TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Budapest, 2013. augusztus 30.

Ára: 5200 Ft

9. szám

TA R TA LO M J E G Y Z É K

I. PÉNZÜGY

1730–1818

II. GAZDASÁG

1819–1842

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

1843–1846

1730

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY

9. szám

I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK

2013. évi CXXVI. törvény

Egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról....................................................................................................

1731

264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról.......................................................................................................................

1738

307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet

Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról ...................................................................................................

1741

12/2013. (VII. 23.) MNB rendelet

A jegybanki alapkamat mértékéről...........................................................

1798

13/2013. (VII. 31.) MNB rendelet

A „Gárdonyi Géza: Egri csillagok” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról ..................................................................................................................

1798

14/2013. (VIII. 14.) MNB rendelete

Az „I. Lajos aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról..............

1800

15/2013. (VIII. 14.) MNB rendelet

A szélfelirattal ellátott „I. Lajos aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról ...................................................................................................

1802

29/2013. (VII. 3.) NGM rendelet

Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról ........................................

1803

30/2013. (VII. 23.) NGM rendelet

A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet módosításáról.....

1806

32/2013. (VIII. 14.) NGM rendelet

A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet és a katonai csapat- és árumozgásokra vonatkozó vámeljárás különös szabályairól szóló 42/2004. (XI. 17.) PM rendelet módosításáról ..........................................................

1807

A pénztárgépek cseréjének és beszerzésének támogatásához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról.....................................................

1816

1512/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat HIRDETMÉNYEK

1818

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1731

2013. évi CXXVI. törvény egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról* 1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása 1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül] „e) távszerencsejáték szervezése,” 2. §

(1) Az Szjtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység.” (2) Az Szjtv. 14. §-a a következő g) ponttal egészül ki: (A szerencsejátékok fajtái:) „g) távszerencsejáték.”

3. § Az Szjtv. Távszerencsejátékok alcíme és 29/C. §-a helyébe a következő 5. cím lép: „5. cím Távszerencsejáték 29/C. § Távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás az agár- és lóversenyre, valamint sportrendezvényre fogadás. 29/D. § A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 200 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie. 29/E. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévi távszerencsejáték koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A 2013. évet követő tárgyévekben a koncessziós díj minimumát a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembevételével kell meghatározni. (2) A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak. A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente kell valorizálni oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni. (3) A koncesszió időtartama legfeljebb 5 év. 29/F. § (1) A szervező a távszerencsejáték-szervezés engedélyezése iránti kérelemben több játéktípust is megjelölhet. A kérelmet az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirattal egyidejűleg. (2) A távszerencsejáték-szervező a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja. (3) Az állami adóhatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatja.

*

A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 26-i ülésnapján fogadta el.

1732


9. szám

(4) Az állami adóhatóság az engedélyt – ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel – legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki. 29/G. § (1) A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani. (2) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szervert Magyarországon kell elhelyezni. (3) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget. (4) Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről, illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, az állami adóhatóság az engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – visszavonja. 29/H. § (1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7–11. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi: a) családi és utónév, születési családi és utónév, b) lakcím, c) állampolgárság, d) azonosító okmány típusa, száma, e) születési hely és idő. (2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint végzi el. (3) A szervező a személyiadat- és lakcímnyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg: a) családi és utónév, születési családi és utónév, b) lakcím, c) állampolgárság, d) személyazonosító igazolvány száma, e) születési hely és idő. (4) Játékosként kizárólag természetes személy vehető nyilvántartásba. Ha a játékos életkora nem állapítható meg, vagy a 18. életév betöltése egyébként kétséges, a szervező a játékos nyilvántartásba vételét megtagadja. (5) A szervező a játékos nyilvántartásba vétele keretében a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol. 29/I. § (1) A szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján az e törvény szerint nyújtott szerencsejáték-szolgáltatással kapcsolatban magyar nyelven kell feltüntetni legalább a következő információkat: a) a szerencsejátékban való részvétel feltételei és a játék szabályai, b) a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének szabályai, c) a játékosi panaszok kezelésének rendje, d) a szerencsejáték-szervező a)–c) pontban foglaltakkal kapcsolatos elérhetősége, e) a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetés, f ) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó figyelmeztetés, g) Magyarországon szerencsejáték játékfüggőség kezelésével foglalkozó legalább egy szervezet elnevezése, elérhetősége, h) az állami adóhatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1733 i) a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedélyezett játéktípus vagy játéktípusok megjelölése, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama. (2) A szervezőnek biztosítania kell a játékos részére a külön jogszabályban meghatározott önkizárás és az önkorlátozás lehetőségét. 29/J. § (1) Az állami adóhatóság honlapján – a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében – közzéteszi a következő információkat: a) az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték- szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedélyezett játéktípusok, az engedély érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama, b) legalább egy, Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó szervezet elnevezése, elérhetősége, c) az állami adóhatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban. (2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást követő munkanapon módosítja. 29/K. § (1) A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15. és utolsó naptári napján elektronikus úton – az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon vagy az állami adóhatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával – adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóságoz. (2) Az adatszolgáltatásban a szervező a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett ügyletek alakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat tünteti fel. (3) A szervező a távszerencsejátékkal kapcsolatos adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére – papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön – hozzáférhetővé tenni. 29/L. § (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti távszerencsejáték-szervezés hatékony hatósági felügyelete vagy a legjobb felügyeleti gyakorlatok megosztása érdekében megállapodást köthet az Európai Unió tagállama vagy más állam – különösen a koncesszióba vevő székhelye, a koncessziós társaság nem magyarországi szervere szerinti állam, illetve a koncesszióba vevő részére a magyar hatóság által kiadottól eltérő távszerencsejáték(online szerencsejáték-) engedélyt kiadó állam – szerencsejáték-felügyeleti hatóságával. (2) A megállapodás a magyar és a másik részes fél állam adatvédelmi és egyéb jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részteles szabályait, így különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit. (3) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében az állami adóhatóság által szerzett vagy szolgáltatott információra az e törvény szerint a belföldi jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információra vonatkozó adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti információt az e törvényben biztosított, szerencsejáték-szervezés engedélyezési, felügyeleti tevékenységével összefüggésben használhatja fel. (4) Az e §-ban foglalt rendelkezésektől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződésben foglaltak alapján lehet.”

4. § Az Szjtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A távszerencsejáték kétheti gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 20%-a.” 5. §

(1) Az Szjtv. 36/C. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [A kötelezett] „h) távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint” (felügyeleti díjat fizet.) (2) Az Szjtv. 36/D. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A felügyeleti díjat a kötelezett] „d) a 36/C. § (2) bekezdés h) pontja esetén negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig” [fizeti meg az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.]

1734


9. szám

6. § Az Szjtv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki: „Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele 36/G. § (1) Az állami adóhatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott szerencsejáték-szervezést valósít meg. (2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami adóhatóság 90 napra rendeli el. (3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az állami adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni. (4) A (3) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza: a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését, b) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat, c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba. 36/H. § (1) Az állami adóhatóság 36/G. § bekezdése szerinti határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató. (2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi. (3) Az állami adóhatóság 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 36/G. § és e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható. 36/I. § (1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 90 nap elteltével megszűnik. (2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az állami adóhatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha a) az elrendelés oka megszűnt, vagy b) a büntetőügyben eljáró bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján az elektronikus adattal kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban. (3) A határozatra a 36/G. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. 36/J. § Az állami adóhatóság a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok tájékoztatása érdekében honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését.” 7. §

(1) Az Szjtv. 37. § 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.” (2) Az Szjtv. 37. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Távszerencsejáték esetében kaszinójáték a sorsolásos játék kivételével a kaszinójáték játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet a nyilvántartásba vett játékosok részvételével szerveznek.” (3) Az Szjtv. 37. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „22. Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők – távszerencsejáték esetén a nyilvántartásba vett játékosok – részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.” (4) Az Szjtv. 37. §-a a következő 27–29. ponttal egészül ki: „27. Távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer: a távszerencsejáték-szervezés esetén a játékmenetet, a játékosazonosítást, a játékosi egyenlegek kezelését és az egyéb pénzügyi folyamatokat biztosító műszakiinformatikai berendezés és szoftver. 28. Szerver: a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer részét képező, adattárolásra és feldolgozásra szolgáló eszköz. 29. Játékosi egyenleg: távszerencsejáték esetén a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a távszerencsejáték-szervező által vezetett egyenleg.”

9. szám


8. § Az Szjtv. a) 13. § (3) bekezdésében az „a kártyaterem működtetőjével” szövegrész helyébe az „a kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejáték-szervezővel” szöveg, b) II. fejezet 2. cím „Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejátékok játékadója” alcímének címében, a 32. § (5) bekezdésében, valamint a 38. § (2) bekezdés i) pontjában a „távszerencsejátékok” szövegrész helyébe a „távszerencsejáték” szöveg, c) 41. §-ában az „1. § (3) bekezdés e) és f ) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 13/A. §-a, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 26. § (22)–(25) bekezdése, 29/C. § (4)–(8) bekezdése, 37. § 23. pontja” szövegrész helyébe az „1. § (3) bekezdés e) pontja, 2. § (1) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 29/C–29/L. §-a, 37. § 21., 27–29. pontja, 36/G–36/J. §-a” szöveg lép. 9. § Hatályát veszti az Szjtv. a) 1. § (5a) és (5b) bekezdése, b) 7/A. § (4) bekezdésében a „távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról három hónapon, egyéb” szövegrész, c) 37. § 23. pontja.

2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 10. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, valamint a távszerencsejátékból származó nyeremény.”

3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 11. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosítása 12. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény a következő 71/A. §-sal egészül ki: „71/A. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a) egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 100 millió forint, b) több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén játéktípusonként 100 millió forint.”

5. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása 13. §

(1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki Magyarország területén] „i) játékkaszinót, kártyatermet működtet vagy távszerencsejátékot szervez;” (2) A Pmt. 3. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „t) ügyfél-átvilágítás: ta) a 6. §-ban meghatározott esetben a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, tb) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott játékos nyilvántartásba vétele.”

1736


9. szám

(3) A Pmt. 3. § v) pont vc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [üzleti kapcsolat:] „vc) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele.”

6. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása 14. §

(1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hatóság) „28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntetőügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, valamint a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát, valamint közreműködik a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges technikai környezet biztosításában.” (2) Az Eht. 92/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „92/A. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott egyszerű adatátvitelt és hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltatást végző elektronikus hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató) a Hatóság értesítését követően köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a külön törvényben meghatározott hatóság által, az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adathoz való hozzáférés megakadályozásával elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételt teljesíteni. (2) Ha a Hatóság azt észleli, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, annak haladéktalan teljesítésére hívja fel. Ha a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének a felhívás ellenére nem tesz eleget, a Hatóság ezt jelzi az elrendelő bíróságnak vagy a külön törvényben meghatározott, elrendelő hatóságnak. (3) A bíróság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot szabhat ki. A külön törvényben meghatározott hatóság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a külön törvényben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki. (4) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elrendelő bíróság vagy a külön törvényben meghatározott elrendelő hatóság megnevezésével és az elrendelő határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalomhoz való hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásának a jogalapjáról. (5) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a bíróság vagy a külön törvényben meghatározott hatóság által a szolgáltatás Magyarországon történő megkezdésének időpontja előtt elrendelt elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozását a szolgáltatás megkezdésétől a 159/C. § (1) bekezdése szerint teljesíteni.” (3) Az Eht. a 159/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „159/B. § (1) A Hatóság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5) bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése alapján, illetve az egyéb törvényben meghatározottak alapján szervezi és ellenőrzi a büntetőügyben a bíróság által elrendelt elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, továbbá a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását. (2) A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a bíróság elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. (3) A Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtása érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (a továbbiakban: KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba a) a bíróság által elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel esetén a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai, b) a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel esetén a külön törvényben meghatározott hatóság, a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai tekinthetnek be.

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1737 (4) A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a KEHTA-ban rögzíti a) az eljáró bíróság, a külön törvényben meghatározott hatóság megnevezését és a határozat számát, b) az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről szóló rendelkezést, c) az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat. (5) A Hatóság a hiányosan megküldött értesítéssel kapcsolatosan az adatok pótlása érdekében a bíróságot, illetve a külön törvényben meghatározott hatóságot elektronikus úton megkeresi, továbbá jelzi a bíróságnak, illetve a külön törvényben meghatározott hatóságnak, ha a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.” (4) Az Eht. 159/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók kötelesek a KEHTA-hoz csatlakozni abból a célból, hogy a bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről rendelkező határozatainak eleget tegyenek, illetve a végrehajtást a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés eredményeként talált vagy a tárolt változat elérhetőségének nem biztosításával elősegítsék.” (5) Az Eht. 159/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A KEHTA és a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók közötti adatcsere elektronikus formában, hitelesített adatkapcsolat útján történik. A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság és a Hatóság közötti elektronikus kapcsolattartás biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történik.”

7. Záró rendelkezések 15. §

(1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A 6. § és a 14. § 2014. január 2-án lép hatályba. (3) A 4–5. §, 10–11. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 32. napon lép hatályba.

8. Jogszabály tervezetének egyeztetése 16. § E törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2013. évi CXXVI. törvényhez 1. Az Art. 2. számú melléklet I/Határidők alcím 6. pont 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6.3. A távszerencsejáték-szervezés után fizetendő játékadóról a szervező kéthetente – a hónap 1–15. napjáig tartó tárgyidőszakáról e hónap 20. napjáig, illetve a hónap 16. napjától a hónap utolsó napjáig tartó tárgyidőszakáról a következő hónap 5. napjáig – tesz adóbevallást a játékadó egyidejű megfizetésével az állami adóhatósághoz.”

1738


9. szám

A Kormány 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelete a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

(1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § n) pont nd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában: költségvetési szerv vezetője:) „nd) a települési önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat esetén a jegyző, főjegyző;” (2) Az R. 2. § n) pont nh) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában: költségvetési szerv vezetője:) „nh) társulás esetén a létrehozott költségvetési szerv, illetve szervezet vezetője;” (3) Az R. 2. § n) pont ni) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában: költségvetési szerv vezetője:) „ni) társult képviselő-testület esetén a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat jegyzője;”

2. § Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A fejezethez tartozó költségvetési szerv vezetője a nyilatkozatot az éves költségvetési beszámolóval együtt küldi meg az irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv vezetője a tárgyévet követő év április 30-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek az általa vezetett költségvetési szervre vonatkozó nyilatkozatot és a fejezethez tartozó költségvetési szervekre vonatkozó nyilatkozatok másolatát.” 3. § Az R. 15. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja) „a) az irányító szerv által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr;” 4. §

(1) Az R. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A belső ellenőrzési tevékenység (2) bekezdés szerinti megszervezésére vonatkozó írásbeli megállapodásban rendelkezni kell a 22. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek és kötelességek ellátásának módjáról, valamint az alvállalkozó bevonásának lehetőségéről, illetve annak feltételeiről.” (2) Az R. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az (5) bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha a külső szolgáltató (1) bekezdés szerinti bevonásának indoka olyan speciális szakértelem szükségessége, amellyel a belső ellenőr képzettsége és szakmai tapasztalata ellenére nem rendelkezik, mert ahhoz elengedhetetlen valamely más szakma, szakterület ismerete is.”

5. § Az R. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A belső ellenőr, illetve a belső ellenőrzési vezető tekintetében összeférhetetlenség áll fenn és ezért nem vehet részt bizonyosságot adó tevékenységben, amennyiben) „a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy alkalmazottjának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója;” 6. § Az R. 24. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet az Áht. 70. § (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkező személy végezhet.

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1739 (2) A belső ellenőrzési tevékenység ellátásához szükséges engedély szakmai feltételeinek az felel meg, aki legalább két éves ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi, számviteli, vagy az adott költségvetési szerv tevékenységi körébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlattal és a) a következő szakirányú szakképzettségek valamelyikével rendelkezik: aa) jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, gazdaságinformatikus, informatikus közgazdász, igazgatásszervező, okleveles igazgatásszervező, okleveles közigazgatási szakértő, okleveles közigazgatási menedzser vagy ab) olyan főiskolai, vagy egyetemi végzettség, amely a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételt lehetővé teszi, vagy b) az a) pontba nem tartozó felsőfokú iskolai végzettséggel és a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik: ba) okleveles pénzügyi revizori, bb) pénzügyi-számviteli szakellenőri, bc) ellenőrzési szakelőadó, bd) okleveles könyvvizsgálói, be) költségvetési ellenőri, bf ) mérlegképes könyvelői, bg) a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri (CIA), bh) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) Nemzetközi Szervezetének okleveles informatikai rendszerellenőri (CISA), bi) közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői, bj) felsőfokú költségvetési, vagy bk) felsőfokú államháztartási szakképesítéssel rendelkezik. (3) Ha a költségvetési szerv belső ellenőrzési szervezeti egységgel rendelkezik, a költségvetési szerv vezetője a felsőfokú iskolai végzettségűeknek felmentést adhat a (2) bekezdésben foglalt szakmai gyakorlati feltétel alól, de ebben az esetben is köteles gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési szervezeti egység rendelkezzen mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges.”

7. § Az R. 12. alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § (1) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásához szükséges – és a regisztrációs kérelemhez csatolandó – bizonyítási eszközök az alábbiak: a) a 24. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakirányú és más felsőfokú iskolai végzettséget igazoló oklevél, bizonyítvány másolata, b) a 24. § (2) bekezdése szerinti legalább kétéves szakmai gyakorlat bemutatását tartalmazó kérelmezői nyilatkozat vagy a 24. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén a szakmai gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum; c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (a fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a készpénz befizetési megbízást igazoló szelvényrészének, vagy a kérelmező fizetési számlájának megterhelését tanúsító bizonylatnak a másolata). d) hatósági erkölcsi bizonyítvány, amellyel a kérelmező igazolja azt a tényt, hogy megfelel az Áht. 70. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) Az eljárás során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik. (3) A büntetlen előélet és a foglalkozástól való eltiltás hatályának igazolása céljából a kérelmező kérheti, hogy az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az államháztartásért felelős miniszter részére – a belső ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.” 8. § Az R. 32. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a jegyző, illetve főjegyző részére a tárgyévet megelőző év november 30-ig. Társulás esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a létrehozott költségvetési szerv vezetője és a társulási tanács elnöke részére. (4) Helyi önkormányzatok esetében az éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31-ig hagyja jóvá.”

1740 9. §

10. §


9. szám

(1) Az R. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési jelentést megküldi a polgármesternek, a jegyzőnek, illetve főjegyzőnek a tárgyévet követő év február 15-ig.” (2) Az R. 49. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést – a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg – a képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra.” (1) Az R. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A társult önkormányzatok stratégiai ellenőrzési tervének és éves ellenőrzési tervének összeállítása a belső ellenőrzési feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának érdekében az érintett helyi önkormányzatok jegyzői, főjegyzői írásos véleményének figyelembevételével történik.” (2) Az R. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról év közben az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor tájékoztatja az érintett helyi önkormányzatok jegyzőit, főjegyzőit.”

11. § Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 13. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve 9–10. cikkének való megfelelést szolgálja.

Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes

1. melléklet a 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez „1. melléklet a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

NYILATKOZAT

A) Alulírott ................................................., a .......................................................................... költségvetési szerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az előírásoknak megfelelően ........................... évben / időszakban az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam – a belső kontrollrendszer kialakításáról, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséről, – a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéről, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról, – a rendelkezésre álló előirányzatoknak a célnak megfelelő felhasználásáról, – a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről, – a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről, – a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról, – az intézményi számviteli rendről, – olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak, – arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem.

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1741 A vonatkozó jogszabályok belső kontrollrendszerre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint tettem eleget: Kontrollkörnyezet: Kockázatkezelési rendszer: Kontrolltevékenységek: Információs és kommunikációs rendszer: Nyomon követési rendszer (monitoring): Kijelentem, hogy a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljeskörűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket. Az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági vezetője eleget tett tárgyévben esedékes továbbképzési kötelezettségének a belső kontrollok témakörében: igen – nem Kelt: .................................. P. H.

................................. aláírás

B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni: Kelt: .................................. P. H.

................................. aláírás”

A Kormány 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelete az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában, az 1. és 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1., 12., 16., 17., 18., 19., 21., 23., 27., 28., 37., 38. és 39. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 1. § Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz1.) 11. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A féléves elemi költségvetési beszámoló) „e) a helyi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatai mellékletet” (tartalmazza.)

1742


9. szám

2. § Az Áhsz1. 40. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:) „e) Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások: ea) a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása, eb) a cél- és címzett támogatás elszámolása, ec) a központosított előirányzatok és egyéb költségvetési támogatások elszámolása, ed) a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának elszámolása, ee) a helyi önkormányzatok előző évi normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása, ef ) a helyi önkormányzatok előző évi központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása.” 3. § Az Áhsz1. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) E rendeletnek az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2013. évi féléves költségvetési beszámolókra kell alkalmazni.” 4. §

(1) Az Áhsz1. 8. számú melléklete az 1. melléklet, 25. számú melléklete és 26. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (2) Az Áhsz1. 24. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

5. § Az Áhsz1. 1. 6. § (1) bekezdésében a „feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások” szövegrész helyébe a „feladatmutatóknak, továbbá a helyi önkormányzatok központi költségvetésből kapott támogatásainak” szöveg, 2. 11. § (2) bekezdés d) pontjában az „adóerőképessége mellékletet” szövegrész helyébe az „adóerőképessége mellékletet,” szöveg, 3. 11. § (3) bekezdésében a „24. számú melléklet B)–C) pontja” szövegrész helyébe a „24. számú melléklet” szöveg, 4. 19. § (3) bekezdésében a „vagyonkezelési” szövegrész helyébe a „megbízási” szöveg, 5. 44. § (2) bekezdésében az „elszámolásokat” szövegrész helyébe az „elszámolásokat, valamint a 11. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti mellékleteket” szöveg, 6. 47. § (1) bekezdésében a „negyedévenként – a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján – kell rögzíteni” szövegrész helyébe a „havonta – az eszközök értékcsökkenése, a 28. § (5) bekezdése szerinti állományba vétel, és a 8. § (18) bekezdése, valamint a 31/A. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelésekre vonatkozó értékvesztés esetén negyedévenként – a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni, kivéve, ha e rendelet alapján azok elszámolását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell elvégezni” szöveg, 7. 51. § (1) bekezdés b) pontjában a „tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni” szövegrész helyébe a „tárgyhónapot – az eszközök értékcsökkenése, a 28. § (5) bekezdése szerinti állományba vétel, és a 8. § (18) bekezdése, valamint a 31/A. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelésekre vonatkozó értékvesztés esetén a tárgynegyedévet – követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni, kivéve, ha e rendelet alapján azok elszámolását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell elvégezni” szöveg, 8. 9. számú melléklet 3. Számlaosztály részében a „3313. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla” szövegrész helyébe a „3313. Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla” szöveg, 9. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 2. pont c) alpont ca) alpontjában a „tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig” szövegrész helyébe a „tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig” szöveg, 10. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 3. pont d) alpontjában a „kiadásokat és bevételeket (hozamokat) legkésőbb a tárgynegyedévet követő 15-ig” szövegrész helyébe a „kiadásokat és bevételeket (hozamokat) legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig” szöveg, 11. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 4. pont d) alpont db) alpontjában a „tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig” szövegrész helyébe a „tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig” szöveg,

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1743 12.

9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 15. pontjában a „kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámláján, legkésőbb a tárgynegyedévet követő” szövegrész helyébe a „kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámláján, legkésőbb a tárgyhónapot követő” szöveg

lép. 6. §

(1) Hatályát veszti az Áhsz1. 1. 40. § (2) bekezdés f ) pontja, 2. 44. § (3) bekezdése, és 3. 10. számú melléklete. (2) Hatályát veszti az Áhsz1. 1. 12. §-ában a „ , a továbbadási célú bevételeket” szövegrész, 2. 40. § (2) bekezdés n) pontjában az „ , ezen belül elkülönítetten az Európai Uniós támogatási programok kötelezettségvállalásának és finanszírozásának alakulása” szövegrész, 3. 9. számú melléklet 3. Számlaosztály részében a „3314. Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla” és a „332. Céltartalék számla” szövegrész, 4. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 4. pont h) alpontjában az „A helyi önkormányzatnak a tárgyévet követő költségvetési évet megillető állami hozzájárulások, illetve OEP finanszírozás terhére a tárgyév december hónapban előre leutalt támogatás összegét is függő bevételként kell elszámolnia.” szövegrész, és 5. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 5. pontjában a „továbbadási célú bevételek,” szövegrész.

2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 7. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „l) törzskönyvi okirat: a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat – a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével –, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata.” 8. § Az Ávr. 78. § (5a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Kizárólag a (4) bekezdés szerint részletekben lehet az olyan előfinanszírozással biztosított költségvetési támogatást kifizetni, amelynek összege meghaladja a három millió forintot. E rendelkezést nem kell alkalmazni] „e) a kincstári körbe tartozó kedvezményezettek részére nyújtott költségvetési támogatásokra, valamint a Kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósított költségvetési támogatásokra.” 9. § Az Ávr. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az Áht. 52. § (4) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartójának vagy az általa fenntartott intézménynek az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján köztartozása van, és a fenntartó előzetesen benyújtott kérelme alapján a fejezetet irányító szerv vezetője a Kincstárnak – legkésőbb a költségvetési támogatás fenntartó részére történő folyósításának jogszabályban meghatározott határidejének leteltét megelőző 5. napig – úgy nyilatkozik, hogy a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátását súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a Kincstár a köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek. A köztartozással terhelt nem állami intézmény fenntartókról a Kincstár a költségvetési támogatás folyósítását követő három munkanapon belül értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét.” 10. § Az Ávr. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Áht. 53. § (2) bekezdése szerinti esetben a Ptk. szerinti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja, a késedelmi kamat számításának kezdő időpontja a kötelezett késedelembe esésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.”

1744


9. szám

11. § Az Ávr. az „[Az Áht. 56. §-ához]” alcíme a következő 100/A. §-sal egészül ki: „100/A. § E fejezetet a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő kedvezményezettek hitelezésének elősegítése érdekében a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott kezességi díjtámogatásra a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kezességi díjtámogatás igényléséhez a támogatás igénylője a 72. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot csatol, b) a kezességi díjtámogatásoknak a monitoring rendszerben nyilvántartott adatokkal, a támogatási döntéssel és azok módosulásaival kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget a Kincstár részére a 92. § (2), (6) és (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatással kell teljesíteni, c) a kezességi díjtámogatásra nem kell alkalmazni a 70. §-t, a 71. §-t, a 73. §-t, a 78. § (6) bekezdését, a 79. §-t, a 80. §-t és nem kell a 77. § szerinti biztosítékot kikötni.” 12. § Az Ávr. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásról az igénylés évében történő lemondás esetén a költségvetési támogatás módosítására irányuló kérelmet a Kincstárnak kell megküldeni. A kérelemhez csatolni kell a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást, kivéve a) a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatásokról történő lemondás esetén, vagy b) ha a kötelezett a lemondással egyidejűleg részletfizetés iránti kérelmet nyújt be.” 13. §

(1) Az Ávr. 104. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az Áht. 59. § (3) bekezdése szerint megállapított lemondási kötelezettségnek a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül, a 102. § szerint tesz eleget. Ha a 102. § (1) bekezdés b) pontja szerinti részletfizetés iránti kérelmet a Kincstár elutasítja, a visszafizetési kötelezettséget a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az elutasításról szóló döntés kézhezvételét követő három munkanapon belül teljesíti, a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás kivételével.” (2) Az Ávr. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás átutalásra kerülő összegének megállapítása és teljesítése során a) a b)–d) pontban foglaltak kivételével a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások egyenlegét, b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése összegének egyenlegét, c) a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása összegének egyenlegét, d) a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása összegének egyenlegét és e) a költségvetési támogatások összegét jogcímenként kell figyelembe venni.” (3) Az Ávr. 104. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) Az Áht. 57/A. § (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem a) az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettség esetén április 30-áig, b) a 102. § (1) bekezdése szerinti lemondás esetén a lemondás benyújtásával egyidejűleg, c) az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálati eljárás során ca) felhívás elfogadása esetén a felhívás elfogadásától számított tizenöt napon belül, cb) határozat hozatala esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, cc) a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén a jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő. A határidő elmulasztása jogvesztő. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli a 105. § (4) bekezdése és 106. § (1) bekezdése szerinti kamat. (7) Az Áht. 57/A. § (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár abban az esetben nyújtja be, ha a) a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylés évében történő módosításához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott határidő leteltét, b) az elszámoláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét a (2) bekezdésben megjelölt határidő leteltét, vagy

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1745 c) az elszámolás felülvizsgálatához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a felhívás elfogadását, illetve a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül, illetve az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét a határozat kézhezvételét követő hatvan napon belül a kötelezett nem teljesítette.”

14. § Az Ávr. 105. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a 104. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott egyenleggel kapcsolatban késedelmi kamat fizetésére kötelezett a) az éves költségvetési beszámolójában kimutatott visszafizetési kötelezettség összege után, ha azt a beszámoló Kincstárhoz történő benyújtási határidejének leteltét követő tizenöt napon belül nem teljesíti, és b) az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálat keretében megállapított, illetve az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után.” 15. § Az Ávr. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „108. § (1) Az Áht. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön ellenőrzés lefolytatására. (2) Az ellenőrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is. (3) A Kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetésének és az eltérés jogszerűsége igazolásának módját a Kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dolgozza ki és teszi közzé a Kincstár honlapján. (4) Az Áht. 58. § (2) bekezdése szerinti határozatot úgy kell meghozni, hogy azt a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a soron következő mutatószám módosítás, illetve az elszámolás elkészítési határidejének letelte előtt kézhez kapja.” 16. § Az Ávr. az „[Az Áht. 58. §-ához]” alcíme a következő 109. §-sal egészül ki: „109. § (1) Ha az Áht. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzésre helyszíni ellenőrzés keretében kerül sor, a Kincstár arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az Áht. 58. § (2) bekezdése szerinti, Kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során ad át vagy küld meg az ellenőrzöttnek. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, b) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által jelzett érintett mutatószámokat jogcímenként, c) a Kincstár által megállapított mutatószámokat és az ezeket megalapozó adatokat, d) a b) és c) pontban foglaltak közötti eltérés indokait, e) az ellenőrök nevét, aláírását és f ) ha a helyszíni ellenőrzés befejezésével nem kerül sor a jegyzőkönyv átadására, a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását.” 17. § Az Ávr 110. §-a helyébe következő rendelkezés lép: „110. § (1) Az Áht. 59. § (1) és (2) bekezdése szerinti vizsgálat lefolytatására a 108. § (1)–(3) bekezdését és a 109. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Kincstár az Áht. 59. § (1) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosításra – az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban meghatározott igénylési rendhez igazodóan – legfeljebb nyolcnapos határidőt állapít meg. Ha a felhívás címzettje a hiánypótlásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, és emiatt a támogatási igény az elbírálásra jogosult szervnek nem továbbítható, a támogatási igény dokumentációját – egy másolati példány megtartásával – az ok megjelölésével a Kincstár visszaküldi a benyújtónak. (3) A hiánypótlásra történő felhívás tartalmazza a) a felhívással érintett költségvetési támogatással kapcsolatosan benyújtott támogatási igény adatait, b) a hiánypótlás teljesítésének határidejét, c) a hiányok, módosítandó adatok, dokumentumok megjelölésével a hiánypótlásra való felhívást, d) az eltérés indokait, és e) a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást.

1746


9. szám

(4) A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv tartalmazza: a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, b) a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve a megállapított költségvetési támogatás összegét, c) a Kincstár által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, illetve költségvetési támogatás összegét, a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat adataitól való eltérés indokait, d) az ellenőrök nevét, aláírását és e) – ha a helyszíni ellenőrzés befejezésével nem kerül sor a jegyzőkönyv átadására – a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását.” 18. § Az Ávr. 112. § (4)–(6) bekezdése helyébe következő rendelkezések lépnek: „(4) Az Áht. 60. § (5) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv a 109. § (2) bekezdése, illetve a 110. § (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. (5) A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait – a helyszíni ellenőrzés időpontjától függően – az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívásban, (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben vagy (10) bekezdése szerinti határozatban kell szerepeltetni. (6) Az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívás tartalmazza a) a 109. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatokat, illetve a támogatások összegét, b) a 110. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat, c) az Állami Számvevőszék által a felhívás címzettje vonatkozásában megállapított, (3) bekezdés szerinti eltéréseket, d) az elszámolás módosítására és annak határidejére vonatkozó felhívást, és e) a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást.” 19. § Az Ávr. 114. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép: „(1) Az Áht. 60. § (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv tartalmazza a) a 109. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, b) a 112. § (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat, valamint c) a jegyzőkönyvben foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást.” 20. § Az Ávr. 116–118. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „116. § (1) Önkormányzati biztos megbízását a képviselő-testületnél a) a polgármester, b) a képviselő-testület pénzügyi bizottsága, c) a jegyző, d) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló, vagy e) a költségvetési szerv vezetője kezdeményezheti. (2) Önkormányzati biztosként a) az a magyar állampolgár bízható meg, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy jogász szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik arról, hogy az (5) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, vagy b) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság bízható meg, amelynek ágazati besorolása megfelel az önkormányzati biztosi tevékenység jellegének, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és az önkormányzati biztosi tevékenységet az a) pontban előírt követelményeknek, valamint az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelelő alkalmazottjával vagy személyesen eljáró tagjával látja el. (3) Az önkormányzati biztost a (2) bekezdés szerinti személyek, szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé. (4) A képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntési jogát a pénzügyi bizottságára átruházhatja. (5) Nem lehet önkormányzati biztos az a személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, tagja, aki a) az adott költségvetési szerv foglalkoztatottja, b) a kijelölést megelőző három évben az adott költségvetési szerv foglalkoztatottja volt,

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1747 c) rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző három évben az adott költségvetési szervnél, d) az Áht. 71. § (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett, vagy e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy más alkalmazottjának hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig. 117. § (1) Az önkormányzati biztossal a polgármester megbízási szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevél tartalmazza a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét, b) a megbízatás időtartamát, c) az önkormányzati biztos feladatait, jogkörét, és d) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését. (2) Az önkormányzati biztos jogosult a tervezéssel, gazdálkodással, az adatszolgáltatások teljesítésével és a beszámolással összefüggésben a) a költségvetési szerv vezetőjétől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni, b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni, c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni, d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés megbízatásának időtartama alatti eljárási szabályait, e) a kötelezettségvállalás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet, és f ) szakértőt igénybe venni. (3) Az önkormányzati biztos köteles a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv tervezését, gazdálkodását, beszámolását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását, b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek, c) a b) pontban foglaltak és a költségvetési szerv működésének és gazdálkodásának ismert feltételei alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készíteni, amelyet a képviselő-testület fogad el, d) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák, e) a d) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni az adóhatósággal, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon, f ) kezdeményezni a d) és e) pontban foglaltak megvalósításához szükséges előirányzat-átcsoportosítást, g) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, illetve gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre, h) – a költségvetési szervvel együttműködve – intézkedési tervet kidolgozni a gazdálkodás, a feladatellátás középés hosszabb távú ésszerűsítésére, ha a c) és d) pont szerinti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendők, és i) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. (4) Az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta – munkájának a költségvetési szerv által történő akadályoztatása esetén soron kívül – beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, továbbá javaslatot kell tenni a költségvetési szerv hatáskörébe tartozó intézkedésekre. (5) Az önkormányzati biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést készít, amelyet – a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt – a képviselő-testület tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. A képviselő-testületi ülésre a költségvetési szerv vezetőjét is meg kell hívni. (6) A polgármester a képviselő-testület által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről azok végrehajtásáig negyedévente tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a polgármester vizsgálatot rendel el a költségvetési szerv vezetője, illetve gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.

1748


9. szám

(8) A költségvetési szerv vezetője köteles az önkormányzati biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást, és b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit. (9) Az önkormányzati biztos megbízásának megszüntetésére – a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt – akkor kerülhet sor, ha a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs, b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett az önkormányzati biztosra felróható okok miatt, vagy c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete az önkormányzati biztos közreműködésével sem javítható. (10) A képviselő-testület a (6) bekezdés szerinti intézkedések eredménytelensége esetén a) a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben új önkormányzati biztos megbízásáról dönthet, vagy b) a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben intézkedést kezdeményezhet a költségvetési szerv tervezésének, gazdálkodásának javítására, átszervezésére, a finanszírozás felfüggesztésére vagy korlátozására, illetve a költségvetési szerv átalakítására, megszüntetésére. 118. § (1) Az önkormányzati biztos tevékenységével összefüggő valamennyi kiadás – az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve – a helyi önkormányzatot terheli. (2) Az önkormányzati biztost megillető havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 117. § (1) bekezdése szerinti megbízási szerződés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetője havi alapilletményének figyelembevételével, a hatékonyság és takarékosság követelményeinek egyidejű érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi.” 21. §

(1) Az Ávr. 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti egyéb kötelezettségnek a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv által az Igazgatóság részére engedményezett forgótőke, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulás, ha azt a helyi önkormányzat két egymást követő hónapban nem fizette meg, és jogszabály alapján érvényesített más levonási kötelezettség minősül.” (2) Az Ávr. 140. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások módosítása szerinti finanszírozási különbözeteket a következők szerint kell érvényesíteni: a) a 101. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó lemondott támogatás időarányos részét egy összegben, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónapban esedékes nettó finanszírozás során, b) a 102. § (1) bekezdése alapján lemondott költségvetési támogatást – az engedélyezett részletfizetés esetét kivéve – egy összegben, legkésőbb a lemondás kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, c) a 102. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó, engedélyezett részletfizetés esetén az első részletet legkésőbb a Kincstár értesítését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, a fennmaradó részleteket ezt követően folyamatosan, d) a 102. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó, elutasított részletfizetés esetén egy összegben, legkésőbb a lemondás kincstári kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és e) a pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetet a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónaptól kezdődően a (6) bekezdés b) pontja szerinti módon.”

22. § Az Ávr. a következő alcímmel egészül ki:

„[Az Áht. 83/A. §-ához] 144/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a központi költségvetést havonta megillető hányadának ellenőrzése céljából a települési önkormányzat az önkormányzati adóhatóság által a tárgynegyedévben beszedett gépjárműadó összegének adatait, illetve a gépjárműadó fizetési számláról a települési önkormányzat által

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1749 végrehajtott utalások adatait – havi kimutatással, a települési önkormányzatot és a központi költségvetést megillető hányad szerinti bontásban – a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig továbbítja az Igazgatóságnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az önkormányzati adóhatóság teljesíti úgy, hogy az adónyilvántartó rendszerből kinyert – havi bontású gépjárműadó forgalmát részletező – adatokat a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben rögzíti, valamint az adatszolgáltatás hitelesített példányát és számlakivonatok hitelesített másolatait legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 16. napjáig postai úton is megküldi az Igazgatóságnak. (3) Az Igazgatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését követő harminc napon belül a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét és a gépjárműadó-bevétel törvényben előírt megosztását megfelelően teljesítette-e az önkormányzati adóhatóság. Ha az ellenőrzés eredményeként ezek helyessége nem állapítható meg, vagy az Igazgatóság formai hibát talál, pótlólagos információért, illetve hiánypótlásért megkeresi az önkormányzati adóhatóságot. (4) A (3) bekezdés szerinti megkeresések esetében az Áht. 59. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni. (5) Ha az Igazgatóság ellenőrzése során nem állapít meg eltérést, arról az önkormányzati adóhatóságot nem értesíti. (6) Az Áht. 83/A. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság mértéke legfeljebb a) a b) pontban meghatározott kivétellel, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzati adóhatóság által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadó-bevétel 0,5%-ának megfelelő összeg, b) ha az adatszolgáltatási késedelem a 60 napot meghaladja, akkor a tárgyévet megelőző évben az önkormányzati adóhatóság által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadó-bevétel 1,5%-ának megfelelő összeg. (7) A bírság mértékének megállapításakor az Igazgatóság a kötelezettségszegés súlyát és ismétlődő jellegét mérlegeli. (8) Ha a bírság, illetve az Áht. 83/A. § (2) bekezdése alapján az Igazgatóság által megállapított különbözet és annak kamata nem éri el a tízezer forintot, azt nem kell megfizetni, és az Igazgatóság az önkormányzati adóhatóság értesítését mellőzi.”

23. § Az Ávr. 145. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki: „(10) Ha a (4) bekezdés d) pontja szerinti fizetési számláról a (8) bekezdésben az e fizetési számlára nézve meghatározott határidő letelte előtt, még a tárgyhónapban történik a települési önkormányzat más fizetési számlájára átutalás, azzal egyidejűleg a központi bevételi számlát megillető hányadot is át kell utalni a Kincstár által meghatározott fizetési számlára. (11) Ha a (4) bekezdés d) pontja szerinti számláról a (8) bekezdésben előírt fizetési kötelezettség az abban meghatározott határidőn belül nem teljesül, a települési önkormányzat a meg nem fizetett összeg után – a határidő leteltét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű – kamatot fizet. A kamatfizetés kezdőnapja a fizetési kötelezettség határidejének leteltét követő első nap, a kamatfizetés utolsó napja a késedelmes fizetés napja. A kamatot külön, a Kincstár által meghatározott fizetési számlára kell megfizetni.” 24. § Az Ávr. 150. §-a a következő l) ponttal egészül ki: „l) a Kormány egyedi határozata szerinti, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő kedvezményezettek hitelezésének elősegítése érdekében megvalósuló kezességi díjtámogatások előirányzat-maradványát.” 25. § Az Ávr. a következő alcímmel egészül ki:

„[Az Áht. 104–105. §-ához] 167/A. § (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy 1. törzskönyvi azonosító számát (a továbbiakban: PIR szám), 2. alaptevékenységét is kifejező, azonos vagy hasonló tevékenységet ellátó másik törzskönyvi jogi személy nevétől különböző egyedi megnevezését, 3. székhelyét, 4. alaptevékenységét az államháztartási szakágazat és szakfeladatrend szerint, 5. törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésének és törlésének időpontját, 6. vezetőjének vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személynek a nevét, kinevezésének, megbízásának módját, időpontját, időtartamát, 7. KSH statisztikai számjelét, 8. nettó finanszírozási körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, 9. központosított illetmény-számfejtési körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, valamint a Kincstár központosított illetményszámfejtést végző igazgatóságának kódját.

1750


9. szám

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – ha a törzskönyvi jogi személy rendelkezik az alábbi adattal, illetve rá vonatkozóan fennáll az alábbi feltétel – a törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy 1. idegen nyelvű megnevezését, rövidített nevét, 2. levelezési címét, 3. önálló ügyintézésre jogosult vagy más szervezeti egysége által történő feladatellátását szolgáló, a törzskönyvi jogi személy székhelyétől tartósan elkülönült telephelyének címét, és – ha a törzskönyvi jogi személy elnevezésétől eltérő megnevezéssel rendelkezik – megnevezését, 4. adószámát, közösségi adószámát, 5. az Art. 22. § (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatának adatait és az ilyen nyilatkozat benyújtásának időpontját, 6. által ténylegesen végzett adóköteles tevékenységek TEÁOR szerinti besorolását, 7. adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját, 8. társasági adó alanyiságára vonatkozó nyilatkozatának adatait és benyújtásának időpontját, 9. tevékenysége során keletkezett iratainak őrzési helyét, ha az nem azonos a székhellyel és a törzskönyvi jogi személy az adó alanyának minősül, 10. közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének tényét, a közhasznú jogállás megszerzésének, illetve törlésének időpontját, 11. hivatalos elérhetőségeit (vezetékes telefonszám, faxszám körzetszámmal, e-mail cím és mobilszám), 12. működése megszűnésének napját vagy a működés megszűnéséhez kapcsolódó feltételt, ha a törzskönyvi jogi személy alapítása határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig szól, 13. jogelődjének, illetve jogutódjának megnevezését, székhelyét, PIR számát, adószámát, nem törzskönyvi jogi személy jogutód esetében a cégjegyzékszámát, 14. megszűnése esetén a jogutódlással összefüggő információkat, különösen a jövőbeni közfeladat-ellátás, vagyonátadás, foglalkoztatottak vonatkozásában, 15. létesítő, módosító és megszüntető okiratát szkennelt formában. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a törzskönyvi nyilvántartás a) költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy esetében tartalmazza 1. a költségvetési szerv alapításának és megszüntetésének időpontját és módját, 2. a költségvetési szerv létesítő, módosító és megszüntető okiratának, az erről rendelkező jogszabálynak vagy határozatnak keltét, számát vagy azonosító adatát, 3. a költségvetési szerv felett az alapítói jogok gyakorlására, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére jogosult valamennyi szerv megnevezését, székhelyét, adószámát, 4. a költségvetési szerv valamennyi irányító vagy felügyeleti, illetve fenntartó szervének megnevezését, székhelyét, adószámát, 5. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv középirányító szervének PIR számát, 6. a költségvetési szerv gazdálkodási besorolását, 7. önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kapcsolatának PIR számát, megnevezését, 8. a költségvetési szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonyok megnevezését, b) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács esetében tartalmazza a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács létrejöttének és megszűnésének időpontját és módját, c) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személynek az a) pont 1–4. alpontja szerinti adatát, valamint valamennyi alapító szervének megnevezését, székhelyét, adószámát, ha azzal a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy rendelkezik. (4) A törzskönyvi nyilvántartás – az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül – az államháztartási információs rendszer által igényelt, más nyilvántartásokkal való kapcsolattartáshoz, továbbá a törzskönyvi jogi személy működésének, ellenőrzésének elősegítéséhez szükséges következő adatokat is tartalmazza: 1. a törzskönyvi jogi személynek az Áht. 103. § (3) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló azonosító számát (a továbbiakban: államháztartási egyedi azonosító szám), 2. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezeti rend szerinti besorolását, 3. a köznevelési tevékenységet végző törzskönyvi jogi személy OM azonosítóját, köznevelési tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját, 4. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi törzskönyvi jogi személy ágazati azonosítóját, szolgáltató tevékenysége megkezdésének, illetve megszűnésének időpontját,

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1751 5. a törzskönyvi jogi személy szervtípusát – amely az államháztartási információs rendszer igényeinek megfelelő részletezettségben összetartozó törzskönyvi jogi személyek csoportjának jelölésére adminisztratív osztályozás szerinti kód –, szektorát, KSH gazdálkodási formájának kódját, 6. a törzskönyvi jogi személy KSH területi számjelét, KSH járás kódját, 7. a törzskönyvi jogi személy önkormányzattípusát, településtípusát, 8. az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a megye számát, KSH kódját, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a költségvetési gazdálkodás egységét meghatározó kódot (a továbbiakban: pénzügyi körzet), 9. a helyi önkormányzat működésének jellegét (polgármesteri hivatalt, közös önkormányzati hivatalt működtető önkormányzat), 10. közös önkormányzati hivatalt működtető önkormányzat esetében a közös önkormányzati hivatal PIR számát, 11. társult képviselő-testület esetén a közös önkormányzati hivatal PIR számát, 12. a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települési önkormányzatok felsorolását, 13. a társulásban résztvevő települési önkormányzatok felsorolását, 14. a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájának és a 145. § (3) bekezdés d) pontja szerinti alszámlájának számát, a számlákat vezető hitelintézet nevét, 15. valamennyi adat, tény bejegyzése, módosítása és törlése hatályossá válásának időpontját, 16. valamennyi adat, tény bejegyzése, módosítása és törlése törzskönyvi bejegyzésének időpontját, 17. a törzskönyvi okiratok iktató számát. (5) A törzskönyvi nyilvántartásban a) a székhelyet, a telephelyet és az iratmegőrzési helyet legalább az irányítószám, település, közterület, közterület jellege, házszám, b) a telephelyet – közterület, közterület jellege, házszám hiányában – a helyrajzi szám, c) a levelezési címet az a) pontban meghatározott módon vagy az irányítószám, településnév és postafiók feltüntetésével kell megjelölni. 167/B. § (1) A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos valamennyi közigazgatási hatósági eljárás – a hatósági ellenőrzés és a (2) és (3) bekezdés szerinti eljárás kivételével – az erre a célra rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap alkalmazásával, kérelemre indul. (2) Az államháztartás információs rendszerének jogszabályban elrendelt módosulása miatt bekövetkező adatváltozások átvezetésére a Kincstár hivatalból indított eljárás keretében eseti csoportos adatmódosítást végezhet. A Kincstár az adatmódosításról és annak hatályossá válásáról a módosítást követő nyolc napon belül értesíti a törzskönyvi jogi személyt, valamint – költségvetési szerv és jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében – az alapítói jogokat gyakorló szervet. (3) A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, az állami adóhatóság által is kezelt adatokról, valamint ezen adatok megváltozásáról – az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat változásának kivételével – a Kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami adóhatóságot. (4) Az állami adóhatóság Art. 17/A. § (8) bekezdése szerinti értesítése alapján a törzskönyvi jogi személy adóazonosító számának megváltozását a Kincstár hivatalból jegyzi be. (5) A köznevelési információs rendszertől elektronikus úton átvett OM azonosító számot és a köznevelési tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját a Kincstár hivatalból jegyzi be. (6) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi információs rendszertől elektronikus úton átvett ágazati azonosítóját, szolgáltató tevékenysége megkezdésének, illetve megszűnésének időpontját a Kincstár hivatalból jegyzi be. 167/C. § (1) A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését az alapítói jogokat gyakorló szerv a létesítő okirat csatolásával, a bejegyzési kérelem, b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését az alapítói jogokat gyakorló szerv a megszüntető okirat csatolásával, a törlési kérelem, c) létesítő okiratát nem érintő, a 167/A. §-ban meghatározott adatának módosítását – az alapítói jogokat gyakorló szerv egyidejű értesítésével – a törzskönyvi jogi személy a változás-bejelentési kérelem, d) létesítő okiratát érintő módosítást az alapítói jogokat gyakorló szerv az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat, valamint az egységes szerkezetű alapító okirat csatolásával, a változás-bejelentési kérelem – az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított – nyolc napon belül a Kincstárnak történő benyújtásával kérheti.

1752


9. szám

(2) A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapító szervének megszűnése esetén az alapító szerv jogutódját, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok átvevőjét terheli a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzésével kapcsolatos intézkedések megtételének kötelezettsége. 167/D. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem, b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését – nemzetiségi önkormányzat esetében megszüntető okiratának csatolásával – törlési kérelem, c) 167/A. § (1)–(2) bekezdésében és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem, d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzat vagy a módosuló adat megváltozásáról szóló határozata csatolásával, változás-bejelentési kérelem – az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított – nyolc napon belül a Kincstárnak történő benyújtásával kérheti. (2) A társulás a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését társulási megállapodás, és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, bejegyzési kérelem, b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését a társulás megszüntetésére vonatkozó megállapodás és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, törlési kérelem, c) 167/A. § (1)–(2) bekezdésében és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem, d) a társulási megállapodást érintő módosítást a megállapodás módosításának, ás az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, változás-bejelentési kérelem – az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított – nyolc napon belül a Kincstárnak történő benyújtásával kérheti. (3) A térségi fejlesztési tanács a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem, b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését törlési kérelem, c) 167/A. § (1)–(2) bekezdésében és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem, d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzata csatolásával, változás-bejelentési kérelem – az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított – nyolc napon belül a Kincstárnak történő benyújtásával kérheti. 167/E. § (1) A bejegyzési kérelemhez, a törlési kérelemhez és a változás-bejelentési kérelemhez a 167/C. § és 167/D. §-ban meghatározott okiratok és dokumentumok mellett, a bejelentett adatok igazolására szolgáló okiratok a következők: 1. az Áht. 8. § (7) bekezdése alapján kiadott, az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértéséről szóló okirat, 2. a kultúráért felelős miniszter a) előzetes egyetértéséről szóló okirat a fővárosi önkormányzat által fenntartott levéltár esetében, b) előzetes véleményéről szóló okirat a megyei hatókörű városi múzeum, a települési könyvtár, a megyei könyvtár és a fővárosi önkormányzat által fenntartott könyvtár, a települési és megyei könyvtár és az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény esetében, 3. helyi önkormányzati költségvetési szerv esetében az alapítást, adatmódosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó testületi vagy tanácsülés határozatának kivonata, 4. nemzetiségi önkormányzati törzskönyvi jogi személy esetében az alapítást, adatmódosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó nemzetiségi önkormányzati közgyűlés vagy képviselő-testületi határozatot magába foglaló testületi ülés jegyzőkönyvének kivonata, 5. közös működtetésű vagy fenntartású törzskönyvi jogi személy esetében az alapítói és irányítói vagy fenntartói jogok gyakorlására, illetve az alapítói és irányítói jogok megosztására vonatkozó 4. § (1) bekezdése szerinti megállapodás, 6. közös működtetésű vagy fenntartású költségvetési szerv esetében – ha a létesítő okirat nem tartalmazza azt – megállapodás arról, hogy a törzskönyvi jogi személy költségvetése melyik irányító szerv költségvetésében szerepel, 7. a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás bankszámla-szerződése,

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1753 8. az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a feladat-, illetve intézményátadás esetén az átadó és átvevő közötti megállapodás, továbbá az átadásra-átvételre vonatkozó képviselőtestületi, közgyűlési határozatok kivonata, 9. térségi fejlesztési tanács esetében, jogszabály alapján lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás során hozott döntés, ha a döntés a 167/A. §-ban meghatározott adatokat érinti, 10. a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat, 11. jogszabály előírása esetén költségvetési szervnél a jogszabályban meghatározott személy egyetértése a vezetői megbízással kapcsolatban. (2) Létesítő okiratként a) költségvetési szerv esetében az Áht. 8. § (5) bekezdése alapján kiadott alapító okirat, az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat (módosító alapító okirat), valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat, b) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület alakuló ülésén hozott, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó határozatának kivonata, valamint a törzskönyvi bejegyzést követően a szervezeti és működési szabályzata, c) társulás esetében a társulási megállapodás, d) térségi fejlesztési tanács esetében a térségi fejlesztési tanács alakuló ülésén hozott, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó határozatának kivonata, valamint a törzskönyvi bejegyzést követően a szervezeti és működési szabályzata, e) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében a rá vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó alapító okirat fogadható el. (3) Megszüntető okiratként a) költségvetési szerv esetében az Áht. 11. § (7) bekezdése alapján kiadott megszüntető okirat, b) helyi nemzetiségi önkormányzat esetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 74. §-a szerinti esetben a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat jegyzőjének a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó nyilatkozata a megszűnésről, c) helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat esetében jogszabály vagy a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó határozat, d) társulás esetében a társulás megszüntetéséről szóló megállapodás, e) térségi fejlesztési tanács esetében jogszabály vagy a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó határozat, f ) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében a rá vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó megszüntető okirata fogadható el. (4) A 167/C. § (1) bekezdésében és a 167/D. §-ban meghatározott okiratot, dokumentumot közokiratként vagy annak hiteles másolataként kell benyújtani. A törzskönyvi jogi személy nyilvántartásba vételéhez, adatai változásának nyilvántartásba vételéhez és a nyilvántartásból való törléséhez szükséges létesítő okiraton és megszüntető okiraton kívül a 167/A. §-ban meghatározott adatok igazolására szolgáló okiratok egyszerű másolatként is benyújthatóak. (5) A bejegyzési kérelmet, a törlési kérelmet, a változás-bejelentési kérelmet és azok mellékleteit egy példányban kell benyújtani. 167/F. § A Kincstár a bejegyzési kérelmet, a törlési kérelmet, a változás-bejelentési kérelmet és azok mellékleteit megvizsgálja, és ha azok nem felelnek meg az Áht.-ban, a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló miniszteri rendeletben, a törzskönyvi jogi személy működéséről rendelkező jogszabályban vagy határozatban, illetve e rendeletben foglaltaknak, hiánypótlási felhívást bocsát ki. 167/G. § (1) A Kincstár a bejegyzési kérelmet és a változás-bejelentési kérelmet benyújtó, adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy helyett – az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján – az állami adóhatóságtól beszerzi, és a törzskönyvi nyilvántartásban rögzíti annak adóazonosító számát (ideértve a közösségi adószámot is). (2) A törzskönyvi nyilvántartásba vett, kincstári körbe tartozó törzskönyvi jogi személy államháztartási egyedi azonosító számának, a központi költségvetésről szóló törvény szerkezeti rendje szerinti besorolásának nyilvántartásba vétele a miniszter által vezetett nyilvántartásból történő információátadás útján történik.

1754


9. szám

167/H. § A Kincstár a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel, illetve az adatmódosítással egyidejűleg a törzskönyvi jogi személy nyilvántartására és azonosítására szolgáló, hat számjegyből álló, annak hatodik számjegyén ellenőrző számmal ellátott egyedi PIR számot és statisztikai számjelet képez, amely tekintetében annak összeállításáról és változásáról a Központi Statisztikai Hivatal részére elektronikus úton adatot szolgáltat. 167/I. § A törzskönyvi jogi személy korábbi adatai visszakereshetőségének biztosítása érdekében a törzskönyvi nyilvántartás adatait a Kincstár húsz évig archiválja. A törzskönyvi okiratot a Kincstár húsz évig őrzi meg. 167/J. § A törzskönyvi jogi személynek a Kincstár honlapján közzéteendő, azon elérhető és kereshető adatai: 1. a törzskönyvi jogi személy megnevezése, székhelye, PIR száma, 2. a törzskönyvi jogi személy alaptevékenységének államháztartási szakágazata és fő TEÁOR kódja, 3. a törzskönyvi jogi személy adószáma, statisztikai számjele, 4. a törzskönyvi jogi személy államháztartási egyedi azonosító száma, 5. költségvetési szerv esetében annak gazdálkodási besorolása, 6. önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kapcsolatának PIR száma, megnevezése, 7. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében annak fejezetrend szerinti besorolása; 8. az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a megye szám, pénzügyi körzet száma és neve, 9. a törzskönyvi jogi személy vezetőjének neve és kinevezésének időpontja, 10. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapításának és megszüntetésének időpontja, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács létrejöttének és megszűnésének időpontja, 11. a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés és törlés időpontja, 12. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy irányító, felügyeleti szervének megnevezése, székhelye, PIR száma, 13. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy vonatkozásában alapítói jogokat gyakorló szerv megnevezése, székhelye, PIR száma, 14. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy fenntartó szervének megnevezése, székhelye, PIR száma, 15. a közös önkormányzati hivatalban résztvevő települési önkormányzatok neve, székhelye, PIR száma, 16. a társulásban résztvevő települési önkormányzatok neve, székhelye, PIR száma, 17. a köznevelési tevékenységet végző törzskönyvi jogi személy OM azonosítója, 18. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi törzskönyvi jogi személy ágazati azonosítója, 19. a költségvetési szerv módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata vagy megszüntető okirata szkennelt formában. 167/K. § (1) A Kincstár a honlapján közzétett, e célra rendszeresített elektronikus űrlapon előterjesztett kérelemre a) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személynek a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatára vonatkozóan törzskönyvi igazolást, b) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személynek a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő valamennyi fennálló vagy törölt adatára vonatkozóan törzskönyvi kivonatot, c) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatának igazolására csoportos törzskönyvi igazolást, d) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő valamennyi fennálló vagy törölt adatának igazolására csoportos törzskönyvi kivonatot állít ki. (2) A Kincstár a költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy alapító okiratáról, az alapító okirat módosításáról és az egységes szerkezetű alapító okiratáról, valamint a megszüntető okiratáról kérelemre hitelesített másolatot ad ki. (3) A törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának vagy teljes körének a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatára vonatkozó (a továbbiakban: csoportos adatszolgáltatás) kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a kérelemmel érintett törzskönyvi jogi személyek és a 167/A. §-ban meghatározott adatok közül az igényelt adatok körét, az átvétel módját (személyesen vagy elektronikus úton), az értesítési elérhetőséget (elektronikus levélcím, telefonszám). (4) A csoportos adatszolgáltatás – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – költségtérítés ellenében történik, amelynek összegét a Kincstár az adatszolgáltatás teljesítését megelőzően állapítja meg és közli a kérelmezővel.

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1755 A költségtérítés összegét a Kincstár honlapján megjelölt fizetési számlájára kell befizetni. A csoportos adatszolgáltatás teljesítésére kizárólag a befizetés igazolását követően kerülhet sor. (5) A csoportos adatszolgáltatás a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóság, a közigazgatási szervek, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az állami, önkormányzati ellenőrző szervek és az MNV Zrt. számára – közfeladataik ellátása érdekében – ingyenes. A csoportos adatszolgáltatás iránti kérelemben a felhasználás céljára és az ingyenességre hivatkozni kell. 167/L. § A törzskönyvi nyilvántartás adatainak gépi adatfeldolgozási eszközzel való közvetlen elérése – az állami adóhatóság kivételével – a Kincstárral megkötött szerződés alapján történhet.”

26. § Az Ávr. 167/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „167/M. § (1) Az Áht. 107. § (1) bekezdése szerinti szervek rendszeres bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeit a 7. melléklet tartalmazza. (2) Az Állami Számvevőszék – a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátásához szükséges mértékben – a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó adatok kezelő szerveitől az egyes helyi önkormányzatokra vonatkozó adatbázisok rendelkezésre bocsátását kérheti. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik a minősített adatokra. (3) Az Áht.-ban és e rendeletben meghatározott adatszolgáltatások során közölt adatokkal kapcsolatban a Kincstár és az adatok statisztikai feldolgozását végző szervezet adategyeztetést végezhet, az adatszolgáltatóhoz módszertani, elszámolási kérdéseket intézhet, a helyes számviteli szabályok alkalmazására, betartására figyelmeztethet. Szóbeli kérdésre szóban, írásbeli kérdésre írásban kell válaszolni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adatszolgáltatónak a válaszadást, illetve hibás adatközlés esetén a megismételt adatszolgáltatást a megkeresést követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül kell teljesítenie.” 27. § Az Ávr. a következő 177. §-sal egészül ki: „177. § (1) E rendeletnek az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet] megállapított 144/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget az önkormányzati adóhatóság első alkalommal 2013. augusztus 31-ig teljesíti a 2013. januártól júniusig terjedő időszakra. (2) E rendeletnek a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel megállapított 144/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését az Igazgatóság első alkalommal az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő hatvan napon belül ellenőrzi. (3) A 108. § (3) bekezdése szerinti lebonyolítási szabályokat a Kincstár első alkalommal 2013. augusztus 20-áig teszi közzé.” 28. §

(1) Az Ávr. 5. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. (2) Az Ávr. 6. melléklete helyébe az 5. melléklet lép. (3) Az Ávr. 7. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

29. § Az Ávr. 1. 4. § (1) bekezdésében a „társulási megállapodást” szövegrész helyébe a „megállapodást” szöveg, 2. 78. § (5) bekezdésében a „szerződében” szövegrész helyébe a „szerződésben” szöveg, 3. 78. § (5a) bekezdés c) pontjában a „támogatására, és” szövegrész helyébe a „támogatására,” szöveg, 4. 78. § (5a) bekezdés d) pontjában a „napot.” szövegrész helyébe a „napot, és” szöveg, 5. 78. § (9) bekezdésében a „szerződében” szövegrész helyébe a „szerződésben” szöveg, 6. 78. § (9a) bekezdésében az „a)–d) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–e) pontjában” szöveg, 7. 90. § (4) bekezdés e) pontjában az „a kifogást” szövegrész helyébe a „nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kifogást” szöveg, 8. 96. § (6) bekezdésében az „az államháztartás alrendszereibe tartozó kedvezményezettek” szövegrész helyébe az „a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet szerinti közszféra szervezet kedvezményezettek” szöveg, 9. 100. § (4) bekezdésében a „kedvezményezetnek” szövegrész helyébe a „kedvezményezettnek” szöveg, 10. 101. § (6) bekezdésében a „kiegészítése” szövegrész helyébe a „kiegészítése és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása” szöveg, 11. 103. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „évközi” szövegrész helyébe az „a folyósítás évében, vis maior támogatás esetén az igénylés évében történő” szöveg,

1756


9. szám

12.

103. § (2) bekezdés a) pontjában„kiegészítése”szövegrész helyébe a „kiegészítése és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása” szöveg, az „évközi” szövegrész helyébe az „igénylés évében történő” szöveg, 13. 103. § (2) bekezdése b) pontjában az „évközi módosítására” szövegrész helyébe az „igénylés évében történő módosítására, a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása igénylésére” szöveg, 14. 104. § (1) bekezdés a) pontjában a „támogatások évközi módosításából” szövegrész helyébe a „támogatásoknak a folyósítás évében történő módosításából” szöveg, 15. 104. § (1) bekezdés b) pontjában a „fizetési kötelezettségét a Kincstár” szövegrész helyébe a „fizetési kötelezettségét, illetve az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti esetben biztosított részletfizetés esetén a fizetési kötelezettségnek a költségvetési támogatás igénylésének évét követő évére eső részét a Kincstár” szöveg, 16. 104. § (2) bekezdésében az „év végi” szövegrész helyébe az „Áht. 57. § (4) bekezdése szerinti” szöveg, 17. 112. § (3) bekezdésében az „ellenőrzöttet megillető, pótlólagos támogatások” szövegrész helyébe az „ellenőrzöttet megillető pótlólagos támogatásokat” szöveg, 18. 128. § (3) bekezdésében az „– a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével –” szövegrész helyébe az „– a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az általa irányított költségvetési szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével –” szöveg, 19. 145. § (3) bekezdés h) pontjában a „c) és e) pontjába” szövegrész helyébe a „c)–e) pontjába” szöveg, 20. 145. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, (5) bekezdés e) pontjában és (6) bekezdésében a „(4) bekezdés c) és e) pontja” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés c)–e) pontja” szöveg, 21. 150. § j) pontjában az „előirányzat-maradványát, és” szövegrész helyébe az „előirányzat maradványát,” szöveg, 22. 150. § k) pontjában a „kötelezettségvállalás.” szövegrész helyébe a „kötelezettségvállalás, és” szöveg, 23. 153. § (2) bekezdésében a „150. § c), g), h), i) és j) pontja” szövegrész helyébe a „150. § c), g), h), i), j) és l) pontja” szöveg, 24. 1. melléklet 1. pontjában a „nemzetgazdasági miniszter,” szövegrész helyébe a „nemzetgazdasági miniszter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és annak elnöke, a Nemzeti Választási Iroda tekintetében a Nemzeti Választási Iroda és annak elnöke,” szöveg, 25. 7. melléklet 10. pontjában a „kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „kivéve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az általa irányított költségvetési szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg, 26. 7. melléklet 16. pontjában a „költségvetési szerv” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg lép. 30. §

(1) Hatályát veszti az Ávr. 1. 61. § (14) bekezdése, 2. az „[Az Áht. 71. § (4) bekezdéséhez]” alcíme, 3. 7. melléklet 14. pontja. (2) Hatályát veszti az Ávr. 1. az „[Az Áht. 7. § (2) bekezdéséhez és 46. § (2) bekezdéséhez]” alcímének címében az „és 46. § (2) bekezdéséhez” szövegrész, 2. az „[Az Áht. 10. § (1)–(3) bekezdéséhez és 109. § (1) bekezdés 13. pontjához]” alcímének címében az „és 109. § (1) bekezdés 13. pontjához” szövegrész, 3. 54. § (5) bekezdésében a „kincstári,” szövegrész, 4. 102. § (4) bekezdésében az „Erről a Kincstár a kérelem benyújtóját a költségvetési év végéig értesíti.” szövegrész, 5. 1. melléklet 13. pontjában az „a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Magyar Energia Hivatal és annak elnöke,” szövegrész.

3. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatályba léptetése 31. § Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz2.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1757 „(3) Ha e rendelet vagyonkezelésről rendelkezik, azon a részesedések tekintetében azt az esetet is érteni kell, ha központi költségvetési szerv a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján a tulajdonosi jogok egy részét gyakorolja.”

32. §

(1) Az Áhsz2. 40. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) A közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely időpontban történő visszatérítését a kifizetéssel megegyező év közhatalmi bevételeivel szemben, azok csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. Ha a közhatalmi bevétel összege ennek eredményeként év végén negatív előjelű lenne, annak összegét nullára kell módosítani, és a különbséget kiadásként a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni.” (2) Az Áhsz2. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a visszatérítésre vonatkozó követelés, kötelezettség keletkezését követően el kell végezni a korábbi költségvetési kiadás vagy költségvetési bevétel és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség vagy követelés csökkentését, és a visszatérítésre vonatkozó követelést, kötelezettséget a 48. § (8) vagy (10) bekezdése – a (3) bekezdés második mondatában foglalt esetben az ott megjelölt rovatot terhelő végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként – szerint kell elszámolni.”

33. § Az Áhsz2. 43. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(6) Ha a korábban nyilvántartásba vett kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség a jogosult számlája vagy más okból végleges kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségnek minősül, azt át kell vezetni a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlára. Az átvezetésre az egységes rovatrend K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre, K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre, K82. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre és K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítéssel egyidejűleg kerülhet sor.” 34. § Az Áhsz2. 43. § (13) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba: [Kizárólag a teljesítéssel egyidejűleg, a (12) bekezdés szerint lehet] „c) kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget vagy követelést nyilvántartani a 44. § (3) bekezdése szerinti elszámolással érintett” (rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.) 35. §

36. §

(1) Az Áhsz2. 44. § (2) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A teljesítések nyilvántartási számláin a pénzügyi teljesítésen kívül teljesítésként kell nyilvántartásba venni) „b) a kiadások harmadik fél általi olyan finanszírozását, amely során e harmadik fél támogatásként a kedvezményezettet terhelő fizetési kötelezettségeket közvetlenül a jogosult számára téríti meg (így különösen a banki, európai uniós szállítói finanszírozás),” (2) Az Áhsz2. 44. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A teljesítések nyilvántartási számláin a pénzügyi teljesítésen kívül teljesítésként kell nyilvántartásba venni) „d) a vásárolt, kapott utalványok, bérletek kiadását a foglalkoztatottak, ellátottak részére, támogatásként történő átadásukat, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek állományból történő kivezetését,” (3) Az Áhsz2. 44. § (2) bekezdése a következő e)–g) ponttal kiegészülve lép hatályba: (A teljesítések nyilvántartási számláin a pénzügyi teljesítésen kívül teljesítésként kell nyilvántartásba venni) „e) a megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása során a kifizetőt terhelő ellátásokat, a kifizetőhelyi költségtérítés összegét, f ) a nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott, de általuk folyósított ellátások esetén a finanszírozót terhelő összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szervének értesítése alapján, függetlenül a megtérítés időpontjától, és g) a követelések és kötelezettségek egymással szembeni, beszámítással történő rendezését.” (1) Az Áhsz2. 48. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(8) Az adott előlegek között kell elszámolni a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett szolgáltatások szállítójának előlegként megfizetett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget,

1758


9. szám

a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegeket, az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előlegeket, a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét, valamint az adott előlegek értékvesztését és annak visszaírását. Az adott előlegeket a mérlegben a követelések között elkülönítetten kell kimutatni.” (2) Az Áhsz2. 48. § (9) bekezdése a következő d) és e) ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni) „d) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat nettó finanszírozása során a forgótőke elszámolását illetve annak visszapótlását, és e) a tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a visszapótlási követelés előírását.” (3) Az Áhsz2. 48. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(10) A kapott előlegek között kell elszámolni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegeket, a 40. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint visszatérítendő költségvetési bevételeknek a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét, valamint az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközöket. A kapott előlegeket a mérlegben a kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.” (4) Az Áhsz2. 48. § (12) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A költségvetéssel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni) „a) a vagyonkezelésbe vett immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget,”

37. § Az Áhsz2. 50. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) Nem kell elkészítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a saját konyhát üzemeltető költségvetési szervnek, ha az étkeztetésre normákat állapít meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít, és ennek önköltségét a normák és a tevékenységet terhelő általános költségek figyelembevételével állapítja meg.” 38. § Az Áhsz2. 56. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(2a) E rendelet hatálybalépése nem érinti a 2014. január 1-jét megelőzően beszerzett, de még üzembe nem helyezett, használatba nem vett tárgyi eszközök – ide értve a kisértékű tárgyi eszközöket is –, fel nem használt készletek korábban megállapított bekerülési értékét. (2b) A 48. § (7) bekezdésnek a 48. § (4) bekezdésére vonatkozó szabálya a könyvviteli számlák 2014. évi nyitásánál nem alkalmazható.” 39. §

(1) Az Áhsz2. a) 5. melléklete a 7. melléklet, b) 9. melléklete a 9. melléklet, c) 10. melléklete a 10. melléklet, d) 14. melléklete a 11. melléklet, e) 15. melléklete a 12. melléklet, f ) 16. melléklete a 13. melléklet, g) 17. melléklete a 14. melléklet szerinti módosításokkal lép hatályba. (2) Az Áhsz2. 8. melléklete a 8. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

40. § Az Áhsz2. 1. 6. § (1) bekezdés b) pontja a „pénzalapokként” szövegrész helyett a „pénzalaponként” szöveggel, 2. 6. § (1) bekezdés d) pontja az „Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) tevékenységével” szövegrész helyett az „1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatokkal” szöveggel, 3. 8. § (1) bekezdés a) pontja a „teljesítését ,” szövegrész helyett a „teljesítését,” szöveggel, 4. 8. § (2) bekezdése az „ÁKK Zrt. tevékenységével” szövegrész helyett az „1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatokkal” szöveggel, 5. 11. § (2) bekezdése a „(6) és (7) bekezdésében” szövegrész helyett a „(6), (7) és (10) bekezdésében” szöveggel, 6. 11. § (4) bekezdés b) pontja az „eszközöket,” szövegrész helyett az „eszközöket, és” szöveggel, 7. 11. § (4) bekezdés c) pontja a „felújításokat, és” szövegrész helyett a „felújításokat.” szöveggel, 8. 16. § (7) bekezdése a „késztermék” szövegrész helyett a „késztermékek” szöveggel,

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1759 9. 19. § (1) bekezdése az „értékhelyesbítésének visszaírására az Szt. 57. § (2) bekezdését és 58. § (1)–(4) bekezdését” szövegrész helyett az „értékvesztésének visszaírására az Szt. 57. § (2) bekezdését és 58. § (2) és (3) bekezdését” szöveggel, a „tekintetni” szövegrész helyett a „tekinteni” szöveggel, 10. 25. § (9) bekezdés e) pontja és 26. § (11) bekezdés i) pontja az „áruk” szövegrész helyett az „anyagok, áruk” szöveggel, 11. 39. § (2) bekezdése a „00” szövegrész helyett a „00.” szöveggel, 12. 41. § (1) bekezdése a „rovatrend kiadásai szerinti bontásban kell vezetni, valamennyi nyilvántartási számlát továbbontva” szövegrész helyett a „rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, valamennyi nyilvántartási számlát tovább bontva” szöveggel, 13. 43. § (13) bekezdés b) pontja a „Betétek megszüntetése” szövegrész helyett a „Betétek megszüntetése,” szöveggel, 14. 44. § (2) bekezdés a) pontja a „közterheket,” szövegrész helyett a „közterheket, valamint az Ávr. szerinti forgótőke elszámolását,” szöveggel, 15. 44. § (2) bekezdés c) pontja a „során, és” szövegrész helyett a „során,” szöveggel, 16. 48. § (7) bekezdése a „vezetni a megfelelő” szövegrész helyett a „vezetni a költségvetési számvitelben a megfelelő nyilvántartási számlákra és a pénzügyi számvitelben a megfelelő” szöveggel, 17. 48. § (9) bekezdés b) pontja a „beszerzésével kapcsolatos elszámolásokat a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak történő kiadásáig, és” szövegrész helyett a „beszerzését a 44. § (2) bekezdés d) pontja szerinti elszámolásig,” szöveggel, 18. 48. § (9) bekezdés c) pontja az „ellátásokat.” szövegrész helyett az „ellátásokat,” szöveggel, 19. 53. § (2) bekezdése a „keletkezését követően” szövegrész helyett a „keletkezését, beérkezését követően” szöveggel, 20. 53. § (8) bekezdés a) pontja a „bekezdésben foglalt” szövegrész helyett a „bekezdésben, valamint a 48. § (7) bekezdésében foglalt” szöveggel, 21. 53. § (8) bekezdés h) pontja az „51–57.” szövegrész helyett az „51–56.” szöveggel, 22. 54. §-a az „esetben az alapítás időpontjára” szövegrész helyett az „esetben az a) és b) pont szerintiek tekintetében az alapítás időpontjára” szöveggel, 23. 2. melléklet 2. pont b) alpontja az „ÁKK Zrt.” szövegrész helyett az „Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.)” szöveggel lép hatályba.

41. § Nem lép hatályba az Áhsz2. 1. 11. § (4) bekezdés d) pontja, 2. 17. § (5) bekezdésében az „és annak visszaírására” szövegrész, 3. 40. § (2) bekezdésében az „A visszatérítésre vonatkozó követelést, kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget ahhoz a rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni, amely rovaton a visszafizetést a költségvetési éven túli teljesítésnél kellene nyilvántartani.” szövegrész, 4. 45. § (4) bekezdésében az „a pénzeszközök változásaként” szövegrész.

4. A törzskönyvi nyilvántartásról szóló 6/2012. (III. 1.) NGM rendelet hatályon kívül helyezése 42. § Hatályát veszti a törzskönyvi nyilvántartásról szóló 6/2012. (III. 1.) NGM rendelet.

5. Záró rendelkezések 43. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, és 2014. január 2-án hatályát veszti. (2) A 29. § 19. pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1760


9. szám

1. melléklet a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelethez

1. Az Áhsz1. 8. melléklet A) Segédtábla a támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához rész címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A) Segédtábla a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolásához és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához” 2. Az Áhsz1. 8. melléklet D) A támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása rész címe helyébe a következő rendelkezés lép: „D) A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása” 3. Az Áhsz1. 8. melléklet F) Az előző évi (.....év) kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása rész helyébe a következő rendelkezés lép: „F) Az előző évi (.....év) normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzatmaradványainak elszámolása

Forintban Előirányzat megnevezése

1

Összesen

Az Ebből a önkormányzat, tárgyévben az a társulás által a előírt határidőig tárgyévet megelőző évben ténylegesen felhasznált fel nem használt, de a következő évben jogszerűen felhasználható összeg 2 3

Eltérés (fel nem használt)

4=3-2

„

9. szám


4. Az Áhsz1. 8. melléklet G) A előző évi (.....év) kötelezettségvállalással terhelt központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzatmaradványainak elszámolása rész helyébe a következő rendelkezés lép: „G) Az előző évi (.....év) központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása

Előirányzat megnevezése

1

Az Ebből tárgyévben önkormányzat, a Soraz előírt határidőig társulás által a szám ténylegesen tárgyévet felhasznált megelőző évben fel nem használt, de a következő évben jogszerűen felhasználható összeg 2 3 4

Ezer forintban Eltérés (fel nem használt)

5=4-3

Központosított előirányzatok összesen

Helyi önkormányzatok által fenntartott, támogatott előadó művészeti szervezetek támogatása összesen „

1762


5. Az Áhsz1. 8. melléklete kiegészül a következő I) A helyi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatai résszel: „I) A helyi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatai

Megnevezés

1 Gazdasági társaságok száma (darab) Befektetett eszközök ebből: - Immateriális javak - Tárgyi eszközök - Befektetett pénzügyi eszközök - Vagyonkezelésbe átvett eszközök Forgóeszközök ebből: - Készletek - Követelések - Értékpapírok - Pénzeszközök Saját tőke ebből: - Jegyzett tőke - Tőketartalék - Eredménytartalék Kötelezettségek összesen ebből: - Hosszú lejáratú kötelezettségek ~ Tartozások kötvénykibocsátásból ~ Beruházási és fejlesztési hitelek ~ Egyéb hosszú lejáratú hitelek és kötelezettségek ~ Tartós kötelezettségek kapcsolt, vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Ezer forintban Többségi helyi 10-50%-ban helyi önkormányzati/ önkormányzati/ társulási/ társulási/ térségi fejlesztési térségi fejlesztési tanácsi tulajdonú tanácsi tulajdonú Sorgazdasági társaságok gazdasági társaságok szám előző előző évet előző év évet előző év megelőző adata megelőző adata év adata év adata 2 3 4 5 6 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

9. szám

9. szám


~ Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek - Rövid lejáratú kötelezettségek ~ Rövid lejáratú kölcsönök és hitelek ~ Vevőktől kapott előlegek ~ Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ~ Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt, vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ~ Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Mérlegfőösszeg Értékesítés nettó árbevétele Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Kifizetett osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény

22 23 24 25 26

27 28 29 30 31 32 33 „

1764


9. szám

2. melléklet a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelethez „24. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez

Kötelezettségvállalások állományának alakulása Ezer forintban

Kötelezettségvállalás Megnevezés

01 Felújítások Beruházások Befektetési kiadások Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása és törlesztése Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetések államháztartáson belülre Felhalmozási célú támogatásértékű kiadások Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetések államháztartáson kívülre Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre Egyéb felhalmozási kiadások (03+...+08) Felhalmozási kiadások (01+02+09) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása és törlesztése

01 02 03 04

05

06 07

08 09 10 11 12 13 14

tárgyévi előirányzat terhére 02

következő évre (n)

(n+1) évre

(n+2) évre

(n+m) évre

Kötelezettsé gvállalás összesen

03

04

05

06

07

9. szám

Működési célú garanciaés kezességvállalásból származó kifizetések államháztartáson belülre Működési célú támogatásértékű kiadások Működési célú garanciaés kezességvállalásból származó kifizetések államháztartáson kívülre Működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre Egyéb működési kiadások (14+…+18) Ellátottak pénzbeli juttatásai Működési kiadások (11+12+13+19+20) Hosszú lejáratú hitelek, kapott kölcsönök, kötvénykibocsátások kiadásai Rövid lejáratú hitelek, kapott kölcsönök kiadásai (kivéve: likvid hitelek és működési célú kötvénykibocsátás kiadásai) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlása Központi, irányító szervi támogatás folyósítása Finanszírozási műveletek kiadásai (22+…+25) Kiadások összesen (10+21+26)


15

16 17

18 19 20 21 22

23

24 25 26 27 „

1766



1. Az Áhsz1. 25. számú mellékletében szereplő űrlap 12. sorának megnevezése helyébe a következő szöveg lép: „Szellemi tevékenység végzéséhez kapcsolódó kifizetés” 2. Az Áhsz1. 26. számú mellékletében szereplő űrlap 12. sorának megnevezése helyébe a következő szöveg lép: „Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök megtérülése és igénybevétele államháztartáson belülről” 3. Az Áhsz1. 26. számú mellékletében szereplő űrlap 53. sorának megnevezése helyébe a következő szöveg lép: „Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök megtérülése és igénybevétele államháztartáson belülről”

7

9. szám

9. szám


4. melléklet a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelethez „5. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A nettó finanszírozási körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése

A

1

C

Időpont (a táblában megjelölt nap, illetve az azt követő első munkanap)

Bruttó utalvány tartalma

Nettósítás tartalma (levonások)

december 21.

Az utalási év 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlag 40%-a (járandóság előleg)

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik

január 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a mínusz járandóság előleg

január 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb Az előző hónapra vonatkozó levonásokkal csökkentett bruttó kifizetéseket terhelő: finanszírozási összeg 40%-a a) befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) b) forgótőke visszapótlás

február 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

február 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb Az előző hónapra vonatkozó levonásokkal csökkentett bruttó kifizetéseket, terhelő: finanszírozási összeg 40%-a a) befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) b) forgótőke visszapótlás

március 1.


2

3

4

5

6

7

B

8

1768


március 20.


április 1.


április 20.

Tárgyhónapban esedékes Az előző hónapra vonatkozó egyéb levonásokkal csökkentett kifizetéseket terhelő: bruttó finanszírozási összeg a) befizetési kötelezettségek 40%-a (adók, járulékok) b) forgótőke visszapótlás

május 1.


május 20.


június 1.


június 20.


július 1.


8

9

10

11

12

13

14

15

9

9. szám

9. szám


július 20.


augusztus 1.


augusztus 20.


16

17

18

Szociális hozzájárulási adó szabály változásból eredő kiadás megtakarítás a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 34. § (7) és (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. szeptember 1.


szeptember 20.


19

20

Szociális hozzájárulási adó szabály változásból eredő kiadás megtakarítás a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 34. § (7) és (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. 10

1770


október 1.


október 20.


21

22

Szociális hozzájárulási adó szabály változásból eredő kiadás megtakarítás a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 34. § (7) és (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. november 1.


november 20.


23

24

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: a) befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) b) forgótőke visszapótlás

Szociális hozzájárulási adó szabály változásból eredő kiadás megtakarítás a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 34. § (7) és (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. december 1.

25

9. szám


11

9. szám


december 20.


26

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: a) befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) b) forgótőke visszapótlás

Szociális hozzájárulási adó szabály változásból eredő kiadás megtakarítás a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 34. § (7) és (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. „

12

1772


9. szám

5. melléklet a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelethez „6. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A nettó finanszírozás ütemezése

A 1

2

B

C

A nettó módon finanszírozott hozzájárulások, támogatások utalása Időpont

az utalandó összeg megoszlása a tárgyévi előirányzat %-ában

A nettósítás tartalma (levonások)

3

január hónap utolsó munkanapja

5,0

1. Lemondás miatti visszafizetési kötelezettség 2. Forgótőke

4

február hónap utolsó munkanapja

8,0

Az önkormányzati körben foglalkoztatott munkavállalók 2012. december havi, január hónapban megelőlegezett munkabérek és azok közterhei, Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok) b) január és február havi forgótőkevisszapótlás.

5

március hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap

13,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok) b) forgótőke-visszapótlás. Az önkormányzati körben foglalkoztatott munkavállalók 2012. december havi, január hónapban megelőlegezett munkabére és annak közterhei. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás.

13

9. szám


6

április hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok), b) forgótőke-visszapótlás. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás.

7

május hónap utolsó munkanapja

8,0


8

június hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap

8,0


9

július hónap utolsó munkanapja

8,0


10

augusztus hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő a) befizetési kötelezettség (adók, járulékok), b) forgótőke-visszapótlás. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-a szerinti hozzájárulás

14

1774


11

szeptember hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap

8,0

9. szám


12

október hónap utolsó munkanapja

8,0


13

november hónap utolsó munkanapja

8,0


14

december 19.

10,0


15

„

9. szám



1. Az Ávr. 7. melléklet 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„27.

Kötelezett:

költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezetei kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, elkülönített állami pénzalapok kezelő szerve, valamint a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

Tartalom:

170. § szerinti időközi mérlegjelentés

Címzett:

170. § szerint

Határidő:

170. § szerint”

2. Az Ávr. 7. melléklet 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„29.

Kötelezett:

28. ponttal egyezően

Tartalom:

a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy számviteli beszámoló szerinti mérlege és eredménykimutatása tételeinek, valamint a kiemelt mutatói, költségvetési kapcsolatai évközi tényadatai és a várható éves teljesítési adatai, szöveges indokolással kiegészítve a mérlegben és eredmény-kimutatásban szereplő speciális tételek elszámolására, költségvetési kapcsolatok és az adósság alakulására vonatkozóan

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

Határidő:

negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napja, havonta, ha a legutolsó adatközlésben szereplő adatokhoz képest a várható éves teljesítési adatokban elmozdulás várható”

16

1776


3. Az Ávr. 7. melléklet 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „30.

Kötelezett: Tartalom:

Címzett: Határidő:

az állam és a nemzetközi pénzügyi intézmények között kötött szerződések végrehajtásáért felelős a nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződésben előírt rendszeres, illetve eseti adatszolgáltatás – beleértve a finanszírozott beruházások helyszíni ellenőrzésében való közreműködést, a nemzetközi pénzügyi intézmény képviselőivel való együttműködést, valamint a szerződésekből fakadó állami kötelezettségvállalások teljesítése és az érintett szereplők együttműködése javítása céljából összehívott eseti rendszerességű egyeztetéseken való részvételt – a nemzetközi pénzügyi intézmény által megkívánt formában és tartalommal államháztartásért felelős miniszter szerződés/egyedi igény szerint”

4. Az Ávr. 7. melléklete a következő 31. ponttal egészül ki:

„31.

Kötelezett:

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

Tartalom:

havi adatszolgáltatás a költségvetési egyenlegről

Címzett:

országos nemzetiségi önkormányzat esetében a Kincstár, más esetben az Igazgatóság

Határidő:

tárgyhót követő 20-a

Megjegyzés: az adatokat alátámasztó főkönyvi kivonatot mellékelni szükséges”


„32.

Kötelezett:

2 milliárd forint korrigált költségvetési mérlegfőösszeget meghaladó* helyi önkormányzat

Tartalom:

havi adatszolgáltatás a várható tárgyév végi költségvetési egyenlegről

Címzett:

Igazgatóság

Határidő:

tárgyhót követő 20-a

Megjegyzés: *a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámoló adatai alapján; első alkalommal 2013-ban a 2012. évi beszámoló adatok alapján”

17

9. szám

9. szám



„33.

Kötelezett:

önkormányzati adóhatóság

Tartalom:

beszedett gépjárműadó összegének adatai a 144/A. § szerint

Címzett:

Igazgatóság

Határidő:

144/A. § (1)-(2) bekezdései szerint, illetve 2013-ban első alkalommal a 177. § (1) bekezdése szerint

Megjegyzés: az adatszolgáltatás hitelesített példányát és a személyes adatokat nem tartalmazó számlakivonatok hitelesített másolatait megküldeni szükséges”

18

1778



Az Áhsz2. 5. melléklet Eszközök rész D) KÖVETELÉSEK III. Adott előlegek a következő 5. ponttal kiegészülve lép hatályba: „5. Egyéb adott előlegek”

19

9. szám

9. szám


8. melléklet a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelethez „8. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez

KIMUTATÁS AZ IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK, KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT ESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSÁRÓL A kimutatásban az immateriális javak, az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, járművek, a tenyészállatok, a beruházások és felújítások és – a 02–08. és 12–15. pontok kivételével – a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök alakulásáról a következő bontásban kell elszámolni: 01. Tárgyévi nyitó állomány (előző évi záró állomány) 02. Beszerzés, létesítés 03. Felújítás 04. Tárgyévi pénzforgalommal járó növekedések összesen (02+03) 05. Saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke 06. Előző év(ek) beruházásából aktivált érték 07. Térítésmentes átvétel 08. Alapítás, átalakítás miatti átvétel 09. Egyéb növekedés 10. Tárgyévi pénzforgalom nélküli növekedések összesen (05+...+09) 11. Összes növekedés (04+10) 12. Értékesítés 13. Selejtezés, megsemmisülés 14. Térítésmentes átadás 15. Alapítás, átalakítás miatti átadás 16. Egyéb csökkenés 17. Összes csökkenés (12+…+16) 18. Bruttó érték összesen (01+11-17) 19. Terv szerinti értékcsökkenés nyitó állománya 20. Terv szerinti értékcsökkenés növekedése 21. Terv szerinti értékcsökkenés csökkenése 22. Terv szerinti értékcsökkenés záró állománya (19+20-21) 23. Terven felüli értékcsökkenés nyitó állománya 24. Terven felüli értékcsökkenés növekedés 25. Terven felüli értékcsökkenés visszaírás 26. Terven felüli értékcsökkenés záró állománya (23+24-25) 27. Értékcsökkenés összesen (22+26) 28. Eszközök nettó értéke (18-27) 29. Teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke” 20

1780



1. Az Áhsz2. 9. melléklet 2. pont c) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: „c) készletekre adott előlegek, foglalkoztatottaknak adott előlegek, egyéb adott előlegek” 2. Az Áhsz2. 9. melléklet 2. pont h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: „h) nem tartós részesedések, és”

21

9. szám

9. szám



1. Az Áhsz2. 10. melléklet 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „2. Munkáltató által levont és átutalt - személyi jövedelemadó - természetbeni egészségbiztosítási járulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - munkaerő-piaci járulék” 2. Az Áhsz2. 10. melléklet 5–7. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „5. Személyi juttatások - a költségvetési év január hónapban elszámolt, a megelőző év december hónapra járó bruttó személyi juttatás (az adó- és járuléklevonások január hónapot követően teljesített összegével együtt) - ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt) - egyéb a költségvetési év január 15. után kifizetett, a megelőző évet érintő bruttó személyi juttatás - ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt) - a költségvetési évet követő év január hónapban elszámolt és január 15-ig pénzügyileg teljesült, a költségvetési év december hónapra járó bruttó személyi juttatás - ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt) - egyéb a költségvetési évet követő év január 15. után kifizetett, a költségvetési évet érintő bruttó személyi juttatás - ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt) 6. a költségvetési év január hónapban elszámolt, a megelőző év december havi szociális hozzájárulási adó összege (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt) 7. a költségvetési év január hónapban elszámolt, a megelőző év december havi egészségügyi hozzájárulás összege (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt)” 3. Az Áhsz2. 10. melléklet 10. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „10. Tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg és elengedett követelés összege - ebből: behajthatatlan követelésként leírt összeg - ebből: elengedett követelés összege”

22

1782


4. Az Áhsz2. 10. melléklet 40. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „40. A Stabilitási tv. 3. § (2) bekezdése szerinti előfinanszírozás összege - forintban - devizában a devizanem megjelölésével (ahány devizafajtában kötelezettség fennáll)” 5. Nem lép hatályba az Áhsz2. 10. melléklet 41. pontja.

23

9. szám

9. szám



1. Az Áhsz2. 14. melléklet II. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása 4. pont a)–h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása tartalmazza legalább) „a) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség sorszámát, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, kivéve, ha a pénzügyi ellenjegyzés nem szükséges, b) a kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét,

tanúsító

dokumentum

c) a jogosult azonosításához és a pénzügyi teljesítéshez szükséges adatokat, d) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség tárgyát, összegét (értékét) az egységes rovatrend rovatai szerint, e) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség évek szerinti megoszlását, a költségvetési évben a pénzügyi teljesítési határidőket dátum szerint, hogy abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen, f) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség módosulásait (pl. fizetési határidő változása, utólag kapott engedmények stb.), az azokat tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, ha pénzügyi ellenjegyzés szükséges, g) a pénzügyi teljesítések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás Ávr. 59. § (2) bekezdése szerinti dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, h) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség végleges vagy nem végleges jellegét, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén annak és módosulásai, a pénzügyi teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,” 2. Az Áhsz2. 14. melléklet VII. A tárgyi eszközök nyilvántartása 5. pont b) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A gépek, berendezések, felszerelések, járművek 1. a) pontban hivatkozott sajátos adatai) „b) VTSZ száma, és” 3. Az Áhsz2. 14. melléklet VIII. Értékpapírok, részesedések nyilvántartása 1. pont b) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az értékpapírok nyilvántartása tartalmazza legalább) „b) az értékpapír beszerzésének módját, idejét, a forgalmazó adatait, dematerizált értékpapír esetén az értékpapírszámla számát, megnevezését, a számlavezető nevét,” 4. Az Áhsz2. 14. melléklet VIII. Értékpapírok, részesedések nyilvántartása 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „3. Részvénytársaság esetén a részesedés nyilvántartásának tartalmaznia kell a részvények mint értékpapírok azonosításához szükséges adatokat is, így különösen a részvény típusát, a forgalmazó megnevezését, a jegyzési adatokat, a részvény esetleges tőzsdei kategóriáját, a letéti helyet és a letéti igazolás sorszámát, az értékpapírszámla számát, megnevezését, a számlavezető nevét, valamint a részvénykönyvet vezető megnevezését.” 24

1784



1. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rész b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „b) az állami vezető, a kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos, valamint a költségvetési szerv választott tisztségviselőnek nem minősülő, az a) pontba nem tartozó vezetőjének illetményét,” 2. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1102. Normatív jutalmak rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni az előre nem meghatározott követelményekhez kapcsolódóan a foglalkoztatottaknak megállapított normatív jutalmakat.” 3. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1103. Céljuttatás, projektprémium rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából a foglalkoztatottaknak megállapított jutalmat, prémiumot, céljuttatást, továbbá minden más hasonló személyi ösztönzési jellegű kifizetést, függetlenül annak elnevezésétől.” 4. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1104. Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a) a helyettesítés, illetve helyettesítésre szóló megbízás címen folyósítandó juttatásokat, b) a készenléti és ügyeleti díj összegét, c) a túlóradíjakat, és d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagját a túlszolgálatért megillető díjazást.” 5. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1105. Végkielégítés rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottaknak megállapított végkielégítést.”

25

9. szám

9. szám


6. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1106. Jubileumi jutalom rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottaknak megállapított jubileumi jutalmakat és a munkaviszony elismerésére szolgáló – például hűségjutalom – jutalmakat.” 7. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1108. Ruházati költségtérítés rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottak részére pénzben fizetendő ruházati költségtérítéseket.” 8. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1109. Közlekedési költségtérítés rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a munkába járással kapcsolatos személygépkocsi használat után fizetendő költségtérítést, továbbá a foglalkoztatottaknak megállapított más utazási költségtérítéseket.” 9. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1110. Egyéb költségtérítések rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottak részére pénzben fizetendő, más rovaton nem elszámolható költségtérítéseket.” 10. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1111. Lakhatási támogatások rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottaknak megállapított lakhatási, rezsiköltség, albérleti díj hozzájárulásokat.” 11. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1112. Szociális támogatások rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottaknak szociális alapon megállapított eseti szociális támogatásokat, segélyeket.”

26

1786


12. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rész a) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „a) a munkáltató által a foglalkoztatottaknak teljesített, más rovaton nem elszámolható olyan juttatásokat, amelyek után a foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az összevont adóalapba tartozó bevétele keletkezik függetlenül attól, hogy a foglalkoztatott a jövedelme kiszámításakor a bevétellel szemben jogosult-e levonásra,” 13. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K12. Külső személyi juttatások, K123. Egyéb külső személyi juttatások rész b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „b) az egyszerűsített foglalkoztatás alá tartozó munkavállalók részére megállapított juttatásokat, ide értve a juttatásaik után a foglalkoztatót terhelő közterheket is,” 14. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K12. Külső személyi juttatások, K123. Egyéb külső személyi juttatások rész e) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „e) az önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítők, a katonai és rendvédelmi tanintézeteknél tisztképzésben és tiszthelyettes képzésben részesülők, a honvéd kollégiumok, gimnáziumok és szakközépiskolák növendékeinek, valamint a rendészeti szakközépiskolák hallgatói állományának juttatásait,” 15. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K3. DOLOGI KIADÁSOK, K31. Készletbeszerzés, K311. Szakmai anyagok beszerzése rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a) a gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, tápszerek, vér- és vérkészítmények, a gyógyászati diagnosztikai segédanyagok beszerzése után fizetett vételárat, b) a gyógyszer alapanyagként használt vegyszerek, valamint a szakmai – termelési, oktatási, kutatási – felhasználású vegyszerek beszerzése után fizetett vételárat, c) a tevékenységét segítő és a napi, rendszeres tájékoztatást szolgáló, papír alapú eszközök – így különösen könyvek, közlönyök, jogi információk, napilapok, folyóiratok – beszerzése, előfizetése után fizetett vételárat, és d) az olyan informatikai eszközök, elektronikus könyvek, egyéb információhordozók beszerzése után fizetett vételárat, amelyek a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálják.”

27

9. szám

9. szám


16. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K3. DOLOGI KIADÁSOK, K31. Készletbeszerzés, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rész f) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „f) mindazon anyagok beszerzése után fizetett vételárat, amelyek nem számolhatók el szakmai anyag beszerzéseként.” 17. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K3. DOLOGI KIADÁSOK, K32. Kommunikációs szolgáltatások, K321. Informatikai szolgáltatások igénybevétele rész b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „b) a számítógépes programozásra, így különösen adatbázisok készítésére, szoftverek írására, meglévő alkalmazások módosítására és konfigurálására, ezek tesztelésére irányuló szolgáltatás után fizetett vételárat,” 18. Nem lép hatályba az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások rész h) pontja. 19 Nem lép hatályba az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K48. Egyéb nem intézményi ellátások rész b) pontja. 20. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K6. BERUHÁZÁSOK, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rész első mondata a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni az ingatlanok és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok bekerülési értékébe beszámító kiadásokat.” 21. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K6. BERUHÁZÁSOK, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a befektetett eszköznek minősülő a) informatikai eszközök, nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminálok bekerülési értékébe beszámító kiadásokat, és b) nem egyedi megrendelésre készült (már létező) szoftvertermékek vételárát.”

28

1788


22. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK, B36. Egyéb közhatalmi bevételek rész l) és m) pontja a következő szöveggel lépnek hatályba: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „l) az egyéb bírságokat, és m) azokat a bevételeket, amelyek megfizetését közhatalmi tevékenység gyakorlása során kötelező jelleggel kell megfizetni, azonban nem számolhatók el a közhatalmi bevételek más rovatain, így különösen a pénzbüntetést és elkobzást, a késedelmi és önellenőrzési pótlékot.” 23. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B4. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK, B401. Áru- és készletértékesítés ellenértéke rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni az áruk és az átsorolt, követelés fejében átvett készletek értékesítésekor kapott eladási árat.” 24. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B4. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK, B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a) a befektetett pénzügyi eszközök vagy az értékpapírok között kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet, b) a vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet, c) a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kibocsátásakor a névérték és a kapott eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet, d) a vásárolt követelések könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt bevételt, valamint a követelés értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti nyereségjellegű különbözetet, e) év közben a valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamnyereséget, f) a külföldi pénzértékre szóló követeléshez kapcsolódó realizált árfolyamnyereséget, A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) részesedések értékesítéséhez kapcsolódó realizált nyereség, b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítési nyeresége, c) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátási nyeresége, d) valuta és deviza eszközök realizált árfolyamnyeresége.”

29

9. szám

9. szám


25. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B4. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK, B410. Egyéb működési bevételek rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető működési jellegű bevételeket, így különösen a) a Kincstárnál az általa vezetett fizetési számlák után felszámított díjakat, ide értve a rendelkezésre tartási díjat is, b) a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök, és a vállalt kezességek, garanciák díjait, c) az Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítéseket, így különösen a Tanács üléseire kiutazó delegációk utazási költségeinek visszatérítését, a vámbeszedési költségek megtérítését, a cukorágazati hozzájárulás beszedési költségének megtérítését, valamint az uniós támogatások utólagos megtérítését, d) a közbeszerzésről szóló törvény szerinti ajánlati biztosítékot, pályázati díjat, e) a nyelvvizsga kötelezettségi biztosítékot, f) az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését, g) a foglalkoztatottak, ellátottak, biztosítók által fizetett kártérítéseket, h) a szerződésben vállalt kötelezettségek elmulasztásához kapcsolódó bevételeket – így különösen a kötbért, fekbért, késedelmi kamatot –, a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, biztosítási bevételeket, a visszakapott óvadékot (kauciót), bánatpénzt, i) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket, j) az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy az mely rovathoz kapcsolódik, mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett, és k) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó és a dologi kiadásoknak a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit, a pénztártöbblet. A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni: a) ebből: biztosító által fizetett kártérítés, b) ebből: a szerződésben vállalt kötelezettségek elmulasztásához kapcsolódó bevételek, káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, biztosítási bevételek, visszakapott óvadék (kaució), bánatpénz, c) ebből: költségek visszatérítései.”

30

1790


26. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B6. MŰKÖDÉSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, B62. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről rész első mondata a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevételeket.” 27. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B6. MŰKÖDÉSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rész a) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Ezen a rovaton kell elszámolni) „a) az államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől működési célból, ellenérték nélkül kapott bevételeket, és” 28. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B7. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, B72. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről rész első mondata a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett felhalmozási célból nyújtott támogatások, kölcsönök kamatot és más költséget, díjat nem tartalmazó törlesztéséből származó bevételeket.” 29. Az Áhsz2. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B7. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, B73. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rész a következő szöveggel lép hatályba: „Ezen a rovaton kell elszámolni a) az államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől felhalmozási célból, ellenérték nélkül kapott bevételeket, és b) az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára felhalmozási célból végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések a kiadás elszámolását követő években történő visszafizetéséből származó bevételeket. A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a II. fejezet 2. pontja szerinti bontásban kell szerepeltetni.”

31

9. szám

9. szám



1. Az Áhsz2. 16. melléklet 1. NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK, 18. KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT ESZKÖZÖK része a következő szöveggel lép hatályba: „18. KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT ESZKÖZÖK 181. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javak 182. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanok 183. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott gépek, berendezések, felszerelések, járművek 184. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tenyészállatok 185. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 186. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékhelyesbítése 187. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékvesztése és annak visszaírása 188. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 189. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök terv szerinti értékcsökkenése” 2. Az Áhsz2. 16. 2. NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓESZKÖZÖK részében a „21-22. KÉSZLETEK” szöveg a „21-23. KÉSZLETEK” szöveggel lép hatályba: 3. Az Áhsz2. 16. melléklet 3. PÉNZESZKÖZÖK, KÖVETELÉSEK, AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK, 36. SAJÁTOS ELSZÁMOLÁSOK, 365. Adott előlegek része a következő 3655. számlával kiegészülve lép hatályba: „3655. Egyéb adott előlegek” 4. Az Áhsz2. 16. melléklet 4. FORRÁSOK, 49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK része a következő 494. és 495. számlával kiegészülve lép hatályba: „494. Árfolyam-különbözet elszámolási számla 495. Mérlegrendezési számla” 5. Az Áhsz2. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK, 03. FÜGGŐ ÉS BIZTOS (JÖVŐBENI) KÖVETELÉSEK 032. számla megnevezése a következő szöveggel lép hatályba: „032. Egyéb függő követelések”

32

1792


6. Az Áhsz2. 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK, 05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, MÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK, TELJESÍTÉS 052. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó része a következő szöveggel lép hatályba: „052. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 0521. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata 0522. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóra 0523. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó teljesítése”

33

9. szám

9. szám



1. Az Áhsz2. 17. melléklet 3. pont a) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A költségvetési számvitelben nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és a pénzügyi számvitelben elszámolt kötelezettségek azonosságából adódóan) „a) a 05. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évben esedékes, más fizetési kötelezettségek – 0022. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák teljesítéssel (3-as végződésű nyilvántartási számlák) csökkentett egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évben esedékes kötelezettségek könyvviteli számláinak egyenlegével: a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0511012, 0511022, 0511032, 0511042, 0511052, 0511062, 0511072, 0511082, 0511092, 0511102, 0511112, 0511122, 0511132, 051212, 051222, 051232. számlák egyenlege – a 0511013, 0511023, 0511033, 0511043, 0511053, 0511063, 0511073, 0511083, 0511093, 0511103, 0511113, 0511123, 0511133, 051213, 051223, 051233. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05212. számla egyenlege – a 05213. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 053112, 053122, 053132, 053212, 053222, 053312, 053322, 053332, 053342, 053352, 053362, 053372, 053412, 053422, 053512, 053522, 053532, 053542, 053552. számlák egyenlege – a 053113, 053123, 053133, 053213, 053223, 053313, 053323, 053333, 053343, 053353, 053363, 053373, 053413, 053423, 053513, 053523, 053533, 053543, 053553. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05412, 05422, 05432, 05442, 05452, 05462, 05472, 05482. számlák egyenlege – a 05413, 05423, 05433, 05443, 05453, 05463, 05473, 05483. számlák egyenlege

4211. könyvviteli számla egyenlege

=

4212. könyvviteli számla egyenlege = 4213. könyvviteli számla egyenlege

=

4214. könyvviteli számla egyenlege =

34

1794


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 055012, 055022, 055032, 055042, 055052, 055062, 055072, 055082, 055092, 055102, 055112. számlák egyenlege – a 055013, 055023, 055033, 055043, 055053, 055063, 055073, 055083, 055093, 055103, 055113. számlák egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05612, 05622, 05632, 05642, 05652, 05662, 05672. számlák egyenlege – a 05613, 05623, 05633, 05643, 05653, 05663, 05673. számlák egyenlege


=

4216. könyvviteli számla egyenlege =

a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05712, 05722, 05732, 05742. számlák egyenlege – a 05713, 05723, 05733, 05743. számlák egyenlege


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05812, 05822, 05832, 05842, 05852, 05862, 05872, 05882. számlák egyenlege – a 05813, 05823, 05833, 05843, 05853, 05863, 05873, 05883. számlák egyenlege


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591112, 0591122, 0591132, 0591212, 0591222, 0591232, 0591242, 059132, 059142, 059152, 059162, 059172, 059182, 059212, 059222, 059232, 059242, 05932. számlák egyenlege – a 0591113, 0591123, 0591133, 0591213, 0591223, 0591233, 0591243, 059133, 059143, 059153, 059163, 059173, 059183, 059213, 059223, 059233, 059243, 05933. számlák egyenlege

=

4219. könyvviteli számla egyenlege”

=

35

9. szám

9. szám


2. Az Áhsz2. 17. melléklet 3. pont c) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A költségvetési számvitelben nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és a pénzügyi számvitelben elszámolt kötelezettségek azonosságából adódóan) „c) a mérlegben „- ebből:” alábontásként szereplő kötelezettség sorok összegének meg kell egyeznie a 05. számlacsoportban azonos elnevezéssel nyilvántartott kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként összegével: a 0022. számlával szemben nyilvántartott 055052. számla egyenlege – a 055053. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 05832. számla egyenlege – a 05833. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 059142. számla egyenlege – a 059143. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591112. számla egyenlege – a 0591113. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591122. számla egyenlege – a 0591123. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591132. számla egyenlege – a 0591133. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 059242. számla egyenlege – a 059243. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591222. számla egyenlege – a 0591223. számla egyenlege a 0022. számlával szemben nyilvántartott 0591242. számla egyenlege – a 0591243. számla egyenlege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére” sor összege

=

=

=

=

=

=

36

mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére” sor összege mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak” sor összege mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére” sor összege mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek külföldi hitelek, kölcsönök törlesztésére” sor összege mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek forgatási célú belföldi értékpapírok beváltására” sor összege mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek befektetési célú belföldi értékpapírok beváltására” sor összege

1796


a 0022. számlával szemben nyilvántartott 059232. számla egyenlege – a 059233. számla egyenlege a 0024. számlával szemben nyilvántartott 055052. számla egyenlege

a 0024. számlával szemben nyilvántartott 05832. számla egyenlege





a 0024. számlával szemben nyilvántartott 059242. számla egyenlege a 0024. számlával szemben nyilvántartott 0591222. számla egyenlege



=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek külföldi hitelek, kölcsönök törlesztésére” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek forgatási célú belföldi értékpapírok beváltására” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek befektetési célú belföldi értékpapírok beváltására” sor összege

=

mérlegben az „- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására” sor összege”

37

9. szám

9. szám


3. Az Áhsz2. 17. melléklet 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „4. A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemlélete és a költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként el nem számolható tételek 36-os számlacsoportban való kezeléséből adódóan a) a pénzeszközök nyitó pénzkészletének korrigálva a költségvetési bevételekkel és kiadásokkal, a 0981313. és 0981323. nyilvántartási számlák kivételével a teljesített finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal (együtt a 003. és 005. nyilvántartási számlái egyenlege) és a 36-os számlacsoportban vezetett könyvviteli számlák – a 364. és a 3682. kivételével – egyenlegével egyeznie kell a pénzeszközök záró készletével 31-33. számlák nyitó egyenlege - 003. egyenlege + 005. egyenlege - 0981313. és 0981323. egyenlege +/- 361-363, 365-367. és 3681. egyenlege

31-33. záró egyenlege =

b) az idegen pénzeszközök nyitó pénzkészletének korrigálva a 3682. egyenlegével egyeznie kell az idegen pénzeszközök záró készletével 34. nyitó egyenlege +/- 3682. egyenlege

=

38

34. záró egyenlege”

1798


9. szám

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 12/2013. (VII. 23.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékéről A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következőket rendelem el: 1. § A jegybanki alapkamat mértéke 4,00%. 2. §

(1) Ez a rendelet 2013. július 24-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 11/2013. (VI. 25.) MNB rendelet.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 13/2013. (VII. 31.) MNB rendelete a „Gárdonyi Géza: Egri csillagok” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § 2. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank – Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából – „Gárdonyi Géza: Egri csillagok” megnevezéssel 1000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: 2013. augusztus 3. (1) Az emlékérme réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözetéből készült, súlya 9,4 gramm, átmérője 29,2 mm, széle sima. (2) Az emlékérme előlapjának bal felső szélén, köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A jobb oldali mezőben Gárdonyi Géza portréjának ábrázolása látható. A portrétól balra, egymás alatti vízszintes sorokban az „1000” értékjelzés, a „forint” felirat és Gárdonyi Géza aláírása olvasható. Az emlékérme alsó szélén, középen, két sorban a „2013” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapján Székely Bertalan: Az egri nők című festménye részletének ábrázolása látható, középen a női főalak, körülötte az ostrom jelenete. A festményrészlet ábrázolásának felső részén az „EGRI CSILLAGOK” félkörirat olvasható. A félkörirattól jobbra, az emlékérme szélén a tervezőművész Pogány Gábor Benő mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza.

3. § Az emlékérméből 10 000 darab készíthető különleges – ún. proof – technológiával. 4. § Ez a rendelet 2013. augusztus 3-án lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

9. M szám A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 130. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1799 65209

1. melléklet a 13/2013. (VII. 31.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe:

2. melléklet a 13/2013. (VII. 31.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe:

1800


9. szám

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14/2013. (VIII. 14.) MNB rendelete az „I. Lajos aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § 2. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank – az I. Lajos által kibocsátott aranyforint emlékére – „I. Lajos aranyforintja” megnevezéssel 50 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: 2013. augusztus 17. (1) Az emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 3,491 gramm, átmérője 20 mm, széle sima. (2) Az emlékérme előlapjának szélén, köriratban a „MAGYARORSZÁG” és – két oldalt ponttal elválasztva – a „2013” felirat olvasható. A középmezőben – hatkaréjos, gótikus díszű keretben – egy rutapajzs ábrázolása látható, rajta egymás alatti vízszintes sorokban az „50 000” értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „BP.” verdejel olvasható. A karéjokban és a rutapajzs felső sarkában az Anjou-ház jelképét, az Anjou-liliomot ábrázoló egy-egy díszítő motívum látható. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapjának szélén, felső köriratban az „I. LAJOS 1342–1382” felirat, alsó köriratban az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal oldalon, középen virágot ábrázoló díszítő motívum, jobb oldalon, középen Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye választja el. A középmezőben az I. Lajos által kibocsátott aranyforint előlapja alapján készült érmeábrázolás látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza.

3. § Az emlékérméből 3000 darab készíthető. 4. § Ez a rendelet 2013. augusztus 17-én lép hatályba.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke helyett:

Dr. Balog Ádám s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

9. szám


1. melléklet a 14/2013. (VIII. 14.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe:

2. melléklet a 14/2013. (VIII. 14.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe:

1802


9. szám

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 15/2013. (VIII. 14.) MNB rendelete a szélfelirattal ellátott „I. Lajos aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § 2. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank – az I. Lajos által kibocsátott aranyforint emlékére – „I. Lajos aranyforintja” megnevezéssel 50 000 forintos címletű, szélfelirattal ellátott arany emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: 2013. augusztus 17. (1) Az emlékérme az „I. Lajos aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról szóló 14/2013. (VIII. 14.) MNB rendelettel kibocsátott emlékérme négyszeres súlyú, ún. piefort változata, szélfelirattal ellátva. (2) Az emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 13,964 gramm, átmérője 20 mm. (3) Az emlékérme előlapjának szélén, köriratban a „MAGYARORSZÁG” és – két oldalt ponttal elválasztva – a „2013” felirat olvasható. A középmezőben – hatkaréjos, gótikus díszű keretben – egy rutapajzs ábrázolása látható, rajta egymás alatti vízszintes sorokban az „50 000” értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „BP.” verdejel olvasható. A karéjokban és a rutapajzs felső sarkában az Anjou-ház jelképét, az Anjou-liliomot ábrázoló egy-egy díszítő motívum látható. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (4) Az emlékérme hátlapjának szélén, felső köriratban az „I. LAJOS 1342–1382” felirat, alsó köriratban az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal oldalon, középen virágot ábrázoló díszítő motívum, jobb oldalon, középen Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye választja el. A középmezőben az I. Lajos által kibocsátott aranyforint előlapja alapján készült érmeábrázolás látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. (5) Az emlékérme szélén a „+LODOVICI ∙ DEI ∙ GRATIA ∙ REGIS ∙ UNGARIAE” szélfelirat olvasható.

3. § Az emlékérméből 500 darab készíthető. 4. § Ez a rendelet 2013. augusztus 17-én lép hatályba.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke helyett:

Dr. Balog Ádám s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

9. szám


1. melléklet a 15/2013. (VIII. 14.) MNB rendelethez

2. melléklet a 15/2013. (VIII. 14.) MNB rendelethez

A nemzetgazdasági miniszter 29/2013. (VII. 3.) NGM rendelete az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (2) bekezdés a), b), e és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. § Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az állami adóhatóság az 1. § (2) és (8) bekezdésébe, a 17. §-ába , a 18. § (1) bekezdésébe, a 22. § (1), (2) és (4)–(7) bekezdésébe, a 22/A. § (3)–(6) bekezdésébe, a 23. § (3)–(5) bekezdésébe, az 54. § (3) bekezdésébe, az 55. §-ba, az 56. § (1) és (2) bekezdésébe, az 57. § (1) és (2) bekezdésébe, az 58. §-ba, az 59. §-ba, a 62. § (2)–(5) bekezdésébe, a 63. §-ba, a 64. § (2)–(5) és (7) bekezdésébe, a 65. § (2) és (3) bekezdésébe, a 66. § (2)–(5) bekezdésébe, a 67. § (2)– (7) bekezdésébe, a 68. § (5) és (7) bekezdésébe, a 69. §-ba, a 70. § (3)–(6) bekezdésébe, a 71. § (1)–(3) és (5) bekezdésébe, a 71/A. § (3) bekezdésébe, a 71/B. §-ba, a 71/E. § (2) bekezdésébe, a 72. § (4) bekezdésébe, a 73. § (1)–(3) bekezdésébe, a 73/C. §-ába, a 73/D. § (1) és (3) bekezdésébe, a 73/E. § (2) bekezdésébe, a 73/F. §-ba, a 73/G. § (1)–(3) bekezdésébe, a 73/H. § (2) bekezdésébe, a 73/I. § (2)–(4) bekezdésébe, a 73/J. § (5) bekezdésébe, a 73/K. §-ba, a 74. § (1), (2) és (4) bekezdésébe, továbbá a 75. § (4) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás miatt állapítja meg az Szjtv. 12. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírságot a szervezővel, illetve az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezettel vagy személlyel, valamint a szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben.”

1804


9. szám

2. § A Vhr. 2. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezéséhez az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a kérelmet előterjeszteni. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tervezett szerencsejáték megjelölését, b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét, és c) a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát. (3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a) a játéktervet, b) a részvételi szabályzatot, c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét), d) a létesítő okiratot, és e) az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb okiratokat, adatokat.” 3. § A Vhr. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A mérésügyi szerv azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, illetve újrahitelesíti, amelyek a) üzemeltetője rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott, a 4. § szerinti hatósági bizonyítvánnyal, vagy érvényes, szerencsejáték szervezésére jogosító engedéllyel, b) olyan, külön-külön legalább hét helyértékes beépített mechanikus vagy elektromechanikus számlálóval rendelkeznek, amelyek a befizetett és kifizetett érmék (érmehelyettesítő eszközök) darabszámát vagy értékét, a befizetett és kifizetett forintok és valuták mennyiségét, továbbá az eljátszott tét, a ki nem fizetett nyeremény és a befizetett készpénz összegét nem törölhető módon tárolják, és c) típusvizsgálata megtörtént és érvényes hitelesítési engedéllyel rendelkeznek.” 4. § A Vhr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § Ha az állami adóhatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automatát engedély nélkül vagy a játékautomatát a 75. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül működtetnek, az Szjtv. 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja.” 5. § A Vhr. 67. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az Szjtv. 26. § (19) bekezdése szerint a pénznyerő automata üzemeltetés végleges megszüntetésének minősül, ha a pénznyerő automata – gyártását követő öt éven belül – hulladékkezelés céljából átadásra kerül a hulladékkezelőnek.” 6. § A Vhr. 73/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 73/A. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt gyermek- és ifjúsági intézmény minden ifjúságpolitikai célból működtetett, illetve fenntartott intézmény. (6) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt oktatási vagy nevelési intézmény: a) az óvoda, b) az általános iskola, c) a szakiskola, d) a gimnázium, a szakközépiskola, e) az alapfokú művészetoktatási intézmény, f ) a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, g) a diákotthon és a kollégium. (7) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egyházi intézmény minden egyházi kezelésben, illetve üzemeltetésben lévő, vallásgyakorlás célját szolgáló létesítmény, kivéve a kizárólag műemléki célú egyházi építmények, illetve egyházi személyek lakhatását szolgáló épületek. (8) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egészségügyi intézmény a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató. (9) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében meghatározott 200 m-es körzeten a kártyaterem és az ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény, valamint játékkaszinó

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1805 (a továbbiakban együtt: védett intézmény) közterületről nyíló bejárata közötti azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szabályait figyelembe véve közterületen gyalogosan a védett intézmény megközelíthető. (10) Ha a védett intézmény épületét kizárólag az annak használatára rendelt elkerített ingatlan (udvar) veszi körül, a 200 méter távolságot az ingatlant határoló kerítésen létesített azon bejárattól kell mérni, amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézmény több bejárattal rendelkezik, akkor – a gazdasági bejárat figyelmen kívül hagyásával – az épület, illetve az elkerített ingatlan azon bejáratától kell a mérést elvégezni, amely a kártyaterem közvetlen bejáratához közelebb esik, és amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a kártyaterem épületét kizárólag az annak használatára rendelt (elkerített) udvar veszi körül, a 200 méter távolságot a kártyateremnek helyet adó épület bejáratától kell mérni. Abban az esetben, ha a védett intézmény, illetve a kártyaterem többfunkciójú épületben működik, a 200 méter távolságot – e rendelkezésnek megfelelő módon – a kártyaterem, illetve a védett intézmény azon közvetlen bejáratától kell mérni, amelyet a védett intézmény, illetve a kártyaterem látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézménynek, illetve a kártyateremnek több bejárata van, akkor a kártyateremhez, illetve a védett intézményhez legközelebb eső bejáratot kell figyelembe venni a mérés során.”

7. § Hatályát veszti a Vhr. a) 1. § (2) bekezdésében a „– a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat, illetve nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszert üzemeltető központi szerver kivételével –” szövegrész, b) 1. § (8) bekezdésében az „– a 48. § (2) bekezdésében foglalt eltérésekkel –” szövegrész, c) 1. § (11) bekezdésében az „ , illetve központi szerver üzemeltetési” szövegrész és az „ , illetve központi szerver üzemeltetőjének” szövegrészek, d) 3. § (3) bekezdés b) pontjában az „a játékterem, a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetési környezete,” szövegrész, e) 5. §-a, f ) 6. § (1) bekezdésében az „adhat ki engedélyt, illetve” szövegrész, g) 6. § (6) és (7) bekezdése, h) 7. § (2) bekezdés k) pontjában az „a gép bevételét és kiadását folyamatosan ellenőrző berendezés meglétét,” szövegrész, i) 7. § (2) bekezdés n) pontja, j) 7. § (5) bekezdés j) pontja, k) 8. § (1) bekezdése, l) II. Fejezete, m) 67. § (1) bekezdése, n) 75. § (4) bekezdésében a „játékteremben,” szövegrész, o) 75. § (6) bekezdésében az „a játékteremben,” és az „a játékteremből,” szövegrészek, p) 87. § 5. pontja és 14–18. pontja, q) 3. számú melléklet I. 2. pontja, I. 3. pontja, I. 5. pontja, I. 8. d) alpontja, II. 2. pontja, II. 3. pontja, IV–VI. pontja, r) 4–9. és 14. számú melléklete. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 9. § E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1806


9. szám

A nemzetgazdasági miniszter 30/2013. (VII. 23.) NGM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az előirányzat a nemzetközi és a hazai potenciális befektetők felkutatásához, munkahelyteremtő beruházások Magyarországon történő megvalósulásához, hazai vállalkozások nemzetközi befektetéseinek támogatásához, a magyar beszállítói háttér fejlesztéséhez, a magyar export növekedéséhez, hazai vállalkozások számára új üzleti lehetőségek felkutatásához, kereskedelemfejlesztési pályázatok finanszírozásához, lebonyolításához, valamint a külgazdasági szakdiplomaták kiadásaihoz szükséges forrást biztosítja.” 2. § Az R. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A 2012. évi kereskedelemfejlesztési pályázatok támogatására felhasználható, 2012. december 31-én kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány lebonyolító szerve a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, amely e tevékenységét a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (a továbbiakban: MAG Zrt.) bevonásával végzi.” 3. § Az R. 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az előirányzaton rendelkezésre álló 2013. évi eredeti előirányzat terhére kiírandó 2013. évi kereskedelemfejlesztési pályázatok lebonyolító szerve a MAG Zrt.” 4. § Az R. 34. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az előirányzat) „l) vállalkozások versenyképességének elősegítésére,” (használható fel.) 5. § Az R. 34. § (1) bekezdése a következő m) és n) pontokkal egészül ki: (Az előirányzat) „m) fuvarozók versenyképességét biztosító e-útdíj hitelprogram megvalósításának lebonyolítására, n) pénztárgépgyártás elősegítésére” (használható fel.) 6. § Az R. 34. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az előirányzat felhasználása) „b) egyedi döntés alapján a MISZ-szel, a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt.-vel, az (1) bekezdés f ) pontja szerinti esetben helyi önkormányzattal, az (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben gazdálkodó szervezettel kötött támogatási szerződéssel, elő- vagy utófinanszírozással,” (történik.) 7. § Az R. 7. § (2) bekezdésében a „szerv a” szövegrész helyébe a „szerv – az olyan előirányzatokból nyújtott költségvetési támogatások kivételével, amelyeknek a kezelő szerve vagy a lebonyolító szerve e rendelet alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – a” szöveg lép. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 9. § Ez a rendelet a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.



9. szám


A nemzetgazdasági miniszter 32/2013. (VIII. 14.) NGM rendelete a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet és a katonai csapat- és árumozgásokra vonatkozó vámeljárás különös szabályairól szóló 42/2004. (XI. 17.) PM rendelet módosításáról A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi. CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. és 3. § tekintetében a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi. CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi. CXXVI. törvény 82. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet módosítása 1. § A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: R1.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § A vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 48. cikk (3) bekezdés második albekezdésében foglalt rendelkezés alapján magyarországi származást lehet feltüntetni a származási bizonyítványon abban az esetben, ha a Közösségi nem preferenciális származás feltételeinek teljesítése Magyarországon történt meg a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: vámkódex) 23–25. cikkében meghatározottak szerint, figyelemmel az EK végrehajtási rendelet 48. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdésére is.” 2. § Az R1. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A NAV Szakértői Intézete által a vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérés érdekében benyújtott kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálatért az ügyfél – a vámkódex 11. cikkének (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – az elvégzett vizsgálat költségét utólag, a többi költségtől elkülönítve a NAV Szakértői Intézete által a határozattal egyidejűleg kiállított számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni. A vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti kérelemtől eltérő kérelmek esetében lefolytatott vizsgálatok kapcsán – a vizsgálati költségek mellett – a 13. számú mellékletben meghatározott alapdíjat is meg kell megfizetni. Ha a nyilatkozattevő a vámeljárás során az alsó fokú vámszerv felszólítására nem nyújtja be az analízis bizonyítványt vagy a termék összetételére vonatkozó egyéb rendelkezésére álló iratot, és emiatt a vizsgálatot az alsó fokú vámszerv végezteti el, az elvégzett vizsgálat költségét a nyilatkozattevő viseli. A fizetendő díjról a NAV Szakértői Intézete a vizsgálati jegyzőkönyv kiállításával egyidejűleg számlát állít ki, melyet az ügyfélnek a kézhezvételtől számított 15 napon belül kell megfizetnie. A NAV Szakértői Intézetének vizsgálati díjait a 13. számú melléklet tartalmazza. A vizsgálati díj igazgatási szolgáltatási díjnak minősül.” 3. § Az R1. 13. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. A katonai csapat- és árumozgásokra vonatkozó vámeljárás különös szabályairól szóló 42/2004. (XI. 17.) PM rendelet módosítása 4. §

(1) A katonai csapat- és árumozgásokra vonatkozó vámeljárás különös szabályairól szóló 42/2004. (XI. 17.) PM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „a) vámjogszabályok: a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: Vámkódex), a Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú tanácsi

1808


9. szám

rendelet végrehajtásáról, a Tanács 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról (a továbbiakban: vámmentességi rendelet), a Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról a módosításaikkal együtt, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet;” (2) Az R2. 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „c) vámhatóságok: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatósági jogkörrel rendelkező vámszervei;” (3) Az R2. 1. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „e) katonai áru: az EK rendelet mellékleteiben felsorolt fegyverek és katonai felszerelések a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. Rendelet) meghatározott, továbbá a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó és védelmi célokat szolgáló közösségi és nem közösségi áru;” (4) Az R2. 1. § (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „i) nemzetközi katonai szervezet: a 2000. évi XII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a nemzeti képviselők és a nemzetközi titkárság jogállásáról szóló, Ottawában, 1951. szeptember 20-án kelt Megállapodás alá tartozó szervezet, vagy a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvény szerinti nemzetközi katonai parancsnokság.”

5. § Az R2. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) E rendelet hatálya a HM alárendeltségébe tartozó szervek, valamint a külföldi fegyveres erők és nemzetközi katonai szervezetek részére vagy azok által behozott, kivitt, továbbá átvitt katonai és egyéb árura, illetve a vámjogszabályok által meghatározott eljárásokra terjed ki. (2) E rendelet szervi hatálya a vámhatóságokra, személyi hatálya a nemzetközi szerződésben meghatározott személyre, nemzetközi katonai szervezetre, továbbá a HM alárendeltségébe tartozó szervekre – ideértve a katonai vámügyi szervet is – terjed ki.” 6. § Az R2. 3. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A katonai vámügyi szerv feladatkörébe tartozik a katonai és egyéb árukkal kapcsolatban különösen:) „a) a Vámkódex 4. cikk 16. pontja szerinti vámeljárások indítványozása, b) a Vámkódex 4. cikk 14. pontja szerinti vámellenőrzés feltételeinek biztosítása,” 7. §

(1) Az R2. 5. § (1) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép: „(1) A katonai vámügyi szerv, valamint a nemzetközi katonai szervezet a vámjogszabályokban foglalt feltételek megléte esetén rendelkezhet: a) egyszerűsített eljárásra vonatkozó, b) vámraktár és átmeneti megőrzési raktár üzemeltetésére, valamint vámraktározás vámeljárásra vonatkozó, c) különleges vámzárak használatára vonatkozó, d) engedélyezett feladó és e) engedélyezett címzetti, valamint a TIR eljáráshoz kapcsolódó engedélyezett címzetti engedéllyel.” (2) Az R2. 5. § (2) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyek kiadásánál az alábbiakra kell figyelemmel lenni:] „f ) az engedélyezett feladó és engedélyezett címzetti, valamint a TIR eljáráshoz kapcsolódó engedélyezett címzetti kérelemhez a cégkivonat és az aláírási címpéldány helyett a közhivatal jogállásra vonatkozó nyilatkozatot, nemzetközi katonai szervezet esetén a Magyarországon történő településről és működésről szóló megállapodást, vagy erről külön jogszabály alapján kiállított közhiteles igazolást kell elfogadni.” (3) Az R2. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóság a védelmi érdekek zavartalan ellátása érdekében a katonai vámügyi szerv és a nemzetközi katonai szervezet indokolt kérelmére a nem közösségi katonai áru szállítóeszközről történő kirakását soron kívül engedélyezi.”

9. szám


8. § Az R2. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § A NATO okmány fedezetével szállított katonai és egyéb áru vámeljárás alá vonása esetén azokat – a vonatkozó nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban – a katonai vámügyi szerv eltérő értesítésének hiányában, a vám- és pénzügyőri igazgatóság a behozatali vám és nem közösségi adók és díjak alól mentesítve bocsátja szabad forgalomba. A szabad forgalomba bocsátás tényét és az elidegenítési korlátozást záradék formájában a NATO okmányra rávezeti.” 9. § Az R2. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vámhatóság a vámeljárás lefolytatását követően a vámeljárás alá vonás megtörténtét a két példányban benyújtott tanúsítványon záradékával és bélyegzőlenyomatával igazolja, annak eredeti példányát a katonai vámügyi szerv részére megküldi. A vámhatóság által záradékolt tanúsítványt az elévülési idő lejáratáig meg kell őrizni.” 10. § Az R2. a) b) c) d)

3. § (7) bekezdésében a „során a vámkezelésekhez” szövegrész helyébe a „kapcsán a vámeljárások során”, 4. § (1) bekezdésében a „vámkezelése” szövegrész helyébe a „vámeljárás alá vonása”, 4. § (2) bekezdésében a „vámkezeléskor” szövegrész helyébe a „vámeljárás során”, 4. § (3) bekezdésében és a 8. § (3) bekezdésében a „vám- és pénzügyőri hivatal” szövegrész helyébe a „vám- és pénzügyőri igazgatóság”, e) 6. § (1) bekezdésében a „vámkezelésének” szövegrész helyébe a „vámeljárás alá vonásának”, f ) 6. § (2) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében a „fővámhivatal” szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság”, g) 7. § (1) bekezdésében az „áruvizsgálat” szövegrész helyébe a „vámvizsgálat”, h) 8. § (4) bekezdésében a „tételes áruvizsgálatot” szövegrész helyébe a „vámvizsgálatot”, i) 9. §-ában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalát”, j) 9. §-ában a „vám- és pénzügyőri hivatalt” szövegrész helyébe a „vám- és pénzügyőri igazgatóságot”, k) 14. § (1) és (3) bekezdésében a „vámkezelését” szövegrészek helyébe a „vámeljárás alá vonását”, l) 14. § (4) bekezdésében a „vámösszeg megfizetésének” szövegrész helyébe a „vám és nem közösségi adók és díjak megfizetésének”, m) 14. § (4) bekezdésében a „vámösszeg megfizetési kötelezettséggel vámkezelt” szövegrész helyébe a „vám és nem közösségi adók és díjak megfizetését követően szabad forgalomba bocsátott”, n) 14. § (5) bekezdésében a „vámköteles” szövegrész helyébe a „vám és nem közösségi adók és díjak fizetésére vonatkozó kötelezettséggel járó”, o) 14. § (5) bekezdésében a „vám- és pénzügyőri hivatalnál” szövegrész helyébe a „vám- és pénzügyőri igazgatóságnál” szöveg lép.

11. § Hatályát veszti az R2. 5. § (2) bekezdésének a) pontja.

3. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 13. § Ez a rendelet a) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletnek, b) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletnek és c) az egyes fegyverekre és katonai felszerelésekre alkalmazandó behozatali vámok felfüggesztéséről szóló, 2003. január 21-i 150/2003 EK tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.



1810


9. szám

1. melléklet a 32/2013. (VIII. 14.) NGM rendelethez „13. számú melléklet a 15/2004. (IV. 5.) PM rendelethez Díjjegyzék „A” oszlop Vizsgálat megnevezése

„B” oszlop Vizsgálati díj összege (Ft)

1. 13C/12C meghatározása izotóparány tömegspektrometriával {EA/IRMS} cukrokból

21 966

2. 13C/12C meghatározása izotóparány tömegspektrometriával {EA/IRMS} mézekből

25 789

3. 13C/12C meghatározása izotóparány tömegspektrometriával {EA/IRMS} cukrokból

21 966

4. 13C/12C meghatározása izotóparány tömegspektrometriával {GC/C/IRMS} boralkoholból

9 591

5. 13C/12C meghatározása izotóparány tömegspektrometriával {GC/C/IRMS} szeszesitalok, szeszek alkoholtartalmából

9 591

6. 18O/16O meghatározása IRMS technikával borokból

10 348

7. 5-hidroxi-metil-furfurol tartalom meghatározás

10 199

8. Akonitsav kimutatás 9. Alapdíj

8 715 14 500

10. Alkoholok fémtatalmának meghatározása AAS technikával

9 526

11. Alkoholtartalom meghatározása desztillációval és elektronikus sűrűségméréssel

4 391

12. Alkoholtartalom meghatározása desztillációval és hidrosztatikai mérleggel

6 300

13. Alkoholtartalom meghatározása klasszikus desztillációval és sűrűségméréssel

7 872

14. Alkoholtartalom meghatározása vízgőzdesztillációval és sűrűségméréssel

3 653

15. Alkolyzer alkoholtartalom meghatározás

2 464

16. Aminosav, vitaminok kimutatása színreakcióval

864

17. Aromák, színezékek hígítási próbája

1 556

18. Ásványolaj termékek desztillációs paramétereinek meghatározása

7 382

19. Ásványolaj termékekben alkalmazott jelölő anyag {Solvent Yellow 124} kimutatása gyorsteszttel

504

20. Ásványolaj termékekben alkalmazott jelölő anyag {Solvent Yellow 124} tartalmának meghatározása folyadékkromatográfiával

3 805

21. Ásványolajok származékok kvalitatív összehasonlítása n-C11 – n-C40 referencia n-alkán keverékkel

7 491

22. Baromfihús tartalom kimutatása hústermékekből, fajspecifikus ELISA technika alkalmazásával

4 240

23. Benzin összetételének meghatározása

1 974

24. Benzoltartalom meghatározása motorbenzinből

7 748

25. BLG mennyiségi meghatározása ELISA technikával 26. Borok alkoholtartalma 27. Borok alkoholtartalmának D/H izotóparány meghatározása SNIF-NMR technikával 28. Citromsavtartalom meghatározása {enzimatikus módszer-UV detektálás}

24 967 2 193 61 631 7 874

29. Cukrok {fruktóz, glükóz, szacharóz} folyadékkromatográfiás vizsgálata

10 065

30. Cukrok {laktóz, maltóz} folyadékkromatográfiás vizsgálata

10 245

31. C-Vitamin kimutatása

1 150

32. Cseppenéspont meghatározása

4 464

33. Denatónium-benzoát folyadékkromatográfiás meghatározása

7 009

34. Denaturálószerek meghatározása hamisított szeszesitalokból

8 586

35. Denaturált szesz dietil-karbonát tartalmának meghatározása gázkromatográfiával

5 981

36. Denaturált szesz etil-terc-butil-éter tartalmának meghatározása

6 879

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1811 37. Denaturált szesz izopropanol és terc-butanol tartalmának meghatározása

8 983

38. Denaturált szesz metil-etil-keton és metil-izobutil-keton tartalmának meghatározása

6 018

39. Denaturált szesz metil-etil-keton tartalmának meghatározása

9 588

40. Dextróz-egyenérték meghatározása

10 467

41. Dohánygyártmányok vágatszélességének meghatározása

23 596

42. Dohányok és dohánygyártmányok nedvességtartalmának meghatározása 43. E -Vitamin kimutatása 44. E85 etanoltartalmának meghatározása 45. Ecet ecetsav tartalmának D/H izotóparány meghatározása SNIF-NMR technikával

7 775 906 7 046 70 897

46. Édesítőszerek folyadékkromatográfiás meghatározása

4 159

47. Élelmiszerek mikroszkópos vizsgálata

2 379

48. Elemi szál hosszúságának meghatározása

3 544

49. Elemösszetétel kimutatás {XRF vizsgálat elempásztázás}

3 750

50. Elemtartalom meghatározás {XRF vizsgálat, szemikvantitatív}

2 074

51. Elszappanosítási szám meghatározása *

5 728

52. Érzékszervi vizsgálat

3 844

53. Fajlagos tömeg meghatározása

4 205

54. Fehérje izolátumok, lisztek -szója, rizs, egyéb- azonosító vizsgálata a fehérjék molekulatömeg szerinti elválasztása alapján -elektroforézis-alkalmazásával

8 105

55. Felületaktív anyag {kationos/ anionos} kimutatása 56. Felületaktív anyag {kationos/anionos} mennyiségi meghatározása 57. Felületaktív anyag emulzióstabilizáló hatásának vizsgálata

728 3 582 664

58. Felületi feszültség mérés

2 337

59. Fémek krómtartalmának meghatározása AAS technikával

9 506

60. Fémek nikkel tartalmának meghatározása AAS technikával

9 506

61. Fémtartalom meghatározása elemenként AAS technikával

9 506

62. Finomszeszek alkoholtartalom meghatározása

2 464

63. Fluor meghatározás fluorszelektív elektróddal

3 969

64. Folyadékok Sűrűségének meghatározása

1 589

65. Folyáspont meghatározása

4 241

66. Folyékony ásványolaj termékek, A szénhidrogén csoportösszetétel meghatározása fluoreszcensindikátor adszorpciós módszerrel.

7 259

67. Fonalak és cérnák finomsági számának meghatározása

4 182

68. Fonalak és cérnák sodratszámának meghatározása közvetlen számlálásos módszerrel

6 173

69. Forgatóképesség mérése

5 659

70. Forgatóképesség mérése/fehércukor cukortartalmának meghatározása

6 469

71. Főzési idő meghatározása

2 472

72. Főzési idő meghatározása {rizs esetében}

2 403

73. FT-IR, folyékony minták vizsgálata küvettában

1 759

74. FT-IR, minták vizsgálata gyémántcellában

3 402

75. FT-IR, minták vizsgálata H-ATR egységgel

1 844

76. FT-IR, minták vizsgálata KBr tablettában

1 999

77. FT-NIR vizsgálat

1 035

78. Glicerin folyadékkromatográfiás vizsgálata

10 166

79. Gőznyomás meghatározása

3 647

80. Hamutartalom meghatározása

5 446

1812

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 81. Három komponenst tartalmazó textilipari szálkeverékek nyersanyag összetételének meghatározása kémiai szétválasztás módszerével 82. Hidegszűrhetőségi határhőmérséklet {CFPP} meghatározása

9. szám 13 238 4 695

83. Hidroxiprolin-tartalom meghatározás

10 545

84. Hús és húskészítmények zsírtartalmának meghatározása

11 415

85. Hús és hústermékek szárazanyag-tartalmának meghatározása 86. ICP-OES: Elemösszetétel meghatározás

3 236 10 514

87. Illósav tartalom meghatározás

2 756

88. Infravörös spektroszkópia, Aromás gyűrűben kötött széntartalom meghatározása

1 693

89. Infravörös spektroszkópia, benzoltartalom meghatározása benzinből

1 693

90. Infravörös spektroszkópia, FAME tartalom mérése gázolajból

2 378

91. Infravörös spektroszkópia, gázok vizsgálata

1 857

92. Italok túlnyomás mérése

2 064

93. ITMS általános vizsgálat {robbanószer, kábítószer}

6 773

94. Jodometria 95. Juhtejből, kecsketejből, vagy bivalytejből, illetve juh-, kecske- vagy bivalytej keverékéből készített sajtokban található tehéntej és kazeinát kimutatása 96. Karbamid meghatározása műtrágyákból 97. Kazein mennyiségi meghatározása ELISA technikával 98. Kekszek, édesipari termékek szárazanyag-tartalmának meghatározása 99. Kekszek, édesipari termékek zsírtartalmának meghatározása 100. Keményítő kimutatás jód-próbával 101. Keményítőtartalom és bomlástermékei meghatározása -enzimatikus módszer-HPLC detektálás-

2 940 13 945 4 799 21746 3 170 12 427 864 12 825

102. Keményítőtartalom és bomlástermékei meghatározása -enzimatikus módszer-UV detektálás-

7 879

103. Keményítőtartalom meghatározása enzimatikus módszerrel állati takarmányokból

19 008

104. Keményítőtartalom meghatározása. Ewers-féle polarimetriás módszer

7 902

105. Kémiai úton előállított; oldódó papíripari rostanyag lúgban oldhatatlan részének meghatározása

5 261

106. Kéntartalom meghatározás {XRF vizsgálat}

6 320

107. Kéntartalom meghatározása UV-fluoreszcenciás módszerrel

6 574

108. Két komponensű textil termékek nyersanyag-összetételének mennyiségi meghatározása kémiai szétválasztás módszerével {Hipokloritot alkalmazó módszer}

20 859

109. Két komponensű textil termékek nyersanyag-összetételének mennyiségi meghatározása kémiai szétválasztás módszerével {ciklohexanont alkalmazó módszer}

24 022

110. Két komponensű textil termékek nyersanyag-összetételének mennyiségi meghatározásakémiai szétválasztás módszerével {Dimetil-formamidot alkalmazó módszer}

22 804

111. Két komponensű textil termékek nyersanyag-összetételének mennyiségi meghatározása kémiai szétválasztás módszerével {Hangyasavat alkalmazó módszer}

26 102

112. Két komponensű textil termékek nyersanyag-összetételének mennyiségi meghatározása kémiai szétválasztás módszerével {Hangyasavat és cinkkloridot alkalmazó módszer}

23 920

113. Két komponensű textil termékek nyersanyag-összetételének mennyiségi meghatározása kémiai szétválasztás módszerével {kénsavat alkalmazó módszer}

20 094

114. Klasszikus analitikai feltárás elemösszetétel meghatározáshoz

2 423

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1813 115. Klasszikus analitikai ion kimutatás {iononként}

796

116. Koagulációs próba, hőkezeltség vizsgálat

2 389

117. Komplexometria

3 031

118. Lábbeli felsőrész és/vagy talp alkotó anyagainak mennyiségi meghatározása

1 397

119. Lábbeli talp és felsőrész anyagának minőségi azonosítása

541

120. Lábbeli vízhatlanságának meghatározása

711

121. Lobbanáspont {nyílttéri} meghatározása

5 537

122. Lobbanáspont {zárttéri} meghatározása

5 485

123. Marhahús genomiális vizsgálata

16 145

124. Mechanikai szennyeződés meghatározása

6 772

125. Mesterséges színezékek vizsgálata borokból folyadékkromatográfiával

5 021

126. Metil xantinok folyadékkromatográfiás meghatározása

4 455

127. Mikrohullámú feltárás elemösszetétel meghatározáshoz

2 585

128. Mikroszkópos vizsgálat

1 000

129. Mono-etilénglikol és etilalkohol folyadékkromatográfiás meghatározása

9 520

130. Műtrágya kálcium tartalmának meghatározás AAS technikával

4 908

131. Műtrágya Kálium tartalmának meghatározása AAS technikával

4 894

132. Műtrágya magnézium tartalmának meghatározása AAS technikával

4 894

133. Négyzetmétertömeg meghatározása (kondícionálás nélkül)

268

134. Nettó tömeg meghatározás {max 6 kg}

2 551

135. Nikotin kvalitatív elemzése dohánytermékekből gázkromatográfiás vizsgálattal

5 735

136. Nikotin kvantitatív elemzése dohánytermékekből gázkromatográfiás vizsgálattal

8 508

137. Nitrogén {ammónium és nitrát nitrogén} meghatározás műtrágyákból

7 349

138. Nitrogén/fehérjetartalom meghatározása

8 856

139. Nitrogén/fehérjetartalom meghatározása (egyéb élelmiszertermékek)

10 300

140. Nitrogén/fehérjetartalom meghatározása édesipari termékekből

10 957

141. Nitrogén/fehérjetartalom meghatározása hús és húskészítményekből

10 957

142. Nyersolajok és zsírok meghatározása 143. Nyersrost-tartalom meghatározás 144. Olajmagvak olajtartalmának meghatározása 145. Olajtartalom meghatározása metil-etilketonnal

7 770 17 865 8 805 11 530

146. Oldhatósági vizsgálat

1 380

147. Ólomtartalom meghatározása benzinből AAS technikával

6 729

148. Olvadáspont meghatározása

542

149. Oszlopkromatográfia

14 848

150. Oxigéntartalmú szerves vegyületek és az összes szerves kötésben lévő oxigéntartalom gázkromatográfiás {O-FID} meghatározása {E85-ből}

13 939

151. Oxigéntartalmú szerves vegyületek és az összes szerves kötésben lévő oxigéntartalom gázkromatográfiás {O-FID} meghatározása {motorbenzinekből}

16 290

152. Összes cián-hidrogéntartalom meghatározása

5 678

153. Összes savtartalom meghatározás

5 130

154. Összes savtartalom meghatározása borokból titrimetriával

5 947

155. Összes szárazextrakt meghatározása borokból

2 922

156. Ötvözetek fémtartalmának meghatározása elemenként AAS technikával

9 506

157. Papír és karton hamutartalmának meghatározása

1 023

158. Papír és karton simaságának meghatározása Parker Print-Surf módszerrel

4 943

159. Papír mikroszkópos vizsgálata/Cellulózrostok mikroszkópos vizsgálata

1 796

1814


9. szám

160. Papíripari rostok mennyiségi meghatározása

4 701

161. Papíripari rostok minőségi meghatározása

5 662

162. Penetráció mérés

3 790

163. Peroxidáz aktivitás kimutatása {hőkezeltség vizsgálat}

2 925

164. pH meghatározás pH-mérő készülékkel

1 288

165. Polifenol oxidáz aktivitás kimutatása {hőkezeltség vizsgálat}

2 950

166. Porcelánok vízfelvételi tényezőjének meghatározása

6 003

167. Raman spektroszkópia, folyadékok vizsgálata

1 831

168. Raman spektroszkópia, szilárd anyagok vizsgálata 169. Redukáló cukortartalom meghatározása

843 13 425

170. Refraktometriás mérés -folyékony és félsűrű termékek- (mintaelőkészítéssel)

3 388

171. Refraktometriás mérés -folyékony és félsűrű termékek-

3 250

172. Refraktometriás mérés -sűrű, alkoholtartalmú és száraz termékek-

8 220

173. Repesztő-nyomás meghatározása

414

174. Rizsszemek mikroszkópos vizsgálata, hosszúságmérés

1 321

175. Sajtok, tejtermékek és túró szárazanyag-tartalmának meghatározása

3 325

176. Sajtok, tejtermékek és túró zsírtartalmának meghatározása

9 226

177. Sótartalom {kloridtartalom} meghatározás

11 383

178. Sótartalom {kloridtartalom} meghatározás kekszekből

11 383

179. Sótartalom {kloridtartalom} meghatározás sűtőipari termékekből

11 182

180. Sótartalom {kloridtartalom} meghatározás tartósított élelmiszerekből

11 383

181. Sörvizsgálat automata söranalizátorral 182. Sörvizsgálat klasszikus desztillációval és sűrűségméréssel

4 829 10 770

183. Sűrűség meghatározása elektronikus sűrűségmérő készülékkel

3 015

184. Sűrűség meghatározása piknométerrel

1 771

185. Sűrűségmérés areométerrel

2 882

186. Sűrűségmérés ásványolaj termékekből, vegyipari termékekből

2 126

187. Sűrűségmérés elektronikus sűrűségmérő készüléken ásványolaj termékekből

3 015

188. Szakítóerő meghatározása {fonalak}

7 384

189. Szárazanyag tartalom meghatározása cukorszirupokból elektronikus sűrűségmérővel

3 635

190. Szárazanyag tartalom meghatározása szárítószekrényben

3 162

191. Szárazanyag-tartalom meghatározása vákuum-szárítószekrényes módszer

7 317

192. Szén illóanyagtartalmának meghatározása

2 916

193. Szenek hamutartalmának meghatározása

2 836

194. Szerves gázhalmazállapotú vegyületek kvalitatív elemzése gázkromatográfiás vizsgálattal

8 767

195. Szerves savak folyadékkromatográfiás meghatározása

6 189

196. Szerves savak meghatározása kapillárelektroforézissel

5 762

197. Szerves szilárd vegyületek kvalitatív elemzése gázkromatográfiás vizsgálattal

9 484

198. Szerves szilárd vegyületek kvalitatív elemzése gázkromatográfiástömegspekrometriás vizsgálattal 199. Szerves vegyületek {folyadékok} kvalitatív elemzése gázkromatográfiás vizsgálattal

16 006 9 501

200. Szerves vegyületek {folyadékok} kvalitatív elemzése gázkromatográfiástömegspekrometriás vizsgálattal

13 655

201. Szerves vegyületek {gázhalmazállapotban} kvalitatív elemzése gázkromatográfiástömegspekrometriás vizsgálattal

14 451

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1815 202. Szerves vegyületek folyadékkromatográfiás vizsgálata

4 515

203. Szerves vegyületek gőztéranalízise gázkromatográfiás-tömegspektrometriás vizsgálattal

7 339

204. Szerves vegyületek kvalitatív elemzése tömegspektometriás vizsgálattal {direkt-MS}

7 344

205. Szerves vegyületek szerkezetmeghatározása

15 339

206. Szeszesitalok és likőrök összes szárazextrakt-tartalmának gravimetrikus meghatározása

2 922

207. Szeszesitalok illó rokon vegyületeinek és denaturáló szerek kimutatása

6 025

208. Szeszesitalok illó rokon vegyületeinek mennyiségi meghatározása

4 899

209. Szeszesitalok, szeszek alkoholtartalmának D/H izotóparány meghatározása SNIF-NMR technikával

61 631

210. Színszám meghatározás

1 401

211. Szitaanalízis, szemcseméret eloszlás (élelmiszertermékek)

2 786

212. Szitaanalízis, szemcseméret eloszlás

2 317

213. Szorbitol és mannitol folyadékkromatográfiás meghatározása 214. Szterintartalom meghatározás 215. Szulfáthamu meghatározása 216. Takarmányok nyersolaj és zsírtartalmának meghatározása 217. Tejfehérje meghatározása tejcsokoládé mintákból

8 938 13 171 4 248 7 839 20 356

218. Tejfehérje mennyiségi meghatározása elektroforézissel

9 656

219. Tejzsírtartalom meghatározása Caviezel módszerrel

8 690

220. Teobromin, koffein folyadékkromatográfiás meghatározása

4 330

221. Termoanalízis

3 134

222. Textil termékek nyersanyag-összetételének mennyiségi meghatározása, vágott/ végtelen szálarány meghatározása kézi szétválasztás módszerével

9 882

223. Textíliák nyersanyag összetételének meghatározása szálasanyagok felismerése

1 391

224. Textiltermékek négyzetmétertömeg meghatározása

9 963

225. Toll és pehely olaj- és zsírtartalom meghatározása

10 647

226. Többrétegű papír és karton réteg összeállítási módjának meghatározása

486

227. Transzformátor olajok inhibitor-tartalmának kimutatása

377

228. UV-VIS vizsgálat

747

229. Vaj zsírtartalmának meghatározása 230. Vastagságmérés rétegenként

8 095 390

231. Vékonyréteg kromatográfiás vizsgálat

2 645

232. Viszkozitás mérés ásványolajtermékekből

1 907

233. Viszkozitás mérés kapilláris viszkoziméterrel

4 420

234. Vízoldható vitaminok folyadékkromatográfiás meghatározása

4 912

235. Víztartalom coulombmetriás meghatározása

4 728

236. Víztartalom coulombmetriás meghatározása E85-ből

5 531

237. Víztartalom meghatározás Karl-Fischer titrálásos módszerrel

3 814

238. Zsír- és olajszármazékok. Az észter- és linolénsav-metil-észter-tartalom meghatározása

5 676

239. Zsiradékok tejzsírtartalmának meghatározása gázkromatográfiás vizsgálattal

8 760

240. Zsiradékok zsírsavösszetételének megatározása gázkromatográfiával

7 378

241. Zsírsavmetilészterk meghatározása középpárlatokban LC/GC technikával

8 940

242. Zsírtartalom meghatározása Schmid-Bordzynski-Ratzlaff {SBR} módszerrel 243. Zsírtartalom meghatározása Soxhlet extrakcióval

7 981 10 392 „

1816


9. szám

A Kormány 1512/2013. (VIII. 1.) Korm. határozata a pénztárgépek cseréjének és beszerzésének támogatásához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében a pénztárgép-csere és beszerzés támogatásához 13 500,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 48. Pénztárgépek cseréjének és átalakításának támogatása alcím javára, a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére az 1. melléklet szerint. Az átcsoportosítás tekintetében Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: 2014. március 31.


9. szám

1. melléklet az 1512/2013. (VIII. 1.) Korm. határozathoz

XV. Nemzetgazdasági Minisztérium XI. Miniszterelnökség ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2013. ÁHT egyedi azonosító

Fejezet szám

XV. 340473

297102

XI.

Cím szám

25

Fejezet szám

Cím szám

Fejezet szám

XV. 340473

Jogcím szám

48

Előir. csoport száma

1

Kiemelt előir. szám

5

Cím szám

25

Az előirányzatmódosítás érvényessége:

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

A módosítás jogcíme

KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

Nemzetgazdasági Minisztérium Fejezeti kezelésű előirányzatok Pénztárgépek cseréjének és átalakításának támogatása Működési költségvetés Egyéb működési célú kiadások Miniszterelnökség Rendkívüli kormányzati intézkedések

Módosítás (+/-)

A módosítás következő évre áthúzódó hatása

Jogcím csop. szám

Jogcím szám



Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

13 500,0


Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név


BEVÉTEL Kiemelt előirányzat neve

Módosítás (+/-)


Módosítás (+/-)


a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám


a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az adatlap 5 példányban töltendő ki

Fejezet Állami Számvevőszék Magyar Államkincstár Nemzetgazdasági Minisztérium * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.


T Á M O GAT Á S Kiemelt előirányzat neve

Nemzetgazdasági Minisztérium Fejezeti kezelésű előirányzatok Pénztárgépek cseréjének és átalakításának támogatása

48

A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

-13 500,0

a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű Alcím szám

Millió forintban, egy tizedessel

Millió forintban, egy tizedessel A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

Millió forintban, egy tizedessel A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

13 500,0

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra 1 példány 1 példány 1 példány 2 példány

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) időarányos teljesítményarányos egyéb: azonnal

Összesen

I.n.év 13 500,0

II. n.év

III.n.év 13 500,0

IV.n.év


Az előirányzatmódosítás érvényessége: ÁHT. egyedi azonosító

Jogcím csop. szám

7

Az előirányzatmódosítás érvényessége: ÁHT. egyedi azonosító

Alcím szám

1818


HIRDETMÉNYEK

9. szám

Érvénytelenített iratok (alfabetikus sorrendben)

Felhívjuk t. hirdetőink figyelmét arra, hogy az érvénytele nített bélyegzőkkel és iratokkal kapcsolatos hirdetési megbízá sukat a következő két cím bármelyikére küldhetik postán vagy faxon: Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztősége 1051 Bp., József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Fax: 266-5099. Az egyéb címekre küldött megrendelés csak kerülő úton jut el a szerkesztőségbe, ezért megjelenése felesleges késedelmet szenvedhet. Felhívjuk figyelmüket továbbá arra, hogy a bélyegző (irat) érvénytelenné nyilvánításának napját minden esetben közöljék, mert ennek hiányában kénytelenek vagyunk a megrendelőlevél dátumát feltüntetni, ami az esetek többségében nem fedi a valós helyzetet. Sajnálattal közöljük egyúttal, hogy a beérkező megrendelé seket időhiány miatt nem áll módunkban visszaigazolni. Tájékoztatjuk t. megrendelőinket, hogy a hirdetésnek nem minősülő közlemények, hirdetmények közzétételi díja megkezdett kéziratoldalanként 19 239 Ft; a bélyegzők, okiratok stb. érvénytelenítése egységesen 22 737 Ft, melyet a kiadó a megjelenést követően kiszámláz.

Az Allianz Hungária Zrt. bejelentései: 901863 sorszámú üzletkötői igazolvány használata 2013. július 2-től érvénytelen; valamint 2134487–2134500 sorszámú nyugtatömb használata 2013. július 16-tól érvénytelen; és 2131451–2131500 nyugtatömb 901002

ügynöki igazolvány

sorszámú nyomtatványok használata 2013. július 17-től érvénytelen. *

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. bejelentései: 5479141–5479170 sorszámú nyugtatömb használata 2013. július 31-től érvénytelen; és 5382181–5382210 5259271–5259300 5382301–5382330 sorszámú nyugtatömbök használata 2013. augusztus 7-től érvénytelen. *

(A Szerkesztőség)

Fekete Rózsa Eger Kft. (3300 Eger, Knézich K. út 36.) bejelentése: OFOEA 6519001–OFOEA 651–9050

Érvénytelenített bélyegzők (alfabetikus sorrendben) ANTRANS CLEAN Kft. 9028 Győr, Fehérvári út 75. Adószám: 12495159-2-08 Banksz.: 58600300-11086875 Tel.: 30/555-2-555 (1.) feliratú bélyegző elveszett, 2013. augusztus 9-től érvénytelen.

sorszámú számlatömb elveszett, használata 2013. július 16-tól érvénytelen. *

A LOPAKODÓ-AUTÓSISKOLA Bt. (1213 Budapest, Erdész u. 10/A) bejelentése: WH1NA 4457051–4457100 QGONA 8129201–8129250 sorszámú nyugtatömbök elvesztek, használatuk 2013. augusztus 9-től érvénytelen.

*

Bp., I. kerület Budavári Önkormányzat Bérleményüzemeltetési osztály GAMESZ feliratú körbélyegző elveszett, használata 2013. július 17-től érvénytelen. *

*

Az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. bejelentése: 100493426–100493450 sorszámú számlatömb elveszett, használata 2013. augusztus 14-től érvénytelen.

9. szám


II. GAZDASÁG JOGSZABÁLYOK

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYE


A Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft. Csömörön épülő gyártóüzemének megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről...........................

1820


Az ifjúság- és gyermekvédelmi programok, az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtése és működtetése érdekében megvalósuló Erzsébet téri beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

1825


A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről....................................................................

1829

31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelet

A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet módosításáról................................................................................

1833

1421/2013. (VII. 10.) Korm. határozat

A gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos szükséges intézkedésekről...............................................................................................

1839


A BOSCH cégcsoport és a Hewlett-Packard Magyarország Kft. magyarországi nagybefektetővel való stratégiai megállapodás megkötéséről...................................................................................................

1839


A geszti Tisza-kastély felújításával kapcsolatos feladatokról..........

1840

Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2013. július 1. és 2013. július 31. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékéről ..........................................................................................

1840

1820


9. szám

A Kormány 282/2013. (VII. 24.) Korm. rendelete a Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft. Csömörön épülő gyártóüzemének megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

2. §

(1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek összefüggenek a Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft. Csömör nagyközség területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 017/3 helyrajzi számú földrészleten, illetve az ebből a földrészletből telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken megvalósuló, újgenerációs női higiéniai termékek gyártását eredményező beruházásával. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró hatóságként az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (3) Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott eljárásban szakhatóság közreműködését rendeli el, a Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásban szakhatóságként a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (4) A Kormány az (1) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak szerinti feladat- és hatáskörrel rendelkező – kormánymegbízottként a Pest Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki. (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatóság – a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel. (2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (3) Az eljáró hatóság az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 4. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban is alkalmazni kell.


9. szám


1. melléklet a 282/2013. (VII. 24.) Korm. rendelethez

1. melléklet a …./2013. (

) Korm. rendelethez

A Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft. Csömör területén megvalósuló új gyártóüzemének megvalósításával kapcsolatos kiemeltújjelentőségű A Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket nemzetgazdasági Gyártó Kft. Csömörszempontból területén megvalósuló gyártóüzemének megvalósításával kapcsolatos nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé üggyé nyilvánított eljárások és az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvánított eljárások és az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok A 1.

Beruházás megnevezése Kiemelt beruházásként újgenerációs női higiéniai termékek gyártását eredményező gyártóüzem és annak építményei

2.

3.

B

C A beruházás megvalósításával Beruházás kapcsolatos azonosítója eljárások Csömör építésügyi hatósági nagyközség engedélyezési és területén fekvő, tudomásulvételi az ingatlaneljárások, nyilvántartás örökségvédelmi szerinti 017/3 hatósági eljárások helyrajzi számú régészeti földrészlet, feltárásokkal illetve az ebből a kapcsolatos földrészletből eljárások (a további régészeti telekalakítási feladatellátás eljárások jogerős meghatározása befejezését kivételével) követően kialakított földrészletek további régészeti feladatellátás meghatározása

4.

környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás

5.

természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás

6.

útügyi hatósági engedélyezési eljárás

7.

vízjogi engedélyezési eljárás

8.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. §

D

E

Első fokon eljáró hatóság

Másodfokon eljáró hatóság

Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Budapest Főváros Kormányhivatala Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, régészet vonatkozásában: Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

nincs Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

1822


9. 10.

(2) bekezdése és 13. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás ingatlanGödöllői Járási Hivatal nyilvántartási Járási Földhivatala hatósági eljárás telekalakítási hatósági eljárás

Gödöllői Járási Hivatal Járási Földhivatala

11.

földmérési hatósági Gödöllői Járási Hivatal eljárás Járási Földhivatala

12.

hírközlési hatósági engedélyezési eljárás

13.

bányahatósági engedélyezési eljárás

14.

talajvédelmi hatósági engedélyezési eljárás

15.

16.

17.

18.

19.

vasúti hatósági engedélyezési eljárás tűzvédelmi hatósági ügyekben eltérési engedélyezési eljárások a jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárások beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárások a jogszabályban rögzített tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos hatósági eljárások

9. szám

Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság Pest Megyei Kormányhivatal Nemzeti Növény- és ÉlelmiszerláncTalajvédelmi biztonsági Hivatal Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti Hatóság Központ és Hajózási Hivatala Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

nincs

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

nincs

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


9. szám


2. melléklet a 282/2013. (VII. 24.) Korm. rendelethez

2. melléklet a …./2013. (

) Korm. rendelethez

Az 1. melléklet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Azeljárásokban 1. melléklet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított eljárásokban közreműködő szakhatóságok közreműködő szakhatóságok

A 1.

2.

Szakhatósági közreműködése tárgyköre

építésügy, műemlékvédelem és régészet

3.

környezetvédelem, természetvédelem és vízügy

4.

közúti közlekedés

5.

vasúti közlekedés

6.

légi közlekedés

7.

földtan

8.

bányászat

9.

rendészet

10.

tűzvédelem

B Elsőfokú eljárásban kijelölt szakhatóság

Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

Közép- Duna- völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság Pest Megyei Rendőrfőkapitányság Pest Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság

C Másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, régészet vonatkozásában: Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Országos Rendőrfőkapitányság Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

1824


11.

honvédelem

12.

katasztrófavédelem

13.

talajvédelem

14.

erdővédelem

15.

egészségügy

16.

hírközlés

17.

műszaki biztonság

18.

területrendezési előírásokkal való összhang

19.

településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Budapest Főváros Kormányhivatala Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának állami főépítésze Csömör település önkormányzatának jegyzője

9. szám

honvédelemért felelős miniszter Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Országos Tisztifőorvosi Hivatal Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

nincsen

Pest Megyei Kormányhivatal

9. szám


A Kormány 291/2013. (VII. 26.) Korm. rendelete az ifjúság- és gyermekvédelmi programok, az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtése és működtetése érdekében megvalósuló Erzsébet téri beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

(1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Budapest V. kerület Erzsébet téri Erzsébet Kulturális Központ és Park II. ütemének befejezéséhez szükséges beruházás (a továbbiakban: beruházás) megvalósításával összefüggő, a Budapest V. kerület 24447/1, 24447/2, 24447/3, 24456/2, 24456/3, valamint 24833/1 helyrajzi számú ingatlanokat érintő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és működéséhez közvetlenül szükségesek. (3) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (4) Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatóság közreműködését rendeli el, a Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró szakhatóságként a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki.

2. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak szerint – feladat- és hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 3. §

(1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatóság – a hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. (2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (3) Az eljáró hatóság az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben meghozott döntéseket – az 1. mellékletben foglalt táblázat C:2 mezőjében meghatározott hatósági ügyek, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton kézbesíti. A döntés kézbesítésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


1826

1. melléklet a 291/2013. (VII. 26.) Korm. rendelethez A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárások és az eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok A 1

2

Beruházás megnevezése

B

C A beruházás megvalósításával kapcsolatos

Beruházás azonosítója

engedélyezési eljárások

D

E



Budapest V. kerület Erzsébet téri

Budapest V. kerület belterület

általános építésügyi hatósági eljárások:

Budapest Főváros Kormányhivatala


Erzsébet Kulturális Központ és Park II.

24447/1, 24447/2, 24447/3, 24456/2,

a) általános építmények,

V. Kerületi Hivatalának Építésügyi és

Építésügyi és Örökségvédelmi

ütemének befejezéséhez szükséges

24456/3, valamint 24833/1 helyrajzi

b) műemléki védelem alatt álló építmények,

Örökségvédelmi Hivatala

Hivatala

beruházás megvalósítása

számú ingatlanok

c) építményen belül, építménybe beépített felvonók,

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi,

Országos Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi

Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőség

Főfelügyelőség


Nemzeti Közlekedési Hatóság

Közlekedési Felügyelősége

Központja

építményeken kívüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi


Nemzeti Közlekedési Hatóság

működtetési közlekedési berendezések engedélyezése

Közlekedési Felügyelősége

Központja

a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi


Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010.

Mérésügyi és Műszaki Biztonsági

Hivatal

(XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése és 13. § (2) bekezdése

Hatósága

mozgólépcsők, (beleértve a mozgójárdát is), amennyiben létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység is szükséges, esetében 3

4 5 6

környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások

útügyi hatósági eljárások


d) kapcsolódó területek felszíni rendezése

szerinti hatósági eljárások [a C:2. mező c) pontja szerinti eljárásban elbírálásra kerülő ügyek kivételével] 7 8

hírközlési hatósági eljárások földvédelmi, telekalakítási, földmérési, ingatlan-nyilvántartási

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Nemzeti Média- és Hírközlési

Hivatala

Hatóság elnöke

Budapesti 2. Számú Földhivatal

Budapest Főváros

hatósági eljárások 9 10

talajvédelmi hatósági eljárások

Kormányhivatalának Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági

Talajvédelmi Igazgatósága

Hivatal

beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és

Fővárosi Katasztrófavédelmi

Belügyminisztérium Országos

használatbavételi eljárásai

Igazgatóság

Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

9. szám

azon beépített tűzoltó berendezések létesítésével és


használatbavételi ügyeivel kapcsolatos eljárások, amelyek


nincs

tervezése, kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban

9. szám

11

teljes körűen nem szabályozott 12

tűzvédelmi hatósági ügyekben eltérési engedélyezési eljárások


nincs

Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 13 14

15 16

a jogszabályokban rögzített tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel

Fővárosi Katasztrófavédelmi


kapcsolatos hatósági eljárások

Igazgatóság


örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárások és régészeti



feltárásokkal kapcsolatos eljárások (a további régészeti

V. Kerületi Hivatalának Építésügyi és

Építésügyi és Örökségvédelmi

feladatellátás meghatározása kivételével)

Örökségvédelmi Hivatala

Hivatala

bányahatósági engedélyek

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Magyar Bányászati és Földtani

Budapesti Bányakapitányság

Hivatal

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros


fakivágás, parkrendezés, fatelepítés engedélyezése

V. kerületi önkormányzat jegyzője üzletek működési engedélye

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi önkormányzat jegyzője



17

1828

2. melléklet a 291/2013. (VII. 26.) Korm. rendelethez A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban közreműködő hatáskörrel rendelkező szakhatóságok

1

2

A

B

C

Szakhatósági közreműködése tárgyköre

Első fokú eljárásban kijelölt szakhatóság

Másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság

Építésügy

Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalának Építésügyi és

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

Örökségvédelmi Hivatala 3

Környezetvédelem, természetvédelem és vízügy

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

Felügyelőség Katasztrófavédelem

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság


5

Tűzvédelem



6

Régészet és műemlékvédelem

Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalának Építésügyi és


Örökségvédelmi Hivatala 7

Közlekedés: közút

Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

8

Rendészet

Budapest V. Kerületi Rendőrkapitányság

Budapesti Rendőr-főkapitányság

9

Egészségügy

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Szerve 10

Hírközlés

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

11

Műszaki biztonság

Budapest Főváros Kormányhivatala Mérésügyi és Műszaki Biztonsági


Hatósága 12

Élelmiszer-biztonság

Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és


4

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Állategészségügyi Igazgatósága 13

Földtan

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság


14

Bányászat



15

Honvédelem

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője

honvédelemért felelős miniszter

9. szám

9. szám


A Kormány 294/2013. (VII. 26.) Korm. rendelete a Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d), e) és f ) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

2. §

(1) E rendelet hatálya a következő földrészleteken, illetve ezen földrészletekből a telekalakítási eljárás jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken megvalósuló, a Normafa Park történelmi sportterület beruházás (a továbbiakban: Beruházás) megvalósításához szükséges hatósági ügyekre terjed ki: a) Budapest Főváros XII. kerület: 6835/8, 6835/10, 6835/11, 6835/15, 8862/1, 8888/3, 9114/4, 9114/5, 9116/3, 9122/1, 9123, 9124/2, 9128/2, 9129/3, 9131/2, 9132, 9133/5, 9133/6, 9134/2, 9135/1, 9136, 9137, 9138/7, 9138/8, 9139/6, 9139/8, 9139/9, 9139/10, 9140/6, 9140/10, 9140/12, 9144/2, 9145, 9150/4, 9150/5, 9151/5, 9154/2, 9155/3, 9240/1, 9240/2, 9240/4, 9240/14, 9240/16, 9269/35, 9305/3, 9309/1, 9309/2, 9886/1, 9886/14., 10468/1, 10492, 10496/19, 10496/23, 10497/6, 10497/7, 10500/3, 10500/5, 10500/6, 10500/7, 10500/8, 10500/9, 10500/10, 10500/11, 10500/12, 10501/6, 10502, 10503/6, 10503/8, 10503/9, 10503/10, 10503/12, 10503/13, 10503/14, 10503/15, 10503/16, 10503/19, 10503/24, 10503/25, 10503/26, 10503/27, 10503/28, 10503/29, 10505/2, 10517/1, 10517/2, 10522, 10523, 10525/1, 10525/2, 10527/2, 10760/3, 10760/6, 10760/10, 10837/3, 10875/2, 10875/3, 10886/66, 10886/67, b) Budapest Főváros II. kerület: 13143/2 helyrajzi számú területek. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházás megvalósításához szükségesnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági eljárásokat, amelyek a beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és működéséhez szükségesek. (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Beruházás megvalósításával összefüggő, az 1. mellékletben nevesített közigazgatási hatósági ügyeket. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (3) Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtákra vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatósági közreműködést rendel el, a Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki.

3. § A Kormány a 2. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak szerinti – feladat és hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 4. §

(1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a 2. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárásokban – a földvédelmi eljárás kivételével – a szakhatóság a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható, előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel. (2) A 2. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárásokban a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő nyolc nap. (3) A 2. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben – kivéve a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély tárgyában – hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (4) Az eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések, valamint az ingatlan-nyilvántartással összefüggő döntések kivételével – hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.

1830 5. §


9. szám

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 294/2013. (VII. 26.) Korm. rendelethez A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárások és az eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok

1.

A

B

C

D

Beruházás megnevezése

A Beruházás megvalósításával



kapcsolatos hatósági eljárások

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

a) Normafa Park történelmi sportterület kialakításához szükséges éwpítmények, építményrészek építése, átalakítása, bővítése, felújítása, bontása; b) a Normafa Park történelmi sportterületén fogadó épület, engesztelő kápolna, sípályák felvonókkal, hóágyúkkal, térvilágítással; szánkó pályák; sífutó pályák; játszóterek; nyári bobpálya; kocogó és kerékpár pályák és további szabadtéri sportolási lehetőségek kialakítása és kiszolgáló funkciójú építmények, létesítmények, infrastruktúra megvalósítása, üzembe helyezése; c) közlekedési területek, tömegközlekedési bázisterületek kialakítása, felújítása, parkolók létesítése; d) fogaskerekű vasút korszerűsítése, nyomvonalának meghosszabbítása.

általános építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások

Budapest Főváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala


környezetvédelmi hatósági eljárások

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség


természetvédelmi hatósági eljárások



területrendezési hatósági eljárások

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának állami főépítésze

nincs

útügyi hatósági eljárások



a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti sajátos építésügyi hatósági engedélyezési, valamint műszaki biztonsági hatósági eljárások



hírközlési hatósági eljárások



9. szám


9.

örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárások és régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások (a további régészeti feladatellátás meghatározása kivételével)



10.

földmérési, földvédelmi, telekalakítási és ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárások


Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala

11.

talajvédelmi hatósági eljárások

Pest Megyei Kormányhivatal Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

12.

erdészeti hatósági eljárások, erdő igénybevétele és fakitermelés bejelentése

Pest Megyei Kormányhivatal Nemzeti ÉlelmiszerláncErdészeti Igazgatósága biztonsági Hivatal

13.

vízügyi hatósági eljárások



14.

beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárásai



15.

tűzvédelmi hatósági ügyekben eltérési engedélyezési eljárások


Nincs

16.

Fővárosi Katasztrófavédelmi jogszabályban rögzített Igazgatóság tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárások

17.

azon beépített tűzoltó berendezések létesítésével és használatbavételi ügyeivel kapcsolatos eljárások, amelyek tervezése, kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban nem szabályozott


Nincs

18.

kötött pályás közlekedési létesítmények engedélyezési eljárása

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala


19.

üzletek működési engedélyezési eljárása

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat jegyzője



1832


9. szám

2. melléklet a 294/2013. (VII. 26.) Korm. rendelethez A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges hatósági eljárásokban közreműködő hatáskörrel rendelkező szakhatóságok

1.

A

B

C

Szakhatósági közreműködése tárgya

Első fokú eljárásban kijelölt szakhatóság

Másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság



2.

építésügy

3.

környezetvédelem, természetvédelem Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi és vízügy Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Felügyelőség

4.

katasztrófavédelem és tűzvédelem



5.

műemlékvédelem és régészet



6.

közlekedés: közút



7.

közlekedés: vasút

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala


8.

rendészet: az egyéb országos közutak, XII. Kerületi Rendőrkapitányság a helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén

Budapesti Rendőr-főkapitányság

9.

termőföldvédelem


Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala

10.

talajvédelem

Pest Megyei Kormányhivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatósága


11.

erdővédelem

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága


12.

egészségügy

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

13.

hírközlés



14.

területrendezés

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának állami főépítésze

Nincs

15.

műszaki biztonság



16.

földtan és bányászat



17.

honvédelem

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője

honvédelemért felelős miniszter

18.

a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelőség

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat jegyzője


19.

helyi környezet- és természetvédelem

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat jegyzője


9. szám


A nemzetgazdasági miniszter 31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelete a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet módosításáról A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § t) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. §

(1) A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „a) lovas szolgáltató tevékenység: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-ának 16. pontjában meghatározott szolgáltató tevékenység, így különösen lovagoltatás, lovas oktatás, lovasterápia, fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás, terep- vagy túralovaglás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovas bemutató,”

(2) Az R. 1.§ (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „c) lovasterápia: speciális fejlesztő-rehabilitációs szolgáltatás, amely sérült, fogyatékos vagy pszichológiai kezelés alatt álló személy gyógyítására, készségei fejlesztésére, egészségi és pszichés állapotának javítására irányul,” (3) Az R. 1. § (2) bekezdése az alábbi f )–h) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „f ) fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos személy, g) fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás: a fogyatékos személy és a ló együttes felkészültségén alapuló, kondíciónövelő, rekreációs, szabadidős tevékenységként végezhető lovas oktatás, lovagoltatás, fogatoztatás, fogathajtás oktatása, lovas parasport, lovas speciális sport, h) szabad lótartás: a lótartás azon formája, amely esetében a lovaknak lehetőségük van a szabad mozgásra, a tartási területen az állategészségügyi, állatvédelmi és trágyatárolásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban a lovak etetése, itatása és almozása megfelelően biztosítható, a takarmány és az ivóvíz folyamatosan hozzáférhető, valamint a trágyát a lovak által használt területről rendszeresen összegyűjtik.”

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) A szolgáltatónak a Kertv. 6/C. § (1) bekezdése szerinti, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) benyújtandó bejelentése – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározott adatokon túl – tartalmazza a) a szolgáltató lovas szolgáltató tevékenység folytatásának helyszínéül szolgáló telephelyének (fióktelepének) címét, b) az a) pont szerinti telephelyen (fióktelepen) működő lovarda elnevezését, c) az a) pont szerinti telephelyen (fióktelepen) tartott lovak számát, d) a lovas szolgáltató tevékenység típusát vagy típusait az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint, továbbá, hogy a lovas szolgáltatás együtt jár-e a szolgáltatást igénybe vevő személy lovagoltatásával, e) a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a (3) bekezdés szerinti felelős személy nevét, szakképesítését és a szakképesítését igazoló okiratokat, f ) az a) pontban megjelölt telephely (fióktelep) helyszínrajzát a 13. §-ban meghatározott körülményekre figyelemmel, g) a szolgáltatásba bevont, a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló jogszabály szerinti azonosító számmal (a továbbiakban: azonosító szám) és ló-útlevéllel ellátott lovak felsorolását, valamint h) szolgáltatásba történő bevonásra alkalmas lovak esetén az alkalmasságról szóló hatósági bizonyítvány számát. (2) A Hivatal a bejelentett lovas szolgáltatókról az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal – az e) pont szerinti adatokat kivéve – nyilvántartást vezet, és a nyilvántartást honlapján közzéteszi. A nyilvántartás 2014. január 1-jétől tartalmazza a szolgáltató szolgáltatásba történő bevonásra alkalmas lovainak azonosító számát.

1834


9. szám

(3) Lovas szolgáltató tevékenység – a Kertv. 6/C. § (2) bekezdésében előírt feltételeken túl – akkor folytatható, ha a szolgáltató a) eleget tesz a 13. §-ban – a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával nem járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a 13. § b), c), f ) és g) pontjában – meghatározott követelményeknek, b) – a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén – legalább egy ba) középfokú lovastúra-vezetői képesítéssel, bb) lovas sportágban szerzett középfokú sportedzői képesítéssel, bc) lovas sportágban szerzett felsőfokú szakedzői vagy okleveles szakedzői képesítéssel, bd) lovas-kultúra oktató felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítéssel, be) lovas-tanár (hippológus) és -szervező felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítéssel, vagy bf ) lovas sportágban nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzőképzésben szerzett végzettségek egyikével rendelkező, a szakmai tevékenységért felelős személyt (a továbbiakban: szakmai tevékenységért felelős személy) foglalkoztat, valamint c) lovasterápia vagy fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén olyan szakmai tevékenységért felelős személyt, vagy az általa kijelölt olyan személyt foglalkoztat, aki megfelel a 11/A. § (1), illetve 11/A. § (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek. (4) Ha a szolgáltató a tevékenységét több telephelyen (fióktelepen) folytatja, minden egyes telephely (fióktelep) esetében eleget kell tenni a 11. §-ban, a 11/A. §-ban és a 13. §-ban meghatározott követelményeknek.” 3. §

(1) Az R. 7. § (1) bekezdése b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal határozatával megtiltja az adott lovas szolgáltató tevékenység folytatását és törli a nyilvántartásból azt a szolgáltatót, aki) „b) a lovas szolgáltató tevékenységét az állategészségügyi és állatjóléti feltételekre vonatkozó jogszabályok, valamint a lovas szolgáltatásra vonatkozó biztonsági előírások megsértésével folytatja, és a jogsértő állapotot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság), vagy a jegyző, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ismételt felszólítására sem szünteti meg, vagy c) esetében az állategészségügyi, illetve az állatjóléti feltételekre vonatkozó jogszabályok megsértését a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a jegyző, a járási hivatal egy éven belül ismételten megállapította.” (2) Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdésben meghatározott valamely körülmény fennállását állapítják meg, a szolgáltató tevékenységtől való eltiltását és a hatósági nyilvántartásból való törlését kezdeményezheti a jegyző, a járási hivatal, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a NÉBIH.”

4. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § E rendelet rendelkezéseinek megtartását a közegészségügyi ellenőrzésre feljogosított szervek, az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, a NÉBIH, valamint a nyilvántartásba vétel feltételeinek fennállása vonatkozásában a Hivatal ellenőrzi, jogsértés észlelése esetén a külön jogszabályokban meghatározott szankciót alkalmazzák.” 5. § Az R. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Lovagoltatás, lovas oktatás, terep vagy túralovagoltatás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovasbemutató esetében a szakmai tevékenységért felelős személy által kijelölt személynek a) középfokú lovastúra-vezetői, b) lovas-kultúra oktató vagy lovas-tanár (hippológus) és -szervező felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló, c) lovas sportágban szerzett ca) alapfokú sportoktatói, cb) középfokú sportedzői, cc) felsőfokú szakedzői, cd) okleveles szakedzői képesítések közül legalább egy képesítéssel, vagy d) lovas sportágban nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzőképzésben szerzett végzettséggel kell rendelkeznie.”

9. szám


6. § Az R. a következő 11/A. §-sal egészül ki: „11/A. § (1) A lovasterápia szolgáltatás nyújtásakor jelen kell lennie olyan lovas terapeutának, aki a) rendelkezik aa) gyógypedagógus, ab) gyógytornász, ac) pszichológus, ad) konduktor, vagy ae) orvos alapdiplomával,vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel, és b) rendelkezik ba) a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásában szereplő lovasterapeuta szakmai programkövetelmény alapján megszervezett képzésben szerzett szakmai végzettséggel, vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel, vagy bb) akkreditált lovasterapeuta pedagógus-továbbképzési program alapján megszervezett képzésben szerzett szakképzettséggel, vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel. (2) A terápiás foglalkozást csak a lovasterapeuta vezetheti, aki e feladatát nem ruházhatja át másra. (3) A fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás nyújtásakor jelen kell lennie olyan lovas oktatónak vagy edzőnek, aki rendelkezik a) a 11. § (5) bekezdés b)–d) pontja szerinti képesítés valamelyikével, és b) a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásában szereplő fogyatékos személyek lovassportja szakmai programkövetelmény alapján megszervezett képzésben szerzett szakmai végzettséggel vagy ezzel egyenértékű elismert vagy honosított képzettséggel. (4) Fogyatékos személynek csak a (3) bekezdés szerinti képzettséggel rendelkező lovas oktató vagy edző nyújthat lovas szolgáltatást, aki e feladatát nem adhatja át más személynek.” 7. § Az R. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szolgáltató akkor engedélyezheti a vendég lovaglását vagy fogathajtását, ha az nem áll olyan szer hatása alatt, illetőleg nincs olyan állapotban, amely miatt lóra nem ülhet, fogatot nem hajthat. A szolgáltató megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatást igénybe vevő személy aktuális fizikai vagy mentális állapota alapján arra következtet, hogy a szolgáltatás igénybevétele a testi épségét veszélyezteti. A 18. életévét be nem töltött személy esetében a szakmai tevékenységért felelős személy vagy az általa kijelölt személy, lovasterápia vagy a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén a lovasterapeuta vagy a 11/A. § (3) bekezdése szerinti képzettséggel rendelkező lovas oktató vagy edző dönt, hogy a vendég lovaglásra vagy fogathajtásra alkalmas állapotban van-e.” 8. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) A lovas szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató telephelyének (fióktelepének) meg kell felelnie az alábbi követelményeknek: a) legalább öt, egyenként legalább négyéves, lovasterápia és a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetében egy legalább ötéves lóútlevéllel és azonosító számmal rendelkező lóval rendelkezik, és a lovak megfelelnek a vonatkozó állategészségügyi szabályoknak, továbbá a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó tevékenység esetén az adott szolgáltatásnak megfelelő alkalmasságot igazoló hatályos hatósági bizonyítvánnyal rendelkeznek, b) az istállóban a lovakat boxokban tartják; az istálló belmagassága legalább 2,5 m; az egyes bokszok alapterülete legalább 9 m2, amelyek rövidebb fala nem kevesebb 2,5 méternél, c) a lovak boxos tartása esetén a telephely (fióktelep) rendelkezik legalább 150 m2 alapterületű pihentető karámmal, ahol biztosított a szolgáltatást végző lovak pihenése, d) a telephely (fióktelep) rendelkezik rögzített korláttal körülvett, egyenletes talajú, legalább 800 m2 alapterületű lovas pályával, e) a telephely (fióktelep) rendelkezik a vendégek részére szolgáló öltözővel, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek megfelelő számú WC- és mosdóhelyiséggel; lovasterápia szolgáltatás esetén a telephely (fióktelep) rendelkezik legalább egy, mozgássérültek számára is alkalmas WC- és mosdóhelyiséggel,

1836


9. szám

f ) a telephely (fióktelep) rendelkezik a lólétszámnak megfelelő számú, alkalmas nyereggel, szerszámzattal és a vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén fejvédővel (kobak); a nyereg, a szerszámzat és a fejvédő (kobak) akkor alkalmas, ha a célnak megfelelő, rendeltetésszerű használat esetén biztosítja a vendég biztonságát, g) szabad lótartás esetén a lovak számára lovanként legalább 1000 m2 területű bekerített terület (karám), valamint legalább három oldalról borítással határolt, legalább 2,5 méter belmagasságú, lovanként legalább 8 m2 alapterületű fedeles építmény kialakítása szükséges, úgy, hogy az építmény oldalfalainak egyike az uralkodó szél iránya felé nézzen. (2) A telephelyen (fióktelepen) a vendégek számára jól látható helyen ki kell függeszteni a Hivatal által történt nyilvántartásba vételt igazoló hivatalos iratot, vagy annak másolatát, valamint a szolgáltatásban részt vevő lovak azonosító számát, nevét tartalmazó felsorolást. (3) A fejvédőt (kobak) a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére kell rendelkezésre bocsátani. Kötelező fejvédőt (kobakot) használnia a szolgáltatás igénybevételének teljes időtartama alatt annak, aki a 14. életévét még nem töltötte be, valamint a lovasterápia vagy a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás igénybevevőjének. Lovasterápia és a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén – a lovasterapeuta, vagy a lovasoktató, vagy lovasedző, aki rendelkezik a 11 A. § (3) bekezdése szerinti képzettséggel döntése alapján – életkortól függetlenül a fejvédő (kobak) viselése mellőzhető.” 9. § Az R. a következő 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) A vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység csak az 1. mellékletben meghatározott alkalmassági szempontoknak megfelelő ló igénybevételével folytatható. (2) A szolgáltatónak a 2. § (1) bekezdés d) és h) pontjai szerinti bejelentése alapján – ha a bejelentett lovak alkalmassági vizsgálata korábban nem történt meg – a Hivatal értesíti a NÉBIH-t. A NÉBIH tenyésztési hatósági jogkörében elvégzi a lovak alkalmasságának vizsgálatát és annak eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki, mely tartalmazza a lovak azonosító számát is. A hatósági bizonyítványt a bejelentéstől, illetve az értesítéstől számított húsz napon belül kell kiadni. A NÉBIH az eljárásban szakértőként a lovasterápia vagy a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatásban résztvevő lovak esetében a lovasterápia országos szakmai szervezetét, egyéb szolgáltatásban résztvevő lovak esetében a lovas turizmus országos szakmai szervezetét rendeli ki. (3) A NÉBIH a szolgáltatásba bevont lovak alkalmasságát tanúsító hatósági bizonyítványt az 1. mellékletben meghatározott szempontok alapján állítja ki. (4) Amennyiben a ló súlyos baleseten, sérülésen, betegségen esik át, és legalább 6 hónapra kiesik a lovas szolgáltató tevékenységből, kötelező azt a NÉBIH-nek és a Hivatalnak bejelenteni, valamint a szolgáltató tevékenységben történő ismételt igénybevételt megelőzően a ló alkalmassági vizsgálatát megismételni. Egyéb esetben az alkalmassági vizsgálatot 5 évente kell megismételni. (5) Amennyiben a ló alkalmassági vizsgálata vagy ismételt vizsgálata eredménytelen, legalább 3 hónapos időszaknak kell eltelni a következő alkalmassági vizsgálat időpontjáig. (6) A NÉBIH nyilvántartást vezet a szolgáltatásba történő bevonásra alkalmas lovakról, amit honlapján közzétesz.” 10. §

(1) Az R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet módosításáról szóló 31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak a Hivatalnál az e rendelet Módr. által megállapított a) 2. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 11. § (5) bekezdésében előírt képesítés megszerzését 2013. december 31-ig, a 11/A. §-ban előírt képesítés megszerzését 2015. december 31-ig kell igazolnia, b) 2. § (1) bekezdés b) és g) pontja szerinti feltétel teljesítéséről szóló bejelentést 2014. június 30-ig kell megtennie, c) 13/A. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesítéséről szóló bejelentést legkésőbb 2014. június 30-ig kell megtennie.” (2) Az R. 14. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően e rendeletnek a Módr.-rel megállapított 2. § (3) bekezdés b) pontjában és 11. § (5) bekezdésében előírt képesítést – ide nem értve a 11/A. § (1) és (3) bekezdésben foglalt esetet – nem kell megszereznie annak a személynek, aki a Módr. hatálybalépésekor elmúlt negyven éves és legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. (4) A Módr. hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak a 13. § (2) bekezdés és a 13/A. § (1) bekezdés szerinti követelménynek 2014. július 1-től kell megfelelnie. (5) A Módr. hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak 2014. július 1-től kell megfelelnie a Módr.-rel megállapított 13. § (1) bekezdés a) és g) pontja alapján megváltozott követelményeknek.”

9. szám


11. § Az R. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. 12. § Az R. 7. § (3) bekezdésében a „megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak” szöveg lép. 13. § Hatályát veszti az R. 3. §-a és a 11. § (6) bekezdése. 14. § Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. 15. § A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.



1838


9. szám

1. melléklet a 31/2013. (VIII. 9.) NGM rendelethez „1. Melléklet a 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelethez

A) A vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltatásban résztvevő ló alkalmassága meghatározásának szempontjai 1. Általános elvárások a lovakkal szemben 1.1. Ismert származású, valamint azonosító számmal és lóútlevéllel van ellátva 1.2. Állategészségügyi státusza a szolgáltatás nyújtását lehetővé teszi 2. Az alkalmasság általános szempontjai 2.1. Képzettségi fok a) Nyugodt természet b) A lovaglás során is együttműködő c) A szolgáltatásnak megfelelő, de alapfokon is könnyű támaszkodás, irányíthatóság, segítségekre megfelelő érzékenység 2.2. Kezelhetőség, kapcsolatteremtési készség a) Szolgáltatási tevékenységen túl is szelíd, együttműködő b) Csoportban biztonságosan használható 2.3. A szolgáltatásnak megfelelő alkalmasság a) Méretek b) Vérmérséklet c) Kondíció d) Ápoltság e) Egészségügyi állapot f ) A lábak állapota g) A hát állapota 3. Az alkalmassági vizsgálat során a lovak számot adnak arról, hogy lovas alatti munkában, csoportban és egyenkénti bemutatásban, mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) alkalmasak lovagoltatásra. B) A lovasterápiában, a fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatásban résztvevő ló alkalmassága meghatározásának további szempontjai 1. Általános elvárások a lovakkal szemben 1.1. Ismert származású, valamint azonosító számmal és lóútlevéllel van ellátva 1.2. Állategészségügyi státusza a szolgáltatás nyújtását lehetővé teszi 1.3. Min. 5 éves kor 1.4. Ivara: herélt, vagy kanca 2. Az alkalmassági vizsgálat részei 2.1. Viselkedésbírálat 2.2. Kondíció vizsga 2.3. Díjlovaglás szintjei 2.4. Futószáras munka 2.5. Készségvizsga 2.6. Engedelmességi vizsga 3. Futószáras munka – további elvárások részletezése szakáganként a) Hippoterápia b) Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna c) Speciális fogathajtás d) Pszichológusok által vezetett lovasterápia e) Fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás 4. Az alkalmassági vizsgálat során a lovak számot adnak arról, hogy lovas alatti munkában, csoportban és egyenkénti bemutatásban, mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) alkalmasak lovagoltatásra. A 2. és 3. pontban részletezett feladatokat minimum 80%-os (jó) szinten kell teljesíteni a lovaknak.”

9. szám


A Kormány 1421/2013. (VII. 10.) Korm. határozata a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos szükséges intézkedésekről A Kormány 1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy készítse elő a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a végrehajtási rendeleteinek olyan tartalmú módosítását, amely szerint a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki biztonsági felülvizsgálatának díja nem az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztót, hanem a földgázelosztót terheli, azzal, hogy a földgázelosztó azt a fogyasztókra ne háríthassa át és azt költségként ne számolhassa el; Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: 2013. augusztus 31. 2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vizsgálja meg a gázkészülékek cseréjének az energiahatékonysági, energiatakarékossági célú pályázatok keretében történő támogatásának lehetőségeit; Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: 2013. december 31. 3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy tegyen javaslatot a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet olyan módosítására, amely a műszaki biztonsági felülvizsgálat határidejére irányul. Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: 2013. augusztus 31.



A Kormány 1470/2013. (VII. 24.) Korm. határozata a BOSCH cégcsoport és a Hewlett-Packard Magyarország Kft. magyarországi nagybefektetővel való stratégiai megállapodás megkötéséről A Kormány felhatalmazza 1. a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkárát, hogy a Magyarország Kormánya és a Hewlett-Packard Magyarország Számítástechnikai és Elektronikai Berendezéseket Forgalmazó és Szolgáltató Kft. (1117 Budapest, Aliz utca 1., cgj.sz: 01-09-075933) között kötendő stratégiai együttműködési megállapodást a Kormány nevében aláírja, Felelős: a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára Határidő: azonnal 2. a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Magyarország Kormánya és a Robert Bosch GmbH magyarországi leányvállalatai – Robert Bosch Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (1103 Budapest, Gyömrői út 120., cgj.sz: 01-09-079217), Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. (3000 Hatvan, Robert Bosch út 1., cgj.sz: 10-09-023832), Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Korlátolt Felelősségű Társaság (3526 Miskolc, Robert Bosch park 1., cgj.sz: 05-09-009288), Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (3526 Miskolc, Robert Bosch park 3., cgj.sz: 05-09-010479), Bosch Electronic Service Kft. (6000 Kecskemét, Wéber Ede utca 10/ A, .cgj.sz: 03-09-111374), Bosch Rexroth Hajtás- és Vezérléstechnika Kft. (1103 Budapest, Gyömrői út 104., cgj.sz: 01-09-461621), Bosch Rexroth Pneumatika Gyártó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (3300 Eger, Bánki Donát utca 3., cgj.sz: 10-09-025431), Bosch Packaging Systems Korlátolt Felelősségű Társaság (2119 Pécel, Határ út 3., cgj.sz: 13-09-102144), valamint a közös vállalatként működő ZF Lenksysteme Hungária Gépjárműalkatrész-gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság (3300 Eger, Kistályai út 2., cgj.sz:

1840


9. szám

10-09-025501) és a BSH háztartási készülék kereskedelmi korlátolt felelősségű társaság (1126 Budapest, Királyhágó tér 8–9., cgj.sz: 01-09-269033) – között kötendő stratégiai együttműködési megállapodást a Kormány nevében aláírja. Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal


A Kormány 1483/2013. (VII. 26.) Korm. határozata a geszti Tisza-kastély felújításával kapcsolatos feladatokról A Kormány fontosnak tartja a XX. század viszontagságos évtizedei által elfeledett és történeti súlyához képest méltatlanul háttérbe szorított gróf Tisza István emlékének és örökségének megőrzését, ennek érdekében 1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Geszt Község megközelítését szolgáló állami tulajdonú utak felújításáról; Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: azonnal 2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja meg, a geszti Tisza-kastélyban jelenleg működő könyvtár, valamint általános iskolai oktatás helyszíne hogyan váltható ki a jogszabályi követelményeknek, továbbá az önkormányzat és a helyi lakosság igényeinek megfelelően; Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: azonnal 3. felhívja a belügyminisztert, hogy biztosítsa a geszti Tisza kripta megközelítését szolgáló önkormányzati tulajdonú út kiépítéséhez szükséges költségvetési forrásokat. Felelős: belügyminiszter Határidő: azonnal


A nemzetgazdasági miniszter közleménye az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2013. július 1. és 2013. július 31. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékéről 2013. július 1. és július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások Csabai Tourist Utazási Kft. 5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 37. B. lház 10. em. 39. tel.: +36-66/644-167 fax: +36-66/644-067 eng. szám: U-001472 Bejegyzés dátuma: 2013. 07. 02.

9. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1841 Global Business Solutions Kft. 1188 Budapest, Lőrinci u. 8. tel.: +36-1/240-1673 fax: – eng. szám: U-001473 Bejegyzés dátuma: 2013. 07. 08.

2013. július 1. és július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásszervező tevékenységet utazásközvetítésre módosítottak az alábbi vállalkozások A fenti időszakban ilyen vállalkozás nem volt.

2013. július 1. és július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásközvetítő tevékenységet utazásszervezésre módosítottak az alábbi vállalkozások A fenti időszakban ilyen vállalkozás nem volt.

2013. július 1. és július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre visszavont engedélyek Csaba Travel Utazásközvetítő Kft. 5600 Békéscsaba, Szerdahelyi út 7. I/6. tel.: +36-66/636-665 fax: +36-66/636-665 eng. szám: U-001121 Törölve: 2013. 07. 10. Kulturkontakt Kulturális Oktatási Tanácsadó és Utazásszervező Bt. 1036 Budapest, Lajos u. 111. tel.: +36-1/368-0652 fax: +36-1/388-1978 eng. szám: R-001137 Törölve: 2013. 07. 04.

2013. július 1. és július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerősen törölt, visszavont engedélyű vállalkozások A fenti időszakban ilyen vállalkozás nem volt.

2013. július 1. és július 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerősen törölt, visszavont engedélyű és a tevékenység folytatásától 1 évre eltiltott vállalkozások Jozefa Idegenforgalmi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 8360 Keszthely, Városi Piac 633/27. hrsz. tel.: +36-83/317-725 fax: +36-83/321-712 eng. szám: U-001713 Törölve: 2013. 06. 27. Jogerőre emelkedett: 2013. 07. 16.

1842

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Kepler Utazási Iroda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 38. tel.: +36-1/302-3000 fax: +36-1/373-0536 eng. szám: U-000123 Törölve: 2013. 06. 27. Jogerőre emelkedett: 2013. 07. 05.

9. szám

9. szám


III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY JOGSZABÁLYOK


Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

1844

1844


9. szám

A Kormány 265/2013. (VII. 11.) Korm. rendelete egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében, a 2. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (5) bekezdésében, az 3. alcím tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (6) bekezdésében, a 4. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésében, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (1) bekezdésében, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 357. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosítása 1. §

(1) A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 4. §-ban meghatározott támogatást a munkavállaló részére a kifizetést igazoló bizonylatok bemutatását követően utólag kell folyósítani. A munkavállaló kérelmére a költségek megelőlegezése céljából a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szerve (a továbbiakban: kirendeltség) egy alkalommal a bérleti szerződésben megállapított óvadék (kaució) összegéig, de legfeljebb 2 havi támogatási összeg mértékéig előleget nyújt.” (2) Az R1. 4. § (8) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony, valamint” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati viszony, valamint” szöveg lép.

2. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet módosítása 2. § A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában a „munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervére” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatot ellátó szakigazgatási szervére” szöveg lép.

3. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása 3. § A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „c) hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;”

9. szám


4. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 4. §

(1) A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) II. fejezete a következő 5/A. alcímmel és 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. Az Európai Unió pénzügyi alapjainak felhasználása

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

5/A. § A Hivatal foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi, szak- és felnőttképzési feladat- és hatáskörében tervezi és szervezi az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósítását, illetve támogatást vagy ösztöndíjat folyósít.” Az R2. 8. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki: (A munkaügyi központ) „o) az álláskeresési ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások tekintetében méltányossági jogkört gyakorol,” Az R2. 8. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: (A munkaügyi központ) „p) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben befogadja a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigényeket.” Az R2. 8. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A munkaügyi központ át nem ruházható hatáskörben a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol) „h) az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás tőkejuttatás részével,” (kapcsolatos ügyekben.) Az R2. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A munkaügyi központ és a kirendeltség szervezeti egységei szabad kapacitásuk kihasználása érdekében foglalkoztatáspolitikai és közfoglalkoztatási feladatokat is elláthatnak.” Az R2. 21. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatai keretében) „c) végzi a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését és a jogalkotáshoz szükséges előkészítő feladatokat az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések vonatkozásában, továbbá kidolgozza az Országos Képzési Jegyzék tervezetét és harmonizálja a nemzetközi szintezési rendszerrel, valamint a foglalkozások egységes rendszerével és az európai uniós irányelvekkel, javaslatot tesz annak módosítására, illetve korszerűsítésére, d) kidolgozza és gondozza a szakmai követelménymodulok elkészítésének egységes alapelveit, továbbá egységes alapelvek szerint gondozza és fejleszti az országos modultérképet, ellátja a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatokat,” Az R2. 21. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatai keretében) „f ) fejleszti az Európai Unió tagországainak szakképzési és felnőttképzési intézményeivel történő együttműködést, részt vesz hazai és nemzetközi szakképzési és felnőttképzési kutatásokban,” Az R2. 21. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatai keretében) „h) szervezi a pedagógusok, andragógusok és az oktatási intézményvezetők és fenntartók szakmai továbbképzését, valamint koordinálja a speciális szakiskola szakmai tanulmányi versenyeit és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyeit (SZÉTV), i) koordinálja és ellátja a szak- és felnőttképzéssel és fejlesztési feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati és tájékoztatási feladatokat, valamint on-line módon működteti a Magyar Nemzeti Observatory Irodát, a Nemzeti Referencia és Koordinációs Pontot, melynek keretében közzéteszi a minőségügyi keretrendszert, valamint koordinálja a céginformációs központ működtetését,” Az R2. 21. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatai keretében) „q) ellátja a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, a Nemzeti Képesítési Bizottság, és a Felnőttképzési Akkreditációs Testület titkársági feladatait, valamint koordinálja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács titkársági feladatainak megvalósítását,”

1846


9. szám

(10) Az R2. 21. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatai keretében) „s) egységes rendszerben összeállítja a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szakképesítésekkel kapcsolatos beiskolázásra vonatkozó javaslatait, és ezek alapján szakmailag előkészíti a Kormány erre vonatkozó döntését,” (11) Az R2. 21. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: (A Hivatal a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatai keretében) „t) kidolgozza és gondozza az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (a továbbiakban: ECVET) alapján a felsőoktatásba átvihető kreditrendszer egységes alapelveit.” (12) Az R2. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Hivatal az NFA képzési alaprészéből finanszírozott támogatásokkal, valamint a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos feladatokat lát el.” (13) Az R2. 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a szakképesítésekkel összefüggő feladatai keretében) „b) kiadásra előkészíti és gondozza a modul rendszert és a szakmai és vizsgakövetelményeket; valamint koordinálja és ellátja a szakképzési kerettantervek, a szakmai tantárgyak tankönyveinek, tartalomelemeinek és tanulmányi segédleteinek fejlesztésével és kidolgozásával kapcsolatos feladatokat.” (14) Az R2. 22. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a szakmai vizsgákkal összefüggő feladatai keretében) „e) jogszabályban meghatározott hatáskörében szervezi valamennyi vizsgaidőszakra a szakmai vizsgatételek eljuttatását a vizsgaközpontokhoz a fővárosi és megyei kormányhivatalok útján,” (15) Az R2. 22. § (2) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki: (A Hivatal a szakmai vizsgákkal összefüggő feladatai keretében) „i) az f ) pont szerinti feladatát alapfeladatként végzi azon szakképesítés esetében, amelynél ia) nincs jogszabály alapján vizsgaszervezésre kijelölt intézmény, ib) nincs vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény, vagy ic) a képzés befejezését követően fél évig nem került sor komplex szakmai vizsga megszervezésére.” (16) Az R2. a) 22. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamennyi” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott hatáskörében a”, b) 22. § (2) bekezdés h) pontjában a „végzi” szövegrész helyébe a „koordinálja” szöveg lép. (17) Hatályát veszti az R2. a) 6. § (1) bekezdés p) pontja, b) 21. § (1) bekezdés r) pontja.

5. Záró rendelkezések 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.



9. szám


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

1848


9. szám

TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 240 mm) hátsó borító

327 540 408 630

1/2 fekvõ (174 120 mm)

173 310

álló (87 240 mm)

173 310

1/4 álló (87 120 mm)

93 810

Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen

22 737

Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként

19 239

Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése ([email protected], [email protected], fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson.

A szerkesztésért felel a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztősége. Szerkesztőség: 1051 Budapest, József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Bp., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu Felelős kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi B. u. 6., 1394 Budapest 62. Pf.: 357, vagy faxon: 318-6668. Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi B. u. 6.; tel.: 235-4512/233 mellék), illetve megrendelhető a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). 2013. évi éves előfizetési díj: 69 960 Ft, fél évre: 37 200 Ft, negyedévre: 19 305 Ft. Hirdetések felvétele a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelő a hirdetésében emblémát is kíván alkalmazni, tartozik azt fotózásra alkalmas módon megrendeléséhez mellékelni. HU ISSN 2062-4794 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.1424 – Lajosmizse

TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Recommend Documents