Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja Alapító Okirat Az intézmény adatai

Petőfi Sándor Általános Iskola Komárom

Pedagógiai program

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 1 1.

Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 3 1.1.

Alapító Okirat ............................................................................................................. 4

1.2.

Bevezető ..................................................................................................................... 5

1.3.

Az intézmény adatai ................................................................................................... 6

1.4.

Helyzetelemzés........................................................................................................... 7

1.5.

Az iskola szervezeti leírása-irányítási sémája .......................................................... 12

1.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása ............................................................................. 14 1.7.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........ 16

1.8.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................. 24

1.9.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................... 29

1.10.

A beilleszkedési és tanulási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek 32

1.11.

Tehetséggondozás ................................................................................................ 35

1.12.

Az iskola gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatai ....... 36

1.13.

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos területek......................................... 38

1.14.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................... 41

1.15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................................................................... 43 1.16. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................................................ 45 1.17. 2.

Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................... 48

Egészségnevelési program ............................................................................................... 50

1


3.

4.

Pedagógiai program

2.1.

Jogszabályi háttér ..................................................................................................... 51

2.2.

Elméleti háttér .......................................................................................................... 52

2.2.1.

Egészségfejlesztő iskola ................................................................................... 52

2.2.2.

Iskolai programok ............................................................................................ 56

2.2.3.

Iskolán kívüli rendezvények............................................................................. 58

2.3.

A mindennapos testedzés végrehajtását szolgáló program ...................................... 62

2.4.

Az iskola drogstratégiája .......................................................................................... 66

2.4.1.

A probléma – helyzetkép Magyarországon ...................................................... 66

2.4.2.

Iskolánk szociális helyzete- állapotfelmérés .................................................... 67

2.4.3.

A Petőfi Sándor Általános Iskola jövőképe ..................................................... 68

2.4.4.

Az iskolai drogstratégia kialakítása.................................................................. 70

Az iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos programja ................................................. 76 3.1.

Jogi háttér ................................................................................................................. 77

3.2.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ............................................................ 78

3.3.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ................................................ 81

3.4.

Módszertani elemek ................................................................................................. 81

A Petőfi Sándor Általános Iskola környezeti nevelési programja.................................... 83 4.1.

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere ........................................................ 84

4.2.

Helyzetkép ................................................................................................................ 84

4.3.

Erőforrások ............................................................................................................... 89

4.4.

Alapelvek, jövőkép, célok ........................................................................................ 93

4.5.

Konkrét célok ........................................................................................................... 95

4.6.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek ...................................................................... 96

4.7.

Módszerek ................................................................................................................ 97

2


1.

Pedagógiai program

Az iskola nevelési programja

3


1.1.

Pedagógiai program

Alapító Okirat

4


1.2.

Pedagógiai program

Bevezető

„Az ifjú szív lánglobogva ég, Világít ez, midőn sötét az ég” Ifjúság (Petőfi Sándor) A komáromi Petőfi Sándor Általános Iskola, a hajdani 1928-ban épült Magyar Királyi Polgári fiú - és lányiskola jogutódja. Gróf Klébelsberg Kuno kultuszminiszter korában épült szecessziós stílusú, szobrokkal díszített, díszparkkal övezett épület a belváros legszebb épülete. Dr. Lebisch Vince iskolaalapító igazgató olyan igényes tanári kart és sokoldalú személyiségeket formáló intézményt hozott létre, melynek kisugárzását a későbbi tanár és tanító generációk is átvették. A neves tanári kar két tagja alapítványt is hozott létre. Gedeon János és felesége Bányai Mária , akik 1928-tól tanítottak intézményünkben matematikát, fizikát, magyar nyelvet és németet, 1968-ban 20.000 Ft évi kamatját tartalmazó alapítványt hoztak létre a legtehetségesebb 8. osztályosok számára az általuk tanított tárgyakból . Dr. Sulacsik Lászlóné, Szedlák Anna magyar-történelem szakos tanár 1989-ben 300.000 Ft évi kamatjából hozott létre alapítványt, az itt tanított polgári iskolai évek és tehetséges László fia emlékére, aki neves vegyészmérnök volt, egyben iskolánk volt tanulója is. Tiszteletére a nevéről tantermet nevezünk el, melyben emlékét őrző tárgyakat, dokumentumokat helyezünk el. Az eddig díjazott tanulók, akik több fordulós írásbeli és szóbeli versenyen vettek részt az adott tárgyakból ma már jelentős személyiségek. Közülük került ki dr. Kelemen Béla, aki 300.000 Ft-os adományával 2002-ben megemelte a Gedeon –alapítvány törzstőkéjét. Angyal Kálmán festőművész-tanár szintén ma is élő jeles alkotókat nevelt iskolánkból, Kecskés Ágnes goblein művész, Szemereki Teréz iparművész, Vida Zsuzsa üvegkerámikus, Pataki Dóra képzőművész.

5


1.3.

Pedagógiai program

Az intézmény adatai

Az iskola neve: Petőfi Sándor Általános Iskola Székhelye: 2900 Komárom, Szabadság tér 2. Intézmény fenntartója: Komárom Város Önkormányzata Működési területe: Komárom Város közigazgatási területe Gazdálkodása: Részben önállóan gazdálkodó Felügyeleti szerve: gazdasági:

Alsófokú Oktatási Intézmények Gazdasági Hivatala

fenntartói:

Komárom Város Önkormányzata

Az intézmény alaptevékenysége: -

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Napköziotthon és tanulószobai ellátás Intézményi vagyon működtetése Munkahelyi vendéglátás-közétkeztetés

Alapítási éve:

1928.

Alapító okirat száma:

219/2003 (XI.20.)

6


1.4.

Pedagógiai program

Helyzetelemzés

Tárgyi feltételek: A város alsófokú intézményei közül a Petőfi Sándor Általános Iskolát polgári iskolaként építették. Elmondhatjuk, hogy iskolánk a város egyik legpatinásabb épülete. Az épület állagának megóvása elengedhetetlen feladat. 1997 nyarán kezdődött meg az a jelentős önkormányzati beruházás mely az épület felújítását fogja biztosítani. A homlokzati nyílászárókat igényes kivitelezésű, esztétikus ablakokkal cserélték ki, külső vakolat leverése után, pedig 1998-ban a teljes külső tatarozás megtörtént. A tornaterem teljes felújítására 2002-ben került sor. A beruházás III. üteme a tantermek aljzatának és belső nyílászárók javításátszükség esetén cseréjét fogja megvalósítani. 1997. nyarán a riasztó felszerelésével biztonságosabbá vált iskolánk . Az elektromos hálózat cseréje 2003-ban elindult. Iskolánk

250

m2

nagyságú

tornateremmel,

öltözővel,

fürdővel

rendelkezik, de meglévő tanulói létszám mellett kicsinek mondható Nagy udvar, kiépített sportlétesítmények / kézilabda pálya, 60 m-es futópálya, kosárlabdapálya, súlydobókör szolgálja a sport érdekeit. Iskolánk a város központjában évek óta maximális létszámmal, teljes kihasználtsággal működik. A túlzsúfoltság miatt a számítástechnikai eszközöket és az iskolai könyvtár könyvállományát tantermekben helyeztük el. Az iskolai könyvtár állománya az elmúlt tanévekben jelentősen gyarapodott az állami normatíva 25 % - ának felhasználásával.

Iskolarádiónk az elektromos hálózat elavultsága miatt jelenleg nem működik. A tanulókkal való gyors kapcsolattartás érdekében feltétlenül újra működtetni kívánjuk. 7


Pedagógiai program

Személyi feltételek: A nevelőtestület összetétele: Az oktató-nevelő munkát végző 39 főállású pedagógus közül 5 fő egyetemi végzettségű. A 2003/2004 - es tanévben az angol nyelv és az ének tantárgyak oktatását részben óraadó nevelőkkel oldjuk meg. Alsó tagozaton 11, felsőn 19 nevelő tanít, a napköziben 9 nevelő irányítja a tanulók munkáját, és szervezi a diákok szabadidős programját Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka színvonalát bizonyítják tanulóink megyei és országos versenyeken elért kiemelkedő eredményei (anyanyelv, sport) és a 100 % - os beiskolázási arány a városi és város környéki középfokú intézményeibe.

Tanulók összetétele:

A tanulók szociális összetétele, képességeik, a tanuláshoz való viszonyuk is meghatározó tényező az oktató-nevelő munkában.

A tanulók szociális helyzetét, családi hátterét tekintve megállapítható tények: Teljes családban él

79 %

Csonka családban él

21 % .

Munkanélküli szülőkkel jelenleg a családok 15 % - ban találkozhatunk. A szülők iskolai végzettségének mutatói:

8 osztálynál alacsonyabb

0,5 %

8


Pedagógiai program

8 osztály

10,6 %

szakmunkás

42 %

érettségi

30,9 %

felsőfokú

16 %

Tanulók létszámadatai: A 2003/2004-es tanévet 499 tanulóval 230 alsós és 269 felsős, 22 tanulócsoporttal és 9 napközis csoporttal indítottuk. A 22 tanulócsoportunkban a tanulók osztályonkénti összlétszáma változatos képet mutat. Az alsó tagozaton- a testnevelés tagozat kivételével 20 fő körül mozog a csoportok létszáma. A felső tagozaton a 7. osztályokban - az osztályok összevonása miatt - magas létszámú osztályokban folyik az oktató-nevelő munka. Intézményünkben az osztálylétszámok a közoktatási törvényben előírtak szerint alakultak. Az 4. és 7. osztályok kivételével valamennyi évfolyamon 3 tanulócsoporttal dolgozunk. Az országos demográfiai adatok mutatói szerint a 0- 6 éves korú népesség száma 2000-ig csökkent, azóta csökkenés már nem történt. Komárom város népességi mutatója alapján a 0-6 éves korúak számának alakulását az elkövetkezendő 6 évben évfolyamonként átlagosan 200 főben realizálják. A Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestülete a jelenlegi és a várható tanulói összlétszám ismeretében az elkövetkező 6 évben az alábbiakat tartja reálisnak:

Iskola:

2003/2004. tanév

22 tanulócsoport

2004/2005. tanév

21

2005/2006. tanév

21

9


Napköz :

Pedagógiai program

2006/2007. tanév

21

2007/2008. tanév

21

2008/2009. tanév

21

Felső tagozat:

1 csoport ( 5-8.o.)

Alsó tagozat

8 csoport

A tanulócsoportokat a közoktatási törvény mellékletében meghatározott létszám és csoportnormatívák alapján fogjuk megszervezni. Indokolt esetben az oktatási bizottsághoz fordulunk, hogy e kötelezettség alól felmentést adjon.

10


Pedagógiai program

Az iskola anyagi feltételeinek helyzete a) A fenntartó által biztosított összegek. b) Működési bevételből: bérleti díj, szülői hozzájárulás. c) Egyéb forrásokból: pályázatok, alapítványi támogatások. Iskolánkban évek óta működik a Petőfi Sándor Tehetséggondozó Alapítvány, melynek célja a cselekvőképes tudás magasabb szintű erkölcsi és anyagi megbecsülése, az emberi tisztesség szellemének megbecsülése. Az egészséges versenyszellem kialakítása, formálása, értékelése. A tanulással járó anyagi gondok csökkentése. Tanulóinknak a kuratórium évente pályázatot ír ki, melyre a 7. és 8. osztályos tanulók adhatnak be pályamunkát.

11


1.5.

Pedagógiai program

Az iskola szervezeti leírása-irányítási sémája

Iskolavezetés és irányítási struktúra

Igazgató

Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Minőségirányítási vezető I. Munkaköz.vez. felsős

II. Munkaköz.vez.

Team vezetők

Iskolatitkár

alsós

humán

alsó tagozat

pénzbeszedő

term.tud.

napközi

ped.assz.

idegen nyelv

gyermekvéd.

technikai dolgozók

testnev. oszt.főn. gyermekvéd.

12


Pedagógiai program

Igazgatás Igazgató Feladatköre:

Ktv. 54-55.§

Hatásköre:

egyszemélyi felelős vezető

Megbízás időtartama: 5 év Igazgatóhelyettes I Feladatköre:

A felső tagozat tartalmi és szervezeti munkájának irányítása, illetve az SZMSZ munkaköri leírása alapján.

Hatásköre:

Feladatköréből helyettes.

eredően,

illetve

általános

Megbízási időtartama: Határozatlan idő. Igazgatóhelyettes II. Feladatköre:

Az alsó tagozat és napközi otthoni tevékenység tartalmi és szervezeti munkájának irányítása, illetve SZMSZ munkaköri leírása alapján.

Hatásköre:

Feladatköréből eredően.

Megbízási időtartama : határozatlan idő. Minőségirányítási vezető: Az intézményi minőségirányítási programnak megfelelően végzi tevékenységét. Egyéb vezetők: a) Közalkalmazotti Tanács elnöke b) Pedagógiai Szakszervezetek titkára Vezető, irányító testületek:

Szülöi szervezet-Szülői Munkaközösség

Hatásköre, működési rendje: szülői szervezet SZMSZ-e alapján Mandátuma:

határozatlan időre szól

Létszáma :

42 fő

13


Pedagógiai program

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

1.6.

" A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a tettek a szavakkal összecsengenek." /Seneca /

A Petőfi Sándor Általános iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: • Nyitottság • Felelősségtudat • Kitartás • Differenciált bánásmód és oktatás • Erkölcsiség • Komplex személyiségfejlesztés • A tudás értékének helyreállítása • Iskolai hagyományaink, értékeink megóvása, továbbvitele • Minőség Az oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk fontosnak. Alapelvünk, hogy: • A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.

14


Pedagógiai program

• Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. • A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. • Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik feltétele. • A megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása a reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. • A harmónikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. • Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.

15


Pedagógiai program

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.7.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

CÉLUNK: • Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. Környezetére (élő, élettelen) igényes diákok nevelése, majd felnőtté válása. • Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága, az egészségvédelem. A testmozgás iránti igény. • Drogprevenció • Az önismeret, a saját személyiség kibontakozásának igénye. Felelősség vállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás, önértékelés). • A család tisztelete, szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. • Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben (udvariasság, figyelmesség, tisztelet). Fegyelem, önfegyelem. • Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, szülő-nevelő, nevelő-nevelő között.

• A világ megismerésének igénye. Igény az önművelésre, az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Tanulási stratégiák megtanítása.

16


Pedagógiai program

• A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretet, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása, hagyományaink, jelképeink tisztelete, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A nemzetet alkotó hazai kisebbségek kultúrájával, közös történelmünkkel való megismerkedés. • Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete (jogok, kötelességek- házirend). Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. • Tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásáról, történetéről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és majd felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel, s felnőttként meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos, hogy részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (Komárom-Komárno), a testvérvárosi kapcsolatok révén is (Naumburg –Wavignics) • Fogyasztóvédelmi oktatás • Környezeti nevelés Folytatni kívánjuk:

- az idegen nyelvi oktatás választási lehetőségének biztosítását / angol, német, orosz / emelt szintű német nyelv tanítását 3. osztálytól - emelt számú testnevelés órákkal biztosítjuk a mindennapos testedzést, és tagozatos tantervet alkalmazzuk. - a tehetséggondozást széles körű szakköri és fakultációs foglalkozásokkal biztosítjuk - szünidei programokkal oldjuk meg tanulóink hasznos szabadidő eltöltését

/vándortábor,

sítábor,

találkozó/ 17

nyári

sporttábor,

természetjáró-


Pedagógiai program

Fejleszteni kívánjuk:

- a Petőfi Tehetséggondozó alapítvány támogatásával megkezdjük a tanulmányi versenyek szélesítését, - a gyógytestnevelés fejlesztését, - az egészségvédelem és egészségnevelés lehetőségét bővítjük drogellenes tanfolyamok indításával /orvos, pszichológus bevonásával/, - a szülői igényeket felmérjük, és a nevelési együttműködésünket javítjuk, - számítástechnikai alapismeretek tanórai oktatását, - a mindennapos testedzést fejleszteni kívánjuk, - a környezetkultúra fejlesztését szolgáló munkára nevelési program megvalósításait, -

szintfelméréseket

a

munkaközösségekkel

előkészítjük,

néhány

tantárgynál bevezetjük ( matematika, magyar, idegen nyelv )

- pályázati úton biztosítjuk a képességfejlesztő program eszközigényét szakköröket szervezünk a szülői igényeknek megfelelően, - lehetőségeink szerint segítjük a város tömeg- és versenysport tevékenységét utánpótlás - nevelést végzünk a sport terén, - tanulóink sokoldalú, nyitott személyiséggé válását, - testileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges ifjak nevelését, - önművelés igényének megalapozását, logikus gondolkodásra nevelést, - helyes tanulási folyamatok kialakítását. Minden eszközzel főként sok tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával arra törekszünk, hogy a felső tagozatra kerülve diákjaink birtokolják azokat a képességeket,

készségeket,

melyekkel

befogadására is alkalmassá válnak. 18

a

differenciáltabb

ismereteket


Pedagógiai program

Képességek, készségek Iskolánk

fő

feladata

az

alapkészségek

kialakítása,

az

életkori

sajátosságoknak megfelelően kiemelten az olvasás, helyesírás és számolási készség. A továbbhaladás szempontjából fontos az alapok rögzítése, az olvasás gyakoroltatása, szép kifejező beszéd, a hibátlan és esztétikus írás és a szókincs gyarapítása.

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk annak érdekében, hogy tanulóink kommunikációs képességét fejlesszük.

Ismeretszerzés

Az önálló ismeretszerzés iránti igénykialakítását szem előtt tartjuk. Lényegesnek tartjuk a differenciálást tanítási óráinkon, tehát tanulóink képességeinek megfelelő szellemi terhelése kiemelt feladat.

További célt szolgál: olvasni szerető, a könyvet tisztelő diákok nevelése. Különösen időszerű ez most, amikor az ifjúság az információ szerzés szinte egyetlen módját ismeri: a televíziót, filmet. Iskolai könyvtárunk állományának gyarapításával, könyvtár szakkör indításával, könyvtári órák szervezésével segítjük ezt. Az iskola további célokat fogalmaz meg a tanulók meghatározott osztályaira és csoportjaira.

19


Pedagógiai program

Bővített óraszámú nyelvi csoportok: A nyelvoktatásban pedagógiai alapelveink: differenciálás, aktivitás, motiváció, érdeklődés, nyitottság, kreativitás, kommunikáció, autonóm nyelvtanulás .

Kiemelt célunk : - gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása - idegen nyelvi tudás megalapozása, - a tanult nyelvet a mindennapi kommunikációs helyzetekben életkorának és nyelvi fejlettségi szintjének megfelelően használni tudja.

Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy a tankötelezettség ideje alatt legalább egy élő idegen nyelvet megtanítsunk olyan fokon, hogy a tanuló a hétköznapi helyzetekben a nyelvet használni tudja, merjen idegen nyelven megszólalni és fokozatosan nőjön önbizalma.

20


Pedagógiai program

Színterei : - nyelvi órák - szakkörök - versenyek (iskola, városi, megyei)

Feladatainkat teljesítettük, ha tanulóink sikeresen szerepelnek a tanulmányi versenyeken és a szintfelmérések eredményeinek mutatói jók. Átgondolt, felelős tervezéssel, saját szemléletünk átformálásával talán már a közeljövőben sikerül az új értékeket természetszerűen magukénak valló nyelvtanulókat nevelnünk.

Emelt szintű testnevelés

Iskolánk továbbra is kiemelt feladatának tekinti tanulóink egészséges testi fejlődését. Iskolánk szerény tárgyi adottságait ellensúlyozza tanítóink, szaktanáraink felkészültsége, lelkesedése (e területen ). Eddigi

kiemelkedő

eredményeink továbbra is igazolják a testnevelés tagozat létjogosultságát.

Tanulóink számára sajátos célként fogalmazhatjuk meg a következőket: - teljesítsék a tagozatos követelményeket, - szerepeljenek sikeresen a városi, megyei és országos versenyeken (atlétika, torna , labdarúgás ), - sportszerűen és becsületesen versenyezzenek a különböző sportági versenyeken - fokozottan váljon szokásukká az egészséges életmód. 21


Pedagógiai program

- fejlődjenek a különböző sportágak szempontjából kiemelt képességeik Színterei : -testnevelés órák -házi bajnokságok -városi, megyei, országos versenyek Feladatainkat teljesítettük, ha tanulóink sikeresen szerepelnek a sport versenyeken és a szintfelmérések eredményeinek mutatói jók.

Az iskolai alapcélok teljesülésének fontos szempontjai:

- tanulóink valamilyen területen sikert érjenek el, - átlagon felüli teljesítményről adjanak számot, - a tanulók az iskolával jól együttműködve képességeiknek megfelelő eredményt produkáljanak, - a továbbtanulási mutatók jók legyenek.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportba oszthatók: • Közvetlen módszer: a nevelő személyes kapcsolat révén hat a tanulóra • Közvetett módszer: a nevelői hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 22


Pedagógiai program

Szokások kialakítását segítő módszerek: o követelés o gyakoroltatás o segítségadás o ellenőrzés o ösztönzés o közös célok kitűzése o hagyományok kialakítása

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése: • elbeszélés • tények bemutatása • nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységében • követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Tudatosítás: • magyarázat • beszélgetés • a tanulók önálló elemző munkája • felvilágosítás a betartandó magatartási normákról

23


1.8.

Pedagógiai program

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Pedagógiai feladataink a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető

tartalmak

átadása,

elsajátíttatása,

valamint

az

ezekre

épülő

differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal összhangban kibontakoztathassák személyiségüket. A személyiségfejlesztés akkor lesz eredményes, ha teret adunk a színes, sokoldalú életnek, a tanulásnak és a játéknak. Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket és eddzük akaratukat. Hozzájárulunk életmódjuk motívumaik,

szokásaik,

az

értékkel

történő

azonosulásuk

fokozatos

kialakításához.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőink:

1. Önismeret Célunk, hogy diákjaink megismerjék az alapvető emberi érintkezés szabályait, tiszteljék egymás véleményét, tudjanak kulturáltan vitatkozni, nyilvánosság előtt szerepelni, saját érdekükért harcolni, és mindez belső igényükké váljon. A tanítási órákon kívül számos iskolai verseny, iskolai, városi ünnepeinken való szereplés, diák-önkormányzati program ezt a célt szolgálja. Már alsó tagozatban szembesülnek tanulóink a helyes önértékelés problémájával. Jó tanítói példával körültekintő módszerek alkalmazásával kell kialakítani tanulóinkban ezt a képességet.

24


Pedagógiai program

2. Esztétikai nevelés Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtése és megőrzése. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekekben alakuljon ki a szép iránti igény, minél több irodalmi valamint művészeti alkotást ismerjenek meg. Az ízléses

öltözködésre

a

pedagógusok

példáján

keresztül

tudnak

a

leghatékonyabban nevelni. Az óvodából kikerülő gyermek első élményei meghatározóak, és kihatnak egész egyéniségére. Fontos feladatunk tehát olyan légkört, környezetet teremtenünk, melyben minden kisdiák jól érzi magát.

Tanítóink

közvetlen

környezetüket:

osztálytermük

esztétikus

berendezésével igyekeznek gyermek-közelivé tenni, melynek később maguk is aktív részesei lesznek.

3. Egészséges életmód

Testi, lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés az egészséges állapot és harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Fontos, hogy a gyerekek képessé váljanak egészséges életmódjukra vonatkozó helyes döntéseket hozni, konfliktusokat megoldani. Beteg, sérült társaik iránt segítőkész magatartást tanúsítanak. Képesek legyenek a veszélyhelyzetek, veszélyes anyagok, káros szenvedélyek felismerésére, elhárítására. Az egészséges életmód kialakítása is egy folyamat, mely a kisiskolás korban az aktív tanulási tevékenykedtetésen alapszik. A tanító példamutatásával, szülők helyes életmódjával hozzájárulhatunk ehhez. Ki kell fejleszteni a tanulók igényét a tiszta környezet, testápolás, az egészséges életfeltételek iránt. 25


Pedagógiai program

A gyermekek számára olyan körülményeket kell biztosítani, melyek elősegítik optimális szellemi, fizikai fejlődésüket . Az egészséges életmóddal összefüggő célokat akkor teljesítettük, ha a tanulók mind az otthoni, mind az iskolai környezetben rendelkeznek a helyes egészségügyi szokásokkal. A részlegesen felmentett illetve gyógytestnevelésre kötelezett tanulók fizikai állapotában javulás mutatható ki. Színterei: testnevelési és osztályfőnöki órák, természetjárás, szabadidős foglalkozások.

4. Értelmi nevelés

Tanulás

A tanulás magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Fontos legyen az érdeklődés felkeltése a tanulás tanítása, önállóságra nevelés. A tanulók tudják alkalmazni a már meglevő ismereteiket az új alkalmazására. Lehetőség biztosítása az eredményes tanulásra. Előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása, egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások, emlékezet erősítés, rögzítési módszerek kialakítása, gondolkodási kultúra művelése, önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. - önálló ismeretszerzés kifejlesztése, - megfigyelőképesség fejlesztés, - sokoldalúság igényének kialakítása,

26


Pedagógiai program

- a növekvő információ-áramlatban való tájékozódás képességének kialakítása, - a problémamegoldás képességének kialakítása, - kreatív gondolkodásmód kialakítása.

5. Érzelmi, akarati nevelés

Énkép - Önismeret A személyiség fejlődését azzal segítjük elő, ha olyan tanulási feltételeket biztosítunk, amelyek fokozzák a személyek és egyre táguló környezet iránti érzékenységet, egymás iránti, felnőttek iránti tiszteletet, toleranciát, kultúrát, tiszta környezet, otthonosság megteremtését, ízléses öltözködés iránti igény fejlesztését, reális önismeretet, önbecsülést, önértékelést, kötelességtudatot, felelősségérzetet. • A tanuló legyen képes kialakítani a reális önismeretet, önbecsülést, önértékelést. • Legyen toleráns társas kapcsolataiban. • Tartsa tiszteletben társai személyiségjogait. 6. Erkölcsi nevelés

- alapvető magatartási, társadalmi normák felismerése, tudatosítása, gyakorlása - legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére - a család jelentőségének felismertetése

Hon-és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit: történelmi személyiségeket, tudósokat, feltalálókat, írókat, 27


Pedagógiai program

költőket, sportolókat. Szűkebb környezetük történelmi kulturális emlékeit, hagyományait. Gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, iskola, lakóhely megismeréséhez vezetnek. (kirándulások, helytörténeti vetélkedők)

Környezeti nevelés Fontos

a

tanulók

környezettudatos

magatartásának,

életvitelének

kialakítása az élő természet fennmaradásának érdekében. A tanulók ismerjék meg a környezet természet és ember alkotta értékeit, a környezetkímélő magatartást, a társadalmi gazdasági modernizáció pozitív és negatív hatásait. Életmódjukban a természet tisztelete ,felelősség, a környezeti károk megelőzése legyen a meghatározó.

Európai azonosságtudat Szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, szerkezetéről. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá a különböző népek, kultúrák és a másság iránt. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

28


1.9.

Pedagógiai program

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösség fejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola keretén belül közösségi nevelés területei: • a tanórák • a tanórán kívüli, nevelők által szervezett iskolai foglalkozások: napközi, kirándulások, természetjárás, erdei iskola • diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások /diákönkormányzati munka/ • szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenységek egyre inkább a nevelőmunka középpontjába kerülnek. Fontos, hogy a tantárgy – kiegészítő ismeretszerzéstől, a társas szórakozásig, művelődésig a legszélesebb tevékenység skálán keresztül már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskolai falain túllépő kultúrált szabadidős szokások. Az intézményünkben meghatározó szerepet tölthetne be a szabadidő-szervező pedagógus, ha a fenntartó biztosítaná az alkalmazását. A közösségfejlesztés négy területe sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, de valamennyi tevékenyen hozzájárul: • a tanuló közösségi magatartásának kialakításához • a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez • a közösségi szokások elfogadásához • a másság elfogadásához • az együttérző magatartás kialakulásához • a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

29


Pedagógiai program

A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek

vezetőinek

is,

hiszen

megjelenésével,

viselkedésével,

beszédstílusával és társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink • A tanulók ismerjék meg a társas együttélés azon szabályait, amelyek a közösségben

való

harmonikus

kapcsolatok

kialakításához

elengedhetetlenek. • A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. • Legyenek segítőkészek a beteg, sérült és fogyatékos embertársaikkal. • Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. • Tanuljon meg tanulni. • Tudja, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet. • Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segíthetik: A tananyag elsajátítása: • járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez • biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának segítésére

30


Pedagógiai program

• fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodást, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. • adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. • fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást • irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős párkapcsolatokra történő felkészítésre. • során kapjon átfogó képet a munka világáról.

31


1.10.

Pedagógiai program

A beilleszkedési és tanulási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A közoktatási törvény értelmében: a)

A beilleszkedési és tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót az igazgató a megfelelő szakértői vélemény alapján mentesítheti egyes tantárgyakból, illetve tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.

b)

Az

igazgató

dönthet

a

fenti

nehézségekkel

küzdő

tanulók

tankötelezettségének meghosszabbításáról is. c)

Szakértői vélemény illetve szülői kérés alapján a tanuló tanulmányait magántanulóként is folytathatja. Az iskolának ebben az esetben az egyéni foglalkozást meg kell szervezni a magántanuló részére.

A tanulási nehézségekkel, zavarokkal küzdő tanulókkal kapcsolatos teendők:

1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése: - megfigyeléssel, - képességek felmérésével iskolába lépéskor és az iskoláztatás folyamán, - beszélgetéssel, gyerekkel-szülővel, - az iskolai dokumentumok célirányos áttekintésével, - a tanulók tanulási szokásainak felmérésével. A pedagógusoknak az adott problémát megfelelő módon kell kezelni, fogékonynak kell lenni a gyermek problémáinak megértésére.

32


Pedagógiai program

A toleráns magatartás főként abban nyilvánul meg, hogy azokat, akikkel nehéz, gátolt az együttműködés, mennyire vagyunk képesek elfogadni, és a velük kapcsolatos problémákat megoldani. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése: - az egyéni bánásmódot igénylő tanulókkal a fejlesztő pedagógus foglalkozik. - a tanítási órákon differenciált módszerek alkalmazása. - 1-4. évfolyamon biztosítjuk a korrepetálásokat, ahol az osztálytanító foglalkozik a lemaradókkal. - 5-8. évfolyamon napköziben felzárkóztatáson vehetnek részt a tanulók.

3. Melyek azok az eszközök, amelyek a pedagógusok munkáját segíthetik? - Létesítsünk pozitív érzelmi kapcsolatot a gyermekkel. A nehezebben kapcsolódók rétegéhez több befektetés kell. Itt egyénileg kell eljárnunk, s türelemmel várnunk a viszonzás megérését. - Figyeljünk az indulatátvitel jelenségére, vagyis az otthonnal való azonosításokra. Alaposan meg kell ismerni a családot, mégpedig annak belső érzelmi hálózatát, ezen belül a gyermek helyét és viszonyát szüleihez, testvéreihez. - „Miért” keresése a tünet mögött. - Vigyázzunk a hangra és a hangnemre, amelyen a gyermekkel beszélünk! Kíméljük a gyermek önérzetét! - Ha baj van a gyermekkel, ne bojkottáltassuk a közösséggel. Próbáljuk még erősebben, még melegebben magunkhoz kötni, hogy ne zuhanjon lejjebb. - Tanácsot és nevelési segítséget, pedig a súlyosabban kórosnak tűnő nagyon nehezen kapcsolódó gyermek esetében az újabban felállított pszichológiai szakemberektől kérjünk.

33


Pedagógiai program

Válasszuk tehát dresszúra helyett a valódi nevelés útját, mert csak ez vezet bensőleg szabad s kifelé fegyelmezett, humánus, örülni, szeretni tudó, felelősségteljes emberhez.

34


1.11.

Pedagógiai program

Tehetséggondozás

Feladatunk az iskolában a tehetséges tanulók felismerése és a kiválasztott tehetségek fejlesztése. A mindennapi munkánk során megfigyeltjük a kiemelkedő képességű tanulókat. Speciális képességmérő teszteket is alkalmazzuk a tehetségek felismerésére. A különböző házi-, és tehetségfelfedező versenyek is ezen tanulók felismerését segítik. Tanórákon és tanórán kívül is teremthetünk olyan szituációkat, amelyek szintén ezt a célt szolgálják. Kiemelkedő feladatunk a tehetséges tanulók fejlesztése. Történhet egyéni fejlesztéssel, de a differenciált óravezetés is jó lehetőség erre. Iskolánkban emelt szintű képzés folyik testnevelésből és bővített óraszámmal idegen tantárgyakból. Ezen csoportok működtetése is a tehetségfejlesztés egyik eszköze. A szakköri foglalkozások és sportkörök is a tehetségek fejlesztését szolgálják.

Tehetséges tanulóink bekapcsolódhatnak a többfordulós országos levelezős felmenő rendszerű versenyekre. Iskolai alapítványi versenyeink a komoly felkészülést igénylő Gedeonverseny (matematika, fizika) és a Sulacsik-verseny (magyar nyelv és irodalom, történelem).

Gyakori

jelenség,

hogy

a

kiemelkedően

tehetséges

gyermekek

megnyilvánulásait fegyelmezetlenségnek tekintjük. E tanulók nem kedvelik a kötöttséget, tiltakoznak a korlátozások ellen és erősen önérvényesítők. Feladatunk a mintaadás, a nyitottság, az útmutatás, a segítségnyújtás és az empátia.

35


1.12.

Pedagógiai program

Az iskola gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatai

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolását az iskola igazgatójának irányításával a gyermek -és ifjúságvédelmi felelős látja el A

nevelőtestület

valamennyi

tagjának

kötelessége,

hogy

a

gyermekvédelem területén mindent megtegyen a megelőzés érdekében . Az

osztályfőnökök

elsődleges

feladata,

hogy

a

gyermekek

életkörülményeiben, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben feltárja, és azonnal jelezze az illetékesnek. Iskolánk pedagógusainak mindenekelőtt a család, a szülők meggyőzését, a nevelőmunkába történő bevonását kell megoldania. A nevelési feladatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy nő a veszélyeztetett környezetben, rossz szociális körülmények között élő gyermekek száma . Fokozott figyelmet kell fordítanunk a beilleszkedési magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységre .

Kiemelt feladataink: • A nevelőtestület felkészítése a magatartási és beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek kezelésére. • Nevelési Tanácsadó közreműködése: tanácsadás, foglalkozások megszervezése. • Magatartási zavarokkal küszködő gyermekeket tanító pedagógusok felkészítése egységes nevelési eljárások alkalmazásával. • A családi háttér megismerésére: az otthonról hozott hiányok megkülönböztetett pótlása, a hátrányos környezetből jövőkkel való 36


Pedagógiai program

külön foglalkozások, műveltségbeli hiányosságok pótlása (színház- és mozilátogatás, hangversenyek, könyvtár). A pedagógiai munka természete minden korban megkövetelte a nevelők szociális érzékenységét. A szociális gondoskodás nem célja az iskola tevékenységének, hanem az alapfeladat sikeres ellátásnak nélkülözhetetlen eszköze.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára való felkészülés. Az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak a megszervezése, melyben a szociális helyzetükről és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyerekek a többi tanulóval együtt vesznek részt a foglalkozáson, tanórákon. Arányuk a többi tanulóhoz viszonyítva nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján. a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. b) Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott

(pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,

mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar.)

37


1.13.

I.

Pedagógiai program

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos területek

A gyermek-és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési -oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez . Az iskolánkban olyan légkört , olyan igazgatási pedagógiai tevékenységet szeretnénk megvalósítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, neme, vallása, nemzeti

etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál

fogva hátrányos helyzetbe kerüljön . A gyermek -és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magába foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon és ott eredményesen tudjon felkészülni . A szülők kötelessége a törvényben foglaltak alapján: a) Gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. b) Biztosítsa gyermeke – e törvény 24§-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését. c) Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget. d) Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. e) Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.

38


Pedagógiai program

f) Tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. II.

Az 1997. november 1-jén hatályba lépő

1997. évi

XXXI. törvény

nemcsak a gyermekvédelemről, hanem a gyermekek védelméről szól. A törvény határozott állásfoglalása, hogy a gyermek- nevelés alapvetően vér szerinti családjának feladata s ebben a családokat a lehetséges eszközökkel támogatni kell. ha ezt a támogatást igénylik. A törvény részletesen taglal minden területet, amely a gyermek jogait, védelmét szolgálja. Megoldatlan viszont az iskolai gyermekvédelem területe, erre nincs utalás a törvényben. Kidolgozatlan az iskolai gyermekvédelmi nevelés elmélete, módszertana. amíg nem realizálódik a feladatkör, úgy a helyi hagyományokat kell folytatni karöltve az önkormányzatok gyámhivatalaival.

Mindenkori feladataink az iskolai gyermekvédelem területén :

1.

Tanév elején a gyermekvédelmi megbízott az osztályfőnökök alapos tájékoztatása után felméri a veszélyeztettet és hátrányos helyzetű tanulókat ill. családokat. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

A családlátogatás fontosságát aláhúzottan kiemeljük! A tanév folyamán az osztályfőnökök kísérjék figyelemmel a felügyeletükre bízott gyermekek sorsát, s kellő időben reagáljanak, jelezzenek a gyermekvédelmi felelősnek !

39


Pedagógiai program

Ha a felmerült problémák az iskola keretein belül nem oldhatók meg, jelezni kell a gyámügyi hivatalnak. 2.

Figyelemmel kell kísérni, hogy kik és milyen mértékben szorulnak rá szociális támogatásra, melyet az önkormányzat biztosít. Iskolánkban ilyen jellegű támogatások - A nagycsaládosok 50 %-os étkezési támogatása - A szociális körülményeket felmérve az 1 ill. 2 gyermekes családok 50 %-os illetve ingyenes étkezési támogatása. - A tankönyvek vásárlásához kért segélyek /a családokban lévő iskolás korú gyermekeket figyelembe véve/ - Az osztálykirándulásokhoz kért támogatás szociális rászorultság alapján. - Az osztályfőnökök jelzései alapján rendkívüli segélyt kérhet a gyermekvédelmi felelős környezettanulmányt, véleményezést mellékelve.

3.

Iskolánk jó kapcsolatban van a helyi Vöröskereszt szervezettel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a „Sokszínű bokréta” alapítvánnyal. Velük karöltve szintén segítséget nyújthatunk a rászorult családoknak.

4.

Az iskola "Petőfi Sándor Tehetséggondozó" alapítványa esetenként támogatást adhatna táborozáshoz, színházlátogatáshoz, tehetségfejlesztő táborok finanszírozásához.

5.

A napközis csoportokban előnybe részesítjük azokat a tanulókat, akik részére a törvényi rendelkezések alapján a gyermekek napközbeni ellátását biztosítani kell.

További terveink : Tehetséggondozás: A jó képességű tanulók könyvvásárlásának támogatása, tehetséggondozó tábor költségének részbeni finanszírozása. 40


Pedagógiai program

Nyaraltatás: a különösen nehéz anyagi helyzetű családok gyermekeinek kedvezményes illetve ingyenes nyaralásszervezés. A gyermekvédelmi törvény rendelkezései alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelezettsége, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

A szociális hátrányok enyhítését segítő

1.14.

tevékenység

Iskolánk eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítéséért. A napközis foglalkozások

megszervezésével

nemcsak

a

közoktatás

feladatainak

megvalósításában vettünk részt, hanem szociális funkciót is teljesítettünk. Nevelési programunkban elsősorban távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni.

A program célja: a) Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: • családi, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek • csonka családban felnövő gyerekek • munkanélküli szülők gyermekei b) Átmenetileg hátrányos helyzetűek: • más településről beköltözött új tanulók • tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek 41


Pedagógiai program

c) A napközis foglalkozások megszervezése mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálják iskolánkban az alábbi tevékenységi formák: • felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése • drog-és bűnmegelőzési programok • pályaorientációs tevékenység • felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon • motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön • kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal • a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása • táborozási hozzájárulások • pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon A hátrányos helyzetű tanulók felmérésében jelentős feladat hárul az osztályfőnökökre, illetve az intézmény ifjúságvédelmi felelősére.

42


Pedagógiai program

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

1.15.

A közoktatási törvény 38.§ (1.) bekezdése szerint: „A közoktatási intézményeknek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.” A feltételek közé tartoznak az intézmény épületei, helyiségei, eszközei, felszerelései. A kötelező /minimális/ - fenntartótól független – minden intézményben kötelező eszközök és felszerelések jegyzékét a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló: 1/1998. /VII.24./ OM rendelet / amely a 11/1994./VI.08./ MKM rendelet módosította/ 7. sz. melléklete határozza meg. Intézményünknek a jegyzékben foglaltak alkalmazása 2003. szeptember 1-jétől kötelező./ Kt. 124.§ 20./ Az eszközjegyzék alapja a fenntartó által elkészített ütemterv. Minden olyan tananyag feldolgozásához is taneszközökre van szükségünk, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. /funkcionális tankönyvjegyzék: 1/1998./VII. 24. OK rendelet Az eszközök használata részben a pedagógiai kulturáltság, részben a rendelkezésre álló feltételek függvénye. Hosszú távra előre tekintve iskolánk pedagógiai programjában megfogalmazottak figyelembevételével jelentős mértékben kell fejleszteni a meglevő eszközeinket, mivel a rendelkezésre álló eszközök között sok az elavult, javításra ill. selejtezésre váró. Szükséges fejlesztések: - számítástechnikai eszközök a minimális szinthez a 2000/2001-es tanévtől 1. Hardver : 16 db korszerű számítógép 43


Pedagógiai program

24 db kalkulátor 3 db nyomtató /festék, szalag, patron/ 1 db tanuló floppy lemez 2. Szoftver /jogtiszta és gépenként/ DOS op.rendszer, Windows, Word, Excel, WORKS, NC 40, víruskereső,

karbantartó,

falitáblák,

mikrometszetek, mikroszkóp - Számítástechnikai szakterem kialakítása /asztalok, hálózat kiépítése/ - Háztartástan-életvitel bevezetéshez szükséges eszközök: konyhai gépek,előkészítő és tálalóedények, mosogató, varrógépek - Anyanyelvi és idegennyelvi oktatáshoz audiovizuális eszközök, videótár bővítése, lemezek, kazetták, oktatótáblák szükségesek - A testnevelés tantárgynál a belépő küzdősporthoz új szőnyegek vásárlása

44


1.16.

Pedagógiai program

A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az iskola a közoktatás szerves része, szakmai önállósága a törvényi előírásokon belül autonóm, a mindenkori igénybevevő és a nevelőtestület határozzák meg tartalmi munkáját. A

pedagógusoknak

mindenekelőtt

a

család,

a

szülők

meggyőzését,

nevelőmunkába történő bevonását kell megoldani. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a rendszeres információcsere, a szülői ház és a pedagógusok összehangolt együttműködése.

Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség Megvalósulási formái: • a kölcsönös támogatás • koordinált pedagógiai tevékenység • a szülői munkaközösség megalakulása, havonkénti gyűlése, az ott elhangzottakról az iskolavezetés tájékoztatása. • a

nevelőtestületi

értekezletek

lebonyolítása

a

nagyobb

tanulócsoportok ügyeit érintő kérdésekben tanácskozási joggal rendelkező, SZMK-t képviselő személy bevonásával. Feltétele: • A kölcsönös bizalom és tájékoztatás • Az őszinteség • A családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség

45


Pedagógiai program

Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja:

Tevékenysé g a belépő évfolyam szülőinek

az éves munka tervezése akt. témák megbeszélés a tanév rendjének és feladatainak ismertetése

Módszer

Kik csinálják?

-összevont szülői ért. -osztály.-kénti szülői ért. -írásbeli tájékoztató az iskoláról, rövidített ped. program, házirend -SZMK értekezlet, a munkaterv véleményezése

-igazgató

betekintés az iskola életébe

-igazgató

-osztályonként 2-2 szülő

-SZMK elnök, és helyettese

félévi értekez. valamennyi pedagógus, a SZMK képviselői, osztályonkénti osztályfőnökök szülői ért. nyitott hetek 1-8. osztály

Felelős

minden év május vagy -osztályfőnökök, június napközis nevelők

-osztályonként osztályfőnökök szülői ért. -házirend ismertetése -az oszt.-ban tanító tanárok bemutatkozása tájékoztató a Pályaválasz- osztályfőnökök pályaválasz- tási szülői ért. igazgató tásról a félév értékelése

Mikor?

osztályfőnökök, szaktanárok, Napközis nevelők 46

-minden év szeptemberében, -minden hónapban minden év szeptember 3. hétfőjén -az első osztályokban az első héten

-alsós munkaközösség vez. -ig. helyettes

alsós és felsős munkaköz.vez .

novemberben igazgató, osztályfőnök, munkaköz.vez . február igazgató elején,

alsós és felsős február 3. munkaköz. hétfője vezető két hét igazgató, ig. helyettes, március végén vagy munkaköz. ápr. elején vezető


a tanév értékelése

Pedagógiai program

SZMK értekezlete,

oszt.-ként 2-2 -június elején szülő, -június végén pedagógusok + a év végi SZMK értekezlet képviselője november, tájékoztató a -fogadó órák minden december, pedagógus diákok április és fejlődéséről, családlátogaosztályfőnökök, május eredményei- tások 3. ről, napk.nevelők, hétfője gyermekvéd. magatartásáfelelős, ról egész osztályfőnök osztályzatok tanévben havonta egyezaz ellenőrzőben, teti a naplóval, minden hó 30-ig osztályos írásos tájékoz- 1. tató a szülőnek tanítók minden hó a tanuló telje30-ig sítményéről

SZMK elnök, igazgató

ig.helyettes

ig.helyettes

ig.helyettes

alsós munkaköz. vez.

A szülői ház, az SZMK és az iskola, ezen belül a DÖK, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök, stb. együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • Előadások • Sportrendezvények, sportbál • Szülői munkahelyeken üzemlátogatás • Közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével • Szoros

kapcsolattartás

a

szülői

munkaközösséggel,

annak

irányításával jótékonysági bálok szervezése • Családi játékos vetélkedők • Tanulmányi kirándulások, színházlátogatások tanulói, szülői és pedagógusi részvétellel

47


Pedagógiai program

Az iskolai pedagógiai munka sikerességének egyik alapfeltétele, hogy a szolgáltatást igénybe vevő szülői körrel aktív, mindennapi kapcsolat alakuljon ki.

1.17.

Tanórán kívüli foglalkozások

Az iskolai munkához szervesen hozzátartoznak a tanórán kívüli foglalkozások. A tanórán kívüli foglalkozások körébe tartoznak a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozások, különösen: • Tanulmányi kirándulás • Múzeumlátogatás, színházlátogatás • Sportrendezvények • Erdei iskola • Vizitábor • Sítábor A tanórán kívüli foglalkozások két nagy csoportra oszthatók: • Kötött tanórai foglalkozások, amelyek működtetése a törvényben előírt feltételek mellett kötött: napközis foglalkozás, sportkör. • Szabadon válaszható tanórai foglalkozások, amelyek kiválasztásában jelentős szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak.

A kötetlen tanórai foglakozások formáiról a tantestület dönt: - A tanulói /szülői/ igények ismeretében - Az anyagi lehetőségek figyelembe vételével - A tanulói leterheltséget mérlegelve

48


Pedagógiai program

Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: - Napközis foglalkozások /1-8. oszt./ - Sportkörök, labdarúgás, atlétika, torna, tömegsport - Diákkörök: anyanyelvi, szám.techn .fizika, rajz, biológia, techn., idegennyelvi szakkör, könyvtár szakkör, énekkar, természetjárás, mazsorettek - Versenyek: tanulmányi: iskolai, városi, körzeti, megyei országos szintig felmenő /OM közlöny szerint/ -

kulturális: Kazinczy szépkiejtési, Petőfi szavalóverseny, mesemondóverseny, népdaléneklési verseny

-

sport:

diákolimpiai

versenyek,

labdarúgás,

kézilabda,

asztalitenisz, sakk, torna /fiú-lány/ -

az adott évben meghirdetett egyedi, felmenő rendszerű versenyek

− Petőfis versenyek: • a Petőfi hét tantárgyi versenyei: komplex magyar, helyesírási, olvasási, ügyességi, rajz • alapítványi versenyeink: Gedeon –verseny /mat. fizika/ Sulacsik-verseny /magyar i., magyar nyelvtan, tört./ − Gyermeknap − Erdei Iskola − Vizitábor − Sítábor − Tanulmányi kirándulások − Színházlátogatások − Mozilátogatások

49


2.

Pedagógiai program

Egészségnevelési program

Petőfi Sándor Általános Iskola Komárom 2004.

50


2.1.

Pedagógiai program

Jogszabályi háttér

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára.

1.

a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek.

2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. 51


2.2.

Pedagógiai program

Elméleti háttér

2.2.1.Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: • Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. • Együttműködést

alakít

ki

a

pedagógiai,

az

egészségügyi,

a

gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; • Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét

célzó

egészségfejlesztési

programokkal.

Kiemelt

jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. • Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. • Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését;

52


Pedagógiai program

együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az iskolai egészségfejlesztés módszerei Miért jó az iskolának, ha kimunkált stratégiai elképzelése van az egészségfejlesztésről, az egészségnevelésről valamint a prevencióról? Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: • genetikai tényezők • környezeti tényezők • életmód • az egészségügyi ellátó rendszer működése. Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást - az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával -, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka – akár jól, akár rosszul csinálják – alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait.

Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

53


Pedagógiai program

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: • önmagunk és egészségi állapotunk ismerete • az egészséges testtartás, a mozgás fontossága • az értékek ismerete • az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe • a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat • a barátság, a párkapcsolatok, egészségmegőrzésben

a

szexualitás

szerepe

az

• a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete • a tanulás és a tanulás technikái • az idővel való gazdálkodás szerepe • a rizikóvállalás és határai • a szenvedélybetegségek elkerülése • a tanulási környezet alakítása • a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például: • az egészséges táplálkozás témái • a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás • a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció • a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) • a testi higiénia • a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) 54


Pedagógiai program

• a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) • a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás A felsorolás természetesen folytatható. Összeállítható - a kiadvány más fejezeteiben ismertetett felmérések eredményeit is felhasználva egy olyan kritériumlista, amelynek segítségével áttekinthetjük, hogy az iskola egész tevékenysége – a tanóráktól a szabadidő programokig, a napközitől a szakkörökig stb. – mely szempontokkal érvényesülnek, s melyek maradnak ki az adott intézményben. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Csak néhány példa: • Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről? • Megfelelően tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról? Megjelennek-e az ezzel kapcsolatos feladatok a pedagógiai programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelőmunkában • Megfelel–e

az

osztálytermek

berendezése

az

egészségügyi

szempontoknak (igazodik-e asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához? Megfelelő-e a világítás? Megfelelő-e a számítógépek elhelyezése?)

figyelnek-e

a

pedagógusok

a

gyerekek

megfelelő

testtartására? Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi-e minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar…) testhelyzetben történő figyelést és tanulást? Ügyelnek-e arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében? Ügyelnek-e arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket? • A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik-e a mozgásigény

kielégítéséről

(nem 55

csupán

az

alsó

tagozatosokra


vonatkozóan).

Beépítik-e

Pedagógiai program

óraterveikbe

a

tanórán

belüli

mozgáslehetőségeket?

2.2.2. Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott – lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő – tervvel rendelkezik. Ezt egyeztesse, a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához szorosan kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon, olyan fontos területekre, mint az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka), a mindennapi testmozgás, a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet érdemes fordítani. Osztályfőnöki órák (ajánlható az osztályfőnöki órákhoz készített korábbi OM kerettantervi segédlet, amely az iskola jellegétől, a témáktól függő konkrét témakörök feldolgozására alkalmasak, pl.: ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, az esetelemzések tartoznak ide.)

56


Pedagógiai program

Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelő között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást.

A

napközi

kiváló

helye

a

játékoknak,

játékos

gyakorlatoknak is. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül. Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok Tájékoztató fórumok − Szülői

értekezlet,

szülőcsoport

számára

szervezett

fórum,

tájékoztató Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. − Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.

57


Pedagógiai program

2.2.3. Iskolán kívüli rendezvények – Kortárssegítő képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, de a legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a képző intézmény – Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok

(egymásra

épülő

rendezvénysorozatok),

amelyeknek

megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. Több tucat hazai intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési programjait. •

Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában,

meghívott

előadó

segítségével,

pedagógusok,

szülők,

alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa). •

Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb.

58


•

Szervezzünk

Pedagógiai program

kirándulásokat,

tegyük

lehetővé

a

rendszeres

testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe •

Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete.

•

Ha nincs az egészségfejlesztésben képzett szakember, így egészségtan-tanár, mentálhigiénikus,

vagy,

egészségfejlesztő,

népegészségügyi

szakember,

egészségfejlesztőmentálhigiénikus,

szupervizor, tanácsadó szakirányú továbbképzésben részt vett szakember vagy

rövid

(60-120

órás)

egészségfejlesztő-egészségnevelő-

mentálhigiénés pedagógusképzésben részt vett pedagógus, iskolai drogügyi koordinátor vagy Mentálhigiénés Alapprogram Pedagógusoknak (MAP) képzésen részt vett kolléga, akkor a továbbképzésen való részvétel is egy fontos célkitűzés. •

Ha van képzett kolléga, csatlakozzon az iskolai drogügyi koordinátorok megyei hálózatához vagy a más szakmai csoportok hálózatához.

•

Határozzák meg az ellenőrzés és értékelés módszereit. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a célok megvalósulását (célszerű a team tagjainak aktív, irányító részvétele).(Részletesebben a melléklet foglalkozik ezzel a kérdéssel).

Ajánlás a mindennapos iskolai testedzés program elkészítéséhez

A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 § (9-10), valamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá

59


Pedagógiai program

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: • minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; • minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; • minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait); • a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt] • minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;

60


Pedagógiai program

• a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; • a

testmozgás-program

életmód-sportokat,

életminőség-sportokat

is

megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); • a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

61


Pedagógiai program

A mindennapos testedzés végrehajtását szolgáló program

2.3.

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészségi állapotát javítják.

Az egészségnevelés lényeges eleme: az életmódváltás. •

Az életmódváltás a mozgásgazdag életmódra való ráhangolódást, a mozgást az életbe szervesen beépítő életmódminták követését jelenti.

•

A rendszeres mozgás, a szabadidősport váljék a gyerekek életszükségletévé.

•

A mozgásgazdagság elválaszthatatlan az örömszerzéstől, ezért olyan szabadidősport kialakítása a cél, amelyben a gyerekeknek módjuk van olyan mozgástevékenységet végezni, olyan sportokat űzni, amelyek felszabadultságot, örömet adnak, amelyben lehetőség van a személyiség kiterjesztésére. A gyerek döntő hányada nem arra szocializálódott, hogy aszkéta módon szenvedjen: a mozgást pedig legjobban az öröm motiválja.

Az egészségfejlesztési normatíva szakmai tartalmának lényege: 1. Az egészségtan oktatása önálló tantárgy vagy modulszerű tantárgy keretében.

62


2. egészséges

Pedagógiai program

táplálkozás

biztosítása

az

iskolában

(büfében,

étteremben) 3. minden gyermeknek minden nap egészségfejlesztő hatékonyságú testmozgás megvalósítása. 4. személyiségfejlesztés megvalósítása a pedagógusok és a gyermekek részére, a lelki egészség elősegítése.

A teljesítendő egészségszempontok a következők: 1. Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgásban (órarendbe vagy napirendbe iktatva). 2. Minden alkalommal megtörténik a megfelelő keringési és légzőrendszeri terhelés. 3. Minden

alkalom

örömöt,

sikerélményt,

játékot,

lazulást,

stresszoldást biztosít a gyerekeknek, köztük az eltérő

testi

adottságúaknak is. 4. Minden tornaórán van gimnasztika, benne légzőtorna és a biomechanikailag

helyes

testtartás

kialakítását,

fenntartását

mindennapos

testmozgás

szolgáló, speciális tartásjavító torna. 5. Életmódsportokat alkalmaznak.

Az

egészséges

életmódra

nevelés

és

a

megvalósításának lehetőségei iskolánkban:

Tanórai kereteken belül: • A testnevelési tananyagban szerepelnie kell a gerinc egészségét biztosító mozgásanyagnak, a prevenciós tornának. • Lehetőséget biztosítunk az úszás órák visszaállítására.

63


Pedagógiai program

• Minden órán legyen lehetőség a játékra, mely minden gyerek számára az örömöt jelenti. • Ennek érdekében a tornaterem kevés lehetőségeit kihasználva a két minipalánk keresztben való felszerelése több lehetőséget ad a játékra. • Zenére történő gyakorlatok, táncos elemek, aerob feladatok bevezetése a tananyagba.

Tanórán kívüli, mindennapos testmozgás megvalósítása, ennek lehetőségei: • Minden évfolyam számára a tömegsport foglalkozás lehetősége, • A sportcsoportokat előzetes felméréssel a gyerekek kívánsága szerint létrehozni, úgy hogy minden tanuló részt vegyen valamely sportfoglalkozáson. • Felvilágosítani

a

gyereket

a

város

kulturális

és

sportlehetőségeiről (sportklubok, tánc-és aerobik klubok, ritmikus gimnasztika, karate, lövészet) • Minél többen vegyenek

részt a természetjáró túrákon,

táborokban (szülők meggyőzése az életmódjavításról) • Szülők

bevonása

az

életmódsportokba

(kirándulás,

kerékpározás, labdajátékok) • Az iskolarádió felújításával lehetőség nyílik a tanórák előtti zenés tornára, melyek elsősorban nyújtó és lazító feladatok, tartásjavító feladatok legyenek. • Az iskolapadban ill. széken végezhető izometriás gyakorlatok a testtartásért felelős izmok erősítésére és lazítására (különösen az alsó tagozaton és a napköziben)

64


Pedagógiai program

• Az udvar lehetőségeinek kihasználása, a kézilabda, a kosárlabda teret adnak a labdajátékokra, röplabda állványok, betonból készült

ping-pong

asztalok

felállításával

lehetőségeink

bővülnének. • A napközik szabadidős programjában a körjátékok és az irányított játék jó lehetőség a napi mozgás örömteli művelésére.

A mindennapi testneveléssel azok a mozgásszegénység okozta civilizációs ártalmak előzhetők meg, amelyek felnőttkorban népbetegségként jelennek meg. Az egész társadalom érdeke, hogy mind a szülők, mind a pedagógusok előtt világosság váljék: a gyermekeknek az egészségre is képesnek kell lenniük, amikor az iskolapadból kikerülnek.

65


2.4.

Pedagógiai program

Az iskola drogstratégiája

A drogprobléma mindenkit érint. Sokan, sokféleképpen beszéltek, beszélnek róla. Abban mindenki egyetért, hogy a fogyasztókon kívül közvetlenül vagy közvetve a család és az iskola az érintett.

2.4.1.A probléma – helyzetkép Magyarországon Az ifjúság egészséges és harmonikus fejlődését veszélyeztető tényezők olyan mértékben erősödtek fel, hogy mint fiatalokkal foglalkozó intézménynek így a Petőfi Sándor Általános Iskolának is új feladatai fogalmazódtak meg. Az első drogélmény időpontja az utóbbi években lejjebb tolódik, ami új feladatot jelent tanárainknak. Legfontosabb feladatunk a megelőzés. Minden anyag fogyasztásának csökkent a kipróbálási életéve. A rendszeres dohányzók száma 15-16 éves kortól határozottan csökkenő tendenciát mutat, míg a 11-12 évesek között növekszik. A 11 év alattiak körében viszont az első cigaretta kipróbálása 5%-kal nőtt. Az adatok világosan azt mutatják, hogy iskolánk alsó tagozatában kell megerősíteni a prevenciós munkát, mert ezekben az években mutatnak leginkább gyengeségeket a tanulók az elutasítás tekintetében. Az alkohol mint legális drogfogyasztás is növekvő mértéket mutat, amelynél inkább a fiúk az általános iskola felső tagozatosai a kipróbálók. Az illegális droggal való első találkozás többnyire 14 évesen vagy azt követően, középiskolás korban történik, de kis százalékban már 14 év alatt is kipróbálják. A diszkó drogok főként az általános iskolásokat veszélyeztetik.

66


Pedagógiai program

Ezek az adatok magukért beszélnek és egyre sürgetőbbé teszik a szakmailag korrekt pedagógiai választ, a több mint másfél millió magyar diák iránt, köztük a mi iskolánk 500 diákjai iránt vállalt és érzett felelősség miatt is.

2.4.2.Iskolánk szociális helyzete- állapotfelmérés

Komárom város lakosainak száma 19613 fő.. 20,2 % fiatalabb 18 évesnél. Ez nagyon kedvező aránynak tűnik, de elgondolkodtató az a tény, hogy ebből 1092 gyermek veszélyeztetett, ami a 18 év alatti korosztály 27,6%-a. A Petőfi Sándor Általános Iskola a város egyik legpatinásabb intézménye 75 éves. A város központjában található, 500 tanuló jár ide.

A tanulók családi háttere: Átlagosnak mondható 80%. Veszélyeztetett a tanulók 10%-a 50 tanuló. A

veszélyeztetettség

okai:

alkoholizmus,

munkanélküliség,

rossz

lakáskörülmények, sokgyermekes család, bűnöző életmód, drogprobléma. A munkanélküliség csökken a szülők körében, mivel az ipari park sok munkahelyet biztosít. A 12 órás munkarend miatt viszont több a felügyelet nélküli gyermek. Jómódban él a tanulók 10 %-a. Természetesen ebből is adódnak sajátságos problémák. A gyermekek több pénzzel

rendelkeznek,

hétvégeken

játékautomatáznak.

67

kimaradoznak,

diszkóznak,


Pedagógiai program

2.4.3. A Petőfi Sándor Általános Iskola jövőképe Az iskolai prevenciós tevékenység az egészségnevelési program része. A megelőzési folyamatban az elsődleges prevenciónak van a legkiemelkedőbb szerepe iskolánkban a 6-14 korosztály körében. Iskolánk drog-stratégiája „Azoknak a célirányos és konkrét egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az iskolai megelőzési programban konceptnalizálódik és az elsődleges drog-prevenció elősegítését célozzák.”

Fő cél: az elsődleges prevenció, ami a drogmentesek megóvását jelenti a mi iskolánkban. Olyan egészségszemléletet próbálunk kialakítani, amelynek hatására tanulóink a fogyasztásra csábító helyzeteknél képesek lesznek az elutasításra.

Fontos célkitűzésünk: - a dohányzás terjedésének visszaszorítása - az alkohol és drogprevenció - az egészséges táplálkozás érvényesítése - az aktív testmozgás elterjesztése - a lelki egészségvédelem Fontos rendezőelv, hogy nálunk a legális és az illegális drogok együtt egymást kiegészítve kerüljenek feldolgozásra. Egyes szakirodalmak a dohányzást és az alkohol fogyasztást „kapu-drognak” tekintik, így a mi prevenciós programunkban kiemelt szerepet kap, e két antihumánus szenvedély probléma kezelése. Legfontosabb esélyt teremteni arra, hogy tanulóink képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására, és a drogok visszautasítására.

68


Pedagógiai program

Célunk az, hogy intézményünk a 8. osztály végére olyan fiatalokat bocsásson ki, az oktatási ciklus végén, akikben erős a motiváció az egészséges életvitelre,

képessé

váljanak

a

felnőtt

társadalom

kihívásaihoz

való

alkalmazkodásra, képesek legyenek felelősségteljes döntések meghozatalára. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy felvértezetté tegyük őket arra, hogy a folyamatosan jelen lévő drog-csábításnak ellen tudjanak állni, hogy értelmes aktivitást igénylő tevékenységben érvényesüljön önmegvalósítási igényük.

Programok Célunk az, hogy olyan programokon vegyenek részt tanulóink, ahol erősödnek a személyiségfejlesztő hatások: - információközlés: az életkorral bővülő és mélyülő ismeretek átadása - önismeretfejlesztés: a pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, belső lelki egyensúly megteremtése - társismeretfejlesztés: kapcsolatok, társas kapcsolatok, csoportban folyó munka, tájékozódás a társas környezetben, társas kapcsolatokban - a döntéshozó képesség fejlesztése: megtanulják a legjobb választását, a pozitív minták követését - stresszkezelési fejlesztés: ismerjék a szorongások feloldásának képességét, az egészséges, biztonságos élet értékeit - egészséges szemléletű magatartás kialakítása: az egészséges életmód, a testmozgás, a helyes táplálkozás megismerése, a káros szerek elutasítása

69


Pedagógiai program

2.4.4. Az iskolai drogstratégia kialakítása Megtörtént a drogügyi koordinátor kinevezése Tótvári Lászlóné személyében, aki továbbképzésen vett részt. Megnyertük az ügynek a tantestületet. Az iskolavezetéssel szoros az együttműködés. A segítő kapcsolatokkal az együttműködés kialakulóban van..

Megalakult az egészségfejlesztési-drogmegelőzési szakmai munkaközösség, amelynek tagjai: - Kiss János nevelési igazgatóhelyettes - Rózsa Árpádné osztályfőnöki munkaközösség vezetője - Zichó Zoltán diákönkormányzat vezetője - Bodó Jánosné gyermek-és ifjúságvédelmi felelős - Tótvári Lászlóné iskolai drogügyi koordinátor

A drogprevenciós munka színterei: A Nemzeti Stratégia különválasztja az órai munkára tervezett

és ahhoz

kötött módszereket az egyéb hatásrendszerekből, így az iskolához kötött programok két csoportba oszthatók:

1. iskolai programok 2. tanórai foglalkozások

Szaktárgyi órák: minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, és így a drogprevencióhoz: biológia, egészségnevelési tantárgyi modul 6. és 8.o. 70


Pedagógiai program

kémia történelem irodalom életvitel külső előadókkal (védőnő, iskolaorvos) színesítjük az ismeretátadó órákat

Osztályfőnöki órák- (a heti ½ óra) 6. évfolyam: Életmódok és az egészség Az életmód és a veszélyes anyagok Veszélyes anyagok-cigaretta, alkohol, pszichoaktív anyagok, amelyekkel esetleg a jövőben találkozhatunk. Beszélgetés módszerével odáig kellene eljuttatni a gyereket, hogy maguk fogalmazzák meg, miért veszélyesek ezek az anyagok. 7. évfolyam Korlátok és lehetőségek amiről én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol és kábítószerfogyasztás. Az óra ne ismereteket adjon át. Nagy valószínűséggel már minden gyerek tudja, hogy ezek az anyagok károsak. A kérdés sokkal inkább az, hogy ennek ellenére miért élnek velük mégis olyan sokan? Miért? Van e más lehetőség? A gyerekek válaszolják meg a kérdést. 7. évfolyam Függetlenségi törekvések és az egészség. Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok Szituációs játékok 71


Pedagógiai program

A serdülőkor igazi létkérdéseiről legyen szó: - Mindenben egyformának kell-e lenni? - Hogyan tudunk tartozni valahová úgy, hogy megőrizzük egyéni vonásainkat? - veszélyes anyagok használata kortárs csoport nyomására kezdődik, olyan „snassz” nem kérni a cigiből, a sörből. - Gyakran nehéz kilógni a sorból - Miért nehéz elütni a többségtől, mi kell ahhoz, hogy megbecsülésre tegyünk szert a kortárscsoportban 8. évfolyam Felelősséged a jövődért

Ezeken az órákon nem az ismeretátadás a fő cél. Csoportfoglalkozásokkal, esetelemzésekkel, kommunikációval juttassuk el a tanulóinkat az egészséges életmódhoz.

Tanórán kívüli foglalkozások napközis foglalkozások: rásegítője a tanórai programnak ill. konkrét esetfeldolgozásnak. A játékoknak, gyakorlatoknak kiváló színtere. Délutáni szabadidős foglalkozások: sportprogramok, szakkörök, vetélkedők, versenyek. Egészségnap vagy drogprevenciós nap: az iskola egészét átfogó előre megtervezett

program.

Novemberben „Egészséges életmód” vetélkedő Hétvégi iskolai programok: a megelőzés jegyében, természetjárás Év végi osztálykirándulások az osztályfőnökkel, ismerkedés az ország nevezetességeivel

72


Pedagógiai program

Programformák: Személyes beszélgetések Filmvetítés Szakkörök Kis csoportos beszélgetések Dramatikus játékok Könyvtár sarok Tematikus előadások Anti-drog diszkó DÖK programok-farsangi bál, télapó délután Iskolai hagyományőrző programok- Petőfi-hét Táborok- sítábor, vízitábor, vándortábor, drog-prevenciós tábor

Iskolán kívüli foglalkozások Hangversenylátogatás- évente 3 alkalommal Színházlátogatás Szlovákiába- évente 2 alkalommal Csokonai Művelődési Központ előadásainak megtekintése A Jókai Mór Városi Könyvtár látogatása

Iskolánkban a drogprevenciós munka segítésére pályázatokat írunk. Ezek a foglalkozások interaktív készségfejlesztők, és nem elrettentésen alapulóak. A tanulók lelkesen vesznek részt a foglalkozásokon. A tanárok felkészítése 4 órában történt évente. Idén már a szülők felvilágosítása is megtörtént. További tervünk a 2004/2005. tanévben is megnyerjük ezt a pályázatot és élhessünk vele.

73


Pedagógiai program

A segítő kapcsolat színterei:

1. A család – szülők - a

családok

váljanak

alkalmassá,

hogy

a

drogellenes

életre

felkészítsenek. - A szülők közvetítsenek olyan értékeket, amelyek a drogmentes élet előnyeit tartalmazzák és képessé teszik a gyermeket a konstruktív életstílus kialakítására és a drogok elutasítására.

Helye: szülői értekezletek- drogmegelőzéssel kapcsolatban (Május 19. Bt.)

A szülők a legfontosabb társai az iskolának a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A szülők részvételükkel tudják támogatni az iskola programját. Segítséget nyújthatnak veszélyek felmérésében.

2. Szülői munkaközösség: Meg kell nyerni támogatásukat. A „követség” a garancia arra, hogy a szülők lehetőségeikhez képest minden területen segítsék az elsődleges megelőzést.

3 Háziorvos : Ismeri a családot és a gyereket. Segítséget tud adni szakmai továbbképzések tartásában, valamint rizikócsoportok szűrésében.

4. Iskolaorvos: Témaorientált biológiai órák tartásában tud segítséget nyújtani.

74


Pedagógiai program

5. Helyi iskolák drogügyi koordinátorai: Együttműködés- információcsere, programok egyeztetése.

6. Gyermekjóléti Szolgálatok, Nevelési tanácsadók

7. Védőnői hálózat Legális drogokkal kapcsolatos előadások, egészséges táplálkozás, nőgyógyászati, szexuálhigiénés foglalkozások.

8. Helyi kórház addiktológiai osztálya

Az egészségnevelési – ezen belül a drogmegelőzési tevékenységnek át kell szőnie az iskolai élet egész területét. Mindezek egyértelműsítik, hogy nem egy-egy pedagógus feladata az iskolánkban, hanem a tantestület minden tagjának kötelessége, hogy a pedagógiai programban meghatározott elvek szerint tegye kötelességét, legyen szó akár oktatási, akár nevelési, egészségvédelmi tevékenységről. A közös erőfeszítések, együttmunkálkodások optimizmusát kifejező Széchenyi-idézet álljon itt végezetül:

„Mert egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen.”

75


3.

Pedagógiai program

Az iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos programja

76


Pedagógiai program

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

3.1.

Jogi háttér

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: • Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog • A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozások joga • A különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga • A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga • A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog • Az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog • A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való bele szólás joga • A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a

Fogyasztóvédelmi

Felügyelőség

és

együttműködve teljesítenek. 77

az

érdekvédelmi

szervezetek


Pedagógiai program

Az EU 2002-2006. közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozza a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek

prioritásai

az

élelmiszerbiztonság,

valamint

az

elektronikus

kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítás) területe.

3.2.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez

és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

78


Pedagógiai program

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

79


Pedagógiai program

Az értékek formálásában lényeges: • A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése. • Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása. • A természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: • a tájékozódás képessége, • a döntési helyzet felismerése és • a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: • tudatos, kritikus fogyasztói magatartás • ökológiai fogyasztóvédelem • környezettudatos fogyasztás • fenntartható fogyasztás • preventív (megelőző) fogyasztóvédelem

80


Pedagógiai program

3.3.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az

egyes

tantárgyak

tanórai

foglalkozásaiba

jól

beépíthetők

a

fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika :

áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései

Matematika:

banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások

Fizika :

mérés, mértékegységek, mérőeszközök

Földrajz:

eltérő fogyasztási struktúrák és szokások

Magyar:

reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

Biológia:

génmódosított élelmiszerek, egészséges táplálkozás

Kémia:

élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok

Informatika:

elektronikus kereskedelem

Történelem:

EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem

3.4.

Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai

tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás,, az egyéni és csoportos döntéshozás és problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyéni és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba.

81


Pedagógiai program

Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását.

A

hagyományostól

eltérő

tanulásszervezési

formák

alkalmazása,

projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • Interjúk, felmérések az emberek vásárlási szokásairól • Riportkészítés az eladókkal • Médiafigyelés • Egyéni és csoportos döntéshozatal • Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével • Érveléstechnikai gyakorlatok

82


4.

Pedagógiai program

A Petőfi Sándor Általános Iskola környezeti nevelési programja

83


4.1.

Pedagógiai program

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

Iskolánk környezeti nevelési programját a megfelelő törvényi hátterek, szabályozók figyelembevételével készítettük el. Ezt külön mellékletként csatoljuk a programhoz.

4.2.

Helyzetkép

• Az iskola Az iskola rövid története: intézményünk a 2003/2004-es tanévben ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Így több évtizede szolgálja már városunkban az oktatás-nevelés ügyét. 1925 és 1945 között Magyar Királyi Polgári Fiú-és Leányiskolaként működött. 1945-től jelen épületben nyert elhelyezést a komáromi gimnázium és kereskedelmi szakközépiskola, valamint jogelődünk az I. sz. Általános Iskola, mely 1952-ben vette fel Petőfi Sándor nevét. 1964-től, a gimnázium elköltözésével enyhült ugyan a túlzsúfoltság, bár a gyermeklétszám –egyébként örvendetes- növekedése miatt a 1979/1980-as tanévben 776 tanulója volt a kb. 300 főre tervezett épületnek. 1980-ban új általános iskola nyílt a városban, ennek köszönhetően kb. 200 fővel csökkent a létszám, és később egyműszakossá válhatott a tanítás. Az eltelt évtizedek alatt sok jeles pedagógus, tehetséges tanítvány fordult meg az iskola falai között.

84


Pedagógiai program

Büszkén ápoljuk hagyományainkat, (pl. alapítványi versenyek, Petőfi-hét, stb.) kiemelt feladatként kezeljük a tehetséggondozást, felzárkóztatást, az egészségeskörnyezetbarát életmódra, a kultúrált viselkedésre nevelést. • Az iskola helye és épülete Az iskola Komárom központjában, teljesen körbeépített területen található. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Két oldalról forgalmas úttestek továbbá lakóépületek ill. tér határolják. Az igen forgalmas

úttesten

az

iskola

megközelíthetőségét

segíti

a

kijelölt

gyalogátkelőhely. A másik, az autósok által kevésbé igénybevett úttesten – a rendőrséggel egyetértésben ún. „fekvőrendőr” elhelyezését, továbbá az úttest egyik oldalán megállni tilos tábla elhelyezését szorgalmaztuk. Közvetlenül az iskola udvara mögött emeletes házak találhatók. Ez nem túlságosan kedvező, hisz elkerülhetetlen, hogy a lakók nyugalmát lárma, por, egy-egy eltévedt labda, esetleg hógolyó zavarja. Sajnos, mivel zömében idős emberek a lakók, ezért néha magyarázkodásra kényszerülünk. Az iskola udvara az 501 tanulónak meglehetősen szűkös, terjeszkedésre semmi mód nincs, így a helyzet toleráns magatartásra késztet mindannyiunkat. Az

udvarunk

eléggé

beépített.

Egy

aszfaltozott

kosárlabda

és

egy

kézilabdapálya, továbbá egy széles lebetonozott járdarész jelentős területet foglal el az udvarból. Itt található még egy 60 m-es futópálya, egy távolugró gödör és súlylökő kör. Mivel a testnevelést emelt óraszámban oktatjuk, így a délelőtti órákon és a délutáni sportkörökön, szakkörökön – jó idő esetén- ezek a sportolásra, edzésre alkalmas területek foglaltak. Így a többi gyereknek az udvarból meglehetősen kevés igénybevehető terület marad.

85


A

régi,

szabadtéri

Pedagógiai program

játékainkat

(vasszerkezetű

mászókák,

stb.)

balesetveszélyességük miatt leszereltük. Az udvar végében a napközis munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyetértésben új, fából és műanyagból készült, a jelenleg érvényben lévő rendelkezésnek megfelelő szabadtéri játékrendszert szereltettünk fel. Ezt főleg alsó tagozatos tanulónk nagy örömmel használják. További udvari játékok telepítésére sem hely, sem anyagi lehetőség nincs. Az udvaron található 70 éves fáink alatt jó néhány pad is elhelyezésre került az idők folyamán. Ezeket folyamatosan karbantartjuk. Kővirágtartóinkba tavasszal ültetnek tanulóink kevésbé igényes, mutatós virágokat. A tél, a kemény hideg beálltával a fákra madáretetőket helyezünk. A téli vendégek ellátásáról a gyerekek folyamatosan gondoskodnak. Az udvaron található még néhány örökzöld, ill. lombos facsemete is. Ezeket az Apáczai-díjat elnyert tanulóink ültették az elmúlt években. Reméljük ez a szép hagyomány is folytatódik. Szülői szervezettel közösen pályázatot nyújtottunk be az önkormányzathoz. Pályázatunkkal – mely dokumentumokat, tervrajzot, költségvetést is tartalmazott – anyagi támogatást szerettünk volna nyerni az udvar szépítéséhez, „zöldítéséhez”, sziklakert építéséhez, stb. Ez egyelőre nem sikerült, de folyamatosan keressük a lehetőségeket ennek megvalósítására. Napköziseink – ha az időjárás engedi – elsétálnak a közeli tó partjára, ill. a szintén a közelben található kis játszótérre. Az intézmény épülete – kívülről már mindenképpen – igen impozáns. A város talán legszebb épülete. Köszönhető ez a fenntartónak, a városi önkormányzatnak, aki jelentős anyagi erőfeszítések árán elvégeztette a tetőcserép, bádogozás teljes felújítását, az elöregedett és rosszul záródó ablakok korszerű műanyag nyílászárókra történő cseréjét, az épület teljes külső vakolását, festését. 86


Pedagógiai program

A közelmúltban került sor a tornaterem balesetveszélyes parketta cseréjére, továbbá az iskolai ebédlő felújítására. Folyamatban van a tornaszoba szigetelése, teljes felújítása ill. több lépcsőben az iskola villamos hálózatának teljes cseréje. Jelentős anyagi ráfordítást igényel majd a vízvezeték és csatornarendszer korszerűsítése is. Nagy becsben tartjuk meglévő értékeinket. Régi berendezési tárgyainkat, taneszközeinket, könyvtári és iskolai dokumentumainkat az évfordulós iskolatörténeti kiállításon tártuk a nagyközönség elé. • Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában a nevelőtestület minden tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon, sokan azokon kívül is. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. Az eredményes környezeti nevelési munkához a kollégák teljes összefogására ill. a diákok minél szélesebb körű bevonására, tudatos részvételére van szükség. • A környezeti nevelés színterei iskolánkban A)

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Tanórán, laboratóriumban: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk.

87


Pedagógiai program

Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményük szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz, talaj-és levegővizsgálati módszereket laboratóriumban megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését. A következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

B) Nem hagyományos tanórai keretben - Több év távlatában egy vagy több osztályunk erdei iskolában töltött egyegy hetet. Sajnos az utóbbi időben olyan jelentősen megnövekedtek ennek költségei, hogy a szülők nagy része ezt nem tudta vállalni. Holott rendszeresen táboroztató pedagógusaink és a résztvevő gyerekek is óriási élményekkel tértek haza a gánti, kőszegi, esztergomi erdei iskolákból. -

Intézmény-,

üzemlátogatásokat

(malom,

pékség,

stb.

)

és

múzeumlátogatásokat szervezünk.

Tanórán kívüli programok: - Iskolánk diákönkormányzata évente két alkalommal nagyszabású újrahasznosítható hulladékgyűjtést szervez (vas, papír). A bevételt a diákönkormányzat programjára (pl. egészséges életmód vetélkedő. gyermeknap, stb. ) fordítják, ill. jutalmazzák a legtöbb hulladékot gyűjtő osztályokat. - Környezeti-és természetvédelmi témájú, elméleti és gyakorlati versenyeken veszünk részt (Hermann Ottó Verseny, Országos Katasztrófavédelmi Verseny, Vöröskeresztes Verseny, Kaán Károly Természet és Környezetvédelem verseny). - November az egészséges életmód kiemelt hónapja évek óta az iskolában. A DÖK szervezésében játékos, szórakoztató beszélgetések keretében látnak

vendégül

védőnőt,

gyermekorvost, 88

fogorvost.

Előzetes


Pedagógiai program

feladatként plakátokat készítenek a tanulók, jelenettel készülnek, előzetes

gyűjtőmunkát végeznek. Feladatlapokat

töltenek

ki a

hallottakkal kapcsolatban, gyümölcssalátát készítenek. - Természetjáró szakkörünk tagjai járják a megye, a környék legszebb kirándulóhelyeit, ismerkednek természeti értékeivel. - Nyaranta vándortábor keretében az ország különböző vidékeire (sőt a szomszédos országokba is) látogatnak el. Hátizsákos, nomád turistaként ismerik meg hazánk legszebb tájait. - Különböző akciókban veszünk részt. Dunapart takarítás Városi szemétszedő akció Használtelem gyűjtés - Élménybeszámolókat, előadásokat szervezünk, a TIT segítségével meghívtuk Magyari Béla egykori űrhajóst. - Családi és gyermeknap rendezése - Napköziseink évente közösen kirándulnak pl. a Budapesti Állatkertbe, a Tropicáriumba. -Tanulmányi kirándulások az ország különböző pontján. Mindez a felsorolás teljesség igénye nélkül való, hiszen évente vannak olyan alkalmak, akciók, amihez természetesen csatlakozunk ( pl. tiszai árvízkárosultak számára gyűjtés).

4.3.

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen

feltétel,

hogy

intézményekkel,

az

iskolai

élet

szervezetekkel

résztvevő jó

89

egymással,

munkakapcsolatot,

valamint

külső

együttműködést


Pedagógiai program

alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti, nevelési munkánk erőforrása is. • Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés

- Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, ill. tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.

- Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskola diákönkormányzatának, az osztályközösségeknek.

- Tanárok és diákok: A diákok környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.

-Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket, otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve- a családok maguk is biztosítsák. 90


Pedagógiai program

- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti, nevelési programunknak.

Iskolán kívüli együttműködés -Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködésaz iskola egész életén belül- a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk , hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programunkat.

- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.

- Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti, nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben.

- Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

91


Pedagógiai program

Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos,

hogy

kínálata

megfeleljen

az

egészséges

táplálkozás

követelményeinek. Próbálja kedvezően befolyásolni diákjaink ízlését, igényeit pl. gyümölcs, tejtermékek forgalmazása .

• Anyagi erőforrások

Saját erőforrások - Költségvetés: Az iskola az éves közoktatási normatívából a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz – és szakkönyvvásárlást, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítását, jutalmazását tudja megoldani. Az iskolai

költségvetésből

további

a

meghatározott

időszakokban

olyan

felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. - Alapítvány: Az iskolai alapítvány támogatja a különböző szintű versenyeken eredményesen szereplő tanulók jutalmazását, a nyári jutalomtáborokban való részvételükhöz anyagi támogatást biztosít. Eszközök (pl. számítógép) vásárlását anyagilag finanszírozza. - A diákönkormányzat bevételeiből, -ez főleg hulladékgyűjtésből, farsangi bálok, tombolajegy eladásából származó pénzügyi alap- kerül megrendezésre. Egészséges életmód sorozat teljes körű lebonyolítása Családi és gyermeknap Adventi kézműves játszóház 92


Pedagógiai program

• Külső erőforrások - Fenntartó - Pályázat

4.4.

Alapelvek, jövőkép, célok

• A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejlődés - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései - alapvető emberi szükségletek - emberi jogok - demokrácia - elővigyázatosság - biológiai és társadalmi sokféleség - az ökológiai lábnyom Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk. Minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! • Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartás és életvitelt

93


-

a

személyes

Pedagógiai program

felelősségen

alapuló

környezetkímélő,

takarékos

magatartást és életvitelt - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését - a rendszerszemléletet - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

• A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - szintetizálás és analizálás - problémaérzékenység, integrált megközelítés - kreativitás - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, médiahasználat - konfliktuskezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés - értékelés és mérlegelés készsége

94


Pedagógiai program

• Az iskola környezeti nevelés szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítani, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek

segítségével

kreatív,

együttműködésre

alkalmas,

felelős

magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek

megkívánják

az

új

értékek

elfogadtatását,

kialakítását,

megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

4.5.

Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe veszzük, hogy a hosszabb

távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek: • Új tervek: - az iskolában tervezett új, speciális érdeklődésű képzési irányok követelmények, tananyagának, specialitásainak kidolgozása (állampolgári ismeretek, Etika, Hon-és népismeret) - az egészségnevelési program elkészítése - a tantestületen belüli továbbképzés szervezése

95


Pedagógiai program

- új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap

• Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása - tanórán kívüli szakórák szervezése - természetvédelmi versenyekre felkészítés - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon - a számítógép felhasználása a tanórákon.

4.6.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepmunka során: terepgyakorlatok, táborok, akadályversenyek - kézműves foglalkozások - „akciók”: pályázatok, újságkészítés - modellezés

96


Pedagógiai program

- látogatás: múzeum, állatkert - versenyek - szakkörök - iskolazöldítés - témanap, témahét - DÖK-nap - Projektek - Erdei iskola - Testvérkapcsolatok kiépítése más iskolákkal: diákcsere, részvétel egymás ünnepein, közös versenyek

4.7.

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza.

Néhány alkalmazott módszercsoport: - kooperatív tanulási technikák - játékok - modellezés - riportmódszer

97


Pedagógiai program

- projektmódszer - terepgyakorlati módszerek - kreatív tevékenység - közösségépítés - művészi kifejezés

4.8. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

4.9. Kommunikáció A

környezeti

nevelésben

nélkülözhetetlenek

a

kommunikáció

legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy tanulóink képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, a hallott híreket okosan mérlegelve feldolgozni. Meg kell tanítanunk őket a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára.

Iskolán belüli kommunikáció formái: - kiselőadások tartása - házi dolgozat készítése - faliújságon közölt információk készítése 98


Pedagógiai program

Iskolán kívüli kommunikáció formái: - környezetvédelmi cikkek feldolgozása - a környezet állapotfelmérésének értékelése - a közvetlen környezet problémáinak felmérése

4.10. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területein alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be.

4.11. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

99


Pedagógiai program

100


Pedagógiai program

101


Pedagógiai program

102

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja Alapító Okirat Az intézmény adatai

Recommend Documents