137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN Beleznai Péter
ELFT XXXVIII. Sugárvédelmi Tanfolyam Hajdúszoboszló 2013.04.23 - 25
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Bevezetés: • Környezeti minták gyűjtése az EK Telephelyen (talaj, gomba, moha, fű). • 137Cézium a minták spektrumában. • A cézium jelenléte nagy mértékben befolyásolja az adott minta környezetre gyakorolt hatását. → 30 év felezési idő! • A feldolgozni kívánt minták (évente ~40db.) a telephely teljes területéről és a talaj felső rétegeiből (30- 20- 10 cm) származnak.
• Előadásomban a 137Cs izotóp telephelyi eloszlását foglalom össze a telephelyen gyűjtött talajminták gamma-spektroszkópiai vizsgálata alapján. • Végső célom a telephelyi eloszlásról egy térkép készítése Surfer programmal.
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
A céziumról általában:
• A cézium a periódusos rendszer 55-ös rendszámú eleme, az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. • Elemi állapotban a cézium nem található meg a természetben. • A 137Cs radioaktív izotóp az 1945 és 1980 között zajló légköri atomfegyver kísérletekből, illetve az 1986. április 26-án az ukrajnai Csernobil atomerőmű balesetből, valamint – elvileg – helyi kibocsátásból is származhat.
• Felezési ideje 30 év. • Kiülepedve megtalálható a talajban, ahonnan bekerülhet a növényekbe, állatokba és végső soron az emberbe is.
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
A céziumról általában: • A Csernobilból származó radioaktív kihullás tekintetében az országos átlagnál jelentősebben szennyezett területek közé tartozott Budapest és környéke.
1. ábra. Cézium-137 kihullása a csernobili baleset után
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Cézium a talajban: • A cézium aktivitás-koncentrációjának térbeli és vertikális eloszlása változó a talajban. • A légköri atomrobbantások és a csernobili baleset során a légköri kihullás az eltérő növényborítottságból és a domborzatfüggő felszíni lefolyásból adódóan különböző területeken eltérő volt, ezért a cézium térbeli eloszlása inhomogén. • Vertikálisan a talaj felső, néhány centiméterében a felszíntől lefelé nő a cézium mennyisége, míg a talaj legfelső részén a talajerózió miatt kisebb. •Az egyes talajalkotók mennyisége és minősége fontos szerepet játszik a 137Cs talajban való viselkedésében, mert egyes anyagok hajlamosak megkötni a céziumot. (Kaolinit agyagásvány). •A humuszban gazdag talajokban a gyökérzet nagy mennyiségben megköti a 137Cs-t.
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Cézium a talajban: • A talaj típusa és a hidrológiai adottságok sem elhanyagolhatók a 137Cs megkötődés szempontjából. •A 137Cs migrációja a talajban függőlegesen lassú.
•A 137Cs-nak a vályog-, homok- és agyagtalajokban a legkisebb a mobilitása. •Ezekben a talajokban több, kisebb szemcseméretű szilikát- és agyagásvány található, amelyek nagyobb szorpciós felülettel rendelkeznek, ezért ezeken a cézium könnyen megkötődik.
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
A Telephely bemutatása, mintavétel: • A Telephely 27,4 ha zöldövezeti terület, parkokkal, fákkal és erdőrészletekkel tarkítva. • Jellemző fái a tölgyek, talajtípus barna erdőtalaj, kőzete főleg mészkő. • A mintavétel során az IAEA TECDOC 1415-ös ajánlás szerint jártam el.
2 -3. ábrák. Mintavételi pontok
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
A Telephely bemutatása, mintavétel: • A mintákat egy talajmintavevő készlettel szedtem.
4. ábra. Talajfúró
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Mintaelőkészítés: • A mintákat légszáraz állapotban homogenizáltam – eltávolítottam a nagyobb szennyező anyagokat (gyökér, ág, nagyobb kövek, falevél, makk és egyéb termések) majd egy 2mm-es lyukátmérőjű szitán leszitáltam. • 100 g-ot mértem ki mindegyikből egy mérőedénybe.
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Mérések, vizsgálatok:
• Gamma-spektrometria • A méréseimet az MTA EK Környezetvédelmi Szolgálatán végeztem, Canberra típusú germánium félvezető detektorral • A talajmintákat ún. Marinelli edényben (henger alakú műanyag tartóedény, magassága 11 cm, átmérője 14,5 cm) helyeztem a detektorra
• A detektor energia-felbontóképessége 1 MeV-en 10 keV, kimutatási határ 1 Bq/kg • A méréseket 10000 s-os mérési idővel mértem, Genie 2000 programmal értékeltem.
5. ábra. Marinelli edény
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Mérések, vizsgálatok: • Gamma-spektrometria
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Mérések, vizsgálatok: • Gamma-spektrometria
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Mérések, vizsgálatok: • Arany-féle kötöttség meghatározása • A KA azt a 100 g légszáraz talajra vonatkoztatott vízmennyiséget adja meg, amelyet a vizsgált talaj a képlékenység és hígfolyósság határán tartalmaz. • Mértéke elsősorban a talaj eliszapolható frakciójának (iszap- és agyagfrakció) mennyiségétől függ, ezért használható fel a fizikai talajféleség meghatározására. • Táramérlegen dörzsmozsárba mértem 50g-nyi finom talajmintát, majd - állandó kevergetés mellett - bürettából desztillált vizet csepegtettem rá, míg a talaj a hígfolyósság határáig jutott.
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Mérések, vizsgálatok:
• Arany-féle kötöttség meghatározása • A talajpép ekkor teljesen átnedvesedett, egynemű, csomómentes, a talaj az ún. fonalpróbát adja.
6. ábra. Fonálpróba
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Mérések, vizsgálatok:
• Arany-féle kötöttség meghatározása
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Eredmények: Mintaszám (30 cm mélységből)
Cézium aktivitáskoncentráció
Arany-féle kötöttség
[Bq/kg]
100 g-ra
1
15,4
31
Homokos vályog
2
11,5
30
Homokos vályog
3
17,3
33
Homokos vályog
5
21,3
33
Homokos vályog
6
17,2
32
Homokos vályog
7
18,1
36
Homokos vályog
15
5,34
39
Vályog
16
6,99
38
Vályog
17
23,0
48
Agyagos vályog
22
33,7
34
Homokos vályog
23
11,5
28
Homok
24
16,4
38
Vályog
25
17,5
32
Homokos vályog
26
31,2
47
Agyagos vályog
27
13,3
30
Homokos vályog
28
27,4
46
Agyagos vályog
29
8,93
30
Homokos vályog
30
8,60
31
Homokos vályog
31
18,1
33
Homokos vályog
talajféleség
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Eredmények:
• A 137Cs főleg a talaj legfelső rétegeiben halmozódik fel, • A Pest megyei átlaghoz képest (~6,4 Bq/kg) nagyobb a koncentráció. • A kötöttség és a koncentráció között nem volt korreláció.
7. ábra. Egy minta spektruma
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Eredmények:
Cs-137 eloszlás 40 35
aktivitás mlBq/g
30 25 20 15 10 5 0 1
2
3
5
6
7
15
16
17 22 23 mintaszám
24
25
26
27
28
29
30
31
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Eredmények: • 2013.04.05-én szennyvíztúlfolyás során vett talajminták vizsgálata • Szennyvízkifolyás környezetében 2 μSv/h körüli dózisteljesítmény volt tapasztalható. talajminták mintavétel ideje
mintavétel helye
2013-04-05 2013-04-05 2013-04-08 2013-04-10 2013-04-18
a kerítés mellett, belül az elektromos kapcsolószekrénynél az elektromos kapcsolószekrénynél az elektromos kapcsolószekrénynél a kapcsolószekrény előtti gödörből
2013-04-05 2013-04-05 2013-04-05 2013-04-08 2013-04-11
a fal tövében (kívül) murvás út mellett murva a turistaútról a murvás út mellett mélyedésben a murvás út mellett mélyedésben a fal mellett, ahol lyuk van a falon (kívül) a murvás út kerítéssel átellenes oldalán a murvás út melletti mélyedésben a murvás úttól távolabb (>10 m) az erdőben a kerítésen kívül, a murvás út mellett kimutatási határ
2013-04-11 2013-04-12 2013-04-15 2013-04-15 2013-04-18
I-125 12,82 5,89 12,60 5,86 2,72
radionuklid aktivitás-koncentráció (kBq/kg) Fe-59 Co-60 Cs-134 0,32 1,10 0,01 0,09 3,34 0,01 0,74 3,31 0,01 0,13 4,62 0,01 0,12 2,79 0,01
Cs-137 0,39 0,53 0,43 0,49 0,32
6,41 91,30 0,87 3,41 24,98
0,05 0,01 0,01 0,01 1,34
0,02 0,00 0,00 0,59
-
0,04 0,01 0,00 0,01 0,25
4,28
0,01
0,00
-
0,02
5,03 4,17
0,28 0,01
-
-
0,03 0,02
4,76 3,30 0,008 9,531
0,01 0,01 0,007
0,00 0,003
0,003
0,04 0,01 0,003
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
8. Ábra Dózisteljesítmény mérés a kibocsátásai pont közvetlen közelében
137CS
ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYÉN VETT TALAJMINTÁKBAN
Jövőbeni tervek: • A még fel nem dolgozott talajminták mérése, vizsgálata. • Szervesanyag meghatározás, agyagásvány összetétel vizsgálat.
• További környezeti minták gyűjtése, mérése (gomba, moha, fű) • A kettő- illetve háromdimenziós térképek, felszínmodellek elkészítésére szolgáló Surfer program segítségével a térkép készítése.
Köszönöm a figyelmet!