Tartalomjegyzék. MVM Hírlevél V. évfolyam, február 15

1

MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. február 15.

Tartalomjegyzék

Hírek az MVM Csoportról Együttműködik az MVM és a Megyei Jogú Városok Szövetsége Középpontban az innováció Új termékekkel jöhet a gáztőzsde

2-3 3-4 4

Szponzorálás Az MVM Csoport akcióban: idén is pirosban

5

A paksi bővítés hírei Miniszterelnökség: Paks II. nem tartalmaz állami támogatást Aszódi Attila: piaci alapon is működőképes a paksi projekt Kiáll a bővítés mellett Paks, a TEIT és az Atomfórum is

6-7 7-8 9-10

Alternatív energia Elektromos autótöltők a parkolókban Importból jön a zöldáram A világ legnagyobb szélturbina-gyártója jön létre

10-11 11-12 12

A hazai energiaszektor hírei Szlovákiai gáztranzitra készülnek a kereskedők Az orosz és a török piac felé nyit a MET Csoport

13 14

Külföldi energiaszektor Külföldi megrendelései növekedésére számít a Roszatom Kozlodujban meghosszabbítanák az üzemidőt New York állam segíti az atomerőműveket Amerikai fűtőanyagot kapnak az ukrán reaktorok - Egy ukrán blokkot leállítottak Többet követel a Siemens-Areva a finn atomerőmű üzemeltetőjétől Rezeg a léc az Északi Áramlat alatt Másodjára érkezett LNG Lengyelországba IEA: tovább eshet az olaj ára

Hírek röviden Új vállalkozási igazgató az MVM OVIT-nál - FutureFlow: projektindió Ljubljanában

14-15 16 16-17 17-18 18 19 19-20 20-21 21

2

Hírek az MVM Csoportról Együttműködik az MVM és a Megyei Jogú Városok Szövetsége 2016. február 9., 10.

(fotó: marketinginfo.hu)

Az energiahatékonyság javítására fordítható uniós fejlesztési források minél eredményesebb felhasználására stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a Megyei Jogú Városok Szövetsége Budapesten - közölte a Marketinginfo, az Alfahír, az OrientPress, az nrgreport.com, a hirado.hu, az Elemzésközpont, a Magyar Hírlap/MTI. A megállapodás célja a környezetbarát energiaforrásokra történő átállás ösztönzése és azok minél szélesebb körű elterjesztése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az innovatív technológiák alkalmazása. Csiba Péter, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója a dokumentum aláírása előtt elmondta: az uniós fejlesztési programok tervezésekor és végrehajtásakor szeretnék segíteni a versenyképes és hatékony energiaellátással összefüggő fejlesztések megvalósítását. A megállapodás értelmében az MVM Zrt. tízmillió forintos támogatást nyújt a Megyei Jogú Városok Szövetségének. Csiba Péter kitért arra, hogy az MVM komoly hangsúlyt kíván fektetni az innováció és a megújuló technológiák támogatására. Növelni kell a háztartások, a közintézmények és a városok energiahatékonyságát, ehhez alapvető eszköz a megújuló energiaforrásokra épülő áramtermelés - fejtette ki. A partnerségi szerződés része a megyei jogú városok innovatív energetikai fejlesztése, a helyi pályázati kiírások közös kidolgozása, az önkormányzati ingatlanok, közintézmények energetikai felülvizsgálata. Szita Károly, a szövetség elnöke elmondta: a megyei jogú városok a 2014-2020 közötti időszak uniós forrásaiból mintegy 120 milliárd forintot fordíthatnak energiahatékonysági fejlesztésekre, ennek felhasználásában nagy segítséget jelent az MVM szakértelme. A 23 megyei jogú városban kétmillió ember él. Fontos, hogy a városok élhető, egészséges környezetet teremtsenek lakosaiknak, az energiaellátásban pedig minél nagyobb függetlenséget érhessenek el, ezzel is garantálva az ellátás biztonságát és a

3

megfizethető árakat - hangsúlyozta Szita Károly. Leghamarabb ez év őszén, majd a következő tavasszal nyílhatnak meg azok a közbeszerzési eljárások, amelyeket a megyei jogú városok írnának ki energetikai és energiahatékonysági beruházásaikra - írta a Magyar Idők.

Középpontban az innováció 2016. február 10., 11.

(fotó: pakspress.hu)

A piaci, kormányzati és tudományos szektorok összefogásával rendezi meg Magyarország a think.BDPST régiós innovációs konferenciát március 8. és 10. között. Az eseményt az Antall József Tudásközpont szervezi, együttműködve a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a Nemzetközi Visegrádi Alappal, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal. A think.BDPST fővédnöke Budapest főpolgármestere, a konferencia főtámogatója az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A szervezők célja, hogy évente szakmai fórumon fűzzék szorosabbra az üzleti, kormányzati és civil szféra közötti régiós együttműködést az innováció és a kutatás-fejlesztés területén - hangzott el a sajtótájékoztatón, melyről a pakspress.hu, a figyelo.hu, a Napi számolt be, írt róla a Magyar Nemzet is. Bentzik Réka, az MVM Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta: az MVM - a legnagyobb nemzeti tulajdonú, regionálisan is meghatározó energetikai társaságként - kiemelt hangsúlyt fektet a kutatásfejlesztés-innováció támogatására, a megújuló energiaforrások bővítésére. Az energiaszektorban is számos olyan újítás létezik, amelynek felkarolása nagy lehetőségeket hordoz magában. A háromnapos rendezvény témái között szerepelnek a kutatás-fejlesztés gazdasági hatásai, az innováció szociális, oktatási és munkaerőpiaci dimenziói, a tartalomfogyasztás átalakulása, a közösségi vállalkozások, a közszolgáltatások és a városi infrastruktúra jövője, illetve az új technológiák hordozta biztonsági kockázatok is. Magyarországon jelenleg a GDP 1,4 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, az évtized végére azonban 1,8 százalék körüli részarány a cél. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a visegrádi innovációs együttműködés elmélyítése. A visegrádi országokban

4

ugyanakkor egyelőre elmarad a kis- és középvállalkozások innovációs teljesítménye az uniós átlagtól. Az EU-ban a kisvállalkozások átlagosan 30, a közepes cégek mintegy 50 százalékához kapcsolódik valamilyen innovációs teljesítmény, régiónkban azonban - Csehország kivételével - e számoknak nagyjából a fele teljesül (Magyarországon 12 és 26 százalék az arány).

Új termékekkel jöhet a gáztőzsde 2016. február 12.

(logó: ceegex.hu)

Akár trendváltásnak is mondható, hogy január eleje óta folyamatos a kereskedés a hazai gáztőzsdén. A CEEGEX-en ugyanis - két évvel ezelőtti indulása óta - eddig csak mutatóban voltak kötések, érezhetően magasabb árakon, mint Európa más, szervezett földgázpiacain - olvasható a Világgazdaságban. Januárban 6,5 millió köbméter gáz fordult meg a tőzsdén, ennek körülbelül a kétharmada azonnali szállításra. A kereskedés a továbbiakban erősödhet is jegyezte meg B. Horváth Lilla. Ezt a CEEGEX a spotpiacon arra alapozza, hogy rendszere kereskedési platformként is használható, így azon a tőzsdetagok egyensúlyban is tarthatják portfóliójukat. A határidős kereskedést az élénkítheti, hogy decemberben megindult az árjegyzői funkció (a kereskedés legnagyobb részében kétoldali árjegyzéssel biztosítják a piac likviditását). A tőzsdetársaság honlapján az RWE Supply & Trading GmbH szerepel határidős piaci árjegyzőként, mellette öt „normál” tag neve szerepel. A spotpiaciak között az Axpo Austria GmbH, a JAS Budapest Zrt. és a MET Magyarország Zrt. a market maker, és van további négy kereskedő is. A CEEGEX jelenleg is tárgyal több hazai és külföldi piaci szereplővel azok esetleges csatlakozásáról. A társaság üzleti titokra hivatkozva a vásárlók számáról és ügyleteik gyakoriságáról nem közölt adatokat a Világgazdasággal, de a lap úgy tudja: a mostani aktivitás jelentős része egyetlen tőzsdetaghoz köthető. A lap arra is kitért, hogy a CEEGEX - összhangban a piaci igényekkel, továbbá az uniós rendelettel és a hazai energiahivatali határozattal új termékek idei bevezetésének lehetőségét vizsgálja.

5

Szponzorálás Az MVM Csoport akcióban: idén is pirosban 2016. február 11.

(fotó: pakspress.hu)

Hatodik alkalommal rendezik meg a Szemem Fénye Alapítvány szolidaritási akcióját „Öltözz Pirosba!” címmel, február 19-én. Az országos kezdeményezés 2011 novemberében indult: a résztvevők együttérzésüket fejezhetik ki azzal, hogy piros ruhát vagy kiegészítőt viselnek, valamint minimum 200 forinttal támogatják a pécsi Dóri Ház működését. A Paks-Press Hírügynökség oldalán Ozsvárt Dorina arról írt, hogy az akcióban nemcsak kis- és nagyvállalatok, éttermek, hanem baráti társaságok és oktatási intézmények is részt vehetnek. A Szemem Fénye Alapítvány által működtetett Dóri Ház Magyarország első gyermek hospice háza. A ház szolgáltatásait 0-24 éves kor közötti, krónikus vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekek, fiatal felnőttek és családjaik vehetik igénybe. A csapat célja, hogy szép emlékekkel gazdagodhassanak a gyermekek és szüleik, továbbá, hogy lelki, szociális és fizikai támogatást nyújtsanak mindannyijuknak. A kampány célja tehát az adományozás és a küldetés fontosságának hirdetése, de nagy előnye az is, hogy tömegeket mozgathat meg, csapatokat kovácsolhat össze. Nem véletlen, hogy az országosan is ismert akcióhoz az MVM Csoport társaságai idén is csatlakoznak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekek és családjaik iránt, továbbá, hogy támogassák a Dóri Ház működését. Tavaly a társaságcsoport csaknem 900 munkavállalója fejezte ki együttérzését, melynek köszönhetően több mint 900 ezer forintot gyűjtöttek össze a munkatársak. A szolidaritási akcióban részt vevő kollégákról február 19-én közös fotó is készül. A pénzadományok a Szemem Fénye Alapítvány számára szintén február 19-én, 14 óráig gyűjthetők. Tavaly mintegy 4,5 millió forint gyűlt össze, de a szervezők célja, hogy idén tovább növelhessék a résztvevők számát és az adomány nagyságát.

6

A paksi bővítés hírei

Miniszterelnökség: Paks II. nem tartalmaz állami támogatást 2016. február 10.

(fotó: mvmpaks2.hu)

A kormány szerint a Paks II. beruházás nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérül. A Miniszterelnökség MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az osztrák állam "meg nem engedett állami finanszírozás miatt" kifogásolja a paksi terveket. Ausztria az Európai Bizottságnak küldte el hivatalos állásfoglalását, miszerint "nem megtérülő technológia használatának támogatásáról" van szó, amely "a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet". Így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást előállító, ezáltal költséghatékonyabb termelők nem tudnak piacra jutni vagy kiszorulnak onnan érvelt az osztrák gazdasági minisztérium. A Miniszterelnökség közleményében melyet a hirado.hu, az inforadio.hu, a magyarhirlap.hu, a hvg.hu stb. is ismertetett, hivatkoztak rá televíziós és rádiós hírműsorok - azt írta: az osztrák állam paksi bővítést kifogásoló álláspontjának benyújtása várható volt, mert Ausztria antinukleáris hozzáállása már a brit Hinkley Point C esetében is tetten érhető volt, amikor pert indított a beruházás állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntés ellen. Abba az eljárásba a magyar kormány is beavatkozik az Európai Bizottság és a brit kormány oldalán - emlékeztetett a Miniszterelnökség, kiemelve: az osztrák állam ugyanezen szempontok szerint támadja a Paks II. beruházást is, amikor egy esetleges állami támogatás feltételezett hatásait elemzi. Úgy fogalmaztak: "sajnos az osztrák fél nem eléggé tájékozott az esettel kapcsolatosan", így nem ismerte fel, hogy a Paks II. beruházásnál ez az érvelés nem alkalmazható, hiszen az állami támogatást a beruházás pontos részleteit ismerő EB majdnem kétéves egyeztetés során sem azonosította. A magyar kormány szerint a Paks II. beruházás "nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás". Erről a kormány a bizottságot tavaly május 22-én hivatalosan is értesítette. Ezt az

7

álláspontot a Rothschild bankház nemzetközi összehasonlító adatok alapján készített gazdasági elemzése is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a kormány oldalán is elérhető. Közölték azt is, hogy az Országgyűlés 2009-től mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette: egyetért az atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, hiszen így biztosítható a lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos áramellátás. Ausztria fellép az atomerőművek létesítésének bármilyen támogatásával, valamint az atomenergia előállításával szemben - közölte Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter. Szerinte az atomenergia nem része a fenntartható energiaellátásnak, és nem megtérülő módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Az osztrák álláspont szerint az atomerőmű nem lehet megtérülő, ha figyelembe veszik az összes biztosítási és biztonsági költséget, de számításba kell venni a keletkező hulladék ideiglenes tárolásának, kezelésének, végleges elhelyezésének és az utólagos eljárásoknak a költségeit is. Az osztrákok hivatkoznak a finnországi Olkiluoto és a franciaországi Flamanville telephelyen lévő atomerőművek megvalósításának legújabb tapasztalataira, miszerint jelentősen késhet az építkezés és növekedhetnek a költségek is.

Aszódi Attila: piaci alapon is működőképes a paksi projekt 2016. február 8.

(fotó: nrgreport.com)

Akár egy magánbefektető is megvalósítaná a Paks II. projektet - mondta az nrgreport.com portálnak adott interjújában Aszódi Attila. A paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint sincs tiltott állami támogatás a projektben. Végh Zsófia megjegyzésére - miszerint nem sok példa van a világon arra, hogy egy atomerőmű-beruházást pusztán piaci alapon, az állam közreműködése nélkül valósítsanak meg, sikeres működésük is kérdéses - Aszódi Attila jelezte: a finn Hanhikivi 1 beruházás is piaci projekt: ipari vállalatok, önkormányzatok, energiakereskedők stb. alkotta konzorcium a tulajdonosa. Ezek a befektetők az árampiac alakulása és a költségek értékelése után arra jutottak, hogy jobb lesz ebből az erőműből energiát vásárolni, mint más

8

forrásból. Emlékeztetett: a Rothschild bankház tanulmánya is azt mutatja, hogy lehet piaci alapon atomerőművet működtetni. Ha figyelembe vesszük, milyen változások várhatók a villamos energia piacán, hány erőmű áll le, a szén-dioxidkvóták ára mennyivel emeli a káros anyagot kibocsátó erőművek termelési költségét, s ezek alapján kiszámoljuk, milyen áramárak várhatók 2025-ben és azt követően, azt látjuk: az atomerőmű elegendő bevételt generál már az első évtől kezdve ahhoz, hogy az adott évben esedékes minden költségét kitermelje. Az Európai Bizottság által lefolytatott versenypiaci magánbefektetői teszt azt a kérdést teszi fel, hogy a projekttársaság bevételei kitermelik-e a költségeket, beleértve a tulajdonos által elvárt hozamokat is. Erre igen a válasz. Ebből az következik, hogy akár egy magánbefektető is megvalósítaná ezt a projektet mondta Aszódi Attila. Az elemzés figyelembe vette, hogy a projekttársaság beruházóként az erőmű építése és üzemeltetése során különböző forrásokból jut tőkéhez, s ezek költsége is különböző. A számítások azt mutatják, hogy Magyarországon egy ilyen projekt megvalósítása esetén a tőke költsége, elvárt hozama, illetve kamata 6,2 és 7% között lehet. Ez az ún. súlyozott átlagos tőkeköltség. A belső megtérülési ráta ennél magasabb, azaz a projekt megtérül. Az EB ugyanakkor azt mondja: a súlyozott átlagos tőkeköltség eltérő tartományban van, mint az általunk megadott, így nem biztos, hogy a belső megtérülési ráta a súlyozott átlagos tőkeköltség felett lesz. A bizottság szakemberei nem azt mondták, hogy Magyarország rossz úton jár, illetve hogy tiltott állami támogatást látnának a projektben. Csak annyit mondtak: szeretnék a részleteket jobban megismerni, harmadik feleket bevonni az egyeztetésbe emlékeztetett a kormánybiztos. Az oroszországi hitelt firtató kérdésre megismételte: az orosz fél azt közölte, hogy a projekt finanszírozása rendben van. Arra is kitért, hogy Magyarország folyamatosan monitorozza a pénzpiaci lehetőségeket. „Fontos hangsúlyozni, hogy az államközi finanszírozási szerződés szerint jogunk van előtörleszteni. Ha olyan helyzetbe kerül az ország, hogy a pénzpiacról alacsonyabb kamattal jut forráshoz, az orosz hitel hamarabb visszafizethető” - mondta a portálnak Aszódi Attila.

9

Kiáll a bővítés mellett Paks, a TEIT és az Atomfórum is 2016. február 10.

(fotó: paksihirnok.hu)

Bekapcsolódott a Paks II. beruházás kapcsán zajló, február 12-én lezárult brüsszeli konzultációba Paks városa, a TEIT és a Magyar Atomfórum Egyesület. Mindhárom szervezet levélben juttatta el az Európai Bizottságnak a két paksi blokk megépítése mellett felsorakoztatott érveit, melyeket a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde foglalt össze.  Paks vezetői és lakói már többször kinyilvánították: támogatják a projektet. Felhívták a figyelmet: ha ez a folyamat elhúzódik, az nehezíti a városi döntéshozók, a vállalkozók helyzetét és plusz terheket ró mindenkire - mondta Süli János polgármester. Emlékeztetett rá, hogy a négy paksi blokkot együttvéve csaknem száz reaktorévnyi tapasztalat halmozódott fel Pakson. Ezalatt semmilyen negatív környezeti hatása nem volt az erőműnek, gazdaságilag pedig egyértelmű előnyt jelent. Ez a legolcsóbb termelőegység, a hazai termelés több mint 50%-át adja, a rezsicsökkentés egyik alapja, hogy Paks hosszútávon üzemeljen. A két új blokk is egyértelműen a lehető legolcsóbb megoldást fogja biztosítani az ország lakosságának - hangsúlyozta Süli János.  Az atomerőmű környezetében fekvő 13 település alkotta Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás - amelynek faddi kihelyezett ülése adta az apropót a közös sajtótájékoztatónak - szintén kiállt a kapacitás fenntartása mellett. Bálint József elnök azt mondta: az alakulás, azaz 1992 óta felhalmozódott tudásuk, tapasztalatuk birtokában támogatják a beruházást. Az atomerőművel jó a munkakapcsolatuk, a négy meglévő blokk üzemeltetési tapasztalatai jók, a nukleáris energia környezetbarát, az erőmű működése egyértelműen előnyt jelent a térségben élőknek.  A Magyar Atomfórum Egyesület elnöke szerint a hazai nukleáris tudásbázis elismert, nem szabad veszendőbe hagyni. A szakma várja, készül a beruházásra. „Biztos vagyok abban, hogy minden bürokratikus akadályt el lehet hárítani” - fogalmazott Lenkei István. Hozzátette, hogy nem a

10

körülbelül negyven kisebb-nagyobb, nukleáris iparban érdekelt hazai cég képviselői által alkotott szervezetük az egyetlen, több civil szervezet és magánszemély írta meg támogató véleményét Brüsszelnek. Jelezte: nincsenek tapasztalatok arra, hogy a civil véleményeknek milyen hatásuk van, mert korábban nem követte ezt a gyakorlatot az Európai Bizottság.

Alternatív energia Elektromos autótöltők a parkolókban 2016. február 9.

(fotó: vezess.hu)

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet módosítása szerint a felszíni parkolóhelyeket fásítani kell, az újonnan létesített, illetve már meglévő parkolóhelyeken pedig az elektromos gépjárműveknek töltőállomásokat kell kiépíteni - olvasható a Magyar Közlönyben, melyre a Tőzsdefórum, az Origo, a vezess.hu/MTI hivatkozott. Az új parkolókat úgy kell kialakítani, hogy 100 hely után legalább tízben elektromos gépjárművet töltő állomás legyen kiépíthető a burkolat megbontása nélkül. A meglévő parkolóknál minden megkezdett 100 parkolóhelyből legalább kettőt ilyen töltőállomással kell ellátni. Az 1500 négyzetméter nettó árusító térnél nagyobb üzleteknél 2019. január 1., a 300-1500 négyzetméter közötti nettó árusító terű üzletek esetében, amelyek 50 000 lakosnál nagyobb településen találhatók, 2019. január 1. a határidő. A 20 001-50 000 lakosú településeken 2020. január 1-jéig, a 20 000 lakosnál kisebb településen 2026. január 1-jéig kell kivitelezni a rendelet szerint a parkolókat. Az ellenérték fejében parkolóhely értékesítésére szolgáló építmények létesítése esetén a parkolóhelyeket szintén úgy kell kialakítani, hogy 100 parkolóhely után legalább tízben kiépíthető legyen a töltőállomás a burkolat megbontása nélkül. A pénzdíjas parkolóhely értékesítését szolgáló, meglévő építményeknél minden megkezdett 100 parkolóhelyből 2017. január 1-jéig legalább egyet, 2019. január 1-jéig legalább

11

kettőt kell elektromos töltőállomással ellátni. Egy másik kormányrendelet is megjelent, amely az elektromos autókat érinti: a nemzetgazdasági miniszternek a Miniszterelnökséget vezető és a nemzeti fejlesztési miniszterrel közösen kell megvizsgálnia, miként növelhető a központi költségvetési szervek és az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok személygépjármű-parkjában a környezetkímélő járművek részesedése. A cél az, hogy az ilyen járművek aránya 2030-ra elérje a 30 százalékot. Azt is vizsgálni kell, milyen kormányzati intézkedésekkel lehet segíteni a két- és háromkerekű elektromos járművek szélesebb körű elterjedését. A javaslatok kidolgozásának határideje május 31.

Importból jön a zöldáram 2016. február 11. Feltűnést keltett a hazai árampiacon, hogy egy nagy távközlési társaság Bulgáriából kezdett megújuló forrásból származó áramot importálni. A meglepetést egyrészt a beszerzés ténye okozta, hiszen Magyarországon ma alig akar valaki piaci áron zöldáramot venni, másrészt az, hogy importálni kellett, pedig bőven hazai forrás is. Tavaly a zöldáram adta a teljes villamosenergiatermelés tizedét. Az import egyik kézenfekvő magyarázata az, hogy a bulgáriai forrás olcsóbb. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a hírt bejelentő eladó, az Európaszerte 47 vízerőmű áramával kereskedő Energo-Pro Trading EAD további háromnégy hazai társasággal is tárgyal. (A zöldáram alapértelmezésben drágább a fosszilis és nukleáris forrásból származónál, mert költségesebb technológiával és többnyire kisebb mennyiségben állítják elő - jegyezte meg cikkében B. Horváth Lilla.) Az import másik oka egy áramkereskedő szerint az lehet, hogy a hazai áramtőzsdén hozzáférhető zöldáram kicsit „piszkos”. E termék a kötelező átvételi rendszerből (KÁT) származik, amelybe bekerül egyebek közt a biomassza-szén tüzelésű erőművek árama is. E mixben a teljesen zöld forrású termék aránya 76 százalék volt 2014-ben a MEKH adatai szerint. A termelők közvetlenül piacra is vihetnék megújuló forrású áramukat, de nem kockáztatnak, hiszen az állami rendszerben garantált az átvétel, és a piacinál magasabb az ár is a beruházásuk megtérüléséig. Külföldön tehetősebb magánszemélyek, vállalatok, önkormányzatok megfizetik a zöldáram felárát. „Magyarországon ez még nem igazán imázsnövelő. Inkább Németországban van rá példa, hogy valaki

12

a második vagy harmadik BMW-je megvásárlása helyett átáll a megújuló áram használatára” - mondta a lapnak Boross Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója. Pedig a kereskedők várják a vevőket. A társaságcsoport az ÉMÁSZ-nak a Hernádra és a Sajóra telepített vízerőművei áramát kínálja, az E.ON norvégiai termékkel próbálkozik, az EDF Démász az ellátási területén lévő zölderőművekkel fedezné az igényeket, az MVM Partner pedig hazai portfóliójából és importból is kínál ilyen terméket. Fizikailag nem a zöldáram cserél gazdát, hanem az a származási garancia, amely igazolja az áram zöld eredetét - emlékeztetett a MEKH. Így a HUPX platformon eladott KÁT-os áram is csak akkor minősül megújulónak, ha származási garanciát vesznek hozzá. A világ legnagyobb szélturbina-gyártója jön létre 2016. február 12.

(fotó: handelsblatt.com)

A legnagyobb piaci részesedésű szélturbina-gyártó jöhet létre, miután a németországi Siemens érintett üzletága egyesül a terület másik meghatározó szereplőjével, a spanyolországi Gamesával - írta a Világgazdaság. Előzetes információk alapján az új, mintegy tízmilliárd eurós piaci értékű formációban a Siemensnek lesz nagyobb tulajdoni hányada. A lap idézte a Reuters hírügynökséget, amely úgy tudja: amint megalakul a társaság, átveheti dániai riválisát, a Vestast is. A piaci részesedése alapján is világelső cég tevékenysége kiterjed Észak-Amerikán és Európán kívül India, Mexikó és Brazília gyorsan bővülő piacaira. Az összevonást egyrészt az sürgethette, hogy piacuknak egyre fontosabb szereplői az erősödő kínai gyártók is, amelyeknek a terjeszkedése költségcsökkentésre kényszeríti a megújuló alapú energiatermelés nagyágyúit. Másrészt a közelmúltban már sor került két jelentős fúzióra is: az amerikai General Electric megvásárolta a franciaországi Alstom energiai üzletágát - ez a cégek magyarországi leányvállalatait is érinti -, és egyesült a németországi Nordex spanyolországi versenytársával, az Acciona Wind Powerrel.

13

A hazai energiaszektor hírei Szlovákiai gáztranzitra készülnek a kereskedők 2016. február 9.

(fotó: gaztranzit.hu)

Márciustól talán már szállít gázt a magyar-szlovák vezeték - értesült a Világgazdaság, kitérve arra is, hogy pusztán rendelkezésre állásával meghatározóan befolyásolhatja a fogyasztói gázpiaci környezetet ellátásbiztonsági és gázár-versenyt ösztönző szempontból is. „Ezt igazolja, hogy a vezeték a lejárt hosszú távú orosz gázszállítási szerződés újratárgyalásának egyik fontos eleme volt amiatt, hogy versenyképes gázforrást tud biztosítani Magyarországnak” - mondta a lapnak Meggyes Gyula, a Magyar Gáz Tranzit ZRt. vezérigazgatója. Az MGT által üzemeltetett interkonnektor kihasználtságára egyelőre rendkívül kedvezőtlenül hatnak a piaci folyamatok, de ez igaz az ország többi összekötő gázvezetékére is. Ám hamarosan nőhet a belföldi és a tranzitgázszállítás is annak alapján, hogy az MGT-nél több földgázkereskedő helyezett el pénzügyi biztosítékot és jelezte: részt venne a vezeték márciusi kapacitásainak aukcióján is. „A hazai gázigények ismeretében az ország gázellátásához szükséges mennyiség akkor is behozható a nyugat felőli szállítást lehetővé tévő Hungarian-Austrian Gaspipeline (HAG) vezetéken és a magyar-szlovák összekötőn, ha kiesne az Ukrajna felőli importunk. Középtávon pedig feltehetően megfordulnak a negatív trendek” - érvelt Meggyes Gyula. Azért várható trendváltás, mert a Gazprom közölte: 2019-től nem hosszabbítja meg az Ukrajnán keresztüli gázszállítási szerződését. Ehelyett Európát az Északi Áramlat bővítésével látná el. Ez esetben a fő hazai importútvonal a HAG és a magyarszlovák interkonnektor lesz. Az utóbbi nemzetgazdasági szerepét a szlováklengyel vezeték majdani átadása is növelheti, mert így Magyarország is kihasználhatja a lengyelországi LNG-terminál kínálta regionális szinergiákat.

14

Az orosz és a török piac felé nyit a MET Csoport

2016. február 12. Keleti irányban terjeszkedik a MET Csoport, amely már Oroszországban és Törökországban is leányvállalatot alapított. A török jelenlét az alternatív energiaforrások felkutatásában, új piacok elérésében segíthet, és rendkívül hasznos az oroszországi energiatermelő cégekkel kiépített kapcsolat is olvasható a Trade magazinban. Elsősorban a kelet-közép-európai térségben jelent meg eddig leányvállalatokkal a 2007-ben Magyarországon alapított MET Csoport, amely ma már 19 ország gázpiacán kereskedik. Az idén megalakult a MET Vostok moszkvai képviselettel és a MET Törökország isztambuli központtal. A kaszpi és a közel-keleti régió fontos új forrás Európa gázellátásához. Az európai országokban csökken a földgáztermelés, az importigény viszont emelkedik, és ma még Oroszország az egyik fő beszállító - mondta Szaniszló Attila, a MET Törökország vezérigazgatója. Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében lényeges tehát a források és az útvonalak diverzifikálása. A kaszpi és a közelkeleti térségben van elegendő versenyképes földgáz. Törökország jelentőségét növeli, hogy egyszerre elosztó központ - híd az új források és Európa között -, és felvevőpiac is - olvasható a cikkben.

Külföldi energiaszektor Külföldi megrendelései növekedésére számít a Roszatom 2016. február 9., 8.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Az orosz állami atomenergetikai konszern azzal számol, hogy a következő öt évben 190 milliárd dollárra nő a külföldi megrendelések értéke. A cég szélesíti globális jelenlétét, számos helyen nyit regionális irodákat - írta az indiai The Financial Express című lap. Tavalyi adatok szerint a külföldi megrendelések 110

15

milliárd dollárt tettek ki. A TASZSZ Kirill Komarovra, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettesére hivatkozott, aki korábban azt mondta: a következő öt évben 30-40 új reaktor külföldi építéséről szóló szerződés aláírása várható. A már építés alatt álló blokkok szerződéses értéke meghaladja a 300 milliárd dollárt. Az atomerőművek működése alatt nyújtott szolgáltatások értéke csaknem ugyanennyi lehet. (Portfolio/MTI) Az orosz rubel gyengülése - amelyet az energiahordozók világpiaci árának esése okoz - előnyös a magas technológiai színvonalat képviselő, exportorientált orosz vállalatoknak - közölte Vlagyiszlav Bocskov, a Rusatom International Network alelnöke, akire az atomenergiainfo.hu szakportál hivatkozott. A Roszatom nemzetközi üzletfejlesztési egységének kommunikációért felelős vezetője szerint a gyengébb rubel a Roszatomnak azt jelenti, hogy termékei és szolgáltatásai még inkább versenyképesek a világpiacon. Ez vonatkozik az atomerőművek létesítésére, továbbá az olaj- és gázipari berendezések gyártására, illetve a nukleáris technológián alapuló termékek exportjára is. „2016 januárjában lépett életbe az első egyiptomi atomerőmű létesítéséről szóló oroszegyiptomi kormányközi megállapodás, ami jogi alapot teremtett az atomerőműépítésről szóló szerződés megkötésére és az orosz exporthitel nyújtására. Jelenleg 12 országban 34 blokk létesítésére van szerződésünk és további, több mint 20 építéséről folynak tárgyalások” - közölte Bocskov. Szélesítik a külföldi együttműködést más vonalon is: Bolíviával például megkezdik az ország első nukleáris kutatóközpontjának építését.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Iránban azt tervezik, hogy idén márciusban megkezdik a busheri atomerőmű második energiablokkjának építését - jelentette be a Trade Arabia hírportál az Irinn tévécsatornára és az iráni atomenergia ügynökség vezetőjére hivatkozva. Eszerint a harmadik reaktoregységen két éven belül kezdődik meg a munka. A két reaktor összesen 11 milliárd dollárba kerül majd, a beruházást Teherán finanszírozza. Oroszország és Irán 2014 novemberében írt alá jegyzőkönyvet az atomerőmű-beruházásokról. (atomenergiainfo.hu)

16

Kozlodujban meghosszabbítanák az üzemidőt 2016. február 10.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

A bulgáriai kozloduji atomerőmű 6-os blokkjának üzemidejét 30 évvel tervezik meghosszabbítani - írta az AtomenergiaInfo. A Roszatom leányvállalata, a Rusatom Service bolgár partnerével kötött szerződést, amely magában foglalja az üzemidő hosszabbítási kérelmének megalapozását célzó munka elvégzését. Felmérik a primer kör, a reaktor és berendezései, valamint a szekunder köri berendezések, a csővezetékek, a segédberendezések és az épületek állapotát is. Erre 30 hónap áll rendelkezésre. Az adatok alapján nyújtja majd be az üzemeltető a Bolgár Atomenergia Hivatalhoz a hosszabbítási kérelmet. Az üzemidő hosszabbítása perspektivikus üzletet jelent a Roszatom cége számára, amelynek felkészült szakembergárdája és megfelelő tudása van az üzemidő hosszabbításához szükséges munkák elvégzéséhez. Jelenleg több mint 30, orosz technológiát használó reaktor esetében kerülhet szóba a hosszabbítás, miután lejár a harminc évre tervezett üzemidő. A hosszabbítás költséges, ám egy új erőmű építéséhez képest lényegesen olcsóbb megoldás.

New York állam segíti az atomerőműveket 2016. február 9.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

A környezetvédelmi szempontból tiszta energetikai szabványok (CES) kategóriájába kerülnek New York államban az atomerőművek. A besorolásról a közműszolgáltatásért felelős bizottság döntött. A CES célja, hogy 2030-ban a felhasznált energia fele már megújuló forrásokból származzon. Andrew Cuomo kormányzó utasításának megfelelően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaágazatok fejlesztése érdekében azért is lépéseket tesznek, hogy

17

gazdasági támogatást kapjanak az állam északi részén működő nukleáris erőművek, amelyek az utóbbi időben ráfizetésesek voltak. A kormányzó decemberben rendelte el egy olyan intézkedéscsomag elfogadását, amellyel megakadályozhatják az atomerőművek idő előtti leállítását, mondván, az csökkenti az energiaforrások sokszínűségét, miközben növeli az energiaárakat és gazdasági kárt okoz az ilyen létesítményeknek otthont adó térségeknek. New York államban négy telephelyen hat reaktor működik. Közülük északon van (két energiablokkal) a Nine Mile Point atomerőmű és az egy-egy reaktorral felszerelt Ginna, valamint Fitzpatrick. Tavaly novemberben az utóbbi üzemeltetője bejelentette: gazdasági okokból 2016 végén vagy 2017 elején végleg le akarja állítani az atomerőművet. (atomenergiainfo.hu)

Amerikai fűtőanyagot kapnak az ukrán reaktorok - Egy ukrán blokkot leállítottak 2016. február 8., 10.

(fotó: napi.hu)

Megérkezett az amerikai Westinghouse cég által az orosz építésű ukrán atomerőművekhez készített első nukleáris üzemanyag-csomag - jelentette be Volodimir Gyemcsisin kijevi energiaügyi miniszter. Az amerikai vállalat idén ötöt, összesen 13-at készít: ezzel ugyan nem tudja helyettesíteni az orosz szállításokat, de jelentősen kedvezőbb helyzetbe hozza az ukránokat az ártárgyalásoknál - írta a TASZSZ alapján Barabás T. János a Napi portálon. Gyemcsisin korábban úgy nyilatkozott: 2016-ban Ukrajna nukleáris üzemanyag-szükségletének mintegy 40 százalékát már európai importból fedezi - az amerikai Westinghouse az uránium rudakat ugyanis svédországi üzemében állítja elő. A projekt üzleti háttere meglehetősen bonyolult. Az ukrán atomerőműveket üzemeltető Energoatom és az amerikai Westinghouse 2000-ben kezdte meg az együttműködést, amikor még komoly - és Moszkva által erősített - kételyek voltak arról, hogy pótolhatóke biztonságosan az orosz nukleáris fűtőelemek másokkal. A próbák azonban beváltak: 2014-ben Ukrajna 2020-ig meghosszabbította a szerződését az amerikaiakkal. 2016-tól a Westinghouse-zal kötött megállapodás alapján a

18

francia Areva finomítja az urániumot a fűtőelemekhez. Egyelőre az ügylet kísérleti stádiumban van, a rudakat csak egy ukrán reaktorban használják. 14 napon belül másodszor kellett leállítani egy ukrán reaktort - erről számolt be a vs.hu, a vg.hu, az mno.hu, a stop.hu, a figyelo.hu/MTI portál. Legutóbb a Mikolajiv megyében, Juzsnoukrajinszk város mellett lévő erőmű kettes blokkját azért kellett ismét leállítani, mert a turbinacsapágyak rezgésszintje magas volt. Az erőművet üzemeltető Energoatom ukrán állami vállalat közleménye szerint az atomerőmű egyes és hármas blokkja továbbra is üzemel. A radioaktivitás szintje nem haladta meg a megengedettet sem az atomerőműben, sem annak környékén. Korábban a fő keringető szivattyú leállása miatt kellett január 27-én lekapcsolni a blokkot, majd a javítások után február 5-én helyezték ismét működésbe.

Többet követel a Siemens-Areva a finn atomerőmű üzemeltetőjétől

2016. február 9., 10. A német-francia Siemens-Areva konzorcium megemelte a finn TVO atomerőművet üzemeltető vállalattal szemben egy új reaktorblokk kivitelezésének költségei miatt támasztott milliárdos követelését - a finn vállalat Helsinkiben tett bejelentéséről a Tőzsdefórum, a Világgazdaság/MTI írt. A Siemens-Areva konzorcium és a finn Teollisuuden Voima (TVO) egymást hibáztatja az Olkiluoto atomerőmű harmadik blokkjának kivitelezésének költségés időtúllépései miatt. A cégpáros 3,4 milliárdról 3,52 milliárd euróra emelte a finn TVO-val szemben támasztott követelését. A TVO, a finn UPM-Kymmene, Stora Enso és Fortum vállalatok konzorciuma pedig 2,6 milliárd eurót követel a kivitelezők konzorciumától. Az ügyet a felek nemzetközi döntőbíróság elé vitték, de az egyeztetés akár évekig is eltarthat. Az 1600 megawatt kapacitású harmadik reaktorblokk építését 2005-ben kezdték meg és eredetileg 2010-re akarták átadni.

19

Rezeg a léc az Északi Áramlat alatt 2016. február 8. Bár az Európai Bizottság előzetes jogi vizsgálata nem fejeződött be, egyre több jel utal arra, hogy nem áll túl jól az uniós energiaellátás-biztonsági alapelvekkel ellentmondásba kerülő Északi Áramlat-2 projekt szénája - jelezte a BruxInfo. Tavaly decemberben hét tagállam - köztük Magyarország - levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét az Északi Áramlat kibővítésére vonatkozó orosznémet beruházás energiabiztonság szempontjából kedvezőtlen hatásaira. És bár a testület még csak a tervezett beruházás előzetes vizsgálódásainál tart, úgy tűnik, osztja a tagállamok aggályainak némelyikét. „Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a harmadik uniós energiacsomag rendelkezései milyen mértékben érvényesek a gázvezeték Balti-tenger alatt húzódó szakaszára” - közölte a minap egy uniós illetékes újságírók szűkebb csoportjának, köztük a BruxInfo tudósítójának adott nyilatkozatában. Mások azt is tudni vélik, hogy az energiapolitikai főigazgatóság jogi véleménye szerint az Északi Áramlat-2 belépési pontja (ahol a leendő gázvezeték eléri a szárazföldet) uniós joghatóság alá esik, vagyis teljes mértékben alkalmazni kell rá a harmadik energiacsomag rendelkezéseit. Ugyanezen forrás úgy tudja: a főigazgatóság szerint a gázvezeték nem lenne jogosult a harmadik energiacsomag - így a harmadik felek infrastruktúrához való szabad hozzáférésének - szabályai alóli átmeneti mentességre, mert nem javítaná az energiaellátás biztonságát.

Másodjára érkezett LNG Lengyelországba 2016. február 8.

(fotó: golng.eu)

Másodszor kötött ki az észak-lengyelországi Swinoujscie gázkikötőben a cseppfolyós földgázt szállító katari hajó. Az újabb 210 ezer köbméter szállítmányt a lengyelországi szállítási hálózat tesztelésére használják fel - adta hírül a lengyel közszolgálati televízió. A Q-flex típusú, 315 méter hosszú

20

gázszállító hajó tavaly december közepén kötött ki első alkalommal Swinoujsciében, az akkor továbbított LNG-t az ottani gázterminál visszagázosító rendszerének feltöltésére használták fel. A mostani szállítmányt - amelynek térfogata nem komprimált állapotban 130 millió köbméternek felel meg - három nap alatt fejtették le a hajóról. A szállítási rendszer tesztelése után a gáz a lengyelországi fogyasztókhoz kerül. A gázellátási diverzifikációt biztosító swinoujsciei gázkikötő az Európai Unió által támogatott projekt, amely a horvát Krk szigeten létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó része. A stratégiai gázkikötőt egy 85 km-es gázvezeték a balti-tengeri kikötővároson, Szczecinen keresztül köti össze a szállító hálózattal. A mintegy 3,5 milliárd zloty (830 millió euró) költséggel 2011 márciusa óta épülő lengyel terminál szerelési fázisát tavaly októberben fejezték be. A gázkikötő teljes üzembe helyezése az év közepén esedékes, utána a két gáztárolós terminál 5 milliárd köbméter kapacitással működik majd, Lengyelország évi földgázszükséglete mintegy harmadát fedezve. A terminál működését befolyásolja, hogy az oda vezető tengeri útvonalakat keresztező, 2012-ben létesített és jelenleg második szállal bővülő orosz-német gázvezeték, az Északi Áramlat megnehezíti a mély, 13,5 méternél nagyobb merülésű LNG-hajók közlekedését. (hirado.hu/MTI)

IEA: tovább eshet az olaj ára 2016. február 9.

(fotó: iea.org)

A Nemzetközi Energia Ügynökség arra figyelmeztetett, hogy tovább csökkenhet a kőolaj ára, ha nő az iráni olajtermelés, miközben az OPEC olajtermelése is jóval felülmúlja az engedélyezett szintet. A szervezet borúlátó vélekedése azután vált ismertté, hogy feloldották az Iránnal szembeni olajszankciókat és az OPEC tagországai nem tudnak megállapodni a termelés csökkentéséről, mert mindenki félti azt a piaci részesedést, amit korábban sikerült kiharcolnia. Az IEA szerint "szerfölött nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben érezhetően emelkedne a kőolaj ára. A jelenlegi körülmények között

21

inkább az árcsökkenés kockázata nőtt meg.” Azt azonban a nemzetközi szervezet nem tartja valószínűnek - más előrejelzésekkel ellentétben -, hogy a nyersolaj ára 10 dollárig gyengülhet hordónként. Az OPEC januárban napi 280 ezer hordóval 32,63 millió hordóra növelte olajtermelését - közölte a párizsi székhelyű IEA. A növekedést elsősorban a már szankciómentes Irán okozta, napi termelése 80 ezer hordóval 2,99 millió hordóra emelkedett. Ugyanakkor Szúd-Arábia is növelte a termelését, napi 70 ezer hordóval 10,21 millióra, Irak pedig napi 50 ezer hordóval rekordszintre, 4,35 millió hordóra bővítette termelését a múlt hónapban. Az IEA szerint egyelőre merő spekuláció, hogy megállapodás születik az OPEC és a szervezeten kívüli vezető olajtermelők között a termelés csökkentéséről. (24.hu, mfor.hu/MTI)

Hírek röviden 2016. február 2.

(fotó: ovit.hu)

2016. február 1-jétől Osvay Péter lett az MVM OVIT Zrt. vállalkozási igazgatója. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, majd MBA diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Vezetői tapasztalatokra energetikai cégeknél betöltött pozíciókban tett szert. Rövid megszakítással csaknem 20 évet dolgozott a Schneider Electric magyarországi és franciaországi cégeinél marketing, kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatói munkakörökben. (ovit.hu) 2016. február 4. A FutureFlow projektindító megbeszélését Ljubljanában tartották. A FutureFlow projekt négy közép- és dél-európai ország rendszerirányítójának (ELES - Szlovénia, APG - Ausztria, MAVIR - Magyarország, TRANSELECTRICA Románia) együttműködő szabályozási területét fogja összekötni, hiszen a rendszerirányítóknak egyre több kihívással kell szembenézniük az átviteli rendszer biztonságának fenntartása érdekében. (mavir.hu)

22