaktív szennyezőanyagok:

nemesgázok: trícium: C-14: jodidok: aeroszolok: Ar-41:

legfeljebb 3,6E+15 Bq/év legfeljebb 2,6E+13 Bq/év legfeljebb 2,0E+12 Bq/év legfeljebb 5,2E+10 Bq/év legfeljebb 3,8E+09 Bq/év legfeljebb 2,6E+12 Bq/év

Az adott értékek az NJZ-ből (két blokk, legfeljebb 2 x 1 750 MWe beépített villamos teljesítménnyel) a légkörbe bocsátott radioaktív szennyezőanyagok éves aktivitásának keretértékét (maximumát) mutatják a normál működés során az egyes radionuklid-csoportok tekintetében. Ezek a kibocsátott aktivitások egy NJZ blokk esetében a felükre csökkennek. Az értékek a referencia konstrukciók beszállítói által nyújtott adatokon alapulnak. A működtetési tapasztalat alapján reálisan arra lehet számítani, hogy a ténylegesen távozó radioaktívan szennyezett anyagok mennyisége lényegesen alacsonyabb lesz, mint amit a terv feltételez. Maga a nukleáris fűtőanyag, amelyben lezajlik a hasadási láncreakció és amely szintén aktív gázizotópok keletkezésével jár, a radioaktív gázok elsődleges forrása. Ezek korlátozott mértékben, a fűtőanyag-burkolat mikroszivárgásain keresztül behatolnak a primerköri hűtőközegbe, amely folyamatosan érintkezik a burkolattal. A primerköri hűtőközeg révén a radioaktív gázok elérik a primer körhöz kapcsolódó egyéb erőművi rendszereket. A primerköri víz gázmentesítője a radionuklid-tartalmú gáznemű szennyezőanyagok legnagyobb forrása. További források az egyéb technológiai rendszerekből és tartályokból származó (folyamatosan szellőző és a gáznemű hulladék kezelőrendszereibe elvezetett) radioaktív gázok és aeroszolok, és kisebb mértékben a reaktormedence terének távozó levegője. Ez szintén megfelel a kibocsátott radioaktív szennyezőanyagok összetételének, melyben a nemesgázok és radiológiailag jelentős jodidok vannak többségben. Ami az aktivációs termékeket illeti, radiológiai jelentőséggel főként a szén és az argon radioizotópjai bírnak. A radioaktív szennyezőanyagok légkörbe bocsátása szabályozott módon fog zajlani (nagy hatékonyságú szűrést és radiológiai ellenőrzést követően), egy szellőzőkéményen keresztül. Előfordulhat még ezzel párhuzamosan a folyékony radioaktív szennyezőanyagokból a trícium és szén-14 egy részének légkörbe bocsátása (részletesebben lásd alább). Az EDU1-4 meglévő blokkjaiból a légkörbe bocsátott radioaktív szennyezőanyagok a következők: nemesgázok (az Ar-41 izotóppal együtt): trícium: C-14: jodidok: aeroszolok:

legfeljebb 6,1E+12 Bq/év legfeljebb 9,6E+11 Bq/év legfeljebb 7,9E+11 Bq/év legfeljebb 1,9E+06 Bq/év legfeljebb 3,4E+07 Bq/év

Az adott értékek az EDU1-4 blokkok 2008 és 2014 közötti radioaktív szennyezőanyag-kibocsátási tevékenységeinek maximális mért értékeiből kiválasztott keretértéket mutatják az egyes radionuklidok tekintetében. A telephelyen lévő egyéb nukleáris létesítmények nem bocsátanak ki gáznemű radioaktív szennyezőanyagokat. A radioaktív szennyezőanyagok légkörbe bocsátása szabályozott módon zajlik, nagy hatékonyságú szűrést és radiológiai ellenőrzést követően, egy szellőzőkéményen keresztül. Az építési időszakban az NJZ-ből nem jutnak a légkörbe radioaktív szennyezőanyagok. A távozó radioaktívan szennyezett anyagok mennyisége a működés időszakához képest fokozatosan csökken (több nagyságrenddel) a lezárás és az üzemen kívül helyezés időszakaiban (mind az NJZ, mind az EDU1-4 esetén). A gáznemű radioaktív szennyezőanyagok izotóp-összetétele a bezárás és üzemen kívül helyezés időszakában eltérő lesz a működési időszakétól (jelentősen alacsonyabb lesz a nemesgázok és a jodidok aránya).

folyékony radioaktív szennyezőanyagok: trícium: legfeljebb 1,5E+14 Bq/év korróziós, aktivációs és hasadási termékek: legfeljebb 2,7E+11 Bq/év Az adott értékek az NJZ-ből (két blokk, legfeljebb 2 x 1 750 MWe beépített villamos teljesítménnyel) a kibocsátott folyékony radioaktív szennyezőanyagok éves aktivitásának keretértékét (maximumát) mutatják a normál működés során az egyes radionuklid-csoportok tekintetében. Ezek a kibocsátott aktivitások egy NJZ blokk esetében a felükre csökkennek. Az értékek a referencia konstrukciók beszállítói által nyújtott adatokon alapulnak. A működtetési tapasztalat alapján reálisan arra lehet számítani, hogy a ténylegesen távozó radioaktívan szennyezett anyagok mennyisége lényegesen alacsonyabb lesz, mint amit a terv feltételez. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 63 / 108

ÚJ NUKLEÁRIS FORRÁS A DUKOVANY TELEPHELYEN SZÁNDÉKBEJELENTÉS A folyékony radioaktív szennyezőanyagok izotóp-összetételében a trícium dominál. A trícium a primer körben mindenekelőtt a bórsavval való reakció révén keletkezik (melyet a hűtőközeg tartalmaz kis koncentrációban, és a hasadási láncreakció szabályozása érdekében neutron-elnyelőként szolgál), és a tisztítórendszerek nem tudják hatékonyan befogni. A radiológiai ellenőrzést követően a radioaktív szennyezőanyagok szabályozott módon lesznek elvezetve a fogadóba (a Jihlava folyóba), az újonnan megépített szennyvízgyűjtőn keresztül (a technológiai és normál szennyvizekkel együtt). A folyékony radioaktív szennyezőanyagokból származó trícium és szén-14 aktivitásának egy része a jóváhagyott korlátokon belül a légkörbe lesz kibocsátva radioaktív szennyezőanyagként, azaz a hűtőtorony szellőzőkéményén keresztül. A Jihlava folyóba bocsátott folyékony radioaktív szennyezőanyagokban lévő trícium és szén-14 adott aktivitása ezzel a résszel csökkenni fog, míg a légkörbe bocsátott radioaktív szennyezőanyagok (lásd fent) trícium- és szén-14aktivitásai arányosan növekednek. Az EDU1-4 meglévő blokkjaiból a vízfolyásokba bocsátott radioaktív szennyezőanyagok a következők: trícium: legfeljebb 2,0E+13 Bq/év korróziós, aktivációs és hasadási termékek: legfeljebb 3,6E+07 Bq/év Az adott értékek az EDU1-4 blokkok 2008 és 2014 közötti folyékony radioaktív szennyezőanyag-kibocsátási tevékenységeinek maximális mért értékeiből kiválasztott keretértéket mutatják az egyes radionuklidok tekintetében. A telephelyen lévő egyéb nukleáris létesítmények nem bocsátanak ki folyékony radioaktív szennyezőanyagokat. Az építési időszakban az NJZ-ben nem keletkeznek folyékony radioaktív szennyezőanyagok. A távozó radioaktívan szennyezett anyagok mennyisége a működés időszakához képest fokozatosan csökken (több nagyságrenddel) a lezárás és az üzemen kívül helyezés időszakaiban (mind az NJZ, mind az EDU1-4 esetén).

ionizáló sugárzás mezeje:

jelentéktelen

Az ionizáló sugárzás mezeje úgy értendő, mint a közvetlenül (kibocsátott radioaktív szennyezőanyagok nélkül) a technológiai létesítményekből származó elektromágneses (gamma-) sugárzás vagy neutronfluxus. Ez nem jelentős sem a két NJZ objektumainak szomszédságában, sem a meglévő nukleáris létesítményekében. Nem kizárt, hogy az építkezés során a repedésvizsgáló detektorok részét képező sugárforrásokat (légmentesen lezárt radioaktív forrásokat) fognak használni, mely nincs jelentős hatással a szomszédságra. A bezárás és üzemen kívül helyezés időszakában nem lesz további ionizáló sugárforrás.

radioaktív hulladékok (RAO):

legfeljebb 250 m3/év

Az adott érték a kezelési utáni (tárolandó) hulladék mennyiségének konzervatív keretértékét mutatja két NJZ blokk esetén. Alapja a blokk termelésének kb. 50 – 70 m3/1000 MWe beépített villamos teljesítménye évente. Ez a mennyiség egy blokk esetében a felére csökken. A fenti hulladékforrások közé tartoznak főként a folyékony RAO kezelésének rendszerei (a párologtató üzemből származó koncentrátumok, az elhasznált gyanták és az iszapok), az aktív szellőzőrendszerek szűrői, az elhasznált mérőszondák és sugárzási mintavételi egységek, továbbá a használhatatlan szennyezett alkatrészek, a védőfelszerelések vagy -ruhák, az ellenőrzött zónából származó válogatott anyagok stb. A RAO jogszabályilag előírt osztályokba sorolásának szempontjából kizárólag nagyon alacsony aktivitású, alacsony aktivitású, illetve közepes aktivitású hulladék fog keletkezni. A keletkezett megszilárdult folyékony RAO a teljes mennyiség kb. 40%-a lesz, a szilárd RAO pedig a teljes mennyiség kb. 60%-a lesz. Az EDU1-4 meglévő blokkjaiban keletkező, a radioaktív hulladéktárolóban (ÚRAO) való tárolásra szánt kezelt RAO hosszú ideje stabilan kb. 265 m3/év (ebből 160 m3 a megszilárdult RAO és kb. 105 m3 a szilárd RAO). Ezért az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működésének időszakában az összes keletkező RAO nem haladhatja meg a 390 m3/év értéket. Az NJZ építési időszakában nem keletkezik radioaktív hulladék. A bezárási és üzemen kívül helyezési időszakban nagyságrendileg néhány ezer m3 mennyiségben fog RAO keletkezni. Ezek főként válogatott szennyezett anyagokat fognak tartalmazni (szennyezett technológiai rendszerek vagy építmények), melyek a szétszerelésből és bontásból származnak, valamint a szennyezésmentesítére használt anyagokat.

kiégett nukleáris fűtőanyag:

legfeljebb 70 t UO2/év

A keletkező kiégett nukleáris fűtőanyag mennyiség az egy töltetben lévő friss fűtőanyag mennyiségének felel meg. Az adott értékek két NJZ blokkban keletkező kiégett nukleáris fűtőanyagra vonatkoznak, a keletkezett anyagmennyiség egy blokk esetén a felére csökken. Az EDU1-4 meglévő blokkjaiban termelődő kiégett nukleáris fűtőanyag legfeljebb 35 t UO2/év. Ezért az NJZ (egy blokk) és az EDU1-4 egyidejű működésének időszakában az összes keletkező kiégett nukleáris fűtőanyag nem haladhatja meg a 70 t UO2/év értéket. Az építési időszakban az NJZ-ben nem keletkezik kiégett nukleáris fűtőanyag. A bezárás és a fűtőanyag reaktorból való eltávolítása után nem keletkezik több kiégett nukleáris fűtőanyag.

Nem-ionizáló sugárzás:

jelentéktelen A projekt nem lesz jelentős nem-ionizáló sugárzás forrása. Az egyes létesítmények szomszédságában lévő elektromos és mágneses mezők (villamos vezetékek, transzformátorok, generátorok és egyéb) meg kell, hogy feleljenek az nem-ionizáló sugárzással szembeni egészségvédelemről szóló 291/2015 Coll. kormányrendeletnek. Az erőmű területén be kell tartani a dolgozókra vonatkozó korlátokat, a külső közterületen (ez csak a villamos vezetékeket érinti) be kell tartani az egyéb személyekre vonatkozó korlátokat. Hasonló adatok vonatkoznak a telephelyen már meglévő létesítményekre. Az építési és bezárási időszak alatt szintén nem lesz jelentős nem-ionizáló sugárzás.

Egyéb:

nincs kimenet A projekt nem képezi egyéb olyan fizikai vagy biológiai tényezők forrását, amelyek hatással lehetnének a szomszédságra.


Oldal: 64 / 108


B.III.5. Baleseti kockázatok B.III.5.1. Sugárzási kockázatok B.III.5.1.1. Biztonsági jellemzők A nukleáris blokk működése során, csakúgy mint más ipari üzemek működése és az emberi tevékenység esetén (és látszólag ironikus módon inaktivitása esetén is) általában véve lehetetlen kizárni a nem szokványos állapot (hiba, baleset, üzemzavar) előfordulásának valószínűségét. A nukleáris létesítmények egyik sajátos jellemzője, hogy radioaktív anyagokat tartalmaznak, amelyek vészhelyzeti körülmények között potenciálisan a környezetbe juthatnának. Azonban tekintetbe véve ezt a kockázatot is, a villamos energia atomerőművekben való megtermelése az emberi egészségre és életre nézve nem veszélyesebb, mint az egyéb forrásokból való termelés. Ez a működő erőművekre nézve kimutatható a nemzetközi szervezetek egyes forrástípusok életre való veszélyességének mértékét illető statisztikáiból (például az OECD/NEA 2010-es jelentése: A nukleáris balesetek kockázatának összehasonlítása az egyéb energiaforrásokból fakadó kockázatokkal). A projektben tekintetbe vett reaktorok biztonságosabbak, mint a korábbi generációk reaktorai. Fejlesztésüket az a törekvés indította el, hogy javítsák a II. generációs reaktorok megbízható működésének indikátorait, továbbá biztonsági jellemzőit. A korábbi generációkhoz képest a következők az alapvető biztonsági jellemzők:  alacsonyabb szintű annak a valószínűsége, hogy balesetek és a tervezésen túli üzemállapotok (DEC) körébe tartozó események fordulnak elő; a fűtőanyagrendszer súlyos károsodásának valószínűsége egy nagyságrenddel kisebb, mint a már működő atomerőművek esetében,  kisebb a valószínűsége annak, hogy a szomszédságba nagyobb mennyiségű radioaktivitás szivárog,  kezelik a súlyos baleseteket, többek közt bármely lehetséges reaktorolvadás csapdába ejtésével és lehűtésével,  kezelik a teljes áramkimaradást (a teljes villamosenergia-ellátás kiesését),  biztonsági rendszereikben passzív elemeket használnak (melyek kevésbé függenek az energiaellátástól),  biztonsági rendszereik magasabb szintű redundanciával rendelkeznek,  kezelik a jelentősebb külső eseményeket (pl. repülőgép becsapódása),  jobb a tűzvédelmük. B.III.5.1.2. A nukleáris biztonságra és a sugárvédelemre hatást gyakorló potenciális kockázatok A nukleáris létesítmény nem szokványos állapota (hiba, baleset, üzemzavar) egy vagy több alkotóelem hibája folytán következhet be, belső vagy külső ok eredményeként. Belső okot eredményezhet egy alkotóelem vagy a rendszer meghibásodása tervezési vagy strukturális hiányosság miatt, a gyártás, felállítás, működtetés, karbantartás, átvizsgálások és tesztelés során felmerülő minőségbiztosítási hiba miatt, és/vagy egy alkotóelemnek egy másik belső ok eredményeként való meghibásodása miatt. A tipikus belső okok közé tartozik a támogató rendszer, pl. hűtés, kenés, villamosenergia-ellátás hibája, vagy olyan típusú belső események, mint a hűtőanyag-szivárgás dinamikai hatásai csőtörés, csőverődések, belső elcsúszások esetén, ami pl. egy forgó gép alkotóelemének törése miatt következhet be, a belső áradások, a belső tüzek és robbanások, súlyos terhek leesése és becsapódása, a nyomás alatti alkotóelemek, tartók és egyéb szerkezeti elemek hibája, az elektromágneses interferencia az erőmű létesítményei között, víz-, gáz-, gőz- vagy károsanyag-szivárgások, olyan környezeti paraméter körülmények előfordulása, amelyre a létesítmény nincs felkészítve, emberi tényezőből fakadó hiba stb. Külső ok lehet szélsőséges meteorológiai események (szélvihar, villámlás, külső áradások, magas és alacsony hőmérsékletek, esőzés és havazás, jégképződés, a talajvízszint emelkedése, szélsőséges aszály, a hűtővíz szélsőséges hőmérséklete és befagyása, egyéb kockázatok a hűtővíz- és levegőellátásban), szeizmikus esemény, vagy az atomerőmű szomszédságában emberi tevékenység okozta esemény. Emberi tevékenység okozta esemény lehet például a nukleáris létesítmény szomszédságában lévő vízfolyások gátszakadása, gázszivárgás és gázrobbanás a nukleáris létesítmény szomszédságában, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes anyagok kiszivárgása a nukleáris létesítmény szomszédságába pl. közúti szállítás vagy ilyen anyagoknak a területen való tárolása során, a nukleáris létesítmény szomszédságában történt robbanás nyomáshulláma, baleset folytán repülőgép becsapódása a nukleáris létesítménybe, a telephelyen lévő másik nukleáris létesítmény radioaktív szivárgással vagy egyéb veszélyes anyagok szivárgásával járó balesete. Külső okkal járó speciális eseménytípusok a szabotázs- és terrorcselekmények a nukleáris létesítményben (beleértve a szándékos repülőgép-becsapódást is). Minden lehetséges nem szokványos állapottípust fel kell mérni a nukleáris létesítmény engedélyezési folyamata során, és bizonyítani kell, hogy előfordulásuk gyakorlatilag lehetetlen, vagy következményeik elfogadhatók, ahol is a legnagyobb jelentősége a sugárzással járó következmények felmérésének van. Az elfogadhatóság bizonyítását mindenekelőtt determinisztikus elvre kell alapozni, amikor is egy esemény következményét kvantifikálják és bizonyítják, hogy a nukleáris létesítmény biztonságára nézve elfogadható, és a szomszédságra gyakorolt következményei elhanyagolhatók. Rendkívül valószínűtlen események esetén (melyek előfordulási gyakorisága nagyfokú reliabilitással 10-7/év alatt van) elfogadható a probabilisztikus alapú felmérés és értékelés. A terrorcselekmény és


Oldal: 65 / 108


szabotázs elleni védelem szintjének felmérése része a fizikai védelem biztosítására vonatkozó dokumentációnak, amelyet az SÚJB-nek kell jóváhagynia és speciális kezelés (pl. titoktartás) vonatkozik rá. A nukleáris létesítmény biztonsága szempontjából fontos rendszereknek ellenállónak kell lenniük az egyszerű hibákkal és a közös okból fakadó hibákkal szemben. Az ellenálló képességet a redundancia és a diverzitás révén biztosítják. A redundanciát az ugyanazon funkciót ellátó biztonsági rendszerek többszörös tartalékával biztosítják (ez általában kétszeres vagy háromszoros redundancia a II. generációs blokkok esetén, a III. és III+ generációs blokkok esetén pedig általában háromszoros vagy négyszeres redundancia), valamint az egyes redundáns rendszerek fizikai elkülönítésével és funkcionális függetlenségével. A diverzitást azért biztosítják, hogy az alapvető biztonsági funkciók – reaktorleállás, hőelvezetés a fűtőanyagból, radioaktív anyagok konténmenten kívüli szivárgása a primer kör épségének sérülése esetén – egymástól függetlenül biztosítsanak két vagy több funkcionálisan eltérő rendszert, melyek mindegyike többszörös redundanciával rendelkezik és mindegyik képes egymástól függetlenül betölteni a biztonsági funkcióját. B.III.5.1.3. A nem szokványos állapotok jellemzői A nem szokványos állapotok következményeinek lehetséges előállását azon valószínűség alapján mérik fel, amellyel a nem szokványos állapot előfordulhat, míg a nem szokványos állapot következményeire vonatkozóan a nemzeti törvényi szabályozás és a nemzetközi követelmények által előírt korlátokat nem szabad túllépni. Általában véve a nem szokványos állapotok valószínűbb típusainál a maximálisan elfogadható következmények kritériumait szigorúbban határozzák meg, mint a kevésbé valószínű nem szokványos állapotoknál. Az NJZ nem szokványos állapotainak felosztása a következő:  Rendellenes működés.  Vészhelyzeti körülmények:  tervezési alapú balesetek (DBA),  tervezésen túli üzemállapotok (DEC):  többszörös hiba a tervezésen túli üzemállapotok keretében,  súlyos baleset a tervezésen túli üzemállapotok keretében.  Gyakorlatilag kizárt állapotok. Ezek az állapotok a következőképpen jellemezhetők: Rendellenes működés

egyszeres hiányosságokat és meghibásodásokat foglal magában, melyek a feltevés szerint működési időnként legalább egyszer előfordulnak. Ezen kategóriába tartozó tipikus esetek többek közt a külső villamosenergia-ellátás elvesztése, hibák a reaktivitás-szabályozó rendszerben, a gőzfejlesztők biztonsági szelepeinek rövid távú kinyílása, kisméretű csövek (segédcsövek, mérő és mintavételi csövek) törése stb. A rendellenes működés legrosszabb esetben a reaktor automatikus leállásához vezet, és miután ez az állapot megszűnt, vagy megszüntették az okokat és következményeket, az erőmű képes visszaállni a normál működésre (rendellenes működés következményeként nem fordulhat elő a fűtőanyagrendszer, a fűtőelemek vagy a primer kör épségének károsodása). A rendellenes működés körébe tartozó események nem vezethetnek bármely barrier elvesztéséhez, a biztonsági rendszer funkcióvesztéséhez, valamint a szomszédságra gyakorolt hatásuk minimális kell, hogy legyen, ami a K1 kritérium teljesítéseként jellemezhető (lásd B.I.6.2.2.2. fejezet: Sugárvédelmi követelmények, jelen Bejelentés 24. oldalán), hogy a környezetbe bocsátott radionuklidot tartalmazó szennyezőanyagok megengedett korlátját ne lépjék át, tehát azt a dózisoptimalizáló korlátot, amely a működő NJZ és EDU1-4 blokkokból származó radioaktív szennyezőanyagoknak való expozíciót ne lépjék túl a kritikus lakosságcsoport tekintetében.

A tervezési alapú balesetek (DBA) olyan hiányosságok és meghibásodások, amelyeknek nem lenne szabad előfordulniuk a működési időszakban, előfordulásuk azonban gyakorlatilag nem zárható ki, így a tervezés számot vet az előfordulásukkal. Tipikusan ebbe a baleseti kategóriába tartozó bevezető események többek közt a nagyobb csövek törése – a tápvíz, gőz, primer kör főbb csöveié –, a gőzfejlesztőben lévő cső / csövek törlése, a reaktor automatikus leállító rendszerének hibája stb. A biztonsági rendszereknek kellő ráhagyással és megbízhatósággal kell képesnek lenniük arra, hogy biztosítsák a barrierek védelmét, és elfogadható szintűre korlátozzák a tervezési alapú balesetek következményeit a szomszédságban. Az alapvető K2 kritériumot (lásd B.I.6.2.2.2. fejezet: Sugárvédelmi követelmények, jelen Bejelentés 24. oldalán) alkalmazzák, és ez megköveteli, hogy az NJZ egyetlen, a reaktormag olvadását, illetve a tározómedencékben lévő sugárzó nukleáris fűtőanyag károsodását nem eredményező balesete se vezessen olyan radionuklid-szivárgáshoz, amely óvóhelyi elhelyezés, jód-profilaxis és lakossági evakuálás alkalmazását igényelné bárhol az NJZ szomszédságában. Az elfogadható szintet akkor teljesítik, ha nem érik el a sürgős és azt követő védőintézkedésekhez vezető alapértékeket az SÚJB 307/2002 Coll. rendelete szerint, az erőmű szomszédságának állandóan lakott területén, kivéve a helyben termelt élelmiszer fogyasztásának ideiglenes és adott helyre korlátozódó szabályozását, valamint a nagyon korlátozott mértékű gazdasági hatást. A tervezésen túli üzemállapotok (DEC) olyan balesetek, amelyeket a tervezési alapú balesetek körében nem vettek számításba, de a legjobb becslés módszertanát használva elemezték őket a tervezés során, és amelyek esetében a radiológiai Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 66 / 108


következmények a meghatározott elfogadhatósági kritériumokon belül maradnak. Ezek közé olyan balesetek és többszörös hibák tartoznak, amelyekről feltehető, hogy nagyon alacsony szintű az előfordulásuk valószínűsége. A tervezésen túli üzemállapotok felosztása a következő:  többszörös hiba, melynek során nem következik be a fűtőanyagrendszer súlyos károsodása,  többszörös hiba, melynek során bekövetkezik a fűtőanyagrendszer súlyos károsodása. Míg a jelenleg működő reaktoroknál eredetileg nem terveztek ilyen állapotokra és ellenálló képességüket később elvégzett modernizációval növelték meg, a III. és III+ generációs reaktorok képesek arra, hogy kezeljék vagy minimalizálják a tervezésen túli üzemállapotok következményeit, a tervezésbe már belefoglalt súlyos baleseteket is beleértve. A legfontosabb tulajdonságok közé tartozik a nagyobb ellenálló képesség a villamosenergia-ellátás kiesésével (teljes áramkimaradással) szemben, a nagyobb repülőgép becsapódásának való ellenállás, valamint a fűtőanyag-olvadáshoz kapcsolódó, a konténment hibája nélkül zajló események kezelésének képessége. A tervezésen túli üzemállapotok többszörös hibái például: rendellenes állapotok a reaktor automatikus leállító rendszerének hibájával, a teljes villamosenergia-ellátás kiesése (teljes áramkimaradás), a gőzfejlesztők összes tápvízellátó rendszerének kiesése, a primer kör szivárgása a vészhelyzeti hűtőrendszer részleges hibájával, a gőzfejlesztők csövének / csöveinek törése, melyet a szekunder kör épségének meghibásodása követ, a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolómedencéje hűtésének kiesése, többszörös hiba a hűtővíz és az alapvető üzemi víz rendszereiben, hőelvezetés a szomszédságba vagy a végső hőelnyelőbe, belső vagy külső eredetű közös hibából fakadó többszörös események. Azok a tervezésen túli üzemállapotok, melyek során nem következik be a fűtőanyag-rendszer súlyos károsodása, a hasonlóság okán a K2 kritérium hatókörébe tartoznak (lásd B.I.6.2.2.2. fejezet: Sugárvédelmi követelmények, jelen Bejelentés 24. oldalán), mely megköveteli, hogy egyetlen hiba se vezessen olyan radionuklid-szivárgáshoz, amely óvóhelyi elhelyezés, jód-profilaxis és lakossági evakuálás alkalmazását igényelné bárhol az NJZ szomszédságában. A fűtőanyag-rendszer súlyos károsodásához kapcsolódó súlyos balesetek a K3 kritérium hatókörébe tartoznak (lásd B.I.6.2.2.2. fejezet: Sugárvédelmi követelmények, jelen Bejelentés 24. oldalán), ami tehát a konténment funkcionalitásának fenntartása, gyakorlatilag a radionuklidok nagyobb vagy korai környezetbe szivárgása lehetőségének kizárása, a lakosság és a környezet térben és időben korlátozott védelmére bevezetett intézkedések (tehát nem kerül sor végleges lakosságmozgásra, nincs szükség az evakuálásra az erőmű közvetlen szomszédságában, korlátozott mértékű az emberek óvóhelyi elhelyezése, nincs hosszú távú korlátozás az élelmiszerfogyasztást illetően), valamint az intézkedések megtételéhez szükséges idő rendelkezésre állása. A gyakorlatilag kizárt állapotok olyan állapotok, melyek előfordulása fizikailag bizonyított módon lehetetlen, vagy nagyfokú hihetőség mellett rendkívüli mértékben valószínűtlen. Ezek közé a reaktormag olvadásával vagy a konténmenten kívül tárolt kiégett nukleáris fűtőanyag súlyos károsodásával járó súlyos balesetek szekvenciái tartoznak, melyek a radioaktív anyagok korai vagy nagyobb szomszédságba szivárgásához vezethetnének. A radioaktív anyagoknak az erőmű szomszédságába való nagyobb vagy korai szivárgásának összesített gyakorisága/valószínűsége ráhagyással és megbízhatóan kevesebb mint 1x10 -6/év kell, hogy legyen. Ahhoz, hogy lehetséges legyen azon baleseti következmények enyhítése, amelyek túllépik a tervezésen túli üzemállapotokat (DEC), az NJZ konstrukciójának minden olyan műszaki létesítménnyel és szervezeti eszközzel rendelkeznie kell, amely ahhoz szükséges, hogy a működtető szervezet végrehajtsa minden olyan kötelességét, amelyre az Atomenergia törvény a sugárzással járó baleset esetén kötelezi. Az adott védőintézkedés bevezetésének a Cseh Köztársaság jogszabályai, az EU, valamint az IAEA és az ICRP ajánlásai által meghatározott kritériumokon kell alapulnia. B.III.5.1.4. A sugárzással járó balesetek radiológiai hatásainak felmérésére szolgáló megközelítés az EIA folyamatban Az NJZ lehetséges nem szokványos állapotaiból (hibák, balesetek és üzemzavarok) fakadó következmények elfogadhatóságának bizonyítása a konkrétan kiválasztott NJZ konstrukciót illető utánkövető eljárások tárgyát kell, hogy képezze az Atomenergia törvény szerint (lásd B.I.9. fejezet: Az utánkövetési döntések és az adminisztratív hatóságok listája, jelen Bejelentés 56. oldala). A környezeti hatásvizsgálat (EIA) folyamatának be kell mutatnia a szomszédságra és a lakosságra gyakorolt hatást egy tervezési alapú baleset és egy fűtőanyag-olvadással járó súlyos baleset reprezentatív esetein keresztül. Tervezési alapú balesetek esetében (melyek során nem fordul elő súlyos károsodás és fűtőanyag-olvadás) a radionuklidoknak az erőmű szomszédságba való szivárgásának potenciális forrása a primerköri hűtőközegben lévő radionuklid-tartalom, valamint adott esetben a fűtőelemek burkolata alatt lévő szabad mennyiségben fellelhető tartalmuk, amennyiben a fűtőelemek egy részénél a burkolat károsodása következik be. Az EIA folyamatban a reprezentatív tervezési alapú baleset elemzésének az általánosan elfogadott keretmegközelítést kell követnie, tehát azt, amelynek során meghatároznak egy reprezentatív forrásidőszakot (amely a radiológiai következmények felmérése érdekében jellemző a radionuklidok szomszédságba szivárgásának mértékére), és egyéb paramétereket (pl. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 67 / 108


időjárási körülményeket), hogy az ezen forrásidőszaknak megfelelő radiológiai következmények kellő ráhagyással rosszabbak legyenek, mint azok, amelyek az engedélyezési folyamaton belül a későbbi biztonsági elemzések (pl. az Előzetes biztonsági jelentés) eredményeiből következnek (bizonyos mértékű bizonytalanság tekintetbe vételével). Súlyos balesetek esetében (feltéve a fűtőanyag-olvadást) a radionuklidok szomszédságba szivárgásának potenciális forrása a fűtőanyag radionuklid-tartalma. A fűtőanyag-olvadást a radionuklidoknak a fűtőanyagból a konténmentbe szivárgása követi, melyek a konténmentből a szomszédságba való szivárgás követ a konténment mikroszivárgásai révén. Az SÚJB és a WENRA követelményeinek megfelelően a biztonsági rendszereknek új reaktorok esetén biztosítaniuk kell a konténment teljes funkcionalitását, és korlátozniuk kell a következményeket súlyos baleset esetén, a K3 kritériumnak megfelelően (lásd B.I.6.2.2.2. fejezet: Sugárvédelmi követelmények, jelen Bejelentés 24. oldalán). A reprezentatív tervezési alapú baleset és a súlyos baleset radiológiai következményeinek felmérését az EIA folyamat keretében azzal a felügyeleti hatóság (SÚJB) által jóváhagyott számítógépes programmal kell elvégezni, mely a radiológiai következmények felmérésére szolgál. B.III.5.1.5. Terrorcselekmény kockázata Az új nukleáris forrás (NJZ) elleni terrorcselekmény kockázatát a konstrukció előkészítésének és fejlesztésének következő fázisaiban kell felmérni, és a nukleáris létesítmények fizikai védelmének szokásos eszközeivel és eljárásaival kell kivédeni, melyeket a fennálló gyakorlatban használnak a nemzetközi és nemzeti törvényi szabályozásnak megfelelően. A Cseh Köztársaságnak a nukleáris anyagok fizikai védelme terén fennálló kötelezettségei a Nukleáris anyagok fizikai védelmének egyezményéhez való csatlakozásából fakadnak, melyet 2005. márciusban írt alá a Cseh Köztársaság, és 2007. júliusban lépett hatályba. A nukleáris anyagok és nukleáris létesítmények fizikai védelmének követelményeit a Cseh Köztársaságra nézve az Atomenergia törvény és az SÚJB 144/1997 Coll. rendelete és módosítása határozza meg a nukleáris anyagok és nukleáris létesítmények fizikai védelméről és egyedi kategóriákba sorolásáról. Az állam felügyeleti tevékenységét ezen a téren az SÚJB látja el, mely a Cseh Köztársaság nukleáris létesítményei fizikai védelmének ellenőrzésére, valamint a nukleáris létesítmények, nukleáris anyagok és radioaktív hulladék, valamint a nukleárisanyag-szállítás fizikai védelmére irányuló vizsgálatokra fókuszál. Az SÚJB tevékenységének fontos része az is, hogy a nukleáris anyagok szállításának fizikai védelmét biztosító intézkedések felmérése során jóváhagyja a nukleáris anyagok szállítására szánt hordókat. Az SÚJB felügyelői átvizsgálnak minden friss és kiégett nukleáris fűtőanyag és radioaktív hulladék szállítmányt. A nukleáris anyagok szállítására és fizikai védelmére vonatkozó tájékoztatás a titkos információk védelméről és biztonságosságáról szóló 412/2005 Coll. törvényt és módosítását követi. A 2001. szeptember 11-i New York elleni támadások után minden fejlett nukleáris energiával rendelkező állam megerősítette összes nukleáris létesítményének védelmét a nagyobb utasszállító repülőgépek segítségével végrehajtott támadások ellen. A repülőgépek baleseti okokból bekövetkező hatásaihoz képest ez egy teljesen eltérő probléma, és a védelem módszere szintén alapvetően tér el, mindenekelőtt megelőző intézkedéseken alapulva. A szándékos támadás elleni elsődleges védelem az állam felelőssége (hírszerzés, terrortevékenység felügyelete, légtérvédelem, megelőzés a légi szállítás körülményei terén stb.). Ami az új nukleáris forrást (NJZ) illeti, egy nagyobb repülőgép becsapódásából fakadó terhelés szándékos támadás következményének tekintendő a biztonsági szempontból jelentős, kiválasztott épületek ellen. A repülőgép konstrukciós paraméterei és a tekintetbe vett támadási forgatókönyvek titkos információk. Az NJZ referencia konstrukciók minden beszállítója megerősítette a műszaki információiban, hogy reaktorblokkjaik kiállják egy repülőgép becsapódását, beleértve egy nagyobb utasszállító repülőgépét is. Egy nagyobb utasszállító repülőgép becsapódásának felmérése a US NRC megközelítést kell, hogy kövesse, melyet a 10 CFR § 50.150 Repülőgép-hatás felmérése c. szakasz ad meg, mely minden új atomerőmű-engedélyért folyamodótól megköveteli, hogy valósághű módon felmérje egy nagyobb utasszállító repülőgép erőműbe csapódásának hatásait, és ezt az eseményt a tervezésen túli üzemállapotok részének tekintik. A nagyobb utasszállító repülőgép becsapódásának való ellenálló képesség követelményének teljesítéséhez bizonyítani kell, hogy a reaktormag hűtése fennmarad (illetve érintetlen marad a konténment épsége), valamint érintetlen marad kiégett fűtőanyagok hűtése (illetve biztosítani kell a kiégett fűtőanyag medence épségét). Ennek megfelelően a WENRA 2013-as jelentése is megadja az új reaktorok követelményeit a nagyobb utasszállító repülőgép becsapódásának való ellenállás terén. B.III.5.1.6. Nukleáris létesítmények működéséhez fűződő egyéb sugárzási kockázatok A nukleáris anyagok és radioaktív hulladékok szállításának biztonsági követelményeit az Atomenergia törvény (18/1997 Coll. törvény a nukleáris energia és az ionizáló sugárzás békés célú felhasználásáról, valamint módosítása) és a közegészség védelméről szóló 258/2000 Coll. törvény és módosítása szabályozza. Az ezen törvényekbe foglalt jogosultságok alapján a nukleáris anyagok és radioaktív hulladék szállítását illetően a következő végrehajtási jogszabályokat adták közre:  317/2002 Coll. SÚJB rendelet és módosítása a nukleáris anyagok és radioaktív anyagok szállítására, tárolására és ártalmatlanítására létrehozott csomagolási egységek jóváhagyási mintájáról, az ionizáló sugárforrásokra és nukleáris anyagok, valamint adott radioaktív anyagok szállítására vonatkozó jóváhagyás mintája (Jóváhagyási és szállítási minta),  307/2002 Coll. SÚJB rendelet és módosítása a sugárvédelemről, valamint  144/1997 Coll. SÚJB rendelet és módosítása a nukleáris anyagok és nukleáris létesítmények fizikai védelméről és egyedi kategóriákba sorolásáról. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 68 / 108


A nukleáris forrás működéséhez kapcsolódó alapvető anyagszállítások közé tartozik a friss fűtőanyag elszállítása a beszállítótól az új nukleáris forráshoz (NJZ), a kezelt radioaktív hulladék (RAO) elszállítása az NJZ-ből a RAO tárolóba (a területen belül), a kiégett nukleáris fűtőanyag elszállítása az NJZ-ből a tárolóba, valamint a kiégett nukleáris fűtőanyag elszállítása a tárolóból a végleges tárolóba (vagy újrafeldolgozása). A nukleáris anyagok és RAO szállítás közbeni kockázatkezelése az alábbi, a fent említett jogszabályi dokumentumokban gyökerező elveket követi:  a hatályos törvény szerint szállítási engedélyt kell kiadni, vagy az engedélyező hatóságoknak beleegyezésüket kell adniuk;  a szállításnak a jóváhagyott eljárás, valamint a kapcsolódó nemzeti törvényi szabályozás és a Cseh Köztársaság nemzetközi kötelezettségei és szerződései szerint kell zajlania;  a szállítási eljárásoknál számításba kell venni a lehetséges kockázatokat, és minimalizálni kell a baleset előfordulásának valószínűségét;  a szállított anyagot jóváhagyott hordókban kell tárolni (vagy szállítási csomagokban és tárolási csomagokban), amelyek bizonyított módon garantálják, hogy baleset esetén nem szivárog radioaktív anyag a szomszédságba, valamint a szubkritikusság nem csökken a megengedhető korlát alá nukleáris hasadóanyagok esetén pl. még áradások esetén sem;  a szállított hordók vagy csomagok szomszédságában a dózisintenzitást és a felszíni aktivitást minimalizálni kell a Cseh Köztársaság jogszabályainak értelmében, valamely szállítóeszköz felszínétől 2 m távolságban a dózisintenzitás a szállítás szomszédságában lévő személyek expozíciója tekintetében nem haladhatja meg a 0,1 mSv/h értéket. A meglévő EDU1-4 blokkok jelenlegi működése alapján feltehető átlagosan évente 5 friss nukleáris fűtőanyag-szállítás az EDU telephelyére, és a Nemzeti energiapolitikának megfelelően feltételezhető a fűtőanyag előzetes megvásárlása több évre előre. Mivel a Cseh Köztársaságban jelenleg nem állítanak elő nukleáris fűtőanyagot, ezt külföldről kell beszerezni, vasúti, közúti, vízi és légi szállítás lehetséges kombinációjával. A kiégett nukleáris fűtőanyag elszállítása az NJZ-ből a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolóba a tárolás helyszínétől függően fog megvalósulni, ami lehet az EDU területén, vagy az EDU területén kívül. A kiégett nukleáris fűtőanyag szállítható vasúton vagy közúton. A szállítások száma nagyságrendileg mindenképpen évenkénti legfeljebb néhány egységnyi szállítás lesz. A különféle veszélyes áruk szállításával (energiaipari szempontból a különféle üzemanyag-típusok szállításával) összehasonlítva a radioaktív anyagok szállítása sokkal kevésbé kockázatos. Mindenekelőtt nem áll fenn a robbanás- és tűzveszély, mint a hagyományos üzemanyagok esetében, ahol egy baleset közvetlen életveszélyhez vezet, és gyakran tragikus következményekkel jár a balesetben érintettekre nézve. A radioaktív anyagok környezetbe szivárgásának lehetősége a lehető legalacsonyabb mértékre korlátozódik. Minden egyes szállításnál felvázolják az eljárásokat, tehát azt, hogy a sugárzásos következményeket hogyan korlátozzák baleset esetén úgy, hogy a lakosság egészségét ne tegyék kockára. B.III.5.2. Nem sugárzással kapcsolatos kockázatok Nem sugárzással kapcsolatos szempontból a projekt alapvetően rutin ipari műveletet képvisel, mely nem jár olyan balesetek előfordulásának jelentős kockázatával, melyek a környezetre és/vagy a lakosságra nézve negatív következményekkel járnának. A működés kapcsán potenciálisan lehetetlen kizárni azokat a vészhelyzeteket, amelyek szennyezett vizek szivárgásához kapcsolódnak (egy szennyvízcsatorna tömítésének károsodása vagy az olajosvíz-kezelő üzem funkciójának hibája révén), a tárolt anyagok tárolótartályokból vagy csőhidakból való, illetve szállítás közbeni kiszivárgásához kapcsolódnak (vegyi anyagok, jármű-üzemanyagok, kenőanyagok és hőközvetítő közegek, tisztítószerek stb.). Potenciálisan nem zárható ki továbbá a közegek vagy egyéb anyagok meggyulladásának lehetősége sem. A megemlített kockázatok előfordulásának alacsony szintű a valószínűsége, és kivédésük nem igényel speciális megelőző vagy ártalmatlanítási intézkedéseket a szokásos intézkedések illetve a vonatkozó (építési, biztonsági, tűzvédelmi, szállítási vagy egyéb) jogszabályok által előírtak kivételével, beleértve a súlyos balesetek megelőzéséről szóló törvényt. A fent említett eseménytípusok következményei kezelhetők a már rendelkezésre álló eszközökkel.


Oldal: 69 / 108


C. AZ ÉRINTETT TERÜLETEN A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁRA VONATKOZÓ ADATOK C. AZ ÉRINTETT TERÜLETEN A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁRA VONATKOZÓ ADATOK

C.I. Az érintett terület legjelentősebb környezeti jellemzőinek listája 1. Az érintett terület legjelentősebb környezeti jellemzőinek listája

A projekt a Dukovany - Dalešice villamosenergia-rendszer területén található, a meglévő működő Dukovany erőmű után található terülten. Az érintett terület természettudományi szempontból értékes; és ezen a területen számos önkormányzat is található. Az érintett terület állapotát ezért, három szempont határozza meg - ipari, természettudományos és lakossági funkciók. Ezt a három funkciót hosszú időre megerősítették a területen, egyértelműen korlátozott kapcsolatokkal. Így, azok nem jelentős konfliktus források. Az erőmű közeli területek természettudományos és tájképi szempontból változatosak és értékesek, meglehetősen nagy arányú természetes és természetes közei ököszisztémákkal (legtöbbjük különféle kategóriákba sorolt, speciális védelem alatt áll). A lakosság higiéniai, szociális és gazdasági állapota kedvező, a higiéniai követelményeknek megfelelő, és sok szempontból jobb, mint a Cseh Köztársaság más régióiban élőké. Az egyéni gazdasági szegmensek vizsgálatának eredménye a környezet általános jó minőségét mutatja. A meglévő erőmű működése (EDU1-4) nem okoz környezeti vagy közegészségügyi károsodást. Az erőmű kimenete hosszú távon kontrollált, az illetékes hatóságok által előre meghatározott tartományi követelményeken belül. A valós sugárzási dózis engedélyezett határát megbízhatóan megfigyelik. Ezért, az erőmű nem befolyásolja jelentősen a terület környezeti minőségét (a terület tagadhatatlan esztétikai megjelenésére gyakorolt hatás kivételével, azaz a tájképet és a kilátást uralni fogja az erőmű és annak kísérő objektumai azok mérete miatt). További részletes információért, lásd a C.II. megfelelő fejezeteit. Az érintett terület környezetének jelenlegi állapotának rövid bemutatása (jelen bejelentés 70. oldala és az azt követő oldalak).

C.II. Rövid jellemzés az érintett terület környezeti szakaszainak állapotáról 2. A környezeti területeken a várhatóan legérintettebb szegmens állapotainak rövid leírása

C.II.1. Lakosság és közegészség C.II.1.1. Demográfiai adatok Az érintett terület korlátozott (a korlátozási módszerre vonatkozó részletesebb adatokért, lásd a B.I.8. részt Az érintett önkormányzattal rendelkező területi egységek listája, a jelenlegi Bejelentés 54. oldala), összesen 14 városra és önkormányzatra. A terület önkormányzatainak alap demográfiai adatait a következő táblázat tartalmazza:


Oldal: 70 / 108


Tábl. C.1: Az érintett terület önkormányzatainak alapvető demográfiai adatai Megye Vysočina

Körzet Třebíč

Dél Morvaországi

Znojmo

Település Dukovany Slavětice Rouchovany Lhánice Mohelno Kladeruby nad Oslavou Kramolín Dalešice Hrotovice Litovany Přešovice Rešice Horní Dubňany Horní Kounice

Lakosok száma 837 234 1165 157 1353 195 121 603 1779 138 144 349 305 298

Összesen

7678

Forrás: ČSÚ, 2014. december 31-i adatok

C.II.1.2. Az önkományzat fejlesztés helyszíne A projekt a meglévő működő erőmű (és annak infrastukturális rendszerei) után található területen kerülne elhelyezésre, a városok és önkormányzatok lakóövezetivel nem közvetlen kapcsolattal. A lakóövezeti fejlesztés és az erőmű kapcsolatát hosszú időre meghatározták, a lakóövezeti fejlesztések távolsága az erőműtől, megfelel a potenciális nem kívánt hatások kiküszöbölésére. Az érintett területen, a meglévő erőmű (EDU1-4) és területeinek határai valamint az új nukleáris forrás (NJZ) és a legközelebbi lakóövezeti fejlesztés határai közötti távolságot, lásd az alábbi táblázatban. Tábl. C.2: A települések lakóépületeinek minimális távolsága az EDU1-4 és az NJZ épületeitől Település Dukovany Slavětice Rouchovany Lhánice Mohelno Kladeruby nad Oslavou Kramolín Dalešice Hrotovice Litovany Přešovice Rešice Horní Dubňany Horní Kounice

A helyszín közelebbi jellemzése a település zöme munkásszálló a település zöme Bažantnice a település zöme a település zöme a település zöme a település zöme a település zöme a település zöme a település zöme Nové Rybníky a település zöme Boříkovský dvůr a település zöme a település zöme Kordula a település zöme a település zöme Valův Mlýn

Távolság EDU1-4 1,8 km 1,3 km 2,4 km 2,1 km 2,5 km 4,9 km 3,3 km 6,2 km 4,8 km 5,7 km 5,2 km 4,6 km 7,3 km 5,3 km 6,5 km 2,6 km 1,9 km 3,5 km 5,7 km 4,5 km

NJZ 3,1 km 2,6 km 1,2 km 0,9 km 2,3 km 5,7 km 3,6 km 6,1 km 3,9 km 4,5 km 4,1 km 3,5 km 6,6 km 4,6 km 6,0 km 4,1 km 2,6 km 4,8 km 6,2 km 5,0 km

C.II.1.3. Egészségi állapot Az érintett terület lakosságának egészségi állapotát hosszú ideig megfigyelik. A lakosság egészségi állapota az előző század 90-es éveiben (kb. 10 évvel az erőmű üzemen kívül helyezése után) egy erre vonatkozó tanulmány elemzése alapján (Kotulán et al., 1996). Nem találtak jelentős eltérést a halálozási vagy a rosszindulatú daganatok előfordulásában a területen a vizsgált területekkel összehasonlítva. A vizsgálat tartalmazott egy a populációra és annak nyugalmára vonatkozó kérdőívet is. Ez nem tért el az összehasonlított területekétől. A fenti tanulmányt jelen Bejelentés előkészületi munkálatai során frissítették (Kotulán et al., 2015). Nem találtak nem kívánatos befolyást az EDU-val kapcsolatban, semmilyen felhasznált egészségügyi állapot indikátornál sem.


Oldal: 71 / 108


C.II.2. Levegő és klíma C.II.2.1. Levegőminőség A jelenlegi ČHMÚ adatok, az öt éves átlag imisszió kapcsán az érintett területen a 2010 és 2014 közötti időszakban azt mutatják, hogy az érintett területen az imissziós határértékeket nem haladták meg. Az alapvető káros anyagok feltüntetett évekre vonatkozó immissziós koncentrációi ötéves mozgóátlagainak és a levegő védelméről szóló 201/2012 sz. törvényben meghatározott immissziós határértékeknek az összehasonlításából az alábbiak következnek: Nitrogén-dioxid (NO2):

Ez a szennyező anyag jelentősen megmutatja a szállítási útvonal források hatásait, valamint kisebb mértékben az állandó források hatásait (pl. helyi fűtés). Az érintett terület a nitrogén-dioxid szintjében max. 30%-os határértékű terhelést mutat.

PM10 frakcióban lévő szilárd anyagok: Az átlagos éves koncentráció határértékét nem haladta meg, a jelenlegi terhelési érték a szabályozási érték max. 55%-a. A legjelentősebb probléma a Cseh Köztársaság területén a maximális napi koncentráció, amely eléri az imissziós érték határait, habár a vizsgált területen a határérték alatti gyakoriságban. PM2,5 frakcióban lévő szilárd anyagok: Az átlagos éves határértéket az érintett területen nem meghaladva, a jelenlegi terhelés a szabályozási érték max. 70%-a, és a legmagasabb meglévő koncentrációt a szállítási területek és a helyi kazánok gyűjtőpontjának hatására mérték. Benzol:

Az átlagos éves koncentráció a területen eléri az imissziós érték 25%-át.

Benzopirén:

A benzopirén imissziós értékét nem haladta meg. Lebontásban, az éves koncentráció, az állandó légszennyező források mellett, dominánsnak tűnik.

A többi megfigyelt szennyezőanyag imissziós aránya megbízhatóan a határérték alatt van. Ahogy az idézett adatokból következtethető, az érintett területet nincs besorolva a szennyezési határértékeket meghaladó területek közé. C.II.2.2. Klimatikus Tényezők Makroklimatikus szempontból Dukovany terület egy viszonylag keskeny földsáv, a (Znojmo dombság), völgyekkel bemetszve, a Jihlava és Rokytná folyók által határolva. A kiválasztott helyszín az MT11 éghajlati régióba tartozik (az aktuális Cseh Köztársaság éghajlati régióiról szóló 1961 - 2010-ig Quitt dokumentáció szerint) amelynek jellemzői a következők: “a nyár hosszú, meleg és száraz, az átmeneti időszak rövid, közepesen meleg tavasz és mérsékelten meleg ősz, a tél rövid, meleg és nagyon száraz, rövid ideig tartó hótakaróval”. Az EDU nyugati és északnyugati rézén egy leginkább az MT7 éghajlati régióba sorolható terület van, amelynek jellemzői a következők: “„általában hosszú, enyhe és mérsékelten száraz nyár, az átmeneti időszak rövid, enyhe tavasz és mérsékelten meleg ősz, a tél általában hosszú é mérsékelten meleg, száraz vagy enyhén száraz, rövid ideig tartó hótakaróval”. Mivel az EDU déli és kelet irányba szélesebb, az éghajlat fokozatosan átvált T2 meleg régiókba, északi irányban pedig MT4 régiókba. Az erőműtől kb. 1 km-re északnyugatra található a ČHMÚ meteorológiai obszervatórium, amelyet az erőmű működésének meteorológiai megfigyelése céljával hoztak létre. The observatory is equipped with a 136 m high column, from which meteorological information on a ground layer of atmosphere is gathered. Az alapvető éghajlati jellemzői a következők: Levegő hőmérséklet:

A helyszín éves átlagos hőmérséklete az 1961 és 2012 közötti időszakban 8,3 °C volt, a standard eltérés pedig 0,9 °C. A legmelegebb hónap általában Július, melynek átlaghőmérséklete 18,7 °C, a leghidegebb hónap a január melynek átlagos hőmérséklete -2,2 °C.

Levegő páratartalma:

Az évek során a levegő páratartalma körülbelül a fordítottja a levegő hőmérsékletének. Általában a maximuma decemberben és a minimuma áprilisban van (másodlagos minimum augusztusban).

Légnyomás:

A légnyomás ingadozása jelentős mértékben nem periodikus, ezért sem éves sem napi értéke nem egyértelműen meghatározható. Az átlagos légnyomás általában kb. 970 hPa.

Légköri csapadék:

Az éves csapadékösszeg az 1953 és 2012 közötti időszakban átlagosan 490 mm, 94 mm-es standard eltéréssel, 358 mm és 821 mm között ingadozik.

Szél:

Szinoptikus helyzetben a nyugati szélirány (39,9 %) tekinthető irányadónak a területen. A keleti szél gyakorisága 15,7 %, északi szél előfordulása 16,0 %, a déli szélé pedig 7,5 %. Az átlagos szélsebesség eléri a 3,8 m/s-ot.

A meglévő erőmű hatásai a levegő páratartalmára, átlaghőmérsékletére, a csapadék mennyiségére, befolyása a ködös napok számára, a fagyra és a napsütéses órák csökkenésére, a meglévő állapotra jelentéktelenek, ezek ingadozási tartománya a természetes intervallumokban változik. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 72 / 108


C.II.3. Zaj és egyéb fizikai illetve biológiai jellemzők C.II.3.1. Zaj A terv a meglévő Dukovany Atomerőművel határos területen helyezkedik el. Nem védett (zaj szempontból) területek és építmények találhatóak ezen a területen. A legközelebbi védett területek a Slavětice-Bažantnice önkormányzatokkal szomszédos fejlesztési területen találhatóak (a jelenlegi EDU területétől számított távolság 2,1 km, a projekt megvalósítása után ez kb. 0,9 km lesz), Rouchovany (a jelenlegi távolság 2,5 km, a projekt megvalósulása után kb. 2,3 km), Rešice-Kordula (a jelenlegi távolság kb. 1,9 km, a projekt megvalósulásával nem változik), Dukovany-panzió (a jelenlegi távolság kb. 1,3 km, a projekt megvalósulásával nem változik), és Mohelno (a meglévő távolság kb. 3,3 km, a projekt megvalósulásával nem változik). A projekt területén a technológiai működéséből adódó zajforrás jelentős zajkibocsátással jár, de ez nem jelent problémát tekintetbe véve a védett területek hiányát. Védett területen nem keletkezik jelentős akusztikus hatás az önkormányzatok viszonylagosan nagy távolsága miatt, az erőmű megbízhatóan teljesíti az egészségügyi határértékeket (LAeq,T = 50/40 dB nappal/éjszaka) vagy az egészségügyi határérték kiigazított szintjét bizonyos hangtartományban (LAeq,T = 45/35 dB nappal/éjszaka). A zajártalmat a tágabb környezetben egyéb tevékenységek okozzák (közlekedés, mezőgazdaság, feldolgozóipar és más tevékenységek, fejlesztés háttérzajai, stb.). Meg kell említeni két jelentős zajforrást. Az első a közúti közlekedés a közúthálózaton. Ez lakóközösségek központján halad át, amiatt a szállítmányozással kapcsolatos terhelést majd akkor lehet megítélni, ha a főutakon a zaj túllépi az egészségügyi határértéket (L Aeq,T = 60/50 dB nappal/éjszaka) a jelenlegi feltételek mellett a védett területek közvetlen szomszédságában az utakon. Mivel a jelenlegi helyzet a fejlesztési és közlekedési helyzet miatt együttesen jött létre, egy régi úgynevezett korrigált zajterhelési szint van használatban (L Aeq,T = 70/60 dB nappal/éjszaka), ez az érték a meghatározó. Az iparvágány működése nem eredményez egészségügyi határértéket meghaladó zajszintet. A második jelentős zajforrás a Slavětice Transzformátor Állomás (a ČEPS által üzemeltetett). Nem éri el a Slavětice önkormányzat által megkívánt egészségügyi határértéket, korrigálva a jelenlévő hangkomponensekre (L Aeq,T = 45/35 dB nappal/éjjel). Alapjában véve a zajszennyezés az érintett területen kiértékelhető, annak érdekében, hogy karaktere és működése megfelelő legyen az érintett területen. A közúti közlekedés kivételével, amely áthalad a lakóparkok területének középpontján, a helyzet megfelelő kiegészítő zajvédelmi intézkedések nélkül is. C.II.3.2. Vibráció A területen nem találhatóak jelentős vibrációs források. Robbanóanyagok felhasználásával nem végeznek bányászati tevékenységet a területen, a meglévő gépek a helyszínen nem okoznak rezgéseket, amelyek a közelben érzékelhetőek lennének. C.II.3.3. Ionizáló Sugárzás C.II.3.3.1. A Népesség Sugárterhelésének Általános Adatai Az ionizáló (radioaktív) sugárzás az élet természetes része a Földi környezetben. Az ionizáló sugárzás ami a lakosságot éri, forrásai tekintetében megoszlik a természetes és a mesterséges forrásokra. Természetes források:

A lakosság kitettségének legjelentősebb rézét természetes források okozzák. Ezek közé tartozik a kozmikus és a kozmogenikus sugárzás, a sziklák természetes radioaktivitása, a víz, a levegő és az élelmiszerek természetes radioaktivitása, valamint az emberi szervezetben természetesen jelenlévő radionuklidok sugárzása. A lakosság sugárdózisának domináns részét a radon épületekben lévő bomlástermékeinek belélegzéséből, továbbá részben a külső természete gamma-sugárzásból, a természetes radionuklidokból (megtalálható az épített környezetben, a kőzetekben és a talajban), a kozmikus sugárzásból és a belső sugárzásból kapják (leginkább a K-40 izotóp és más természetes radionuklidok). A természetes sugárforrások az átlagos lakosság kitettségének közel 90 %-át teszik ki.

Mesterséges források:

A mesterséges sugárforrások elsősorban az orvosi sugárforrásokat jelentik (röntgen gépek, izotópos vizsgálatok, stb.). Továbbá egy kis részét adják technológiai források (radionuklidok a fogyasztási és egyéb árucikkekben, beleértve az építőanyagok radionuklid tartalmát), foglalkozás körében szerzett besugárzás, és az úgynevezett globális csapadék (a nukleáris fegyvertesztek melléktermékei és a nukleáris építmények bontásának következménye). Ez magában foglalja a nukleáris létesítmények szennyvizének sugárzását.

A lakosság általános sugárterhelése (az ENSZ), lásd az alábbi grafikont. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 73 / 108


C.1 ábra: A lakosság átlago sugárterhelése (a Nemzeti Sugárvédelmi Intézet szerint (SÚRO))

Ostatní Rozdělení dávek obyvatelstvu 0,13 % (z toho výpusti JEZ 0,04 %)

lékařské 11 %

Gama ze Země 17 %

kosmické 14 %

Spad Černobyl 0,3 % Přírodní radionuklidy v těle člověka 9% Rozdělení dávek obyvatelstvu Gama ze země Radon v budovách (průměrně) Přírodní radionuklidy v těle člověka Spad Černobyl Kosmické Lékařské Ostatní (z toho výpusti JEZ 0,04%)

Radon v budovách (průměrně) 49 %

A lakosság sugárterhelésének eloszlása A Földi gamma-sugárzás Radon az épületekben (átlagosan) Természetes radionuklidok az emberi testben Csernobil csapadék Kozmikus Orvosi Egyéb (melyek JEZ szennyvizekben 0,04 %)

Bár ez csak egy szemléltető ábra (a teljes kép áttekintése céljából), nyilvánvaló, a természetes eredetű sugárzás abszolút dominanciája, amiket az orvosi források követnek. Egyéb források a lakosság sugárterheléséhez nem jelentősek (beleértve az atomerőművekből kilépőket is). A teljes dózis leginkább a tengerszint feletti magasságtól függ, a gáznemű radon kibocsátása a talaj és az altalaj tulajdonságától függ. A Cseh Köztársaságban a lakosságot ért átlagos természetes háttérsugárzás eléri a 3,2 mSv-t és azokon a helyeken ahol bővebb a radon előfordulása, elérheti akár a 10 mSv-t évente. A természete forrásból származó háttérsugárzás értéke az Európai Unió tagállamaiban átlagosan kb. 2,2 mSv/év és a tartományokban 1,8 mSv/év (Nagy-Britannia) illetve kb. 7,8 mSv/év (Finnország). Összehasonlításban tehát egy ember életében kapott átlagos háttérsugárzása az EU-tagállamokban azt jelenti, hogy élettartama nem függ az élete során kapott háttérsugárzástól (pl. a Finnországban kapott háttérsugárzás majdnem négyszer nagyobb (kb. 7,8 mSv/év) mint Hollandiában (kb. 2 mSv/év) és az élettartam mindkét országban gyakorlatilag megegyezik). C.II.3.3.2. Sugárzási helyzet az érintett területen C.II.3.3.2.1. Módszertani adatok A terület sugárzási helyzetének elemzéséhez az alap adatok, a működő nukleáris létesítmények kapcsán, a forrásnál mért adatokat tartalmazzák. Ez, mondhatni azok légkörre és folyadékokra gyakorolt hatásainak megfigyelései (vagy radioaktív anyagok, tevékenységek ellenőrző mérései, melyek lehetővé teszik azok kivonást a sugárzó forrásokból). Az úgynevezett kritikus emberek csoportjánál a valós dózist úgy határozzák meg, hogy modellszámításokat végeznek. Ennek meghatározása egy “a populációból olyan valódi emberekből álló modellcsoport akik az adott források legtöbbjéből származó sugárzásnak vannak kitéve, és azt egy adott útvonalon kapják”. A sugárzási helyzet vizsgálatának kiegészítő információi közé tartozik a környezeti mérési eredmények megfigyelése, melyet az EDU sugárzás ellenőrző laboratóriuma végez. Csak a működő EDU 1-4 egységek bocsájtanak ki korlátozott mennyiségű radioaktív anyagokat az összes környező nukleáris létesítményre az EDU területén. Más nukleáris létesítmények (MSVP, SVP, ÚRAO) nem bocsájtanak ki radionuklidokat a környezetbe. A radioaktív anyagok hermetikusan el vannak zárva ezekben a létesítményekben és az ilyen létesítmények közelében csak a dózis mértékét figyelik meg. Az EDU a környezetre és a populációra gyakorolt sugárzási hatásainak elemzését a következő fejezetek foglalják össze.


Oldal: 74 / 108


C.II.3.3.2.2. Kibocsátási helyzet Az EDU 1-4-ben a radioaktív anyagok kiömlése korlátozott az úgynevezett megengedett határértékkel, azaz a külső és belső sugárzásból származó éves lekötött effektív dózissal egy a kritikus populáció csoportból származó személy számára. A 307/2002 Coll., a sugárvédelemre vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően, egy munkahelyen a radioaktív anyagok összes hatása egy munkahelyen, ahol radioaktivitás van, egy a kritikus populációs csoportból származó személy számára nem haladhatja meg egy naptári évben a 250 μSv értéket (melyből 200 μSv légköri és 50 μSv folyadék forrásból származik, pl. nukleáris létesítmények) és a Nukleáris Biztonság Állami Hivatala (SÚJB) még ennél alacsonyabb effektív dózist is előírhat. A SÚJB sz EDU1-4 számára (összesen az összes egységre) egy 40 μSv/éves légköri és 6 μSv/éves folyadékból származó határértéket írt elő. Az EDU1-4 működő szervezet minden évben értékeli a megfigyeléseket, és bemutatja éves jelentését a megfelelő felügyeleti szerveknek és a nyilvánosságnak is. Az EDU1-4-ből származó radioaktív anyagok hatásai annak lezárásától napjainkig, messze az előírt határértékek alatt voltak. A kritikus populációból származó személyek effektív éves dózisa a 2008 - 2014-es időszakra vonatkozóan az alábbi táblázatban látható. Tábl. C.3: Az EDU1-4 működéséből származó éves effektív dózis egy képviselő személynél a 2008 - 2014-es időszakban Év

Légköri hatás Megengedett határérték

A radioaktívan szennyezett anyagok tényleges értéke

Folyadék hatás Megengedett határérték

A radioaktívan szennyezett anyagok tényleges értéke

[μSv] [μSv] [%] [μSv] [μSv] [%] 2008 40 0,0410 0,103 6 1,270 21,167 2009 40 0,0174 0,044 6 1,530 25,500 2010 40 0,0206 0,052 6 1,148 19,133 2011 40 0,0228 0,057 6 1,787 29,783 2012 40 0,0183 0,046 6 1,971 32,850 2013 40 0,0193 0,048 6 1,467 24,450 2014 40 0,0203 0,051 6 2,914 48,567 Az SÚJB 12135/2007 számú 2007. május 3-i döntésében előírt engedélyezett légkörbe, és a SÚJB 12136/2007 2007. április 25, vizekbe kibocsájtott határértékei.

A táblázat tartalmazza a lekötött effektív dózis határértékeket egy a kritikus populációból származó személy számára, melyet az állami vezetés és a felügyeleti szerv megfelelő döntései írnak elő a nukleáris energia és az ionizáló sugárzás hasznosítása során és a sugárvédelem körében (pl. Nukleáris Biztonság Állami Hivatala); megfigyelik a radionuklidok környezetbe történő kibocsájtását a légköri és a vizekben történő kibocsájtáson keresztül. C.II.3.3.2.3. Elnyelési helyzet A radioaktív anyag tartalmát megfigyelik és elemzik az EDU területén található létesítményeknél, a következők szerint: Aeroszol és gáz halmazállapotú radio-jodidok: A gamma aeroszolok mennyiségi aktivitása és a jodidok mennyiségi aktivitása 6 stabil háztartási helyszínen mérve (Slavětice, Dolní Dubňany, EDU1-4 terület, Moravský Krumlov, Mohelno, Rouchovany). A mérések végrehajtása gamma-spektrométerrel történik. A mesterséges radionuklidok kapcsán, csak a Be-7-et mérik (ezt mindenek felett a kozmikus sugárzás hozza létre), a többi mesterséges radionuklid legtöbbször a minimálisan mérhető aktivitás (MDA) alatti értéken van. A háztartási állomások érzékelik az I-131 megnövekedett mennyiségi aktivitását annak aeroszolos és gáz halmazállapotú fázisában is, a Cs-134-et és a Cs-137-et, az EDU közelében, csak 2011-ben. Az I-131 értéke aeroszolos fázisban 6,67 μBq/m3 és 788 μBq/m3, az I-131 gáz halmazállapotú fázisban 1,97 μBq/m3 és 2,34 μBq/m3, a Cs-137 5,62 μBq/m3 és 70,14 μBq/m3 illetve a Cs-134 4,13 μBq/m3 és 56,64 μBq/m3 között volt. Ezeknek a nyomértékeknek a forrásai, a sérült nukleáris egységek voltak a Japán Fukushima atomerőműben. Csapadék:

A fent leírt 6 stabil háztartási állomáson mért csapadék légköri gamma aktivitás. A mérések végrehajtása gamma-spektrométerrel történik. A csapadékban, csak a mért Be-7 származik globális csapadékból. Az EDU működésének hatását nem rögzítették.

Földek:

A 6 helyen (EDU1-4 területek, Dolní Dubňany, Mohelno, Moravský Krumlov, Rouchovany és Slavětice) és az egy művelhető (Dukovany) területen mért értékek. A mintákban, csak a mért Cs-137 származik globális csapadékból.

Vizek:

A felszíni vizekben, a H-3 (tritium), a gamma és az Sr-90 mennyiségi aktivitásának mérését végezték el. A méréseket a Jihlava folyón végezték az EDU (Vladislav, Dalešice tározó) szennyvizének beömlési pontja felett, a beömlési helynél (Mohelno tározó) és a beömlés alatt (Mohelno malom, Hrubšice, Moravské Bránice). Továbbá a felszíni vizek aktivitását mérték még a következő helyeken is: Dobřínský patak, Heřmanický patak, Rokytná folyó (Moravský Krumlov) és Olešná folyó (Rešice). A felszíni vizekben található aktivitás fő forrása a trícium (H-3) melyet az EDU1-4 enged ki (az egyéb radionuklidok aktivitása


Oldal: 75 / 108


elhanyagolható). A trícium mennyiségi aktivitása a beengedés helyétől lefelé (Mohelno rész) eléri a kb. 100 Bq/l-es mennyiséget, az lefelé fokozatosan vastagszik, és az kb. 40 Bq/l a Moravské Bránice részen. A trícium vastagodását a turbinák visszafelé működtetése elősegíti a Dalešice vízerőműben, ahol a Mohelno tározó ennyiségének jelentős részét rendszeresen felszivattyúzzák a Dalešice tározóba. Így a trícium szint mennyiségi aktivitása szintén max. 40 Bq/l-t ér el, bár a Jihlava folyó Dalešice tározóba való ömlésénél a mennyiségi aktivitás 10 Bq/l alatt van. Talajvíz:

Az EDU területeken a talajvíz trícium szint érték mért értéke rendszeresen magasabb a rögzített szintnél (MVA), bár azok nem érik el a megfigyelési program szerint a vizsgálati szintet (ami 800 Bq/l a szivattyú forrásokban és az I-es és II-es szellőző kürtőkben, és 200 Bq/l más talajvizekben). A trícium aktivitása a szivattyú állomások talajvizeiben és szellőző kürtőiben 2014-ben 17,45 Bq/l és 130,08 Bq/l, más talajvizekben 0,86 Bq/l és 83.77 Bq/l között voltak. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy az ÚRAO, MSVP és SVP nem aktív zagy tározóból nem szivárognak radioaktív anyagok.

Egyéb:

Továbbá, megfigyelik a talaj-, a szállítható, szenny-, hűtő- és esővizek, a tej, a zagy, a mezőgazdasági termények, az üledék és a halak radioaktivitását. Földi gamma sugárzás spektrometriát is végeznek. A szállítható vizek aktivitását mérik a kutakban és a vízvezetékekben (Ivančice, Moravské Bránice), a talajvizet fúrólyukakban az EDU területén valamint az ÚRAO, MSVP és SVP területeken, és az esővizet a fent említett háztartási állomásokon. A tej aktivitásának mérésére kiválasztottak egy mérési pontos az EDU közelében, a mezőgazdasági terményeket az aktuális terményekből veszik egy nagyjából az EDU körüli 6 km-es körből származó 4 független ponton. Az üledéket a Jihlava folyó Vladislav és Mohelno környéki szakaszaiban és a szennyvíz állomás alatti visszatartó tartályban mérik. A halak mérési pontja a Dalešice vízerőmű és a Mohelno vízerőmű a Jihlava folyón. A hosszú távú megfigyelés azt mutatja, hogy az EDU működése és radioaktív hatásai nincsenek hatással az adott indikátorokra, a trícium tartalom kivételével a szállítható és a talajvizekben, az elvárt értékekkel kapcsolatosan az EDU hozzájárulásával.

Dózis arány:

A gamma sugárzásnak megfelelő sugárzási értéket folyamatosan mérik az EDU közelében, a termolumineszcencia doziméterek használatával (kb. 30 mérési ponton). A mért értékek a természetes háttérsugárzás szintjén vannak és pl. 2014-ben azok 0,061 μSv/h és 0,151 μSv/h között voltak.

C.II.3.4. A nem ionizáló sugárzás A nem ionizáló sugárzás szempontjából (azaz a mágneses/elektromos mező a villamos létesítmények környezetében), feltételezhető, hogy a szükséges határértékek megfelelnek a nyilvános területeknek. Az áramtermelők aktuális tárgyai és létesítményei (a generátorok, transzformátorok, kapcsoló állomások) a zárt területen találhatók, és azok a nyilvánosság számára nem megközelíthetők. Csak a légkábelek, melyek szabványszerűen megfelelnek az ilyen létesítmények számára előírt törvényi követelményeknek, futnak nyilvános terület fölött. C.II.3.5. Egyéb Az érintett területnél nincs más jelentős fizikai vagy biológiai jellemző meghatározva.

C.II.4. Felszíni és talajvizek C.II.4.1. Felszíni víz Regionális hidrológiai szempontból, a felülvizsgálat alatti projekt a Cseh Köztársaság fő medencéjéhez tartozik - Duna medence 4-00-00 (a Fekete tengerbe ömlik). A részletesebb adminisztratív felosztás szerint, az érintett terület a Dyje folyó medencéjéhez tartozik. A 4-1601 Jihlava medence egy része az Oslava-ig érintett ezen a területen kisebb medencéken keresztül:  4-16-01-1030-2 Jihlava,  4-16-01-1040 Skryjský patak, és a 4-16-03 Rokytná részleges medence a  4-16-03-0460 Olešná részleges medencéjén keresztül. A fő konstrukciós terület domináns részének (A terület) a meglévő EDU1-4 területekhez hasonlóan, a Skryjský patakon keresztül lesz lefolyása a Jihlava folyóba. Ebből kivétel a fő konstrukciós terület déli része (A terület) és egy építkezési terület helye (B terület) melyről a vizek a természetes helyi viszonyok miatt a vízfolyások felé folyik le, azaz a Lipňanský és a Heřmanický patakokba, melyek a kis Olešná folyóba ömlenek.


Oldal: 76 / 108


Jihlava folyó

mely kb. 800 m-re északra folyik a meglévő EDU1-4 területekről, Lísek déli lejtőin kezdődik Jihlávka-nál és egy közbülső Nové Mlýny tározóba ömlik Ivaň-nál. A Dalešice vízerőmű és a Mohelno vízerőmű (melyek a Dalešice vízerőmű kiegyenlítő medencéi) az érintett területen a Jihlava folyón vannak. A vízerőmű tározót hoz létre mely a Dukovany erőművet látja el, ugyanakkor más funkcióik is vannak az energia és vízrendszerekhez kapcsolódóan. A Dukovany erőmű vizét a Mohelno vízerőmű tározójából szivattyúzzák, melybe a szennyvíz és az esővizek is ömlenek az erőmű vizei mellett. A Mohelno erőmű gátja egy nagyjából 7 km hosszú tavat hoz létre. Ez egy beton gravitációs gát, egy annak testén található folyóvíz erőművel. Ezt 1978-ban helyezték üzembe, kiegyenlítendő a Dalešice szivattyúzott tározó erőmű kiegyenlítésére és létrehoz egy alacsonyabb tározót a szivattyúzáshoz. A Mohelno rész éves átlagos vízhozama eléri a 5,35 m3/s-ot. A legmagasabb hozamot 2002-ben mérték (9,55 m3/s), más években az átlagos hozam többnyire 3 és 6 m3/s között változik.

Kis Olešná folyó

a Valeč önkormányzattól északra ered és balról folyik a Rokytná folyóba Tulešice-nél. A meglévő EDU1-4 területtől nagyjából 1,5 km-es távolságra folyik át a területen. Az átlagos éves hozama az eredésnél kb. 0,08 m3/s.

Az érintett terület nem része / nem függ össze az adott vízfolyások ártereivel. Az érintett terület nem része a védett vízgyűjtő területnek (CHOPAV). Nem szándékoznak védelmi területeket létrehozni a lakossági vízellátáshoz az érintett területen. C.II.4.2. Talajvíz A hidrogeológiai zónafelosztásnak köszönhetően, a vizsgált terület a Jihlava folyó völgyének 6550 kristályos alapjához tartozik, a talajvizek a Jihlava folyó medencéjének 65500 kristályos alapjához. A felszíni lefolyás és a terület lefolyása is, elsődlegesen a csapadéktól és a geológiai feltételektől függ. A talajvizek szintje legtöbbször szabad és azok a felszíniekkel együtt folynak. A sziklákban keringő és összegyűlő talajvizek a kvaterner felülethez kötődnek, mely a felszín alatti sziklák és vizek zónája (az úgynevezett sekély keringés), és az átjárható tektonikai zónák és csatlakozó rendszereké a kristályos szerkezet mélyebb részeiben (az úgynevezett mélyebb összefüggő keringésben). Az érintett területek önálló sziklaformációi eltéréseket mutatnak a hidrogeológiai tulajdonságokban. Az amfibolit tömb csatlakozott, átjárható környezetet képvisel, és a kölcsönhatásban lévő nyomás feltételek szintjén jelen vannak szabad vizek a területen, nagyon kis hidraulikus grádienssel. A sekély keringés a granulitokban a talajvíz szint és a gneisszek inkább a felszíni formákat követi, bár a vízforrások különböző mélysége, gyakori anomáliák vannak jelen, erősen bevájt szinten. A neocén lerakódásokban a víz mozgását az agyagrétegek befolyásolják, a kvaterner lerakódások esetében a folyás a litológiai összetételtől függ. A területet leginkább a pórusok által összekötött árjárhatóság befolyásolja, a neocén homokban és a kvaterner lerakódásban a pórusok átjárhatóak. A talajvíz enyhén lúgos, közepesen mineralizált, néhol Ca-Na-HCO3 típusú, a ČSN EN 206-1 kapcsán, néhol közepesen agresszív a szulfát ion tartalom szempontjából. A hidraulikus vezetőképesség együtthatói a területen az eliviában 10 -5 m/s, a nem kopott rétegben max. 10-7 m/s, a neocén agyag lerakódásokban 10-5 - 10-4 m/s között, a kvaterner lerakódások az eluviával összehasonlítható áteresztő képességet mutatnak, kivéve a lösz és a löszös talajrétegek rossz áteresztőképességét, mely max. 10-9 m/s. A természetes ivóvizek északra helyezkednek el, valamint keletre a helyi eróziós alapszintektől, azaz a Jihlava, Olešná és azok mellékfolyóinak vízgyűjtő területeitől. A medrek közötti természetes vízválasztó ezen folyók esetében nagyjából az erőmű középvonalán halad keresztül VJV - ZSZ irányában. Az érintett terület talajvíz szintje egy szinten van az első egységekkel méterekkel a felszín alatt (régebbi mérések szerint, az 0,4 m és 4,3 m között változik a felszín alatt) és a felszín szintje felé mozog (0,9 m s 1,9 m a felszín alatt) a neocén lerakódásokban. A talajvíz folyásirányát a felszín lejtői határozzák meg a legközelebbi eróziós szinten. A megfigyelő kutak meglévő rendszere az úgynevezett EDU megfigyelési zónában 1983-ban épült, a talajvíz szintjének rendszeres méréseit 1991 óta végzik. A megfigyelt időszakban nem volt jelentős változás a víz szintjében, annak fluktuációja nem tér el az évszakok normál változásától és a klimatikus feltételektől. Nem találtak jelentős eltéréseket ezen értékek összehasonlításakor a megfigyelés létrehozása idejéhez képest (azaz 1983-ban).

C.II.5. Föld C.II.5.1. Talajtani körülmények Az érintett terület talaja főleg barna földből áll, löszös vagy agyagos termőföld lerakódáson. Ezek jó minőségű, termékeny talajok, jó nedvességtartalommal. A jelenlegi talaj kambizol típusú földet tartalmaz, ami a főként kristályos szikla tömbök eróziójával jött létre, ez is nagyon gyakori. A kambizolok profilja a felső részekben 30 cm-nél rövidebb, így azokat a litikus kambizolok közé soroljuk. A diluviális hordalék lerakódásokat tartalmazó helyi mélyedéseket közepes vagy nehezebb pelikus pszeudogelejek jellemzik. A gelejes árterek vagy a modális gelejek a vízfolyások mentén alakultak ki. A humusz réteg eléri a 25 cm-es átlagos vastagságot (helyileg 15 cm és 35 cm között váltakozva). Általánosságban, a mélyebb humusz réteg barna föld és ártéri üledék volt, egy kisebb része pedig kambizol típusú talaj. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 77 / 108


A földhivatal szerint, a projekt helyszíne és az építési terület besorolása a következő:     

művelhető terület, tartós legelő, egyéb terület, víztest, erdős terület.

A mezőgazdasági terület potenciális felhasználhatósága magas, ami jó minőségű földet jelent, mely a károsodásnak ellenáll (kémiai és fizikai is), ezek nagy területeken vannak jelen. A mezőgazdasági területek nagyon magas termelési hozammal (a vizsgált terület 58%-a) találhatók az érintett területen, bár azok mindegyik kategóriába beleesnek (a nagyon magastól a nagyon alacsony hozamúig). A mezőgazdasági talajminőség egyéni védelmi osztályokba sorolható, melyek a területen változóan vannak jelen az I., II., és V. kategóriájú védett területek többé kevésbé egyformák, és a III. és IV. típusok kisebbségben vannak jelen. A területen nagyjából 24 különböző föld-elemzési ökológiai egység jelenik meg, a fő földtípusok kb. 14 földtípust tartalmaznak. A projekt aktuális területe főleg III. és II. típusból áll, és kisebb részben I. típusból, azaz a föld az adott régióban főleg átlagos és átlag feletti képességű földek közé van besorolva. A projekt területén nincsenek tájképi elemek, azaz mezőgazdasági terület tájképi elemei, melyek jogszabályi státuszát a Tájképi elemek típusainak meghatározásáról szóló 335/2009 Coll. kormányrendelet rögzíti.

C.II.6. Sziklás környezet és természeti erőforrások C.II.6.1. Geomorfológiai körülmények A geomorfológiai részleg szerint (Demek, Mackovčín et al. 2006) az érintett terület a Cseh-Morva dombság geomorfológiai régió keleti peremének részét képezi. Nagyságrendben ezt követi a Jevišovická pahorkatina (Jevišovice dombok) geomorfológiai egység és ennek alegysége, a Znojemská pahorkatina (Znojmo dombok) valamint a Hrotovická pahorkatina (Hrotovice dombok) körzet. Az EDU szélesebb környezetének geomorfológiai struktúráját egy fokozatos kelet-délkeleti irányú lejtő határozza meg. Az Oslava folyó és Chvojnice mellékfolyó, a Jihlava folyó, valamint a Rokytná folyó és Olešná, Rouchovanka mellékfolyó ebbe a lejtős területbe vájták medrüket. Az EDU telephelye egy sík területen, kb. 390 méterrel a tengerszint felett található. Ez a sík terület a kb. 21 km hosszú és 6 km széles Dukovany fennsík részét képezi. A geomorfológiai felmérés szerint ez a terület a Jihlava és Rokytná folyók völgyei közötti alapszinti terület egy keskeny elemét képezi. A projekt helyének legmagasabb pontja (A terület) a fennsík központi részén (396 méterrel a tengerszint felett) található, ahol a talaj északkeleti irányban 378 méterrel a tengerszint fölé, délkeleti irányban pedig hasonlóképpen 370 méterrel a tengerszint fölé ereszkedik. C.II.6.2. Geológiai körülmények C.II.6.2.1. A telephely geológiai körülményei A geológiai struktúra szempontjából a telephely a Morvai Moldanubicum Gföhl egységének részét képezi. Strukturális szempontból a Gföhl csoport a Moldanubicum legmagasabb egysége. Ezt számottevő litológiai heterogenitás jellemzi, nagy nyomású és nagy hőmérsékletű védőburkolat, gránát és spinell perioditaz, eklogiták és szkarn jelenlétében, melyek kagylók vagy nagyobb testek formájában záródtak a kortikális kövekbe - magmatizálódott paragneisszek, migmatitek, migmatit Gföhl gneisszek, ortogneisszek és granulitek találhatók ennek az egységnek köveiben. Az EDU közeli alapkőzetét a Morvai Moldanubicum granulit alapú szerkezete adja, melyhez a Náměšť-Krumlov granulit kőzettest és a Rokytná kőzettest, valamint a Gföhl gneissz kőzetei tartoznak. A granulit és gneissz kőzetek mellett az érintett területen a Mohelno marmolit kőzettest és azzal kapcsolatban álló ultrabázisos, gabroidos kőzetek (peridotitok, pyroxenitek és különböző eklogit és gabroid kőzetek) találhatók. A meglévő Dukovany Atomerőmű, mely a telephelytől keletre található, a Rokytná kőzettest és a Náměšť-Krumlov granulit tömb érintkezésénél található; az érintkezési terület nagy része észak-északkelet - dél-délnyugat irányban található. A telephely meghatározó kőzetrétege amfibolitokból és feltehetőleg gneissz kőzetből áll. Ezek a sziklák ki vannak téve a folyamatos, hosszú távú kopási folyamatoknak, és több tíz méteres mélységekig helyenként elváltozások tapasztalhatók rajtuk. A kopási folyamat leginkább a gneissz kőzeteket érintette, kevésbé az amfibolitokat, és legkevésbé a granulitokat. Az erózió mélysége erősen változó, és jelentősen befolyásolja a sziklák törésének/szétrepedésének intenzitása. Korábbi áramlatok maradványainak lerakódásai maradtak meg a kristályos tömb felületén a miocén tenger betörésével a Český masív (Bohemian tömb) magjába. Ezek felett, különféle szemcseméretű homok van, helyileg közepes méretű sóderrel. A homok lencsékkel váltakozik, agyag vagy agyagos homok lerakódásokig. A homokos talajrétegek helyzete kisebb sóderes és homokos agyaggal, helyileg


Oldal: 78 / 108


közepes méretű sóderrel szórványosan fordulnak elő a rétegek felső részeiben. Ezek a maradványok az EDU közvetlen közelében max. 16 m-es vastagságban fordulnak elő, azaz annak északi részén, az EDU1-4 fő objektumainak területén kívül. A kvaterner réteg deluviális termőrétegeket tartalmaz, homokos agyag lerakódásokkal, változó detritusz alapkőzet tartalommal, melyet leginkább egy humusz réteg takar. Ezek a rétegek a pleisztocén és a holocén korból származnak. C.II.6.2.2. Az építési terület geológiai struktúrája Az építési terület geológiai struktúrájának összetétele (a legrégebbi és legmélyebb rétegektől a fiatalabb felsőbb rétegek felé):  a Moldanubicum kristályos sziklái,  Neocén lerakódások,  Kvaterner lerakódások. A Moldanubicum kristályos sziklái a területen két fő szikla típushoz tartoznak, azaz gneisszekből és amfibolitokból állnak, a granulitokig. A gneisszek és annak verziói jelennek meg a fő építkezési terület nyugati oldalán (A terület) és a konstrukciós terület építkezési területén (B terület). A granulitokat a granulit gneiszekig a C terület dél-keleti része határolja, továbbá azok jelen vannak az elektromos és vízhálózatokkal kapcsolatos meghatározott konstrukciós területeken. Az egyedi szikla típusok nincsenek benne a terület morfológiájába. Az alapkőzet különbségeit azok eróziója eltávolította már a paleogén rendszer korában majd az azt követő neocén korban. Az eróziós folyamat leginkább a gneissz kőzeteket érintette, kevésbé az amfibolitokat, és legkevésbé a granulitokat. Az erózió mélysége erősen változó, és jelentősen befolyásolja a sziklák törésének/szétrepedésének intenzitása. Neocén rétegek egy sávban vannak jelen a konstrukciós terület északi szélén (medence szélesség kb. 200 - 250 m) mely tovább folytatódik nyugatra - keletre. A neocén rétegek különböző szemcseméretű homokból állnak. A változatos szemcseméretű homok a finomtól a nagyszeműig sóderrel (2 - 5 mm-es átmérőjű kavicsokkal). Ezeknek a rétegeknek a színe szürkés-zöld, zöldes-fehér, rozsdás schileren szerű. A neocén rétegek vastagsága a konstrukciós területen nem haladja meg a 10,0 m-t. Kvaterner lerakódások az adott fenti terület deluviális termőrétegeket tartalmaz, mely majdnem a teljes területen fedett, a konstrukciós terület eredeti helyén. A lejtős rétegek mellett, ezek akár 1 m vastagon is jelen vannak a löszös talajrétegeken kunkurokon és beszűrődésekkel ezen a területen. C.II.6.3. Szeizmikus, tektonikai és geodinamikai jelenségek C.II.6.3.1. Szeizmikus A szeizmikus tevékenység kapcsán, a Český masiv (Bohemian tömb) a stabil kontinentális régió része (SCR) ugyanakkor, alacsony szeizmikus szintű régió. Bár az érintett terület tapasztalja távoli földrengések hatásait, a fókusz pont a keleti Alpok régiójában található. A szeizmikus zónák térképek szerint, a nagyon erős földrengések hatásai ezen a területeken makroszeizmikus intenzitást érhetnek el VVII-os fokozattal az MSK-64 skálán1. A szeizmológiailag aktív törések és a nagyon erős földrengésekhez kapcsolódó fókuszpontok az EDU régióban (a terület max. 300 kmre van az EDU-tól) számításba kerültek az EDU régió szeizmotektonikus modelljében. Az EDU szeizmológiai kockázatának elemzésének eredményében, e modell alapján, szeizmikus veszély görbéket tartalmaz. Az IAEA NS-G-1.6 irányvonalak 2.3. előrejelzés szerint, a szeizmikus veszély egy talaj oszcillációs gyorsulást jelent, ami meghaladja a 10 000 évet, 50%-os valószínűséggel. Ez az érték az EDU számára 47 cm/s2. Az IAEA SSG-9 irányelv szerint, egy új nukleáris forrás (NJZ) számításba kell vegye a PGAH2 értéket, legalább 100 cm/s2 szinten.

1 2

A Medvedev-Sponheuer-Karnik skála MSK-64 a makroszeizmikus intenzitsú földrengések kifejezésére használatos. A PGAH (Csúcs talaj gyorsulás - Horizontális összetevő), a talajtakaró horizontális csúcs gyorsulása, a földrengési gyorsulás mértékegysége és a földrengés mérnökség egyik bemeneti paramétere.


Oldal: 79 / 108


C.2 ábra: Az EDU rrégió szejzmikus veszély térképe PGAH értékekkel 90% valószínűséggel em haladja meg az 50 évet, egy 475 éves visszatérési idővel

Az európai szeizmikus veszély térképről átvéve, felvázolva a SHARE projekten belül.

C.II.6.3.2. Egyéb geológiai kockázatok A Cseh geológiai szolgálat (ČGS) nem rögzített talajcsúszást - beleértve a Cseh Köztársaság geoalapot is a területen. Nincsen karszt vagy szilka mely karszttá alakulna a területen. Nincs posztvulkáni jelenség, vagy az utolsó vulkán kitöréshez kapcsolódó ásványi víz szivárgás sem. A talaj lefolyósodás feltételei, a sziklákat tartalmazó réteg melyet köves hordalék fed, nincsenek jelen a konstrukciós területen. A konstrukciós terület és annak környezete alatt nincsen bányászat, s olyan tevékenység mely a talaj eldeformálódásához vezetne.

C.II.7. Fauna, flóra és ökoszisztémák C.II.7.1. A terület biogeográfiai jellemzői A Cseh Köztársaság biogeográfiai kutatócsoportja (Culek, M. (ed.) et al., 1996) szerint a projekt területe a Közép-európai széleslevelű erdők biogeográfiai tartományába esik, a Hercynia alterület és a Jevišovický régióhoz tartozik (ún. biorégió) (1.23). A Jevišovický biorégió ideiglenes típus, mivel a termofil bióták a Jihlava, Oslava, Chvojnice vagy Rokytná folyók medrén haladnak keresztül nyugattól északnyugat felé, és ennek fordítottjaként a dombságok elemei a keleti és délkeleti perem felé ereszkednek le. A vegetációs stádiumok 1. tölgytől 4. bükkig terjednek, bár a területen nem találhatók bükkfák. Maga a biorégió többségében egyhangú, kristályos pala alapú síkságokból áll, tölgy- és gyertyán erdőkkel, valamint sziklás völgyekkel szabdalt acidofil tölgyligetekkel. A geológiai alréteg meglehetősen változatos, szerpentinekből és mészkőből áll, amely lehetővé teszi a hátramaradott típusú növénycsoportosulások jelenlétét is (pl. NPR Mohelno szerpentin sztyeppe). A folyamatosabb erdőterületek elsősorban a völgyek lejtőin, illetve magasabb, ellenállóbb kőzetekből álló gerinceken és kitüremkedéseken találhatók meg, ahol rendkívül értékes, természetes struktúrát alkotnak. A síkságok elsősorban művelhető területekből állnak, az erdőkben pedig fenyőligetek találhatók. A Cseh Köztársaság növényföldrajzi csoportja (Skalický in Hejný et Slavík, 1988) szerint a projekt területe mezofitikus környezetben, a Českomoravské mezofytikum növényföldrajzi periférián (Cseh-Morva mezofitikai környezet), és a 68. növényföldrajzi körzetben található. Moravské podhůří Vysočiny (a Cseh-Morva felföldi régió morva előhegyei). A potenciális természetes vegetációs térkép szerint (Neuhäuslová, Moravec et al., 1997) a terület a Českomoravská vrchovina (Csehmorva felföld) előhegyi régiójában található, ahol a növényvilág abszolút domináns egységét a Hercyniai tölgyerdők (Melampyro nemorosi-Carpinetum) adják. A tölgy- és gyertyán „övezeten” belül csak elszórtan fordulnak elő más növénypopulációk. Az acidofil tölgyligetek (Luzulo albidae-Quercetum petraeae, Abieti-Quercetum) melyek a síkságok és dombok, valamint szerpentin fenyvesek (Thlaspio montani-Pinetum sylvestris) szárazabb pontjaihoz kötődnek a Jihlava folyóvölgy lejtőin és a szerpentin alapú páfrányos tölgyligetek (Asplenio cuneifolii-Quercetum petraeae) között, melyek a projekt körzetében találhatók (észak felől északkelet felé). A geobotanikai rekonstrukciós térkép (Mikyška et al. 1968) részletesebb leírást ad a természetes vegetációs egységekről. A tölgygyertyán ligetek (Carpinion betuli), melyek acidofil tölgyligetek (Quercion robori-petraeae) elszórt populációit egészítik ki, a domináns Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 80 / 108


vegetációs egységek a síkságokon. A Jihlava folyó völgyének északi lejtőnek egy részén szintén szubszerofil tölgy ligetek (PotentilloQuercetum, P.-Q. pannonicum, Lithospermo-Quercetum) és kiváltképp Mohelnónál a szerpentinen, találhatóak reliktum fenyvesek szilikát alapok (Dicrano-Pinion). A Jihlava folyó keskeny árterének területén vannak rétek és égerligetek (Alno-Padion, Alnetea glutinosae, Salicetea purpureae). C.II.7.2. Különleges védelem alatt álló területek, a Natura 2000 rendszer helyei C.II.7.2.1. Különleges védelem alatt álló területek A projekt területén, az építési területen, illetve a létező erőmű területén nem találhatóak különleges védelem alatt álló kis- vagy nagy természetvédelmi területek a tájvédelemről szóló 114/1992 Coll. módosított, azaz nemzeti parkokra (NP), védett tájkörzetekre (CHKO), nemzeti tájvédelmi körzetekre (NPR) tájvédelmi körzetekre (PR), nemzeti természeti műemlékekre (NPP) és természeti műemlékekre (PP) vonatkozó törvény értelmében. A projekt területéhez legközelebb, a Jihlava folyó és a Mohelno vízművek lejtőin a következő kisméretű különleges természetvédelmi területek találhatóak:  PR Dukovany malom - a projekt területétől kb. 2 km távolságban, keleti irányban,  PR Mohelno szerpentin sztyeppe - a projekt területétől kb. 2,5 km távolságban, északkeleti irányban,  PR U jezera (tó) (bejelentési kérelem) - a projekt területétől kb. 1,5 km távolságban, északkeleti irányban. A védett területek behatárolt térképét lásd a jelen dokumentum 1.2 függelékében. PR Dukovany malom

17,7 hektáros terület, a védett státusz bejelentésének dátuma 1992. augusztus 13. A védett hely a k.ú. Dukovany területen helyezkedik el, és két fő területből áll - a Jihlava folyóvölgy jobb partján a Mohelno vízművek tározója felett (melynek helyi neve Nad Vodou (a víz felett)), valamint egy északkeleti irányú lejtő az U včelína (méhkaptár) vasúttól a régi Dukovany malomig (helyi neve Pohaniska). A védelem az Asplenio cuneifolii-Armerion serpentini növénycsoportokra terjed ki, melyek közül a kék nyúlfarkfű (Sesleria caerulea) a domináns, valamint a Cseh Köztársaság legnépesebb veszélyeztetett illatos boroszlán (Daphne cneorum) populációja. A természetvédelmi körzet két részből áll, melyeket egy védelmi zóna köt össze. A Cseh Köztársaság élőhelyi katalógusa (Chytrý M., Kučera T., Kočí M. (eds.), 2001) szerint itt a legnagyobb területet acidofil, termofil tölgyligetek foglalják el (L6.5), míg a legnagyobb fitocenológiai csoportokat a Quercion petraeae adja. Mindazonáltal a természetvédelmi területben meghatározó a szerpentines réteg, mely okán perialpid szerpentines fenyvesek (L8.3) az Erico-pinion együttesének kíséretében jellegzetes növényi reliktum fajok keskeny levelű nefelejcs (Myosotis stenophylla, KO), pajzsos mustár (Biscutella laevigata), hegyi tarsóka (Thlaspi montanum) és az alpesi faggyú (Thesium alpinum). Sztyepp képződmények, keskeny-levelű száraz gyepek (T3.3) együttesen a Festucion valesiacae filocentológiai csoportjaival, ezek sorolhatóak a legértékesebb és sérülékenyebb természetvédelmi területei közé. Tipikus növényfajtái ennek a biotípusnak változatos fajtái bokroknak és füveknek, mint a szőrös fű (Stipa dasyphylla, SO), arany árvalányhaj (Stipa pulcherrima, SO) vagy Ivan selyemfű (Stipa joannis, O), továbbá szerpentines leptónia (Armeria vulgaris ssp. Serpentini, O), boglárka (Linosyris vulgaris, O) és törpe sás (Carex humilis). 468 edényes növényfaj található a természetvédelmi területen összesen, melyek közül a legjelentősebbek az illatos boroszlén (Daphne cneorum, KO), pusztai szélfű (Mercurialis ovata, KO) és a szerpentinfodorka (Asplenium cuneifolium, SO) egyedei.

Az NPR Mohelno szerpentinit sztyeppét magában foglaló terület 108,94 ha-ját 2012 július 1-én védetté nyilvánította (ami egyébként 1933 óta védett). Dukovany és Mohelno területeinek kereszteződésében, a Jihlava folyó bal partján felül található a Mohelno Vízművek tározója. Védelem alatt állnak a természetesen növekvő erdőtársulások, törmelékes erdők és a melegkedvelő szerpentines tölgyesek; keskenylevelű száraz gyepekés a szubpannóniai sziklás pázsitok csoportjai; a hasadékok és a sziklás növényzete mint a szürke csenkesz (Festuca pallens); a populáció veszélyeztetett és ritka fajokból áll (Notholaena marantae), beleértve az itt lakó ritka és veszélyeztetett állatfajokat is, mint az Európai ürge (Spermophilus citellus) és a Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria), illetve azok élőhelyeit. A nemzeti természetvédelmi terület egy sziklás amfiteátrum felett, a Jihlava folyó völgyében és amellett található. Szerpentines rétegekből áll, amelyek ultrabázitokból és magmás kőzetekből származnak, magas magnézium-oxid tartalommal, de nagyon szegények egyéb anyagokban. A szerpentin könnyen tárolja a hőt, ezért túlmelegszik. Ez a rendkívül meleg és száraz makroklíma igen kevés termőterületet ad, ez okozza a növények egyedülálló együttesét és formáját, az úgynevezett törpenövést. A telephely különösen értékes a szerpentines sztyeppek melegkedvelő együtteseiben (K3 Nagy mezofil és melegkedvelő bokrok, S1.2 Kőzetek és hulladék részáró növényzete), melegkedvelő pázsit (T3.1 sziklanövényzet szürke csenkesszel (Festuca pallens), T3.3 keskeny levelű száraz gyep) és a szerpentines fenyvesek (L4 Törmelékes erdők, L6.5 Acidoful melegkedvelő tölgyesek, L7.1 Száraz acidofil tölgyesek). Amellett, hogy jelentős az úgynevezett szerpentinafiták jelenléte, mint a szerpentines fodorka (Asplenium cuneifolium, SO) vagy páfrány (Notholaena marantae, KO), emellett vannak még más fokozottan védett növény és állatfajok, Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 81 / 108


amelyek közül említésre érdemes a szerpentines leptonia (Armeria vulgaris subsp. serpentini, O), földi iszalag (Clematis recta, O), lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum, O), imádkozó sáska (Mantis religiosa, O), rablópille (Libelloides macaronius, O), mozaikos kígyó (Natrix tessellata, KO) vagy az európai ürge (Spermophilus citellus, KO). PR U jezera (tónál) (kérelem) területe kb.26,34 ha (+12,91 ha védett terület) feltételes nyilatkozattal 2015 végéig (Kérelmi beadvány, Vysočina Region KÚ ref. No.: KUJI 16879/2015 2015. március 5). PR elhelyezésre kerül a k.ú.-ban Mohelno a Jihlava folyó völgyének bal partján a meredek lejtők feletti részen Mohelno Vízművek tározója található, közvetlen mellette pedig az NPR Mohelno szerpentines pusztái nyugatról. A sziklány növényzetének élőhelye védelem alatt áll, melynek része a szürke csenkesz, keskeny levelű pázsit és az acidofil pusztai gyepek, Hercynian gyertyános-tölgyes ligetek előfordulása gyakori, a növény és állatvilág fontos részét képezi a csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria), szerpentines fodorka (Asplenium cuneifolium), szürke törpekutyatej (Euphorbia seguieriana subsp. minor) és a zöld gyík (Lacerta viridis) az ok ami miatt védetté nyilvánították, a kiemelt közösségi fontossága. A terület PR rétege a jövőben többnyire Mohelno szerpentines hegytömbén áll,így ki van téve helyenként a mozgó törmeléknek. A gát feletti lejtőn acilofil melegkedvelő tölgyesek vannak,rekettyés fenyérek nélkül (L6.5B), amelyben hegyi tölgy (Quercus petraea) dominál, és az itteni területet kisebb megszakításokkal melegkedvelő erdőterületek borítják (pl. sziklakiemelkedések, széles erdei utak, száraz tisztások). Az élőhelyek ezen mozaikja gazdag biológiai sokféleséggel rendelkező együttesét adja a melegkedvelő állatok és növények fajainak különösképp pl. az egyenesszárnyúak, nappali lepkék vagy molylepkék. C.II.7.2.2. A Natura 2000 rendszer területei A Natura 2000 rendszer az EU tagállamain belül szabványos módszerekkel védett természeti területek összessége. Ezeket a területeket az EU-n belül prioritást élvező biodiverzitásuk és ökoszisztémáik állapota alapján jelölték ki különleges védelemre. A Natura 2000 rendszer két védett területi típust különböztet meg, a közösségi jelentőségű (EVL), valamint különleges védelmet élvező (PO) területeket. A 114/1992 Coll. módosított törvény értelmében a Natura 2000 rendszer egyetlen védett területe sem található a projekt helyén, az építési területen, illetve a meglévő erőmű területén. A projekt helyéhez legközelebb az alábbi területek találhatók:  EVL Jihlava völgy (CZ0614134) - a projekt területétől északkeleti irányban, körülbelül 1,2 km távolságban (azonban közvetlen kapcsolatban a projekt vízrendszerének csatlakozását tartalmazó területtel),  EVL Rokytná folyó (CZ0623819) - a projekt területétől kb. 4,5 km távolságban, déli irányban. EVL Ve Žlebě (CZ0622161), EVL Široký (CZ0622179) , EVL Kozének (CZ0614133), EVL Biskoupský domb (CZ0622150) valamint EVL Oslava és Chvojnice völgy (CZ0614131), melyek alapterület szempontjából a legnagyobb méretű védelmi körzetek, a projekt helyétől nagyobb, azaz több, mint kb. 7,5 km távolságban találhatóak. Az érintett területen nem találhatóak különleges védelmet élvező területek (PO-k) (a legközelebbi PO, Podyjí (CZ0621032) kb. 40 km távolságra található a projekt területétől). A Natura 2000 rendszerhez tartozó területek behatárolt térképét lásd a jelen dokumentum 1.2 függelékében. Az EVL Jihlava völgyet (CZ0614134), amely 861,93 hektárt fed le, a 318/2013 Coll. kormányrendeletben jelentették be, a Nemzeti Természetvédelmi Körzet, Természetvédelmi Körzet, és Természetes Emlékmű védelmi kategóriákban. A védett terület a Dukovany, Kladeruby nad Oslavou, Kramolín, Lhánice, Mohelno, Skryje nad Jihlavou, Biskoupky na Moravě, Hrubšice, Jamolice, Nová Ves u Oslavan katasztereket fedi le, és a Jihlava folyó egy feltűnő völgyéből áll a Dalešice vízművek gátjától a Biskoupky és Hrubšice lakossági területek közötti körzetig. Élőhelyek biztosítása a 3260 Alföld a hegyi folyóig növényegyüttesei Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion, 6190 Pannon kőzet pázsit (Stipo-Festucetalia pallentis), 6210 Féltermészetes száraz gyepek és kifejlett bokrok a meszes rétegen (Festuco-Brometalia), 6240* Szubpannon sztyeppe pázsit, 8220 Sziklás lejtők sziklanövényzettel, 9170 Gyertyános tölgyes együttesek Galio-Carpinetum, 9180* Erdő együttesek Tilio-Acerion lejtőkön, nyílások és szakadékok, 91I0* Euroszerbiai tölgyes ligetek és a csíkos madárlepke faj (Callimorpha quadripunctaria)* (megjegyzés: * kiemelt Európai élőhely vagy fajok). Ez egy nagy méretű és egyedülálló védelmi terület, amely számos veszélyeztetett élőhelytípust tartalmaz, mindenekelőtt keskenylevelű száraz (T3.3D, T3.5B) és szub-pannóniai sztyeppés füves területeket (T3.3A), sziklás területi vegetációt (T3.1) szürke csenkesszel (Festuca pallens), acidofol termofil tölgyligeteket (L6.5) rekettyés fenyérekkel (Genista pilosa), szilikátsziklák repedéseiben megtalálható vegetációval (S1.2), Hercyniai tölgy-gyertyán erdőkkel (L3.1), törmelékes erdőkkel (L4) és a vízcsatornák makrofit vegetációjával (V4A). A terület nagy faji diverzitással rendelkezik, számos veszélyeztetett állat- és növényfaj van jelen, melyek közül különösen jelentős egy nagy méretű csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria), valamint közönséges ürge (Spermophilus citellus, KO) populáció. Ebbe az EVL-be számos kisebb különleges védelmet élvező terület tartozik - NPR Mohelno szerpentines sztyeppe, PR Dukovany malom, PR Mohelnička, PR Velká skála (Nagy Szikla), PP Pustý mlýn (Holt Malom), PP Biskoupská hadcová step (Biskoupská szerpentinit sztyeppe), PR Nad řekami (Folyók Felett), PR Pod Havranem, PR Templštějn és PP Černice. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 82 / 108


Az EVL Rokytná folyót (CZ0623819), mely 123,67 hektár területet fed le, a 318/2013 Coll kormányrendelet jelentette be. Ez a terület a következők területek találkozásánál, Budkovice, Čermákovice, Dobronice, Horní Kounice, Kounické Předměstí, Moravský Krumlov, Němčice u Ivančic, Rešice, Rokytná, Rozkoš u Jevišovic, Rybníky na Moravě, Tavíkovice, Tulešice, Újezd nad Rokytnou, Vémyslice és Rokytná River alsó része Pulkov-tól egészen a Jihlava folyó torkolatáig kb. 50 km hosszan. Biztosítva az halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) és tompa folyamkagyló (Unio crassus) védelmét. A terület jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy a halványfoltű küllő (Gobio albipinnatus) előfordulása, egyike a mindössze háromnak a Cseh Köztársaságban, és a tompa folyamkagyló (Unio crassus) egy viszonylagosan természetes mederben található. C.II.7.3. Nemzeti parkok, jelentős tájképi elemek és emlékfák C.II.7.3.1. Nemzeti parkok A 114/1992 Coll. természet- és tájvédelmi törvény értelmében a nemzeti park (PřP) a jelentősen koncentrált esztétikai és természeti értékek tájjellegének védelmét szolgálja, és a természetvédelmi hatóság korlátozhatja a terület olyan használatát, ami rombolást, károsodást vagy állapotának megzavarását eredményezi. Sem a projekt elhelyezésére és építésére szolgáló területen, sem a meglévő erőmű területén nincsenek nemzeti parkok és nem zavarják. A projekt helyéhez legközelebb az alábbi nemzeti parkok találhatók:  PřP Rokytná - a projekt területétől kb. 2,5 km távolságban, déli irányban,  PřP Střední Pojihlaví - a projekt területétől kb. 4 km távolságban, déli irányban, A nemzeti parkok által behatárolt térképét lásd a jelen dokumentum 1.2. függelékében. PřP Rokytná

egy 2870 ha területet jelöltek ki 1996 április 24-én (a Dél-morvaországi megye, 2012. október 4-i rendeletében innoválva). Ez a terület a Čermákovice, Dobronice, Horní Kounice, Kordula, Rešice, Rozkoš u Jevišovic, Slatina u Jevišovic, Tavíkovice, Tulešice, Újezd nad Rokytnou és a Vémyslice, Biskupice u Hrotovic, Litovany, Přešovice, Příštpo, Pulkov, Radkovice u Hrotovic, Rouchovany, valamint a Šemíkovice kataszteri területeket fedi le. A nemzeti parkot azért alapították, hogy megóvják a helyi rusztikus dombokat melybe a Rokytná folyó vág jelentős völgyeket számos mély kanyarulattal. Számos közösségi fontosságú hely (EVL) található itt, és egy természeti rezervátum a nemzeti park területén.

PřP Střední Pojihlaví

egy 2 300 ha területet jelöltek ki 1988 szeptember 29-én (a Dél-morvaországi megye, 2012. február 2-i rendeletében innoválva). Ez a Biskoupky, Hrubšice, Jamolice, Nová Ves u Oslavan, Řeznovice, Dukovany, Lhánice és Mohelno kataszteri területeken található. A nemzeti parkot azért alapították, hogy megóvják a helyi rusztikus dombokat melybe a Jihlava folyó vág jelentős völgyeket. Számos speciális védett terület, azaz természeti rezervátumok és természetes emlékeket határoztak meg, valamint két Natura 2000 Közösségi fontosságú területet határoltak körül a nemzeti park területén azok számos természet értéke miatt.

C.II.7.3.2. Jelentős tájelemek A No. 114/1992 Coll., Természet- és Tájvédelemre vonatkozó módosított törvény értelmében a jelentős tájelem meghatározása olyan ökológiailag, geomorfológiailag vagy esztétikailag értékes tájelem, amely a táj jellegzetes megjelenését adja, illetve hozzájárul annak stabilitásához. A jelentős tájelemek két szintre oszlanak, ezek a törvény szerinti VKP (ide tartoznak az erdők, lápok, vízcsatornák, kis méretű és nagy méretű tavak, völgysíkok) illetve bejegyzett VKP (ide tartozhatnak az egyéb tájelemek, melyeket egy adott természetvédelmi hatóság jegyzett be). A projekt helyének egyetlen építési vagy egyéb területe, illetve a meglévő erőmű egyetlen területe sem esik jelentős tájelemre. A VKP törvények értelmében, a projekt és a meglévő erőmű a következő tájelemeket érinti: Jihlava folyó, Mohelno vízművek tározója, Dalešice vízművek tározója, az EDU ČOV tározója, a Skryjský patak, Luhy patak, Lipňanský patak, Heřmanický patak, valamint a Mohelno vízművek jobb oldali partján található erdőterület egy része. A bejegyzett jelentős tájelemek behatárolt térképét lásd a jelen dokumentum 1.2 függelékében. C.II.7.3.3. Emlékfák A 114/1992 Coll., Természet- és Tájvédelemre vonatkozó módosított törvény értelmében egy különös jelentőséggel bíró fa, facsoport, vagy fasor emlékfának nyilvánítható. Ezeket a fákat tilos károsítani, megsemmisíteni, illetve természetes növekedésükben zavarni.


Oldal: 83 / 108


A Lípa u Lipňan terület egy emlékfája érintkezik a D terülttel (a vízrendszer csatlakozása). A projekt helyének egyetlen építési vagy egyéb területe, illetve a meglévő erőmű egyetlen területe sem érint emlékfákat. Az emlékfák behatárolt térképét lásd a jelen dokumentum 1.2 függelékében. C.II.7.4. Az ökológiai stabilitás területi rendszere A 114/1992 Coll. természet és tájkép védelmi törvényrendeletnek megfelelően, kiegészítve az ökológiai stabilitás területi rendszerrel (ÚSES), a természetes és természetes közeli megváltozott ökoszisztémákat határoztak meg, melyek fenntartják a természetes egyensúlyt. Az ÚSES legfőbb célja betartatni a táj ökológiai stabilitását az ökoszisztéma és annak kapcsolódásainak megőrzésével vagy visszaállításával. Az ÚSES két úgynevezett összetevőből áll az ökofolyosók (BK) és az ökocentrumok (BC) a régiókon átnyúló (NR), regionális (R) és helyi (L) szinteken, beleértve az úgynevezett közbenjáró elemeket. Az ÚSES összetevő elemek hierarchikus szintjeinek minden szintje a területen; és a projekt helyszín és a konstrukció területe, a következőkkel kapcsolódik össze: NRBK 181 - K124 Mohelno, RBC 1803 Slavětice, LBC 10 Rabštýn, LBK 7, LBK 07d, LBK 08, LBK 10, LBC 8 Nivky, LBK 11. Az ökológiai stabilitási területek behatárolt térképét lásd a jelen dokumentum 1.2. függelékében. C.II.7.5. Flóra és fauna A 2010, 2013 és 2014 évben részletes biológiai felméréseket végeztek a meglévő erőmű telephelyén, azokon a területeken, hogy felmérjék azt és tágabb környezetét. A területen található flóra és fauna jelenlegi helyzetét alapvetőleg mutatják ezek a felmérések. C.II.7.5.1. Flóra A terület nagyobb részét a meglévő erőmű telephelyén és a projekt területén vagy intenzív termesztés alatt van vagy az EDU által beépített terület. A területet sűrű elektromos hálózat jellemzi. Az erőmű közvetlen közelében találhatóak emberi tevékenységből származó antropogén szennyeződés és építő anyag maradványok (X12, X7). Ezeken a területeken jellemző az öntermő kecske fűz (Salix caprea) és rezgő nyárfa (Populus tremula), továbbá ruderális növények mint pl. a halmi nádtippan (Calamagrostis epigejos), magas réti zab (Arrhenatherum elatius), átkozott bogáncs (Cirsium arvense) vagy terjőke kígyószisz (Echium vulgare). Természetes élőhelyek koncentrálódnak a terület északi felén a Mohelno Vízművek tározója felé. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a nővényi kultúra (L3.1) erdei fenyő (Pinus sylvestris), a közönséges lucfenyő (Picea abies) és a hegyi tölgy (Quercus petraea) és más tarka fajok (mindenekelőtt a Douglas fenyő). Ez a növényzet nagyon gazdag cserjékben és a környező természetes erdőkben. Ebben a növényzetben meghatározó elem a kisvirágú nebántsvirág (Impatiens parviflora), ligeti perje (Poa nemoralis), erdei sárgaárvacsalán (Galeobdolon luteum) vagy a ritkább erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens, CITES, O, C4) vagy európai kankalin (Primula veris, C4). A Mohelno Vízművek ozója élővilágtól mentes, többnyire ugyanez a helyzet a kisebb vízfolyásokkal, vagy tavakkal amik a Lipňanský patak vizét fogadják, az állóvizek növényzete nádasokból áll. Makrofiton növényzet csak vízfolyásokban alakult ki a Jihlava folyó alatti Mohelno Vízművek tározó alatt, ahol védelem alatt áll az EVL Jihlava völgy (élőhely 3260 Alföld a hegyi folyóig növényegyüttesei Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion). A növényzet alacsony minőségű rederális égerligetek (L2.2) mézgás égerrel (Alnus glutinosa), fehér és törékeny füzek (Salix alba, S. fragilis) és kanadai nyár (Populus x canadensis) koncentrálódik a kis vízfolyások mellett. Az aljnövényztben megtalálhatóak szokványos fajok mint például a nagy csalán (Urtica dioica) és podagrafű (Aegopodium podagraria). A kissebb vízpasztinák (Berula erecta, C4) egyike a legjelentősebb fajoknak. A terület déli rézén elszórva szárazgyepek találhatók. Cserjés (K3) vagy avenue gyümölcsfák (X13) nagyon gyakori a csereznyeszilva (Prunus insititia) és a feketebodza (Sambucus nigra) valamint a területen utak és gerincek is megtalálhatók. A fokozottan védett növényfajok többnire a területen kívül helyezkednek el, kivéve a D fejlesztési területet, amelyben a felmérés 2014ben bebizonyította három veszélyeztetett növényfaj jelenlétét, ezek az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens), turbánliliom (Lilium martagon) fattyú balzsam (Melittis melissophyllum). A felmérések szerint a legelterjettebb növényfaj a területen az akác (Robinia pseudacacia) és a kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora). C.II.7.5.2. Állatvilág Ez a terület, mely többségében erősen megművelt, alacsony biodiverzitású földből áll, nem kedvez a magas minőségű, változatos állatvilág létrejöttének. Az állatok ezeket a területeket csak korlátozott mértékben használják ki, vándorlás, illetve táplálékszerzés során. Az állatok alapvető létezése kizárólag a vegetáció, gazok és cserjék, bokrok és fasorok, illetve az állóvizek és vízcsatornák körüli dombvidékek függvénye. Az állatvilág nagy része mind minőségi, mind mennyiségi szempontból ennek megfelelően a Mohelno vízművek tározója és a Jihlava folyó közelében koncentrálódik. Ennélfogva az állatvilág szempontjából legértékesebb területek a nemzeti vagy európai törvények értelmében védettnek minősülnek, és a projekt ezeket elkerüli. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 84 / 108


Az állatcsoportok diverzitásának szempontjából legjelentősebb, a projekt közelében található terület a D terület (a vízrendszer csatlakozási pontja), ahol a felmérések során a legtöbb állatfaj, illetve különleges védelem alatt álló fajt találták. A megfigyelt fajok közül megemlítendők a mezei homokfutrinka (Cicindela campestris, O), fecskefarkú lepke (Papilio machaon, O), zöld gyík (Lacerta viridis, KO), fabéka (Hyla arborea, SO), erdei béka (Rana dalmatina, SO), jégmadár (Alcedo atthis, SO), karvaly (Accipiter nisus, SO), tövisszúró gébics (Lanius collurio, O), európai hód (Castor fiber, SO) és közönséges mókus (Sciurus vulgaris, O). A projekt helyének egyéb területein megtalálható állatfajok száma jelentősen alacsonyabb, és védett fajok itt csak szórványosan fordulnak elő. A B terület (az építkezési hely létesítményeinek területe) feltehetőleg mezei cickányok élőhelyéül szolgál (Crocidura leucodon, O). Számos kétéltű fajt, pl. erdei békákat (Rana dalmatina, SO) és pettyes gőtéket (Triturus vulgaris, SO), figyeltek meg egy cserjésben lévő kis méretű tóban, a C területen (elektromos csatlakozási terület). Többek között a nagy tűzlepke (Lycaena dispar, SO), díszes légivadász (Coenagrion ornatum, SO), valamint a puhatestű fajok közül a horgasfogú törpecsiga, Vertigo antivertigo túlélése a Lipňanský patak közvetlenül az E terület (esővízelvezető rendszer) közelében található vízi környezettől függ. A meglévő erőmű, valamint a projekt számos vízcsatornát és tározót érinteni fog, melyekben a felmérések során halak és állkapocs nélküliek egyes fajait figyelték meg. Halféléket kizárólag az Olešná folyóban figyeltek meg 4 gyakori faj formájában. A kisebb érintett vízcsatornákban azok kiszáradása miatt nem találhatók halak. A Mohelno vízművektől folyásirányban lefelé a Jihlava folyó halfajainak jelenlétét jelentősen befolyásolják az abnormális hőmérsékletek, illetve a helyi halásszövetkezetek tevékenysége, melyek egyebek mellett külső fajokat visznek be a folyóba. A védett fajok közül a helyi halásszövetkezetek a sújtásos küszt (Alburnoides bipunctatus, SO), jászkeszeget (Leuciscus idus, O), és botos kölöntét (Cottus gobio, O) tartják számon. A meglévő erőművet és a projektet körülvevő nagyobb területn megtalálható fajok közül szükséges megemlíteni a csíkos medvelepkét (Callimorpha quadripunctaria), amely a Jihlava völgy EVL részeként védettnek minősül, illetve a közönséges ürgét (Spermophilus citellus, KO), amely kizárólag az NPR Mohelno szerpentines sztyeppe területén él meg. Az elvégzett elemzések külső (más élőhelyekről behozott) állatfajok jelenlétét is megállapították. Két puhatestű fajt, a Melanoides tuberculata-t és a Helisoma duryi-t, melyek a Cseh Köztársaság területén elsősorban botanikai vagy zoológiai kertek üvegházaiban találhatóak, figyeltek meg egy víztározóban az EDU ČOV-tól folyásirányban lefelé. Ezeket a fajokat most figyelték meg először nyílt terepen a Cseh Köztársaság területén.

C.II.8. Táj C.II.8.1. Táj A projekt helye a meglévő Dukovany erőmé területének közelében található, amelynek vizuális hatása meghatározza a jelenlegi tájképet. Geomorfológiai szempontból az érintett terület a Jevišovice dombság részét képezi, és bizonyos pontokon más környező geomorfológiai egységekbe is átnyúlik. Biogeográfiai szempontból a terület átfedi a Jevišovice biológiai régiót is (1.23). E terület meghatározó része a Jihlava, Oslava, Chvojnice, Rokytná és Jevišovka folyók sok esetben mély, majdnem törésvonal jellegű (pl. Jihlava or Oslava) völgyei által megszakított síkságból áll. A területen lapos dombok találhatóak, melyeket csak szórványosan szakítanak meg észrevehetőbb geomorfológiai elemek, melyeket keményebb és ellenállóbb kőzetek alkotnak. A terület talajszintje általánosságban délkelet felé fokozatosan, kevéssé észrevehető mértékben lejt. A Dukovany erőmű területe egy ilyen erdőmentes, dombos síkság domináns pontján található. Ami a terület biológiai sokféleségét illeti, azt mondhatjuk, nagy jelentőséggel bír a folyóvölgy, ez tölti be a folyosó funkcióját a régióban elterjedt melegkedvelő élőlények számára, délkelet felől a szomszédos Észak-pannon tájegységből. A síkságok élővilága már többnyire elszegényedett vagy kiirtásra került, élesen elütnek ezektől a völgyektől, így meghatározó elemei jelenleg fokozottan védettek. A mezőgazdaságilag használt lignokultúrák együtt érvényesülnek a növényzet fajösszetételével a túlélő erdőkben. Azonban találunk értékes területeket is, annak ellenére, hogy fragmentált jellege van a megművelt tájnak. Figyelembe véve a reorganizáció jelentős mértékét, különös tekintettel a síkságra, antropogén megváltozott növényzet érvényesül. Ezért a biológiai sokféleség a terület közepén koncentrálódik a kanyon alakú, Jihlava és Chvojnice folyók völgyeiben, részben Rokytná ahol egyes részeken teljesen természetközeli módon maradtak fenn az élőhelyek. Történelmi tájkép-topológiai szempontból, egy nagyobb része a területnek egy nagyobb régióhoz tartozik, ahol középkori gyarmatosítás ment végbe. A régi Pannónia kulturális területei elérik ezt a földet, pl. mezőnyelvek, részlegek területek délkeletről. Ezért a terület mindenkori tájtípusától (sík) a mezőgazdasági és erdészeti-mezőgazdasági táj (makrotipusos területektől az erdő-mező tájhierarchiáig). A mező tájegységek délkelet felé dominánsabbak a Český masív (Bohemian Massif) széléig; völgyek, folyók metszik, ezután pedig erdők. A táj összetétele durvaszemcsés típusú szántó, teljes mértékig érvényesül a síkságon többségében nagyobb egységes földterületek vannak. Rétek és legelők csak korlátozott számban és kisebb szegmensekben találhatóak erősebben koncentrálódnak a lejtők szélein, a folyók völgyeiben és síkságain. Finomabb struktúrák főleg a zöld lombú területeken, sétányok, utak mentén, a települések telkei, kertjei és gyümölcsösei mentén. A nagy sztyeppe pusztaságain bozontos képződmények találhatók helyenként a lejtő szélein a folyók völgyeinek, mint a Jihlava, Oslava vagy Chvojnice. A településeknek többnyire falusi vagy kisvárosi jellege van, nincsenek nagyobb városok jelen a területen. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 85 / 108


A tágabb környezetben, ahol a vizuális határ kevésbé jelentős (gyenge vizuális kapcsolat a távoli csúcsok és lejtők magasabb pontjaival), beleértve a Vysočina megye nyugati és észak-nyugati részét az EDU területei, a Dél-morvaországi megye területétől keletre, az EDU észak-keleti és dél-keleti részén, mindkét megye részben kapcsolódik az osztrák területhez az EDU dél-nyugati illetve déli részein. A terület észak és észak-nyugati tipológiai szempontból folytatása az EDU környezetének, azonban ezen a területen a terep felfelé emelkedik és e terület nagyobb részt erdővel borított. Délre, az Osztrák államhatár felett folytatólagosan található a Hercynian erdős-mezős illetve mezős tájegység Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában, azzal a különbséggel, hogy a táj elrendezése finomabb karakterű, de a mozaik inkább élesebben határolt struktúrájú a terület különböző tulajdoni viszonyai miatt (magánbirtokok okán). A CsehMorva dombság és a Dél-Morva Pannónia régi kulturális területe többé-kevésbé világosan elkülönülnek egymástól ezeket keletre é délkeletre a következő területek követik, ebben a sorrendben Znojmo - Miroslav - Dolní Kounice. A régió folytatását keletre gyakorlatilag a teljes kiirtottság jellemzi, a csak mérsékelten hullámos tájat az intenzív mezőgazdasági művelés jellemzi, nagy, konszolidált szántókkal, ez tölti be a szélfogó szerepét a Znojmo régióban. Továbbhaladva keletre a táj változását a Svratka, Jihlava, és Dyje folyók völgyei jelzik. Táj-tipológiai szempontból régen ez a Pannonica lakott terület volt mezős tájjelleggel, a erdős részekkel rétekkel tűzdelve a Svratka and Dyje folyók völgyeivel. A Pohořelice városhoz közeli területen fennmaradt egy halastó, őrizve a táj jellegét. A terület terepviszonyai innentől jóval erőteljesebben emelkednek dél-keleti irányban Hustopeče - Velké Pavlovice - Velké Bílovice felé. A KözépMorvai-Kárpátok - Kyjov dombság lábánál található itt, erdős hegyes terület, illetve északabbra a Ždánice erdő. Táj-tipológiai szempontból e terület határa már a középkori és modern Kárpátia egység, azaz e terület erdőkkel és mezőkkel ritkán szaggatott, illetve itt van a Ždánice erdő. A Pavlov dombság ellentétben Ausztria déli határvidékével, sok pontozás látható, amelyek egy ritka tájtípus, a mészkő tellérek.

C.II.9. Tárgyi eszközök és kulturális műemlékek C.II.9.1. Tárgyi eszközök A projekt helyszínein nincsenek olyan harmadik félhez tartozó tárgyi eszközök (házak vagy más objektumok) melyek konfliktust okoznának a projekttel. C.II.9.2. Építészeti és történelmi műemlékek A projekt és a konstrukció helyszíne a korábbi Lipňany, Skryje és Heřmanice önkormányzatok kataszteri területein vannak, melyeket a meglévő erőmű építése során bontottak fel az 1970-es években. Jelenleg, csak szent objektumok (kápolnák) és kis történelmi remete épületek (emlékhelyek keresztek) maradtak fenn az önkormányzatoktól. A következő emlékművek (a térképi behatároláshoz, lásd jelen bejelentés 1.2. függelékét) a projekt területén és építkezési területén találhatók: Egy öntött vas kereszt, egy homokkő alappal, mely eredetileg a néhai Skryje önkormányzathoz tartozott, áll a II/152-es kereszteződésnél az út mellett a Rouchovany felé vezető tercier útnál, az A területen (a nukleáris egység helyszíne, a fő építkezési terület). A korábbi Lipňany önkormányzat kápolnája a B területen áll (az építkezési terület építményeinek területe) valamint a D terület kereszteződésében is (a vízvezeték csatlakozási helye) a Rouchovany felé vezető tercier út mellett. A korábbi Heřmanice önkormányzat egy kápolnája áll a III/15249 út melletti földön (a B területen kívül, de ahhoz közel). Egy öntött vas kereszt, egy homokkő alappal, mely eredetileg a néhai Skryje önkormányzathoz tartozott, áll a meteorológiai állomáshoz vezető úton a C területen (az elektromos csatlakozás területe). A Skryje önkormányzat első világháború áldozatainak állított emlékműve áll a tározó felé vezető úton a II/152-es út mellett a D területen (a vízvezeték csatlakozás helye). A korábbi Skryje önkormányzat egy kápolnája áll nagyjából ugyan azon a területen (a D területen kívül, de ahhoz közel). A fenti emlékművek jó állapotban maradtak fenn, megfelelően azok történelmi jelentőségének, a kápolnáknál turista információs táblák vannak. Továbbá, a projekt helyének egyetlen építési vagy egyéb területe, illetve a meglévő erőmű egyetlen területe sem érint építészeti és/vagy történelmi emlékeket. C.II.9.3. Archeológiai előfordulások A lakossági geográfia szempontjából a teljes szélesebb régió az úgynevezett öreg lakó területhez tartozik, azaz a terület már a régi kőkorszakban is lakott volt, és azóta a prehisztorikus időkön át, a korai és késői középkoron keresztül. Az ilyen kolonizációról szóló dokumentumok a környező kataszteri területekről származnak. A kolonizáció okai közé tartozott a kedvező földrajzi, hidrológiai, klimatikus és földtani feltételek. Így, régészeti szempontból a teljes érintett terület érdekes. A nemzeti archeológiai adatbázis szerint (ISAD, A nemzeti emlékmű szolgálat információs rendszere), nincs a meglévő erőmű és a projekt helyszínén régészeti terület. A legközelebbi jelentős régészeti terület a Rabštejn kastély romjai, mely a Jihlava folyó szirtje felett található kb. 332 m-rel a tengerszint felett. Másik közeli régészeti területek is alátámasztják a terület lakottságát már a régi középkorig, a 12. századig. Ezek közé tartozik a “Mejtnice” nevű hely mely a Dukovany erőmű és a Dukovany önkormányzat között található a vasút mellett, melynek neve “Dolní trať” az Olešná víztározótól délre, Rouchovany-tól északra. Dokumentumszám: C1450-13-0 Kiadás: 01

Oldal: 86 / 108


C.II.10. Szállítás és egyéb infrastruktúra C.II.10.1. Szállítási infrastruktúra Közúti szállítás:

Az érintett terület ellátása másod- és harmadosztályú úthálózattal van biztosítva. Maga a Dukovany erőmű a II/152 számú út mellett helyezkedik el, amely a térség nyugat-kelet irányú fő útvonala. Az út köti össze az erőművet a magasabb rangú úthálózattal. A forgalom sűrűsége a II/152 számú úton kb. 2600 jármű / 24 óra, melyből kb. 360 nehézgépjármű (ČR ŘSD felmérés, 2010), a harmadosztályú utakon pedig általában kb. 1200 jármű / 24 óra. A teherforgalom aránya ezeken az utakon eléri a 20 %-ot. Az úthálózat tágabb értelemben tekintve tartalmazza az alábbi ábrán látható térfogatáram-diagramot. C.3 ábra: Az érintett terület úthálózata, térfogatáram-diagrammal együtt (2010)

Jelmagyarázat 3000 jármű/nap

Vasúti szállítás:

A Dukovany erőmű saját vasúti mellékvágánnyal rendelkezik, amely a Rakšice vasútállomáshoz csatlakozik. Ezt követően a 244. számú (Střelice - Hrušovany nad Jevišovkou) regionális vasútvonalat követi, melyen keresztül az azt követő vasúti hálózathoz kapcsolódik. A mellékvágány teljes építési hossza mintegy 25,6 km. A mellékvágányon a vasúti szállítás rendszertelen és nagyon ritka.

Légi úton történő szállítás: A Cseh köztársaság hadserege által használt Náměšť repülőtér a Dukovany erőműtől 8 km távolságra található. A gépmozgások (fel- és leszállások) maximális száma évente 20 668 (2009). Ezenkívül Třebíč, Miroslav és Znojmo repülőtere is egy 30 km sugarú körön belül található. Az EDU létesítményei feletti LK P9 - Dukovany jelzésű tiltott légtér deklarálva van és egy kb. 2 km sugarú, az erőmű 2. és 3. egysége közti középponttal rendelkező kör határolja, magassága pedig a földtől számítva kb. 1500 m. Egyéb szállítási módok:


Az érintett területeken az egyéb szállítási módok (vízi úton vagy motor nélkül történő szállítás) többnyire szezonális jellegűek és rekreációs célokat szolgálnak. A Jihlava folyó nagyobb hajók által nem járható, a vízerőművek (Dalešice, Mohelno) nem teszik lehetővé számukra az áthaladást.

Oldal: 87 / 108


C.II.10.2. Egyéb infrastruktúrák Az érintett területen valamennyi általános műszaki infrastruktúra rendelkezésre áll. Elektromos elosztóhálózat: Az áramellátó funkciót figyelembe véve az érintett terület jellemzője a jelentős számú áramátviteli és -elosztó rendszer (pl. transzformátorok), melyek célja az áram átvitele az erőművekből az elektromos hálózatba (Slavětice transzformátorállomás), az átviteli hálózat részeinek összekapcsolása és az elosztóhálózatok összekapcsolása a községek és a városok elektromos energiával történő ellátása érdekében. Vízellátó rendszerek:

Az érintett terület városai a Vranov - Moravské Budějovice -Slavětice - Moravský Krumlov ivóvízvezetékhálózathoz csatlakoznak. Ez a vezetékhálózat látja el ivóvízzel az erőmű létesítményeit is. Kialakításra került egy független vízellátó rendszer, melynek célja a Dukovany atomerőmű működésének kiszolgálása. A meglévő erőművet a Mohelno víztározó látja el nyersvízzel. A jobb parton lett felépítve a szivattyúállomás, amely szállítócső-hálózattal kapcsolódik a víztartályhoz. A víztartályból gravitációs csővezeték vezet az erőmű hűtővíz-kezelő művébe majd onnan tovább a vegyi vízkezelőműbe. Az erőmű területén ezen kívül három alapszintű vízelvezető rendszer is meg lett építve (a szennyvíz, csapadékvíz és ipari víz számára). Az erőmű létesítményeiben keletkező szennyvizet két származékgyűjtő engedi a szennyvízkezelő műbe (egyik a szennyvíz, a másik a csapadékvíz illetve a technológiai szennyvíz elvezetésére szolgál). A szennyvíz ezt követően a tárolótartályokon keresztül a végső fogadóhelyre, pl. a Mohelno víztározóba folyó Skryjský áramba kerül. A gazdasági területeken ezenkívül talajjavító és öntözőrendszerek is találhatók.

Gáz- és szállítási vezetékek: Az érintett területen számos, a településeket ellátó gázelosztó-vezeték fut ereszül. A tranzitrendszer nagynyomású gázvezetékei több mint 10 km távolságra futnak az NJZ területétől. Egyéb hálózatok:

Az érintett területen elérhetők a vezetékes és vezeték nélküli telekommunikációs (többek közt a rádió- és televíziójelek átvitelére szolgáló) hálózatok, az erőmű katasztrófavédelmi rendszerének adatátviteli rendszere illetve egyéb infrastrukturális hálózatok.

C.II.11. Egyéb környezeti jellemzők Nincs megadva egyéb, a projekt által érintett környezeti jellemző.


Oldal: 88 / 108


D. A PROJEKT EGÉSZSÉGRE ÉS KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ADATOK D.

A PROJEKT EGÉSZSÉGRE ÉS KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ADATOK

D.I. A lehetséges hatások jellemzői illetve azok kiterjedésének és jelentőségének becslése 1. A lehetséges hatások jellemzői illetve azok kiterjedésének és jelentőségének becslése (valószínűség, időtartam, gyakoriság és reverzibilitás tekintetében)

D.I.1. A népességre és egészégre gyakorolt hatások D.I.1.1. Egészségügyi hatások és kockázatok D.I.1.1.1. A sugárzás hatásai A projekt népességre és egészségre gyakorolt hatása szempontjából az ionizáló sugárzás hatásait kell a leginkább megfigyelni (ezáltal a legszorosabban elemezni), tekintettel pl. az új nukleáris forrásból (és ezzel együtt a helyszín többi nukleáris létesítményéből) származó radioaktív hulladék környezetre, pl. az atmoszférára vagy a vízművekre gyakorolt hatását. Ezek a hulladékok az ökoszisztéma részévé válnak, radioaktív összetevői pedig különböző terjedéssel jelenlétük, belégzés vagy lenyelés által hatással vannak a népességre. A projektből származó radioaktív hulladékot tekintve, mivel a helyszíni nukleáris létesítményekből származó radioaktív hulladékok hatása általában jelentéktelen százalékát képezi a népesség sugárzásnak történő kitettségét okozó nukleáris energiának (részletesebb információkért lásd a C.II.3.3. Ionizáló sugárzás c. fejezetet a Bejelentés 73. oldalán), a projekt népességre gyakorolt negatív hatása nem feltételezhető, még a helyszínen lévő egyéb nukleáris létesítményeinek párhuzamos hatásait figyelembe véve sem. Ettől a ténytől függetlenül azonban a népességre és egészségre gyakorolt hatások kiértékelésre kerülnek a projekt környezeti hatástanulmányában, többek között a radioaktív hulladékok atmoszférára gyakorolt hatása tekintetében, ide értve a leginkább érintett (ún. kritikus) népességcsoportokra vonatkozó effektív és lekötött effektív dózisok meghatározását. A kiértékelést az általánosan érvényes törvényi korlátokkal és (elsődlegesen) a legnaprakészebb egészségügyi kockázat-értékelési eljárásokkal összevetve egyaránt el kell végezni. Az egészségügyi kockázatok kiértékelési módszereit az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége (US EPA) és az Európai Unió fejlesztette ki (és tökéletesítette). A Cseh Köztársaság egészségügyi és környezetvédelmi minisztériumának irányelvei is a fenti módszereken alapulnak. Az egészségügyi kockázatok kiértékelése során számos ártalmas (fizikai, kémiai és biológiai) faktor segítségével meghatározásra kerül a meglévő és az előkészítés alatt lévő tervekben szereplő tevékenységeknek az emberre gyakorolt veszélyességi foka. Az egészségügyi kockázatok meghatározása és kiértékelése a káros tényezőknek történő kitettség következtében az egészségre gyakorolt káros hatások előfordulási valószínűségének kvalitatív és kvantitatív meghatározása. Az egészségügyi kockázatok kiértékelése négy követő lépésből áll:    

A kockázatok azonosítása, Dózis - Válasz kiértékelése, Kitettség kiértékelése, Kockázat besorolása.

A kockázatok azonosítása: Az értékelés alatt álló helyszín kezdeti kvalitatív kiértékelése, tekintettel a releváns káros szennyezőanyagokra és azok népességre gyakorolt mellékhatásainak következményeire. A lépés alapszintű kimenete az egészség szempontjából jelentős káros anyagok listája és az azok kiválasztására szolgáló eljárás kiigazítása. A lista kiegészítésre kerül a kiválasztott ártalmas szennyezőanyagok alapszintű fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságaival illetve azok környezetbe kerülési módjaival és jövőbeni átalakulásaival, expozíciós útvonalaival és útjaival, az emberi szervezetre gyakorolt hatásaival és a lehetséges egészségügyi hatásokkal.


Oldal: 89 / 108


Dózis - Válasz kiértékelése: Ebben a lépésben azonosítható a kitettségi szint és a kockázat foka között fennálló kapcsolat. A kockázat általában az egységnyi kitettség élethosszig tartó kockázataként van meghatározva az egyes szennyező anyagokhoz. Az egészségre gyakorolt hatásokat tekintve a káros szennyezőanyagok két alapkategóriára oszthatók:  Küszöbértékkel rendelkező káros anyagok, melyek esetében feltételezhető, hogy a kitettségnek egy bizonyos szintig (küszöbértékig) nincs mellékhatása. A küszöbérték szintje feletti mellékhatások jelentősége a kitettségi fokkal arányosan nő. Ebbe a csoportba tartozik a legtöbb mérgező anyag illetve az ionizáló sugárzás úgynevezett determinisztikus hatásai (lásd alább).  Küszöbértékkel nem rendelkező káros anyagok, melyek mellékhatásai már a legalacsonyabb szintű kitettség esetén is feltételezhetők. Más szóval a kockázat már a kezdetektől fogva arányosan nő a kitettséggel. Ebbe a csoportba tartoznak a karcinogén anyagok illetve az ionizáló sugárzás úgynevezett sztochasztikus hatásai (lásd alább). A küszöbértékkel rendelkező és nem rendelkező káros szennyezőanyagok kockázatértékelési módszerei alapvetően eltérőek A küszöbértékkel rendelkező káros szennyezőanyagokra vonatkozóan egy megfelelő küszöbérték, az ún. NOAEL (nem megfigyelhető mellékhatási szint), amely a kísérleti állatokkal végzett kutatásokon illetve az embereken végzett epidemiológiai vizsgálatokon alapul. Ez a küszöbérték egy adott anyag toxicitásának mértéke (minél alacsonyabb a küszöbérték, annál mérgezőbb az anyag). A NOAEL-érték, illetve egy bizonyossági és bizonytalansági tényező alapján kiszámítják a referencia-dózist (RfD) vagy a referenciakoncentráció (RfC), amely a NOAEL-értékhez képest általában háromszor-négyszer szigorúbb. Az RfD és RfC érték az olyan mértékű emberi kitettség megbecslése (az érzékeny csoportokat is ideértve), amely valószínűleg élethosszig tartó kitettség esetén sem okoz egészségkárosodást. Az "elfogadható" kitettségi szint a küszöbérték nélküli káros szennyezőanyagokkal kapcsolatos tudományos ismeretek alapján kerül meghatározásra. Ez az ún. RsD-érték (kockázat-specifikus. azaz az elfogadható kockázati szintnek megfelelő dózis). Az "elfogadható" szint meghatározása azonban vita tárgyát képezi, az a különböző országok és intézmények esetében eltérő lehet. A 1x10-6 (1E-06) szint (egy millióból egy eset) néha pedig a kevésbé szigorú 1x10-4 szint az elfogadott, ezt használják az elfogadható károsodási kockázati szint legszigorúbb feltételeként. Kitettség kiértékelése:

Itt határozható meg a káros szennyezőanyagok azon dózisa és koncentrációja, melyeknek számos embercsoport ki van téve. A kitettségi szint nemcsak a környezetben lévő káros anyagok koncentrációjától, hanem a kortól, lakóhelytől, aktivitástól illetve az emberek életvitelétől is függ. A népesség azon csoportját, amely az értékelés alatt álló szennyező anyag által a leginkább érintett, kritikus népességcsoportnak nevezzük.

Kockázat besorolása:

Az egyes szennyezőanyagok kockázati adatinak illetve az ezen anyagoknak történő kitettségi adatinak az egyesítése alapján meghatározta a kockázatot, azaz a kitett népességre vonatkozó egészségügyi hatásokat. A kockázatot a legérintettebb (ún. kritikus) népességcsoportra vonatkozóan határozzák meg. Az egyéb (kevésbé érintett) népességcsoportokra vonatkozó kockázat ennél alacsonyabb. A küszöbértékkel rendelkező káros anyagok tekintetében a kitettséget egy határ- vagy referenciaértékkel (az ún. expozíciós aránnyal) kell összevetni. Ha a kitettség a határértéknél kisebb, a kockázat elhanyagolható. Küszöbértékkel nem rendelkező káros szennyezőanyagok esetében kockázatot kell számolni a károsodási esetek száma alapján. A legszigorúbb követelmény (a fentiek alapján) a 10 -6, ami élethosszig tartó kitettség esetén 1 millió kitett ember közül 1 embernél okoz károsodást.

Az ionizáló sugárzás illetve a radioaktív hulladék atmoszférára és vízművekre gyakorolt hatását az atomerőművek legjelentősebb hatásának kell tekinteni (a hagyományos szennyezéseket, légszennyezés, zaj stb. kivéve). Ennek a kockázatnak az értékelése során figyelembe kell venni a Dukovany területén lévő egyéb nukleáris létesítmények hulladékainak egyidejű hatását is. Az ionizáló sugárzás népességre gyakorolt mellékhatásai két csoportra oszthatók. Determinisztikus hatások: Közvetlen szövetkárosodást okoznak (pl. bőrgyulladás, szklerális szürkehályog, akut sugárbetegség stb.). Ezek nagydózisú sugárzás esetén következnek be. Ezek küszöbértékkel rendelkeznek, amely felett a károsodás jelentősége a dózissal arányosan nő, a küszöbérték alatt azonban nem mutathatók ki. Ezek gyakran (de nem mindig) akut természetűek és a sugárzást követően korán bekövetkeznek. Sztochasztikus hatások:


Rosszindulatú daganatot és genetikai károsodást okoznak. Nemcsak magas, de alacsony sugárzás esetén is kimutathatók. Az általánosan elfogadott, sugárvédelmi célra használt konzervatív vélemény szerint ezek küszöbérték nélküli, a dózissal egyenes arányban növő hatásoknak tekinthetők. Ebben az esetben a károsodás jelentősége nem nő, a bekövetkezés valószínűsége azonban igen. A sztochasztikus hatások késleltetve jelentkeznek és csak bizonyos időt, néha több évet követően mutathatók ki.

Oldal: 90 / 108


A projekt hatásértékelésének figyelembe vétele illetve rendkívül alacsony dózisú potenciális sugárzás esetén elegendő csak a sztochasztikus hatásokat értékelni. Determinisztikus hatások nem keletkeznek. Az ionizáló sugárzás sztohacisztikus hatásait elemzendő, a legkifinomultabb és tudományosan legbizonyítottabb eljárást fogják használni a kockázatelemzésre, melyet az ICRP1 fejlesztett ki és jelentetett meg a No. 103 (2007) jelentésben. Ez a legfrissebb tudományos ismeretek alapján meghatározza az együtthatókat az úgynevezett károsodás2 felbecsléséhez, amelyek a projekt környezeti hatásainak dokumentációjában szereplő értékelések során kerülnek alkalmazásra. D.I.1.1.2. Nem sugárzási hatások A nem sugárzási tényezők (konvencionális) hatásait (légszennyezés, zaj, vagy egyebek) természetesen elemezni kell a sugárzási hatások mellett. A projekt helyszínét figyelembe véve, mely a lakó területektől megfelelő távolságra van, nincs jelentős nem kívánt hatás ebben az esetben sem (habár, az önkormányzati területeken áthaladó, a lakóövezeteket érintő kapcsolódó szállítási útvonalak hatásai, potenciálisan jelentősebbek lehetnek). Ezek a hatások részletes elemzésre kerülnek, összehasonlítva a vonatkozó korlátozásokkal, és elemzik azokat egészségügyi szempontból, a projekt környezeti hatásainak dokumentációjában. Egy potenciális hatás lehet a népesség lelki békéjére gyakorolt hatás is. Habár a projekt egy olyan területen helyezkedik el, ahol számos nukleáris létesítmény működik hosszú ideje. Ezért a terület lakóinak viszonya a nukleáris energiához elég konszolidált ahhoz, hogy arra jelentős hatást gyakoroljon a projekt. D.I.1.2. Szociális és gazdasági hatások A projekthez nem szükséges a lakossági szerkezet semmiféle megváltoztatása a területen (lakossági objektumok lebontása, önkormányzati felosztás, stb.). Ezért, nincs szociális hatása a lakosság erőszakkal való áttelepítésnek. A projekt nem jelent új (a meglévő) tevékenységet a területen, gyakorlatilag ez a meglévő tevékenységek folytatása. Nincs jelentős változás a valós tárgyak tulajdonosi felépítésében és azok árában sem várható változás. Ha igen, először a kereslet növekedése várható. A projekt jelentős számú munkalehetőséget biztosít, a magasan képzett specialistáknak és a kevésbé képzett szakemberek számára egyaránt. Ugyanakkor ez biztosítja a foglalkoztatás folyamatosságát a területen, mely egyébként csökkenne (az EDI1-4 leállítása miatt). Nem csak a közvetlenül a munkahelyek száma fontos (az alkalmazottak száma), de az együttműködő vállalatok és önálló kereskedők indirekt dolgozói létszáma is a terület környezetében, (azaz boltok és szolgáltatások) melyek előnyt szereznek az erőmű alkalmazottjainak és dolgozóinak vásárlóerejéből. Ez összességében többletmunkát jelent. Nem tagadható az önkormányzati infrastruktúrára gyakorolt pozitív hatás sem az érintett területen és annak közelében, a Dukovany erőmű hosszú távú szponzorációs programjának köszönhetően (ČEZ, a. s.). D.I.1.3. Hatások a megépítés illetve a lezárás során Nincs hatás az érintett terület sugárzási helyzetére (nincs radionuklid kibocsátás a környezetbe), sem a lakosságra gyakorolt hatás nem jelentkezik az építkezés ideje alatt. További radioaktív kibocsájtás csökkenés várható a környezetbe, azaz a lakosságot érintő jelentős hatás nélkül jelentkezik a projekt működésének leállításakor annak működési időtartama alatti helyzettel összehasonlítva. A legjelentősebb lakosságra és a közegészségre gyakorolt hatások továbbra is az építkezéssel és konstrukcióval járó hatások lesznek a projekt felépítése során, és emellett (az üzemidő elteltével, azaz több, mint 60 év múlva) a lebontási és szétszerelési tevékenységek során. Ezeket a tevékenységeket az építési területen végzett mechanizációval és a szállítási útvonalak használatával lehet jellemezni. Ezek hatásai, beleértve részben azokat is melyek a levegő minőségre és a zaj hatásaira vonatkoznak, részletesen elemzik majd a projekt környezeti hatástanulmányának dokumentációjában. Az építkezés hatásainak szociális és gazdasági szempontjait figyelembe véve, általánosan pozitív hatása lesz a foglalkoztatás növekedésének az érintett területeken (szállás, boltok, stb.).

1

Az ICRP (Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság) egy 1928-ban alapított független szervezet. Módszeresen feldolgozza a radiológiával kapcsolatos tudományos ismereteket, és felhasználja azokat az ionizáló sugárzásal kapcsolatos kockázaokat megelőző javaslataihoz (a mesterséges és a természetes sugárzás is). Összekapcsolja a világ legjelentősebbspecialistáit köreivel, és remek nemzetközi elismerésnek örvend ennek kapcsán. A nemzetközi szabványok és a nemzeti szabályozási tevékenységek a sugárvédelem kaocsán az ICRPjavaslatain alapulnak.

2

Az ICRP szerint, a károsodás az “Összes egészségkárosodás mely egy kitett csoportnál jelenkezik, és leszármazottaik esetében, a csoportos sugárzó forrásnak való kitettség következményeként.. Ez egy sokdimenziós meghatározás. Ennek alapösszetevői közá tartoznak a sztohacisztikus mennyiségek: az indukált fatális neoplazma valószínűsége, az indukált gyógyítható neoplazma súlyozott valószínűsége, a súlyos örökletes következmények és a kérosodás miatti életet megrövidítő károsodások súlyozott valószínűsége”. Az adott lineáris küszöbérték nélküli az alacsony sugárzási dózisokra vonatkozó sztohacisztikus hatás modell ellenére mely tudományosan elfogadott, a sugárzás védelemi gyakorlatban elfogadott koncepció, nem bizonyítható egyértelműen. E bizonytalanság kapcsán, az ICRP a No. 103 (2007) jelentésében nem feltételezi a tumorok számolását, melyeket a nagyon alacsony sugárzásnak való kitettség okozhat egy nagy számú lakosságban, hosszú idő alatt, ahogyan az a lakossági egészségügyi kör számára megfelelő.


Oldal: 91 / 108


D.I.2. A levegőre és a klímára gyakorolt hatások D.I.2.1. A levegőre gyakorolt hatások A projekt nem lesz jelentős légszennyezési forrás (SO2, NOx, CO, szilárd szennyező anyagok, stb.). Ezek a szennyező anyagok kisebb mértékben kerülnek kibocsájtásra a működés során, mint más műszaki létesítmény esetében (dízel-generátor állomások vagy készenlétben álló hőerőművek), azaz csak a rendszeres tesztek során, melynek gyakorisága évente nagyjából pár tízre becsülhető. Ezeknek a forrásoknak a hatása elhanyagolhatónak tekinthető. Gyakorlatilag nincs üvegház hatást kiváltó gázkibocsájtás a működés során az atomerőműveknél. Egy légszennyezési forrás lehet a szállítási útvonalakon zajló járműforgalom (az alkalmazottak és az anyagok szállítása). A Szándél szállítási cél/forrás szállítási intenzitását figyelembe véve, kb. ez napi ezer járművet jelent, ami azt jelenti, hogy ezek kb. 1%-kal járulnak hozzá az éves szennyezési limithez (max. kb. 2% növekedés a szilárd szennyező anyagok esetében). A szállítási folyamat összetételének feltételezett emelkedése, és a járműflotta természetes megújulása miatt, a jövőben a járműves szállítás kibocsájtási terhelésének fokozatos csökkenése várható a területen. Ezért, a szállítási források légszennyező hatása sem tekinthető jelentősnek a kibocsájtási határértékek folyamatos megbízható megfigyelése mellett. D.I.2.2. A klímára gyakorolt hatások A projekt működésének hő és vízkibocsájtása a következő klimatikus hatásokhoz vezethet:  a levegő páratartalmának és a hőmérséklet változása a földközeli légrétegekben,  a csapadék mennyiségének és megjelenésének változása a talaj menti köd és zúzmara esetében,  felhők létrejötte a hűtőtornyok patakjaiból származó vizeknél, azaz a napfény időtartamának változása. Ezek a hatások (egybeesés során) hasonlóak lesznek a meglévő erőmű hatásaival. A meglévő erőmű alacsony klimatikus hatása miatt, nem várható több jelentős hatás az NJZ projekt esetében sem. Csak arra az egy jelentős hatásra lehet számítani a projekt esetében, hogy a hűtőtornyok felett képződő felhők árnyékot vetnek, és gőz csíkot húznak az égen. Habár, emellett számítani lehet arra is, hogy ezek a felhők a hűtőtornyok közvetlen környezetén kívül is vetnek majd árnyékot (figyelembe véve a nap mozgását és a szél irányát), mely idővel jelentősen változhat, ezért az árnyékolás hatása a föld felszín átlaghőmérsékletére, elhanyagolható. Egyéb hatások (pl. környezeti hőmérséklet vagy páratartalom) elhanyagolható lesz, és helyileg korlátozódik majd a projekt közvetlen környezetére. A zúzmara, köd és vízcsepegés a közvetlen környezetre korlátozódik majd. Ezek a hatások a terület hosszú távú megfigyelése során nem lesznek mérhetők. Általánosságban, ez az átlagos időjárás és klíma változás területét érinti. A projekttől távolodva ezek a hatások teljesen megszűnnek. D.I.2.3. Hatások a megépítés illetve a lezárás során A légszennyező anyagok kibocsájtása az építkezés során jelentkezik majd az üzemanyag használat miatt, azaz úgy a járműves szállítás az utakon, mint az építkezésen használt gépek az építési területen. Jelentős tényező lesz a másodlagos por megjelenése, azaz különös tekintettel a földmunkákra és a gépek mozgatására az építkezési területen. Ezért az építkezés hatása légszennyezési szempontból végül is meg fog jelenni az építkezés területén (azaz a lakott területeken kívül), azt minden lehetséges eszközzel csökkenteni fogják az építkezés ideje alatt (míg az építkezés elején, a földmunkával járó fázisban ez jelentősebb lesz, és a későbbi fázisokban, az építési és konstrukciós munkák során, a kibocsájtott szennyező anyagok mennyisége alacsonyabb lesz). Nem számítunk arra, hogy az éves szennyezési határérték fölé kerül a szennyezettség a legközelebbi fejlesztési területen sem. Habár, a földmunka és a mélyépítési munka eredményezheti azon napok számának növekedését, amikor a napi kibocsájtási határértéket PM10 meghaladjuk, ennek ellenére a gyakorisági korláton belül (35 eset évente), az építkezési területen, a csúcs időszakban vagy a kedvezőtlen (száraz) időjárási körülmények között. Így feltételezhető, hogy a légszennyezés az építkezés során nem fog jelentős levegőminőség romlást eredményezni az érintett területen. A leállítás során várható hatások leginkább a fent említett hatások szintjén lesznek majd a működés vagy az építkezés ideje alatt.


Oldal: 92 / 108


D.I.3. Szükség esetén a zajosságra és egyéb fizikai illetve biológiai jellemzőkre gyakorolt hatások D.I.3.1. Zajhatások A zajhatások két részre oszthatók:  helyhez kötött forrásból illetve harmadlagos utakból származó zajhatások (pl. a projekt épületeiből vagy technológiai létesítményeiből származó zaj) és  a közúti szállításból eredő zajhatások. A projekt helyhez kötött forrásaiból és a harmadlagos utakból származó zajok mennyiségileg és minőségileg egyaránt hasonlítanak egy üzemelő atomerőműben keletkező zajokhoz. Ezek azonban másik területen helyezkednek el, és (egyidejű üzemelés esetén) egyidejűleg léteznek a meglévő zajforrásokkal. A projekt helyszínének a védett területtől mért minimális távolsága kb. 0,9 km (Slavětice Bažantnice), a jelentős zajforrások azonban ennél is nagyobb, több mint 1 km távolságra lesznek a védett területtől. Ez a távolság megfelel a zajvédelmi követelményeknek, azaz betarthatók a zaj-higiéniai határértékek1 a védett külső területeken és védett külső építési területeken a 272/2011 számú, a zaj és rezgések mellékhatásai ellen történő védekezésről szóló kormányrendeletnek megfelelően. A tény bizonyításaképpen elkészítjük a projekt környezeti hatástanulmányát, melynek keretében részletes akusztikai tanulmányt készítünk. Ez foglalkozik a zajforrások speciális jellemzőivel (pl. a spektrumban jelenlévő jövőbeni hangösszetevőkkel) és a telephelyen lévő összes létesítmény egyidejű hatásaival is (új forrás, meglévő erőmű és egyéb háttérzaj-források) . A közúton történő szállításból származó zajok forrása a projekt hozzájárulása a szállítási útvonalakon történő közúti szállítás okozta háttérintenzitáshoz, különösen a II/152 út esetben, amely a telephely megközelítési útja. A forgalom aránya akár 1 200 jármű / 24 óra is lehet (ebből 140 nehézgépjármű), kb. 2600 jármű / 24 óra háttérsűrűségnél (amiből 360 nehézgépjármű), a II/152 út esetén az út közelségében a zajszint kb. +1,5 dB-es növekedése várható. Ez már olyan változás, melyet a higiéniai határértékek megfigyelésével kapcsolatban értékelni kell. A határértékek túllépése esetén szükséges a megfelelő intézkedések megtétele, mint például zajvédelmi intézkedés megtétele az úton vagy az érintett tárgyak burkolatán, vagy városfejlesztési intézkedések meghozatala az érintett önkormányzatok által. A részletes adatok a projekt környezeti hatástanulmányában találhatók, melynek részeként egy részletes akusztikai vizsgálat keretében kiértékelésre kerülnek az szállítási zajok hatásai és meghatározásra kerülnek a leendő zajcsökkentő intézkedések is. D.I.3.2. Rezgések hatásai A rezgések potenciális hatásai kizárhatók. A rezgések oka a technológia (különösen a turbina) működési módja és a szállítmány altalajba süllyedése a kiindulási pont közvetlen közelébenD.I.3.3. Az ionizáló sugárzás hatásai D.I.3.3.1. A radioaktív hulladék atmoszférára gyakorolt hatása Az új nukleáris forrásból (NJZ) gáz halmazállapotú radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe ellenőrzött módon, a nukleáris egységek szellőzőkéményén és külső szolgáltatások révén kiáramló hulladék formájában. Ugyanakkor a jelenleg is működő EDU1-4 egységekből származó radioaktív anyagok atmoszférába történő kibocsátása hulladék formájában történik az NJZ (egy egység) és az EDU1-4 párhuzamos működése során, melynek konzervatív becslésen alapuló várható időtartama 10 év. Az NJZ-ből és az EDU1-4-ből az atmoszférába jutó hulladék (az ún. forrásanyag) aktivitása nem haladja meg a B.III. fejezetben ismertetett értékeket. Kimeneti adatok (Jelen Bejelentés 61. oldala és a következő oldalak). A radioaktív hulladék környezeten (levegőn illetve a kapcsolódó expozíciós útvonalakon) keresztül történő terjedésének kiszámítása illetve a radiológiai hatások normál üzemi feltételek szerint történő kiértékelése a projekt környezeti hatástanulmányában leírtak szerint történik, mind a két NJZ-egység, mind pedig egy NZJ-egység és az EDU1-4 együttes (párhuzamos) működése esetében. Ennek során valamennyi releváns expozíciós útvonalat figyelembe veszik - a felhőkből és csapadékból származó külső kitettséget illetve a belégzés vagy lenyelés által létrejövő belső kitettséget egyaránt, pl. radionuklidok belégzés vagy lenyelés által történő szervezetbe juttatását (a radionuklidok atmoszferikus csapadék révén érik el az élelmiszerláncot akkor, ha a szezonalitás figyelembe van véve az élelmiszerláncokból származó dózisok kiszámítása során).

1

A projekt működése kapcsolódhat az egyes létesítmények előre bejelentett különleges vizsgálataihoz is. A meglévő feltételek ellenére nem zárható ki a nagyon rövid idejű és időkorlátos interferenciák kialakulása. Ezek vészhelyzeti feltételeket jelképeznek, melyek célja a biztonság garantálása, ezért azok nem értékelhetők a zajhigiéniai határértékekkel kapcsolatban. Ezért a projekt ilyen vizsgálatokkal kapcsolatos működése során előfordulhatnak rövid idejű interferenciák, ezek azonban sokkal alacsonyabb szintűek a meglévő feltételek között fennállónál és semmi esetre sem jelentenek egészségügyi kockázatot a közelben lévő városok lakói számára.


Oldal: 93 / 108


Meghatározásra kerül a kritikus (azaz valószínűleg leginkább érintett) népességcsoport vagy az ahhoz tartozó reprezentatív személy, egy kritikus expozíciós útvonal valamint az egyedi expozíciós útvonalakhoz tartozó kritikus radionuklidok. Meghatározásra kerülnek továbbá a reprezentatív személyre és az egyéni korcsoportokra vonatkozó effektív és lekötött effektív dózisok illetve a forrástól történő távolság alapján meghatározott zónák (ideértve a potenciális határokon átívelő hatásokat is). Feltételezhető, hogy a kritikus csoportok a meglévő kritikus csoportok területén helyezkednek el, mivel az NJZ-ből érkező gáz halmazállapotú hulladék fogadó részére történő átadásának helye az EDU 1-4 közelében található. A dózisokat összevetjük a megfelelő törvényi korlátozásokkal. A dózisok egyidejűleg bemenetül is szolgálnak a népességre és a közegészségre gyakorolt hatások kiértékeléséhez (további információkért lásd: D.I.1. fejezet, Népességre és közegészségügyre gyakorolt hatások, a Bejelentés 89. oldalán). Az új nukleáris forrás kiválasztása ás a Dukovany helyszínen lévő nukleáris létesítmények működésével kapcsolatos tapasztalatok alapján előzetesen kijelenthető, hogy nem várhatók jelentős mellékhatások a radioaktív hulladékok atmoszférára gyakorolt hatásával kapcsolatban. Tény azonban, hogy végleges következtetések csak az expozíciós utak és az egészségügyi kockázatok rendkívül részletes elemzését követően vonhatók le a projekt környezeti hatástanulmányában. D.I.3.3.2. A folyékony radioaktív hulladékok hatásai A folyékony radioaktív anyagok az NJZ-ből folyékony hulladék formájában kerülnek ki a fogadóhoz (Jihlava folyó, Mohelno vízerőmű, tározórészleg) ellenőrzött módon, új szennyvíz hálózaton keresztül. A jelenleg is működő EDU1-4 egységekből származó radioaktív hulladékok kibocsátása ugyanakkor a meglévő szennyvízhálózaton keresztül, ugyanarra a részre történik, az NJZ (egy egység) és az EDU1-4 párhuzamos működése során melynek konzervatív becslésen alapuló várható időtartama 10 év. Az NJZ-ből és az EDU1-4-ből származó folyékony hulladék (az ún. forrásanyag) aktivitása nem haladja meg a B.III. fejezetben ismertetett értékeket. Kimeneti adatok (Jelen Bejelentés 61. oldala és a következő oldalak). A projekttel kapcsolatos környezeti hatástanulmány meghatározza a radioaktív anyagok (különösen a trícium) térfogati aktivitását és összeveti azt a 401/2015. számú, a talaj és szennyvíz engedélyezett szennyeződésének értékeit és indikátorait meghatározó kormányrendeletben foglalt törvényi korlátozásokkal, melynek eredménye a szennyvíz talajvízbe és szennyvízrendszerekbe illetve érzékeny területeken történő kibocsátási engedély egyik feltétele. A radioaktív hulladék környezeten (vízi környezeten illetve a kapcsolódó expozíciós útvonalakon) keresztül történő terjedésének kiszámítása illetve a radiológiai hatások normál üzemi feltételek szerint történő kiértékelése a projekt környezeti hatástanulmányában leírtak szerint történik, mind a két NJZ-egység, mind pedig egy NZJ-egység és az EDU1-4 együttes (párhuzamos) működése esetében. Ennek során figyelembe veszik a radioaktív anyagok és azok származékainak vízi környezeten és valamennyi releváns expozíciós útvonalon történő terjedését, ideértve az ivóvízfogyasztásra, a vízben élő halak fogyasztására, a vízzel táplált állatok húsának és tejének fogyasztására, a vízzel öntözött mezőgazdasági termékek fogyasztására, a vízben történő fürdésre, a hajózási navigációra valamint az üledéken (parton) és öntözött területeken történő tartózkodásra gyakorolt hatásokat. Az éves effektív dózis valamennyi korcsoportban kiértékelésre kerül, ezek közül pedig meghatározásra kerül egy kritikus (valószínűleg a legérintettebb) népességcsoport (illetve ennek a kritikus csoportnak egy reprezentatív képviselője ). A számított és lekötött effektív dózis maximális értékének használatával kapott eredményeket abban a zónában tesszük közzé, melyen a Jihlava folyó keresztülfolyik. Feltételezhető, hogy a kritikus csoport a meglévő kritikus csoportok közelében helyezkedik el, mivel a folyékony hulladék fogadó részére történő átadásának a helye megegyezik az EDU1-4 egységekből származó hulladék átadási helyével. A dózisokat összevetjük a megfelelő törvényi korlátozásokkal. A dózisok egyidejűleg bemenetül is szolgálnak a népességre és a közegészségre gyakorolt hatások kiértékeléséhez (további információkért lásd: D.I.1. fejezet, Népességre és közegészségügyre gyakorolt hatások, a Bejelentés 89. oldalán). Az új nukleáris forrás kiválasztása ás a Dukovany helyszínen lévő nukleáris létesítmények működésével kapcsolatos tapasztalatok alapján előzetesen kijelenthető, hogy nem várhatók jelentős mellékhatások a folyékony radioaktív hulladékok vízfolyásokra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Tény azonban, hogy a végleges következtetések csak az expozíciós utak és az egészségügyi kockázatok rendkívül részletes elemzését követően vonhatók le a projekt környezeti hatástanulmányában. D.I.3.3.3. Az ionizáló sugárzás egyéb hatásai Az erőműből nem kerülhet hulladék a felszín alatti vizekbe. Az ionizáló sugárzás egyéb hatásai kizárhatók. Az ionizálóan sugárzó mezők (pl. az elektromágneses (gamma-) sugárzás hatása vagy a közvetlenül a technológiai objektumokból, hulladék közreműködése nélkül érkező neutronok) hatása az NJZ technológiai objektumainak illetve a meglévő létesítmények közvetlen közelében nem jelentős és semmilyen hatással nincs a környezetre (nyilvános területeken)


Oldal: 94 / 108


D.I.3.4. A nem ionizáló sugárzás hatásai A nem ionizáló sugárzás (az elektromos berendezések közelében lévő mágneses vagy elektromos mező) potenciális hatása nem jelentős. A szükséges korlátok megfigyelése a standard módszerek használatával történik (a villamos energiaátvitelhez használt vezetők magassága szabadon hozzáférhető terep felett). D.I.3.5. Az egyéb fizikai és biológiai tényezők hatásai Az egyéb fizikai és biológiai tényezők potenciális hatásai kizárhatók. D.I.3.6. Hatások a megépítés illetve a lezárás során Az építkezés időtartama tekintetében a zajhatással kapcsolatos probléma a meghatározó. Az építkezés intenzív tevékenységgel jár a fő építkezési területeken (illetve az infrastrukturális hálózatok útvonalain) valamint a közutakon történő építkezési célú közlekedés terén is (építési és szerkezeti anyagok, illetve a munkások szállítása). Maga az építkezés helyszíne (ideértve az infrastrukturális rendszereket, például az elektromos és ivóvíz-csatlakozási helyeket is) kellő távolságra helyezkednek el a védett területtől, az épületben zajló tevékenységek higiéniai határértékeinek betartása ezért megbízható módon kivitelezhető. A zajvédett területekre gyakorolt hatás tekintetében az építkezési célból történő szállítás a meghatározó. Az építkezési célú forgalom aránya akár 1500 jármű / 24 óra is lehet (ebből 300 nehézgépjármű), kb. 2600 jármű / 24 óra háttérsűrűségnél (amiből 360 nehézgépjármű), a II/152 út esetén az út közelségében a zajszint kb. +2,2 dB-es növekedése várható. A két egység egyidejű építése miatti csúcsidőszak esetén (2500 jármű 24 óra építési célú szállítási sűrűség (melyből 450 nehézgépjármű)) mintegy +3,3 dB-es növekedés lehetséges. Ezek olyan értékek, melyeket a higiéniai határértékek megfigyelésével kapcsolatban értékelni kell. A határértékek túllépése esetén szükséges a megfelelő intézkedések megtétele, mint például zajvédelmi intézkedés megtétele az úton vagy az érintett tárgyak burkolatán, vagy városfejlesztési intézkedések meghozatala az érintett önkormányzatok által. A részletes adatok a projekt környezeti hatástanulmányában találhatók, melynek részeként egy részletes akusztikai vizsgálat keretében kiértékelésre kerülnek az épületben történő munkavégzésből származó zajok hatásai és meghatározásra kerülnek a leendő zajcsökkentő intézkedések is. Feltételezhető, hogy a működés befejezése során fellépő zajhatások az üzemelés vagy az építkezés során fennállóhoz viszonyítva kevésbé jelentősek. Az egyéb hatások (rezgések, ionizáló és nem ionizáló sugárzás illetve egyéb fizikai és biológiai tényezők hatásai) az építkezés során kizárhatók. Az építkezés során nem használnak olyan ionizáló sugárforrást, amelynek környezetvédelmi szempontból gyakorlati jelentősége lenne. Az olyan zárt sugárforrások, melyek különböző eszközök részét képezik (ilyen például a hegesztés ellenőrzésére szolgáló hibakereső berendezések), a megfelelő engedély birtokában használhatók, így nincsenek jelentős hatással a környezetre. A sugárzási hatások a leállítás valamint a szétszerelés során sokat csökkennek majd a működés közbeni szinttel összehasonlítva. A lakosságot érintő effektív dózis szintén részben csökkenni fog a fent említett szintre. Amikor a működési hatások kielégítőek, akkor a leállítási és szétszerelési hatások megbízhatóan kielégítőek lesznek.

D.I.4. A földfelszínre és talajvízre gyakorolt hatások D.I.4.1. A talajvízre gyakorolt hatások A (két egységes) NJZ nyersvíz-felvétele évente legfeljebb 100 000 000 m3 (egy egységes NJZ és EDU1-4 legfeljebb 10 éven keresztül történő párhuzamos működésének esetén évente 113 000 000 m 3). A nyersvíz forrása a Jihlava folyó lesz. A kivett víz egy része a későbbiekben technológiai szennyvízként visszakerül a folyóba. Technológiai szennyvíz az NJZ (két egység) összesen legfeljebb 44 000 000 m3/év (egy egységes NJZ és EDU legfeljebb 10 éven keresztül történő párhuzamos működésének esetén évente 47 000 000 m3/év). Mennyiségi szempontból a vízkivétel biztosított. Minőségi szempontból a hatás leginkább attól függ, hogy milyen szennyezést szívnak fel a felszíni vízzel együtt, és a párolgás miatti sűrűsödés továbbá az ioncserélt víz gyártásához felhasznált vegyszerek, valamint a hűtővíz kezeléséhez felhasznált kémiai módok milyen mértékben járulnak hozzá a szennyvíz szennyező anyag tartalmához. Jelentős káros hatás nem várható. További részletes információkért lásd a környezeti hatás dokumentációt. Az ivóvízellátás céljára való vízkivétel az NJZ számára a meglévő vízvezeték figyelembe vételével elérheti a 140 000 m3/évet (egy egységes NJZ és EDU1-4 legfeljebb 10 éven keresztül történő párhuzamos működésének esetén évente 150,000 m3/év), amely a ténylegesen megengedett, maximálisan 350 000 m3/éves szint mellett biztonságosan fedezi az igényeket. Jelentős káros hatás nem várható. A projekt megvalósítása a valójában a mezőgazdaságilag megművelt vagy a füves területek stabilitását fogja eredményezni, ahol jelentős víz beszivárgás történik a meglévő feltételek mellett. A kemény felszín területének a megnövekedése azt fogja eredményezni, hogy elfolyik az esővíz a befogadó területekre, vagyis évente maximum 184 000 m3 mennyiségben. Még ebben az esetben is ez egy viszonylag kis mennyiség (még a technológiai vízveszteség tükrében is, amit szivattyúznak) ami nem fog jelentős hatást gyakorolni a terület meglévő jellegére vagy a víz befogadójának hidrológiai jellemzőire.


Oldal: 95 / 108


D.I.4.2. A talajvízre gyakorolt hatások Considering the hydrogeological structure type of the territory, the Intent cannot interfere with nor influence the hydrogeological conditions. There are no protected areas of natural accumulation of ground waters or sources of surface or ground waters in the territory involved that could be disturbed by the Intent realisation. D.I.4.3. Hatások a megépítés illetve a lezárás során Nem várhatók olyan hatások az építkezés során, amelyek jelentős káros hatásokhoz vezethetnének a felszíni és a talajvizek vonatkozásában. A fő ideiglenes építkezési terület csatornázása csakúgy mint az építési terület ideiglenes igénybe vétele a berendezések részére ideiglenes jellegű lesz és miután az építkezés megvalósult, az eredeti állapot lesz visszaállítva. Az elvezetett esővíz mennyisége megközelítőleg a 135 000 m3/éves szinten lesz. A meglévő státusz lesz fenntartva más területeken. A felszíni és a talajvizek lehetséges szennyeződésének az előfordulása az építkezés területén és a közeli területeken nem zárható ki. Ez mindenek előtt magában rejti azt a lehetőséget, hogy ásványolaj szennyeződés keletkezik, amely kiszivároghat az építkezésen lévő gépekből és a teherautókból. Ezek a hatások minimalizálhatók vagy teljesen kiküszöbölhetők a megfelelő intézkedések által, amelyek leginkább az érvényben lévő rendeletekre alapulnak. Nagy a valószínűsége annak, hogy a talajmunkálatok, amelyeket körülbelül 389 m-re a tengerszint fölött végeznek (a fő technológiai épület) vagy megközelítően 384 m-rel a tengerszint fölött (hűtőtornyok és vízellátás) azt fogja eredményezni az alapozás létesítésénél, hogy feljön a talajvíz amely a talaj felső rétegében található, a sziklák időjárás hatására történő bomlásának a zónájában, ennek megfelelően annak a szükségszerűsége, hogy ez a víz ideiglenesen csökkenni fog, nem zárható ki. Miután az építkezés befejeződik a talajvíz szintje vissza fog állni az eredeti szintre. A nyomókúp elhelyezkedése tíz méterben határozható meg az építkezési terület határaitól számítva.

D.I.5. A szárazföldre gyakorolt hatások D.I.5.1. A szárazföldre gyakorolt hatások A szárazföldre gyakorolt hatások alapja a mezőgazdasági területként (ZPF) besorolt földterületek illetve az erdős területek funkcióját ellátó (PUPFL) földterületek annektálása illetve a minőségre gyakorolt befolyás. Az NJZ-hez tartozó területek állandó annektálása 70 ha-on belül marad (ét egység) vagy 35 ha (egy egység), a projekt további részegységeinek állandó annektálása nem lehet nagyobb, mint kb. 30 ha (bekötőút, parkoló, adminisztrációs épület, porta stb., továbbá az egyéb beépített területek, mint elektromos vezetékek tartóoszlopai, víztartály, szivattyútelep, föld feletti vízrendszerhez kapcsolódó építmények és szolgáltató létesítmények). A projekt aktuális területe a ZPF területén főleg III. és II. típusból állnak, és kisebb részben I. típusból, azaz a föld az adott régióban főleg átlagos és átlag feletti képességű földek közé van besorolva. PUPFL földet is érinti a D terület esetén (vízhálózathoz kapcsolódási terület). Ezen oknál fogva a szivattyútelep és a csővezeték nyomvonala csak korlátozok között helyezhető el (védett terület). D.I.5.2. Hatások a megépítés illetve a lezárás során A területeket folyamatosan (építkezés helyszínén felszerelések) és ideiglenesen (munkagépek mozgása, beleértve a mélyépítést is) foglalják majd el. Ideiglenesen termőföldi terület kerül annektálásra az építkezés során, elsődlegesen annak területén (area A) és az építkezés helyszíni felszereléseinek vonatkozásában (area B), általánosságban azt feltételezhetjük, hogy az ideiglenes annektáció mértéke kb. 135 ha lesz (helyszíni építési felszerelések, az építkezés számára felszabadított területek). Az ideiglenesen annektált területek mezőgazdasági földeken helyezkednek el. A termőtalaj károsodni fog és egy lerakó keletkezik az építkezés megkezdése előtt. Az építkezés befejezése után az eredeti talajviszonyok helyreállításra kerülnek, a föld rekultiválásával visszaáll az eredeti használati állapot. Potenciálisan lehetősége van az építkezés során a talaj szennyeződésének, amely a szennyezett talaj cseréjéhez vezethet (ha a talajt más területről áthelyezik) illetve az egyéb mechanizmusok szivárgási kockázatából eredően. A talajmozgatással járó szennyezés elkerülésének érdekében laboratóriumi vizsgálatokat folytatunk mielőtt azok felhasználásra kerülnének. Az építőipari gépek szokványos használata esetén illetve azok jó technikai állapota miatt nincs jelentős esélye idegen anyagoknak talajba kerülésének. Abban az esetben, ha egy nem várt baleset miatt szennyező anyagok talajba kerülésének kockázata áll fenn, a talaj szennyeződése kivizsgálásra


Oldal: 96 / 108


kerül azok megtisztításra kerülnek, vagy egy erre engedélyezett helyszínre kerülnek. Mindezek miatt az építkezés során nincs jelentős kockázata a talaj szennyeződésének. Egyéb területi annektáció az építkezés befejezése után jelenleg nem feltételezhető.

D.I.6. A sziklás környezetre és természeti erőforrásokra gyakorolt hatások D.I.6.1. A sziklás környezetre gyakorolt hatások A projekt megvalósításának minimális hatása van a sziklás környezetre. A közvetlen hatás a felső kőzetrétegeknél az interferencia, azaz a kvaterner és a neocén lerakódások, részben regolit, fel a megfelelően jó teherbírású, közepesen kopott alatta fekvő kőzetig. A hatás csak az építkezési területre korlátozódik, a projekt területén kívüli kísérő hatások nélkül. A kőzet környezet integritását és minőségét nem befolyásolja a működés. A természetes az építkezési terület alatti kőzetek, hidrogeológiai állapotok, feltételezett kezelése a különféle épületek alapozása és az alap tervezése miatt, nem jelentenek veszélyt a stabilitás elvesztése vagy az anyag elfolyósodása kapcsán az építkezési területen vagy annak közelében. A tektonikai hatások és mozgási tevékenységből fakadó kockázatok ezen a területen a következő fázisok és tervezési előkészítés részét képezik majd. A Stabilitás és a mesterséges kiemelések biztonsága (lejtők létrehozása, deszkázás és keresztirányú merevítés) egyedileg kerül meghatározásra a geotechnikai számítások alapján az alapok tervezési előkészületei során. D.I.6.2. A természeti erőforrásokra gyakorolt hatások A természeti erőforrásokat a projekt nem befolyásolja. D.I.6.3. Hatások a megépítés illetve a lezárás során A sziklás környezetre hatással lesz a megvalósítás az alapozás aljának kivétele során, melyet az alapok létrehozása követ majd egyenként. Ez a hatás a sziklás környezetre elhanyagolhatónak tekinthető. Az alapkőzet geomechanikai állapota meghatározó lesz a felépítmény és az alapkőzet közös kapcsolatának elemzésére. A talaj kategorizálása az érintett területen, beleértve az önálló geotechnikai típusokat is, már megtörtént az előző felmérések során, és azokat részletesen elemezték a régebbi vizsgálati dokumentumokban. Ezt a kérdést frissítik majd további geológiai tanulmányokkal, melyek megjósolják az olyan sziklás zónák előfordulásának lehetőségét, amelyeknek kedvezőtlen fizikai vagy vegyi hatása lehet. Ezeket később el fogják távolítani az alapból, és ennek hatását a sziklás környezetre elhanyagolhatónak tekinthetjük. Nincs más olyan hatás emellett a sziklás környezetre, a természeti erőforrásokra és a geológiai vagy paleontológiai emlékekre, amire még a működés megszüntetése után számítani lehet.

D.I.7. A faunára, flórára és ökoszisztémákra gyakorolt hatások D.I.7.1. A különleges védelem alatt álló területekre, és a Natura 2000 rendszer helyeire gyakorolt hatások Egyetlen nagy területű ZCHÚ (NP vagy CHKO) sem helyezkedik el a meglévő atomerőműhöz és a projekthez képest olyan helyen, hogy az maga a projekt, illetve a kapcsolódó tevékenységek által jelentősen érintett lenne. A kis területű, különleges védelem alatt álló területek közül (ZCHÚ) a PR Dukovany üzem, az NPR Molenho szerpentinsztyepp és a PR U jezera tó (használatban) van a legközelebb a projekthez. Ezek azonban elégséges távolságra helyezkednek el a fejlesztési területtől és kívül esnek a projekt fő közlekedési kapcsolatán (II/152 sz. út), így nem feltételezhető közvetlen vagy közvetett hatás a különösen védett területekre. A projektnek a Natura 2000 rendszer helyszíneire és azok védelmi objektumaira gyakorolt hatásainak kiértékelése érdekében az természeti értékelést a 114/1992. számú törvény javított 45i szakasza szerint kell elvégezni (lásd a Bejelentés 2. függelékét). Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a projektnek még a helyszíneken lévő egyéb egyidejű (összesített) tevékenységek vagy projektek esetén sem lesz jelentős mellékhatása a Natura 2000 rendszer helyszíneinek védelmi objektumaira nézvést. Csekély mellékhatások csak két közösségi fontosságú hely (EVL) esetében mutatkozhatnak:  EVL Jihlava völgy (CZ0614134) - a határszakaszon lévő természeti társulás a projekt vízrendszer-csatlakozásának helyén lévő fejlesztési területen. Egy potenciálisan enyhe mellékhatás azonosítható a fejlesztési terület határainak figyelmen kívül hagyása illetve az építkezés során fennálló lehetséges porzás okai miatt. Mérsékelt intézkedés bevezetése javasolt a kritikus részeken a folyamatban lévő munkák biológiai felügyeletének formájában, biztosítva ezzel a védelmi intézkedések betartását.


Oldal: 97 / 108


 EVL Rokytná folyó (CZ0623819) - az Olešná folyó befolyási pontjától számított összes védelmi objektum (az Olešná folyó fogadja a projekt létesítményeiből származó csapadékvizet a Lipňanský és a Heřmanický vízáramon keresztül). Egy enyhe mellékhatás azonosítható szennyezett csapadékvíz beáramlása esetén. Mérsékelt intézkedések bevezetése javasolt. Ennek formája a tartályok használata (megelőzve ezzel, hogy olajtermékek és üledékek szivároghassanak a létesítményekből a csapadékvíz-elvezető rendszerbe), illetve a projekt létesítményeiből a csapadékvíz-leeresztőbe jutó fizikai, kémiai és radioaktív szennyeződések rendszeres felügyelete. Ahogyan az a természeti értékelésben dokumentálva van, a projekt működésének mikroklímára gyakorolt hatása (pl. a páratartalom növekedés és ellen ellentéteként a napsugárzás illetve a hőmérséklet csökkenése, különös tekintettel a vegetációs időszakra) abszolút minimális és jelentéktelen, még a helyi időjárás változékonyságát és a klíma fejlődését figyelembe véve is. A változások a meglévő Natura 2000-es területek helyszínein lévő egyik védelmi objektumra sincsenek negatív hatással. Ez a következtetés az egyéb különösen védett területekre is teljes mértékben alkalmazható. A projektnek teljes mértékben figyelembe kell vennie a meglévő szállítási infrastruktúrákat, a szállításnak a lehető legnagyobb mértékig a Natura 2000 helyszíneit illetve a ZCHÚ területet elkerülő ZII/152 sz. főúton kell haladnia. Így a szállítás lehetséges mellékhatásai kizárólag a szennyezőanyagok kibocsájtására korlátozódnak. Annak ellenére, hogy a szállítás kibocsátási tényezői továbbra is csökkenő trendeket mutatnak, a szállítás intenzitásának a projekt működése és építése során történő növekedése nem jelent jelentős növekedést a légkörbe kibocsájtott káros anyagok (különösen a nitrogén) és a nitrogén légköri jelenlétének növekedése terén, és nem jelent növekedést a védett területek gyenge minőségű talajainak növekedésében sem. Ezért a projektnek még a helyszíneken lévő egyéb tevékenységek vagy projektek egyidejű vagy összesített hatása esetén sem lesz jelentős mellékhatása a különösen védett területekre, a Natura 2000 rendszer helyszíneire illetve azok védelmi objektumaira nézvést. D.I.7.2. A nemzeti parkokra, jelentős tájképi elemekre és emlékfákra gyakorolt hatások Nincs olyan nemzeti park, amelynek akár csak egy része is úgy helyezkedne el a meglévő atomerőműhöz viszonyítva, hogy arra a projekt illetve a projekthez kapcsolódó tevékenységek veszélyt jelentenének, illetve azt károsítanák. Hasonlóképpen egyetlen regisztrált jelentős tájképi elemre (VKP) sincs hatással a projekt. A meglévő atomerőmű már hatással bír a vízfolyásokra és a törvényileg jelentős tájképi elemekre (VKP), ezek a hatások a projekt megvalósítását követően is folyamatosan fennállnak. A Lípa u Lipňan emlékfa érintkezik a vízrendszer csatlakozását biztosító D területtel . Ezen a területen a csapadékvíz elvezetésére olyan műszaki megoldást alkalmaztak, amely nincs hatással erre a fára. A projekt működési és építési területén nem találhatók további emlékfák. D.I.7.3. Az ökológiai stabilitás területi rendszerre gyakorolt hatás A korlátozott ÚSES összetevő-elemek mindegyike az NJZ elhelyezkedési területén kívül esik. Az ÚSES elemek (vizes vagy elektromos) infrastruktúrákkal történő érintkezése nem jellemző. A vízrendszer infrastruktúrája a föld alá lesz eltemetve, az elektromos rendszer csatlakozásai pedig fej fölötti és föld alatti vezetékeken keresztül lesz megvalósítva. Ezek a funkciók biztosítják az ÚSES teljes funkcionalitását. D.I.7.4. A növény- és állatvilágra gyakorolt hatások A projekt helyszíne és építési területei úgy vannak korlátozva, hogy a természetes és közel természetes egységekkel történő interferenciája a lehető legkisebb legyen és elkerülje a természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok jelentős populációit. Ilyen módon a projekt ezekre gyakorolt hatása minimális, egyéni esetekben pedig a megfelelő intézkedésekkel mérsékelhető vagy kompenzálható. Annak ellenére, hogy ez nem jelentősen negatív interferencia, a megfelelő megyei hivatalokat felkérik, hogy biztosítsák a szükséges kivételeket az egyes konkrét fajok élőhelyeivel történő interferencia céljára (ezek mindig a korlátozott fokozottan védett területeken (ZCHÚ) kívül eső élőhelyek illetve fokozottan védett fajok (ZCHD)) a fokozottan védett növény- és állatfajok (ZCHD) védelme érdekében. D.I.7.5. Hatások a megépítés illetve a lezárás során A projekt elhelyezkedése és az építési területek úgy lettek kiválasztva, hogy a természeti környezetre gyakorolt hatás minimális legyen (pl. az építkezés időtartama során). Egyik korlátozott terület sem érintkezik kivételes vagy egyéb természetvédelmi szempontból fontos élőhellyel. Az építkezés befejeztét követően az érintett terület helyreállításra kerül és helyet ad a természetes regenerációnak és a környéken élő élőlények visszaköltözésére. A „Lípa u Lipňan” emlékfa a csapadékvíz.elvezető területén található (D terület). Az infrastruktúra térbeli elhelyezése azonban teljesen tekintettel van erre az emlékfára. Az építkezés során valamennyi rész védelmét hasonló intézkedésekkel biztosítjuk.


Oldal: 98 / 108


Az építkezés során számos ÚSES elem részlegesen érintve lesz, pl. a B, C és D területen. Az alapelvek és intézkedések, melyek minimalizálják a természeti közösségekre gyakorolt hatást, az építkezés során figyelembe lesznek véve. A projekt megvalósulását követően a területek helyreállításra kerülnek az ÚSES elemek funkcionalitása pedig teljes mértékben helyre lesz állítva.

D.I.8. A tájra gyakorolt hatások D.I.8.1. A tájra gyakorolt hatások A projekt egy olyan területen helyezkedik el, amelyre már hatással voltak a meglévő EDU létesítmények és az új nukleáris forrás egy olyan területre lett tervezve, amely közvetlenül kapcsolódik ezekhez a létesítményekhez. Figyelembe véve ezt a tényezőt, a projekt úgy fog tűnni, mint ezeknek a létesítményeknek egy kiegészítő része vagy (figyelembe véve, hogy a meglévő létesítmények meghatározó jellegű objektumai lebontásra kerülnek), mint ami annak hosszútávon fokozatosan a helyébe lép. Ennek megfelelően az Intentnek a teljes látvány élménye (összehasonlítva a jelenlegi helyzettel) nem testesít meg egy újfajta benyomást a tájra vonatkozóan. A meglévő EDU létesítmények jelentősebb vizuális hatásának mértéke (és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúráé) jelenleg egy viszonylag kisebb területre korlátozódik, amely a Jevišovice Hegyek területére koncentrálódik és kis mértékben zavaró a környékre nézve. Ezen a területen mindenek előtt erdőségek és mezőgazdasági termelésre használt síkságok és lapos, dombos területek vannak, amelyek a táj viszonylagosan gyakori képét mutatják az egész társaság nézőpontjából. Azonban, ami az érintett területet illeti, itt szintén megtalálhatók olyan elemek, (például a folyók völgyeinek a tetején lévő lejtős területek, főként a Jihlava folyóé) amelyek értékes elemeket tartalmaznak a táj képének vonatkozásában csakúgy mint a biológiai sokféleség szempontjából. A Rokytná, Střední Pojihlaví, Oslava, Jevišovka nemzeti parkok és a Náměšťsko regionálisan védett terület szintén a magasabb szintű vizuális hatás térségében helyezkednek el. Azonban, ezeknek a területeknek csupán periférikus vagy ritkán használt részei lesznek vizuális hatásoknak kitéve. Ennek megfelelően azt lehet föltételezni, hogy a vizuális szempontból érintett terület csupán nem jelentős mértékben fog növekedni. Általában a meglévő EDU létesítményeknek a tájra gyakorolt erősödő hatása fog keletkezni, azonban mindezt úgy lehet értelmezni, mint kis jelentőséggel bíró tényező és ami hosszú ideig lesz érvényben. A kapcsolódó geomorfológiai egységeknek a vizuális hatását szintén úgy lehet értékelni, mint kis jelentőségű tényező és a Cseh Köztársaságon belüli távolabbi területek (a dél morvaországi völgyek térsége, a Kárpátok nyugati lábai) és Ausztria (a Waldviertel és a Weinviertel területek) úgy tekinthetők, mint nem meghatározó részek. D.I.8.2. Hatások a megépítés illetve a lezárás során A terület meg lévő jellege, amelyre kihatással van a projekt, és amely a fentiekben került bemutatásra, állandó jelleggel változni fog az építkezés folyamán. A területen a fő építkezési színhelyen (az A terület) az építkezés ideje alatt különálló objektumokat fognak fokozatosan építeni és ennek megfelelően az építmény fokozatosan egyre láthatóbb lesz egészen addig, amíg el nem éri az elkészített létesítmény vizuális hatását. Azonban, a terület urbanisztikai és építészeti „rendellenességei” meg fognak mutatkozni az építkezés ideje alatt, összehasonlítva a célként kitűzött föltételekkel – a terület viszonylag dinamikusan fog változni, számos függőlegesen elhelyezkedő gép (daruk) és egyéb ideiglenesen ott lévő gépek és objektumok lesznek megtalálhatók az építkezés területén a terep nem lesz rendezve és az objektumok építészeti módosításai nem lesznek befejezve. Ezek a járulékos hatások fokozatosan fognak megszűnni az építkezés befejezéséhez és a végső módosításokhoz közeledvén. Ugyanezt lehet elviekben elmondani az építkezési terület felszereléseiről is (a B terület). Azonban, itt nem lesznek elhelyezve magasság szempontjából domináns objektumok és a terület újra hasznosíthatóvá, az eredeti állapotba lesz visszaállítva és azt eredeti funkciójának megfelelően lehet majd használni az építkezés befejezése után. Ennek megfelelően ez egy ideiglenes jelenség lesz, amit vizuálisan kisebb távolságról lehet majd észlelni. A területen (a C és a D területek) az építkezés során a villamos és a vízhálózat csatlakozóinak létesítése során jelentősebb hatásokkal nem lehetséges számolni. A folyosók létesítése nem térbeli jellegű és viszonylag rövid ideig tartóak, (egy éven belül) és nem függőleges irányúak. A hatás ennek megfelelően a munkaterület kis mértékű feltörésére, ideiglenes földmunkálatokra és gépek mozgására korlátozódik. A tevékenység megszüntetése során további hatásokkal nem lehetséges számolni, ellenkezőleg, a vizuális hatás fokozatos csökkenése fog bekövetkezni (a bontási munkálatok következtében).


Oldal: 99 / 108


D.I.9. A tárgyi eszközökre és kulturális műemlékekre gyakorolt hatások D.I.9.1. A tárgyi eszközökre kifejtett hatások A projekt nincs kihatással harmadik felek semmiféle tárgyi eszközére. Nem igényel változtatást az érintett terület lakóövezeti struktúrájában és nem igényli a meglévő épületek lebontását. Ennek megfelelően a meglévő színhelyeken kívül elhelyezkedő épületekre kifejtett hatását nullának lehet tekinteni. Az érintett földterülettel való viszonyt a környezeti hatáson kívüli hatásvizsgálat folyamán fogják elbírálni. D.I.9.2. Építészeti és történelmi műemlékekre gyakorolt hatások A projekt működése nem fog érinteni semmiféle építészeti és/vagy történelmi emlékművet. D.I.9.3. A régészeti leletekre kifejtett hatások A projekt működése nem lesz hatással semmiféle régészeti leletre. D.I.9.4. Hatások a megépítés illetve a lezárás során Az egykori önkormányzatok, a Skryje, Lipňany és a Heřmanice emlékművei a projekt elhelyezkedésének és építkezéseinek a területein vagy azok közvetlen közelében találhatók. Ezek az egykori önkormányzatok fennmaradt és fenntartott templomait képezik és továbbá kis méretű történelmi jelentőségű különálló építményeket (emlékhelyeket és kereszteket). Az ezen létesítményekre vonatkozó részletesebb információkért lásd a C.II.9. fejezetet: Tárgyi eszközök és kulturális műemlékek, 86. oldal. Az említett emlékművek többnyire a projekt elhelyezkedésének és építkezéseinek a perifériáin az állandó jellegű hozzáépítéseken kívül találhatók. Ennek megfelelően ezek elbontására vagy áthelyezésére közvetlen igény nem merült fel. Olyan intézkedéseket fognak tenni az emlékművek megőrzése érdekében az építkezési munkálatok során, amelyek meg fogják azokat óvni a sérüléstől vagy más károsodástól, természetesen várható lesz majd azok ideiglenes lezárása vagy látogatási lehetőségüknek az ideiglenes korlátozása. Az építkezés befejezése után az emlékművek területe helyre lesz állítva és az eredeti állapotnak megfelelően lesz helyre állítva. A régészeti leletek és azok korának a vonatkozásában egy esetleges lelet nem tárható fel a talajmunkák során. Ez a tény az illetékes régészeti hatóságok értesítését fogja maga után vonni és a továbbiakban annak az elvárásai lesznek betartva. Nem várható semminemű további hatás a tárgyi eszközök, kulturális emlékművek, vagy építészeti leletek vonatkozásában a tevékenység beszüntetésének ideje alatt.

D.I.10. A szállításra és egyéb infrastruktúrára gyakorolt hatások D.I.10.1. A szállítási infrastruktúrára gyakorolt hatások A II/152-es számú út, amely mind a dolgozók utasforgalmára, mind pedig a szállítmányozásra szolgál, a színhely fő közlekedési kapcsolata (az érintett terület úthálózatának rendszerére vonatkozóan lásd a C.II.10.1. fejezetet Szállítási infrastruktúra, jelen Bejelentés 87. oldala). Ez az út a leginkább igénybe vett út a közlekedés intenzitásának a vonatkozásában. A II/152 úton az NJZ háttér személyszállítás (meglévő) személyszállítás intenzitásának a százaléka megközelítően 30 % (egy egység), vagy megközelítően 50 % (két egység). Az NJZ áruszállításnak a háttér intenzitása a II/152 –es úton történő áruszállításnak megközelítően 20 % (egy egység), vagy megközelítően 40 % (két egység). A hatás alacsonyabb lesz a nyomon követő úthálózatban miután a közlekedést számtalan különböző irányban osztják meg. Az EDU1-4 személyi közlekedés már benne foglaltatik a meglévő háttér közlekedés intenzitásaiban, ennek megfelelően az NJZ és az EDU1-4 együttes működése közben nem jelentkezik halmozott hatás. Ami a vasúti szállítást illeti, a vasúti szállítás hatását úgy lehet jellemezni, mint ami jelentéktelen, az építkezés területén lévő vasúti összeköttetés bőséges kapacitással rendelkezik, olyannal, ami több, mint elegendő. Az érintett terület más közlekedési infrastruktúrájára kifejtett hatás (levegő, kerékpár, stb.), a gyakorlatban nem jelentkezik. Minden út, ami az NJZ működésével kapcsolatos gépjármű forgalom realizálásra kerül, jelentős kapacitással rendelkezik és megfelelően fel van szerelve a közlekedés vonatkozásában. A közlekedés teljes mérvű bevezetése utáni hatás a közlekedés növekedése után az érintett utak többségén az Intent működésének ideje alatt úgy tekinthető, mint ami viszonylag jelentéktelen a közlekedés vonatkozásában.


Oldal: 100 / 108


D.I.10.2. Más infrastruktúrákra kifejtett hatások Az NJZ megvalósítása nem fog kifejteni további hatást a terület infrastruktúrájára kivéve annak a saját hálózatát, amely szükséges a projekt működéséhez (elektromos áram vezetése az áramvezető hálózathoz, készenléti áramellátás, vízellátási rendszer, szennyvíz elvezető rendszer). Az érintett infrastruktúra hálózatok esetleges megváltoztatásai vissza lesznek állítva az eredeti állapotukba vagy olyan állapotba, amit megkövetel azok adminisztrációja. Az ellátási pontokat folyamatosan utána fogják tölteni a megvalósítás ideje alatt elektromos árammal és egyéb dolgokkal( víz, gáz, stb.). D.I.10.3. Hatások a megépítés illetve a lezárás során Az NJZ létesítése során az úthálózat terhelésének a legmagasabb százalékára az építkezés közelében a II/152-es számú úton lehet számítani. A várható növekedés körülbelül 300 nehéz járműre és megközelítőleg 1 200 személygépkocsira tehető naponta ezen az útvonalon (az EDU-hoz vezető keleti és nyugati megközelítő utak) az építkezéshez szükséges közlekedési eszközöknek köszönhetően. A II/152-es számú úton a viszonylag alacsony háttér intenzitást illetően mindez viszonylag magas százalék növekedést jelent (több mint 50 % az utas szállítás esetében és több mint 80 % a szállítmányozási közlekedés esetében). Ami az utak kapacitását illeti a megfigyelt jellemzők (vezetési sebesség, zsúfoltság, kényelem, stb.) nem lehet számítani jelentős változásra, az utakon jelentős kapacitás figyelhető meg, a fokozódott intenzitásra gyakorolt hatást mérsékli az a tény, hogy az NJZ építkezési közlekedés nem fog jelentősen koncentrálódni a nap csúcsforgalmi idejére. Azon útszakaszok javítási munkálataira lehet számítani, amelyeken a közlekedés megnövekedése a minőség romlásához vezethetnek, a munkálatok elkezdését és az építkezés befejezését követően egyaránt. Az eltervezett javítások precíz fölmérésére sor fog kerülni magát az NJZ megvalósítását megelőzően, ami az utak állapotának a feltérképezésre, az út struktúrájának a diagnosztizálására és fölmérésére alapul. A vasúti közlekedés alkalmazása esetén a vasúthálózat kapacitása nem behatároló tényező, ennek megfelelően a vasúti közlekedés hatása az építkezés ideje alatt úgy tekinthető, mint ami nem jelentős. A túlméretezett részek és alkotóelemek szállítása sajátos, egyedi eseteket fog képezni, azonban ezek nem fognak statisztikailag hozzájárulni ahhoz a közlekedés intenzitásához, amely a standard építkezést jellemzi. A túlméretes és nehéz alkotóelemeknek az építkezés színhelyére történő szállítása esetében egy kombinált vízi és szárazföldi szállítási útvonal került megállapításra. A kiválasztott útvonalon számos technikai beavatkozásra és/vagy épület átalakításra fog sor kerülni annak érdekében, hogy biztosítva legyen azok áteresztő képessége és az NJZ végső beszállítója lesz a felelős annak a kivitelezésére aki be fogja szerezni az összes engedélyt az illetékes hatóságoktól. Figyelembe véve egy föltételezett mennyiségű túlméteres alkotóelemnek a szállítását, (egy év per darabok egységei) és a föltételezett módosítások jellegét, ezeket a hatásokat úgy lehet tekinteni, mint amik nem jelentősek. Hasonló közlekedési rendszer (vagyis szintén összehasonlítható vagy alacsonyabb hatások) várhatóak a tevékenység befejezésének ideje alatt, mint a tevékenység vagy az építkezés ideje alatt.

D.I.11. Egyéb környezeti hatások Egyéb jelentős hatásra nem lehet számítani.

D.II. A hatások mértéke 2. A hatások mértéke az érintett terület és a lakosság vonatkozásában

A hatások mértéke legtöbbször helyi jellegű lesz, ami adott a projekt elhelyezkedési területe és annak legközelebbi szomszédsága által. A környezetre gyakorolt hatásoknak egy szélesebb skálája csupán a projekt kibocsátásaiból keletkezhet (tipikusan radioaktív és nem radioaktív anyagoknak az atmoszférába és a vízforrásokba történő kibocsátása, zaj és egyéb tényezők) és vizuális hatások. A radioaktív anyagok kibocsátását és azok nagyon alacsony szintjét tekintve a meglévő radioaktív kibocsátások a nukleáris berendezésekből a telephelyen csakúgy, mint egy általában nem jelentős nukleáris erő mennyiség a lakosságnak a sugárzásnak történő kitettségében a projektnek nem várható jelentős káros hatása, vagyis, még akkor sem, amikor a telephelyen lévő más nukleáris létesítményeknek az egyidejű hatását veszik figyelembe. A projekt hatásainak a mértéke ennek megfelelően mennyiségileg és minőségileg is meg fog felelni annak a hatásnak a mértékének, amellyel a létező nukleáris létesítmények rendelkeznek a telephelyen és amelyek nem jelentősek (alacsonyan vannak a megengedett határok között) és amiket rendszeresen ellenőriznek és figyelemmel kísérnek. Más tényezők vonatkozásában a telephely térben a forrás elhelyezkedésére van tájolva. A projekt és annak különálló részeinek a távolsági elkülönülése a lakó területektől (pl., speciálisan védett területek a természettudományok szemszögéből) megfelelő arra, hogy


Oldal: 101 / 108


kizárjon bármilyen jellegű káros hatást illetően. Következésképen a projekt vonatkozásában a környezet meglévő minőségében nem várható jelentős változás. Ami a hatások mértékét illeti, vizuális hatással (vagyis a tájra gyakorolt hatással) kell számolni, mint jelentős tényezővel. A projekt térben domináns objektumokból fog állni, amelyek domináns helyen fognak elhelyezkedni. Ennek megfelelően nagy távolságról látható lesz. Ezzel szemben, ez a hatás jelenleg létezik a telephelyen a meglévő erőmű vizuális hatásainak eredményeként. A vizuálisan érintett terület mérete csupán nem jelentős mértékben fog növekedni és meg fog felelni a jelenlegi helyzetnek a minőséget illetően. A fenti adatok közé tartozik, hogy nem azonosítottak olyan tényeket a jelen Bejelentés összeállítása során, melyek bizonyítanák a környezetre gyakorolt komoly káros hatások lehetőségét a projekt kapcsán, a meglévő és vonatkozó határértékek átlépését vagy (ha ilyen érték nincs meghatározva) azok elfogadhatatlan hatását, minden megfigyelt kör kapcsán (lakosság és közegészség, levegő és klíma, zaj, sugárzási és egyéb fizikai vagy biológiai jellemzők, sziklás környezet és természeti erőforrások, fauna, flóra, ökoszisztéma, tárgyi eszközök, és kulturális emlékek, szállítási infrastruktúra, és mások). A nem előírás szerű feltételek esetében (hibák, balesetek, és meghibásodások) jelentkező hatások mértékére vonatkozóan lásd a B.III.5. fejezetet. Baleseti kockázatok (jelen Bejelentés 65. oldala).

D.III. A lehetséges határon átnyúló jelentős kedvezőtlen hatások adatai 3. A lehetséges határon átnyúló jelentős kedvezőtlen hatások adatai

Az új nukleáris forrás projektje számára az összes törvényes és más követelmények a környezet és a közegészségügy védelme vonatkozásában, szoros kapcsolatban áll az érintett területtel és a lakossági csoporttal. A legpotenciálisabban érintett területek csakúgy, mint a lakosságnak az úgynevezett kritikus csoportja (vagyis a reprezentatív személyek csoportja, akik a leginkább ki vannak téve a projektnek és annak a sugárzásának és/vagy nem sugárzási hatásainak) a projekt telephely közvetlen közelében találhatóak. A környező önkormányzatok legközelebbi lakóövezeteinek távolsága kilométerekben mérhető. A környezet és a közegészség védelmének minden követelményének meg kell felelni még ebben a legközelebb fekvő területen is. Ezen tény kiértékelése tárgyát fogja képezni azoknak az elemzéseknek, amelyeket rögzíteni fognak a projekt környezeti dokumentációjában. A projekt távolsága a szomszédos államhatároktól tíz től több száz kilométerig terjed és a következő képen alakul:     

Ausztria Szlovák Köztársaság Lengyelország Magyarország Német Szövetségi Köztársaság

31 km, 77 km, 118 km, 142 km, 170 km.

Ebben a vonatkozásban, amikor a környezetvédelem és a közegészség védelmének követelményei be vannak tartva a legközelebb eső érintett területen, a határokon túl terjedő hatásoknak az előfordulása gyakorlatilag kizárt vagy nagymértékben valószínűtlen. Azonban, függetlenül ettől a ténytől, a projekt környezeti hatás dokumentációja tartalmazni fogja a sugárzási hatást a legközelebbi szomszédos államok határterületein, vagyis mind a projekt megfelelő működése esetében és (főként) egy reprezentatív konzervatív esetben amikor egy alapvető tervezési baleset és egy jelentős baleset következik be.

D.IV. A kedvezőtlen hatások megelőzésére, megakadályozására és csökkentésére irányuló intézkedések jellemzői, a kompenzációk leírása 4. Azoknak az intézkedéseknek a leírása, amelyekkel megelőzik, kizárják és csökkentik a jelentős, nem kedvező környezeti hatást és l a kompenzálásnak a leírása, ha lehetséges az Intentre vonatkozóan

Ez a Közlemény nem határoz meg semmiféle potenciálisan jelentős hatást, amelyet figyelembe vennének az általánosan elfogadott törvényes vagy egyéb rendelet keretein kívül. Ennek megfelelően nem történik javaslat kiegészítő intézkedésekre, amelyeket tenni kellene a nem kedvező hatások megelőzése, kizárása, csökkentése vagy kompenzációja érdekében. A nem kedvező hatások megelőzésének, kiküszöbölésének, csökkentésnek vagy kompenzációjának a megelőzés alapvető tervezési eljárásai:  a projekt elhelyezkedése a specifikusan védett területeken kívül, olyan területen, ahol jól megközelíthető az infrastruktúra,  a lll+ reaktorok generációjának legjobb elérhető technológiájának a használata,


Oldal: 102 / 108


 a nukleáris biztonságról történő gondoskodás, sugárvédelem, fizikai védelem és energia készenlét az érvényben lévő törvényi rendeleteknek megfelelően, IAE és WENRA előírások vagy más technikai előírások,  a lakosságot vagy a dolgozókat érő sugárzási hatások minimalizálása az ALARA elvnek megfelelően,  a környezeti források iránti igény és a környezetbe kerülő kibocsátások minimalizálása,  minden törvényrendelet és előírás betartása a környezet és a közegészség vonatkozásában. Továbbá, a környezeti hatás kiértékelésének eredménye meg kell, hogy feleljen az indokolt intézkedéseknek, amely a környezet és a közegészség individuális szegmenseinek a védelmére fókuszál. Ezek az intézkedések a követendő adminisztratív eljárások feltételeinek a részét fogják képezni és meg lesznek figyelve a projekt előkészítésénél, építésénél, csakúgy, mint annak a működése során.

D.V. A gyártási eljárás hiányának jellemzői és bizonytalanságok 5. A hatások megállapítása során felmerült tudásbeli hiányok és bizonytalanságok jellemzői

A Közlemény kidolgozásában nincs hiánya a gyártási eljárás leírásának és nincsenek olyan bizonytalanságok, amelyek lehetetlenné tennék, hogy tisztán meghatározzák a projekt lehetséges hatását a környezetre és a közegészségre. A PWR típusú nukleáris források környezeti tulajdonságai jól ismertek az individuális referens létesítmények tervezési jelentős paramétereire vonatkozó adatok rendelkezésre állnak. A telephelyen meglévő nukleáris létesítményekre vonatkozó adatok és a létesítményeknek a természetre gyakorolt hatásainak adatai szintén elérhetőek. Az érintett környezet állapotát figyelemmel kísérik vagy megállapítható speciális fölmérések által. Ennek a Közleménynek a kidolgozása során a projekt konkrét beszállítója nem lett kiválasztva1. Ez a tény nem akadályozza meg a környezeti hatás fölmérésének az elvégzését 2. Minden típusú reaktor esetében a környezeti, csakúgy, mint a biztonsági követelmények megegyeznek és a lehetséges maximális potenciális hatás lett figyelembe véve. Az összes lehetséges beszállító minden környezet szempontjából jelentős paraméterei ismertek és megfontolás tárgyát képezik a tőlük várható potenciális maximummal együtt (Paramétereket tartalmazó boríték). A környezetre és a közegészségre gyakorolt hatások részletesen elemzésre kerülnek a környezeti hatás kiértékelésének a következő szakaszában, vagyis, az Intent környezeti hatástanulmányában a következő területeken:         

felmérés a lakosság egészségi állapotára, egészségi kockázataira és a közegészségre gyakorolt hatásokra nézve, a levegőre és a klímára gyakorolt hatások felmérése, a zajhatások felmérése, a légkörbe és a vízfolyásokba bocsátott radioaktívan szennyezett anyagok hatásainak felmérése, egy reprezentatív alapvető tervezési baleset és egy súlyos baleset radiológiai hatásainak felmérése, a vízkivétel biztosításának felmérése, a szennyvíz-kibocsátás hatásainak felmérése, a flórára és faunára gyakorolt hatások felmérése (biológiai vizsgálatok és értékelések), a különleges természetmegőrzési területekre és/vagy különleges madárvédelmi területekre gyakorolt hatás felmérése a 114/1992 Coll. törvény 45i cikke alapján,  a tájra gyakorolt hatások felmérése. Ez a lista módosítható vagy kiegészíthető a vizsgálati folyamat eredményeinek megfelelően.

1

Ezeket a projekt további előkészítése során fogják kiválasztani, miután befejezték a környezeti hatástanulmány elemzés folyamatát.

2

Amiatt, hogy a hatás elemzés megelőzi a további előkészítést, lehetőség lesz további lépéseket tenni a projekt befektetése és a tervezési előkészítése során az ebből a környezeti hatástanulmányból származó eredményeinek felhasználására. Ezért a környezeti hatások elemzési eljárása nem csak elemzi az adott tervezést már előre, de befolyásolja is azt az igazolt egyéni és környezeti szegmensek védelmi követelményeinek megfelelően.


Oldal: 103 / 108


E.

A PROJEKT MEGOLDÁSVÁLTOZATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA E.

A PROJEKT MEGOLDÁSVÁLTOZATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (ha meg van adva)

A projektet nem adták be több verzióban.


Oldal: 104 / 108


F.

KIEGÉSZÍTŐ ADATOK F.

KIEGÉSZÍTŐ ADATOK

F.I. Térképek és egyéb dokumentáció 1. Térképek és egyéb dokumentáció, amelyek kapcsolatban állnak a Közlemény adataival

A projekt terve dokumentálva van ennek a Közleménynek a Függelékében. Az összes szükséges dokumentumot szintén meg lehet találni ott.

F.II. Egyéb fontos információ 2. A Bejelentés szerzőjének egyéb lényegi információi

Nincs megadva.


Oldal: 105 / 108


G. NEM SZAKMAI JELLEGŰ ÖSSZEFOGLALÁS G.

KÖZÉRTHETŐ, NEM SZAKMAI JELLEGŰ ÖSSZEFOGLALÁS

A nem-technikai jellegű összegzés az Intel adatokat rövid és érthető formában tartalmazza és továbbá ott megtalálhatók az Intel egyedi részterületeinek a lehetséges környezeti hatástanulmányai is. Ennek megfelelően, akiket érdekelnek a részletesebb adatok, azoknak ajánlatos áttanulmányozni a Közlemény ide vonatkozó fejezeteit. Alapadatok A ČEZ, a. s, az új nukleáris forrás építményének az előkészítésén dolgozik a Dukovany telephelyen egy 3 500 MW teljesítményű telepített áramforrással (legfeljebb két áramforrással, amelyek közül mindegyik mintegy 1 750 MW-os). Ennek a forrásnak a megvalósítása megfelel a Cseh Köztársaság áramtermelési szférájába tartozó stratégiai dokumentációknak, pontosabban a Nemzeti Energia Politikának és a Nukleáris Erőforrás Fejlesztési Nemzeti Akciótervének. Az új erőmű első termelő blokkja 2035-ben kell, hogy megkezdje működését, a második termelő blokk kérdése pedig csupán az után fog szóba jönni, miután e meglévő Dukovany Atomerőmű termelő egységei befejezték a működésüket. Az új nukleáris forrás megvalósításának az oka elsődlegesen a szénforrások kimerülése (főként a széntartalékok behatárolt jellege miatt) amely jellemzi jelenleg a cseh energetikát és azt az energiát, amelyet (a veszteség megközelítően 4 400 MW a 2035-ös év vonatkozásában) majd kompenzálni kell, másodsorban a meglévő Dukovany Atomerőmű szavatosságának a megszűnése (amelynek belső teljesítménye 2 040 MW) amely a következő évtizedekben fogja elérni szavatossági idejének a végét és ennek megfelelően az általa termelt energiát is kompenzálni kell majd. Az új nukleáris forrás megvalósításának a másik jelentős oka az, hogy fenn kell tartani az elektromos áram termelését a Dukovany telephelyen, amely fel van szerelve az összes szükséges kapcsolódásokkal (főként elektromos és vízrendszer kapcsolatokkal) beleértve a személyes és a társadalmi relációkat is. Az utolsó dolog rendkívül fontos – az atomerőmű jelentős térségi munkaadó (mind közvetlen, mind pedig közvetett értelemben az együttműködő cégeken keresztül és egyéb nyomon követési tevékenységek révén), jelentős eszközöket hoz a térségbe és ebből a szempontból a működésének a fenntartása javasolt. Az új forrás olyan területen fog elhelyezkedni, amely a meglévő atomerőmű létesítményeihez fog igazodni. A következő ábra megmutatja a projekt elhelyezkedésének a területeit, vagyis a nukleáris egységek számára létesített területet, a telephely ideiglenes építkezéséhez szükséges felszerelések területét, és az elektromos áram és a vízrendszer kapcsolódó területeit. G.1 ábra: A projekt helyszíne

A B C D EDU 1-4

az erőművi blokkok helye, fő építési terület az építési területhez tartozó létesítmények helye az elektromos rendszerhez való csatlakozás helye a vízrendszerhez való csatlakozás helye a meglévő EDU1-4 területe


Oldal: 106 / 108


Az új nukleáris forrás alapvető műszaki adatai a következő pontokban összegezhetők: Legfeljebb két nukleáris egység ( a meglévő atomerőmű négy blokkal rendelkezik) a nyomás alatt működő vízreaktor (vagyis ahhoz hasonló típus, amely jelenleg is működik az erőműben) a telepített elektromos áram legfeljebb 3 500MW (a jelenlegi atomerőmű összesen megközelítőleg 2 040 MW-tal rendelkezik) a III+generáció (a legjobb rendelkezésre álló nukleáris reaktorok technológiája) a tervezett élettartam legalább 60 év. Az új energia forrás elektromos áramát a Slavětice kapcsoló állomásra fogják továbbítani (a meglévő atomerőműhöz hasonlóan). A Jihlava folyó fogja szolgáltatni a nyers vízforrást amely nyers víz szintén el lesz vezetve (a jelenlegi atomerőmű vízrendszer kapcsolódásához hasonlóan). Az új nukleáris forrás beszállítója a projekt további előkészületei során lesz kiválasztva. A lehetséges beszállítók körébe tartozik minden gyártó aki meg fog felelni a törvényes feltételeknek, főként azoknak, amelyek szükségesek a nukleáris létesítmények esetében. A tervezésnek meg kell felelnie az összes alkalmazandó biztonsági előírásnak, vagyis azoknak is amelyek jelenleg érvényben vannak, valamint azoknak is, amelyek meg fognak jelenni bármely időben az atomerőmű élettartamának a ciklusa alatt. Jelenleg, főként az Atom Rendelet követelményei és a követendő rendelkezések az érvényesek, az ezeknek a követelményeknek történő megfelelést ellenőrizni fogja a Nukleáris Biztonsági Állam Hivatal, amely felügyeleti hatóság a nukleáris területen. A lehetséges környezeti hatások adatai Az új energia forrás hatásai meg fognak felelni mind mennyiségileg, mind pedig minőségi szempontból a meglévő atomerőmű hatásainak. Ez hosszú ideje működik a Dukovany telephelyen, a hatásait folyamatosan nyomon követik és kiértékelik és nem találtak olyan tényeket, amelyek a környezet individuális szegmensére vagy a közegészségre gyakorolt jelentős káros hatásra utaló bizonyítékokat tartalmaztak volna. Ennek megfelelően ésszerűnek tűnik azt feltételezni, hogy ez a helyzet tovább fog folytatódni és a hatások elfogadható mértéke nem lesz túl lépve az után sem, hogy megvalósul az új forrás kivitelezése. Az új atomerőmű környezetre gyakorolt hatásának felmérését tartalmazó részletes kiértékelés lesz elvégezve a környezetre gyakorolt hatás kiértékelésének a következő szakaszában (vagyis a projekt környezetre gyakorolt hatást tartalmazó dokumentumban) a következő paraméterekkel:         

felmérés a lakosság egészségi állapotára, egészségi kockázataira és a közegészségre gyakorolt hatásokra nézve, a levegőre és a klímára gyakorolt hatások felmérése, a zajhatások felmérése, a légkörbe és a vízfolyásokba bocsátott radioaktívan szennyezett anyagok hatásainak felmérése, az új nukleáris forrás tervezési balesete és súlyos balesete radiológiai hatásainak felmérése, a vízkivétel biztosításának felmérése, a szennyvíz-kibocsátás hatásainak felmérése, a flórára, faunára, valamint a nemzeti illetve európai szinten védett területekre gyakorolt hatások felmérése, a tájra gyakorolt hatások felmérése.

A kiértékelés az összes szóba jöhető beszállítóra vonatkozó paramétereket tartalmazó boríték adataira alapul (pl. maximális radioaktív kiáramlások, maximális vízigény, maximális dimenzió, stb.) vagyis az összes hatás fölmérése azok potenciális maximumának az értékén történik. Ugyanakkor a kiértékelés figyelembe fogja venni a telephelyen lévő más létesítményeknek az egyidejű hatását is (főként a meglévő atomerőmű létesítményeinek a hatását) és a környezet jelenlegi állapotát. Egyéb rendelkezések Ez a Közlemény az első dokumentum, ami elkészült az új nukleáris forrású erőmű környezeti hatás elemzésének a folyamatáról. Ennek nem az a célja, hogy részletes információval szolgáljon a környezeti hatásra vonatkozóan, hanem az, hogy olyan adatokat nyújtson, amelyek szükségesek a fölmérési folyamathoz. Mindez azt jelenti, hogy bemutatja az új forrást, a projekt, behatárolja az érintett területet, jellemezze az érintett környezet állapotát és meghatározza a projekt lehetséges hatásait a környezetre vagy a közegészségre, vagyis magában foglalja a telephelyen lévő más létesítményekkel más erőművekkel együttes vagy felhalmozódó hatásait. Az eljárási folyamat célja, más dolgok között az, hogy meghatározza azokat az információkat, amelyeket hasznosak tart arra vonatkozóan, hogy azok bekerüljenek a projekt környezeti hatás tanulmányi dokumentumába. A követési környezeti hatás felmérésének a folyamata ily módon részletesebb információval fog szolgálni a projektre vonatkozóan és az összes érintett környezeti szegmensre és a lakosságra gyakorolt hatás mértékére vonatkozóan részletesebb meghatározást fog tartalmazni. A környezetre illetve a lakosságra gyakorolt hatás felmérésének specifikus tartalmára vonatkozó igény estén mi ezennel azt javasoljuk, hogy a jelen Közlemény olvasói nyújtsanak be a Közleménnyel kapcsolatosan egy írásos beadványt az illetékes hatósághoz. Azt a beadványt figyelembe fogják venni a felmérési folyamat összegzésében és következésképpen a projektnek a környezetre és a közegészségre gyakorolt hatását tartalmazó dokumentumban is.


Oldal: 107 / 108


H. MELLÉKLETEK H. MELLÉKLETEK

A mellékletek ennek a Közleménynek a fő szövege után lehet megtalálni. A mellékletek listája: 1 melléklet: Térképek és szituációs mellékletek 1.1 A projekt elhelyezkedésének általános tervrajza 1.2 A Területen lévő ökológiai vonatkozások 2 melléklet: A Natura 2000 telephelyeken a hatások kiértékelése 3 melléklet: Dokumentumok 2.1 Az illetékes hatóságok nyilatkozata a területrendezési terv vonatkozásában 2.2 A Természetvédelmi Hatóság nyilatkozata a 114/1992 Koll Rendelet 45i §-nak megfelelően

A KÖZLEMÉNY FŐ SZÖVEGÉNEK A VÉGE Az elkészítés dátuma, a Közlemény szerzője és azon személyek neveinek a listája, akik részt vettek a Közlemény kidolgozásában megtalálhatóak a bevezető részben (ennek a Közleménynek a(z) 2. oldalán).


Oldal: 108 / 108

ÚJ NUKLEÁRIS FORRÁS A DUKOVANY TELEPHELYEN

Recommend Documents