Tartalomjegyzék. Földváry Károly Általános Iskola Vác

Földváry Károly Általános Iskola Vác

Tartalomjegyzék Az iskola működésének törvényi feltétele ............................................................................ 5 Helyzetelemzés........................................................................................................................ 7 Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................. 8 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 9 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................... 11 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................. 12 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ..................................................... 12 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ....................................................................................................................... 13 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............................ 13 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.............................................. 14 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái.......................................................................................................... 15 A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái, korlátai.................................................... 17 A modulok értékelése ........................................................................................................... 19 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai....................................................... 20 Az iskolai képzés szakaszai, irányai.................................................................................... 21 Az alapképzést kiegészítő tanórai foglalkozások............................................................... 21 Tanórán kívüli foglalkozások.............................................................................................. 21 Tanulói jogviszony, átjárhatóság, továbbhaladás ............................................................. 24 A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................................................... 24 Az iskola hagyományai ........................................................................................................ 25 Az iskola környezeti és egészségnevelési programja ......................................................... 26 A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása .......................................................... 30 A tanulók fizikai állapotának egységes mérése.................................................................. 30 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ................. 31 Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok .......................................................... 32 A közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek ............................................................................................................................... 34

3

Földváry Károly Általános Iskola Vác A pedagógiai program megvalósításának feltételei........................................................... 35 Tantárgyi rendszer............................................................................................................... 36 Nem kötelező órakeret tanórai felhasználása .................................................................... 37 Alsó tagozatos óraterv.......................................................................................................... 38 Felső tagozatos óraterv ........................................................................................................ 39 ALSÓ TAGOZATOS TANTERVEK ................................................................................ 40 Magyar nyelv és irodalom ................................................................................................... 40 Idegen nyelv .......................................................................................................................... 57 Matematika........................................................................................................................... 59 Informatika........................................................................................................................... 81 Környezetismeret ................................................................................................................. 89 Ének..................................................................................................................................... 127 Rajz...................................................................................................................................... 134 Technika és életvitel ........................................................................................................... 152 Testnevelés (tánc) ............................................................................................................... 182 FELSŐ TAGOZATOS TANTERVEK ............................................................................ 219 Magyar nyelv és irodalom (Dráma).................................................................................. 219 Történelem (Hon- és népismeret)...................................................................................... 277 Idegen nyelv ........................................................................................................................ 312 Matematika......................................................................................................................... 322 Informatika......................................................................................................................... 357 Természetismeret ............................................................................................................... 368 Fizika ................................................................................................................................... 374 Biológia – egészségtan ........................................................................................................ 389 Kémia .................................................................................................................................. 396 Földrajz ............................................................................................................................... 417 Ének..................................................................................................................................... 427 Rajz...................................................................................................................................... 439 Mozgókép - kultúra és média ismeret .............................................................................. 452 Technika és életvitel ........................................................................................................... 456 Testnevelés (tánc) ............................................................................................................... 472 Ember és társadalomismeret, etika .................................................................................. 497 Osztályfőnöki ...................................................................................................................... 500 Egészségtan ......................................................................................................................... 513 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (melléklet a dokumentum végén)

4


Az iskola működésének törvényi feltétele: Földváry Károly Általános Iskola Alapító Okirata Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete – mint fenntartó – a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1950-ben Vác Városi Tanács VB. Által alapított, jelenlegi nevén Földváry Károly Általános Iskola számára az 1990.évi LXV. tv.8 §(4) bekezdésében foglalt feladatának, az 1992. évi XXXVIII. tv. 88.§. (3) bekezdése, valamint az 1993. évi LXXIX.tv.37.§ szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően a 47/e/2004.(III.11.) sz. határozatával az alábbi M ó d o s í t o t t a l a p í t ó o k i r a t o t adja ki. 1. Az intézmény neve:

Földváry Károly Általános Iskola

2. Az intézmény székhelye:

Vác, Nagymező utca 14.

3. Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve:

Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete (2600. Vác, Március 15. tér 11.)

4. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdálkodását a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (Vác, Zrínyi út 5.) látja el. 5. Az intézmény illetékességi és működése köre Az iskola feladat ellátási kötelezettsége elsősorban a fenntartó által meghatározott körzetben, másodsorban Vác Város közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó tanköteles gyermekek nevelésére és oktatására terjed ki. Ez utóbbi esetben a szabad iskolaválasztás érvényesítése csak az intézmény fennmaradó üres férőhely-kapacitása terhére történhet. 6. Az intézmény típusa, szakágazati besorolása. Típusa: Szakágazati besorolása: OM azonosítója: Az intézmény (fenntartó által) maximált:

Általános Iskola /nyolc évfolyamos/. 801110 Iskolai oktatás. 037733 tanulólétszáma: 672 fő csoportszáma: 24 csoport

7. Az intézmény tevékenységei (szakfeladatai), Az intézmény a Képviselő-testület által jóváhagyott pedagógiai program szerint működik. Az alapító által meghatározott feladatkörét, annak volumenét saját döntésével nem változtathatja meg.

5

Földváry Károly Általános Iskola Vác a. Állami feladatként ellátott alaptevékenységei: Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. (TEÁOR sz: 8010) Iskolaotthonos ellátás /1-4. évfolyam/ (TEÁOR sz:8010) Napközi-otthonos ellátás /1-4. évfolyam/ (TEÁOR sz: 8010) Tanulószobai ellátás. /5-8. évfolyam/ (TEÁOR sz: 8010) Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás a személyi feltételek megléte esetén (TEÁOR sz: 8010) b. Ellátandó egyéb tevékenységei:

Munkahelyi étkeztetés (TEÁOR sz.5551) Az intézmény épületének helyiségeit – egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra és az alapfeladat sérelme nélkül – jogosult bérbe adni. (TEÁOR sz: 7020) Rendelkezésre álló eszközeivel – szabad kapacitása mértékéig – anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységként végzi az alábbiakat: - rendezvényszervezés (TEÁOR sz: 74847) - vendégétkeztetés (TEÁOR sz: 5551) - megbízás alapján tanfolyamok szervezése (TEÁOR sz: 8042) Az ezekből származó bevételt az intézmény alapfeladatának ellátásához, vagy az e tevékenységben résztvevők díjazására kell felhasználni.

8. Az intézmény feladatellátásához rendelkezésre bocsátott önkormányzati vagyon:

A Vác, Nagymező utca 14. sz. alatti 4317/2. hrsz. ingatlanon található iskolaépülete, udvara, főzőkonyha, ebédlő, tornaterem, sportpálya. Az intézményi leltár szerinti tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.). Az intézmény a rendelkezésre bocsátott vagyont köteles megóvni, s alapfeladata jó színvonalú ellátása érdekében működtetni. Feleslegessé vált, illetve elhasználódott eszközein kívül vagyontárgyai elidegenítésére, biztosítékként történő fel használására nem jogosult.

9. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője magasabb beosztású közalkalmazott, aki pályázat útján Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete nevez ki. A vele kapcsolatos munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 10. Az intézmény képviseletére jogosultak. Az intézmény vezetője, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó(k). Vác, 2004. március 29.

dr. Bóth János polgármester

dr. Kovács Tibor jegyző

6


Helyzetelemzés Iskolánk 1975-ben épült, az akkoriban folyamatosan bővülő, fejlődő lakótelep igényeinek kiszolgálására. Az épület hamarosan szűknek bizonyult, a demográfiai csúcs idején 1250 tanuló ellátásáról kellett gondoskodnunk. 1981-ig a város két forfa épület felépítésével próbálta enyhíteni a zsúfoltságot. Napjainkban a lakótelepen jóval kevesebb az iskoláskorú gyermek, így tanulóink száma is folyamatosan csökken, jelenleg 579 fő. A környezetünkben élő családok között gazdasági, szociális és kulturális téren is jelentős különbségek vannak, részben a társadalom hátrányos helyzetű, szegény rétegéhez tartoznak, és a létminimum közelében élnek. A nehéz anyagi helyzet, de sok esetben a szülői odafigyelés, törődés hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy veszélyeztetett tanulóink száma 289. Ezekben a családokban a gyermekek távol élnek az igényes kultúra forrásaitól, ez tárgyi környezetükkel való kapcsolatukra és kommunikációjukra is rányomja bélyegét. A szülők egyre kevesebb időt töltenek gyermekeikkel és igénylik, hogy az iskola • oldja meg gyermekük sokoldalú fejlesztését és színvonalas oktatását, • biztosítson egész napos elfoglaltságot, hogy otthon már ne kelljen a tanulmányi munkával foglalkozni, • vigye színházba, kiállításra, koncertre, kirándulni, táborozni stb. a gyerekeket, de ezek költségeit ma már a szülők többsége nem tudja megfizetni. Ez a helyzet alapvetően meghatározza pedagógiai törekvéseinket. A szülők sokféle igényét • iskolaotthonos osztályok és tanulószobai csoportok működtetésével, • egyes tantárgyak (testnevelés, informatika, idegen nyelv) emelt szintű oktatásával, • a szakkörök, korrepetálások számának növelésével, • tartalmas szabadidős programok szervezésével teljesítjük. Tanulóink többsége szakközépiskolában tanul tovább, ez megfelel az itt élő családok gyermekeikkel kapcsolatos elvárásainak. A kedvezőtlen szociokulturális háttér ellenére elért jó oktatási eredményeket, a tehetséggondozás magas szintjét egyöntetűen iskolánk erősségének tekintjük. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a tanulási nehézségekkel küzdő és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkról sem. Olyan stratégiát, belső programot kell kidolgoznunk, mellyel az ő folyamatos fejlesztésük is megvalósítható. Az ehhez szükséges kompetenciákat továbbképzéseken kívánjuk megszerezni. Nevelőtestületünk tapasztalt, jól képzett pedagógusokból áll. Fejlesztő pedagógus és iskolapszichológus is segíti munkánkat. Szaktanári összetételünk jó, szakos ellátottságunk 100 %-os. Pedagógiai hitvallásuk Szentgyörgyi Albert nyomán: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeret.” Anyagi és tárgyi feltételeink szűkösek, a dologi kiadások nagy részét elviszi a működtetés. A megmaradó pénz csak a legszükségesebb eszköz-beszerzésekre elegendő. Reméljük, hogy az elkövetkező években anyagi lehetőségeink javulni fognak. Takarékos gazdálkodással, eredményes pályázatokkal, nevelőtestületi összefogással, a szülők és a tanulók bevonásával igyekszünk javítani feltételeinken. Iskolánk jövőképe: célunk hogy, értékeink, erősségeink megtartása mellett, lehetőségeinket kihasználva javítsunk gyengeségeinken. Iskolánk a város keresett és elismert tanintézménye legyen, ahol az alkalmazottak és a tanulók egyaránt jól érzik magukat.

7


Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink: Csak a múlt értékeit magába olvasztó, a jelen társadalom igényeit figyelembevevő nevelés-oktatás képes felkészíteni a tanulókat a jövő feladatainak megoldására. Ezért nevelőoktatómunkánk a hagyományőrző, az értékeket közvetítő, képességeket fejlesztő, egyenlő feltételeket biztosító, gyermeki jogokat tiszteletben tartó pedagógiára épül. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk globalizálódó világunkban az emberiség előtt álló közös problémákra is. A gyermekeket és a szülőket partnereinknek tekintjük. Pedagógiai törekvéseinkkel és lehetőségeinkkel összeegyeztethető elvárásaiknak igyekszünk megfelelni. Iskolánk célja, hogy a környezet, a különböző adottságok és az eltérő ütemű fejlődés figyelembevételével olyan embereket neveljen tanítványaiból, akik tanulmányaik befejezése után: • rendelkeznek azokkal az alapvető készségekkel, (reális önismeret, szövegértés, kommunikációs képességek, konfliktuskezelés, probléma-felismerés és megoldás, önálló gondolkodás), melyek képessé teszik őket a folyamatosan változó világ kihívásainak befogadására, az élethosszig tartó tanulásra; • ismerik azokat az európai, humanista értékeket, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a teljes emberi élethez nélkülözhetetlenek; • tudatosan törekednek az egészséges és kulturált életvitel kialakítására. Mindezek megvalósulása érdekében feladatunk: • lehetőséget biztosítani minden tanulónk számára személyiségének minél teljesebb kibontakoztatásához; • törődni azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek különböző gazdasági, szociális, kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből adódnak; • az ismeretközpontú oktatás helyett a tevékenykedtető tanulásra helyezni a hangsúlyt; • megismertetni és gyakoroltatni azokat az alapvető tanulási technikákat, melyek megalapozzák az önálló ismeretszerzés készségének kialakulását; • mintákat adni a feladat-és problémamegoldáshoz; • megismertetni az emberiség történelme során kialakult értékeket, hazánk és szűkebb környezetünk, Vác hagyományait, történelmi emlékeit; • erősíteni tanulóink magyarságtudatát; • az élet tiszteletére, mások elfogadására, mások iránti megbecsülésre, toleranciára nevelni; • megismertetni és gyakoroltatni a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokásokat, magatartásmódokat és a társadalmi elvárásoknak megfelelő erkölcsi normákat; • képessé tenni tanulóinkat az egymáshoz és az adott helyzethez való alkalmazkodásra; • közéletiségre nevelni a demokrácia szellemében;

8

Földváry Károly Általános Iskola Vác • • •

tudatosítani az egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, segíteni az ehhez szükséges személyes kompetencia folyamatos fejlődését; fogékonnyá tenni tanulóinkat a természeti és művi környezet iránt, képessé tenni őket a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a művészeti alkotások befogadására; alkotásra ösztönözni.

Az iskolánkban alkalmazott eszközök, módszerek, eljárások kitűzött céljaink megvalósulását szolgálják. Igazodnak, • a mindenkori pedagógiai szituációhoz, • a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, meglévő szociális technikáihoz. A tanítási órákon és a tanórákon kívül is egyaránt törekszünk • az ismeret átadás sokféle módjának alkalmazására (elbeszélés, magyarázat, előadás, vita, beszélgetés, problémafelvetés, kérdezés, szemléltetés, kísérletezés, modellezés, szituációs játékok, audiovizuális és informatikai eszközök használata); • az ismeretek rögzítésére (gyakorlás, ismétlés, házi feladat); • az önálló ismeretszerzés segítésére (házi dolgozat, kiselőadás, pályázatok); • a gyermekek tudatának formálására (tudatosítás, meggyőzés, mintaadás, példamutatás, példaképek állítása, és természetesen az ismeret átadás valamennyi módszere). Mindennapi munkánk szerves része a folyamatos ellenőrzés, a segítő, fejlesztő értékelés. A tanulók jutalmazásának, elmarasztalásának elveit és formáit iskolánk szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztést olyan komplex feladatnak tekintjük, amely • csak személyre szóló lehet; • a meglévő tapasztalatokra, képességekre, adottságokra épül; • a gyermek iskolai és iskolán kívüli tanulása és egyéb tevékenységei során valósul meg; • az iskolai élet minden megnyilvánulásában, szellemiségében, tevékenységében jelen van. Nevelőmunkánk eredményessége érdekében megismerjük a gyermekek értékrendjét, személyiségvonásait, családi körülményeit, társaik, osztálytársaik között elfoglalt helyzetüket, folyamatosan nyomon követjük mindezek változását, együttműködünk a szülőkkel. Olyan gyermekközösség kialakítására törekszünk, amely alkalmas arra, hogy az egyént optimálisan fejlesztő tereppé váljon. Az értelmi képességek fejlesztése Célunk: annak megtanítása, hogyan lehet az információkat megszerezni, feldolgozni, szelektálni, értékelni és felhasználni.

9

Földváry Károly Általános Iskola Vác Jelenlegi helyzet: Az iskolába kerülő kisgyermeket fokozatosan átvezetjük az óvoda játék-központú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységébe. Fejlesztjük a megismerés iránti vágyát, a beszéd, beszédértés, olvasás, írás, számolás, ábrázolás készségét, gondolkodását. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, feladatmegoldáshoz. Alakítjuk a tanulási szokásait. A gyermek értelmét formálva segítjük természetes fejlődését, érését, megalapozzuk műveltségét. Képessé tesszük őt a következő iskolai fokozaton való munkálkodásra. További feladataink: • a tanulási motívumok, ambíciók, az igényesség és kötelességtudat fejlesztése; • a tanulási módszerek, az önálló ismeretszerzés hatékonyabb tanítása; Segítő életmódra nevelés Célunk, hogy az ismeretek, értékek, normák, követelmények közvetítésével megalapozzuk az egész életen át tartó fejlődést, az önfejlesztés, önnevelés igényének kialakulását. Jelenlegi helyzet: A tanulás mellett teret engedünk a munkának, játéknak, szórakozásnak is. Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddzük akaratukat. Hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A gyermekeket elsősorban dicséretekkel ösztönözzük a helyes magatartásra, teljesítményeik javítására. Egyértelmű, mindenkitől következetesen elvárt magatartási szabályok felállításával növeljük biztonságérzetüket, segítjük a helyes szokások kialakulását. További feladataink: • fejleszteni a gyermek erkölcsi fogalom-és normarendszerét, tulajdonságait, az ítéletalkotáshoz, önálló döntéshez szükséges képességeit; • segíteni a reális önértékelés kialakulását a személyiség erős és gyenge oldalainak tudatosításával; • a konfliktuskezelés tanítása, az együttműködésre, a problémák megoldására való törekvés erősítése; • az iskolai kudarcok megelőzése, az okok feltárása és megszüntetése. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Célunk: • a személyes kompetencia (motívum és képességrendszer) fejlesztése; • az előnyös motívumelemek megismertetése és megerősítése; • az önálló életvitelhez szükséges ismeretek bővítése; • a szabadidős tevékenység kultúrájának fejlesztése; • az önpusztító hátrányos motívumelemek kialakulásának megakadályozása. Jelenlegi helyzet: A személyes kompetencia fejlesztését sokféle tevékenységgel végezzük. Megtanítjuk a gyermekeknek az egészséges és kulturált étkezés szabályait. Felhívjuk figyelmüket a rendszeres tisztálkodás és testápolás fontosságára, biztosítjuk az ehhez szükséges ismeretek elsajátítását. Nagy gondot fordítunk az iskola rendjére, tisztaságára, ízléses díszítésére. Ennek megteremtése és megtartása a tanulók feladata is. 10

Földváry Károly Általános Iskola Vác Felkészítjük tanulóinkat a háztartási és a ház körüli munkák elvégzésére. Képessé teszszük őket a művészeti alkotások befogadására, segítjük alkotóképességük kibontakozását (énekkar, újságíró szakkör, rajzszakkör, kézműves délelőtt, iskolai ünnepélyek, kulturális intézmények látogatása stb.). Fontosnak tartjuk, hogy a lakótelepi gyerekek mozgásszegény életmódján változtassunk, ezért bőséges mozgás és sportolási lehetőséget kínálunk (emelt szintű testnevelés, kosárlabda, atlétika, labdarúgás, túrák, kirándulások, táborozások, sportversenyek, játékos foglalkozások, stb.). Megismertetjük a gyerekekkel az egészséges életmód ismérveit, a narkotikumok, a drogok, az alkohol, a dohányzás káros hatásait. A gyermekek érdekében együttműködünk az iskola egészségügyi szolgálattal. További feladataink: • még több lehetőséget biztosítani az alkotó tevékenységre; • az egészségvédelmi motívumok, képességek fejlesztése; • a prevenciós programok kiterjesztése minden tanulóra; • a mindennapos testnevelés bevezetése; • a médiakultúra fejlesztése; • korszerű informatikai eszközök használatának tanítása.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célunk olyan iskolai közösség kialakítása, amely segíti az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását. Formálja tagjainak magatartását, értéktudatát. Teret enged az egyéni törekvéseknek, ösztönöz az öntevékenységre. Hozzájárul a társas kapcsolatok gazdagításához, alkalmat ad az empátia, tolerancia gyakorlására, a kapcsolatteremtő és kommunikációs képességek kibontakoztatására. Felkészít a családi életre, a társadalomba való beilleszkedésre. Jelenlegi helyzet: Törekszünk a tanulóinkat érő sokféle, gyakran negatív hatások ellensúlyozására, csökkentésére. Változatos a gyermekek érdeklődésének megfelelő tanórán kívüli és szabadidős foglalkozások szervezésével segítjük a személyiség kibontakozását, a közösségi élethez nélkülözhetetlen etikai normák, magatartási szabályok elsajátítását. Támogatjuk az egyéni kezdeményezéseket, a diákönkormányzat működését. Feladataink: • az egyén szociális értékrendjének, szociális képességrendszerének a fejlesztése; • a szabálytudat erősítése; • az etikai normák, a jog és az erkölcs szabályainak tudatosítása, elfogadtatása, betartatása; • felkészítés a család különféle funkcióira; • a közösséghez való kötődés képességének, a közösségért érzett felelősségnek a kialakítása, • a munkavégzéshez szükséges pozitív érzelmi légkör, rend és fegyelem biztosítása; • a tanulók meglévő tapasztalatainak sokoldalú felhasználása; • a kérdezés, kételkedés, kifejtés, véleménynyilvánítás, vita lehetőségeinek megteremtése;

11

Földváry Károly Általános Iskola Vác • •

a közösségi munkaszokások (munkamegosztás, egymásra figyelés, együttműködés, egymás segítése, a másik teljesítményének elismerése, közös munkáért érzett felelősség) kialakítása; az önellenőrzés, önértékelés képességének fejlesztése.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem iskolánk komplex tevékenységrendszere, amelyet a gyermekek érdekében, problémakezelő és problémamegoldó céllal alakítottunk ki. A gyermekek az őket bárhol ért negatív hatásokra az iskolában teljesítmény-, magatartás-, viselkedés- és kapcsolatzavarral válaszolhatnak. Az okok lehetnek: • társadalmiak (deviancia, bűnözés, kilátástalanság, munkanélküliség); • családiak (anyagi alapok hiánya, családi kapcsolatok, hagyományok, a családi élet labilitása, konfliktusa vagy bármely funkcionális zavara); • iskolaiak (képesség- vagy tanulásbeli lemaradásból eredő tanulási nehézség, módszertani hibák); • egészségügyiek vagy mentálisak. Az iskolai gyermekvédelem feladata: • a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása; • a gyermekre ható hátrányos, ártó környezeti tényezők feltárása, lehetőségekhez mérten ezek csökkentése, megszüntetése; • a személyiség fejlődésében bekövetkezett károsodások korrigálása. Főbb területei: a szociális hátrányok enyhítése, a beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a gyerekek, akiket különböző szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Célunk: a gyermekek személyes gondjainak enyhítése, közösségbe illeszkedésük, tanulásuk segítése Feladatunk: • a hátrányos helyzet felismerése, okainak felderítése; • a szükséges intézkedések megtétele; • a hátrányt enyhítő tevékenységformák megtervezése és alkalmazása; • a változások folyamatos figyelemmel kísérése, regisztrálása. Tanév elején felmérjük a segítségre szoruló tanulókat. A regisztrációs lapok vezetése, aktualizálása, egyeztetése a gyermekvédelmi felelőssel az osztályfőnökök feladata. A tanulásban lemaradó tanítványainknak felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A gyermekek egész napos felügyeletét iskolaotthonos rendszerű oktatással, tanulószobai csoportok működtetésével oldjuk meg. Arra törekszünk, hogy a rászorulók ezt mindenképpen vegyék igénybe. Tartalmas szabadidős programokkal segítjük a közösségbe illeszkedést, ha szükséges ennek anyagi feltételeit iskolánk alapítványa támogatja. Együttműködünk a családdal (családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezlet, személyes

12

Földváry Károly Általános Iskola Vác beszélgetés a szülőkkel). Segítjük a kapcsolatfelvételt azokkal az intézményekkel, ahol segítséget kaphatnak problémáik megoldásához (családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó). Tájékoztatjuk a szülőket azokról a lehetőségekről, amelyek az anyagi hátrányok enyhítését szolgálják (étkezési támogatás, rendszeres nevelési és iskolakezdési támogatás, ingyenes tankönyv, tankönyvtámogatás, beiskolázási támogatás). Együttműködünk az egészségügyi szolgálattal (védőnő, gyermekorvos, szakorvos), az önkormányzat szociális és gyámügyi osztályával, a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, szükség esetén a rendőrséggel és a bírósággal is.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Társadalmi jelenség a magatartási vagy beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek számának emelkedése. Iskolánkban is több ilyen tanuló van. Az okok elsősorban családi eredetűek, megoldásuk gyakran meghaladja az iskola kompetencia körét. Módszereink csak tünetek kezelésére vonatkozhatnak, éppen ezért csak átmeneti változásokat eredményeznek. Célunk: • az okok felderítése és lehetőségeinkhez mért orvoslása; • a gyermek segítése zavarainak leküzdésében. Feladatunk: • személyre szóló fejlesztési stratégiák kidolgozása és alkalmazása; • a pszichésen sérült tanulók kiszűrése és szakemberhez irányítása; • együttműködés a családdal, az iskola pszichológussal, és a gyermekeket kezelő társintézményekkel (nevelési tanácsadó, pszichiátriai gondozó).

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Célunk, hogy a gyermeket, meglévő értelmi képességeit figyelembe véve segítsük természetes fejlődésében, előrehaladásában, meglévő gátlásainak leküzdésében. A heterogén környezetből érkező gyerekek tanulási kudarcainak okát felismerjük, és folyamatos tevékenységeink vannak e kudarcok feloldására. Az eredményesebb felzárkóztatás érdekében a következő feladatokat kell egységes rendszerbe foglalnunk: • a korai felismerés érdekében bemeneti mérések végzése; • az okok feltárása, a gyermek helyzetének elemzése, az egyéni fejlesztés lehetőségeinek meghatározása; • szükség esetén a tanuló fejlesztő pedagógushoz, iskolapszichológushoz irányítása, vagy külső szakember segítségének az igénybevétele; • szakellátásának a figyelemmel kísérése; • együttműködés az érintett szakemberekkel és a családdal; • a differenciált óravezetés, a figyelemkoncentráció biztosítása, a tanuló képességeihez mért erőkifejtés ösztönzése, sikerélményhez juttatása; • a neki megfelelő tanulási módszerek megtanítása, helyes tanulási szokásainak kialakítása; 13

Földváry Károly Általános Iskola Vác • • • • •

a megértő magatartás, a folyamatos pozitív értékelés és a személyre szabott számonkérés; a felzárkóztató órák biztosítása; a gyermek életkorának megfelelő élet-, mozgás- és játékvágy kielégítése; a helyes önértékelés fejlesztése, gyakoroltatása; végső esetben, átirányítás a megfelelő iskolatípusba.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az oktatásnak „…elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését…” (Gyermekjogi Egyezmény 29. cikk) Tehetségen, a személyiségnek azt a veleszületett, kiváló adottságokon alapuló képességét értjük, amely, lehetővé teszi hogy valamely területen, az átlagot jóval meghaladó teljesítményt érjen el. Célunk, hogy • felismerjük, ki miben tehetséges és • úgy adjunk a gyermek tehetségének kibontakoztatásához feladatokat, hogy • a tevékenység céljával és eredményével kapcsolatos felelőssége és értéképítésre való törekvése is fejlődjön. Feladatunk: • a tanórákon és a tanórákon kívül is sokféle, változatos tevékenységet kínálni, hogy tehetség megnyilvánulhasson, kibontakozhasson (báb, furulya, tánc, szakkörök, énekkar, kézműves foglalkozások, sportolási-, szereplési lehetőségek, versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); • figyelni a tehetséges gyermek fokozott terhelésére (emelt szintű oktatás, kiegészítő anyagrészek, több önálló feladat); • megerősíteni, továbbfejleszteni a tudásszerzés iránti nyitottságát; • kialakítani az önálló ismeretszerzés képességét; • lehetőséget adni az őt érdeklő témák elmélyült vizsgálatára (irodalom javaslat, programajánlás, egyéni pályázati lehetőségek, házi dolgozat, kiselőadás); • fejleszteni a kreativitását, • növelni a feladat iránti elkötelezettségét; • ráébreszteni saját felelősségére tehetségének kibontakoztatásában, felhasználásában.

14


Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái A tervszerű pedagógiai munka alapvető feltétele a folyamatos ellenőrzés és értékelés. Az ellenőrzés célja: tájékozódni arról, hogy pedagógiai céljaink elérésének folyamatában hol tartunk és milyen ütemben haladunk. Feladat: lényeges, megbízható és érvényes információk gyűjtése és elemzése, mert csak a tények pontos ismerete teszi lehetővé a fejlesztést, az egyénben rejlő lehetőségek minél teljesebb kibontakozásának segítését. Az étékelés célja: segíteni a tanulót és a pedagógust a folyamatos fejlődésben, megtalálni a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat a személyiségfejlesztéshez, és az egyénhez mért optimális teljesítmények eléréséhez. Feladat: • a jó megerősítése, • a hiányosságok feltárása és megszüntetése, • motiválás a képességhez mért legnagyobb teljesítményre, • a fejlesztés irányainak kijelölése, • a tanulásra való ösztönzés legkedvezőbb módszereinek keresése és alkalmazása, • az önismeret, önértékelés fejlesztése. A tanulók minden tevékenységét, teljesítményét az egyéni különbségek figyelembevételével, sokoldalúan ellenőrizni, értékelni szükséges, mert tudnunk kell, kitől mit és mikorra várhatunk el. Az ellenőrzés, értékelés a gyermek egész személyiségére irányul: • a magatartására, • a munkához, tanuláshoz való viszonyára (szorgalmára), • a teljesítményére, képességei függvényében. A tanulók magatartás, szorgalom értékelésének formái, követelményei Cél: a folyamatos tájékozódás és tájékoztatás, hogy a személyiségfejlődés folyamatában hol tart a tanuló, a gyermek segítése a fejlődésben. A tanuló magatartását és a szorgalmát az osztályfőnök, a szaktanárok és a gyermekközösség szóban folyamatosan értékeli. Havonta egyszer, valamint félévkor és év végén írásban történik az értékelés. Írásbeli értékeléskor a következő kategóriákat alkalmazzuk: példás, jó, változó, rossz (ill. hanyag). Magatartás A tanuló magatartása • példás, ha a közösségben végzett munkájával, jó kezdeményezéseivel, iskolai és iskolán kívüli kifogástalan viselkedésével, a rend megtartásával kitűnik, és társainak példát mutat; • jó, ha a közösségi munkában becsülettel részt vesz, és iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat következetesen megtartja;

15

Földváry Károly Általános Iskola Vác • •

változó, ha a közösségi munkában csak kevéssé vesz részt, viselkedésével szemben kifogás merül fel, rendszeretete ingadozó, de ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására; rossz, ha munkájával és fegyelmezetlenségeivel a közösség fejlődését hátráltatja, társainak általában rossz példát mutat.

Szorgalom A tanuló szorgalma • példás, ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra való felkészülésében és otthoni (napközis, tanulószobai) munkájában képességeihez és körülményeihez mérten állhatatos törekvést, odaadást tanúsít; • jó, ha az iskolai és otthoni (napközi, tanulószoba) munkáját teljesíti, vállalt kötelezettségeit elvégzi; • változó, ha iskolai és otthoni (napközi, tanulószoba) munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti; • hanyag, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. A tanulási folyamat ellenőrzése Iskolánkban fontosnak tartjuk a bemeneti mérést, a folyamatellenőrzést és a kimeneti mérést, ami vizsgáztatás formájában valósul meg. A bemeneti mérés célja, hogy a tanulmányaikat megkezdő első évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Feladatunk • az alapvető kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) elsajátítását megalapozó pszichikus funkciók szűrővizsgálata; • az eredmények elemzése alapján fejlesztő programok kidolgozása és alkalmazása a pszichológus és a fejlesztő pedagógus közreműködésével. Jelenleg a következő megfigyeléseket, vizsgálatokat végezzük el: • beszédtisztaság, beszédkészség, téri tájékozódó-képesség megfigyelése, • csoportos szűrővizsgálat a megkülönböztető-képesség és az írásmozgáskoordináció mérésére; • figyelemvizsgálat és az • Edtfeldt-teszt. A tanulmányi munka ellenőrzése Célunk annak a megállapítása, hogy a tanuló hol tart az ismeretek elsajátításában, a képesség fejlődésben. Pedagógiai gyakorlatunkban általában a szóbeli és az írásbeli ellenőrzés egyensúlyára törekszünk. Természetesen a tantárgyak jellegéből adódóan vannak kivételek (testnevelés és más készségtárgyak, vagy az idegen nyelv, ahol a szóbeliségre helyeződik a hangsúly).

16

Földváry Károly Általános Iskola Vác A szóbeli ellenőrzés a tanuló életkorától és képességeitől függően történhet • összefüggő felelet, vagy • kérdés- felelet formájában.

A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái, korlátai Témazáró dolgozat Célja, hogy az egyes témakörök végén megállapítsuk, mennyire sajátította el a gyermek az egész témakör ismeret anyagát, tantervi követelményeit. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat iratható. Ennek időpontját legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal, és a naplóba is be kell írni, a többi kolléga tájékoztatása céljából. A dolgozat megírására felkészítjük a tanulókat (összefoglalás, gyakorlás, tanácsok a felkészüléshez). A feladatok összeállításakor a fokozatosság elve érvényesül, hogy a gyengébb képességű gyerekek is sikerélményhez jussanak. Gondot fordítunk a típushibák kigyűjtésére, az okok feltárására és a korrekcióra. A dolgozat kiosztásakor az egyéni teljesítményeket és az egész tanulócsoport teljesítményét is értékeljük. A gyengén teljesítők felzárkóztatása korrepetálásokon vagy egyéni fejlesztés keretében történik. Röpdolgozat Célja, annak megállapítása, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el az előző óra, illetve egy-egy résztémakör ismeretanyagát, követelményeit. Legfeljebb két-három óra anyagából iratható. Időpontját nem szükséges előre bejelenteni, de a gyermek felkészülése szempontjából ösztönző lehet. Felmérések A második évfolyamtól kezdődően, a tanév elején diagnosztikus mérést végzünk. Célja, hogy az adott tanulócsoport tudásszintjét felmérjük. A tervezés alapjául szolgál, ezért nem értékelhető érdemjeggyel, csak abban az esetben, ha ezt a tanuló kéri. A félévi és év végi felmérések célja, hogy egy-egy hosszabb tanulási időszak eredményeiről, hiányosságairól tájékozódjunk. Iskolánkban a következő felméréseket íratjuk. 1. évfolyam: • félévkor magyarból a programnak megfelelő, matematikából egységes felmérő, • év végén közös mérés értő- és hangos olvasásból, helyesírásból, matematikából. 2-4. évfolyam: • félévkor és év végén magyarból és matematikából az alapkészségek szintjének közös mérése. 4. évfolyam végén: • az eszközjellegű alapkészségek (olvasástechnika, szövegértés, helyesírás, alapműveletek) szintjének mérése, a felső tagozattal egyeztetve. 5-7. évfolyam: • magyarból és matematikából év végén a munkaközösség által összeállított feladatlapokon tudásszint mérést végzünk.

17

Földváry Károly Általános Iskola Vác Kimeneti mérés, vizsga A nyolcadik évfolyam végén tanulóink • írásbeli vizsgát tesznek magyar nyelvtan, matematika és idegen nyelv tantárgyakból, • szóbeli vizsgát tesznek irodalomból és idegen nyelvből, Az informatika tantárgy tanulásának befejezésekor számítógép-kezelői és szoftverüzemeltetői vizsgát tehetnek. A vizsgáztatás célja: • a vizsgatárgyak ismétlése, rendszerezése; • a tanév végéig tartó folyamatos tanulás biztosítása; • a vizsgahelyzetben való megmérettetés megtapasztalása; • az intenzív tanulás gyakorlása; • visszajelzés, az évekig tartó munka eredményességéről. Iskolánkban egy napon legfeljebb két felmérés íratható, és legfeljebb két tantárgyból tehet vizsgát a tanuló. A tanulmányi munka értékelése Alsó tagozat Az első-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítésekkel értékeljük a tanulók teljesítményét: kiválóan megfelelt; jól megfelelt; megfelelően teljesített; felzárkóztatásra szorul. Ezeket a minősítéseket tantárgyanként, a fejlesztési feladatok alapján összeállított értékelő lapokon, a teljesítményre leginkább jellemző szó aláhúzásával egészítjük ki. Az írásbeli felméréseket pontozzuk, és a következő százalékok szerint értékeljük: • 90-100% kiválóan megfelelt; • 75-89% jól megfelelt; • 41-74% megfelelően teljesített; • 0-40% felzárkóztatásra szorul. A gyermek, tanulmányi munkájának értékelése negyedévenként értékelő lappal, félévkor és év végén szöveges minősítéssel és értékelő lappal történik. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott, a szülő, a fejlesztő pedagógus és a pszichológus segítségével fel kell tárni fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és egyéni fejlesztési tervet kell kidolgozni. Ennek eredményességét meghatározott idő múlva értékelni kell, és a további feladatokat kijelölni. Az iskola által alkalmazott szöveges értékelésről a negyedik évfolyam második félévében fokozatosan térünk át a hagyományos érdemjeggyel való értékelésre. A negyedik évfolyam végén már osztályzatokkal minősítjük a tanuló teljesítményét. Az írásbeli munkák értékelésekor a kiválóan megfelelt jeles (5), a jól megfelelt jó (4), a megfelelően teljesített 60-74%-ig közepes (3), 41-59%-ig elégséges (2), a felzárkóztatásra szorul elégtelen (1) érdemjegyet adunk.

18

Földváry Károly Általános Iskola Vác Felső tagozat Tanév közben, a tanulmányi munkát rendszeresen ötfokú skálán érdemjegyekkel értékeljük. Az értékelés alapja elsősorban a tantervi követelmények elsajátítása, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermek önmagához mért fejlődését sem. Félévkor és tanév végén a tanulók teljesítményét az évközi érdemjegyek alapján osztályzattal minősítjük: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1). Ha a gyermek valamely tantárgyból az egész félév, illetve az egész tanév során kiválóan teljesített „dicséretes ötöst”, azaz kitűnő osztályzatot kaphat. Elégséges (2) a tanuló osztályzata akkor, ha a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel rendelkezik. Az egységes értékelés érdekében az írásbeli dolgozatokat pontozzuk és a következő arányok szerint váltjuk érdemjegyekre: • 90-100% jeles; • 75-89% jó; • 60-74% közepes; • 41-59% elégséges; • 0-40% elégtelen. Ezektől a százalékoktól néhány százalék erejéig saját belátása szerint eltérhet a pedagógus, ha azt a feladatsor nehézsége indokolja. A feladatoknak olyan arányban kell a minimum követelményeket tartalmazni, hogy az elégséges szintet ezeknek a megoldásával el lehessen érni. A témazáró dolgozatok, a felmérések és a vizsga érdemjegyeit az osztályozó naplóba piros színnel írjuk be, mert ezek a tanuló minősítésekor az érdemjegyek átlagát két egész szám között felfelé vagy lefelé módosíthatják. A gyermek szüleit rendszeresen értesíteni kell az érdemjegyekről, félévkor és év végén az osztályzatokról. Ennek eszköze az ellenőrző, illetve a bizonyítvány.

A modulok értékelése A modulok a mai társadalom igényeinek megfelelő, korszerű ismereteket közvetítik. Önálló tantárgyként tanítjuk hatodik évfolyamon az egészségtant, hetedik, nyolcadik évfolyamon az ember és társadalomismeret, etikát. Úgy gondoljuk, hogy az itt megszerzett tudást nem célszerű osztályozni, ezért az alsó tagozaton is használt szöveges értékelést alkalmazzuk. A gyermek akkor is folytathatja tanulmányait, ha „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, kivéve, ha a követelményeket az órákról való hiányzásai miatt nem tudta elsajátítani. Az egyes tantárgyak tananyagába beépített modulokat (drámamagyar irodalom, tánc-testnevelés, hon-és népismeret-történelem) érdemjegyekkel értékeljük a tanév során, és a tantárgy osztályzatával minősítjük félévkor és a tanév végén. Formatív (fejlesztő) értékelés A gyermekben folyamatosan tudatosítani kell, hogy jó úton halad az ismeretek elsajátításában, képességeinek fejlődésében. Ugyanilyen fontos a hibák, hiányosságok feltárása is, megadva ezzel a lehetőséget a hibák kijavítására, a hiányok pótlására. Éppen ezért, az ellenőrzés-értékelés nevelő-oktató munkánk minden mozzanatát átszövi – mindig értékelünk, de nem minden teljesítményt osztályozunk. Célunk, hogy a gyermek érezze folyamatosan figyelemmel kísérjük fejlődését, segítsük őt abban, hogy a követelményeknek meg tudjon felelni.

19


Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Alsó tagozat Iskolánk első négy évfolyama iskolaotthonos szervezeti formában működik. Az iskola-, napközi-otthon egyik legfontosabb feladata, hogy a gyermek tanulását megszervezze. Arra kell törekedni, hogy az iskola-, napközi-otthonban a gyermekek valamennyi iskolai feladatukat -legyen az írásbeli vagy szóbeli-, elkészíthessék, megtanulhassák. A tanulásra fordított idő nem lehet több napi egy óránál. Felhasználásában a következő tényezők játszanak szerepet: • a házi feladatok nehézségi foka, mennyisége; • az egyes tanulók tanulási szokásai; • az önállóság foka; • az egyéni segítségnyújtás (korrepetálás) szükséglete; • aktualitások. Hétvégére, iskolai szünetekre a tanulók írásbeli házi feladatot nem kaphatnak. Az iskola-, napközi-otthonos tanulás eredményessége megköveteli, hogy az iskola biztosítsa a tanulási idő védettségét: • ebben az időben a tanulók részére semmilyen iskolai elfoglaltságot nem szabad szervezni; • a szakköröket, sportköröket előtte vagy utána kell megtartani; • az iskolán kívüli elfoglaltságok (pl. hittan, zeneóra) idejéhez rugalmasan kell hozzáigazítani a tanulás időpontját, A tanulás ideje alatt az iskolaotthonból csak a szülő előzetes kérése alapján lehet elengedni a gyerekeket. Felső tagozat Az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulók házi feladataikat otthon vagy a tanulószobán készítik el, tanulják meg. A feladatoknak az adott tantárgy, az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósulását kell szolgálniuk. Célunk, hogy a gyermek • a tanórán megértett ismereteket rögzítse, gyakorolja, ennek során • készségei, képességei fejlődjenek; • kötelességtudata erősödjön; • alakítsa ki helyes tanulási szokásait; • szerezzen jártasságot a feladatok megoldásában; • váljon képessé az önálló tanulásra. A pedagógus feladata, hogy a tanórákon felkészítsen az otthoni feladatok megoldására. A másnapi felkészüléshez szükséges idő nem lehet több tantárgyanként 20-25 percnél, összességében napi két óránál. Az ennél hosszabb időtartamú feladatok elvégzéséhez elegendő időt kell hagyni a tanulónak. Így például a memoriterek megtanulására vagy az önálló rajzok, gyakorlati feladatok elkészítésére, a könyvtári feladatok megoldására legalább egy hét áll a gyerekek rendelkezésére. A tanítási szünetekre kötelező írásbeli feladatot nem adunk fel. A tanulószoba biztosítja a nyugodt tanulás feltételeit. A tanulószobás nevelők ellenőrzik az írásbeli feladatok meglétét, ha szükséges segítik a gyermeket feladatai elvégzésében. A szóbeli házi feladatokat szúrópróbaszerűen kérdezik ki.

20


Az iskola képzési rendje (Alapító Okirat alapján) Az iskolai képzés szakaszai, irányai Alsó tagozat: • bevezető szakasz (1-2. évfolyam) • kezdő szakasz (3-4. évfolyam) Felső tagozat: • alapozó szakasz (5-6. évfolyam) • fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) A bevezető és a kezdő szakasz feladata, • hogy a gyermeket átvezesse az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységébe; • a sokoldalú személyiség- és képességfejlesztés, amely magában foglalja a kultúra elsajátításához nélkülözhetetlen, eszközjellegű képességek (írás, olvasás, számolás) fejlesztését, valamint • a kultúra széles körét felölelve a készségek sokoldalú alapozását; • elsősorban tevékenykedtetve biztosítani a hátrányok enyhítését éppúgy, mint a tehetség felismerését és kibontakoztatását; • fejleszteni a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot; • mintákat adni a közösségben való részvétel és együttműködés tanulásához; • a gyermek jellemét formálva elősegíteni a személyiség érését. Az alapozó és fejlesztő szakasz feladata, • hogy, a gyermek első szakaszban megszerzett ismereteit, kialakított szokásait fejlessze tovább úgy, hogy megfeleljen a serdülőkorra jellemző életkori sajátosságoknak, és a középfok elvárásainak; • az elvonatkoztatás, az elvont fogalmak, feltevések alapján végbemenő logikus gondolkodás képességének kialakítása, azt figyelembe véve, hogy az ötödik, hatodik osztályos tanulók gondolkodása még erősen kötődik a tapasztalatokhoz, az elvont gondolkodás képessége csak fokozatosan alakítható ki; • azoknak a készségeknek, képességeknek, a fejlesztése melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; • az önálló ismeretszerzés technikáinak tanítása, gyakoroltatása; • felkészítés a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; • a nemzeti azonosságtudat és az Európához tartozás tudatának erősítése, • más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megbecsülésére nevelni. Az alapképzést kiegészítő tanórai foglalkozások Emelt színtű testnevelés: az átlagosnál több lehetőséget adva, emelt szinten szolgálja a tanulók testi-lelki fejődését, ezzel is pótolva a lakótelepi létformából fakadó mozgáshiányt. Felvétel az első osztályban, szülői kérés alapján történik. Emelt színtű idegen nyelv: a kor kívánalmainak megfelelően, a nyelvvizsga mihamarabbi elérését tűzve ki célul, csoportbontásban angol vagy német nyelvet tanul a gyer-

21

Földváry Károly Általános Iskola Vác mek emelt óraszámban. Csoportba sorolás a negyedik évfolyam végén történik, az addig elért magyar és idegen nyelvi eredmények és az érintett nevelők döntése alapján. A szlovák nyelv fakultatívan tanulható. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli tevékenységek az iskolai nevelés sajátos területei. Szorosan kapcsolódnak a NAT által meghatározott műveltségi területekhez, a tanórai tevékenységekhez, illetve kiegészítik ezeket. Célunk: • az önálló tanulási szokások kialakítása, • a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés. Feladatunk: • a tehetséggondozás, felzárkóztatás, • a tanulási képességek fejlesztése, • a helyes viselkedési szokások kialakítása, • a művelődési lehetőségek, a pihenés, szórakozás, regenerálódás lehetőségeinek biztosítása; • a közösségfejlesztés. Tanulószoba A felső tagozaton két tanulószobás csoport működik. Egyikben az ötödik évfolyamon tanulók, a másikban a hatodik-nyolcadik osztályosok készülnek fel a másnapi óráikra. Célja, hogy az arra valamilyen ok miatt (tanulmányi eredmény, családi háttér) rászoruló gyermekek számára biztosítsa az önálló tanulás feltételeit, és lehetőség szerint a tanári segítséget. Felzárkóztatás, korrepetálás Célja, hogy a tanulmányi munkában valamilyen okból lemaradók pótolhassák hiányosságaikat. A kis létszám lehetővé teszi az egyéni fejlesztés még nagyobb hatékonyságát. Szakkörök Céljuk a tehetséggondozás, az adott műveltségi terület mélyebb szintű megismerése és jellemző tevékenységformáinak gyakorlása, a versenyekre való felkészítés. Diáksport-egyesület Célja, a lakótelepi gyerekre jellemző mozgásszegény életmód ellensúlyozása, a rendszeres sportolás, az egészség érdekében végzett tevékenység megszerettetése. Énekkar Célja a szabadidő hasznos eltöltése, az érzelmi nevelés, a közösségfejlesztés, az iskolai ünnepélyek, rendezvények színvonalának emelése. Könyvtár Célja, hogy a könyv- és könyvtárhasználat tanulása és gyakorlása által biztosítsa az önművelési technikák elsajátítását, és ezzel segítse a tanulók önművelési szokásainak megalapozását, fejlesztését. 22

Földváry Károly Általános Iskola Vác Tanulmányi és sportversenyek A sikerélményhez jutás és a megmérettetés speciális területei, amelyek szorosan kapcsolódnak a tehetséggondozáshoz. Közművelődési intézmények látogatása Célja, az intézmények által közvetített kultúratípus megismerése, a tanulók önművelődési szokásainak, szükségleteinek kialakítása, erősítése. Tanulmányi kirándulások Igény és lehetőség szerint kerülnek megszervezésre. Céljuk, hogy a tanulók jobban megismerjék hazánk történelmi, kulturális és természeti értékeit. A közös élmények gazdagítsák személyiségüket, bővüljenek ismereteik. Erdei iskola Célja, hogy a gyermekek természetes környezetben (erdőben, vízparton) élményekben gazdag túrák, séták során tegyenek megfigyeléseket, gyűjtsenek tapasztalatokat, szerezzenek ismereteket az élő természetről. Ezáltal alakuljon ki igényük az egészséges életvitelre, környezetünk élővilágának megismerésére, megóvására. Nyári tábor Célja, a vakáció egy részének tartalmas, élményekben gazdag eltöltése. Az iskolaotthon Az iskola tanulóinak több mint a fele hátrányos illetve halmozottan hátrányos, lakótelepi környezetben és a hozzá tartozó külterületeken élő gyermek. A szülők igénylik, hogy az iskola biztosítson egész napos elfoglaltságot, ezért az alsó tagozat minden évfolyamán iskolaotthonos szervezeti formában történik a tanulóink nevelése-oktatása. Céljai azonosak az iskola egészének célkitűzéseivel és ezeket a tanulási, illetve a szabadidős tevékenységek megszervezése, irányítása révén valósítja meg, a gyerekek választásainak is teret adó légkörben. Játékos egészségfejlesztő mozgás ill. néptánc órák szervezésével biztosítja a mindennapos testedzés megvalósulását. Hozzájárul, hogy az egész napos foglalkoztatásban részesülő gyerekek életkoruknak megfelelő szinten • sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait; • legyenek képesek: ¾ társas kapcsolataik kialakítására, ¾ a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre, ¾ szabadidejük személyiségfejlesztő önálló felhasználására. E célok érdekében nevelési feladatai a következők: • járuljon hozzá a helyes higiéniai, étkezési, tanulási és szabadidős szokások, a mindennapi testnevelés illetve mozgás igényének valamint a helyes napirend szerinti életvitelnek a kialakításához; • közös programokkal (színház, mozi, séták, kirándulások, kiállítások) segítse elő a tanulók társas kapcsolatainak kialakulását, fejlesztését; • fokozza az egyéni tanulásban az önállóságot, fejlessze a tanulás technikáját, járuljon hozzá az önművelés fejlesztéséhez, segítse elő az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakoztatását (könyvtárhasználat, levelező és egyéb versenyeztetés, szakkörök, felzárkóztatás); • adjon lehetőséget a szabadidős tevékenységeken keresztül a gyerek pihenésére, regenerálódására, többféle szabadidős tevékenység technikájának elsajátítására. 23

Földváry Károly Általános Iskola Vác Az iskolaotthonban dolgozó pedagógus feladata, hogy együttműködjön a szülőkkel és az osztályban tanító más pedagógusokkal.

Tanulói jogviszony, átjárhatóság, továbbhaladás Az iskola induló évfolyamára való belépés feltételei Az iskola körzetében élő gyermekeket, minden évben a miniszteri rendelettel szabályozott, és a városi önkormányzat által pontosított időpontban írathatják be a szülők az első évfolyamra. Tanulói jogviszony, a beíratás, felvétel vagy átvétel alapján jön létre. Körzetünkön kívüli gyermeket a törvény által maximált létszámhatár eléréséig veszünk fel. Vidéki gyermek felvétele kizárólag polgármesteri engedély alapján lehetséges. A továbbhaladás, a magasabb évfolyamra lépés feltételei A továbbhaladás feltétele a NAT alapján elkészített helyi tanterv minimum követelményének az elérése. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket igazolt és igazolatlan mulasztásai miatt nem tudta teljesíteni. Negyedik-nyolcadik évfolyamon, ha a tanuló osztályzata egy vagy két tantárgyból elégtelen, javítóvizsgát tehet; ha kettőnél több tárgyból kap év végén elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés feltételei Kivételes esetben (egészségügyi, pedagógiai okok, szülő indokolt kérése, fegyelmi intézkedés) lehetőséget biztosítunk az évfolyam másik tanulócsoportjába történő átlépésre, ha erre a körülmények (idegen nyelv, tankönyv, létszámhatár) alkalmasak. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése A nyolcadik évfolyam befejezésével iskolánkban a tanulói jogviszony megszűnik. A gyerekek kilencedik évfolyamon kötelesek folytatni tanulmányaikat.

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény, csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség jól szervezett, aktív együttműködése. Ezért, • a minőségirányítási programunkban meghatározott módon és rendszerességgel tájékozódunk a szülők elégedettségéről, iskolánkkal szembeni elvárásairól; • gondoskodunk róla, hogy megismerjék nevelési, oktatási céljainkat, követelményeinket; • elegendő információt kapjanak működésünk eredményeiről, hiányosságairól, problémáiról. A szülők részéről nevelőmunkánk eredményessége érdekében az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • együttműködő magatartást, • őszinte véleménynyilvánítást,

24

Földváry Károly Általános Iskola Vác • • • •

az iskola rendezvényein való részvételt, a nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldás keresésében való aktív közreműködést, érdeklődő-, segítő hozzáállást, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös megoldását.

Iskolánk pedagógusai fontosnak tartják, hogy a szülők mindig friss információval rendelkezzenek • gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, • az iskolai eseményekről, programokról, • az adott osztályközösség céljairól, tevékenységéről, • az együttműködés, a munkánkba való bekapcsolódás lehetőségeiről. A gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínáljuk: • rendszeres és folyamatos írásbeli tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, • tanév kezdéskor, félévkor és év végén szülői értekezletek, • szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet, • havonta fogadóóra, • nyílt napok szervezése, • családlátogatások, • nevelési problémák megbeszélése (esetleg pszichológus bevonásával), • pályaválasztási tanácsadás, • közös kirándulások, szabadidős programok. A gyermekek első tapasztalataikat a demokráciáról az iskolában szerzik. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot alakítsanak, mely véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az őket érintő valamennyi kérdésben. Tudjuk, hogy az iskola akkor jár el helyesen, ha minél több ügyben kéri, és veszi figyelembe a tanulók véleményét, javaslatait. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy kiskorú gyermekekről van szó, akik még kevés ismerettel, tapasztalattal rendelkeznek, felelősségük korlátozott, éppen ezért az osztályközösségek valódi irányítói az osztályfőnökök. A diákok egy-egy fővel képviselik tanulócsoportjukat az iskolai diákbizottságban. A diákönkormányzat munkáját egyik kollégánk segíti. Részt vesz a diákok kéthetente tartott megbeszélésein, tájékoztatja őket az iskolai élettel kapcsolatos aktuális feladatokról, lehetőségekről. Képviseli a tanulókat a tantestület, illetve a szülők fórumain, továbbítja kéréseiket a nevelőtestület felé. Lényegesnek tartjuk, hogy a gyermekek személyes, vagy bármilyen más problémájukkal megkereshessék tanáraikat, kérdéseikre érdemi választ kapjanak.

Az iskola hagyományai Nagy hangsúlyt fektetünk meglévő hagyományaink ápolására és az újabbak meggyökereztetésére is, hiszen ezek hozzájárulnak ¾ az iskola sajátos, egyéni arculatának kialakításához, ¾ a diákok és a felnőttek jó közérzetéhez; ¾ az összetartozás érzésének megerősítéséhez.

25

Földváry Károly Általános Iskola Vác Tanulmányi hagyományok: szaktárgyi versenyek, a magyar kultúra napja, a magyar nyelv hete, a költészet napja, nyílt napok, mesemondó-verseny, vers- és prózamondó verseny, iskolanapok, rajzversenyek, helyesírási verseny. Intézményi hagyományok rendezvények: nemzeti ünnepek (október 6., október 23., március 15.), Földváry-napok, gyermekgála, őszi/tavaszi akadályverseny, pályaválasztási ankét, madarak-fák napja, mikulás ünnep, kézműves délelőtt, karácsonyi koncert, diák farsang, alapítványi bál, anyák napja; tanévnyitó-, tanévzáró ünnepély; nyolcadik osztályosok ballagása. Kapcsolatok ápolása: körzeti óvodák; szociális otthon; Madách Imre Művelődési Központ; Városi Könyvtár; Bartók Béla Zeneiskola; városi középiskolák; városi általános iskolák Településhez kötődő hagyományok: városi ünnepélyek (augusztus 20., október 23., március 15.); Föld-napja rendezvényei (elemgyűjtés, liget-takarítás, verseny); pedagógusnap; váci csata évfordulója.

Az iskola környezeti és egészségnevelési programja „A világ népei számára tudatosítani kell, hogy a környezeti gondok megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, készségeket, hozzáállást, indítékokat és együttműködési szándékokat igényel, amelyek biztosítása a környezeti nevelés feladata.” (Belgrádi Charta, 1975) A környezeti nevelés céljai: • a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, (az egészséges vízkészletek megőrzése, zajártalmak egészségkárosító hatása, „hulladékszigetek” helyes használata) • az emberben eredendően benne rejlő természeti erények kibontakoztatása • a természetet, az épített és társadalmi környezetet és az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • a gyermek általános adottságainak együttes fejlesztése • testi-lelki egészségnevelés, (igény kialakítása a tisztaságra, rendszeres egészséges életvitelre, a testmozgásra, az alkohol, a drog, a dohányzás elutasítása) • szociális készségek (konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztése • mentálhigiénés nevelés Környezettudatos életvitelt azok tanúsítanak, akik azon túl, hogy ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi gondokat és tennivalókat, az adott kérdés megoldásához használható cselekvési stratégiákat, hisznek is tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek és gyakorlatuk van az önálló cselekvésben.

26

Földváry Károly Általános Iskola Vác A környezeti nevelésben a következőket tekintjük értékeknek, illetve elérendő céloknak: • a külsőségekben szerény, belső értékekben gazdag életre való törekvés • az élet gazdagságának, csoda voltának, a testi-lelki-szellemi élet harmóniájának felismerése • az élet tisztelete, szeretete • a természet és a társadalom törvényeinek megismerése, tiszteletben tartása, és a mindennapi életben a természet törvényeivel harmonizáló magatartásformák alkalmazása • törekvés a mértékletes és önkorlátozó fogyasztásra, a környezetkárosítás „gyógyítgatása” helyett a károkozás megelőzésének hangsúlyozása • a természettel és egymással való együttműködés során kialakult és csiszolódott hagyományok megtartása • az egészség mint érték fogalma, tisztelete, megőrzése, prioritása A globalitás miatt fontos, hogy a gyerekekben tudatosodjék, hogy a világ egységes egész, és ők a többi emberrel együtt részei annak, és mindaz, amit tanulnak a tantárgyakban, műveltségi területeken, ugyanarról, a természetről, a társadalomról, az emberről szól. A tantárgyaknak együttesen kell szolgálniuk a természet-, embertisztelő, fenntartható fejlődést szolgáló szemlélet, magatartás kialakítását. Környezeti nevelés a tanítási órákon Társadalomtudományi tárgyak: • jövőkép, az ember számára optimális társadalom megtervezése (fenntartható fejlődés) • természet-ember kapcsolat története, a környezetalakítás története, tanulságai • a korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást Művészeti tárgyak: • a szó-, hang-, képalak segítségével a képzelőerő fejlesztése • az ember belső és külső világának összekapcsolása, hogy magát a természet részeként azonosíthassa • a természet és az ember alkotta környezet szépségének átélése • az „érintetlen” természettel és a leromlott környezettel kapcsolatos érzelmek művészi megfogalmazása • figyelemfelhívás az értékvesztésre, az uniformizálódásra • a kulturális örökségünk megőrzésének fontossága Humán tárgyak: • a környezeti válság megoldásához szükséges világkép és erkölcsi értékrend megalapozása • a tanulók környezeti szókincsének kialakítása, ami szükséges a környezeti ismeretek elsajátításához • a környezeti gondolkodás irodalmi visszatükröződésének megismertetése • a könyvtár használatának tanítása Idegen nyelv: • az idegen nyelv ismerete késztessen más kultúrák, más népek megismerésére, s ezáltal a globális környezeti problémák megértésére Technika-, életviteli tantárgyak: • gyakorlati példák a környezetbarát létformára 27

Földváry Károly Általános Iskola Vác Test- és egészségnevelési tárgyak: • a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megéreztetése, megértése • szabadtéri, természet-közeli tevékenységek • testi egészségre, önfegyelemre nevelés, mely fontos feltétele a környezetvédő életstílusnak Természettudományi tárgyak: • a természet megismerése, • bizonyos technológiai eljárások milyen káros változásokat indítanak el a környezetben: - fizika: zaj-, hő-, sugárhatások - kémia: elemkörforgalom megváltozása, ennek hatásai - földrajz: a nyersanyagok, energiaforrások biztosítása a fenntartható fejlődéshez, az emberi tevékenység anyagátrendező hatásai az éghajlatra, a víz körforgására, a felszínre - matematika: modellezi a természet folyamatait, a környezet egységét, példái segítik a környezettisztelő magatartást, fogalomalkotásra, elvont gondolkodásra nevel, fogékonnyá tesz a probléma megoldásra, felkészít a környezetvizsgálati adatok, mérési eredmények feldolgozására, értékelésére, rendszerező gondolkodásra késztet - biológia: az élettevékenység hatásai az élő, élettelen és épített környezetre, a természet és a környezet egysége, folyamatainak összefüggése Iskolai tanórán kívüli nevelés: • Szakkörök (egészséges életmód, természetismeret) • Terepgyakorlat (természetben, településen) • Intézmények látogatása (múzeum, könyvtár, növény-és állatkert, vadas-park, nemzeti park, környezetvédelmi oktatóközpont, civil szervezetek) • Tanulmányi kirándulások, túrák • Táborok • Erdei iskola • Akciókban, mozgalmakban való részvétel (szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés) • Kapcsolódás a városi programokhoz (víz világnapja, Föld napja) • Vetélkedők (állatok világnapja, ne vásárolj semmit nap) • Tanulmányi versenyek (Teleki Pál-, Herman Ottó-, Kaán Károly-verseny) • Nevezetes napok (madarak és fák napja) • A Váci Polgárok Egészségéért Egyesület munkájában való részvétel, a pedagógusok aktív közreműködésével a gyermekek, szülők bevonása az aktuális feladatok megoldásába • A váci tanösvény megismertetése a diákokkal Egészségnevelés Az egészség a fizikai, szellemi, szociális, értelmi, egyéni jólét állapota. Alapvető emberi jog, amelynek biztosítása és fenntartása egyéni és társadalmi cél. A magyar lakosság egészségi állapotának mutatói (pl. demográfiai trendek, átlagos életkor, halálozási okok, krónikus betegségek gyakorisága, növekvő drogfogyasztás, öngyilkosságot elkövetők számának alakulása stb.) egyértelműen jelzik, hogy ezzel a jogunkkal nem élünk, mert nem vagyunk egészségesek.

28

Földváry Károly Általános Iskola Vác Az egészségnevelés a környezeti nevelés része, központi feladata, az ember külső és belső környezete közötti harmónia alakítása, helyreállítása. Az iskolai egészségnevelés céljai, feladatai: • az óvodában megkezdett testi és mentálhigiénés nevelés folytatása a gyermek életkorának megfelelően; • egészséges táplálkozási szokások kialakítása, rokonszenvessé tétele; • anyagi lehetőségeinkhez mérten egészséges étrendet biztosítani (gyümölcs, főzelék, zöldségfélék); • egészséges napi, heti, évszakos ritmus kialakítása; • a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés; • az egészséges állapot pozitív élményként történő megélése; • az egészséggel, egészségneveléssel kapcsolatos alapvető információk terjesztése; • a megelőzés jelentőségének a bemutatása; • a test-és mozgáskultúra fejlesztése, a testedzés lehetőségének biztosítása; • a beteg társak elfogadására és segítésére nevelés; • a reklámpszichológia alapjainak megismertetése; • a kisállattartási, állatgondozási alapismeretek egészségügyi vonatkozásainak bemutatása; • a környezeti ártalmak és az egészségkárosodás közötti összefüggések megvilágítása; • a szenvedélybetegségek megelőzése; • képessé tenni a tanulót arra, hogy az egészségre ártalmas szerekkel (pl. alkohol, drog, dohány) és magatartásokkal kapcsolatos társadalmi toleranciát megkérdőjelezze; • annak felismertetése, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között; • az önmagukkal szembeni felelősségérzet alakítása; • szexuális felvilágosítás, felelős nemi magatartás alakítása; • annak megértetése, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, a személyközi kapcsolatok minőségén is múlik. Az egészségnevelés a gyermekre, mint egészre hat. Érvényesíthető és érvényesíteni is kell a nevelés minden szakaszában, a tantárgyak tartalmában, a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is. A gyermek testi-lelki egészségének érdekében együttműködünk az egészségügyi szolgálattal (védőnő, háziorvos, gyermekorvos), a szociális szolgálattal (családsegítő, nevelési tanácsadó, gyermekvédelmi szolgálat). Elvégeztetjük az előírt egészségügyi ellenőrző vizsgálatokat: fogászat, szemészet, belgyógyászat, fizikai állapotfelmérés. Az iskolán belül felügyelünk a tanuló testi épségére, erkölcsi védelmére. Jelzés értékkel élünk alkotmányos jogunkkal, ha a gyermekbántalmazás gyanúja bármely gyermek esetében felmerül.

29


A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása Az iskolaotthonos nevelésben a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások időkeretében szervezzük meg a mindennapi testedzést, melyet testnevelési órák, néptánc óra és játékos, egészségfejlesztő testmozgás keretében valósítunk meg. A heti három testnevelés órát a délelőtti tanítási időszakban tartjuk. Azokon a napokon, amikor délelőtt nincs testnevelés óra, délutáni napközis időben egy néptáncórát vagy egy óra játékos, egészségfejlesztő testmozgást szervezünk. Az emelt szintű testnevelést tanuló osztályokban délelőtt négy óra testnevelés és a napközis időben egy tömegsport biztosítja a mindennapi testedzés megvalósítását. A délutáni szabadidős foglalkozások idejében még: atlétika, csapatjátékok, sportversenyek közül is választhatnak a tanulók. A felső tagozaton is biztosítjuk tanulóinknak a mindennapos mozgás lehetőségét. A kerettantervben előírt heti két és fél testnevelés órát azokban az osztályokban, ahol emelt szintű az oktatás heti másfél órával, a többi osztályban heti fél órával egészítjük ki. A délutáni tömegsport foglalkozásokon (heti négy óra az ötödik-hatodik, és heti négy óra a hetedik-nyolcadik évfolyamon), és a diáksport egyesület (DSE) foglalkozásain a következő sportágak közül választhatnak a gyerekek: atlétika, kosárlabda, labdarúgás. A tanulószobások szabadidős tevékenységei a játékos mozgás sokféle lehetőségét kínálják: pingpong, tollaslabda, labdarúgás, kirándulások, túrák.

A tanulók fizikai állapotának egységes mérése Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez, az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt mérjük és értékeljük, megbízhatóan objektív módon. A testnevelő tanár feladata: Egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján az értékelést, minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás: Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával - a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek –törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell szint” elérésére, megtartására. Folyamatos visszacsatolás: A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák számára. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.

30

Földváry Károly Általános Iskola Vác Az elvégzendő alapmérések • Helyből távolugrás (m) • Lökés egy kézzel dobóterpeszből, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (m) • Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) • Tömött-labdadobás két kézzel, a fej fölött hátra (m) • Hason fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) • Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan (db) • Cooper-teszt (12 perc futás) Az adatok nyilvántartása • Az egyéni adatlapokat osztályonkénti bontásban a vizsgálatot végző tanár kezeli. • Az intézményi, osztályonként összesített adatlapot, az iskola igazgatójának aláírásával hitelesítve, továbbítani kell az iskola egészségügyi szolgálat és az Oktatási Minisztérium felé.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A kiválasztott tankönyveknek, taneszközöknek pedagógiai, szakmai-tartalmi valamint formai kritériumoknak egyaránt meg kell felelniük. A tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek, feleljenek meg a tantervi céloknak, követelményeknek. Legyenek didaktikailag kimunkáltak: taníthatók és tanulhatók. Építsenek a gyermekek életkori sajátosságaira, segítsék a tanulókat eligazodni szűkebb és tágabb környezetükben és saját belső világukban. Tegyék lehetővé a gyermekek kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos nevelő hatások érvényesítését. Kínáljanak lehetőséget az önálló ismeretszerzésre. Nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthető a gyerekek számára. Megjelenésükkel is motiválják a gyermekeket a tanulásra, ízléses, a szövegekhez szervesen hozzátartozó illusztrációkat tartalmazzanak. A tankönyvekben, munkafüzetekben lévő tananyag, illetve gyakorlatok jól tagoltak, áttekinthetőek legyenek. A tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle motiváló feladatot tartalmazzanak. A gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka nyújtson lehetőséget a differenciált jártasság-, képesség-, és készségfejlesztésre, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. A tankönyvek, taneszközök legyenek alkalmasak a mindennapi munkára, elfogadható reális áron kínálják őket. A pedagógusokat a tantárgyi program megvalósítását egyéb segédeszközök (kézikönyvek, felmérőlapok, feladatgyűjtemények) is segítsék. Iskolánkban új, addig nem használt tankönyv rendelése kizárólag felmenő rendszerben történhet, igazgatói engedély alapján. Csak olyan könyv választható, mely az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint valamennyi tanuló részére biztosítható.

31


A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Az iskola feladata, hogy a társadalomba való beilleszkedéshez, az együttműködéshez, a részvételhez nélkülözhetetlen kompetenciákat megalapozza, fejlessze. Jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalokat neveljen. A felnőtt életre való felkészítés része a fogyasztói kultúra kialakítása is. „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése” (NAT) A fogyasztói magatartás kialakulása, a tudatos fogyasztóvá válás hosszú ideig tartó szociális tanulás eredménye, mely során az egyén • megismeri a fogyasztói javakat, szolgáltatásokat, • megtanulja, hogyan viselkedjen piaci viszonyok között, • hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. Fontos, hogy az általános iskola befejezésekor a tanulók értsék, és a saját életükre is alkalmazni tudják a következő fogalmakat. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. A javak pazarló előállítási technológiája, az öncélú vagy gyakran profitcélú fogyasztás (mennyisége, összetétele) hozzájárul erőforrásaink feléléséhez, természeti környezetünk elszennyezéséhez. Az ökológiai fogyasztóvédelem olyan szemléletet jelent, mely a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási szokásaikkal, választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, Földünk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan felhasználása, mely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti erőforrások és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezőanyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék egész életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei és egészsége ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztói szokások tekintetében alapvető szerepe van a családnak, ezért az iskolának törekednie kell a szülők, a családok bevonására a nevelési folyamatba. Ha rendszeresen adunk házi feladatokat segítünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait, pozitívan befolyásolhatjuk a család vásárlói magatartá32

Földváry Károly Általános Iskola Vác sát. A helyes fogyasztói minták kialakítását segítheti a sokoldalú, korrekt tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásában lényeges: • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, • az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • a természeti értékek védelme. Fontos továbbá: • a tájékozódás képessége, • a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés, • a kritikus gondolkodás, • a probléma megoldás. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá kell tenni őket e területeken való eligazodásra. A fogyasztás során hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét, a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában Az egyes tantárgyak tananyagába beépülnek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika: • áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika: • banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: • mérés, mértékegységek, mérőeszközök Földrajz: • eltérő fogyasztási struktúrák, szokások Magyar: • reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia: • génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia: • élelmiszerbiztonság, élelmiszer adalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Történelem: • EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története Informatika- Médiaismeret: • Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, a reklám képi nyelve és hatásai Osztályfőnöki • A zsebpénz, takarékosság, gazdaságosság Tanórán kívüli tevékenységek: • Napközi, szakkörök, vetélkedők (pl. Ne vásárolj semmit világnap), versenyek, más rendezvények Iskolán kívüli tevékenységek: • Piaci séták, üzletek látogatása,

33

Földváry Károly Általános Iskola Vác Az iskola fogyasztóvédelmi működése: • Az iskola, mint fogyasztó és az iskola, mint piac A fogyasztóvédelem oktatása során célszerű a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, mert ezek segítik a kritikus, független gondolkodás fejlesztését, és a tanulók e módszereket alkalmazzák a mindennapok során is. • Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól • Riportkészítés az eladókkal • Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika • Egyéni és csoportos döntéshozatal • Helyi, országos, és EU-s szabályozások tanulmányozása • Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában • Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel • Szimulációs játék, esettanulmány • Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

A közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek Abban, hogy a felnövekvő generációk lehetőleg ne lépjenek a bűn útjára és áldozattá se váljanak az iskolának is fontos szerepe van. Célunk: • Az egészséges, biztonságos, jogkövető életmódra nevelés • Az egészséges, drogmentes, dönteni képes, saját biztonságáért felelősséget vállaló gyermeki személyiség kialakulásának elősegítése Feladatunk: megtanítani a gyermekeket arra, hogy • mindenkor felismerjék a vészhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és negatív befolyásokat, • ki tudják számítani döntéseik, cselekedeteik következményét, eredményét, • konfliktus helyzeteiket úgy oldják meg, hogy abból kikerülve ne érezzék vesztesnek magukat. Feladatainkat a következő témakörök feldolgozásával valósítjuk meg. Személyiségfejlesztés: • önismeret, • mások megismerése, elfogadása, • problémamegoldó technikák elsajátítása, felelősségvállalás, • gyermekek jogai és kötelességei.

34

Földváry Károly Általános Iskola Vác Szabálykövetés: • közlekedési szabályok, • a mindennapi élet szabályai, (család, iskola, társadalmi környezet), • jogszabályok, törvények. Biztonság: • személyes biztonság: a közlekedésben, az idegenekkel szemben, ha a gyermek egyedül van, • ismeretközlés: dohányzás, alkohol, drogok, ifjúkori bűnözés, viselkedési addikciók. Viselkedési panelek: • szituációs és szerepjátékokon keresztül a vészhelyzetben való viselkedés gyakorlása, • a NEM-et mondás elsajátítása. Valamennyi témakört végigkíséri az a fő gondolat, hogy a gyermekek ismerjék fel a vészhelyzetben rejlő kockázatot, ennek ismeretében hozzák meg döntéseiket, vállalva annak következményét. Az egyes témakörök a korosztály értelmi szintjének megfelelően kerülnek feldolgozásra a tanítási órákon, a DADA programban, a kortárs képzéseken, a külső szakemberek által tartott drogprevenciós program keretében.

A pedagógiai program megvalósításának feltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek A 2001/02-es tanév végén átadott új épületrész jelentősen javított körülményeinken, de továbbra is gond, hogy a főépület tetőszerkezete, fűtésrendszere, vizesblokkjai alapos felújításra szorulnak. Udvarunk, sportudvarunk, sportpályáink helyreállítása folyamatban van. Az átépítést követően a színvonalas nevelő-oktató munkához a következő tantermek, szaktantermek és egyéb helyiségek állnak rendelkezésünkre: huszonnégy tanterem, hat szaktanterem: egy fizika-, egy kémia-, két nyelvi-, egy számítástechnika-, egy technika terem, egy könyvtár, egy ebédlő, két csoportszoba, egy néptánc terem, egy kondicionáló-szoba, egy tornaszoba, egy tornaterem szertárral, egy fiú és egy leány öltöző, zuhanyozóval, egy fejlesztő csoportszoba. Szakmai, személyi feltételek Az ötven pedagógus mellett felsőfokú végzettségű könyvtáros, pszichológus, fejlesztő pedagógus tartozik az iskola állományába. Munkájukat pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, oktatás-technikus, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, gondnok, portás és hét takarító segíti. A tantestületből kilencen végeztek intenzív, diploma-megújító tanfolyamot, huszonynyolc kollégánknak van egy-egy részterületre érvényes speciális képesítése, tizennyolc fő ért szövegszerkesztői szinten a számítógéphez, tíz fő rendelkezik nyelvvizsgával, két kartársunk tett szakvizsgát, hat fő végzett minőségbiztosítással kapcsolatos tanfolyamot. Eszközök A tantervek után táblázat tartalmazza a meglévő, a sürgősen beszerzendő és a hosszabb távon beszerzendő eszközöket.

35


Helyi tanterv Helyi tantervünk a 2004/05. tanévben, az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben lép életbe. A tantervkészítés szempontjai • megfelelés a NAT, valamint a kerettanterv szabályozásának, valamint • a korszerűség követelményeinek; • a nevelés-oktatás tartalmi egységének és • az átjárhatóság követelményének biztosítása. TANTÁRGYI RENDSZER

Tantárgy / évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

8

8

8

7

4

4

3,5

3,5

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3,5

4

3

3

3

1

0,5

1

1

1

2

1,5

Fizika

1,5

1,5

Biológia – egészségtan

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1

1,5

1,5

Történelem (hon- és népismeret) Idegen nyelv Matematika

5

5

4,5

Informatika Környezetismeret

1

1

1,5

2

Természetismeret

Földrajz Ének

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1

Mozgókép kultúra és médiaismeret

0,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

0,5

Testnevelés (tánc)

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

0,5

0,5

0,5

0,5

25

25

Ember és társadalomismeret (etika) Osztályfőnöki

1

Egészségtan Kötelező órák száma

0,5 0,5

20

20

20

36

22,5

22,5

22,5

Földváry Károly Általános Iskola Vác Modulok felhasználása: Önálló tantárgyként tanítjuk: -

6. évfolyamon az egészségtant

-

8. évfolyamon az ember- és társadalomismeret, etika modult

Nem kötelező órakeret tanórai felhasználása


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Nem kötelező órakeret (3 osztályra számítva)

6

6

6

6,75

16,8

16,8

22,5

22,5

Ének

1x3

Rajz

1x3

Testnevelés (emelt szint)

1x1

1x1

Idegen nyelv

1x1

1x1

1x1,5 1x1,5 1x1,5 1x1,5

2x3

Idegen nyelv (emelt)

1x2

Informatika

3x0,5


3x0,5

Matematika

1x2

1x2

3x0,5 3x0,5

3x1

Testnevelés Felhasznált óra összesen:

1x2

3x1

3x1

1x0,5 1x0,5 2x0,5 2x0,5

1

1

7

7

7

7

9

9

Csoportbontások:


1.

2.

Idegen nyelv

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2x3

3x3

3x3

3x3

3x3

3x3

1x2

1x2

1x2

1x2

3x1

3x1

3x1

3x1

3x1

3x1

3x1

3x0,5

17

17

17

15,5

Idegen nyelv (emelt) Informatika

1x3

Technika – életvitel Összesen:

6

37

12

Földváry Károly Általános Iskola Vác ALSÓ TAGOZATOS ÓRATERV

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika

1.a

1.b

1.t

2.a

2.b

2.t

3.a

3.b

3.t

4.a

4.b

4.t

8

8

8

8

8

8

8

8

8

7

7

7

3

3

3

3,5

3,5

3,5

1

1

1

5

5

5

5

5

5

4,5

4,5

4,5

Informatika Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

2

2

2

Ének

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Kötelező órák összesen

20

20

20

20

20

20

20

20

20

22,5

22,5

22,5

Testnevelés emelt

1

1

Idegen nyelv

1 2

2

1

2

Ének

1

1

1

Rajz

1

1

1

24,5

24,5

25,5

Kötelező és választható órák összesen

20

20

21

20

38

20

21

22

22

23

Földváry Károly Általános Iskola Vác FELSŐ TAGOZATOS ÓRATERV

5.a

5.b

5.t

6.a

6.b

6.t

7.a

7.b

7.t

8.a

8.b

8.t


4

4

4

4

4

4

3,5

3,5

3,5

3,5

3,5

3,5

Történelem (hon és népismeret)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Informatika

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

2

1,5

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia – egészségtan

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

Mozgókép kultúra és médiaismeret Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

Testnevelés (Tánc)

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

25

25

25

25

25

25

Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki

1

1

1

Egészségtan Kötelező órák összesen

22,5

Idegen nyelv emelt

2

22,5

22,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

22,5

22,5

22,5

2

Testnevelés emelt

2

1,5

Informatika

0,5

0,5

0,5


0,5

0,5

0,5

Matematika 0,5 25,5

24

1

1

0,5 25

2

1,5

1

Testnevelés Kötelező és választható órák összesen

0,5

25,5

24

25

1,5

1,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

29

27

29

27

28

28

Helyi tantervünk elkészítéséhez az OM által kiadott kerettantervet, a Nemzeti tantervcsaládot, és a Mozaik tantervcsaládot használtuk fel.

39

Tartalomjegyzék. Földváry Károly Általános Iskola Vác

Recommend Documents