TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Budapest, 2013. július 30.

Ára: 5200 Ft

8. szám

TA R TA LO M J E G Y Z É K

I. PÉNZÜGY

1498–1674

II. GAZDASÁG

1675–1694

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

1695–1723

1498

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY

8. szám

I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK

2013. évi LXXXIII. törvény

A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről.................

1500

2013. évi LXXXVI. törvény

Egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról...............................

1517

2013. évi XCII. törvény

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról........................................................................

1556

2013. évi XCVIII. törvény

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ...............................

1563

2013. évi CIII. törvény

Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról ..........................................

1593

2013. évi CXIX. törvény

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról....................................................................................................

1622

2013. évi CXXIII. törvény

Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról...................................................................................................................

1622

2013. évi CXXIV. törvény

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról........................................................................

1624

202/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet

Egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról.............

1629


A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet, az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezet, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság kijelöléséről és egyes jogszabályok kapcsolódó módosításáról................................................

1632

A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló programjához kapcsolódó állami kezességvállalásról és kamattámogatásról.........................................................................................

1637


Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról....................................................................................................

1642


Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2012. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról...............................

1644

10/2013. (VI. 18.) MNB rendelet

A „Weöres Sándor születésének 100. évfordulója” ezüst emlékérme kibocsátásáról ...................................................................................................

1644

11/2013. (VI. 25.) MNB rendelet

A jegybanki alapkamat mértékéről...........................................................

1646

19/2013. (VI. 17.) NGM rendelet

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról...........................................................

1647


A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet módosításáról

1648


A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet és a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosításáról..................................................................................

1651

A társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól............................................

1656



8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1499 24/2013. (VI. 28.) NGM rendelet

A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég által saját magával szemben kért rendkívüli minőségellenőrzés igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetéséről............................................

1658


A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet módosításáról.............................

1659

A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet, a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet és az elemi költségvetésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet módosításáról..................................................................................

1660


28/2013. (VI. 29.) NGM rendelet HIRDETMÉNYEK

A könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő tevékenységek szabályozásáról .................................................................

1669 1673

1500


8. szám

2013. évi LXXXIII. törvény a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről* 1. Általános rendelkezések 1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások és a vegyes pénzügyi holding társaságok kiegészítő felügyeletére. 2. §

(1) E törvény alkalmazásában 1. ÁÉKBV: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényben meghatározott fogalom; 2. ÁÉKBV-alapkezelő: ÁÉKBV kezelésére engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő; 3. alternatív befektetési alapkezelő: ÁÉKBV-alapkezelőn kívüli befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, valamint olyan vállalkozás, amelynek alapító okirat szerinti székhelye harmadik országban van, és amelynek az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/ EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyre lenne szüksége, ha alapító okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban lenne; 4. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol; 5. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és járulékos vállalkozás; 6. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozás; 7. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás; 8. befektetési vállalkozás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalom; 9. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító és biztosítói holding társaság; 10. biztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott fogalom; 11. csoport: vállalkozások olyan összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is; 12. csoporton belüli ügylet: minden olyan ügylet, amely esetében a pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott vállalkozás egy kötelezettség teljesítése során közvetlenül vagy közvetve támaszkodhat ugyanazon csoportba tartozó egyéb vállalkozásra vagy a csoporton belüli vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyre, függetlenül attól, hogy a kötelezettség szerződéses vagy azon kívüli, illetve pénzbeli ellenszolgáltatással járó vagy anélküli; 13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; 14. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy vállalkozás és egy természetes vagy jogi személy között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz történő átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról, b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;

* A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 3-i ülésnapján fogadta el.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1501 érintett felügyeleti hatóság: a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó illetékes hatóság az EGT-államban, b) a koordinátor vagy c) az a) és b) alpontban megjelölt hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság; 16. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam; 17. hitelintézet: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom; 18. illetékes hatóság: EGT-állam azon nemzeti hatósága, amely felhatalmazással rendelkezik hitelintézetek, biztosítók, viszontbiztosítók, befektetési vállalkozások, vagyonkezelő társaságok vagy alternatív befektetési alapkezelők egyedi vagy csoportszintű felügyeletére; 19. járulékos vállalkozás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom; 20. kockázati koncentráció: minden potenciálisan veszteséggel járó kockázati kitettség, amely elég nagy ahhoz, hogy veszélyeztesse a pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott vállalkozások fizetőképességét vagy általában a pénzügyi helyzetét, függetlenül attól, hogy a kitettség partnerkockázat, hitelezési kockázat, befektetési kockázat, biztosítási kockázat, piaci kockázat, egyéb kockázat vagy ezen kockázatok kombinációjának vagy kölcsönhatásának eredménye; 21. kockázati tőkealap-kezelő: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom; 22. koordinátor: a kiegészítő felügyelet ellátásáért felelős illetékes hatóság; 23. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, továbbá e leányvállalat valamennyi leányvállalata; 24. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat és a biztosítási szolgáltatási ágazat közül legalább egyet magában foglaló ágazat; 25. pénzügyi vállalkozás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom; 26. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amely alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja; 27. stresszteszt: olyan szimulációs módszer, amely kedvezőtlen gazdasági és piaci folyamatokat feltételezve méri a pénzügyi konglomerátum teljesítményét; 28. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, vagyonkezelő társaság vagy alternatív befektetési alapkezelő; 29. szoros kapcsolat: két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat; 30. vagyonkezelő társaság: ÁÉKBV-alapkezelő, valamint olyan vállalkozás, amelynek alapító okirat szerinti székhelye harmadik országban van, és amelynek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyre lenne szüksége, ha az alapító okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban van; 31. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival – amelyek között van legalább egy EGT-államban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás –, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot; 32. viszontbiztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott fogalom. (2) A szavazati jogok (1) bekezdés 26. pontjában meghatározottak szerinti figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e. (3) Ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor az (1) bekezdés 29. pontja alkalmazásában e harmadik személyt is a csoport élén állóval szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni. Szoros kapcsolat jön létre két vagy több személy között akkor is, ha ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak. 15.

1502


8. szám

2. Pénzügyi konglomerátum meghatározása 3. §

4. §

5. §

(1) A pénzügyi konglomerátum olyan csoport, amely esetében a) a csoport élén aa) egy szabályozott vállalkozás áll, amely egy pénzügyi ágazatbeli vállalkozás anyavállalata, pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás vagy olyan pénzügyi ágazatbeli vállalkozás, amelyben a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások egyike sem rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal; vagy ab) egy nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a 4. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elsősorban a pénzügyi ágazatban folyik; b) a csoporthoz tartozó vállalkozásoknak legalább egyike a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és legalább egyike a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik, és c) a csoport vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan) vagy aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban a 4. § (2) vagy 4. § (5) bekezdése alapján meghatározott feltételeknek megfelelően jelentős. (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben hivatalból dönt arról, hogy a csoport pénzügyi konglomerátumnak minősül. (1) A csoport tevékenysége elsősorban a pénzügyi ágazatban folyik, ha a csoporton belül a pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven százalékát. (2) Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha a) a csoport adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege arányának és b) a csoport adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye arányának számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és befektetési szolgáltatási ágazatban. (3) A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő. A vagyonkezelő társaságokat és az alternatív befektetési alapkezelőket a csoporton belül ahhoz az ágazathoz kell számítani, amelyikhez a csoporton belül tartoznak. Ha a vagyonkezelő társaságok és az alternatív befektetési alapkezelők a csoporton belül nem kizárólag egy ágazathoz tartoznak, akkor a legkisebb pénzügyi ágazathoz adódnak hozzá. (4) Legkisebb pénzügyi ágazatnak az számít a pénzügyi konglomerátumon belül, amelynek a (2) bekezdés szerint számolt átlaga a legalacsonyabb. Legjelentősebb pénzügyi ágazatnak az számít, amelynek (2) bekezdés szerint számolt átlaga a legmagasabb. (5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (2) bekezdésben meghatározott számítások alapján a legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az egyezerhatszázmilliárd forintot. (6) Ha valamely mutató értéke az (1)–(2) bekezdésben megadott érték alá csökken, de az (1) bekezdésben meghatározott érték a harmincöt százalékot, a (2) bekezdésben meghatározott érték a nyolc százalékot, vagy az (5) bekezdésben meghatározott érték az egyezerháromszáz milliárd forintot eléri, akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni. (7) A tőkekövetelmény meghatározásakor az adott pénzügyi ágazatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (1) A Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben, többoldalú eljárás keretében dönthet úgy, hogy egy csoportot nem tekint pénzügyi konglomerátumnak, ha a csoport eléri a 4. § (2) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, de a legkisebb ágazat nem haladja meg a 4. § (5) bekezdésében meghatározott küszöbértéket. (2) A Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a kockázatkezelési eljárásra és belső ellenőrzési mechanizmusra, valamint a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket, ha úgy ítéli meg, hogy a csoport tekintetében ezen rendelkezések alkalmazása a kiegészítő felügyelet vonatkozásában nem szükséges vagy félrevezető, így különösen ha a) a 4. § (2) bekezdésben meghatározott számtani átlag legalább egy pénzügyi ágazatban nem haladja meg a tizenöt százalékot, b) a csoporton belüli egyetlen ügylet sem éri el a 9. § (8) bekezdésben meghatározott mértéket vagy

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1503 c)

6. §

a csoporton belüli ügyletek összesített értéke nem éri el a pénzügyi ágazaton belüli vállalkozások összesített mérlegfőösszegének öt százalékát. (3) A Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal egyetértésben a) a 9. § (9) bekezdésében meghatározott esetekben kizárhat egyes vállalkozásokat a 4. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott küszöbértékek kiszámítása alól, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítottan a szabályozás elkerülése miatt telepedett le harmadik országban, b) eltekinthet a 4. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott küszöbérték teljesítésétől, ha három egymást követő év során jelentős változás – így különösen egyesülés, szétválás – következik be a csoport szerkezetében, c) kizárhat egy vagy több kisebb ágazatban fennálló részesedési viszonyt, ha a kiegészítő felügyelet célkitűzése tekintetében jelentőségük elhanyagolható, azaz a 4. § (2) bekezdése alapján az adott részesedési viszony nem minősül jelentősnek, d) helyettesíthet vagy kiegészíthet a 4. § (1)–(2) bekezdése alkalmazása során a mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot a bevételi szerkezeten, a mérlegen kívüli tevékenységeken, és kezelt vagyon összegén alapuló mutatószámmal. (4) A mérlegfőösszegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, az Szmt. szerinti tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni. (5) A Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve évente újraértékeli a kiegészítő felügyelet alkalmazása alóli mentesítést, a mennyiségi mutatókat és a kockázatalapú értékeléseket. (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett szabályozott vállalkozást pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősít, akkor a kiegészítő felügyelet e vállalkozásra, valamint arra a csoportra terjed ki, amelyhez ezen vállalkozás tartozik. (2) Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősítés érdekében a Felügyelet a) folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett szabályozott vállalkozás pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-e, b) szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti hatóságával, c) értesíti az érintett felügyeleti hatóságokat és az Európai Felügyeleti Hatóságok vegyes bizottságát (a továbbiakban: vegyes bizottság), ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az pénzügyi konglomerátumhoz tartozik. (3) A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet értesíti a csoport élén álló anyavállalatot vagy anyavállalat hiányában azt a szabályozott vállalkozást, amely a csoport legjelentősebb pénzügyi ágazatában a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkezik, ha a csoport pénzügyi konglomerátumnak minősül.

3. Kiegészítő felügyelet 7. §

(1) A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens működésének felügyelete. Ennek érdekében a Felügyelet a pénzügyi konglomerátum kockázati koncentrációját, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli. (2) Kiegészítő felügyelet alá tartozik valamennyi szabályozott vállalkozás, a) amely a pénzügyi konglomerátum élén áll, b) amelynek anyavállalata valamely EGT-államban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság, vagy c) amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy másik pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban. (3) A kiegészítő felügyelet kiterjed valamennyi pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozásra, a) amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás, vagy b) amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság. (4) A kiegészítő felügyelet nem terjed ki a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és a pénzügyi ágazathoz nem tartozó nem szabályozott vállalkozás egyedi vizsgálatára, elemzésére, értékelésére.

1504 8. §

9. §


8. szám

(1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozás köteles gondoskodni a pénzügyi konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő működéséről. (2) A kockázatkezelés kiterjed: a) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján megvalósuló vállalatirányításra, b) az üzleti stratégia kockázatra és tőkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét biztosító tőkemegfelelési elvekre, c) a kockázatok pénzügyi konglomerátum szintű mérésére, ellenőrzésére alkalmas összehangolt kockázat-ellenőrző rendszerre, d) a helyreállítási terv és szanálási intézkedés végrehajtásának kidolgozására és jóváhagyására vonatkozó szabályokra. (3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályokat évente felül kell vizsgálni. (4) A belső kontrollrendszer kiterjed: a) a jelentős kockázatok azonosítására és mérésére, valamint a szavatolótőkének a kockázatokhoz való hozzárendelésére, b) a csoporton belüli ügyletek és a kockázati koncentráció azonosítására, mérésére és ellenőrzésére. (5) A kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozásnak rendelkeznie kell a kiegészítő felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső kontrollrendszerrel. (6) A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet felügyeli az (1)–(5) bekezdésben szereplő eljárásokat és rendszereket. (7) A kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozás rendszeresen köteles tájékoztatni a Felügyeletet a jogi felépítéséről, az irányításáról és a szervezeti struktúrájáról, valamint köteles ezen információkat évente nyilvánosságra hozni. (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozások a pénzügyi konglomerátum szintjén is kötelesek megfelelni a tőkemegfelelési előírásoknak és ennek érdekében megállapítani a pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket. (2) A kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozások tőkemegfelelésére és a kockázati koncentrációra vonatkozó kiegészítő felügyeletet a 8. §-ban és a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról szóló rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell gyakorolni. (3) A tőkemegfelelési követelmények kiszámítása során a következő vállalkozások tartoznak a kiegészítő felügyelet hatálya alá: a) hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás; b) biztosító, viszontbiztosító vagy biztosítói holdingtársaság; c) befektetési vállalkozás; d) vegyes pénzügyi holding társaság. (4) A kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozás és a vegyes pénzügyi holding társaság évente legalább egy alkalommal a kockázati koncentrációra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó, a (7) bekezdésben meghatározott adatokról és információkról beszámol a koordinátornak, valamint meghatározza a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű megfelelést. Ezek eredményét és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a pénzügyi konglomerátum élén álló szabályozott vállalkozás vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére. (5) Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás és nem vegyes pénzügyi holding társaság áll, akkor a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet által kijelölt, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás nyújtja be a koordinátor részére a (4) bekezdésben említett csoporton belüli ügyletekre vonatkozó információkat és a tőkemegfelelési számításokat, valamint annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat. A Felügyelet az adatszolgáltatásért felelős szabályozott vállalkozás kijelölésével kapcsolatban előzetesen konzultál az érintett felügyeleti hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal. (6) A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozásnak. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozása a kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra. (7) A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe venni a (4) bekezdésben meghatározott számítások során. A döntéskor figyelembe kell venni a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1505

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

és a pénzügyi konglomerátum egészének kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázati koncentráció jelentős mértékének meghatározása érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet – az érintett felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján – megállapítja a tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó küszöbértéket. A pénzügyi konglomerátum összesített tőkekövetelményének öt százalékát meghaladó ügylet jelentősnek minősül, ha a kockázati koncentrációra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó küszöbérték a (7) bekezdés szerint nem került meghatározásra. A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását, vagy b) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható vagy félrevezető eredményre vezet. Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne a (9) bekezdés b) pontja alapján, de együttesen nem tekinthetőek elhanyagolható jelentőségűeknek, akkor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthetőek. A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítési döntés meghozatala előtt a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet egyeztet az érintett felügyeleti hatóságokkal. A Felügyeletnek a mentesítésről utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat. Ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás a (9) bekezdés b) pontja alapján mentesítésre kerül, akkor a Felügyelet az adott vállalkozás tekintetében felügyeleti célból adatot és információt kérhet a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól.

4. A koordinátor 10. §

11. §

(1) A koordinátor kijelölése során a Felügyelet együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal. (2) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló szabályozott vállalkozás tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte. (3) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás áll és a) a Felügyelet által engedélyezett szabályozott vállalkozás anyavállalata vegyes pénzügyi holding társaság, b) több, az EGT-államban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás anyavállalata Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a pénzügyi konglomerátum valamely szabályozott vállalkozása magyarországi székhellyel rendelkezik, vagy c) a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság székhelyének EGT-államában engedélyezett szabályozott vállalkozás, és a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazatában a legnagyobb mérlegfőösszege a magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásnak van. (4) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a) a pénzügyi konglomerátum élén több, az EGT-államban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen EGT-államok mindegyikében rendelkezik a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy b) a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat, valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazatában a legnagyobb mérlegfőösszege egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásnak van. (5) A (2)–(4) bekezdéstől eltérően, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás alapján a Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint felkérhet más érintett felügyeleti hatóságot a koordinátori feladatok ellátására, ha az a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezete vagy a különböző országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A döntés meghozatala előtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét. (1) A Felügyelet koordinátorként a) összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat, b) ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését, c) ellenőrzi a 9. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum szintű kockázati koncentrációra, tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,

1506


8. szám

d)

értékeli a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően a pénzügyi konglomerátum összetételét, szervezetét és belső kontrollrendszerét, e) az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a felügyeleti feladatok ellátását, f ) biztosítja a pénzügyi konglomerátum megfelelő és rendszeres stresszteszteknek való alávetését, g) ellátja a kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat, a szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza, h) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságát és a vegyes bizottságot valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről, i) értesíti az illetékes hatóságokat az 5. § (1) és (2) bekezdés alapján hozott döntésekről, és nyilvánosságra hozza azokat, j) tájékoztatja a vegyes bizottságot a 8. § (5) bekezdés és a 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján rendelkezésére álló információkról. (2) A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet.

5. Együttműködés, információcsere és ellenőrzés 12. §

(1) A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja. (2) Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki: a) a pénzügyi konglomerátum jogi, irányítási és szervezeti felépítésének azonosítására (ideértve a szabályozott és nem szabályozott vállalkozást és a csoport élén álló vállalkozás minősített befolyással rendelkező tulajdonosát is), valamint a csoport szabályozott vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására, b) a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére, c) a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, tőkemegfelelésének, a csoporton belüli ügyleteinek, kockázati koncentrációjának és jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére, d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és vezető állású személyének azonosítására, e) a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű kockázatkezelésnek és belső kontrollrendszernek a figyelemmel kísérésére, f ) a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az összegyűjtött információk ellenőrzésére, g) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozásának működését kedvezőtlenül befolyásoló változás figyelemmel kísérésére, h) az érintett felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő tájékoztatásra. (3) Ha a Felügyeletnek koordinátorként olyan információra van szüksége, amelyet az ágazati szabályokkal összhangban egy másik illetékes hatóságnak már megküldtek, a Felügyeletnek lehetőség szerint fel kell vennie a kapcsolatot ezzel a hatósággal, hogy megelőzze a felügyelet ellátásába bevont különböző hatóságoknak párhuzamosan küldendő jelentések készítését. (4) A Felügyelet együttműködik a vegyes bizottsággal, és haladéktalanul a vegyes bizottság rendelkezésére bocsátja a kiegészítő felügyeleti feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi információt. (5) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az EGT-állam jegybankjával, az Európai Központi Bankkal, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét. (6) A Felügyeletnek – a határozata meghozatalát megelőzően – egyeztetnie kell azon érintett felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás engedélyhez kötött tulajdonosának személyében, vezető állású személyében bekövetkezett változás, b) a szankciók és kivételes intézkedések tekintetében.

8. szám


(7) A (6) bekezdéstől eltérően nem áll fenn az előzetes egyeztetési kötelezettség, ha az a döntés hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a Felügyeletnek az érintett hatóságokat a határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell.

13. §

(1) A kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a feladata ellátása érdekében megkeresheti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás székhelye szerinti, kiegészítő felügyeleti feladattal nem rendelkező illetékes hatóságot, és kérheti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól származó szükséges adatok és információk Felügyelet részére történő megküldését. (2) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott vállalkozás, valamint az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás részére minden adatot és információt megadni a kiegészítő felügyelet érdekében elvégzendő számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás köteles elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni. (3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és információért az érintett felügyeleti hatósághoz is fordulhat.

14. §

15. §

(1) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult – helyszínen és helyszínen kívül – ellenőrizni. (2) A Felügyelet fordulhat más EGT-állam érintett felügyeleti hatóságához is az adott államban működő szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozás tekintetében szükséges ellenőrzés lefolytatása érdekében. (3) Ha ellenőrzést kérve a Felügyelethez fordul valamely EGT-állam érintett felügyeleti hatósága, akkor a Felügyelet köteles az ellenőrzést saját hatáskörben elvégezni. (1) Ha a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás székhelye harmadik országban található, akkor a koordinátor a 10. § (2)–(4) bekezdésében meghatározottak alapján kerül kijelölésre az illetékes hatóságok közül. (2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. december 16-ai 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelv) foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet a vegyes bizottság által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. (3) Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletét nem a Felügyelet látja el. (4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet, mint koordinátor látja el a kiegészítő felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet az érintett felügyeleti hatóságokkal konzultálva dönthet úgy, hogy előírja egy, az EGT-államban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság felállítását, és a kiegészítő felügyeletet ezen holdingtársaság vezetésével működő pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások tekintetében értelmezi. Ezen döntésről a Felügyelet tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságokat és az Európai Bizottságot.

6. Végrehajtási intézkedések 16. § A Felügyeletnek meg kell tennie a szabályozott vállalkozás működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott intézkedéseket, ha a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás nem tesz eleget a 8–9. §-ban foglalt követelményeknek, b) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozás eleget tesz a 8–9. §-ban foglalt követelményeknek, de egy szabályozott vállalkozás fizetőképessége veszélyben forog, vagy c) a csoporton belüli ügyletek és a kockázati koncentrációk veszélyeztetik a szabályozott vállalkozások pénzügyi helyzetét.

1508


8. szám

7. Záró rendelkezések 17. § Felhatalmazást kap a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítő felügyeleti szintű számítások módjára, tartalmára, szerkezetére és gyakoriságára vonatkozó részletes szabályokat. 18. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 19. § E törvény a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. december 16-ai 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és b) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 16-ai 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 20. § A 26. § (1) bekezdése az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 21. §

(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai együttesen kérelmezik a) a kockázattal súlyozott kitettség érték belső minősítésen alapuló módszerrel történő számításának, b) a 76/C. § (6) bekezdés d) pontja szerinti saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának, c) a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának, d) a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló kormányrendelet alapján a partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításának engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.” (2) A Hpt. 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézet felügyeletét, akkor a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet a) a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).” (3) A Hpt. 14/B. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 14/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását. (6) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami felügyeleti hatóság a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének

8. szám


(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.” A Hpt. 17. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell) „h) az összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához.” A Hpt. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vagy vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben, aa) amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy ab) amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította; b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította; c) büntetett előéletű; d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.” A Hpt. 76/A. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni – a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha az említett anyavállalat, leányvállalat vagy vállalkozás) „a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő, vagyonkezelő társaság vagy járulékos vállalkozás,” A Hpt. 76/D. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:) „f ) a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával – ha az hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás – szembeni kitettség esetén, ha a kitettség megfelel a 76/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, valamint a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettség esetén, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,” A Hpt. 76/J. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik – a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott – egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazását, akkor a Felügyelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek egyedi alapon történő teljesítésétől eltekinthet, ha ezáltal nem sérül az átláthatóság és a kockázatok kezelése, valamint megfelelő a kockázatok megoszlása (diverzifikálása).” A Hpt. 90. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek) „b) anyavállalata pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság.” A Hpt. 90. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és) „b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára, alternatív befektetési alapkezelőjére és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”

1510

22. §


8. szám

(11) A Hpt. 96/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankhatósággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.” (12) A Hpt. 96/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.” (13) A Hpt. 137/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hitelintézet egyedi alapon, a tagállami hitelintézeti anyavállalat, a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata, az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is nyilvánosságra hozza a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott információkat.” (14) A Hpt. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Felügyelet a határozatot megküldi a tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak.” (15) A Hpt. a következő 234/N. §-sal egészül ki: „234/N. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 44. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő vegyes pénzügyi holding társaságnak legkésőbb 2014. január 1-től kell megfelelnie.” (16) A Hpt. 2. és 6. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 38. és 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „38. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik, 39. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,” (2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 39a. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „39a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik,” (3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 118a. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „118a. tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan vegyes pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,” (4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 132. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „132. vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom,” (5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 138. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „138. konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó befektetési vállalkozás és EU-szintű befektetési vállalkozási anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság,”

8. szám

23. §


(6) A Tpt. 43. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.” (7) A Tpt. 181/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek) „b) anyavállalata pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság.” (8) A Tpt. 181/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásra, és) „b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelőjére, alternatív befektetési alapkezelőjére és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.” (9) A Tpt. 181/I. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankbizottsággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről. (4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.” (10) A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdés 80. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „80. vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;” (2) 178. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító,) „b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,” (3) A Bit. 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet feladata a 178. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű biztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete.” (4) A Bit. 182. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha magyarországi székhelyű biztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalatai, akkor a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.” (5) A Bit. 184. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Ha több biztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holding társaság végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére.

1512


8. szám

(4) Ha a biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság maga is biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata, akkor a Felügyelet engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság végezze el. (5) A Felügyelet a biztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha a) a biztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja, b) a biztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vagy viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül, c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító a biztosítónak anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik, és a 182. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a biztosító összevont alapú felügyeletét ellátja, d) a biztosító egy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata, vagy a biztosítóban egy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja, e) a biztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke számításába a biztosítót bevonja, f ) a biztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, vegyes pénzügyi holding társaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a 182. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága a biztosító(k) összevont alapú felügyeletét ellátja.” (6) A Bit. 187. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a biztosító biztosítói holding társaságon vagy vegyes pénzügyi holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükségletét a biztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.” (7) A Bit. 188. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„Biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalataként működő biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése”

(8) A Bit. 188. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A 178. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába be kell vonni a biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holding társaság, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik. (2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha biztosító lenne. A biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító esetében pedig a 187. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.” (9) A Bit. 12. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

8. szám 24. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1513 (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 28. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli) „u) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához,” (2) A Bszt. 102. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai a) az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását, b) a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések esetén a saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslések alkalmazását, c) a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számítását, vagy d) a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló rendeletben meghatározott belső modell módszer szerinti számítását együttesen is alkalmazhatják. (2) Az (1) bekezdés szerinti együttes alkalmazáshoz az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélye szükséges. (3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelmet a EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához.” (3) A Bszt. 106. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a Tpt. 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.” (4) A Bszt. 174. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Felügyelet a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelem beérkezését követően a) haladéktalanul továbbítja azt azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére, amely területén székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).” (5) A Bszt. 175. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Ha a 174. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat befektetési vállalkozásnak minősülő leányvállalatának prudenciális felügyeletét a Felügyelet látja el, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem kézhezvételét követően, az eljárásra jogosult más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott időszakon belül megküldi a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását. (2) Ha az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.”

1514


8. szám

(6) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „g) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/ EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

25. §

(1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 101. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a viszontbiztosító,) „b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,” (2) A Vbit. 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet feladata a 101. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű viszontbiztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete.” (3) A Vbit. 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha magyarországi székhelyű viszontbiztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalatai, akkor a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.” (4) A Vbit. 107. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Ha több viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holding társaság végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére. (4) Ha a biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság maga is biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a Felügyelet engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság végezze el. (5) A Felügyelet a viszontbiztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha a) a viszontbiztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a viszontbiztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja, b) a viszontbiztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vagy viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül, c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy viszontbiztosító a viszontbiztosítónak anyavállalata vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 105. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét ellátja, d) a viszontbiztosító egy harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata, vagy a viszontbiztosítóban egy harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja, e) a viszontbiztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai, és a biztosítói holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke számításába a viszontbiztosítót bevonja,

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1515 f ) a viszontbiztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatai és a 105. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyeletüket ellátja.” (5) A Vbit. 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a viszontbiztosító biztosítói holding társaságon vagy vegyes pénzügyi holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükségletét a viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.” (6) A Vbit. 111. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„Biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalataként működő viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése”

26. §

(7) A Vbit. 111. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 101. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába be kell vonni a biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik. (2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha viszontbiztosító lenne. A biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító esetében pedig a 109. § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.” (8) A Vbit.156. §-a a következő d) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „d) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/ EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.” (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7. §-a a következő q) ponttal egészül ki: (A Felügyelet feladata) „q) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyelet ellátása.” (2) A Psztv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felügyeleti kollégium a Felügyelet és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, a Felügyelet által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. A Felügyelet a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű biztosítói anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett – külön törvényben meghatározott – rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű kiegészítő felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait kérheti fel.” (3) A Psztv. 120. §-a a következő o) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „o) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/ EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

1516


8. szám

27. § Hatályát veszti a) a Hpt. 1. § (1) bekezdés e) pontja, XIV/A. Fejezete, 235. § (2) bekezdés r) pontja, 2. számú melléklet II. Fejezet 7–11., 14. és 15. pontja, b) a Tpt. 1. § l) pontja, 5. § (1) bekezdés 8., 17., 24., 40. és 102. pontja, XIX/B. Fejezete és 451. § (2) bekezdés o) pontja, c) a Bit. 3. § (1) bekezdés 75–79. és 82. pontja, III/A. Fejezete és 235. § r) pontja.

Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2013. évi LXXXIII. törvényhez

1. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „II. Az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások” 2. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „12. Vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom.” 3. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezete a következő 12a. ponttal egészül ki: „12a. Tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan vegyes pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.” 4. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „13. Konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó hitelintézet, valamint az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság.” 5. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezet 16. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „16. EU-szintű hitelintézeti anyavállalat: olyan tagállami hitelintézeti anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik. 17. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.” 6. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezete a következő 17a. ponttal egészül ki: „17a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.” 7. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság vezetőinek, minősített befolyással rendelkező tulajdonosainak a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte.” 8. A Hpt. 2. számú melléklet III/A. Fejezet 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „18. Tagállami hitelintézeti anyavállalat: olyan hitelintézet, amely hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne. 19. Tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.”

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1517 9. A Hpt. 6. számú melléklet I. pontja a következő 18. alponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „18. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-án kelt 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

2. melléklet a 2013. évi LXXXIII. törvényhez A Tpt. 25. számú melléklete a következő 27. ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „27. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/ EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

3. melléklet a 2013. évi LXXXIII. törvényhez A Bit. 12. számú melléklete a következő 37. ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „37. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/ EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

2013. évi LXXXVI. törvény egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról* 1. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása 1. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:) „a) Magyarország területén végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, továbbá a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosító biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos tevékenységére;” 2. §

(1) A Bit. 3. § (1) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „63. ügymenet kiszervezése: a biztosító a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;” (2) A Bit. 3. § (1) bekezdés 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „66. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;”


1518


8. szám

(3) A Bit. 3. § (1) bekezdés 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „70. versengő termékek: azok a biztosítási termékek – ide nem értve azon biztosítók termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító a másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak –, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. számú mellékletek szerint azonos ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba, illetve azonos alágazatba tartozó terméknek minősülnek: a) azok a termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek; b) azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos; vagy c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati, illetve alágazati besorolásával;” (4) A Bit. 3. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „94. járadékszolgáltatás: a jogosult részére szerződés alapján meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatása;” (5) A Bit. 3. § (1) bekezdése a következő 98–100. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „98. illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre; 99. megfelelőségi politika: a megfelelőségi feladatkört ellátó személy felelősségi köreinek, hatásköreinek és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása; 100. megfelelőségi terv: a megfelelőségi feladatkör azon tervezett tevékenységeinek meghatározása, amelyek figyelembe veszik a biztosító tevékenységének valamennyi lényeges területét és azok megfelelőségi kockázatnak való kitettségét.”

3. § A Bit. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Biztosítási tevékenység a biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat. (2) Az (1) bekezdésben foglalt biztosítási tevékenység az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg.” 4. § A Bit. 6. §-a a következő c) ponttal egészül ki: (A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:) „c) amely biztosítási termék megvásárlását díjazással járó terjesztésbe való bevonás feltételéül szabja.” 5. § A Bit. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „34. § Biztosításközvetítői tevékenységet – az e törvényben foglalt kivételekkel – kizárólag olyan személy végezhet, aki szerepel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban, és a 36/A. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz.”

8. szám


6. § A Bit. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 13. számú mellékletben meghatározott hatósági vizsga birtokában biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult természetes személy a felügyeleti nyilvántartásból történő törléstől számított öt év elteltével abban az esetben vehető fel újból a felügyeleti nyilvántartásba, ha újból hatósági vizsgát tesz.” 7. § A Bit. a következő 36/A. §-sal egészül ki: „36/A. § (1) A függő és a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített biztosítási termékekkel kapcsolatban már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. (2) A (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a függő és a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített vagy a jövőben közvetíteni szándékozott biztosítási termék vonatkozásában szakmai továbbképzésen részt venni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség nem áll fenn, ha a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében és a közvetített termékek körében változás nem következett be. (4) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzést a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független biztosításközvetítő végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 13. számú mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy 13. számú mellékletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat. (5) A biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független biztosításközvetítő köteles a (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség alá eső biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését a szakmai továbbképzés előzze meg. (6) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzésen történő részvételt a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére igazolni.” 8. § A Bit. 37. § (1) bekezdése a következő i)–l) ponttal egészül ki: (A biztosításközvetítő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:) „i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága, j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e, k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól, és l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.” 9. § A Bit. 38. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A Felügyelet a független biztosításközvetítői tevékenység végzésének engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha a) a kérelmező vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosának független biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3 év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta; vagy b) a kérelmező vezető tisztségviselője, minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a kérelem benyújtását megelőző 3 év során vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa volt olyan független biztosításközvetítőnek, amelynek független biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3 év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta.” 10. § A Bit. 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az (1) bekezdés f ) pontjában meghatározott esetben az átalakulás időpontja legfeljebb hat hónappal lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.”

1520


8. szám

11. § A Bit. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „65. § (1) A biztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folyamatos végzésének a feltétele a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend; b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer; c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség; d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok; e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv; és f ) áttekinthető szervezeti felépítés. (2) A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.” 12. § A Bit. a következő 65/A. §-sal egészül ki: „65/A. § (1) A biztosítónak ki kell alakítania a biztosítási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén. (2) A biztosító köteles az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelmének biztosítása céljából az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni. (3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat. (4) A biztosítónak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell. (5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról: a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról; b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról; c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események); d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére; e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről; f ) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről; és g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről. (6) A biztosítónak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a (2) bekezdésben meghatározott biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket, továbbá rendelkeznie kell a felmerülő kockázatokkal arányos mértékben legalább a következőkkel: a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel; b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító és a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja; c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint ezzel összefüggésben a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel vagy ezek hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal; d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását;

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1521 e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik; f ) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék; és g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel. (7) A biztosítónál mindenkor rendelkezésre kell állnia: a) az általa fejlesztett, illetve a megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek; b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak és az adatok tárolási szerkezetének; c) az informatikai rendszer elemeinek a biztosító által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének; d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának; e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak; f ) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek; és g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának. (8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenniük legalább: a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására; b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználásra; és c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére. (9) A biztosítónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet. (10) A (6) bekezdés e) pontjában meghatározott mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, továbbá gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről.”

13. § A Bit. 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.” 14. § A Bit. 76. és 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „76. § (1) A biztosító a kockázat elvállalása és a viszontbiztosítási szerződés megkötése kivételével – az adatvédelmi előírások betartása mellett – tevékenységének bármely elemét kiszervezheti. (2) A biztosító ügymenetének kiszervezése esetén a (3)–(7) bekezdés és a 77–78. § alkalmazandók. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének. (3) A kiszervezés a) nem eredményezheti a biztosító vezető állású személyei hatáskörének, továbbá az egyéb vezetői hatáskörének átadását, e hatáskörök gyakorlása a biztosítónál marad, b) nem eredményezhet érdeksérelmet az ügyfél számára az ügyfél és a biztosító közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a biztosító ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és c) nem eredményezhet olyan változást, amely alapján a biztosító az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesíti. (4) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási, ellenőrzési jog, valamint a biztosítási kockázatokért való helytállási kötelezettség megmaradjon a biztosítónál. (5) A biztosító előzetesen írásbeli kiszervezési politikát dolgoz ki, amely figyelembe veszi a kiszervezés hatását a biztosító tevékenységére, továbbá a kiszervezés során alkalmazandó beszámolási és ellenőrzési eljárásokat. (6) Nem szervezhetőek ki a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek, amennyiben a kiszervezés: a) a biztosító biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségei teljesítésére való képességét érintő módon aa) veszélyezteti a biztosító irányítási rendszerének minőségét, ab) növeli a biztosító működési kockázatát,

1522


8. szám

b) akadályozza a Felügyeletet feladatai teljesítésében, vagy c) veszélyezteti a biztosító ügyfeleinek érdekeit. (7) A biztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezését, valamint a kiszervezés tartalmában bekövetkezett változást köteles a Felügyeletnél 5 nappal a kiszervezést, vagy a változást megelőzően bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát. 77. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné. (2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felel. (3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő vagy szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani. (4) A biztosító, amely kiszervezi a kiemelten fontos feladatköreit, köteles a) biztosítani, hogy a kiszervezett tevékenységet végző kockázatkezelési és belső kontrollrendszerének vonatkozó területei megfelelőek legyenek ahhoz, hogy biztosítsák a 76. § (6) bekezdés a) és b) pontjának való megfelelést; b) megfelelően figyelembe venni a kiszervezett tevékenységeket a saját kockázatkezelési és belső kontrollrendszerében, hogy biztosítsa a 76. § (6) bekezdés a) és b) pontjának való megfelelést; c) meggyőződni arról, hogy a kiszervezett tevékenységet végző rendelkezik a kiszervezett feladatok megfelelő és megbízható módon történő végzéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal; és d) biztosítani, hogy a kiszervezett tevékenységet végző – figyelembe véve a kiszervezett feladatköröket és tevékenységeket is – rendelkezzen a veszélyhelyzetek és az üzletviteli fennakadások kezelésére alkalmas megfelelő készenléti tervekkel, és amennyiben szükséges, a kiszervezett tevékenységet végző rendszeresen tesztelje a tartalék rendszereket. (5) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) és (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (6) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által átadott adatot, információt elkülönítetten, az adatvédelmi előírások betartásával kezelni. (7) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez, a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője. (8) A (7) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, ha a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet tulajdonosa azonos vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak. (9) ármilyen kiemelten fontos feladatkör vagy tevékenység kiszervezett tevékenységet végzőjének kiválasztása során az igazgatóság gondoskodik arról, hogy a) a biztosító részletes vizsgálatot végezzen annak érdekében, hogy – a biztosító céljait és igényeit figyelembe véve – a lehetséges kiszervezett tevékenységet végző rendelkezzen mindazon képességekkel, erőforrásokkal, valamint hatósági engedélyekkel, amelyek az előírt feladatkörök vagy tevékenységek kielégítő módon történő elvégzéséhez szükségesek; b) a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző írásbeli szerződést kössön, amely egyértelműen meghatározza a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző jogait és kötelezettségeit; és c) a kiszervezési szerződés feltételeiről egyértelműen tájékoztatást kapjon jóváhagyás céljából. (10) Amennyiben a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző ugyanazon tulajdonosi csoport tagjai, a biztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezésénél a (9) bekezdésben meghatározott követelményeken felül köteles figyelembe venni, hogy a biztosító milyen mértékben ellenőrzi a kiszervezett tevékenységet végzőt vagy képes befolyásolni annak tevékenységeit.”

8. szám


15. § A Bit. a következő 77/A. és 77/B. §-sal egészül ki: „77/A. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy a Felügyelet előzetes értesítését követően, a Felügyelet közreműködésével Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt ellenőrizze. (2) A (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Felügyelet jár el a másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító felügyeleti hatósága ellenőrzési tevékenységének a biztosítása érdekében. (3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító megbízásából Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt a helyszínen ellenőrizni, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőtől adatszolgáltatást kérni. 77/B. § A Felügyelet vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult a biztosító által kiszervezett tevékenységet másik tagállamban végzőt az illetékes hatóság előzetes értesítését követően, az illetékes hatóság közreműködésével ellenőrizni.” 16. § A Bit. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „78. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell legalább: a) a kiszervezett tevékenység végzése során a kiszervezett tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket; b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez; c) mindkét fél jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a kiszervezett tevékenységet végző felelősségére vonatkozó szabályokat a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért; d) a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket; e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén; f ) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végző köteles a biztosítót a körülmények minden olyan változásáról tájékoztatni, ami lényegesen befolyásolhatja a kiszervezett feladatkörök és tevékenységek hatékony, jogszabályoknak megfelelő ellátását; g) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végző csak felmondási idővel szüntetheti meg a szerződést, és a felmondási időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító a feladatkör vagy tevékenység ellátásáról gondoskodhasson; h) azt, hogy a biztosító tájékoztatást kérhet a kiszervezett tevékenységekről és utasításokat adhat a kiszervezett tevékenységek és feladatkörök tekintetében; i) azokat a feltételeket és jogszabályi korlátokat, amelyek alapján a kiszervezett tevékenységet végző a hozzá kiszervezett feladatkör vagy tevékenység végzésével mást bízhat meg; és j) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végzőnek a biztosítóval kötött szerződésből eredő feladatait és kötelezettségeit nem érinti, ha a hozzá kiszervezett feladatkör vagy tevékenység végzésével az i) pont alapján mást bíz meg. (2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot és információt megadni. (3) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.” 17. § A Bit. 83. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.” 18. §

(1) A Bit. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a) vezető aktuáriust; b) vezető jogtanácsost; c) számviteli rendért felelős vezetőt; és d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt) (a továbbiakban együtt: egyéb vezető) köteles foglalkoztatni.”

1524


8. szám

(2) A Bit. 85. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha az egyéb vezető kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a (3) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, az egyéb vezető csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.” (3) A Bit. 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más – az adott tevékenység ellátására a 86. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, a 87. § (1) bekezdés a)–d) pontjában és a 88. § (1) bekezdés a)–e) pontjában előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező – szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni. Ezen egyesület esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.”

19. § A Bit. 86. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A biztosító vezető aktuáriusa 86. § (1) A biztosító vezető aktuáriusaként az alkalmazható, aki a) felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi végzettséggel rendelkezik; b) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik; c) büntetlen előéletű; d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és e) a biztosítóval munkaviszonyban áll. (2) A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja: a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét; b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét; c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását; d) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és e) az a)–d) pontra vonatkozó adatok valamint a tartalékok helytállóságát. (3) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek. (4) A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan – a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából – benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését. (5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.” 20. § A Bit. 87. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki) „c) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,” 21. § A Bit. 88. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki) „c) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,” 22. § A Bit. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „89. § (1) A biztosító részvénytársaság, a biztosító szövetkezet, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók, ha ugyanazon személyt

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1525 alkalmazzák belső ellenőrként, kötelesek írásban megállapodni arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni. (2) A biztosító belső ellenőre az lehet, aki a) felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel rendelkezik, b) legalább 5 éves, ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett szakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal, vagy bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett belső ellenőrzési vagy megfelelőségi szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) büntetlen előéletű, d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és e) a biztosítóval munkaviszonyban áll. (3) A biztosítónál működő belső ellenőr feladata – a III/A. fejezet alkalmazási körére tekintet nélkül – a 91/K. §-ban meghatározott belső ellenőrzési feladatok ellátása. (4) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja, a belső ellenőr irányítását a felügyelőbizottság látja el.”

23. § A Bit. a 91. §-t követően a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

„III/A. FEJEZET A BIZTOSÍTÓK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK A fejezet alkalmazási köre 91/A. § (1) E fejezet hatálya azokra a biztosítókra terjed ki, amelyek megfelelnek a következő feltételek valamelyikének: a) a biztosító éves bruttó díjbevétele eléri az 5 millió eurót; b) a biztosító viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai elérik a 25 millió eurót; c) a biztosító üzleti tevékenysége tartalmaz felelősség-, hitel- és kezesi biztosítási kockázatokat fedező biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet, kivéve, ha azok az 1. számú melléklet C) részében meghatározott kiegészítő kockázatokat jelentenek; d) a biztosító viszontbiztosítási ügyletekből származó da) éves bruttó díjbevétele eléri a 0,5 millió eurót, db) viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai elérik a 2,5 millió eurót, dc) az éves bruttó díjbevétele meghaladja az éves összes bruttó díjbevétele 10%-át, vagy dd) viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai meghaladják a viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai 10%-át; vagy e) a biztosító olyan csoport tagja, ahol a csoport bruttó biztosítástechnikai tartalékai meghaladják a 25 millió eurót. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összegek bármelyikét a biztosító három egymást követő évben túllépi, akkor e fejezet szabályai alkalmazandók a negyedik évtől. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően e fejezet szabályai alkalmazandók minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő biztosítóra, amelynek az üzleti terv alapján éves bruttó díjbevétele vagy viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül meghaladják az (1) bekezdésben rögzített valamely küszöbértéket. (4) E fejezet szabályai nem alkalmazhatóak arra a biztosítóra, amelyre vonatkozóan a Felügyelet megállapította az összes alábbi feltétel egyidejű teljesülését: a) az (1) bekezdésben szereplő küszöbértékek egyikét sem haladta meg a hatálybalépést megelőző három év egyikében sem, és b) az (1) bekezdésben szereplő küszöbértékek közül az üzleti terv alapján az elkövetkező öt év alatt várhatóan egyiket sem lépi túl.

Általános követelmények 91/B. § (1) A biztosító köteles a méretével, az általa végzett biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányban álló, hatékony, az üzleti tevékenység körültekintő és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert működtetni (arányosság elve).

1526


8. szám

(2) Az arányosság elvét a biztosító irányítási rendszerére vonatkozó valamennyi előírás tekintetében alkalmazni kell, így különösen a kiemelten fontos feladatkörökért felelős személyek, a kockázatkezelési rendszer (ezen belül a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszer), a belső kontroll rendszer, a belső ellenőrzés és a kiszervezés tekintetében. 91/C. § (1) A biztosító tevékenységéért, ideértve a kiszervezett tevékenységet is végső felelősséget az igazgatóság vállal. (2) A biztosító az irányítási rendszer keretén belül köteles a) a szervezeti felépítését valamint a kiemelten fontos feladatköreit belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni, b) a felelősségi köröket egyértelműen meghatározni és egymástól megfelelően elhatárolni; c) hatékony információáramlást biztosító rendszert működtetni; és d) tevékenységei folyamatos és szabályszerű ellátása érdekében megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat – ideértve a készenléti tervet is – alkalmazni. (3) A biztosító az irányítási rendszerén belül köteles legalább a) a kockázatkezelésre; b) a belső kontrollrendszerre; c) a belső ellenőrzésre; és d) amennyiben kiszervezi valamely tevékenységét, a kiszervezésre vonatkozó részletes szabályokat és követelményeket az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzíteni. A szabályzatokat a rendszer vagy az érintett terület bármely jelentős változása esetén, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. (4) A belső szabályzatoknak egyértelműen meg kell állapítaniuk a vonatkozó feladatokat, célkitűzéseket, folyamatokat és az alkalmazandó beszámolási eljárásokat, amelyek mindegyikének összhangban kell lennie a biztosító általános üzleti stratégiájával. 91/D. § (1) A biztosító a) hatékony együttműködési, belső jelentési és információközlési rendszert hoz létre és tart fenn minden érintett feladatkört ellátó személy szintjén; b) hatékony döntéshozatali eljárásokat és szervezeti felépítést hoz létre és tart fenn, amelyek világosan meghatározzák a beszámolási útvonalakat, felosztják a feladatköröket és felelősségeket, valamint figyelembe veszik a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét; c) biztosítja, hogy a biztosító alkalmazásában álló és érdekében tevékenykedő személy ismerje azokat az eljárásokat, amelyek a kötelezettségei megfelelő teljesítéséhez szükségesek; d) biztosítja, hogy amennyiben egyes személyek vagy szervezeti egységek több feladatot látnak el, az ne, vagy valószínűsíthetően ne akadályozza meg az érintett személyeket abban, hogy bármely konkrét feladatkört megbízhatóan, tisztességesen és tárgyilagos módon lássanak el; e) olyan információs rendszert hoz létre és működtet, amely teljes körű, megbízható, egyértelmű, következetes, időszerű és helyénvaló információkat állít elő az üzleti tevékenységekről, a vállalt kötelezettségekről valamint a kockázatokról, amelyeknek a biztosító ki van téve; f ) megfelelő és pontos nyilvántartásokat vezet üzleti és belső felépítéséről; g) megőrzi az információk biztonságát, integritását és bizalmas természetét, figyelembe véve az információ jellegét; és h) írásbeli javadalmazási politikát fogad el. (2) A biztosító olyan üzletmenet-folytonossági szabályzatot hoz létre, vezet be és tart fenn, amely biztosítja, hogy a rendszerekben és eljárásokban bekövetkező megszakítás esetén is meg tudja őrizni a nélkülözhetetlen adatokat és feladatköröket, és fenn tudja tartani a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységeket, és amennyiben ez nem lehetséges, a szabályzatnak biztosítania kell, hogy a biztosító időben helyre tudja állítani az ilyen adatokat és feladatköröket, annak érdekében, hogy mielőbb folytatni tudja a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységeket. (3) A biztosító hatékony rendszereket működtet az összeférhetetlenség megakadályozására és a lehetséges összeférhetetlenségek azonosítására, valamint eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy azok, akik részt vesznek a biztosító stratégiáinak és politikáinak végrehajtásában, megértsék, hogy hol merülhetnek fel összeférhetetlenségek és, hogy az ilyen összeférhetetlenségeket hogyan kell kezelni. (4) A biztosító folyamatosan nyomon követi és rendszeresen értékeli az irányítási rendszere megfelelőségét és hatékonyságát, valamint megteszi a megfelelő intézkedéseket a hiányosságok kezelésére. 91/E. § A belső kontrollrendszer – amely kiterjed legalább az igazgatási és számviteli eljárásokra, belső ellenőrzési keretrendszerre, a vállalkozás minden szintjére kiterjedő megfelelő jelentési és adatszolgáltatási rendszerre, továbbá a megfelelőségi feladatkörre – biztosítja

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1527 a) a biztosító alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelőségét; b) a biztosító tevékenységének eredményességét és hatékonyságát a céljai tükrében; és c) a pénzügyi és nem pénzügyi információk rendelkezésre állását és megbízhatóságát. 91/F. § (1) A biztosító a feladatköröket és a kapcsolódó beszámolási útvonalakat oly módon építi be a szervezet rendszerébe, hogy biztosítsa minden egyes feladatkör olyan befolyásoktól való mentességét, amelyek veszélyeztethetik a feladatkörből adódó feladatok objektív, tisztességes, független módon történő ellátását. (2) A belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az igazgatóság felelőssége alatt működik, és a feladatkört ellátó személy annak számol be, szükség esetén együttműködik a többi feladatkört ellátó személlyel feladatai ellátása érdekében. (3) Az adott feladatkört ellátó személyeknek a) képesnek kell lenniük a saját kezdeményezésükre bármely munkatárssal kapcsolatba lépni; b) rendelkezniük kell feladataik ellátásához szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel; és c) korlátlan hozzáféréssel kell rendelkezniük minden, a feladataik elvégzéséhez szükséges információhoz. (4) Az adott feladatkört ellátó személyek haladéktalanul kötelesek bejelenteni minden jelentős problémát a felelősségi területükön belül az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak. (5) Amennyiben egy feladatkör ellátása nem kapcsolható egy vezető személyhez, akkor a feladatkörhöz kapcsolódó feladatokat szervezeti egység is elláthatja, amely esetben a szervezeti egység vezetője a felelős az adott feladatkörért.

Kiemelten fontos feladatkörök 91/G. § A biztosító legalább az alábbi kiemelten fontos feladatköröket működteti: a) aktuáriusi feladatkör, b) kockázatkezelési feladatkör, c) megfelelőségi feladatkör és d) belső ellenőrzési feladatkör. 91/H. § (1) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy feladata: a) a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása; b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása; c) a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és minőségének értékelése; d) amennyiben értelmezhető, a biztosítástechnikai tartalékok és a tapasztalati adatok összevetése; e) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztása; f ) az igazgatóság tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről; g) az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás; h) a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás; és i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás, különös tekintettel a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerre. (2) A biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának összehangolása terén az aktuáriusi feladatkört ellátó személy különösen az alábbi feladatokat látja el: a) módszereket és eljárásokat alkalmaz, hogy értékelje a biztosítástechnikai tartalékok megfelelő mértékét és biztosítsa, hogy azok számítása összhangban legyen az e törvényben és a biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott követelményekkel; b) amennyiben értelmezhető, értékeli a biztosítástechnikai tartalékok számításához kapcsolódó bizonytalanságot; c) biztosítja, hogy figyelembevételre kerüljön a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához használt adatok bármilyen korlátozottsága; d) összehasonlítást végez és indokol minden lényeges, korábbi értékektől eltérő különbséget a biztosítástechnikai tartalékok évenkénti számításánál; és e) biztosítja, hogy a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben biztosított opciókat, garantált szolgáltatásokat, hozamokat és kifizetéseket megfelelően értékelik. (3) Amennyiben értelmezhető, az aktuáriusi feladatkört ellátó személy megvizsgálja, hogy a biztosítástechnikai tartalékok számításánál alkalmazott módszerek és feltevések megfelelőek-e a biztosító adott üzletágaihoz és ahhoz, ahogy az üzleti tevékenységet végzik, tekintettel a rendelkezésre álló adatokra. (4) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy értékeli, hogy a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához használt információtechnológiai rendszerek az arányosság elvének figyelembevételével megfelelően támogatják-e az aktuáriusi és statisztikai eljárásokat.

1528


8. szám

(5) Amennyiben értelmezhető, az aktuáriusi feladatkört ellátó személy a biztosítástechnikai tartalékok tapasztalati adatokkal való összehasonlításakor értékeli a múltbéli számítások minőségét, és az értékelés eredményét felhasználják az aktuális számítások minőségének javítására, következtetéseket vonnak le az alkalmazott adatok és feltevések helyességéről, pontosságáról és teljességéről, valamint a számításuk során alkalmazott módszerekről. (6) A biztosítástechnikai tartalék számításáról az igazgatóságnak benyújtott információnak tartalmaznia kell legalább a kiszámításuk megbízhatóságára és megfelelőségére vonatkozó adatokat. Egyértelműen fel kell tüntetni, és meg kell magyarázni a biztosítástechnikai tartalékok megfelelőségéről megfogalmazott fenntartásokat. (7) Az (1) bekezdés g) pontja alapján készítendő véleménynek következtetéseket kell tartalmaznia legalább a következő tényezők tekintetében: a) a beszedni tervezett biztosítási díjak elégségesek-e ahhoz, hogy fedezzék a jövőbeli kárigényeket és költségeket, figyelembe véve különösen az alapul szolgáló kockázatokat (ideértve a biztosítási kockázatvállalást), valamint a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben foglalt opcióknak, garantált szolgáltatásoknak, hozamoknak és kifizetéseknek a biztosítási díjak elégségességére gyakorolt hatását; b) az infláció, a jogi kockázat, a biztosító portfóliójának összetételében bekövetkezett változás, és az olyan rendszerek hatása, amik a kártörténettől függően felfelé vagy lefelé módosítják a biztosítási díjakat, vagy olyan más rendszerek hatása, amiket adott homogén kockázati csoportoknál vezettek be; és c) a biztosítási szerződések folyamatosan növekvő aránya a magasabb kockázatú ügyfelek vonzására vagy megtartására (antiszelekció). (8) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott véleménynek tartalmaznia kell az alábbiak megfelelőségének elemzését: a) a biztosító kockázati profilja és biztosítási kockázatvállalási politikája, b) a viszontbiztosítási szolgáltatók, figyelembe véve azok hitelképességét, c) a biztosítási kockázatvállalási politikával kapcsolatos elvárt fedezet a stresszforgatókönyvek esetében, és d) a viszontbiztosítási szerződésekből és különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekre vonatkozó számítás. (9) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy évente legalább egyszer írásbeli jelentést készít az igazgatóság számára. A jelentés dokumentál minden feladatot, amit az aktuáriusi feladatkörben eljáró személy ellát, valamint azok eredményeit, világosan beazonosít bármilyen hiányosságot és javaslatokat tesz az ilyen hiányosságok kezelésére. (10) Biztosítói csoport esetében a csoportszintű aktuáriusi feladatkört ellátó személy véleményt nyilvánít a viszontbiztosítási megállapodások és politikák csoportszintű megfelelőségéről. (11) Aktuáriusi feladatkört olyan személy láthat el, aki a) a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányos aktuáriusi és pénzügyi matematikai szakmai tudással rendelkezik, és b) az alkalmazandó szakmai követelményekkel kapcsolatos tapasztalatait bizonyítani képes. 91/I. § (1) A kockázatkezelési feladatkört ellátó személy feladata a kockázatkezelési rendszer működtetése, amely magában foglalja: a) az igazgatóság és az egyéb kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek támogatását a kockázatkezelési rendszer hatékony működése érdekében, b) a kockázatkezelési rendszer nyomon követését, c) a biztosító egyedi kockázati profiljának nyomon követését, d) a szavatolótőke-szükséglet számítását, e) szükség szerinti, de évente legalább egyszeri részletes jelentéstételt a kockázati kitettségekről, f ) a tanácsadást az igazgatóság részére kockázatkezelési kérdésekben, többek között az olyan stratégiai ügyekben, mint a vállalati stratégia, a fúziók, a felvásárlások, a jelentős projektek és befektetések, és g) a felmerülő kockázatok azonosítását és értékelését. (2) A kockázatkezelési feladatkört ellátó személy együttműködik az aktuáriusi feladatkört ellátó személlyel. 91/J. § (1) A megfelelőségi feladatkört ellátó személy feladata különösen a) annak biztosítása, hogy a biztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel; b) azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése, amelyek célja, hogy a biztosító e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges hiányosságait feltárják; c) a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése;

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1529 d) a biztosító igazgatóságának, és alkalmazottainak segítése annak érdekében, hogy a biztosító teljesítse a biztosító tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit; e) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentés elkészítése; és f ) megfelelőségi politika és megfelelőségi terv készítése. (2) A megfelelőségi feladatkört ellátó személy a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről évente legalább egyszer jelentést készít az igazgatóság és a felügyelő- bizottság részére, amely tartalmazza a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban részt vevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot; b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére: tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is; c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását és azok eredményét; és d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és a várható eredményt. 91/K. § (1) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy kizárólagos feladata a) a biztosító belső szabályzatai megfelelő működésének és hatékonyságának, és b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálata. (2) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy a) ellenőrzési tervet készít, vezet be és tart fenn, amely meghatározza a következő években elvégzendő ellenőrzési munkát, figyelembe véve minden tevékenységet és a biztosító teljes irányítási rendszerét; b) kockázatalapú megközelítést alkalmaz a prioritásai meghatározásakor; c) beszámol az ellenőrzési tervről az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak; d) az a) pont szerint végzett munka eredményei alapján ajánlásokat bocsát ki, és évente legalább egyszer írásos jelentést nyújt be a megállapításairól és ajánlásairól az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak; és e) ellenőrzi az igazgatóság és a felügyelőbizottság által a d) pontban meghatározott ajánlások alapján hozott határozatoknak való megfelelést. (3) Amennyiben szükséges, a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy az ellenőrzési tervben nem szereplő ellenőrzéseket is végezhet. (4) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy – a (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi. (5) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy legalább a jelentéseiről készített összefoglalót mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére megküldi. Az összefoglalót köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani. (6) A biztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelőbizottság különösen az alábbi feladatokat látja el: a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel; b) irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében ba) elfogadja az éves ellenőrzési tervet, bb) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását, bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy munkáját, és bd) megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha a biztosító nem szervezi ki a belső ellenőrzési feladatkört; és c) a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezen ajánlások, javaslatok, intézkedések végrehajtását. (7) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy nem láthat el más feladatkört.

Kockázatkezelési rendszer 91/L. § (1) A biztosító köteles olyan kockázatkezelési rendszert működtetni, amely alkalmas azon egyedi és összesített kockázatok és kockázati kölcsönhatások folyamatos azonosítására, mérésére, nyomon követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten ki van, illetve ki lehet téve. A kockázatkezelési rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll.

1530


8. szám

(2) A kockázatkezelési rendszernek hatékonynak kell lennie, és a rendszert a biztosító szervezeti felépítésébe és döntéshozatali folyamataiba kell beépíteni, kialakításakor figyelembe kell venni a vezető állású személyeket, továbbá a kiemelten fontos feladatkört ellátó személyeket. 91/M. § (1) A kockázatkezelési rendszer tartalmazza: a) az egyértelműen meghatározott kockázatkezelési stratégiát, amely összhangban van a biztosító általános üzleti stratégiájával; b) a kockázatkezelési rendszeren belüli, egyértelműen meghatározott döntéshozatali eljárást; c) az írásbeli szabályzatokat, amelyek hatékonyan biztosítják azoknak a lényeges kockázatoknak a típusonkénti meghatározását és besorolását, amelyeknek a biztosító ki van téve és az egyes kockázatokra jóváhagyott kockázatvállalási határokat; és d) a beszámolási eljárásokat és folyamatokat, amelyek biztosítják, hogy a biztosítót érintő lényeges kockázatokat és a kockázatkezelési rendszer hatékonyságát a kockázatkezelési feladatkört ellátó személyek aktívan nyomon kövessék és elemezzék, és – amennyiben szükséges – végrehajtsák a megfelelő módosításokat a rendszeren. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott stratégia céljait és alapelveit, a jóváhagyott kockázatvállalási határokat és felelősségi köröket a biztosító valamennyi tevékenységére dokumentálni kell. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályzatok megvalósítják a biztosító kockázati stratégiáját, megkönnyítik az ellenőrzési eljárásokat és figyelembe veszik az üzlet és a kapcsolódó kockázatok jellegét, hatókörét és időbeli előfordulását. (4) Az igazgatóság tagjai vagy más kiemelten fontos feladatkört betöltő személyek figyelembe veszik a kockázatkezelési rendszer részeként készített beszámolóban lévő információt a saját döntéshozatali folyamataikban. (5) A biztosító kockázatkezelési rendszere magában foglalja a stressztesztek elvégzését vagy a forgatókönyv-elemzést minden olyan vonatkozó kockázatra, amivel a biztosító szembesül. 91/N. § A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki: a) biztosítási vagy viszontbiztosítási kockázat vállalása és tartalékképzés; b) eszköz-forrás gazdálkodás; c) befektetés, különösen származtatott ügyletek; d) likviditási és koncentrációs kockázat kezelése; e) működési kockázat kezelése; és f ) viszontbiztosítás és más kockázatcsökkentési technikák. 91/O. § A 91/C. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatkezelési szabályzat legalább a 91/M. §-ban meghatározott követelményekkel kapcsolatban fogalmaz meg szabályokat.

Biztosítástechnikai tartalékok értékelésének dokumentálása 91/P. § (1) A biztosító a következő folyamatokat dokumentálja: a) az adatok gyűjtését és minőségük elemzését, valamint más, a biztosítástechnikai tartalékok számításához kapcsolódó információkat, b) a biztosítástechnikai tartalékok számításához használt feltevések kiválasztását, különös tekintettel a költségek felosztására vonatkozó feltevésekre, és c) a biztosítástechnikai tartalékok számításához használt aktuáriusi és statisztikai módszerek kiválasztását és alkalmazását. (2) Az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a dokumentációnak tartalmaznia kell: a) a feltevés választásának indokolását, b) a választás alapjául szolgáló inputok leírását, c) a választás céljait és a választás megfelelőségének meghatározásához használt kritériumokat, d) az adott választásra vonatkozó bármilyen jelentős korlátozást, és e) a feltevések kiválasztásának felülvizsgálatára vonatkozó folyamatok leírását.

Saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer 91/Q. § (1) A kockázatkezelési rendszer részeként minden biztosító saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszert működtet. (2) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés legalább a következőket tartalmazza: a) a biztosító egyedi kockázati profiljának leírását; és b) a biztosító vállalt kötelezettségeit és annak kockázatait is figyelembe vevő tőkehelyzet értékelését, amely figyelembe veszi a biztosító egyedi kockázati profilját, jóváhagyott kockázatvállalási határait és üzleti stratégiáját.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1531 (3) A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer részeként a biztosító legalább 3 éves üzleti tervet készít, amely kiegészül 8. számú melléklet szerint számított minimális szavatolótőke- szükségletnek való megfelelés bemutatásával a terv teljes időtartamára. (4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a biztosító olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek arányosak az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, és amelyek révén képes megfelelően észlelni és értékelni a számára rövid és hosszú távon felmerülő kockázatokat, illetve azon kockázatokat, amelyeknek ki van vagy ki lehet téve. (5) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer működtetése során biztosítani kell a) – a 121–127. § rendelkezéseit figyelembe véve a 8. számú mellékletben meghatározott tőkekövetelményeknek, és b) a 117–120. §-ban meghatározott, biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelést. (6) A biztosító kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszere az üzleti stratégia szerves része, amelyet stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz. (7) A biztosító (2) bekezdés szerinti saját kockázat- és szavatolótőke-értékelését, valamint a (3) bekezdés szerinti üzleti terv készítését és minimális szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés bemutatását évente legalább egyszer, valamint a kockázati profil jelentős változását követően haladéktalanul elvégzi. (8) A biztosító tájékoztatja a Felügyeletet az éves beszámolóval egyidejűleg a saját kockázat- és szavatolótőkeértékelési rendszer értékelés eredményéről, és az értékelés során használt módszerekről. (9) A kockázati profil jelentős változását követően elvégzett saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer értékelés eredményéről a biztosító 30 napon belül tájékoztatja a Felügyeletet. (10) A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer nem a biztosítóval szemben támasztott hatósági tőkekövetelmény kiszámítására szolgál. A minimális szavatolótőke-szükséglet számítására kizárólag a 8. számú mellékletnek megfelelően kerülhet sor. (11) Amennyiben a biztosító nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti üzleti tervnek megfelelő minimális szavatolótőke-szükségletnek való megfelelést, a 131. és 131/A. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

Az egyéb vezetőkkel kapcsolatos különös szabályok 91/R. § (1) A 91/A. §-ban meghatározott biztosító vezető aktuáriusára – 86. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – e § rendelkezései alkalmazandóak. (2) A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja az aktuáriusi feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket. (3) A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését. 91/S. § A 91/A. §-ban meghatározott biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a 85. §-ban felsorolt egyéb vezetők mellett a) vezető kockázatkezelőt; és b) a jogszabályoknak és a szabályzatoknak történő megfelelésért felelős vezetőt (megfelelőségi vezetőt) köteles foglalkoztatni. 91/T. § (1) A 91/S. § a) pontjában meghatározott vezető kockázatkezelő az lehet, aki a) felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi végzettséggel, b) legalább 2 éves, ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy bb) szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) büntetlen előéletű, d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és e) a biztosítóval munkaviszonyban áll. (2) A biztosító vezető kockázatkezelője aláírásával igazolja a kockázatkezelési feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket. 91/U. § (1) A 91/S. § b) pontjában meghatározott megfelelőségi vezető az lehet, aki a) felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel rendelkezik, b) legalább 2 éves,

1532


8. szám

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett biztosításszakmai jogi vagy közgazdasági gyakorlattal, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett megfelelőségi vagy belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) büntetlen előéletű, d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és e) a biztosítóval munkaviszonyban áll. (2) A biztosító megfelelőségi vezetőjének feladata a megfelelőségi feladatkör működtetése.” 24. § A Bit. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát a honlapján közzéteszi.” 25. § A Bit. 96. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: (A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:) „n) befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 132/A. §-ban foglaltakkal összhangban meghatározott, az eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat.” 26. § A Bit. 123. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatolótőke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatolótőkébe. A szavatolótőke számítása során határozott lejárati idejű alárendelt kölcsöntőke legfeljebb a rendelkezésre álló és a szükséges szavatolótőke közül a kisebbik értéknek a 25 százalékáig vehető figyelembe. (4) Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatolótőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során – évente, fokozatosan, egyenlő arányban – csökkenteni kell, továbbá teljesülnie kell a következő feltételeknek: a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható, c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe, d) a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább 5 év, e) a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet 5 évnél kevesebb, f ) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatolótőke összege nem csökken a minimális szavatolótőke szintje alá, g) az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható, és h) a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített idő, de legkorábban 5 év elteltével mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.” 27. §

(1) A Bit. 132. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára való utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhatnak, ha a garancia megfelelő biztosítékkal garantált. A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja, b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás, c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti, d) a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1533 e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel, f ) a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető. (7) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhatnak, ha a tőke-, illetve hozamvédelem a tőke megóvását vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.” (2) A Bit. 132. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik.”

28. § A Bit. a következő 132/A. §-sal egészül ki: „132/A. § (1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalapfelfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke. (2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban. (3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalapfelfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól. (4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni. (5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap-

1534


8. szám

felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti. (6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll. (7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti: a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően; b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli. (8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol. (9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel. (10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)−(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel. (11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e § rendelkezésit figyelembe véve – nem szünteti meg. (12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről. (13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.”

8. szám


29. § A Bit. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.” 30. §

31. §

(1) A Bit. 136. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:) „c) a 134. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK irányelv) hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetők figyelembe.” (2) A Bit. 136. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.” (1) A Bit. 137. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 30 százalékát teheti ki. Ha a biztosító a 2009/65/EK irányelv hatálya alá tartozó befektetési alap befektetési jegyét szerzi meg, az értékpapír-befektetési alapokra vonatkozóan a korlátozás a befektetett mértékkel, de legfeljebb 35 százalékra növekedhet.” (2) A Bit. 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb 5 százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke.”

32. § A Bit. 138. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alap alatt a biztosítót, a befektetési alap nettó eszközértéke helyett a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, a kezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni. (3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatban előírt nettósítási szabályainak alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az indexre szóló származtatott ügylet esetét, amely nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, feltéve, ha az értékpapírok összetétele legalább 80 százalékban fedi az indexkosár összetételét.” 33. § A Bit. 157. § (1) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn) „b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,” [szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

1536


8. szám

34. § A Bit. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.” 35. § A Bit. a következő 161/A–161/C. §-sal egészül ki: „161/A. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került. (2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. (3) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti: a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait; b) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat. (4) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti: a) a szerződő , a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait; b) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat; c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat. (5) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti: a) a (4) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat; b) a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt kárigényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és c) a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1537 (6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. (7) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. (8) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (7) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig. (9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. (10) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja. (11) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. (12) A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős. 161/B. § (1) A biztosítók – az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza a) a szerződő személy azonosító adatait; b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait; c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és d) a biztosító megnevezése és a biztosítást igazoló okirat számát. (2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 30 napon belül továbbítja az Adatbázisba. (3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet. (4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat 8 napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak. (5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá. (6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak. (7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f ), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni. (8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. (9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős. (10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők. (11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban.

1538


8. szám

A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét. (12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. (13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig. (14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. (15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti. (16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja. 161/C. § (1) A 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 161/A. §-ban meghatározott biztosítási ágazatokat művelő minden biztosító megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről. (2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.” 36. § A Bit. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „203. § A biztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy jogszabálysértő módon szerezte meg, b) az alapítási engedély közlésétől számított kilencven napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, vagy c) az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a b) pontban meghatározott időtartam alatt már nem felel meg.” 37. §

(1) A Bit. 204. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító a) a tevékenységi engedély megadásától számított egy éven belül a biztosítási tevékenységét nem kezdte meg vagy biztosítási tevékenységét a felfüggesztés időtartamának lejártát követő 8 napon belül nem kezdi meg, b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, és a 195. és 196. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, c) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg, d) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon szerezte meg, e) a biztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, f ) a biztosítási szükséghelyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, vagy további intézkedések meghozatalától sem várható a jogsértő helyzet megszűnése, vagy g) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).” (2) A Bit. 204. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az e §-ban meghatározottak szerinti tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek megszűnéséig vagy a biztosítási állomány átruházásáig a Felügyelet – a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban – az e törvényben vagy más biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések és a (4) bekezdés alapján meghozott intézkedések betartását ellenőrzi.”

8. szám


38. § A Bit. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „205. § (1) A biztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben – saját elhatározásból – a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. (2) A Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a biztosító a kérelemmel érintett ág vagy ágazat vonatkozásában a biztosítási tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette. (3) A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen: a) az állomány átruházása; vagy b) az ügyfelekkel történő megállapodás. (4) A (2) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles a Felügyeletnek benyújtani. (5) A Felügyelet – a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását megelőzően – a biztosítottak érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezésivel összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a biztosító a működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni. (6) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, egyidejűleg dönt a tevékenységi engedély részben vagy egészben történő visszavonásáról. (7) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, a biztosító a döntés jogerőre emelkedését követően – az érintett biztosítási ág vagy ágazat vonatkozásában – biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő, e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére nem jogosult. (8) Ha a biztosító a biztosítási tevékenységét teljes egészében megszünteti, köteles az elnevezéséből a biztosítóra utaló megnevezést törölni. (9) A biztosító jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról és a végelszámolás elrendeléséről szóló döntés meghozatalára, továbbá a végelszámolás megindításáról szóló változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő benyújtására a Felügyelet tevékenység megszüntetését teljes egészében engedélyező határozatát követően kerülhet sor.” 39. § A Bit. Kilencedik része helyébe a következő rendelkezés lép:

„KILENCEDIK RÉSZ A SZÜKSÉGHELYZET ÉS A FELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI A biztosítási szükséghelyzet 216. § (1) A biztosító szükséghelyzetbe kerül, ha a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget; b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő; c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent; d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani; e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti; vagy f ) esetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kényszertörlési eljárásnak lenne helye. (2) A Felügyelet a felszámolás elkerülése, a jogsértő helyzet megszűnése, valamint a biztosítottak érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szükséghelyzetben a 195. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti. (3) Ha a Felügyeletnek a 210. és 211. § szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a biztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelő intézkedés vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértő magatartást folytat, a Felügyelet – a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követően – a 195. §-ban meghatározott további intézkedést tehet jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a biztosító megakadályozását abban, hogy Magyarország területén újabb biztosítási szerződéseket kössön. (4) Ha a jogszabálysértést elkövető biztosító Magyarország területén valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel illetve vagyoni értékű joggal rendelkezik, a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján – a hatályos jogi szabályozással összhangban – végrehajtás e tulajdonosi részesedésre vagy vagyoni értékű jogra vezethető. (5) Biztosító esetében a Ctv. 84. §-ában meghatározott megszűntnek nyilvánításáról a Felügyelet előzetes értesítését követően dönthet a bíróság.

1540


8. szám

A felszámolási eljárás szabályai 217. § (1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni. (3) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe és a biztosító szövetkezet, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak nincs helye. (4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepével szemben felszámolási eljárást a Felügyelet nem kezdeményezhet. 218. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben lefolytatott felszámolási vagy azzal egyenértékű eljárás joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni. (2) A felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének a joga az irányadó. (3) A felszámolási eljárásnak a nyilvántartásba-vételi kötelezettség alá tartozó hajóra vagy légi járműre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó. (4) Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik. 219. § A biztosító – 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület kivételével – felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. 220. § (1) Biztosító felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki, vagy választható meg. (2) A felszámolót a 153–165. §-ban előírt titoktartási kötelezettség terheli. (3) A felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv., az Etv., és az Fkt. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogszabályait, amelynek területén eljárását foganatosítja. (4) A felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – az érintett tagállamok területén képviselőt bízhat meg, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek. (5) A (4) bekezdésben meghatározott képviselőnek csak olyan személy jelölhető ki, akivel szemben a Cstv. 27/A. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (6) A felszámoló a (4) bekezdésben meghatározott képviselője nevét, elérhetőségét és a képviseleti jogosultságának tartalmára vonatkozó adatokat a saját és a Felügyelet honlapján közzéteszi. (7) A (4) bekezdésben meghatározott képviselő megbízásával járó költségek Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségnek minősülnek. 221. § (1) A biztosító elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti. (2) A Felügyelet a felszámolási eljárás megindítását abban az esetben kezdeményezheti, ha a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonására a 204. § (1) bekezdés f ) és g) pontjában meghatározott okból került sor. (3) A bíróság a felszámolás elrendeléséről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. (4) A bíróság a felszámolást a Felügyelet kezdeményezésére a biztosító fizetésképtelenségének a vizsgálata nélkül köteles elrendelni. (5) Biztosító felszámolása esetén az eljárás szünetelésének, felfüggesztésének nincs helye, illetve egyezség nem köthető a felszámolás során. (6) Ha a biztosító elleni felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nem a Felügyelet terjesztette elő, a bíróság a kérelem elutasítását követően soron kívül értesíti a Felügyeletet. Az értesítés kézhezvételét követően a Felügyelet haladéktalanul megvizsgálja a felszámolási eljárás megindítása kezdeményezésének szükségességét. 222. § (1) A Cstv. 40. §-a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más tagállam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt. (2) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1541 (3) A felszámolás során a biztosítási szerződésből származó kötelezettségek tekintetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható. (4) Biztosító felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (5) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a, valamint 60. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható. 223. § (1) A felszámolás során a felszámoló a biztosítónak a biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések kielégítése után a Cstv. 57. § (1) bekezdés c)–h) pontjában meghatározott követelések kielégítése előtt köteles kielégíteni. (2) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti: a) személyi sérüléshez, balesethez, betegséghez kapcsolódó szerződéses kötelezettségek vonatkozásában aa) a betegségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés betegségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és ab) a balesetbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és ac) a felelősségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés felelősségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő, személyi sérüléssel összefüggésben felmerült, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ideértve a károsultat vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozót illető járadékfizetési szolgáltatásokat (e alpont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével); b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, valamint a nyugdíjbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek (e pont tekintetében az a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott kötelezettségek kivételével); c) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ide nem értve az a) és b) pontban meghatározott szolgáltatások (e pont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével); d) a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések; e) az előre fizetett, de kockázatviseléssel meg nem szolgált díjakból származó visszafizetési kötelezettségek. 224. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a biztosítási szerződések – a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve – megszűnnek. (2) A megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be. (3) Folyamatban lévőnek minősül az állományátruházás, ha az állományátruházás engedélyezésére vonatkozó engedélykérelem a Felügyelethez benyújtásra került. 225. § (1) A felszámolásról és annak gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait. (2) A felszámolást elrendelő bírósági végzés Cégközlönyben, a kölcsönös biztosító egyesület esetén a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 15. számú melléklet A) részében meghatározott nyomtatványon. (3) Minden olyan hitelező esetében, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások. 226. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a területén bejegyzett székhellyel rendelkező biztosító ellen felszámolási vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet honlapján tájékoztatót tesz közzé az eljárás megindításáról és annak gyakorlati következményeiről. 226/A. § (1) A felszámoló a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételét követő harminc napon belül köteles a) a felszámolás elindításának tényéről; b) a biztosítási szerződések megszűnésének tényéről, annak időpontjáról és joghatásairól; c) a felszámolásról szóló végzés tartalmáról; d) az egyes felszámolással kapcsolatos határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről; és e) a 223. §-ban foglaltak szerint a kielégítés sorrendjéről egyenként tájékoztatni minden szerződőt, biztosítottat, továbbá egyéb ismert hitelezőt, ideértve azokat is, akiknek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található. (2) A (1) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell elkészíteni és a 15. számú melléklet B) részében meghatározott címekkel ellátni.

1542


8. szám

(3) Annak, akinek ismert, bejelentett kárigénye van az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén is meg kell adni, amelyben állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe található. 226/B. § Minden olyan hitelező, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven vagy saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújthatja be. Amennyiben követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújtja be, úgy a beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni. 226/C. § (1) A felszámoló a Felügyeletet – a Felügyelet által meghatározott rendszerességgel – tájékoztatja a felszámolás helyzetéről. (2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a felszámolás helyzetéről. (3) A felszámoló rendszeresen, de legalább félévente a szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá az egyéb hitelezőknek szóló tájékoztatót tesz közzé a saját és a Felügyelet honlapján. 226/D. § (1) A biztosító első számú vezetője a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja. (2) A felszámolás folyamán a felszámoló által az (1) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők és azok kizárólag a matematikai tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékaival szemben biztosítási szerződés alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatók fel. A matematikai tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékaival szemben biztosítási szerződés alapján fennálló kötelezettségek teljesítése után használhatók fel ezek az eszközök egyéb kötelezettségek teljesítésére. (3) Ha a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy – a teljesítés erejéig – a biztosító egyéb eszközeit kell felhasználni. (4) Ha az (1) bekezdés szerint a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listája nem vagy csak részben készíthető el, a felszámoló a biztosító terméktervében rögzített biztosításmatematikai elvek és módszerek szerint, a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségek figyelembevételével meghatározza e tartalékok fedezetét képező eszközök listáját a biztosító egyéb eszközei terhére. (5) Járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések esetében a biztosító egyösszegű – a matematikai tartalékok között kimutatott járadéktartalékok, vagy a (4) bekezdésben meghatározottak szerint e tartalékok fedezetét képező eszközök figyelembevételével – biztosításmatematikai eszközökkel meghatározott fizetést (megváltást) teljesít, vagy járadéktartalékok vagy e tartalékok fedezetét képező eszközök felhasználásával járadékbiztosítási szerződést köthet más biztosítóval a járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések teljesítésére.” 40. § A Bit. a következő 231/C. és 231/D. §-sal egészül ki: „231/C. § (1) 2015. január 1-jét követően üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység e törvény rendelkezéseivel összhangban folytatható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni azon szervezetek vagy személyek szolgáltatási tevékenysége keretében létrejött szerződéses állományára, amelyek 2015. január 1-jéig az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet nem a 4. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási tevékenységként végezték. (3) Üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon szervezetekre vagy személyekre, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg, 2015. január 1-jét követően nem kell alkalmazni a 96. §-ban foglalt rendelkezéseket, az általuk kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény életjáradéki szerződésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. (4) 2015. január 1-jét követően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon szervezetek vagy személyek esetében, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg a) a 86. § (1) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően a vezető aktuárius megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható; b) a 135. § (2) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott; c) a 136. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározottaktól eltérően a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök tekintetében egy adott ingatlan (telek, épület) értéke az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 100 százalékáig vehető figyelembe fedezetként.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1543 231/D. § (1) E törvénynek az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 132/A. §-át már megkötött biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell. E szerződésekkel érintett ügyfelek részére a 10. számú melléklet A) pont 20. alpontja szerinti tájékoztatást a biztosító legkésőbb 2014. január 1-jét követő első, a 166. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatással egyidejűleg teljesíti. (2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 161/A. §-át már megkötött biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell, feltéve, ha az e szerződésekkel érintett ügyfelek részére a biztosító által – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően – küldött értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az ügyfél nem kifogásolja. A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására. (3) A biztosító a Módtv.-vel megállapított 76–78. § és 91/A–91/U. § rendelkezéseinek 2014. július 1-jétől köteles megfelelni. (4) A vezető kockázatkezelő és megfelelőségi vezető a Módtv.-vel megállapított 91/T. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 91/U. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek első alkalommal 2018. január 1-jétől köteles megfelelni. (5) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 65/A. §-ában foglalt követelményeknek a biztosító legkésőbb 2015. január 1-jétől köteles megfelelni.”

41. § A Bit. 10. számú melléklete az e törvény 1. melléklete szerint módosul. 42. § A Bit. az e törvény 2. melléklete szerinti 15. számú melléklettel egészül ki. 43. § A Bit. 231/B. § (1)–(3) bekezdésében a „96/A. §-ában foglalt” szövegrész helyébe a „96/A. §-ában és – az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított – az Ebktv. 30/A.§-ában foglalt” szöveg lép. 44. §

(1) A Bit. 22. § (3) bekezdés a) pontjában az „igazgatótanácsot” szövegrész helyébe az „igazgatóságot” szöveg lép. (2) A Bit. 22. § (4) bekezdés a) pontjában, 22. § (5) bekezdésében, 24. § (5) bekezdésében, 28/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 28/B. § (2) bekezdés első és negyedik mondatában az „igazgatótanács” szövegrész helyébe az „igazgatóság” szöveg lép. (3) A Bit. 24. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „igazgatótanácsa” szövegrész helyébe az „igazgatósága” szöveg lép. (4) A Bit. 152/A. § (1) bekezdésében az „igazgatótanács (igazgatóság)” szövegrész helyébe az „igazgatóság” szöveg lép. (5) A Bit. 152/A. § (4) bekezdésében az „igazgatótanácsi” szövegrész helyébe az „igazgatósági” szöveg lép.

45. § Hatályát veszti a Bit. 3. § 29. pontja, 68–69. §-a, 90. §-a, 96. § (9) bekezdése, 145. § (2) bekezdése, 234. § e) pontja, 235. § b) és c) pontja és 6. számú melléklete.

2. A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása 46. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.”

3. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása 47. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;” 48. § A Gfbt. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.”

1544


8. szám

49. § A Gfbt. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.” 50. § A Gfbt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.” 51. § A Gfbt. 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett a fentiek szerinti mértékű kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.” 52. § A Gfbt. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítók által kijelölt kárképviselők listáját és a kárképviselők adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.” 53. §

(1) A Gfbt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt – a 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt figyelembe véve – a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni. Ha a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója – a Nemzeti Iroda hozzájárulásával – a biztosítottjai által Magyarország területén okozott károk rendezésére levelezővel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását – a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – e levelező, illetve képviselője végzi.” (2) A Gfbt. 43. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A Nemzeti Iroda megtérítése folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben megillető követelés a Nemzeti Irodára száll át.” (3) A Gfbt. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A MABISZ a (4) bekezdésben meghatározott kategóriák szerinti országok listájáról minden év január 15-éig tájékoztatót jelentet meg, valamint változás esetén az aktuális listát a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül az internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy ezen információk a honlapján folyamatosan elérhetőek legyenek.”

54. § A Gfbt. IV. és V. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„IV. FEJEZET A MABISZ ÁLTAL A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉBEN ELLÁTOTT FELADATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 56. § (1) A MABISZ látja el a Nemzeti Iroda – ezen belül a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ és a kárnyilvántató szerv – feladatait, a Kártalanítási Számla kezelését, továbbá a Kártalanítási Alap kezelését. (2) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott feladatait – az e körbe nem tartozó tevékenységeitől – elkülönített módon láthatja el, amely célból elkülönített szervezeti egységet (a továbbiakban: elkülönített szervezeti egység) hozhat létre. (3) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott feladatait az elkülönített szervezeti egység útján oly módon láthatja el, hogy a legfelsőbb szerv vagy az ellenőrző szerv elkülönített szervezeti egység működésével kapcsolatos döntésének meghozatalában azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók részt vehessenek, amelyek nem tagjai a MABISZ-nak.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1545 (4) A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egység a vezetésére a Bit. 83. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, felelős vezetőt (a továbbiakban: felelős vezető) kell kijelölni, akit a MABISZ ügyvezető és képviseleti szerve jelölhet ki, továbbá aki e minőségében csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a MABISZ legfőbb szerve határozatainak van alávetve, és a MABISZ tagjai által nem utasítható. (5) A felelős vezető az elkülönített szervezeti egység vezetésével kapcsolatos feladatait – a MABISZ részére ellátott egyéb feladataitól elkülönítve – az alapszabály határozza meg. (6) Felelős vezetőnek az a személy jelölhető ki, akinek kinevezése iránti engedély kérelmet a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a Felügyeletnek benyújtották és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet a felelős vezető megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hoz. (7) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést. (8) Ha a felelős vezető kijelölésére az engedély megszerzésétől vagy a (7) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a felelős vezető csak ismételt engedélyezést követően jelölhető ki. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók. 56/A. § (1) Az elkülönített szervezeti egység működése jogszabályoknak, alapszabálynak, legfelsőbb szerv döntésének való megfelelőségének és pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését a ellenőrző szerv (a továbbiakban: ellenőrző szerv) látja el. Az ellenőrző szerv feladatait – az alapszabály rendelkezései szerint – a MABISZ ellenőrző szerve is elláthatja. (2) Az elkülönített szervezeti egység működésének ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrző szerv különösen az alábbi feladatokat látja el: a) gondoskodik arról, hogy a szervezeti egység rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel; b) irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében ba) elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét, bb) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását, bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, és bd) javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására; és c) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki. 56/B. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége az 56. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a) vezető aktuáriust, b) vezető jogtanácsost, c) számviteli rendért felelős vezetőt, és d) belső ellenőrzési vezetőt, munkaviszony keretében, a MABISZ részére ellátott, az 56. § (1) bekezdésében meghatározott körbe nem tartozó tevékenységeitől elkülönített munkakörben, a felelős vezető munkáltatói jogai biztosításával foglalkoztat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőként (a továbbiakban: egyéb vezető) az foglalkoztatható, akinek foglalkoztatása iránti engedély kérelmet a munkába állás tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a felelős vezető a Felügyeletnek benyújtotta és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet az egyéb vezető foglalkoztatásáról engedélyező vagy azt elutasító határozatot hoz. (3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést. (4) Ha az egyéb vezető foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (3) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, az egyéb vezető csak ismételt engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók. (5) Az egyéb vezetők legfeljebb 2 biztosítónál tölthetnek be ilyen pozíciót. (6) Az a személy foglalkoztatható a) vezető aktuáriusként, aki megfelel a Bit. 86. § (1) bekezdés a)–d) pontjában; b) vezető jogtanácsosként, aki megfelel a Bit 87. § (1) bekezdés a)–e) pontjában; c) számviteli rendért felelős vezetőként, aki megfelel a Bit. 88. § (1) bekezdés a)–e) pontjában; d) belső ellenőrzési vezetőként, aki megfelel a Bit. 89. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feltételeknek, és vele szemben a Bit. 83. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (7) A Bit. 86. § (1) bekezdés b) pontjában, a Bit. 87. § (1) bekezdés c) pontjában, a Bit. 88. § (1) bekezdés c) pontjában és a Bit. 89. § (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető alkalmazását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

1546


8. szám

56/C. § (1) A felelős vezető vagy egyéb vezető kötelezettségszegése esetén a Felügyelet – a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével – kezdeményezheti a MABISZ-nál a felelős vezető felmentését és az egyéb vezető munkaviszonyának a megszüntetését. (2) A felelős vezető felmentéséhez és az egyéb vezető munkaviszonyának megszüntetéséhez az ellenőrző szerv előzetes tájékoztatása szükséges. (3) A felelős vezetőt, és az egyéb vezetőket – tanácskozási joggal – a MABISZ legfelsőbb szervének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni. 56/D. § (1) A vezető aktuárius aláírásával igazolja a tartalékok képzésének és mértékének helyességét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vezető aktuárius igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak továbbá, hogy az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfelelnek. (3) A vezető aktuárius benyújtja a Felügyeletnek az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában az éves aktuáriusi jelentését. (4) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg. 56/E. § A vezető jogtanácsos aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy bejelentési kötelezettség alapján megküldött okiratok a jogszabályoknak megfelelnek. 56/F. § A számviteli rendért felelős vezető a felelős vezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, az 57/A. § (3) bekezdése szerinti éves gazdálkodási jelentés és az 57/A. § (9) bekezdése szerinti jelentés, továbbá a Bit. 143. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás helytállóságát. 56/G. § (1) A belső ellenőrzési vezető feladata kizárólag a) az elkülönített szervezeti egység feladatainak a MABISZ alapszabálynak és a belső működési szabályzatoknak megfelelő ellátásának, és b) az elkülönített szervezeti egység feladatainak a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki. (2) A belső ellenőrzés vezetőjének – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább évente ellenőriznie kell. (3) A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind az ellenőrző szerv, mind a felelős vezető részére megküldi. (4) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül a felelős vezető gyakorolja. 56/H. § (1) Az elkülönített szervezeti egységnek rendelkeznie kell az alábbiakkal: a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli, valamint nyilvántartási rend, b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer, c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség, d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok, e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, és f ) áttekinthető szervezeti felépítés. (2) Az elkülönített szervezeti egység a tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven vezeti. (3) A nyilvántartás és az ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi az elkülönített szervezeti egység körültekintő vezetését, a belső ellenőrzést, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzést, és segíti az elkülönített szervezeti egységet abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek. 56/I. § (1) A MABISZ – az adatvédelmi előírások betartása mellett – az 56. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok bármely elemét kiszervezheti. (2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a felelős vezetőnél és az ellenőrző szervnél. (3) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet az elkülönített szervezeti egység végezné. (4) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a MABISZ felel. (5) A MABISZ felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1547 a kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő, szerződésszegő módon végzi, a MABISZ köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani. (6) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a MABISZ az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (7) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által átadott adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni. (8) A MABISZ nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez, a) amelyben a MABISZ legfőbb szerve vagy ellenőrző szerve tagjának vagy e személy közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy b) amelynek a MABISZ legfőbb szervének, ellenőrző szervének tagja vagy e személy közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője. (9) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek – az elkülönített szervezeti egység tevékenységének jellege figyelembe vételével – megfelelően tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában meghatározott elemeket. 56/J. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a MABISZ elkülönített szervezeti egységének a mérlegfordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie. (2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek: a) a matematikai tartalékok körében a felelősségbiztosítási járadéktartalék; b) a függőkártartalékok, ezen belül ba) a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkártartalék), bb) a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR); c) a káringadozási tartalék; d) a nagy károk tartaléka; e) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok. (3) Az elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékszükséglet számítási módját és a felhasznált adatokat köteles egyértelműen dokumentálni. A biztosítástechnikai tartalékok képzési szabályait az elkülönített szervezeti egység által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza. (4) Az elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékait a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot terhelő kötelezettségek szerint – valamint a Kártalanítási Alap esetében felszámolás alatt álló biztosítónként is – külön-külön kell kimutatni. (5) A biztosítástechnikai tartalékok képzésére alkalmazni kell a Bit. 118. § (1) és (2) bekezdését, 119. § (2) és (3) bekezdését azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységet kell érteni. (6) A vezető aktuárius köteles haladéktalanul értesíteni a felelős vezetőt és az ellenőrző szervet, amennyiben a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a szükséges mértéket. 56/K. § (1) A elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy köteles befektetni, hogy a befektetések a mindenkori likviditás megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék. (2) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök befektetésére – a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – alkalmazni kell a Bit. 132. § (2) és (3) bekezdését, 134–140. §-át és 142. §-át azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni. (3) A Kártalanítási Alap kezelője az Alap pénzeszközeit a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott állampapírban, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott betétben vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénzforgalmi számlán tartja oly módon, hogy azok a kártérítési igények kielégítéséhez szükséges mindenkori likviditást biztosítsák, egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék. 56/L. § (1) A matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket az elkülönített szervezeti egység a Bit. 134. §-ában foglalt csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba veszi. (2) Az eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközök értékének mindenkor el kell érnie a biztosítástechnikai tartalékok előírt nagyságát. A kötelezettségekre megképzett biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket, azaz a befektetési állomány értékelését piaci értéken kell elvégezni annak érdekében, hogy a szervezet kötelezettségeinek minden pillanatban meg tudjon felelni. (3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a felelős vezetőt és az ellenőrző szervet, ha az eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél. (4) A felelős vezető a (3) bekezdésben meghatározott esetben haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

1548


8. szám

57. § (1) A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a MABISZ elkülönített szervezeti egysége – mint a Kártalanítási Számla kezelője – részére befizetést teljesítenek olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeti egységet terhelő kötelezettségek teljesítésére. (2) A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ elkülönített szervezeti egysége – mint a Kártalanítási Alap kezelője – részére befizetést teljesítenek, amely befizetésének kötelezettsége a biztosító számára az adott negyedéves szerződésállományában lévő gépjárművek darabszámának – gépjármű-kategóriánként a Kártalanítási Alap kezelője által megállapított kockázati szorzókkal súlyozott – mértékében áll fenn. A befizetési kötelezettség – az e törvény szerinti tevékenységét megkezdő biztosítót terhelő kötelezettség kivételével – mindaddig szünetel, amíg az Alap egyenlege meghaladja az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át. (3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók minden év január 15-ig jelentik a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításból származó előző évi díjbevételüket a MABISZ-nak. A biztosítók az előző évi díjbevételük arányában minden év január 31-ig a MABISZ elkülönített szervezeti egysége – mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője – részére az e szervezeteket terhelő működési költségeik fedezetére és a 11. § (3) bekezdése, továbbá a 23. § (3) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettség költségeinek fedezetére befizetést teljesítenek, amelynek mértékét a számviteli rendért felelős vezető és a vezető aktuárius ellenjegyzésével az elkülönített szervezeti egység állapítja meg. (4) Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységüket az e törvény szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg. 57/A. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége – mint a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója – legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig tájékoztatja a biztosítókat a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap eredményéről. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elszámolással egyidejűleg a MABISZ elkülönített szervezeti egysége a Kártalanítási Számla és a Nemzeti Iroda részére az 57. § (1) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel, továbbá az 57. § (3) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel a biztosítók felé elszámol. A MABISZ – mint a Kártalanítási Számla kezelője – a biztosítók által beszedett fedezetlenségi díjak elszámolására megállapodást köthet a biztosítókkal. (3) A MABISZ az elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában a Felügyelet részére a gazdálkodására vonatkozó adatokról éves gazdálkodási jelentést (a továbbiakban: gazdálkodási jelentés) készít. (4) A gazdálkodási jelentésről a Bit. 149. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, pályázat útján kiválasztott könyvvizsgáló külön jelentést készít. (5) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem érinti a MABISZ, mint a számviteli jogszabályok szerinti egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét. (6) A MABISZ a legfőbb szerv által elfogadott gazdálkodási jelentést, a könyvvizsgáló erre vonatkozó külön jelentését, a legfőbb szerv jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a tárgyévet követő 150 napon belül megküldi a Felügyeletnek. (7) A (6) bekezdésben meghatározott okiratok valódiságát a felelős vezető, a vezető aktuárius, és a számvitel rendjéért felelős vezető aláírásával igazolja. (8) A MABISZ az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában a gazdálkodására vonatkozó adatokról a (3) bekezdés szerinti gazdálkodási jelentés alapján a Felügyelet részére a (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatást teljesít, amelynek tartalmát a Felügyelet a honlapján keresztül hozza nyilvánosságra. (9) Az elkülönített szervezeti egység a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjéről, módjáról, tartalmáról, formájáról és időpontjáról szóló jogszabályban meghatározott rendszeres és felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít. 57/B. § (1) Az elkülönített szervezeti egység – mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője – azon biztosítási titoknak minősülő adatot jogosult kezelni, amelyek a károsult kárigényének rendezésével, nyilvántartásával, vagy a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés érvényesítésével összefüggnek. (2) Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Szervezet között személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult kárigényének rendezése, a biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése, illetve a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés érvényesítése céljából továbbítható.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1549 (3) A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli az elkülönített szervezeti egység vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a szervezeti egységgel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 57/C. § (1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az érintett személy a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) a Bit. 157. § (1), (5), (6) bekezdése és 157/A. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. (2) Az elkülönített szervezeti egység adatkezelésére – az e törvényben foglalt rendelkezéseken túl – megfelelően alkalmazni kell a Bit. 160. § (1) és (2) bekezdésében maghatározott rendelkezéseket azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni. (3) Az elkülönített szervezeti egység a személyes adatokat az adott személlyel kapcsolatos e törvényben maghatározott feladatainak ellátása során, továbbá azon időtartam alatt kezelheti, ameddig e feladatával kapcsolatban igény érvényesíthető. 57/D. § (1) Az elkülönített szervezeti egység biztosítja, hogy a magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a károsult szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. (2) A panaszkezelésre alkalmazni kell a Bit. 167/B. § (1)–(7) bekezdésében és (9)–(15) bekezdésében meghatározottakat azzal, hogy ügyfél alatt a károsultat kell érteni. 57/E. § (1) A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás alatt álló biztosítót illették meg, illetve terhelték, továbbá az Alap kezelője megtérítést követelhet a felszámolás alatt álló biztosítótól. (2) Az Alap kezelője és a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója a kárigényének rendezése és a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó követelések érvényesítése során együttműködnek, amelynek keretében a felszámoló köteles a) a felszámolás elrendelését követő 45 napon belül a biztosítási szerződésekről, az ezekre előírt, valamint a teljesített díjakról, a felszámolás alatt álló biztosítónak bejelentett káreseményekről, valamint a szerződésekkel és a káreseményekkel kapcsolatban folyamatban lévő eljárásokról tételes listát készíteni, és azt a szerződések, a káresemények és az eljárások iratanyagával együtt az Alap kezelője részére átadni; b) a felszámolás alatt álló biztosítót a kockázatviselése megszűnéséig megillető meg nem fizetett díjakat behajtani és az Alap részére átutalni; és c) a felszámolás során nála bejelentett káreseményeket a károsult egyidejű tájékoztatása mellett az Alap kezelőjének haladéktalanul továbbítani. 57/F. § (1) A Felügyelet az elkülönített szervezeti egység kötelezettségének teljesítése, a károsultak érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy az elkülönített szervezeti egység tevékenysége e törvénynek, illetve a tevékenységére vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja: a) az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység tevékenységére vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre – határidő kitűzésével – kötelezhet, b) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet, c) a felelős vezető, valamint az egyéb vezető felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti, d) a tevékenység kiszervezését megtilthatja, vagy e) a felelős vezető meghallgatását rendelheti el. (2) A Felügyelet az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység tevékenységére vonatkozó jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében, határozott időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására, illetve – jóváhagyás esetén – az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti az elkülönített szervezeti egységet. (3) A Felügyelet eljárására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 64–77. §-ai nem alkalmazhatók. 57/G. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége kapcsolatot tart fenn a többi tagállam – a tagállamok gépjárműfelelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról szóló 2000. május 16-i 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően létrehozott – kártalanítási szervezeteivel és garanciaalapjaival, valamint információs központjaival.

1550


8. szám

(2) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége ellátja az (1) bekezdésben meghatározott testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló megállapodásokhoz kapcsolódó feladatokat. (3) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel. (4) A biztosítók a MABISZ-szal megállapodást kötnek a Nemzeti Irodához való csatlakozásra vonatkozóan, amely kiterjed legalább a Nemzeti Iroda tagjává válás, a tagság megszűnése, a zöldkártya kibocsátási jogosultság kiadása, felfüggesztése és visszavonása kérdéseire.

V. FEJEZET ÁLLAMI GÉPJÁRMŰVEK MENTESÍTÉSE 57/H. § (1) Mentesek az e törvényben meghatározott biztosítási szerződés megkötésének kötelezettsége alól azon gépjárművek üzemben tartói, amelyeket az üzemben tartói jogokat gyakorló minisztériumot vezető miniszter, vagy az üzemben tartói jogokat gyakorló szervezet felett irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelésért felelős miniszter) rendeletében a biztosítási kötelezettség alól mentesített. (2) A vagyonkezelésért felelős miniszter akkor mentesítheti az (1) bekezdésben meghatározott gépjárművek üzemben tartóit, ha a mentesítés hatályának a kezdetét megelőzően meghozatalra kerülnek az intézkedések a mentesítésre kerülő gépjárművekkel kapcsolatos jövőben bekövetkező károk rendezéséről, továbbá a károk és annak rendezésének fedezetéről, amelynek keretében a) össze kell állítani és naprakészen kell tartani a mentesített gépjárművek jegyzékét, illetve biztosítani kell a mentesített gépjárművek nyilvántartásával kapcsolatos intézkedéseket, illetve az ahhoz való hozzáférést az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Iroda számára; b) Magyarország, továbbá más tagállam területén ki kell jelölni a mentesített gépjárművek által az okozott károk rendezését és megtérítését végző szervet; c) biztosítani kell a b) pontban meghatározott szervezetnél a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket; és d) meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a mentesített gépjárművek által okozott károk rendezését és megtérítését végző szerv a Belső Szabályzatban foglaltaknak megfelelően teljesíteni tudja a károkkal kapcsolatos megtérítési kötelezettségét, illetve a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel legyenek ellátva. (3) A miniszter a mentesítést megelőzően közli az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal és az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Irodával a mentesített gépjárművek jegyzékét, a mentesített gépjárművek által okozott károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá a kárrendezést végző szerv nevét és elérhetőségét. (4) Ha a Nemzeti Iroda, illetve a Kártalanítási Szervezet – a külföldi nemzeti iroda, illetve kártalanítási szervezet megtérítési igénye alapján – a kárt megtérítette, a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és – átalányösszegben is megállapítható – költsége megtérítését követelheti – a Belső Szabályzatban foglalt feltételek szerint – a mentesített gépjármű üzemben tartójától.” 55. § A Gfbt. a következő 62/B. §-sal egészül ki: „62/B. § (1) E törvénynek az – egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított – 56–57/F. §-ában meghatározott rendelkezéseit a MABISZ alapszabályának e törvény rendelkezéseinek a figyelembevételével történő módosítását követően, de legkésőbb 2014. június 1-jétől kell alkalmazni. (2) 2014. január 1-jétől a felelős vezető feladatait – amennyiben megfelel az 56. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek – a főtitkár látja el.” 56. § A Gfbt. 69. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy) „c) a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek és az Alap kezelésének szabályait; d) az elkülönített szervezeti egység éves gazdálkodási jelentésének tartalmára és az azt alátámasztó nyilvántartások vezetésére, valamint a könyvvizsgáló – éves gazdálkodási jelentéssel összefüggő – külön jelentésére vonatkozó szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.)

8. szám


4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása 57. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7. §-a a következő q) ponttal egészül ki: (A Felügyelet feladata) „q) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti, a közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgával (a továbbiakban: hatósági vizsga) és az ehhez kapcsolódó hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzéssel (a továbbiakban: hatósági képzés) összefüggő nyilvántartási és ellenőrzési feladatok ellátása.” 58. § A Psztv. 37. §-ában az „engedélyezési, ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti” szövegrész helyébe a „engedélyezési, ellenőrzési, piacfelügyeleti, valamint hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos” szöveg lép. 59. § A Psztv. a következő 63/A–63/E. §-sal és azt megelőzően az „A hatósági képzés és vizsgáztatás ellenőrzésével összefüggő feladatok” alcímmel egészül ki:

„A hatósági képzés és vizsgáztatás ellenőrzésével összefüggő feladatok 63/A. § (1) A Felügyelet a hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban a) nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről; és b) ellátja a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzését. (2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a külön rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el. 63/B. § (1) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a hatósági képzés és vizsga követelményrendszeréről és a hatósági képzés és vizsga személyi és tárgyi feltételeiről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő képző és vizsgáztató szervekről. (2) A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét, b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét, c) a nyilvántartási számot, d) az intézményi kódot, e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát, f ) az aláíró személy nevét és személyi kódját, és g) a nyilvántartásba vétel időpontját. (3) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg. (4) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az adott szervvel kapcsolatos utolsó adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból. (5) Ha a Felügyelet a szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, valamint a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig jogosult nyilvántartani. 63/C. § (1) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a) az aláíró személyekről; b) az oktatóról; c) a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és d) a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).

1552


8. szám

(2) A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában: a) nevét és születési nevét; b) anyja nevét; c) lakcímét; d) személyi kódját; és e) vizsgabiztos esetén a kijelölés visszavonásának a tényét és időpontját. (3) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben az (1) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg. (4) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az adott személlyel kapcsolatos utolsó adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból. 63/D. § A 63/B–63/C. §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet. 63/E. § (1) A hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzése a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezetekre és személyekre vonatkozó adatok és információk ellenőrzését, valamint a hatósági képzés és vizsgáztatás helyszíni ellenőrzésére terjed ki. (2) Az ellenőrzés annak a vizsgálatára irányul, hogy a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezetek és személyek folyamatosan teljesítik-e a hatósági képzés és vizsga követelményrendszeréről és a hatósági képzés és vizsga személyi és tárgyi feltételeiről szóló rendeletben, továbbá a hatósági vizsga részletes szabályait tartalmazó vizsgaszabályzatban meghatározott rendelkezéseket. (3) A Felügyelet a hatósági ellenőrzés (1) bekezdésben meghatározott eszközeit választása szerint és ismételten is alkalmazhatja. (4) Ha a Felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja a jogszabályban, a döntésében foglaltak megszegését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését (a továbbiakban: szabályszegés) a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) felhívja a szabályszegést elkövető figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjék a szabályszegéstől; b) meghatározott határidővel elrendeli a szabályszegés megszüntetését; c) kötelezi a szabályszegést elkövetőt, hogy a szabályszegés megszüntetésére vonatkozóan megtett intézkedésekről számoljon be; d) törli a képző vagy vizsgáztató szervet a nyilvántartásból; e) a vizsgabiztos kijelölését megszünteti; f ) érvényteleníti a képző szerv által a hatósági képzésen részt vevő számára kiállított igazolást; g) érvényteleníti a vizsgázó hatósági vizsgáját; h) visszavonja a sikeres hatósági vizsgát tanúsító tanúsítványt. (5) Akivel szemben a Felügyelet a (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti intézkedést alkalmazta, a törléstől szóló döntés jogerőre emelkedésétől vagy a kijelölés visszavonásától számított egy évig nyilvántartásba vételét, kijelölését nem kérheti. (6) A (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja. (7) A Felügyelet az intézkedés alkalmazása során figyelembe veszi: a) a szabályszegés súlyát, ismétlődését és gyakoriságát, b) a szabályszegésnek a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervekre és személyekre, a pénzügyi szolgáltatás közvetítőire, a biztosításközvetítőkre vagy a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatását, c) a szabályszegéssel előidézett kockázat vagy kár mértékét, a szabályszegésért felelős szervezet vagy személy kockázatcsökkentési és kárenyhítési hajlandóságát, és d) a szabályszegésért felelős szervezet vagy személy eljárás során tanúsított jó- vagy rosszhiszeműségét, a Felügyelettel való együttműködését. (8) Nem lehet intézkedést alkalmazni a szabályszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év valamint az elkövetésétől számított öt év elteltével. A kétéves határidő a hatósági ellenőrzést lezáró döntés bírósági felülvizsgálata esetén a Felügyelet döntésének jogerőre emelkedésétől a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetében annak elbírálásáig nyugszik. (9) A (4) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott intézkedések akkor alkalmazhatók, ha a vizsgát a vizsgázó a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak súlyos megsértésével tette le.”

8. szám


60. § A Psztv. 113. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Bevallás benyújtására nem köteles a tőkepiaci függő ügynök, a független pénzpiaci közvetítő és a független biztosításközvetítő.” 61. § A Psztv. 117. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:) „h) a hatósági képzéssel kapcsolatban ha) a hatósági képzés és vizsga követelményrendszerének, illetve a hatósági képzés és vizsga személyi és tárgyi feltételeinek meghatározására, hb) a képző és vizsgáztató szervek és vizsgabiztosok nyilvántartásba vételére irányuló eljárásért fizetendő igazgatásiszolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére, hc) a vizsgabiztos díjazására, hd) a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére;” (vonatkozó részletes szabályokat.) 62. § A Psztv. a következő 117/A. §-sal egészül ki: „117/A. § Felhatalmazást kap a pénz,- tőke,- és biztosítási piac szabályzásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a Felügyelet a) hatósági képzés és vizsga szervezésével és lebonyolításával; b) a hatósági képzés és hatósági vizsga követelményrendszere, valamint ezzel kapcsolatban a tananyag és kérdéstár kialakításával; c) a hatósági vizsgán sikeresen teljesített modulokról szóló igazolás és a hatósági tanúsítvány kiadásával; d) a kifogás elbírálásával összefüggő feladataira vonatkozó részletes szabályokat.”

5. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása 63. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (2) bekezdés h) pontja.

6. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása 64. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (5a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „b) exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése.” 65. § Az Etv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Eximbank a hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külön rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat a) devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek, b) a belföldi székhelyű, magyar árukat, szolgáltatásokat exportáló gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban: exportőr), c) az exportőr exportjának teljesítését az 1. § (5a) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint elősegítő beszállítóknak, d) az exportot az 1. § (5a) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint elősegítő, belföldi vagy külföldi befektetést megvalósító exportőrnek, e) a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.”

1554


8. szám

66. § Az Etv. 21. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni – a Hpt. 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően –] „c) a bankgaranciával fedezett összeg mértékéig az Eximbank által nyújtott, ca) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet bankgaranciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, vagy cb) olyan hitelintézet bankgaranciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, amellyel szembeni – hitelkockázati fedezettel nem ellátott – három hónapnál hosszabb futamidejű kitettségre a hitelezési kockázat sztenderd módszere alkalmazásában legfeljebb 50%-os kockázati súly rendelhető,”

7. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása 67. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 10. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Jelzálog-hitelintézet a szavatolótőkéje öt százalékát meghaladó mértékben ingatlanokat – a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívül – kizárólag a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet, továbbá b) az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás során szerezhet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett ingatlanokat hat éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni.”

8. Záró rendelkezések 68. §

(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A 2. § (1) és (5) bekezdése, az 5–8. §, a 12. §, a 14–16. §, a 18. § (1) és (3) bekezdése, a 19–23. §, a 25. §, a 28. §, a 40. és 41. §, a 45. §, a 47–51. §, az 53. § (1) és (2) bekezdése, az 54–63. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) A 2. § (2) és (4) bekezdése, a 3. § és a 35. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

9. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 69. § Az 57. §, a 60–61. § az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

10. Az Európai Unió jogának való megfelelés 70. § Ez a törvény a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,




1. melléklet a 2013. évi LXXXVI. törvényhez

1. A Bit. 10. számú melléklet A) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:] „4. a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és a kiegészítő kockázatokra, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a biztosításközvetítő jogosult-e, és ha igen, akkor milyen korlátozásokkal az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá jogosult-e a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni;” 2. A Bit. 10. számú melléklet A) pont 13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:] „13. azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait, a Bit. 153–161/C. §-ában és 165. §-ában foglaltak alapján továbbíthatja;”

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1555 3. A Bit. 10. számú melléklet A) pontja a következő 20. alponttal egészül ki: [A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:] „20. befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 132/A. §-ban meghatározott eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat.”

2. melléklet a 2013. évi LXXXVI. törvényhez „15. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez A) Rész Winding-up proceedings Felszámolási eljárások Decision to open winding-up proceedings in respect of (name of the insurance undertaking) Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított felszámolási eljárás megindításáról Publication made in accordance with Article 14 of Directive 2001/17/EC of the European Parliament and of the Council of 19 March 2001 on the reorganisation and winding-up of insurance undertakings. A közzététel a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült. Insurance undertaking Biztosító

(Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye)

(Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre Date, entry into force and nature of the decision A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, emelkedés dátuma, a döntés joghatása) a döntés joghatása Competent authorities Illetékes hatóságok

(Angolul és magyarul: Bíróság elnevezése és címe)

Supervisory authority Felügyeleti hatóság

(Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe)

Liquidator appointed Kijelölt felszámoló

(Angolul és magyarul: Felszámoló elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai)

Applicable law Alkalmazandó jog

(Angolul és magyarul: Ország megnevezése az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés(ek))

B) Rész A 226/A. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztató esetén alkalmazandó címek az alábbiak: (bg) «Покана за предявяванена вземане. Спазете срока» (es) «Convocatoria para la presentación de créditos. Plazos aplicables» (cs) «Výzva k přihlášení pohledávky. Závazné lhůty» (da) «Opfordring til anmeldelse af fordringer. Vær opmærksom på fristerne» (de) «Aufforderung zur Anmeldung einer Forderung. Etwaige Fristen beachten!» (et) «Nõude esitamise kutse. Järgitavad tähtajad» (el) «Προ΄σκληση για αναγγελι΄α απαιτη΄σεως. Προσοχη΄ στις προθεσµι΄ες» (en) «Invitation to lodge a claim. Time limits to be observed» (fr) «Invitation à produire une créance. Délais à respecter»

és

1556


8. szám

(it) «Invito all’insinuazione di un credito. Termine da osservare» (lv) «Uzaicinājums iesniegt prasījumu. Termiņi, kas jāievēro» (lt) «Kvietimas pateikti reikalavimą. Privalomieji terminai» (hu) «Felhívás követelés bejelentésére. Betartandó határidők» (mt) «Stedina għal preżentazzjoni ta’ talba. Limiti taż-żmien li għandhom jiġu osservati» (nl) «Oproep tot indiening van schuldvorderingen. In acht te nemen termijnen» (pl) «Wezwanie do zgłoszenia wierzytelności. Przestrzegać terminów» (pt) «Aviso de reclamação de créditos. Prazos legais a observar» (ro) «Invitație de a prezenta o creanță; termene ce trebuie respectate» (sk) «Výzva na prihlásenie pohľadávky. Je potrebné dodržať stanovené termíny» (sl) «Poziv k prijavi terjatve. Roki, ki jih je treba upoštevati!» (fi) «Kehotus saatavan ilmoittamiseen. Noudatettavat määräajat» (sv) «Anmodan att anmäla fordran. Tidsfrister att iaktta»”

2013. évi XCII. törvény a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról*

1. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2013. évi a) bevételi főösszegét 15 325 316,1 millió forintban, b) kiadási főösszegét 16 205 150,9 millió forintban, c) hiányát 879 834,8 millió forintban állapítja meg.” 2. § A Kvtv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre és kezességvállalásra nem jogosult. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározott feladatkörét nem érintve – az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter erre vonatkozó engedélye alapján jogosult az állam képviseletében eljárni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában levő pénzügyi eszköz átcseréléséhez, illetve biztosítékként annak megszerzéséhez kapcsolódik. Ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés, illetve pénzösszegnek a kibocsátó rendelkezésre bocsátása nélkül is létrehozható a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékpapírszámláján.” 3. § A Kvtv. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető.” 4. § A Kvtv. 10. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat által elrendelt megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat kötelesek befizetni a központi költségvetés javára.”

* A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 11-ei ülésnapján fogadta el.

8. szám


5. § A Kvtv. 10. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1500,0 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetés javára 2013. augusztus 31. napjáig.” 6. § A Kvtv. 13 § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum rendezéssel összefüggő támogatás fel nem használt részéből legfeljebb 3000,0 millió forint munkahelyek megőrzése és bővítése céljából aktív foglalkoztatáspolitikai célokra használható fel, a további fel nem használt részt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2013. október 31-ig befizeti a központi költségvetésbe.” 7. § A Kvtv. 24. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Irányító szervi hatáskörben végrehajtott fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítással 2013. június 30-áig fejezeti tartalékot kell létrehozni a) az I. Országgyűlés fejezet, 1–4. címnél 477,8 millió forint, b) az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzési Hatóság címnél 8,2 millió forint, c) az I. Országgyűlés fejezet, 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság címnél 9,5 millió forint, d) az I. Országgyűlés fejezet, 22. Egyenlő Bánásmód Hatóság címnél 4,2 millió forint, e) a II. Köztársasági Elnökség fejezetnél 26,3 millió forint, f ) a III. Alkotmánybíróság fejezetnél 35,5 millió forint, g) a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezetnél 22,8 millió forint, h) az V. Állami Számvevőszék fejezetnél 153,2 millió forint, i) a VI. Bíróságok fejezetnél 1530,9 millió forint, j) a VIII. Ügyészség fejezetnél 732,9 millió forint, k) a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezetnél 45,8 millió forint, l) a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezetnél 39,4 millió forint összeggel. (4) Az I. Országgyűlés fejezet, 10. Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása cím, 1. Közszolgálati hozzájárulás alcím kiadási előirányzatából 2000,0 millió forint fejezeten belüli – államháztartásért felelős miniszteri hatáskörű – átcsoportosításával Média tartalékot kell létrehozni. (5) A (3) és (4) bekezdés szerint képzett tartalék az Országgyűlés határozatban adott jóváhagyásával használható fel.” 8. § A Kvtv. 25. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki: „(18) A Nemzeti Választási Iroda feladatellátása érdekében a Kormány átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok terhére, amelyek a Nemzeti Választási Iroda hatáskörébe tartozó feladatok kiadásait tartalmazzák.” 9. § A Kvtv. 25. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki: „(19) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím 2. alcím 3. Államfői protokoll kiadásai jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára.” 10. § A Kvtv. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat, valamint b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2016. december 31-e között létrejött hitel vagy kölcsönszerződéséhez.”

1558


8. szám

11. § A Kvtv. 42. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.” 12. § A Kvtv. a következő 44/B. §-sal egészül ki: „44/B. § (1) Az állam – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől felvett kölcsöneiből eredő fizetési kötelezettsége 80%-ának teljesítéséért. (2) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg a 8000,0 millió forint összeget. (3) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. (1) bekezdés szerinti kölcsönei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.” 13. § A Kvtv. a következő 44/C. §-sal egészül ki: „44/C. § (1) Az állam – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által a (2) bekezdés szerinti kölcsönfelvevők számára kihelyezett, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönszerződéseiből eredő fizetési kötelezettsége 80%-ának teljesítéséért. (2) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség csak az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetésére kötelezett kis- és középvállalkozások kölcsöneire terjed ki. (3) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség együttes állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg a 8000,0 millió forint összeget. (4) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. az (1) bekezdés szerinti kölcsönök biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl további biztosíték előírására nem köteles.” 14. §

(1) A Kvtv. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem terjed ki a tervezési, az előirányzat-módosítási és -felhasználási, a beszámolási, az információszolgáltatási és az ellenőrzési kötelezettsége és joga) „a) az I. Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának – mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének – az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzési Hatóság cím, a 8–9., 10. címben megjelölt támogatások, valamint a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím, 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím, 22. Egyenlő Bánásmód Hatóság cím, 23. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal cím, 24. Nemzeti Választási Iroda cím,” (előirányzataira.) (2) A Kvtv. 47. § (2) bekezdés a) pontja a következő af ) alponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet,] „af ) 24. Nemzeti Választási Iroda cím felett a Nemzeti Választási Iroda elnöke” (gyakorolja)

15. § A Kvtv. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az európai uniós források maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi előirányzatot meghaladó vagy éven túli fizetési kötelezettség, mely az (1)–(4) és (6) bekezdésben foglalt programok esetében az ott meghatározott mértéket is meghaladhatja.” 16. § A Kvtv. 72. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az átvállalással érintett adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és váltókat az átvállalással érintett önkormányzatok az átvállalást megelőzően – az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban, illetve az adott váltóban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel – kölcsönjogviszonnyá alakíthatják át. Ennek hiányában az állam az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az adott váltó lejárat előtti visszaváltásából, visszafizetéséből eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1559 az állam az értékpapír-, illetve váltótulajdonostól történő, az adott értékpapírban, illetve váltóban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével is kiválthatja.”

17. § A Kvtv. 77. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:) „f ) a 10. § (8) bekezdése szerinti kiadási megtakarítás befizetési kötelezettségének szabályait.” 18. § A Kvtv. 77. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:) „g) a 44/B. § és 44/C. § szerinti állami kezesség, valamint a 44/C. § szerinti kölcsönökhöz nyújtandó állami kamattámogatás részletes szabályait.” 19. § A Kvtv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 20. § A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 37. § (6) bekezdésében a „Kincstár adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi. Az eljárásban a Kincstár az Állam képviseletében teljes jogkörrel jár el.” szövegrész helyébe a „befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.” szöveg lép. 21. § A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 37. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A (6) bekezdés szerinti behajtási eljárást az adóhatóság az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, részletekben indítja meg úgy, hogy az önkormányzat központi költségvetéssel szemben fennálló fizetési kötelezettsége legkésőbb 2013. szeptember 20-áig megszűnjön.” 22. § A Kvtv. a) 5. § (1) és (5) bekezdésében az „az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél” szövegrész helyébe az „a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó belső egyházi jogi személynél” szöveg, b) 25. § (1) bekezdésében az „az egyházat, a belső egyházi jogi személyt” szövegrész helyébe az „az egyházi jogi személyt” szöveg, c) 16. alcím címében az „Az egyházak” szövegrész helyébe az „Az egyházi jogi személyek” szöveg, d) 35. § (1), (3) és (4) bekezdésében az „egyház és belső egyházi” szövegrész helyébe az „egyházi” szöveg, e) 35. § (6) és (8) bekezdésében az „Az egyház és a belső egyházi” szövegrész helyébe az „Az egyházi”szöveg, f ) 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím, 9. Egyházak közösségi célú programjainak és beruházásainak támogatása jogcímcsoport címében az „Egyházak közösségi célú programjainak és beruházásainak” szövegrész helyébe az „Egyházi közösségi célú programok és beruházások” szöveg lép. 23. §

(1) Hatályát veszti a Kvtv. 72. § (5) bekezdésében az „és váltó” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Kvtv. 76. §-a. (3) Hatályát veszti a Kvtv. 1. melléklet, X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím, 31. Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása jogcímcsoportja.

24. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 22. § hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

Áder János s. k.,




1. melléklet a 2013. évi ... törvényhez

A Kvtv. 1. melléklet

1560

1. melléklet a 2013. évi XCII. törvényhez

a) I. Országgyűlés fejezete a következő címmel és a „24. cím összesen” sorral egészül ki: (Cím szám 24

JogElő- KieAl- cím- Jogir. melt Cím cím csop. cím csop. előir. név szám szám szám szám szám 1

1

1

3 2 2

1 2

1

2013. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás) 550,0

295,0

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások

79,0 81,0

Felhalmozási költségvetés Beruházások

95,0

Fejezeti kezelésű előirányzatok Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása A 2014. évi választások előkészítése 24. cím összesen:

81,0

81,0

2300,0

2300,0

2931,0

2931,0


2

Al- Jog- Jog- ElőFEJEZET cím cím- cím ir. név csop. név csop. Kiemelt előirányzat neve név név Nemzeti Választási Iroda Nemzeti Választási Iroda Működési költségvetés Személyi juttatások

b) I. Országgyűlés fejezet „I. fejezet összesen” sora helyébe a következő rendelkezés lép: (2013. évi előirányzat Kiadás I. fejezet összesen:

126 680,0

15 864,5

Támogatás) 38 447,3

8. szám

8

Bevétel

8. szám

c) X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet „1–20. cím összesen” sora helyébe a következő rendelkezés lép: (2013. évi előirányzat Kiadás 1-20. cím összesen:

Bevétel

243 519,7

53 032,0


d) X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet „X. fejezet összesen” sora helyébe a következő rendelkezés lép:

Kiadás X. fejezet összesen:

Bevétel

333 048,4

53 032,0


e) XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai cím, 2. Államkötvények kamatelszámolása alcím, 1. Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai jogcímcsoport, 1. Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai jogcíme helyébe a következő rendelkezés lép: (Cím szám

JogElő- KieAl- cím- Jogir. melt Cím cím csop. cím csop. előir. név szám szám szám szám szám 1

Al- Jog- Jog- ElőFEJEZET cím cím- cím ir. név csop. név csop. Kiemelt előirányzat neve név név Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai

9

2013. évi előirányzat Kiadás 659 389,6

Bevétel 62 251,4

Támogatás)


(2013. évi előirányzat

1562

f) XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet „XLI. fejezet összesen” sora helyébe a következő rendelkezés lép: (2013. évi előirányzat Kiadás XLI. fejezet összesen:

Bevétel

1 249 527,5

Támogatás)

93 244,8

g) XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím, 1. Központi költségvetési szervek alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: JogElő- KieAl- cím- Jogir. melt Cím cím csop. cím csop. előir. név szám szám szám szám szám 1

Al- Jog- Jog- ElőFEJEZET cím cím- cím ir. név csop. név csop. Kiemelt előirányzat neve név név Központi költségvetési szervek

2013. évi előirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás)

56 620,5

h) XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet „XLII. fejezet összesen:” sora helyébe a következő rendelkezés lép: (2013. évi előirányzat Kiadás 1 877 058,3

XLII. fejezet összesen:

Bevétel 7 458 924,9

Támogatás)


(Cím szám

i) utolsó három sora helyébe a következő rendelkezés lép: KIADÁSI FŐÖSSZEG: BEVÉTELI FŐÖSSZEG: A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:

8. szám

10

16 205 150,9 15 325 316,1 -879 834,8

8. szám


2013. évi XCVIII. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról* 1. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása 1. §

2. §

(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki: (E törvény rendelkezései nem terjednek ki:) „b) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra,” (2) A Hpt. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint az engedélyek visszavonása, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.” (1) A Hpt. 3. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:) „e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.” (2) A Hpt. 3. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység a) engedély nélkül, az MNB-nek – e törvényben meghatározott módon – tett bejelentés mellett végezhető, b) végzésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott rendelkezések megtartását az MNB ellenőrzi.”

3. § A Hpt. 3/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/D. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.” 4. § A Hpt. 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3/B. § A 3. § (4)–(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/D. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.” 5. § A Hpt. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK része a következő alcímmel egészül ki:

„Utalványkibocsátó 6/F. § (1) Az utalványkibocsátó az a vállalkozás, amely a 3. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végez. (2) Az utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet és legalább tízmillió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével kell rendelkeznie.


1564


8. szám

(3) Az utalványkibocsátó – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi és az (1) bekezdésben meghatározotton kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet. (4) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához utalványforgalmazót vehet igénybe. (5) A forgatható utalvány által megtestesített pénzkövetelés az utalványforgalmazó igénybevétele esetében is az utalványkibocsátóval szemben áll fenn. 6/G. § (1) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti az MNB-nek. (2) A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább a) az utalványkibocsátó azonosító adatait (név, székhely, cégjegyzékszám), b) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdésének keltét, c) a forgatható utalvány elnevezését, címletét (címleteit), valamint hazai hivatalos pénznemben kifejezett névértékét, d) a kibocsátani tervezett forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékét. (3) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell: a) az utalványkibocsátó hatályos létesítő okiratát, b) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént és nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, c) a 6/F. § (2) bekezdése szerinti jegyzett tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást, d) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti feltételeket tartalmazó szabályzatot.” 6. § A Hpt. 51. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn] „e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá a kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,” (szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.) 7. § A Hpt. 54. § (1) bekezdés a következő v) ponttal egészül ki: (Nem jelenti a banktitok sérelmét) „v) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás.” 8. § A Hpt. 79. § (4) bekezdés c) pont cd)–ce) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A nagykockázat vállalásánál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni: nem kell a számításokba bevonni) „cd) az ügyfél részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásból – ideértve a fizetési és elszámolási szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában, vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos elszámolási és letéti szolgáltatást is – származó követelést a következő munkanapig, vagy ce) a pénzforgalmi szolgáltatásból – ideértve a fizetési és elszámolási szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában – származó pénzforgalmi szolgáltatóval szemben fennálló napon belüli kitettséget.” 9. § A Hpt. a következő XII/C. Fejezettel egészül ki:

„XII/C. FEJEZET AZ UTALVÁNYKIBOCSÁTÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 87/R. § (1) Az utalványkibocsátó a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőkéje nem csökkenhet a 6/F. § (2) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke alá. (2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett, a forgatható utalvány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékének megfelelő pénzeszközzel a sajátjaként nem rendelkezhet, valamint az az utalványkibocsátó felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak. (3) Az utalványkibocsátó a nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok a) pontosan mutassák a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett pénzeszközöket,

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1565 b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az a) pont szerinti pénzeszközök, valamint az utalványkibocsátó saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása, c) valós képet mutassanak az utalványbirtokosok utalványkibocsátóval szemben fennálló mindenkori összesített pénzköveteléséről, amely az utalványbirtokosoknál kintlévő, az utalványkibocsátónál vissza nem váltott, de még visszaváltható forgatható utalványok hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékéből tevődik össze. (4) Az utalványkibocsátó köteles az utalványbirtokosok (3) bekezdés c) pontja szerinti pénzkövetelésének fedezeteként a) a forgatható utalvány ellenében átvett pénzeszközöket az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél a forgatható utalvány névértékének hazai vagy külföldi hivatalos pénznemében vezetett letéti számlán vagy az Európai Unió tagállama által kibocsátott állampapírba elhelyezni, vagy b) az utalványbirtokossal szemben fennálló pénzügyi kötelezettsége nem teljesítése esetére az utalványkibocsátótól eltérő csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia vagy kezesi biztosítási szerződést kötni, amely a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg. (5) A (4) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett pénzösszeg és állampapír piaci értéke vagy b) pontja szerint garantált, biztosított összeg nem lehet kevesebb a (3) bekezdés c) pontja szerint az utalványkibocsátóval szemben mindenkor fennálló pénzkövetelés összegénél. (6) Az utalványkibocsátó a (4) és (5) bekezdésben foglalt követelményeknek a) a forgatható utalvány ellenértékeként átvett pénzeszköznek a saját fizetési számláján való jóváírása vagy más módon történt rendelkezésére bocsátása munkanapjától kezdve, b) utalványforgalmazó igénybevétele esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pont szerinti jóváírására vagy más módon történő rendelkezésre bocsátására a forgatható utalvány értékesítését követő ötödik munkanapig nem kerül sor, akkor ezen ötödik munkanaptól kezdve köteles megfelelni.”

10. § A Hpt. 101. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák – amelyeket a hitelintézet nem a 2. számú melléklet I. Fejezet 6. pontja szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet – a 101. § (1) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 100. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az Alap által nyújtott biztosítás. Az Alap jogosult – a 105. § szerinti kártalanítási eljárás során – az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.” 11. § A Hpt. 115. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Kártalanítás esetén a hitelintézet az Alap erre vonatkozó igényének közlését követő három munkanapon belül az Alap rendelkezésére bocsátja a betétnyilvántartásainak az Alap kifizető rendszere által történő feldolgozásához szükséges átalakító programot, valamint biztosítja a betétállományára vonatkozó adatoknak az Alap kifizető rendszere által történő feldolgozhatóságát.” 12. §

(1) A Hpt. 119. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: (Az Alap forrásai) „f ) az Alap által kibocsátott kötvény.” (2) A Hpt. 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Alap a 98. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében kötvényt bocsáthat ki.” (3) A Hpt. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 98. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű – felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.”

1566


8. szám

13. § A Hpt. 121. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az Alap az általa a 119. § (1) bekezdés f ) pontja alapján kibocsátott kötvény és d) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2) bekezdés szerint megállapított díj mértékét.” 14. § A Hpt. a következő XXXI/D. Fejezettel egészül ki:

„XXXI/D. FEJEZET A FORGATHATÓ UTALVÁNY FORMAI ÉS TARTALMI ELEMEI 220. § A forgatható utalvány tartalmazza legalább a) az utalvány elnevezést olyan megjelenési formában, amely biztosítja a hazai vagy külföldi törvényes fizetőeszköztől való egyértelmű megkülönböztethetőséget, b) a felhasználhatóság lejáratát, ha van ilyen, c) a felhasználhatóság egyéb korlátait, ha van ilyen, d) az utalványkibocsátó megnevezését. Az utalványkibocsátó tájékoztatási kötelezettsége 220/A. § (1) Az utalványkibocsátó általános üzleti feltételei tartalmazzák legalább a) a forgatható utalvány kibocsátásának, forgalmazásának, megvásárlásának és visszaváltásának szabályait, b) a forgatható utalvány utalványelfogadónál fizető eszközként történő felhasználhatóságának szabályait, c) az ügyfél által az utalványkibocsátó részére fizetendő valamennyi díjat, jutalékot és költséget, d) a sérült forgatható utalvány visszaváltásakor alkalmazandó értékcsökkentés mértékét, e) utalványforgalmazó igénybevétele esetén az utalványforgalmazó azonosító adatait. (2) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeit, valamint az utalványelfogadók listáját nyilvánosan közzéteszi és a folyamatos elérhetőséget a honlapján biztosítja. (3) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeiben meghirdetett díjon, jutalékon és költségen kívül egyéb, valamint annak mértékét meghaladó díjat, jutalékot és költséget az ügyfél terhére nem számíthat fel. (4) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételei szerint meghirdetett díjból, jutalékból vagy áthárított költségből az ügyféllel kötött egyedi megállapodás alapján kedvezményt adhat. (5) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételek módosításáról annak hatálybalépése előtt legalább 60 nappal tájékoztatja az ügyfelet. Az utalványkibocsátó az ügyfelet tájékoztatja arról is, hogy a módosítást az ügyfél részéről elfogadottnak tekinti, ha annak hatálybalépése előtt az ügyfél nem tájékoztatta az utalványkibocsátót arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Ha az ügyfél a módosítást nem fogadja el, a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult az utalványkibocsátóval kötött szerződést felmondani. (6) Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást a) az utalványelfogadó részére írásban, a szerződésben meghatározott módon küldi meg vagy teszi számára elérhetővé, b) az utalványbirtokost érintő módosítás esetében a módosítás tényét és annak elérhetőségét legalább egy országos vagy regionális napilapban, a módosítás tartalmát a honlapján teszi közzé. (7) Az utalványkibocsátó a naptári év utolsó napján a) az utalványbirtokosok vele szembeni pénzköveteléseként fennálló forgatható utalvány állomány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett, összesített névértékét, b) a 87/R. § (4) bekezdése szerinti bontásban az utalványbirtokosok pénzkövetelésének fedezetéül rendelkezésre álló eszközök összesített értékét legkésőbb a naptári évet követő hónap végéig nyilvánosan közzéteszi és folyamatos elérhetőségét a honlapján biztosítja. A forgatható utalvány visszaváltása 220/B. § (1) Az utalványkibocsátó az utalványbirtokos kérésére, az annak birtokában lévő forgalomképes forgatható utalványt a (3) bekezdésben meghatározott korlátozással a forgatható utalványon szereplő címletértékkel megegyező névértékű hazai törvényes fizetőeszközre bármikor visszaváltja. (2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány visszaváltásáért díjat, jutalékot vagy költséget számíthat fel. (3) Ha a forgatható utalvány felhasználhatósága lejárathoz kötött, az utalványkibocsátó az (1) bekezdésben foglalt visszaváltási kötelezettsége a forgatható utalvány lejáratát követő tizenkettedik hónap végéig áll fenn.”

8. szám


15. § A Hpt. a következő 234/O. §-sal egészül ki: „234/O. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 116. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végző utalványkibocsátó a) a Módtv2.-vel megállapított 6/G. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének a 6/G. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adattartalom, valamint a bejelentés napján az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelésként fennálló forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékének közlésével a Módtv2. 116. § (2) bekezdésében meghatározott időponttól számított 15 napon belül köteles eleget tenni, b) a Módtv2.-vel megállapított 6/F. § (2) bekezdésében, 87/R. §-ában és 220/A. §-ában foglalt követelményeknek a Módtv2. 116. § (2) bekezdésében meghatározott időponttól számított három hónapon belül köteles megfelelni, és a 87/R. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülésére vonatkozó igazolást eddig az időpontig az MNB-nek megküldeni.” 16. § A Hpt. a következő 234/P. §-sal egészül ki: „234/P. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCVIII. törvény 10. §-ával megállapított 101. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően indított kártalanítási eljárásban kell alkalmazni.” 17. § A Hpt. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 18. § A Hpt. 84. § (2) bekezdésében a „három éven” szövegrész helyébe a „hat éven” szöveg lép.

2. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 19. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed) „q) Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott érték-papírkölcsönzésre.” 20. §

(1) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „25. céltársaság: magyarországi székhellyel rendelkező vagy magyarországi szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan működő társaság, amelynek részvényei a nyilvános vételi ajánlati eljárás tárgyát képezik,” (2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „36. elszámolási rendszer: a tőzsdén, vagy a tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletekre vonatkozó megbízások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására illetve teljesítésére vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,” (3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „37. elszámolóház: a tőzsdén, a tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat végző szakosított hitelintézet,” (4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „54. garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben meghatározott egyensúlyozó platformon (a továbbiakban: egyensúlyozó platform) árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház, illetve a központi szerződő fél által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,” (5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „70. elszámolás: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolására vonatkozó megbízások feldolgozásának,

1568


(6)

(7)

(8)

(9)

8. szám

egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven), valamint annak biztosítása, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a teljesítéshez,” A Tpt. 5. § (1) bekezdés 82. és 83. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „82. központi szerződő fél: a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, 83. központi szerződő fél tevékenység: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközre kötött ügylet elszámolása és az elszámolt ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás, amelynél a központi szerződő fél a szerződésben érintett ügyfelek helyébe lépve vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben,” A Tpt. 5. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „94. nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,” A Tpt. 5. § (1) bekezdés 107. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „107. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott ügylet piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,” A Tpt. 5. § (1) bekezdés 120. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „120. teljesítés: az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelei, a központi értéktár ügyfelei, valamint a központi szerződő fél ügyfelei között, valamint a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,”

21. § A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdés f ) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba; b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba; c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba.” 22. § A Tpt. 20. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetve szabályozott piacra történő bevezetésére vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjára az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges. (4) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetve a szabályozott piacra történő bevezetését vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.”

8. szám 23. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1569 (1) A Tpt. 21. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni. (2) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni: a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén; b) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén; c) értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén, ha ca) a szabályozott piacra bevezetendő értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg uniós szinten az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és cb) az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették; d) értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha da) a regisztrálandó értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg az ötmillió eurót vagy annak megfelelő összeget, vagy db) a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve; e) a 22. §-ban meghatározott esetben.” (2) A Tpt. 21. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy – ha az értékpapírt szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére nem vezették be – a regisztrációhoz tájékoztatót és hirdetményt köteles közzétenni akkor is, ha a multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált és regisztrálandó ugyanazon sorozatba tartozó értékpapír kibocsátási összértéke eléri vagy meghaladja az ötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és korábban a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény nem került közzétételre. (6) A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott esetben a kibocsátó, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kérő személy az értékpapír-sorozat regisztrációjának feltételeként a piacműködtető által meghatározott tartalmú és általa jóváhagyott információs dokumentumot készít és a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven tesz közzé.”

24. § A Tpt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános értékesítésre történő felajánlás esetén, amikor a) a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését; b) az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek; c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek; d) a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik; e) az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha ea) a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy eb) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra, Bszt.-ben meghatározott elismert tőzsdére már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak.”

1570


8. szám

25. § A Tpt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha a) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag szabályozott piacra történő bevezetés esetére rendeli alkalmazni; b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba; c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba; d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba; e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba; f ) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanazon multilaterális kereskedési rendszerbe már korábban regisztrálták, vagy g) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció esetére rendeli alkalmazni, és a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve.” 26. § A Tpt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25. § (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha – a 21. §-ban foglalt kivétellel – az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetve – a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját. (2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.” 27. § A Tpt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja céljából készült, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra, illetve regisztrálni kívánják multilaterális kereskedési rendszerbe, és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.” 28. § A Tpt. 27. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) A kiemelt információ tartalmazza: a) a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat, b) az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok befektető általi megismeréséhez szükséges információkat, c) a nyilvános értékesítésre történő felajánlás általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket, d) a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés, valamint a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztráció részleteit, e) a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának ismertetését.” 29. § A Tpt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy felel.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1571 A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét vagy megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét vagy székhelyét, aki vagy amely a tájékoztató vagy annak valamely része tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.”

30. § A Tpt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt – a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével – legkésőbb a tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult.” 31. § A Tpt. 32. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetve az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését. (2) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.” 32. §

33. §

(1) A Tpt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a tájékoztatót az értékpapír forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt vagy a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítették, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött, jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálását kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.” (2) A Tpt. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.” (1) A Tpt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetve a szabályozott piacon, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen.” (2) A Tpt. 34. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontban a) közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy

1572


8. szám

b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac, illetve multilaterális kereskedési rendszer kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés k)–r) pontjában meghatározott – a tájékoztató tartalmával megegyező – adatokat. (4) A közzététel helye: a) legalább egy országos terjesztésű napilap, b) a kibocsátó és – ha van – a forgalmazó honlapja, c) annak a szabályozott piacnak, illetve multilaterális kereskedési rendszernek a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.” (3) A Tpt. 34. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánják, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni. (7) Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.”

34. § A Tpt. 35. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalmazásban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy által reklámban vagy egyéb módon közölt információ – ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót, a hirdetményt és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentumot – kereskedelmi kommunikáció. (2) A kereskedelmi kommunikációban foglalt információnak összhangban kell lennie a tájékoztató és a 21. § (6) bekezdés szerinti információs dokumentum tartalmával.” 35. § A Tpt. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja.” 36. § A Tpt. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha a) a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, b) a tájékoztató megfelel ba) az Európai Unió szabályainak vagy bb) a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak, és c) a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak.” 37. §

(1) A Tpt. 38. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:) „i) zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő felajánlása, illetve szabályozott piacra történő bevezetése, valamint multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációja esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;”

8. szám

38. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1573 (2) A Tpt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetve az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy vagy a forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.” (3) A Tpt. 38. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú – így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, vagy a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges – a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személyt ennek a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére. (5) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.” (1) A Tpt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a Magyarországon illetve harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.” (2) A Tpt. 43. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, vagy multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni, valamint – a kérelmező választása szerint – az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. (6) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. (7) Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni, amelynek névértéke legalább százezer euró vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy, minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni, illetve multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni kívánja és a tájékoztatót nem készíti el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni, és közzé kell tenni.”

39. § A Tpt. 52. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a szabályozott piacra be nem vezetett részvény vagy kötvény kibocsátójára, ide nem értve az 54. § (2) bekezdés b) pontját azzal, hogy az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb hat hónapon belül kell közzétenni az éves jelentést. (5) A kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált (szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be nem vezetett) értékpapír kibocsátójára vonatkozóan a multilaterális kereskedési rendszer működtetője szabályzatban állapítja meg a rendkívüli tájékoztatás szabályait. (6) A (4) és (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó az ott meghatározott közzétételeit a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles közzétenni.”

1574


8. szám

40. § A Tpt. 181/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „181/K. § E fejezet alkalmazásában személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.” 41. § A Tpt. 304. § c) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező] „5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi szerződő féllel kötött megállapodást kell benyújtani);” 42. § A Tpt. 319. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezen felül az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy a központi szerződő fél nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.” 43. § A Tpt. 321. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet).” 44. § A Tpt. 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „324. § (1) A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy központi szerződő fél által történhet. (2) Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve központi szerződő féllel. (3) Értékpapír-kereskedést lebonyolító tőzsde a (2) bekezdés szerinti szerződést azzal az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel vagy központi szerződő féllel köti meg, amely az értékpapír-teljesítés lebonyolítására szerződéssel rendelkezik a dematerializált értékpapírok előállítását, nyilvántartását e törvény alapján végző központi értéktárral.” 45. § A Tpt. 330. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint az elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.” 46. § A Tpt. 333. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi szerződő fél szabályzatában meghatározott feltételekkel”. 47. § A Tpt. TIZEDIK RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:

„AZ ELSZÁMOLÓHÁZI, KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG” 48. § A Tpt. 334. § a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Elszámolóházi tevékenység az alábbi tevékenységek végzése:) „a) a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolása, b) az a) pont szerint elszámolt ügylet pénzügyi teljesítése, c) az a) pont szerint elszámolt ügylet nem pénzbeli (termékkel történő) teljesítése, ide nem értve az értékpapírral történő teljesítést,”

8. szám 49. §

50. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1575 (1) A Tpt. 335. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) E törvény alkalmazásában az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az (1) és (2) bekezdésben felsorolt intézmény.” (2) A Tpt. 335. § (3) bekezdése h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az elszámolóház elszámolási tevékenységen kívül kizárólag:) „h) tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura kötött ügyletek elszámolására irányuló,” (tevékenységet végezhet.) (1) A Tpt. 335/A. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki: [Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat] „p) pénzforgalmi intézménynek és q) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek” [nyújthat.] (2) A Tpt. 335/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa, a központi szerződő fél által elszámolt vagy központi szerződő fél által elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezheti.” (3) A Tpt. 335/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással, egyensúlyozó platformon nyújtott szolgáltatással, valamint külön törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezhet.”

51. § A Tpt. 336. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:) „b) tőzsdén kívüli értékpapírügylet esetén a 334. § a) pontjában meghatározott elszámolóházi tevékenységet, c) értékpapírral történő teljesítést,” (folytathat.) 52. § A Tpt. 338. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Tőzsde a 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az (5) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott feltételek teljesítése esetén kaphat.” 53. § A Tpt. 340/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „340/D. § (1) A központi szerződő fél a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolását végzi és az elszámolt ügylet teljesítésére kötelezettséget vállal. (2) A központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult a) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni, b) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolni, c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában pénzügyi teljesítést végezni, d) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni, e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezni, valamint

1576


8. szám

f ) a fenti tevékenységeket segítő kiegészítő tevékenységként informatikai, adatszolgáltatási, valamint oktatási tevékenységet végezni. (3) A központi szerződő fél a (2) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott bármely tevékenységet szakosított hitelintézetként végezheti. (4) A központi szerződő fél által végzett elszámolás nem minősül elszámolóházi tevékenységnek. (5) A központi szerződő fél tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. A Felügyelet engedélye meghatározza a pénzügyi eszközök kategóriáit, amelyek vonatkozásában a központi szerződő fél tevékenysége végezhető. Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges, továbbá a (2) bekezdésben foglalt tevékenységek végzésére, valamint a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szakosított hitelintézetként való működésre jogosító engedély a (6) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható. (6) A központi szerződő fél tevékenységek végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet azon Magyarország területén székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság részére adja meg, amely a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/ EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott előírásoknak való megfelelésen túl rendelkezik: a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással, b) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött előszerződéssel, c) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel és d) a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokkal. (7) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (8) A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tevékenységet végző központi szerződő fél alapítására, működésére és felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (9) Az engedélyezési eljárásban – az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben – az MNB szakhatóságként vesz részt.” 54. §

55. §

(1) A Tpt. 340/E. § f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A központi szerződő fél tevékenység végzéséről szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:) „f ) a rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező fa) által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási rendet, fb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek,” (2) A Tpt. 340/E. §-a a következő j–l) ponttal egészül ki: (A központi szerződő fél tevékenység végzéséről szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:) „j) az elszámolás és garanciavállalás részletes bemutatását, különösen az elszámolási technikát, módszereket, adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat, k) a belső szabályzatokat, l) a vezető állású személyek megnevezését.” (1) A Tpt. 340/F. § (1) bekezdés e) és f ) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A Felügyelet a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha) „e) a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlament és tanácsi rendeletében meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi, f ) a fióktelep formájában működő központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.” (2) A Tpt. 340/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet a központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett.”

8. szám


56. § A Tpt. XLIV/B. Fejezete a következő 340/H. §-sal egészül ki: „340/H. § Központi szerződő fél pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni.” 57. § A Tpt. 343. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A központi értéktárral, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, valamint a központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt – befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél [kivéve a 335. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakosított hitelintézetet], a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá a központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél – ide nem értve a központi értéktárban, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, valamint a központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot – a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és b) nem lehet vezető állású személy.” 58. §

(1) A Tpt. 345. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek és a 335. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján folytathatóak.” (2) A Tpt. 345. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni:] „b) az elszámolás és a teljesítés rendjét;” (3) A Tpt. 345. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza”. (4) A Tpt. 345. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát, valamint annak módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.”

59. § A Tpt. 347. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az ügyfelei tulajdonát képező, és az azok ügyfeleit megillető bármely pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.” 60. § A Tpt. 350/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.” 61. § A Tpt. 350/E. § (2) bekezdése a következő i)–l) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés szerinti szabályzatokban meg kell határozni:] „i) az elszámolás és teljesítés rendjét, j) a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait, amennyiben a 340/D. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységet végez, k) a pénzkölcsönzés szabályait, amennyiben a 340/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tevékenységet végez, l) az ügylet elszámolásával kapcsolatosan azt az időpontot, melyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.” 62. § A Tpt. 350/F. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A központi szerződő fél az ügyfelei tulajdonát képező, és az azok ügyfeleit megillető bármely pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani. (7) A központi szerződő fél jogosult a szabályzatában meghatározott módon kockázatkezelési célra létrehozott garanciaalap kezelését végezni.” 63. § A Tpt. 351. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, valamint a központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. A központi szerződő fél befektetései

1578


8. szám

kapcsán a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.” 64. §

(1) A Tpt. 352/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kiszervezés a) nem eredményezheti a vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását, b) a központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében ba) nem eredményezhet változást az ügyfél és a vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és bb) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.” (2) A Tpt. 352/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint a központi szerződő fél esetén a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak.” (3) A Tpt. 352/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A központi szerződő fél a kockázatkezeléshez kapcsolódó főbb tevékenységének kiszervezéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.” (4) A Tpt. 352/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát, valamint központi szerződő fél esetén olyan funkció vagy tevékenység, amely a kockázatkezeléshez kapcsolódik.”

65. § A Tpt. 353. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 340/D. § (2) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott tevékenységet végző központi szerződő fél elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó általános szabályokat a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” 66. § A Tpt. 355. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét; b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait; c) a részvény értékpapírkódját, valamint sorozatát és névértékét; d) a részvény fajtáját; e) a részvényszerzés időpontját; f ) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját; g) a felülbélyegzés időpontját; h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.” 67. § A Tpt. 356. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, a) aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik; b) aki legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1579 c) aki hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű; d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”

68. §

(1) A Tpt. 358. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár által – a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.” (2) A Tpt. 358. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, a központi szerződő félnél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél – könyvvizsgálói feladatot. (6) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy – egyidejűleg – legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, központi szerződő féltől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. (7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.”

69. § A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé; b) bűncselekmény elkövetésére vagy a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső szabályzatának, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel; c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel; d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak; e) úgy ítéli meg, hogy kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak; f ) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;

1580


8. szám

g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezetése között a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.” 70. § A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.” 71. § A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „363. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni. (2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi szerződő félnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról. (3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szmt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.” 72. § A Tpt. a következő 372. §-sal egészül ki: „372. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás.” 73. § A Tpt. a következő 373. §-sal egészül ki: „373. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.” 74. § A Tpt. 376. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye) „g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;” 75. §

(1) A Tpt. 391. § (1) bekezdés a)–f ) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:) „a) a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye; b) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;

8. szám

76. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1581 c) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre; d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke; e) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő él és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai; f ) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyei;” (2) A Tpt. 391.§ (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:) „g) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;” (3) A Tpt. 391. § (1) bekezdés h)–s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:) „h) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége; i) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye; j) a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe; k) a kibocsátó neve, székhelye; l) a kibocsátó alapításának időpontja; m) a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága; n) a kibocsátó vezető állású személyeinek családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatai), lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke; o) a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése; p) a forgalomba hozatal adatai; q) a bennfentes személyek természetes személyazonosító adatai, lakcíme; r) a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye); s) az engedélyezett tájékoztató;” (4) A Tpt. 391. § (1) bekezdés a következő t) ponttal egészül ki: (A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:) „t) a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely.” (1) A Tpt. 394. § (1) bekezdés a)–f ) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti) „a) a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait; b) a tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a tőzsde tulajdonosának a 308. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait; c) a Psztv. 53. §-a szerinti ellenőrzési eljárás során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozó adatokat; d) a bejelentésre kötelezett bennfentes jogi személy azonosító adatait, bennfentes természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az ügylet azonosító adatait; e) a Psztv. szerinti piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos természetes személyazonosító adatot,

1582

77. §


8. szám

az állampolgárságát, a lakóhelyét, a tartózkodási helyét, ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges; f ) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében 1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy, 2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja, 3. az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja, 4. az ügynök, 5. a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja természetes személyazonosító adatait;” (2) A Tpt. 394. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés, a 391. § (2) bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakcímét, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.” (3) A Tpt. 394. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Felügyelet az adatot) „c) a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, a központi értéktárban, központi szerződő félben meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,” (kezelheti.) (1) A Tpt. 395. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) pontban foglaltak kivételével – közzétenni: a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését; b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat; c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését; d) a 356. §-ban és a Batv. 8. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott személyi körben bekövetkezett változást; e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését; f ) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését; g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával; h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét; i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását; j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult.” (2) A Tpt. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.” (3) A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.”

78. § A Tpt. 399. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, központi szerződő fél alapszabályában vagy szabályzatában illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.”

8. szám 79. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1583 (1) A Tpt. 400. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja: a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, a tőzsde által végzett tevékenységre, az elszámolóház által végzett tevékenységre, a központi szerződő fél által végzett tevékenységre, illetve a központi értéktár által végzett tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja; b) az engedély nélkül tőzsdei, elszámolóházi, a központi szerződő fél által végzett, illetve központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja; c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet; d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti; e) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő; f ) a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti; g) a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti; h) a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre felfüggesztheti; i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék kereskedésből történő kivezetését; j) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja; k) a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti; l) felügyeleti biztost rendelhet ki a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, központi szerződő félhez illetve a központi értéktárhoz; m) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki; n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a pénzügyi eszköz forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást; o) ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja, és szükség esetén elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését; p) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet; q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve a központi értéktár 1. osztalékának kifizetését, 2. vezető állású személyének történő kifizetést, 3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak, 4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést, 5. hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását), 6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését; r) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat

1584

80. §

81. §


8. szám

1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására, 2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, 3. a működési költségek csökkentésére, 4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére; s) a tőzsde jogszabályba ütköző tevékenységét megtiltja, a tőzsdét új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi; t) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására; u) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a 40. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza, v) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 9-11. cikkében előírt kötelezettség megsértése esetén a kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a kötelezettségének való megfelelésre felszólítja.” (2) A Tpt. 400. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pont 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.” (1) A Tpt. 401. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a kockázati tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve központi értéktár a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni; b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit; c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.” (2) A Tpt. 401. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel; b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.” (1) A Tpt. 402. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a kockázati tőkealap-kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.” (2) A Tpt. 402. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a kockázati tőkealapkezelővel, a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a kockázati tőkealap-kezelőt, a szabályozott piacot, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.” (3) A Tpt. 402. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A felügyeleti biztos feladata: a) a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése; b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése; c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1585 d) a szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.”

82. § A Tpt. 404. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, központi szerződő fél, illetve központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.” 83. § A Tpt. 405. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A Felügyelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti nem pénzügyi szerződő felet a rendelet 4. és 9–11. cikkében előírt kötelezettsége megsértése esetén bírság megfizetésére kötelezheti.” 84. § A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 85. §

(1) A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés n) pontjában a „számára és” szövegrész helyébe a „számára,” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a Tpt. 322. § (4) bekezdése, 335. § (3) bekezdés d) pontja, 335. § (4) bekezdése, 338. § (5) bekezdés f ) pontja, 339. § l) pontja, 344. § (3) bekezdése, 345. § (2) bekezdés g) és o) pontja, 340/F. § (1) bekezdés a)–d) pontja, a 350/F. § (5) bekezdése és a 391. § (1) bekezdés x)–y) pontja. (3) Hatályát veszti a Tpt. 340/A. § (2) bekezdésében a „központi szerződő fél tevékenységet nem végző” szövegrész, 340/E. § c) pontjában a „valamint elszámolóházzal” szövegrész, valamint 381. § (6) bekezdésében az „illetve központi szerződő fél” szövegrész és az „illetve központi szerződő félre” szövegrész.

3. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása 86. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Két rendszerüzemeltető által kötött rendszerkapcsolati megállapodás esetén, a rendszerüzemeltetőnek az általa nyújtott biztosítékhoz fűződő jogát nem érinti a biztosítékot elfogadó rendszerüzemeltető ellen indított fizetést korlátozó eljárás.” 87. § A Tvt. 17. §-a a következő d) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „d) az Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról.”

4. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása 88. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt) 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a Felügyelet e törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységnek a 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eszközre vonatkozó árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.”

1586


8. szám

89. § A Bszt. 33. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: [A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli] „l) az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 59. cikkében meghatározott feltételek teljesülésének részletes leírását, amennyiben a kérelmező által a c) pont keretében megjelölt végezni kívánt tevékenység a 11. § (3) bekezdésében meghatározottakra vonatkozik.” 90. § A Bszt. 117. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.” 91. § A Bszt. 120. §-a a következő s) ponttal egészül ki: (Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét) „s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.”

5. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 92. §

(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 91/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az egyensúlyozó platformon az ügyletek pénzügyi elszámolását törvényben meghatározott, a szállítási rendszerirányító által kiírt pályázaton nyertes központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet végzi.” (2) A Get. 91/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az egyensúlyozó platformhoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az erre jogosult piaci szereplő a szállítási rendszerirányítóval, az ügyletek pénzügyi elszámolására központi szerződő féllel vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szerződést köt. A piaci szereplők közötti adásvétel a központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közbeiktatásával, az eladó és a vevő közötti anonimitás elve alapján, szabványosított ügyletek formájában történik. Az egyensúlyozó platform működtetésének díját a szállítási rendszerirányítási díj tartalmazza.”

6. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása 93. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ezek eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, jutalékot és költséget – jelentenek és a hitelező az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot veszi figyelembe, a hitelező és a hitelközvetítő köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíjmutatót eredményezhet.” 94. § Az Fhtv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A hitelközvetítő köteles a fogyasztót tájékoztatni a fogyasztó által részére fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről és ezt a hitelszerződés megkötését megelőzően a hitelközvetítő és a fogyasztó megegyezése alapján papíron vagy más tartós adathordozón rögzíteni kell.” 95. § Az Fhtv. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 96. § Az Fhtv. 1. § (2) bekezdés e) pontjában a „2007. évi CXXXVII. törvényben” szövegrész helyébe a „2007. évi CXXXVIII. törvényben” szöveg lép.

8. szám


7. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása 97. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 6. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az Európai Parlament és a Tanács a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelete (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 2. cikk 13. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat az MNB-nek az MNB-ről szóló törvényben meghatározott szakhatósági közreműködése mellett. (9) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2010. november 12.) (a továbbiakban: a 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 43. cikke szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37–42. cikkének végrehajtását.” 98. § A Psztv. 7. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Felügyelet feladata) „h) bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás (ideértve a továbbiakban a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37–42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, illetve piaci manipulációt), engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,” 99. § A Psztv. 11. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: (A Felügyelet együttműködik) „f ) a Központi Bankok Európai Rendszerével.” 100. § A Psztv. „Felügyeleti kollégium” alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki: „12/A. § A Felügyelet létrehozza és működteti a 648/2012/EU rendelet 18. cikkében meghatározott Kollégiumot.” 101. § A Psztv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 648/2012/EU rendelet alapján végzett tevékenységi engedélyezési eljárás során az ügyfél köteles a Felügyelet részére – a Felügyelet külön felhívására – az okiratokat magyar és angol nyelven is benyújtani.” 102. § A Psztv. „Ellenőrzési eljárás” alcíme a következő 63/A. §-sal egészül ki: „63/A. § A Felügyelet a 6. § (8) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása során az ellenőrzési eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.” 103. § A Psztv. 120. §-a a következő o) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „o) az 1031/2010/EU bizottsági rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól.” 104. § A Psztv. 121. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 6. § a) (1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (3) bekezdésének, b) (2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartásvezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet,

1588


8. szám

c) (3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet, d) (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének, e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése, f ) (6) bekezdése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.”

8. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 105. § Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.] „c) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok – ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában.”

9. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítása 106. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 20. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az MNB 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva ellátja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. cikke szerinti kollégiumban való részvételből eredő feladatokat. (5) Az MNB szakhatóságként vesz részt – az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdések vonatkozásában – a Rendelet 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a központi szerződő fél tevékenységi és a 15. cikk (1) bekezdése szerinti a tevékenységi és szolgáltatási körének kiterjesztése, valamint a 35. cikkben meghatározott kiszervezés iránti engedélyezési, a 20. cikkben meghatározott engedély visszavonás iránti eljárásban. Az MNB szakhatóságként vesz részt – az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdések vonatkozásában – a Rendelet 21. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott, a központi szerződő félre vonatkozó éves felülvizsgálati és értékelési eljárásban, továbbá a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, a biztosíték követelményekre vonatkozó modellek és paraméterek, valamint a 49. cikk (1) bekezdése szerinti, stresszteszt modellek és paraméterek jóváhagyására irányuló eljárásban. Az MNB szakhatóságként vesz részt továbbá – az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdések vonatkozásában – a Rendelet 54. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a központi szerződő fél interoperabilitási megállapodásához való hatósági jóváhagyási eljárásban.” 107. § Az MNB tv. „Pénzforgalom és felvigyázás” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § Az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. március 14.) (a továbbiakban: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10. cikke szerinti illetékes hatóságként az MNB látja el a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.” 108. § (1) Az MNB tv. 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A jegybanki ellenőrzés) „b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó vagy az MNB felé bejelentési kötelezettség alá eső kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek,” (a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére terjed ki.)

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1589 (2) Az MNB tv. 22. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: (A jegybanki ellenőrzés) „f ) a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ” (a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére terjed ki.)

109. § Az MNB tv. 24. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A Tpt. szerinti elszámolóházi, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenység engedélyezésének eljárásában az MNB szakhatósági közreműködésének ügyintézési határideje 45 nap. A 20. § (5) bekezdése szerinti feladatkörbe tartozó szakhatósági közreműködés ügyintézési határideje 30 nap.” 110. § (1) Az MNB tv. 25. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ha az MNB a jegybanki ellenőrzés végén megállapítja, hogy az ellenőrzött személy, szervezet, a szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személye a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, az MNB hatósági határozatában vagy az ellenőrzött szervezet belső szabályaiban foglaltakat megszegi, elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:] „j) megtiltja a forgatható utalványok további kibocsátását.” (2) Az MNB tv. 25. § (1) bekezdése a következő k)–m) ponttal egészül ki: [Ha az MNB a jegybanki ellenőrzés végén megállapítja, hogy az ellenőrzött személy, szervezet, a szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személye a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, az MNB hatósági határozatában vagy az ellenőrzött szervezet belső szabályaiban foglaltakat megszegi, elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:] „k) elrendeli a kibocsátott forgatható utalványok forgalomból való kivonását, l) elrendeli a forgatható utalványok megsemmisítését, m) egyéb, törvényben előírt intézkedéseket alkalmaz.” (3) Az MNB tv. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe, vagy az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában foglalt előírásokat, az MNB felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt, a pénzforgalmi intézményt, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Ha a fióktelep, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, az MNB értesíti a Felügyeletet. A Felügyelet az MNB értesítése szerint vagy értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, vagy kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.” 111. § (1) Az MNB tv. 65. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 20. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében] „dc) a központi szerződő fél által garantált ügyletek teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,” (2) Az MNB tv. 65.§ (3) bekezdés d) pontja a következő dh) alponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 20. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében] „dh) az elszámolás és teljesítés rendjét.” 112. § Az MNB tv. 37. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. Az Európai Unió jogának való megfelelés 69. § (1) E törvény a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1590


8. szám

(2) E törvény az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/ EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.” 113. § Hatályát veszti az MNB tv. 65. § (3) bekezdés b) pont bf ) pontja.

10. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 114. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „19. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett;”

11. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása 115. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

12. Záró rendelkezések 116. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az 1. § (1) bekezdése, a 2. §, az 5. §, a 9. §, a 14. §, a 15. §, a 17. §, a 114. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. (3) A 11. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (4) E törvény 2014. január 2-án hatályát veszti. 117. § A 98. § az Alaptörvény 42. cikke, a 106. § és a 107. § az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 118. § (1) A 7. §, a 19–20. §, a 41–87. §, a 90–92. §, a 97. §, a 99–102. §, a 104. §, a 106. §, a 109. §, a 111–113. §, valamint a 115. § a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) E törvény az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (3) A 93–95. § és a 3. melléklet a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (4) A 3. és 4. § az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16–i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,




8. szám


1. melléklet a 2013. évi XCVIII. törvényhez

1. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezete a következő 19. és 20. ponttal egészül ki: „19. Forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 5.1. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál. 20. Forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása.” 2. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 68–71. ponttal egészül ki: „68. Utalványkibocsátó ügyfele: az utalványbirtokos és az utalványelfogadó azzal, hogy az utalványbirtokos és az utalványelfogadó személye megegyezhet. 69. Utalványbirtokos: az a személy, aki vagy amely az utalványkibocsátótól történő megvásárlás útján vagy bármely más módon a rendelkezése alá került forgatható utalványt az utalványelfogadónál áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítésére fizetési eszközként felhasználhatja. 70. Utalványelfogadó: az utalványkibocsátóval szerződéses jogviszonyban álló személy, aki vagy amely a forgatható utalványt áru vagy szolgáltatás nyújtás ellenértékének kiegyenlítésére fizetési eszközként az utalványbirtokostól elfogadja. 71. Utalványforgalmazó: az utalványkibocsátóval a forgatható utalványok értékesítésére és visszaváltására szerződéses jogviszonyban álló személy.”

2. melléklet a 2013. évi XCVIII. törvényhez A Tpt. 25. számú melléklete a következő 23. ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „23. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

3. melléklet a 2013. évi XCVIII. törvényhez

1. Az Fhtv. 2. mellékletében foglalt táblázat 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A hitel lényeges jellemzőinek ismertetése a hitel típusa

...

a hitel teljes összege a hitelszerződésben szereplő hitel összege vagy a lehívható összeg felső határa

...

a hitel futamideje

...

adott esetben Önt a hitelező bármikor felszólíthatja a hitel teljes összegének visszafizetésére”

...

1592


8. szám

2. Az Fhtv. 2. mellékletében foglalt táblázat 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. Adott esetben a távértékesítés keretében kötött hitelszerződések esetén nyújtandó kiegészítő tájékoztatás a hitelezőnek a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállambeli ... [név] képviselőjének neve (cégneve) címe

... [a fogyasztó által használandó cím]

telefonszáma*

...

e-mail címe*

...

telefaxszáma*

...

internetcíme*

...

a hitelező cégjegyzékszáma vagy bírósági nyilvántartás- ... [cégjegyzékszám vagy bírósági nyilvántartásba vételi ba-vételi száma szám] a hitelező tevékenységét engedélyező felügyelő hatóság ... az elállási jog gyakorlása Önnek 14 naptári napon belül joga van elállni ... [az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, a hitelszerződéstől. módjáról és jogkövetkezményeiről; továbbá arról a címről (elektronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fogyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell] a szerződés létrejöttét megelőző időszakban a hitelező ... által alkalmazandó jog jogválasztás, továbbá kizárólagos hatáskör, illetékesség ... [vonatkozó szerződési rendelkezés meghatározása] kikötése nyelvhasználat

... [az előzetes tájékoztatás nyelvéről, a szerződéskötés nyelvéről, továbbá a szerződés hatálya alatt a fogyasztóval való kapcsolattartás – a fogyasztóval egyetértésben megállapított – nyelv]

szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére ... rendelkezésre álló olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát”

4. melléklet a 2013. évi XCVIII. törvényhez A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 2. melléklet B: 17. mezője a következő szöveggel lép hatályba: „ (

(17

A

B

ÁGAZAT

ALÁGAZAT)

Pénzügy)

„pénzeszközök, pénzügyi eszközök kereskedési, elszámolási, fizetési és teljesítést végző infrastruktúrái és rendszerei” ”

8. szám


2013. évi CIII. törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról* I. FEJEZET A TÁVOLLÉTI DÍJ SZÁMÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 1. §

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. § – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltató fenntartójára is.” (2) A Kjt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. Általános rendelkezései (Első Rész) közül a) a 12. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaerő-piaci viszonyokat nem kell figyelembe venni, valamint a 13. § nem alkalmazható, b) a 10. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása – a nemzetbiztonsági szolgálatok által foglalkoztatott közalkalmazottakat kivéve – közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.” (3) A Kjt. 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a 33. § (2)–(3) bekezdésben és a 37. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát lemondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. (5) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott az (4) bekezdés szerinti lemondást – a 27. § (1) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával – köteles megindokolni.” (4) A Kjt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont].” (5) A Kjt. a következő 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. (3) A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának – ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni – azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmentés okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.


1594


8. szám

(4) Rendkívüli felmentés esetén – az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – a felmentés szabályai nem alkalmazhatók.” (6) A Kjt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.–nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63–64. §, 65. § (1)–(2) bekezdés, 66. § (1)–(3) és (8)–(9) bekezdés, a 69–70. §, a 77–79. § és a 85. § nem alkalmazható.” (7) A Kjt. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 83. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott kérelmére – az Mt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményen túlmenően – a bíróság a közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben is helyreállítja, ha a munkáltató, vagy annak fenntartója megsérti a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30/A–30/D. §; 32. §].” (8) A Kjt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „59. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, a 116–117. §, a 119. § (2) bekezdés, a 123. § (6) bekezdés és a 135. § (4)–(6) bekezdés nem alkalmazható; b) jogszabály vagy kollektív szerződés – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet. (2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a) az Mt. 95. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt, a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásán aa) a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést, valamint ab) a 27. § (2) bekezdése szerinti – ide nem értve a közalkalmazott szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt – azonnali hatályú megszüntetést, b) az Mt. 95. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásán a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjával indokolt felmentést, c) az Mt. 95. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, valamint e) pontjában foglalt, nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásán a 27. § (2) bekezdés és a 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a közalkalmazott tartós szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt azonnali hatályú megszüntetést vagy felmentést kell érteni. (3) Az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is.” (9) A Kjt. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A munkáltató a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján a) az 57. § (1) bekezdés szerinti, a fizetési fokozat alapján, és b) az 57. § (2) bekezdés szerinti, a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.” (10) A Kjt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Ennek során a részszakképesítés és a szakképesítés-elágazás is szakképesítésnek, a szakképesítés-ráépülés pedig szakképesítésre épülő szakképesítésnek tekintendő.” (11) A Kjt. 61. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Azon szakképesítés esetében, ahol a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az iskolai végzettség megléte helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadja, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából minden esetben úgy kell tekinteni, mintha rendelkezne az előírt iskolai végzettséggel is.” (12) A Kjt. 66. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A közalkalmazottat garantált illetményként legalább a) a kötelező legkisebb munkabérnek, b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.”

8. szám


(13) A Kjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „80. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)–(2) bekezdés, a 137–138. §, a 145. §, a 150. §, a 151. § (5) bekezdés, a 156. § (1) bekezdésének b) pontja, a 157. § (2) bekezdés, a 159. § és a 165. § nem alkalmazható. (2) Az Mt. 148–149. §-át, valamint 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 70–75. § szerinti illetménypótlékot, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. (3) A távolléti díj megállapításakor a 70–75. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre, b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. (4) A távolléti díj megállapításakor a 77. § (1) bekezdés szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell figyelembe venni.” (14) A Kjt. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A magasabb vezető, ha közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg – az Mt. 84. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – hat havi távolléti díjával felel.” (15) A Kjt. 85. § (3) bekezdés b) pontja a következő bb) alponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – rendeletben határozza meg a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében] „bb) az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése alóli felmentés szabályait,” (16) A Kjt. 85/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „85/A. § Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály a) munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, azon közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt, b) munkaviszonyt említ, azon közalkalmazotti jogviszonyt, c) munkavállalót említ, azon közalkalmazottat, d) munkaszerződést említ, azon kinevezést, e) munkáltatói felmondást említ, azon felmentést, f ) az Mt. 78. §-a szerinti fa) munkáltatói azonnali hatályú felmondást említ, azon rendkívüli felmentést, fb) munkavállalói azonnali hatályú felmondást említ, azon rendkívüli lemondást, g) az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonnali hatályú felmondást említ, azon a 21/A. § (3) bekezdése szerinti azonnali hatályú megszüntetést, h) az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonnali hatályú felmentést említ, azon a 27. § (2) bekezdése szerinti azonnali hatályú megszüntetést, i) munkavállalói felmondást említ, azon lemondást, j) munkavégzés alóli felmentést említ, azon munkavégzés alóli mentesítést, k) üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat említ, azon közalkalmazotti tanácsot, illetve közalkalmazotti képviselőt, l) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat, m) alapbért említ, azon illetményt, n) bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot is érteni kell.” (17) A Kjt. a következő 91/A. §-sal egészül ki: „91/A. § (1) Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. § (5) bekezdésével megállapított 33/A. §-ban foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően közölt rendkívüli felmentésre kell alkalmazni. (2) A Módtv. 1. § (7) bekezdésével megállapított 38. § (5) bekezdésben foglaltakat a Módtv. hatálybalépése után közölt munkáltatói közalkalmazotti jogviszony-megszüntetés jogellenességének megállapítása iránt indított munkaügyi perben kell alkalmazni. (3) A Módtv. 1. § (13) bekezdésével megállapított − 80. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépése után esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.”

1596


8. szám

2. § A Kjt. a) 32. § (2) bekezdésében az „a 30. § (1) bekezdés c)–f ) pontján” szövegrész helyébe az „a 30. § (1) bekezdés c)–d) pontján és (4) bekezdésén” szöveg, b) 37. § (4) bekezdésében az „a közeli hozzátartozó” szövegrész helyébe az „a hozzátartozó” szöveg, c) 43/A. § (1) bekezdésében a „közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „hozzátartozója” szöveg, d) 85. § (3a) bekezdés c) pontjában, (5) bekezdés q) és s) pontjában, (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában, valamint (8) bekezdés b) pontjában a „közeli hozzátartozóik” szövegrész helyébe a „hozzátartozóik” szöveg lép. 3. § Hatályát veszti a Kjt. a) 25. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontja, b) 78. § (3) bekezdésében a „vagy f )” szövegrész, c) 81. §-a.

2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása 4. §

(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)–(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)–(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)–(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)–(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5) bekezdését, 55. §-át, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)–(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110–113. §-át, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120. és 121. §-át, 122. § (3)–(5) bekezdését, 123. § (1)–(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) és b) pontját, továbbá (7) bekezdését, 124–133. §-ait, 134. § (1)–(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, valamint (3) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)–c) és e) pontját, valamint (5) bekezdését, 148. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdés a) pontját, 149. §-át, 152–153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160–164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270–271. §-át, 272. § (2)–(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)–(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.” (2) Az Iasz. 124. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Mt.) „b) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az alap- és pótszabadság egyötödére vonatkozik,”

3. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása 5. §

(1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 14/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Mt. 122. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – a szabadságot ebben az esetben is úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.” (2) Az Eütev. 13/B. § (4) bekezdésében az „Mt. 143. § (1) bekezdés b) és c) pontja” szövegrész helyébe az „Mt. 143. § (2) bekezdés b) és c) pontja” szöveg lép.

8. szám


4. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása 6. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 222. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 22. § (1) és (3)–(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)–(5) bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 65. § (3) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 80. §-át, 93. § (2)–(4) bekezdését, 97. § (1) bekezdését, 102. § (1) és (5) bekezdését, 103. §-át, 104. § (1) bekezdését, 105. § (1) bekezdését, 113. § (5) bekezdését, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120–121. §-át, 122. § (3)–(5) bekezdését, 123. § (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdés a) és b) pontját, valamint (7) bekezdését, 124–131. §-át, 133. § (1) és (2) bekezdését, 134. § (1)–(3) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)–c) és e) pontját, valamint (5) bekezdését, 148. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdés a) pontját, 149. §-át, 152. §-át, 154–156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160–164. §-át, 231. §-át, 270. §-át, 271. §-át, 272. § (2)–(9) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)–(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.” (2) A Bjt. 222. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Mt.) „b) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az alap- és pótszabadság egyötödére vonatkozik,”

5. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása 7. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a) 153. § (2) bekezdés a) pontjában „a 139. § (2) bekezdése, a 144. §, a 179. § (1), (2) bekezdése” szövegrész helyébe „a 139. § (2) és (3) bekezdése, a 144. §, a 148. § (2) bekezdés b) pontja, a 156. § (2)–(4) bekezdése, a 179. § (1) és (2) bekezdése” szöveg, b) 153. § (2) bekezdés b) pontjában az „a XXII. fejezet;” szövegrész helyébe az „a XXII. fejezet a 277. § (1)–(3), (5) bekezdése kivételével;” szöveg, c) 153. § (3) bekezdésének c) pontjában az „az e törvényben megállapított alapszabadságra” szövegrész helyébe az „a szabadság egyötödére” szöveg, d) 153. § (3) bekezdés g) pontjában a „(2) bekezdésének a) pontját” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) pontját” szöveg lép.

6. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása 8. §

(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Felszámolási eljárásban a) az (1) bekezdésben, b) a 37. §-ban, c) a 38. § (1) bekezdésében, d) a 39–40. §-ban, e) a 66. § (3) bekezdésében, f ) a 228. § (4) bekezdésében, g) a 229. § (4) bekezdésében, valamint h) a 282. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók.”

1598


8. szám

(2) Az Mt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Kizárólag a) a munkáltató személyében bekövetkező változás, b) a 99. § (3) bekezdése vagy a 135. § (4) bekezdése szerinti megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.” (3) Az Mt. 95. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg.” (4) Az Mt. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.” (5) Az Mt. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „120. § A munkavállalónak, ha a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy c) vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.” (6) Az Mt. 121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – a 118. § (4) bekezdését kivéve – a szabadság arányos része jár.” (7) Az Mt. 122. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben − a szabadságként kiadott napon túl − a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.” (8) Az Mt. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.” (9) Az Mt. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „124. § (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. (4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. (5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.” (10) Az Mt. 126. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. § (3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni.” (11) Az Mt. 135. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a) a 96. § (2) bekezdésében, b) a 122. § (5) bekezdésében, c) a 126. § (4) bekezdésében, d) a 127. § (1)–(2) és (4) bekezdésében, e) a 134. §-ban foglaltaktól nem térhet el.

8. szám


(2) Kollektív szerződés a) a 86–93. §-ban, b) a 95. §-ban, c) a 96. § (3) bekezdésében, d) a 97. § (1) bekezdésében, e) a 99. §-ban, f ) a 101–108. §-ban, g) a 109. § (2) bekezdésében, h) a 111. §-ban, i) a 113–121. §-ban, j) a 122. § (3) bekezdésében, k) a 123. § (6) bekezdésében, l) a 124. §-ban, m) a 125. §-ban, n) a 126. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, o) a 127. § (5) bekezdésében, p) a 128–133. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.” (12) Az Mt. 136. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.” (13) Az Mt. 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 139. § ezzel egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. (3) A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől eltérően – a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.” (14) Az Mt. 140. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá b) a rendkívüli munkaidőre ba) a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott munkavállalónak, bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető. (2) A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.” (15) Az Mt. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „143. § (1) A munkavállalót a (2)–(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. (2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy − munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján − szabadidő jár a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. (3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. (4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. (5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.

1600


8. szám

(6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. (7) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.” (16) Az Mt. 145. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.” (17) Az Mt. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a 146. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. (5) A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.” (18) Az Mt. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „147. § A munkavállalót a 146. § (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidőbeosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.” (19) Az Mt. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „148. § (1) A távolléti díjat a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §), b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett ba) teljesítménybér (150. §), bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani. (2) Az esedékesség időpontja a) a távollét kezdő időpontja, b) a végkielégítés tekintetében ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni. (4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket − a 149–151. §-ban foglaltaknak megfelelően − együttesen kell figyelembe venni.” (20) Az Mt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.” (21) Az Mt. 150. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.” (22) Az Mt. 150. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.” (23) Az Mt. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. (2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. (3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

8. szám


(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. (5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).” (24) Az Mt. 155. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.” (25) Az Mt. 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „156. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár; b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. (2) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. (3) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkavállaló a (2) bekezdés szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. (4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a (2) bekezdésben foglaltak szerint elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.” (26) Az Mt. 165. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A felek megállapodása vagy kollektív szerződés) „a) a 136. § (1) és (2) bekezdésében,” (foglaltaktól nem térhet el.) (27) Az Mt. 165. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Kollektív szerződés a) a 136. § (3) bekezdésében, b) a 138. § (6) bekezdésében, c) a 160. §-ban, d) a 164. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.” (28) Az Mt. 287. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkavállaló a) 40. § szerinti felmondásával, vagy b) 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető. (3) A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.” (29) Az Mt. 298. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a 298. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére, valamint a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat. (8) E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Mt.”

1602


8. szám

7. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása 9. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mth.) a következő 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § (1) Az Mt.-nek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 8. § (1) bekezdésével megállapított 36. § (2) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet tekintetében is alkalmazni kell, ha a felszámolási eljárásban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 52. §-a szerinti zárómérleg elkészítésére a Módtv. hatálybalépésekor még nem került sor. (2) Az Mt. Módtv. 8. § (6) bekezdésével megállapított 121. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően született gyermek esetén kell alkalmazni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. (3) Az Mt. Módtv. 8. § (9) bekezdésével megállapított 124. §-át a Módtv. hatálybalépését követően kezdődő szabadság esetén kell alkalmazni. (4) Az Mt. Módtv. 8. § (10) bekezdésével megállapított 126. § (4) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően kezdődő betegszabadság esetén kell alkalmazni. (5) Az Mt. Módtv 8. § (19)–(23) bekezdésével megállapított 148–149. §-ában, a 150. § (3) és (5) bekezdésében, valamint a 151. §-ában foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni. (6) Az Mt. Módtv. 8. § (28) bekezdésével megállapított 287. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően közölt jognyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni.” 10. § Hatályát veszti az Mth. 19/A. §-a.

II. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS A KÖZTEHERVISELÉS SZABÁLYOZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 8. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása 11. §

(1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti támogatás visszafizetési kötelezettséggel vagy arra tekintet nélkül történő nyújtásáról a Kormány dönt.” (2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény a következő 16. §-sal egészül ki: „16. § E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 8. § (5) bekezdés b) pontját és (5a) bekezdését a Módtv. hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.” (3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 2. § f ) pontjában a „visszatérítési” szövegrész helyébe a „visszafizetési” szöveg, a „visszatérítései” szövegrész helyébe a „visszafizetései” szöveg lép. (4) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (5) bekezdés b) pontjában a „visszatérítendő” szövegrész.”

9. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása 12. §

(1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a gazdasági társaság megszűnésére az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A–11/F. §-a alapján kerül sor, az (1)–(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók, a jogutód nélküli megszűnés feltételei, az eljárás lefolytatása, a társaságot terhelő kötelezettségek rendezése tekintetében az Áht.-ban foglaltakat kell alkalmazni.” (2) A Gt. 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben – kivéve, ha a társaság a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy azok már nem állnak fenn – a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy – ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza – a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1603 a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.” (3) A Gt. 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben – kivéve, ha a társaság a közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy azok már nem állnak fenn – a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről.”

10. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása 13. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A katasztrófaveszély kezdetének és megszűnésének időpontját, helyét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének honlapján közzéteszi.”

11. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 14. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A (2) bekezdésben foglaltak és a jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalás kivételével az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat az Áht. szerinti önkormányzati kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.” (2) A Gst. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet – a (2) bekezdés szerinti kormányzati engedély nélkül megköthető ügyletek és a (10) bekezdés szerinti adósságmegújító hitel kivételével – csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette.” (3) A Gst. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására a) a központi költségvetésből nyújtott, európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló, b) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozó, c) a likvid hitelre vonatkozó, d) a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át meg nem haladó, de legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez, továbbá e) a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti értékhatárokat meg nem haladó összegű Áht. szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz.” (4) A Gst. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására a) a központi költségvetésből nyújtott, európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló, b) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozó, c) a likvid hitelre vonatkozó, d) a (7a) bekezdés szerinti ügyletek kivételével, a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át meg nem haladó, de legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez, továbbá e) a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti értékhatárokat meg nem haladó összegű Áht. szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz.”

1604


8. szám

(5) A Gst. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor az ugyanazon fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó ügyletek értékét egybe kell számítani.” (6) A Gst. 10. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásakor az ugyanazon adósnak nyújtott kezesség- és garanciavállalások értékét egybe kell számítani.” (7) A Gst. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az önkormányzat működési célra a (4a) bekezdés szerinti ügylet kivételével csak likvid hitelt vehet fel.” (8) A Gst. 10. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az önkormányzat a 2012. december 31-e előtt kötött működési célú ügyletét egyszeri alkalommal, a Kormány előzetes hozzájárulásával naptári éven túli futamidejű adósságmegújító hitellel kiválthatja vagy szerződésmódosítással naptári éven túli futamidejű ügyletté alakíthatja. Ezen adósságmegújító hitel, illetve a szerződésmódosítás eredményeként előálló ügylet összege nem lehet nagyobb, mint az eredeti ügyletből 2012. december 31-én fennálló adósság. A Kormány az előzetes hozzájárulást a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg.” (9) A Gst. 10. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez – kivéve a likvid, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs és a (10) bekezdés szerinti adósságmegújító hiteleket – kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja.” (10) A Gst. 10. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Az önkormányzat (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatásában nem szereplő vagy az ott feltüntetettnél nagyobb értékű adósságkeletkeztetéssel járó ügylete esetén is szükséges a Kormány előzetes hozzájárulása az ügylet megkötéséhez.” (11) A Gst. 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járulhat hozzá: a) az adósságot keletkeztető ügylet – a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást is figyelembe véve – az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti, b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és c) ha teljesül az (1a) és a (3) bekezdés szerinti feltétel.” (12) A Gst. 10. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a (3) bekezdés és a (8) bekezdés b) pontja szerinti feltétel, azzal, hogy a (3) bekezdés alkalmazása során az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségét kell érteni.” (13) A Gst. 10. §-a következő (8b) bekezdéssel egészül ki: „(8b) A Kormány a (8), (8a) és (10) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi.” (14) A Gst. 10. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelméhez a) hitel felvételének szándéka esetén a hitelt folyósító pénzügyi szolgáltató és az önkormányzat közötti hitelszerződés tervezetét, b) kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt, c) kötvény zártkörű kibocsátásának szándéka esetén a befektető és az önkormányzat közötti, a kötvény lejegyzéséről vagy megvásárlásáról szóló megállapodás tervezetét, d) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesi szerződés, illetve a garanciaszerződés és a kezességgel, illetve garanciával biztosított ügyletről szóló szerződés tervezetét és az adósnak az ügylet futamidejének végéig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi információit, e) egyéb adósságot keletkeztető ügylet esetén az ügyletet alátámasztó dokumentumokat mellékeli.”

8. szám

15. §


(15) A Gst. 10. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(13) A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, valamint a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz a Kormány engedélyét kell kérni, ha a) a szerződésmódosítást követően előálló kondíciók mellett kötött ügylet a szerződésmódosítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és b) a módosított szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, vagy a kezesség, illetve garancia összege nő.” (16) A Gst. a következő 28/A. §-sal egészül ki: „28/A. § (1) A fizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából a) végzett tevékenységet vagy b) a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki. (2) Nem keletkezik fizetési kötelezettség a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti, b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés keretében – a katasztrófahelyzetre tekintettel – a katasztrófahelyzetben levők által kapott vagyoni érték után. (3) Fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály katasztrófahelyzet, továbbá a jogalanyok széles körét érintő – veszélyhelyzetnek nem minősülő – az emberi életet veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség esetén, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakhoz képest a jogalanyokra kedvezőbb rendelkezést is megállapíthat.” (17) A Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg) „a) az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez, továbbá kezesség- és garanciavállalásához történő kormányzati hozzájárulás részletszabályait, valamint a 10. § (3) bekezdésében meghatározott saját bevételek körét,” (18) A Gst. a következő 50. §-sal egészül ki: „50. § E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2013. évi CIII. tv.) megállapított 28/A. § (1) és (2) bekezdését a 2013. március 14-e és 16-a közötti időszakban bekövetkezett szélsőséges időjárási körülmények során a mentéshez ellenérték nélkül nyújtott segítségre, továbbá a 2013. évi CIII. tv. hatálybalépését megelőzően, 2013. évben kihirdetett veszélyhelyzetre is alkalmazni kell azzal, hogy a 2013. évi CIII. tv. hatálybalépését megelőzően folytatott 28/A. § szerinti tevékenységvégzés esetén a bejelentési kötelezettséget a 2013. évi CIII. tv. hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell teljesíteni.” (1) Hatályát veszti a Gst. 10. § (2) bekezdés a) pontjában a „pályázat önrészének és az így megnyert” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Gst. 10. § (6) bekezdése.

12. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 16. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdése a következő t)–v) pontokkal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „t) átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. §-a szerinti átlátható szervezet, u) önkormányzati garancia: az önkormányzati alrendszerben vállalható olyan kötelezettség, ami alapján a garanciavállaló saját költségvetése terhére, szerződésben meghatározott feltételek szerint, a kötelezett nem szerződésszerű teljesítése esetén a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig,

1606


8. szám

v) önkormányzati kezesség: az önkormányzati alrendszerben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti kezességnek megfelelően vállalt kötelezettség.” (2) Az Áht. II. Fejezete a következő 9/A. alcímmel egészül ki: „9/A. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele 11/A. § (1) A Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a) az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy b) az a) pont szerinti gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: társaság) által ellátott feladat, illetve végzett egyéb tevékenység (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: állami feladat) központi költségvetési szerv által történő átvételére az ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel dönt. Az átvétel időpontjának, illetve a kormányrendelet kihirdetésének és hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami feladat átvételéhez, valamint az ebben az alcímben és törvényben meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre. (3) A (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meg kell határozni: a) a társaságot cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, főtevékenysége, adószáma feltüntetésével, b) azt a központi költségvetési szervet, amely az állami feladatot alaptevékenységként a továbbiakban ellátja, ideértve az e célból a kormányrendelet alapján vagy azzal összhangban alapításra kerülő költségvetési szervet is (a továbbiakban együtt: átvevő költségvetési szerv), c) azt a személyt, aki a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államot képviseli, d) azt a személyt, aki a szervezeti átalakítással, az átadás-átvétellel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős (a továbbiakban: átvételi felelős), vagy az átvételi felelős kijelölésére jogosult minisztert, e) az állami feladat átvételének időpontját. (4) Az állami feladat átvételének időpontját megelőzően a társaság ügyvezetése a) felméri a társaságot megillető jogokat, követeléseket és a társaságot terhelő kötelezettségeket, b) előkészíti a társaság szerződéseinek az átvevő költségvetési szerv által történő átvételét, ezen belül előkészíti az eszközök és a források leltározását, a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló és a záró adóbevallás elkészítését, c) írásban tájékoztatja a társasággal szerződéses jogviszonyban álló feleket az állami feladat átvételéről, így értesíti különösen a társaság fizetési számláját, értékpapírszámláját és ügyfélszámláját vezető pénz-, tőke- és biztosítási piaci szolgáltatókat az átvevő költségvetési szervnek vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államnak a társaság jogviszonyaiba történő belépéséről, d) teljesíti a társaság megszűnésével összefüggő bejelentéseket és adatszolgáltatásokat mindazon hatóságok, állami és önkormányzati szervek felé, amelyeknek nyilvántartásában a társaság szerepel, vagy amely által kiadott hatósági engedély engedélyese, és e) gondoskodik a társaságnál foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő költségvetési szervnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról, ezen belül tájékoztatja különösen az átvevő költségvetési szervet az átvétellel érintett munkaviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről azzal, hogy a tájékoztatás elmaradása nem érinti az átvevő költségvetési szervvel vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az állammal szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesíthetőségét. (5) A (4) bekezdésben foglaltak elvégzését követően a társaság és az átvevő költségvetési szerv – a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam képviselője – jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a társaság vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az átvevő költségvetési szerv – a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam képviselője – átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylat-megőrzési kötelezettségét. (6) A társaság vezető tisztségviselői az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről, b) a társaság fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről, c) a társaság vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és d) a társaság részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1607 (7) A társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek. (8) Azon társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a külföldi székhelyű társaság személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van, vagy b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott. (9) Ezen alcím alkalmazásában 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak, illetve ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 135. § (1) bekezdése és 223. § (1) bekezdése szerinti – üzletrésszel vagy részvénnyel. 11/B. § (1) A társaság legkésőbb az állami feladat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. A pénzeszközök átadását a társaság saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni. (2) Az állami feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában vagyonon a társaság számviteli beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni az Nvt. 2. §-a szerinti vagyonelemek kivételével. (4) Az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést. (5) A (2) bekezdésben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá. (6) Az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság – az állami feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti – tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról. (7) A társaság számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f ) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. 11/C. § (1) Az állami feladat átvételének időpontjában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv. (2) A társaságnak a 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. § (4) bekezdése szerinti ügyleteiből és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége az állami feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. A 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyokat a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározottak szerint a feladat átvételének időpontját követő kilencven napon belül felül kell vizsgálni. (3) Azon (1) és (2) bekezdés szerinti jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam válik, a közfeladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogutódlás a társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni. (5) Az állami feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a társaság jogutódjának az átvevő költségvetési szerv – a (2) bekezdés szerinti ügyletekkel kapcsolatban az állam – tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot terheli vagy illeti meg. Az átvételi felelős gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás az állami feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön.

1608


8. szám

(6) Az állami feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának az állami feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontját követően haladéktalanul kezdeményezi. (7) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében az állami feladat átvételének időpontjában a kedvezményezett társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre. (8) Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében az állami feladat átvételének időpontjában a pályázó társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. (9) Az állami feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban az állami feladat átvételének időpontjában a társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. 11/D. § (1) A társaság ezen alcím alapján történő megszűnésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) végelszámolásra vonatkozó szabályait – ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is – nem kell alkalmazni. (2) Az átvételi felelős a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet kihirdetését követően haladéktalanul kezdeményezi a felhívás egyszeri közzétételét a Cégközlönyben. A felhívásban tájékoztatást kell adni arról, hogy a társaság megszűnésére e törvény rendelkezései alapján kerül sor, továbbá hivatkozni kell a kormányrendeletre, és meg kell jelölni a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett átvevő költségvetési szervet, illetve a 11/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti képviselőt. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a még le nem járt követelések megtérítését a hitelező nem követelheti, az e törvény szerinti feladatátvételre hivatkozással a szerződést nem mondhatja fel. Ha az állami feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az átvételi felelős a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését követően haladéktalanul a Cégközlönyben második felhívás közzétételét kezdeményezi, amelyben az első felhívásban foglaltakon túlmenően meg kell jelölni az átvevő költségvetési szervet. (3) Az átvételi felelősnek az állami feladat átvételének napját követően haladéktalanul, elektronikus úton benyújtott kérelmére a cégbíróság jogutód feltüntetése nélkül, öt munkanapon belül az állami feladat átvételének napjától megszűntnek nyilvánítja és törli a társaságot a cégjegyzékből. Az e bekezdés szerinti cégeljárásban a jogi képviselet kötelező. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a törlést e törvény, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján kérik. A kérelemhez csatolni kell a társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn a 11/A. § (8) bekezdése szerinti kizáró ok. (4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja, azzal, hogy a törléshez az állami adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a cégbíróság részére a társaság megszűnésével összefüggően nyújtott tájékoztatására kizárólag a 11/A. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében, soron kívül kerül sor. (5) A 11/A. § (8) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a társaság ezen alcímben foglaltak alapján nem törölhető a cégjegyzékből. (6) A társaság tagjával szemben – a társaság e törvény alapján történő jogutód nélküli megszűnésekor – a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekből származó követelés nem érvényesíthető. 11/E. § (1) Ha az állami feladatot újonnan alapított központi költségvetési szerv veszi át, az új központi költségvetési szerv nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie az állami feladat átvételének időpontját, hogy az állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és az átvevő költségvetési szerv legkésőbb az állami feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek. (2) Ha átvevő költségvetési szervként már működő központi költségvetési szerv kerül kijelölésre, az alapító okirat módosítására az (1) bekezdést kell alkalmazni. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a kincstár törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárása során az ügyintézési határidő tíz nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb ötnapos határidőt állapíthat meg. A kincstár eljárására egyebekben az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni. 11/F. § (1) Az állami feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás) esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállási törvény) hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya – a (3)–(4), (6) és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – az állami feladat

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1609 átvételének időpontjában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás időpontja) közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha eddig a határidőig az átvevő költségvetési szerv még nincs nyilvántartásba véve, abban az esetben az átvételi felelős tájékoztatja az érintetteket. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a jogállási törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval, ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. (4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a jogállási törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja. (5) A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a jogállási törvény szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani. (6) A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a kinevezési okiratot. (7) Határozatlan időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony részmunkaidős közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. (8) A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a rá irányadó jogállási törvény szerint közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni. (9) A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a jogállási törvény figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani. (10) Ha a munkavállaló további foglalkoztatása – az átvevő költségvetési szervre irányadó jogállási törvény vonatkozó szabályaival összhangban – munkaviszonyban történik, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni. A munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg. (11) Az átvevő költségvetési szerv a (3)–(4), (6) és (10) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni. (12) A társaságnál hatályos kollektív szerződés az állami feladat átvételének időpontjában hatályát veszti. (13) A társaságnál működő üzemi tanács az állami feladat átvételének időpontjában megszűnik.” (3) Az Áht. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveihez költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendelésére vonatkozó döntését az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjével és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel előzetesen egyezteti.” (4) Az Áht. 45. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és törvényben vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott tulajdonosi joggyakorló szervezet (a továbbiakban együtt: tulajdonosi joggyakorló szervezet) az állam nevében hitelt, kölcsönt csak a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság részére nyújthat. A hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

1610


(5)

(6)

(7)

(8)

8. szám

(2) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést és támogatást – kivéve a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatást – csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a jóváhagyásról az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet és az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.” Az Áht. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „57. § (1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le. (2) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat – a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása kivételével – a folyósítás évében használhatja fel. (3) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből származó költségvetési támogatásokat és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatását a folyósítás évét követő év december 31-ig használhatja fel. Jogszabály ennél rövidebb felhasználási időt is megállapíthat. (4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára e fejezet szerint folyósított támogatásokkal.” Az Áht. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „58. § (1) A kincstár a költségvetési év utolsó napjáig a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során vizsgálja a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésében és évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat és azok alakulását, az igénylés és annak módosítása megalapozottságát. (2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti mutatószámot megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron következő mutatószám módosításkor, illetve az elszámolás során vezesse át. Nem kell határozatot hozni, ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során az eltérés jogszerűségét igazolja. (3) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár jogosult a határozatában meghatározott mutatószámok átvezetésére. (4) A kincstár (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A perre a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit – az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – alkalmazva, soron kívül jár el. (5) A keresetlevelet a kincstárnál a felülvizsgálni kért döntés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevélben a kincstár (3) bekezdés szerinti intézkedésének felfüggesztése nem kérelmezhető. A bíróság a kincstár (2) bekezdés szerinti határozatát megváltoztathatja.” Az Áht. 59. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás felhasználásának megkezdését vagy – ha annak teljes felhasználására az ellenőrzés megindítását megelőzően sor került – a költségvetési támogatás felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során a költségvetési év utolsó napjáig ellenőrzi. (3) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás felhasználását a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről való lemondásra. A határozatban foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a kincstár jogosult a költségvetési támogatás visszavonására.” Az Áht. 59. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálatára az 58. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni. (5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás ellenőrzésére a (2) bekezdésben meghatározottakon túl jogszabályban meghatározott szerv vagy személy is jogosult.”

8. szám


(9) Az Áht. 63. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed) „j) működési célú költségvetési támogatás nyújtása esetén a kedvezményezett működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére.” (10) Az Áht. 48. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „48. Az önkormányzati biztos 71. § (1) Ha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti. (2) A lejárt esedékességű tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak az önkormányzati biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás. (3) Az önkormányzati biztos a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.” (11) Az Áht. 79. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni) „j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik, és” ([az a)–k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].) (12) Az Áht. 56. alcíme a következő 83/A. §-sal egészül ki: „83/A. § (1) A belföldi gépjárművek után beszedett adónak (a továbbiakban: gépjárműadó) a települési önkormányzat és a központi költségvetés közötti – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű – megosztását a kincstár ellenőrzi. A kincstár ellenőrzéséhez a települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatást teljesít. (2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a települési önkormányzat a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségét nem vagy nem a központi költségvetésről szóló törvénynek megfelelően teljesítette, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a települési önkormányzatot a különbözet és az ehhez kapcsolódó kamat megfizetésére. (3) A kincstár (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálatára az 58. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. (4) Ha a települési önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltaknak a határozat közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg erejéig a kincsár a határozat bírósági felülvizsgálatára tekintet nélkül beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájával szemben.” (13) Az Áht. 83/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén az önkormányzati hivatal a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki.” (14) Az Áht. 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén állami kezesség, állami garancia (a továbbiakban e § alkalmazásában: jogszabályi állami kezesség) szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül keletkezik. A jogszabályi állami kezesség részletes feltételeit és szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” (15) Az Áht. 92. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése.” (16) Az Áht. 92. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Egyedi állami kezességvállalás esetén – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kezességvállalási vagy garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter állapítja meg. Az államháztartásért felelős miniszter az általa megállapított díjat vagy annak egy részét – indokolt esetben és az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon – elengedheti.”

1612


8. szám

(17) Az Áht. 92. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani.” (18) Az Áht. 92. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása. (9) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor.” (19) Az Áht. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kincstár nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.” (20) Az Áht. 69. alcíme a következő 106/B. §-sal egészül ki: „106/B. § A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó törvény alapján a központi költségvetést megillető hányadának a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat – a személyes adatok kivételével – megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.” (21) Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következő 38–40. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „38. a gépjárműadó központi költségvetést megillető hányadával kapcsolatos átutalás, adatszolgáltatás, ellenőrzés és kamatfizetés részletes szabályait, valamint az eljárások során kiróható bírság mértékét és kiszabásának elveit, 39. a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzendő adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait, 40. a 11/A. § (1) bekezdése szerinti társaság a) által ellátott állami feladat központi költségvetési szerv részére történő átadását és a feladatátvétellel összefüggésben szükséges intézkedéseket, b) átvevő költségvetési szerv részére történő vagyonátadásával, iratátadásával összefüggő részletes feladatokat.” (22) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy) „1. a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott előírások alapján az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját,” (rendeletben szabályozza.) (23) Az Áht. 109. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő szerződéses jogviszonyokban – ideértve a magánszektor beruházásaihoz kapcsolódó szerződésekkel összefüggő egyetértő nyilatkozat kiadását – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli, amelynek során felel a szerződések előkészítéséért, megkötéséért, módosításáért, megszüntetéséért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.” (24) Az Áht. 111. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki: „(24) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat 2012. évben igénybe vett hozzájárulásai, támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára e törvény 2013. január 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felülvizsgálat a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatásai helyett a normatív hozzájárulásaira, támogatásaira, illetve a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásra terjed ki.”

8. szám

17. §

18. §


(25) Az Áht. 73. alcíme a következő 111/E. §-sal egészül ki: „111/E. § (1) A Kormány 29. § (1) bekezdése szerinti határozatának közzététele hiányában a 36. § (4) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére olyan mértékig lehet kötelezettséget vállalni, hogy a kötelezettségvállalás forrásául szolgáló kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege egyik évben sem haladhatja meg a) működési célú kiadás esetén a költségvetési év működési költségvetésében jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatok hetven százalékát, b) felhalmozási célú kiadás esetén a költségvetési év felhalmozási költségvetésében jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatok ötven százalékát. (2) Az (1) bekezdés szerinti, az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez a Kormány előzetes engedélye szükséges. (3) A Kormány egyedi határozatával az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő mértéket is megállapíthat. (4) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kormány egyedi határozatával megállapíthatja egyes, tárgyévi előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések tárgyévet követő évet, éveket terhelő kötelezettségvállalásának összegszerű keretét.” (1) Az Áht. 1. 2. § (1) bekezdés s) pontjában a „felfüggesztése.” szövegrész helyébe a „felfüggesztése,” szöveg, 2. 22. § (1) bekezdésében a „Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.)” szövegrész helyébe a „Stabilitási tv.” szöveg, 3. 36. § (4) bekezdés a) pontjában a „b) és c) pontja” szövegrész helyébe a „c) és d) pontja” szöveg, 4. 63. § (1) bekezdés h) pontjában a „közreműködnek, és” szövegrész helyébe a „közreműködnek,” szöveg, 5. 63. § (1) bekezdés i) pontjában az „ellenőrzésére.” szövegrész helyébe az „ellenőrzésére, és” szöveg, 6. 63. § (3) bekezdésében az „a Magyar Államot” szövegrész helyébe az „az államot”, a „Magyar Állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg, 7. 67. § (3) bekezdésében az „a Magyar Állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg, 8. 72. § (3) bekezdésében a „szemléletbén” szövegrész helyébe a „szemléletben” szöveg, 9. 109. § (1) bekezdés 37. pontjában a „részletes szabályait.” szövegrész helyébe a „részletes szabályait,” szöveg, 10. 111. § (13) bekezdésében a „2013. június 30-ig” szövegrészek helyébe a „2014. június 30-ig” szöveg, 11. 111. § (23) bekezdésében a „2011. évben igénybevett támogatásai” szövegrész helyébe a „2011. évben igénybevett hozzájárulásai, támogatásai” szöveg lép. (2) Az Áht. 83/A. § (3) és (4) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1a) és (2) bekezdés” szöveg lép. (3) Az Áht. 2. § (1) bekezdés n) pontjában a „pártok és pártalapítványok” szövegrész helyébe a „pártok, pártalapítványok és az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán egyéni választókerületi képviselőjelöltek” szöveg lép. (1) Hatályát veszti az Áht. a) 50. § (2) bekezdése, b) 109. § (3) bekezdés 5. pontja, c) 74. és 75. alcíme. (2) Hatályát veszti az Áht. a) 39. § (3) bekezdésében az „– az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével – „ szövegrész, b) 79. § (3) bekezdésében az „a megyei önkormányzatok és” szövegrész, c) 109. § (1) bekezdés 17. pontjában az „a kincstári biztos és” szövegrész, d) 111. § (16) bekezdésében a „2012. december 31-én hatályos” és a „2013. június 30-áig” szövegrész.

1614


8. szám

13. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása 19. §

(1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) E § alkalmazásában címzett reklámküldemény: kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó – egyszerre legalább 500 címzett részére feladott, a címzett neve, címe, és az üzenet jellegét nem módosító adat kivételével azonos tartalmú – a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti, ott önállóan nem nevesített postai küldemény.” (2) A Grtv. 6. § (4) bekezdésében az „A postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott címzett reklámküldeményben reklám” szövegrész helyébe a „Címzett reklámküldemény” szöveg lép.

14. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása 20. §

(1) A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Bgatv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A támogatás kedvezményezettje lehet az (1) bekezdésben foglalt célok megvalósítása érdekében tevékenykedő:] „b) civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság, állami fenntartású intézmény, települési, területi és nemzetiségi önkormányzat, és az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény,” (2) A Bgatv. 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az (1a) bekezdésben meghatározott célra az Alapból nyújtott támogatás kedvezményezettje az Alap kezelő szerve.” (3) A Bgatv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Alappal – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – négytagú bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezik. A Bizottság tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár.” (4) A Bgatv. 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha az Alapból nyújtott támogatás kedvezményezettje az Alap kezelő szerve, a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Bizottság látja el.” (5) A Bgatv. 9/A. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő f ) ponttal egészül ki: (Az Alap kezelő szervének vezetője, illetve az Alap kezelő szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet:) „e) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, vagy annak közeli hozzátartozója; f ) a kezelő szervet ide nem értve, az Alapból támogatásban részesülő szervezet képviselője vagy annak közeli hozzátartozója.”

III. FEJEZET ADÓZÁSSAL ÉS SZÁMVITELLEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 21. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mentes az ajándékozási illeték alól:) „o) a magánszeméllyel szemben fennálló, pénzügyi intézmény által elengedett követelés, ha a követelés elengedése – a pénzügyi intézmény által az adósnak kiadott igazolás szerint – az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik, azzal, hogy a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elengedés nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti független felek között valósul meg;” (2) Az Itv. 99/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel megállapított szövegét a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.”

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1615 (3) Az Itv. 99/F. § (1) bekezdésében a „16. § (1) bekezdés b) és f ) pontját, a 17. § (1) bekezdés g) és n) pontját” szövegrész helyébe a „16. § (1) bekezdés f ) pontját, a 17. § (1) bekezdés n) pontját” szöveg lép. (4) Hatályát veszti az Itv. 17. § (1) bekezdésének t) pontja.

16. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 22. §

(1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) a következő új alcímmel és 40/A. §-sal egészül ki: „A települési adó csökkentése 40/A. § (1) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (2) bekezdésben meghatározott módon – levonható az adóalany által a) az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó, b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a. (2) Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó és az útdíj (1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.” (2) Hatályát veszti a Htv. 40. §-ának (3) és (4) bekezdése.

17. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása 23. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az adó mértéke a 6. § (2)–(3) bekezdései szerinti adóalap esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft, b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.”

18. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 24. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pont 21. alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép: (7. Egyéb indokkal adómentes:) „7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött kölcsönszerződésből származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – független felek között – kerül sor;”

19. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 25. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/U. §-ában a „2013–2014-es támogatási időszakban” szövegrész helyébe a „2013–2014-es támogatási időszakra” szöveg lép.

20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása 26. §

(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenértékkülönbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.” (2) Az Szt. 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné.”

1616


8. szám

(3) Az Szt. 78. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (3)–(4), illetve a (6) bekezdés szerint – jellegének megfelelően – elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné.” (4) Az Szt. 151. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,) „h) aki a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem jelentette be.” (5) Az Szt. 151. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti, ha megfelel a 151. § (5) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek:] „g) az engedély visszavonását követően, ha arra a (6) bekezdés h) pontja miatt” (került sor.)

21. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása 27. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény XVII. fejezete a következő új alcímmel és 116/C. §-sal egészül ki: „Egyéb bírság 116/C. § Az a gazdálkodó, amely a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 12. § (3a) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegi, 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.”

22. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 28. §

(1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 1. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A törvény hatálya kiterjed) „h) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezetre (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság).” (2) A Kkt. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9/A. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése esetében hozott döntés ellen a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég – jogszabály megsértésére való hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósághoz fordulhat.” (3) A Kkt. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) és (2) bekezdés teljesítését a közfelügyeleti hatóság ellenőrzi.” (4) A Kkt. 149. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „149. § (1) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (kamarai minőségellenőrzés). (2) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tevékenységét a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: minőségellenőrzés). A minőségellenőrzés lefolytatására az itt nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1617 (5) A Kkt. a következő alcímmel és 173/B. és 173/C. §-sal egészül ki: „A minőségellenőrzés lefolytatása 173/B. § (1) Minőségellenőrzést kell lefolytatni legalább 3 évente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele az az időszak, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló szüneteltette a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását. (3) A minőségellenőrzés tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el. (4) Rendkívüli minőségellenőrzést kell lefolytatni, ha azt a) a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága kezdeményezi, b) a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kéri, c) a közfelügyeleti hatóság kezdeményezi. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerint lefolytatott minőségellenőrzés díjköteles, amelynek mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg. (6) A közfelügyeleti hatóság nevében minőségellenőrzést végző személyre (a továbbiakban: ellenőr) a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) az ellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont könyvvizsgáló cég között a minőségellenőrzési eljárás alatt nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a könyvvizsgáló cégnél lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak, b) az ellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló és annak közeli hozzátartozója között nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a kamarai tag könyvvizsgálónál lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak, c) az ellenőr és az ellenőrzés alá vont kamarai tag egymásnak nem közeli hozzátartozói, d) az ellenőrrel szemben az a)–c) pontban támasztott követelmények az ellenőr közeli hozzátartozója tekintetében is teljesülnek, e) legalább két év eltelt annak megszűnésétől számítva, hogy az ellenőr az ellenőrzés alá vont jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt, f ) az ellenőr nem áll olyan kamarai tagsági jogviszonyban, amely alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorolható, g) az ellenőr nem áll könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban. (7) Az ellenőrzés során ellenőrként az járhat el, aki rendelkezik megfelelő szakmai képzettséggel és a könyvvizsgálat, valamint a pénzügyi beszámolás területén releváns tapasztalattal, továbbá részt vett minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos képzésben. (8) A közfelügyeleti hatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében előzetesen adatokat, információkat, iratokat kérhet be. (9) Az ellenőr az ellenőrzést a közfelügyeleti hatóság vezetője vagy az általa kijelölt személy által kiadott megbízólevél birtokában folytathatja le. A megbízólevél tartalmazza az ellenőr nevét, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azonosító adatait, valamint azt, hogy mely időszak tekintetében kell az ellenőrzést lefolytatni. (10) Az ellenőr az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől minden olyan iratot, adatot, információt, nyilatkozatot megkérhet, az ellenőrzés alá vont minden olyan munkafolyamatát megvizsgálhatja, amely az ellenőrzés lefolytatásához szükséges. Az ellenőr az ellenőrzés során jogosult az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég helyiségeibe belépni, iratairól, adathordozóiról, nyilvántartásairól másolatot készíteni, illetve készíttetni. (11) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogosult az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni. (12) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az ellenőrzés során köteles az ellenőrrel együttműködni, a helyszíni ellenőrzés feltételeit biztosítani. (13) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szakértő igénybevétele szükséges, a minőségellenőrzésbe az ellenőr irányítása mellett szakértőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök is bevonhatók.

1618


8. szám

(14) A kamara a minőségellenőrzés lefolytatásához szükséges dokumentumokat, nyilvántartásokat a közfelügyeleti hatóság kérelmére tizenöt napon belül átadja a közfelügyeleti hatóságnak. (15) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az eljárás megindításától számított 60 nap. 173/C. § (1) A minőségellenőrzésről az ellenőr záró jelentést készít. (2) A záró jelentést az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül kell elkészíteni. (3) A záró jelentést az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek meg kell küldeni. (4) A záró jelentésre az átvételétől számított nyolc napon belül az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet, amelyet a közfelügyeleti hatósághoz kell benyújtani. (5) A hatóság a záró jelentés és a (4) bekezdés szerinti észrevétel alapján határozatot hoz a minőségellenőrzés eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról. (6) A minőségellenőrzés során hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségeket az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során teljesítenie kell. (7) A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók: a) kötelezés továbbképzésen való részvételre, b) figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére, c) fegyelmi eljárás kezdeményezése. (8) Ha az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét a (6) bekezdés szerinti kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával végezte, ellene a hatóság a kamara illetékes testületénél fegyelmi eljárást kezdeményez. (9) A közfelügyeleti hatóság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nem megfelelt eredménnyel zárult minőségellenőrzése esetén fegyelmi eljárást kezdeményez a kamaránál. A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről a közfelügyeleti hatóság indokolt esetben értesíti a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.” (6) A Kkt. a következő 196/A. §-sal egészül ki: „196/A. § A közfelügyeleti hatóság harmadik ország könyvvizsgálói közfelügyeleti tevékenységében részt vevő illetékes hatósággal kötött, viszonosságon alapuló megállapodása alapján, az illetékes hatóság megkeresésére – feladatkörében eljárva – jogosult a) kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég iratait, dokumentumait megismerni; b) kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél ellenőrzést lefolytatni.” (7) A Kkt. a következő 208/D. §-sal egészül ki: „208/D. § A kamarának a 2013. évre a 185. § szerinti közfelügyeleti díj ötven százalékát kell megfizetnie a közfelügyeleti hatóságnak. A kamara a 2013. évi közfelügyeleti díj vonatkozásában 2013. július 30-ig köteles előleget fizetni a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára. Az előleg összege a 2013. évre fizetendő közfelügyeleti díj – megelőző év adatainak figyelembe vételével kalkulált – várható összegének száz százaléka.”

29. § A Kkt. 1. 5. § k) pontjában a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés”, 2. 50. § (4) bekezdésében a „minőségellenőrzés(ek)” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzés(ek), kamarai minőségellenőrzés(ek)”, 3. 55. § (1) bekezdés e) pontjában a „kamarai minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzés, kamarai minőségellenőrzés”, 4. 67. § (1) bekezdésében az „a minőségellenőrzéshez” szövegrész helyébe az „a minőségellenőrzéshez, a kamarai minőségellenőrzéshez”, 5. 106. § (2) bekezdés c) pontjában az „a minőségellenőrzés”, szövegrész helyébe az „a minőségellenőrzés, a kamarai minőségellenőrzés” szöveg lép.

8. szám


23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása 30. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (A NAV) „k) együttműködik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 46. § (1) bekezdésben meghatározott, a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladat végrehajtásában.”

24. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása 31. § Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés d) pontjában a „(3) bekezdése” szövegrész.

25. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása 32. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „462/E. § (1) A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. (3) A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a) a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja, valamint a tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik. (4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a kedvezmény a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető. (5) A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér. (6) E § alkalmazásában új munkavállaló az, a) akivel a kifizető a (3) bekezdés a) pontja szerinti létszámát növeli, b) akinek a munkaviszonya nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre, és c) aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy a kifizető – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásánál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.”

1620


8. szám

33. § Az Eat. a következő 467/B. §-sal egészül ki: „467/B. § Ha a kifizető a 2013. július 1-jét megelőző adó-megállapítási időszakban a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét érvényesítette, az adókedvezményt a 462/E. § 2013. június 30-án hatályos rendelkezései alapján – választás szerint – továbbra is alkalmazhatja.”

26. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása 34. §

(1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 3. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget] „a) az (5) bekezdésben foglaltak kivételével az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik, vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos,” (2) A Pti. törvény 3. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: [Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget] „m) az átutalás, ha a terhelendő vagy jóváírandó számla a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló kormányrendelet szerint, veszélyhelyzet kezelése kapcsán, adománygyűjtés céljából létrehozott számla.” (3) A Pti. törvény 3. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (4) bekezdés b)–l) pontjában foglalt kincstári műveletek kivételével pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet a kincstári számlavezetés körében a) a költségvetési szerv saját számlája és szervezeti egységei számlái között végrehajtott fizetési művelet, b) a költségvetési szerv, elkülönített állami pénzalap számlája és szervezeti egységei számlái között történő és egyéb támogatási keret átvezetés, c) az azonos cégjegyzékszámú nonprofit gazdasági társaság központja és telephelyei számlái között végrehajtott fizetési művelet, d) a fejezeti jogosultsággal rendelkező, valamint fejezetet irányító költségvetési szerv nem korlátozott rendeltetésű fejezeti és intézményi számlái között végrehajtott fizetési művelet.” (4) A Pti. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A kincstár mint az illeték megfizetésére kötelezett, jogosult az illetékfizetési kötelezettség összegével az általa vezetett számlákat szabályzatában meghatározott módon megterhelni.” (5) A Pti. törvény a következő 12. §-sal egészül ki: „12. § E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód tv.) megállapított 3. § (4) bekezdés m) pontjának rendelkezését a Mód tv. hatálybalépését megelőzően, 2013. évben kezdeményezett átutalásokra is alkalmazni kell.”

27. Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény módosítása 35. §

(1) Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 84. § (7) bekezdésében a „48–50. §” szövegrész helyébe a „48. § (3) és (5)–(14) bekezdése, a 49. §–50. §” szöveg lép. (2) Nem lép hatályba a Módtv. 48. § (1), (2) és (4) bekezdése.

28. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása 36. §

(1) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ellenőrző jelölő anyag nélkül a (3) bekezdés szerinti termék szabad forgalomba nem bocsátható.” (2) A Kt. a következő 49/A. §-sal egészül ki: „49/A. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kőolajtermékek ellenőrzéséhez és jelöléséhez szükséges rendszer működésének részletszabályait, valamint az ellenőrző jelölő anyag jellemzőit rendeletben állapítsa meg.”

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1621 (3) A Kt. a) 12. § (3) bekezdésében a „termékeket – termékcsoportonként különböző –” szövegrész helyébe a „termékeket termékcsoportonként különböző, miniszteri rendelet szerinti” szöveg, b) 24. § (3) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH)” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH)” szöveg, c) 25. §-ában, 31. § f ) pontjában, 34. § (2) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében a „MEH” szövegrész helyébe a „MEKH” szöveg, d) 11. alcímének címében a „MEH-hel” szövegrész helyébe a „MEKH-hel” szöveg lép.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 29. Hatályba léptető rendelkezések 37. §

(1) E törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 35. § 2013. június 30-án lép hatályba. (3) A 14. § (1)–(3) bekezdése, (5)–(8) bekezdése, (11)–(15) bekezdése, valamint a 22. §, a 23. §, a 28. §, a 29. §, a 31. §, a 32. §, és a 33. § 2013. július 1-jén lép hatályba. (4) A 16. § (13) bekezdése, a 17. § (2) bekezdése és a 34. § (1) bekezdése, (3)–(4) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. (5) Az 1. § (1)–(8) bekezdése, valamint (10)–(17) bekezdése, a 2–6. §, a 7. § a), b) és d) pontja, a 8. § (1)–(3) bekezdése, (5)– (7) bekezdése, valamint (9)–(29) bekezdése, továbbá a 9. §, a 10. § és a 24. § az e törvény kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. (6) A 27. §, a 30. § és a 36. § 2013. október 1-jén lép hatályba. (7) Az 1. § (9) bekezdése, a 7. § c) pontja, a 8. § (4) és (8) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, (9) és (10) bekezdése, valamint a 17. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba. (8) A 15. § (1) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

30. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 38. § E törvény 14. § (16) bekezdése az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

31. Az Európai Unió jogának való megfelelés 39. § E törvény a) 8. § (1) bekezdése a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvnek, b) 8. § (2), (4) és (8) bekezdése a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,




1622


8. szám

2013. évi CXIX. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról*

1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 90/A. §-sal egészül ki: „90/A. § Ha az állami lakás tulajdonjogát ingyenesen közhasznú szervezet vagy köztestület részére ruházták át, vagy azt törvény ingyenesen ilyen szervezet tulajdonába adta, a lakásban határozatlan idejű lakásbérleti joggal rendelkező bérlő bérleti jogviszonyára az e törvény szerinti, állami lakások bérletére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” 2. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Áder János s. k.,




2013. évi CXXIII. törvény egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról** 1. Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosítása 1. §

(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő lép: [A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:] „a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a b), d) és e) pontban foglalt kivétellel – 16%-a” (2) A Bt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés a)–c) pontok szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés a)–c) pontok szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.”

2. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (5) bekezdésében az „Az (1) bekezdés bb) alpontjának” szövegrész helyébe az „A 2013. augusztus 1-jét megelőzően megszerzett kamatjövedelmekre vonatkozóan az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjának” szöveg lép. 3. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (5) bekezdése. 4. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) a következő 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § (1) A Tbj. szerinti belföldi magánszemély vagy – ha a jövedelem utáni adófizetésre az Szja tv. szerint a kifizető köteles – a kifizető 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege után, b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.

* A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 21-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 27-i ülésnapján fogadta el.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1623 (2) Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól a) a kamatjövedelem, amely után az Szja tv. 84/G. §-a alapján az adó mértéke 0 százalék, b) az Szja tv. szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, c) az olyan kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben, vagy a kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, amelynél ca) az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában mindvégig a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet szabályzatában vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályában meghatározottak szerint a szervezet befektetésének legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és cb) a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.”

5. § Az Eho. a következő 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás megállapítására az Szja tv. külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.” 6. §

(1) Az Eho. 11. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A 3/A. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást és annak alapját a kifizető a Tbj. szerinti belföldi minőség vizsgálata nélkül állapítja meg, vonja le, és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be. Ha a magánszemély a 3/A. § szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetésére nem köteles, a tőle levont egészségügyi hozzájárulás visszatérítését az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában meghatározott eljárásban kezdeményezheti, melynek során igazolja, hogy a Tbj. szerinti külföldinek minősül vagy az 5. § (3) bekezdése alapján mentességet élvez az egészségügyi hozzájárulás alól.” (2) Az Eho. 11. §-a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szerinti esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzésében igényelheti vissza a kifizető által levont és a bevallásban megállapított egészségügyi hozzájárulás különbségét. Az Szja tv. 65. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti igazoláson a kifizető feltünteti a magánszemélytől levont eho összegét.”

7. § Az Eho. a következő 11/C. §-sal egészül ki: „11/C. § (1) A 3/A. § – az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2013. augusztus 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével azzal, hogy azok nem alkalmazhatóak a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára. (2) Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, a 3/A. § szerinti egészségügyi hozzájárulás a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.” 8. § A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Az adó mértéke a) a 4. § a) pontja szerinti adóalap esetén, ha hívást aa) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 2 forint/megkezdett perc, ab) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 3 Ft/megkezdett perc, b) a 4. § b) pontja szerinti adóalap esetén, ha az üzenetet: ba) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról küldik, akkor 2 forint/darab, bb) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról küldik, akkor 3 Ft/darab.

1624


8. szám

(2) A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint: a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám, b) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 5000 Ft/hó/hívószám.” 9. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint, b) a d) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett, c) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,6 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén, d) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveletek esetében, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett.” 10. § A Pti. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett fizetési műveletre és fizetési műveletnek nem minősülő műveletre e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a művelet teljesítési napja 2013. január 1-jére vagy ezt követő napra esik. (2) E törvénynek az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdését azon műveletekre kell alkalmazni, amelyek teljesítési napja 2013. július 31-ét követő napra esik. (3) A pénzforgalmi szolgáltató (ide nem értve a kincstárat) 2013-ban a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezett. A tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetés összege a 8. § szerint január–április hónapokra együttesen megállapított tranzakciós illeték összegének 208 százaléka. A pénzforgalmi szolgáltató (jogutódja) a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetés összegét 2013. szeptember 20-áig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezettségben – a 8. § (1) bekezdésében meghatározott módon – bevallja, valamint négy egyenlő részletben – első ízben 2013. szeptember 20-áig – megfizeti.” 11. § Hatályát veszti a Pti. törvény 11. § (3) bekezdése.


(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) A 3. § és a 11. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,




2013. évi CXXIV. törvény a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról*

1. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 44/B. és 44/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „44/B. § (1) Az állam – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneiből eredő fizetési kötelezettsége 100%-ának teljesítéséért. * A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 27-i ülésnapján fogadta el.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1625 (2) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg a 10 000,0 millió forint összeget. (3) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. (1) bekezdés szerinti hitelszerződése biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. 44/C. § (1) Az állam – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által a (2) bekezdés szerinti kölcsönfelvevők számára az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökből eredő fizetési kötelezettség 80%-ának teljesítéséért. (2) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség csak az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetésére kötelezett kis- és középvállalkozások kölcsöneire terjed ki. (3) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség együttes állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg a 8000,0 millió forint összeget. (4) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. az (1) bekezdés szerinti kölcsönök biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl további biztosíték előírására nem köteles. (5) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az (1) bekezdés szerinti hitelszerződéshez előírt, a szerződött hitelösszeg 20%-át és a hitelszerződés aláírásakor érvényes 3 havi ügyleti kamat együttes összegét meg nem haladó mértékű biztosítékok az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség beváltása esetén nem szállnak át az államra.”

2. § A Kvtv. 72. §-a a következő (9)–(12) bekezdésekkel egészül ki: „(9) A hitelező az államháztartásért felelős miniszternél írásban kezdeményezheti a 2012. évi költségvetési törvény 76/C. §-a alapján egyszeri, vissza nem térítendő költségvetési támogatással történt előtörlesztést követően az érintett önkormányzatoknál a 2012. december 12-ei adósságból fennmaradt, és a (8) bekezdés, továbbá a 74. § (6) bekezdése alapján átvállalással érintett önkormányzat (1)–(2) bekezdés szerinti, a 2012. december 31-ei adósságából az átvállalást követően fennálló adósságállománya állam általi átvállalását, az érintett önkormányzat írásos engedélyével. (10) A (9) bekezdés szerinti kezdeményezés leadásának határideje a 2013. június 28-án adósságrendezés alatt nem álló önkormányzatok adóssága tekintetében 2013. szeptember 30-a, az állam a kezdeményezett átvállalást 2013. december 31-éig hajtja végre. Az átvállalás feltétele, hogy a hitelező az átvállalásra felkínált adósságrész 7%-ának megfelelő összeget a központi költségvetés részére 2013. december 20-áig forintban megfizesse. (11) A (9) bekezdés szerinti kezdeményezés leadásának határideje a 2013. június 28-án adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok esetén az adósságrendezési eljárást követő törlesztési célú támogatás kiutalásának, illetve az adósság átvállalásának napját követő 60. nap. Az állam a kezdeményezett átvállalást a kezdeményezés beadását követő 60. napon, de legkorábban 2013. december 31-én hajtja végre. Az átvállalás feltétele, hogy az önkormányzat ne álljon adósságrendezési eljárás alatt és a hitelező az átvállalásra felkínált adósságrész 7%-ának megfelelő összeget a központi költségvetés részére, a felkínált adósságrész átvállalását megelőző 10. napig, forintban megfizesse. (12) A devizában fennálló adósságrész után fizetendő befizetési kötelezettséget a befizetés napját megelőző munkanapon a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.” 3. § A Kvtv. a következő 76/A. §-sal egészül ki: „76/A. § A 9. melléklet 4–23. sorában meghatározott előirányzatok, valamint a Kormány 2013. évi döntésén alapuló előirányzat-átcsoportosítás útján létrejött beruházási, felújítási, vagy egyéb felhalmozási célú kiadást tartalmazó előirányzatok terhére új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. A 9. melléklet 1–3. sorában meghatározott előirányzatok esetében új kötelezettség vállalásának feltétele, hogy a kötelezettségvállalásra jogosult előzetesen kikérje az államháztartásért felelős miniszter véleményét. Az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az egyetértést a 2013. szeptember 1-jéig esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére általánosan is, a véleményt pedig az előirányzat teljes összegére, vagy annak meghatározott részére vonatkozóan is megadhatja. Az egyetértés és a vélemény megadása során figyelemmel kell lenni az állami vagyon értékesítéséből vagy hasznosításából származó várható többletbevételre.” 4. § A Kvtv. kiegészül e törvény Melléklete szerinti 9. melléklettel. 5. § A Kvtv. 35. §-ának a) (1) bekezdése a) pontjában az „augusztus 31-éig” szövegrész helyébe a „szeptember 30-áig” szövegrész, b) (1) bekezdése t) pontjában és (2) bekezdésében a „szeptember 1-jétől” szövegrész helyébe az „október 1-jétől” szövegrész,

1626

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY c) lép.

8. szám

(2) bekezdésében a „június 30-áig” szövegrész helyébe a „szeptember 1-jéig” szövegrész

Hatályba léptető rendelkezés 6. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 7. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi XCII. törvény 22. §-a 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,




VI. BÍRÓSÁGOK fejezetben

X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

1

2

3

4

5

6

7

8

9

B

Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások (20. cím, 31. alcím, 2. jogcímcsoport)

Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés (20. cím, 31. alcím, 3. jogcímcsoport)

Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása (20. cím, 31. alcím, 6. jogcímcsoport)

10

11

12

Ivóvíz-minőség javító program (20. cím, 1. alcím, 20. jogcímcsoport)

Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása (20. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport)

Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése (20. cím, 1. alcím, 9. jogcímcsoport)

Regionális víziközmű rendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő (20. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)

Ludovika Campus (20. cím, 2. alcím, 41. jogcímcsoport)

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (15. cím, 2. előirányzatcsoport, 1. kiemelt előirányzat)

Igazságszolgáltatás beruházásai (3. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)

Pest megyei bíróság épület rekonstrukció (3. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)

Kossuth Lajos tér rekonstrukciója (4. cím, 9. alcím)

I. ORSZÁGGYŰLÉS fejezetben

A

Beruházási Alap

„9. melléklet a 2012. évi CCIV. törvényhez

Melléklet a 2013. évi CXXIV. törvényhez 8. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1627

Vári rekonstrukciók (Szent György tér, Mátyás-templom) (20. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím)

Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciója (20. cím, 24. alcím, 13. jogcímcsoport, 2. jogcím)

Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások (20. cím, 55. alcím, 7. jogcímcsoport)

A Piarista Rend Magyar Tartománya fejlesztéseinek támogatása (20. cím, 55. alcím, 8. jogcímcsoport)

Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése (20. cím, 55. alcím, 10. jogcímcsoport)

A debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése (20. cím, 55. alcím, 11. jogcímcsoport)

15

16

17

18

19

20

Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 2. jogcím)

Stadionfejlesztés (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 3. jogcím)

Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása (2. cím, 3. alcím, 5. jogcímcsoport)

21

22

23

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben

Nemzeti Sportközpontok (13. cím, 2. alcím, 2. előirányzatcsoport, 1. kiemelt előirányzat)

14

Művészeti intézmények (12. cím, 2. előirányzatcsoport, 1. kiemelt előirányzat)

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben

13

”

1628 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 8. szám

8. szám


A Kormány 202/2013. (VI. 14.) Korm. rendelete egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. és 4. alcím tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. alcím tekintetében a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása 1. § A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat a Hpt. 76/J. § (9) bekezdésében foglalt egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer bevezetése engedélyezésének kérelmezésekor, valamint az alkalmazás során legalább évente részletesen bemutatja a Felügyeletnek a működési kockázat tőkekövetelményének az anyavállalat és leányvállalatai közötti megosztását. Az engedélyezési kérelem részeként be kell mutatni az egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazása során megvalósuló diverzifikációs hatás mértékét és módját.” 2. § Az Mkr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg), b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg), c) a Bizottság 2009/83/EK irányelve (2009. július 27.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról, d) az Európai Parlament és a Tanács 2011/89/EU irányelve (2011. november 16.) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

2. A befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet módosítása 3. § A befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bnykr.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás vonatkozásában összevont alapon nyilvánosságra hozza a 8., 9. és 13. §-ban foglaltakat.” 4. § A Bnykr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikke,

1630


8. szám

b) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/76/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, c) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

3. A befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről szóló 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet módosítása 5. § A befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről szóló 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bmkr.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § (1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazására vonatkozó együttes kérelme esetén a Felügyelet akkor tekinthet el a követelmények egyedi alapon történő teljesítésétől, ha ezáltal nem sérül az átláthatóság, a kockázatok kezelése és megfelelő a kockázatok megoszlása (diverzifikálása). (2) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer bevezetésére vonatkozó engedélykérelemben és az alkalmazás során legalább negyedévente részletesen bemutatja a Felügyeletnek a működési kockázat tőkekövetelményének az anyavállalat és leányvállalatai közötti eloszlását.” 6. § A Bmkr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkekövetelményéről (átdolgozott szöveg), b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról, c) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról (3. cikk 13. pont, III. melléklet).”

4. A befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása 7. § A befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bhkr.) 3. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Felügyelet akkor engedélyezi 0%-os kockázati súly hozzárendelését a befektetési vállalkozás anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni – a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez, ha) „a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás,” 8. § A Bhkr. 43. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó befektetési vállalkozás a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:) „f ) a befektetési vállalkozás anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával – ha az hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás – szembeni kitettség esetén, ha a kitettség megfelel a 3. § (5) bekezdésében foglaltaknak,” 9. § A Bhkr. 211/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „211/B. § A 211/A. §-ban meghatározott nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályok összevont (konszolidált) alapon teljesíthetőek, ha a) az eszközátruházó EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy ezek leányvállalata,

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1631 b) olyan kitettségek értékpapírosítására kerül sor, amely több, az eszközátruházóval azonos összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézménytől vagy befektetési vállalkozástól származnak, c) az értékpapírosított kitettséget létrehozó ca) pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy az értékpapírosított kitettségek tekintetében megfelel a Hpt. 13/D. §-ban cb) befektetési vállalkozás nyilatkozik arról, hogy az értékpapírosított kitettségek tekintetében megfelel a Bszt. 100. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, és d) az értékpapírosított kitettséget létrehozó pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás az eszközátruházó, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat rendelkezésére bocsátja a 211/H. § teljesítéséhez szükséges információkat.”

10. § A Bhkr. 249. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „249. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkekövetelményéről (átdolgozott szöveg), b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról, c) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49 EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázatvállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról; d) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról (3. cikk 14. pont).”

5. Az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekről szóló 344/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 11. §

(1) Az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekről szóló 344/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hmkr.) 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályok összevont (konszolidált) alapon teljesíthetőek, ha] „a) az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy ezek leányvállalata,” (2) A Hmkr. 3. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó szabályok összevont (konszolidált) alapon teljesíthetőek, ha] „d) az értékpapírosított kitettséget létrehozó pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor, az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat rendelkezésére bocsátja a 9. § teljesítéséhez szükséges információkat.”

12. § A Hmkr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a 2006/48/EK, a 2006/49 EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázatvállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról, b) az Európai Parlament és a Tanács 2011/89/EU irányelve (2011. november 16.) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.”

6. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1632


8. szám

14. § Ez a rendelet a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 226/2013. (VI. 24.) Korm. rendelete a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet, az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezet, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság kijelöléséről és egyes jogszabályok kapcsolódó módosításáról A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 2. § tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (18) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 3. § tekintetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 228. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 3. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredetei jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet, az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezet, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság kijelölése 1. § A Kormány a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezetként, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a számviteli szabályozásért felelős minisztert jelöli ki. 2. § A Kormány az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezetként az adópolitikáért felelős minisztert jelöli ki. 3. § A Kormány a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezetként a számviteli szabályozásért felelős minisztert jelöli ki.

2. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása 4. §

(1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A számviteli törvény 151. § (6) bekezdés a)–d) és f )–g) pontjában meghatározott esetekben a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból indított eljárásban intézkedik az engedély visszavonásáról és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásból való törlésről. A nyilvántartásból törölt személy vagy törvényes képviselője a 8. § (1) bekezdése szerinti igazolványt a törlésről szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek visszaszolgáltatni.”

8. szám


(2) A Korm. rendelet 5. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki: „(10a) Amennyiben a (9), illetve a (10) bekezdés szerinti adatváltozás bejelentésének elmulasztása a nyilvántartásba vételt végző szervezet tudomására jut, a nyilvántartásba vett személyt felszólítja az adatváltozás bejelentésének pótlására, amelyre a nyilvántartásba vett személynek a felszólítás kézhezvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére.”

5. §

(1) A Korm. rendelet 10/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A továbbképzésre kötelezettnek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie. Az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többlet-kreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából. Ugyanazon minősített továbbképzési program – ide értve annak elektronikus változatát – csak egyszer jogosít kreditpontra.”

(2) A Korm. rendelet 10/B. §-a a következő (8a)–(8c) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A (7) bekezdés alkalmazásában szakmai szervezetnek minősül a honos joga alapján létrejött gazdálkodó által működtetett szakmai szerveződés is, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: a) az adott továbbképzési év kezdetét megelőzően a gazdálkodó legalább 2 éve megkezdte a szakmai szerveződés működtetését, amelynek keretében a pénzügyi ágazatba tartozó témakörökben szakmai konzultációk, képzések, szakmai rendezvények szervezését is végzi, b) a gazdálkodó nyilatkozik arról, hogy az általa működtetett szakmai szerveződés által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken évente legalább 200 különböző, könyvviteli szolgáltatást végző személy, mint a szakmai szerveződés tagja jogosult részt venni, c) a gazdálkodó évente legalább 5 olyan szakmai konzultációt, képzést, szakmai rendezvényt szervez a szakmai szerveződés keretében, amely lehetőséget biztosít a könyvviteli szolgáltatást végzők, mint a szakmai szerveződés tagjai számára a tevékenységük gyakorlása során felmerült kérdések megvitatására. (8b) Szakmai szerveződés tagja az a természetes személy, aki a gazdálkodó által működtetett szakmai szerveződés létrehozásáról és működtetéséről szóló dokumentumban meghatározott feltételeknek megfelel és a tagokról vezetett nyilvántartásban szerepel. (8c) A (8a) bekezdés szerinti szakmai szerveződés tekintetében a (9) és (10) bekezdés szerinti kötelezettséget a működtető gazdálkodó teljesíti.” (3) A Korm. rendelet 10/B. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A (7) bekezdés szerinti kreditpont elismerésének feltétele, hogy a (8) bekezdés szerinti szervezet kérje a szakmai szervezetként történő elismerését, valamint a (8a) bekezdés szerinti gazdálkodó kérje a szakmai szerveződés szakmai szervezetként történő elismerését a nyilvántartásba vételt végző szervezettől (a továbbiakban: szakmai szervezeti minősítési eljárás). Szakmai szervezeti minősítési eljárás iránti kérelmet a (8) bekezdés szerinti szervezet, illetve a (8a) bekezdés szerinti gazdálkodó a 12. számú mellékletben meghatározott adattartalommal nyújthatja be a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek. (10) A szakmai szervezet, illetve a szakmai szerveződést működtető gazdálkodó a (7) bekezdés szerinti jogosultságról igazolást állít ki a továbbképzésre kötelezett részére, valamint hozzájárulása esetén a továbbképzési évet követő január 31-ig a jogosult annak nevét, anyja nevét, születési idejét és regisztrációs számát bejelenti a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül.” (4) A Korm. rendelet 10/B. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) Amennyiben a továbbképzésre kötelezett az adott továbbképzési évben valamely 10/F. § szerint kreditpontra minősített – papír alapú vagy elektronikus – kiadvány megvásárlását igazolja, akkor továbbképzési évenként a kiadvány kreditpont-értéke, de legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe. A kiadvány megvásárlásáért adható kreditpont elszámolását a továbbképzésre kötelezett az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül benyújtott, nevét és regisztrációs számát tartalmazó nyilatkozatban kérheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell a kiadvány vásárlásakor kapott számla másolatát. A kreditpontra minősített kiadvány vásárlásáról szóló számla akkor fogadható el a továbbképzés teljesítésének igazolásaként, ha az a kiadvány egyértelmű beazonosítását lehetővé teszi. A számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai alapján legfeljebb 3 továbbképzésre kötelezett kérheti a kreditpont elszámolását. Amennyiben egy számlán szereplő minősített kiadvány alapján több továbbképzésre kötelezett kéri kreditpont elszámolását (ideértve azt is, ha a számlán több minősített kiadvány szerepel) a továbbképzésre kötelezett által benyújtott nyilatkozatban fel kell tüntetni a számlán szereplő minősített kiadvány alapján kreditpont elszámolását kérelmező többi továbbképzésre kötelezett nevét és regisztrációs számát is.”

1634


8. szám

6. § A Korm. rendelet 10/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szabályszerűen benyújtott (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a program szakmai tartalmára, aktualitására, időtartamára, a tartalom és az időkeret, a tartalom és a cím összhangjára, valamint a program elméleti és gyakorlati jellegére figyelemmel kell a továbbképzési program kreditpont-értékét meghatározni.” 7. § A Korm. rendelet 10/E. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Amennyiben a kreditpont-minősítési eljárás iránti kérelemben foglalt képzés elektronikus képzési formában valósul meg, a továbbképzési program akkor minősíthető, amennyiben az elektronikus képzési rendszer elektronikus naplója által rögzítetten biztosított, valamint a továbbképzésen való részvételkor és azt követő 5 évig ellenőrizhető, hogy a továbbképzésre kötelezett) „a) a továbbképzési program, illetve ha a továbbképzési program több részből áll, akkor minden egyes rész megkezdésekor az elektronikus felületre bejelentkezett és a továbbképzési program, illetve ha a továbbképzési program több részből áll, akkor minden egyes rész befejezéséig nem jelentkezett ki,” 8. §

(1) (2) (3) (4)

A Korm. rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. A Korm. rendelet 5. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. A Korm. rendelet 6. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép. A Korm. rendelet 12. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

9. § A Korm. rendelet 10/B. § (8) bekezdésében a „társadalmi szervezet, köztestület vagy felnőttképzési intézményakkreditációval rendelkező szervezet” szöveg helyébe „egyesület, köztestület” szöveg lép. 10. § A Korm. rendelet a) 1. számú melléklet 1. pontjában a „szakterület-csere” szövegrész helyébe a „szakterület-törlés” szöveg lép, b) 3. számú mellékletében a „nemzetgazdasági minisztérium” szövegrész helyébe a „Nemzetgazdasági Minisztérium” szöveg lép, c) 11. számú mellékletében az „A továbbképzés kreditpont-minősítési eljárásban kiadott kódja:” szövegrész helyébe a „A továbbképzésre vonatkozóan kibocsátott kreditpont-minősítési határozat száma:” szöveg lép. 11. § Hatályát veszti a Korm. rendelet a) 4. §-a, b) 10/D. § (5) bekezdésében az „, amennyiben a program több témakört lefed témakörönkénti kreditpont-értékével” szövegrész, c) 10. számú melléklet 2. pont b) pontjában az „- a fenti kérelemhez nem csatolt kötelező mellékleteket a ......... .............................. című, ........................-án benyújtott kérelemhez mellékeltük és tartalmuk a benyújtás óta nem változott;” szövegrész.

3. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosítása 12. §

(1) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 75. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (A miniszter az adópolitikáért való felelőssége körében) „i) gondoskodik az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők nyilvántartásainak vezetéséről.” (2) A Statútum rendelet 75. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A miniszter a számviteli szabályozásért való felelőssége körében) „d) gondoskodik a könyvvizsgálói közfelügyelethez kapcsolódó feladatok ellátásáról.”


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–3. §, a 11. § a) pontja és a 12. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

8. szám


14. § Ez a rendelet a) az éves és összevont éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 226/2013. (VI. 24.) Korm. rendelethez A Korm. rendelet 1. számú melléklet 2. pont k) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adatlapnak tartalmaznia kell a következő adatokat:) „k) a szakterület, amelyre a felvételét kéri (amennyiben a szakképesítés szakiránya/szakterülete az oklevélen nem szerepel).”

2. melléklet a 226/2013. (VI. 24.) Korm. rendelethez A Korm. rendelet 5. számú melléklet 1. pontja az alábbi n) ponttal egészül ki: [A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének indításáról a továbbképzésben közreműködő szervezetnek (a továbbiakban: szervezet) a következő adatokat kell megadnia:] „n) A továbbképzésre vonatkozóan kibocsátott kreditpont-minősítési határozat sorszáma”

3. melléklet a 226/2013. (VI. 24.) Korm. rendelethez „6. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez

JELENLÉTI ÍV A továbbképzésben közreműködő szervezet sorszáma: A TOVÁBBKÉPZÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET NEVE, CÍME:

KÉPZÉS HELYE: (PONTOS CÍM)

CSOPORTSZÁM:

OKTATÁS IDŐPONTJA TÉMAKÖR Év, hónap

Nap

Kezdési idő

Befejezés

(óra, perc)

(óra, perc)

1. 2. 3. 4. SZAKTERÜLET: □ vállalkozási □ államháztartási □ pénzügyi □ egyéb szervezeti (nonprofit) □ IFRS

Előadó neve

1636


8. szám

RÉSZTVEVŐK

Sorszám

Regisztrálási szám

Hallgató neve

Aláírás „

4. melléklet a 226/2013. (VI. 24.) Korm. rendelethez „12. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez

ADATLAP a szakmai szervezeti minősítési eljárás iránti kérelemhez

Az adatlap kötelező tartalmi elemei a következők: 1. A szakmai szervezeti minősítéshez az adatlapon kötelezően szükséges megadni a következő adatokat: a) szakmai szervezet neve, b) szakmai szervezet hivatalos rövidített neve, c) szakmai szervezet székhelye, d) szakmai szervezet levelezési címe, e) szakmai szervezet telefonszáma, faxszáma, elektronikus címe, honlapjának címe, f ) szakmai szervezet felelős vezetőjének neve, g) szakmai szervezet felelős vezetőjének elérhetősége (telefonszám, elektronikus elérhetőség), h) a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken részt vevők évi átlagos létszáma, i) szakmai szervezet által évente szervezett szakmai rendezvények bemutatása, j) szakmai szervezet által biztosított szakmai konzultációs fórum leírása, k) bejelentő gazdálkodó neve,1 l) bejelentő gazdálkodó székhelye,1 m) bejelentő gazdálkodó levelezési címe,1 n) bejelentő gazdálkodó felelős vezetőjének neve.1 2. Nyilatkozat: a) Kijelentem, hogy a fenti kérelemben, valamint mellékleteiben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek. A szakmai szervezet megfelel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. § (8), illetve (8a) bekezdésében foglalt feltételeknek. b) Kijelentem, hogy minden továbbképzési év tekintetében a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére a szakmai szervezet az érintettek kifejezett hozzájárulása esetén megküldi azon továbbképzésre kötelezett személyek Rendeletben meghatározott adatait, akik a továbbképzési évben 3 hónapot meghaladóan, és a továbbképzési év utolsó napjáig a szervezet tagjaként jogosult volt szervezetünk szervezésében szakmai konzultáción, képzésen vagy egyéb szakmai rendezvényen részt venni. 3. Dátum 4. Bélyegző 5. Cégszerű aláírás

A Rendelet 10/B. § (8a) bekezdése szerinti szakmai szervezeti minősítési eljárás esetén alkalmazandó.”

1

8. szám


A Kormány 232/2013. (VI. 30.) Korm. rendelete a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló programjához kapcsolódó állami kezességvállalásról és kamattámogatásról A Kormány a Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 77. § (1) bekezdés g) pontjában, a 13. § (2) bekezdés tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 2. § 21. pontja szerinti fogalom, 2. Széchenyi Útdíj Hitelprogram: a Törvényben meghatározott útdíj fizetésének támogatására egyszerűsített eljárással és kamattámogatással igénybe vehető, a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. (a továbbiakban: KAVOSZ VF) közreműködésével működtetett finanszírozási konstrukció, 3. refinanszírozási célú hitelszerződés: a KAVOSZ VF és valamely pénzügyi intézmény közötti, a Széchenyi Útdíj Hitelprogram finanszírozása céljából kötött hitel- vagy kölcsönszerződés, 4. hitelszerződés: a KAVOSZ VF és a kis- és középvállalkozás között a Széchenyi Útdíj Hitelprogram keretében létrejött hitel- vagy kölcsönszerződés, 5. köztartozás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti fogalom, 6. Általános Szerződési Feltételek: a Széchenyi Útdíj Hitelprogram részletes feltételeit tartalmazó, a KAVOSZ VF honlapján közzétett dokumentum. 2. § Az e rendeletben szabályozott jogszabályi kezesség tekintetében az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. § Az e rendeletben szabályozott állami készfizető kezesség jogosultja külön felhívás nélkül köteles a naptári negyedévet követő hónap 20. naptári napjáig elektronikus úton tájékoztatni a Magyar Államkincstárt (a továbbiakban: kincstár) a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelés adatairól és a kezességbeváltás valószínűségére vonatkozó számításairól.

2. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetéséhez nyújtott hitelszerződésen alapuló kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás 4. §

(1) A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 44/C. § (1) bekezdése szerinti jogszabályi állami készfizető kezesség kizárólag azon visszafizetési kötelezettségre terjed ki, amelynek alapja a KAVOSZ VF által kötött olyan hitelszerződés, amely: a) kizárólag a Kvtv. 44/C. § (1) bekezdése szerinti célra, b) köztartozással nem rendelkező, jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy a megszüntetésére irányuló más, jogszabályban meghatározott eljárás alatt nem álló, c) üzemeltetett útdíjköteles gépjárművenként legfeljebb 1 000 000 forint hitelösszegre, d) egy éves – új hitelszerződés megkötésével legfeljebb kétszer meghosszabbítható – futamidőre, e) a 11. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatással csökkentett, legfeljebb egyhavi BUBOR + 1,5% ügyleti kamatmértékkel, és f ) legkésőbb 2015. július 1-ig kis- és középvállalkozás adóssal jön létre. (2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti meghosszabbítás esetén az új hitelszerződés alapján folyósított kölcsönből a korábbi hitelszerződés szerinti tartozás kiváltható. (3) A Kvtv. 44/C. §-a szerinti kezességre az R. 6. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

1638

5. §

6. §


8. szám

(4) Az e § szerinti hitelfelhasználás keretében a kis-és középvállalkozás és a KAVOSZ VF óvadékot alapíthat a hitelszerződés szerint rendelkezésre bocsátott hitelösszegből, legfeljebb a szerződésben kikötött hitelösszeg 20%-ának és a hitelös�szegnek a hitelszerződés aláírásakor érvényes 3 havi ügyleti kamatának együttes összegére. (5) A KAVOSZ VF a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítékok közül jogosult elsőként az állami készfizető kezességet érvényesíteni. (6) Az állam készfizető kezessége nem terjed ki a jogszabály által meghatározott késedelmi kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindításának közvetlen költségeire. (7) Az állami készfizető kezesség az állami kezességgel biztosított kölcsön első folyósítási napjától, de leghamarabb 2013. július 1-jétől a felvett kölcsön és járulékai visszafizetéséig, illetve az állami kezesség beváltásáig, de legkésőbb 2018. július 1-jétől számított 180. napig áll fenn. (1) Az állami kezességvállalás feltétele, hogy a hitelszerződés tartalmazza a KAVOSZ VF és a kis- és középvállalkozás nyilatkozatát arról, hogy az általuk megkötött jogügylet megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, valamint a hitelfelvevő kis- és középvállalkozás hozzájárulását ahhoz, hogy a KAVOSZ VF a) az adatait és az 1. melléklet szerinti dokumentumokat az állami kezesség beváltása esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV), b) a hitelszerződés adatait az állami kezességvállalásról szóló adatszolgáltatás teljesítése és az állami kamattámogatás igénylése érdekében a kincstárnak megküldje. (2) Az állami kezességvállalás feltétele, hogy a KAVOSZ VF és a hitelfelvevő kis- és középvállalkozás az általuk megkötött hitelszerződésben vállalják, hogy a kincstár és a NAV számára minden, a kezességvállalással kapcsolatos iratba betekintést engednek és lehetővé teszik a helyszíni ellenőrzést. (3) Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, lejár vagy a hitelszerződés alapján fennálló követelés jogszabály alapján esedékessé válik és a kölcsönt az adós kis- és középvállalkozás – a KAVOSZ VF írásbeli felszólítása ellenére – még nem fizette teljesen vissza, a KAVOSZ VF a hitelszerződés lejáratát, – amennyiben az korábbi – annak felmondását, valamint jogszabály alapján az esedékesség napját követő 180 naptári napon belül érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait a NAV-nál az 1. melléklet szerinti igénylőlapon jelzett adatok és dokumentumok rendelkezésre bocsátásával a 10032000-01907003 számú „NAV Állami kezesség beváltás” folyósítási számla ellenében. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (4) A NAV az érvényesítés iránti kérelmet elutasítja, ha a megkötött hitelszerződés vagy a KAVOSZ VF eljárása a kölcsön�nyújtásnál nem felelt meg a Kvtv. 44/C. §-ában vagy az e rendeletben meghatározott feltételeknek. (1) A Széchenyi Útdíj Hitelprogramban résztvevő kis- és középvállalkozás köteles a jogszabályi állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat fizetni. A fizetendő kezességvállalási díj mértéke az állami kezességgel biztosított hitelszerződés szerinti tőkeösszeg állami kezességgel biztosított részére vetített évi 0,5%. (2) A díj megfizetése a KAVOSZ VF közreműködésével történik. A kis- és középvállalkozás a hitelszerződés megkötésekor egy összegben fizeti meg a kezességvállalási díjat a KAVOSZ VF részére, amelyet a KAVOSZ VF legkésőbb a hitelszerződés megkötését vagy meghosszabbítását követő hónap 5. napjáig befizet a kincstárnál vezetett 10032000-01034004 számú „Kincstár Különleges bevételek” számlára. A tárgyhónapban megkötött hitelszerződések készfizető kezességvállalási díjai összevontan kerülnek átutalásra.

7. § Az e rendeletben nem szabályozott feltételek tekintetében az Általános Szerződési Feltételek alkalmazandóak, amelyek a szerződésben meghatározott szolgáltatások arányosságának biztosítása érdekében a belgazdaságért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy jóváhagyását követően lépnek hatályba, és a Széchenyi Útdíj Hitelprogram feltételei tekintetében csak a belgazdaságért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy jóváhagyásával módosíthatók.

3. A Széchenyi Útdíj Hitelprogram forrásbevonásához kapcsolódó állami kezességvállalás 8. §

(1) A Kvtv. 44/B. § (1) bekezdése szerinti jogszabályi állami készfizető kezesség kizárólag azon visszafizetési kötelezettségre terjed ki, amelynek alapja a KAVOSZ VF és a számára hitelt nyújtó pénzügyi intézmény közötti olyan refinanszírozási célú hitelszerződés, amely négy éves, 2019. december 31-ig meghosszabbítható futamidőre jön létre.

8. szám


(2) Az állami készfizető kezesség az állami kezességgel biztosított kölcsön első folyósítási napjától a felvett kölcsön és járulékai visszafizetéséig, illetve az állami kezesség beváltásáig, de legkésőbb 2020. július 1-jétől számított 180. napig áll fenn.

9. §

(1) A KAVOSZ VF a jogszabályi állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat köteles fizetni. A havonta utólag fizetendő kezességvállalási díj mértéke az állami kezességgel biztosított refinanszírozási célú hitelszerződésen alapuló kölcsön adott havi átlagos tőkeállományának összegére vetített évi 0,5%. (2) A KAVOSZ VF a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig átutalja a kezességvállalási díjat a központi költségvetés részére a kincstárnál vezetett 10032000-01034004 számú „Kincstár Különleges bevételek” számlára.

10. §

(1) Az állami készfizető kezesség érvényesítésének feltétele, hogy a KAVOSZ VF nem teljesítése esetén a pénzügyi intézmény a refinanszírozási célú hitelszerződés felmondását megelőzően írásban felszólítja a KAVOSZ VF-t a tartozása megfizetésére. (2) Amennyiben a refinanszírozási célú hitelszerződés felmondásra kerül, a lejáratkor a kölcsönt a KAVOSZ VF még nem fizette teljesen vissza, vagy a hitelszerződés alapján fennálló követelés jogszabály alapján esedékessé válik, a pénzügyi intézmény a refinanszírozási célú hitelszerződés lejáratát, esedékessé válását vagy – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 naptári napon belül érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait a NAV-nál az R. 11. számú melléklete szerinti igénylőlapon jelzett adatok és dokumentumok rendelkezésre bocsátásával a 1003200001907003 számú „NAV Állami kezesség beváltás” folyósítási számla ellenében. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (3) A NAV az érvényesítés iránti kérelmet elutasítja, ha a megkötött refinanszírozási célú hitelszerződés nem felelt meg a Kvtv. 44/B. §-ában vagy az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

4. A Széchenyi Útdíj Hitelprogram állami kamattámogatása 11. §

12. §

(1) A kincstár az állam nevében a Széchenyi Útdíj Hitelprogramhoz kapcsolódó hitelszerződéseken alapuló kölcsönök támogatására a központi költségvetésből a hitelszerződések tőkeösszegére vetített évi 4% mértékű kamattámogatást nyújt. (2) Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatás a KAVOSZ VF-től igényelhető. (3) Azon Széchenyi Útdíj Hitelprogram keretében kötött hitelszerződés után nyújtható kamattámogatás, amelynél a) a KAVOSZ VF nyilatkozattal alátámasztja, hogy a hitelszerződés megfelel a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és b) a kis- és középvállalkozás megtette az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 72. §-a szerinti nyilatkozatokat az Ávr. 72. § (2) bekezdés e), g) és h) pontjában előírt nyilatkozatok kivételével. (4) A kis- és középvállalkozás kamattámogatási kérelme benyújtásakor az e rendelet és a 12. § (3) bekezdése alapján megkötött szerződés szerinti feltételek meglétét a KAVOSZ VF köteles ellenőrizni. (5) A KAVOSZ VF a kérelem elutasítása esetén az igénylőt írásban tájékoztatja az elutasítás indokáról. (6) A kincstár a támogatott kis- és középvállalkozásnál a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja. (7) Ha a kincstár megállapítja, hogy a kis- és középvállalkozás jogosulatlanul vette igénybe a kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelt – összegének visszafizettetése iránt. (1) A KAVOSZ VF a (2) és (3) bekezdés szerinti adattartalommal rendelkező kamattámogatásra irányuló lehívási kérelmét 2013. szeptember 1-jétől a kincstárhoz nyújthatja be minden hónap utolsó munkanapjáig. 2013. szeptember 30-ig nyújthatóak be a 2013. július 1-jétől 2013. augusztus 31-ig megkötött hitelszerződésekkel kapcsolatos kamattámogatásra irányuló lehívási kérelmek. (2) A kamattámogatásra irányuló lehívási kérelem adattartalmát a (3) bekezdés szerinti szerződés tartalmazza. (3) A KAVOSZ VF legkésőbb 2013. augusztus 15-ig szerződést köt a belgazdaságért felelős miniszterrel és a kincstárral az (1) bekezdés szerinti kamattámogatás folyósításának és elszámolásának rendjéről, a pénzügyi ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatásról, valamint az egyéb, e rendeletben nem szabályozott kötelezettségekről. A kamattámogatás lehívására a KAVOSZ VF e szerződés megkötését követően jogosult.

1640

13. §

14. §


8. szám

(4) A KAVOSZ VF részére a kamattámogatást az állam nevében a kincstár folyósítja a KAVOSZ VF utólagos havi elszámolása alapján. (5) A KAVOSZ VF (4) bekezdés szerinti elszámolását a kincstár ellenőrzi. (6) Ha a kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a KAVOSZ VF-fel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti. (7) A KAVOSZ VF a lehívott kamattámogatások összegeiről, a kamattámogatással érintett kölcsönök negyedév végén fennálló állományáról a negyedév utolsó hónapjának kamattámogatásra irányuló lehívási kérelem benyújtásával egyidejűleg a belgazdaságért felelős miniszter részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a KAVOSZ VF által megkötött kamattámogatással érintett kölcsönszerződések számára, összegére, fennálló állományára és a lehívott kamattámogatás összegére. (8) A KAVOSZ VF évente, a tárgyévet követő év május 31-ig elektronikus úton szerződésenként adatot szolgáltat a kincstárnak a kamattámogatással érintett kölcsönök kamatának megfizetéséhez nyújtott állami kamattámogatás összegéről. (9) A KAVOSZ VF évente egyszer az igénybe vett kamattámogatás összegéről, valamint a kamattámogatás tartalmáról írásban tájékoztatást ad a kis- és középvállalkozás részére. (1) A kincstár képviseli az államot a Széchenyi Útdíj Hitelprogram állami kamattámogatásából eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban. (2) A Széchenyi Útdíj Hitelprogramra nem kell alkalmazni az Ávr. 70. §-át, 71. §-át, 73. §-át, 77. §-át, 78. § (6) bekezdését, 79. §-át és 80. §-át. (1) A Széchenyi Útdíj Hitelprogram keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kamattámogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, és a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet) és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) A csekély összegű támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kedvezményezett kis- és középvállalkozás által a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja alapján tett nyilatkozat szerinti és az e rendelet alapján igénybe vett támogatás támogatástartalma nem lépi túl a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletben meghatározott felső határt. (3) A kedvezményezett kis- és középvállalkozás számára adott évben megítélt csekély összegű támogatás összegébe az e rendelet alapján a megítélt hitelkeret támogatott futamidejének időszakára jutó kamattámogatás összege számít bele. (4) A KAVOSZ VF tájékoztatja a kedvezményezett kis- és középvállalkozást arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás összegét az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve. (5) A kedvezményezett kis- és középvállalkozás az állami támogatással kapcsolatos dokumentumokat a támogatási jogviszony megszűnését követő 10. év utolsó napjáig megőrzi.

5. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba. 16. § Ez a rendelet a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379, 2006.12. 28. 5. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.


8. szám


1. melléklet a 232/2013. (VI. 30.) Korm. rendelethez Igénylőlap az állami kezesség beváltásához I. Az adós(ok) adatai 1. Családi és utóneve, születési családi és utóneve/Cégneve, cég képviselőjének a neve: .............................................................. 2. Anyja születési családi és utóneve: ................................................................................................................................................................... 3. Lakóhelye/székhelye: ............................................................................................................................................................................................. 4. Adószáma/adóazonosító jele: ............................................................................................................................................................................. 5. Bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................................................................. II. Az állami kezességvállalás mellett nyújtott kölcsön adatai a megkötött szerződés alapján 1. A kezesség jogszabályi alapja: ............................................................................................................................................................................ 2. A szerződés száma: ................................................................................................................................................................................................. 3. A szerződés kelte: .................................................................................................................................................................................................... 4. A garantált hitelrész összege: .............................................................................................................................................................................. 5. A kezességvállalási díj összege: .......................................................................................................................................................................... 6. A kezességvállalási díj megfizetésének módja: ............................................................................................................................................ 7. A kölcsön teljes összege: ...................................................................................................................................................................................... 8. A kölcsön lejárata: ................................................................................................................................................................................................... 9. A kölcsön lejártakor/felmondásakor vissza nem fizetett garantált hitelrész, kezességvállalási díj és az ezekre felszámított kamat és kezelési költség összege, esetleges egyéb tartozás, az egyes elemeket külön feltüntetve: ............ ........................................................................................................................................................................................................................................ 10. Az igénylőlap benyújtásakor fennálló vissza nem fizetett garantált hitelrész, kezességvállalási díj és az ezekre felszámított kamat és kezelési költség összege, az esetleges egyéb tartozás az egyes elemeket külön feltüntetve: ........ ....................................................................................................................................................................................................................................... III. Az állami kezességbeváltás adatai 1. Az állami kezességbeváltás jogosultja: ........................................................................................................................................................... 2. A kezességbeváltás jogosultjának pénzforgalmi bankszámla száma: ................................................................................................. 3. Az átutalandó kezesség összege (a tőke, a kölcsön lejártakor/felmondáskor érvényes kamat és kezelési költség, ill. egyéb járulék, továbbá azok együttes összege): .................................................................................................................................... 4. A kezességbeváltás indoka: ................................................................................................................................................................................. IV. Mellékletek 1. Hitelszerződés és esetleges módosítása(i) és annak mellékletét képező dokumentumok (pl. biztosítékokról szóló szerződések) másolata 2. Óvadéki szerződés esetén az óvadéki szerződés másolata, annak hiányában a KAVOSZ VF nemleges nyilatkozata 3. Az 5. § (3) bekezdése és a 10. § (1) bekezdése szerinti írásbeli felszólítást tartalmazó irat 4. Felmondás esetén a hitelszerződés felmondását, és annak Általános Szerződési Feltételek szerinti kézbesítését igazoló irat 5. Felmondás esetén a szerződés egyoldalú felmondására okot adó magatartás vagy körülmény megszüntetésére történő felszólítás 6. Jogszabály alapján bekövetkező esedékesség esetén, a jogszabályban meghatározott igazoló okirat 7. A kötelezett tartozását részletesen bemutató kimutatás 8. A 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket igazoló okiratok, dokumentumok másolata, amelyek az alábbiak: a) a kis- és középvállalkozás hitelkérelemhez benyújtott nemleges együttes adóigazolása b) a kis- és középvállalkozás nevére kiállított, az általa üzemeltetett gépjárműre vonatkozó közúti árutovábbítási engedély vagy közúti áruszállítási igazolvány Kelt: ................................................, ..... év ..... hó ..... nap P. H.

................................................ igénylő

1642


8. szám

A Kormány 234/2013. (VI. 30.) Korm. rendelete az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § E rendeletet a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, az egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulások, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére és kezesség-, illetve garanciavállalására (az 1. és 2. alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügylet) alkalmazni kell, amelyhez a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: stabilitási törvény) szerint a Kormány hozzájárulása szükséges.” 2. § A Rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tárgyévben várható adósságot keletkeztető ügyleteiről – a likvid hitel, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez szükséges reorganizációs hitel és a stabilitási törvény 10. § (10) bekezdése szerinti adósságmegújító hitel kivételével – az önkormányzat a költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően, de legkésőbb március 16-áig a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapon – e rendszeren keresztül – adatot szolgáltat a kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: Igazgatóság).” 3. § A Rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatokkal összeveti az önkormányzat adatszolgáltatását, megvizsgálja a fizetési kötelezettségek és a saját bevételek egymáshoz viszonyított arányát. (2) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság az adatszolgáltatást nem fogadja el. (3) Az Igazgatóság a hiánytalan adatszolgáltatást véleményével együtt március 31-éig elektronikus úton továbbítja a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak. (4) A fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja, hogy a tervezett fejlesztési cél törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e, és az adatszolgáltatást az Igazgatóság és saját véleményével együtt a beérkezést követő 8 napon belül elektronikusan továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban együtt: miniszterek). (5) A miniszterek tájékoztatják a Kormányt az általuk előzetesen támogathatónak tartott ügyletekről, azok céljáról és várható értékéről.” 4. §

(1) A Rendelet 5. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kérelemhez – a stabilitási törvény 10. § (9) bekezdésében meghatározott dokumentumok mellett – mellékelni kell az önkormányzat rövid szöveges indokolással ellátott tájékoztatását] „dd) a bevezetett helyi adókról, azok mértékéről, a kedvezményi, mentességi szabályok tartalmáról és a megállapított adómértékek, adókedvezmények, adómentességek időtartamáról és indokoltságáról,” (2) A Rendelet 5. § (3) bekezdés d) pontja a következő df ) alponttal egészül ki: [A kérelemhez – a stabilitási törvény 10. § (9) bekezdésében meghatározott dokumentumok mellett – mellékelni kell az önkormányzat rövid szöveges indokolással ellátott tájékoztatását] „df ) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesség-, illetve garanciavállalással biztosított ügylet önkormányzat számára előírt feladathoz kapcsolódó felhasználásáról,” (3) A Rendelet 5. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kérelemhez – a stabilitási törvény 10. § (9) bekezdésében meghatározott dokumentumok mellett – mellékelni kell] „g) adósságmegújító hitel esetén, ha az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig bármely évben meghaladja az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, az arra irányuló kérvényt, hogy a Kormány tekintsen el az adósságkorlátra vonatkozó

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1643 rendelkezés alkalmazásától, és a kérés alapjául szolgáló – kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető eset – részletes kifejtését,” (4) A Rendelet 5. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [A kérelemhez – a stabilitási törvény 10. § (9) bekezdésében meghatározott dokumentumok mellett – mellékelni kell] „h) az ügyletből – adósságmegújító hitel esetén mind az eredeti, mind az azt kiváltó ügyletből – eredő, szerződés szerint az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettségeket esedékesség és összeg szerint tartalmazó dokumentumokat.”

5. § A Rendelet 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit megvizsgálja. Ennek keretében ellenőrzi, hogy a) valamennyi melléklet benyújtásra került-e, b) az önkormányzat ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, c) az önkormányzat eleget tett-e a stabilitási törvény 10. § (1a) bekezdése szerinti adómegállapítási követelménynek, d) az önkormányzat a költségvetési rendeletében, határozatában foglalt adatokat szerepelteti-e a kérelmében és annak mellékleteiben, és e) a fejlesztés és az ügylet adatai megegyeznek-e a 3. § szerinti adatszolgáltatásában foglaltakkal. (2) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján véleményezi, hogy a) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források rendelkezésre állnak-e, b) az önkormányzat által szerepeltetett tárgyévi és tárgyévet követő saját bevételek összege az előző évek tényadatainak figyelembevételével reális-e, és c) kezesség- illetve garanciavállalásra irányuló ügylet esetén a kezesség, illetve garanciabeváltásra várhatóan sor fog-e kerülni az adósnak a kérelemhez mellékelt pénzügyi adatai ismeretében.” 6. § A Rendelet 9. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Kormány a kérelmet elutasíthatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges kapacitás létrehozását eredményezi. (1b) A kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó kérelmet a Kormány akkor utasítja el, ha az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételek valamelyike nem teljesül.” 7. § A Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § Adósságmegújító hitel és kezesség-, illetve garanciavállalás esetén nem kell alkalmazni a 3–4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, az 5. § (2a) bekezdés a)–c), g) és h) pontját, az 5. § (3) bekezdés d) pont db) alpontját, a 6. § (1) bekezdés d) pontját, a 6. § (2) bekezdés a) pontját és a 7. § (1) bekezdés b) pontját, továbbá adósságmegújító hitel esetén a 9. § (1) bekezdés b) pontját.” 8. § A Rendelet a következő 15. §-sal egészül ki: „15. § Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 234/2013. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 5. § (3) bekezdés d) pont dd) és df ) alpontját, 5. § (3) bekezdés g) és h) pontját, 6. § (1) és (2) bekezdését és 9. § (1a) bekezdését a Módr2. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.” 9. § A Rendelet 9. § (1) bekezdésében az „A kérelmet” szövegrész helyébe az „Az adósságot keletkeztető ügyletre vonatkozó kérelmet” szöveg lép. 10. §

(1) Ez a rendelet a – (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. július 1-jén lép hatályba. (2) A 2. és a 3. § 2014. január 1-jén lép hatályba.


1644


8. szám

A Kormány 242/2013. (VI. 30.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2012. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1–24., 26. és 27. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

(1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 96. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az előlegnyújtás és a költségvetési támogatás kifizetése során) „d) időközi kifizetést a támogatás folyósítója a felmerült, vagy – ha a pályázati felhívás és a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat arra lehetőséget biztosít – átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva, teljesítés- és – a derogációs kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, önkormányzati kedvezményezett által megvalósítandó projektek, valamint az egyéb közszféra szervezetek által megvalósítandó, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság egyedi döntése szerinti projektek kivételével – forrásarányosan teljesít,” (2) Az Ávr. 96. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az előlegnyújtás és a költségvetési támogatás kifizetése során) „j) a derogációs kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményezett által megvalósítandó projektek, valamint az egyéb közszféra szervezetek által megvalósítandó, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság egyedi döntése szerinti projektekre vonatkozó időközi kifizetést a támogatás folyósítója a d) pontban foglaltak szerint teljesíti, azzal az eltéréssel, hogy a projekt támogatástartalma az önerő arányos hozzárendelése nélkül is kifizethető, azzal, hogy a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban meghatározott finanszírozási arányt a záró kifizetésig helyre kell állítania a kedvezményezettnek.”

2. § Az Ávr. 176. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2012. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 242/2013. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 96. § (4) bekezdés d) és j) pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 3. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2013. (VI. 18.) MNB rendelete a „Weöres Sándor születésének 100. évfordulója” ezüst emlékérme kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank – Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából – „Weöres Sándor születésének 100. évfordulója” megnevezéssel 5000 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: 2013. június 20.

2. §

(1) Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 20 gramm, átmérője 34 mm, széle recézett.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1645 (2) Az emlékérme előlapjának szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban az „5000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. A felső körirat alatt, bal oldalon a „2013” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel olvasható. A középmezőben Weöres Sándor nevének betűiből álló kompozíció látható. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapjának szélén a „WEÖRES SÁNDOR” alsó körirat olvasható. A középmezőben Weöres Sándor öltönyös, mezítlábas alakjának ábrázolása látható, egy négyzet alakú keret alsó vonalára ültetve. A négyzet alakú kerettől balra az „1913”, jobbra az „1989” évszám olvasható. A négyzet alakú keret alatt, Weöres Sándor ábrázolásától balra az „EUROPA” nemzetközi emlékérme-sorozat közös emblémája, az ún. „Euro-Star” jel, jobbra Tóth Zoltán tervezőművész mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza.

3. § Az emlékérméből 5000 darab készíthető, különleges – ún. proof – technológiával. 4. § Ez a rendelet 2013. június 20-án lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1646


8. szám

1. melléklet a 10/2013. (VI. 18.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe:

2. melléklet a 10/2013. (VI. 18.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe:

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 11/2013. (VI. 25.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékéről A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következőket rendelem el: 1. § A jegybanki alapkamat mértéke 4,25%.

8. szám 2. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1647 (1) Ez a rendelet 2013. június 26-án lép hatályba. (2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 9/2013. (V. 28.) MNB rendelet.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A nemzetgazdasági miniszter 19/2013. (VI. 17.) NGM rendelete a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (5) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. §

(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az ügyletekre szerződésenként megállapított különbözeteket forinttól eltérő devizanem esetén a tárgynegyedév utolsó munkanapján érvényes, hivatalosan közzétett MNB deviza árfolyam alkalmazásával az Eximbank forintra átszámítja, és azokat a forintban fennálló tételekkel összesíti, majd az összesítésként kimutatott forintösszeget rendezi a költségvetéssel az (5)–(6) bekezdésben foglaltak szerint.” (2) Az R. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az Eximbank Korm. rendelet szerinti bázisköltség meghatározásánál a negyedéves elszámolás a megelőző három hónapban érvényesült USD és GBP devizanemre vonatkozó 6 havi LIBOR (londoni bankközi kamatláb), EUR devizanemre vonatkozó 6 havi EURIBOR (frankfurti bankközi kamatláb), HUF devizanemre vonatkozó 6 havi BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) átlagának figyelembevételével történik. Az átlagolásnál alkalmazott 6 havi LIBOR a REUTERS LIBOR01 és a REUTERS FRASETT oldalán, a 6 havi EURIBOR az EURIBOR= oldalán, a 6 havi BUBOR a BUBOR= oldalán naponta megjelenő fixingek átlaga a legközelebbi 1/16-ra felkerekítve.”

2. § Az R. 13. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 19/2013. (VI. 17.) NGM rendelet (a továbbiakban: MódR1.) 1. §-ával megállapított 4. § (4) bekezdését az Eximbank a MódR1. hatálybalépését követően esedékes elszámolásokra, a teljes elszámolási időszakra vonatkozóan alkalmazhatja. (4) A 4. § (1) bekezdése szerinti költségvetési elszámolások során az Eximbank a MódR1. 1. § (2) bekezdésével megállapított 4. § (6) bekezdését a MódR1. hatálybalépését követően esedékes elszámolásokra, a teljes elszámolási időszakra vonatkozóan alkalmazhatja.” 3. § Az R. 10. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 4. § Hatályát veszti az R. 10. melléklet 3. táblázat 11. sora. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1648


8. szám

1. melléklet a 19/2013. (VI. 17.) NGM rendelethez

1. Az R. 10. melléklet 1. táblázat B:11 mezője helyébe a következő rendelkezés lép: (A

[11

KR 3. § (1)]

[7

„A megbízó vagy az exportőr a garancia kibocsátásakor a) nem állt csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, b) nem volt az állammal vagy az Eximbankkal szemben korábbi garancia beváltásából fennálló tartozása, c) nem volt lejárt esedékességű köztartozása”

KR 3. § (1)]

B

C)



[12

C)


B

KR 3. § (1)]

B

C)



[7

KR 3. § (1)]

B

C)


A nemzetgazdasági miniszter 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet módosításáról A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

8. szám 1. §

2. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1649 (1) A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a) az adózót magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, b) az adózót, ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kis- és középvállalkozás, c) az adózót azon ellenőrzött ügylettel kapcsolatban, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 132/B. §-a szerint a szokásos piaci árat az állami adóhatóság határozatban megállapította, a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben a határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll, d) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval, külföldi személlyel, vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, e) az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt, f ) a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni.” (2) A Rendelet 1. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában, ha az adózó, külföldi személy a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozása részére terheli át, akkor az adózó köteles alátámasztani azt, hogy az alkalmazott megosztási módszer – az adott ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével – a szokásos piaci ár elvének megfelel. (7) A (3) bekezdés f ) pontja, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. (8) A (3) bekezdés f ) pontja, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra.” (1) A Rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tekintetében – a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a szerződés alapján történő teljesítések – általános forgalmi adó nélkül számított – értéke szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át, azzal, hogy ezen feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. Az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni.” (2) A Rendelet 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) E rendelkezés alkalmazásában szokásos piaci haszonkulcsnak az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott – 3% és 10% közötti tartományba eső – haszonkulcs minősül.” (3) A Rendelet 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) E § alkalmazásában azonos jellegű alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak kell tekinteni az 1. mellékletben ugyanazon római szám alatt felsorolt szolgáltatások körét.”

4. § A Rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következő forrásokat veheti figyelembe: a) független féllel kötött szerződését; b) kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését; c) független vállalkozások egymás közötti szerződését; d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat;

1650


8. szám

e) az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat.” 5. § A Rendelet 8. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „d) alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti, 1. mellékletben felsorolt, TESZOR kód szerint meghatározott szolgáltatás, amelyre teljesül, hogy azt a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége keretében nyújtja.” 6. § A Rendelet 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet módosításáról szóló 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelettel módosított 1. § (3) bekezdésének, 1. § (6)–(8) bekezdésének, 6. § (1), (4), (7) bekezdésének, 7. § (1) bekezdésének és 8. § d) pontjának rendelkezéseit a 2012. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartás elkészítése során az adózó választása szerint alkalmazza, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2013. január 1-je.” 7. § A Rendelet 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 8. § Hatályát veszti a Rendelet 6. § (5) bekezdése. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.



8. szám


1. melléklet a 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelethez „1. melléklet a 22/2009. (X. 16.) PM rendelethez

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások I. Információs-technológiai szolgáltatások: 1. Számítógépes programozás (TESZOR 62.01) 2. Információtechnológiai szaktanácsadás (TESZOR 62.02) 3. Számítógépes üzemeltetés (TESZOR 62.03) 4. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09) 5. Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás (TESZOR 63.11) II. Ingatlanügyletek 1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32) III. Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység 1. Jogi tevékenység (TESZOR 69.10) 2. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.20) 3. Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.30) 4. Piac-, közvélemény-kutatás (TESZOR 73.20) IV. Oktatási tevékenység 1. Egyéb m.n.s. oktatás (TESZOR 85.59) 2. Oktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.60) V. Adminisztratív szolgáltatások 1. Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1) 2. Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20) VI. Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás 1. Raktározás, tárolás (TESZOR 52.10) 2. Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41) 3. Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2) VII. Egyéb 1. Egyéb szálláshelyszolgáltatás (TESZOR 55.9) 2. Üzemi étkeztetés (TESZOR 56.29.2) 3. Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR 80.10.12)”

A nemzetgazdasági miniszter 22/2013. (VI. 27.) NGM rendelete a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet és a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosításáról A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím vonatkozásában a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés a)–d), g) és u) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet módosítása 1. § A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A felhasználás során szennyezetté vált adózatlan jövedéki termék regenerálásánál a figyelembe vehető veszteségnorma mértékét a regenerálás helye szerinti alsó fokú vámszerv az adómentes felhasználó vagy a felhasználói

1652


8. szám

engedélyes kérelmére, szakértői véleménnyel és próbagyártással alátámasztva, a regeneráláshoz használt berendezés műszaki jellemzőinek és a jövedéki termék szennyezettségének figyelembevételével esetenként határozza meg.”

2. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása 2. §

(1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Jöt. 82. § (1) bekezdés szerinti egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell] „b) kötelező hegyközségi tagság esetében a gazdasági aktaszámot tartalmazó okiratot, eredetiben;” (2) A PM rendelet 3. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [A Jöt. 82. § (1) bekezdés szerinti egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell] „k) egyszerűsített pincekönyv-vezetés választása esetén a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: pincekönyves rendelet) meghatározott feltételeknek való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatot.”

3. § A PM rendelet 60. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) Az alkoholtermék – a Jöt. 69. § (2) bekezdésében és az (1a) bekezdésben meghatározott eseteken túl – teljes denaturálással előállítottnak (a továbbiakban: denaturált szesz) akkor minősül, ha tiszta etilalkohol tartalmára vonatkoztatva legalább a) a 2 tömegszázalék metil-etil-ketont, 3 tömegszázalék metil-izobutil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, b) 1 tömegszázalék metil-etil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, vagy c) 2 tömegszázalék izopropil-alkoholt, 1 tömegszázalék terc-butanolt és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot tartalmaz. (1a) Denaturált szesznek minősül az olyan alkoholtermék is, amely az abszolút etanol egy hektoliterjére 3 liter izopropil-alkoholt, 3 liter metil-etil-ketont és 1 gramm denatónium benzoátot tartalmaz. (2) A denaturált szesz előállítása során (a továbbiakban: teljes denaturálás) – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – legalább a) 2,08 liter metil-etil-ketont, 3,12 liter metil-izobutil-ketont és 0,84 gramm denatónium benzoátot, b) 1,01 liter metil-etil-ketont és 0,83 gramm denatónium benzoátot, vagy c) 2,08 liter izopropil-alkoholt, 1,06 liter terc-butanolt és 0,83 gramm denatónium benzoátot kell minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákeverni.” 4. §

(1) A PM rendelet 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az I., II., III. típusú részleges denaturálószert a szeszüzem szerzi be. A IV. és V. típusú részleges denaturálószert, amennyiben annak bekeverése a szeszüzemben történik, az adómentes felhasználó bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezett egyéb denaturálószert az adómentes felhasználó szerzi be és bocsátja a szeszüzem rendelkezésére.” (2) A PM rendelet 61. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A szeszüzem a részlegesen denaturált alkoholtermékről olyan bizonylatot állít ki az adómentes felhasználónak, amely tartalmazza a részlegesen denaturált alkoholtermék mennyiségét hektoliterfokban, literben és kilogrammban, a felhasznált denaturálószer megnevezését és 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákevert mennyiségét grammban vagy literben. A bizonylatot két példányban kell kiállítani, és annak egy példányát az adómentes felhasználó részére átadni.”

5. § A PM rendelet 61/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Jöt. 7. § 37. pontjában megjelölt denaturáláshoz legalább 1 tömegszázalék etil-tercier-butil-étert, illetve amennyiben a bioetanol a Jöt. 7. § 37/B. pontjában meghatározott E85 előállításához kerül felhasználásra, legalább 2 tömegszázalék izo-butilalkoholt kell denaturálószerként alkalmazni. A denaturálásról az adóraktár-engedélyesnek a 61. § (5) bekezdése szerint jegyzőkönyvet kell felvennie.”

8. szám


6. § A PM rendelet 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A pincekönyv a szőlőbor, valamint a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő tekintetében a Jöt. 40. § (4) bekezdése szerinti termékmérlegnek minősül. A Jöt. 41. § (2) bekezdése szerinti vevőnyilvántartásnak a pincekönyv, egyszerűsített pincekönyv-vezetés esetén a lefűzött borkísérő okmányok minősülnek.” 7. § A PM rendelet 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az adóraktár engedélyese – a 73. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel, valamint a kísérleti előállítást végző üzem kivételével – az értékesítéseiről – adófelfüggesztés mellett végzett és szabadforgalom számára történt értékesítés szerinti bontásban – tételesen vagy számítógépen olyan, a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, amennyiben az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített vevőnyilvántartást vezet, amelyből a jövedéki termékenkénti, tetszőleges időszakra vonatkozó mennyiségi és értékadatok az ellenőrzés számára rendelkezésre bocsáthatók.” 8. § A PM rendelet 108. §-a a következő (14)–(16) bekezdéssel egészül ki: „(14) A felhasználói engedélyesnek a jövedéki termék megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez írásban előzetesen kell bejelentenie. (15) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék megsemmisítése a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv ellenőrzése mellett történik, amelyről a 105. § (3) bekezdése szerint jegyzőkönyvet kell felvenni. (16) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék tisztításáról (regenerálásáról) a 34. számú melléklet szerinti tartalommal a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, amennyiben az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített regenerálási naplót kell folyamatosan vezetni. A nyilvántartás vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. A regenerálás a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által engedélyezett és nyilvántartásba vett készüléken végezhető. A regenerálással visszanyert jövedéki termékre a felhasználói engedélyesnek a felhasználást 3 nappal megelőzően a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez be kell jelentenie a felhasználási arányszámot, illetve arányszámokat.” 9. § A PM rendelet 111/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „111/A. § (1) Az E85 adómértékének megállapításához szükséges okmányok: a) a bioetanol gyártásához felhasznált etilalkohol alapanyagának mezőgazdasági eredetéről és Közösségben történt előállításáról aa) ásványolaj-adóraktár esetében a belföldről beszerzett etilalkoholra, illetve bioetanolra a szeszüzem 61/B. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozata, ab) szeszüzem esetében a 61/B. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartás, ac) egyéb esetben a bioetanol vagy az E85 gyártójának nyilatkozata; b) az etilalkohol 61/A. § (1) bekezdés szerinti denaturálásáról a 61. § (5) bekezdés szerint készített jegyzőkönyv vagy annak másolata, illetve – ha a denaturálást nem belföldön végezték – a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatósága (szerve) által a denaturálásról készített, a 61. § (5) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó jegyzőkönyv eredeti példánya vagy annak hiteles másolata; c) az E85 gyártmánylapja, vagy az E85 minőségi bizonyítványa, vagy az EN ISO/IEC 17025 szerint akkreditált laboratórium vagy az E85 előállítását végző, ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel rendelkező gyártó laboratóriuma által kiállított olyan igazolás, amelyből megállapítható az E85-ben lévő bioetanol térfogatszázalékban vagy a külön jogszabály szerint meghatározott energiatartalom százalékában kifejezett aránya, és a bekevert bioetanol 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűsége és térfogata; d) az E85 fenntarthatósági igazolása. (2) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes a Jöt. 52. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot adóbevallásában teszi meg.” 10. § A PM rendelet 124/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Jöt. 120. § (8) bekezdésében foglalt elszámolás módját a NAV elnöke egyedileg határozza meg, illetve a NAV szerveinek történő átadás esetére belső rendelkezésben szabályozza.”

1654


8. szám

11. § A PM rendelet 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A jövedéki engedélyes kereskedő a Jöt. 106. § (7) bekezdésében meghatározott vevőnyilvántartásából a 47. számú melléklet szerinti adattartalommal, elektronikus úton, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával, a vámhatóság internetes honlapján közzétett formátumban köteles – a vámhatóság kérésére – adatszolgáltatást teljesíteni.” 12. § A PM rendelet 138. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A 2013. július 1-jét megelőzően denaturált alkoholtermékekre 2013. június 30-át követően is a denaturálásukkor hatályos denaturálási szabályokat kell alkalmazni.” 13. § A PM rendelet 1. 65. §-ában a „bor” szövegrész helyébe a „bor és a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő”, 2. 73. § (1) bekezdésében az „a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló miniszteri” szövegrész helyébe az „a pincekönyves”, szöveg lép. 14. §

(1) A PM rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) A PM rendelet 12. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) A PM rendelet 13. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

15. § Hatályát veszti a PM rendelet 60. § (3) és (6) bekezdése.


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 3–5. §, a 12. § és a 15. § 2013. július 1-jén lép hatályba.




1. A PM rendelet 1. számú melléklet I.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Természetes személy esetében 1.1. Neve: 1.2. Születési helye, ideje: 1.3. Anyja neve: 1.4. Állampolgársága: 1.5. Lakóhelye (tartózkodási helye): 1.6. Egyéni vállalkozó esetén székhelye, ennek hiányában levelezési címe: 1.7. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma: 1.8. Vállalkozói, illetve mezőgazdasági őstermelői igazolvány száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése: 1.9. Adószáma/közösségi adószáma: 1.10. Adóazonosító jele: 1.11. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma: 1.12. Gazdasági aktaszáma:”

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1655 2. A PM rendelet 1. számú melléklet I.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 2.1. Neve (elnevezése): 2.2. Rövidített neve: 2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte: 2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye): 2.5. Adószáma/közösségi adószáma: 2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma: 2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma: 2.8. Levelezési címe: 2.9. Gazdasági aktaszáma: 2.10. AEO tanúsítvány száma: 2.11. A vezető neve: 2.12. Születési helye, ideje: 2.13. Anyja neve: 2.14. Állampolgársága: 2.15. Lakóhelye (tartózkodási helye): 2.16. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:” 3. A PM rendelet 1. számú melléklet I.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Nyilatkozatok 4.1. Egyéb köztartozásra: 4.2. Adótartozásra (kizárólag egyszerűsített adóraktári engedélyt kérelmező esetén): 4.3. Csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárásra: 4.4. Kettős könyvvezetésre: 4.5. Szja. törvény szerinti nyilvántartás vezetésre: 4.6. Az éves beszámoló hitelesítésére: 4.7. Közvetlen számítógépes kapcsolatra: 4.8. Jövedéki biztosítékra (felajánlott összeg, teljesítési módja): 4.9. Előállításra kerülő szőlőbor mennyiségére, valamint borászati termékek (szőlőbor, szőlőmust, gyöngyöző bor, palackos pezsgő) vásárlására: 4.10. A szőlőbor kiszerelésére, termelői borkimérés keretében történő értékesítésére: 4.11. A szőlő értékesítésére, felhasználására: 4.12. Jövedéki termék, megfigyelt termék közösségen belüli beszerzésére, kiszállítására: 4.13. Egyszerűsített adóraktárban történő pezsgő előállításra: 4.14. Az egyszerűsített szőlőbor-pincekönyv vezetésére:”

2. melléklet a 22/2013. (VI. 27.) NGM rendelethez A PM rendelet 12. számú melléklet I.1. pontja és I.2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „1. Betárolás (időpont, tételszám, valódi szeszfok, termékkísérő okmány/egyszerűsített kísérő okmány/szállítási okmány száma, szállító megnevezése, telephelye, címe): 1.1. belföldről 1.2. tagállamból 1.3. harmadik országból 2. Technológiából visszanyert (mennyiség, időpont, belső bizonylat száma): 2.1. tisztítás nélkül újra felhasználható 2.2. újra fel nem használható 2.3. regenerált”

1656


8. szám

3. melléklet a 22/2013. (VI. 27.) NGM rendelethez A PM rendelet 13. számú melléklet II.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. A felhasználói engedélyes a jelen engedélyben rögzített, valamint a felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolt bizonylatokban, dokumentációkban szereplő feltételek, körülmények fennállása, teljesítése mellett működhet. A jövedéki ellenőrzés 4. pontban rögzített módját határozattal az engedélyező vámszerv változtathatja meg.”

A nemzetgazdasági miniszter 23/2013. (VI. 28.) NGM rendelete a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87/B. §-ában, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 66. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § l) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. § Az üzletszerű a) társasházkezelő vagy ingatlankezelő, b) ingatlanközvetítő vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő tevékenység (a továbbiakban együtt: szolgáltatási tevékenység) végzéséhez szükséges a) pont esetén bejelentést, b) pont esetén kérelmet (a továbbiakban együtt: kérelem) az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 217/2009. (X. 2.) Korm. rendeletben meghatározott ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnál (a továbbiakban: hatóság) kell benyújtani. 2. § Szolgáltatási tevékenységet – üzletszerű társasházkezelő vagy ingatlankezelő tevékenység esetén a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 53. § (3) bekezdésében, üzletszerű ingatlanközvetítő vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő tevékenység esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 64/C. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – olyan a) természetes személy szolgáltató végezhet, aki aa) a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti társasházkezelői, ingatlankezelői, ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel (a továbbiakban: szakképesítés) rendelkezik, és ab) olyan gazdálkodó szervezet személyesen közreműködő tagja, alkalmazottja vagy foglalkoztatottja, melynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlanügynöki vagy -kezelési szolgáltatásra is kiterjed, b) gazdálkodó szervezet szolgáltató végezhet, ba) amelynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlanügynöki vagy -kezelési szolgáltatásra is kiterjed, és bb) amely legalább egy olyan személyesen közreműködő taggal, alkalmazottal vagy – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy olyan – foglalkoztatottal rendelkezik, aki a hatóság által vezetett, általa nyújtani kívánt szolgáltatásra vonatkozó, e rendelet szerinti nyilvántartásban szerepel.

8. szám 3. §

4. §

5. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1657 (1) A kérelem – üzletszerű társasházkezelő vagy ingatlankezelő tevékenység esetén a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 22. § (1) bekezdésében, üzletszerű ingatlanközvetítő vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő tevékenység esetén az Lt. 64/C. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenően − tartalmazza a) a szolgáltatási tevékenység során használni kívánt nyelv vagy nyelvek megjelölését, b) a hatósággal való kapcsolattartás módját, c) természetes személy szolgáltató esetén ca) a szakképesítését tanúsító bizonyítvány számát, kiadása helyét és időpontját, valamint az azt kiállító intézmény megjelölését, cb) a szolgáltató munkáltatójának nevét és székhelyét, d) gazdálkodó szervezet szolgáltató esetén da) a szolgáltató cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén a hatósági nyilvántartásba vételi számát, db) a szolgáltató tevékenységi körét, dc) a képviseletre jogosult személy – egyéni vállalkozó esetén a saját – nevét, lakóhelyét, dd) a gazdálkodó szervezet 2. § b) pont bb) alpontja szerinti személyesen közreműködő tagja, alkalmazottja vagy foglalkoztatottja nevét és az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételi számát. (2) A szolgáltatónak a feltételek teljesítését a következők szerint kell igazolni: a) a 2. § a) pont aa) alpontjában foglaltakat a szakképesítést tanúsító bizonyítvány hiteles másolatával, b) a 2. § a) pont ab) alpontjában foglaltakat a munkáltató vagy a foglalkoztató pecsétjével és cégszerű aláírásával ellátott, 30 napnál nem régebben kiállított igazolással, c) a 2. § a) pont ab) alpontjában és b) pont ba) alpontjában foglaltakat 90 napnál nem régebbi cégkivonattal egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolatával, d) a Tt. 49. § (1) bekezdés c) pontja és az Lt. 64/C. § (5) bekezdése szerinti köztartozásmentességet – ha a kérelem benyújtásának időpontjában nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban – 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal. (3) Amennyiben a szolgáltató a kérelemhez a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti iratokat nem csatolja, a hatóság a bejelentés vagy az engedély feltételeinek megállapítása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul a nyilvántartást vezető hatósághoz. (1) A hatóság a hiánytalan bejelentést tevő üzletszerű társasházkezelő vagy ingatlankezelő, valamint a szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel rendelkező ingatlanközvetítő vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző szolgáltatókról nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartást szolgáltatási tevékenységenként elkülönítve kell vezetni: a) a társasházkezelő szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről, b) az ingatlankezelő szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről, c) az ingatlanközvetítő szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről, d) ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről. (1) A hatóság törli a nyilvántartásból a szolgáltatót és – ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatási tevékenység esetén – a szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt visszavonja, ha a) ilyen tevékenység gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, b) a természetes személy szolgáltató meghalt vagy a nyilvántartásból való törlését kéri, c) a gazdálkodó szervezet szolgáltató ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el, vagy d) a gazdálkodó szervezet szolgáltatót a cégbíróság hivatalból törölte a cégnyilvántartásból vagy az egyéni vállalkozót a hatóság törölte az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásából. (2) A hatóság – az a)–c) pont esetén a tiltásra okot adó körülmény megszüntetésétől számított 1 év időtartamra, a d) pont esetén a feltétel biztosításáig, az e) pont esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól való mentesülés időpontjáig – megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak a szolgáltatónak, a) aki a hatósághoz olyan valótlan tartalmú kérelmet nyújtott be, melynek érdemi befolyása volt a kérelem elbírálására vagy a szolgáltatási tevékenység jogszerű végzésének az ellenőrzésére, b) aki a hatósági ellenőrzést akadályozza,

1658


8. szám

c)

aki az e rendelet szerinti nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkező változást legkésőbb a változástól számított 5 munkanapon belül a hatóság részére nem jelenti be és e kötelezettségének a hatóság felhívására sem tesz eleget, d) amelynek személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja a tevékenység folytatásának feltételével már nem rendelkezik, e) akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek. (3) A hatóság a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a szolgáltatónál évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

6. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba. 7. § E rendelet rendelkezései nem érintik az e rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett jogosultságok, valamint a szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét. 8. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 9. § Hatályát veszti a) az üzletszerűen végzett társasház-kezelői, és az üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának feltételeiről, az eljárás részletes szabályairól szóló 30/2009. (XI. 3.) ÖM rendelet, b) az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatásának feltételeiről, az eljárás részletes szabályairól szóló 31/2009. (XI. 18.) ÖM rendelet.



A nemzetgazdasági miniszter 24/2013. (VI. 28.) NGM rendelete a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég által saját magával szemben kért rendkívüli minőségellenőrzés igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetéséről A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 228. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. §

(1) A saját magával szemben kezdeményezett rendkívüli minőségellenőrzési eljárásért a kérelmező kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetnie. (2) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségén alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló által fizetendő díj mértéke 150 000 Ft kérelmenként. (3) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségén alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló cég által fizetendő díj mértéke 250 000 Ft kérelmenként. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti díjat a Nemzetgazdasági Minisztérium 10032000-01460658-00000000 számú számlájára kell befizetni. (5) A (2) és (3) bekezdés szerinti díjat az e célból rendszeresített fizetési számlára történő készpénzbefizetési megbízással vagy fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni.

8. szám 2. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1659 (1) A díj a Nemzetgazdasági Minisztérium működési bevételét képezi. (2) A díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. (3) A díjfizetés vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) és (3) bekezdésében, a 31. § (1) bekezdésében, valamint a 73/A. §-ában foglaltakat, a díj visszafizetésére a 32. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírságra a 82. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az illetéken díjat kell érteni.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.



A nemzetgazdasági miniszter 25/2013. (VI. 28.) NGM rendelete a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet módosításáról Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés c) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 71. § (1) bekezdésében a „2013. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 31-ig” szöveg, a Rendelet 75/A. § (1) bekezdésében a „2013. június 30-ig” szövegrészek helyébe a „2013. augusztus 31-ig” szöveg lép. 2. § Hatályát veszti a Rendelet 74. §-a. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.



1660


8. szám

A nemzetgazdasági miniszter 26/2013. (VI. 28.) NGM rendelete a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet, a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet és az elemi költségvetésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 6. pontjában, a 2. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 2. pontjában, valamint 4. pontjában, a 3. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109.§ (3) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet módosítása 1. §

2. §

(1) A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § E rendelet alkalmazásában akkor kell befektetési célúnak tekinteni a kiadást és a bevételt, ha a befektetés célja nem a befektető valamely közfeladatának ellátását, kiváltását végző, segítő gazdasági társaság, szövetkezet vagy más jogi személy alapítása vagy e célból jogi személyben történő részesedés szerzése.” (2) Az R1. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti elkülönítés a szakfeladat számához illesztett kódokkal történik. A használandó kód a) az Áht. 1. § (2) bekezdése szerint ellátott szakmai alaptevékenység (közfeladat) esetén „1”, b) szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenység esetén „2”, c) vállalkozási tevékenység esetén „3”, d) befektetési célú szakfeladat esetén „4”, e) államháztartáson kívüli támogatás esetén „5”, f ) államháztartáson belüli támogatás esetén „6”, g) az Áht. 1. § (3) bekezdése szerinti, harmadik fél bevonásával ellátott közfeladat esetén „7”, h) technikai szakfeladat esetén „9”.” (3) Az R1. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szakfeladatrendet az 1. melléklet, a szakfeladatok tartalmi meghatározásait és a hozzájuk kapcsolódó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza.” (4) Az R1. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A használatot segítő útmutatót a Magyar Államkincstár internetes honlapján közzéteszi.” (1) (2) (3) (4)

Az R1. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. Az R1. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. Az R1. 4. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. Az R1. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

3. § Hatályát veszti az R1. 3. melléklete.

2. A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet módosítása 4. §

(1) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel kapcsolatosan a miniszter részére az 1. mellékletben foglalt adattartalommal, nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell a kérelmet

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1661 benyújtania az engedélyt kérő természetes személynek (a továbbiakban: kérelmező). A kérelem benyújtásával kapcsolatos részletes információkat, nyomtatványokat, űrlapokat a miniszter a miniszter által vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.” (2) Az R2. 3/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a belső ellenőrök nyilvántartásába újbóli felvételét:) „a) a törlést követő 1 év után, ha a törlésre az (1) bekezdés a) pontja miatt,” (került sor.) (3) Az R2. 3/A. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a belső ellenőrök nyilvántartásába újbóli felvételét:) „e) a törlést követő 1 év után, ha a törlésre az (1) bekezdés e) pontja miatt,” (került sor.) (4) Az R2. a következő 3/B. §-sal egészül ki: „3/B. § (1) Nem törölhető a nyilvántartásból a 3/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján azon továbbképzésre kötelezett személy, aki – a határidő lejártát követően – úgy teljesíti ezen kötelezettségét, hogy a kötelező továbbképzés képzési programjában meghatározott előzetes tudásszint-felmérésen legalább 80%-os eredményt ér el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesítés feltétele, hogy az érintett személy a tudásszint-felmérésen az erre vonatkozó felszólító levél kézhezvételét követő 6 hónapon belül részt vesz. Aki az előzetes tudásszint-felmérésen akadályoztatása miatt nem tud részt venni, egy alkalommal lehetősége van a vizsga pótlására a meghatározott 6 hónapon belül. A sikertelen tudásszint-felmérő megismétlésére nincs lehetőség. (3) Azt a személyt, aki az (1) bekezdés szerinti tudásszint-felmérésen nem ér el legalább 80%-os eredményt, a belső ellenőrök nyilvántartásából törölni kell.” (5) Az R2. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények ellenőrzéséről a miniszter legalább évente intézkedik.” (6) Az R2. a következő 16. §-sal egészül ki: „16. § A 3/A. § (2) bekezdésnek, valamint a 3/B. §-nak a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet, a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet és az elemi költségvetésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet módosításáról szóló 26/2013. (VI. 28.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

5. § Hatályát veszti az R2 2. § (2) és (3) bekezdése.

3. Az elemi költségvetésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet módosítása 6. § Az elemi költségvetésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet (a továbbiakban: R3.) 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az „A) Elemi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúrák űrlapjainak kitöltését segítő útmutatót a Kincstár internetes honlapján közzéteszi.” 7. §

(1) Az R3. 12. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Áht. 108.§ (2) bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentés az alábbi űrlapok sorait tartalmazza:) „c) 04. űrlap 01., 11., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 41., 52., 57., 59., 69., 79., 80., 81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 99., 100., 111., 112., 113., 114. sorai,” (2) Az R3. 12. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentés az alábbi űrlapok sorait tartalmazza:) „ h) 09. űrlap 23., 24., 25., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 48., 57., 68., 79., 80., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100., 101., 103., 112., 123., 134., 144. sorai,”

8. § Az R3. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

1662


8. szám

9. § Hatályát veszti az R3. 2. melléklete.


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 4. § (1) bekezdése és az 5. § 2013. július 1-jén lép hatályba.




Az R1. 1. számú melléklete az alábbiak szerint módosul: 1. Az államháztartási szakfeladatok rendjébe beillesztendő új szakfeladatok: 721200 Génmegőrzés, fajtavédelem 841911 Forgatási célú finanszírozási műveletek technikai előirányzata 841912 Befektetési célú finanszírozási műveletek 841913 Támogatási célú finanszírozási műveletek 2. Megszűnnek (törlésre kerülnek) az alábbi szakfeladatok: 640000 Pénzügyi közvetítés 650000 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok 660002 Egyéb pénzügyi tevékenység 780000 Munkaerő-piaci szolgáltatás 841906 Finanszírozási műveletek 841907 Önkormányzatok elszámolásai költségvetési szerveikkel 842206 Honvédelmi felkészítés (komplex védelem) 842207 Honvédelmi K + F politika és a hozzá kapcsolódó források igazgatása és szervezése 920000 Szerencsejáték, fogadás 940000 Közösségi, társadalmi tevékenységek


Az R1. 2. számú melléklete az alábbiak szerint módosul: 1. Az államháztartási szakfeladatok rendjébe beillesztett új szakfeladatok tartalmi meghatározása: a) 721200 Génmegőrzés, fajtavédelem Itt kell megtervezni és elszámolni: – a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, valamint a növényi genetikai erőforrások génmegőrzésével, védelmével, hasznosításával, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. b) 841911 Forgatási célú finanszírozási műveletek Itt kell megtervezni és elszámolni: – a forgatási célú finanszírozási műveletek bevételi és kiadási előirányzatát az önkormányzati alrendszerben.

8. szám


841912 Befektetési célú finanszírozási műveletek A befektetési célú finanszírozási műveletek bevételei között kell megtervezni és elszámolni: – a költségvetési hiány finanszírozásával kapcsolatos felhalmozási, működési célú hosszú lejáratú hitelfelvétel bevételeit, a rövid lejáratú hitelfelvétel bevételeit (a likvid hitelek igénybevétele kivételével), – a hosszú lejáratú kötvénykibocsátással kapcsolatos bevételeket, – a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények stb.) eladásakor, beváltásakor elszámolt bevételeket. A befektetési célú finanszírozási műveletek kiadásai között kell megtervezni és elszámolni: – a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények stb.) vásárlásának kiadásait, – a költségvetési hiány fedezetére, valamint a fejlesztések, vagy működés érdekében felvett hosszú lejáratú hitelek, pénzügyi lízing miatti kötelezettségek, a rövid lejáratú hitelek (likvid hitel kivételével) törlesztésével kapcsolatos kiadásokat, – az önkormányzatok által felhalmozási vagy működési célra kibocsátott hosszú lejáratú kötvények beváltásával kapcsolatos kiadásokat. Nem itt kell megtervezni és elszámolni: – a forgatási célú finanszírozási bevételeket és kiadásokat. d) 841913 Támogatási célú finanszírozási műveletek A támogatási célú finanszírozási műveletek bevételei között kell megtervezni és elszámolni: – a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány igénybevételét, – a költségvetési szerv, fejezet kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében a központi támogatás, és – az önkormányzat alrendszerében az irányító szervtől kapott támogatás fizetési számlán történő jóváírását. A támogatási célú finanszírozási műveletek kiadásai között kell megtervezni és elszámolni: – az önkormányzat alrendszerében az irányító szerv által nyújtott támogatást. 2. Megváltozik a tartalmi meghatározása az alábbi szakfeladatoknak: a) 841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai Itt kell megtervezni és elszámolni: – a helyi önkormányzatokat, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a társulásokat megillető költségvetési támogatási, valamint a feladatra nem tervezhető sajátos folyó, felhalmozási és tőke jellegű bevételi előirányzatokat és teljesítéseket. b) 841904 Egészségbiztosítási alap bevételei (elszámolásai) Itt kell megtervezni és elszámolni: – a biztosítotti egészségbiztosítási járulékot, az egyéb járulékokat és hozzájárulásokat, az egészségügyi hozzájárulást, a késedelmi pótlék és bírság összegét, a költségvetési hozzájárulásokat, az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételeket. Nem itt kell megtervezni és elszámolni: – az egészségbiztosítási költségvetési szervek bevételeit és támogatásait; – az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételeket. c) 842201 Védelmi feladatok központi igazgatása és szabályozása Itt kell megtervezni és elszámolni: – a honvédelemmel kapcsolatos közigazgatási és katonai vezetés-irányítási feladatok keretében a kormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásával – ide értve a jogi, az igazgatási, a kontrolling, a híradó, az informatikai és információvédelmi, a védelempolitikai és nemzetközi együttműködési, a védelmi tervezési, a haderő-tervezési, a hadműveleti és kiképzési, a humánpolitikai, a személyzeti, a kommunikációs, a toborzási és a civil kapcsolati, továbbá a vagyonfelügyeleti feladatokat is –, valamint az ellenőrzési, a hatósági és szakhatósági tevékenységekkel, illetve feladatokkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. d) 842202 Védelmi képesség fenntartása Itt kell megtervezni és elszámolni: – a logisztikai, egészségügyi, infrastrukturális, protokolláris, valamint pénzügyi és számviteli, a központi beszerzési, a szakanyag ellátási és szolgáltatási, a katonai adatfeldolgozási, a híradó, az informatikai és információvédelmi, a geoinformatikai, a kulturális, a szociális és üdültetési tevékenységekkel, a toborzással, valamint

1664


e) f )

g)

h) i) j)

k)

l)

m)

8. szám

a honvédelmi szervezetek működésének máshová nem sorolható tevékenységeivel és e tevékenységek végrehajtását végző honvédelmi szervezetek intézményi kiadásaival kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 842203 Védelmi képesség fejlesztése Itt kell megtervezni és elszámolni: – a katonai képességek fejlesztéséhez kapcsolódó humán-, egészségügyi, hadfelszerelési, infrastrukturális, NATO biztonsági beruházási és egyéb fejlesztési programokkal, valamint – a K+ F feladattal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 842204 Haderő kiképzése, felkészítése Itt kell megtervezni és elszámolni: – a nemzeti, a NATO, EU és többnemzetiségű erők számára meghatározott készenléti és műveleti eljárások érdekében végrehajtott katonai szakmai kiképzési és továbbképzési, egyéni és kollektív kiképzési feladatokkal, a tagországokkal kialakított és elfogadott katonai, adminisztratív harcászati és hadműveleti szintű gyakorlatokkal és értékelésekkel, valamint kiképzési rendezvényekkel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 842205 Haderő hazai tevékenysége Itt kell megtervezni és elszámolni: – a haderő védelmi célú alkalmazásával, a hadműveleti és készenléti szolgálat ellátásával, a katonai alegységek készenlétben tartásával, a fegyveres készenléti szolgálat ellátásával, a helyőrségi és egyéb katonai feladatokkal, valamint a tűzszerész feladatokkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 843031 Egészségbiztosítási szolgáltatások központi igazgatása Itt kell megtervezni és elszámolni: – az egészségbiztosítás jogszabályban meghatározott központi irányítási, szakigazgatási tevékenységével kapcsolatos működési bevételeket és kiadásokat. Nem itt kell megtervezni és elszámolni: – az E. Alap ellátási szektor jogszabályban meghatározott bevételeit (841904) és kiadásait (843041-843048), – az ellátások fedezetére szolgáló vagyonnal való gazdálkodás bevételeit és kiadásait (841152). 843045 Gyógyszertámogatás finanszírozása Itt kell megtervezni és elszámolni: – a gyógyszertámogatás kiadásaival, a speciális beszerzésű gyógyszerkiadással és a gyógyszertámogatás céltartalékával kapcsolatos kiadásokat. 843048 Egyéb egészségbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások finanszírozása Itt kell megtervezni és elszámolni: – a kifizetőhelyeket megillető költségtérítéssel, a postaköltséggel, az egyéb kiadásokkal, a gyógyszergyártók ellentételezésével, elszámolási különbözet rendezésével, a gyógyszertárak juttatásával és a gyógyszertárak szolgáltatási díjával kapcsolatos kiadásokat. 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) Itt kell megtervezni és elszámolni: – az általános iskola 1–4. évfolyamán, meghatározott időkeretekben az iskola pedagógiai programja szerint (a kötelező tanórák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások) végzett neveléssel, oktatással, az iskolaotthonos oktatással, valamint a köznevelési törvény szerinti működtetésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Mutatószámok (kizárólag a szakmai feladatellátás tekintetében): – Kapacitásmutató: férőhelyek száma – Feladatmutató: tanulók száma 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) Itt kell megtervezni és elszámolni: – az általános iskola 5–8. évfolyamán, meghatározott időkeretekben az iskola pedagógiai programja szerint (a kötelező tanórák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások) végzett neveléssel, oktatással, az iskolaotthonos oktatással, valamint a köznevelési törvény szerinti működtetésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Mutatószámok (kizárólag a szakmai feladatellátás tekintetében): – Kapacitásmutató: férőhelyek száma – Feladatmutató: tanulók száma 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Itt kell megtervezni és elszámolni:

8. szám


n)

– a zeneművészeti ágra kiadott alapfokú művészetoktatás követelményeire és tantervi programjára épülő, a zeneművészetek területén meglévő tehetség felismerése és fejlesztése érdekében végzett művészi kifejezőkészségeket megalapozó, illetve a szakirányú továbbtanulásra felkészítő alapfokú oktatási, nevelési tevékenységgel, valamint az intézmény köznevelési törvény szerinti működtetésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Mutatószámok (kizárólag a szakmai feladatellátás tekintetében): – Kapacitásmutató: férőhelyek száma – Feladatmutató: tanulók száma 852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban Itt kell megtervezni és elszámolni: – a képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágakra kiadott alapfokú művészetoktatás követelményeire és tantervi programjára épülő, a zeneművészetek területén meglévő tehetség felismerése és fejlesztése érdekében végzett művészi kifejezőkészségeket megalapozó, illetve a szakirányú továbbtanulásra felkészítő alapfokú oktatási, nevelési tevékenységgel, valamint az intézmény köznevelési törvény szerinti működtetésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Mutatószámok (kizárólag a szakmai feladatellátás tekintetében): – Kapacitásmutató: férőhelyek száma – Feladatmutató: tanulók száma


Az R1. 4. számú melléklete az alábbiak szerint módosul: 1. Az államháztartási szakágazati rendjébe beillesztett új szakágazatok: 721120 Génmegőrzés, fajtavédelem 842211 Honvédelem ágazati feladatai 842480 Államhatalmi szervek speciális védelme 910500 Közművelődési intézmények tevékenysége 2. Megszűnnek (törlésre kerülnek) az alábbi szakágazatok: 017000 Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás 021000 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység 024000 Erdészeti szolgáltatás 411000 Épületépítési projekt szervezése 412000 Lakó- és nem lakó épület építése 421100 Út, autópálya építése 421200 Vasút építése 421300 Híd, alagút építése 422100 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 429100 Vízi létesítmény építése 439900 Egyéb speciális szaképítés m.n.s 581300 Napilapkiadás 619000 Egyéb távközlés 620300 Számítógép-üzemeltetés 620900 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 631100 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 642000 Vagyonkezelés (holding) 683200 Ingatlankezelés 691000 Jogi tevékenység 692000 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

1666


8. szám

701000 Üzletvezetés 702200 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 711100 Építészmérnöki tevékenység 732000 Piac-, közvélemény-kutatás 750000 Állat-egészségügyi ellátás 781000 Munkaközvetítés 782000 Munkaerő-kölcsönzés 783000 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás 791100 Utazásközvetítés 791200 Utazásszervezés 811000 Építményüzemeltetés 812100 Általános épülettakarítás 812200 Egyéb épület-, ipari takarítás 812900 Egyéb takarítás 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 829100 Követelésbehajtás 829900 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 841217 Társadalmi szolgáltatások alapkutatásának igazgatása 842112 Gazdasági segítség nyújtása külföldön 842113 Nemzetközi katonai segítség nyújtása 842220 Védelmi képességek fenntartása 842230 Védelmi képességek fejlesztése 842240 Haderő kiképzése, felkészítése 842250 Haderő (hazai) tevékenysége 842260 Polgári védelmi tevékenység 842270 Mozgósítási, tartalékolási tevékenység 842430 Köztársasági őrezredi tevékenység 842440 Határőrségi tevékenység 843030 Egyéb társadalombiztosítási szakigazgatás 855100 Sport, szabadidős képzés 855200 Kulturális képzés 855300 Járművezető-oktatás 900200 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység 931200 Sportegyesületi tevékenység 932100 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység


Az R1. 5. számú melléklete az alábbiak szerint módosul: 1. Az államháztartási szakfeladatok rendjébe beillesztett új szakágazatok tartalmi meghatározása: a) 721120 Génmegőrzés, fajtavédelem Ebbe a szakágazatba tartoznak: – a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, valamint a növényi genetikai erőforrások génmegőrzése, védelme, hasznosítása, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés. b) 842211 Honvédelem ágazati feladatai Ebbe a szakágazatba tartozik: – a haderő védelmi célú alkalmazásával, képzésével, felkészítésével, kiszolgálásával, támogatásával, fenntartásával, fejlesztésével, valamint a hadműveleti és készenléti szolgálat ellátásával kapcsolatos tevékenység.

8. szám


842480 Államhatalmi szervek speciális védelme Ebbe a szakágazatba tartoznak: – az államhatalmi szerv védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása. d) 910500 Közművelődési intézmények tevékenysége Ebbe a szakágazatba tartoznak: – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletének p) pontja szerinti közművelődési intézmények működtetése. 2. Megszűnő (törlésre kerülő) tartalmi meghatározások: A 3. melléklet 2. pontjában szereplő, megszűnő szakágazatokhoz tartozó, azokkal azonos sorszámú tartalmi meghatározások törlésre kerülnek.


1. Az R3. 1. melléklet 09. űrlap 33. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „33. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök megtérülése nemzetiségi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől” 2. Az R3. 1. melléklet 09. űrlap 47. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „47. Működési célú támogatások államháztartáson belülről (23+24+25+35+46+134)” 3. Az R3. 1. melléklet 09. űrlap 88. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „88. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök megtérülése nemzetiségi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől” 4. Az R3. 1. melléklet 09. űrlap 102. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „102. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről (79+80+90+101+144)” 5. Az R3. 1. melléklet 09. űrlap a következő 125-144 sorokkal egészül ki: „125. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele központi költségvetési szervektől” „126. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele fejezeti kezelésű előirányzatoktól, EU-s programok és azok hazai társfinanszírozása” „127. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele egyéb fejezeti kezelésű előirányzatoktól” „128. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele társadalombiztosítás pénzügyi alapjaitól” „129. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele elkülönített állami pénzalapoktól” „130. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől” „131. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele társulásoktól és költségvetési szerveitől” „132. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele nemzetiségi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől” „133. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele térségi fejlesztési tanácsoktól és költségvetési szerveitől” „134. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről (125+…+133)” „135. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele központi költségvetési szervektől” „136. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele fejezeti kezelésű előirányzatoktól, EU-s programok és azok hazai társfinanszírozása” „137. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele egyéb fejezeti kezelésű előirányzatoktól” „138. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele társadalombiztosítás pénzügyi alapjaitól”

1668


8. szám

„139. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele elkülönített állami pénzalapoktól” „140. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől” „141. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele társulásoktól és költségvetési szerveitől” „142. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele nemzetiségi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől” „143. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele térségi fejlesztési tanácsoktól és költségvetési szerveitől” „144. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről (135+…+143)” 6. Az R3. 1. melléklet 80. űrlap 43. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „43. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele, megtérülése államháztartáson belülről (=09/35+09/134)” 7. Az R3. 1. melléklet 80. űrlap 45. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „45. Működési célú támogatások államháztartáson belülről (=09/47) (40+…+44)” 8. Az R3. 1. melléklet 80. űrlap 49. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „49. Működési célú átvett pénzeszközök (=09/69) (46+47+48)” 9. Az R3. 1. melléklet 80. űrlap 61. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „61. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele, megtérülése államháztartáson belülről (=09/90+09/144)” 10. Az R3. 1. melléklet 80. űrlap 63. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „63. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről (=09/102) (59+…+62)” 11. Az R3. 1. melléklet 80. űrlap 67. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „67. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök (=09/124) (64+...+66)” 12. Az R3. 1. melléklet 98. űrlap 42. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „42. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele, megtérülése államháztartáson belülről (=09/35+09/134)” 13. Az R3. 1. melléklet 98. űrlap 44. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „44. Működési célú támogatások államháztartáson belülről (=09/47) (40+…+43)” 14. Az R3. 1. melléklet 98. űrlap 48. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „48. Működési célú átvett pénzeszközök (=09/69) (45+46+47)” 15. Az R3. 1. melléklet 98. űrlap 59. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „59. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele, megtérülése államháztartáson belülről (=09/90+09/144)” 16. Az R3. 1. melléklet 98. űrlap 61. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „61. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről (=09/102) (58+…+60)” 17. Az R3. 1. melléklet 98. űrlap 65. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „65. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök (=09/124) (62+...+64)”

8. szám


A nemzetgazdasági miniszter 28/2013. (VI. 29.) NGM rendelete a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő tevékenységek szabályozásáról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 228. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el.

1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) közfelügyeleti hatóság: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért felelős hatóság, b) minőségellenőrzés: a Kkt. 173/B. §-a szerinti eljárás, c) ellenőr: a közfelügyeleti hatóság nevében minőségellenőrzést végző személy.

2. A minőségellenőrzés általános szabályai 2. § A közfelügyeleti hatóság három évnél gyakoribb minőségellenőrzést is elrendelhet, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég utolsó minőségellenőrzése „nem felelt meg” eredménnyel zárult, valamint, ha azt a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet indokolja. 3. § A közfelügyeleti hatóság feladata, hogy kijelölje az egyes minőségellenőrzések időpontját és a minőségellenőrzést a közfelügyeleti hatóság nevében lefolytató ellenőrt. 4. §

(1) A közfelügyeleti hatóság éves minőségellenőrzési terv alapján végzi az ellenőrzéseket. (2) A közfelügyeleti hatóság minden évre minőségellenőrzési tervet készít és fogad el, melyet legkésőbb a tárgyév január 31-ig nyilvánosságra hoz a kormányzati portálon. (3) A közfelügyeleti hatóság a Kkt. 173/B. § (4) bekezdése szerinti rendkívüli minőségellenőrzés lefolytatására vonatkozó kérelem beérkezését követő 30 napon belül megindítja az eljárást. (4) A közfelügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerinti minőségellenőrzési tervben szereplő kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, illetve a (3) bekezdés szerint rendkívüli minőségellenőrzésre kijelölt könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget tájékoztatja az ellenőrzésre történő kiválasztásról. (5) A közfelügyeleti hatóság az ellenőrzésre kiválasztott részére a helyszíni ellenőrzés előtt 20 nappal értesítést küld. (6) Az értesítő levél kiküldése előtt az ellenőr telefonon, elektronikus levélben vagy telefaxon előzetesen egyeztet az ellenőrzöttel az ellenőrzés helyszínéről és időpontjáról. (7) A minőségellenőrzésre kiválasztott kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére küldött értesítésnek tartalmaznia kell a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, b) tájékoztatást az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről, c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező nevét, d) a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nevét, nyilvántartási számát, az eljárás lefolytatására kijelölt ellenőr és szakértő azonosítási adatait, e) a minőségellenőrzés alá vont megbízások megnevezését és a vizsgált időszakot, könyvvizsgáló cég esetén azt is, hogy a minőségellenőrzés a belső minőségellenőrzési rendszer értékelésére terjed ki, melynek során az egyes megbízások minőségellenőrzésének eredményét is figyelembe kell venni, f ) az ellenőrzés dátumát, és helyszínét.

* A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 110. számában találhatóak.

1670 5. §

6. §


8. szám

(1) A kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles értesíteni a közfelügyeleti hatóságot abban az esetben, ha az eljárás lefolytatására kijelölt ellenőr vagy szakértő a Kkt. 173/B. § (6) bekezdése szerinti függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeknek nem felel meg. (2) Az ellenőrnek, a szakértőnek és az ellenőrzöttnek nyilatkozatot kell tennie a függetlenségi és az összeférhetetlenségi követelményeknek való megfelelésről. (3) A közfelügyeleti hatóság új ellenőr vagy szakértő kijelöléséről dönt, amennyiben az (1) bekezdés szerint a kijelölt ellenőr vagy szakértő nem felel meg a függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeknek. (4) A szakértőnek az ellenőrzött részére titoktartási nyilatkozatot kell adnia. (1) A minőségellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzési rendszerei biztosítják-e, hogy a könyvvizsgálatok tekintetében a könyvvizsgáló cég és a munkatársak tevékenysége megfelel a szakmai standardoknak és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményeknek. (2) A minőségellenőrzés a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló cégek belső minőségellenőrzési rendszerének, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók egyes kiválasztott megbízásainak ellenőrzésére terjed ki. (3) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló cégek belső minőségellenőrzési rendszerének ellenőrzése, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók által végzett egyes egyedi megbízásoknak a (2) bekezdés szerinti ellenőrzése külön hatósági eljárásnak minősül.

3. A minőségellenőrzés lefolytatása 7. §

8. §

(1) A közfelügyeleti hatóság jelöli ki az ellenőrzés alá kerülő megbízásokat. A közfelügyeleti hatóság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízása mellett a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízását is kijelölheti minőségellenőrzésre. (2) Az ellenőr a helyszíni vizsgálat során további megbízásokat is bevonhat az ellenőrzésbe, ha az ellenőrzés során kiderül, hogy az (1) bekezdés szerinti kijelölés hibás, vagy nem teljes körű adatszolgáltatáson alapult, vagy az ellenőrzés során tudomására jutott adatok, információk alapján indokolt további megbízások bevonása. (3) Az ellenőr a minőségellenőrzést az 1–3. mellékletben szereplő kérdőívek alapján folytatja le. (4) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés lezárását megelőzően megvitatja a minőségellenőrzés várható megállapításait az ellenőrzött könyvvizsgálóval, valamint az ellenőrzött könyvvizsgáló cég képviselőjével. (5) Az ellenőr a helyszíni vizsgálat befejezésekor jegyzőkönyvet és az esetlegesen a könyvvizsgálati dokumentációból másolatban átvett anyagok felsorolását tartalmazó dokumentumjegyzéket készít, melyet mindkét fél aláír. A jegyzőkönyv és a dokumentumjegyzék egy-egy példányát az ellenőrzött is megkapja a helyszínen. (6) Az ellenőr által készített záró jelentés tartalmazza valamennyi vizsgált könyvvizsgálóra vonatkozóan az ellenőrzött egyedi megbízások értékelését, továbbá ha sor került a könyvvizsgáló cég belső minőségellenőrzési rendszerének ellenőrzésére, akkor a könyvvizsgáló cégre vonatkozóan a minőségellenőrzési rendszer értékelését. A záró jelentés mellékletét képezik a nyilatkozatok, a jegyzőkönyv, a dokumentumjegyzék és a bizonyítékként szolgáló másolati dokumentumok. (7) Az ellenőrnek a záró jelentésben az egyedi megbízások ellenőrzése során tapasztalt hiányosságok esetén azok kijavítására, valamint az ellenőrzött által működtetett belső minőségellenőrzési rendszer, illetve alkalmazott minőségellenőrzési eljárások fejlesztésére is javaslatot kell tennie. (8) A záró jelentést az ellenőrzés lezárását követően a közfelügyeleti hatóság 15 napon belül továbbítja az ellenőrzés alá vont könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére. (1) A határozat meghozatala során a közfelügyeleti hatóság a körülményeket mérlegelve a tudomására jutott, korábban nem értékelt tények, adatok alapján, vagy a záró jelentés megállapításaira tett észrevételek alapján a záró jelentésben foglaltaktól eltérően is értékelhet. (2) A határozatban meg kell jelölni a minőségellenőrzés eredményét. (3) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó asszisztens nélkül, önállóan dolgozó könyvvizsgálók, illetve könyvvizsgáló cégek belső minőségellenőrzési rendszere minőségellenőrzésének eredménye az 1., illetve a 2. melléklet alapján háromféle eredményt adhat:

8. szám


a) megfelelt, b) megfelelt, megjegyzéssel, c) nem felelt meg. (4) A kamarai tag könyvvizsgálók egyedi megbízásai minőségellenőrzésének eredménye a 3. melléklet alapján háromféle eredményt adhat: a) megfelelt, b) megfelelt, megjegyzéssel, c) nem felelt meg. (5) Ha a minőségellenőrzés során a kamarai tag könyvvizsgálónak több mint egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott egyedi megbízását jelölik ki minőségellenőrzésre, akkor a minőségellenőrzés eredményét a legalacsonyabb százalékos eredményt elérő egyedi megbízás minőségellenőrzési eredménye adja meg. (6) Ha a minőségellenőrzés során a kamarai tag könyvvizsgáló közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott egyedi megbízása (megbízásai) mellett nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott egyedi megbízását (megbízásait) is kijelölik minőségellenőrzésre, akkor a) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók egyedi megbízásai minőségellenőrzésének eredményét az egyes egyedi megbízások közül a legalacsonyabb százalékos eredményt elérő egyedi megbízás minőségellenőrzési eredménye adja meg; b) a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók egyedi megbízásai minőségellenőrzésének eredményét az egyes egyedi megbízások közül a legalacsonyabb százalékos eredményt elérő egyedi megbízás minőségellenőrzési eredménye adja meg. (7) A (6) bekezdés szerinti minőségellenőrzés során a kamarai tag könyvvizsgáló egyedi megbízásai minőségellenőrzéséről szóló határozat eredménye a (6) bekezdés a) és b) alpontja alapján meghatározott két eredmény 4. melléklet szerinti összesítésével kerül meghatározásra. (8) A „megfelelt” eredménnyel zárult minőségellenőrzés esetén a közfelügyeleti hatóság intézkedést nem alkalmaz. (9) A „megfelelt, megjegyzéssel” zárult minőségellenőrzés esetén a közfelügyeleti hatóság a következő intézkedéseket alkalmazhatja: kötelezés továbbképzésen való részvételre, figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére. (10) A „nem felelt meg” eredménnyel zárult minőségellenőrzés esetén a közfelügyeleti hatóság a következő intézkedéseket alkalmazhatja: kötelezés továbbképzésen való részvételre, figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére, fegyelmi eljárás kezdeményezése a Magyar Könyvvizsgálói Kamara illetékes testületénél. (11) A könyvvizsgáló cég belső minőségellenőrzési rendszerére vonatkozó minőségellenőrzés eredményének minősítésénél figyelembe kell venni a megelőző belső minőségellenőrzési rendszerre vonatkozó minőségellenőrzés óta lefolytatott, az ellenőrzött könyvvizsgáló cégnél alkalmazott, tag vagy vezető tisztségviselő kamarai tag könyvvizsgálók egyedi megbízásai minőségellenőrzésének eredményét. (12) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló cégek belső minőségellenőrzési rendszerének értékelésekor a közfelügyeleti hatóság jogosult bekérni a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálóval munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban álló, nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók által végzett egyes egyedi megbízások minőségellenőrzésének dokumentumait, melyeket a belső minőségellenőrzési rendszer értékelésének véglegesítése során figyelembe vehet. (13) Amennyiben a belső minőségellenőrzési rendszer értékelése „nem felelt meg” eredménnyel zárult, a közfelügyeleti hatóság a 2. § szerint újabb minőségellenőrzési eljárást rendel el, vagy a minőségellenőrzés lezárását követő évben utóellenőrzést tart. (14) Amennyiben két egymást követő minőségellenőrzés eredménye „nem felelt meg” eredménnyel zárul, a közfelügyeleti hatóság fegyelmi eljárást kezdeményez a Magyar Könyvvizsgálói Kamara illetékes testületénél.

4. Utóellenőrzés 9. §

(1) A közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzés során hozott jogerős határozatában foglaltak betartását utóellenőrzés keretében vizsgálhatja. (2) Ha a közfelügyeleti hatóság az utóellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ellenőrzött a jogszabályokban és a minőségellenőrzés során hozott határozatban foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy minőségellenőrzési határozat megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a közfelügyeleti hatóság felhívja az ellenőrzött figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsz napos

1672


8. szám

határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. (3) Ha megállapítható, hogy az ellenőrzött a könyvvizsgálói tevékenységét a minőségellenőrzés során hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségek teljesítése nélkül végezte, a közfelügyeleti hatóság a Magyar Könyvvizsgálói Kamara illetékes testületénél fegyelmi eljárást kezdeményez.

5. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet 2013. július 1-én lép hatályba. 11. § A 4. § (1) bekezdése szerinti minőségellenőrzési tervet a közfelügyeleti hatóság a 2013. évre vonatkozóan 2013. szeptember 15-ig hozza nyilvánosságra a kormányzati portálon.

6. Az Európai Unió jogának való megfelelés 12. § Ez rendelet – a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálati tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvénnyel együtt – az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.



8. szám


HIRDETMÉNYEK

Érvénytelenített iratok (alfabetikus sorrendben)

Felhívjuk t. hirdetőink figyelmét arra, hogy az érvénytelenített bélyegzőkkel és iratokkal kapcsolatos hirdetési megbízá sukat a következő két cím bármelyikére küldhetik postán vagy faxon: Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztősége 1051 Bp., József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Fax: 266-5099. Az egyéb címekre küldött megrendelés csak kerülő úton jut el a szerkesztőségbe, ezért megjelenése felesleges késedelmet szenvedhet. Felhívjuk figyelmüket továbbá arra, hogy a bélyegző (irat) érvénytelenné nyilvánításának napját minden esetben közöljék, mert ennek hiányában kénytelenek vagyunk a megrendelőlevél dátumát feltüntetni, ami az esetek többségében nem fedi a valós helyzetet. Sajnálattal közöljük egyúttal, hogy a beérkező megrendeléseket időhiány miatt nem áll módunkban visszaigazolni. Tájékoztatjuk t. megrendelőinket, hogy a hirdetésnek nem minősülő közlemények, hirdetmények közzétételi díja megkezdett kéziratoldalanként 19 239 Ft; a bélyegzők, okiratok stb. érvénytelenítése egységesen 22 737 Ft, melyet a kiadó a megjelenést követően kiszámláz. (A Szerkesztőség)

Az Allianz Hungária Zrt. bejelentései: 901723 sorszámú üzletkötői igazolvány használata 2013. június 20-tól érvénytelen; és 902355 ügynökigazolvány 2012601–2012650 nyugtatömb sorszámú nyomtatványok használata 2013. július 8-tól érvénytelen. * A Groupama Garancia Biztosító Zrt. bejelentése: 5452561–5452590 sorszámú nyugtatömb használata 2013. július 1-től érvénytelen. * Német István (1165 Budapest, Újszász u. 86.) bejelentése: SU1SA 3793401–3793450 sorszámú számlatömböt eltulajdonították, használata 2013. május 2-től érvénytelen. * A Pannonenergia Service Kft. (7630 Pécs, Edison u. 1.) bejelentése: NG 036201–036250

Érvénytelenített bélyegzők (alfabetikus sorrendben) 4B-B 2003 Kft. 1188 Budapest, Paula u. 36. Adószám: 10817326-1-43 B.szlsz.: 10400267-02607847

sorszámú számlatömb elveszett, használata 2013. május 21-től érvénytelen. * A Plexipi Kft. (1114 Budapest, Szabolcska Mihály u. 16/A) bejelentése: AM8SB 8642751–AM8SB 8642800

feliratú bélyegzőt eltulajdonították, használata 2013. június 1-től érvénytelen.

sorszámú számlatömb elveszett(utolsó felhasznált számla sorszáma: AM8SB 8642781), használata 2013. április 2-től érvénytelen.

*

*

GIF MODUL Kft. H-2100 Gödöllő, Kiss J. u. 15. Adószám: 13104386-2-13 Cg.: 13-09-104925 1.

sorszámú számlatömbot eltulajdonították, használata 2013. május 16-tól érvénytelen.

feliratú bélyegző elveszett, használata 2013. június 22-től érvénytelen.

*

Sárközi József (1033 Budapest, Búza u.12 /57.) bejelentése: NQ9ED 0682752–0682800

1674


Az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. bejelentése:

Az Uniqa Biztosító Zrt. bejelentése:

100480551–100480576

859401–859450

sorszámú számlatömb elveszett, használata 2013. június 20-tól érvénytelen. *

8. szám

sorszámú nyugtatömb elveszett, használata 2013. április 19-tól érvénytelen.

8. szám


II. GAZDASÁG JOGSZABÁLYOK

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYE

2013. évi CXV. törvény

Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról..............

1676

2013. évi CXVII. törvény

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról...................................................................................

1683


A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról.................................................................

1685


A dohánytermék-kiskereskedők által vezetendő nyilvántartásokról, valamint a dohányboltban forgalmazott egyes termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről......................................................................

1686

248/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról.....................................

1691

251/2013. (VII. 3.) Korm. rendelet

A PÁPAI HÚS 1913 Kft.-nek és a PÁPA-SER Kft.-nek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről............................................................

1692

Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2013. június 1. és 2013. június 30. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékéről .

1692

1676


8. szám

2013. évi CXV. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról* 1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása 1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 64/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy az üzletszerű ingatlanvagyonértékelő és -közvetítői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személyekről és az arra jogosult, 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevő gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás – az (1a) bekezdés a)−f ) pontjában meghatározottak kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során okirati bizonyításnak van helye.” 2. § Az Lt. 64/D. §-a a következő (1a)−(1c) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza: a) a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy munkáltatójának megnevezését és székhelyét, b) a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv megjelölését, c) a természetes személy szolgáltatási tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésének az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosító számát, a bizonyítvány számát, a kiállító intézmény megjelölését, a kiadás helyét és időpontját, d) a szolgáltató gazdálkodó szervezet cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, e) a szolgáltató gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy – egyéni vállalkozó esetén saját – nevét és lakóhelyét, f ) szolgáltató gazdálkodó szervezet esetén a szolgáltatási tevékenység végzésére igazolással rendelkező személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott nevét, g) a nyilvántartásba vétel időpontját, h) nyilvántartási számát. (1b) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok – az (1a) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – nyilvánosak. (1c) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.”

2. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása 3. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 4. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:) „m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet” (folytathat.)

3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 4. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerinti Stabilitás Megtakarítási Számláról származó jövedelemből levont adót és annak alapját a kifizető – magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – bruttó módon a (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be.”

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1677 (2) Az Art. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy külön törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben ezen határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, egyszerűsített felszámolást vagy a végelszámolást, egyszerűsített végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót, illetve költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától, b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától, c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától kell számítani.” (3) Az Art. 37. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót, feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja – számlá(k) ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben ezen határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.” (4) Az Art. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bekezdése] az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt adószámlára számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.”

1678


8. szám

(5) Az Art. 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Felszámolás alatt álló adózó esetében a költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés határideje 30 nap, ha a visszaigényelt általános forgalmi adó összege az 1 millió forintot meghaladja és az adózó a 37. § (4a) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, 45 nap, ha a költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés általános forgalmi adóra is kiterjed és az adózó a 37. § (4a) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem tett, 75 nap.” (6) Az Art. a következő 199. §-sal egészül ki: „199. § Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXV. törvénnyel (a továbbiakban: 2013. évi CXV. törvény) megállapított 37. § (4)–(4a) bekezdését, 43. § (5) bekezdését és 92. § (2a) bekezdését a 2013. évi CXV. törvény hatálybalépését követően benyújtott költségvetési támogatás, illetve túlfizetés kiutalására vonatkozó kérelmekre kell alkalmazni.”

4. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 5. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerű társasházkezelői vagy az üzletszerű ingatlankezelői tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás – a (3a) bekezdés a)−f ) pontjában meghatározottak kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során okirati bizonyításnak van helye.” 6. § A Tt. 54. §-a a következő (3a)−(3c) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza: a) a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy munkáltatójának megnevezését és székhelyét, b) a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv megjelölését, c) a természetes személy szolgáltatási tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésének az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosító számát, a bizonyítvány számát, a kiállító intézmény megjelölését, a kiadás helyét és időpontját, d) a szolgáltató gazdálkodó szervezet cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, e) a szolgáltató gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy – egyéni vállalkozó esetén saját – nevét és lakóhelyét, f ) szolgáltató gazdálkodó szervezet esetén a szolgáltatási tevékenység végzésére igazolással rendelkező személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott nevét, g) a nyilvántartásba vétel időpontját, h) nyilvántartási számát. (3b) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok – a (3a) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – nyilvánosak. (3c) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.”

5. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása 7. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a a következő r) ponttal egészül ki: (Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:) „r) az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése.” 8. §

(1) A Kstv. 4. § (1) bekezdés m) pontja a következő md) alponttal egészül ki: (A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás: környezetvédelem céljából, ha) „md) sűrűn beépített nagyvárosias lakóterület levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkentése céljából zöldterület kialakítása” (érdekében szükséges,)

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1679 (2) A Kstv. 4. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki: (A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:) „o) a 2. § r) pontja szerinti célból az Országgyűlés Hivatalának lakóingatlannak nem minősülő ingatlanban történő elhelyezése érdekében.” (3) A Kstv. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem kell alkalmazni) „a) a 3. § (1) bekezdés d) pontját e paragrafus (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontja, k) pont ka) alpontja, o) pontja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében,”

9. § A Kstv. 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A 4. § (1) bekezdés m) pont md) alpontja szerinti célból történő kisajátításhoz a környezetvédelmi hatóság véleményének a beszerzése szükséges.” 10. § A Kstv. a 40. §-t követően a következő alcímmel és 40/A−40/E. §-sal egészül ki:

„Előzetes eljárás 40/A. § (1) Aki e törvény szerint kisajátítást kérő lehet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező), kérheti a kisajátítási hatóságtól a kisajátítás jogalapjának és a kisajátítási kártalanítás összegének előzetes megállapítását. Az eljárásnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: előzetes eljárás) akkor van helye, ha a kérelmező tulajdonát képező ingatlan (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: érintett ingatlan) tulajdonjogát érintően más személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) a kérelmezővel szemben pert indított. (2) Az előzetes eljárás tárgya kizárólag annak vizsgálata, hogy az előzetes eljárás idején fennálló körülmények alapján az érintett ingatlan tekintetében a) a kisajátítás jogalapja fennállna-e, és b) a jogalap fennállása esetén a kisajátítási kártalanítás – a járulékos költségeket ide nem értve – mekkora összegű lenne. (3) Az előzetes eljárásban úgy kell eljárni, mintha az érintett ingatlan az igénylő tulajdonában állna. (4) A kérelmezőnek az egész ingatlan kisajátítását kell kérnie és a kisajátítási hatóság ennek alapján vizsgálja a kisajátítás jogalapjának a fennállását és a kártalanítás összegének nagyságát. (5) Az előzetes eljárásra (ideértve a bírósági felülvizsgálatot is) – az eljárás tárgyából értelemszerűen következő, valamint az ezen alcímben kiemelt eltérésekkel – e törvénynek a kisajátításra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 40/B. § (1) Az előzetes eljárásban a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni. (2) Az előzetes eljárásban ügyfél kizárólag a kérelmező és az igénylő. (3) A kérelmet írásban, formanyomtatvány alkalmazása nélkül kell benyújtani. (4) A kérelemben meg kell jelölni azt is, hogy annak célja a kisajátítás jogalapjának és a kártalanítás összegének előzetes megállapítása. A kérelemhez mellékelni kell a tulajdoni per megindítását igazoló iratot is, valamint meg kell jelölni az igénylő nevét, lakcímét (székhelyét) is. (5) Az előzetes eljárás megindításától kezdve az érintett ingatlanon építési tilalom áll fenn. Az építési tilalom a kérelmezőre nem vonatkozik, feltéve, hogy az érintett ingatlanon való építkezésének egyéb akadálya nincs. Az építési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, eziránt a kisajátítási hatóság az előzetes eljárásra irányuló kérelem beérkezését követő nyolc napon belül – a kérelmező és az igénylő nevét, címét (székhelyét) is megjelölő végzésével – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Az építési tilalom annak 40/D. § szerinti törléséig áll fenn. (6) Az eljárás tárgyából értelemszerűen következő rendelkezések alkalmazásának mellőzésén felül az előzetes eljárás során az alábbi rendelkezéseket sem kell alkalmazni: a) 6. § (6) bekezdése, b) 24. § (5) bekezdés b), c) és f ) pontja, c) 24/A. §, d) 25. § (1) bekezdése, e) 33. §. 40/C. § (1) A kisajátítási hatóság a kisajátítás jogalapjának fennállása tárgyában és a kártalanítási összeg mértéke tekintetében határozattal dönt (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: előzetes állásfoglalás). (2) Az előzetes állásfoglalás kisajátítás jogalapjára vonatkozó része ellen az igénylő vagy a kérelmező e törvény általános szabályai szerint jogorvoslattal élhet. Az előzetes állásfoglalás kártalanítási összegre vonatkozó része

1680


8. szám

a 40/E. § szerinti kisajátítási eljárásban (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: tényleges kisajátítási eljárás) hozott döntéssel szembeni jogorvoslattal támadható meg, ha az előzetes állásfoglalás kártalanítási összegre vonatkozó részét a kisajátítási hatóság a tényleges kisajátítási eljárásban hozott döntéséhez felhasználja. (3) Az előzetes állásfoglalás az igénylőnek az érintett ingatlanon való tulajdonszerzését követő hat hónapig, vagy – ha ez a korábbi időpont – a jogerőre emelkedésétől számított két évig hatályos. 40/D. § (1) Az előzetes eljárásban feljegyzett építési tilalmat a) az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli, ha a tulajdoni per eredménye alapján történő tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartási bejegyzését követő 60 napon belül az érintett ingatlanra nem kérik – a kérelmező által vagy nevében indított – kisajátítási eljárás megindítása tényének feljegyzését, b) a kérelmező kérelmére törölni kell. (2) Ha a tulajdoni per nem az igénylő pernyertességével zárul, a per befejezését követő 30 napon belül a kérelmező köteles az építési tilalom törlését kérelmezni. (3) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján nem kerül sor az építési tilalom törlésére, az építési tilalom a tényleges kisajátítási eljárás időtartama alatt is fennmarad és törléséről a tényleges kisajátítási eljárás tárgyában hozott döntésben kell rendelkezni. 40/E. § (1) Ha – pernyertessége folytán – az igénylő tulajdonába került érintett ingatlan kisajátítása iránt a kérelmező az előzetes állásfoglalás hatályossági idején belül, az előzetes eljárásban megjelölt kisajátítási és beruházási, illetve tevékenységi céllal azonos céllal kisajátítási eljárást indít, a tényleges kisajátítási eljárásban e törvénynek a kisajátításra vonatkozó általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A tényleges kisajátítási eljárásban benyújtott kisajátítási kérelemnek tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy korábban a kisajátítási hatóság előzetes állásfoglalást adott ki, és a kérelemhez csatolni kell az előzetes állásfoglalást is. A kisajátítási hatóság az eljárás megindításáról szóló értesítéshez csatolja az előzetes állásfoglalást. (3) A tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság a kisajátítás jogalapja tekintetében döntését az előzetes állásfoglalásban foglaltakra alapítja, kivéve, ha az attól való eltérést a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel tekintetében lefolytatott bizonyítás vagy a (4) bekezdésben foglaltak indokolják. (4) A tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja − ideértve különösen az előzetes állásfoglalást megalapozó körülmények jogalapra kiható esetleges módosulásának a vizsgálatát is −, hogy a tényleges kisajátítási eljáráskor fennálló körülményeket figyelembe véve a kisajátítás jogalapja – ide nem értve a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt – az előzetes állásfoglalásban foglaltakkal egyezően megállapítható-e. Ezen vizsgálat körében a 24/A. § (1) bekezdésének a hiánypótlások számára vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható. (5) Ha a vizsgálat alapján a jogalap fennállása megállapítható, és a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel is fennáll, a kisajátítási hatóság a jogalap tekintetében további bizonyítást nem folytat le, döntését a kisajátítás jogalapja tekintetében az előzetes állásfoglalásban foglaltakra alapítottan hozza meg. Ebben az esetben az igénylő mint tulajdonos a kisajátítás jogalapjának megállapítását csak azon a címen támadhatja meg, hogy a vizsgálat során jogszabálysértés történt, ideértve különösen azt, ha a kisajátítási hatóság tévesen állapította meg, hogy a kisajátítás jogalapja az előzetes állásfoglalással megegyezően fennáll a tényleges kisajátítási eljáráskor is. (6) Ha a vizsgálat alapján a jogalap fennállása nem állapítható meg, a kisajátítási hatóság a kisajátítás jogalapja tekintetében is az általános szabályok szerint jár el. (7) A tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság az előzetes eljárásban felvett egyéb bizonyítékot is felhasználhatja. (8) Az építési tilalom fennállásának ideje alatt a kérelmező által elvégzett ráfordítások és értéknövelő beruházások értékét a tényleges kisajátítási eljárásban a kisajátítási kártalanítás megállapítása során nem lehet figyelembe venni.”

6. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása 11. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését, b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1681 c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése és az a)–c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;”

7. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 12. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) V. Fejezete a következő 39/A–39/C. §-sal egészül ki: „39/A. § (1) Magyarország külföldi pénznemben fennálló adósságának csökkentése érdekében külön jogszabály szerinti Stabilitás Megtakarítási Számlára befizetett összeg tekintetében e § rendelkezéseit kell alkalmazni. A Stabilitás Megtakarítási Számlára, a számlavezető befektetési vállalkozás és a hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), valamint e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (2) A Stabilitás Megtakarítási Számla befektetési tevékenységet végző hitelintézet által vezetett számla, amely stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és stabilitás megtakarítási pénzszámlából áll. (3) Stabilitás Megtakarítási Számla vezetésére megállapodás csak írásban és csak akkor köthető, ha a számlatulajdonos a számlanyitással egyidejűleg legalább 5 millió forint befizetést teljesít a stabilitási megtakarítási pénzszámlára. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni. A számlavezető ugyanarra a megtakarítási számlára több befizetést nem fogadhat el. (4) A stabilitás megtakarítási pénzszámlán csak a) a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénz, b) a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenérték, és c) az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozama kerülhet jóváírásra. (5) A stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlege után kamatot a számlavezető nem nyújthat. (6) A stabilitás megtakarítási értékpapírszámlán kizárólag a stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlegének fedezete mellett adott megbízás teljesítéséből származó, dematerializált állampapír írható jóvá. A számlatulajdonos a számlavezetőnek kizárólag a magyar állam, illetve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapírra vonatkozó ügyletre adhat megbízást. 39/B. § (1) A Stabilitás Megtakarítási Számlára a természetes személy számlatulajdonos által befizetett összeget valamennyi, e törvény szerinti fizetési kötelezettséget, vagy fizetési kötelezettséggel összefüggő kötelezettséget, jogkövetkezményt megállapító jogszabály alkalmazásában a befizetés időpontjában megszerzett – ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik –, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni. A befizetést teljesítő számlatulajdonos – amíg ennek ellenkezőjét nem bizonyítja, vagy ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – e jövedelem tekintetében belföldi személynek minősül. (2) A Stabilitás Megtakarítási Számlán jóváírt (1) bekezdés szerinti jövedelmet, a 39/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti értékpapírok hozamát és ezen értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezése évének első napján hatályos, a természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. A jövedelem után a (4) bekezdés szerint megállapított adóalapból az adót a Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és – magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon – vallja be az állami adóhatóságnak. (3) Az (1) bekezdés szerinti jövedelmet a (2) bekezdésben meghatározott adófizetési kötelezettségen túl más fizetési kötelezettség nem terheli. (4) A (2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére a Stabilitás Megtakarítási Számláról a számlavezető kifizetést – ideértve a számlán található értékpapírok számláról történő kivonását is – teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetés között eltelt idő a) kevesebb mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200%-a; b) legalább 3 év, de kevesebb mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a; c) legalább 4 év, de kevesebb mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a;

1682


8. szám

d) legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. (5) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a korábban bevallott adó helyesbítésének, levont, megfizetett adó vagy adóelőleg visszaigénylésének nincs helye. (6) A számlatulajdonos halála esetére írásban egy vagy több kedvezményezettet jelölhet. Kedvezményezett jelölése esetén a Stabilitás Megtakarítási Számla nem képezi a hagyaték részét. Ha a Stabilitás Megtakarítási Számláról kifizetés a kedvezményezett vagy örökös részére történik, a kedvezményezettet, illetve örököst az e § szerinti adófizetési kötelezettség tekintetében számlatulajdonosnak, a számlatulajdonos befizetését a kedvezményezett, illetve örökös befizetésének kell tekinteni. A Stabilitás Megtakarítási Számláról a kedvezményezettnek, örökösnek teljesített kifizetést e § szerinti adófizetési kötelezettségen felül más fizetési kötelezettség nem terheli. 39/C. § (1) A Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet a számlatulajdonos befizetéséről, valamint a részére a Stabilitás Megtakarítási Számláról teljesített kifizetésről külön jogszabályban meghatározott tartalommal igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére. (2) A Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet a Stabilitás Megtakarítási Számla megnyitásáról, az arra történt befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – külön jogszabály szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.” 13. § A Gst. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a) a Stabilitás Megtakarítási Számla vezetésének részletes szabályait, b) a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetésről, valamint az onnan történő kifizetésről kiállítandó igazolás részletes szabályait, c) a hitelintézet által Stabilitás Megtakarítási Számla megnyitásáról és az arra történt befizetésről teljesítendő adatszolgáltatás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

8. Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosítása 14. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Eptv.) 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „b) Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (a továbbiakban: MNÜA) által kibocsátott, ba) fogyasztásra kész étel vásárlására, melegkonyhás vendéglátóhelyi szolgáltatások igénybevételére, bb) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére, bc) gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére, bd) szociális célból, törvényben meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére felhasználható utalvány.” 15. § Az Eptv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) Az MNÜA az Erzsébet-programmal kapcsolatos feladatai végrehajtásához együttműködhet civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, valamint egyéb jogi és természetes személyekkel. (2) A 3. §-ban meghatározott közfeladatok megvalósulása érdekében az állam elősegíti a szociális üdültetési feladatok, ifjúsági és gyermekprogramok alapjául szolgáló szállodák és táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését.” 16. § Az Eptv. 1. §-ában az „azon gyermekek” szövegrész helyébe az „azon szociálisan rászorulók, különösen gyermekek” szöveg lép.

8. szám



(1) Ez a törvény – a (2)−(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–2. § és az 5–6. § 2013. július 1-jén lép hatályba. (3) A 7–10. § 2013. július 30-án lép hatályba.

18. § E törvény 12. §-a az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,




2013. évi CXVII. törvény a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról*

1. §

(1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a a következő 31. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „31. üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmény: az üzlet területén, illetve az üzlet bejáratától számított 5 méteres távolságon belül az üzlet működésével közvetlen összefüggésben elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés, a) amely az üzemeltető, foglalkoztatott tudomásával vagy közreműködésével valósul meg, vagy b) amelyet az üzemeltetőtől, a foglalkoztatottól elvárható, a rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedés elmulasztása tesz lehetővé, feltéve, hogy az üzemeltető tud, vagy a tőle elvárható gondosság tanúsítása esetén tudhatott volna a foglalkoztatott mulasztásáról.” (2) A Kertv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét, valamint b) a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő – a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó – többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat.” (3) A Kertv. 6. §-a a következő (4a)–(4b) bekezdésekkel egészül ki: „(4a) A felügyeleti díjat a helyi rendelet legfeljebb 20 Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap mértékben határozhatja meg. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át nem haladhatja meg. A felügyeleti díj alapja vendéglátó üzletek esetén a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség, egyéb üzletek esetében az alapterület alapján számított 3 négyzetméterenként egy fő. A felügyeleti díjat negyedévente, az azt követő hónap 15-éig kell megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára. (4b) A felügyeleti díjat az önkormányzat kizárólag a felügyeleti díj fizetésére kötelezett üzletek által közvetlenül vagy közvetve okozott, a települési önkormányzatot egyébként terhelő közbiztonsági, illetve köztisztasági feladatokat meghaladóan az éjszakai nyitva tartással összefüggésben keletkező – az önkormányzat által elkülönítetten kimutatott – közbiztonsági, illetve köztisztasági többletfeladatok ellátására fordíthatja.”


1684


8. szám

(4) A Kertv. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakhatóságként vesz részt, amely szakhatósági eljárás a vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásának a közbiztonságra gyakorolt hatásával, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésre, továbbá az üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmények megismétlődése veszélyének értékelésére irányul. A jegyző az engedélyt – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakhatósági közreműködése mellett – hivatalból háromévente felülvizsgálja; amennyiben a megadását követően felmerült körülmények folytán a szakhatósági állásfoglalás a felülvizsgálat során az eredeti tartalommal nem adható meg, a jegyző az engedélyt módosítja vagy visszavonja.” (5) A Kertv. 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A (8) bekezdés alapján kiadott engedély megadása a korábbi kérelem elutasításától számított legalább hat hónap elteltével kérelmezhető ismételten ugyanarra a helyiségre.” (6) A Kertv. 6. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A (8) bekezdés hatálya alá tartozó, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor működési engedéllyel vagy igazolással, valamint a 24 és 6 óra közötti nyitvatartási jogosultsággal rendelkező, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek esetében, amennyiben a jegyző akár hivatalból, akár a rendőrség írásbeli tájékoztatása alapján észleli, hogy a (8) bekezdés szerinti engedély megadásához szükséges feltételek nem állnak fenn, az üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartását korlátozhatja.”

2. § A Kertv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) A Módtv.-vel megállapított 6. § (8) bekezdésében foglalt előírás nem alkalmazható a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIII. törvény hatálybalépésekor működési engedéllyel vagy igazolással, valamint 24 és 6 óra közötti nyitvatartási jogosultsággal rendelkező, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek esetében. (2) A 6. § (8)–(10) bekezdése nem alkalmazható a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban.” 3. §

4. §

(1) A Kertv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, hogy az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét, a felügyeleti díjra vonatkozó részletszabályokat, a befolyt összeg felhasználásáról szóló elszámolás módját, valamint a 2. § 31. pontjában foglaltak ellenőrzését rendeletben szabályozza.” (2) A Kertv. 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a 6. § (8) bekezdésében meghatározott, a jegyzői hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásban történő szakhatósági közreműködés szabályait és az azzal kapcsolatos szakkérdéseket rendeletben szabályozza.” (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. július 1-jén lép hatályba. (2) Az 1. § (2) és (3) bekezdése 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,




8. szám


A Kormány 198/2013. (VI. 13.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (1) bekezdés a) pontja a következő ac), ad) és ae) alponttal egészül ki: [A szolgáltató – a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadás esetén – kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére: a) az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti szálláshely alszámla terhére] „ac) a szálláshelyen igénybe vehető, és a szálláshelyen a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás, ad) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége), ae) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a strandszolgáltatás).” 2. § Az R. 5. § (1) bekezdés b) pontja a következő bd) és be) alponttal egészül ki: [A szolgáltató – a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadás esetén – kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére: b) az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti vendéglátás alszámla terhére] „bd) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04-ből a gyógyfürdők tevékenysége), be) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29-ből a strandszolgáltatás).” 3. § Az R. 5. § (1) bekezdés c) pont ci) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szolgáltató – a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadás esetén – kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére: c) az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti szabadidő alszámla terhére] „ci) egyéb sporttevékenység (TEÁOR’08 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és a sportesemények rendezése, szervezése, promóciója tevékenységből a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja),” 4. § Az R. 2. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § A turizmusért felelős miniszter által vezetett minisztérium a kártya rendszerének céljai elérése érdekében elősegíti az intézmények és a szolgáltatók együttműködését, és részt vesz a kártya működésével, felhasználásával kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a kártya népszerűsítésében.” 5. § Az R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az intézmény minden hónap 10. napjáig a turizmusért felelős miniszternek elektronikus formában megküldi az előző hónap utolsó napján fennálló állapot szerint az előző hónapra, az adott év január 1-je és az előző hónap utolsó napja közötti időszakra, továbbá a kibocsátás megkezdése és az előző hónap utolsó napja közötti időszakra vonatkozóan összesítve az alábbi adatokat: a) a kártya elfogadására irányuló megkötött szerződések darabszáma, b) a munkáltatókkal megkötött szerződések darabszáma, c) azon munkáltatók darabszáma, amelyek teljesítettek feltöltést munkavállalójuk kártyájára, d) azon munkavállalók darabszáma összesen, és alszámlánkénti bontásban, akiknek érkezett feltöltés az elektronikus utalvány nyilvántartására, e) kiadott társkártyák darabszáma,

1686


8. szám

f ) feltöltött és a munkavállalók részére kiadott kártyák darabszáma, g) a munkavállalók elektronikus utalvány nyilvántartásán szereplő utalványok értéke összesen, és alszámlánkénti bontásban (ezer forintban), h) beváltott utalványok értéke összesen, és alszámlánkénti bontásban (ezer forintban), i) beváltott utalványok értéke alszámlánkénti bontásban a szolgáltatás nyújtásának helye szerinti megyénként, statisztikai régiónként, turisztikai régiónként összesítve (ezer forintban), j) beváltott utalványok értéke alszámlánkénti bontásban, az elfogadóhely tevékenysége (TEÁOR’08 száma) szerint összesítve (ezer forintban), k) beváltott utalványok értéke alszámlánkénti bontásban, a szolgáltatás nyújtásának helye szerinti településenként és az elfogadóhely tevékenysége (TEÁOR’08 száma) szerint összesítve (ezer forintban).” 6. § Hatályát veszti az R. 23. §-a. 7. § Nem lép hatályba a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 301/2012. (X. 26.) Korm. rendelet 9. §-a. 8. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1. §, a 2. § és az 5. § 2013. július 1-jén lép hatályba.


A Kormány 244/2013. (VI. 30.) Korm. rendelete a dohánytermék-kiskereskedők által vezetendő nyilvántartásokról, valamint a dohányboltban forgalmazott egyes termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről A Kormány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya 1. §

(1) Ez a rendeletet a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységre, illetve a dohányboltban forgalmazott termékekre, és a Tv., valamint e rendelet rendelkezései szerint szolgáltatott adatok felhasználására terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában: érintett termékek: az 1. mellékletben felsorolt termékek.

2. A nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség 2. §

(1) A dohánytermék-kiskereskedő a készletéről, illetve annak forgalmáról a Tv. 15/B. §-ában meghatározott nyilvántartásvezetési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét e rendeletben meghatározott tartalommal, formában és módon köteles teljesíteni. (2) Azon termékek felsorolását, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget teljesíteni kell az 1. melléklet tartalmazza. (3) Azon adatokat, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget teljesíteni kell a 2. melléklet tartalmazza.

8. szám


(4) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a Tv. 4. § (2) bekezdése szerinti részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) készletnyilvántartó minősítési rendszert működtet. A minősítési rendszer által alkalmasnak talált és igénybe vehető rendszerek és eszközök listáját, a részvénytársaság a honlapján folyamatosan közzéteszi.

3. §

(1) A 2. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek a 2. § (4) bekezdésében meghatározott, minősített nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer útján legalább naponta kell a részvénytársaság felé elektronikus úton eleget tenni. (2) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek dohánytermék-értékesítési helyenként kell eleget tenni akkor is, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosult személy több koncessziós jogosultság alapján több dohányboltban, vagy elkülönített helyen folytatja tevékenységét. (3) A részvénytársaság a hozzá beérkezett a Tv. 17. § (1) bekezdése szerinti feladat ellátásához szükséges adatokat a vámhatóság felé a tárgyhót követő hó 5. napjáig, illetve a vámhatóság kérelmére bármikor továbbítja.

4. § A részvénytársaság az adatszolgáltatási kötelezettség hatékonyabb teljesíthetősége érdekében adott dohánytermékértékesítési helyhez (dohánybolthoz, elkülönített helyhez) egyedi azonosítót rendelhet. Ezen azonosítóról a részvénytársaság a dohánytermék-kiskereskedőt értesíti, aki az adatszolgáltatási kötelezettségének ezen azonosító feltüntetésével köteles eleget tenni.

3. A regisztrációs kötelezettség 5. §

(1) Annak érdekében, hogy az érintett termékekre vonatkozó nyilvántartás-vezetési, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget egységesen lehessen teljesíteni azok, akik érintett terméket Magyarországon először szabad forgalomba bocsátanak, kötelesek az érintett termék valamennyi fajtáját – az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott dohánytermékek esetében az ahhoz tartozó kiskereskedelmi eladási árral együtt – a részvénytársaságnál a dohánytermék-kiskereskedők bármelyike részére történő első értékesítést megelőző legalább 10 nappal bejelenteni (a továbbiakban: regisztráció). (2) A regisztrációs kötelezettségnek a 3. melléklet szerinti tartalommal kell eleget tenni. A bejelentéssel együtt az adott érintett termékből legalább három egységnyi mintát is át kell adni, melyet a részvénytársaság megőriz. (3) A részvénytársaság a hiánytalan regisztrációt a bejelentést követő 5 napon belül tudomásul veszi, és az érintett termékek egyedei azonosítóját (cikkszámát) a dohánytermék-kiskereskedők részére hozzáférhetővé teszi. (4) A dohánytermék-kiskereskedő köteles gondoskodni arról, hogy az általa forgalmazott termékekről az e rendelet szerinti nyilvántartás-vezetési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének mindenkor kizárólag a részvénytársaság által kibocsátott egyedi azonosító feltüntetésével tegyen eleget. (5) A már regisztrált érintett termék bármely jellemzőjének megváltozása esetén az érintett terméket új terméknek kell tekinteni. Ennek megfelelően a regisztrációs kötelezettségnek akkor is újra eleget kell tenni, ha az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott dohányterméknek kizárólag a kiskereskedelmi eladási ára változik meg. A kizárólag a kiskereskedelmi árváltozás miatti újbóli regisztráció során a (2) bekezdésben szereplő mintaadási kötelezettség nem alkalmazandó. (6) Az érintett termékek regisztrációját első alkalommal 2013. augusztus 1-jéig kell teljesíteni.

4. Az adatok feldolgozása 6. §

(1) Amennyiben a részvénytársaság megállapítja, hogy a dohánytermék-kiskereskedő nem, vagy nem teljes körűen szolgáltatja az e rendelet szerint kötelezően szolgáltatandó adatokat, úgy a hiányok pótlására a dohánytermékkiskereskedőt írásban felszólítja. Ismételt jogsértés esetén a részvénytársaság a koncessziós szerződésben biztosított jogaival élhet, illetve a vámhatósághoz fordulhat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vámhatóság a jogsértő dohánytermék-kiskereskedőnél ellenőrzést folytathat le, vagy a Tv. 23. § (1) bekezdés szerinti jogával élhet.

5. Az adatok felhasználása 7. §

(1) A részvénytársaság a hozzá beérkezett adatokat kezeli, feldolgozza (így különösen: rendszerezi, szűri, csoportosítja), illetve azokból elemzést, összesítést készít.

1688


8. szám

(2) Az adatkezelés és felhasználás keretében a részvénytársaság a) a hozzá beérkezett adatokat a vámhatóság részére szükség szerint továbbítja, illetve b) a koncessziós szerződés rendelkezéseinek maradéktalan megtartását ellenőrzi. (3) A részvénytársaság a (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzési feladatai során összevetheti különösen az egyes érintett termékek beszerzésével, értékesítésével kapcsolatos adatokat és a koncessziós szerződésben írt kötelezettségvállalásokat, és jogsértés esetén élhet a koncessziós szerződés, illetve jogszabály biztosította jogaival. (4) Az adatkezelés kiterjedhet arra is, hogy bármely hatóság, bíróság, egyéb közhatalmi szerv (együttesen: hatóság) ilyen irányú megkeresése esetén a kezelt adatokat a részvénytársaság a hatóság, illetve egyéb, a részvénytársaság által az ellenőrzésbe bevont személy vagy szervezet felé továbbítsa. (5) A részvénytársaság bármely olyan személynek vagy szervezetnek, aki e rendelet szerinti regisztrációs kötelezettséggel rendelkezik, a hozzá beérkezett adatokból készült elemzéseket, kimutatásokat illetve összesítéseket kérelemre átadhatja. Ennek során a részvénytársaság a kérelmezőtől az adatkezeléssel, összesítéssel és átadással összefüggő költségei megtérítését kérheti.

6. Egyéb rendelkezések 8. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 2., 4. és 5. alcíme, valamint 2. melléklete 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

9. § A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.


8. szám


1. melléklet a 244/2013. (VI. 30.) Korm. rendelethez

A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékek köre: 1. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 96. §-ában meghatározott a) cigaretta b) szivar c) szivarka d) finomra vágott fogyasztási dohány (cigarettadohány) e) egyéb fogyasztási dohány (pipadohány) f ) bármely olyan egyéb termék, amelyet dohányzás céljából gyártanak, még abban az esetben is, ha csupán részben tartalmaz – akár géntechnológiával módosított formában, akár nem ilyen formában – dohányt 2. a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott a) cigarettapapír, akár cigarettapapír-lap, akár cigarettapapír-hüvely formájában hozzák azt forgalomba, b) füstszűrő


A nyilvántartási, és adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok köre: 1. A dohánytermék-kiskereskedőre vonatkozó adatok: a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosult gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó adószáma b) a dohánytermék-értékesítési hely (dohánybolt, elkülönített hely) olyan azonosító száma, amelyet a részvénytársaság bocsát ki; ennek hiányában annak pontos, a vámhatósági engedélyben feltüntetett címe c) a dohánytermék-értékesítési helyen használt pénztárgépek azonosítója 2. Az árukészlettel kapcsolatos összesített adatok a) a beszerzett érintett termékek (az érintett termékek egyedi azonosítója alapján történő bontásban) b) az értékesített érintett termékek (az érintett termékek egyedi azonosítója alapján történő bontásban) c) a leltárkészlet változásának egyéb okai (így különösen: készletmozgatással, sérüléssel, leltárhiánnyal érintett termékek) 3. Az árukészlettel kapcsolatos specifikus adatok (a 2. pont szerinti adatszolgáltatás részletezéseként) a) az érintett termék egyedi azonosítója b) az érintett termék megnevezése c) az érintett termék vonalkódja d) a beszerzett érintett termék bruttó (a dohánytermék-nagykereskedő felé megfizetendő) beszerzési ára e) a beszerzett érintett termék bruttó (a fogyasztó által a dohánytermék-kiskereskedőnek megfizetendő) kiskereskedelmi eladási ára f ) az érintett termék állapota, mozgása (beszerzés, eladás, készleten van stb.) g) mennyiség (a legkisebb csomagolási egység alapján (pl. doboz)) h) bizonylat – azonosítók, bizonylati dátumok és összegek i) a termék – kiszerelés információi

1690


8. szám


A nyilvántartási, és adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékek regisztrációs lapjának tartalmi elemei: 1. A bejelentő neve, címe, adószáma, jövedéki engedély száma 2. A bejelentő minőségének megjelölése (dohánytermék-nagykereskedő; egyéb érintett termék esetében első forgalmazó) 3. A termék megnevezésére, lényegére vonatkozó információk: a) típusa b) márkaneve/márkajelzése c) alfajtája (ha megkülönböztethető) d) egyedi jellemző (ha megkülönböztethető) e) a termék rövid leírása f ) egyéb jellemző kódok (így különösen: EAN kód, Vámtarifaszám) 4. A termék fogyasztói csomagolási egységének grafikai és (teljes) szövegterve 5. A fogyasztói, a gyűjtő- és a szállítási csomagolás módja és azok egyéb átváltási mennyiségei 6. Dohánytermék esetén a dohánytermék: a) mérete (mm) aa) összes hosszúság (cigaretta, szivarka, szivar), ab) vágatszélesség (fogyasztási dohány) b) kémiai jellemzők ba) nikotintartalom (mg/cigaretta), bb) kátránytartalom (mg/cigaretta), bc) szén-monoxid-tartalom (mg/cigaretta) c) mennyiségi jellemzők ca) a fogyasztói csomagolási egységben levő darabszám (cigaretta, szivar, szivarka), cb) a fogyasztói csomagolási egységben levő termék tömege (fogyasztási dohány, rágásra vagy tüsszentésre szolgáló dohánytermék), cc) a csomagolási egységben lévő termék mennyiségi egysége (szál, darab, stb.) d) füstszűrő alkalmazása. 7. A dohánytermék kiskereskedelmi (fogyasztói) értékesítési ára; egyéb termék esetén az első javasolt fogyasztói ár.


1. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: engedélyezési rendelet) 1. melléklet 1.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1.5. A dohánytermékek kiskereskedelmi értékesítése – ide nem értve a Tv. által lehetővé tett kivételes dohányértékesítési lehetőséget (mozgóbolt) – kizárólag a) a dohánybolt üzletterében, vagy b) a Tv. rendelkezéseinek megfelelő esetben az elkülönített helyen, azaz az üzlet térben leválasztott helyiségrészén belül történhet. A b) alpont alkalmazásában az elkülönített hely akkor minősül térben leválasztott helyiségrésznek, ha az az üzlet más részeitől legalább mozgatható vagy rögzített, nem átlátszó térelválasztóval, így különösen paravánnal, vagy függönnyel elkülönül.” 2. Az engedélyezési rendelet 1. melléklet 1.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1.7. Az 1.5. pont b) alpont alkalmazásában a dohánytermék fizikai átadására minden esetben az elkülönített helyen belül kerülhet csak sor; adott esetben – ha az üzlet üzemeltetője és a koncesszió jogosultja ugyanazon személy – az értékesítés más elemei (pl. az áru pénztárgépben való rögzítése) történhetnek az üzlethelyiség más részében is.”

8. szám


A Kormány 248/2013. (VII. 2.) Korm. rendelete a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A 2. melléklet 67. és 68. pontjában meghatározott telepengedély-köteles tevékenység folytatója – a (3) bekezdés kivételével – 2013. szeptember 30-ig köteles a 3. § (2) bekezdése alapján a telepengedély kiadására irányuló kérelmet a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének benyújtani azzal, hogy a tevékenység a kérelem jogerős elbírálásáig folytatható. (3) Nem kell telepengedély kiadására irányuló kérelmet benyújtani azon nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtési tevékenység folytatása esetén, amelyet annak gyakorlója a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet alapján kiadott telepengedély, majd 2009. március 31-től a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint bejelentés alapján végzett. Ebben az esetben a tevékenység folytatását 2013. január 1-től telepengedély hiányában is jogszerűnek kell tekinteni.” 2. § Az R. 2. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


1. melléklet a 248/2013. (VII. 2.) Korm. rendelethez Az R. 2. melléklet 67. és 68. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Telepengedély-köteles tevékenységek) „67. nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása 68. veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása”

1692


8. szám

A Kormány 251/2013. (VII. 3.) Korm. rendelete a PÁPAI HÚS 1913 Kft.-nek és a PÁPA-SER Kft.-nek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. §-a alapján a PÁPAI HÚS 1913 Élelmiszeripari Feldolgozó Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhelye: 8500 Pápa, Kisfaludy utca 2.; cégjegyzékszáma: 19-09-510826) és a PÁPA-SER Sertéstenyésztő és -hizlaló Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhelye: 8500 Pápa, Kisfaludy utca 2.; cégjegyzékszáma: 19-09-505264) stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősíti. 2. § A Kormány megállapítja, hogy a PÁPAI HÚS 1913 Élelmiszeripari Feldolgozó Korlátolt Felelősségű Társaság és a PÁPA-SER Sertéstenyésztő és -hizlaló Korlátolt Felelősségű Társaság mint stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a Cstv. 65–67. §-át kell alkalmazni. 3. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 19 órakor lép hatályba.


A nemzetgazdasági miniszter közleménye az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2013. június 1. és 2013. június 30. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékéről 2013. június 1. és június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások B.C. Travel Solving Kft. 1112 Budapest, Vadon u. 16. 2. em. 6. tel.: +36-70/385-3937 fax: +36-1/202-0590 eng. szám: U-001461 Bejegyezve: 2013. 06. 12. Bulimpex Kereskedelmi Kft. 1037 Budapest, Hedvig u. 12. tel.: +36-1/250-4186 fax: +36-1/250-4186 eng. szám: U-001460 Bejegyezve: 2013. 06. 12. Csodálatos Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1105 Budapest, Ihász u. 24. 3. em. 18. tel.: +36-1/342-0390 fax: +36-1/343-4390 eng. szám: U-001462 Bejegyezve: 2013.06.17.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1693 Globálisan Megbízható Partner Turisztikai és Vendéglátóipari Kft. 1122 Budapest, Krisztina krt. 15. fszt. 2. tel.: +36-1/445-0962 fax: +36-1/445-0963 eng. szám: U-001468 Bejegyezve: 2013. 06. 27. Gyerepécsre.hu Kft. 7624 Pécs, Alkotmány u. 8. tel.: +36-72/512-500 fax: +36-72/512-501 eng. szám: U-001465 Bejegyezve: 2013. 06. 21. iKalandor Felfedező Kft. 1027 Budapest, Kapás u. 14–16. III/3. tel.: +36-20/584-1147 fax: – eng. szám: U-001459 Bejegyezve: 2013. 06. 06. Magyar Chang Cheng Utazási Iroda Kft. 1138 Budapest, Párkány u. 4. tel.: +36-1/308-7201 fax: +36-1/308-7201 eng. szám: U-001463 Bejegyezve: 2013. 06. 21. Liget Travel Kft. 4032 Debrecen, Akadémia u. 94. 2. tel.: +36-52/781-671 fax: +36-52/784-662 eng. szám: U-001464 Bejegyezve: 2013. 06. 21. Luxury Baraka Travel Kft. 1117 Budapest, Fehérvári út 54–56. tel.: +36-1/205-3698 fax: +36-1/205-3697 eng. szám: U-001466 Bejegyezve: 2013. 06. 25. Schmidt Zoltánné egyéni vállalkozó 8640 Fonyód, István kir. u. 5. tel.: +36-85/950-235 fax: +36-85/950-235 eng. szám: U-001467 Bejegyezve: 2013. 06. 25. South Stream Kft. 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 34. tel.: +36-20/386-7708 fax: – eng. szám: U-001471 Bejegyezve: 2013. 06. 27.

1694


8. szám

Tata és Környéke Turisztikai Egyesület 2890 Tata, Ady E. u. 9. tel.: +36-34/586-045 fax: +36-34/586-045 eng. szám: U-001469 Bejegyezve: 2013. 06. 27. Top School Informatikai, Oktatási és Szolgáltató Kft. 2049 Diósd, Apponyi u. 19. tel.: +36-70/361-7138 fax: – eng. szám: U-001470 Bejegyezve: 2013. 06. 27. WFL 2003 Kft. 1089 Budapest, Orczy tér 4. C. F/E. tel.: +36-30/932-9727 fax: +36-1/783-8499 eng. szám: U-001458 Bejegyezve: 2013. 06. 04. 2013. június 1. és június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásszervező tevékenységet utazásközvetítésre módosítottak az alábbi vállalkozások Blue Sky Travel Idegenforgalmi Kft. 1164 Budapest, Szántó u. 11. tel.: +36-1/400-1331 fax: +36-1/400-1331 eng. szám: U-001362 Változás bejegyzése: 2013. 06. 03. 2013. június 1. és június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásközvetítő tevékenységet utazásszervezésre módosítottak az alábbi vállalkozások A fenti időszakban ilyen vállalkozás nem volt. 2013. június 1. és június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre visszavont engedélyek A fenti időszakban ilyen vállalkozás nem volt. 2013. június 1. és június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerősen törölt, visszavont engedélyű vállalkozások A fenti időszakban ilyen vállalkozás nem volt. 2013. június 1. és június 30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerősen törölt, visszavont engedélyű és a tevékenység folytatásától 1 évre eltiltott vállalkozások A fenti időszakban ilyen vállalkozás nem volt.

8. szám


III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY JOGSZABÁLYOK

2013. évi LXXVII. törvény

A felnőttképzésről...........................................................................

1696

2013. évi CXIII. törvény

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról...................................................................................

1716


A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról .....................................................................................................

1716

A munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet módosításáról1.................

1723


1

A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 109. számában találhatóak.

1696


8. szám

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről* Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya 1. §

(1) E törvény hatálya kiterjed a) a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybevevő felnőttre, b) a tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben is részt vevő – az a) pont hatálya alá nem tartozó – személyre, c) a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményre, d) a felnőttképzési szakértőkre és felnőttképzési programszakértőkre, e) a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján megalakított Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára (a továbbiakban: kamara), valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara), f ) a támogatást nyújtóra, g) a gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató szervezetre, h) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre (a továbbiakban: hatóság), i) az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjára (a továbbiakban: NYAK). (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés lehet. (3) E törvény alkalmazásában – a (2) bekezdésben foglaltakon kívül – felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti nem támogatott képzési tevékenysége, amennyiben a jogalany a képzést e törvényben foglaltak alapján szervezi. (4) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (5) E törvény hatálya – a 23. § (1)–(3) bekezdésében, a 25. §-ban, a 26. § a) és d) pontjában foglaltak kivételével, a (7)–(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem terjed ki a) a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófa elleni védekezésért, valamint a polgári titkosszolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a hivatásos beosztások betöltésére jogosító szakképzések és szakmai képzések körébe tartozó egyéb képzésekre és továbbképzésekre, valamint a vállalkozás keretében végezhető tevékenységek végzésére felkészítő képzések kivételével a kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő képzésekre és továbbképzésekre,


8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1697 b)

az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok képzési tevékenységére, amennyiben az nem minősül a (2)–(3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e jogalanyoknak az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére, c) a belső egyházi jogi személyre és a belső egyházi jogi személy által létesített és fenntartott egyházi intézményre, kivéve, ha a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, és e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag ilyen tevékenység folytatása céljából történik, d) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre, e) az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre, f ) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján szervezett továbbképzésre, g) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzésekre, h) a hatósági jellegű képzésekre, i) az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében szervezett képzéseire, j) a Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre. (6) E törvény hatálya – a 13. § (1)–(2) bekezdésében, a 13. § (3) bekezdés b), c), e)–g) és j) pontjában, a 16. § a) és f ) pontjában, a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 23. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – nem terjed ki a 2. § 2. pontjában meghatározott belső képzésekre azzal, hogy e képzési tevékenységet végzők képzéseiket kötelesek a 12. § b), d)–g) és i) pontjában foglalt tartalmú képzési program alapján végezni. (7) Az (5) bekezdés a) és d)–j) pontjában foglalt képzésekről a képzés szabályozásáért felelős miniszter adatot szolgáltat a hatóság részére. Az adatszolgáltatás a képzés megnevezését, valamint a képzés szervezésére jogosult intézmény nevének és székhelyének megjelölését tartalmazza. (8) A 21. § (4) bekezdését az (5) bekezdés a)–b) és d)–j) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt képzési tevékenységet végzőkre is alkalmazni kell.

2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés; 2. belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy; 3. bemeneti kompetencia: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetencia; 4. bemeneti kompetenciamérés: a bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek; 5. egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához; 6. egyéb szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés; 7. elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége; 8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek

1698


8. szám

teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni; 9. felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette; 10. felnőttképzést folytató intézmény: az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalany, ha az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésre irányuló tevékenységet e törvény szerint kiadott engedély alapján folytatja; 11. felnőttképzést kiegészítő tevékenység: olyan tevékenység, amely a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul; 12. fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendeletben szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül; 13. gyakorlati képzés: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását, magatartásformák, készségek fejlesztését, elsajátítását biztosítja; 14. gyakorlati képzést folytató: az a szervezet, amely a gyakorlati képzési tevékenységet ténylegesen megvalósítja; 15. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szervezet, amely lehet a gyakorlati képzés folytatója is; 16. hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben; 17. iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – tanulói vagy hallgatói jogviszonyban; 18. képzési forma: az egyéni felkészítés, a csoportos képzés és a távoktatás; 19. képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés; 20. kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére; 21. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat; 22. modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni; 23. moduláris rendszer: meghatározott, összekapcsolható egységekből, modulokból álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák, képzési szintek közötti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze; 24. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység; 25. támogatást nyújtó: a 23. § (1) bekezdésben megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt; 26. támogatott képzés: részben vagy egészben központi költségvetési vagy európai uniós forrás terhére megvalósuló képzés; 27. távoktatás: az oktatásnak az a formája, ahol a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb mint felében pedig konzultációkon vesz részt. Az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére. A konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak,

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1699 a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik. A távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.

II. FEJEZET A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER 3. A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezése 3. §

4. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek. Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető. Az engedély célja, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze. (2) Az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet vagy az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a hatóságnál kell benyújtani. Az engedélyezési eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság az engedély kiadására, módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelemről hatvan napon belül dönt, míg a bejelentés alapján az engedélyt a bejelentést követő tizenöt napon belül kiegészíti. Az engedély kiegészítésének bejelentés alapján történő eseteit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezést a felnőttképzési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell. (4) A (2) bekezdésben foglalt kérelem vagy bejelentés benyújtásával egyidejűleg a képző intézmény a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a (2) bekezdés szerinti kérelmet és bejelentést az intézmény nyújtja be a hatósághoz. (6) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok közül – a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok kivételével – nem kaphat engedélyt az az intézmény, amelynek képviselője olyan más felnőttképzést folytató intézmény képviselője vagy volt képviselője, amely intézmény engedélyét a hatóság– a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (7) Nem kaphat engedélyt az a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany, amelynek vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy volt vezető tisztségviselője, amelynek engedélyét a hatóság – a vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (8) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell az engedély visszavonásával érintett intézmény alapítójának, vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának képviselője – kivéve az állami intézményfenntartó központ képviselőjét – esetében is azzal, hogy a hatóság teljesen visszavonja az engedélyét annak a felnőttképzést folytató intézménynek, amelynek esetében az alapító vagy fenntartó képviselőjének személye az eltiltással érintett időszak alatt változatlan. (9) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok az engedélyezési eljárás, valamint az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó fellebbezési eljárás során kizárólag elektronikus úton kötelesek a hatósággal kapcsolatot tartani. (1) A hatóság – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – szakértői bizottság igénybevételével lefolytatja az engedélyezési eljárást, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit – az engedélyben megjelölt képzési körön belüli – új képzéssel bővíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt képzések folytatására irányuló kérelem elbírálása során kizárólag a felnőtt-

1700

5. §


8. szám

képzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki. (3) A hatóság az engedélyezési eljárást szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme olyan, az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amelynek szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában. Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg azon további esetek körét, ahol a hatóság szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le az engedélyezési eljárást. (1) A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező képző intézményekről. Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása a) a felnőttképzést folytató intézmény aa) megnevezését, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát, ab) székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját, ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját, ad) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével, ae) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját, af ) alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának megnevezését és annak – 3. § (8) bekezdése szerinti – képviselőjét, alapítója vagy fenntartója képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, b) az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzési programok szerinti megszerzésének időpontját, c) a felnőttképzési tevékenység 1. § (2) bekezdése szerinti besorolását, a képzés pontos megnevezését ca) OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosítási számával, cb) nyelvi képzés esetén a nyelv megjelölésével, d) a felnőttképzést kiegészítő tevékenység megnevezését, e) az intézmény nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. (2) A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet azokról az intézményekről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került. A nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában szereplő természetes személyazonosító adatokat, valamint af ) alpontjában foglalt adatokat is tartalmazza. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában, b)–e) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (4) Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása nyilvános, a nyilvántartást a hatóság honlapján közzéteszi. (5) A hatóság az (1)–(2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból történő törlésétől számított öt évig – a felnőttképzést folytató intézmény képviselőjének és alapítója képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig – kezeli, majd az adatokat törli.

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1701 (6) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, a kérelem és bejelentés adattartalmát és benyújtásának részletes szabályait, az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartásból való törlés eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.

4. A felnőttképzési szakértői rendszer 6. §

7. §

(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a hatóság vagy a kamara engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek. (2) A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását a hatóság, felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatását – a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével – a kamara az erre irányuló kérelem benyújtása alapján engedélyezi annak, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kamara a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el, döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. (3) A (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatóság vagy a kamara részére – a felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. (1) A hatóság a 6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről, a kamara a 6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező, felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét, b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez, c) szakterülete megjelölését, d) engedélye megadásának időpontját, e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját, f ) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. (2) A felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők (1) bekezdés szerinti nyilvántartása – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásokból az e törvény szerint nyilvános adatokon felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható. (3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a hatóság és a kamara a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő (1) bekezdés a)–f) pontjában foglalt adatait. (4) A hatóság és a kamara az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.

1702 8. §

9. §


8. szám

(1) A hatóság és a kamara felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a felnőttképzési szakértő, illetve felnőttképzési programszakértő a) rendelkezik-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel, b) tevékenysége megfelel-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak, c) büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hatóság, valamint a területi kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatóság és a kamara a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli. (3) A felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló kérelem adattartalmát, a kérelemre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet határozza meg. (1) A hatóság felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatai megoldásának támogatása, valamint a felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek kialakításának elősegítése céljából legalább négy fő felnőttképzési szakértő, továbbá felnőttképzési programszakértő tagokból álló, hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottságot (a továbbiakban: FSZB) működtet. (2) Az FSZB a hatóságnak a felnőttképzési szakértőkkel és felnőttképzési programszakértőkkel kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületeként működik. (3) Az FSZB megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszerek – a képzést folytató intézmény által kidolgozott vagy működtetett minőségbiztosítási rendszer kivételével – a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfeleltethetők-e, és javaslatot tesz a miniszternek arra, hogy a megfelelőnek ítélt minőségbiztosítási rendszerek közül mely minőségbiztosítási rendszer alkalmazható a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél. Az FSZB javaslatáról a miniszter dönt. (4) Az FSZB elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és menti fel. A kinevezés négyéves időtartamra szól. A miniszter az FSZB elnökét a felnőttképzési szakértők közül nevezi ki. (5) Az FSZB feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

III. FEJEZET A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 5. Az engedély feltételei 10. §

(1) Engedély – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – annak az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanynak adható, amely a) rendelkezik aa) a 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal, ab) a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, ac) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, ad) felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, ae) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, b) tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg, c) igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés a) pont ac), ae) alpontjában, valamint b) és c) pontjában foglalt feltételeket az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie.

8. szám


(3) Felnőttképzési tevékenységet folytató, az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt nem kell teljesítenie.

11. §

(1) A felnőttképzést folytató intézménynek a 10. §-ban foglalt feltételeken túl – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az engedély megadását követő működése során az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programnak megfelelően kell folytatnia, b) minden felnőttképzésben részt vevő felnőttel a 13. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyi adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről, c) eleget kell tennie a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének, d) gondoskodnia kell az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról, e) a képzések befejezését követően – a támogatott képzések esetén – a támogatást nyújtó bevonásával mérnie kell a képzésben részt vevők elégedettségét, f ) oktatói minősítési rendszert kell működtetnie, g) az előzetes tudásmérést az 1. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatott képzések esetén kötelezően, az 1. § (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt képzések esetén a képzésre vonatkozó támogatási szerződés kötelező előírása alapján, egyébként a jelentkező kérésére kell biztosítania, h) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggő, a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat, i) a képzés támogatója, a képzésre jelentkező vagy a képzésben részt vevő részéről felmerülő igény esetén felnőttképzést kiegészítő tevékenységet kell nyújtania, j) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetén a gyakorlati képzést a szakképzésről szóló törvény szerint meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, és a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell szerveznie, k) felnőttképzési információs rendszert kell működtetnie, l) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert kell működtetnie, m) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie. (2) Ha a felnőttképzést folytató intézmény nem rendelkezik a gyakorlati képzés folytatásához szükséges – a szakképesítésre irányadó szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendeletben meghatározott – feltételekkel, a gyakorlati képzés megvalósítására szerződést köt a gyakorlati képzést folytató szervezettel. (3) Az (1) bekezdés d), f ) és m) pontjában foglalt követelményeket az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie. (4) A vallási közösség által fenntartott intézmény e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.

6. A képzési program tartalma 12. §

(1) A képzési programnak tartalmaznia kell: a) a képzés megnevezését és – a képzési program nyilvántartásba vételét követően – a képzés 5. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő nyilvántartásba vételi számát, b) a képzés során megszerezhető kompetenciát, c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, d) a tervezett képzési időt, e) a képzés egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának meghatározását, f ) a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot, g) a maximális csoportlétszámot, h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek – az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés esetén a modulzáró vizsgákat is tartalmazó – leírását, i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,

1704


8. szám

j)

a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját. (2) A képzési program a) az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai és vizsgakövetelmények és az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei alapján kidolgozott, a modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszerét is bemutató képzési program, b) az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési program lehet.

7. A felnőttképzési szerződés 13. §

(1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt – a polgári jog általános szabályai szerint – felnőttképzési szerződést köt. (2) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés. (3) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell: a) a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő megnevezését, nyilvántartásba vételi számát, b) a képzési csoport ba) képzésének év, hónap, nap szerinti kezdési időpontját, bb) haladásának tananyagegységekre bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését, bc) képzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, c) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését, d) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit, e) az elméleti tanórákról, a gyakorlati képzésről, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket, f ) a gyakorlati képzés helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat, g) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvi képzés esetén az előírt vagy javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, h) a képzési díj – külön a g) pont szerinti vizsgaszervező intézmény által megjelölt vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javítóvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését, i) a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését, j) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit. (4) A felnőttképzést folytató intézmény e törvény 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt résztvevőkkel is – a polgári jog általános szabályai szerint – szerződést köt a képzésre vonatkozóan a (2) és (3) bekezdésben foglalt tartalommal. Tanköteles tanulóval OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre szerződés nem köthető. (5) A felnőttképzést folytató intézmény az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzéseihez kapcsolódó vizsgadíjat csak a vizsgára történő jelentkezéskor kérheti a képzésben részt vevőtől. (6) A felnőttképzést folytató intézmény a (3) bekezdés h) pontja szerinti képzési díjat egyösszegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen – kivéve a vizsgadíjat és a javítóvizsga díját – további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő terhére.

8. szám


8. Minőségbiztosítási rendszer 14. §

(1) A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert működtet. (2) A felnőttképzést folytató intézmény – az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően – kétévenként legalább egyszer elvégezteti az intézmény tevékenységének külső értékelését.

9. A felnőttképzési információs rendszer, a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok 15. §

(1) A felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek folytatásáról a hatóság részére a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, az engedély megszerzésének időpontjára és számára, b) a képzés megnevezésére, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számára és megnevezésére, c) a képzési csoport ca) képzésének első képzési napjára, cb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére, cc) képzése befejezésének tervezett időpontjára, cd) résztvevőinek számára, d) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére, e) a képzésben résztvevők elégedettség-mérésére vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton. (2) A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is. (3) A felnőttképzést folytató intézmény a) az (1) bekezdés a)–d) pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés első képzési napját megelőző harmadik napig, az (1) bekezdés e) pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének a képzés befejezését követő negyvenöt napon belül, b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének ba) az (1) bekezdés c) pont ca) és cd) alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján, bb) az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpontok bekövetkezéséig köteles eleget tenni. (4) A NYAK képző intézményenként, nyelvenként és nyelvi szintenként a hatóság részére a) a vizsgára jelentkezettek, b) a vizsgán megjelentek, valamint c) a sikeresen vizsgázók létszámára vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton. (5) A NYAK a (4) bekezdésben foglalt adatokat az akkreditált vizsgaközpontoktól érkezett információk alapján szolgáltatja a hatóság részére, minden év december 31-ig a november 30-ig beérkezett adatok alapján. (6) A hatóság az (1)–(5) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról – a 20. § (1)–(2) bekezdésében foglalt ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából, valamint a (7) bekezdésben foglalt célból – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait – annak keletkezésétől számított öt évig – kezeli. (7) A hatóság az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás adataiból, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendelet alapján létrehozott központi számítógépes nyilvántartás adataiból, valamint az (5) bekezdésben szolgáltatott adatokból a támogató, támogatási program, intézmény, területi egység, továbbá az OKJ szerinti szakképesítések, nyelvek és nyelvi szintek, szakmai és egyéb képzések szerinti bontásban és országosan összesítve honlapján évente nyilvánosságra hozza a) az induló képzési létszámra, b) a képzésbe időközben bekapcsolódók létszámára, c) a képzésből kimaradtak létszámára, d) a vizsgára bocsátottak létszámára, e) a vizsgán megjelentek létszámára,

1706


8. szám

f ) a sikeresen vizsgázók létszámára, g) az OKJ szerinti szakképesítések vizsgái esetén a vizsgázók átlageredményére, h) a képzésben részt vevők elégedettség-mérésére vonatkozó adatokat. (8) Az (1)–(5) és (7) bekezdésben foglalt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

16. § A felnőttképzést folytató intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – a hatóság ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – öt évig megőriznie: a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat, b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót, d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumának a kiállító által hitelesített másolatát vagy a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát, e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát, f ) a 21. § (4) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát, g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.

10. A felnőttképzést folytató intézmények tájékoztatási kötelezettsége 17. § A felnőttképzést folytató intézmény köteles a) az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írásos tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni, b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, valamint az OKJ szerinti szakképesítések és egyéb szakmai képzések esetén az OKJ-ban szereplő szakmacsoport szerinti szakképesítésért felelős miniszter részére folyamatosan biztosítani.

IV. FEJEZET FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK, FELNŐTTKÉPZÉSI NYELVI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK 18. §

(1) A felnőttképzési szakmai programkövetelmények célja e törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása. (2) A felnőttképzési szakmai programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a kamara vezeti. A nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból történő törlésről öttagú bizottság dönt, amelybe a felnőttképzési programszakértők közül három tagot a kamara, egy tagot az agrárkamara, egy tagot a szakmai programkövetelményre irányuló javaslat OKJ–ban szereplő szakmacsoportjának megfelelő, a szakmacsoporton belüli szakképesítések többségéért felelős miniszter delegál. A bizottságnak a kamara és az agrárkamara által delegált tagjait és elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. (3) A bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét a kamara elnöke az agrárkamara elnökének és a miniszternek az egyetértésével állapítja meg. A bizottság elnöke feladatkörében képviseli a testületet. A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató szervezetnek, illetve a szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő

8. szám

19. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1707 szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa. (4) Felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat – kizárólag elektronikus formában – a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell a) a szakmai programkövetelmény megnevezését és annak az OKJ-ban szereplő szakmacsoportnak a megjelölését, amelybe a programkövetelmény besorolható, valamint a programkövetelménynek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására és besorolására vonatkozó megjelölését, b) a szakmai végzettség jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat, az iskolai és a szakmai előképzettséget, az egészségügyi alkalmassági követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot, c) a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírását, d) a szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát, e) a szakmai követelmények leírását, f ) a szakmai végzettség jellegétől függően az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, g) a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit. (5) A felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat elutasítása esetén a javaslatot benyújtó az elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az indok megjelölésével írásbeli kifogást nyújthat be a miniszterhez. A miniszter az elutasításról szóló döntés ellen benyújtott kifogás vizsgálatára irányuló eljárás során szakmai állásfoglalást kér a felnőttképzési szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslattal érintett szakképesítésért felelős minisztertől a javaslat nyilvántartásba vételéről. A miniszter a kifogásról – a szakmai állásfoglalás kiadására jogosult miniszter válaszát követő – tíz munkanapon belül dönt, döntése ellen további kifogásnak helye nincs. A miniszter kifogásnak helyt adó döntése esetén a kamara – a miniszter erről szóló értesítése alapján – a felnőttképzési szakmai programkövetelményt nyilvántartásba veszi. (6) A szakmai programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a kamara a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás a (4) bekezdésben foglaltakat, valamint a szakmai végzettség azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolásának feltüntetését tartalmazza. (7) A kamara az OKJ szerinti szakmacsoportos besorolás alapján elkészíti a szakmai végzettségek azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolását, valamint a programkövetelménynek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározását és besorolását. A besorolás szempontjait, a nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét, valamint a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum tartalmát és formáját a miniszter rendeletben határozza meg. (8) A felnőttképzési szakmai programkövetelmény nyilvántartásból való törlése vagy módosítása az érintett felnőttképzési szakmai programkövetelmény alapján indított képzéseket nem érinti. (9) A kamara az (1)–(7) bekezdésben foglalt feladataival járó költségeket a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a közfeladatai ellátására biztosított bevételeiből fedezi. (1) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásának célja e törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, általános nyelvi és támogatott egyéb nyelvi képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása. (2) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a hatóság vezeti. A hatóság nyilvántartásba vételre irányuló eljárása a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények (3) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeinek vizsgálatára irányul. (3) Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat – kizárólag elektronikus formában – a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell a) a nyelv, valamint a nyelvi programkövetelménynek a megszerezhető nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának megfelelő megnevezését, b) a nyelvi képzés szintjének megfelelően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat, c) a nyelvi képzettségi szint megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát, d) a nyelvi képzési követelmények leírását a lehetséges tananyagegységek megjelölésével, e) a nyelvi képzettségi szint megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.

1708


8. szám

(4) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a hatóság a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás a (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a nyelvi képzettség (5) bekezdés szerinti besorolásának feltüntetését tartalmazza. (5) A hatóság a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vétele érdekében elkészíti a nyelvi képzettség azonosítóval ellátott besorolását. A besorolás szempontjait, valamint a nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

V. FEJEZET AZ ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSE, JOGKÖVETKEZMÉNYEK 20. §

(1) A hatóság ellenőrzi, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a) felnőttképzési tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő adatai, b) felnőttképzési tevékenysége – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelel-e a törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) A hatóság (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzése nem terjed ki a 10. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és a 11. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt követelmények vizsgálatára, ha a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzése az ellenőrzés által vizsgált időszak alatt nem indult el. (3) A vallási közösség által fenntartott intézmény e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható. (4) A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő bevonásával ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de kétévenként legalább egy alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal – az 1. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti képzések esetén felnőttképzési programszakértő bevonásával – köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek. (5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál. Ha a felnőttképzést folytató intézmény engedély nélkül végez képzést, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki azzal, hogy ha az engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot, vagy a képzésben résztvevők száma a száz főt, a bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszerese. (6) Ha az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést a hatóság határozata alapján nem szünteti meg, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, engedélyét a hatóság egy évre részben vagy teljesen visszavonja és ezzel egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. A (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő esetekben engedélyét két évre részben vagy teljesen visszavonja, és ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. (7) Az engedély részbeni visszavonása esetén az intézmény az engedély visszavonását tartalmazó határozatban megjelölt képzéseit nem folytathatja, az engedély teljes visszavonása esetén az engedély visszavonását elrendelő határozatban megjelölt időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat. (8) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a képzését engedély nélkül jogellenesen, az (5) bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a hatóság két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. Ha a felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységét a megtiltást elrendelő határozat ellenére tovább folytatja, a hatóság öt évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt,

8. szám


ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki. (9) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét engedély nélkül folytatja, a hatóság bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére. (10) A hatóság a (6) és (8) bekezdés szerinti, engedély visszavonását és a felnőttképzési tevékenység megtiltását elrendelő határozatait honlapján közzéteszi. (11) A felnőttképzést folytató intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény: a) nem köti meg a 13. §-ban meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban és a képzési programban foglaltaknak, b) nem rendelkezik a 12. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal, c) felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, d) a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget, e) a 15. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, f ) a képzést – a hatóság tájékoztatásának elmulasztása mellett – nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a 15. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti ütemezéshez képest húsz százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat, g) a képzés befejezését követő kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról, h) a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot, i) nem biztosít a felnőttképzési szerződésben meghatározott elállási jog érvényesítésére a képzés megkezdését megelőzően legalább három munkanapot a képzésben részt vevő számára a képzési program megismerésére, vagy a szerződésben a képzés megkezdését követően biztosított elállási jog ellenében kikötött bánatpénz mértéke meghaladja a képzés teljes összegének havi időarányos részét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér húsz százalékát. (12) A hatóság az ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján – értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából. (13) A hatóság az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések gyakorlati képzési részére vonatkozó ellenőrzési tevékenységét – amennyiben a gyakorlati képzés nem a felnőttképzést folytató intézményben valósul meg – a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara, szakmai kamara működése esetén a szakmai kamara, a vidékfejlesztési miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a területi agrárkamara bevonásával látja el. (14) A felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények további eseteit, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.

VI. FEJEZET STATISZTIKAI CÉLÚ ADATNYILVÁNTARTÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS 11. A felnőttképzést folytató intézményekben kezelt személyes és különleges adatok 21. §

(1) A felnőttképzést folytató intézmények az alábbi adatokat tartják nyilván és kezelik: a) a képzésben résztvevő aa) nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, telefonszámát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát, ab) szülője, törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzésben résztvevő esetén, b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,

1710

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY bb) bc) bd)

8. szám

képzésbe történő felvételével, tanulmányainak értékelésével és minősítésével, a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezésével, a vizsga helyével, időpontjával, eredményével

kapcsolatosak, c) a képzésben részt vevő társadalombiztosítási azonosító jelét. (2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. (3) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell. (4) A felnőttképzést folytató intézmény tevékenységéről – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett. (5) Az OKJ szerinti szakképesítések vizsgáiról, valamint az államilag elismert nyelvvizsgákról a hatóság szolgáltat adatot az OSAP szerint. (6) A felnőttképzést folytató intézmények az (1) bekezdésben foglalt adatokat a keletkezésüktől számított öt évig tartják nyilván és kezelik.

VII. FEJEZET A PÁLYAKÖVETÉS 22. §

(1) A felnőttképzést folytató intézmény a támogatott, az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzéseiről a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jelentés megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek. A jelentés a 21. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában és c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza. (2) A támogatott OKJ szerinti képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven belül – a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan. (3) Ha a képzésben részt vevő felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy önfoglalkoztatóvá vált, közli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy milyen vállalkozási tevékenységet végez. (4) Ha a képzésben részt vevő felnőtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőttet milyen munkakörben foglalkoztatják vagy milyen tevékenységet lát el. (5) A pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

VIII. FEJEZET A FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSI RENDSZER 12. A felnőttképzés támogatásának forrásai 23. §

(1) A felnőttképzés támogatásának forrásai: a) a központi költségvetés, b) európai uniós források, c) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerinti szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott – amennyiben az nem a felnőttképzést folytató intézmény – a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét, forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnőttképzést folytató intézménnyel közölni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható annak a nem magyar állampolgárnak, aki a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja,

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1711 b)

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, hontalan vagy c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült, oltalmazott vagy menedékes jogállású. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott, a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzések, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetekben történő foglalkoztatásra felkészítő képzések közül a miniszter rendeletben – a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével – meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket kizárólag az állami felnőttképzési intézmény végezhet. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott képzések közül – az 1. § (5) bekezdésében meghatározott képzések kivételével – a Kormány rendeletben meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket a legfeljebb harminc tanóra terjedelmű, a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú, a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell megvalósítani.

13. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása 24. §

(1) Az állam a fogyatékos felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékos felnőttek számára – a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint – díjmentesen biztosítja az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésekben való részvételt. (2) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékos felnőttek száma nem éri el a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény az e kormányrendeletben meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles. (3) Fogyatékos felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)–(2) bekezdés alapján.

25. § A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (a továbbiakban: NFA), valamint európai uniós forrásokból felnőtt képzéséhez nyújtható, foglalkoztatás elősegítését célzó képzési támogatás szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tartalmazza. 26. § Az NFA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része – a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – felhasználható a) az e törvény hatálya alá tartozó, valamint az 1. § (5) bekezdése szerinti képzések támogatására, b) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére és a felnőttképzést folytató intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására, c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására, d) az Európai Unió programjaiban való részvételhez szükséges felnőttképzési célú és az 1. § (5) bekezdése szerinti képzések hazai pénzügyi forrásainak biztosítására. 27. § A támogatást nyújtó szervezetnek a támogatásról szóló döntésének meghozatalakor figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések tekintetében a támogatható szakképesítésekre vonatkozó, a szakképzésről szóló törvény szerinti javaslatát.

IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14. Felhatalmazó rendelkezések 28. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, a kérelem és bejelentés adattartalmát és benyújtásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántar-

1712


8. szám

tásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, b) a pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat, c) azokat a képzéseket, amelyeket a legfeljebb harminc tanóra terjedelmű, a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell megvalósítani, valamint a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzés tartalmát, d) a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben – az f ) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével – határozza meg a) a 3. § (4) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét, b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló kérelem adattartalmát, a kérelemre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat, c) az OKJ-ba tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati képzés teljesítésének és ellenőrzésének részletes szabályait, d) a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, e) a felnőttképzési szakmai programkövetelmények, valamint a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételéhez szükséges szakmai végzettségek és nyelvi képzettségek azonosítóval ellátott besorolási szempontjait, a nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét, valamint a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum tartalmát és formáját, f ) azokat a képzéseket, amelyeket a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzések, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetekben történő foglalkoztatásra felkészítő képzések közül kizárólag az állami felnőttképzési intézmény végezhet, g) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul.

15. Hatályba léptető rendelkezések 29. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. július 1-jén lép hatályba. (2) Az 1–17. §, a 20–28. §, a 30–37. §, a 38. § (1), (3)–(10) bekezdése és a 39. § a) és b) pontja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések 30. §

(1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján intézmény-akkreditációval rendelkező intézmények – a 31. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzéseik alapján 2014. augusztus 31-ig, vagy – amennyiben az intézmény akkreditációja korábbi időpontban veszti hatályát – az intézményakkreditáció hatályának lejáratáig, a 2013. január 1-jét követően intézményakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015. március 31-ig a 2013. augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján indíthatnak képzést. A képzés indításának a felnőttképzést folytató intézmény által megtartott első képzési nap minősül. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységével, valamint intézmény-, és programakkreditációjának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.

8. szám

31. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1713 (2) A felnőttképzést folytató intézményeknek az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzési programjai 2014. augusztus 31-ig, a 2013. január 1-jét követően programakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015. március 31-ig megfelelnek az e törvény szerint a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadásának feltételeként a képzéshez előírt képzési programnak. (3) A kamara a 18. §-ban, a hatóság a 19. §-ban foglaltaknak megfelelően 2014. március 31-ig megvizsgálja az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő egyéb szakmai, valamint a nyelvi képzésre irányuló képzési programokat. A hatóság és a kamara vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy az akkreditált képzési program – a program tartalmát érintő átalakítás nélkül – a 18–19. § szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények, felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásába való felvételhez felhasználható-e. A kamara és a hatóság a képzési program e törvény rendelkezéseinek megfelelő átalakítására – megjelölve annak szempontjait – a képzési programmal rendelkező intézményt kéri fel. A felkérést az intézmény nem köteles elfogadni. (4) A hatóság e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül átadja a kamarának az akkreditált szakmai programokat a kamara (3) bekezdésben foglalt feladatának elvégzése érdekében. (1) E törvény rendelkezéseit a 2013. augusztus 31. napját követően indult engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén folyamatban levő, a felnőttképzési tevékenység folytatásával és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben az állami foglalkoztatási szerv, míg a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjával és ellenőrzésével, valamint a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el az eljárás megindításának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján. (2) A felnőttképzést folytató intézmények a 2013. szeptember 1-je előtt indított képzéseiket – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az indítás időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján folytathatják le. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján. (3) A felnőttképzést folytató intézmények a 23. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti források terhére a 2013. szeptember 1-je előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzéseket a képzés megvalósítására a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig az Fktv. 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatják le. A támogatási szerződés létrejöttének időpontjában intézményakkreditációval és a vonatkozó képzésekre programakkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja – az akkreditációs tanúsítványban szereplő hatálytól függetlenül – a képzések befejezéséig tart. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységével, valamint intézmény-, és programakkreditációjának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.

32. § A felnőttképzési szakértői nyilvántartásban 2013. augusztus 31. napján szereplő személyek 2014. február 28-ig az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhetik azzal, hogy ha a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak alapján a felnőttképzési szakértő bejelentett szakterülete kizárólag a felnőttképzési programakkreditáció, abban az esetben csak felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhet a megjelölt időpontig. Nyelvi képzésekkel összefüggő felnőttképzési szakértői tevékenységet a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő olyan személy végezhet, aki az érintett nyelvből nyelvtanári végzettséggel rendelkezik. 33. §

(1) Az 1. § (7) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal e törvény hatálybalépését követő 90. napig kell teljesíteni. (2) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény e törvény 38. § (5) bekezdésével megállapított 81. § (7) bekezdésében foglalt javaslatot első alkalommal e törvény hatálybalépését követő 90. napig kell megtenni.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés 34. §

(1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja. (2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént.

1714


8. szám

18. Módosító rendelkezések 35. §

(1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (2) bekezdés b) pontjában a „szervezett és akkreditált” szövegrész helyébe az „engedélyezett és szervezett” szöveg lép. (2) Az Áfa tv. a következő 285. §-sal egészül ki: „285. § (1) E törvénynek a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénnyel módosított 85. § (2) bekezdés b) pontját azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a felnőttképzést folytató intézmények által indított képzések indításának időpontja 2013. szeptember 1. napjára esik vagy azt követi. (2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 30. § (2) bekezdése szerinti képzési programok tekintetében e törvény 85. § (2) bekezdés b) pontjának 2013. augusztus 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

36. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben] „e) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.” 37. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A felsőoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján – a felnőttképzésről szóló törvény szerint – vehetnek részt a felnőttképzésben.” 38. §

(1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „19. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ban nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben résztvevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;” (2) Az Szt. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok önálló szakképző iskola keretében is elláthatóak. Önálló szakképző iskola keretében láthatóak el a szakközépiskolai feladatok is, amennyiben az iskola az azonos feladatellátási helyen a szakközépiskolai feladatok mellett más, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nem szakképzési feladatot is ellát, és a köznevelési intézményben a szakközépiskolai tanulólétszám aránya nem haladja meg a huszonöt százalékot. Az e bekezdés szerinti szakképző iskolára a (2)–(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni.” (3) Az Szt. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény biztosítja a modulzáró vizsga vizsgafeladatait a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a képzési programban foglaltaknak megfelelően.” (4) Az Szt. 81. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.

8. szám


(4) A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg.” (5) Az Szt. 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A bizottság az iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a szakképesítésekre vonatkozó munkaerő-piaci kereslet és a hiány-szakképesítések figyelembevétele alapján, de évente legalább egy alkalommal teszi meg.” (6) Az Szt. 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:] „c) a szakmai vizsgaszabályzatot, a komplex szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, a komplex szakmai vizsgák – személyes adatok körét nem érintő – adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint a modulzáró vizsgák szervezésének és lebonyolításának részletes szabályait,” (7) Az Szt. 89. §-a a következő h) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy – a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben határozza meg] „h) az e)–g) pont alapján kiadott szakképzési kerettanterv bevezetésének és alkalmazásának szabályait.” (8) Az Szt.-nek az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvénnyel megállapított 92. § (36) bekezdése az „indult képzéseket” szövegrész helyett az „indult képzéseket és a 2013/2014-es tanévre 2013. szeptember 1. előtt beiskolázott tanulókat érintő képzéseket” szövegrésszel lép hatályba. (9) Az Szt. 92/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Kt. és az Szt. szabályai szerint induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése előtti szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint kell megszervezni. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő tanuló a tizedik évfolyamtól az e bekezdésben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését megelőzően is részt vehet – tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében folyó – gyakorlati képzésben olyan gyakorlati képzőhelyen is, amely nem minősül kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelynek. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő kilencedik évfolyamos tanulóra alkalmazni kell a 26. § (1) bekezdésében foglaltakat.” (10) Az Szt. a) 81. § (5) bekezdésében az „A bizottság a” szövegrész helyébe az „A bizottság a szakképzést érintő” szöveg, b) 81. § (6) bekezdésében az „A bizottság” szövegrész helyébe az „A bizottság a szakképzést érintő” szöveg lép.

19. Hatályon kívül helyező rendelkezések 39. § Hatályát veszti a) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, b) az Szt. 4. § (3) bekezdésében az „az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzésről szóló törvény” szövegrész, 74. § (1) bekezdés e)–f ) pontja, valamint 87. § (1) bekezdésében a „melléklete” szövegrész, c) az Szt. 5. § (12) és (13) bekezdése és 92. § (33) bekezdése.

Áder János s. k.,




1716


8. szám

2013. évi CXIII. törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról*

1. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „16. közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban töltött időt tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem; a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél szerzett gyakorlatot; továbbá a 247. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában – jogi előadói vagy más jogi munkakörben megszerzett joggyakorlat kivételével – a jogi szakvizsga megtételéhez szükséges joggyakorlati időt is;” 2. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Áder János s. k.,




A nemzetgazdasági miniszter 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelete a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b), c) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások minisztere, valamint a szakképesítésért felelős további miniszterek véleményének kikérésével a következőket rendelem el: 1. § A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek az e rendelet alapján elszámolható költségekkel történő csökkentése – a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 21. § (2) bekezdés b) pontja alapján – állami támogatásnak minősül, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, illetve II. fejezet 8. szakaszában foglaltak megfelelően irányadóak. 2. § E rendelet alkalmazásában a) állami támogatás: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás, és a szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás; b) általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott képzés; c) speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott képzés; d) áthúzódó képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett több tárgyévet érintően valósít meg; e) belső képzés: az Fktv. 29. § 13. pontjában meghatározott képzés; f ) külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, az Fktv. szerint akkreditált felnőttképzési intézmény (a továbbiakban: képző intézmény) közreműködésével – szolgáltatási szerződés alapján – valósít meg;


8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1717 g) h) i) j) k)

l) 3. §

4. §

vegyes képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére részben külső képzésként, részben belső képzésként valósít meg; hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott munkavállaló; fogyatékossággal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott munkavállaló; mikro-, kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a tárgyév első napján megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; támogatási intenzitás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet) 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom; támogatástartalom: a 37/2011. Korm. rendelet 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom.

(1) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 5. § d) és e) pontja szerinti költségekkel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a 10. §-nak megfelelően, ha a következő feltételeknek – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelel: a) az Szht. 5. § ea) pontjában foglalt feltételt teljesíti, b) a képzés az Fktv.-ben foglaltak szerint történik, c) a képzés nem távoktatási formában valósul meg, d) a képzés általános vagy olyan speciális jellegű, amely megfelel a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 35. pontjában, 3. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, vagy 3. § (3) bekezdés a) pontjában és az Fktv. 29. § 19. pontjában foglaltaknak (a továbbiakban együtt: szakmai képzés), e) a képzés minimális időtartama 20 óra, f ) a képzésre az Európai Unió tagállamainak és a 2006. évi CXXVI. törvénnyel kihirdetett az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak területén kerül sor és g) a képzésről a hozzájárulásra kötelezett az 5. §-ban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette. (2) A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulásra kötelezett a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetői engedélykategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükséges vezetői engedélyek megszerzését célzó képzések, és az ezekhez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott, valamint a közúti árufuvarozás és személyszállítás végzéséhez kötelezően előírt egyéb szaktanfolyami képzések és továbbképzések költségeivel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a 10. §-nak megfelelően, ha az (1) bekezdés a), c), e), f ) és g) pontjában foglalt feltételeknek megfelel. (3) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, amennyiben az így halmozott összeg nem haladja meg a 800/2008/EK bizottsági rendeletben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott támogatási intenzitást. (1) Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla képezi az elszámolás alapját. (2) Külső képzés esetén a képző intézmény köteles a hozzájárulásra kötelezettnek – az e rendeletben előírt dokumentálási kötelezettség teljesítése érdekében – átadni: a) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával megkötött felnőttképzési szerződés, b) OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén – az Fktv. 16. § (2) bekezdése szerinti – képzési program cégszerűen hitelesített másolatát. (3) Belső képzés esetén a belső kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belső elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik. (4) Vegyes képzés esetén az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felnőttképzési szerződést a képző intézmény köti meg a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával.

1718


8. szám

(5) Áthúzódó képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes, e rendeletben meghatározott pénzügyi előírásoknak megfelelően teljesítésarányosan számolhatja el, amennyiben a képzés megkezdésének tárgyévétől kezdődően a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta.

5. §

(1) A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást (a továbbiakban: adatszolgáltatás) az 1. és 2. mellékletek szerinti adattartalommal kell benyújtania az Szht. 9. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig a székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) részére. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható. (2) Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül a munkaügyi központ megvizsgálja. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ írásban – 15 nap alatt teljesítendő – hiánypótlásra történő felszólítást küld a hozzájárulásra kötelezettnek. A hiánypótlás nem, vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a munkaügyi központ a 8. § szerint jár el.

6. §

7. §

8. §

9. §

(1) A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzéssel kapcsolatban külső képzés esetén köteles megőrizni a) a felnőttképzési szerződés cégszerűen hitelesített másolatát, b) a tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést, c) az Fktv. 16. § (2) bekezdése szerinti képzési programot, ha a képzés nem szerepel az OKJ-ban, vagy nem akkreditált képzési program alapján valósul meg, d) a szolgáltatási szerződést, e) a szolgáltatási szerződés alapján képzésenként kiállított számlát és f ) elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként, a 9. § (1) bekezdésben meghatározott, külső képzés esetén elszámolható költségekről. (2) A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzéssel kapcsolatban belső képzés esetén köteles megőrizni a) a felnőttképzési szerződést, b) a tanulmányi szerződést vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést, c) az Fktv. 16. § (2) bekezdése szerinti képzési programot, d) a felnőttképzési intézmények számára az Fktv. 10/A. §-ában meghatározott kötelezően vezetendő dokumentumokat és e) elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként a 9. § (2) bekezdésében meghatározott, belső képzés esetén elszámolható költségekről tényleges önköltségen számolva. (3) A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzéssel kapcsolatban vegyes képzés esetén köteles megőrizni a külső és a belső képzés esetén meghatározott dokumentumokat. (1) Az 5. § alapján benyújtott adatszolgáltatásról a munkaügyi központ – a 3. melléklet szerint – nyilvántartást vezet. (2) A munkaügyi központ a tárgyévről szóló nyilvántartást a tárgyévet követő év június hó 20. napjáig köteles megküldeni a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) részére. (3) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetében a hozzájárulásra kötelezettnek és a munkaügyi központnak a támogatás igénybevételét, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat, valamint minden olyan nyilvántartásban szereplő adatot, amely az elszámolható költségeket és a támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, az adatszolgáltatástól számított 10 évig meg kell őriznie. (1) Az 5. § szerinti adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a munkaügyi központ ellenőrzi. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról a munkaügyi központ az ellenőrzést követő 30 napon belül az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok megküldésével tájékoztatja a NAV területileg illetékes igazgatóságát. (2) A hozzájárulásra kötelezett – az (1) bekezdésben meghatározott szervek ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – az e rendelet 6. §-ában meghatározott dokumentumokat az adatszolgáltatástól számított 10 évig köteles megőrizni. (1) A hozzájárulásra kötelezett által külső képzés esetén az e rendelet 10. §-ában meghatározott mértékig elszámolható a) a képző intézmény által lebonyolított képzésnek a 800/2008/EK bizottsági rendelet 39. cikk (4) bekezdése figyelembevételével számított díja,

8. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1719 b) c)

10. §

a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja, a képzés során felhasznált, a képzésben részt vevőknek véglegesen átadott képzési tananyagok, taneszközök költségei, d) a képzésben részt vevő munkavállalónak a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltsége, amennyiben a képzés lebonyolítása nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik, e) jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj, valamint a képzésben részt vevő munkavállalónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számvtv.) 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei az a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig. (2) A hozzájárulásra kötelezett által belső képzés esetén az e rendelet 10. §-ában meghatározott mértékig elszámolható a) az oktatók Számvtv. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei, és a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei, b) az oktatók és a képzésben részt vevő munkavállaló utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is, c) egyéb folyó költségek, így a képzéshez szükséges, közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök, d) az eszközök és felszerelések értékcsökkenése olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, e) a képzésben részt vevő munkavállaló Számvtv. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei és a képzés megvalósításával és elszámolásával összefüggő adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek az a)–d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig. (3) A hozzájárulásra kötelezett által vegyes képzés esetén az e rendelet 10. §-ában meghatározott mértékig elszámolható a) a külső képzési részre vonatkozóan a külső képzés esetén meghatározott kiadások, b) a belső képzési részre vonatkozóan a belső képzés esetén meghatározott kiadások. (4) A hozzájárulásra kötelezett által külső, belső vagy vegyes képzés esetén elszámolható személyi jellegű költségek tekintetében a) a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után, b) az oktatók, tanácsadók, illetve a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi (huszonkét munkanapra vetített) mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott adatok szerint a versenyszférában foglalkoztatottak havi átlagkeresetének kétszeresét. (1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a; b) speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: a) 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés, b) 10 százalékponttal középvállalkozásnak, és 20 százalékponttal mikro-, vagy kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén. (3) Ha valamely képzési projektben általános és speciális képzési összetevők is szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a képzés általános, illetve speciális jellege nem állapítható meg, az (1) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. (4) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére – külön jogszabály alapján – megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 12. § E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a hozzájárulásra kötelezett által a saját munkavállalói számára jelen rendelet hatálybalépését követő naptól megkezdett képzések elszámolása tekintetében kell alkalmazni. Megkezdett képzésnek az a külső képzés tekinthető, amelyre vonatkozóan a felnőttképzési szerződést megkötötték. Belső képzés esetén a képzés első órája számít a képzés megkezdésének.

1720


8. szám

13. § E rendelet az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikke és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3–47. o.) 39. cikk hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.



1. melléklet a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelethez BEJELENTŐLAP a ... évben a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett által felhasznált keretrészről I. A hozzájárulásra kötelezett adatai: 1. Név: ......................................................................................................................................................................................................................... 2. Cím (székhely): .................................................................................................................................................................................................... 3. Cégbejegyzés száma: ....................................................................................................................................................................................... 4. Adószám: .............................................................................................................................................................................................................. 5. Statisztikai számjel: ........................................................................................................................................................................................... 6. Kapcsolattartó neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................................ 7. A vállalkozás megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott kis- és középvállalkozások valamelyikének: Igen Nem 8. A vállalkozás a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozás típusok közül: mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás* 9. A szakképzési hozzájárulás (bruttó kötelezettség) összege: ....................... Ft 10. A átlagos statisztikai létszáma: .............................. fő 11. Az Szht. 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel összege: ………..Ft 12. A szakképzési hozzájárulás 16,5%-ának összege: ....................... Ft 13. Tanulószerződések száma: ............................db II. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére a tárgyévben megvalósított vagy megkezdett képzésekre vonatkozó adatok: 1. Az elszámolt képzések száma: ............................. db ebből – előző évről áthúzódó képzések száma: ................................. db – tárgyévben megvalósított képzések száma: ........................ db – következő évre áthúzódó képzések száma: ......................... db 2. Képzésben (egy vagy több képzésben) részt vevő munkavállalók létszáma: ................ fő 3. A képzések összes elszámolható költsége: ................................ Ft 4. A képzésekre igénybe vett összes támogatás: ............................. Ft 5. A képzésre (képzésekre) vonatkozó csatolt adatlap (adatlapok) száma: ............... db ........................., 20 ........... év .................... hó .......... nap P. H. * A megfelelő válasz aláhúzandó!

.......................................................................................... a hozzájárulásra kötelezett cégszerű aláírása

8. szám


2. melléklet a 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelethez ADATLAP a képzésre vonatkozóan 1. A hozzájárulásra kötelezett neve: ................................................................................................................................................................ 2. Adószáma: ............................................................................................................................................................................................................ 3. Az elszámolt képzés megnevezése: ............................................................................................................................................................ 4. A képzés azonosítószáma: a) OKJ-ben szereplő képzés esetén OKJ azonosítószám: ............................................................................................................... b) akkreditált képzési program alapján folytatott képzés esetén akkreditációs lajstromszám: ....................................... 5. A képzés áthúzódó képzés: igen nem 6. A képzés időtartama: ............... év ............................ hótól ............... év .......................... hóig. 7. A képzést folytató intézmény neve: ............................................................................................................................................................ címe: ............................................................................................................................................................................................................................ akkreditációs lajstromszáma: ............................................................................................................................................................................. 8. A képzés típusa: általános képzés (Á) speciális képzés (S)* 9. A képzés formája: belső (B) külső (K) vegyes (V)* 10. A képzés jellege: a) szakmai képzés, b) nyelvi képzés, c) közúti közlekedési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek által vezetői engedélyek megszerzését célzó képzés, illetve továbbképzés.* 11. A képzésben részt vevő saját munkavállalók létszáma: .......................................... fő ebből – a fogyatékossággal élő munkavállalók létszáma: ....................................... fő – a hátrányos helyzetű munkavállalók létszáma: ........................................................ fő 12. A képzés összes óraszáma: ....................................... óra (100%) 13. Az általános képzés óraszáma: ..................................... óra, aránya: .....................% 14. A speciális képzés óraszáma: ..................................... óra, aránya: ........................% 15. A képzés tárgyévben elszámolt óraszáma: ........................ óra 16. A képzésnek a 9. § szerinti összes elszámolható költsége: ........................................ Ft 17. A képzésre érvényesítendő támogatási intenzitás mértéke: .....................................% 18. A támogatási intenzitás alapján számított támogatási összeg: ............................... Ft 19. A képzés fajlagos támogatása: ..................... Ft/fő/óra ..................... Ft/fő/képzés 20. A képzésre elszámolt, illetve elszámolni kívánt támogatási összegből: a) a tárgyévben igénybe vett támogatási összeg: ........................................................................... Ft b) az előző évben (években) igénybe vett támogatási összeg: .................................................. Ft c) a következő évben (években) igénybe venni kívánt támogatási összeg: ......................... Ft .............................., 20 ........ év ............................... hó ....... nap P. H. * A megfelelő válasz aláhúzandó!

.......................................................................................... a hozzájárulásra kötelezett cégszerű aláírása

E F

Gazdálkodó szervezet

D G J K L

A bruttó kötelezettség

Ft

I

Az átlagos statisztikai állományi létszám

Fő

H O

N

M P Q

Kelt: …………………………………………., 20.. . év ………………………… hó ……………………….. nap

C R S

A képzés tárgyévi elszámolt óraszáma

óra

AB

Speciális képzés aránya az összes óraszámhoz viszonyítva

%

AA

Általános képzés aránya az összes óraszámhoz viszonyítva

%

Z

A képzés összes óraszáma

óra

Y

A képzésben résztvevők közül hátrányos helyzetű munkavállalók összlétszáma

Fő

X

A képzésben résztvevők közül fogyatékossággal élő munkavállalók összlétszáma

Fő

W

A képzésben részt vevő saját munkavállalók összlétszáma

Fő

A képzés jellege

SZ / NY / K

A képzés formája

B/K/V

A képzés típusa

Á/S

T

A táblázatot a benyújtott 1. és 2. melléklet alapján kell kitölteni. A táblázat az összesen sorral zárul. A nyilvántartást készítő neve: …………………………………………………………….., telefonszáma: ………………………..

1. 2.

B

A

Az Szht. 8. § (1) bekezése szerinti csökkentő tétel

Ft

A képzés megnevezése

A képzés összes elszámolható költsége

Ft

U V AC AD AE AF AG AH AJ AK

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére

AI

tárgyévben igénybe vett támogatás összege

Ft

Nyilvántartás a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget saját munkavállalóik képzésére fordító kötelezettek által, a 21/2013. (VI. 18.) NGMképzésére rendelet fordító szerintkötelezettek benyújtott elszámolásokról Nyilvántartás a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget saját munkavállalóik által, a ... NGM rendelet szerint benyújtott elszámolásokról ………………………………………. Megye ....................................... Megye

Adószáma

A bruttó kötelezettség 16,5%-ának összege

Ft

A képzés azonosító száma

OKJ / lajstrom

A képzés időtartama tól-ig

A képzést folytató intézmény

A képzésre érvényesíthető intenzitás mértéke

%

A képzés fajlagos költsége

előző években igénybe vett támogatás összege

Ft


Képzés sorszáma

Adatszolgáltatás sorszáma Megnevezése, címe Cégjegyzék száma Statisztika számjele Mikro- kis-vagy középvállalozás M/Ki/Kö/E

Tanulószerződések száma

db

Áthúzódó képzés

I/N év hó év hó Megnevezése Lajstromszáma

A képzésre igénybe vehető támogatás

Ft Ft/fő/óra Ft/fő/képzés

következő években igénybe venni kívánt támogatás összege

Ft

1722


8. szám

8. szám


A nemzetgazdasági miniszter 27/2013. (VI. 28.) NGM rendelete a munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet módosításáról1 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2. § Nem lép hatályba az NGM rendelet 4. §-a és 2. melléklete. 3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. június 30-án lép hatályba. (2) Az 1. § és az 1. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba. (3) Ez a rendelet 2013. július 2-án hatályát veszti.



1

A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 109. számában találhatóak.

1724


8. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû kiadványát A könyv a büntetõhatalom gyakorlását abból a szempontból vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetõsége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Az író három, egymással szorosan összefüggõ témakört dolgoz fel. Az elsõ a bírói függetlenség és számonkérhetõség kérdése, valamint ezek szervezeti biztosítékai. A második témakör az ügyészség szerepét és alkotmányos státusát érinti. A harmadik a büntetõeljárási törvény elkészültének folyamatát rekonstruálja abból a szemszögbõl, hogy miként befolyásolta a bírói és ügyészi szervezet a kodifikációt. Hack Péter ebben a kötetben azt szeretné bizonyítani, hogy a jogalkotó által megfogalmazott eljárási szabályok, illetve az igazságszolgáltatás szervezeteit szabályozó joganyag csak részben határozzák meg azt, hogy a büntetõ igazságszolgáltatás hogyan zajlik. Annak megértéséhez, hogy mi hogyan mûködik ezen a rendszeren belül, tisztában kell lennünk azokkal a szervezeti érdekekkel is, amelyek az eljárás egyes szereplõinek szerepfelfogását, döntéseinek hátterét meghatározzák. Ez a megközelítés indokolja, hogy a szerzõ mûvében azon tényezõk elemzésére koncentráljon, amelyek akadályozzák, hogy ezek a szervezetek optimálisan teljesítsék feladatukat. A kötet 382 oldal terjedelmû, ára 1000 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû, 382 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1000 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

8. szám


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 600 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


1726


8. szám


dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 400 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 400 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ...................................................................................................................................................................... . Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


8. szám



Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 forint áfával) .................................. példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


1728


8. szám

TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 240 mm) hátsó borító

327 540 408 630

1/2 fekvõ (174 120 mm)

173 310

álló (87 240 mm)

173 310

1/4 álló (87 120 mm)

93 810

Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen

22 737

Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként

19 239

Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése ([email protected], [email protected], fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson.

A szerkesztésért felel a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztősége. Szerkesztőség: 1051 Budapest , József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Bp., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu Felelős kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi B. u. 6., 1394 Budapest 62. Pf.: 357, vagy faxon: 318-6668. Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi B. u. 6.; tel.: 235-4512/233 mellék), illetve megrendelhető a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). 2013. évi éves előfizetési díj: 69 960 Ft, fél évre: 37 200 Ft, negyedévre: 19 305 Ft. Hirdetések felvétele a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelő a hirdetésében emblémát is kíván alkalmazni, tartozik azt fotózásra alkalmas módon megrendeléséhez mellékelni. HU ISSN 2062-4794 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.1332 – Lajosmizse

TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Recommend Documents