Tartalomjegyzék. Első kötet: 1 Pedagógiai program

1 Pedagógiai program

Tartalomjegyzék Első kötet: Bevezetés Az iskolaközpont hivatalos adatai A katolikus intézmények küldetése a társadalomban Az iskolaközpontunkról A pedagógiai program törvényi háttere I. Iskolaközpont Nevelési programja I.1. Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei I.1.1. A katolikus nevelés szentírási, teológiai háttere I.1.2. Kultúra az iskolában I.1.3. Magyarság I.1.4. Testi nevelés I.1.5. Erkölcsi elvárások I.2. Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.2.1. Az iskolaközpont nevelési célkitűzései I.2.2. Az iskolaközpont nevelő-oktató munkájának feladatai I.2.3. Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai I.2.4. Az iskolaközpontunk vallási élete, ünnepei, hagyományai I.3. A iskolaközpont személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai I.4. Egészségfejlesztés iskolaközpontunkban I.4.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célok I.4.2. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I.4.3. Biztonság megőrzése I.5. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok I.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai I.6.1. Általános feladatok I.6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I.7. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje I.7.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulók I.7.1.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) I.7.1.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek (BTM) I.7.1.3. Kiemelten tehetséges tanulók I.7.2. Gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek, tanulók I.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje I.9. Szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartásának formái I.10. Tanulmányok alatti vizsgák I.10.1. Vizsgák iskolaközpontunkban

2

II.

III.

Pedagógiai program I.10.2. Az intézmény felvételi szabályzata I.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv I.11.1. Iskolai terv az alsó tagozat részére (6-10 éves korosztály ) I.11.2. Iskolai terv a felső tagozat részére (10-14 éves korosztály) I.11.3. Iskolai terv gimnázium részére (14-18 éves korosztály ) Helyi tanterv II.1. Választott kerettanterv II.2. Óratervek II.3. Tankönyv választás elvei II.4. Mindennapos testnevelés II.5. Választható tantárgyak, foglalkozások rendszere II.5.1. Fakultációk II.5.1.1. A pedagógusválasztás szabályai II.5.2. Szakkörök, sportkörök II.5.3. Egyéni foglalkozások II.5.4. Napközi otthonos foglakozás II.5.5. Tanulószobai foglalkozás II.6. Az otthoni, napközi és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai II.7. Csoportbontások, foglalkozások szervezése II.8. Érettségi vizsga II.8.1. Érettségi vizsgatárgyak II.8.2. Érettségi vizsgatárgyak témakörei II.9. Iskolaközpontunkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere II.9.1. Iskolaközpontunk követelményrendszerének alapelvei II.9.2. Ismeretek számonkérésének rendje; ellenőrzés, értékelés II.9.3. A tanulók továbbhaladása II.10. Továbbtanulás II.11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek II.11.1. Az iskolaközpont egészségnevelési mutatói II.11.2. Humán erőforrások II.11.3. Célok, értékek az egészségnevelésben és a környezet nevelésben II.11.4. Kirándulóhelyek, jeles napok II.12. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Záró rendelkezések III.1. Pedagógia Program érvényessége III.2. Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata III.3. A Pedagógia Program nyilvánosságra hozatala

Második kötet: Óvodai élet megszervezésének sajátos elvei, tevékenységi formái

Harmadik kötet: Alapfokú művészetoktatás megszervezésének sajátos elvei, tevékenységi formái

Negyedik kötet: A kollégium megszervezésének sajátos elvei, tevékenységi formái


Bevezetés Az iskolaközpont hivatalos adatai Az iskola neve:

címe:

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont óvoda, általános iskola, alapfokú gimnázium és kollégium 9024 Győr, Pátzay Pál u. 46.

művészetoktatás,

Tel.: 96/514-260 Fax: 96/514-270

A fenntartó neve: címe:

Győri Egyházmegye 9021 Győr Káptalandomb 5/b

Az alapító neve: címe: Az alapító okirat kelte: módosítás:

Római Katolikus Szentlélek Egyházközség 9024 Győr, Szentlélek tér 1. 1992. december 13. 2004. március 30. 2008. augusztus 19. 2009. május 28. 2010. május 15. 2011. szeptember 7. 2012. május 23.

Működési engedélyt kiadó szerv neve: címe: A működési engedély kelte: módosítás:

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője 9021 Győr, Városház tér 1. 1993. január 11. 2004. szeptember 7. 2008. augusztus 22. 2009. július 2. 2010. június 2. 2011. június 23. 2012. július 23.


A katolikus intézmények küldetése a társadalomban Az Egyház Krisztustól kapott feladata az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése. Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai, kollégiumi nevelésnek is. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb. „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is! A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja ,,saját képére és hasonlatosságára”, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni.


Az iskolaközpontunkról Győr Város Önkormányzata és a Szentlélek Plébánia együttműködésének eredményeként született meg az az elhatározás, hogy Győr egyik népes lakótelepén, Marcalvárosban 12 évfolyamos iskolaközpontot építenek azzal a céllal, hogy elősegítsék a városrész egyre növekvő számú ifjúságának magas színvonalon történő oktatását és nevelését. Az Önkormányzati Testület egyetértve Benkovich Ferenc pápai prelátus keresztény szellemiségű célkitűzéseivel, erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatta az oktatási központ munkálatainak beindítását. A Szentlélek Egyházközség 1990-ben létrehozta az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítványt, amely magára vállalta - bel - és külföldi adományozók, a hívek, valamint Győr város lakosságának önzetlen támogatására támaszkodva - az építkezés megvalósítását. Az iskolaközpont 1993. szeptember 1-jén nyílt meg és megkezdődött a tanítás az általános iskola első hat évfolyamán. Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont átfogó és minőségi oktatást kíván biztosítani tanulói számára megkülönböztetett figyelmet fordít a kisgyermekek és a serdülők emberi, erkölcsi és vallási nevelésére. Példának tekinti a névadó Boldog Apor Vilmos Püspököt, aki egész életét az ifjúság nevelésének szentelte. Az iskolaközpont fenntartója a Győri Egyházmegye. Az iskola tevékenységi köre és jellege - elsősorban katolikus fiatalok keresztényszellemű nevelése és oktatása, amely szervesen illeszkedik a Magyar Köztársaság oktatási rendszerébe. Nyitva áll minden katolikus vagy más vallású fiatal előtt, aki elfogadja az iskola szellemiségét és célkitűzéseit. Az iskola felügyeleti szerve - az érvényben lévő állami és egyházi rendelkezések szerint. Az Iskolaközpont felépítése: - általános iskola, - hatévfolyamos gimnázium, - négyévfolyamos gimnáziumot, - óvoda, - alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ág, - kollégium. Az iskola az általános iskolai, a gimnáziumi tevékenységét közös igazgatású intézményként szakmailag egységes szervezeti keretben végzi a kollégiummal, óvodával és az alapfokú művészetoktatással együtt. Az iskolában az alapfokú oktatás az 1. évfolyamon kezdődik és a 6. illetve a 8. évfolyamon fejeződik be. A gimnáziumban a nevelés és az oktatás a 7. és a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. Működési területe - elsősorban Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területe és az észak-dunántúli régió Az intézmény várható maximális létszáma:

1500 fő

Iskolaközpontunkban: - Az alsó tagozaton " kisfelmenő " rendszer van (1-2. évfolyam, illetve 3-4. évfolyam) - Az első idegen nyelv oktatása – a szülők kérésére - általános iskola első évfolyamán kezdődik (1. évfolyamtól csoportbontásban történik). - Első idegen nyelvként választható: angol vagy német.

6 -

Pedagógiai program A hat évfolyamos és négy évfolyamos gimnáziumban az első idegen nyelvet emelt óraszámban oktatjuk. Második idegen nyelvet 9. évfolyamtól oktatjuk a gimnáziumi tagozaton csoportbontásban Második idegen nyelvként választható: angol, német, spanyol, francia. Az idegen nyelv mellett iskolánk másik fontos képzési célja az informatika oktatása. Az informatika tanításának programját az általános iskolában kezdjük csoportbontásban. Tanulóinknak lehetősége van az ECDL bizonyítvány megszerzésére.

Az iskolaközpont épülete: -

42 tanterem csoportbontásra alkalmas kistermek 2 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem 10 szaktanterem 1 könyvtár kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula 234 férőhelyes kollégium konyha, ebédlő orvosi rendelő egyéb kiszolgáló helyiségek.

Iskolaközpont alkalmazottai: a központi irányítás, oktatás, óvoda, alapfokú művészetoktatás, kollégium, konyha az intézményi vagyon működtetése területén látják el feladatukat.


A pedagógiai program törvényi háttere Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1993. évi LXXIX. törtvény a közoktatásról érvényben lévő módosításai 2012. évi CXXIV. törvény a Nemzeti Köznevelési törvény módosításáról Egyházi Törvénykönyv A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról 1990. évi IV. törvény 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. (XII. 23.) kormányrendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A pedagógiai – szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről


I.

Iskolaközpont Nevelési programja

I.1.

Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei

I.1.1.

A katolikus nevelés szentírási, teológiai háttere

" A mai társadalomban... az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét." ( Kat. Isk. 11-12. ) A katolikus iskola, a keresztény nevelés - a Szentírás tanításaira, - Jézus tanítói és nevelői magatartására, - a zsinati dokumentumokra - és a pápai megnyilatkozásokra alapoz. A nevelést és az oktatást szoros egységben kezeli: " Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." ( Kat. Isk. 29. ) A fentiekből következően a nevelés és oktatás céljainak összegzése: - szilárd erkölcsi nevelés biztosítása, - keresztény szellemi nevelés megvalósítása - a tantárgyak adta lehetőségekkel élve a keresztény hitre való nevelés erősítése. A nevelő munkában a keresztény értékrendnek - mint az Igazságnak, Jóságnak, Szépségnek és Szentnek - kiemelkedő helyet kell biztosítanunk. Középpontban a szeretet, a gyermekszeretet álljon ! Ennek a világlátásnak és nevelésnek az alapja és középpontja maga Krisztus. A katolikus iskolák száma jóval alacsonyabb a társadalmi igénynél, de fenntartásuk, működtetésük így is óriási terhet ró az egyházra. A legtöbb iskola épülete szűkös, felújításra, bővítésre szorul. A különféle forrásokból származó normatíván felüli támogatások összege csak a működtetéshez elegendő. Az elmúlt rendszerben, hívő fiatalok csak igen kis számban szerezhettek tanítói, tanári diplomát. Ugyan a kommunista rendszer szigora a '80-as években ez irányban csökken, de a jól képzett katolikus tanárok száma kevés. A tapasztalt középgeneráció sokszor nem mozdul a biztos állásából, a frissen szerveződő, és még kialakulatlan katolikus iskolák felé. A katolikus tanítóképző főiskolák illetve egyetem feladata, hogy a katolikus tanárképzést biztosítsa. A tanárok továbbképzését A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképző Intézet látja el. A katolikus iskolákban tanuló diákok jó része a mai magyar társadalom általános állapotát tükrözik. Főleg az átvett iskolákban sok az ateista, a vallástalan vagy csak formálisan vallásos családból származó gyermek. Feléjük megkülönböztetett figyelemmel kell képviselni a krisztusi örömhírt, nehogy ellenkező hatást érjünk el, mint amit szeretnénk. Csak nagy tapintattal, megértéssel és bölcsességgel érhetünk el komoly eredményt. A vallásgyakorlat minden egyes területére csak kellő felkészültséggel szabad őket bevezetni. A szülők jelentős része nem vagy alig rendelkezik vallási háttérrel. Minden szándékuk ellenére hiányosak és hamisak az információik az Egyházról, a hitről. Emiatt sokszor nem értik teljes mélységben a katolikus iskolában folyó nevelést és az elvárások pedagógiai okait. Ezt csak kellő tájékoztatással lehet megoldani.


I.1.2.

Kultúra az iskolában

Az iskola, mint nevelési-oktatási intézmény a kultúra, a műveltség átadásának fontos helye. A tudományok eredményeinek megismerése, elsajátítása, a világ szépségeinek, benne az ember által létrehozott értékeknek megbecsülése a tanulók életében való eligazodását szolgálják. Ezért minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy a diákok elsajátítsák a keresztény értékeket, tiszteljék az életet, és mindezek forrását, Istent. Az iskola egyházi jellegéből fakad, hogy az egyházi kultúra megismerésében minél jobban mélyedjenek el. (Liturgia ismerete, a nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz fűződő kapcsolata, gondolkodásukra gyakorolt hatása...) A természettudományok feladata, hogy bemutassák a teremtés szépségét, az ember felelősségét, a tudósok emberi nagyságát, gyengéit, a technikai haladás kétarcúságát. Isten ránk bízta a teremtett világot, hogy műveljük. Rajtunk múlik, hogyan adjuk át utódainknak. A magyar nyelv művelése, gondozása különösen fontos. A szép beszéd és a világos írás teszi lehetővé az árnyalt önkifejezést. A magyar irodalom és történelem, valamint a népművészet különböző ágainak megismerésével szerezhetik meg a tanulók az igazi magyar kultúrát és vérteződhetnek fel az idegen hatások minden kritika nélküli befogadása ellen. Az idegen nyelvek, a földrajz és a világtörténelem lehetőséget teremt más népekkel, nyelvvel, kultúrával való találkozásra, amellyel diákjainkat a különböző értékek, a magyartól eltérő kultúra tiszteletére és elfogadására neveljük. Mindezek megvalósításának egyik területe a már kialakult diákcserék (Ausztria, Franciaország, Németország, Spanyolország), amelyeket tovább kell ápolni és fejleszteni. A képzőművészet és a zenei kultúra mindig meghatározó szerepet töltött be az egyház kultúrájában. Az iskola feladata, hogy ezeket az értékeket a gyermekek szintjén megismertesse, átadja és beépítse saját helyi kultúrájába. A kultúrának sok manuális és mozgásos eleme is helyet követel az iskolai életben: alapvető kézműves fogások, tánc és mozgáskultúra megismerése technikai, testnevelés vagy tanórán kívüli foglalkozások keretében. A kultúrált életre való neveléshez hozzátartozik a környezetünk védelme is. Ki kell használnunk minden kínálkozó lehetőséget: - az élet tiszteletére, - a teremtő világ megismerésére és megbecsülésére (ebbe beletartoznak az információszerzés különböző lehetőségei, a számítástechnika, az írott és az elektronikus sajtó, a filmművészet...), - a szűkebb környezetünk szépítésére, - a környezetet szennyező hulladékok összegyűjtésére való nevelésben.


I.1.3.

Magyarság

Minden ember egy adott nyelvi, kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatározza gondolkodásmódját, világlátását, magatartását. Aki ezt elveszíti vagy akiben ez nem alakul ki az gyökértelen lesz. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek. Népünk több mint 1000 éve él a Kárpát-medencében. Számtalan történelmi nehézséget állt ki. Nyelvünk sok változáson ment keresztül, kultúránkat is többféle hatás érte nyugatról és keletről. Mindezek együttes hatásából fejlődtek ki magyarságunk, amelynek gazdagságát, sokrétűségét minden tanítványunknak ismerni kell. Ennek feltárása, átadása iskolaközpontunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni. Kiemelt feladat kell, hogy legyen iskolánkban: - diákjaink megtanítása a szép magyar beszédre, olvasásra, fogalmazásra, - a népi, paraszti kultúra bemutatása, a hagyományok tisztelete és megőrzése, - irodalmunk nagyjainak, jelentős történelmi személyeknek, tudósoknak, művészeknek, sportolóknak munkásságán át a nemzeti büszkeség érzésének elmélyítése. - a hazai táj szűkebb és tágabb ismeretével, a kulturális és vallási emlékek számbavételével a nemzettudat és a hazaszeretet érzésének erősítése.

I.1.4.

Testi nevelés

A keresztény értékrendben megbecsült helye van az emberi testnek, ezért kötelességünk ennek a nevelési területnek a gondozása. Az egészség megóvása és az egészséges életre törekvés csak úgy érhető el, ha a test a szellemi és erkölcsi értékek szolgálatában áll az „ép testben ép lélek” elv alapján. Az iskolai testnevelés elsődleges célja - a fegyelmezett, belső önneveléssel és erőfeszítéssel létrehozott helyes életmód, életvezetés kialakítása. Az ifjúság mozgásigényének kielégítésével küzdeni kell a céltalan életforma, a különböző káros szenvedélyek kialakulása és elterjedése ellen. A testi nevelési tevékenységének színterei: - testnevelési órák - sportkörök, sportegyesületek, - természetjárás területei, - osztályfőnöki és biológiai órák - elméleti megalapozásával: egészséges táplálkozás, öltözködés tudnivalói, a dohányzás, az alkohol, a drogok ártalmai, a betegségek megelőzése, a baleset - és tűzvédelem tennivalói, a betegápolás és tisztálkodás kívánalmai. Iskolánk a kezdetektől sokat tett a testi nevelés feltételeinek megteremtéséért. Jól felszerelt tornacsarnokokkal, kondicionáló teremmel, szabadtéri futó-, két kézilabdapályával, távolugróhellyel, sokféle játékra alkalmas udvarral rendelkezik.


I.1.5.

Erkölcsi elvárások

Erkölcsi elvárások tanároktól A gyermekek nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a tanulók harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező szépre, jóra fogékony, Istent és embertársait szerető emberekké váljanak a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Nevelő nyitott kell, hogy legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki, szellemi töltést adnak a napi munkához. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A gyermekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető, személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. Ezt a munkát csak a gyermek és a családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embereknek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyermekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy el ne riasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyermek számára a hamis tanúságtétel. Az intézményben minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és annak tanítására. Minden új pedagógus először egy éves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén lehet véglegesíteni. A tanítók, tanárok munkájának a lényege, hogy tudásukat átadva neveljék, oktassák tanítványaikat. Nem egyenként, külön-külön, hanem együttesen: a tantestület. Ezért fontos a nevelői közösségen belül az őszinte, bizalmas légkör, az egység kialakítása. Lényeges egymás munkájának megbecsülése, az együttérzés örömben és bánatban egyaránt. A segítő szándékú kritikát igyekezzen mindenki elfogadni és azokat munkájában kamatoztatni. A tantestület legyen egy olyan közösség: - ahol mindenki úgy érzi, hogy megbecsülik és számítanak rá, - ahol mindenki úgy érzi, hogy elismerik és szeretik, - ahol mindenki segítséget és támogatást találhat emberi és lelki életének nehézségeire, - ahol mindnyájan egy szívvel - lélekkel együtt dolgoznak, mint az ősegyházban az apostolok a Szűzanyával. A nevelőt a tanulók elbírálása során mindig a segítő szándék vezérelje. Legyen következetes és igazságos. A tantárgyi érdemjegyek a tárgyi tudást tükrözzék és ne befolyásolhassa azt a tanuló magatartása. Igyekezzen a tanítványaiból is a legjobb eredményt kihozni. A jókat ösztönözze plusz feladatokkal, a gyengéket pedig segítse felzárkózni. A katolikus iskolában tanító pedagógus feleljen meg a szakképzettség, rátermettség és a vallási háttér hármas követelményének. A keresztény nevelő maga is élő hitű, jóra törekvő, elkötelezett legyen.

12 Pedagógiai program Erkölcsi ajánlások szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen „ A keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik.”(Kat. Isk. 53.) Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyermekeket az iskola után ne sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét. Vele együttműködve neveljenek, tegyenek erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. A szülői értekezleteken és fogadóórákon minél nagyobb számban vegyenek részt. Mondják el gondjaikat, javaslataikat, észrevételeiket. Lényeges, hogy a szülők okosan szeressék gyermekeiket; vegyék észre értékes tulajdonságaikat, fogadják el hiányosságaikat. Hallgassák meg a nevelők javító szándékú tanácsait és próbálják a gyermek érdekében ezeket megszívlelni. Az iskola elvárja, hogy a szülők maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek.


I.2.

Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

I.2.1.

Iskolaközpont nevelési célkitűzései

A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányba fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, még másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál amit igyekszik minél jobban megközelíttetni diákjaival a nevelés során. Minden gyermekben más értékeket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értéken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így kialakul egy személyes nevelési ideál amely felé a nevelésnek tartani kell. Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont nevelési célkitűzései: a. „Jó keresztényeket és erényes polgárokat neveli. " " Megismertetni és megszerettetni Jézus Krisztust. " " Megismertetni és megszerettetni Máriát, mint a Jézushoz vezető utat. " b. Különleges figyelmet szentelni a legszegényebbeknek, a leghátrányosabb helyzetűeknek, a legelhagyatottabbaknak. c. Nyitottság a világra, különösen Európára. d. A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. e. A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. f. A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze. g. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. h. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki i. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. j. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. k. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. l. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. m. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa. n. Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat) o. Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). p. A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. q. A kollégiumi nevelés a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését segítse, keresztény személyiségét fejlessze.


I.2.2. Az iskolaközpont nevelő-oktató munkájának feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” Ezért intézményünk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

I.2.3.

Az iskolaközpontban folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai:

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, felkészültségéhez.

igazodnia kell a a pedagógusok

tanulók életkori személyiségéhez,

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítást végezzük el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom …). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés ...) A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, ...). A példa és állandó jelenlét a gyermekek körében. " Ahhoz, hogy a gyermekeket jól nevelhessük, szeretnünk kell őket. Ez minden nevelő számára igaz szeretetet jelent: legelőször udvariasságot és kölcsönös tiszteletet, azután őszinteséget, szigorúságot és igazságosságot, majd a jól végzett munka szeretetét és párbeszédet. "

15 Pedagógiai program A gyermekeket sohasem szabad magukra hagyni, mert ez rendetlenség forrása lehet, általános fegyelmezetlenséghez és a munka elhanyagolásához vezethet. A nevelés fontos elemei a pontosság, a rend, a jó értelemben vett fegyelem, a felelősség megosztása a csoporton belül, valamint a kölcsönös segítségnyújtás. Nevelésünk nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudjuk tenni, és diákjaink személyiségét helyes irányba tudjuk terelni, s ezáltal a személyiségideált megközelíteni.

Az iskolaközpontunk vallási élete, ünnepei, hagyományai

I.2.4.

Az iskolaközpontunk hagyományainak kialakításában is a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek: - a tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum), - napi ima: a tanítás kezdetén és végén, a tanulók az éppen azt az órát tartó pedagógussal imádkoznak, - közös iskolai szentmise (szombat illetve vasárnap) a Szentlélek templomban havonta egy alkalommal, amelyen az iskola diákjai a pedagógusokkal együtt vesznek részt, - reggeli misék az iskolaközpont kápolnájában (7.15-től 7-45-ig), a misén résztvevő gyermekek olvassák fel az olvasmányt és a könyörgést, - étkezés előtt és után a napközis nevelő vezetésével asztali imát mondanak a gyermekek, - iskolai dolgozók, szülők, érdeklődők számára vallásos témájú előadások, programok és egyéb rendezvények szervezése, - az iskola könyvtárának rendszeres, tervezett bővítése egyházi kiadású könyvekkel, kiadványokkal, - a katolikus újságok, folyóiratok előfizetése az iskolának, - az osztályfőnöki órák szervezése, tartása katolikus kerettanterv szerint történik. Katolikus iskolánkban kitüntetett helyet foglal el a katolikus hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. A megtanult hittételek csak megalapozott és megélt Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás: „alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye” ( Kat. Isk. 50.). Ezt csak személyes példaadással és sok-sok türelemmel lehet elérni, mindenkor tekintettel tanítványaink életkorára és vallásos műveltségére.

Ünnepeink A tanév jeles napjai: - Veni Sancte - Te Deum - lelkigyakorlatok, gyónási alkalmak - kézműves alkotó délután - farsang, - hangversenyek - rendhagyó órák - szalagavató, ballagás - az iskola névadójának ünnepe - nyíltnapok, nyíltórák - Szentlélek templom búcsú ünnepe - anyák napja

16 Pedagógiai program Egyházi ünnepek -

szeptember 12. szeptember 24. október 8. november 1. november 2. november 9. december 6. december 8. december február 2. február 3. február-március március 25. április 2 május 23. május-június

Mária neve napja Szt. Gellért- a katolikus iskolák napja Magyarok Nagyasszonya Mindenszentek Halottak napja Boldog Apor Vilmos Vértanú - "boldoggá avatás" Szt. Miklós Szűz Mária szeplőtelen fogantatása Adventi gyertyagyújtások, Karácsony Gyertyaszentelő Boldogasszony Balázs-áldás Nagyböjt, Húsvét Gyümölcsoltó Boldogasszony Boldog Apor Vilmos halálának napja Boldog Apor Vilmos - Róma által megállapított emléknapja - diáknap Pünkösd

Állami ünnepek -

október 06. október 23. március 15. február 25. április 16. június 4.

Aradi vértanúk ünnepe Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe Az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc ünnepe Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Holokauszt áldozatainak emléknapja Nemzeti összetartozás napja

Az ünneplés módja -

megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten: iskolarádióban) iskolai ünnepély (közös szentmiséhez kapcsolódóan) hangverseny, irodalmi előadások tanítási szünet (kirándulás, vetélkedők: szellemi, ill. sport)

Hagyományteremtés egyéb lehetőségei -

tanulmányi versenyek szervezése kiállítások tanulók munkáiból sportversenyek természetjárás, természetvédelem tánciskola, koszorúcska iskolánk diákjai és a külföldi tanulók közt kialakult cserekapcsolatok ápolása, bővítése (Kismarton, Furth, Colmar, Kirchberg)


Az iskolaközpont személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai

I.3. Feladatok

„A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/ Iskolaközpontunkban egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel kevés tanulónak kell megküzdenie, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek, lelki programoknak köszönhető, ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok: A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

18 Pedagógiai program A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Erkölcsi elvárások diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. A tanulók első és legfontosabb feladata, hogy igyekezzen képességeinek megfelelően tanulni. Figyeljenek jobban egymásra, legyenek segítőkészek. Tudják elfogadni egymás személyiségét, becsüljék meg az emberi értékeket. Lássák be, hogy mindenki tehetséges valamiben. Tiszteljék nevelőiket és a felnőtteket. A tisztelettudó köszönés és udvarias viselkedés legyen mindenkor jellemző rájuk. A római katolikus vallásnak megfelelő egyházi programokon vegyenek részt. A házirendet mindenkor felelősen tartsák be. Diákjaink számára legyen mindig igazi útravaló: „Ti vagytok a világ világossága.”( Mt. 5, 14 )


I.4.

Egészségfejlesztés iskolaközpontunkban

Az iskolaközpont egészségfejlesztésének ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskolaközpont pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

I.4.1.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célok

a,

A tanulók: fedezzék fel és értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják az egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagból készüljenek az eszközök és a tornaszerek sajátítsák el a régi magyar mozgást igénylő népi játékokat

b,

Legfőbb célunk, hogy kialakítsuk növendékeinkben a megfelelő mozgásigényt, s ezt szinten tudjuk tartani.

c, A korábbi éveknek megfelelően a szűrővizsgálatok, szakorvosi ellátás fenntartása Tantestület számára a diákság egészségállapotának bemutatása, a közös együttműködési pontok megkeresése. Újabb megelőzés lehetőségeinek keresése.


Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

I.4.2.

Mozgásszervek védelme Allergia megelőzés program- heti 2 alkalommal tízóraira zöldségfogyasztás beillesztése Egészséges táplálkozásra nevelés - az iskolai büfé kínálatának áttekintése, felvilágosító programok, ételbemutató, szakorvosi előadások szervezése. Óvodai fogmegőrző program- szájhygienes szakember vezetésével Pszichoszomatikus betegségek (hasfájás, fejfájás, szorongás…) feltérképezése, megelőzés lehetőségeinek megteremtése. Környezeti veszélyeztető tényezők csökkentése  Iskola bejárása, veszélyforrások felfedése  Folyamatos darázsirtás  Hulladékkezelés, hulladékgyűjtés  Baleset megelőzése Kapcsolattartás a szülőkkel:  Vizsgálatokról, oltásokról való írásos tájékoztató  Szülői nap - szakorvosi előadások  Kollégiumi egészségnevelési nap  Ételbemutató  Szülői értekezleten való részvétel Délutáni tömegsport keretében minden korosztály számára mozgáslehetőség biztosítása, kollégisták számára külön tömegsport szervezése Tehetséges tanulók versenyszerű megmérettetése különböző sportágakban szakedző közreműködésével. Gyógytestnevelés foglalkozások szervezése az arra rászoruló tanulóink számára a délelőtti testnevelési órákkal párhuzamosan, illetve tanítási órák után Kosárlabda és labdarúgó házibajnokság szervezése ősszel és tavasszal. Gyalogtúrák szervezése, továbbá kerékpártúrák, vándortáborok megrendezése. Évente két alakalommal a testnevelési órák keretében a diákok fizikai állóképességének felmérése. Iskolai büfé Növendékeink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy iskolaközpontunk elvárásainak megfelelően működjön. Ezért kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.

I.4.3.

Biztonság megőrzése

A drogprobléma Győrben jelentősen nőtt az elmúlt öt évben. A tendencia további ilyen mértékű romlásának megakadályozásának csak együttműködésen alapuló, átfogó és hosszabb távon átgondolt cselekvési programot igényel. A drogfogyasztás visszaszorításának lehetősége az elsődleges prevenció. Feladata azok felkészítése az „elárasztásra", akiket még nem érintett meg a kábítószer. Fontos, hogy tanulóinkat megtanítsuk az érzelmi feszültségek csökkentésére, a stressz elviselésére, a problémák helyes kezelésére. Így segíthetjük a drogok félelmetes terjedésének megakadályozását. Mindez azonban csak a szülők, nevelők, védőnők, egészségügyi és szociális dolgozók együttes munkájával valósulhat meg.

21 Pedagógiai program Ezen a területen számunkra az iskolaközpontunkban 2002-ben kidolgozott – azóta is folyamatosan működő - drogstratégia jelenti az alappillért, mely a következő: Drogstratégiánk Az ifjúság jövője: A mentálhigiénés stratégia mind gyakorlati, mind morális okokból a fiatalokra összpontosít. A gyermekek társadalmunkban ártatlanok, védtelenek, fizikailag és érzelmileg kiszolgáltatottak a környezetüknek. A családban élő fiatalokat is érik traumák, lelki sérülések. Ellenben a fiatalok lesznek a jövő gazdái. Ők nevelik fel gyermekeinket, vezetik a közösségeket, irányítják az oktatást, a politikát és az üzleti életet. Ha sikerül gyermekeinket úgy felnevelni, hogy nem lesznek mentális problémák rabjai, nem alakulnak ki bennük szorongások, depressziók, pszichomatikus betegségek és szenvedélybetegségek, akkor a nemzet számára mérhetetlen erőt képviselhetnek az elkövetkezendő évtizedekben. Nemzeti stratégia: A harmadik évezred küszöbén egy szabad, magabiztos és produktív társadalom képe vezérel bennünket. Ez a társadalom az emberi méltóságot, a testi, lelki és szociális jóllétet, illetve az alkotóképességet tartja kiemelt fontosságúnak. E tényezők megóvása és fejlesztése érdekében a társadalom képes lesz kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefüggő egészségügyi, szociális és bűnügyi ártalmakat és hátrányokat. A drogprobléma valamennyiünket érint, és cselekvésre késztet. A stratégia négy fő célja közül az iskolában a 2. Megvalósítása a legfontosabb: „Esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés)." Drogprevenció az iskolaközpontunkban Célja és feladata A korszerű szemlélet a drogprevenciót az egészségfejlesztés komplex hatáskörébe helyezi el. A cél tehát az, hogy a fiatalok mit csináljanak (egészségesen éljenek és ezzel az életminőségük jobb legyen), miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak (ne drogozzanak). Az előbbi azt feltételezi, hogy ne drogozzon, de fontos, hogy a gyermekek számára pozitív üzenetet küldjünk („mit igen"). Az egészségfejlesztés programjai foglalkoznak az információk mellett az értékek, viszonyulások kialakításával, valamint készségfejlesztéssel is (problémamegoldás, döntéshozás, stressz-kezelés, nemet mondás a csábításra vagy kínálásra). Magukkal a drogokkal (alkohollal és cigarettával is) csak megfelelő előkészítés után, fokozatosan kell foglalkozni, elkerülve a kíváncsiság felkeltését. Hosszútávú céljaink 1. A droghasználat terjedésének megállítása Minél később találkozik a fiatal a droggal, annál kisebb a visszatérő használat kialakulásának veszélye, illetve rendszeres droghasználat esetén annál jobb a szerhasználat abbahagyásának a prognózisa. 2. A fiatalok számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat Annak tudatosítása szükséges, hogy a társadalom túlnyomó többsége nem használ drogokat. 3. Az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá. A pedagógus lehetőségei A pedagógus számára az iskolában sokféle cselekvési lehetőség áll rendelkezésre a drogprevenció megvalósítására, illetve ha felszínre kerülnek a drogproblémák. A különböző cselekvési utaknak törekedniük kell arra, hogy... beszélgetés alakuljon ki a tanár és a diákok között; legyen lehetőség a helyzetgyakorlatokra, szerepjátékokra, csoportos beszélgetésekre

22 Pedagógiai program legyen olyan a légkör, hogy a gyermekek elmerjék mondani fantáziáikat (ez fontos a téves hiedelmek megbeszélése miatt is), esetleg tapasztalataikat (pl. alkohol, cigaretta), élményeiket (mit mesélnek a barátaik, mit láttak a diszkóban) bevonják, együttműködésre sarkallják a szülőket; a szülőknek tudniuk kell, mivel foglalkoznak a gyermekek az iskolában; jó, ha az esetleges problémákról már korán, titkolózás nélkül lehet otthon beszélni, megelőzve a nagyobb bajt A megvalósítás módszerei curriculumszerű programok • Osztályfőnöki órák, osztályfőnöki munka Egy-egy osztály nevelési gondját, személyiségfejlesztési feladatát „összegyűjtve" az osztályfőnök vállalja magára. Az osztályfőnöki órák, beszélgetések a tantervben szereplő óraszám keretében lehetőséget adnak arra, hogy diákjainkkal „közvetlenül", tantárgyi kereten kívül, az oktatás és feleltetés izgalmaitól mentesen bizalmi kapcsolatba lépjünk. Ezeken az órákon a tanulóinkkal közösen elemzzük, tervezzük, alakítjuk az osztályközösség életét, igyekszünk megismerni személyiségjegyeiket, családi és iskolán kívüli körülményeiket, baráti kapcsolataikat. Az osztályfőnöki órákon minden évfolyamban évenként 5-6 tanórában az egészséges életmód szabályait, a családi életre való felkészítés kérdéskörét és a drogfogyasztás megelőzésének témakörét tárgyaljuk egyre bővebb információt adva. Itt értékeljük az osztályközösség életét, figyelmeztetjük őket a különféle veszélyekre otthon és az iskolában (pl. drogárusítás az iskola környékén). Az osztályfőnöki órák tervezése során az egészségmegőrzéssel kapcsolatos témák között nélkülözhetetlenek az egészségre káros szenvedélyek egyes témaköreinek, így a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-élvezet egészségvédelmi kérdéseinek figyelembe vétele. A drogmegelőzés pedagógiai munkáját elemezve azt tapasztaltuk, hogy e témák azonos tőről fakadnak: motivációs bázisai, értékrendszerei, szociális háttere, a deviáns viselkedés karrierje hasonló. Így ha olyan osztályfőnöki beszélgetések kerülnek szóba mint az igaz barátság, a kölcsönös segítés, az élet és egészség, az önmérséklet, a családi munkamegosztás, a megfontolt döntés stb., akkor mindig mód van a drogmegelőzésre is kitekinteni. A beszélgetések mindig abból indulnak ki, hogy a tanulók mit ismernek a drogokról, azok hatásáról, a visszaélésről. Az eddigi felméréseink azt bizonyították, hogy az általános iskolai felső tagozatos tanulóink drogismerete nemcsak hiányos, de hibás is. Éppen ezért legfontosabb feladatunk a beszélgetések során: - az alapvető és szükséges ismeretek megadása - a hibás ismeretek korrekciója, a tévhitek és a tények összevetése Csak tisztázott ismereti bázisra építhetjük a meggyőzés módszereit, mindazokat a módszereket, amelyeket „önmeggyőzési" módszereknek nevezünk, így pl. a vészhelyzetek feltárását, az otthoni „patika" ellenőrzését, az elvégzett élettani kísérletek adatait. Minden osztályfőnöki óránknak, intim beszélgetésünknek azzal kell zárulnia, hogy a közösség levonja következtetését, elmondja állásfoglalását, és valami tervet készít a kialakítandó viselkedésre. Nevelő munkánk azonban nem érhet véget az osztályfőnöki órákkal. Diákjaink tanácsadójaként is szerepelünk. A drogproblémával jelentkező tanulóinkat meg kell óvnunk a „címkézéstől", attól hogy narkósnak nevezzék őket, és konkrét tanácsot adva szakember gondozására kell bíznunk. Feladatunk: eligazítani, összekötni az ilyen problémával küzdő fiatalokat az egészségügyi, a szociális szervezetekkel. •

Más tanítási órák

Minden pedagógus mindennapi hivatásának szerves része, hogy tantárgya sajátos eszközeivel a tanuló személyiségének formálását is szolgálja. Ez azt jelenti, hogy minden szaktanár a tantárgya

23 Pedagógiai program keretében talál olyan kapcsolódási pontokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a kialakítani kívánt drogmegelőző magatartást „megerősítsék". Élővilág, biológia, egészségtan, egészségvédelem: az élõ szervezetre gyakorolt mérgező hatás kifejtése Kémia: az egyes drogféleségek kémiai tulajdonságainak elemzése Földrajz: a drogok származási helye, terjedése Matematika: szöveges feladatai között szerepelnek az alkohol- és cigarettafogyasztás, gyógyszerforgalom adatai Testnevelés: a sportolók illegális doppingszereinek használata A szaktanárok feladata, hogy megkeressék azokat a tananyagrészeket, amelyek alkalmasak a korrekt, tudományos drogmegelőző ismeretek közlésére és egyben a drogokkal kapcsolatos tévhitek cáfolatára. Nem curriculumszerű programok Az iskolai életünk tanórán kívül is nyújt lehetőséget a drogmegelőző nevelésre. Szakkörök: A biológiai és kémiai szakkörök nyújtják a legtöbb lehetőséget a drogprobléma feldolgozására. Arra a szakköri foglalkozásra, amelyen e téma kérdéseit kívánjuk feldolgozni, szakértőket hívunk. Ifjúsági Vöröskereszt : Arra készíti fel a fiatalokat, hogy maguk is részt vállaljanak az embereket segítő, életet mentő elsősegélynyújtó feladatokból. Diákönkormányzat : Felmérések alapján előadásokat szerveznek diáktársaiknak szakemberek bevonásával. - Lelki támasz-csoport ( Animációs csoport ) Nagy erkölcsi erőt képvisel, hogy a krízishelyzetben lévő fiatalok tanácsért, segítségért fordulhatnak az iskola papjához, az iskola életében tevékenyen részt vevő marista szerzetes testvérekhez és a tanáraikhoz. - Iskolai kiállítások Tapasztalataink szerint igen hatékonyak a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az illegális drogfogyasztás kérdéseit feldolgozó kiállítások. Ehhez a Tisztiorvosi Szolgálat osztályaitól kölcsönözzük az anyagot. Pályázatok, vetélkedők: Rendszeresen rajzpályázatot hirdetünk az alsó-, felső- és gimnazista tagozatos tanulóinknak az egészséges életről. A Gyõr-Moson-Sopron megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által meghirdetett megyei „Fekete Madár" drogprevenciós vetélkedőn aktívan részt veszünk. Filmklub: Az AIDS-ellenes világnap alkalmából az ÁNTSZ közreműködésével film vetítése és megvitatása. Szülői munkaközösség: Szülők számára szerveznek előadásokat, beszélgetéseket az egészséges életmódról, a szenvedélybetegségekről és azok hatásairól, valamint a prevencióról.


I.5.

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A tanóra és tanórán kívüli foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók felismerjék a közösség erejét. Az együtt végzett tevékenység segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (Kat.Isk. 34.) A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, erdei iskolák Diák önkormányzati munka Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja, Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

25 Pedagógiai program A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. Együttműködés, kapcsolatok Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség, szülői szervezet (ek) A szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos védőnő Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Kisebb településeken, ahol nincs házi gyermekorvos, az orvosi feladatokat a háziorvos, nagyobb településeken a házi gyermekorvos, a védőnői feladatokat a körzet szerint illetékes védőnő (vagy védőnők) látja el. A középfokú tanintézetek egy részében főfoglalkozású, vagy részfoglalkozású ifjúsági orvos, és ifjúsági védőnői szolgálat működik. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Bár a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja). A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek (iskolaorvos, védőnő, asszisztens, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, ifjúságvédelmi felelős) számos lehetősége van arra, hogy az iskolaközpont egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: Az életmód és betegségek összefüggései Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

26 Pedagógiai program Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. Az iskolai pedagógiai és iskola egészségügyi teamek együttműködésének kialakítására, ahol ez már működik, ott folyamatossá és eredményessé tételére most kitűnő lehetőség a közösen elkészítendő és végrehajtandó egészségnevelési/egészségfejlesztési terv. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskolaközpont minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése az igazgatás feladat. – Diákok. Az iskolaközpont minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. – Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. – Tanárok és szülők. Az iskolaközpont egészség- és környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt az egészség- és környezettudatos magatartást, amit iskolaközpont is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. – Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei egészségnevelési és környezeti nevelési programunknak. Az iskolai

27 Pedagógiai program adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés – Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – az egészség- és környezetnevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskolaközpont igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. – Egészség és környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli egészség- és környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolaközpontunk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. – Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik az egészség- és környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő egészség- és környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. – Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.


I.6. I.6.1.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai Általános feladatok: Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Törekedjen a hitben és szeretetben való növekedésre. A nevelőtestület tagjaként részt vesz az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A pedagógiai program alapján, a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválasztja a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit, az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával. A katolikus egyház tanításának elfogadása, a hivatali titok megőrzése az iskola minden tanárára nézve kötelező. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, vagy témaköri tantervben rögzíti, s szeptember 20-ig, illetve az igazgató által meghatározott időpontban a szakmai munkaközösség-vezetőnek véleményezésre leadja, a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat az adott tanítási héten bejegyzi a haladási naplóba, Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. Saját órájáról indokolt esetben az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén ideiglenesen jogaiba lép. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Irányítja és értékeli a tanulók munkáját, minősíti a tanulók tudását. Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb két átfogó dolgozatot írhat. A dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak. Ezalól kivételt képeznek a történelem illetve magyar esszé jellegű dolgozatok, melyeket legfeljebb három héten belül javít ki, értékel, valamint ad ki a diákoknak. A dolgozatoknak, továbbá a szóbeli feleleteknek az érdemjegyeit bejegyzi az osztálynaplóba, illetve a tanuló ellenőrzőjében. Legalább havonta bejegyzi az érdemjegyeket a naplóba. Az 1-8. évfolyamos tanulók naponta legfeljebb egy, a 9-12. évfolyamos tanulók naponta legfeljebb kettő témazáró jellegű dolgozatot írhatnak, melyet a megírás előtt egy héttel bejegyez a naplóba tájékoztatásul a többi pedagógus számára. A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart. a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja. Amennyiben tanítványai fejlődése elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek, értesíti az osztályfőnököt, vagy az igazgatóságot, illetve a szülőket. Részt vesz a nevelőtestületi, az osztályfőnöki és szakmai értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő foglalkoztatásokba /felvételiztetés/ bekapcsolódik. Ellátja az igazgató által rábízott ügyeleti tevékenységet. A munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken, valamint pasztorációs programokon részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít.

29 Pedagógiai program A leltározási ütemtervben és leltárutasításban meghatározottak szerint elvégzi a leltározással kapcsolatos tevékenységeket. A következő feladatokkal az igazgató megbízhatja, ezért külön díjazás illeti meg: az klub vezetése, nagyobb iskolai rendezvény /pl. színi előadás/ rendezése, tanulmányi, kulturális, sportversenyeken való felügyelet, felvételiztetés, a tanulók versenyekre való utaztatása, felkészítése ( A tanulmányi versenyeredmények alapján díjazása a Munkaügyi Szabályzat szerint ), táboroztatás. Pedagógiai munkáját segíti és ellenőrizheti szakmai munkaközösség-vezetője, osztályfőnöki munkaközösség-vezetője, igazgató, igazgatóhelyettesek,

Felelős Munkakörét, valamint az egyéb rá bízott munkakörével kapcsolatos feladatokat a legjobb tudása szerint ellátni. Munkakörében adódóan birtokába jutott információkat bizalmasan kezelni. Munkáját az igazgatóval és az igazgatóhelyettesekkel szoros együttműködésben és irányításukkal végezni. Amennyiben bármilyen probléma felmerül azonnal köteles tájékoztatni az igazgatót.

I.6.2.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A keresztény pedagógia elvei és gyakorlata szerint neveli tanítványait. Célzatosan összehangolja osztályában a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, - aminek érdekében szükség esetén ajánlatos a családlátogatás,- az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Megkülönböztetetten figyel azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderíti az okokat és segíti kiküszöbölni őket. Keresi a szegényebb tanulókon való segítés módjait együttműködve a Szociális Csoport képviselőivel, gondoskodik a hivalkodó öltözködés, viselkedés elkerüléséről. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését /szünetekben, lelkigyakorlatokon, osztálymiséken való részvételével/. Megszervezi az esztétikus osztálytermi környezet kialakítását, katolikus, keresztény értékrendünknek megfelelően. Figyelemmel kíséri tanítványai tanulmányi eredményeit, hetente ellenőrzi, hogy be van-e írva minden osztályzat az osztálynaplóba és a tanulók ellenőrzőjébe. Koordinálja és segíti az osztályukban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Gondot fordít arra, hogy a tanulók tanulmányi elfoglaltsága arányos legyen, hogy egy napon kettőnél több átfogó, számon kérő dolgozatot ne írjon az osztály. Szükség esetén tanácskozást hív össze az osztályukban tanító pedagógusok számára. Gondot fordít arra, hogy tanítványai teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. A házirend tanulók büntetése című melléklete szerinti fegyelmező intézkedéseket szükség esetén meghozza. Engedélyt adhat egy-egy tanuló alkalmankénti egy-két tanórai távolmaradására, a szülő előzetes írásbeli kérése alapján egy tanítási napról távolmaradást engedélyezhet. Rendszeresen tájékoztatja osztályát az iskolai feladatokról. Tanítványaival tanulmányi kirándulást szervez, kulturális programokon tanulói kíséretet lát el. Tájékoztatja osztályát a kötelező orvosi vizsgálaton való részvételről.

30 Pedagógiai program Évente legalább két szülői értekezletet tart, szoros kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével. A reggeli osztálymiséken, valamint közös iskolai szentmiséken kíséretet lát el. Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. Elvégzi az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket /anyakönyv, osztálynapló vezetése, a továbbtanulással kapcsolatos teendők, pénzbeszedések, leltározás /.


I.7.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

I.7.1.

Különleges bánásmódot igénylő tanulók

I.7.1.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek /SNI/ Személyi feltételek: Iskolánkban gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő, iskolaorvos, védőnő foglalkozik a sajátos nevelési igényű illetve hátrányos helyzetű gyermekekkel. A növendékek integrált körülmények között tanulnak, meghatározott óraszámban pedig egyéni illetve kiscsoportos fejlesztésben vesznek részt. A növendékeink a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtól/a győri Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Központtól továbbá az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságoktól kapnak szakvéleményt. A szakértői vizsgálatot kérheti a szülő, illetve az iskola is. A tanév kezdetén az iskola szakembereiből álló csoport (orvos, védőnő, gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő) az iskola vezetőjével személyenként megbeszéli a gyermekek szakértő által megállapított SNI státuszát, kijelöli a fejlesztést végző szakembert, és a szakvélemény ajánlása szerint megállapítja a heti óraszámot, amelyben a tanulóval foglalkozni kell. A fejlesztőmunka helyi rendje Sajátos nevelési igényű illetve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, valamint hiperaktivitás szindrómával élő gyermekeket azonos módszertannal, dokumentációval az óvodánkban és az iskolánkban is ellátunk. Minden SNI/A gyermek részére egyéni fejlesztési terv készül, - ez a terv figyelembe veszi a szakértői vizsgálatot ajánlásait. Az SNI/A minősítésű gyermekek egyéni fejlesztését gyógypedagógus és logopédus vezeti, szakvélemény alapján, órarendbe illesztve. (pl a matematikából felmentett ill egyéni tanrenddel tanuló tanulónak akkor van egyéni fejlesztő órája a tantárgyból, amikor az osztályának órarend szerint matematika órája van) Az SNI/B és a BTM minősítésű gyermekek egyéni ill kiscsoportos fejlesztését fejlesztőpedagógus és logopédus vezeti, szakvélemény alapján, órarendbe illesztett foglalkozás szerint, kiemelve az osztályból. A fejlesztést végző szakemberek rendszeresen konzultálnak egymással, és a növendékeket tanító pedagógusokkal valamint rendszeres konzultációt folytatatnak a növendékek szüleivel Erre részben az iskola által megszervezett fogadóórák biztosítanak lehetőséget, de szükség esetén ezek a konzultációs alkalmak bármikor megszervezhetők A fejlesztés módja: A tanulókat a délelőtti tanítás alatt, meghatározott órákról kiemelve egyéni illetve kiscsoportos formában fejlesztjük. Ezeken a foglalkozásokon személyre tervezetten dolgozzuk fel azt a tananyagot, amit az adott osztályban tanuló többi növendék tanul. Délutáni kiscsoportos foglalkozásokon egyéni korrekció zajlik (a tananyag átismétlése, a házi feladatok elkészítése kétszemélyes helyzetben, fejlesztő játékok alkalmazása, személyiségfejlesztés)

32 Pedagógiai program Az autizmussal élő gyermekek fejlesztése (SNI A): A fejlesztés egyéni óra keretén belül kétszemélyes helyzetben történik, amikor a tanulót az iskolai óráról/óvodai csoportból emeljük ki, itt a fő cél a kommunikációs probléma/szociális kapcsolatteremtés zavarának korrekciója illetve a különös nehézséget okozó tantárgy anyagának sajátos ütemben történő feldolgozása autizmus specifikus módszerek figyelembevételével. A fejlesztés kiscsoportos formában, tanórán túli délutáni foglalkozás keretében is történik, ahol a fő cél a szociális ügyesség erősítése, a kommunikációs nehézségek oldása, a kortárs kapcsolatok támogatása. Fontos a védő környezet megtervezése (vizuális segítségek, napirend, kommunikációs kártyák) Érzékszervi sérüléssel küzdő gyermek fejlesztése: utazó tanári szolgálat keretén belül valósul meg.(hallássérült gyermekek) Logopédiai munka 1.)prevenció Minden tanév májusában a leendő tanköteles óvodások beszédállapotának felmérése zajlik, ezt követően szeptemberben Marositsné –féle diszlexia előrejelző gyorsteszttel ismételt vizsgálat és részletes beszédvizsgálat történik 2.)fejlesztés/terápia Pöszeterápia, diszlexia prevenció, megkésett beszédfejlődés terápia, diszlexia reedukáció, diszgráfia terápia, diszkalkulia terápia, dadogás terápia, egyéni és kiscsoportos formában, órarendbe illesztve történik Gyógytestnevelés alapozó terápia (iskolai, óvodai) „Alapozó teszt” felvétele történik minden iskolaköteles óvodás gyermekkel. Az eredmények értékelését követően konzultáció történik az óvodapedagógusokkal, - majd ez alapján kapnak a szülők javaslatot a terápia megkezdésére. A terápia szükség esetén folytatódhat az általános iskolában is, a fejlesztés kiscsoportos formában zajlik és a tanulók az órarend szerinti testnevelés óráról vannak kiemelve. A korai fejlesztő szűrőprogramon felismert fejlesztésre szoruló tanulókon kívül a csoporthoz csatlakoznak tanév közben a pedagógus észrevételei illetve a Szakértői Bizottság valamint a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján rászoruló növendékek.. Egyéni gyógytestnevelés (iskolai, óvodai) Végtaghiányos, féloldali bénult, halmozottan sérült, daganatos betegséget követő műtét után rehabilitálandó gyermekek fejlesztése. Csoportos gyógytorna 1-4 oszt, ill 5-12.oszt tanulói vesznek részt, abban az időben, amikor az osztálytársak testnevelés órán vannak. Ez a csoport ortopédiai csoport, orvosi javaslattal, tanmenet szerint működik, többnyire gerincferdüléssel küzdő tanulók habilitációját végzi. I.7.1. 2.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek /BTM/

Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Feladatunk: A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.

33 Pedagógiai program A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az óvodai, iskolai, osztályközösségi, a kollégiumi és a hitéleti programok. Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Dokumentáció (SNI, BTM): Az SNI/A gyermekekről vezetett dokumentáció: „Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció - egyéni fejlődési lap”, egyéni fejlesztési terv, szakköri napló Az SNI/B gyermekekről vezetett dokumentáció: Csoportos fejlesztési terv, szakköri napló A logopédus által vezetett dokumentáció: „Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció - egyéni fejlődési lap”, szakköri napló, fejlesztési terv Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókról vezetett dokumentáció: Csoportos fejlesztési terv, szakköri napló A gyógytestnevelő által vezetett dokumentáció Szűrővizsgálat eredménye, a szülők beleegyező nyilatkozata, csoportos tanmenet, szakköri napló. I.7.1.3.

Kiemelten tehetséges tanulók

A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Iskolaközpontunk minden tanulójának is meg kell kapnia lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Minden pedagógus feladata a két irányú differenciálás: - lemaradók felzárkóztatása, - tehetséges tanulók fejlesztése. A tehetséggondozás első lépése a gyermekek alapos megismerése, a tehetségek diagnosztizálása. Helytelen az a szemlélet, amely egyenlőséget tesz a jó tanuló és a tehetséges gyermek között. Feladatunk, hogy a gyermekek felismert tehetségével összefüggő más képességeket is fejlesszük, teljes személyiségének kibontakoztatására törekedjünk. A differenciált órai munka mellett a különböző szakkörökön, ill. tanulmányi versenyekre való felkészítésen tehetünk a legtöbbet tehetséges diákjainkért. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Iskolaközpontunk szorgalmazza a tanulók energiájának fejlesztését, Istentől kapott adottságainak hasznosítását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. A tehetségek gondozásának, a jó képességű gyermekek megmérettetésének kiváló területe a tanulmányi verseny. A pedagógus feladata a kiemelkedő adottságokkal rendelkező, szorgalmas gyermekek felismerése. Az eredményes szereplés feltétele pedig a jó képesség és a kitartó szorgalom. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre.

34 Pedagógiai program Tehetségfejlesztés lehetőségei intézményünkben: óvodában, iskolában, alapfokú művészetoktatásban, kollégiumban: Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése Differenciált foglalkozások Tehetséggondozó programok, szakkörök Felkészítés továbbhaladásra, magasabb tanulmányok folytatására Emelt óraszámú tantárgyak tanítása Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre. A tanulók versenyre történő felkészítésénél ügyelni kell arra, hogy a felkészülés ne menjen az iskolai tananyag rovására. Meggondolandó, hogy egy diákot hány versenyre nevezünk. Versenyek rendszere: - iskolai házi versenyek - katolikus iskolák közötti versenyek - városi intézmények versenyei - pályázatok - a minisztérium, pedagógiai szolgáltató intézetek, egyéb szervezetek által kiírt helyi, területi, megyei, országos versenyek Megjegyzés: Kiemelten tehetséges tanulók a sajátos nevelési igényű növendékek között Tapasztalataink szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek között is vannak kiemelten tehetséges növendékek. Törekszünk arra, hogy a különleges képességeket felismerjük és a gyermek érdekében az egyéni fejlesztő foglalkozások keretén belül erősítsük. (pl autizmussal élő gyermek – matematikai, számítástechnikai fejlesztése)

I.7.2.

Gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek/tanuló

Iskolánkba járó diákok szociális körülményei átlagosak. A legnagyobb részük lakótelepi lakásban él, azonban nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik ezeket Győr környéki családi házakra cserélik fel. A legtöbb tanulónak rendszeres iskolán kívüli elfoglaltsága is van (sport, zene, nyelv…), a meglévő szabadidejük nagy részét pedig tévézéssel töltik. A szülők elsősorban középfokú illetve felsőfokú végzettségűek, kisebb hányaduk a szakmunkás. A munkanélküliek száma változó tendenciát mutat. A válások számának emelkedésével egyre több gyermek él csonka családban. A társadalmi elszegényedés következtében nő az anyagi gondokkal küzdő családok száma. A gyermek- és ifjúságvédelem sokrétű tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a gyermekek megfelelő nevelését, gondozását, erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítják. Mai világunkban az életvitel kedvezőtlen alakulása következtében leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerülnek. A családok egy része nem tudja vagy nem akarja betölteni elsődleges feladatát a nevelést. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de családi nevelést teljes mértékben nem tudja átvállalni. A tanuló joga, hogy: - biztonságos és egészséges környezetben neveljék, oktassák, - hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, - a család anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, napközis ellátásban részesüljön.

35 Pedagógiai program Feladataink: - A tanulók egészséges testi és lelki fejlődéséhez szükséges, szeretetteljes, őszinte légkör kialakítása, amelyben bátran elmondhatják gondjaikat. - A gyermekek és környezetük megismerése (szükség esetén családlátogatás). - Folyamatosan ellenőrizni a rendszeres iskolába járást, ha szükséges eljárást kezdeményezni. - Folyamatos odafigyeléssel nyomon követni a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók iskolán kívüli helyzetét. - Ha az iskola gazdasági helyzete lehetővé teszi, segélyekkel javítani a nehéz körülmények között élő családok helyzetét. - Rendszeres kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi szakemberekkel. Szociális Csoport A nevelési-oktatási intézmények, így az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont is közreműködik tanulói veszélyeztetettségének megelőzésében, valamint megszüntetésében. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok közé tartozik a gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítése. Pedagógiai eszközökkel törekedniük kell a káros hatások megelőzésére, illetve egyensúlyozására. A Szociális csoport erre a célra alakult. Csoport célja: A csoport legfőbb célja, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjék, minél hatékonyabb megoldási lehetőséget javasoljanak a probléma kezelésére, megelőzve a súlyosabbá válásukat. A Szociális csoport az iskolai gyermekvédelem szempontjából központi jelzőrendszeri feladatokkal bír, hiszen a gyermek minden problémája ( éhség, agresszivitás, szorongás, tanulmányi munka hirtelen leromlása …stb. ) az osztályfőnökökön keresztül a koordinátorok tudomására jut. Ezért törekedni kell arra, hogy felismerjék a problémát, pedagógiai eszközökkel keressék az okokat, majd a csoport tagjaival megoldást találjanak. Csoport feladata: A csoport tagjai, mint az iskolai jelzőrendszer – osztályfőnökök, pedagógusok…stb. – koordinátorai felmérik az általuk képviselt évfolyamok tanulóinak anyagi rászorultságát, pedagógiai eszközökkel megbizonyosodnak arról – hogy a támogatásra javasolt tanulók tényelegesen jogosultak az anyagi segítségre. Az információk összegyűjtése után a csoport megbeszéli az esetet, majd javaslatot tesz a rászoruló, a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermek iskolai eszközökkel való támogatására ( pl. tanszersegély, ingyenes étkeztetés ). A megbeszélés után a csoport vezetője felveszi a kapcsolatot az iskolavezetéssel, aki felülvizsgálja a megoldási lehetőségeket, és dönt a továbbiakra vonatkozóan. A döntés megvalósítása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. Csoporttagok feladata: - a csoporttagok képezik az iskola jelzőrendszer központját - az általuk képviselt évfolyamok osztályfőnökeivel való kapcsolattartás - problémás esetnél a pedagógiai eszközök igénybevételével feltárják az eset hátterét - értesítik az iskolai gyermekvédelmi felelőst a probléma felvetődéséről - a tanuló ügyében esetmegbeszélés után javaslatot tesznek a megoldásra - kapcsolatot tartanak a problémás gyermek osztályfőnökével - az iskolában bármilyen - gyermekvédelemmel kapcsolatos - program, pályázat, előadás, kezdeményezés a tudomására jut jelzik a csoport vezetője felé - a csoporttagok nem jogosultak hivatalos intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, lakhely szerinti illetékes Önkormányzat…stb.) való kapcsolatfelvételre, adatszolgáltatásra - a csoporttagok, az általuk koordinált osztályfőnököket tájékoztatják a csoport céljáról, feladatáról; felvilágosítást adnak arról, hogy miben állnak a szülők, gyerekek és pedagógusok szolgálatára; - vállalják, hogy minden hónap első szerdáján 15.30-kor megbeszélik az aktuális és adódó problémákat;

36 Pedagógiai program Csoportvezető további feladatai: - koordinálja a csoport tagjainak munkáját - szükség esetén, vagy bizonyos időközönként összehívja a Szociális csoportot - információt gyűjt - mérlegeli a megoldási lehetőségeket, - nyilvántartásba veszi a problémás tanulókat ( A. GYÜSZ. 11. r. sz. ) - feljegyzéseket készít a gyermek és ifjúságvédelmi munkáról - az iskolaigazgató döntése alapján intézkedik a gyermek ügyében - az igazgató által meghatározott időközönként, meghatározott módon összefoglalót készít az iskolavezetés számára - a Szociális csoport vezetőjének jogosultsága van - az igazgató beleegyezésével - a gyermek érdekében hivatalos szerveknél kapcsolatfelvételre, valamint beszámolási kötelezettsége van a kapcsolatfelvétel eredményéről Megjegyzés: A csoport tagjai felismerik a másokkal való együttműködés szükségességét a rábízottak érdekében, valamint a szakmai felelősségüket személyes érdekeik fölé helyezik. Tervek: A csoport a későbbiek folyamán felvállalja - az szociális rászorultságra vonatkozó pályázatok figyelését, valamint készítését; - prevenció keretein belüli rendezvények szervezését ( drogfogyasztás, mentális betegségek … stb. ) a Szülők Egyesülete és Diákönkormányzat közreműködésével. - a tanulók figyelmének felhívása a különféle egészségfejlesztő programokra. A csoport tagjai: - Gyermek és ifjúságvédelmi felelős és kollégium koordinátora, - óvodai koordinátor - 1-4. évfolyam koordinátora, - 5-8. évfolyam koordinátora - 9-12. évfolyam koordinátora - művészetoktatás képviselője - iskolai egészségügyi ellátás képviselője A hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulókkal szülő és az osztályfőnök jelzése alapján az igazgató javaslatára az iskolánk Gyermek és Ifjúságvédelmi Csoportja (Szociális csoport), Családsegítő Központ illetve a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Központ valamint a Győr- Moson-Sopron megyei Gyermekközpont munkatársai foglalkoznak. A nehézsorsú növendékeinknek – a mindenkori lehetőségekhez képest - az Iskolaközpontunk fenntartója is ad támogatást. (pl. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány – étkezés támogatására biztosított anyagi forrást)


I.8.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Diákönkormányzatának automatikusan tagja minden beiratkozott 9-12. évfolyamos gimnazista tanuló. A tisztségek az osztályok küldötteiből kerülnek ki minden év szeptember hónapjában. Az osztályok képviselőit a tanév első osztályfőnöki óráin választják meg. Ők hozzák a különböző javaslatokat. Ezeket összegyűjtve, rendszerezve és az éves programtervet elkészítve a diákönkormányzat elnöke az iskola igazgatójával egyeztet a különböző ötletek megvalósítási lehetőségeiről. A főbb tevékenységek között vannak hagyományosan ismétlődő feladatok, mint például az iskolai bálok, (Katalin bál, Farsangi bál, Szalagavató...) Diáknap, valamint alkalmi feladatok, például külföldi cserekapcsolatok záró estjének szervezése, iskolai szervezésű események lebonyolításában való részvétel, valamint önállóan szervezett programok lebonyolítása. Legfőbb feladatunknak a segítségnyújtást, a szolgálatot tekintjük, amellyel az iskola életét próbáljuk még színesebbé tenni. A 2011. évi CXC. számú Nemzeti Köznevelési Törvény (továbbiakban NKt) szerint az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat felépítése: Operatív testület (OT) Az operatív testületben a diákönkormányzat aktív tagjai működnek. Ide tartoznak az elnökség tagjai, a segítő pedagógus, osztályképviselők, illetve érdeklődő aktív tagok. Legalább kéthetente üléseznek. Döntési, javaslattevő és véleményezési jogkörrel rendelkeznek. Az üléseket az elnök vezeti le. Az OT üléseiről rendszeresen indokolatlanul távol maradó, vagy munkájukat nem kielégítően végző tagok szavazás alapján leválthatók, feladataik átruházhatók. Az elnökségi tagok is leválthatók, amely benyújtott bizalmatlansági indítvány és annak 2/3-os helyeslő szavazati támogatása mellett kerülhet sor. Elnökség: Feladata, hogy döntsön a DÖK kérdéseiben, amennyiben az operatív testület összehívására nincs mód. Döntéseivel felelősséggel tartozik, azokat indokolnia kell az operatív csoportnak. Tagjait ( kivéve a segítő pedagógust) az OT választja. Az elnökségi tagokat minden év szeptember 31-ig kell megválasztani. A választáson az elnökségi tagok legalább 2/3-nak jelen kell lenni és az egyszerű többség dönt.

38 Pedagógiai program Tagok: Elnök Alelnök Segítő pedagógus Osztályképviselők Az elnök A DÖK elsőszámú vezetője és képviselője. Kézjegyével hitelesíti a DÖK dokumentumait. Irányítja, összefogja a DÖK munkáját. Pontos belátása van a pénzügyekbe. Információkat gyűjt és ezeket a megfelelő embereknek továbbítja. Törekszik a kapcsolattartásra más diákönkormányzatokkal. Beszámol munkájáról. A segítő pedagógus A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. (NKt 48. § (3)) Minden programról értesíteni kell, igény esetén részletes leírással. Az aktuális tanév programjait minden év szeptember 31-ig le kell adni nála. Automatikusan tagja az elnökségnek. Minden DÖK dokumentumból kell egy példányt kapnia. Pontos belátása van a DÖK pénzügyeibe. Joga és kötelessége a tanácsadás, véleménynyilvánítás, megfelelő informálás. Minden kérdésben véleményezési joga van. Az elnök, alelnök megválasztása Az elnököt és az alelnököt minden év szeptember 31-ig kell megválasztani. A választáson az egyszerű többség dönt. Ha nincs önkéntes jelentkező, pályázó, akkor az OT-nek kell gondoskodni a megfelelő személyről. Lemondás esetén az adott tisztet valamelyik elnökségi tag veszi át az újabb választásig. A választást a lemondást követő egy hónapon belül meg kell tartani. Az iskolai diákönkormányzat szorosan együtt kíván működni a kollégiumi diákönkormányzattal. Jogszabályi előírások Mivel az iskolai élet meghatározó része a diákönkormányzat, így véleményét ki kell kérni a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. § alapján a diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az

39 Pedagógiai program intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését.


Szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartásának formái

I.9.

Az iskolai tanítás és nevelés lehetőségeit nagymértékben meghatározza az iskola társadalmi környezete. Az eredményes működés elengedhetetlenül fontos feltétele a megfelelő kapcsolatrendszer kiépítése, a meglévők elemzése, a működés eredményességét segítő tényezők feltárása. Az oktatási rendszer egészének szintjén a társadalomnak az oktatással kapcsolatban álló különböző alrendszereire kell gondolnunk: így a gazdasági-, a kultúra-, és a tudomány rendszereire. Az anyagi és emberi erőforrások, a külső-, és belső-, a vertikális és horizontális kapcsolatok egyaránt meghatározóak intézményünk működését illetően. Iskolánk számára a szűkebb környezet szintje a legfontosabb, amelynek elemei: - a családok és a tanulók iskolán kívüli társas kapcsolatai, - az iskolát fenntartó és annak létét befolyásoló helyi közösség, - az iskola által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő egyéb társadalmi csoportok. Győr és vonzáskörzete az ország egyik legfejlettebb régiója, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség, a foglalkoztatási és bérviszonyok jók, fejlett az infrastruktúra, jelentős az innováció, valamint Győr, mint nagyváros jelentős szerepet vállal az oktatási és kulturális igények kielégítésében. A Győrbe települt gazdasági szervezetek is befolyásolják a régió oktatásügyét. A lakosság iskolázottsága, jövedelmi viszonyai hatással vannak a helyi iskolarendszerre is, hiszen arra kényszerítik az iskolákat, hogy lépést tartsanak az iskolahasználók igényeivel. Az intézményünkben tanuló gyermekek szüleinek jövedelmi viszonyai és képzettsége is befolyásolja az iskolával szembeni magasabb elvárásokat, a tanulók motiváltságát és teljesítményét. Iskolánk típusának és képzési formájának állandó megújítására, valamint a társadalmi környezet ez irányú változásaira mindig nyitottnak kell lennünk. -

Az alapfokú oktatásban a tanulói és a családi környezet az, aminek a hatása a legtöbb figyelmet érdemel. A gimnáziumban - mint a középfokú általános képzésben - ahol felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés és tudományos alapműveltség biztosítása a legfontosabb cél, a tágabb környezetre és a tudományok terén bekövetkezett változásokra figyelünk.

Mivel azonban iskolánkat a helyi közösségek működtetik, ezért a helyi társadalomtól való erős függőségnek megfelelés a döntő tényező. Az oktatás egészének szintjén legfontosabb kapcsolataink: - Emberi Erőforrások Minisztériuma, - Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Püspökkari Titkárságával, - Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottságával és az Oktatási osztállyal, - Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel ( KPSZTI ) - Országos Közoktatási Szolgáltató Irodával, - Nemzeti Szakképzési Intézettel. Regionális, de az oktatás egészét érintő kapcsolataink: - Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal - Klebensberg Intézményfenntartó Központ Megyei Tankerülete - Győri Egyházmegye - régió plébániái - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - Megyei Pedagógiai Intézet

41 -

Pedagógiai program Gyermekpszichológiai és Pedagógia Tanácsadó, Győri Kistérségi Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága Gyermekjóléti Központ Szakértői (érzékszervi, mozgásszervi) és Rehabilitációs Bizottságok Győr-Moson-Sopron Megyei MÁK Győr-Moson-Sopron Megyei NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (védőnői szolgálat) Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ felsőoktatási intézmények nagyobb regionális gazdasági szervezetek médiák képviselői

Helyi szintű, de az oktatás egészét érintő tágabb környezeti kapcsolataink: - az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány - a Szentlélek Egyházközség - a város plébániái - a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata - a városban és közvetlen vonzáskörzetében működő egyházi és önkormányzati óvodákkal, általános- és középiskolák - a Győr és vonzáskörzetében működő gazdasági szervezetekkel, vállalkozások - ( egyéni kisvállalkozásoktól a multinacionális cégekig, akik a szakképzés támogatásában és az intézmény működtetésében fontos szerepet játszanak ) - a helyi nyilvánosság elemei (helyi tévé, helyi sajtó ), - a kulturális intézmények (Győri Nemzeti Színház, Filharmónikus Zenekar, művelődési központok, könyvtárak, múzeumok) - a helyi sportegyesületek. Helyi szintű, de szűkebb környezetünk kapcsolatrendszere: - az iskolavezetés, a pedagógusok személyes kapcsolatai a szülőkkel és az azok által képviselt családokkal, gazdasági szervezetekkel, - a diákok és a pedagógusok egymás közti személyes kapcsolatai, - a pedagógusok személyes és szakmai kapcsolatai ( szakmai-, osztályfőnöki-, pasztorális munkaközösségek ) - az iskolában tevékenykedő a gyermekek ellátásában résztvevő nem pedagógus beosztású dolgozókkal való kapcsolat a gyermekek, a pedagógusok és az iskolavezetés részéről (konyhai dolgozók, takarítók, portások, karbantartók, gondnok, gazdasági iroda, titkárság), - az iskolában az órán kívüli tevékenységekben résztvevőkkel való kapcsolat (Szivárvány-, és sportcsoportvezetők), - Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont szülői szervezetével Előzmények Az iskolaközpont létrejöttében tevékeny részt vállaltak az építőkön kívül a leendő tanulók szülei is. A szervezést a Szentlélek Egyházközség és az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány kuratóriuma végezte. Az építkezést több száz hívő /szülők/ felajánlott fizikai munkájukkal segítették. Már ekkor - 1992-ben - " spontán kialakult " egy aktív csoport, akik a munkákat és az embereket segítették, mozgatták, szervezték, irányították maguk is részt véve a közös tevékenységekben.

42 Pedagógiai program Ekkor azonban még semmiféle törvényi háttér nélkül, csupán a cél megvalósításába vetett hit és krisztusi szeretet tudott olyan csodát művelni, hogy társadalom szinte minden rétegéből jövő segítő szándékú emberek összefogjanak. Ezt a csoportot nevezhetjük a szülői munkaközösség elődjének, hiszen a leendő fenntartó és iskolahasználók együtt építették az iskolát. 1992 decemberétől ez a csoport rendszeresen találkozott, hogy az iskola felépítésében és megszervezésében segítse az alapítványt. A Szülői Munkaközösség Az intézmény indulása /1993. szeptember 1./ óta működnek az osztály szülői munkaközösségek (2-3 fő osztályonként). Nevezettek osztályszinten intézik az adott tanulócsoport szülőket is érintő feladatait. Részt vesznek az iskola éves programjában meghatározott tevékenységek osztályszintű végrehajtásában. Kapcsolatot tartanak az osztályban tanító pedagógusokkal és az iskolavezetéssel, valamint a többi szülővel. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: Családlátogatás (szükség esetén) Szülői értekezlet Fogadó óra Nyílt tanítási nap Írásbeli tájékoztató Szakkörök indítása Előadások szervezése Közös kirándulások Pályaválasztási tanácsadás Közös lelki nap Közös zarándoklatok Plébániával közös programok A szülők részéről elvárhatjuk: Aktív részvételt az óvodai, iskolai, kollégiumi rendezvényeken, Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz, Őszinte véleménynyilvánítást, Együttműködő magatartást, Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, Érdeklődő, segítő hozzáállást. A szülői házzal való együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. Osztály-család közös hétvége. A gyermekek, diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.

43 Pedagógiai program A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. Egyéb kapcsolatok: - a Szent Anna Idősek Otthonával. - külföldi iskolákkal: Gymnasium der Diözese - Eisenstadt - Ausztria (Egyházmegyei Gimnázium és Általános Iskola) Gymnasium - Furth Landshut - Németország L' Assomption - Colmar - Franciaország (Egyházi Általános és Középiskola) Kirchberg-Ausztria - külföldi síelő helyekkel A tanév során egy tanuló, 1 külföldi diákcserében, és 1 iskola által szervezett sítáborban vehet részt a nevelőtestület véleménye alapján. Összességében: Intézményünkben a legfontosabb a gyermekek állandó és állandó megújulást igénylő nevelése. Törekszünk arra, hogy mindenkivel, aki ebben a folyamatban részt vesz, nyitott, kommunikatív kapcsolatot alakítsunk ki. Ezt a nyitottságot követeli meg a társadalmi környezet állandó változása és a fejlődés újabb és újabb igényei.


I.10.

Tanulmányok alatti vizsgák

I.10.1.

Vizsgák iskolaközpontunkban

a, Érettségi vizsga: az adott tantárgy követelményeinek teljesítése után következő állami vizsga, melynek rendjét, követelményeit a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat (100/97. kormány rendelet) határozza meg. Iskolaközpontunkban tehető érettségi vizsgák: rendes érettségi vizsga szintemelő érettségi vizsga pótló érettségi vizsga kiegészítő érettségi vizsga javító vizsga ismétlő vizsga előrehozott érettségi vizsga Előrehozott érettségi vizsga: az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányok teljesítése után a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyakból, első alkalommal tett érettségi vizsga. b, Osztályozóvizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tantárgyakból tehető vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók, valamint akik számára engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Bizottság előtti vizsga. Mivel tanulmányok alatt vizsgának számít szervezését és lebonyolítását külön jogszabály írja elő. Osztályozóvizsgára bocsájtás feltételei: - a szülő írásbeli kérvénye - nevelőtestületi döntés (törvényi előírás szerint) - amennyiben az osztályozó vizsga az előrehozott érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges, akkor az osztályozó vizsga engedélyezésének további feltétele, hogy a tanulónak az előző tanév végén - az osztályozó vizsgaként választott tantárgyból – legalább jó osztályzata legyen - igazgatói határozat c, Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tananyagok összevetése után. Bizottság előtti vizsga. d. Javítóvizsga: azon tanulók számára, akik a tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból – elégtelen osztályzatot kaptak, továbbá akik az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okokból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsga időpontját az igazgató jelöli ki augusztus 15-31. között. e, ECDL vizsga: melyre a tanulók jelentkezése önkéntes. f, Művészeti alapvizsga: A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati

45 Pedagógiai program tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról - a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok…). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt, önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: – természetes forma, – mesterséges forma, – forma és mozgás, – forma, tér, szerkezet. Az alapműveltségi, az érettségi, ECDL és a művészeti alapvizsgára az iskola készíti fel a tanulókat. A többi típusban az iskola útmutatást ad.

I.10.2.

Az intézmény felvételi szabályzata

A beiskolázás nincs körzethatárhoz kötve. A tanulók felvételéről az igazgatótanács véleményét kikérve az igazgató dönt. Elutasító döntés ellen az iskola fenntartójánál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani - az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül. Az iskolaközpontunkba való felvétel alapvető szempontja, hogy a család elfogadja az intézmény pedagógiai programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A felvétel rendje: a, általános iskola első évfolyam: Jelentkezés módja: az erre a célra az iskola által kiadott jelentkezési lap kitöltése A leendő első osztályos gyermekekkel és szüleikkel személyes elbeszélgetést folytatunk. Az első évfolyamra való felvétel elengedhetetlen követelménye az iskolaérettség írásos igazolása (óvodai szakvélemény). Beíratás: a fenntartó által meghatározott időben történik. b, Tanulmányi terület: hat évfolyamos gimnázium / Tagozatkód: 06 Az általános iskola hatodik osztályát végző tanulók jelentkezését várjuk iskolánkból és más általános iskolából.

46 Pedagógiai program Pontszámítás rendje Tanulmányi eredmények pontszáma összesen:

magyar irodalom magyar nyelvtan történelem idegen nyelv matematika természetismeret technika ének rajz testnevelés

5. év vége 10 10 10 5 10 5 5 5 5 5 70 pont

140 pont 6. félév 10 10 10 5 10 5 5 5 5 5 70 pont

Rangsorképzésnél figyelembeveendő szempontok o Magyar irodalom, magyar nyelvtan, matematika, történelem tantárgyakból szerzett osztályzatokat duplázzuk. o Idegen nyelv, természetismeret, technika, ének, rajz, testnevelés tantárgyakból szerzett pontszámok megegyeznek az osztályzatokkal. o A felvételi eljárás során azonos teljesítményt elért tanulók közül előnyben részesülnek a HHH és SNI tanulók. o Azonos összpontszám esetén az a tanuló van előbb a rangsorban, akinek a matematika tantárgyból a szerzett összpontszáma több. Amennyiben ez is egyenlő a magyar nyelvtan összpontszáma a meghatározó. Amennyiben ez is egyenlő a magyar irodalom összpontszáma a meghatározó. Amennyiben ez is egyenlő a történelem összpontszáma a meghatározó. o A testnevelésből felmentett tanuló a készségtárgyakból szerzett osztályzatok átlagát kapja testnevelés tantárgyból. o Amennyiben valamely évfolyamon a tantárgyból a tanuló osztályzatot nem kapott - az adott tantárgyból - a következő évfolyamon szerzett osztályzatot duplázzuk. c, Tanulmányi terület: négy évfolyamos gimnázium / Tagozatkód: 04 Az általános iskola nyolcadik osztályát végzett tanulók jelentkezését várjuk iskolánkból és más általános iskolából. Pontszámítás rendje A felvételi összpontszám 50%-a a központi írásbeli vizsgán szerezhető meg (matematika és anyanyelv egyenlő mértékben számít); a szóbeli vizsgán a felvételi összpontszám 20%-a érhető el, a többi 30%-ot pedig a 7. év végi és 8. félévi tanulmányi eredmények adják. Hozott pontszám: 7. év, 8. félév magyar irodalom magyar nyelvtan történelem matematika földrajz – biológia kémia –fizika

60 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont

47 Pedagógiai program Közös írásbeli: magyar nyelv matematika Szóbeli: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv hitbéli ismeretek kommunikáció Összesen:

100 pont 50 pont 50 pont

10 pont 10 pont 10 pont 10 pont

40 pont

200 pont

Rangsorképzésnél figyelembeveendő szempontok o A felvételi eljárás során azonos teljesítményt elért tanulók közül előnyben részesülnek a HHH és az SNI tanulók. továbbá o Azonos összpontszám esetén az a tanuló van előbb a rangsorban, akinek a közös írásbeli együttes pontszáma több. o Azonos írásbeli együttes pontszám esetén az a tanuló van előbb a rangsorban akinek a matematika írásbeli pontja több. o Amennyiben valamely évfolyamon a tantárgyból a tanuló osztályzatot nem kapott - az adott tantárgyból - a következő évfolyamon szerzett osztályzatot duplázzuk. Azok az Aporos diákok, akik jelentkeznek a négyévfolyamos gimnáziumi tagozatra, automatikusan felvételt nyernek, amennyiben a tanulmányi munkájuk átlaga az érvényben lévő helyi tantervben rögzített követelmények szerint 8. félévkor legalább 4,2 (közismereti tárgyak és készségtárgyak együttvéve). Szóbeli vizsga követelményei: Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés Az olvasott szöveg, információ lényegének megragadása, rövid összefoglalása. Személyes álláspont kialakítása, megfogalmazása az olvasottakkal kapcsolatban. Kötelező olvasmányokra való tárgyszerű, illetve személyes érintettséget is kifejező reagálás. Olvasáskészség Egy kijelölt szövegrészlet értő, kifejező, folyamatos olvasása. Szóbeli megnyilatkozás A feltett kérdésekre adott összefüggő, több mondatban kifejtett válasz. A beszédhelyzetnek megfelelő, világos, nyelvi normákat követő megfogalmazásmód. Választékos, igényes szóhasználat. Tárgyi tudás, ismeretek A 8. osztályban megismert költőkről, írókról tanultak, memoriterek. A felső tagozatban érintett kötelező olvasmányok. Egyéni olvasmányélményekről, kulturális élményekről (pl. film, színház, múzeum) véleménynyilvánítás. Idegen nyelv: - A felvételiző tanulónak birtokában kell lennie azoknak a nyelvi képességeknek és készségeknek, amelyek segítségével megérti a vele folytatott párbeszédben viszonylag egyszerű felépítésű mondatokat, nyelvi struktúrákat, valamint a leggyakrabban használt kifejezéseket és reagálni tud ezekre.

48 Pedagógiai program - Aktívan részt kell vennie olyan rutinszerű beszélgetésekben, amelyekben egyszerű, közvetlen információcserére van szükség a mindennapi élet különböző területeiről, pl. személyre és családra vonatkozó legegyszerűbb információk, bevásárlás, munka, a közvetlen környezet (lakhely, lakás, iskola), utazások, egészség, stb. - Tudja kifejezni egyszerűen érzéseit és véleményét adott témával kapcsolatban. - Az egyszerű felépítésű párbeszédben aktív résztvevőként kérdéseket tudjon feltenni és a beszélő partner kérdéseire tudjon megfelelően reagálni. - Tudnia kell a tudásszintjének megfelelő felolvasott vagy elmondott rövid történetről, párbeszédből kiszűrni a lényeget, illetve megtalálni abban a fontos információkat. - Egyszerű nyelvi eszközökkel tudnia kell jellemezni embereket, tárgyakat és helyeket, valamint eseményeket elmesélni. - Utasításokat kell megértenie és azokra cselekvéssel válaszolnia, reagálnia. Hitbéli ismeretek: Mivel a 9. évfolyamra jelentkező tanulók különféle hittani előképzettséggel érkeznek Iskolánkba, a felvételi beszélgetés elsősorban az alábbi témákban alapműveltséget feltételező, tájékozódó, alapozó jellegű. Az első osztálytól folyamatos hitoktatásban részesülő diákok esetében követelmény, hogy életkorának megfelelően legyen tájékozott a tanuló az adott témákban, melyek a helyi tanterv követelményei alapján - összhangban az OHB által 1996-ban kiadott Kerettantervvel – lettek összeállítva az alábbi módon: Jézus személye - élete / események, fontosabb helyszínek - küldetésének célja - tanítása / példabeszédek, csodák A Szentírás - kapcsolódó alapfogalmak /kinyilatkoztatás, sugalmazás…/ - főbb részei - fontosabb események és személyek az Ószövetségben - fontosabb események és személyek az Újszövetségben A keresztény istentisztelet - a templom és részei, viselkedés a templomban - a szentmise és részei, viselkedés a szentmisén - az imádság fogalma, fajtái, formái, fontosabb imádságok - a szentségek, fogalma, felvétele, kiszolgáltatása - az egyházi év, lényege, felépítése, a vasárnap és egyéb ünnepnapok A krisztusi élet - az ember méltósága, hivatása - a kegyelem, fogalma, fajtái - szabadság és lelkiismeret - erények és bűnök - a törvény, fajtái, 10 parancs, főparancs, új parancs, az Egyház 5 parancsa - a nyolc boldogság Az Egyház - fogalma - alapítása - célja, küldetése d, Alapfokú művészetoktatás: Jelentkezés módja: az erre a célra az iskola által kiadott jelentkezési lap kitöltésével történik A gyermekekkel és szüleikkel személyes elbeszélgetést folytatunk (február-március). Jelentkezők a kedvenc rajzaikat hozzák magukkal. e,

Ha a gyermek felvétele iskolaszerkezet váltással nem jár együtt, akkor felvételéről a szülők által benyújtott írásbeli kérvény és a családdal folytatott személyes elbeszélgetés után az igazgató dönt.

49 Pedagógiai program f,

Kollégium A tanulók felvétele - saját diákjaink esetén - Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontban sikeres felvételi vizsgát tett tanulók közül felvételi elbeszélgetéssel és adategyeztetéssel. Más diákok esetén felvételivel és az iskola kérésének figyelembevételével történik, a lehetőségeink szerint. A kollégiumi felvétel 1 évre szól, azt követően meg kell újítani. A felvételben a kollégium nevelőtestülete az iskolatanáccsal közösen hozza meg határozatát.

Jelentkezés a kollégiumi felvételhez: - saját diákjaink esetén az iskolai felvételhez kapcsolódik. - más diákok esetén jelentkezési határidővel a felvételi szándékot személyesen vagy levélben jelezve kapjuk meg a jelentkezéseket, kérelmeket. Jelentkezési szándék érvényesítéséhez szükséges: - felvételi adatlap kitöltése - szülők kérvénye és kérésük indoklása - lelkipásztori ajánlás ( keresztlevél ) beszerzése javasolt - önéletrajz - orvosi igazolás - szülő, gondozó kereseti igazolása - igazolványkép Jelentkezések elbírálása: - saját diákjaink esetében az iskolai felvétellel egyidejűleg történik, - más diákjaink esetében az iskolai tanév végéig történhet meg. A tanév kezdetével a kollégium valamennyi férőhelye betöltésre kerül. Eltávozás vagy eltanácsolás esetén megüresedő helyekre indokolt esetekben tanév közben is lehet jelentkezni, átjelentkezéssel és felvétellel.


I.11.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Cél: Hasznos ismeretek átadása, tanítása diákjaink részére alapvető elsősegély-nyújtási módokról, gyakorlati alkalmazásuk balesetek, sérülések esetén Egészségtudatos magatartás kialakítása Felelősségteljes gondolkodásmód, érzékenység embertársaink iránt Szociális képességek fejlesztése Célcsoport: 1-12. évfolyamon tanuló diákjaink Helyszín: Iskolai tantermek, szaktantermek Kollégium Látogatás a mentőállomáson, Győr Mentőállomás Vöröskereszt Megyei Szervezete

I.11.1.

Iskolai terv az alsó tagozat részére (6-10 éves korosztály )

Helyszín: Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, tantermek, szaktantermek Látogatás a mentőállomáson, Győr Mentőállomás Ideje: Tanév folyamán környezet órán, kapcsolódva az oktatott tananyaghoz Testnevelés órán a balesetvédelmi oktatás keretén belül Rajz és technika órákon az adott munkafolyamathoz kapcsolódva Délutáni oktató, nevelő munka keretén belül, napközi időben A foglalkozások ajánlott témái: Az elsősegély-nyújtás fogalma, célja, általános szabályai Tájékozódás a baleset helyszínén, helyszínbiztosítás Mentőhívás megtanítása Sebellátás megtanítása, fedőkötés Vérzéscsillapítás (orrvérzés csillapítása helyesen) Égési sérülések típusai, ellátása Általános tűzvédelmi ismeretek, füstmérgezés Szén-monoxid mérgezés tünetei, teendők Vegyszer okozta sérülések, vegyi anyagok az iskolában Epilepsziás gyermek az iskolában, teendők Eszméletvesztés tünetei, ellátása Életjelenségek, újraélesztés

51 Pedagógiai program A foglalkozások tartásában közreműködő személyek: Pedagógusok Iskolaorvos Iskolavédőnő Mentőszolgálat munkatársai Kortárs képzésben részt vett diákok

I.11.2.

Iskolai terv a felső tagozat részére (10-14 éves korosztály)

Általános iskola felső tagozat és a hat évfolyamos gimnázium 7. és 8. évfolyam Helyszín: Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, tantermek, szaktantermek, Kollégium díszterem Látogatás a mentőállomáson, Győr Mentőállomás Ideje: Tanév folyamán, természetismeret, biológia, osztályfőnöki óra keretén belül Testnevelés órán a balesetvédelmi oktatás keretén belül Rajz és technika órákon az adott munkafolyamathoz kapcsolódva Szakkör keretében, délutáni órákban, tanítási időn kívül A foglalkozások ajánlott témái: Az elsősegély-nyújtás fogalma, célja, általános szabályai Tájékozódás a baleset helyszínén, helyszínbiztosítás, mentőhívás Életjelenségek. Az eszméletvesztés tünetei, ellátása Gyakorlat: keringés és légzés vizsgálata, stabil oldalfekvés tanítása A klinikai és a biológiai halál jelei, komplex újraélesztés elmélete Gyakorlat: komplex újraélesztés tanítása Sebek fogalma, fajtái, elsődleges sebellátás Gyakorlat: sebellátás, alapvető kötésformák Vérzések fajtái, ellátásuk, vérzéscsillapítás lehetőségei, artériás nyomópontok helyei és lefogásuk A törés tünetei, fajtái, rögzítési módok Rándulás és ficam Vízi mentés, társmentés Leggyakoribb mérgezések és azok ellátása Teendők túlzott alkoholfogyasztás esetén Teendők kábítószer használata esetén A foglalkozások tartásában közreműködő személyek: Pedagógusok Iskolaorvos Iskolavédőnő Mentőszolgálat munkatársai Kortárs képzésben részt vett diákok


I.11.3.

Iskolai terv gimnázium részére (14-18 éves korosztály )

Négy évfolyamos gimnázium és hat évfolyamos gimnázium 9-12. évfolyam Helyszín: Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, tantermek, szaktantermek, Kollégium díszterem Magyar Vöröskereszt Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet Győr Mentőállomás Ideje: Csoportfoglalkozások keretében, délutáni szakkör keretében Kollégiumi csoportfoglalkozás keretében Közúti elsősegély-nyújtó tanfolyam keretében (Vöröskereszt szervezésében a szervezet telephelyén vagy az iskolában) A foglalkozások ajánlott témái: A közúti elsősegély-nyújtó tanfolyamban oktatott ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítása Tömegrendezvények helyszínbiztosítása Teendők tömeges baleset, katasztrófa és vegyi anyagot szállító jármű balesete kapcsán Kommunikációs és szituációs gyakorlatok, esettanulmányok Elsősegély-nyújtás belgyógyászati, nőgyógyászati, idegrendszeri, betegségek esetén (cukorbetegség, allergiás tünetek, szülés, epilepszia, stroke) A foglalkozások tartásában közreműködő személyek: Pedagógusok Mentőszolgálat munkatársai Vöröskereszt szakemberei Magyar Vöröskereszt Ifjúsági Szervezetének tagjai Kortársképzők


II.

Helyi tanterv

II.1.

Választott kerettanterv

Az iskolaközpontunkban a helyi tantervek kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, s annak mellékletei alapján készültek. -

1-8. évfolyam 7-12. évfolyam 9-12. évfolyam szabadon választható tantárgyak

A fenti dokumentumok mellékelve.

II.2.

Óratervek

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf. +1

+1

+1

6 2 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

+1 +1

Katolikus hittan (NAT 9.§.1.a, szerint)

1

Rendelkezésre álló órakeret

4

Szabadon tervezhető órakeret

Testnevelés és sport

+2

Technika, életvitel és gyakorlat

6 Vizuális kultúra

+1

Ének-zene

7

Környezetismeret

+1

Erkölcstan / Katolikus hittan

7 Matematika

+1 Idegen nyelv

Magyar nyelv és irodalom


Óraterv a helyi tantervhez 1-4. évfolyam

2 25 1

2 25 1

3 25 1

3 27 0

Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan / katolikus hittan Történelem, társadalomi és állampolgári ismeretek Természetismeret

5. évf. 4 3 4 1 2 2

6. évf. 4

7. évf. 3

8. évf. 4 3 3

+1 +1

3 3

+1

3 3

+1 1

1

1 2

2

2 2

+1

1

+1 1

2 2

+0,5

1

2

1

2

Dráma és tánc / Hon és népismeret Vizuális kultúra

1 1

+1 Osztályfőnöki

5 1

+1

+1

+0,5

1 1 1 1 5 1

1 1 1 1 5 1

1 1 1 5 1



1



Informatika

Ének-zene 1


+1

Földrajz

Biológia-egészségtan

Kémia

Fizika




2 28 1

3 28 1

3 31 1

3 31 1


11. évf.

4

12. évf.

4

3

3

+2 3

3

+1

Művészetek tantárgy:

3

1

1

5

1

5

5

2

1

1

1

1

1

2

1

2

1

2

1

1

2

1

1

2

1

1


4

5

1


10. évf.

1

2

3

31

1

3

31

1

4

35

1

4

36

1

1

6 (=2+4)

35

1

1

8 (=4+4)

35

2

+1

3 +1

1

2


+2

Osztályfőnöki

3


3


4

5

Informatika

+1

1

1

Művészetek

+1

Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és médiaismeret

3

Vizuális kultúra

3

1

Ének-zene

4

5

Földrajz

+1

1


+1

Erkölcstan / Etika / Katolikus hittan Történelem, társadalomi és állampolgári ismeretek

+1

Matematika 3

II. Idegen nyelvek

3

Kémia

9. évf.

3

Fizika

8. évf.

I. Idegen nyelvek

7. évf.



2

2

2

2

2

2

3

2

1

+1

3 +1

+1

3

1

2

2

2

2

2

+1 3

+1

3

3

+1

+1

11. évfolyamon:

Szabadon tervezhető órakeretből

1. óra ének-zene, 1. óra vizuális kultúra,

11. évfolyam:

2-2 óra fakultatív tantárgy oktatása,

1 +1

12. évfolyamon: 12. évfolyam:

0,5 óra ének-zene, 0,5 óra vizuális kultúra, 1 óra mozgóképkultúra és média ismeret



Művészetek tantárgy:

3


1

4

35

1

4

36

1

1

6 (=2+4)

35

1

1

8 (=4+4)

35

2

1

5

1

1

5

1

5

5

Informatika

1

Művészetek

2

2


+1

3

1


3

2

1


4

3

2

1

Osztályfőnöki

12. évf.

+2

2

2


4

3

Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és médiaismeret

11. évf.

3

Vizuális kultúra

4

2

Ének-zene

10. évf.

+1

2

Földrajz

+2

2


3

Kémia

3

Fizika

Matematika

3

Történelem, társadalomi és állampolgári ismeretek

II. Idegen nyelvek

4

Etika / Katolikus hittan

I. Idegen nyelvek

9. évf.



+1

3 +1

+1

3

1

2

2

2

2

2

+1 3

+1

3

3

+1

+1

11. évfolyamon:

Szabadon tervezhető órakeretből

1. óra ének-zene, 1. óra vizuális kultúra,

11. évfolyam:


1 +1

12. évfolyamon: 12. évfolyam:

0,5 óra ének-zene, 0,5 óra vizuális kultúra, 1 óra mozgóképkultúra és média ismeret



II.3.

Tankönyv választás elvei

A nevelőtestületnek meghatározott szerepe van az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásában. A tankönyvek kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy minél jobban illeszkedjen a helyi tantárgyi tervekhez az egyes évfolyamok tantárgyi könyvei egymásra épüljenek a tankönyvhöz - lehetőség szerint - tartozzon munkafüzet, feladatlap, a tananyag elmélyítése, gyakorlása, a tanulók önálló munkáltatása és a tudás ellenőrzése végett. A tankönyvválasztásnál mérlegelni kell az árat is. Figyelembe veendő a tankönyvek minősége, esetleg többéves használhatósága. Az iskolai tankönyvrendelés rendje A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, a nem a központ által fenntartott iskola közvetlenül a köznevelés információs rendszerének, továbbá a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken.


II.4.

Mindennapos testnevelés

A törvényi előírásoknak megfelelően kerül bevezetésre felmenő rendszerben a mindennapos testmozgás, testnevelés megvalósítása. Az előzőekben leírtakat szem előtt tartva iskolaközpontunkban az 1-8. évfolyamon az 5 testnevelés órát a tanulók órarendje tartalmazza. A 9-12. évfolyamon lehetősége van a diákoknak hogy az 5 testnevelés órából legfeljebb heti 2 órát iskolai sportkörben való sportolással váltson ki, továbbá a tanévre érvényes megfelelő igazolások és szülői kérvények alapján 5 testnevelés órából legfeljebb heti 2 órát versenyszerű sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltson ki.

A tanulók fizikai állapotának mérése Módszer:

HUNGAROFIT - ,,MINP” HUNGAROFIT

Az egyénre szabott edzéstervek elkészítésének kiindulópontja - legyen az kondicionáló, regeneráló, rehabilitáló vagy versenysport. - a szervezet aktuális állapota. A fizikai állapot mérése, tehát önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjaból leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. A optimális mennyiségű, hatásos dózis meghatározása, mindig a szervezet aktuális állapotától, egészségtől, vagy betegségtől függ: ha alul adagoljuk (dozírozzuk) nem hat, nem éljük el a kívánt hatást, ha túladagoljuk, akkor méreg, szélsőséges esetekben akár halálhoz is vezethet. Cél: "Se többet, se kevesebbet"! A ,,Hungarofit" tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére - több mint 15 év alatt a laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva - fejlesztettük ki. A különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelelve a tudományosság kritériurnainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás) méri és értékeli: 1. az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést (kiegészítő vizsgálat), 2. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket (alapvizsgálat): a). az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, b). azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk sorát! a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. 3. A fizikai fitness önmagában is értékelhető, de lényegesen megbízhatóbb tanácsadással szolgálhatunk, ha a fittség vizsgálatot kiegészítjük elsősorban egyéni (társadalmi) vonatkozású edzésre, versenyzésre, eredrnényességre, életvitelre jellemező információkkal és az elért teljesítményt annak tükrében értelrnezzük (kiegészítő vizsgálat között található adatszolgáltatás}. ,. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Vizsgálati módszer a fizikai fittség mérésére Dimenzió: „Mini Hungarofit” – 9 éves kortól

60 Pedagógiai program (1+4 motorikus próba értékelésével) Alapmérések az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez: (Megjegyzés: A dinamikus erő-állóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Egyes próbákban a max. pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges.) Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutás Izomerő mérése Dinamikus ugróerő Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal A dinamikus dobóerőt nem méri. Dinamikus erő – állóképesség A vállövi- és kari-izmok erő-állóképességének mérése: Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatos kifáradásig. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig. A hátizmok erő-állóképességének mérése: Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig Alap és kiegészítő mérések, vizsgálatok a testösszetétel meghatározásához: Testmagasság Testsúly Csuklókerület Nyugalmi pulzus Alappulzus Terhelés utáni pulzus Testzsírtartalom: a négy bőrredő mérésével Egyéb kiegészítő mérés (A mozgékonyság mérése) Maligen-teszt: Törzshajlítás előre


II.5.

Választható tantárgyak, foglalkozások rendszere

II.5.1.

Fakultáció

A középiskoláknak a 11. és 12. évfolyamon biztosítani kell a kötelező vizsgatantárgyakból, hogy a tanuló, mind a középszintű, mind az emeltszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A kötelező érettségi vizsgatantárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további legalább két tantárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. 

Iskolaközpontunkban az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre az évek óta jól bevált – érettségi és felvételi eredmények által is visszaigazolt - fakultációs rendszert használjuk fel. Ennek megfelelően – kötelező jelleggel választják meg a tanulók azt a két tantárgyat, amelyeket magasabb óraszámban (2 óra/hétx2) szeretnének tanulni. A tantárgyak választása: a, szolgálja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést; b, továbbá biztos alapokat nyújt a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Választhatók fakultatív tantárgyként: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, földrajz, kémia, vizuális kultúra, informatika, első idegen nyelv Javaslat: A választott tantárgyakból a tanulónak legalább négyes osztályzata legyen. a tantárgyak választása egész évre szóló döntést jelent; a csoportok szervezéséről a jelentkezők száma alapján az iskola dönt; a matematikát választók - a tananyag elrendezése miatt - egy osztályzatot kapnak az alapórán nyújtott teljesítményük és a fakultáción elért eredményük alapján a bizonyítványba; Azok a diákok, akik csak egy fakultációs tantárgyat választanak a fent felsorolt lehetőségek közül; a másik fakultációs tantárgy helyett érettségi vizsgára történő előkészítőn vesznek részt matematika tantárgyból. II.5.1.1.

A pedagógusválasztás szabályai

A személyi feltételek biztosítása során a legfontosabb pedagógusválasztási elvek: a tanulót a korábbi években már felmenő rendszerben tanította a tanuló erősségeit, gyengeségeit jól ismeri

II.5.2.

Szakkörök, sportkörök

A következő szakkörök indítását tervezzük a tantárgyak és a tanórák tananyagához kapcsolódóan: - idegen nyelv - informatika, robotika - énekkar - matematika - fizika - biológia - felvételi előkészítő (ált. isk.) - labdarúgás - kézilabda / fiú-lány - kondicionáló edzés - szertorna - alapozó terápia

62 Pedagógiai program - anyanyelv - érettségi felkészítők (gimn.) Biztosítunk önköltséges szakköri lehetőséget iskolaközpontunkban külső képzett szakkörvezetőkkel is.

II.5.3.

Egyéni foglalkozások (felzárkóztatás)

A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Magába foglalja: - a lemaradás fokának és okainak feltárását, - a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, - a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, - a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások szervezését (tantárgyi korrepetálásokat). Az egészséges, kiegyensúlyozott, felnőtt kor alapja a gyermekkor, éppen ezért nagyon fontos a zavarok korai felismerése. Ennek érdekében szorgalmazzuk kollégáink szakirányú továbbképzését. Szeretnénk, ha iskolánkban minél előbb felfedeznénk a problémákat. Ezzel megelőzhetnénk, az elsődleges tünetek következményeinek kialakulását: magatartászavar, agresszió, regresszió...stb. Nagy figyelmet fordítunk kisiskolás korú tanulóink részképesség - gyengeségek kezelésére megfelelő szakember segítségével (iskolaorvos, védőnő, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, optimetrista). A katolikus szellemű nevelés elkötelezettjeinek nagy figyelmet kell szentelniük a gyengébbek és a nehezebb körülmények között élők önzetlen segítésére. Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, továbbá személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

II.5.4.

Napközi otthoni foglalkozás (1-4. évfolyamos tanulók számára)

-

II.5.5.

időtartam: tanítást követően 16.30 óráig; 16.30 órától 17.00 óráig ügyelet feladata: az intézmény Pedagógiai programjában korábban megfogalmazott nevelési célokon és feladatokon túl az írásbeli, szóbeli házi feladat elkészítése, szabadidő kulturált eltöltése törekszünk az „egy osztály egy napközis csoport” modelljének megtartására

Tanulószobai foglalkozás (5-8. évfolyamos tanulók számára)

-

időtartam: 13.45 órától 16.00 óráig feladata: az intézmény Pedagógiai programjában korábban megfogalmazott nevelési célokon és feladatokon túl az írásbeli, szóbeli házi feladat elkészítése, szabadidő kulturált eltöltése


II.6.

Az otthoni, napközi és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Iskolaközpontunk általános iskola és gimnáziumi tagozataira vonatkozó általános elvek. Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: - elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, - megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és - segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A házi feladat lehet: - szóbeli vagy - írásbeli munka, vagy - egyszerre mindkettő. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. A pedagógus adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. Házi feladatok lehetnek: - nyomtatott segédletekből kijelölt feladatok megoldása - vázlatkészítés, - leíró vagy elemző munkák, - házi dolgozat, - gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve - informatikai jellegű feladat. A BTM és az SNI tanulók esetében a szakértői véleményben megfogalmazottakat figyelembe vesszük a házi feladatok esetében is. Szükség esetén differenciálunk. A házi feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Értékelése: - A tanulókat előre tájékoztatjuk a házi feladat elkészítésének (írásbeli, szóbeli) szabályairól, ill. a mulasztás következményeiről - A rendszeres elkészítést ellenőrizzük, értékeljük. - Tantárgytól, feladattól függően az előre megbeszélt értékelési rendben és osztályzattal minősíthető.

A fentiek kiegészítés az alsó tagozaton folyó nevelő-oktató munkához Már az alsó tagozaton a gyerekek általában két-három pedagógus irányításával tanulnak. Ezért már az első osztálytól kezdődően fontos az alábbi elvek betartása. A hosszabb terjedelmű verseket legalább egy-két héttel előre feladjuk. A témazáró dolgozatok megírását összefoglaló, rendszerező óra előzi meg, amelyen lehetőség nyílik a tanulók tudásának felmérésére, illetve amennyiben ennek szükségessége merül fel, az ismétlés meghosszabbítására.

64 Pedagógiai program A tanítási szünetekre (őszi, karácsonyi, húsvéti) több házi feladatot nem adunk, mint amennyit a gyerekek egyébként az egyes tanítási napokon kapnak. Ez az elv vonatkozik a hétvégi és az egyegy tanítási szüneti napok házi feladatok mennyiségére is. A két tanítási nap közötti otthoni feladatok mennyiségének meghatározásakor minden esetben irányadó számunkra az időkeret, mely adott évfolyamon a napköziben rendelkezésre áll a tanulóinknak. A tanító és a napközis kollégák napi párbeszéde garancia a megfelelő időbontás kialakítására. Az órarendek kialakításánál a - lehetőségekhez képest - igyekszünk az egyenletes terhelést megvalósítani. Felmérések, témazárók, félévi, év végi dolgozatok értékelése, osztályozása: 100% 90% 80% 60% 44% -

91% 81% 61% 45% 0%

jeles jó közepes elégséges elégtelen


Csoportbontások, foglalkozások szervezésének elvei

II.7. -

tanulói létszámok figyelembevétele nemek aránya / testnevelés órák, sportkörök/ tanulók felkészültsége, előzetes tudása tárgyi és személyi feltételek megléte tanulók érdeklődése, motiváltsága

A magas szintű nevelő-oktató munka érdekében a következő tantárgyakat csoportbontásban oktatjuk: Általános iskolai tagozat: Idegen nyelv Technika Informatika Testnevelés (létszámtól függően) Hat évfolyamos gimnáziumi tagozat: Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika (9-12. évfolyam) Informatika Vizuális kultúra (létszámtól függően) Testnevelés (létszámtól függően) Négy évfolyamos gimnáziumi tagozat: Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Vizuális kultúra (létszámtól függően) Testnevelés (létszámtól függően)


II.8.

Érettségi vizsga

II.8.1.

Érettségi vizsgatárgyak tantárgy

középszint

emelt szint

magyar nyelv és irodalom

x

x

matematika

x

x

történelem

x

x

angol nyelv

x

x

francia nyelv

x

x

német nyelv

x

x

spanyol nyelv

x

x

fizika

x

x

biológia

x

x

földrajz

x

x

kémia

x

x

informatika

x

x

vizuális kultúra

x

ének-zene

x

testnevelés

x

katolikus hittan

x

x

Megjegyzés: x - a középiskola közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára felkészíti a tanulót. Érettségi vizsga témakörei és követelményei:

II.8.2.

Érettségi vizsgatárgyak témakörei

A fenti dokumentum mellékelve.


II.9.

Iskolaközpontunkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

II.9.1.

Iskolaközpontunk követelményrendszerének alapelvei

Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Mérlegelni kell a tanuló képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását. Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között. A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása. Csak az önmagával szemben igényes pedagógus tud igényességre nevelni. A tantárgyi és a tanórai követelmények legyenek világosak egyértelműek és teljesíthetőek. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során. A tanuló érezze a következetességet és az állandóságot. - A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete. - Tegyünk meg mindent, hogy minden gyermek egyéni képességeinek szintjén sikerélményt, a munkavégzés eredményének örömét élje át. - Az iskolaközpont belső és külső rendjének megtartásához az alábbi követelményeket emeljük ki: a) A gyermek első számú kötelessége a tanulás, ebben törekednünk kell a biztosított formai, tartalmi keretek között az igényességre, az önállóságra is. b) A Házirend szabályait be kell tartani, illetve tartatni mindenkinek. c) A katolikus iskolába járó tanulók viselkedéskultúrája mindig legyen példamutató, melyet az erkölcs és az illem normatívái jellemeznek. - A nevelők tájékozódjanak alaposan, körültekintően a gyermek tanulási nehézségeiről. Nevelők feladatai: a) Törekedjenek a fejlődő szakirodalommal lépést tartani egyházi tudományokban, a nevelés, a szaktárgyak tekintetében. b) Munkájukban lelkiismeretesek, igényesek, pontosak, innovatívak legyenek. c) Az iskola ugyanazon szakos tanárai alakítsák ki tantárgyaiknál az azonos követelményszinteket, mérési formákat. d) tanítás során igyekezzenek minél több értéket átadni és közvetíteni. e) Törekedjenek a különböző tagozatokon dolgozó nevelők egymás munkájának megismerésére. -

A fegyelmezéssel kapcsolatos problémák feltárásához először meg kell vizsgálni a szavak jelentését, a hozzá kapcsolódó viselkedésmintákat, sztereotípiákat: A fegyelem, a viselkedés, szabályok, előírások betartását, eljárások ismeretét, mások jogainak tiszteletben tartását jelenti. A fegyelem következménye a rend, a rendezettség, a szervezettség, egyértelműség, kiszámíthatóság, biztonság. Aki fegyelmez az : tanít, útmutatást ad, nevel, képez, képesít, vezet, előkészít, tájékoztat illetve: ellenőriz, féken tart, büntet, irányít, kontrollál, fenyít, tilt, utasít, szid, parancsol. Szükség van arra, hogy a gyerekek korlátok között nőjenek fel, világos és érthető irányelvek kellenek, csak az nem mindegy, hogy ezen korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket alkalmazunk.

68 Pedagógiai program Az irányító jellegű fegyelmezéshez tekintélyre van szükség. A szakértelmen, rangon, megállapodáson alapuló tekintélynek engedelmeskedni, nem megalázó, elfogadható az irányítás jogossága. Ha a fegyelmezés ezek segítségével történik, a tanuló belátja a változás szükségességét, elfogadja a korlátokat, hiszen tiszteli azt, akitől kapja a korlátozást. Ezekben az esetekben a diák részese egy döntési folyamatnak, érdekelt a helyzet kialakításában, nem felette, hanem vele történik mindez. Jutalmazás és büntetés Jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzuk. A jutalmazás akkor működik jól, ha a gyermek erősen vágyik a jutalomra és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő minden életkorban, ha az az életkori sajátosságokat is figyelembe veszi. Jutalmazás alapelvei: 1. Elismerni és értékelni minden pozitív törekvést a diák részéről, még akkor is, ha az eredmény nem megfelelő. 2. Elismerni és értékelni minden jól végrehajtott munkát, minden dicséretre méltó cselekedetet, és megmutatni, hogy örülünk a sikernek. 3. A jutalom időben ne legyen túl távoli vagy máshonnan megszerezhető. 4. Soha ne maradjon elfogadható viselkedés ( tevékenység) jutalom nélkül. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a tanuló személyiségét az iskola értékrendjének megfelelően alakítja. Büntetés alapelvei: 1. Egy el nem végzett munkát el kell végezni. Egy rosszul elvégzett munkát újra el kell végezni. 2. Egy udvariatlan, fegyelmezetlen vagy rendetlen gyermeket meg kell dorgálni. 3. Csak a bűnt büntetem, nem a bűnöst. 4. Mindig ott kell álljon a büntetés mögött a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége. 5. Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. 6. Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyermek feladja a megjavulásra irányuló próbálkozásait. 7. Minden büntetésnek igazságosnak, az elkövetett hibához mértnek kell lennie. A büntetést meg kell magyarázni, és el kell fogadtatni a gyermekkel. 8. Soha nem szabad megütni vagy megalázni a gyermeket. Jutalmazás fokozatai A tanulók ( illetve a tanulói közösségek ) magatartásban, szorgalomban, tanulmányi munkában elért jó eredményeit, vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményeit jutalmazzuk. Fokozatai: szaktanári dicséret: házi versenyen, vetélkedőn, ünnepélyen kiemelkedő szereplésért, jó közösségi munkáért. osztályfőnöki dicséret: helyes közösségi összefogásért, valamely nemes cél érdekében kifejtett erőfeszítésért, városi szintű különböző versenyeken ( szaktárgyi, közművelődési és körzeti versenyeken) , megyei versenyre történő bejutásért. igazgatói dicséret: a pedagógus javaslata alapján az iskola hírnevét növelő teljesítményért, megyei szintű versenyeken, vetélkedőkön való eredményes szereplésért. tantestületi dicséret: huzamos ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény és segítőkészség megyei ill. országos versenyen elért eredményes szereplésért. A dicséreteket a tanulók havi ill. negyedéves, félévi és év végi magatartás-szorgalom minősítésének megállapításakor figyelembe kell venni.

69 Pedagógiai program Büntetés fokozatai Az alapvető viselkedési szabályok vagy a Házirend ellen vétő diákok a elkövetett vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével az alábbi büntetésben részesülnek: Fokozatai: a, Fegyelmi intézkedések szóban írásban

- szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés - szülőkkel való elbeszélgetés - szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói intés

Ezek a súlyuknak megfelelően a havi illetve negyedéves, félévi és év végi magatartás minősítésében is tükröződnek. Írásbeli büntetési fokozatok mindegyikét a szülővel láttamoztatni és az osztálynaplóba rögzíteni kell. Az igazgatói intést kapott tanuló magatartási minősítése változónál jobb nem lehet. b, Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, szigorú megrovás ( igazgató által adott ) - áthelyezés másik osztályba vagy iskolába ( nevelőtestületi döntés ) A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvényi előírások az irányadóak. Lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. Az eljárás megkezdéséről és döntéséről a szülőket időben értesíteni kell. A fegyelmi büntetésben részesülő tanulók magatartási minősítése nem lehet jobb, mint rossz.

II.9.2.

Ismeretek számonkérésének rendje; ellenőrzés, értékelés

A követelmények teljesítésének mértékéről kapott visszajelzés a tanulóknak, pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt szükséges. Csakis ennek a figyelembevételével tervezhető nevelési- oktatási folyamat. Az iskolai értékelésünk célja: minősítés, viszonyítás az elvárt vagy kitűzött célokhoz motiváció, a stratégia megvalósításához visszajelzés: a pedagógus számára a tanuló fejlődéséről a szülő fel, hogy milyen a gyermek viszonya az iskolai követelményekhez Az értékelés kiterjed az iskolaközpont minden területére: az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére tanórán kívüli magatartásra a szorgalom – ezen belül a felkészülésre, a feladat- és felelősségvállalásra a korábbi teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre Alapelvek: -

-

Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő-képességet, önnevelésre késztet. Objektivitása és igazságossága a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszerre épül. Ugyanakkor a tanuló önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell.

70 -

-

-

-

-

Pedagógiai program Az értékelés akár bíráló, akár elismerő, épüljön a bizalomra. A tantárgyak ellenőrzési-értékelési rendszerében elengedhetetlen követelmény a folyamatosság és a változatosság. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra és a füzet vezetésére is. Az osztályozás nem mechanikus művelet. Tükrözni kell a tanuló félévi illetve az egész évi teljesítményét, igyekezetét és az esetleges teljesítményváltozás irányát. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tantárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel; a helyi tantervekben rögzített, a tantárgyakra előírt értékelési szempontok alapján. Iskolaközpontunkban az értékelés-osztályozás a hagyományos öt-fokozatú skála mentén történik: jeles ( 5 ), jó ( 4 ), közepes ( 3 ), elégséges ( 2 ), elégtelen ( 1 ). Az első évfolyamon és második évfolyam első félévének végén a tanulók szöveges értékelést kapnak. A szorgalmi időben kapott érdemjegyeket a pedagógus bejegyzi az ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. Az egyes tantárgyakban kiemelkedő teljesítményért a gyermekek félévkor és tanév végén dicséretet kaphatnak. Ha a tanulónak az 5-10. évfolyamon jeles (5) osztályzata van minden tantárgyból, a 11-12. évfolyamon maximum csak egy tárgyból van jó (4) osztályzata a többi jeles (5), és a magatartása, valamint a szorgalma is példás, akkor nevelőtestületi dicséretet érdemelhet ki. A döntés a tantestület joga. A dicséretet a bizonyítványban, a törzslapon és a osztálynaplóban is dokumentálni kell. A magatartás és szorgalom értékelése: a, osztálykeretben, tanulónként október és március végén történik, melyet az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba bejegyzünk. b, félévkor és tanév végén osztályozó értekezlet keretében, az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. Magatartás minősítése: példás, jó, változó, rossz. Szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag.

Magatartás 1-4. évfolyam Példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése és hitélete példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal megtartatja. Az iskola követelményeket tudatosan vállalja kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 80 %-a példásnak tartja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat. Nincs fegyelmi vétsége. Jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére. Legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetője lehet. Változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni viselkedése nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. Rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat,

71 Pedagógiai program bomlasztja a közösséget. Tanáraival a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. 5-12. évfolyam Példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése és hitélete példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal megtartatja. Az iskola követelményeket tudatosan vállalja kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 80 %-a példásnak tartja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat. Nincs fegyelmi vétsége. Jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére. Legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetője lehet. Változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni viselkedése nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. Rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. Szorgalom 1-4. évfolyam Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem pontosság jellemzi. A tanítási órára képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha a képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan vagy valamely tárgy(ak)ból elégtelen osztályzatot kapott. 5-12. évfolyam Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem pontosság jellemzi. A tanítási órára képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha a képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni.

72 Pedagógiai program Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan vagy valamely tárgy(ak)ból elégtelen osztályzatot kapott.

II.9.3.

A tanulók továbbhaladása

a) A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. b) A tanév végi elégtelen (1) minősítés egy vagy legfeljebb három tantárgyból javítóvizsgán javítható (augusztus 15-31. között). c) Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga vagy vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után. d) Az osztályozó illetve különbözeti vizsgáról való igazolatlan távolmaradás után javítóvizsga letételére van lehetőség. e) Választott tantárgyat leadni - általános szabályként - lezárt tanév után lehet. f) Magántanulók: a magántanulói státust indokolnia kell a szülőnek. A magántanuló a tanév végén (ill. félévkor) az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyakból - kivéve a készség tárgyakat osztályozóvizsgát tesz. Magatartását és szorgalmát nem minősítjük. g) A magántanuló értékelése - minősítése és a továbbhaladás rendje azonos a normál státusú tanulóknál. h) A magántanuló felkészítéséhez az iskola útmutatást nyújt.


II.10.

Továbbtanulás

A pályaorientáció nemcsak tanácsadás, hanem olyan pedagógiai tevékenység is, amelyet a pedagógus a tanítványaival és azok szüleivel valósít meg. Az osztályfőnök szerepe ebben a folyamatban lényeges. Feladat: - iskolaválasztási / pályaválasztási érettség előkészítése és kialakítása, - iskolaválasztási / pályaválasztási döntés előkészítése, - a választott iskolára / pályára való felkészítés. A pályaorientációra nevelés az egész iskola valamennyi pedagógusának kötelezettsége. Ezért kerettantervi program. A pályaorientáció sikerében is elengedhetetlen a gyermekek alapos ismerete, önismeretük fejlesztése, különböző pályairányok bemutatása, az egyes tanulók és szüleik pályaelképzeléseinek formálása. Ezért a tantestület valamennyi tagjának törekednie kell, hogy megismerje a tanulók képességeit, érdeklődését és annak tartósságát, egészségi állapotát, családi hátteret és a szülők pályaelképzeléseit. További feladat, segíteni a diákokat önmaguk megismerésében, mert csak reális önismerettel tudnak személyiségüknek megfelelő pályát választani. Óvodánkban, általános iskolánk első évfolyamára, a hat évfolyamos és négy évfolyamos gimnáziumi tagozatunkra, az alapfokú művészetoktatási intézményünkben jelentkező tanulók és szüleik számára nyílt napot, továbbá szülői értekezletet tartunk.


II.11.

Egészségnevelési és környezetnevelési elvek

II.11.1.

Az iskolaközpont egészségnevelési mutatói

Az intézmény diákjainak egészségügyi ellátását iskolaorvos, 1 védőnő. Az egészségügyi munkacsoport tevékenysége kiterjed az egészségi állapot felmérésére, az egyes korcsoportokban előforduló megbetegedések aktív szűrővizsgálatára, a problémás gyerekek gondozására, az akut megbetegedések kezelésére, balesetek ellátására, egészséggel kapcsolatos felvilágosító előadások megtartására, közegészségügyi feladatok ellátására. Az iskolaorvos lehetőség szerint minden olyan programhoz csatlakozik, amely a gyerekek egészségi állapotának megőrzését, illetve a betegségek korai felismerését lehetővé teszi. Intézményi szinten megvalósított, folyamatos gondozások: a. mozgásszervek – az iskolaorvos a teljes tanulói létszámot minden évben megvizsgálja, a mozgásszervi problémás gyerekeket az iskolában ortopédus szakorvos vizsgálja meg. Akinek további vizsgálatra van szüksége, a szakorvos segítségével időpontra megy a szakrendelőbe. A kontroll vizsgálatok, állapotkövetés, gondozás az iskolában történik. b. A gyógyászati segédeszköz felírását követően ellenőrizzük, hogy ki váltotta ki, és hordja a segédeszközöket. c. Az iskolában gyógytestnevelést szerveztünk meg, így a gyermekek zöme az iskolában kaphatja meg a számára szükséges terápiát. Néhány gyermeknek van csak szüksége arra, hogy iskolán kívül vegye igénybe a gyógyúszást, vagy a speciális gyógytornát-gerinctornát. Az irányítást, beosztást az ortopédus szakorvos végzi. d. Allergia szűrés- gondozás Szűrőlapok segítségével kiemeltük azokat a diákokat, akik családjában előfordult allergia, illetve akiknél allergiára utaló tünetek fedezhetők fel. Ezt követően az iskolában bőrteszt, illetve szakorvosi vizsgálat történik. Az allergiás diákok gondozása fél évente az iskolában biztosított. A további vizsgálatokat a szakorvos segítségével történnek. e. Látásélesség ellenőrzésével keressük azokat a tanulókat, akiknek szemészeti vizsgálatra, szemüvegre van szükségük. Az iskolában biztosítjuk a diákok komplett szemészeti vizsgálatát, gondozását. f. A diákok bőrgyógyászati szűrését az iskolaorvos végzi, a problémás, gyanús eseteket az iskolában bőrgyógyász szakorvos ellenőrzi, gondozza. g. Korai érbetegség- fiatalkori szívinfarktus program. A gyermekkardiológiai szakrendeléssel karöltve kérdőíves módszerrel kiemeltük azokat a diákokat, akik családjában érbetegség, szívbetegség, szívinfarktus fordult elő. Náluk az iskolában vérvétel történt, anyagcsere vizsgálatot végeztünk. Azok a gyerekek, akiknél eltérés volt, a gyermekkardiológiai szakrendelésen vizsgálták tovább ( EKG, ultrahang, teljes kardiológiai kivizsgálás, további anyagcsere vizsgálatok ) A szülők életmódbeli ajánlást kaptak, a gyerekeket gondozásba vették. h. Külön hangsúlyt fektettünk az elhízás, kóros kövérség gondozására. „Duci tornát” szerveztünk az iskolában, 2 hetente a diákok egyénre szabott diétás nővéri tanácsot, étrendvezetést kaptak. A program egy évig folyt csoportosan, ezt követően a csoportos forma helyett a sokkal nagyobb anonimitást biztosító egyéni tanácsadás, testsúlymérést folytattuk a diákok igényének megfelelően ( sajnos sokkal kisebb létszámmal) i. Fogmegőrző program – szájhygienikus segítségével évek óta nagy sikerrel az alsó tagozat osztályaiban a szájápolást szakember segítségével sajátítják el a gyerekek. Megtanulják a fogkefe kiválasztás elveit , a helyes fogmosási technikát, a fogszabályozók ápolását, a fogselyem használatát … A szájhygienikus megvizsgálja a gyerekek fogazatát, rögzíti a plakkok számát. Próbafogmosást végeznek. A munka eredményességéről, mérési lehetőségeiről iskolaorvosi konferencián beszámoltunk. j. Egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadások – egészséges táplálkozás, a serdülés változásai, önvizsgálatok, bőrvédelem, személyi hygiene, fogamzásgátlás. Részt veszünk az Always programban, Libresse programban.


II.11.2.

Humán erőforrások

Belső személyi erőforrások Pedagógus: - tantárgyában segít az egészségnevelési és környezetnevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz az egészségnevelési és környezetnevelési programokon, segít azok szervezésében stb. Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb. Irodai alkalmazottak: - tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, - munkavégzésük, életük legyen példamutató Technikai dolgozók: - vegyenek részt azokban az egészségnevelési és környezetnevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége, madárodú készítés, szelektív hulladékgyűjtők megfelelő ürítése stb. Külső személyi erőforrások fenntartó, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb.

II.11.3.

Célok, értékek az egészségnevelésben és környezeti nevelésben

Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése a testi-lelki egészség megőrzése A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Hosszú távú pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

76 Pedagógiai program az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Kulcsszavak szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat „a kicsi szép” esztétika empátia, segítőkészség tolerancia komplementaritás együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség Egészségneveléssel, környezeti neveléssel összefüggő célok, feladatok természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése egészség- és környezetneveléssel kapcsolatban szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolaközpontban lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskolaközpont – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése mindennapi testedzés (testnevelés órák, napközis szabadidő, uszodai programok, DSK programok.)

77 Pedagógiai program Tudatosítani a tanulókban, hogy a környezetük, az életmódjuk és egészségül szoros kapcsolatban állnak egymással. Megismertetni velük a szűkebb környezet (város és környéke) illetve tágabb környezetük (megye; szomszédos megyék; a régió) természeti szépségeit, értékeit. Kialakítani a tanulókban a természet szeretetét, a természet védelmének szándékát, ehhez cselekvési lehetőségeket mutatni. Fejleszteni a gyermekek környezethez, természethez való viszonyát, tiszteletet a természet iránt, egyéni felfedezéssel, szemlélődéssel, rácsodálkozással. „ Ha belesimulsz a tájba, ha nyitott szívvel jársz, megkapod kincseit. Nem megy egy a nádas, nem tűnik el a gyík, nem száll el a pillangó. Az őzek megállnak, s ha nem akarsz mindent, tiéd lesz minden.” /Nagy László: Fertő-Hanság NP őrkerület vezetője/ Felhívni a gyermekek figyelmét a környezeti problémákra, tudatosítani bennük, hogy a környezetvédelem minden ember elemi értéke és kötelessége. Ez eredményezheti csak a környezet megóvását. Váljanak tanulóink az egészséget értéknek tekintő, megóvásában cselekvő, aktív szerepet vállaló emberekké. Módszertani alapelvek: Elsősorban szemléletet szeretnénk formálni, ezért első helyen a tapasztalatszerzés sokféle lehetőségének megadása áll: tanulmányi séta, kirándulás, megfigyelések, kísérletek, gyűjtőmunka, érzékszervek sokoldalú kihasználása, figyelemfelkeltő plakát Élményszerűvé lehet tenni minden témát szemléltetéssel, bemutatással Rá kell szoktatni a gyerekeket, hogy az általuk tapasztaltakat valamilyen formában rögzítsék: fotó, jegyzet, rajz...stb. Lehetőséget kell adni a tanulóknak, hogy a feldolgozás során tapasztalataikat megfogalmazzák, s közben jegyzeteiket felhasználják. Változatos tevékenységformákat kell összekapcsolni a témákat feldolgozása során: pl.: séta, feladatlap, rajzolás, fogalmazás, kísérlet, beszélgetés, játék... Nagyon fontos az ismeretek alkalmazása, a gyerekek aktív tevékenykedtetése A megszerzett tapasztalatokat, elvégzett tevékenységet közösen is igyekszünk rögzíteni fotóalbum, faliújság poszter, diasor...formájában. A tevékenység eredményéről is tájékozódni kell. Visszajelentés kaphatunk a tanulók által készített rajzokból, jegyzetekből, faliújságról, szóbeli megnyilatkozásokból. Így próbálhatjuk nyomon követni pozitív élményekkel gazdagodtak-e? javult-e szemléletmódjuk? várható-e az adott témában környezettudatos magatartásuk megfelelő irányú változása? Hagyományaink és kibővítésük Fontos szempont, hogy építsünk az iskolaközpont hagyományaira, azokra a tevékenységekre, amelyekkel eddig is a környezetvédelem, az egészségnevelés céljait, feladatait valósítottuk meg. mentálhigiéné: - hitoktatás - konfliktuskezelés → animációs csoport működésének újbóli elindítása - lelkigyakorlatok - ismeretterjesztő filmek - előadások (szülőknek, gimnazistáknak...)

78 Pedagógiai program testi fejlődés: - ducitorna → elhízás ellen - gyógytestnevelés - mindennapos testmozgás - túrázás, tömegsport, kerékpártúrák ...stb. - tájékoztató anyag szülőknek - ételbemutató (dietetikus bevonásával) - Always-program - védőnői előadások - fogápolás biztonság megőrzése: - kerékpáros közlekedés népszerűsítése (kerékpártároló...stb.) - ideiglenes Kresz-park „felállítása” az udvaron → gyakorolhatják a gyerekek a kerékpáros közlekedést szabályainak betartását - KRESZ-verseny - autóvezetési tanfolyam - tesztlapok kitöltése - újságcikkgyűjtés; előadás→ rendőrség munkatársa családi életre nevelés: - felvilágosító programok: gyerekeknek, szülőknek szakorvos, ill. védőnő előadása - táplálkozás (egészséges): elhízás veszélyei, fogyókúrás következményei - nemi éréssel kapcsolatos tudnivalók: védőnő illetve szakorvos segítésével korosztálytól függően - csecsemőápolási szakkör elindítása Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei a.

Osztályfőnöki óra ( 5-8. évfolyam + 9-12. évfolyam ) integrációs szerepet tölt be az egészségnevelésben, környezeti nevelésben. Ez azt jelenti, hogy más tantárgyak biológiai, természettudományos és társadalomtudományi ismereteire támaszkodikAz osztályfőnök munkája az alábbi kiemelt egészségvédelmi, egészségnevelési témakörök összefoglalását, a mindennapi élet alternatíváira való alkalmazkodását igényli a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve.

b.

Biológia legyen kész és képes a tanuló az egészség értékéről vallott véleményét kifejteni pozitív és negatív példákon tudja elemezni a magatartás egészségvédő, illetve egészségkárosító hatását tudjon érvelni (tudja társait meggyőzni) valamely magatartás, szokás-cselekvés, viselkedés, párkapcsolat egészséges vagy hibás voltáról ismerje fel egy-egy egészségre ható tevékenység motívumait, a motívumok cselekvést indító szerepét legyen képes egészségi önismeretre, életmódjának revíziójára az egészségtől eltérő állapot felismerésére, korrekciójára vállalja fel tudatosan az egyéni felelősséget, a saját és társai egészségéért, tudja és alkalmazza a pszichohigiénés eljárásokat kedvezőtlen helyzetben, szokatlan körülmények között is legyen képes a lehető legegészségesebb, vagy a kevésbé általános megoldás választására utasítsa el az egészségre káros szokásokat, alakuljon ki elutasító magatartás a dohányzással, az alkohol- és drogfogyasztással, az egészségre ártalmas szokásokkal (pl.: játékszenvedély, számítógépfüggés, mobilfüggés...) a felelőtlen (alkalomszerű) szexuális kapcsolatokkal

79 Pedagógiai program összefüggésben. Tudjon ezekkel szemben érvelni, hangoztassa meggyőződését és képes legyen kortársait is meggyőzni. Tudja igénybe venni az iskola-egészségi ellátását, az egészségügyi alapellátást. Legyen kész és képes egészségével, serdülésével, szexuális problémáival megfelelő időben orvoshoz fordulni és az orvos tanácsait megtartani. ( Tinédzser-ambulancia, egyéb szervezetek neve, címe – aulában ) Vegyen részt az iskolában szervezett dohányzást, alkoholfogyasztást, és otthoni baleseteket megelőző akciókban, mozgalmakban. c.

Testnevelés A szervezet mozgásigényének kielégítése (mozgáslehetőség megteremtése: testnevelés óra, futó nap, versenyek, óraközi szünetek) Szervezet edzése Rendszeres kondícionálás: testi erő és állóképesség fejlesztése, időjáráshoz való alkalmazkodás, teherbíró képesség fejlesztése Az ügyesség, a gyorsaság , a harmonikus összerendezett mozgások fejlesztése Az egyes szervek teljesítő képességének tervszerű, rendszeres fejlesztése Váljon igényévé az alapvető higiénés szokások, cselekvések alkalmazása A testmozgás, a szabadban való tartózkodás igényének felkeltése. A rendszeres testedzés szokásának alakítása. Az aktív, egészséges életmód megalapozása a következő életszakaszra.

d.

Magyar nyelv és irodalom Irodalmi olvasmányok elemzése ( Toldi, Rómeó és Júlia ...stb.) Szavak jelentésének kifejtése (Pl.: egészség, betegség, tápanyag, kórokozó, fertőzés, étkezés, tisztálkodás...) Szövegértési-szövegszerkesztési feladatok Önálló szövegalkotás (riport írás, vázlatkészítés, faliújság, közlemény, élménybeszámoló...) Helyesírási és fogalmazási feladatok ( szaknyelvi helyesírás, idegen szavak írása....) Kommunikációs helyzet gyakorlatok ( riport az utcán dohányzással kapcsolatosan, szituációs játékok ) Értékelje a szép, felelősségteljes szerelem ábrázolásait. Ismerjen legalább öt olyan híres orvost, kutatót, felfedező nevét és munkásságának lényegét, aki az emberiség védelméért sokat tett.

e.

Matematika - informatika Segíti az egészségvédelmi számítások, statisztikai kimutatások, grafikus ábrázolások használatát, értelmezését Használni tuják a világhálót, kutatómunkára, ismeretszerzésre

f.

Természetismeret, egészségtan Az egészségvédelem biológiai megalapozása valósítható meg és a környezetvédelem kap hangsúlyt. Az ember nemcsak biológiai lényként, hanem élővilág „kiemelkedő tagjaként”, társadalmi lényként is bemutatja.

g.

Társadalmi ismeretek - történelem A társadalmi együttélés szabályozását, az ember szociális létét elemzi. Taglalja a közösség egészségvédelméért vállalt aktivitását, és felelősségét.

h.

Technika

80 Pedagógiai program A munka egészségügy és balesetmegelőzés társadalmi kérdéséhez nyújt viselkedést befolyásoló adatokat. Környezetünk gépeinek megismerése. Egészséges környezet megteremtése. i.

Kémia A tápanyag, mint nyersanyag és energiaforrások ( zsírok, szénhidrátok, fehérjék.) Vitaminok és nyomelemek. A víz szerepe: tisztasága, tápanyagok oldódása A szervezet ásványi anyagok szükséglete ( só, vas, jód, fluor ) Mindennapi életben alkalmazott oldatok készítése ( mosogatószerek, salátalé, hajszínezők...) Kozmetikumokban szereplő ph értékből kémhatás megállapítása. Alkoholos italok koncentrációja – felhasználása fertőtlenítő eljárásokban Kémiai kísérletek alapvető szabályainak ismerete és betartása. Háztartási vegyszerek tárolása és szakszerű felhasználása. Mérgezések fajtái: (savas, lúgos) – elsősegély-nyújtási tennivalók Pormentesítés, takarítás

j.

Földrajz a talaj szennyeződésének egészségkárosító következményei a szennyezett víz egészségkárosító következményei a víz szerepe a szervezet egységes működésének biztosításában (biológia+technika) a levegő szerepe a szervezet egységes működésének biztosításában (biológia+technika) éghajlatunkhoz és az időjáráshoz való alkalmazkodás a szervezet ellenállóképességének növelése, edződés, helyes öltözködés (biológia+technika) a gyógyvíz, ivóvíz egészséges ital a sugárzó anyagok föld alatti tárolása → hatása az egészségre

k.

Fizika: sugárzó anyagok → atomtemető kísérletezés → zajártalmak közlekedés → légszennyezés és hatásai, vitálkapacitás, keringési perctérfogat statikus, dinamikus mozgások ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj rezgés) egészségkárosító hatásait, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit.

l.

Művészeti nevelés ( + biológia + földrajz ) ismerje a hangok érzelmet közvetítő szerepét beszéd és éneklés légzési technikája tiszta levegő jelentősége (por, dohányzás) hallás zavarai, betegségei ( fülzsírdugó ) süket és nagyothalló embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás zajártalmak ( disco-zene, walkman használata ) o tánc, dráma: pihentető és lazító gyakorlatok hibás testtartás korrekciója ( minden órán + órán kívül is ) légzéskapacitást növelő gyakorlatok o vizuális kultúra: a tanuló tudjon egészségvédelmi témájú piktogramokat, plakátokat, feliratokat készíteni

81 Pedagógiai program m.

n.

Idegen nyelv környezetvédelemmel és egészséges életmóddal kapcsolatos megfogalmazása más népek, országok kultúrájának, szokásainak megismerése

szövegek

értelmezése,

Etika a tanulók képesek legyenek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy utódainak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

Környezeti nevelés tanórán kívüli lehetőségei: egy vagy több napos kirándulások során szűkebb és tágabb környezet megismertetése, védelme szeméttelep látogatása, illetve hulladékfeldolgozó megtekintése ( a Kommunális Szolgáltató Kft szervezésében) hulladékgyűjtés: iskolában és iskola környékén; szelektív hulladék megszervezése az általános iskolai és a gimnáziumi tagozaton „zöld napok”: kirándulások osztályszinten erdei iskola évfolyam szinten

II.11.4.

Kirándulóhelyek, jeles napok

Javasolt kirándulóhelyek megyénkben és környékén a, tanösvények: Hanyi, Kócsagvári, Sziki őszirózsa, Vízirence, Ciklámen, Gyöngyvirág, Holt-Rába tanösvények b, pannonhalmi, ravazdi természetismereti bemutató útvonal c, kirándulások: Magyar természetvédelem: Sarród Hanság élővilága: Öntésmajor d, egyéb: Soproni botanikus kert Természetvédelmi Terület Nagycenki hársfasor Pannonhalmi arborétum (Csáfordjánosfai „tőzikés erdő”) Fertő-Hanság Nemzeti Park Soproni Tájvédelmi Körzet Szigetköz Tájvédelmi Körzet Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet e, helyi jelentőségű védett területek, természeti értékek: Ásványráró: fekete nyár Dénesfa: Cziráki kastély parkja Fertőd: Eszterházy kastély parkja Győr: Rákóczi úti vadgesztenyefa, Bácsai Szent Vid domb ás környéke, Várkert Vének: Aranykert Mosonszentmiklós: Tiszafák f, vízműtelepek: nagyobb városainkban → ivóvíztermelés, tisztítás (Győr, Csorna, Kapuvár, Sopron) g, Győr: veszélyes és települési szilárd (csomagolóanyag) hulladékok előkezelése Komszol: termálvíz fűtési rendszer szelektíven gyűjtött hulladék bálázása, továbbszállítása

82 Pedagógiai program Győrújbarát: Sokoró Ökológiai Park Alapítvány: természetes anyagokból: épült ház kézi faragású bútorzattal bioszolár fűtési rendszer erdei iskola Mosonszolnok és Mosonmagyaróvár: szélerőművek Éves naptár Február 2.

Vizes Élőhelyek

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Nap

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 4.

Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 11.

Költészet Napja

Április 18.

Műemlékvédelmi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Április 24.

Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Június 17.

Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 1.

Építészeti Világnap

Július 11.

Népesedési Világnap

Augusztus 9.

Állatkertek Napja

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

83 Pedagógiai program Október 1.

Zenei Világnap

Október 1.

Habitat Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

Október 8.

Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap

Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31. vagy a hónap utolsó munkanapja Takarékossági Világnap November 8.

Városok Napja

November 17.

Füstmentes Nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

December 29.

Biodiverzitás Védelmének Napja

Osztálykirándulások Elv: az iskola minden diákja, mire elhagyja az iskolát (érettségizik), ismerje meg Magyarország minden nagyobb tájegységét. Először a szűkebb környezetet, a lakóhelyhez közelebb eső vidékeket kell megismerni, majd az ország távolabbi pontjait. A felsős gimnáziumi osztályokban ajánlatos lenne a Kárpát-medence országhatáron túli tájait is megismerni. Az osztálykirándulásoknak több céljuk is van: - a haza megismerése - hazaszeretet - közösség formálása - természeti környezetünk megismerése, annak szeretete, védelme - turisztika, testedzés, sport. A kirándulásokat ezért változatosan ajánlott összeállítani. Osztálykirándulásokra egy tanítási nap vehető igénybe a szorgalmi időszakban, többnapos kirándulások hétvégén vagy tanítási szünetekben szervezhető. Osztálykirándulásokra javasolt úti célok: 1-4.évfolyam : alsó tagozaton a környék megismerése a cél, ezért egynapos kirándulások szervezése a célszerű közeli kirándulóhelyekre. 5-8. évfolyam : Fertő-tó, Fertőd, Fertőrákos, Sopron, Nagycenk, Kőszeg, Szombathely, Sárvár Székesfehérvár, Bodajk, Csókakő, Velencei hegység Bakony, Veszprém, Zirc, Nagyvázsony, Sümeg Balaton-felvidék, Tihany, Tapolcai-medence, Szt. György-h., Keszthely Őrség

84 Pedagógiai program -

9-12. évfolyam : Pécs, Mecsek, Siklós, Harkány, Szigetvár, Mohács Tolnai-hegyhát, Szekszárd, Sárköz Mátra, Kékes, Parád Eger, Szilvásvárad Miskolc, Lillafüred Debrecen, Tisza-tó Kecskemét, Kiskunság Szeged, Makó Békéscsaba, Gyula, Szarvas

Az osztálykirándulások mellett szorgalmazzuk a már kialakult diákcseréket, amelynek keretében más európai országokba is eljuthatnak tanítványaink. Táborok -

sítábor alkotó tábor napközis tábor hittan tábor vándor tábor vízitúrák, kerékpártúrák erdei iskola.


II.12.

Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Cél: Egyenlő bánásmód elve, az esélyegyenlőség megteremtése az iskolaközpontunkban. Iskolaközpontunk az esélyegyenlőségi terv megalakításakor az igazságos és összetartó, minden tanuló számára egyenlő esélyeket biztosító intézmény előnyeit tartja fontosnak. A terv elkészítése az intézmény általános gondoskodó szemléletét tükrözi. Akkor valósulhat meg az a magas szintű együttműködés intézményen belül és kívül - amely lehetővé teszi a normáktól eltérő, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók ellátását - ha ezt a feladatot minden pedagógus magáénak érzi, és az esélyegyenlőség elveivel azonosulni tud. Alapvetőnek tartjuk, hogy a sajátos vagy hátrányos helyzete, speciális problémái (tanulási zavar, érzékszervi károsodás, krónikus betegség) miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen iskolaközpontunkban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve. Humán erőforrásaink: Az esélyegyenlőségi tervben megnevezett korai felismerést célzó szűrőprogramot és az erre épülő fejlesztő munkát a következő szakemberek vezetik: pedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász, logopédus, gyógypedagógus, gyermekorvos, védőnő. Tárgyi feltételek: Iskolánk rendelkezik mozgásfejlesztő és értelemfejlesztő játékokkal, eszközökkel felszerelt fejlesztő teremmel. Feladatok az óvodában: Korai felismerés, szűrőprogram a különböző eltérések (mentális, fizikai, érzékszervi) feltérképezése Egyéni, kiscsoportos fejlesztőprogram kidolgozása Óvodapedagógusok konzultációval történő támogatása a mássággal küzdő gyermekek mindennapi ellátásában Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Bizottságokkal A szülők tájékoztatása, vezetése (nevelési tanácsadás, segítségnyújtás az otthoni fejlesztéshez) Segítség a beiskolázáshoz (út az integrált ill. szegregált intézmények felé) Felkészítés a beiskolázáshoz

86 Pedagógiai program Óvoda Helyzetelemzésre Konkrét cél hivatkozás megfogalmazás

Konkrét intézkedés megfogalmazása

Eredményesség mérése

Az eltérések legkorábbi időpontban történő észlelése

Beszédhibák szűrése,

Beszédhibák észlelése, az ebből eredő tanulási zavar létrejöttének megakadályozása

Speciális szűrőtesztek elvégzése, értékelése

Orvos, logopédus folyamatos Egyéni fejlesztő lap bejegyzései , kontroll vizsgálatok eredményei

Szociális kapcsolatteremtés zavarainak megnevezése, korrekciója

Beilleszkedési zavarok feltérképezése, korrekciója

Egyéni felmérés

Óvodapedagógus, folyamatos Folyamatos gyógypedagógus követés

Egyéni, kiscsoportos fejlesztőterv elkészítése

Habilitáció, rehabilitáció

Meghatározott Gyógypedagógus, folyamatos Egyéni időpontra lebontott logopédus, fejlesztőlap egyéni gyógytornász vezetése

egyéni fejlesztési terv készítése

óvodavezető,

határidő

Szűrőprogram az óvodában – általános értelmi fejlettség, mozgásfejlettség mérése

tanulási zavarra utaló tünetek feltérképezése, megnevezése,

Kivizsgálások megszervezése (hallásvizsgálat, látásvizsgálat)

Felelős személy

orvos, gyógypedagógus, gyógytornász, védőnő,logopédus

Tanév első Egyéni hónapja, fejlesztési lap folyamatos bejegyzései

Beszédértésiészlelési zavarok felismerése

fejlesztési terv elkészítése Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval Szakértői vizsgálatok kezdeményezése Kapcsolat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal Szakértői vizsgálatok

Szakvélemények kialakítása, ajánlások a fejlesztési terv kialakításához

Pedagógiai óvodavezető vélemények elkészítése, a szülő együttműködésével

folyamatos Egyéni fejlesztőlap vezetése

Szakvélemények kialakítása, ajánlások a fejlesztési terv kialakításához,

Pedagógiai óvodavezető vélemények elkészítése, a szülő együttműködésével

Egyéni fejlesztőlap vezetése

Segítség kérése a beiskolázáshoz, a megfelelő

87 Pedagógiai program Helyzetelemzésre Konkrét cél hivatkozás megfogalmazás kezdeményezése

intézmény felkutatásához

Szülők tájékoztatása

Együttműködés, optimális közös cél kialakítása

Konkrét intézkedés megfogalmazása

Rendszeres konzultációk a szülőkkel

Felelős személy

határidő


Egyéni fejlesztőlap vezetése

Feladatok az iskolában: SNI-s tanulók nyilvántartása A megfelelő szakember biztosítása a követelményeknek megfelelő haladáshoz (SNI – A organikus eltérés a háttérben – az ellátáshoz gyógypedagógus foglalkoztatása szükséges, SNI - B nincs organikus eltérés fejlesztő pedagógiai megsegítést igényel a gyermek) Egyéni fejlesztő terv készítése Kijelölt dokumentáció vezetése Folyamatos konzultáció az érintett gyermek családjával – a szülők vezetése Folyamatos konzultáció a gyermekkel foglalkozó szakemberek között (kéttanítós- kéttanáros modell, amikor az osztálytanító/tanár és a gyógypedagógus közösen tanítja az érintett gyermeket egy tanórán belül) Konzultáció az osztályban tanuló gyermekek családjával (az elfogadás tanítása) Kortárs segítők képzése az eredményes beilleszkedés érdekében

88 Pedagógiai program Iskola Helyzetelemz Konkrét cél Konkrét ésre megfogalmaz intézkedés hivatkozás ás megfogalmaz ása

Felelős személy

határidő


Igazgatóhelyettes, folyamatos gyógypedagógus, fejlesztőpedagógu s logopédus

Egyéni haladásmenet dokumentálásár a felhasznált nyilvántartási lap

Egyéni gondoskodás az oktatás során az egyenlő bánásmód elvének megtartásához

SNI -A egyéni fejlesztési terv készítése gyógypedagó gus közreműködé sével

Egyéni haladási tempó és a felzárkózás lehetőségének biztosítása

SNI – B egyéni fejlesztési terv készítése fejlesztőpeda gógus bevonásával

Az érintett gyermekek szüleinek támogatása

Szegregáció mentesség elérése, információ közlés a gyermek előmeneteléről

Rendszeres kapcsolattartá s, folyamatos konzultáció, tanácsadás

Igazgatóhelyettes, folyamatos gyógypedagógus, fejlesztőpedagógu s logopédus

Egyéni haladásmenet dokumentálásár a felhasznált nyilvántartási lap

Kortárs segítők képzése

A kortárs kapcsolatok biztosítása a tanulás és a szabadidő eltöltése során

Az adott osztályban tanuló gyermekek célzott képzése a segítségnyújtásra

Gyógypedagógus

Szociometriai felmérések a képzés előtt és után

SNI A SNI B tanulók nyilvántartása

osztályfőnök

folyamatos


III. Záró rendelkezések III.1.

Pedagógiai Program érvényessége

Az iskolaközpont nevelő oktató munkáját a 2013/2014-es tanévtől kezdődően az új pedagógiai program alapján szervezi.

III.2.

Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és faladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A tanévzáró nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület felülvizsgálja a pedagógiai programot a szakmai munkaközösségek, továbbá a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményét is figyelembe véve, s dönt a szükséges változtatásokról; kezdeményezi a fenntartói jóváhagyást. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

III.3.

A Pedagógia Program nyilvánosságra hozatala

A dokumentum nyilvános, az iskolaközpont igazgatásán és az intézményünk honlapján megtekinthető.

A Pedagógiai Programot az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont nevelőtestülete egyhangúlag elfogadta. A nevelőtestületi értekezletről készült részletes jegyzőkönyv mellékelve. Győr, 2013. március 22. Koppány László igazgató

Véleményét és egyetértését fejezte ki a szülők nevében: Keményné Horváth Marianna szülői munkaközösség elnöke Véleményét és egyetértését fejezte ki a diákok nevében: Lendvai Dóra diákönkormányzat elnöke Jóváhagyta: Dr. Pápai Lajos megyéspüspök, az iskola fenntartója Győr, 2013.


AZ ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld” (Mécs László)

1.

BEVEZETŐ GONDOLATOK

91 Pedagógiai program Napjainkban, a társadalomban olyan szemlélet vált uralkodóvá, amely megkérdőjelezi a keresztény értékrendet. A kereskedelmi és liberális médiumok egy Isten nélküli világot mutatnak be, amely az életszínvonalat bálványozza (kényelem, siker, gazdagság…). A társadalom hamis értékrendje válságba sodorta az embert. Egyre jellemzőbb a házasság nélküli párkapcsolat, a megkötött házasságoknak csaknem a fele szétbomlik. A családok szétesnek, a gyerekek kallódnak, és jelentős részük valódi, szerető családi fészek nélkül nő fel. Nagymértékben csökkent a megkereszteltek, az egyháziasan vallásosak, a rendszeresen templomba járók száma – a ˝népegyház˝ megszűnt. Erkölcsi megújulásra, új stílusú lelkipásztorkodásra, személyes kapcsolatok, keresztény közösségek kialakítására van szükség. A mélyen hívő családok ereje azonban kitűnik az egész világon tartósságban, hűségben, békességben és nagyobb gyermekszámban. A keresztény család – ˝kis egyház˝– az Egyház életének és küldetésének hordozója. Ezért nagy szükség van a családok evangelizálására, a családpasztorációra. A szülőknek segítséget kell kapniuk a gyermekeik keresztény neveléséhez. II. János Pál pápa az 1981-ben megjelent apostoli buzdításában (Familiáris Consorcio 65.) is kiemelte a családpasztoráció fontosságát: ˝Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a család lelkipásztori gondozása erősödjön, fejlődjön, és valóban előnyt élvezzen, mert bizonyosak vagyunk abban, hogy a jövendő evangelizációja a családi Egyháztól függ.˝ Ezt a sürgető egyházi, szülői, társadalmi igényt ismerte fel az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont vezetése, és a fenntartóval, a Mária Iskolatestvérek Szerzetesrenddel egyetértésben elhatározták, hogy az iskolaközpontban működő általános iskolát, gimnáziumot és kollégiumot katolikus óvodával bővítik 2002. szeptemberétől. Az elmúlt 11 év tapasztalatai azt igazolják, hogy jó döntést hoztak: az óvodára nagy igény van! A gyermeklétszám évről-évre emelkedett; a 3 csoportos óvodából 9 csoportos óvoda lett! Gyermekeink szeretnek óvodába járni, szívesen, örömmel tevékenykednek, nyitottak a környező világra, tevékenységükben megjelenik a kreativitás. Pedagógiai programunk következetes alkalmazása eredményeként gyermekeink 6-7 éves korukra alkalmassá válnak az iskolakezdésre. A tudomány egyre jobban felismeri a kisgyermekkornak az egész személyiségre kiható jelentőségét. A 3-8 éves gyermekek a legfogékonyabbak Isten szeretetére, a hitre, a vallásos élet befogadására, 5-8 éves korra erkölcsi énjük is kirajzolódik. Katolikus óvodánkban mi, óvodapedagógusok megfelelő szakismerettel, élő hittel, példaadó élettel eredményesen végezhetjük a ránk bízott gyermekek hitre nevelését. A családokkal való szoros együttműködés lehetővé teszi, hogy egyszerre három korosztályt szólítsunk meg: a gyerekeket, a szülőket, és a nagyszülőket. A felkínált sokféle vallásos élmény, közös program, ünneplés módot ad a misszionálásra, az üdvösség örömhírének átadására, a hitük elmélyítésére, továbbfejlesztésére. Úgy gondoljuk, hogy nagyszerű lehetőség és küldetés ez: 3 éves kortól, akár 18 éves korig érzelmi biztonságban, keresztény szellemben, erkölcsben, szép és egészséges környezetben fejleszthetjük, bontakoztathatjuk ki a gyerekek egész személyiségét a családokkal szoros együttműködésben, a társadalom és az Egyház örömére. „ Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, ...Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig” ( Mt 28, 19-20 )

92 Pedagógiai program 1.1.

AZ ÓVODA HIVATALOS ADATAI

Az óvoda elnevezése:

Apor Vilmos Római Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatás, Gimnázium és Kollégium

Az óvoda pontos címe, telefonszáma:

9024 Győr, Pátzay Pál u. 46. Tel.: 96/514-291; Fax.:96/514-270

Az óvoda fenntartója, címe:

Győri Egyházmegye 9021 Győr, Káptalandomb 5/b.

Az óvodai csoportok száma:

9


1.2. BEMUTATKOZUNK Győr dél-nyugati városrészén (Marcalváros II.), a Rába folyó holtága közelében zöldövezetben épült fel 1993-ban az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Kezdetben általános iskolaként működött, majd négy és hatosztályos gimnáziummal, kollégiummal bővült. 2002. szeptemberétől az iskolaközpont keleti épületszárnyában katolikus óvodát alakított ki az iskolavezetés, a fenntartó – a Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend – támogatásával. Az első tanévben 3 csoport indult, majd a második tanévben 4 csoportra bővült a létszám. 2009. szeptemberében 9 csoportosra bővült óvodánk Az adott tanévben beíratott gyerekek életkorától és létszámától függően homogén vagy részben osztott csoportokat alakítunk ki. A rend egy szép, jól felszerelt marista óvodát hozott létre, melynek épülete, udvara, berendezése a gyermekek kényelmét, biztonságát szolgálja, biztosítja egészségük megőrzését, lehetővé teszi mozgás és játékigényük kielégítését. Az iskolaközpont minden lehetőségében nyitott az óvoda felé (saját konyha, könyvtár, sportudvar, kápolna az aulában, tükrös tornaszoba, iskolaorvos, védőnő, logopédus, gyógytestnevelő segítő szolgálata…). Távolabbi kiránduló célpont lehet az iskolaközpont győrújbaráti lelkigyakorlatos háza. Pedagógiai programunk azzal a speciális céllal, feladattal bővül, hogy a 3-8 éves gyerekeket a keresztény hitre neveljük, amely az egész óvodai életet áthatja. Példamutatással, hatékony erkölcsi nevelést szeretnénk biztosítani. Szoros együttműködésre törekszünk a szülőkkel, és felajánljuk segítségünket a családok hitre neveléséhez. A különböző nevelési részterületek tevékenységeit az adott témáktól és a gyerekek életkorától függően szabadon választhatóan játékban, vagy kötelező formában, játékosan szervezzük. Figyelemmel kísérjük az egyéni fejlődésüket, és tudatosan fejlesztjük az iskolai tanuláshoz szükséges részképességeket. 2002 szeptemberétől az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontban délutáni iskolarendszerű alapfokú művészetoktatás indult, ezért az óvodában is szem előtt tartjuk a tehetséggondozást. Katolikus óvodánkban szívesen látjuk mindazon családok gyermekeit, akik igénylik, elfogadják és támogatják az itt folyó nevelőmunkát. Törekszünk arra, hogy nevelőtestületünk, a dajkák, a technikai dolgozók úgy végezzék munkájukat, hogy óvodánk légkörére az öröm, a nyitottság az elfogadás, a szeretetteljes párbeszéd legyen jellemző. Az óvodai nevelőmunka középpontjában mindig a gyermek álljon. Az Iskolaközpont fenntartói feladatát 2008. szeptember elsejétől a Győri Egyházmegyei Hatóság, Győri Megyéspüspökség látja el.


2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE NEVELÉSI CÉLUNK A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Óvodánk biztosítja a ránk bízott gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiség fejlesztő, hátránycsökkentő funkció. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem, érési jellemzőinek figyelembevételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek belső érésük, valamint a családi nevelés, és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodáskor végére elérjék az iskolai munkához szükséges testi, lelki és szociális fejlettséget. A keresztény nevelésünk célja a hit ébresztése és fejlesztése, az egész személyiség gazdagítása, hogy a gyermek képessé váljon majd az elkötelezett döntésre, a felnőtt, keresztény életre. Példaadó és hitvalló aktív tagja legyen a keresztény közösségnek, és így tudjon eljutni végső céljához, az üdvösséghez, az Istennel való végső közösséghez. Szem előtt tartjuk, hogy a keresztény tanítás szerint a személyiség testi, szellemi, lelki egység. Emberi méltóságunk alapja a teremtettség, hogy Isten képmásai vagyunk, szabad akarattal rendelkezünk, és Isten Lelke lakik bennünk. A személyiség kibontakozásában négy tényező játszik szerepet: a velünk született adottságok, a környezeti hatások, a szabad akarat, és az isteni kegyelem. Az üdvösségre törekvő ember jócselekedeteivel gazdagítja személyiségét, és a közösséget is. Az egyén kibontakozása nem saját erőből (lásd önmegvalósítás), hanem Isten kegyelmével és segítségével történik. A Teremtő öröktől fogva ismer minden embert. Szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre 2.1.

hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A szülőnek és a pedagógusnak a mennyei Atya gyermekkel kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie és a megvalósulásban segíteni. GYERMEKKÉPÜNK Az Ószövetségből megtudjuk, hogy Isten az embert saját képmására, hasonlatosságára teremtette (vö Ter 1,26-31). Az Újszövetségben Jézus tanítása szerint aki elfogadja az Ő testvéri, baráti szeretetét, az a Mennyei Atya gyermekévé válik. Ez az istenképiség és istengyermekség az emberi méltóságunk alapja. A gyermek fejlődésben lévő ember; fejlődő személyiség. Nem ˝tulajdon˝, akivel azt tehetünk, amit akarunk. A gyermek a Szentírás szerint Isten ajándéka, gyümölcs, jutalom, ékesség. Isten a szüleire, nevelőire bízta, hogy segítsék őt növekedni szeretetben és igazságban. Pál apostol így ír erről: ˝újuljatok meg gondolkodástok szellemében, és öltsétek magatokra az új embert, aki Isten képére igazságban és valódi szentségben teremtetett˝ (Ef 4, 23-24). Gyökössy Endre így értelmezi az evangéliumi nevelés célját: ˝ A gyermeket neveljük arra, hogy: - Tudjon szeretni, mert jó az, ami szeretetben valósul meg. - Tudjon másokért élni. - Legyen olyan belső mértéke (lelkiismerete), amely szabaddá teszi, hogy szolgai módon ne azt tegye, amit ˝mindenki˝, ha az nincs összhangban önmagával. - Ne féljen azt cselekedni, amire az Ige és a Lélek indítja. - Tudjon és merjen csodálkozni ott, ahol mások közömbösek. - Gondolkodjon akkor is, amikor a legtöbb ember csak utánozza a másikat. - Nyitott maradjon akkor is minden és mindenki iránt, amikor mások „becsukódnak”. - Tudja megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, az értékest az értéktelentől˝. 2.1.1.

95 Pedagógiai program Óvodánkban folyó nevelés gyermekközpontú, elfogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára a hátrányok csökkentését. Az Alapító okiratnak megfelelően fogadunk sajátos nevelési igényű gyermekeket is. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését és a környezettudatos magatartás kialakulását. 2.1.2. ÓVODAKÉPÜNK A kisgyermek nevelés elsődleges színtere a család, óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője, Az óvoda a gyermekért van. A gyermekek érdeke mindenek felett áll. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott. Az óvodás gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása, a testi-lelki-szellemi szükségleteinek kielégítése az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. Névadónk, Boldog Apor Vilmos püspök példája nyomán tanúságot kell tennünk az önfeláldozó szeretetről a gyengék, a kiszolgáltatottak védelmében, a hétköznapokban is! Az óvodás gyermekre jellemző szükségletek: - szabad játék iránti igény - mozgásigény, biológiai-fiziológiai szükségletek - érzelmi biztonság, szeretetigény - szociális szükségletek, társigény, barátkozás - dicséret, elismerés utáni vágy - kíváncsiság, tudásvágy -

esztétikum iránti igény alkotásvágy, a felfedezés vágya az önkifejezés igénye szabadságvágy

Az óvodai nevelésünkben alapelv: A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi, A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. A nevelés biztosítja az óvodás gyermek számára a szabad és szervezett játékot, e tevékenységen keresztül lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását, Biztosítja az átmeneti időszakban a fejlesztés lehetőségeit, amelyben iskolássá szocializálódik. A nemzeti kisebbséghez tartozó, gyermekek önazonosságának megőrzése.

 A keresztény óvónő személyisége Az óvodai nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek jelenléte állandó és folyamatos, küldetése van a családok felé. A katolikus óvodában dolgozó óvónő felelőssége különösen nagy, mert a keresztény közösség nevében neveli a gyermekeket. Ezért elkötelezett kereszténnyé kell válnunk: tisztában kell lennünk a keresztény embereszménnyel, a végső céllal (üdvösség), a keresztény tanítás tartalmával. Tudnunk kell, hogy csak élő hitű, elkötelezett keresztény pedagógus képes a hitre nevelni a gyerekeket, tehát vallásosságunk nem magánügy.

96 Pedagógiai program Nyújtsunk keresztény erkölcsi mintát a gyerekeknek és a szülőknek is: lelkiismeretes nevelőmunka, igazmondás, igazságosság, önfegyelem, tiszteletteljes beszéd, jóakaratú, okos szeretet, visszafogott öltözködés, hűség a nemzethez, a hazához, az intézményhez jellemezzen bennünket. Gyermekekhez fűződő viszonyunkat a jóakaratú, okos szeretet jellemezze, amely elvárást támaszt, fegyelmez, de ha szükséges vígasztal és megbocsát. Az óvónő elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a szülőknek, munkatársaknak, gyermekeknek. Szűz Mária példájára jellemezzen bennünket nyitottság, türelem, elfogadás a gyerekekhez, a családjaikhoz, a munkatársakhoz fűződő kapcsolatainkban. Szem előtt kell tartanunk, hogy a szaktudás megszerzése, majd az állandó önképzés, a pedagógia, pszichológia, a társadalomtudományok és a hitélet terén, a szakkönyvek, a lelki olvasmányok, a szaklapok figyelemmel kísérése, a továbbképzéseken való aktív részvétel teszi lehetővé a lelkiismeretes nevelőmunkát. Jellemezzen bennünket a keresztény remény, merjünk ráhagyatkozni az Isten gondviselésére a nevelőmunkában is: imádkozzunk a ránk bízott gyermekekért, családjaikért, a nevelőközösséggel és a szülőkkel együtt is.  A dajka szerepe az óvodai nevelésben A dajka egyike az óvodásokat gondozó, nevelő felnőtteknek. Magatartásával, beszédstílusával, öltözködésével, egész lényével hatást gyakorol a gyermekekre. Ismerje az óvodánk, és az adott óvodás csoport óvónőinek nevelési célját, feladatait, módszereit, eszközeit és törekedjünk arra, hogy a pedagógiai munka közvetlen segítőjévé váljon. Munkáját hangolja össze az óvodapedagóguséval, a nevelési folyamattal, a napirenddel, a különböző gyermeki tevékenységekkel. A dajka is a keresztény értékrendet tartsa szem előtt, és a gyermekekhez, szülőkhöz való viszonyát a keresztény szeretet jellemezze.  Az óvoda tárgyi környezete A környezet tárgyi feltételei jelentősen befolyásolják a gondozás, nevelés színvonalát, hatékonyságát. Katolikus óvodánkban a belépőt már az előtérben rend, tisztaság, derűs, esztétikus, otthonos környezet kell, hogy fogadja. A sok virág, a keresztény jelképek, hitéleti faliújság, névadónkról, Boldog Apor Vilmosról, és a Szűzanyáról készült képek, az előtérben elhelyezett fotelek, kis asztalka, az információs tábla mind azt sugallja, hogy itt örömmel, szeretettel fogadjuk a gyermekeket, szülőket, és a jóra, szépre, igazra hívjuk meg őket – őszinte együttműködésre törekszünk, és szeretnénk elnyerni a családok bizalmát. Az öltöző berendezését úgy alakítottuk ki, hogy minden gyermek számára megfelelő tároló helyet biztosítsunk, kényelmesen öltözhessenek a gyerekek, és a ruhaneműket rendben lehessen tartani. Az öltöző legszebb dekorációja a virág, és az aktuális gyermekmunkák. A csoportszobák berendezésében az életkori sajátosságokat, a gyermekek jellemző méreteit, a biztonságot, a nyugodt játszóhelyek kialakítását tartjuk szem előtt! Minden szobában biztosítunk ˝építőszőnyeget”, játéktároló polcot alakítunk ki, játszósarkokat, paravánokat, drapériákat, kincses ládát a szerepjátékhoz. Tudatosan állítjuk össze – és tervszerűen bővítjük- a csoportok játék készletét, a különböző fejlesztési területeknek megfelelően. A dekorációt a falon úgy helyezzük el, hogy mind a gyermekek szemmagasságához közelítsen. Számukra is elérhető helyre tesszük a munkadobozt, ahová berakhatják rajzaikat, alkotásaikat. Sok örömet és egyben felelősségteljes gondoskodást kíván az akvárium, a terrárium működtetése. Minden csoportszobában –egy nyugalmas, de nem félreeső helyen– felállítunk egy kis oltárt. A reggeli áhítatokra és a tervszerűen kötött hitre nevelés alkalmain gyűlünk össze. A kis szekrényen és a vele érintkező falfelületen elhelyezünk egy keresztet, az ünnepnek megfelelően egy Szűz Máriát, Jézust vagy a Szent Családot ábrázoló ˝ikont˝, vagy képkeretbe foglalt szentképet, egy szép gyertyatartóban gyertyát, cserepes vagy vágott virágot, szárazvirág csokrot. A liturgikus nevelést jól szolgálja, hogy az egyházi év ünnepeinek megfelelő színű terítővel, képes Bibliával, képekkel, jelképes tárgyakkal, gyermekmunkákkal, a természetben talált „kincsekkel” díszítjük egész évben a gyerekekkel együtt a kis oltárt. Arra törekszünk, hogy olyan szép legyen ez a hely, hogy áhítatot árasszon, és Jézus jelenlétére emlékeztessen bennünket.

97 Pedagógiai program Az óvodánk udvarát alkalmassá tettük arra, hogy kedvező időjárás esetén a gyermekek a nap legnagyobb részét a szabadban tölthessék. Gondoskodtunk különböző minőségű talajborításról: pázsitos rét, betonos út, ütéscsillapító burkolatok, virágoskert, homokozó. A felállított padok, építmények, játékeszközök, mászókák, biztonságosságát állandóan ellenőrizzük


3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Katolikus óvodánkban alapvető nevelési feladatunknak a gyermekek testi, lelki, és szellemi szükségleteinek kielégítését, a közösségi életre történő felkészítést, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlődésének elősegítését tekintjük. Ezen belül: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a közösségi nevelés biztosítása Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az esztétikai nevelés Az erkölcsi nevelés A keresztény hitre nevelés 3.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészség olyan adottság, amely által az emberi szervezet tökéletesen működik. A test és a lélek két egyenértékű alkotóeleme az embernek. Sem a test kultusza, sem megvetése nem fogadható el a keresztény vallás szerint. Célunk: Az egészséges életmódra nevelésnek védő és fejlesztő hatásokkal kell biztosítania, hogy a gyermek egészséges maradhasson. A testi nevelés azt a célt szolgálja, hogy a gyermek tanuljon meg vigyázni az egészségére, örömét lelje a testedzésben, izomzata megerősödjön, és akaraterejével próbálja megszerezni teste felett az uralmat. Feladataink: - A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése (testápolás, táplálkozás, öltözködés, alvás, pihenés, helyes életritmus). - Mozgásigényük kielégítése, testi képességeik fejlődésének segítése. - A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. - A mozgásigény figyelembe vételével folyamatos, napi testedzés, testi nevelés, prevenció. - A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - Egészséges és biztonságos környezet biztosítása. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások környezettudatos magatartás alakítása. - Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. A helyes életritmus a gondozás központi kérdése. Ezért a gyermekek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő optimális életritmus kialakítására törekszünk a napirendben. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra és nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremtenek, amely pedig a szervezett tevékenységek alapfeltétele. Az óvodai felvétel során a gyermekekről anamnézist készítünk. A kapott adatokból kiindulva az egyéni sajátosságok figyelembevételével megkezdjük a testi szükségletek kielégítését, fejlesztő munkánkat. Az egészséges fejlődés egyik feltétele a helyes táplálkozás. Biztosítjuk a változatos, fehérje dús, vitamindús ételeket, a folyadékpótlás napi többszöri és a gyümölcsfogyasztás mindennapi lehetőségét. A szülőkkel összefogva alakítjuk ki a gyermekek táplálkozási szokásait. Kellő toleranciával próbáljuk elérni, hogy a felszolgált ételt örömmel fogadják, ne becsméreljék azt, ne válogassanak. Az egészségügyi szokások kialakításánál a helyes testápolás váljon igényévé a gyerekeknek. Az óvodai és családi szokások összehangolása segít azok kialakításában. Személyes példaadással, következetes oktatással, ellenőrzéssel, meggyőzéssel a helyes testápolásra, fogmosásra, orrfújásra, hajápolásra tanítjuk őket. Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a gyerekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermekeket. Mi a réteges öltözködést helyezzük előtérbe, ezt javasoljuk a szülőknek is. Felhívjuk

99 Pedagógiai program figyelmüket arra, hogy gyermekük öltözete legyen mindig tiszta, szerény, egyszerű, kényelmes, amely nem gátolja őt a felszabadult, aktív játékban és más tevékenységekben. Az óvodások alvásigényének egy részét az óvodában elégítjük ki. Megfelelő időt, helyet, tiszta levegőt biztosítunk a pihenéshez. Mesékkel, altatókkal, dúdolókkal segítjük a gyermekek alvását, szendergését. A kevesebb alvásigényű gyermekeknek lehetővé tesszük a csendes tevékenykedést. Bár az óvodás gyermek mozgása egyre ügyesebbé, egyre rendezettebbé válik, a 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, hirtelen növekedés, okozhat hanyag testtartást. Ezt szervezett mozgásos tevékenységekkel, különösen a prevenciós fejlesztő tornákkal, a mozgási igény kielégítésével próbáljuk megelőzni. A lábboltozatot erősítő fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyerekek lábizomzatát javítjuk. A nagycsoportosok, erősebb, ügyesebb középsősök számára lehetőséget biztosítunk uszodalátogatásra. Az óvodai mindennapok fontos eleme a szabad mozgás. A lehető legtöbb időt töltjük a szabadban, ahol szervezett mozgástevékenységekkel (torna, futás, kocogás) rövidebb-hosszabb sétákkal, az évszakok nyújtotta sportolási lehetőségekkel hozzájárulunk mozgásigényük kielégítéséhez, egészségük védelméhez, edzéséhez. A csoportszobában is biztosítunk helyet, játékeszközöket a szabad mozgáshoz. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az udvar. Arra törekszünk, hogy folyamatos alakításával az óvodások sokféle önépítő, önfejlesztő tevékenységét szolgáljuk minden évszakban, valamint a különböző napszakokban. Biztosítunk árnyékos és napos játszóhelyet, füves, homokos és betonos területet, mozgásukat, edzésüket segítő játékszereket. A több funkciót (szabad játék, étkezés, alvás stb.) betöltő csoportszobákat a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével esztétikusan rendezzük be. A barátságos, otthonos csoportszoba ízlésközvetítő is, de fontos a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is. Megfelelő tárgyi környezet jó alapot ad a nevelőmunkánkhoz. Az öltöző berendezése, egyéb adottsága szintén a nyugodt feladatmegoldást segíti a gyerekek számára. Hasznos dolog az itt elhelyezett hirdetőtábla, ami a szülőkkel való kapcsolattartásunk eszköze. A mosdókban megfelelő számú, méretű és tisztaságú tárgyak segítik a szükségletek kielégítését. Az egészséges környezet fontos elemei: tisztaság, megfelelő hőmérséklet, világítás, rend, szellőztetés…stb. Az óvodás gyermek veszélyérzete még nem alakult ki kellően, így a gyermekcsoportnak fokozott felügyeletre van szüksége a teremben és az udvaron is. A leggyakoribb veszélyhelyzetekre felhívjuk a figyelmüket, és az is előfordul, hogy tiltással élünk. A baleset-megelőzés érdekében folyamatosan ellenőrizzük a használati tárgyakat, berendezéseket, játékeszközöket. A környezetünk védelmére már a kicsiket is tanítani kell. Az óvodai élet mintául szolgál a környezettel való harmonikus együttélésre is. (a környezet megbecsülése, tisztán tartása, növény és állatvédelem, hulladékok szelektív összegyűjtése). Tudatosítjuk bennük a természetes anyagok használatának környezet és egészségkímélő szerepét. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: - A testápolási szokásoknak megfelelően, a gyermekek rendszeresen teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak. - Az eszközökre vigyáznak, a helyükre teszik azokat. - A zsebkendőt önállóan használják köhögéskor, tüsszentéskor egyaránt. - Esztétikusan terítenek, a kultúrált étkezési szokásokat betartják. - Önállóan öntenek vizet a kancsóból. - Helyesen használják az evőeszközöket. - Teljesen önállóan öltözködnek a hőmérsékletnek megfelelően. - Ruháikkal gondosan bánnak, rendet tartanak az öltözőszekrényükben. - Környezetüket, saját külsejüket igyekeznek rendben tartani. - Étkezéskor, a foglalkozásokon az asztalnál egyenes háttal, helyes testtartásban ülnek. - A rendszeres, harmonikus légkörben végzett mozgás a gyermekek természetes igényévé válik. - A környezetvédelmi nevelés eredményeképpen megbecsüléssel, tisztelettel, megfelelő indíttatással fordulnak természeti környezetük felé. 3.2

AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS BIZTOSÍTÁSA

100 Pedagógiai program Az érzelem a környezet és más személyek által kiváltott tudatállapot bennünk. Az érzelmek összekötő szerepet töltenek be az értelem, az ösztön, a tudatalatti világ között, ezért fontos már kisgyermekkorban is a nemes érzelmek kiművelése. Az érzelmekre nem elég buzdítani őket, hanem ki kell váltani azokat. ˝Fiacskáim! Ne szeressünk szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal˝. (1Jn 3,18). A keresztény szeretet mértéke – önmagunk szeretete. Nem lehetünk személyválogatók sem, hiszen minden ember Isten képmása és Krisztus megváltottja. A szocializáció a gyerekek bevezetése a társadalmi környezetbe. Az elsődleges szocializáció helye a család, a másodlagos szocializáció helye az óvoda, ahol a gyerekek szociális tanulásának tudatos szervezése folyik. Szem előtt kell tartanunk, hogy a teremtés és megváltás rendjében három alapvető közösség létezik: a család, a társadalmi közösség, és az üdvösség rendjében az Egyház Célunk: A gyerekekben a nemes érzelmek kiművelése – névadónk, Boldog Apor Vilmos példájára jelenjen meg viselkedésükben az önzetlenség, a segítőkészség, az együttérzés. Egymás közötti, és a felnőttekkel való viszonyukat is a szeretet érzelmei jellemezzék: a bizalom, a türelem, a megértés, az egymásra figyelés, a nagylelkűség. A 3-7 éves gyerekek jussanak el a puszta együttléttől az együvé tartozásig, az együttműködésig. Jó közösségek kialakítása az egyes csoportokban, és az egész óvodában is. Az egyes gyerekek „énképe” differenciálódjon, „én tudatuk” megerősödjön. A szocializáció elősegítése. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint kiemelkedő képességű gyermekek elfogadó szeretete. A gyerekeket és családjaikat bevonjuk az Egyház közösségébe. Feladataink: Példamutató, ösztönző, elfogadó magatartásunkkal mutassuk meg a gyermekeknek a marista egyszerűséget, alázatosságot és a szerénységet. Teremtsünk érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias, elfogadó, örömteli légkört az óvodánkban. Alakítsunk ki pozitív érzelmi kapcsolatot felnőtt és gyermek; gyermek és gyermek, felnőttek és felnőttek viszonylatában is. Állítsunk közös célokat a gyermekközösségek elé. Szervezzünk közös programokat, ünnepléseket a csoportok között, az iskolaközponttal, a Szentlélek Plébániával, és más keresztény óvodákkal is. Alakítsunk ki az egyes csoportok és az óvoda életét szabályozó szokásrendszert, törekedjünk az értelmes fegyelemre. Az egyes gyerekek helyes önismeretének, önbecsülésének kialakítása, az értékes tulajdonságok, adottságok kidomborítása. Az egyes gyerekek aktivitásának, önállóságának, kommunikációs képességeinek fejlesztése, a „barátkozások” elősegítése. Kiemelt feladatunk ezen a területen: A szocializáció társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőségek elfogadására és tiszteletére nevelés. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés. ( Megkülönböztetett figyelemmel: sajátos nevelési igényű gyermekek) Személyünk meghatározó a közösség életében. Szervezője, irányítója ugyanakkor tagja is vagyunk a társas kapcsolatoknak. Elsőszámú modellé, példaképpé kell válnunk. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel. Nevelőmunkánkat a szerető, tiszteletteljes, biztató ösztönzés jellemezze, valódi keresztény értékeket kell átadnunk a ránk bízott gyerekeknek. A gyermekközösségekben a harmonikus, szoros érzelmi kötődés kialakulását segítik a közös célok, a távlatok, a szimbólumok megteremtése, a közös ünneplés. Különösen azokat tartjuk értékeseknek, amelyek rendszeres ismétlődéssel hagyománnyá válnak: a társak köszöntése; a reggeli

101 Pedagógiai program áhítatokon ima a betegekért; levélírás, ajándékkészítés a hosszan hiányzóknak; a gyümölcsnapok – egymás megvendégelése; látogatás a családoknál... A nevelési év jeles napjai óvodánkban: -

Veni Sancte – Jöjj, Szentlélek! - tanévnyitó családi szentmise Adventi és Nagyböjti könyvvásár Farsang Május 1. – májusfa állítása, tavaszünnep Ovi hangversenyek Bábszínház látogatások Múzeumpedagógiai foglalkozások Anyák napja (óvodai készülődés) Az iskolaközpont névadója, Boldog Apor Vilmos püspök emléknapja – május 23. - Gyermeknap A mindenkori nagycsoportosok búcsúztatása, évzáró műsora Te Deum - hálaadó, tanévzáró családi mise a templomban Állami ünnepek: (megemlékezés) - március 15. - október 23.

-

az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc ünnepe az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe

Az óvodai gyermekközösség alakulásának első eredménye, ha minden gyermek jól érzi magát, ha mindenkinek van ˝helye˝ a csoportban. A perifériára szorult gyermek fokozott figyelmet, sürgős segítséget igényel (példaadó együttjátszásunk, közös játékra ösztönző ötleteink, a gyermekek értékes jellemvonásainak kiemelése biztosan javít a helyzeten). A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint kiemelkedő képességű gyermekek elfogadó szeretete kell, hogy jellemezzen minden óvónőt. Speciális problémák esetén megfelelő szakember segítségét kérjük.

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: A gyermekek jól érzik magukat az óvodában, keresik a közös tevékenységeket, azokban aktívan részt vesznek, együttműködnek. Az eddig kialakult jó szokások igényükké válnak. Az adott tevékenység által megkívánt formákat elfogadják. A felnőttek és társaik közlését figyelmesen és türelmesen meghallgatják. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, vigyáznak munkájuk eredményére. Örülnek a közösen elért sikereknek. Bíznak önmaguk képességeiben, a közösségért szívesen dolgoznak, felajánlják segítségüket.

102 Pedagógiai program A vállalt feladatokért felelősséget éreznek, kitartóan küzdenek a célért. Vállalkoznak önálló véleményalkotásra. Bíznak társaikban, próbálkoznak a konfliktusok megoldásával. Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Képesek a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni. A csoportba érkező vendégeket, társaikat szeretettel köszöntik. Az alapvető metakommunikatív jelzéseket felfogják. Szociálisan is éretté vállnak az iskolai életre.


3.3.AZ ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az Egyház tanításában az értelemmel való kívánalom a bölcsességre való törekvés. A bölcsesség a hit és az élet okait kutatja, a lét átfogó magyarázata és megértése, amely az életformát is meghatározza: Isten közelségében élő ember helyes döntéseit jelenti. Célunk: Az értelmi nevelés célja, hogy a gyermekek képesek legyenek ismereteket befogadni és önálló értelmi tevékenységet tudjanak folytatni. Minden ismeretüket célra rendeljék, azaz a forráshoz, Istenhez visszavezessék! Így alakuljon ki bennük a hit és a szeretetközpontú tudás, a bölcsesség. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban van egymással, így a beszédkészség, a szókincs bővítése is feladatunk. A beszédnek az igazság és a szeretet eszközévé kell válnia a hívő felnőttek példamutatásának segítségével. Célunk olyan szeretetteljes, derűs légkör kialakítása, hogy a gyerekek bizalommal, önmagukból kilépve készek legyenek mások befogadására, a kommunikációra. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. Feladataink: Sokoldalú szervezetten szerzett tapasztalatszerzés biztosítása. Az egyéni érdeklődés, kíváncsiság felébresztése. A gyermekek ismereteinek bővítése, rendszerezése. A megszerzett ismeretek gyakoroltatása különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az életkori sajátosságokra és tapasztalatokra, élményekre építve. Értelmi képességeik fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkozás Tevékenységeken keresztül kreativitásuk serkentése, fejlesztése Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés. Beszélő és meghallgatni tudó környezet alakítása. Feladattudatuk kialakítása: - Kommunikációs képességek fejlesztése. - Az énkép fejlesztése, testséma kialakításának segítése. - Tanuláshoz szükséges részképességek fejlesztése. - Az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően, az ismeretek, jártasságok, készségek alapozása. - Tehetséggondozás, egyéni fejlesztés. Óvodai programunk a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra valamint a meglévő tapasztalataikra, élményeire és ismereteire építve lehetőséget biztosít változatos tevékenységek végzésére. Az érzelem indította játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül sok tapasztalatot szerezhet a társadalmi és természeti környezetből. Lényeges, hogy ne passzív szemlélésre, hanem alkotó cselekvésre késztessük gyermekeinket, mert így fejlődhetnek értelmi képességeik. Az értelmi képességek és a beszéd szoros kapcsolatban vannak egymással. Eleinte a gyermek hamarabb fejezi ki magát cselekvésben, mint beszédben. Ha azonban már alkotó cselekvést végez, szóbeli közlésre is gyakrabban szüksége van. A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció, a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Általa erősödik biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, anyanyelvi kultúráját.

A beszédkapcsolatok alakulásának alapja: A felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek közötti szeretetteljes kapcsolat.

104 Pedagógiai program Feltételei: 1.Az egymást meghallgató, az egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédkészsége. 2.Az anyanyelv szókincsének hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak ismerete, használata. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása ,beszélő környezettel. A pedagógus „minta” a gyermekek számára: - Nyelvhasználata legyen a gyermekek számára érthető. - Mondatszerkesztése egyszerű, változatos. - Beszédhangja tiszta. érthető, kellően színezett. Példamutató beszéde gyakori, szeretetteljes beszédkezdeményezése serkenti a visszahúzódó gyermekek beszélgetési kedvét. A tudatosan kezdeményezett és irányított beszélgetéseken képet kaphatunk a gyermekek ismereteiről, gondolkodásáról, képzeletéről, érzelmeiről, beszédfejlettségéről. Az anyanyelvi kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka, az óvodai élet minden területét. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: - A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. - Elbeszélésük folyamatos, a történések logikai, időrendi sorrendjét igyekeznek követni. - Figyelmesen végighallgatják az óvónőt, társaikat, kérdésüket, válaszukat ahhoz igazítják. - Beszédüket személyiségüknek és az adott helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelően hangsúlyozzák gesztusokkal, arcjátékokkal kísérik - Anyanyelvi szabályainknak megfelelően tiszta beszédhangokkal kommunikálnak. - A tapasztalati úton megszerzett ismereteket összefüggésükben is észreveszik, értik. - Képesek egyszerű gondolkodási műveletekre. - Képesek önálló feladatmegoldásra, koncentrációra. - A szerzett ismereteket emlékezetben tartják és szükség esetén felidézik. - Érzékelésük, észlelésük kifinomulttá válik. - Képesek az önellenőrzésre, önértékelésre.

105 Pedagógiai program 3.4. AZ ESZTÉTIKAI NEVELÉS A szépség kritériumai koronként, kultúránként, társadalmanként változnak. Szent Ágoston így gondolkodott: a Teremtő alkotásaiban nincsenek rút dolgok, tehát Isten maga a szépség. A világ is szép, és az emberi művészet az Ő szépségét akarja visszatükrözni. Az, hogy mi jelenti számunkra a szépet, az ízléstől és a személy érettségétől függ – ezek pedig a nevelés következményei. Célunk: A gyerekek képessé váljanak a szép befogadására, az őket körülvevő világban (természeti – és társadalmi környezet), és az emberi alkotásokban, műalkotásokban. Törekedjenek tevékenységeikben, életükben a „szép” létrehozására. A közös élmények hatására a jó gyermekközösség kialakítása. A keresztény értékek, követendő igazságok és eszmények felmutatása. Feladataink: Az esztétikus környezetalakítás (katolikus jelképek, egyszerűség, teremtés közeliség…). Személyes hatásunkkal tegyük fogékonnyá a gyermekeket a szépség befogadására az őket körülvevő világban. Az ízlésformálás – a magyar népi kultúra elemeinek megismertetése, megszerettetése (népdalok, népzene, néptánc, népköltészet, díszítőművészet). A művészetek, kultúra terjesztése. Ismerkedés más népek kultúrájával. Alkalomteremtés a művészi élmények átélésére – a külső-belső csend feltételeinek megteremtése, hogy létre jöhessen bennük az áhítat. Adjunk lehetőséget a megfelelő tevékenységek biztosításával az önálló alkotásra. A keresztény értékeket hordozó műsorok, sajtótermékek, zenei, irodalmi művek összegyűjtése, hallgatása, figyelemmel kísérése – ajánlása a családoknak is – modellközvetítés. Kívánjuk meg a szülőktől is a felelősségteljes magatartást, a televíziózással, videózással kapcsolatban! Ne tegyék ki gyermekeiket a romboló lelki hatásoknak!

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: Örömmel fedezik fel a szépet a teremtett világban, az emberi alkotásokban. Megkülönböztetik a csúnyát a széptől, a rendet a rendetlenségtől. Törekednek a szép létrehozására a környezetükben. Érdeklődnek a művészetek, a kultúra iránt, felismerik a magyar népi kultúra elemeit Szívesen, örömmel alkotnak maguk is, fantáziájuk segítségével. Szívesen hallgatják a népzenét, a klasszikus zenét is. Örömmel énekelnek, körjátékoznak, ismerik a magyar néptánc alaplépéseit. Szívesen hallgatják a hosszabb lélegzetű, bonyolultabb cselekményű népmeséket, meseregényeket is. Ők maguk is mesélnek, verselnek, eljátsszák a történeteket, báboznak.

106 Pedagógiai program 3.5. AZ ERKÖLCSI NEVELÉS A Teremtés könyvében ez áll: ˝És látta Isten, hogy mind az, amit alkotott, nagyon jó volt…˝ (Ter 1,31 ) Tehát minden valóság, ami megőrzi Istentől való függőségét az jó. A rossz kiindulópontja a Gonosz, aki nem fogadja el az Isten terve szerinti üdvrendet. Az igaz ember Istennel jár (Mik 6,8). A bűn olyan, mint a gyermek hálátlansága az Atya iránt. Ezek kulcsfogalmak az erkölcs bibliai-teológiai megalapozásához. Az erkölcs olyan minőség, mely az emberi cselekedet és a végső cél (az üdvösség) között fenn áll: ha jó a cselekedet, akkor segíti az embert a végső céljához való eljutásban, ha rossz, akkor megakadályozza azt. Ebben segíti az embert a törvény ( Tizparancsolat) és a lelkiismeret. Célunk: A gyermeki „jellem” alakítása és a keresztény értékek átadása: Segítségünkkel a gyerekek saját magukat, és a környezetükhöz fűződő viszonyukat Jézus tanítása szerint tudják formálni. A jót és a rosszat, a helyes és helytelen cselekedeteket képesek legyenek megkülönböztetni. Az igazság szeretetére, becsületességre nevelés. A szülők, nagyszülők, nevelők, felnőttek tiszteletére nevelés. Engedelmességre, önfegyelemre, állhatatosságra, felelősségtudatra nevelés. Tudjanak örülni mások örömének. Képesek legyenek a megbocsátásra, kiengesztelődésre, az egymáshoz való alkalmazkodásra. Társaikhoz, szüleikhez, nevelőikhez fűződő viszonyukat a figyelmesség, a türelem, segítőkészség jellemezze. Nemzeti értékeinkhez, a szülőföldünkhöz való szeretetteljes, jó viszony kialakítása – hazafiságra nevelés. Néphagyományok ápolása Feladataink: Helyes erkölcsi mintát kell nyújtanunk a gyerekeknek. Motiválttá kell tenni őket, hogy személyes érdekeltségük alakuljon ki a nevelési folyamatban. A feladat végrehajtásában oda kell állnunk a kisebbek mellé. A kicsi haladást is dicsérettel jutalmazzuk - következetesek legyünk az elvárásokban. -

-

Szeretettel fegyelmezzük: A hibát, mint rossz cselekedetet marasztaljuk el, nem a gyermeket. Az el nem végzett munkát el kell végezni. A hibát helyre kell hozni. A jóvátétel igazságos legyen, további erőfeszítésre késztessen. Kerüljük a tárgyi jutalmazást. Balesetveszély, életveszély, rongálás, lelki terror esetén tiltással, ˝kiemeléssel˝ éljünk. Óvodánkban tilos a testi fenyítés, az ijesztgetés, és megszégyenítés! A keresztény ünnepekhez kapcsolódó népszokásokkal, a népi kultúra gazdag világával ismertessük meg a gyerekeket.

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére:

107 -

Pedagógiai program Szokásukká válik az igazmondás. Igényük lesz az igazságosság, becsületesség. Nem árulkodnak másoknak rosszat akarva. Megjelenik az önfegyelem, kötelességtudat a tevékenységeikben. Tisztelettel beszélnek, viselkednek a felnőttekkel szemben. Teljesítik a szüleik, nevelőik kérését, elvárásait. Játékaikban, tevékenységeikben alkalmazkodni próbálnak egymáshoz. A lelkiismeretük hangjára hallgatva a ˝jót˝ cselekszik. Konfliktusok esetén hajlandók a megbocsátásra, kiengesztelődésre. A szomorkodókat, sírókat megvigasztalják, észreveszik, ha valaki segítségre szorul. Felismerik, és szívesen használják, hallgatják, énekelik, mondogatják a magyar népdalokat, mondókákat, meséket, néptáncokat. Felismerik és megnevezik hazánk jelképeit (nemzeti lobogó, címer, himnusz).

108 Pedagógiai program 3.6.

A KERESZTÉNY HITRE NEVELÉS

„Minden kereszténynek joga van a keresztény nevelésre, mert ujjá született, új teremtménnyé lett vízből és Szentlélekből, Isten gyermekének hívják…” – ez a II. Vatikáni Zsinat tanítása a keresztény nevelésről. Az ősegyházban a katekézis csak a felnőttekre irányult, a gyerekek hitoktatásával a szülők foglalkoztak, a gyerekek elé élték a krisztusi életet. Ma is a szülők elsődleges joga és lelkiismeretbeli kötelessége a gyermekeik keresztény nevelése, de többségük csak akkor tud ennek eleget tenni, ha segítséget kap hozzá. Katolikus óvodánkban az életkori sajátosságokhoz igazodó, igaz, továbbfejleszthető, élményszerű tanítást kell adnunk a gyerekeknek, a szülőket pedig segítenünk kell a hitre nevelésben. Célunk: A családi keresztény nevelés támogatása, vagy a gyerekek elindítása a keresztény életre, a „mag elültetése”. A gyerekek vallási környezetismeretének megalapozása. A családok evangelizálása: Jézus örömhírének átadása. Annak megéreztetése, hogy mi keresztények Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusban egymás testvérei vagyunk. Az egyházi év ünnepeit valódi tartalommal töltsük meg, a gyermekeket – és rajtuk keresztül a családokat is – megtanítsuk az ünneplésre. Örömmel imádkozzanak minden nap. Feladataink: A teremtés csodájának megláttatása – imádságra nevelés. Isten szeretetének megéreztetése a szeretetteljes, imádságos légkörben, a hála érzésének felébresztése. Alapvető hitkészség kialakítása, a „jézusi szeretetélmény” megtapasztaltatása a gyerekekkel. Örömteli vallásos élmények nyújtása, vallásos érzelmeik megalapozása, erősítése. A lelkiismeretük ébresztgetése, nevelése. A hitre veszélyes nevelési hibák kiküszöbölése (a lehetőségek szerint). Más felekezetű családok eltérő szokásainak tiszteletben tartása. Szűz Mária személyének megismertetése, megszerettetése a gyerekekkel. A hitre veszélyes nevelési hibák: Téves vallási képzetekkel, tájékozatlansággal, zavaros fogalmakkal súlyos károkat is okozhatunk a gyermekek lelkivilágában. Az ilyen élmények félelmetes, szürrealisztikus vallásos képzeteket és Istenképet alakíthatnak ki a gyerekekben, amit később nagyon nehéz helyrehozni. A katolikus óvodánkban minden felnőttnek (a dajkának is!) kerülnie kell a hitre veszélyes nevelési hibákat. Az együttműködés során fel kell hívnunk a szülők, nagyszülők figyelmét is ezekre a téves megfogalmazásokra: a ˝Jézuska˝, ˝jó Istenke” kifejezések helyett a felnőtt Jézusról, a jó Istenről, a Mennyei Atyáról beszéljünk a gyerekeknek. (Természetesen karácsonykor a kis Jézus születését ünnepeljük). Nevelői tekintélyünk alátámasztására ne használjuk Istent, ne fenyegetőzzünk vele és a pokollal, ördögökkel. Jézust ne tüntessük fel varázslónak (szeretetből segített az embereken, Isteni hatalmával tett csodát…). Fokozatosan vigyük be a köztudatba, hogy a karácsonyi ajándékozásnál használatos ˝Jézuska-mese˝ helytelen, mert a nevelő és Jézus hitelét is aláássuk vele, és a gyerekek logikáját sem elégíti ki a történet. A bibliai történeteket válogassuk meg a gyerekek számára, és ne úgy adjuk elő nekik, mint egy érdekes mesét. A félreértett ismeret mindig veszélyes lehet, ezért inkább ne beszéljünk számukra még érthetetlen dolgokról (az Újszövetségből merítsünk). Istennel és a vallással kapcsolatban ne tréfálkozzunk, megnyilatkozásunk tiszteletteljes legyen!

109 Pedagógiai program A szemléltetéssel kapcsolatos kívánalom, hogy ne legyen ijesztő a gyermekek számára! Az esztétikus képek, képeskönyvek, tárgyak váltanak ki pozitív érzelmeket a gyermekekből. A gyermekek lelki fejlődését elősegítő tényezők, nevelési eszközök és módszerek: Az öröm és rácsodálkozás a világra. A boldogságkeresés vágyát Isten oltotta belénk, de az egész boldogság egyszerre nem birtokolható, hanem örömökben élhető át. Óvjuk és tápláljuk a gyermekekben meglévő ösztönös csodálkozni tudást. Tudatosan keressük, és velük együtt éljük át az örömet: a test örömeiben (finom étel, virágillat, hintázás…), a társakkal való kapcsolatokban, a környező világ szépségeiben, az alkotásban, az ajándékozásban… Éljék át az óvodában az oltalmazó örömet: elfogadnak olyannak, amilyen vagyok – így később azt is elhiszi, hogy Isten is elfogadja, és szereti őt. A hála érzésének felébresztése. Az ajándékozás, a testi – lelki bajban nyújtott segítség, a megbocsátás, a gondoskodás által kiváltott pozitív érzelem a hála. Nem szoktatás kérdése csak, hanem a helyes, mértékletes ajándékozás, a társakra, felnőttekre való ráutaltság érzésének megélése által alakul ki. Mi felnőttek, egymás iránti tiszteletteljes beszéddel, dicsérettel, köszönetmondással tudjuk felébreszteni a hála érzését. Az emberek iránt érzett hála a kiinduló pontja az Isten gondoskodása láttán kialakult hálaadásnak. A csend megteremtése. Harsogó világunkban már egészen megfeledkeztünk a csendről. Az állandó zaj kifárasztja az idegrendszerünket, elvonja a figyelmünket a lényegről, az embertársakkal és a Mennyei Atyánkkal való kapcsolatról. A csend azt jelenti – figyelmesen koncentrálunk valakire, valamire. Meg kell tanítanunk arra a gyerekeket, hogy tudjanak elhallgatni a csodálkozástól, „elnémulni” a tisztelettől (példaadással, ráfigyeléssel, következetességgel…). Csak ha csendben vagyunk, akkor tudunk Isten felé fordulni, Őt meghallani, az akaratát felismerni. Az akarat fejlesztése. Nem elég Isten szándékát ismerni, hanem akarnunk is kell azt megtenni. Fontos a gyerekek ˝jórakész˝ akaratának kifejlesztése. A fenyegetés, a megvesztegetés, a manipuláció nem vezet jóra sohasem! Meg kell tanítanunk a gyermeknek, hogy az akaratát megerősítse a jóra – így nem a dolgok uralkodnak felette, hanem ő fogja uralni azokat. A kisgyermek természeténél fogva ˝én-központú˝, és csak lassan tanulja meg a lemondást, ezért nagy türelemre van szükség ( megfelelő indítékok, ígéret, szoktatás, sarkallás ) – a nagyböjtben jó lehetőség kínálkozik arra, hogy a gyerekekkel együtt megéljük az egyszerűséget, a lemondást. Tanítsuk meg őket arra, hogy örömet szerezzünk azoknak, akiket szeretünk, (jócselekedetek gyűjtése, ajándékkészítés…) és az embertársakon keresztül szerzünk örömet Jézusnak és a Jóistennek is. A lelkiismeret nevelése. Az egészen kicsi gyermek még nem tud különbséget tenni jó és rossz között – csak azt érzékeli, hogy van, ami megengedett, és van, ami tilos. Ahogy növekszik, úgy kezdi a saját magatartását megítélni a szülők, nevelők visszajelzéseiből. A dicséret és a feddés segítségével alakítsuk a csírázó lelkiismeretüket (következetesség!). Később már a gyermekekkel közösen kutassuk fel a cselekedetek indítékait, tanítsuk meg őket a lelkiismeret vizsgálatára is. Tilos az Isten büntetésével fenyegetőzni! Az a gyermek, aki fél, nem tudja szeretni az Istent. A bűnbánat, a jóvátétel, az engesztelés A keresztény pedagógia értékesebbnek tartja a büntetésnél a jóvátételt, mert az aktív cselekvést igényel. A jóvátétel feltételezi a bűnbánatot. Szoktassuk rá a gyermekeket, hogy hibáikat bevallják, és bocsánatot kérjenek. Mi felnőttek is mutassunk példát a bocsánatkérésben – ezzel bátorítjuk a gyermekeket a hibák beismerésére. Az imádságra nevelés Az imádság: beszélgetés Jézussal és a Mennyei atyával. Az imádság alapfeltétele a megfelelő lelkület: az örömteli szív és a bizalom. Először meg kell ismertetnünk, szerettetnünk a gyerekekkel Jézust

110 Pedagógiai program - és általa a Mennyei Atyát, - csak azután várhatjuk el, hogy szívesen szólítsák meg Őket, és beszélgessenek Velük. Megfelelő időt, helyet és nyugodt légkört kell teremtenünk a napi imádságra. Naponta, a reggeli áhítatok alkalmával, az ebéd előtti – utáni imánál, a hittan - foglalkozásokon, az ünneplésekkor, a templomlátogatások alkalmával is jó lehetőség kínálkozik a imádságra nevelésre. Esti imára is tanítsuk meg a gyerekeket, és buzdítsuk őket a közös családi imára. Az ima ne legyen hosszú, fárasztó a gyerekek számára, és segítsük őket, hogy megértsék a tartalmát. Tegyük cselekvésessé mozgással, jelkép erejű tárgyak (szív, kavics, kép, kereszt…) körbeadásával, énekléssel, párbeszéddel, ismételgetéssel. Középső csoport végén, nagycsoportban próbálkozzunk a saját szavas imával is, példamutatásunk nyomán. Az ünneplés A mai felgyorsult világunkban az emberek elfelejtettek ünnepelni. Az ünnepek elvesztették valóságos tartalmukat, a kereskedelem, a pénzvilág kisajátította azokat magának. Katolikus óvodánkban tudatosan törekszünk arra, hogy a családi, társadalmi, egyházi ünnepeket valódi tartalommal töltsük meg, és megtanítsuk a gyermekeket - rajtuk keresztül a családokat - az ünneplésre. Az egyházi év ünnepei jó alkalmak arra is, hogy a gyerekeket - családjaikkal együtt- bevonjuk az egyházközség közösségének ünneplésébe, az ünnepi liturgiákba. Tudnunk kell, hogy az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó népszokásokban a pogánykori hiedelmek is fellelhetők. Ezért a népi kultúránk csak azon elemeit építjük be a katolikus óvodai nevelőmunka folyamatába, amelyek igazodnak a hitre nevelésünk céljaihoz, és az óvodások életkori sajátosságaihoz (mendikálás, betlehemezés, pásztorjáték, ˝Szállást keres a Szent Család,˝ húsvéti tojásfejtés, locsolkodás, májusfa állítása, pünkösdölés, pünkösdi királyválasztás). Az egyházi év ünnepei az óvodánkban: Mindenszentek (november 1.) Halottak napja (november 2.) Szent Erzsébet emléknapja (november 19.) Advent (december) –karácsonyvárás Szent Miklós emléknapja (december 6.) Gyertyaszentelő Boldogasszony napja (február 2.) Szent Balázs emléknapja (február 3.) Hamvazószerda (február-március) –nagyböjt Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.) Nagyhét – húsvét (március-április) Pünkösd (május-június) Úr napja (június)

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Szívesen, örömmel imádkoznak Jézushoz és a Mennyei Atyához. Kialakul alapvető hitkészségük. Vallásos érzelmeik ébredeznek (öröm, hála, hit, kiengesztelődés…). Ismerik az egyházi ünnepek tartalmát, jelképeit. Ismerik a vallási környezetismerettel kapcsolatos legfontosabb fogalmak tartalmát (templom, Biblia, teremtés, imádság, csoda, szentmise, pap, jócselekedet, lelkiismeret…).

111 -

Pedagógiai program Ismerik a katolikus köszöntést, tudnak helyesen keresztet vetni. Felismerik Jézusról és Szűz Máriáról készült ábrázolásokat, tisztelettel és szeretettel beszélnek Róluk és a Mennyei Atyáról, a szentekről.

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Tudatos jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus kreatív, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Óvodánk dolgozóink számát – a törvény rendelkezéseit betartva - a gyermeklétszám alapján határozzuk meg. Egy gyermekcsoportban 2 óvodapedagógus látja el a nevelő-fejlesztő munkát. Csoportonként egy fő dajka segíti az óvónőket.

112 Pedagógiai program A fejlesztésre, megsegítésre szoruló gyermekek ellátását, fejlesztését speciális szakemberek látják el a mindenkori törvényeknek, rendeleteknek megfelelően. (Logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, szurdopedagógus…) 4.2 TÁRGYI FELTÉTELEK Felszereléseinket, eszközeinket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete alapján folyamatosan szerezzük be. A kötelező (minimális) eszközökön és fejlesztéseken túl évről-évre folyamatosan bővítjük eszközeinket a gyermekek változó testméretének megfelelően. Az óvoda épületének legfőbb jellemzői: - Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont épületében található; - Csoportszobák száma: 9; A csoportszobák mérete különböző - Gyermekmosdók száma: 4 - Nevelőtestületi szoba, dajka szoba, melegítő konyha, raktárak, tárolók 1-1 - Gyermeköltöző-csoportonként - Tornaszoba:1 - Logopédiai és fejlesztő szoba:1 Az óvoda udvara: Játékeszközeink: 5 homokozó 2 faház 1 kombinált játék (mászóka, csúszda) 6 fa asztal, 12 pad, 4 támlás pad 1 hintás mászóka 2 lengőhinta 1 láncos lépegető 1 mérleghinta 1 kisvonat 1 nyújtó, mászó háló 2 focikapu

Eszközigény a helyi pedagógiai programunk megvalósításához

Területei

Tárgyi feltételek Játékkészlet

2013. folyamatos karbantartásra, állagmegóvásra szorul WC-ék, mosdók, Textíliák/ ágynemű, törölközők, asztalterítők..

2010-2015. közötti szükségletek Megfelelő méretű nevelői szoba kialakítása

Építő, konstruáló, Udvari eszközök: hinták, bútorzat finommotorikát, gondolkodást, rollerok, kerékpárok érzékelés, szabálytudatot

113

Mozgásfejlesztő eszközök

Tornatermi eszközök, udvari mászókák, hinták

Könyvtár (szakmai, gyermek, hitéleti módszertani )

Leporellók, javítása képeskönyvek válogatása,

Udvar állapota

Növényzet, fa eszközök ápolása

Pedagógiai program fejlesztő játékok vásárlása Tornaszobába: különböző méretű és felületű labdák,szőnyegek Udvari játékok cseréje, kialakítása Leporellók, ismeretterjesztő kiadványok, folyóiratok Térburkolatok, napellenzők, focipálya kialakítása

4.3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Óvodánk az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont óvodája. Csoportok száma: Csoportok kialakítása:

9 a beiratkozott gyermekek életkorától függően történik. Törekvésünk: homogén, vagy részben osztott csoportok létrehozása.

A működés rendje: A gyermekek fogadása Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész éven át, folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott, illetve jóváhagyott téli- nyári zárva tartás alatt szünetel. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében (6.30-tól 17.00-ig) a gyermekek tevékenységét óvodapedagógus irányítja. A napirend A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirendet összeállításakor az óvodapedagógusok minden esetben vegyék figyelembe a helyi szokásokat és a gyermekek egyéni szükségleteit. A jól átgondolt napirend lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre.

Javaslat a napirend összeállításához Időtartam 6 .30-12.00

Tevékenység Gondozási feladatok ( tisztálkodás, étkezés, öltözködés ) Szabad játék, tervezett játék, párhuzamosan is tervezett differenciált tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban Reggeli áhítat Mindennapos frissítő mozgás vagy tervszerűen szervezett mozgás (teremben, tornateremben vagy a szabadban) Ismerkedés a teremtett világgal, megfigyelések végzése spontán és tervezetten szervezett formában Szabad játék, séta a szabadban; az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek a szabad levegőn Játékba, tevékenységbe ágyazott, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése, tevékenységekben megvalósuló cselekvéses, játékos tanulás, a gyermekek együttműködő képességeinek, feladattudatának fejlesztése

114 Pedagógiai program Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése  Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése  Tervszerűen szervezett hitre nevelés Gondozási feladatok ( tisztálkodás, étkezés, öltözködés...) Pihenés, alvás ( mesékkel, altatókkal ) Gondozási feladatok ( tisztálkodás, étkezés, öltözködés... ) Játék és párhuzamosan is végezhető tevékenységek a szülő érkezéséig     

12.00 – 15.00 15.00 – 17.00

A napirendi javaslat tájékoztatást nyújt arról, hogyan épüljenek egymásra a különböző tevékenységek. Ennek alapján a csoportok óvónői dolgozzák ki a gyermekek számára legideálisabb napirendet. Egész nap érvényesüljön az ésszerű rugalmasság. A tevékenységek javasolt szervezeti formái Párhuzamosan is végezhető differenciált és csoportosan szervezett tevékenységek Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok Munka jellegű tevékenységek

Tervezetten szervezett tevékenység Mozgás Mozgásos játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Reggeli áhítat Tervszerűen szervezett hitre nevelés

Tevékenységek formái egyéni, mikro csoportos, csoportos foglalkozás a témakörnek és a gyermekek fejlesztésének megfelelően

Heti rend A gyermekcsoportok óvodapedagógusai alakítják ki. A csoportnaplóban rögzítik.

4.4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 4.4.1. BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS A belső kapcsolattartásról, általános formáiról és rendjéről a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik. 4.4.2. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítésére épül, eredménye nagymértékben függ a sikeres együttműködéstől. Bennünk támaszt, segítőtársat találhatnak a szülők a gyermekük neveléséhez, és a gyermekek vallásos nevelésén keresztül a szülőket is megnyerhetjük, és rávezethetjük a hitélet örömére, békéjére.

115 Pedagógiai program A kapcsolattartás formái: Ovihívogató – a leendő óvodásoknak és szüleiknek; tájékoztatás, csoportlátogatás, zenés foglalkozás. Beiratkozáskor kedves fogadtatás, apró ajándék, írásbeli tájékoztató, anamnézis felvétele a gyermekről. Szükség esetén családlátogatás, fokozatos - ˝anyás˝ befogadás. Hirdetőtábla, Honlap. Rövid, naponkénti párbeszéd. Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt délelőttök, délutánok. Együttműködés a Szülői Szervezettel. Hosszabb kirándulások, munkadélutánok, az óvoda hagyományos ünnepei; Előadások szervezése, könyvek, videók, folyóiratok kölcsönzése a szülők számára. Családos délután. Gyermekfoglalkozás a Családi miséhez kötötten. Arra törekszünk, hogy katolikus óvodánknak keresztény értékközvetítő és evangelizáló szerepe legyen, szeretnénk elérni, hogy a szülők aktív részesei legyenek az óvodai életnek! 4.4.3

AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA

Az óvodából az iskolába való átmenet zavartalansága megkívánja, hogy mi pedagógusok a kölcsönös érdeklődés, tisztelet alapján összehangoljuk nevelési törekvéseinket. Fontosnak tartjuk egymás tartalmi munkájának megismerését, a folyamatosság biztosítását. A kapcsolattartás formái: Kölcsönös hospitálás (a leendő tanítónőkkel). Konzultáció. Együttműködés az iskola pasztorális csoportjával. Részvétel az iskolaközpont rendezvényein. Nagycsoportosok látogatása az első osztályban. Együttműködés az iskolaközpont logopédusával, gyógytestnevelőjével. Közös szakmai továbbképzések szervezése. 4.4.4. AZ ÓVODA ÉS AZ EGYHÁZKÖZSÉG

védőnőjével,

iskolaorvosával,

A katolikus óvoda fontos nevelési célja a gyerekek elindítása a keresztény életre. A hitre nevelés csak akkor lehet igazán eredményes, ha a gyerekek mellet hívő család, szülő van, aki megerősíti az óvodai vallásos nevelést. Ezért fontos, hogy a szülőket mind jobban bevonjuk az óvodai nevelőmunkába, majd az egyházközség életébe. Ennek feltétele az óvónők, a hitoktatók, a plébániai munkatársak együttműködése az egyházközség életének alakításában. Azt reméljük, hogy a szülők kezdetben azért nyílnak, mert gyermekeik neveléséhez kapnak segítséget, később magáért a hit tanulásáért, a felnőtt keresztény közösségért. Pasztorális célunk, hogy a pozitív élmények hatására olyan közösség alakuljon, ami a családokat összefogja. Ha ezek a közösségek nyitottak a plébánia, az óvoda, a többi család felé – a keresztény élet kovászává válhatnak, amely az egyházközségek életét megújíthatja.

-

A kapcsolattartás formái: Hirdetőtábla. Szóbeli hirdetés. Helyi újságok, Egyházközségi értesítő. Alkalmanként könyv, kegytárgy, hang és videokazetta árusítása, ajánlása. Családi misék.

116 -

Pedagógiai program Meghívás a liturgikus ünnepekre, az egyházközség búcsújára. Buzdítás a szentségek felvételére (keresztség, házasságrendezés…). A családok invitálása lelkigyakorlatokra (Cursillo), zarándoklatokra, felnőtt katekézisre.

4.4.5. AZ ÓVODA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK A közművelődési intézmények sajátos lehetőséget nyújtanak az óvodai nevelőmunkához. A kínálatból azonban úgy kell válogatnunk, hogy elősegítsék a nevelési feladataink sokoldalú megoldását, a gyermek személyiségfejlődését, összhangban legyenek intézményünk szellemiségével, nevelési céljaival, értékközvetítésével. Ezek figyelembevételével szervezünk látogatást a bábszínházak, színházak, múzeumok, kiállítótermek, művelődési házak, zenei együttesek előadásaira. 4.4.6. AZ ÓVODA ÉS A SZENT ANNA OTTHON Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, a Szentlélek Plébánia és a Szent Anna Otthon sajátos pasztorális kapcsolatban vannak egymással: mindhárom intézmény a Szentlélek Egyházközség területén fekszik. Nevelőközösségünk a jó kapcsolat kialakítására törekszik, és az együttműködés által szeretnénk óvodásainkat az idősek tiszteletére, a segítségnyújtás fontosságára, az ajándékozás örömére nevelni.

-

A kapcsolattartás formái: Látogatások. Műsorok (az óvodások anyák napi köszöntőt, betlehemes játékot mutatnak be az otthon lakóinak). Ajándékkészítés, ajándékozás (a gyermekek és az idősek részéről egyaránt).

4.4.7. KAPCSOLAT A SZAKMAI SZOLGÁLATOKKAL A városi és országos szolgálatokkal: Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó, Győri Kistérség Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Vadaskert Kórház és Szakambulancia Gyermekjóléti Szolgálat Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Megyei Pedagógiai Intézet Győr Az óvodai élet alatt a pedagógiai szakszolgálatok, az egészségügyi szakszolgálatok, a gyermekvédelem intézményei a gyermekek nevelését speciális ismereteikkel segítik. Kapcsolatunk folyamatos, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a ránk bízott gyermekről.


5. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI ˝ Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti, amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe. ˝ (Kodály Zoltán)

5.1

JÁTÉK

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermeki játék során szükséges az óvodapedagógus tudatos jelenléte, kreativitása, támogató, serkentő, indirekt reakciói. Célunk: A gyermek személyiségének, önbecsülésének, képességeinek a megalapozása, a keresztény pedagógiai elveknek megfelelően. A játék által keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó, kreatív gyermek nevelése. Az érzelmi, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása. Feladataink: - Azokat a feltételeket, helyzeteket, bőséges tapasztalatszerzéseket biztosítani, amelyek hatással vannak a játékra. - Élményszerzés lehetőségének megteremtése, mely alap a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a barkácsoláshoz, a bábozáshoz, dramatizáláshoz. - A 3-6-7-8 éves korban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása, figyelembe véve a gyermek egyéni fejlődési sajátosságait.

118 Pedagógiai program A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák Megfelelő:  élmény  hely  idő  nyugodt légkör  biztonságos játékeszköz 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekek tevékenységét a gyakorló játék és a szerepjáték jellemzi. Ebben a korban elsajátítják és betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. Szívesen játszanak együtt, egymás mellett vagy két- három gyermekből álló csoportban. Képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Barkácsoláskor a gyermekek bevonásával készítünk egyszerű kiegészítő játékszereket, így természetes lesz, hogy a hiányzóeszközöket később maguk is elkészíthetik. Bábozáskor elsősorban a báb mozgatása kelti fel a gyermek érdeklődését, ezért a csoportszobában tartjuk a leggyakrabban használt bábokat. Gondoskodunk arról is, hogy az építő, rakosgató gyermekek nyugalmas helyet találjanak maguknak. 3-4 éves korban olyan szabályjátékokat alkalmazunk, amelyek a gyermekek mozgásszükségletét elégítik ki, szabályaik egyszerűek, s tartalmuknál fogva közel állnak a gyermekekhez. 4-5 éves kor jellemző játéka a szerepjáték. A gyermekek játéka tapasztalataikat, ismereteiket tükrözi, tartósan kialakul a kisebb- nagyobb csoportokban való együttjátszás. Közösen készítjük el a kiegészítő kellékeket a játék tartalmi bővítéséhez. A bábozáshoz biztosítjuk a gyermekek kézméretének megfelelő bábot, magasságuknak megfelelő paravánt. Az építőjátékhoz biztosítjuk a sokféle eszközt és anyagot. 4-5 éves korban már olyan szabályjátékok is választhatók, amelyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében a gyermekek közösen tartsák be a szabályokat. 5-6-7 éves korban a játék témájához kapcsolódó szerepek és ennek megfelelő magatartás megkívánja a társra figyelést, a kívánságok késleltetését, az elgondolások módosítását, ezért megértik, elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját, alkalmazkodnak a szabályokhoz. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét. Saját példánkkal arra ösztönözzük a gyermekeket, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze. Közösen készítünk sík és fakanál bábot. 5-6-7 éves korban bonyolultabb szabályjátékot is választhatunk, amelyek nagyobb ügyességet, nagyobb szellemi erőfeszítést igényelnek. Már képesek a bonyolultabb szabályjátékok megtanulására, gyakorlására, ezért engedjük, hogy a gyermekeink játékában az egészséges versengés is jelen legyen. Udvari játéklehetőségek Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégítik ki. Ha az időjárás engedi: építő, konstruáló játékok, ábrázoló tevékenységek, bábozás, dramatizálás, verseny és szabályjátékok, énekes játékok alkalmazásával tesszük változatossá az udvari életet. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: -

Örömüket lelik a szerepjátszásban, képesek elosztani egymás között a szerepeket. Egy azon játéktémában több napon keresztül képesek részt venni. Játékaikhoz tudnak kellékeket, tárgyakat barkácsolni.

119 Pedagógiai program Igénylik a szabályjátékokat, képesek azok megszervezésére, lebonyolítására, tartják magukat a szabályokhoz. Konstruáló, építő képességeik fejlettsége lehetővé teszi az önálló alkotások létrehozását. Az óvodánk által előnybe részesített viselkedési szabályok megjelennek társas viselkedésükben.

-

5.2.

VERSELÉS, MESÉLÉS

Célunk: A gyermekek érzelmi, értelmi, lelki és etikai fejlődésének segítése. A mese és a vers az anyanyelv szövegén át emberi kapcsolatokra tanítson, segítse a gyermeket a világ megismerésében A keresztény emberre jellemző személyiségjegyek magalapozása. Feladataink: A bemutatásra, megismertetésre szánt irodalmi anyag igényes kiválasztása. (Keresztény értékeket közvetítsen.) A gyermekek beszédének, kifejezésmódjának fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal és a bábjátékkal. Irodalmi élmény nyújtása, népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveken keresztül. Önálló versmondásra, mesélésre ösztönzés. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). A könyv, az olvasás szeretetére nevelés. A mese, vers kiválasztásának szempontjai: keresztény értékeket közvetítsen, művészi értéke legyen, évszakokhoz, liturgikus ünnepkörökhöz kapcsolódjon, a gyermek számára érthető, a korosztályuknak megfelelő legyen tartalomban és terjedelemben. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A g y e r m e k c s o p o r t é s a z i r o d a l m i a n y a g i s m e r e t é b e n a z ó v ó n ő m a g a d ö n t s e e l , m i k o r s z ü k s é g e s a c s e n d , é s a c s o p o r t m i l y e n a r á n y ú r é s z v é t e l é r e g o n d o l . A m o z g á s s a l k í s é r h e t ő v e r s e k n e k n e m á r t h a t a t e r m é s z e t e s g y e r m e k z a j , j á t é k z a j . K é p e s k ö n y v e t n é z e g e t n i , a k é p e k r ő l

120 Pedagógiai program b e s z é l g e t n i , m e s e k é p e k e t k é s z í t e n i k i s e b b c s o p o r t o k b a n j ó . A m o n d ó k á k e g y r é s z e l o v a g o l t a t ó k , t e n y e r e s d i k , h i n t á z t a t ó k - p á r o s j á t é k o t i g é n y e l n e k . A z i g a z i m e s é h e z c s e n d s z ü k s é g e s ! N a p o n t a m o n d u n k m e s é t , p i h e n é s e l ő t t k ü l ö n ö s e n , m e r t i l y e n k o r a n y u g a l o m h e l y e t k é s z í t a m e s é n e k . 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása F o n t o s f e l a d a t u n k , h o g y a 3 - 4 é v e s e k v e r s a n y a g á t n é p i m o n d ó k á k b ó l , r i g m u s o k b ó l é s a l e g i s m e r t e b b k ö l t ő i n k r i t m i k u s , z e n e i h a t á s ú j á t é k o s v e r s e i b ő l á l l í t s u k ö s s z e . O l y a n m e s é k e t v á l a s z t u n k , a m e l y e k c s e l e k m é n y e e g y s z e r ű , é r t h e t ő , r i t m i k u s i s m é t l ő d é s e k j e l l e m z i k . A k i s c s o p o r t o s k o r ú g y e r m e k e k k e l 8 - 1 0 m o n d ó k á t é s 1 0 - 1 2 ú j m e s é t i s m e r t e t ü n k m e g . A 4 - 5 é v e s k o r ú g y e r m e k e k m e s é i m á r l e h e t n e k t ö b b f á z i s o s s z e r k e z e t ű á l l a t m e s é k , n é p m e s é k , a m a g y a r k l a s s z i k u s o k é s a m a i m a g y a r í r ó k m o d e r n m e s é i . V e r s e k : v i d á m , h u m o r o s v e r s e k , k l a s s z i k u s o k é s a m a i m a g y a r k ö l t ő k n é p k ö l t é s z e t i i h l e t é s ű , r i t m u s é l m é n y t n y ú j t ó v e r s e i . A k ö z é p s ő s k o r ú g y e r m e k e k k e l 4 - 5 m o n d ó k á t , 5 - 6 r ö v i d v e r s e t é s 1 0 - 1 2 m e s é t i s m e r t e t ü n k m e g . A z 5 - 6 - 7 é v e s k o r a m e s e h a l l g a t á s i g a z i i d e j e . A r r a t ö r e k s z ü n k , h o g y a z á l l a t m e s é k t ő l k e z d v e a c s e l e k m é n y e s e b b n é p m e s é k e n á t a k l a s s z i k u s t ü n d é r m e s é k , a t r é f á s m e s é k é s m ű m e s é k é p ü l j e n e k b e a g y e r m e k e k m e s e t á r á b a . A g y e r m e k e k a m e s e r e g é n y e k e t i s s z í v e s e n h a l l g a t j á k , v á r j á k . Ö s z t ö n ö z z ü k a g y e r m e k e k e t a s a j á t v e r s - é s m e s e a l k o t á s r a . A n a g y c s o p o r t o s g y e r m e k e k k e l m e g i s me r t e t ü n k 4 - 5 k i o l v a s ó t , 1 0 - 1 5 v e r s e t , 1 5 - 2 0 ú j m e s é t . A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: -

A gyermekek szívesen ismételgetik a tanult verseket, mondókákat. Várják a napi mesét. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Megjegyeznek és felidéznek 10-15 gyermekmondókát; 10-15 verset; 10-20 mesét Képesek a valóságot, a mese világától megkülönböztetni. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket, történeteiket.


5.3.

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

„ A zene mindenkié „hirdette Kodály Zoltán. Zenei nevelésünk az ő irányelveit követi, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. A népdalok és komponált gyermekdalok éneklése közben fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus mozgása. Célunk: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése. Zeneszerető, egészséges lelkű, kultúrált, boldog ember nevelése. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladataink: - A gyermekek nyelvi képességeinek biztosítása mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal. - Az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő zenei anyag válogatása. - A gyermekek megismertetése a nemzeti és nemzetiségi értékeket hordozó hagyományos és kortárs művészeti alkotásokkal. - A 3-6-7-8 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák.

122 Pedagógiai program A zenei nevelés szervezeti formája: tevékenységbe ágyazottan. A zenei képességfejlesztő játékokat egyéni, mikro csoportos formában szervezzük, de alkalmanként a frontális foglalkoztatásra is lehetőséget teremtünk, figyelembe véve a csoport létszámát és a zenei nevelés feladatát. 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekek elsősorban a felnőttekkel közösen játszható ölbeli játékokat ismerjenek meg. Legyen ezek között arc, kéz, ujj, lovagoltató játék(6-8). Olyan egyszerű, 4-5 hangból álló énekes játékokat ismertetünk meg (10-15), amelyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható. Tudjanak a gyermekek halkabban, hangosabban beszélni, énekelni. Figyeljék meg a csendet, környezetük hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Érzékeljék különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Arra törekszünk, hogy minél több zenei élményt közvetítsünk a zenehallgatási dalokkal is. A 4-5 éves gyermekek énekeljenek 4-5 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. A 4-5 új mondóka és a 1o-12 új gyermekdal megtanulása mellett ismételgessék a korábban tanultakat is. A gyermekdalok hangterjedelme d-m-sz maradjon. A körjátékok bővüljenek szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokkal. A halkabbanhangosabban mellett énekeljenek magasabban és mélyebben, ezeket kísérjék jelölő kézmozdulatokkal. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát a mondókák, dalok ritmusát. Többféle ritmushangszert is biztosítunk. Az 5-6-7 éves gyermekek tanuljanak meg 4-7 mondókát, 10-15 új énekes játékot és 4-5 alkalomhoz illő műdalt. Megismertetjük a gyermekeket olyan dalokkal, amelyekben szinkópa is előfordul. Bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító- fogó énekes játékokat is játszunk. Tanulgatjuk az egyszerűbb tánclépéseket is. A hallásfejlesztést elősegítő fogalompárokat pl. halkabbanhangosabban összekapcsoljuk a dallambújtatással. A ritmusfejlesztés eredményeként a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a ritmust. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: -

A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat. Szívesen hallgatják az óvónő énekét, illetve az óvónők együtt éneklését és a nekik való komolyzenei alkotásokat. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik és érzékeltetik mozgással, dallal a lüktetést, a ritmust.


5.4.

RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különféle fajtái, a művészeti alkotásokkal való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Segíti a téri, formai és színképzetek kialakulását, a szép iránti fogékonyságot, igényességet. Célunk: Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenysége iránt. A gyermekek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. A gyermek tér, forma, szép képzetének gazdagítása az egyéni képességek, fejlettség figyelembevételével. A szép iránti fogékonyságuk, igényességük fejlesztése. Feladataink: - A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. - Különböző anyagok, változatos technikák, eljárások, eszközök kipróbálása, megismertetése. - A gyermekek térbeli tájékozódásának, szín és formavilágának gazdagítása. - Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenysége iránt. - Az alkotás örömének megtapasztaltatása, önkifejezésre ösztönzés. - A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák    

Megfelelő hely Elegendő idő Nyugodt légkör Minőségi eszközök

3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekeket játszva megismertetjük a kül. anyagokkal, eszközökkel és a technikai megvalósítás lehetőségeivel. A tevékenységek köre: a képalakítás, (festés, zsírkrétarajz, papírragasztás) a plasztikai munkák és az építés köré csoportosíthatók. A forma-firka időszakában a téma nem tervezhető! Arra törekszünk, hogy a gyermekek tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. Megmutatjuk nekik, hogy az anyagok alakíthatók nyomkodva ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva… Az építés során megismerkedünk a különböző tárgyak formáival, alakzataival. A 4-5 évesek tevékenységét témák adásával és megfelelően illeszkedő technikával bővítjük. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő ábrázolása. Biztosítunk különböző ceruzákat, krétát, filctollat, különböző vastagságú ecseteket. A gyermekek alakítsanak képeket különböző fonalakból, textilekből, termésekből, kavicsokból, tollakból… Arra buzdítjuk őket, hogy próbáljanak apró ajándéktárgyakat is készíteni. Az 5-6-7 évesek szívesen dolgoznak együtt, szeretnek közös kompozíciót létrehozni. Feladatunk, hogy gazdagítsuk a technikai megoldásokat és az eszközök választékát is. Folyamatos segítséget adunk a játékok, játékkellékek, egyszerű bábok készítéséhez. Lehetőségeink szerint kiállításokra is elmegyünk a nagycsoportosokkal. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére:

124 -

5.5.

Pedagógiai program Alkotásaikban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, érzéseiket, elképzeléseiket. A gyerekek alkotásaira az egyéni színvilág, részletező formagazdagság a jellemző. Örülnek az elkészült ˝műveknek”, a közösen elkészített kompozícióknak. Szívesen formáznak, alkotásaik felismerhetők. A téralakításban, díszítésben, kreatívak, együttműködők. Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, tudnak beszélni az alkotásokról. Vigyáznak saját és mások alkotásaira.

MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK A m o z g á s a g y e r m e k l e g t e r m é s z e t e s e b b m e g n y i l v á n u l á s i f o r m á j a : a z ó v o d á s k o r e g é s z

125 Pedagógiai program i d ő s z a k á b a n j e l e n t ő s s z e r e p e t t ö l t b e a 3 - 6 - 7 é v e s g y e r m e k e k f e j l ő d é s é b e n . E b b e n a z é l e t k o r b a n a g y e r m e k e k l e g i n k á b b a m o z g á s , a t e v é k e n y s é g á l t a l s z e r e z n e k i n f o r m á c i ó t k ö r n y e z e t ü k r ő l . Célunk: A gyermekek természetes mozgásának fejlesztése játékos formában. Az óvodás gyermekek téri tájékozottságának, alkalmazkodó képességének fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermek szabad mozgáskedve. A személyiség akarati tényezőinek fejlesztése. A mozgásöröm átélése az óvodai nevelés minden napján. A gyermek képességfejlesztése, irányított mozgásfejlesztése. Feladataink: A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása. A mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással, a mozgáskészségek alakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. A mozgáson keresztül az értelmi és a szociális képességek fejlesztése. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A mozgásfejlesztés területei:  a szabad játék (udvaron, csoportszobában)  irányított mozgásfejlesztés (mindennapos frissítő mozgás, tervszerűen szervezett mozgás) Mozgásfejlesztés a szabad játékban Célunk: minden gyermek találja meg fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. Az óvodás gyermek szeret ugrándozni, futkározni, csúszni-mászni. Ezért fontos, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük ezt a mozgáskedvet. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgástevékenység pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egésznap biztosítjuk számukra a megfelelő helyet, időt és eszközt a mozgásos tevékenységre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. Szervezett, irányított mozgásfejlesztés Az irányított mozgásfejlesztés a heti tervszerűen szervezett mozgás keretében és a mindennapos frissítő mozgás alkalmával valósul meg. A 3-4-5 éveseknek heti 1 alkalommal, 6-7 éveseknek heti 2 alkalommal tartunk tervszerűen szervezett mozgást. A mindennapos frissítő mozgás is szerves része csoportjaink életének, megfelelő időben az udvaron tartjuk. 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása 3-4 évesek mozgás anyaga nagyrész a természetes mozgásokat tartalmazza.

126 Pedagógiai program Ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt./ Futás- ugrás-dobástámaszgyakorlatok / Többféle kéziszert alkalmazzunk (babzsák, labda, szalag, karika, kendő…). Nagyon fontos a helyes mintaadás. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére a hangsúly, de már előtérbe kerül a tér megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot kell terveznünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be a gyerekek. Az irányított mozgásos játékokban jelenjenek meg a futásgyakorlatok, az ugrásgyakorlatok, dobásgyakorlatok. Arra törekszünk, hogy minél gyakrabban játsszanak a gyermekek labdagyakorlatokat, hisz így egyre ügyesebbek lesznek A támaszgyakorlatok ennek a korosztálynak is jellemző feladatai (csúszás, mászás, kúszás talajon és különböző szereken). A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás előre és a kézenállás előgyakorlata a „csikórugdalózás”. Kiemelt szerepet kapjon az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok heti rendszerességgel tervezünk lábboltozatot erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat. A gyakorlatok végzéséhez különböző eszközöket használunk. Az 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legfontosabb feladatunk. Ebben az életkorban a gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Hangsúlyt kap a foglalkozásainkon az észlelés, az alaklátás, a formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Gyakran használunk kéziszereket (szalag, bot, karika, babzsák, kendő, zsinór, labda, kocka). A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek. Megismertetjük a fokozódó futást, a gyorsfutást és a lassú futást. Végezzenek a gyermekek ugrásgyakorlatokat, dobásgyakorlatokat, támaszgyakorlatokat (pók, rákjárás, talicskázás…) folyamatosan ismételtetjük a már megtanult talajtorna elemeket: gurulóátfordulás, a testhossztengelye körüli gurulás, a kézállás előgyakorlatát. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: A gyermekek örömüket lelik a mozgásos játékokban, szeretnek mozogni. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúly érzékelése, összerendezett mozgása kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a verseny és az ügyességi játékok játszásakor. Tudnak társaikhoz alkalmazkodni. Saját cselekvéseiket összehangolják társaikéval. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai feladatokat esztétikusan, örömmel végezni. Örömmel improvizálnak ismert zenére.

-

5.6.

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

A környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik. Általa közvetítjük az egyetemes, nemzeti kultúránk értékeit. A gyermek környezetével való kapcsolata mindig felnőttek közvetítésével valósul meg. Célunk:

127 Pedagógiai program A közvetlen és tágabb környezet felfedezése a természeti-emberi- tárgyi világ értékei iránt. Rácsodálkozás a teremtett világ szépségeire.( Öröm, hála) A környezet megismerése, megszerettetése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a környezethez, szülőföldjéhez. A gyermekek környezetéből táplálkozó mennyiségi, nagyságbeli, térbeli alaki, síkbeli szemléletének alakítása tapasztalás útján. Környezettudatos magatartás elsajátítása. Feladataink: A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalás és ismeretszerzés során. Az elemi ok –okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása, a logikus gondolkodás megalapozása. A gyermekekben a kultúrált, biztonságos életvitel szokásainak, az elfogadott viselkedésformáknak, az érzelmi és erkölcsi normáknak a kialakítása. A természet megismerése, megszerettetése, óvása, védelme, helyes viselkedés. Segítsük elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák A b e v á l t ó v o d a i s z e r v e z e t i f o r m á k k ö z ü l a z o k a l k a l m a z á s a a j á n l o t t , a m e l y e k m e s s z e m e n ő e n i g a z o d n a k a z a d o t t t é m á h o z é s a g y e r m e k e k é l e t k o r i s a j á t o s s á g a i h o z . T e v é k e n y s é g b e á g y a z o t t a n , s p o n t á n j á t é k h o z k a p c s o l ó d v a , a z ö n k i s z o l g á l ó t e v é k e n y s é g b e é p í t v e , a b e s z é l g e t é s e k s o r á n a z u d v a r i t e v é k e n y s é g e k , s é t á k , k i r á n d u l á s o k k ö z b e n l e g a l á b b o l y a n h a t é k o n y s á g é r h e t ő e l , m i n t a s z e r v e z e t t t e v é k e n y s é g b e n . A r r a k e l l t ö r e k e d n ü n k , h o g y a m i t c s a k l e h e t a h e l y s z í n e n , a t e r m é s z e t b e n , é l ő b e n f i g y e l t e s s ü n k m e g . A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekek a közvetlen környezetükben érzékelik a környezet esztétikumát, hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát, ha segítségükre vagyunk. Megismertetjük velük az óvodánkat, néhány gyümölcsöt, állatot, a környezetünkben található formákról beszélgetünk. Lehetőséget adunk a gyermekeknek, hogy beszélgessenek a környezetben található formákról nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről, családi élményeikről, családjuk tagjairól, testünk részeiről. Megfigyeltetjük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, növényeit, időjárását. Eközben terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat gyűjtünk. A rövid séták alkalmával a közlekedés legalapvetőbb szabályait, a biztonságos csoportos közlekedés elemeit beszélgetjük meg, és gyakoroljuk. A 4-5 évesek egyre aktívabban vesznek részt az egyes tevékenységekben. Megfigyeljük az évszakokat, az időjárás változékonyságát, a növényeket. A séták során lehetőséget keresünk néhány virág, gyümölcs, állat megismerésére. Beszélgetünk a családról, lakóhelyükről, a testünk ápolásáról, az orvos gyógyító munkájáról.

128 Pedagógiai program Matematikai tapasztalatok szerzése tevékenységeik során ( téri tájékozódás mennyiségi alaki tér – és síkbeli fogalmakkal való ismerkedés ). A megfigyelő séták során gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, megfigyeljük a személy, ill. teherszállításra alkalmas járműveket. Az 5-6-7 éves gyermekek már képesek tájékozódni az óvoda tágabb környezetében is. Megfigyeltetjük a négy évszak ciklikus változásait. Csíráztatunk, növényeket ültetünk. Képeskönyvek, videofilmek segítségével beszélgetünk az állatokról, növényekről (állatkerti élmények ). A családról kezdeményezett beszélgetéseken gyakoroltatjuk az anya, apa nevét, foglalkozását, lakcímüket. Megnevezzük a testrészeket, részekből emberfigurát rakunk ki, gyakoroljuk a páros fogalmát. Séták során mindig gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedést, megfigyeljük a közlekedési eszközöket, járműveket (vízi, légi, szárazföldi). Figyelemfejlesztő játékokkal soroljuk a hét napjait, az év hónapjait, a napszakokat. Matematikai fogalmakkal ( mennyiség, hosszúság, magasság, párosítás, halmazok, többkevesebb, rész- egész... )a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: -

A gyermekek tudják országuk nevét, a lakcímüket, saját nevüket és szüleik nevét, szüleik foglalkozását, óvodájuk, csoportjuk nevét. Tudják születési adataikat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között. Tudnak gyönyörködni a természet szépségeiben. Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, nevezetesebb épületeket. Ismerik és megnevezik a legismertebb háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Gyakorlottak a gyalogosokra vonatkozó elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismernek közlekedési eszközöket. A tárgyakat képesek megszámlálni legalább tízig. Tudnak összehasonlítani mennyiség, nagyság, forma és szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, mellé…).


5.7.

A HITRE NEVELÉS TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Célunk: Hitre nevelésünk az egész napot, az egész óvodai életet átható folyamat legyen. Jézus örömhírének átadása – a vallásos neveléssel együtt a gyerekek „tanítását” is megkezdjük. Örömteli, szeretetteljes légkör kialakítása a hitre nevelés tevékenységei során – a „jézusi szeretetélmény” megéreztetése a gyerekekkel. Együttműködés a családokkal – a gyerekek az óvodában átélt vallásos élményeikről szívesen számoljanak be otthon, és hívják a szüleiket a közös imára. Feladataink: Ismertessük meg a gyermekekkel Jézus életének főbb eseményeit, néhány példabeszédét, tanítását, és általa a Mennyei Atyát, a Szentlélekistent. Ismertessük meg velük a Bibliát (a gyermekek számára érthető történeteket, tanításokat – az Újszövetségből merítsünk). Ismertessük meg őket a templommal, a templomi közösséggel, a plébánossal és a szolgálattevőkkel. Tartsuk szem előtt a vallásos környezettel kapcsolatos tapasztalatszerzést, élménygyűjtést, ezek közös feldolgozását. Liturgikus neveléssel tegyük érthetővé számukra az ünneplés jelképeit, történéseit. Tanítsuk meg nekik a helyes keresztvetést, a katolikus köszönést, néhány kötött szövegű gyermekimádságot és éneket. Alakítsuk ki bennük az alapvető vallási fogalmak tartalmát (pl. imádság, templom, szentmise… stb.). Ismertessük és szerettessük meg velük Jézus édesanyját, a Szűzanyát. Szervezeti formák: A 3-5 éves gyerekek vallásos nevelésével együtt a tanításukat is megkezdjük, de életkori sajátosságaik miatt csak alkalomszerűen. Vegyük észre, és használjuk ki a nap folyamán adódó élményszerűen kialakuló helyzeteket: váratlanul, ha egy esemény felkelti a gyermekek figyelmét, érdeklődését, és kérdést tesznek fel vele kapcsolatban, előre látható találkozások, az egyházi év ünnepei, egyéb előre tudott események, mesterségesen előidézett, céllal jelölt séta, látogatás, vagy történet elmondása, beszélgetés.

-

A hitre nevelésünk az egész napot átható folyamat legyen. Ebből emelkednek ki azok a tevékenységi formák, amelyek direkt módon lehetőséget biztosítanak az előbbi célok megvalósítására: a reggeli áhítat az ebéd előtti és utáni ima tervszerűen szervezett hitre nevelés a közös ünneplés a családi mise közös énekpróba

A reggeli áhítat

130 Pedagógiai program Reggelente a gyülekezési idő lezárásaként a gyerekekkel a csoportszobában felállított ˝kis oltár˝ köré gyűlünk össze. Fokozatosan valódi imádsággá alakuljon át ez az 5-10 perc a gyerekek és óvónők számára egyaránt! Az áhítat célja a befelé – majd az Istenre figyelés legyen (a társak számba vétele, imádság a betegekért, a jóakarat felindítása, készület a közös ünneplésekre, erő és kedv gyűjtése, kérése imádságban a napi tevékenységekhez, a szeretetteljes együttléthez). A naponta ismétlődő reggeli áhítaton a 3-5 évesek is részt vesznek. Szoros együttműködésre törekedjünk a családdal az imára nevelésben is. Tartsuk szem előtt, hogy az imát imádkozva lehet megtanulni! Szerepeltetni a gyereket az ima elmondásával nem lehet. Ha vendég érkezik – hívjuk őt is a közös imához, külső szemlélő ne legyen! Nagy szükség van a nevelő tapintatára az imádságra nevelésnél, mert a gyerekek bizalma titoktartásra kötelez bennünket! Az imádság formái változatosak legyenek: -

Az óvónő néhány mondatos imájára „ámen”-t mondjanak a gyerekek. Az óvónő imádságos szavára – litániaszerűen – felelgessék az előre megbeszélt választ. Egy-egy szóval, mondattal, minden gyerek sorban kérjen vagy köszönjön meg valamit. A kötött szövegű ima egy-egy szavát, mondatát külön is emeljük ki, és „ízlelgessük”, elmélkedjük át. Kötött szövegű imát vagy éneket két csoportban, egymásnak felelgetve, „zsoltározva” is mondhatjuk.

Az ebéd előtti és utáni ima Naponta délben, a megterített asztal körül ülő gyerekekkel elcsendesedünk, és keresztvetés után kötött imát mondunk, énekelünk – áldást kérünk az ételünkre. Ezután kimerjük az ételt, és „Jó étvágyat!” kívánunk egymásnak. Étkezés befejezésekor hálát adunk az ételért, italért, majd keresztvetéssel fejezzük be az imát. Tervszerűen szervezett hitre nevelés Ezeken az alkalmakon az „Ajánlott ütemterv”-ben meghatározott témaköröket, témákat dolgozzuk fel elbeszélgetéssel, szemléltetéssel, beszélgetéssel, dallal, dramatizálással, barkácsolással, imával (Vö. O.S.I. Óvodások hitre nevelése 49-52. o.). A tevékenységek anyagát a Bibliából, Dr. Edelényi I.: A szülők és hitoktatók figyelmébe c. útmutatóból, és ezen helyi nevelési programunkban feltüntetett „Ajánlott irodalom”-ból merítjük. A tervszerűen kötött hitre nevelés alkalmait a nagycsoportosoknak tartjuk október első hetétől, heti egy alkalommal. A tevékenységek időtartamát fokozatosan 20-25 percre is emelhetjük, ha a különböző intenzitású figyelmet igénylő foglalkoztatási formákat váltogatjuk. Ekkor is a teremben felállított kisoltár körül gyűlünk össze, de a továbbiakban a foglalkoztatási, szervezeti formát mindig a téma, a tervezett tevékenység, a módszer szerint választjuk meg. Arra törekszünk, hogy az együttlétek élményt adóak legyenek. (A szervezéshez, felépítéséhez ajánlás található: O.S.I.: Óvodások hitre nevelése c. könyv 47-48. o.). Fontosnak tartjuk, hogy a szülők is nyomon követhessék az óvodánkban folyó hitre nevelést. Egy sima lapú füzetbe ragasszuk be, vagy irattartóba, tasakba gyűjtsük össze a gyerekek munkáit, a „barkácsolt tárgyi emlékeket”, ráírva azt a üzenetet, ami a tanítást összefoglalja – ezáltal is megvalósulhat a családok evangelizációja. Közös ünneplés A közösségi élmény megerősítő hatása miatt az egyház év ünnepei közül néhányat az óvodai csoportok együttes ünneplésével szervezünk (adventi 4 gyertyagyújtás, Gyümölcsoltó Boldogasszony,

131 Pedagógiai program Gyertyaszentelő Boldogasszony, Pünkösd…). Részletes kidolgozását a mindenkori „A hitre nevelés éves munkaterve”-ben rögzítjük. Családi mise Havonta egy alkalommal a Szentlélek templomba hívjuk a családokat, hogy együtt ünnepeljünk és bevezessük őket az egyházközség életébe. Ezen a szentmisén fiatal családok közössége énekel örömteli, gitáros dalokat, és a szülők végzik a felolvasást is. Nevelőközösségünk – az egyházközség néhány fiataljával együtt – a szentmise első része alatt gyermekfoglalkozást tart a 3-8 éves gyerekeknek a plébánia hittantermében. A gyermekfoglalkozásokon az aznapi evangéliumot dolgozzuk fel beszélgetéssel, dallal, imával, barkácsolással, dramatizálással. A szentmisére a felajánláskor vonulunk be a gyerekekkel, és a továbbiakban együtt ünnepelünk a felnőttekkel a templomban. A szentmise végén minden gyermek haza viheti a foglalkozáson elkészített „emlékeztetőjét”, amely egyben az evangélium üzenete is az egész család számára. Közös énekpróba A családi misék előtti héten egy rövid együttlétre gyűlünk össze az óvodapedagógusokkal és a gyerekekkel, hogy az iskola hitoktatójának vezetésével énekelgessük gitárkísérettel az ott elhangzó dalokat. Ez az együttlét egyben lelkesítés is a családi misére.


5.8.

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A személyiségfejlesztés fontos eszköze, cselekvő tapasztalatszerzés. A gyermekek a munkát könnyedén, örömmel végzik. A munka végzése közben a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek. Célunk: A munka, a munka végzés megszerettetése. A munka iránti tisztelet megalapozása, az eredmény megbecsülése, a dolgozó ember szeretete. A gyermeki személyiség fejlesztésének elősegítése. Feladataink: Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó munkatevékenységek szervezése, a gyermekek egyéni tulajdonságainak figyelembevételével. A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, alakítása. A munkavégzés feltételeinek megteremtése: megfelelő idő, hely, eszköz biztosítása. A megvalósításhoz ajánlott szervezeti formák -

önkiszolgálás a közösség érdekében végzett munka az alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások

3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 évesek valamennyi munkát felnőtt irányításával, segítségével végzik. Az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés teendői mellet -lehetőség szerint -bevonjuk a gyermekeket a növények gondozásába is. A 4-5 évesek munkafajtáikat egyre önállóbban végzik. A személyük körüli teendők kibővülnek, egyre nagyobb hangsúlyt kap a közösségért végzett munka (játékok elrakása, a csoportszoba átrendezése, eszközök kiosztása, elrakása). Már egyéni megbízásokat is adunk. Az 5-6-7 éves óvodások önállóan, egyre igényesebben végzik a feladatokat. Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára. Már bonyolultabb megbízásokat, feladatokat is el tudnak végezni. Gyakori dicsérettel, elismeréssel elérhetjük, hogy a gyermekek szívesen vesznek részt a közösségért végzett munkában is. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végén: -

A gyermekek szívesen, örömmel végeznek munka jellegű tevékenységeket. Önállóan végzik megbízatásaikat. Szívesen vállalnak egyéni feladatokat, képesek azokat önállóan elvégezni Örömmel segítenek a kisebbeknek és társaiknak. Becsülik társaik és a felnőttek munkáját.

5.9. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

133 Pedagógiai program A tanulás nemcsak társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a biztonság és kölcsönösség, az elfogadás és elfogadottság élményének sokféle módon történő megélése. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, játékos, cselekvéses, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg egész óvodai nap folyamán. Az óvodai tanulás célja: Az óvodás gyermekek képességeinek fejlesztése A gyermeki személyiség kibontakoztatása A tanulás feltétele: - a gyermek cselekvő aktivitása, - a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a szervezett, spontán játékos tapasztalatszerzés, - cselekvéses tanulás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - a gyakorlati problémamegoldás. - az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formák. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

6.

KIEMELT FIGYELEMET IGÉNYLŐ GYEREMEKEK NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVEI

6.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek Sajátos nevelési igényű gyermek Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Kiemelten tehetséges gyermek

134 Pedagógiai program Nevelőmunkánk végzésénél a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk az őt megillető jogok maximális érvényesítésével, speciális segítő és fejlesztő tevékenységek biztosításával és hátrányok enyhítésével. 6.1.1. Sajátos nevelési igényű gyermek Sajátos nevelést igényel az a különleges gyermek, akit a Szakértői Rehabilitációs Bizottság Szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. A mindenkori fejlesztés módját a Szakértői Bizottság határozza meg. Feladataink: A gyermekek megfigyelése, szűrése. Szakvélemény kérése a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól. A szakvélemény alapján a megfelelő szakemberek biztosítása. Óvodapedagógusok, speciális fejlesztő szakemberek folyamatos kapcsolattartása. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek

6.1.2.

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése nehezített. Feladataink: A gyermekek megfigyelése, szűrése. Szakvélemény kérése a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól. A csoport életében történő differenciált bánásmód és fejlesztés. A szakvélemény alapján a megfelelő szakemberek és a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel biztosítása. Óvodapedagógusok, speciális fejlesztő szakemberek folyamatos kapcsolattartása. 6.1.3. Kiemelten tehetséges gyermek A kiemelten tehetséges gyermek olyan bánásmódot igényel, aki átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és fellelhető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Feladatunk: A gyermekek gyakoribb tevékenykedtetése, differenciálása a csoportban és egymás között is.

7.

GYERMEKVÉDELMI FELADATAINK

A gyermekvédelmi törvény értelmében minden nevelési intézmény kiemelt feladata a gyermekek széleskörű védelme. Óvodánk a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan olyan feladatokat lát el, melyek egyben szorosan kapcsolódnak pedagógiai tevékenységünkhöz. Célunk: Elsősorban a prevenció, mely a gyermekek optimális fejlődését hátrányosan befolyásoló körülmények megelőzésére irányul, valamint a már meglévő problémák (hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet) felfedezése esetén azok csökkentése, megszüntetése érdekében végzett széleskörű segítségnyújtás.

135 Pedagógiai program Feladataink: A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek figyelemmel kísérése, védése, óvása, érvényesítése a vonatkozó jogszabályok meghatározása, útmutatása alapján. A gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése óvodánk minden dolgozójának kötelessége! Gyermekvédelmi munkánk elvei: Gyermekeink teljes körű védelme pedagógiai munkánk szerves része. A prevenciót tartjuk elsődleges feladatunknak, ugyanakkor legjobb tudásunk szerint törekszünk a korrekciós testi, lelki nevelési feladataink ellátására. Bizalmat ébresztő, előítéletektől mentes, toleráns, magatartással közeledünk a családokhoz, érzékelve a társadalmi élet és a családok életvitelének változását. Számunkra a gyermek és az ő személyiségének teljes kibontakoztatása a fontos, függetlenül nemzeti hovatartozásától. Eredményes tevékenységünk alapja a kölcsönös bizalom, ezért a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos adatokat, információkat bizalmasan kezeljük. Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkája: A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél előbb és minél jobban megismerjük. (szükség esetén családlátogatás) Az új óvodások befogadását, beilleszkedését elősegítjük. Az óvodai nevelést a családi neveléssel összehangolva, ahhoz illeszkedve, a szülők nevelési nehézségéhez segítséget nyújtva, jó nevelőpartneri kapcsolat kialakítására törekszünk. A gyermekek egészséges lelki fejlődéséhez szükséges nyugodt, harmonikus nevelési légkört biztosítunk. Védjük a gyermekek testi egészségét a biztonságos, balesetmentes környezet kialakításával. Figyelemmel kísérjük a gyermekek egészségi állapotát és az intézmény orvosi-védőnői szolgálatán keresztül biztosítjuk számukra a rendszeres vizsgálatot, ellenőrzést. Segítjük a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését.(Speciális szakemberek bevonása: pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász stb.) Kiszűrjük, figyelemmel kísérjük a halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket, és a gyermekvédelmi felelőssel közösen a problémák enyhítésén, megszüntetésén fáradozunk. A tankötelezettségi kortól fokozott figyelemmel követjük a rendszeres óvodalátogatást. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a gyermekek családban történő felnevelését. Igyekszünk figyelembe venni a családok sajátosságait, szokásait, segítségnyújtás esetén azokhoz alkalmazkodó, illeszkedő megoldásokat ajánlani. A gyermekvédelmi felelős feladatai: Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységeket az óvodában dolgozók között. Az óvónők jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeket. Adatot szolgáltat, ha szükséges környezettanulmányt készít, kapcsolatokat tart fenn, intézkedést kér olyan szakemberektől, akik illetékesek a gyermekek problémáinak megoldásában.(védőnő, orvos, gyermekjóléti szolgálat) Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező fennállása esetén írásban értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot.

136 Pedagógiai program A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően javaslatot tesz különböző segélyezési formákra, ha szükséges segít a kérelmek elkészítésében, egyéb támogatási formák felkutatásában. A rászoruló gyermekek számára az óvónők javaslatai, és a szülők kérelme alapján étkezési díj csökkentését kezdeményezi az intézmény fenntartójánál. Tájékoztatja a szülőket tevékenységéről, feladatairól, s arról milyen problémákkal mikor és hol kereshetik fel. A faliújságon keresztül tájékoztatást ad az óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről, szakemberekről. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályváltozásokat. Munkáját önképzéssel, továbbképzéseken való részvétellel folyamatosan fejleszti. Részt vesz az intézményben működő Szociális Csoport munkájában.

8. A NEVELŐMUNKA ÉS A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A Programhoz tartozó dokumentumok: Csoportnapló Házirend Éves munkaterv – az óvoda éves pedagógiai munkaterve A tervezés időkerete: 1 év Tartalmazza: az előző év elemzését, értékelést az új nevelési év fő és konkrét vázlatait kapcsolattartást a nevelőmunka ellenőrzését, elemzését, értékelését a nevelési és nevelőtestületi értekezletek témáit A gyermekcsoportok nevelési, fejlesztési tervei A tervezés időkerete: 3 hónap Értékelés: 3 havonta Tartalmazza:

137 Pedagógiai program a gyermekcsoport szokás és szabályrendszerét eseménytervet (szervezési feladatok: havi tervezéssel) tevékenységi tervet (fejlesztés célja, feladata, tartalma: heti tervezéssel) Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai A terezés időkerete: folyamatos Tartalmazza: a gyermek anamnézisét az óvónők megfigyeléseit: természetes környezetben, tevékenység közben a mérési eredményeket/ 5 éves kortól / az orvos, védőnő, logopédus, gyógytestnevelő feljegyzéseit szakértői véleményeket gyermekmunkákat ( rajzfejlődés nyomon követése) Ezek a dokumentumok segítik az ellenőrzést, elemzést, értékelést. A folyamatértékelés és fejlesztés fázisai lehetnek A gyermekek fejlődésének nyomon követése: 1/2009.(X.11.) Nevelőtestületi határozat alapján ( A gyermek mérésének, fejlődésének követési rendje óvodánkban) A gyermekek fejlődésének vizsgálatát csoportonként a csoportvezető óvónők végzik. A gyermek óvodába érkezésekor, ill. a befogadási időszak végére-kb. november hónap végéig- mérik fel a bemeneti szintet, április hónapban a fejlettségi szintet. Ezt követően a gyermek óvodai tartózkodásának ideje alatt minden nevelési év elején (legkésőbb november végéig) és április végéig; évente két alkalommal mérjük a gyermekek fejlettségét. Ezek a mérések segítik a gyermek fejlődésének nyomon követését, és fejlesztését. A gyermek értékelésének módszerei: Feltáró módszerek: Megfigyelés közvetlen módon Megfigyelés közvetett módon Vizsgálatok: interjú, beszélgetés Feldolgozó módszerek: Megbeszélés ( két óvónő, óvónők-pedagógiai munkát segítő szakemberek) Elemzés, értékelés -

9.

A HELYI PEDAGÓGIAI ELEMZÉSE, ÉRTÉKEKLÉSE

PROGRAM

ELLENŐRZÉSE,

A helyi óvodai nevelési programunk bevezetésre került: 2002 szeptemberétől. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 2012. évi módosítása miatt nevelési programunkat átdolgoztuk: 2013-ban. Az óvodai nevelés országos alapprogramját a 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet módosította. Ez alapján nevelő közösségünk is elvégezte helyi pedagógiai programunk felülvizsgálatát, módosítását. Felülvizsgálat ideje: 2013.március A vizsgálatokhoz a következő módszereket használtuk: beszélgetés munkaközösségi műhelymunkák dokumentumok elemzése tájékoztatókon, továbbképzéseken való részvétel Az átdolgozott helyi pedagógiai program ellenőrzése a bevezetés után 3 évvel, majd 5 évente történik. Az ellenőrzést végzi: Nevelőtestület,

138 Pedagógiai program Szakértő. A részletes ellenőrzési, értékelési tervet az intézmény SZMSZ melléklete tartalmazza.

10. IRODALOM 10.1. FELHASZNÁLT IRODALOM Az óvodai nevelés országos alapprogramja Az óvodai nevelés országos alapprogramja Az óvodai nevelés programja Budapest, OPI

2012. 1996. 1989.

Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Miskolc

1997.

Orossné Seper Ildikó: Óvodások hitre nevelése Márton Áron Kiadó

2001.

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok

1997.

Pereszlényi Éva – Porkolábné Balogh Katalin: Játék, mozgás, kommunikáció Budapest 1997. Segédanyag a katolikus óvodák nevelési programjához

2004.

Segédanyag a katolikus óvodák nevelési programjához

2013.

139 Pedagógiai program Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés – de hogyan? NAT-NAT sorozat

1997.

Deliné Fráter Katalin: Lépésről-lépésre óvodai program Budapest

1997.

Óvodai nevelés című folyóirat – Megjelenik az OM támogatásával Óvodavezetési ismeretek, RAABE Kiadó Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai Budapest, Szent István Társulat

1999.

Dr. Gyökössy Endre: Együtt a szeretetben Budapest

1991.

Dr. Rédly Elemér: Kateketika Eger, Egri Érseki Hittudományi Főiskola

1995.

Tomka Ferenc: Új evangelizáció Budapest, Szent István Társulat

1999.

Tarjáni Zoltán: Pedagógia II.-III. Budapest, Szent István Társulat

1999.

S. Gyurkovics Mónika-Eisenbarth Kriszta: Isten gyermekei vagyunk Jel Kiadó (Módszertani segédanyag) Szentírás a Neovulgáta alapján Szent Jeromos Bibliatársulat

1996. 1997.

9.2. AJÁNLOTT IRODALOM Mérei Ferenc-V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan Budapest, Gondolat

1970.

Kobainé Huszka Antónia: Tanuljunk meg gyermeknyelven! RTV-Minerva

1980.

Teleki Béla: Óvodásunk a családban Szeged

1990.

Mácz István: Örülj velem! Budapest, Szent Gellért Kiadó

1990.

Vitkovics Gyöngyi: Csillagoknak teremtője Budapest, Márton Áron Kiadó

1996.

Lugosi Margit: A mennyei kiskert előtere Budapest, Márton Áron Kiadó

1993.

Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai Kalauz Budapest

1997.

Franz Sedlak – Brigitte Sindelár: „De jó, már én is tudom”!

140 Óvodáskorú és iskolát kezdő gyermekek korai fejlesztése Budapest

Pedagógiai program 1992-1995.

Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Budapest

1996.

Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel, mesével Multigráf GmK.

1989.

A II. Vatikáni Zsinat tanítása Budapest, Szent István Társulat

1996.

Eva Petrik: Gyermekeimmel Bécs, OMC

1974.

Dr. Ross Campbell: Életre szóló ajándék Budapest, Harmat Kiadó

1992.

Palánkay Gausz Tibor S. J.: Szeretetből nőtt egyházközség Budapest, Szent Gellért Kiadó

1995.

Az esztendő nevelő munkája keresztény szemmel a néphagyományok tükrében Szerkesztette: Dr. Timaffy Lászlóné 1995 Győr Kulács Mihályné: A tanulás öröm is lehet 1995. Budapest Dr.Teleki Béla: Az ünneplés művészete Debrecen, Forrás Egyesület

1992.

S. Gyurkovics Mária - Eisenbarth Kriszta: Isten gyermekei vagyunk (Módszertani segédanyag) Jel Kiadó

1996.

Dr Edelényi István: A szülők és hitoktatók figyelmébe Útmutató 1982. Hogy életük legyen. Katekatikai segédanyag. 1. Óvodások Budapest, Márton Áron Kiadó

2000.

Egy gyermek megérkezett Budapest, Márton Áron Kiadó

2000.

Szerepi Imréné: Lelki beszélgetések óvodások számára Fót, Róm. Kat. Egyházközség Jézus hív és vár Ima – és ének gyűjtemény Budapest, KPSZTI

2003.

141 Pedagógiai program Egyházi évünk (képeskönyv a liturgikus évről) Budapest, Don Bosco Kiadó

2004.

Mária. A Biblia kiemelkedő nőalakjai Tünde Kiadó

1987.

V. Schauber / M. Schindler: A szent pártfogók nagy könyve Budapest, Don Bosco Kiadó

2003.

11. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A helyi i pedagógiai program érvényességi ideje: 2013.szeptember 1-jétől visszavonásig. Programmódosítás feltétele: Törvényi változás Az óvodapedagógusok 60%-a kéri


12. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A helyi pedagógiai programot véleményezte és elfogadta: Az óvodai nevelőtestület (100%-ban) Dátuma: 2013. 03. 06. Aláírásokat a jegyzőkönyv tartalmazza. Jegyzőkönyv a ........ / 2013. számon. Thomanné Dukkon Márta óvodavezető Aláírás: ……………...................

A helyi pedagógiai programot elfogadta: Koppány László igazgató Aláírás:………………………..

Ph.

Egyetértését nyilvánította a szülők képviseletében:

143 Pedagógiai program Dr. Göndör Éva Szülői Szervezet vezetője Dátuma:2013. március 14. Jegyzőkönyv a .....1... / 2013. számon.

Aláírás: ...............................

Jóváhagyta:

Fenntartó: Dátum: Aláírás:

TARTALOM 1.Bevezető gondolatok 1.1.Az óvoda hivatalos adatai 1.2. Bemutatkozunk 2. A program célfejezete 2.1.Nevelési célunk 2.1.1.Gyermekképünk 2.1.2.Óvodaképünk 3. Az óvodai nevelés feladatai 3.1.Az egészséges életmód alakítása 3.2.Az érzelmi nevelés és a közösségi nevelés biztosítása 3.3.Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 3.4.Az esztétikai nevelés 3.5.Azerkölcsi nevelés 3.6.A keresztény hitre nevelés 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1Személyi feltételek 4.2.Tárgyi feltételek 4.3.Az óvodai élet megszervezése 4.4.Az óvoda kapcsolatai 4.4.1.Belső kapcsolattartás 4.4.2.Az óvoda és a család 4.4.3.Az óvoda és az iskola 4.4.4.Az óvoda és az egyházközség 4.4.5.Az óvoda és a közművelődési intézmények 4.4.6.Az óvoda és a Szent Anna Otthon 4.4.7.Kapcsolat a Szakmai Szolgálatokkal 5. A program tevékenységformái 5.1.Játék 5.2.Verselés, mesélés 5.3.Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc 5.4.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5.5.Mozgás, mozgásos játékok

144 Pedagógiai program 5.6.A külső világ tevékeny megismerése 5.7.A hitre nevelés tevékenység formái 5.8.Munka jellegű tevékenységek 5.9.A tevékenységekben megvalósuló tanulás 6.Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésének irányelvei 6.1.Különleges bánásmódot igénylő gyermekek 6.1.1Sajátos nevelési igényű gyermek 6.1.2.Beilleszkedési, tanulási,magatartási nehézséggel küzdő gyermek 6.1.3.Kiemelten tehetséges gyermek 7. Gyermekvédelmi feladataink 8. A nevelőmunka és a gyermek fejlődésének ellenőrzése, értékelése 9.A program ellenőrzése, értékelése 10.Irodalom 10.1.Felhasznált irodalom 10.2.Ajánlott irodalom 11. Érvényességi nyilatkozat 12. Legitimációs záradék

145 Pedagógiai program „Ne fáradjunk bele a jótettekbe, mert ha el nem lankadunk, annak idején majd aratni is fogunk.” (Gal 6, 6-9)

A hit serkent a cselekvésre. Az élet hajtóereje. Hit nélkül erőtlen az ember. Beteg. Megáll. Célt nem lát. A hit megnyitja az embert a másik ember iránt. Bizalommal tölti be az embert a jövő iránt. Tettekre lelkesít. Kedvet nyújt a munkára. Felfedezi az élet rejtett titkait, szépségeit, örömét.

Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Kollégiumának

Pedagógia Programja 2013.

146 Pedagógiai program TARTALOM I. BEVEZETÉS: A nevelési program kidolgozásának törvényi és tartalmi vonatkozásai, alapul vett dokumentumok, szempontok I.1. A nevelési program kidolgozásának törvényi és tartalmi vonatkozásai I.2. A nevelési program kidolgozásának szakmai vonatkozásai I.3. A nevelési program összeállításainak vezérelvei II. HELYZETELEMZÉS: A kollégium működése – a működés belső feltételrendszerének bemutatása II.1. A kollégium hivatalos adatai II.2. A kollégium alapfunkciói II.3. Intézményi összetevők II.4. Személyi feltételek, elvárások II.5. Tárgyi, dologi, környezeti feltételek és elvárások II.6. Anyagi feltételek és finanszírozás II.7. A kollégiumi élet szervezettsége (szervezeti felépítés) II.8. A kollégium kapcsolatrendszere III. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS céljai, alapelvei és feladatai III.1. Célok III.2. Alapelvek (A kollégium küldetése, nevelési alapelvei) III.3. A kollégiumi nevelés értékei III.4. Feladatok (Fejlesztések) részletesen III.5. Személyiségformálásunk (nevelésünk) alapvető elvárásai IV. A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK szerkezete, a foglalkozások rendszere IV.1. A tanulók, életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei IV.2. Felkészítő foglalkozások IV.3. A kollégiumi tevékenységek programja és szerkezete IV.4. Kollégiumi hagyományok és fejlesztésük IV.5. A pályaválasztást és önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei IV.6. Társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve V. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS minősége, eredményessége V.1. A nevelés minőségének jellemzői a keresztény értékrend tükrében V.2. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelése a tanulók és a nevelők teljesítményén keresztül V.3. Közösségi értékrendünk és normarendszerünk V.4. Kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenységek szervezési elvei V.5. A tanulási kultúra minősége és fejlesztése V.6. A viselkedéskultúra minősége és fejlesztése V.7. A környezeti kultúra minősége és fejlesztése V.8. A sport és mozgáskultúra minősége és fejlesztése V.9. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek V.10. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok V.11. A kommunikációs kultúra minősége és fejlesztése V.12. A pasztorális élet minősége és fejlesztése V.13. Szervezeti kultúra jellemzői és fejlesztésük V.14. Ifjúságvédelmi-szociális háttér jellemzői V.15. A gyermek-, és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység V.16. Az eredményesség mérésének formái és fórumai V.17. A szülők és az iskolában tanítók tájékoztatása a tanulók előmeneteléről, beilleszkedéséről, aktivitásáról V.18. A jutalmazás és büntetés kategóriák kölcsönös megfeleltetése az iskolai-kollégiumi pedagógiai-nevelési programban

147 Pedagógiai program V.19. Szakmai felelősségi területek értékelése a kollégiumi nevelésben VI. Eszköz –, és felszerelésjegyzék VI.1. Helyiségek, helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai VI.2. Nevelő-, és oktatómunkát segítő eszközök VI.3. Egészség-, és munkavédelmi eszközök VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, legitimáció VII.1. A nevelők szakmai, lelki továbbképzésének fórumai VII.2. A nevelési program felülvizsgálatának módja VII.3. A nevelési program felülvizsgálatának folyamata VII.4. Érvényességi rendelkezések

I. BEVEZETÉS: A nevelési program kidolgozásának törvényi és tartalmi vonatkozásai, alapul vett dokumentumok, szempontok


I.1. A nevelési program kidolgozásának törvényi és tartalmi vonatkozásai 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet módosításáról A kollégiumi nevelési országos alapprogramja módosításához ajánlások a katolikus kollégiumok részére – KPSZTI (2010.február) A kollégium pedagógiai, közösségi hagyományai Szülői és tanulói igények és elvárások alapján és a bennük foglalt alapelveknek megfelelően készültek. Azokra a hazai és európai keresztény nevelési értékekre és haladó hagyományokra épül, amelyek megalapozták a magyarországi egyházi kollégiumi nevelést.

I.2. A nevelési program kidolgozásának szakmai vonatkozásai Működő követelményrendszerek (Rendtartás, SZMSZ, IMIP) A kollégiumi nevelés feladata a fejlesztés, az alábbi kiemelt területeken: 1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése 2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése 3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése 4. Kultúrált életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése 5. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire – társadalmi, gazdasági jártasságok fejlesztése 6. Vallásos nevelés Differenciált nevelési igényeknek megfelelően, az esélyegyenlőség megteremtése A társadalmi beilleszkedéshez, felnőtté váláshoz szükséges értelmi, érzelmi, erkölcsi kompetenciák kialakítása és a követendő értékek megismertetése Pasztorális (lelki) nevelés: élő tanúságtétel és közösségi aktivitások által A szakmai munka személyi és tárgyi eszköz feltételeinek folyamatos biztosítása

I.3. A nevelési program összeállításának vezérelvei Kollégiumunk: A közoktatás intézményhálózatának általános ua. speciális feladatokat ellátó szerves része. Támogatja, kiegészíti, gazdagítja az iskolai és a családi nevelést. Megszervezi és biztosítja a tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatosságát, szükség szerint a felzárkóztatást. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulók iskolán és kollégiumon kívüli elfoglaltságait. Megteremti a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésének differenciált feltételeit és lehetőségeit. Közösségeket teremt és fejleszt a tanulók számára a sport, az ismeretszerzés, a kultúra, a hagyományok, a hit-lelkigondozás, az egészséges életvitel terén, támogatja ezeken a területeken az önképző csoportok létrejöttét. Tervszerű, differenciált és szakszerű pedagógiai tevékenységek keretében szervezi a tanulók és a nevelők munkáját. Társadalmi és regionális szolgáltatásokat biztosít – alapvető feladatként megteremtve a kollégium lakóinak szociális biztonságát és ellátását. Sokoldalúan igyekszik fejleszteni a tanulók személyiségét.

149 Pedagógiai program Elkötelezett a keresztény (katolikus) emberi értékek átadása, gondozása tekintetében a felekezeti szabadság tiszteletben tartásával. Részese az iskolázottsági és kulturális különbségek, adottságok kiegyensúlyozásának. Lehetőségei szerint felvállalja családmodell helyzetek kialakítását, elősegítve a felnőtté válás és felkészülés folyamatát. Önmagában véve nem kínál teljes megoldásokat programjában, de szakmaisága és stratégiai jellege miatt lehetőségekkel rendelkezik. A fentiek értelmében igyekszik megfelelni az iskolahasználók (tanulók, szülők), a fenntartó igényeinek és elvárásaiknak valamint a törvényi szabályozásnak.

II. HELYZETELEMZÉS A kollégium működése, a működés belső feltételrendszerének bemutatása II.1. A kollégium hivatalos adatai A kollégium hivatalos neve: Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Kollégiuma A fenntartó megnevezése:

Győr Egyházmegye

150 Pedagógiai program Alapító okirat száma, kelte: 98.045/94. Alapító okirat módosításának száma, kelte: 1169-2/1998. A kollégium jellemző beiskolázási körzete: A.)Észak-, Nyugat-, és Közép-Dunántúl (kiemelt körzetek) Beiskolázási arány I. Győr-Moson-Sopron megye Veszprém megye Fejér megye

Beiskolázási arány II. Vas megye Zala megye

B.)Dél-Dunántúl: Beiskolázási arány I. Somogy megye

Beiskolázási arány II. Tolna megye Baranya megye

C.)Pest megye, Nógrád megye, Békés megye (1-5 fő tanuló) A kollégiumunkat választó tanulók beiskolázási tendenciája 90-100 településre terjed ki, amelyek között határon túli települések is vannak. A kollégium elérhetősége - címe, telefonszáma, e-mail címe: H-9024 Győr, Pátzay Pál u. 46. Tel.: 96/514-280 Fax: 96/514-281 E-mail: [email protected] vagy [email protected]

II.2. A kollégium alapfunkciói II.2.1. A kollégium a Győr Egyházmegyei Főhatóság által fenntartott Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont hatosztályos gimnáziumának első évfolyamára (7. évfolyam), valamint a négyosztályos gimnázium első évfolyamára (9. évfolyam), egyúttal az általános iskolai tagozatra (5-8. évfolyam) elsősorban a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Dunántúli régióból érkező tanulók számára tud teljes ellátást és elhelyezést biztosítani. II.2.2. Lehetősége szerint (férőhely, csoportszervezés alapján) ellátást biztosít Győr város közigazgatási területén belüli lakóhellyel rendelkező azon tanulók számára, akik felvételüket szociális és/vagy családi okok miatt indokoltan kérik és elfogadják a kollégium rendtartását.

151 Pedagógiai program II.2.3. A kollégium lehetősége szerint helyet és ellátást biztosít Győr város közoktatási intézményeiből azon tanulók számára, akik lakóhelyüktől való távolság miatt ellátást igényelnek és felvételükkel elfogadják a katolikus intézmény rendjét, tiszteletben tartják elvárásait és gyakorolják szellemiségét.

II.3. Intézményi összetevők II.3.1. Engedélyezett férőhely kapacitás: 250 fő (Alapító okirat szerint) Férőhelyek száma

Fiú férőhelyek száma

Lány férőhelyek száma

232 fő

56 fő

176 fő

Betöltött férőhely aránya változó

Betöltött férőhely aránya

Betöltött férőhely aránya

75-95 %

95-100 %

75-90 %

II.3.2. Tanulócsoportok száma Tanulócsoportok száma a betölthető férőhelyekhez viszonyítva (maximum)

Fiú tanulócsoportok a betölthető férőhelyekhez viszonyítva (maximum)

Lány tanulócsoportok a betölthető férőhelyekhez viszonyítva (maximum)

Vegyes tanulócsoportok Száma a tanulók korcsoportjai és iskolái szerint

10

3

7

Változó

Összevont* csoportok az adott év nevelési tervének megfelelően Változó *Az összevonás évfolyamok összevonását jelenti egy adott tanulócsoportban pld. 10-12. évfolyam

II.3.3. Tanulócsoportok megoszlása tagozat szerint Általános iskolai tagozat Az 5.,6.,7., 8. évfolyamra beiskolázott tanulók létszáma alapján önálló tanulócsoport nem működik.

Általános+középiskolai tagozat Változó a tanulói létszám szerint.

Középiskolai tagozat Változó a tanulói létszám szerint.

II.3.4. Tanulócsoportok tervezhető megoszlása iskola szerint Aporos tanulócsoportok

Aporos + Külsős tanulócsoportok

Külsős tanulócsoport

II.3.5. A tanulók megoszlása iskola, létszám, évfolyam szerint (munkaközösségi terv, nevelési tervek szerint tanévenként változó) II.3.6. A kollégium stratégiai partnerei a beiskolázásban (A külsős tanulók megoszlása iskolánként) Iskola

Várható beiskolázási létszám

Beiskolázási partnerség kezdete

152 Krúdy Gyula Gimnázium/Középiskola/Szakképző Czuczor Gergely Bencés Gimnázium PÁGISZ Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium Péterfy Sándor Evangélikus Közokt. Központ Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola

Révai Miklós Gimnázium Quantum Középiskola Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola Bercsényi Miklós Szakközépiskola Tánc és Képzőművészeti Iskola Lukács Sándor Szakközépiskola Kovács Margit ÁMK Marcalvárosi Közoktatási Központ Vocational Academy Szentgyörgyi Albert Középiskola Fundamentum Gimnázium

10 – 20 fő 1-10 fő 1-10 fő 1-5 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-3 fő 1-5 fő

Pedagógiai program 1994/1995. 2009/2010. 2008/2009. 2004/2005. 1996/1997. 2009/2010. 2000/2001. 1995/1996. 1996/1997. 2010/2011. 2006/2007. 2000/2001. 1994/1995. 2001/2002. 1994/1995. 2004/2005. 2004/2005. 2010/2011. 2012/2013.

II.4. Személyi feltételek, elvárások II.4.1. Nevelőtestület létszáma A kollégiumi nevelőtestület fő állású nevelőinek számát az adott tanévben a tanulócsoportok száma határozza. A nevelőtestület munkáját segítik: lelki vezető, pasztorális vezető, óraadók.

II.4.2. Nevelőtestület összetétele (munkakör szerint) Kollégiumvezető Csoportvezető nevelők – Munkaközösség vezető (1 fő megbízott a csoportvezetők közül) - Szociális csoportvezető (1 fő megbízott a csoportvezetők közül) Óraadók


II.4.3. Nevelőtestület összetétele (végzettség szerint) Főiskolai végzettségű nevelők Egyetemi végzettségű nevelő k

II.4.4. Nevelőtestület összetétele (szakképzettség szerint) Tanévenként változó. A pedagógiai munka tervezése folyamatában a legfőbb törekvés, hogy – lehetőség szerint – a nevelők szakképzettségük alapján lefedjék az általános- és középiskolai tantárgyi területeket. Kiemelt tantárgyi területek: a reáltárgyak, idegen nyelvek és az érettségi tárgyak.

II.4.5.Munkakörök szerinti feladatok Csoportvezető nevelők Tanulószobák, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások, stúdiumok, felzárkóztatás, korrepetálás, szakkörök, tehetséggondozás, általános és speciális ügyeleti feladatok, egyéni felelősségi területek, pedagógiai adminisztráció

II.4.6.Kiemelt felelősségi területek: Munkaközösség vezető Munkaközösségi tervezés, koordináció, belső ellenőrzés, munkaértekezletek, belső továbbképzés, információgyűjtés és tájékoztatás, pályázatfigyelés Kollégiumi titkársági megbízott Csoportvezető, intézményi adminisztráció, amivel megbízzák, statisztikák, tanulói ügyintézés, nevelői ügyintézés, fénymásolás, diákönkormányzat koordináció Szociálpedagógus szociális munka, szociális csoport tagozati képviselete, ifjúságvédelem, prevenció, önismereti kör vezetése, szociális pályázatok

II.4.7. Egyéb vállalt felelősségi területek: Környezetvédelem Teremtésvédelem

Ifjúságvédelem Szociális támogatás

Pasztorális nevelés és szervezés

Tanulmányi munka Tanulási stratégiák

Tűz-, baleset-, munkavédelem

Média és kommunikáció

Sport és mozgáskultúra

Egészségmegőrzés, egészségvédelem

Pályázatkeresés Pályázatírás

Faliújság, hirdetések, dekoráció

Hagyományok, ünnepségek

Szabadidő kultúra, művelődés

II.4.8.A nevelőtestület feladatainak összegzése Intézményünk azzal válhat a keresztény nevelés megalapozójává és folytatójává, ha nevelőközösségének minden tagja (beosztásától és munkakörétől függetlenül) osztozik az egyetemes keresztényi értékek gyakorlásában és példaértékű átadásában. Az általános nevelési célok mellett a kollégiumban, mint sajátos közösségben, az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé a kor követelményeihez igazodva. Belső ösztönző erőt igyekeznek kifejleszteni az egységes és következetességet gyakorló nevelők a tanulókban: egyéni tevékenységeik, közösségi életük,

154 Pedagógiai program személyiségfejlődésük támogatása és kiegyensúlyozása érdekében. Az értelem fejlesztése mellett fontos, hogy tanítványaink szívét és lelkét alakítsuk olyanná, hogy egymás és a közösség céljait, törekvéseit, talentumait és erényeit tiszteljék, a problémáik megoldásához próbáljanak és tudjanak segítséget kérni és kapni minden élethelyzetben.

II.5. Tárgyi, dologi, környezeti feltételek és elvárások II.5.1. Épület elhelyezkedése: külső, belső környezet A kollégium önálló épülettömbje zárt folyosóval kapcsolódik az iskola épületéhez. Külső környezetét parkosított erdő és az iskolai sportudvar alkotja. Rendelkezik egy belső parkosított pihenőudvarral. Az épület 1994-ben épült, majd 1998-ban bővítésre került. Eredetileg 150 férőhelyesre tervezett intézmény így 250 fő befogadására alkalmas. Három lakószinten kerültek elhelyezésre az összkomfortos lakóegységek. A földszinti lakószint a fiúszint, az emeleti lakószint a lány-szint, a tetőtéri lakószint szintén lány-szint. A földszinten 14 db 4 ágyas lakószoba fürdőszobával, és 1 db 2 ágyas szoba (nevelői szoba) található. Az I. emeleten 22 db 4 ágyas lakószoba fürdőszobával és 1 db 2 szobás nevelői lakás található. A tetőtéren 22 db 4 ágyas lakószoba fürdőszobával és 1 db 2 szobás nevelői lakás található. Az emeleten és a tetőtérben stratégiailag minimum 1-1 betegszoba kerül fenntartásra és egy nevelői ügyeletesi szoba.

II.5.2. Komfortfokozat- az otthonosság kritériumai, berendezések

155 Pedagógiai program A kollégiumban a tanulók elhelyezésének komfortját a lakószobák felszereltsége, belső terének kialakítása, a jó megvilágítási viszonyok, a személyes tér kialakításának lehetősége a környezet megóvása és a jó ízlés figyelembe vétele jelzi.

II.5.3.Az épület funkcionális működése és a vizuális környezet A kollégium épülete körfolyosó rendszerű, melynek minden szintjén elhelyeztünk a lakórészek mellett közösségi tereket, nevelői szobákat, személyzeti lakásokat. Az épület zárt belső pihenőudvarral és az iskolával közös rendeltetésű sport-játszóudvarral rendelkezik. Az intézményi egység megvalósulásaként az iskola épületével zárt folyosórendszer köti össze. Ezáltal a kollégium működési területe jelentős mértékben kibővíthető a használati céloknak és a rendtartásnak megfelelően.

II.5.4.A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek Tanulóhelyiségek száma, felszereltsége A földszinten 2-2 tanulóhelyiség áll rendelkezésre, a tetőtérben 3 tanulóhelyet bocsátunk a tanulók rendelkezésére. Ezen kívül a folyosókon úgy alakítottunk ki tanulóhelyeket, hogy az egyéni tanulási lehetőség további differenciálását meglehet oldani.

Többfunkciós helyiségbeosztás Az alábbi helyiségek a napirendben más-más funkcióval rendelkeznek, így azok kihasználtsága nevelési és oktatási célokra, valamint a szabadidő eltöltésére eredményesebb. Férőhely szerint: Földszint

Informatika terem I. 1. tanulószoba 2. informatika labor 3. csoportszoba 4. stúdium 5. tárgyaló 6. foglalkoztató Földszint

Férőhely

30 fő 22 fő 25 fő 15 fő 10-15 fő 30 fő

Férőhely

240 fő Díszterem 30 fő 1. tanulószoba 2. közösségi tér 3. csoportterem 4. multimédiás terem

I. emelet

Informatika terem II. 1. tanulószoba 2. informatika labor 3. csoportszoba 4. stúdium 5. tárgyaló 6. foglalkoztató 7. műhely I. emelet

Tanulószoba D 1. csoportszoba 2. foglalkoztató (szakkör, korrepetálás)

Férőhel Tetőtér y 25 fő fő 25 fő 15 fő 30 fő

Informatika Terem III. 1. informatika labor 2. tanulószoba 3. csoportszoba 4. tárgyaló 5. foglalkoztató

Férőhely

14 fő 30 fő 25 fő 15 fő

5-6 fő Férőhel Tetőtér y 15 fő 20 fő 20 fő

Tanulószoba C,D 1. csoportszoba 2. foglalkoztató 3. DÖK-szoba

Férőhely 25 fő 25 fő 20 fő 10 fő

156 Pedagógiai program A kollégiumban összesen 7 tanulócsoport számára van állandó csoportszoba. A 11-12.évfolyam önálló tanulószobákon a lakószobákban tanul, mindennapra konzultációs hely van számukra kijelölve: az I. emeleti csoportszoba, tetőtéri csoportszoba. Csoportfoglalkozások számára helyet kapnak a tetőtéri tanulószobán. 1-3 csoport az iskolának a kollégiumhoz legközelebb eső osztálytermeiben kerülhet tanulószobai elhelyezésre. Kápolna: melynek kialakítása a földszinten a korábbi vendéghelyiségből történt. A kápolna lehetőségeit és funkcióit tekintve alkalmas egyéni és kiscsoportos imádságra, lelki programokra, valamint szentmise megtartására. Audiovizuális eszközök A kollégium rendelkezik egy audiovizuális eszközökkel felszerelt díszteremmel a kollégium teljes tanulói létszáma részére. A terem felszereltsége: Komplex, többfunkciós hangosítási rendszer (beépített rendszer) – hangfalakkal, keverőpulttal, erősítővel, mikrofonokkal. Vetítőrendszer (mozgatható falra szerelt vetítővászon, mobil állványra szerelt vászon, nagyteljesítményű projektor és vetítőállvány. Digitális tábla Digitális zongora DVD-lejátszó. Video-lejátszó. Diavetítő. Írásvetítő. Televízió. Vezeték nélküli és vezetékes INTERNET A társalgókban és a díszteremben lehetőség van a kábel-tv hálózaton keresztül is működtethető televízió elérésre ill. video használatára, valamint mobil vetítésre (laptop+projektor) Az audiovizuális eszközöknek egy önálló csoportját alkotják a biztonsági audio/video rendszer egységei, amelyeknek központja a kollégium portája ill. végpontjai a lakóhelyiségek és közösségi helyiségek. Beltéri és kültéri mozgásérzékelős kamerarendszer szintenként és szárnyanként számítógépes adatbázissal és felhasználói programmal. Hangosítási rendszer helyiségenként központi vezérlőegységgel kollégiumi rádió céljaira is. Számítógépek A 2000-ben OM pályázaton nyert Sulinet labort 2004-ben fejlesztettük és korszerűsítettük tovább. Az új informatikai egység új speciálisan erre a célra kialakított helyiségben nyert elhelyezést, ahol jelenleg 13 db újgenerációs számítógépes egység, munkaállomás működik. A terem fejlesztési lehetőségei – ami a belső hálózati csatlakozási helyeket és az elhelyezés egyéb feltételeit igénylik 20 db egység üzemeltetésére adnak lehetőséget. 2005 szeptemberére alakítottuk ki a 2. informatikai hozzáférést és gyakorlatot biztosító termünket a földszinti társalgóban 22 munkaállomással.

157 Pedagógiai program A számítógépekhez történő hozzáférés szabályozott keretek között a hét 5 napján, napi 3 használati ciklusban lehetséges (délelőtti a 11-12. évfolyam számára, délutáni a 7-8. évfolyam számára, az esti a 912.évfolyam számára). Ez minimum napi 6 óra számítógépes elérést és gyakorlási, információszerzési lehetőséget jelent a különböző korcsoportok számára. Mindezek mellett önálló számítógépes egységek működnek a földszinti tanári szobában, az emeleti titkárságon és igazgatáson, a tetőtéri diákönkormányzati szobában és nevelői szobában, internetes és belső hálózati elérésekkel. 2008 szeptemberében az I. emeleti társalgó is többfunkciós tanuló-közösségi teremmel bővült azáltal, hogy informatikai kiépítést és berendezést kapott összesen 15 munkaállomással. Így a kollégiumi tanulók létszám és nemek szerinti arányának megfelelően a lányok számára további gyakorlati és felhasználói lehetőségek nyíltak a számítógép és internet használat terén. Sportpálya, tornaterem Sportpályák (kézilabda, kispályás labdarúgás, kosárlabda, strandröplabda) Az iskolai-kollégiumi közös sportudvar tanítási időn kívül délutáni órákban és az esti órákban áll a tömegsport ill. az egyéni valamint csapatsportot kedvelők és művelők rendelkezésére. Délután 16 óráig Egész tanévben. Este 20-21 óráig A tanév kora őszi és tavaszi időszakában. Tornacsarnok (kézilabda, kispályás labdarúgás, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz) A tornacsarnokban minden napon hétfőtől-csütörtökig 1-1 óra teremhasználat adott a kollégium tanulói számára este 20-21 óráig differenciáltan labdajátékok ill. asztalitenisz lehetőségekkel. A játékot ill. a sportolást nevelői szervezéssel és felügyelettel oldjuk meg minden esetben. Kondicionáló terem Az iskola által szervezett és engedélyezett beosztás szerint látogathatják hétfő-csütörtök az iskola kondicionáló termét is fakultatív formában a kollégium tanulói. Tornaszoba A lányok számára a kollégiumban zenés tornát (alapozó+kondicionáló) szervezünk, amely hetente egy alkalommal ezt a kistermet használja tömegsport céljaira. Könyvtár A kollégium tanulói az iskola könyvtárának beiratkozott tagjai, melyet minden nap 16 óráig látogathatnak. A kollégiumi nevelői szobából kölcsönözhetők tanulást segítő könyvek, lexikonok, szótárak, érettségire és felvételire felkészítő kiadványok, valamint folyóiratok. Csoportfoglalkozások keretében kollégiumunk tanulói szervezett formában is ismerkedhetnek a könyvtár működésével, információs rendszerével. Társalgó, közösségi tér A napi társas összejövetelek, beszélgetések helyszíneként a társalgók csak a délutáni órákban ill. hétvégén használhatók, mivel többfunkciós beosztásuk miatt a napi leterhelésük teljességet mutat. A kollégium tágas folyosói azonban úgy lettek kialakítva, hogy a beszélgető sarkok lehetőséget kínálnak a találkozásokra és a kötetlen kommunikációra. Kollégiumunkban számtalan szabadon választható ill. kötelezően választható foglalkozás, program működik rendszeresen ill. a belső, külső rendezvények

158 Pedagógiai program száma jelentős. Ezek az alkalmak a közösségi teret változatos helyszínekkel újra és újra teremtik. A napirendbe illeszkedve jelenítik meg a kikapcsolódás, az érdeklődés, a hagyományőrzés, az ismeretszerzés, a társalgás fórumait.

II.6. Anyagi feltételek, finanszírozás A kollégium az önálló jogi személyiséggel rendelkező Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont intézményi egysége, amelynek fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozzák elő. A fenntartó gondoskodik az alapfeladatok ellátásához és a kollégium folyamatos és eredményes működéséhez szükséges pénzeszközökről. A kollégium tárgyi környezetének fejlesztésében és karbantartásában közreműködik az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány, mint az épület tulajdonosa.

II.7. A kollégiumi élet szervezettsége (szervezeti felépítés) Nevelői munkaközösségünk a csoportvezető nevelőtanárokból és a kollégium vezetőből áll. Szervezeti egységek Nevelőtestület (önálló nevelési-munkaközösségi egység az iskola tantestületén belül) Az iskolával közös fenntartású és rendeltetésű egységek

II.7.1. Együttműködési partnerség a közös intézményi célok érdekében dolgozó szervezeti egységek között Tanügyigazgatás Gazdálkodás Gondnokság Ellátás Oktatás/nevelés Iskolavezetés Gazdasági/ügyviteli/személyzeti Karbantartási/műszaki Iskola Iskolatanács csoport csoport egészségügyi rendelő Nevelőtestület Rendszergazda Élelmezésétkeztetés

159 Igazgatás

Technikai személyzet

Pedagógiai program Szociális csoport

II.7.2. Szervezeti együttműködés (Iskola-Kollégium) a vezetők szintjén Tanügyigazgatás Gazdálkodás Oktatás/nevelés Igazgató Gazdasági vezető Igazgatóhelyettesek Munkaközösség vezetők Titkárságvezető

Gondnokság

Ellátás

Megbízott gondnok

Iskolaorvos, védőnő

Rendszergazda

Élelmezésvezető

Technikai csoportvezetők

Szociális vezető

csoport

II.8. A kollégium kapcsolatrendszere II.8.1. Belső kapcsolatok: Szervezeti egység Igazgatás

Iskolatanács Gazdasági iroda

Szakmai kapcsolata a kollégiummal Közös tanügyigazgatás: Központi adminisztráció Statisztikák Tanulói ügyek Pedagógus nyilvántartás Levelezés Tagja a kollégiumvezető

Közös költségvetésű intézmény Ügyvitel: Élelmezés Eszközbeszerzés Személyzeti ügyek, Munkaügy Karbantartás/felújítás Fejlesztés Eszközbeszerzés Pályázatok Pénzügyek Gondnokság Karbantartás: Napi rendszeres feladatok Állapotfelmérések Felújítás koordinációja Élelmezés/konyha Étkeztetés Rendezvények koordinálása, előkészítése, lebonyolítása Iskola egészségügyi Iskolaorvos, védőnő: rendelő Sürgősségi ellátás Betegirányítás Tanácsadás

Kapcsolat jellege Napi szakmai-működésiinformációs

Havonta ill. szükség szerint szakmaiműködési-információs Napi ill. szükség szerinti működési-információs

Napi ill. szükség szerinti működési-információs Napi ötszöri étkeztetés Napi ill. szükség szerint betegellátás, információs


Szociális csoport

Nevelőtestület

Prevenció Szűrővizsgálatok Pályázatok A csoportvezető szociálpedagógus kollégiumban Támogatások Ösztöndíjak Szolidaritási akciók Pályázatok Prevenció Osztályfőnökök, szaktanárok: Konzultációk Tájékoztatás-tájékozódás Közös értékelés Közös programok

a

Szükség szerint ill. tanulmányi félévenként szakmai-információs

Legalább havonta ill. szükség szerint szakmaiinformációs

II.8.2.Külső kapcsolatok: Szervezet, intézmény Győr Egyházmegye EKIF

Kapcsolata kollégiummal Szentlélek templom Fenntartó

Közigazgatási Hivatal

Ellenőrzés, felügyelet Lakcímbejelentések, személyes okmányok Tanügyigazgatás, pályázatok, rendezvények, rendeletek Szakmai továbbképzés Pályázatok Szakmai ellenőrzés Szakmai tanácsadás Szakmai továbbképzés Szakmai továbbképzés Programok Jogi és szakmai tanácsadás Tanév programja szerint Rendszeres pasztorális Együttműködési partner Kulturális, pasztorális Együttműködési partner Pasztorális, közösségi

Okmányiroda Polgármesteri Hivatal KPSZTI

Megyei Pedagógiai Intézet Kollégiumi Szövetség Szentlélek Plébánia Szent Anna Otthon Apor Vilmos Lelkigyakorlatos Ház Apor Vilmos Katolikus Iskola Alapítvány Szentlélek Körzeti Orvosi Rendelők Városi Orvosi Ügyelet

Kapcsolat jellege Rendszeres pasztorális Rendszeres gazdasági, szakmai, pasztorális törvényességi Törvényességi felügyelet

Az épület tulajdonosa

Egészségügyi szolgáltató partner Egészségügyi szolgáltató partner ÁNTSZ Egészségügyi szolgáltató partner Petz Aladár Megyei Oktató Egészségügyi szolgáltató Kórház partner Tűzoltóság Katasztrófavédelmi szolgáltató partner Rendőrség Biztonsági, prevenciós

Napi szintű együttműködés szükség szerint Sürgősségi, általános háziorvosi Sürgősségi Hatósági feladatok, ellenőrzések Sürgősségi, általános kórházi Sürgősségi ill. szükség szerint

161 Pedagógiai program Regionális Mosoda

partner Szolgáltató

Partneriskolák

Beiskolázási partner

Egyházi Iskolák és Kollégiumok Szolgáltatók

Szakmai és pasztorális partner Informatika, irodatechnika, biztonsági rendszer, víz-és fűtésrendszerek, villamossági rendszerek, kommunikációs rendszerek, épület berendezés Pedagógiai, szakmai partner Előadások, tanácsadás, pedagógiai vizsgálatok

Kistérségi Pedagógia Szolgáltató és Tanácsadó Intézet Regionális Munkaügyi Központ Gyermekek Háza Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekotthonok

Pályaválasztási és munkaerőpiaci partner Közösségi és művelődési partner Család-szociális és ifjúságvédelmi partner Szolidaritási partner

Előadások, tanácsadás, tájékoztatás

Csak alázatos szívvel, Isten jelenlétének eleven hitével lehet olyan távolságokat bejárni, olyan hegyeket megmászni, olyan embereket segíteni, olyan élethelyzeteket megoldani, olyan kérdésekre választ kapni, amelyek puszta ésszel, nyers erővel próbálkozva átjárhatatlan falként tornyosulnak előttünk. Minden jóért keményen meg kell küzdeni. Légy türelmes önmagadhoz, miközben Isten országa növekedik benned…, haladj lépésről lépésre, és ne egyszerre fel a magasba! Így életedben a legkisebb dolog is naggyá válhat, amit lélekből és tiszta lélekkel teszel, az Ég és a Föld nagy királyának szolgálatában.


A nevelési program felépítése Bevezető: A helyzetelemzés összefoglalója Nevelési programunkat egy a mai kor igényeinek megfelelően kialakított, a tanulás-tanítás, a nevelés személyi és tárgyi feltételeit megteremtő, széles tanulói korosztály számára nyitott, a felsőoktatásra és a felnőttségre felkészítő, a társadalmi befogadáshoz elegendő ismeretet továbbító, a kereszténység és az európai magyarság értékrendjét valló és átadó, szellemi-lelki értéket teremtő és hagyománytisztelő, keresztény közösséget alkotó intézményegységben valósíthatjuk meg.

III. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS céljai, alapelvei és feladatai III.1. Célok - Keresztény értékrenden alapuló személyiség- és közösségfejlesztés Az a tanuló, aki felvételt nyer a kollégiumba fogadja el az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Kollégiumának keresztény értékrenden álló házirendjét, az egyházi és világi évet követő, a tanévet felölelő éves programját, a katolikus kollégiumok tiszteletre méltó hagyományrendszerét és a katolikus egyház tanításán alapuló szellemiségét. A tanuló személyes képességei és tehetsége fejlesztését a közösség szellemi-lelki adományainak elfogadásával és gyarapításával aktívan és lelkiismeretesen tegye és élje meg. - A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése - Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása - A tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés

III.2. Alapelvek (A kollégium küldetése, nevelési alapelvei) III.2.1. Hit és lelkiség: megismerés, elfogadás, növekedés III.2.2. Általános műveltség fejlesztése, keresztény véleményformálás A keresztény erkölcsi elvek megismertetése és életté váltása.

III.2.3. Biztonság és kiszámíthatóság III.2.4. Kultúrált közösség és környezet: otthonosság és jó ízlés A környezet esztétikus kialakítása és megtartása, szociális és érzelmi biztonság megteremtése.

III.2.5. Esélyegyenlőség a tudás megszerzéséhez Tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése, lelki tanácsadás.

163 Pedagógiai program Egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, kulturális és neveltetési különbségek, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek a figyelembe vételével

III.2.6. Értelmes és változatos szabadidő gazdálkodás és szervezés Változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységek biztosítása

III.2.7. Önállósodás alapjai és útjai A tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, az öntevékenység és a közösségi önszerveződés támogatása.

III.2.8. Együttműködési stratégiák és közös problémamegoldás A tanulók személyiségjogainak tiszteletben tartása. Felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben. Együttműködés a szülőkkel, a partneriskolákkal és társintézményekkel. Egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet) számára.

III.2.9. Nevelés, szociális érzékenyítés, gondoskodás A katolikus oktatás nevelési hagyományainak, a nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása. A nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése belső és külső továbbképzések, önképzések által. Integrált nevelés megvalósítása.

III.2.10. Közösségi alkalmak és találkozások III.2.11. Hagyománytisztelet, az ünnepek méltósága Nemzeti hagyományok, nemzeti önazonosság ápolása.

III.2.12. Magyarságtudat és Európaiság

III.3. A kollégiumi nevelés értékei A kollégiumi pedagógiai környezet minden eleme tartalmazza az értékmegőrző, értékkövető és értéknövelő funkciót. Értéket közvetít a nevelő, akinek személyisége és tulajdonságai eleve értéket kell, hogy hordozzanak. A kollégium mindennapi életében, otthon-család jellegű együttélésében is találunk használható nevelési értéket. A kollégiumi csoportok, közösségek tagjainak kapcsolatrendszere, egymáshoz való viszonya ugyancsak értékhordozó tényezők. Értékhordozó az intézmény mikrokörnyezete, hagyományai. A nevelőmunka során az alábbi értékrendszert helyezzük előtérbe a tanulókkal való foglalkozásban és nevelésben.

III.3.1. Kereszténység, katolikus lelkiség III.3.2. Magyarság Közös nemzeti értékeink, hagyományaink, nemzeti azonosságtudatunk, a nemzetiségek hagyományai és azok tisztelete. Hazaszeretet és annak forrásai, kútfői. Az anyanyelv művelése és szeretete. A nemzeti kulturális kincseink megismerése, védelme, nemzeti ereklyéink, szimbólumaink tisztelete.

III.3.3. Európaiság

164 Pedagógiai program Európa kulturális hagyományainak és örökségének megismerése, az egyetemes emberi jogok felismerése és elsajátítása. Az európai kereszténység kulturális és szellemi értékeinek megismerése és megőrzése.

III.3.4. Erkölcs és lelkiismeret A hit gyakorlása. Erkölcsösség, jólneveltség. Becsületesség, jellemesség. Igényesség önmagunkkal és másokkal szemben. Igazodás az elfogadott társadalmi és közösségi normákhoz. Őszinteség, egyenesség, nyíltság. A felelősség vállalása cselekedeteinkért. Igazságosság, segítőkészség. Önfegyelem.

III.3.5. Műveltség, tudás, intelligencia Az általános és a szakmai műveltség elsajátítása és gyakorlása. Önképzés, önművelés igénye. Nyelvismeret jelentősége. Kreativitás és szorgalom a tanulmányokban és a munkában.

III.3.6. Önismeret, önelfogadás Önbizalom, reális énkép kialakítása és vállalása. Céltudatosság. Alkalmazkodni tudás a változó körülményekhez. Egyéniséget tükröző személyiségtudat. pozitív eszményképek és példaképek vállalása.

III.3.7. Konfliktuskezelés és együttműködési készségek III.3.8. Demokratikus normák A demokratikus normák felismertetése, elsajátítása és gyakorlása az iskolai és kollégiumi diákközösségekben. Az érdek-, és jogvédelem alapjai.

III.3.9. Környezetvédelem és környezettudatosság Nyitottság a közvetlen és tágabb környezet környezeti problémáira, azok megelőzésére. Informális és gyakorlati nevelés.

III.3.10. Mértékletesség Az anyagi és környezeti javak használatában, a közösségi és az egyéni javak gyarapításában.

III.3.11. Egészségkultúra, egészségtudatos élet Tisztaság. Mindennapi testmozgás. Táplálkozás. Lelki egészség. Egészségmegőrzés. Egészségfejlesztés.

III.3.12. Igényesség A tanulmányokban. A munkában. Az emberi kapcsolatainkban.

III.3.13. Társadalmi szerepek - állampolgári szerep A kollégisták ismerjék a környezetükben zajló eseményeket, váljanak a részesévé, alakítóivá a helyi közösségi folyamatoknak. Tekintse tanár és diák a kollégiumot egy mikro- társadalomnak, amelyben tevékeny tagként vesznek részt. - munkavállalói szerep A felsőoktatási intézmények felé orientálódó kollégisták társadalmi szerepe kibővül azzal, hogy nagyobb felelősséggel gondolkodó, esetleg alkotó, irányító polgárként kell részt venni a társadalom életében. A színvonalas és igényes szakmai munka iránt érdeklődő kollégisták önkiszolgáló, termelő munkában, vagy azok együttesében készüljenek fel felnőtt szerepükre. - fogyasztói szerep Alakuljon ki a kollégiumi nevelés során az igényes, tudatos, ugyanakkor racionális fogyasztásra való törekvés, anyagi, kulturális, információs értékek területén egyaránt.

165 Pedagógiai program - családszerep A kollégiumi nevelés családpárti. Ezt sugallja növendékeinek tevékenységeiben, nevelési módszereiben életvezetésében. A család, a családi élet fontosságának tudatára nevelünk. A generációk egymás mellett élésének jellemzői, az egyes generációk társadalomban elfoglalt szerepei, az idős, a felnőtt, a gyermek családtagok egymáshoz való viszonyának rendezettsége, mind alapja annak, hogy a társadalmi élet értéktisztelő legyen. A család szocializációs funkcióit a kollégium erősítheti sajátos módszereivel, eszközeivel.

III.4. Feladatok (fejlesztések) részletesen Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A tanulási és gondolkodási, az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása, gondozása, pályaorientáció (7-8. évfolyam, 11-12. évfolyam) Kultúrált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

III.4.1. Gyermek és ifjúságvédelem, szociális érzékenyítés és képességek fejlesztése szociálisan rászoruló gyermekek helyzetének felmérése és támogatási javaslatok munkára nevelés: közös tevékenység szervezése kollégiumban, társintézményekben pályaorientáció és tanácsadás (pályaválasztási tanácsadás, végzett tanulók hagyományos élménybeszámolói novemberben és februárban) önismereti tréningek prevenciós előadások a káros szenvedélyek, a média veszélyei témakörében (külső, belső előadók) a jótékonykodás és a szociális érzékenység kialakítása az elesettek és a rászorulók iránt (látogatás és önkéntes segítés idősotthonokban, gyermekotthonokban) – diákmisszió beilleszkedés segítése konfliktushelyzetek megoldása és segítségnyújtás azok önállóvá váló megoldásában: konzultációk, véleménycserék, beszélgetések folyamatos nyomon követés és tájékozódás a problémás magaviseletű és a veszélyeztetett gyermekek esetében szociometria készítése az új tanulócsoportok esetén, tanulságok érvényesítése a nevelői munkában környezeti ártalmak lehetőségének (fizikai, pszichés) felmérése a tanulók tájékoztatása Közösségi szocializáció hagyományrendszerének követése Empátiakészség növelése Esélyegyenlőségek növelése a hátrányos családi és/vagy egyéb élethelyzet enyhítésére Reális önértékelés erősítése mások értékelésében és támogatásában A szolidaritásra való érzékenység növelése (beteg tanulótárs, gyengébb képességű tanulótárs, hiányos hitbéli képességekkel bíró tanulótárs, családi nehézségekkel küzdő tanulótárs, hiányos vagy hibás önértékeléssel rendelkező tanulótárs, veszélyeztetett tanulótárs) A családdal történő együttműködés jelentőségének növelése A szociálpedagógus bizalomépítő közreműködése és koordinációs tevékenysége a csoportfejlődés során

III.4.2. A tanulási és gondolkodási, az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Tanulmányi munka folyamatossága, színvonalának megtartása ill. javítása

166 Pedagógiai program A tanulási motívumok bővítése, értelmi képességek fejlesztése, tanulási módszerek átadása, tanulásirányítás, tanulásszervezés, pályaválasztási tanácsadó program A számítógépek használata, mint nevelési terület Informatikai eszközök és módszerek használata az ismeretszerzésben és a tanulás támogatásában (csoportfoglalkozások 6-12.évfolyam számára) Pályázatfigyelés – diákönkormányzat, nevelői munkaközösség, egyéni érdeklődők. Továbbtanuláshoz kapcsolódó információgyűjtés és kommunikáció (11-12.évfolyam tanulói) Informatika órákra történő felkészülés, gyakorlási idő biztosítása. ECDL- vizsgára történő felkészülés és gyakorlási idő biztosítása. Szakköri munkához, tehetséggondozáshoz kapcsolódó információs háttér, mint kutatási adatbázis használata és kezelése Internetgyakorlatok, az információszerzés gyakorlata és technikái – fakultatív egyéni foglalkozások. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés gyakorlati felhasználása - fakultatív egyéni foglalkozások. Az elektronikus levelezés gyakorlati módszerei – fakultatív egyéni foglalkozások. Az informatikai háttér felhasználása házi és külső versenyek, vetélkedők lebonyolítására. Az informatika terem segíti, támogatja egy széles korosztály információszerzési lehetőségeit, számítástechnikai tudásának fejlesztését, szinten tartását ill. nagyszámú vidéki tanuló hozzáférési lehetősége által az esélyegyenlőség megteremtését az információs kultúra és a felhasználói képességek terén. Fejlett kommunikációs technológiája révén jelentős mértékben hozzájárul a tanult ismeretek gyakorlati felhasználásához, az információs társadalomban történő folyamatosan megújuló szocializációhoz. A kollégiumi kötelező foglakozások körén túl változatos lehetőségeket kínál a szabadidő értelmes eltöltéséhez és a tehetséggondozáshoz.

III.4.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása, gondozása, pályaorientáció (7-8. évfolyam, 11-12. évfolyam) A lemaradó vagy hiányos tudásalappal rendelkező, különböző képességű tanulók felzárkóztatása (egyéni foglalkozás, kiscsoportos korrepetálás) Általános iskolások Felzárkóztatás, korrepetálás: magyar nyelv – és irodalom, matematika, fizika, német, angol, történelem, földrajz, biológia Középiskolások Felzárkóztatás, korrepetálás: magyar nyelv- és irodalom, matematika, fizika, német, angol, spanyol, francia, történelem, földrajz, biológia Tehetséges tanulók képességfejlesztése (egyéni felkészítés, szakkör)

III.4.4. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése Szabadidős foglalkozások szervezése és működése, koordinálása az iskolai és az iskolán kívüli lehetőségekkel és a tanulók elfoglaltságaival Higiénés szokások Étkezési kultúra Környezeti kultúra Beszéd-, és viselkedéskultúra (pld. Purefashion) Az ünnepek kultúrája A társasági kultúra (pld. színházba járás) Pénzügyi kultúra

167 Pedagógiai program Mozgáskultúra Egyházi kultúra Változatos szabadidős lehetőségek Önképzési lehetőségek Színvonalas kulturális programok Értékközpontúság, értékkövetés Művészeti és információs kultúra fejlesztése Hagyományőrzés

III.4.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Egészségvédelmi és egészségfejlesztési koncepció és program (korcsoportonként) Testi és lelki egészség megőrzése, egészségtudatos életmód kialakítása Jó közérzet biztosítása Helyes és tartalmas táplálkozási szokások kialakítása és megtartása Kiegyensúlyozott és kiszámítható életrend Belső igényszint kialakításának és fejlesztésének lehetőségei A mentális egészség egyensúlya – káros szenvedélyek megelőzése, prevenció Kultúrált, tiszta és igényes környezet biztosítása és megóvása A környezethasználat igényszintjeinek fejlesztése (tudatosság) A természetvédelemi ismeretek fejlesztése (nyitottság és felelősség) Mindennapi alkalmazások elterjesztése (energiatakarékosság, fenntarthatóság) Külső környezetrendezés Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetése

III.4.6. Pasztorális nevelés és a lelki egészségvédelem Az eltérő hagyományú vallási közösségekből érkezők szokásainak megismerése, segítésük a beilleszkedésben. Keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása (rendtartás: öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás, beszéd stb.) Az egyházi év közös ünnepeinek élményszintű megünneplése. A hitélet gyakorlatát a kollégium éves rendje és napirendje rögzíti. A közösségünk értékeivel, a hitélet rendjével szembeszegülő, társaival ellenszenves és méltatlanul igazságtalan magaviseletű tanulók beilleszkedésének, elfogadó készségének gondozása, fejlesztése.

III.5. Személyiségformálásunk (nevelésünk) alapvető elvárásai: Embertársi jóindulatra törekvés és a felebaráti szeretet gyakorlása Egymás iránti megbecsülés, felelősségérzet önmagunk és társaink irányában. Keresztény életmódunk megvalósítása megjelenésünkben, gondolkodásunkban, cselekedeteinkben. Következetesség és jó időbeosztás a napirend alapján. A kötelességek szorgalmas teljesítése a tanulmányi előmenetel érdekében. Együttműködés a közösségi aktivitásokban. Egyéni talentumok fejlesztése. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. Önálló véleményformálás és mások véleményének tiszteletben tartása. Jóindulatú törekvések támogatása a jobbító és őszinte szándékok megbecsülése. Igényességre törekvés.

168 Pedagógiai program A hagyományok, a keresztény jelképek tisztelete, az ünnepek tisztelete. Önálló életkezdést, társadalmi beilleszkedést elősegítő tevékenységek gyakorlása. Részvétel a gyermek- és ifjúságvédelmi prevencióban Szociálisan rászoruló tanulók elfogadása és támogatása Egészséges életmódra törekvés

IV. A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK szerkezete, a foglalkozások rendszere IV.1. A tanulók pedagógiai elvei.

életrendje,

tanulása,

szabadideje

szervezésének

IV.1.1. A nevelő és a tanuló személyes kapcsolata A nevelés és a szocializáció az egész társadalom feladata, azonban kiemelt szerepe és legnagyobb hatása ezekre a folyamatokra a családnak van. A kollégium heti öt napon keresztül igyekszik a család funkcióit pótolni. Ennek során a tanuló a maga teljes személyiségében gyarapodik, egyéniségébe beépül a kollégiumban tapasztalt és megélt élmények sora. A nevelő magatartása, erkölcsisége, következetessége minta a diák előtt, s ez nagy felelősséget ró a pedagógusra. A kollégiumban folyó nevelőmunkát ennek tudatában kell megterveznünk. A kollégista diák és a nevelő kapcsolatának alapvető eleme a bizalom és a segítőkészség. Természetesen ez a fajta közvetlen viszony nem jelentheti azt, hogy a gondjainkra bízott

169 Pedagógiai program diák irányítás és a pedagógiai hatás nélkül marad, cselekedeteit nem korlátozza senki. A napi és a házirend betartása a szokásrendszer kialakításának egyik alap pillére.

IV.1.2. Együttműködés a családdal A kollégium nem csorbíthatja a szülők jogait, de nem vállalhatja át kötelességeit sem. Köteles azonban felismerni a családi nevelés hiányosságait, s elő kell segítenie az azokból eredő magatartásbeli, szocializációs hátrányok felszámolását. Ehhez a munkához szükséges megnyerni a szülői ház támogatását. Erre akkor számíthatunk, ha a szülőkkel ismertetjük nevelési pedagógiai céljainkat.

IV.1.3. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium vezetője és a nevelőtanárok napi kapcsolatban vannak, az iskolával a problémás esetekről a napi találkozások alkalmával, azonnal hírt kapnak a tanulókról névre szólóan. A szülőkkel való együttműködés új tanulók esetében már a felvételi eljárás során kezdődik. Szeptemberben az évnyitó kollégiumi szülői értekezleten mind az új, mind a régi tanulók szüleinek a tájékoztatáson túl lehetősége nyílik az egyéni kérések megbeszélésére. Évente 3-4 alkalommal szülői értekezleteken, és fogadóórákon van lehetőség személyes találkozásra kollégiumvezetővel, nevelőkkel is.

IV.1.4. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei egészséges életmód, életritmus kialakítása az iskolai életrend figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembe vétele egyéni és a közösségi érdekek összehangolása a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása helyes életmódminta adása A kollégium biztosítja tanulóinak az optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az egyházi és intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégium életrendje igazodik az iskolák működéséhez, figyelembe veszi a tanulás elsődlegességét, emellett megteremti a kereteket a pihenésre, szórakozásra és művelődésre is. Az életkori, biológiai fejlődés figyelembevételével biztosítja a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. A házirend és napirend adta keretszabályozáson belül a nevelőtanárok élnek a differenciálás lehetőségével. Az életrend kialakításánál (a házirend, tevékenységek, programok szervezésénél) figyelembe kell venni: a kötelező és a szabadon választható foglalkozásokon való részvétel összhangját, az egyéni és életkori sajátosságokat, a diákok öntevékeny és önszervező képességét, a kapcsolódó iskolákkal való együttműködés lehetőségének biztosítását. A kollégium biztosítja itt tartózkodásuk teljes ideje alatt a tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletét. IV.1.5. A tanulás szervezésének pedagógiai elvei a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni a tanulásra motivált tanuló tud csak hatékonyan tanulni

170 Pedagógiai program A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószobai foglalkozások szervezésénél figyelembe kell venni: iskolatípust, tanulók egyéni szokásait, a tanulók elért eredményeit. A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor hangsúlyt kell kapnia: a képességnek, a szorgalomnak, a kitűzött céloknak, az elért eredménynek. A tanulószobai foglalkozások szervezésénél lehetőséget kell biztosítani a zavartalan egyéni tanulásra is. Kerüljön sor a tanulás hatékonyságát felmérő számonkérésre. Szilenciumi időn túli tanulásra is van lehetőség a napirend adta kereteken belül. A nevelők által biztosított kedvezmények legyenek ösztönzőek, biztosítsák a fejlődést és előrehaladást. A kollégium feladata a tanulási utak védelme: a felkészülés segítése, a következő iskolafokozatra történő előkészítés és a tanuláshoz való jog érvényesítése. A pedagógusnak a tanuláselméleti ismeretek alkalmazásával, a tudás-és gondolkodás kultúra fejlesztésével, s a tanulásmenedzsment módszereivel kell segíteni az egyéni igények kielégítését. Ahhoz, hogy megfelelő eredményeket érjünk el szükséges: kiegyensúlyozott, inger gazdag nevelési környezet, a segítő szándékú biztonságos környezet megteremtése. A kollégiumi tudásközvetítés egyik része, formája a tanulók mindennapi felkészülésének segítése, a tanulási munka támogatása, tanulásirányítás, tanulásszervezés. A tanulók iskolai felkészülése a nevelőtanár felügyeletével történik. A nevelő megfigyeli a tanulástechnikákat, módszereket és szükség esetén közvetlenül beavatkozik, rendszeres, folyamatos felkészülésre szoktatja tanítványait. A tanulás stílusának, módszerének korrigálása fontos a tanulás hatékonyságának fokozása érdekében. A kollégium nyugodt körülményt biztosít az iskolai követelmények teljesítése és az egyéni fejlődésük érdekében.

IV.1.6. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei kell szabadidőt biztosítani minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek a szabadidejével a tanuló - a házirend betartása mellett - rendelkezik A kollégiumnak – a nevelési és oktatási feladatok teljesítéséhez – olyan foglalkozásokat kell szerveznie, amelyek a szabadidő hasznos eltöltését megfelelően szolgálják. A lehetőségek egy olyan széles tárházát kell nyújtani, melyből minden tanuló érdeklődési körének megfelelően tud választani. A tanulónak legyen módja az érzelmi, értelmi és fizikai feltöltődésre, önművelődésre, ismeretei, tudása szélesítésére, gyarapítására.

IV.1.7. Szakkörök A szakkörök meghirdetése a tanulók érdeklődésének és a szakos ellátottságának a függvénye. Az utóbbi években hagyományosan a következő szakkörök kerültek meghirdetésre: modellezés, média, kézműves, önismereti, gazdasági ismeretek, nyelvi (angol), aerobik, lelki csoport, csillagászat, színjátszó.

IV.1.8. Versenyek Háziversenyek szervezése és lebonyolítása (műveltségi és sportversenyek)

171 Pedagógiai program Részvétel más intézmények által szervezett városi és megyei szintű versenyeken

IV.1.9. Kollégiumi rendezvények A kollégiumi rendezvények az éves eseményterv alapján kerülnek megrendezésre. Hagyományos kollégiumi rendezvényeink: Gólyaavató Szent Miklós nap Karácsony Farsang, farsangbúcsúztató Kollégiumi ballagás Szavalóverseny Műveltségi vetélkedők Sportvetélkedők Jeles napok

IV.1.10. Egyéb rendezvények Iskolai szintű rendezvényeken részvétel. Egészségnevelési előadásokon való részvétel. Előadók meghívása bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi témákban. Városi szintű rendezvényeken való részvétel

IV.2. Felkészítő foglalkozások A kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben történő megszervezésének biztosítását 15 óra/hét/tanuló időkeretben. A tanulmányi munka folyamatosságának, eredményességének megszervezését, a tanulókkal történő foglalkozást (felzárkóztatás, tehetséggondozás) egyéni és csoportos szinten, a tanulószobák működtetését, folyamatos kapcsolattartást az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal, a szülőkkel. Kötelező órák a kollégiumban (heti órakeret 15 óra/tanuló) Tanulószoba 13 óra/hét 16-20 óra 16-19 óra

Hétfő 4x45 perc 5-14.évf.

Kedd 3x45 perc 5-14.évf.

Szerda 3x45 perc 5-14. évf.

Csütörtök 3x45 perc 5-14. évf.

Szakkör, korrepetálás 5-8.évf.

Szakkör , Korrepetálás 5-8.évf.

Szakkör, Korrepetálás 5-8.évf.

Szakkör, korrepetálás 5-8.évf.

Csoportfoglalkozás 19-20 óra

Minden csoportnak

Hétfő

Kedd

Összesen óra:

4

4

Rendszeres és folyamatos iskolai felkészülésre, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra Tematikus és általános Ismeret, személyiség és közösségfejlesztő

1x45 perc

Speciális ismereteket adó foglalkozás 19-20 óra

Célja, tartalma

Szerda 1x45 perc 9-14.évf.

Csütörtök 1x45 perc 9-14.évf.

Célja, tartalma

3/4

3/4

15

Kötelezően választható szakkörök, diákkörök korrepetálás

IV.2.1. Tanulószobák: tanulást szervező, segítő, fejlesztő foglalkozások (13 óra/hét) Cél: A tanulási kultúra differenciált fejlesztése

172 Pedagógiai program Általános iskolások esetében A tanulás folyamatának szervezettségi szintjei: csoportos tanulószoba folyamatos és rendszeres (napi) nevelői felügyelet, tanulásirányítás-, és szervezés egyéni és kiscsoportos tanulásellenőrzés rendszeres és szükség szerinti felzárkóztatás általános tanulási módszerek átadása, javaslata, tanácsadás Középiskolások esetében csoportos tanulószoba 9-10.évfolyamon egyéni tanulási modell kialakítása a fokozatosság, a megbízhatóság, a teljesítmények és az egyéni ismeretelsajátítási adottságok figyelembe vételével napi tanulásellenőrzés, tanulásirányítás, folyamatszervezés és felügyelet differenciált egyéni számonkérés (az ismeretanyag mennyisége és minősége, a tanuló teljesítő képessége ill. a feldolgozás minősége és eredményessége alapján ill. a tanulási idővel történő gazdálkodás szerint) rendszeres és szükség szerinti felzárkóztatás verseny vagy vizsga esetén tehetségfejlesztés és gyakorlás általános és személyre szabott tanulási módszerek átadása, javaslata, tanácsadás a verbális és a logikai képességek személyre szóló fejlesztése a lényegkiemelő és összefüggéseket felismerő képességek erősítése Végzősök (11-14. évfolyam) esetében egyéni tanulószobák szervezése és ellenőrzése napi konzultációs lehetőség heti tanulmányi előmenetel értékelése szükség esetén csoportos megbeszélés, tanulássegítés egyéni tanulmányi terv támogatása tanulmányi módszerek differenciált átadása az érdeklődésnek, a továbbtanulási szándéknak, a választott vizsgatárgyaknak, az egyéni képességeknek megfelelően a kommunikáció és az önálló véleményalkotás, következtető és elvonatkoztató képességek fejlesztése, gazdagítása, korrigálása alsóbb évfolyamokon tanulássegítés, korrepetálás

IV.2.2. Csoportfoglalkozások (1 óra/hét) Tematikus csoportfoglalkozások éves terve Témakör

5-8. évf.

9. évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

13-14. évf.

Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki

3 3

4 3

3 3

3 4

1 3

1 2

3

3

3

2

4

5

2 4

2 4

2 4

2 4

2 4

3 4

173 Pedagógiai program egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon-és népismeret

3

3

3

3

3

2

4

3

4

4

3

3

Összes kötelező:

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Közösségi, szervezési feladatok

15 óra

15 óra

15 óra

15 óra

13 óra

13 óra

Mindösszesen

37 óra

37 óra

37 óra

37 óra

33 óra

33 óra

TANULÁS A tanulási stratégiák és technikák fejlesztésének és elsajátításának kiindulópontja: - különböző működési feltételekkel rendelkező iskolákból érkeznek tanulóink - különböző méretű és társadalmi/kulturális összetételű településről és adottságokkal rendelkező közösségekből iskolázzuk be őket - differenciált családi háttérrel rendelkeznek - a tanulók életviteli szokásai a fentiek szerint és korcsoportonként, nemenként is különbözőek - tanulási módszereik egyéniek, de a korábbi követelményekhez, tanulási szokásokhoz kapcsolódnak - tanulásuk hatékonysága jellemzően eltérő, nagyon eltérő is lehet A tanulás módszertan fejlesztésére életkorhoz, iskolatípushoz, képességekhez mérten szükség van, különösen az alábbi területeken: - fokozott önállóság elérése a tanulás szervezésében 5-8. évfolyam Csoportos tanulószoba

9.évfolyam Csoportos tanulószoba

Irányított tananyagfeldolg. Nevelői útmutatások, magyarázat, újratanítás szükség esetén kikérdezés felmondás ellenőrzés javítás

Irányított tananyagfeldolg. Nevelői útmutatások tanulópárok újratanítás szükség esetén kikérdezés felmondás ellenőrzés javítás

10.évfolyam Csoportos tanulószoba

11-12.évfolyam Egyéni vagy kiscsoportos tanulószoba Részben Önálló irányított tananyagfeldolg. tananyagfeldolg. Szervezett Nevelői konzultáció útmutatások tanulópárok tanulópárok önellenőrzés magyarázat differenciált ellenőrzés ellenőrzés önellenőrzés

13-14. évfolyam Egyéni tanulásszervezés Önálló tananyagfeldolg. Egyéni konzultáció önellenőrzés

- a prioritások meghatározására a tananyag elsajátításában és a különböző tantárgyi ismeretek sorrendiségének felállításában az egyéni talentumokat (erősségeket, gyengeségeket is) figyelembe véve. - a rendszeres és folyamatos készülés gyakorlatának kialakítása - felkészítés az önművelésre és az önnevelésre, az önálló ismeretszerzésre - korszerű tanulási stratégiák, eljárások elsajátítása pld. digitális olvasás Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam:

174 Pedagógiai program Ismerje meg és alkalmazza – előbb segítséggel, majd önállóan – az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni idejét és tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, a felkészítő tanulási technikákat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, viselkedési normáit. Tudja igénybe venni a könyvtár és a digitális információhordozók szolgáltatásait. Tudja megkülönböztetni az alapvető dokumentumfajtákat. Legyen képes ismereteket szerezni a nyomtatott, audiovizuális és az elektronikus dokumentumokból egyaránt. Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes munkáját értékelni. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Ismerje meg és alkalmazza – előbb segítséggel, majd önállóan – az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni idejét és tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, a felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását az eredményes iskolai teljesítés érdekében. Gyakorolja a szakmatanulásra, továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtár és a digitális információhordozók szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati alkalmazására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, szóban vagy írásban beszámolni a megoldásokról. Fejlődjenek önművelési szokásai és hatékony tanulási módszerei. Szerezzen tapasztalatokat az Információs és Kommunikációs Technológiákon alapuló információhordozók használatában és alkalmazza azokat. A témakörök helyi elosztása: Témakörök

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Tanulási módszerek 2 elsajátítása és alkalmazása Könyvtárhasználat, 1 dokumentumismeret Informatikai és számítástechnikai ismeretek Könyvtári informatika -

2

2

2

2

2

1

-

1314. -

1

1

1

1

1

1

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

Összesen:

3

3

3

4

3

3

1

1

3

ÉNKÉP, ÖNISMERET, PÁLYAORIENTÁCIÓ

175 Pedagógiai program Az iskolai korosztályt érintő érzelmi és mentális hatások feldolgozásában a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások támogassák az identitás megerősítését, a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. Ebből adódó részcélok, feladatok: Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Ezzel hozzájárulunk a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait, a közösség által elvárt teljesítményeket, jellemzőket. Törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére és fejlesztésére. Tudja mit tehet embertársaiért szűkebb és tágabb környezetében. Felelősen teljesítse iskolai és kollégiumi megbízatásait. Értse az alapvető magatartási szabályok jelentőségét. Kerülje az agressziót és törekedjen a konfliktusok vesztes nélküli megoldására. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására, tolerálja mások értékeit. Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai elvárásait és jellemzőit, személyiségbeli feltételeit. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Az ember tulajdonságainak ismeretében tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt vagy elutasított erkölcsi felfogást, tudjon érvelni mellette vagy ellene. Ismerje az emberi kapcsolatokat segítő ill. gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában a gondosan megválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes önmaga felvállalására az önismerete kialakításával együtt, a másik ember és embercsoport tiszteletére és megértésére. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, tiszteletben tartva másokét. Képes legyen felismerni az önismeret fontosságát pályaválasztásban, saját képességeit a gyakorlatban is kamatoztatva. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Ismerje a folyamatos önképzés, tanulás jelentőségét a pályamódosítás lehetőségeit. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával kapcsolatban a munkaerőpiaci lehetőségekről.


A témakörök helyi elosztása: Témakörök

5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Ki vagyok én? Az egyén és a társadalom Pályaorientáció

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 2

1 2

1314. 1 1

Összesen:

3

3

3

3

3

3

4

3

2

EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT, EGYETEMES KULTÚRA A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemléletet. gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. Ebből adódó részcélok, feladatok: A kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegye lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a

177 Pedagógiai program bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Segítse az egyéni ízlés alakulását. Mutasson példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Váljon egyre tudatosabbá, gazdagabbá a művészetről, az esztétikai élményről való gondolkodása. Ismerje fel az alapvető (irodalom, dráma, tánc, bábjáték, képzőművészet, design, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Legyen érdeklődő és nyitott a különböző korok stílusai és kifejezőeszközei iránt, keresse bennük a mának szóló üzenetet, s egyre jobban értse a keletkezés korának sajátosságait. Alakítson véleményt művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően és tudatosan. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában, fejlesztésében. Ismereteit önállóan bővítse. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve.

178 Pedagógiai program A témakörök helyi elosztása: Témakörök

5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

1314.

Európaiság Mindennapok művészete Az alkotás öröme A műveltség értéke A gondolatok közlése Egyetemes műveltség

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 1 -

1 1 -

1 1 2

1 1 3

Összesen:

3

3

3

3

3

3

2

4

5

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ebből adódó részcélok, feladatok: Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Váljon a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére,vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások. Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Vegyen részt helyzetének megfelelő környezetvédelmi akcióban, s erről tudjon számot adni. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

179 Pedagógiai program Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. A témakörök helyi elosztása: Témakörök

5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Környezetünk állapota Közös felelősségünk

1 1

1 1

1 1

2

1 1

1 1

2

2

1314. 3

Összesen:

2

2

2

2

2

2

2

2

3

TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és közösségi életritmushoz igazodó napirend, egészséges és nyugodt körülményeket biztosítva. Aktívan járuljanak hozzá a kollégiumi környezet esztétikus kialakításához és megőrzéséhez. Ebből adódó részcélok, feladatok: Segíteni kell a tanulót problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt nyújtani számára. Lehetőséget kell adni neki arra, hogy mindennapi ügyeit jogszerűen és alkalmas módon intézhesse. A kollégium biztonságos és befogadó környezettel hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődőséhez. A kollégium tanulói képessé váljanak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására az ehhez szükséges ismeretek, készségek elsajátítása által. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyamon: Alapvető együttélési, együttműködési normák elsajátítása családban, kollégiumban, iskolában, társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Rendelkezzen empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és a felelősség fogalmát. Tartsa tiszteletben a nemzeti-etnikai kisebbségék létét és a másságot. Életkorának megfelelően ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Találja meg egyéniségének megfelelő helyét a kollégiumban. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel.

180 Pedagógiai program Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket és ezek megoldásához tudjon segítséget megfelelő segítséget kérni. Legyen tisztában a vállalt feladatokkal járó felelősséggel. Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon: Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére – a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. A témakörök helyi elosztása Témakörök

5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

1314.

Társas kapcsolatok Élet a kollégiumban Testi, lelki egészségünk

1 2 1

1 2 1

2 1 1

2 2

2 1 1

2 1 1

1 1 2

1 3

1 3

Kötelező összesen:

4

4

4

4

4

4

4

4

4

FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT SZEREPRE, AKTÍV DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS, GAZDASÁGI NEVELÉS

ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA,

A kortárs közösségi életben való részvétel meghatározó élmény. A tanuló saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumban is szerezhet szociokultúrális tapasztalatot, visszajelzést. Az aktív állampolgári léthez megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, hogy a tanuló megtalálja a helyét, szerepét és feladatait a családi, iskolai, kollégiumi közösségben. Segíti a beilleszkedést és felkészít a felnőtt lét szerepeire. Szociális motívumrendszert alakítunk ki a tanulóban, amely a társadalomba történő beilleszkedést segítik. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének része: a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképességgel kapcsolatos jártasságok erősítése, ezért a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz és a vállalkozáshoz fűződő ismeretekre is szükség van.

181 Pedagógiai program Ebből adódó részcélok, feladatok: A jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása. A felelősség és a döntés súlyának megtapasztalása. A társadalmi érintkezés alapvető szabályainak elsajátítása. Felkészülés az önálló életvitelre, önellátásra, családi életre, családi munkamegosztásra, családi pénzgazdálkodásra. Párválasztás, barátság, szerelem, családteremtés, gyermekgondozás, gyermeknevelés ismeretei is fontos szerepet kapnak. Fontos tulajdonságok: rugalmasság, tolerancia, együttműködés, agresszió elutasítása. Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Alapvető illemszabályok ismerete és elfogadása, követése. A kapcsolatteremtés normáinak elfogadása. A társas életben megfelelő magatartási formák alkalmazása (előadás, ünnepség, verseny stb.) Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, ennek megfelelően alakítsa tevékenységét. Legyen tisztában vállalt feladatai céljával, tartalmával, felelősségével. Hiteles önértékelése legyen, másokat igényes értékeljen. Ismerje a konfliktuskezelés alapvető technikáit. Tartsa tiszteletben mások kulturális szokásait. Ismerkedjen meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal és azok érvényesítési lehetőségeivel életkoruknak megfelelően. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamon: Életkorának megfelelően rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedéskultúrát azokban az alapvető közösségekben, melynek tagja (család, iskola, kollégium). Társadalmi érintkezéseiben és külső megjelenésében legyen kultúrált. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző normáit (írásbeli, szóbeli, elektronikus). Gyakorolja jogait és kötelességeit. Közössége tagjait ismerje, törekedjen velük jó együttműködésre. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában: érvelni, vitatkozni, érdekeit kulturáltan megvédeni, kötelezettségeit vállalni a kollektív döntésekből adódóan.

A témakörök helyi elosztása: Témakörök

5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Én és a család A kollégium és az iskola A társadalom A háztartás

1 2 -

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

2 1

1314. 2 -

Kötelező összesen

3

3

3

3

3

3

3

3

2

182 Pedagógiai program HON-ÉS NÉPISMERET A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki kötődés a befogadó környezethez. A tanuló tartsa meg és gyarapítsa azokat az értékeket, amelyekkel a család, a felnevelő környezet elküldte. Ebből adódó részcélok és feladatok: A szülőföld ismerete és szeretete: lokálpatriotizmus és hazaszeretet erősítése Régiónk, országunk, nemzetünk ismerete és szeretete Az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata A határainkon kívül élő – kisebbségben élő – magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, közösségvállalás Nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása Nemzeti szimbólumaink A hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének, jogainak, kulturális értékeinek, nemzeti érzéseiknek megismerése és tiszteletben tartása Fejlesztési követelmények 5-8. évfolyam: Ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje a határainkon belül élő nemzetiségeket. Életkorának megfelelően ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: Fejlődjön a tanuló közösségi identitása. Az ismeretek segítsék elő az iskolában tanult ismeretek szintetizálását. A tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt. Tegyen szert az együttműködés képességére és az önálló munkára. Erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje a legfontosabb értékeket, személyiségeket és szimbólumokat. Legyen képes az információk összegyűjtésére, feldolgozására és rendszerezésére. Tudja megkülönböztetni a társadalmi jelenségeket, azokat összehasonlítani legyen képes. Alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. A témakörök helyi elosztása: Témakörök

5-

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Helyismeret, helytörténet Múltismeret, hagyományok Szimbólumok Jelenismeret Nemzeti kultúránk

1 2

1 2

1

1

1 1

1

1

-

1314. -

1

1

1 1 1

2 1

1 -

1 1 1

1 2

2 1

3 -

Kötelező összesen:

4

4

4

4

3

4

4

3

3


IV.2.3. Speciális ismereteket adó foglalkozások jelentik Egyéni törődést biztosító foglalkozások (korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés) Ezek a foglalkozások heti rend szerint minden korcsoport számára elérhetők ill. kötelezően választhatók. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (1 óra/hét) A szabadidő eltöltését célzó programok megszervezése és lebonyolítása a művelődés, az ismeretterjesztés, a hitbéli nevelés, a mozgáskultúra fejlesztése érdekében történik az egyéni érdeklődés és nevelési értékrendünk szolgálatában. A közösségi szintek kialakítása, az együttműködési képességek és a társas viszonyok gyakorlásával A hagyományok tiszteletével: az egyházi és a világi ünnepek méltó megünneplésével A magyar és az európai keresztény nevelés értékrendjének gondozását – kiemelten: a személyesség, a jelenlét, az önfegyelem, az egészséges akarat, szolidaritásra való érzékenység, szociális érzékenység, önálló véleményformálás, egyszerűség, alázatosság. A tanulók testi-lelki fejlődésének feltételei biztosításával: a rendszeres kulturált étkezés, a tisztálkodás, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátás. A sajátos tanulói, szülői, iskolai igények és az intézményi hagyományok, szokások figyelembe vételével A tanulók napi életének megszervezésével az életkori sajátosságok és a jogszabályi kereteknek megfelelően. A kollégiumi élet belső szabályozásának kialakításával a kollégium vezetője és a nevelőtestület által, a belső és külső környezet változásainak figyelembe vételével.

A kollégiumi óratervben tervezett tevékenységek Stúdium foglalkozás 6-8. évfolyam 20-21 óra 9-12. évfolyam 20-22 óra

Hétfő-csütörtök Fiú-lány szintenként Fiú-lány szintenként

Informatika foglalkozás Délelőtt a 11-12. évfolyam számára igény szerint, csak tanulmányi célokra, ügyeleti időben. Földszint

Hétfő-péntek Tantárgyfelosztás szerint

184 Pedagógiai program Tantárgyfelosztás szerint Tantárgyfelosztás szerint

Emelet Tetőtér Sportfoglalkozások (tömegsport)

Hétfő-csütörtök Külső-belső térben időjárás és igény szerint Külső-belső térben időjárás, évszak és igény szerint

15.00-16.00 20.00-21.00

Ügyeletek és egyéb foglalkozások kapcsolata a napi ill. heti rendben

Reggeli Informatika délelőtt Titkárság (egyéb megbiz.) Délelőtti Délutáni I-II. Informatika (foglalkozás) Sport (foglalkozás) Stúdium (foglalkozás) Informatika (foglalkozás) Sport (foglalkozás) Esti Éjszakai Szoc.ped. (egyéb megbiz.)

Idő 06.0008.00 Igény szerint Beosztás szerint 08.0012.00

Hétfő

Kedd

Szerda

2 óra Igény szerint Beosztás szerint



Csütörtök 2 óra Igény szerint Beosztás szerint

2 óra

2 óra

2óra

2 óra

1-2 óra

1-2 óra

1-2 óra

1-2 óra

1 óra 1 óra

1 óra 1 óra

1 óra 1 óra

1 óra 1 óra

3 óra

3 óra

3 óra

3 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Péntek 2 óra Igény szerint Beosztás szerint 2 óra Hétvégi

12.00-16.00 14.00-16.00

15.0016.00 15.0016.00 20.0022.00 20.0021.00 20.0021.00 20.0022.00 22.0006.00 Beosztás szerint

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra -

8 óra Beosztás szerint




Beosztás szerint

Egyéb szabadidős foglalkozások (hetente 1x, csoportbeosztás szerint) Pasztorális foglalkozások éves hálóterve Tanulócsop.

IX.

A B C D E

1 1 1 1

X.

XI.

XII.

1 1

1

1 1 1

I.

II.

III.

1 1 1 1

IV.

V.

1 1

1

1 1 1

VI.

Ö. 4 4 4 4 4

185 F G

1 1

Összesen

4

3

1 1

2

3

2

1 1

4

3

1

2

4

Pedagógiai program 4 1 4

1

28

Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése Közös vallásgyakorlatok: - reggeli diákmisék [hetente hétfőtől-péntekig] - közös imák étkezéskor, tanulás megkezdése előtt vagy a tanulás befejezése után - közös szentmisék [havonta] - esti lelki órák [hetente] - gyónási lehetőség - a csoport névadó szentjének napja - az egyházi év jeles napjaira felkészülés - nagyböjti keresztutak - kapcsolatok lelki vezetőkkel: szerzetesek, plébános, hitoktató - lelki útravaló (havonta szerkesztett napi bölcsességek) - imacsoportok szervezése (Rózsafüzér, virrasztás, megemlékezés, bibliaolvasás)

IV.3. A kollégiumi tevékenységek programja és szerkezete A kollégium működése és a rendszeresség szempontjából megkülönböztetünk napi, heti és havi programokat. A napi rendszeres programokat a napirend szabályozza. A heti és havi programok a tanulócsoportok nevelési tervében szerepelnek ill. a kollégium éves tervében. Hangsúlyos területek Az egész éves tevékenységek és programok hálózatában (a csoportfoglalkozások tematikáján túl) különös hangsúllyal szerepelnek az alábbi területek: Műveltségi terület 1.

Továbbtanulási pályaválasztási tanácsadó program

2.

Testi és egészségvédelem

Tevékenységek gyakorisága és 4-5 alkalom

lelki 5-6 alkalom

Megvalósítás módja, segítők Pedagógiai Tanácsadó és Szolgáltató Intézet Munkaügyi Központ Egyetemisták Iskola egészségügy Pályázatok


3. 4.

5. 6. 7.

8.

Ifjúságvédelmi és személyiségfejlesztési program Környezetés természetvédelem Pénzügyi és gazdasági ismeretek előadássorozat Ismeretterjesztés és kutatás az Interneten Kulturális és egyházi hagyományok Lelkiségi estek - közösségi alkalmak - koncertek - találkozók - előadások Szolidaritási és szociális kompetenciák fejlesztése idősek mozgáskorlátozottak gyermekgondozottak között

Rendőrség Családsegítő Központ Hetente

Pályázatok

Havonta

Pályázatok

Hetente

Intézményi szervezés

Naptári év szerint


Hetente, havonta


Rendszeres


Kollégiumi hagyományok Az iskolai, kollégiumi év nem alkalmas arra, hogy egy teljes ünnepkört lehessen a gyermekekkel átélni. De elegendő ahhoz, hogy a tanulók olyan fogódzkodót, kereteket kapjanak az iskola és kollégium időszaka alatt — talán utána is — ami segít nekik az eligazodásban, és olyan rítusrendszert alkot, ami biztonságot ad állandóan változó világunkban. Minden ünnep más és más élményt ad, és ezek az élmények az egyéni fejlődésre és a csoport- vagy kollégiumi közösségre is termékenyítően hatnak. Minden életkor megkívánja, hogy a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve alakítsuk ki az ünnepeket, azok jellegzetességeit megtartva. Ugyanakkor a hagyományaink többet is jelentenek, mint csak a múltból megmaradt szokásrendszert. Jelenünket is átszövik, folyamatosan változnak, módosulnak a társadalom és a környezete pillanatnyi állapota szerint. Nevelésünkben meghatározó szerepe és értéke van az egyházi és világi ünnepeknek (kiemelten a nemzeti ünnepeknek) és hagyományoknak. A közösségünk nyitott és elkötelezett a hagyományteremtés és a hagyományőrzés iránt egyaránt. Különösen fontos ez a kollégium sajátossága szempontjából, ahol a

187 Pedagógiai program tanulók nagyon differenciált szociokultúrális környezetből, családi hagyomány-, és értékközösségből érkeznek. A tanév jeles napjai, az egyházi és állami ünnepek évről-évre visszatérő hagyományok, melyeket igyekezni kell aktualizálni és értékként megőrizni. Az ünnep és a hagyomány az, amikor a hétköznapi életrendből élményszerűen kiemelhet bennünket a közösség teremtő és összetartó ereje, közös hitvallása. Ünnep, hagyomány Útravaló gólyatábor Tanévnyitó Aradi vértanúk Kollégium felszentelése 1956.

Tervezett ideje Tanév kezdete előtt Első tanítási napon Október 6. Október Megemlékezés, rendhagyó történelem óra Gólyabál Október Mindenszentek Lelki útravaló, közös ima Szent Imre est November Szent Erzsébet est November Nyitott kapuk napja November Szent Miklós est December Adventi gyertyagyújtások December Ünnep, hagyomány Tervezett ideje Adventi teaház December Mendikálás, karácsonyvárás December Karácsony est December Farsangbúcsúztató Február, március 1848.március 15. Március Keresztútjárás Költészet napja Föld napja Kollégiumi búcsúztató, ballagás, szerenád Sportnap Tanévzáró

Március, április Április Április Április, május Május Június

Megjegyzések 7., 9., 12. évfolyamok Megemlékezés Hálaadó szentmise DÖK, 12. évfolyam szervezése Lelkiségi ifjúsági est Jótékonysági program

Megjegyzések Idősek otthonaiban Az egész közösség ünnepi programja Néphagyományok, táncház, bál Szentmise, szentségimádás, történelmi vetélkedő Irodalmi est és verseny Kampányprogramok, vetélkedő 12. évfolyam DÖK

Továbbá: városismereti séták és vetélkedők, múzeumpedagógiai programok, színházlátogatások, koncertprogramok a kollégiumban és a városban, házi versenyek és vetélkedők (sport, informatika, tantárgyi)

IV.5. A pályaválasztást és az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei IV.5.1. A pályaválasztási orientáció elvei A pályaorientáció olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembe vételével segíti a megfelelő pálya, szakma, hivatás kiválasztását, a sokoldalú és széleskörű információnyújtás, tájékoztatás és tapasztalatszerzés útján. Ennek megvalósítására alkalmazzuk Pályaválasztási Tanácsadó Programunkat (PTP). A 11-12. évfolyamosok számára kiemelten kezelt tevékenység sorozat. Legyenek tisztában képességeikkel, legyen reális önismeretük, reális céljaik a továbbtanulás és a munka világát illetően.

188 Pedagógiai program A pályaválasztási tanácsadó program minden érintett tanuló számára elérhető és hasznosítható legyen. A választott pálya és életcéljaik között reális összefüggések legyenek, tudatosan tervezzék meg a célok eléréséhez szükséges tennivalókat. Alkalmazzák hasznosan és eredményesen a modern informatikai eszközöket. Meg kell ismerniük a munkaerőpiac aktuális elvárásait, álláskínálatát. Választásuk összhangban legyen az egyéni adottságokkal és motivációkkal. Tudatosítani kell az élethosszig tartó tanulás szükségességét, amely a mobilitás alapja is, és segíti a szükséges pályakorrekciókat a jövőben. Jelöljenek meg pályairányokat, tájékozódjanak a felsőoktatási intézmények nyílt napjain, találkozzanak a keresett szakmák képviselőivel.

IV.5.2. A PTP módszertana Pályaválasztási tanácsadó előadása az egyes pályaorientációs irányoknak megfelelő képességekről és motivációkról a tanulásmenedzsment tükrében. Pályaorientációs és önismereti tesztek, felmérések és azok értékelése. Pályaválasztási javaslatok, tanácsok. Munkaügyi központ munkatársainak tájékoztatása a munkaerőpiaci kihívásokról és elvárásokról. A regionális munkaerőpiac aktuális lehetőségei. Korábbi években végzett tanulóink felsőoktatásban szerzett tapasztalatainak átadása közösségi találkozó keretében. A felsőoktatási paletta bemutatása gyakorlati szemmel. Felsőoktatási intézmények képviselőinek előadása az aktuális képzési kínálatról és a felvételi feltételekről. Intézményi-, és üzemlátogatások. Találkozások közismert és/vagy különleges szakmák, hivatások képviselőivel. Életutak, pályaképek megismerése. Információs források keresése a továbbtanulással, munkavállalással kapcsolatban. Gyakorlati útmutatók megismertetése (elektronikus és nyomtatott média).

IV.5.3. Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A kollégium, mint szociális közeg, jelentős energiát fordít a pozitív szokások, életvezetési minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére és a szociális érzékenységre a társadalom különböző csoportjaival kapcsolatban – különösen az idősek, a betegek, a rászorulók esetében. Közösségünkben jól követhető normák és közösen elfogadott értékek szabályozzák a tanulók és nevelőik kapcsolatát, viselkedését. Fontos, hogy olyan értékrendet alakítsunk ki, amelyben tanítványaink is biztonságban és jól érzik magukat, eredményesen készülhetnek az önálló életkezdésre. A polgári értékrend megismertetése. A kollégisták jövőképének megismerése (felmérések, önismereti játékok, beszélgetések) A jövőkép fejlesztése a realitások irányába. Az önművelés igényének felismertetése és elfogadtatása. Konfliktuskezelés gyakorlata, technikái. Szituációs játékok különböző élethelyzetek modellezésére. A családi és társadalmi élet összefüggései, tevékenységei. Demokratizmus a mindennapi életben – előgyakorlatok: szoba és csoportközösségekben. Konstruktív alkalmazkodás megalapozása a változó természeti és társadalmi környezetben. Környezettudatos gondolkodás és viselkedés. Takarékos, ésszerű magatartásminták.


IV.5.4. Az önálló életkezdés támogatása Társadalmi (keresztény és polgári) értékek és normák közvetítése, ezek alapján a tanulók személyiségfejlesztése. Pozitív szociális szokások kialakítása. Jó gyakorlatok elsajátítása a szociális segítés területén. Közösségi életmódra nevelés, amely a társadalmi beilleszkedés és aktivitások alapja. Pályaválasztás segítése.

IV.6. A társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégium igyekszik olyan szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazni, amelyek segítik az egyes tanulók közötti képességbeli, műveltségbeli, felkészültségi szintbeli, neveltségi szintbeli különbözőségeket kezelni az intézmény szellemi-lelki tevékenység-, érték-, és hagyományrendszerében. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felmérése, az eltérések felismerése, a képességek kibontakoztatásának segítése, sokoldalú támogatása. Támogatja a tanulásban elmaradtakat, az alulmotiváltakat, biztosítani igyekszik annak esélyét, hogy a választott iskolában és képzésben eredményesen végezzék tanulmányaikat. A tanulók számára biztosítja az ismeretek bővítését a kötelező tudásanyag mellett is, azt kiegészítve. A kollégium lehetővé teszi az iskolákkal is együttműködve tanulói számára a választott életpályára készülés segítését, a pályaválasztás lehetőségeinek és feltételeinek megismerését.

IV.6.1. Cselekvési folyamat A tanulók felkészítése az iskolai követelményrendszerre. Tudásszint rendszeres felmérése, ellenőrzése. Helyes és eredményes tanulási szokások, időbeosztások, tanulásszervezési stratégiák kialakítása kollégiumi körülmények között. A tanulmányi munka folyamatos ellenőrzése. A gyengébb képességű tanulók segítésének rendszeres megszervezése. Egyéni felkészülési tervek készítése. Helyes önismeret, önbecsülés, önbizalom erősítése. A jobb képességű tanulók meghívása és bevonása a felzárkóztatási folyamatokba. Az eredményes tanulmányi munka jutalmazása a napirendben, az időbeosztásban. Speciális foglalkozások szervezése a kollégiumban, mint pl. önismereti szakkör, pénzügyi és gazdasági jártasságok szakkör, drámapedagógiai foglalkozások.


V. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége Az iskolaközpont bemutatása az intézményi minőségirányítási program II. fejezetében a kollégium feladatát így határozza meg: A kollégium feladata kettős, egyrészt szálláshelyet biztosítani az iskolaközpontunkba jelentkező vidéki tanulóinknak, másrészt nevelésben megerősíteni, elmélyíteni a katolikus szellemiséget. Az alapító okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen megfogalmazza: …az iskolaközpontba és a győri középiskolákba jelentkező – elsősorban – vidéki és győri tanulók számára szállást és teljes ellátást biztosítani…

V.1. A nevelés minőségének jellemzői a keresztény értékrend tükrében (IMIP III/1.) „…a minőségi munka szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez, lényeges eleme a keresztény szellemű nevelés-oktatásnak, amely nevelési alapelveit, értékrendjét a Szentírás és az egyház tanítása szerint alakítja ki. Tehát intézményünk nem saját minőséget fogalmaz meg, hanem az egyetemes és közös keresztény alapértékek megvalósításának egyéni (saját) arculatot alakít ki.”  Tevékenységünk (szolgáltatás) mércéje Jézus Krisztus, aki maga „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6).  Emberszeretetünk (partnerközpontúság) mércéje az a szeretet, amellyel Isten szereti a világot, aki egyszülött Fiát adta megváltásunkért.  Nevelői, tanári hivatásunk (a szolgáltatást végzők elkötelezettsége) mércéje Krisztus, a krisztusi élet teljességének kibontakoztatása személyünkben és a ránk bízottakban.

191 Pedagógiai program  „A pedagógus hivatás gyakorlásában és a magánéletben érvényre kell jutnia az evangélium és a törvény egységének. A nevelés nemcsak vezetés, irányítás által valósul meg, hanem a példaadás, a kölcsönös egymásra hatás is az értékek elfogadására és megvalósítására indít.” (Etikai kódex 15-16.o. KPSZTI 1998.)  Együttműködésünk (a szolgáltatás szervezése, a munkatársak bevonása a minőségfejlesztő tevékenységbe) mércéje a keresztény ember-és közösségeszmény: A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de Isten, aki mindezt végbeviszi mindenkiben, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele. (1Kor 12, 4-11)  Kötelességteljesítésünk (elkötelezettségünk a minőségügynek) mércéje keresztény létállapotunkból fakadó erkölcsi alapállás: ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. (2 Kor 3,17-18)

V.1.1. Minőségügyi kulcsfogalmaink értelmezéséről (IMIP III/2.) Minőségfejlesztésnek nevezzük az intézményen (kollégium) belül folyó átgondolt, szervezett és tudatos lépésekből álló és folyamatosan tartó tevékenységet, amelyet az eredményesség és hatékonyság növelése, valamint az egyetemes eszmények megvalósítása érdekében végzünk. Partnerek intézményen belül és kívül mindazok, akik együttműködnek velünk egyetemes céljaink és feladataink megvalósításában. Belső partnerek: az intézmény dolgozói, diákok, szülők. Külső partnerek: fenntartó, KPSZTI, helyi egyházközség, ifjúsági és vallási mozgalmak, az előző és a következő oktatási fokozat, stb. Közreműködők: a törvényességet előíró és ellenőrző hatóságok (OM, helyi önkormányzat, OKÉV, APEH, ÁNTSZ, stb.) szakmai segítséget nyújtó intézmények és az intézmény beszállítói. Szervezeti kultúra az intézmény életében megvalósuló keresztény értékrend, amelyet mint viselkedésmódot, etikai elveket és értékeket az intézmény tagjai átörökítenek, a gyakorlatban közvetítenek, ill. támogatnak. Meghatározó szerepe van a minőség megvalósításában. Önértékelés: visszajelzést ad, hogy az intézmény működésének különböző területein hogyan viszonyul a keresztény értékrendhez, mely területeken örülhet erősségeinek, miben állnak gyengeségei, hogyan viszonyul partnereihez. Ezáltal teremti meg a kiindulási alapot a minőségfejlesztési feladatok meghatározásához. Küldetésnyilatkozat: A pedagógia program része, amelyben az intézmény megfogalmazza, minden érdekelt számára világossá teszi legfontosabb célkitűzéseit, meghatározza a minőségfogalmát, környezetéhez való viszonyát, a pedagógusok elkötelezettségét.

V.1.2. A minőségfejlesztési tevékenység célja, haszna (IMIP III/3.) …tényleges célja nem elsősorban a tantárgyi-tartalmi-nevelési minőség, hanem a szervezeti testületi működés rendezettsége, céltudatos fejlesztése. Minőségpolitikai nyilatkozatunk összetevői (IMIP IV/1.): A kollégiumi nevelési-oktatási célok vállalása. A tanulók vallásos és hazafias szellemben történő erkölcsös nevelése. Magas szintű általános műveltség közvetítése. A tudományok, művészetek és a kultúra alapjainak megismertetése az életkori sajátosságok alapján. Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akikre jellemzőek a sajátos keresztényi erények. A teljes, testileg, szellemileg, lelkileg teljes egészséges, művelt ember nevelésére törekszünk, aki érti és értékeli a szépet és tehetségéhez mérten újraalkotja. A fiatalok nyitottak legyenek a kor kihívásaira.

192 Pedagógiai program Az egyházhoz és a benne élő Krisztushoz hű katolikus nemzedék nevelése. Jó keresztényeket és erényes polgárokat nevelni. Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit: a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, de szerepet kaphat továbbá az intézmény saját döntése alapján a pedagógusnak az egyéb – nem közvetlenül a szakképzettségével összefüggésben alkalmazott – tudásának a hasznosulása is, a kollégiumi vezető teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, az intézményi önértékelés, a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.” A kollégiumi nevelés (a pedagógiai munka egészének) eredményessége az intézményi minőségirányítási program egész iskolaközpontra vonatkozó általános elvei és gyakorlata, valamint a kollégiumra vonatkozó adekvát eljárások, az azokat megalapozó pedagógiai vizsgálatok és mérések alapján határozható meg és értékelhető.

V.2. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelése a tanulók és a nevelők teljesítményén keresztül V.2.1. Kollégiumi nevelők teljesítmény értékelésének tartalma Önértékelés, foglalkozáslátogatás és értékelés, vezetői értékelés [tehetséggondozásban, felzárkóztatásban, közösségépítésben, hagyományok működtetésében, egyéb alkalmazott szakmai tudásban, személyes példamutatásban és tanúságtételben, önképzésben] tapasztalt vállalások, szakmai színvonal, kreativitás, együttműködési szint (tanulókkal, kollégákkal, szülőkkel. Megvalósulásának alapja: Vezetői munkaterv, Munkaközösségi terv, Nevelési tervek

V.2.2. A kollégiumi vezetők teljesítmény értékelésének tartalma Kollégium vezető, munkaközösség vezető, szociális csoportvezető esetében a teljesítményértékelés a partneri viszonyokat építő és elősegítő vezetői magatartás értékelése (a kommunikáció, a tervezés, a tanácsadás, a koordinálás, az irányítás és az ellenőrzés tekintetében valósulhat meg. A kollégiumi döntések, intézményi folyamatok – különös tekintettel a nevelési folyamatokra – a partneri mérések által kapott visszacsatolások alapján értékelhetők.

V.2.3. A nevelés eredményességének mérése

193 Pedagógiai program A kollégiumi tanulók nevelésének eredményessége és a növekedés-növelés irányába ható intézkedések, azok tervszerű és megalapozott végrehajtása a tanulói és nevelői visszacsatoló mérések alapján bontakozik ki. (Tanév eleji, tanév közben, félévi, év végi kérdőívek, felmérések)

V.2.4. Emberi erőforrások kiválasztása és fejlesztése (IMIP VI/3.)

V.2.5. Az iskolaközpont (kollégium) mérési és értékelési rendszere (IMIP VI/4.) Tanulók esetében Mit? Rendtartás megvalósulása

Folyamatos eredményes tanulmányi felkészülés, szorgalom

Ki? Mikor? Csoportvezető Folyamatos Kollégium vezető

és Csoportvezető

Hogyan? Szóban Írásban

Folyamatos

Szóban Írásban

Felzárkózás és felzárkóztatás folyamata Tehetséggondozás folyamata Tanulók magaviselete, beilleszkedése, együttműködése

Nevelő

Folyamatos

Szóban Írásban

Nevelő

Folyamatos

Szóban Írásban Szóban Írásban

Közösségi aktivitás, partnerség

Csoportvezető Folyamatos DÖK felelős Kollégium vezető

Szóban Írásban

Pasztorális aktivitás

Csoportvezető Pasztorális felelős

Szóban Írásban

Csoportvezető Folyamatos Szociálpedagógus Kollégium vezető

Folyamatos

Dokumentáció Csoportnapló Ügyeleti naplók Tájékoztatás levélben Dicséret Elmarasztalás Csoportnapló Korrepetálási napló Stúdium ügyeleti napló Tájékoztatás levélben Dicséret Elmarasztalás Korrepetálási napló Szakköri napló Dicséret Csoportnapló Ügyeleti naplók Tájékoztatás levélben Dicséret Elmarasztalás Csoportnapló Tájékoztatás levélben Dicséret Csoportnapló Tájékoztatás levélben

194 Kollégium vezető Nevelési tervek Csoportvezetők Folyamatos megvalósulása, Félévente hatékonyság, eredményesség, Közösségszervezés és építés Erősségek, gyengeségek feltárása Munkaközösségi terv megvalósulása, szervezeti hatékonyság, eredményesség, közösségszervezés Erősségek és gyengeségek Tapasztalatok optimalizálása Információáramlás a partnerek felé

Pedagógiai program Dicséret Beszámoló Kérdőív Felmérés

Szóban Írásban

Munkaközösség Havonta vezető Félévente Kollégium vezető

Szóban Írásban

Beszámoló Kérdőív Felmérés Körlevél Jegyzőkönyv

Kollégium vezető folyamatos Munkaközösség

Szülői értekezletek Fogadó órák Konzultációk Közös rendezvények

Meghívók Értesítések Tájékoztatók Útmutatók

Pedagógusok esetében Terület Példamutató, hiteles, keresztény pedagógus magatartás Módszertanilag igényes munkavégzés, foglalkozáslátogatás Egymás munkájának segítése, új kollégák támogatása

Ellenőrzést végző Igazgató Igazgatóhelyettes (kollégium vezető)

Igazgató Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Munkaközösség vezető Igazgató Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Munkaközösség vezető Házirendben Igazgató foglaltak Igazgatóhelyettes következetes (kollégium vezető) betartása, betartatása Munkaközösség vezető Nevelés Igazgató hatékonyságát segítő Igazgatóhelyettes tevékenységek (kollégium vezető) Munkaközösség vezető

Gyakoriság folyamatos

Visszacsatolás Személyes megbeszélés

folyamatos

Személyes megbeszélés

folyamatos


folyamatos

Személyes megbeszélés Nevelőtestületi értekezlet Személyes megbeszélés

folyamatos

195 Ügyeleti feladatok Igazgató pontos ellátása Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Pontos munkaidő Igazgató betartás Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Adminisztráció Igazgató Igazgatóhelyettes (kollégium vezető) Munkaközösség vezető Munka-környezetIgazgató tűzvédelmi Igazgatóhelyettes szempontok betartása (kollégium vezető) Munkavédelmi és tűzvédelmi felelős Továbbképzésen Mk. vezető szerzett ismeretek átadása Tehetségfejlesztés és Kollégium vezető felzárkóztatás Mk. vezető Szabadidős Kollégium vezető programok Mk. vezető szervezése és lebonyolítása Részvétel a Igazgató kollégiumi és iskolai Kollégium vezető rendezvényeken Mk. vezető Kollégium Igazgató környezeti Kollégium vezető állapotának Mk. vezető megőrzése Felmérések, Kollégium vezető kérdőívek Mk. vezető összeállításában részvétel Pályázatokban Kollégium vezető részvétel Mk. vezető

folyamatos

Pedagógiai program Személyes megbeszélés

folyamatos


havonta

Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Személyes megbeszélés

évente

folyamatos


folyamatos

Munkaközösségi értekezlet Munkaközösségi értekezlet

folyamatos

folyamatos

Tantestületi értekezlet

folyamatos

Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet Személyes megbeszélés Munkaközösségi értekezlet

félévente

félévente

és Kollégium vezető és Mk. Vezető Csoportvezetők

folyamatos

Megfelelő és Kollégium vezető eredményességre Mk. Vezető törekvő Csoportvezetők kapcsolattartás a belső és külső partnerekkel

folyamatos

Csoportközösségépítés szervezés

196 Pedagógiai program A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése szabályzatát az IMIP melléklete tartalmazza a kollégiumi nevelési célok és feladatoknak megfelelően. Az értékelést alapjait képező dokumentumok: ÖNÉRTÉKELŐ LAP, VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP, ÓRAMEGFIGYELÉSI LAP (személyes tulajdonságok, nevelés-oktatás minősége, speciális foglalkozási szempontok), ÉRTÉKELÉSI ÖSSZEHASONLÍTÓ LAP

V.3. Közösségi értékrendünk és normarendszerünk Keresztény (katolikus) magyar és európai nevelési hagyományok megvalósítása A katolikus életszemlélet örök értékeinek a mai világba és kultúrába történő adaptálása Szellemi, erkölcsi és anyagi értékek felismertetése és megőrzése, normakövetés Következetes önfegyelem megvalósítása (napirend, illem, tiszteletadás, jogok) Kiegyensúlyozott életvitelre nevelés Igényes viselkedéskultúra kialakítása A kötelesség és a felelősség iránti érzékenyítés Reális és pozitív életcélok tervezése Hiteles értékrend átadása A nemzeti értékek és a családi összetartozás szerepének erősítése és megőrzése Erkölcsi tartás megerősítése Környezettudatos gondolkodás elmélyítése Egészséges életmódra nevelés (testi és lelki egészség) Kölcsönös bizalom kiépítése a nevelés résztvevői között Életkori sajátosságok figyelembevétele a közösségfejlesztésben Munkaszeretetre nevelés Partnerközpontúság (problémamegoldás, támasz és útkeresés) Személyes gondoskodás és szociális gondolkodás Pozitív és jó szándékú aktivitások támogatása A jó ízlés kialakítása Erkölcsi és szellemi felelősség az önállósodásban (tanulmányi felkészülés, ügyintézés, életvitel gyakorlati kialakítása, párkapcsolatok) A közösségi szerepvállalás gyakorlatának kialakítása és támogatása Egészséges és kulturált életmód kialakításának és megőrzésének képessége Sokoldalú és általános műveltség formálása, az önképzés igénye Valósághű, reális társadalomkép kialakítása Érdekérvényesítő képességek fejlesztése Versenyképes tudás megszerzésének alapjai A Krisztusi életpélda kialakítása A keresztény szeretet és felelősségvállalás a társas viszonyokban Nemzetünk, egyházunk, nemzeti kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományainak ismerete A kollégium – a szülőkkel, az iskolákkal és az egyházközséggel együttműködve hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. A kollégiumi nevelése során a tanuló elsajátíthatja hitéletének, hivatásának, önálló életvitelének gyakorlásához szükséges ismereteket, képességeket, értékeket:


V.4. Kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenységek szervezési elvei V.4.1. A közösségi élet legalapvetőbb meghatározója kollégiumunkban a keresztény nevelés és a vallásos lelkület. Az eltérő hagyományú vallási közösségekből érkezők szokásainak megismerése, segítésük a beilleszkedésben. Keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása (rendtartás: öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás, beszéd stb.) Az egyházi év közös ünnepeinek élményszintű megünneplése. A hitélet gyakorlatát a kollégium éves rendje és napirendje rögzíti. A közösségünk értékeivel, a hitélet rendjével szembeszegülő, társaival ellenszenves és méltatlanul igazságtalan magaviseletű tanulók beilleszkedésének, elfogadó készségének gondozása, fejlesztése. V.4.2. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése az alábbi tevékenységekben nyilvánul meg: Embertársi jóindulatra törekvés és a felebaráti szeretet gyakorlása Egymás iránti megbecsülés, felelősségérzet önmagunk és társaink irányában. Keresztény életmódunk megvalósítása megjelenésünkben, gondolkodásunkban, cselekedeteinkben. Következetesség és jó időbeosztás a napirend alapján. A kötelességek szorgalmas teljesítése a tanulmányi előmenetel érdekében. Együttműködés a közösségi aktivitásokban. Egyéni talentumok fejlesztése. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. Önálló véleményformálás és mások véleményének tiszteletben tartása. Jóindulatú törekvések támogatása a jobbító és őszinte szándékok megbecsülése. Igényességre törekvés. A hagyományok, a keresztény jelképek tisztelete, az ünnepek tisztelete. Önálló életkezdést, társadalmi beilleszkedést elősegítő tevékenységek gyakorlása. Részvétel a gyermek- és ifjúságvédelmi prevencióban Szociálisan rászoruló tanulók elfogadása és támogatása V.4.3. Egészséges életmódra nevelés, környezettudatosságra törekvés Egészségvédelmi és egészségfejlesztési koncepció és program (korcsoportonként) Testi és lelki egészség megőrzése, egészségtudatos életmód kialakítása Jó közérzet biztosítása Helyes és tartalmas táplálkozási szokások kialakítása és megtartása Kiegyensúlyozott és kiszámítható életrend Belső igényszint kialakításának és fejlesztésének lehetőségei A mentális egészség egyensúlya – káros szenvedélyek megelőzése, prevenció

198 Pedagógiai program Kultúrált, tiszta és igényes környezet biztosítása és megóvása A környezethasználat igényszintjeinek fejlesztése (tudatosság) A természetvédelemi ismeretek fejlesztése (nyitottság és felelősség) Mindennapi alkalmazások elterjesztése (energiatakarékosság, fenntarthatóság) Külső környezetrendezés Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetése Szabadidős foglalkozások szervezése és működése, koordinálása az iskolai és az iskolán kívüli lehetőségekkel és a tanulók elfoglaltságaival Higiénés szokások Étkezési kultúra Környezeti kultúra Beszéd-, és viselkedéskultúra (pld. Purefashion) Az ünnepek kultúrája A társasági kultúra (pld. színházba járás) Pénzügyi kultúra Mozgáskultúra Egyházi kultúra Változatos szabadidős lehetőségek Önképzési lehetőségek Színvonalas kulturális programok Értékközpontúság, értékkövetés Művészeti és információs kultúra fejlesztése Hagyományőrzés

V.5. Tanulási kultúra minősége és fejlesztése A tanulók kötelező tanulmányi felkészülésüket tanulócsoportokban végzik. A követelményeknek, a korcsoportnak és az elvégzett eredményes felkészülésnek függvényében a további felkészülésnek egyéni és kiscsoportos keretei is adottak. A csoportok többsége vegyes évfolyamú, melyet előnyösnek ítélünk meg, különösen az alacsonyabb évfolyamok számára. A különböző nevelési-oktatási környezetből érkező tanulók teljesítményén, tanulási módszerein, a ráfordított időn, motiváltságon jól lemérhető, hogyan tudnak igazodni a magasabb követelményekhez. Tanulási stratégiáik nagyon eltérőek vagy még kialakulóban vannak. Az alábbi általános problémák tapasztalhatóak: időbeosztás hiánya, helytelensége, eredménytelensége az elvégzendő feladatok halogatása probléma esetén segítségkérés helyett, a feladat elhagyása, túllépés rajta nincs meg minden esetben a folyamatos és rendszeres felkészülés, dolgozatok előtt közvetlenül pánikszerű tanulás hétvégi felkészülés hiányosságai, kontrollja Az érdemjegyek alapján jól megfigyelhető, hogy a felsőbb évfolyamokon az érettségi-felvételi tárgyakból igyekeznek teljesíteni a képességeik legjava szerint, más tantárgyakat hanyagolnak. Ez a tendencia és az általános műveltség megszerzésére való törekvés ellentmondanak egymásnak. Egyik legfontosabb feladat a tanulmányi felkészülés egyéni kereteinek biztosítása és támogatása mellett a motiváció megteremtése a nem érettségi-felvételi tantárgyak felé is. Ebben a csoportfoglalkozások módszertani változatossága segítségünkre lehet.


V.6. Viselkedéskultúra minősége és fejlesztése Koedukált kollégium – elhelyezési rend tiszteletben tartása. Napirend – a személyes terek és szabad-, ill. pihenőidő tiszteletben tartása. A személyes tulajdon és a közösségi tulajdon megóvása, kölcsönös tiszteletben tartása. A tanulók szabadidejének figyelembe vétele a kötelező foglalkozások szervezésénél. A szabadidő hasznos, kulturált és értékes eltöltése a tanulók életkorának és személyes érdeklődésének megfelelően az általános műveltség és a keresztény életszemlélet szerint. A tanulók külső megjelenésének rendezettsége, tisztasága, alkalomhoz illő jellege és túlzásoktól mentes, egészségtelen ruhaviselet. A kulturált társas érintkezés és kommunikáció normáinak kialakítása, elfogadtatás és fejlesztése. Udvariasság, tiszteletadás, megbecsülés, tapintat, igényesség, jó ízlés, pontos munkavégzés Egészséges életmód védelme érdekében a nevelő is tanúsítson példát. Egészséges életvitelt támogató programok, pályázatok, rendezvények szervezése, közreműködés azok létrehozásában, a tanulókkal való megosztásában. A testi és lelki épséget veszélyeztető tényezők felismerése esetén szakszerű és következetes pedagógiai döntések meghozása az érintett kollégák, szülők, szakemberek és elsősorban a tanuló bevonásával.

V.7. Környezeti kultúra minősége és fejlesztése A környezeti nevelés célja a szemléletformálás, a jó gyakorlatok elsajátíttatása annak érdekében, hogy a teremtett világról, értékeinek megőrzéséről való gondolkodásunk és a vele kapcsolatos viselkedésmintáink összhangba kerüljenek. A környezeti nevelés objektív feltételei jórészt adottak a kollégiumban. A szelektív hulladékgyűjtés szervezett keretek között valósul meg. Fontos tényező tudatosítani a tanulókban, hogy a kollégiumi élet és működés során a rendelkezésünkre álló technikai feltételeket csak a szükséges mértékig és mértékkel körültekintően használjuk, elősegítve ezzel a környezetünk terhelésének és gazdaságosságnak a tudatos befolyásolását.

V.8. Sport és egészségkultúra minősége és fejlesztése

200 Pedagógiai program Közösségi keretek között napi ill. heti rendszerességgel a délutáni és esti szabadidőben valósul meg a kollégiumi sportélet megszervezése. Tanulóink közül sokan vesznek részt a kollégiumi kereteken túl iskolai ill. iskolán kívüli (egyesületi) sportban legyen az tömegsport vagy versenysport. Délutáni szabadidőkeret Iskolai-kollégiumi (mindennapos) sportudvar

15.00-16.00

Esti szabadidőkeret (mindennapos)

Tornatermek, edzőtermek Iskolai-kollégiumi sportudvar

20.00-21.00

Szakköri időkeret (heti)

Edzőterem

20.00-21.00

Labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, futás Labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz Kondicionáló edzés Ritmikus sportgimnasztika

Célunk, hogy korcsoportonként és nemenként is esélyegyenlőséget biztosítsunk a mindennapos testmozgásra, hogy a napi mozgásszükséglet alapvető igénnyé és a közösségi kultúra részévé váljon. Fontos a tárgyi feltételek (elsősorban sporteszközök) szinten tartása és fejlesztése, hiszen használat esetén tartós és komoly igénybevételnek vannak kitéve. Fontos cél, hogy tanulónként mintegy heti 4 óra aktív mozgás (sport) teljesíthető igény és elvárás legyen az elég magas napi szellemi leterheltség és a számtalan elfoglaltság között. Motivációként hat a házibajnokságok szervezése az egyes sportágakban és a kollégiumok közötti bajnokságokon való részvétel.

V.9. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A kollégiumban megvalósuló egészségnevelés és környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen az egészségtudatos életmódra és a fenntartható környezettel harmonikus életvezetésre. Meg kell mutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát. Az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit. Törekedjünk arra, hogy az egészség és a környezet harmóniája örömforrás és érték legyen tanulóink számára. Képessé kell tenni őket a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, a kiváltó okok csökkentésére, a környezeti problémák kezelésére, a konfliktusok lehetséges megoldására. Ösztönözzük őket a környezet védelmére, a környezet állapotát rontó tevékenységek, folyamatok elutasítására. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egészségünk tudatos megőrzése, környezetünk körültekintő használata életvezetésünk meghatározó része. A környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Igyekezzünk pozitív jövőkép kialakítására.

V.10. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok “Testünk és környezete között egyik legfontosabb kapocs minden bizonnyal az élelem. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. A vitaminok e


kapcsolat koordinálásában kétségkívül a legfontosabb tényezők egyikének számítanak. Meg vagyok győződve, hogyha testünket visszahelyeznénk abba a környezetbe, amely számára ez a test kialakult, éppen olyan tökéletesen működnék, mint a többi élőlény teste. A betegség a szervezetünk

és

a

környezetünk

közötti

diszharmónia

kifejeződése.”

(Szent-Györgyi Albert)

Az egészségnevelés célja, feladata, tárgya Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, megtartásának, életvitelének kialakulását. Egészségnevelés feladata: - ismeretek nyújtása az egészségnevelés területéről - a tanulók szemléletének formálása az egészséges életmód elsajátításáról Egészségnevelés tárgya: -biológiai téren:

-mentális téren:

egészséges táplálkozás testmozgás családi életre nevelés személyi higéné problémamegoldás, konfliktuskezelés


-szociális téren:

balesetmegelőzés elsősegélynyújtás mentálhigéné káros szenvedélyek egészséges és biztonságos környezet kialakítása

Az egészségnevelés területei: 1. Egészséges táplálkozás Célja: a korszerű és egészséges táplálkozási szokások megismertetése Feladat: egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása Tevékenységek: kollégiumi tematikus csoportfoglalkozások táplálkozási bemutató és tanácsadás (dietetikus szemszögéből) táplálkozási piramis szemléltetése 2. Testmozgás Célja: a mozgás megszerettetése, sportolási szokások megismertetése Feladat: a rendszeres testmozgás egészségmegőrző hatásának népszerűsítése Tevékenység: tornatermi foglalkozások biztosítása sportszakkörök működtetése túrák, kirándulások házi bajnokságok szabadtéri sportprogramok sportdélután szervezése A rendszeres testmozgás az egészséges életmód elengedhetetlen része. A testi és lelki egészségünkre gyakorolt kedvező hatása mellett, nevelési szerepe sem elhanyagolható. A testedzés növeli az önbizalmat, valamint csökkenti az érzelmi problémák és a kortársakkal való kapcsolatteremtési nehézségek kialakulását. Bármilyen szociális helyzetben él is egy fiatal, ugyanolyan testi és lelki hatásokat gyakorol rá a sport. 3. Családi életre nevelés Célja: a harmonikus családi életre, a háztartási és szülői feladatokra, az egészséges és felelősségteljes szexuális magatartásra nevelés. Feladat: az egyéni és társadalmi szinten elvárt egészséges szexuális magatartás kialakítása. Felkészítés a házastársi feladatokra. A családtervezés fontosságának tudatosítása. Tevékenység: -kollégiumi csoportfoglalkozás -önismeret, személyiségfejlesztés -egyéni beszélgetés -egészségügyi előadás 4. Személyi higiéné Célja: a személyi és környezeti higénia alapvető követelményeivel a tanulók megismertetése.

203 Pedagógiai program Ráébreszteni a tanulókat a személyi higiénia fontosságára, különös tekintettel annak személyes, társadalmi, pszichológiai és egészségügyi vonzataira. Ösztönözni őket a fenntartható megoldások választására a jó megjelenés kialakításakor. Feladat:

a személyi higénia iránti tartós igény kialakítása, a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás.

Tevékenység: -a rendszeres tisztálkodás feltételeinek biztosítása -kollégiumi csoportfoglalkozás -közös helyiségek, lakószobák tisztántartása -az elvárásoknak megfelelő öltözködés -előadás védőnő segítségével Az alapvető személyi higiéné kialakítása: Fel kell hívni a tanulók figyelmét a tízórai, az ebéd, és az uzsonna előtti kézmosás fontosságára. Kiemelten fontos a WC használat utáni szappanos kézmosás. A tanuló minden sportfoglalkozás, és sok mozgással járó játék után tisztálkodjon, csak saját tisztálkodási eszközeit használja. A személyi higiéné szokásrendszerré formálása nehéz nevelési feladat. Kialakítása, megkövetelése csakis következetes nevelés eredménye lehet. Meg kell ismertetni a tanulót az alapvető egészségügyi szabályokkal. Egy önmagával szemben igényes gyermek tud csak vigyázni környezetére. 5. Problémamegoldás Célja: .harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges fejlesztése.

készségek

Feladat:reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség kialakításának segítése. Konfliktuskezelési technikák megtanítása. Tevékenység: -kollégiumi csoportfoglalkozás -ifjúságvédelmi tevékenység -előadások, tájékoztatók -önismereti foglalkozások -szülői értekezlet, fogadóóra 6.Balesetmegelőzés Célja: a tanulók felkészítése a balesetekre, az előforduló veszélyekre, saját maguk és társaik testi épségének védelmére. Feladat:figyelemfelhívás balesetveszélyes helyzetekre közlekedési és baleset megelőzési ismeretek nyújtása Tevékenység: -előadás, tanácsadás -oktató film megtekintése és megbeszélése -balesetvédelmi oktatás -tűzriadó próbák tartása

204 Pedagógiai program 7.Elsősegélynyújtás Célja: az elsősegélynyújtás jelentőségének hangsúlyozása Feladat:elsősegélynyújtási gyakorlása

ismeretek

átadása,

az

elsajátított

ismeretek

lehetőség

szerinti

Tevékenység: -szakkör, érdeklődési kör -előadás, bemutató -interaktív foglalkozás 8. Mentálhigiéné Célja:a lelki egészség megőrzése és fejlesztése valamint a pszichikus ártalmak és betegségek megelőzése Feladat:a személyiség harmonikus kibontakoztatása Tevékenység: -ismeretközlő és felvilágosító előadások -oktatófilm megtekintése -önismereti foglalkozás 9. Káros szenvedélyek megelőzése Célja: a prevenció előtérbe helyezése és a személyes példamutatás Feladat:az egészség megóvására nevelés a függőséghez vezető motívumok felismertetése az élvezeti szerek elutasítására való nevelés Tevékenység: -kollégiumi csoportfoglalkozás -ismeretterjesztő előadás és konzultáció -oktatófilmek megtekintése -felvilágosító előadás és bemutató 10. Egészséges és biztonságos környezet kialakítása Célja: a környezet és az életmód minőségének összefüggéseire való rávilágítás Feladat:a globális összefüggések megértése, a létminőség választásához szükséges értékek megmutatása, az adekvált viselkedési normák és formák kialakítása Tevékenység: -kollégiumi tematikus csoportfoglalkozások -szakkör, érdeklődési kör -kollégiumon kívüli programok -belső pályázat

205 Pedagógiai program -vetélkedő, verseny

V.11. Kommunikációs kultúra minősége és fejlesztése A tanulók nagyobb részének szóbeli kommunikációs szintje jónak mondható, melyet a tanulmányi átlagok, közösségi tevékenységek, szerepek is tükröznek. Fejlesztését a csoportos foglalkozások is biztosítják tanulószobai és tanulószobán kívüli keretek között is: tananyag felmondása, beszámolók, előadások, viták keretében. Az írásalapú kommunikációs kompetencia fejlesztést a házi feladatok, házi dolgozatok, pályázatok, kiselőadások, beszámolók, újságcikkek anyagának igényes megszerkesztése, összeállítása, kidolgozása biztosíthatja. Többször előfordul az internetes forrásgyűjtés, forráselemzés vagy tematikus kutatómunkára épülő vetélkedő. Az e-kommunikáció tárgyi, időbeli feltételei adottak. A tanulók naponta legalább 4 órás időkereten belül használhatják az informatika termeket, az internetes elérés minden munkaállomáson biztosított. 3-4 tanulóra jut egy-egy munkaállomás és átlagosan 30-50 perc egy-egy gépnél töltött munkaidő. A tanulmányokhoz kapcsolódó forrásgyűjtés, az egyéni érdeklődés alapú információgyűjtés, az e-mailek, a közösségi oldalak mellett fejlesztendő a szélesebb körű kutatómunka az interneten, ill. a számítógép felhasználói ismereteinek tudatosabb bevonása a tehetség gondozásba ill. a felzárkóztatásba egyaránt.

V.12. Pasztorális élet minősége és fejlesztése Kollégiumunkban kiemelt terület a nevelés, azon belül is a hitre nevelés. Célunk, hogy a ránk bízottak olyan értékes, érett és hiteles személyiséggé váljanak, akik életüket, hivatásukat a keresztény hitükre építve az ünnepeken és a hétköznapokon egyaránt tanúságot tesznek, tevékenyen gyakorolják hitüket közösségeikben, embertársaik javára, megfelelve korunk erkölcsi, szociális, gazdasági kihívásainak is. Fontos, hogy a keresztény hitet felnőtté válva, újabb közösségekbe lépve is megéljék és közvetíteni tudják környezetükben. Építő tagjai legyenek az egyháznak. Tanulóink eltérő vallásgyakorlattal és helyenként eltérő hagyományokkal rendelkező családi és egyházi közösségekből érkeznek. A kollégium támogató és szeretetteljes légkör igyekszik kialakítani. Szükséges, hogy a nevelők élő hittel, életpéldával, jó felkészültséggel és lelki fejlődésre való nyitottsággal rendelkezzenek diákjaik körében. A személyes példamutatás, a személyes törődéssel együtt a nevelés mozgatórugója. Az egyházi év ünnepeinek átélése és közösségben történő megünneplése mellett, a hitoktatás kötetlenebb formáinak és szervezeti kereteinek is helye van a kollégium nevelési programjában és az egyes tanulócsoportok nevelési terveiben. Így a közös hitgyakorlatokon (szentmisék, lelkigyakorlatok, szentségimádás, rózsafüzér, bibliaóra) túl a szabadidő szervezésének is számtalan fakultatív lehetősége adott: Szív apostolai imaközösség

ifjúsági Heti rendszeresség, éves program kollégiumban és kollégiumon kívül Szeretet-sziget csoport Havonta 2 alkalommal szervezett találkozók

Kapcsolat más egyházi iskolák imacsoportjaival

Adventi ünnepkör

Karitatív szolgálat intézményen belül és más szociális intézményekben karitatív Kollégium, Idősek Otthonai

Imádságos programok

és

206 Nagyböjti időszak Szent Imre est Szent Miklós est Lelkiségi koncertek Tiszta Szívek Mozgalma

Imádságos és karitatív programok Szent Imre napkor Szent Miklós napkor Évente 2 alkalommal Havonta

Pedagógiai program Kollégium, Idősek Otthonai Ifjúsági lelkiségi koncert Kollégiumi közösségi est Nyitott alkalmak Nyitott előadások

Célunk a tanulók szociális és szolidaritási érzékenységének motiválása és fejlesztése a keresztény magatartás és életszemlélet gyakorlati példáin keresztül. Közösségi jó gyakorlatok hagyományokká történő fejlesztése és mind szélesebb tanulói körben történő bemutatása és a tanulók meghívása ezekre a feladatokra.

V.13. Szervezeti kultúra jellemzői és fejlesztése Kollégiumunk sokrétű, erős, kihívásokkal teli, élményekben gazdag élet-, és közösségi tér. Ezt az átlagosnál sűrítettebb nevelési környezetet olyan tanári közösség formálja, amely minden személyes különbözősége (tehetség, képzettség, egyéniség, rátermettség) jól együttműködő és egységes. Minden különbözőség ellenére egy nagyon lényeges ponton: a diákok emberségének alakításában, világszemléletük formálásában azonos érték és követelményrendszerben dolgozunk. A kollégium ellenőrzési-értékelési rendszere (A kollégium vezető munkaterve alapján)

V.13.1. Tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése Silentium Csoportszinten a csoportvezetők feladata. Intézményi szinten a kollégium vezetőjének és a munkaközösség vezetőjének a feladata. Ellenőrzés tárgya Módszere Tanulmányi munka Dokumentum ellenőrzés: eredményessége (kimenet) Csoportnapló Ellenőrző Tanulmányi folyamata

Tanulmányi előkészítése,

Gyakorisága Havonta (utolsó csütörtök) Hetente Új csoportoknál kéthetente Egyébként kéthavonta

munka Tanulószobák látogatása: Tanulásszervezés Tanulmányi keretek Tanulmányi rend Igények és kötelességek Tanulási stratégiák Tanulási módszerek, motivációk Tanulásellenőrzés Tanulásirányítás (stúdiumra, egyéni felzárkóztatásra, csoportos korrepetálásra) munka Tájékozódó látogatások az Hetente előzményei önállóan tanulóknál. Tanulási körülmények

207 Pedagógiai program (bemenet) Írásbeli tananyag feldolgozása (tartalmi, formai, esztétikai szempontok) A tanulócsoportok szorgalma, tanulmányi előmenetele Csoportvezetők felzárkóztató munkája

Konzultáció a szaktanárokkal Havonta Mintavételek a tanulók egyéni Kéthavonta feladatmegoldásaiból, egyéni Általános értékelés konzultációk a tanulókkal Egyéni értékelés Heti értékelés Havi értékelés

Csoportvezető Kollégium vezető

Tanulóóra-részlet megtekintése

Munkaközösség-vezető

V.13.2. Ügyeleti szolgálatok ellenőrzése és értékelése Tanulói ügyeletek és beosztások Az eredményesség és az érvényesség érdekében a munkát újra el kell végeztetni vagy az ügyeleti időt meg kell hosszabbítani. Silentium ügyeletek Környezet felügyelet

16.00 – 19.45 Beosztás szerint

Hétfő-csütörtök Csoportonként havonta

Tanári ügyeletek és foglalkozások Megnevezése

Időtartama, heti beosztás

Reggeli (éttermi) Délelőtti

2 óra Hétfő-péntek 4 óra Hétfő-péntek 2-4 óra Hétfőcsütörtök 1-2 óra Hétfőcsütörtök 4 óra Hétfőcsütörtök

Délutáni

Informatika Silentium - tanulószoba -csop.fogl. - korrepetálás - szakkör Vacsora

45 perc Hétfőcsütörtök

Informatika

1 óra Hétfőcsütörtök

Esti ü.

2 óra Hétfőcsütörtök 1 óra Hétfő-

Sport

Helye, hatásköre Fsz-em-tetőtér Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium Sportudvar Fsz-em-tetőtér Kollégium Kollégium Tanulótermek Lakószobák Iskola Tantermek Folyosó Iskola Étterem Folyosó Fsz-em – tetőtér Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium Iskola

208 Pedagógiai program csütörtök

Stúdium Éjszakai ü. Hétvégi

1 óra Hétfőcsütörtök 8 óra Hétfőcsütörtök Péntek 12.00 Hétfő 08.00

Sportcsarnok Sportudvar Fsz-em Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium Fsz-em-tetőtér Kollégium

V.13.3. Havi ellenőrzési terv Hónap

Pedagógiai ellenőrzés, felmérés tárgya, formája Technikai ellenőrzés, felmérés tárgya, formája

Szeptember

Tanulók beköltözésének és elhelyezésének körülményei Tanulási feltételek és körülmények Szabadidős tevékenységek szervezésének feltételei és körülményei (tornacsarnok, díszterem, stúdium, többfunkciós közösségi helyiségek) Tanulók rendtartása Ügyeleti beosztások működése a gyakorlatban Nevelési tervek Szakköri ill. foglalkozás tervek Munkaközösségi munkaterv Diákönkormányzat éves terve Szociális és ifjúságvédelmi munkaterv Naplók megnyitása, vezetése Szociális rászorultság felmérése Szeptemberi szolgálati beosztás és szabadságolás Szeptemberi műszakpótlékok teljesítményalapja Tanév induló helyiségleltár, technikai eszközök leltára Karbantartási munkák figyelemmel kísérése A kollégiumi belső környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: A, B, F,G (új tanulók) Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Tanulószobák működése – tanulmányi munka szervezése és segítése Szakköri foglalkozások Nevelői adminisztráció folyamatossága Tanulók rendtartása Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Októberi szolgálati beosztás és szabadságolás Októberi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése A kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: C,D, E Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Szabadidős választható foglalkozások {sport, ismeretterjesztés, film, vetélkedők, bálok, kirándulás, színház, kiállítás, közös munkavégzés} Csoportvezetői beszámolók az IX-X. havi munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Tanulók beilleszkedésének tapasztalatai, felmérések összegzése Tanulók írásos munkáinak áttekintése, észrevételek, tanácsok Pasztorális tapasztalatok megosztása a nevelőtestületben Osztályfőnökök véleményének felmérése a tanulók felkészültségével, közösségi munkájával és magaviseletével kapcsolatban Tanulók rendtartása

Október

November


December

Január FÉLÉV

Február

Csoportfoglalkozások látogatása Nyílt nap előkészítése Novemberi szolgálati beosztása és szabadságolás Novemberi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése A kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje Tűzriadó terv működése TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: A,B,F, G Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Szakköri foglalkozások, felzárkóztatások, diákkörök A foglalkozások időrendjében. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése A tanulók tanulmányi és szabadidős leterheltségének mutatói A tanulók szóbeli felkészültségének vizsgálata Csoportfoglalkozások látogatása Tanulók rendtartása Nevelői adminisztráció Tanulói veszélyeztetettség felmérése Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Decemberi szolgálati beosztás és szabadságolás Decemberi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: C,D,E Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Szabadidős választható foglalkozások {sport, ismeretterjesztés, film, vetélkedők, bálok, kirándulás, színház, kiállítás, közös munkavégzés} Csoportvezető beszámolók a XI-XII. hónapban végzett munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Tanulási stratégiák felmérése Tanulásmotivációk 7.évfolyam, 9.évfolyam, 11.évfolyam Nevelői motivációk Félévi tanulói önértékelés Nevelői adminisztráció Tanulók rendtartása A tanulók lakókörnyezetének állapotellenőrzése Szociális rászorultság felülvizsgálata Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Januári szolgálati beosztás és szabadságolás Januári műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: A,B,F,G Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Szülők tájékoztatása a FÉLÉVI kollégiumi tanulmányi és közösségi munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Csoportfoglalkozások látogatása Szabadidős foglalkozások látogatása Szülők elégedettségi felmérése és indexe I. Szakköri foglalkozások, felzárkóztatások, diákkörök a foglalkozások időrendjében. Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Februári szolgálati beosztás és szabadságolás Februári műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje

210 Pedagógiai program Csoportvezető beszámolók az I-II. hónapban végzett munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Március

Április

Május

Június

Csoportfoglalkozások látogatása Szabadidős foglalkozások látogatása Tanulásmotivációk 8.évfolyam, 10.évfolyam, 12.évfolyam Nevelői adminisztráció Tanulók rendtartása TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: C,D,E Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Márciusi szolgálati beosztás és szabadságolás Márciusi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Felvételi meghirdetése 12. évfolyam felmérése és tájékoztatása Pasztorális tapasztalatok összegzése TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: A,B,E,F,G Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Áprilisi szolgálati beosztás és szabadságolás Áprilisi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje Csoportvezető beszámolók a III-IV.. hónapban végzett munkáról. Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Felvételi összesítése, értékelése, kiértesítések Szülők elégedettségének felmérése és indexe II. Nevelői adminisztráció Tanulók rendtartása Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Májusi szolgálati beosztás és szabadságolás Májusi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje TANULÓCSOPORTOK ELLENŐRZÉSE: C,D Tanulószobák tartalmi-pedagógiai munkájának ellenőrzése (tanulási folyamat megszervezése, irányítása, a segítés módszerei, az ellenőrzés és számonkérés módja és hatékonysága, csoportfoglalkozások, pasztorális foglalkozások) Ügyeleti munka figyelemmel kísérése és értékelése Tanév végi tanulói önértékelés Nevelői adminisztráció A tanulók lakókörnyezetének állapotellenőrzése Csoportvezetői beszámoló az éves tanulmányi és közösségi munkáról és a megvalósult programokról. Szoba és közösségi helyiségek leltára Rendezvények előkészítése és lebonyolítása Pótfelvételik lebonyolítása Júniusi szolgálati beosztás és szabadságolás Júniusi műszakpótlékok teljesítményalapja Karbantartási munkák figyelemmel kísérése Kollégiumi környezet általános tisztasága és rendje Csoportvezető beszámolók az egész évben végzett munkáról. Szülők tájékoztatása az éves kollégiumi tanulmányi és közösségi munkáról. Beiratkozás Tanévzáró nevelési értekezlet előkészítése és megtartása Rendkívüli ügyeletek megszervezése és ellenőrzése


V.13.4. Ellenőrzési rend (tanulók, nevelők) Napi Szobarend Napirend Tanulmányi munka Magaviselet

Heti

Havi Tanulószobák

Hazatávozás Visszaérkezés Hiányzás, távollét Egészségi állapot Higiéné - ételtárolás - ruházkodás - tisztálkodás

Szabadidős foglalkozások Tanulmányi előmenetel

Kilépők, igazolások

Befizetések

Technikai feltételek Étkezés-étkeztetés Egészségi állapot

Adminisztráció Tanulócsoportok Foglalkozások

Féléves Szobák környezeti állapota Közösségi helyiségek állapota Tanulmányi eredmények Egyéni és közösségi aktivitás Versenyek Szociális rászorultság

V.13.5. Értékelési rend (tanulók, nevelők) Napi Heti Havi Féléves, éves Tanulmányi Tanulmányi Adminisztráció Magatartás munka szorgalom Szobarend

Közösségi munka

Határidős feladatok

Szorgalom

Féléves Éves Tanulmányi Munkaközösség eredmények végzett munkája, célok teljesülése Környezeti Szakmai állapot előmenetel

Közösségi aktivitás Pasztorális aktivitás Rendtartás, napirend

Napirend Magaviselet

V.14. Ifjúságvédelem-szociális háttér jellemzői Szociális mátrix Nagycsaládból származó tanuló 20-30% (változó)

Rendszeres Tartósan beteg gyermekvédelmi kedvezmény 0,5-1 % 0,1-0,5 % (változó)

212 Pedagógiai program Az iskola és a kollégium szellemiségéből adódóan a szülők és az intézmény céljai, elvárásai, igényei gyakran találkoznak. A diákok körében felmerülő problémacsoportok korosztályonként, családi helyzettől függően differenciáltak. Beilleszkedési problémák elsősorban az alsóbb évfolyamoknál 5-9. évfolyam jelentkeznek gyakrabban, nehéz a szülőktől elválni. 9. évfolyamon már az önállóság fokozatos fejlődésével valamivel könnyebb. Minden tekintetben odafigyelést, együttműködést és személyes törődést jelent a nevelő részéről. Leggyakrabban felmerülő, kezelendő problémák Más életforma, szabályok a kollégiumban Nem megfelelő alkalmazkodás a társakhoz Deviáns viselkedés Önértékelés túlzásai vagy hiányosságai

Nagyobb közösség, napirend, közösségi szabályok, elvárások, ua. jogok is Együttműködés, tolerancia, empátia fejlesztése és gyakorlása Az otthoni nevelés eltérései, hiányosságai, családi problémák ellensúlyozása, kortárscsoport negatív hatásai Az otthonról hozott elvárások magasak vagy éppen alacsonyak, rendszeres számonkérés, ellenőrzés, szerető figyelem hiánya, szülői minta hiánya

A tanulók egy része nehezebb, változó anyagi körülmények közül érkezik, másik kisebb része azonban kiegyensúlyozott, jó anyagi körülmények között él. Szignifikánsan kimutatható nagy eltérés nincs a két csoport között. Az iskola és a kollégium elfogadott értékrendje, közösségi morálja nem is teszi lehetővé, hogy ezek a különbségek valódi konfliktusok forrásai legyenek. Az ifjúságvédelem sarkalatos pontja a prevenció, melyre a kollégium nagy hangsúlyt fektet a tanév során megrendezendő előadások, rendezvények közvetítésével, szervezésével szoros együttműködésben az iskolaorvosi és védőnői szolgálattal, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Kiemelt témakörök: - drogprevenció - önismereti tréning - alkohol, dohányzás,gyógyszerek hatása a szervezetre - internet és számítógépek világa és hatásai - pályaorientáció, életpályatervezés - egészséges életmód

V.15. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Minden magatartásbeli és beilleszkedési zavar valamilyen törés következménye, melyet a tanuló a szocializációja illetve életútja során elszenvedett. Ezekkel a viselkedési és beilleszkedési problémákkal különösen a kollégiumban – ami a gyermek második otthona - foglalkozni kell. Ezekben az esetekben a kollégium vezető, nevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, az iskolaorvos és a védőnő összehangolt munkájára van szükség. Az utóbbi időben a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma megnőtt. Teljesen más viselkedési problémával állunk szemben, mint néhány évvel ezelőtt. Ez ugyan általános tendencia, de az egyházi iskolában és kollégiumban ennek a problémának a kezelése hangsúlyosabb. Ez szülői elvárás is. Elsődlegesen a kollégiumi nevelő segíti a diákot a beilleszkedésben, másodsorban a

213 Pedagógiai program kollégium szociálpedagógusa, aki a kezdeti szakaszban minden új diákot felkeres és személyesen elbeszélget velük a beilleszkedésükről, esetleges problémájukról.

V.15.1. A kollégium feladata a gyermekvédelem tükrében 1. A tanuló személyiségének és környezetének megismerése a problémák gyökerének feltárása a nevelő, kollégium vezető és szociálpedagógus segítségével, szülő bevonásával történik. 2. Egyénre szabott problémakezelés, egyedi, konkrét tervet készítünk, ahol számba vesszük a különböző megoldásokat. Együttműködve a kollégákkal, de külön-külön is odafigyelve a tanulóra. 3. A probléma feltárására különböző segítő módszereket használunk pl.: szociometria, szociogram, mélyinterjú. 4. A tanuló pozitív tulajdonságaira építve találunk megoldásokat helyzete javítása érdekében. 5. Ha szükséges további szakemberhez küldjük pl.: pszichológus, nevelési tanácsadó 6. Konfliktuskezelés a kollégiumon belül szociálpedagógus segítségével. 7. Ha a kompetenciánkat meghaladja a gyermekkel való törődés, akkor a jelzőrendszer működtetésével a területileg illetékes Gyermekjóléti Intézettel felvesszük a kapcsolatot vagy más társintézménnyel. 8. Továbbá gondoskodunk a többi tanulónk mentális egészségének megőrzéséről. 9. Szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. 10. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.

V.15.2. Fő feladatunknak a megelőzést tartjuk A gyermekek különböző élethelyzetekből és mikrokultúrákból érkeznek. Lehet már információjuk, benyomásuk, tapasztalatuk a drogokról. A szülői minta, értékrend is nagymértékben befolyásolja hozzáállásukat a káros szenvedélyekhez. Ezen kívül a mai kor legnagyobb problémáját okozó közösségi oldalak is tartogatnak veszélyt a fiatalember élethelyzetére, döntéseire vonatkozóan. Tehát a drogok mellett az internet veszélyeire is fel kívánjuk hívni a diákok figyelmét előadások megszervezésével, melyben nagyon jó partnerük a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya. Ezeket az előadásokat minden újonnan érkezett diákunknak meg kell hallgatnia, hiszen csak így tudunk jó eredményt elérni a prevenció területén. Fontos, hogy gyermekeink legyenek tisztában tetteik következményével, és váljanak felelősségteljes felnőtt emberekké, ha kikerülnek a kollégium falai közül.

Célunk az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. V.15.3. Felméréseket készítünk a kollégiumban tartózkodó Hátrányos, többszörösen hátrányos helyzetű diákokról elhunyt szülőkről és elvált családokról nagycsaládosokról Ezen kívül egész évben figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett gyermekeket az iskolában működő szociális csoporttal együtt. Gyermekbántalmazás sérelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

214 Pedagógiai program Előadásokon és információs értekezleteken veszünk részt, melyet a helyi Gyermekjóléti intézet biztosít számunkra, hogy a jelzőrendszer és a szociális ellátó rendszer még jobban együtt tudjon dolgozni.

V.15.4. Szociális csoport

A nevelési- oktatási intézmények, így az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont és Kollégium is közreműködik tanulói veszélyeztetettségének megelőzésében, valamint megszüntetésében. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok közé tartozik a gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítése. Pedagógiai eszközökkel törekedniük kell a káros hatások megelőzésére. Valamint az anyagi helyzetük miatt hátrányos helyzetű gyermekek támogatásában ill., továbbtanulásuk elősegítésében hatékonyan részt vesz. A Szociális csoport erre a célra alakult. A csoport célja: A csoport legfőbb célja, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjék, minél hatékonyabb megoldási lehetőséget javasoljanak a probléma kezelésére, megelőzve a súlyosabbá válásukat. A Szociális csoport az iskolai gyermekvédelem szempontjából központi jelzőrendszeri feladatokkal bír, hiszen a gyermek minden problémája (éhség, agresszivitás, szorongás, tanulmányi munka hirtelen leromlása) az osztályfőnökökön keresztül a koordinátorok tudomására jut. Ezért törekedni kell arra, hogy felismerjék a problémát, pedagógiai eszközökkel keressék az okokat, majd a csoport tagjaival megoldást találjanak. A csoport feladatai: A csoport tagjai, mint az iskolai jelzőrendszer- osztályfőnökök, pedagógusok...stb.- koordinátorai felmérik az általuk képviselt évfolyamok tanulóinak anyagi rászorultságát, pedagógiai eszközökkel megbizonyosodnak arról, hogy a támogatásra javasolt tanulók ténylegesen jogosultak az anyagi segítségre. Az információk összegyűjtése után a csoport megbeszéli az esetet, majd javaslatot tesz a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermek iskolai eszközökkel történő támogatására (pl. tanszersegély, ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés). A megbeszélés után a csoport vezetője felveszi a kapcsolatot az iskolavezetéssel, aki felülvizsgálja a megoldási lehetőségeket, és dönt a továbbiakra vonatkozóan. A döntés megvalósítása a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata. Anyagi segítségnyújtás formája Szülők tájékoztatása Az osztályfőnöki és kollégiumi közös szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a támogatás igénybevételének lehetőségéről. A szülők kérelmüket egy úgynevezett formanyomtatványon tehetik meg. Később pedig levélben tájékoztatjuk a szülőket az eredményről. A döntéshozatalban igyekszünk a legkörültekintőbben figyelembe venni a különböző élethelyzeteket, szociális helyzetet, illetve azt, hogy előző évben részesült-e valamilyen támogatásban. Szeretnénk, ha mindig más rászorulót tudnánk támogatni minden évben. Csoporttagok jogai és kötelezettségei a gyermekvédelmi feladatok alapján: A csoporttagok képezik az iskolai jelzőrendszer központját Az általuk képviselt évfolyamok osztályfőnökeivel való kapcsolattartás Problémás estnél a pedagógiai eszközök igénybevételével feltárják az eset hátterét Értesítik az iskolai gyermekvédelmi felelőst a probléma felvetődéséről Kapcsolatot tartanak a problémás gyermek osztályfőnökével

215 Pedagógiai program Az iskolában bármilyen- gyermekvédelemmel kapcsolatos-program, pályázat, előadás kezdeményezés a tudomására jut, jelzik a csoport vezetője felé A csoporttagok nem jogosultak hivatalos intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, lakhely szerinti illetéke Önkormányzat, Nevelési Tanácsadó…stb.) való kapcsolatfelvételre, adatszolgáltatásra A csoportvezető jogai és kötelezettségei: Koordinálja a csoport tagjainak munkáját Szükség esetén, vagy bizonyos időközönként összehívja a Szociális csoportot Információt gyűjt Mérlegeli a megoldási lehetőségeket Nyilvántartásba veszi a problémás tanulókat Feljegyzéseket készít a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról Az iskolaigazgató, a kollégiumban a kollégium igazgató döntése alapján intézkedik a gyermek ügyében Az igazgató által meghatározott időközönként, meghatározott módon összefoglalót készít az iskolavezetés számára Prevenciós előadások megszervezésében közreműködik A Szociális csoport vezetőjének jogosultsága van- az igazgató beleegyezésével- a gyermek érdekében hivatalos szerveknél kapcsolatfelvételre, valamint beszámolási kötelezettsége van a kapcsolatfelvétel eredményéről A csoport hatékony működésének alapelve: A csoport tagjai felismerik a másokkal való együttműködés szükségességét a rábízottak érdekében. A csoportvezető a védőnővel szorosan együttműködve végzi feladatát. Megjegyzés: Egész évben a különböző problémával küzdő gyermekkel való foglalkozás, beszélgetés, megoldáskeresés. Adminisztráció vezetése a kliensekről. Év elején az új tanulók felkeresése, megismerése, beilleszkedésükről vélemény nyilvánítás. Információszerzés a diákságot és szülőket érintő rendeletekről, kedvezményekről.

V.16. Az eredményesség mérésének formái és fórumai Elégedettségi kérdőívek, felmérése (szülők, nevelők, tanulók) Szülői értekezletek, fogadó órák tapasztalatainak, visszajelzéseinek értékelése Nyílt napok iránti érdeklődés mértéke A kollégiumi felvétel indoklásának tartalmi vonatkozásai A kollégiumi férőhely kapacitás kihasználtsága (középtávon) Együttműködő szándékok, támogatások, javaslatok elfogadása A kollégiumi eltávozások okainak vizsgálata A tanulók felkészülésének és felkészítésének eredményessége - a tanulmányi munka színvonala Közösségi teljesítmények Lelkiségi aktivitások A rendtartás működtetésének és működésének tapasztalatai Továbbtanulás és pályaorientáció pozitív együtthatása A szabadidős tevékenységek hasznossága, értékközvetítő ereje A hozzáadott érték (önállósodás, igényesség, helyes önismeret stb.) mértéke és változásának előjele


V.17. A szülők és az iskolában tanítók tájékoztatása a tanulók előmeneteléről, beilleszkedéséről, aktivitásáról Félévi és tanév végi tájékoztató jellegű csoportvezetői értékelések, értesítések Formátuma:

Szorgalom Magaviselet Rendtartás Közösségi munka Pasztorális aktivitás

Példás Példás Példás Példás Példás Példás

Jó Jó Jó Jó Jó Jó

Változó Változó Változó Változó Változó Változó

Egyéb Hanyag Rossz Hanyag Hanyag Hanyag

Értékelés kritériumai: Példás annak a tanulónak a (szorgalom, magaviselet, rendtartás, közösségi munka, pasztorális aktvitás), aki személyes jelenlétével, cselekedeteivel, hozzá állásával, példát mutat tanuló társai előtt, az adott nevelési területen kiválóan együttműködő, hozzájárul a kollégiumi közösség jó hírének és hagyományainak ápolásához és megőrzéséhez, kultúrált és tisztelettudóan felelős embertársaiért, lakókörnyezetéért, a rá bízott feladatokat hiánytalanul elvégzi, kötelességét igyekszik legjobb tudása és képességei szerint teljesíteni, jogait lelkiismerettel gyakorolja, saját és társai lelki fejlődését és épülését lelkiismeretesen igényli és segíti. Megjelenésében és viselkedésében nem hivalkodó, rendezett, igyekszik a jó példát a közösség előtt is felvállalni. Jó annak a tanulónak a (szorgalom, magaviselet, rendtartás, közösségi munka, pasztorális aktivitás), akinek jelenléte, cselekedetei, hozzá állása igyekezetről tanúskodik társai között. Aki az adott nevelési területen jól együtt működik nevelőivel és társaival, képességei szerint próbálja kivenni részét a kollégium közösségi-lelki életéből. Beszéde és cselekedetei kultúráltak. Környezetét és a rá bízottakat általában rendben tartja és felelősségét elfogadja, gyakorolja. Jogait kötelességeivel együtt igyekszik a házirendnek megfelelően megtartani és gyakorolni. Lelki életének fejlődésében és a közösségi értékteremtésben vállal szerepet és igyekszik azt elfogadhatóan teljesíteni, bár kevesebb önkéntesség jellemzi. A jó iránti szándéka igyekezetéből fakadóan tetten érhető tevékenységeiben. Megjelenésében és viselkedésében nem hivalkodó, nem jellemzik szélsőséges tulajdonságok. Elfogadja a jó tanácsot, alapvetően értéktisztelő. Változó annak a tanulónak a szorgalma, aki tanulmányi előmenetele jellemzően változó tanulmányi felkészültséget mutat feladatait részben elhanyagolja, mulasztja tanulásra szánt idejét nem használja fel lelkiismeretesen a nevelői és/vagy társsegítséggel csak részben vagy nem tart igényt, pedig felzárkóztatásra, korrepetálásra szorul felkészülésének folyamatában szétszórt, figyelmetlen, rendetlen tanulmányi munkájában nincs vagy kevés a tervezés, kevés a motivációja önértékelése hiányos és/vagy gyenge, fejlesztendő Változó annak a tanulónak a magaviselete, aki cselekedeteivel alkalmanként és/vagy gyakrabban megsérti a házirendet beilleszkedési problémákkal küzd, de a nevelői segítséget csak részben vagy nem fogadja el szándékosan is kárt okoz környezetében balesetveszélyes helyzetet idéz elő vagy mulasztást követ el ilyen helyzetben

217 Pedagógiai program beszéde, megjelenése időnként kirívó és kihívó, a jó ízlést és a kultúráltságot sértheti értékkövetésében előfordulnak a keresztényi értékrendet hanyagoló, annak ellentmondó, azt kizáró motivációk Nevelői megrovásban vagy annál súlyosabb fegyelmi elbírálásban részesült Változó annak a tanulónak a rendtartása, aki az alábbiak közül megfelel valamely feltételnek: lakókörnyezetét rendszerint elhanyagolja az el nem végzett munkát figyelmetlenül, hiányosan végzi el kötelességeit gyakran elmulasztja nem működik együtt szoba-, csoporttársaival a rend és a tisztaság megőrzésében előfordul, hogy a rá bízott javakat nem tudja épségben és hiánytalanul megóvni és kezelni a határidőket elmulasztja vagy hanyagolja a napirendben előfordulnak késései, fegyelmezetlenségei nem tudja alapvetően betartani a higiénés szabályokat előfordul, hogy veszélyezteti környezete és társai biztonságát engedély nélkül használja a közösség eszközeit, vagy visszaél azok használatával Változó annak a tanulónak a közösségi munkája, aki A rá bízott közösségi feladatokat részben elhanyagolja Önkéntesen ritkán vagy egyáltalán nem vállal feladatot Társai munkáját nem értékeli vagy azok hitelességét lerontja A közösségi alkalmakon nem megfelelő módon és/vagy öltözetben jelenik meg Viselkedésével zavarja a közösségi alkalmak ünnepélyességét Változó annak a tanulónak a pasztorális aktivitása, aki A kollégium lelki-pasztorális eseményein gyakran nem vesz részt, távolmaradását csak részben vagy egyáltalán nem tudja igazolni Nem vállal részt a pasztorális-közösségi feladatokból Csoport és közösségi lelkiségi programokon passzív, figyelmetlen Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki tanulmányi előmenetelét szorgalom nem jellemzi feladatait gyakran elhanyagolja, mulasztja tanulásra szánt idejét elhanyagolja, gyakran kifogásokat keres, mulaszt, hiányzik a felkészülési időben a nevelői és/vagy társsegítségre nem tart igényt, nevelői kérésre, felszólításra sem pótolja mulasztásait pedig felzárkóztatásra, korrepetálásra szorul felkészülésének folyamatában szétszórt, figyelmetlen, rendetlen, hanyag tanulmányi munkáját nem tervezi, nincs motivációja önértékelése hiányos és gyenge, fejlesztésre szorul Rossz annak a tanulónak a magaviselete, aki cselekedeteivel alkalmanként súlyosan ill. gyakrabban általánosan megsérti a házirendet beilleszkedési problémákkal küzd, de a nevelői segítséget csak nem fogadja el szándékosan kárt okoz környezetében balesetveszélyes helyzetet idéz elő vagy mulasztást követ el ilyen helyzetben beszéde, megjelenése gyakran kirívó és kihívó, a jó ízlést és a kultúráltságot sértheti értékkövetésében a keresztényi értékrendet elhanyagolja, annak ellentmond, azt kizáró motivációk jelentkeznek cselekedeteiben Nevelői megrovásnál súlyosabb fegyelmi elbírálásban részesült

218 Pedagógiai program Hanyag annak a tanulónak a rendtartása, aki az alábbiak közül megfelel valamely feltételnek: lakókörnyezetét folyamatosan elhanyagolja az el nem végzett munkát figyelmeztetést követően is hiányosan vagy nem végzi el kötelességeit rendszeresen hanyagolja, elmulasztja nem működik együtt szoba-, csoporttársaival a rend és a tisztaság megőrzésében Gyakran előfordul, hogy a rá bízott javakat nem tudja épségben és hiánytalanul megóvni és kezelni a határidőket rendszeresen elmulasztja vagy hanyagolja a napirendben gyakran előfordulnak késései, fegyelmezetlenségei a higiénés szabályokat elhanyagolja, elmulasztja betartani meggondolatlanul veszélyezteti környezete és társai biztonságát engedély nélkül használja a közösség eszközeit, vagy visszaél azok használatával Hanyag annak a tanulónak a közösségi munkája, aki A rá bízott közösségi feladatokat elhanyagolja Önkéntesen egyáltalán nem vállal feladatot Társai munkáját nem értékeli vagy azok hitelességét lerontja A közösségi alkalmakon nem megfelelő módon és öltözetben jelenik meg Viselkedésével zavarja a közösségi alkalmak ünnepélyességét, eredményességét Hanyag annak a tanulónak a pasztorális aktivitása, aki A kollégium lelki-pasztorális eseményein nagyon ritkán vagy nem vesz részt, távolmaradását egyáltalán nem tudja igazolni Nem vállal részt a pasztorális-közösségi feladatokból, passzív Csoport és közösségi lelkiségi programokon passzív, figyelmetlen

V.18. A jutalmazás és büntetés kategóriák kölcsönös megfeleltetése az iskolai-kollégiumi pedagógiai-nevelési programban. Dicséretek Kollégium

Csop.vez. dicséret

Nevelői dicséret

Iskola

Osztályfőnöki dicséret

Szaktanári dicséret

Kollégium vezetői dics. Igazgatói dicséret

Nevelőtestületi dicséret Nevelőtestületi dicséret

Büntetések Kollégium Iskola

Csop.vez. figyelmeztetés Osztályfőnöki figyelmeztetés

Csop.vez. megrovás Osztályfőnöki intő

Nevelői figyelmeztetés Szaktanári figyelmeztetés

Koll.vez. figyelmeztetés Igazgatói figyelmeztetés

Koll.vez. megrov. Igazgatói intő

Nev.test. megrov. Nevelőtestületi eltanácsolás

V.19. Szakmai felelősségi területek értékelése a kollégiumi nevelésben Média és kommunikáció Gyakorlati megvalósulása: a kollégiumi programok vizuális rögzítése (video, digitális fénykép, nyomtatvány, faliújságok, tablók, plakátok tervezése, szerkesztése, az elektronikus kommunikáció eszközei (internet) használata, kollégiumi lap, web-lap szerkesztése és működtetése.

219 Pedagógiai program Mérhető eredménye: eseményarchívum, információáramlás és a tájékoztatás folyamatossága Egészség- és ifjúságvédelem Gyakorlati megvalósulása: előadások szervezése, kiállítások megtekintése, belső pályázatok meghirdetése, egészséges életmód népszerűsítése, veszélyeztetettség felmérése. Mérhető eredménye: a prevenciót követően az önismeret fejlődése, a szociális és társas kompetenciák működése, a szociális támogatások működtetése. Informatika (általános) Gyakorlati megvalósulása: informatika-tanulók működtetése, az informatikai eszközök használata a kulturális programok tervezésében és megvalósításában, informatikai rendszer és a kollégium biztonságtechnikájának összekapcsolása. Mérhető eredménye: az informatikai eszközök felhasználói szintű ismeretének bővülése, kulturális, ismeretterjesztő programok megvalósulása informatikai támogatással. Tűzvédelem, balesetvédelem, munkavédelem Gyakorlati megvalósulása: megelőző tevékenység – tűz- és balesetveszélyes helyzetek feltárása és megszüntetése, tűzriadó gyakorlása, minden tanévben oktatás a tanulók és a nevelők számára. Mérhető eredménye: tűzriadó eredményes lebonyolítása, a tanulói és munkahelyi balesetek csökkenése ill. megelőzése. Környezetvédelem Gyakorlati megvalósulása: belső pályázatok, ismeretterjesztő előadások, szelektív hulladékgyűjtés figyelemmel kísérése és segítése, felhívások, plakátok készítése a környezetmegóvással kapcsolatban, környezetrendezés. Mérhető eredménye: tanulók aktivitása, eredményes pályázatok, takarékosság – költségcsökkenés, gyakorlatban hasznosítható ismeretek elsajátítása. Tanulmányi Gyakorlati megvalósulása: tanulási módszerek átadás egyéni megbeszélés útján, előadás szervezése, tanulási szokások felmérése és a tapasztalatok összegzése, a tanulásmotivációk elemzése. Mérhető eredménye: tanulásra fordítható idő jobb kihasználása, tanulmányi eredmények javulása, a motiváció pozitív változásai, sikerélmények a tananyag megértése és elsajátítása során. Pasztorális Gyakorlati megvalósulása: a kiscsoportos vallásgyakorlatok szervezése (esti imádságok, rózsafüzér, keresztút, közös beszélgetések), az egyházi ünnepek intézményi hagyományainak megőrzése és továbbadása, belső továbbképzés keretében a hitéletet gazdagító referátumok készítése). Mérhető eredménye: a hit gyakorlatának belső igénnyé válása, a jó példák elfogadása és továbbadása, aktív szerepvállalás erősödése. Pályázatok és intézményi dekoráció Gyakorlati megvalósulása: Intézményen kívüli pályázati információk, tanácsadás és segítségadás, pályázatok követése, az intézményi tablók, faliújságok, hirdetők aktuális dekorációs munkái. Mérhető eredménye: az információs felületek naprakészsége, az ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolható programok színesítése. A kollégiumi nevelés eredményességét és a működés feltételeit növelő-fejlesztő eredményes pályázatok és azok megvalósítása. Sport és mozgáskultúra Gyakorlati megvalósulása: a tanulók napi mozgásigényének lehetőségei és a mozgáskultúra fejlesztése, a tanulók napirendjének és a sportnak a koordinálása. Mérhető eredménye: a napi testmozgásban, tömegsportban résztvevő tanuló számának növekedése, belső igénnyé válása, a tanulók terhelhetősége és egészsége. Közösségi és szociális munka (általános) Gyakorlati megvalósulása: a szociálpedagógus szervező munkáját jelenti a közös tevékenységek (munka) megvalósításában és személyes jelenlétét a rászorulók támogatásában, a problémafeltárásban és a problémamegoldásban, tanácsadó szerep a konfliktuskezelésben.

220 Pedagógiai program Mérhető eredménye: a beilleszkedési problémák csökkenése, a meglévők kezelhetősége vagy megelőzése, a támogatási lehetőségek differenciálása.

Ünnepek és hagyományok Gyakorlati megvalósulás: az intézményi szintű belső programok szervezése, meglévő hagyományok ápolása, új hagyományok kialakítása. Mérhető eredménye: A világi és egyházi ünnepek méltó megünneplése, a diákhagyományok továbbélése, értékrendünkhöz kapcsolható új hagyományok eredményes kezdeményezése és megvalósítása. Kultúra Gyakorlati megvalósulása: színházlátogatás, kulturális események ajánlása, szervezése és megjelenítése a kollégiumban. Mérhető eredménye: a kultúrához való hozzáférés esélyeinek növelése, belső igényesség kialakulása a tanulókban.


VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK VI.1. Helyiségek, helyiségek bútorzata és egyéb berendezése tárgyai Eszközök, felszerelések Tanulószoba Szakköri, diákköri szoba Számítástechnika terem Testedző szoba Könyvtár Könyvtárszoba Hálószoba, hálóterem Stúdió Sportudvar Igazgatói iroda Kollégiumvezetői iroda Nevelőtestületi szoba Gazdasági vezetői iroda Ügyviteli helyiség Rendezvényterem Orvosi szoba Társalgó (látogatófogadó) Ügyeletes nevelői szoba Éjszakai gyermekfelügyelő szobája Porta Nővérszoba Betegszoba Vendégszoba Ebédlő Főzőkonyha Melegítőkonyha Tálaló-mosogató Teakonyha Tanulói vizesblokk, fürdőszoba Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Szárazárú raktár Földesárú raktár Karbantartó műhely Tisztítószer, tak. eszk. és gépek tárolója Ágyneműraktár Mosókonyha Szárítóhelyiség

Mennyiségi mutató 1 1 1 1 1 1 4-7 tanulónként 1 1 1 1 1 1 Önálló gazdálkodás esetén 1 1 1 1 1 1

Leltári mutató 7 5 3 1 (közös) 1 (közös) 1 58 1 (portán) 1 1 1 1 1 1 (közös) 3 3 1

1 1 Nemenként 1 1 1 1 1 1 1 Épületenként, nemenként és szintenként 1 1 Épületenként, nemenként és szintenként 1 1 1 1 1 1

1 1 (közös) Szintenként 1 (3) 8 1 (közös) 1 (közös) 1 (közös) 1 (közös) 3 58

1 1 1

1 1 1

2 58 1 (közös) 1 (közös) 1 (közös) 1 (közös) 3

222 Pedagógiai program Vasaló és fehérnemű-javító helyiség Szeméttároló TANULÓSZOBA Tanulói asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Nyitott és zárt könyves szekrény tanulószobánként Számítógépasztal, szék SZAKKÖRI SZOBA SZÁMÍTÁSTECHNIKA TEREM Számítógép Nyomtató Számítógépasztal, szék Programok Zárható szekrény Tábla+flipchart HÁLÓSZOBA, HÁLÓTEREM Ágyneműtartós ágy Szekrény Éjjeli szekrény Polc Tükör Cipőtároló Szék Asztal Ágynemű garnitúra Ágyneműhuzat garnitúra Éjjeli lámpa STÚDIÓ Stúdióasztal Szék Belső, kiépített hangtechnikai hálózat HIFI-torony Mikrofon Erősítő Hangszóró+fejhallgató Videofelvevő kamera Videofelvevő és lejátszó Tárolószekrény

1

-

1

1

Tanulói létszám figyelembevételével 1 Tanulói létszám figyelembevételével 1 1 1 2

Tanulószobánkénti létszám szerint 1 Tanulószobánkénti létszám szerint 1 Helyiségenként 1 Helyiségenként 1 1

Számítógépenként 1 Létszámhoz igazított felszerelés, asztal, szék

Számítógépenként 1 Létszámhoz igazított felszerelés, asztal, szék

20 tanulónként 1 1 Számítógépenként 1 Szükség szerint 1 1

4 tanulónként 1 5 Számítógépenként 1 Szükség szerint Termenként 1 5

Létszám szerint 1 Létszám figyelembevételével 1 Létszám szerint 1 Létszám szerint 1 Szobánként 1 Szobánként 1 Létszám figyelembevételével 1 Létszám figyelembe vételével 1 Létszám szerint 1 Létszám szerint 3 Létszám szerint 1

Létszám szerint 1 Szobánként 1 négy részes Létszám szerint 1 Létszám szerint 1 Szobánként 1 Szobánként 4 Létszám figyelembevételével 1 Szobánként 1-4 Létszám szerint 1 Létszám szerint 2 -

1 3 1

1 3 1

1 1 1 1 1 1 1

1 5 2 1 1 (digitális fényképezőgép) 3 1

223 Pedagógiai program SPORTUDVAR KOLLÉGIUMVEZETŐI IRODA NEVELŐTESTÜLETI SZOBA ÜGYVITELI HELYISÉG ORVOSI SZOBA

Iskolai szerint Iskolai szerint Iskolai szerint Iskolai szerint Iskolai szerint

VI.2. Nevelő-és oktató munkát segítő eszközök Eszközök, felszerelések Televízió Rádió CD vagy lemezjátszó Magnetofon Videolejátszó Digitális tábla Tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok, cd-k, dvd-k

Mennyiségi mutató 50 tanulónként 1 Társalgónként 1 Társalgónként 1 Társalgónként 1 2 tv-hez 1 Intézményenként Iskolatípusnak megfelelően

Leltári mutató 3 1 3 3 1 Könyvtárban, könyvszekrényben

VI.3. Egészség-, és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelések Elsősegélyláda

Mennyiségi mutató Épületenként 1

Gyógyszerszekrény

Épületenként 1

Leltári mutató A közegészségügyi előírások szerint A közegészségügyi előírások szerint


VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, legitimáció VII.1. A nevelők szakmai-lelki továbbképzésének fórumai A KPSZTI által ajánlott kollégiumi továbbképzések (őszi, tavaszi) A Kollégiumok Országos Érdekvédelmi Szövetsége által szervezett, javasolt továbbképzések A Megyei Kollégiumi Szövetség által szervezett helyi továbbképzések A fenntartó Győr Egyházmegye által javasolt lelki továbbképzések A MEPI által ajánlott továbbképzések A kollégiumi belső továbbképzések (választott felelősségi terület szerint ill. a nevelői kompetenciák fejlesztésére pld. ifjúságvédelem, információs e-kultúra, pasztorális nevelés, kulturális és művészeti nevelés, tanulási stratégiák és problémák, környezetvédelmi nevelés, pályaválasztás, önismeret és személyiségfejlesztés, pénzügyi és gazdasági jártasságok, …)

VII.2. A pedagógiai program felülvizsgálatának módja A program tartalmi, statisztikai összetevőit minden tanévben felülvizsgáljuk, aktualizáljuk beiskolázási eredményeknek, az intézményi működési változásoknak (személyi és tárgyi feltételek) megfelelően. A PROGRAM SZERKEZETI ELEMEIT, JOGI ALAPJAIT, SRATÉGIAI ÖSSZETEVŐIT A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI, AZ ORSZÁGOS ALAPPROGRAM TÖRVÉNYI MÓDOSÍTÁSA ESETÉN ILL. A KPSZTI SZAKÉRTŐI JAVASLATA ALAPJÁN VIZSGÁLJUK FELÜL.

VII.3. A pedagógiai program felülvizsgálatának folyamata 1. A kollégium vezető az iskolaközpont vezetésének jóváhagyásával a tanév elején áttanulmányozza a szükséges törvényi szabályzókat, majd azonosítja a módosításra, kiegészítésre szoruló területeit és ismerteti a helyi nevelőtestülettel. Felelős: kollégium vezető Érintettek köre: nevelői munkaközösség 2.A felülvizsgálandó témaköröket a kollégium vezető a munkaközösséggel felosztja. Felelős: kollégium vezető Érintettek köre: kijelölt nevelők Informált: nevelői munkaközösség tagjai 3.A témafelelősök elvégzik a kijelölt témakör elemzését, módosító javaslatokat nyújtanak be. Felelős: a kijelölt nevelők Érintettek köre: munkaközösség Informált: kollégium vezető 4.A kijelölt felelősök nevelőtestületi munkaértekezleten ismertetik és vitára bocsájtják módosító javaslataikat. Amennyiben a munkaközösség elfogadja azokat: módosításként, kiegészítésként bekerülnek a programba. Korrekció szükségessége esetén a felelősök azt egy héten belül elvégzik.

225 Pedagógiai program Felelős: a kijelölt nevelők Érintettek köre: a munkaközösség tagjai Informált: a munkaközösség 5.Az így kiegészített Kollégiumi Pedagógiai Programot a szülői szervezettel, valamint a DÖK ülésén a növendékekkel is megismertetjük, véleményüket kérjük. Felelős: kollégium vezető Érintettek köre: szülői szervezet, DÖK 6.Az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Az igazgató a végleges programot megismerteti a különböző fórumokon a közvetlen partnerekkel. Felelős: igazgató Érintettek köre: nevelőtestület, közvetlen partnerek 7.Az igazgató felterjeszti a módosított Kollégiumi Pedagógiai Programot elfogadásra a fenntartóhoz. Felelős: az igazgató Érintettek köre: fenntartó Informált: nevelőtestület Határidő: a folyamatot úgy kell tervezni, hogy a fenntartó által meghatározott időpont előtt 1 héttel elkészüljön. A Kollégiumi Pedagógiai Program elfogadását követően az SZMSZ, az IMIP dokumentumokat, Házirendet szükség szerint felül kell vizsgálni és aktualizálni.

VII.4. Érvényességi rendelkezések A program érvényes a következő tervezett felülvizsgálat első napjáig, azaz 2014. szeptember 1-ig. Győr, 2013. március 31. Készítette: Ábrahám Csaba kollégium vezető Véleményezte és elfogadta: A kollégium nevelői munkaközössége

Koppány László igazgató Jóváhagyta: Dr. Pápai Lajos megyéspüspök, az iskola fenntartója Győr, 2013.


AZ APOR VILMOS ISKOLAKÖZPONT ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerbe bevezetett évfolyamokra vonatkozóan

227 Pedagógiai program TARTALOM TÖRVÉNYI HÁTTÉR I. Hivatalos adatok, törvények I.1. Az iskola I.1.1. Az iskola hivatalos adatai I.1.2. Az iskola jellege I. 2. Az alapfokú művészetoktatás törvényességi háttere NEVELÉSI TERV I. Az intézmény pedagógiai alapelvei II. Az intézményi cél, feladat, követelmény II. 1. Az intézmény célrendszere II. 2. Az intézmény feladatai II. 3. Általános fejlesztési követelmények III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok V. A tehetség, a képesség, kibontakoztatást segítő tevékenységek VI. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei VII. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje V I I I. M e g m é r e t t e t é s VIII. 1. Művészetoktatásunk követelményrendszerének alapelvei VIII. 2. Ellenőrzés, értékelés VIII. 3. Szorgalom VIII. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele HELYI TANTERV I. Helyi tanterv I.1 Általános rendelkezések I.2. Alapelvek, célok I.3. Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében I.4. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja tartalmi szabályozásának értelmezése I.5. Az alapfokú művészetoktatás követelmény és tantervi program alkalmazásának, és a programfejlesztés gyakorlatának fogalmai II. Az Alapfokú képző- és iparművészeti oktatás II.1. Célrendszere és funkciói II.2. A képző– és iparművészeti ág sajátosságai: II.3. A képzés struktúrája II.4. Óraterv III. A képző- és iparművészeti oktatás III.1. Képzőművészeti tanszak – vizuális alapozó gyakorlatok III.1.1. Előképző évfolyamok - 1–2. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag

228 Pedagógiai program III.2. Képzőművészeti tanszak – vizuális alkotó gyakorlatok III.2.1. Alapfokú évfolyamok - 1-3. évfolyam 1. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 2. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 3. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények Évfolyamösszevonás esetén: Feladatcsoportok az 1-3 évfolyamok számára III.2.2. Alapfokú évfolyamok 4-6. évfolyam 4. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 5. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 6. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények Évfolyamösszevonás esetén III.2.3. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után III.2.4. Továbbképző évfolyamok - 7-8. évfolyam 7. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 8. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények Évfolyamösszevonás esetén III.2.5. Továbbképző évfolyamok - 9-10. évfolyam 9. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 10. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények Évfolyamösszevonás esetén III.2.6. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

229 Pedagógiai program III.2.7. A tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök III.3. Képzőművészeti tanszak – grafika és festészet alapjai III.3.1. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 2. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 3. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények III.4. Környezet- és kézműves kultúra tanszak - Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat III.4.1. Alapfokú évfolyamok 4. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 5. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 6. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények III.4.2. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után III.4.3. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 8. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 9. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények 10. évfolyam Fejlesztési feladat Tananyag Követelmények III.4.4. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után III.4.5. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök IV. Zárórendelkezések


TÖRVÉNYI HÁTTÉR

231 Pedagógiai program I.

Hivatalos adatok, törvények

I.1. Az iskola I.1.1. Az iskola hivatalos adatai Az iskola neve:

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont

OM azonosítója:

030712

címe:

9024 Győr, Pátzay Pál u. 46.

vezetője:

Koppány László

Tel.: 96/514-260

A fenntartó neve:

Győri Egyházmegye Iskolai Főhatósága

címe:

9021 Győr Káptalandomb 5/B.

Az alapító neve:

Római Katolikus Szentlélek Egyházközség

címe:

9024 Győr, Szentlélek tér 1.

Az alapító okirat kelte: felülvizsgálata:

1992. december 13. 2010. május 15.

Működési engedélyt kiadó szerv neve:

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője

címe:

9021 Győr, Városház tér 1.

A működési engedély kelte:

1993. január 11. 2010. június 2.

232 Pedagógiai program A képzés típusa:

alapfokú művészetoktatás

Az alapfokú művészetoktatási egység vezetője:

Kissné Kostelec Éva

Az alapfokú művészetoktatás időtartama:

12 évfolyam

szakaszai:

előképző alapfok, továbbképző

képzési ág:

képző- és iparművészeti

tanszakok:

- képzőművészet - környezet- és kézműves kultúra

az intézménybe felvehető tanulószám: 340 fő Az alapfokú művészetoktatás indításának időpontjai: 2002. szeptember A program benyújtója:

Koppány László

A pedagógiai program készítője:

Kissné Kostelec Éva

A nevelőtestületi elfogadás dátuma:

2011. április 29.

A fenntartói jóváhagyás dátuma:

2011. május

A pedagógiai programot véleményező szakértő neve: Baranyai Zoltánné Tartalomjegyzék:

- Nevelési program - Helyi tanterv

Mellékletek:

- Szakértői javaslat, vélemény - Nevelőtestületi jóváhagyásról szóló jegyzőkönyv - Fenntartói jóváhagyás határozata

I.1.2. Az iskola jellege

233 Pedagógiai program Győr Város Önkormányzata és a Szentlélek Plébánia együttműködésének eredményeként született meg az az elhatározás, hogy Győr egyik népes lakótelepén, Marcalvárosban 12 évfolyamos iskolaközpontot építenek azzal a céllal, hogy elősegítsék a városrész egyre növekvő számú ifjúságának magas színvonalon történő oktatását és nevelését. Az Önkormányzati Testület egyetértve Benkovich Ferenc pápai prelátus keresztény szellemiségű célkitűzéseivel, erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatta az oktatási központ munkálatainak beindítását. A Szentlélek Egyházközség 1990-ben létrehozta az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítványt, amely magára vállalta - bel - és külföldi adományozók, a hívek, valamint Győr város lakosságának önzetlen támogatására támaszkodva - az építkezés megvalósítását. Az iskolaközpont 1993. szeptember 1-jén nyílt meg és megkezdődött a tanítás az általános iskola első hat évfolyamán. Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont átfogó és minőségi oktatást kíván biztosítani tanulói számára megkülönböztetett figyelmet fordít a kisgyermekek és a serdülők emberi, erkölcsi és vallási nevelésére. Példának tekinti a névadó Boldog Apor Vilmos Püspököt, aki egész életét az ifjúság nevelésének szentelte. Az iskola tevékenységi köre és jellege - elsősorban katolikus fiatalok keresztényszellemű nevelése és oktatása, amely szervesen illeszkedik a Magyar Köztársaság oktatási rendszerébe. Nyitva áll minden katolikus vagy más vallású fiatal előtt, aki elfogadja az iskola szellemiségét és célkitűzéseit. Az iskola felügyeleti szerve - az érvényben lévő állami és egyházi rendelkezések szerint. Az Iskolaközpont magába foglal: -

egy általános iskolát 8 évfolyamos szerkezeti formában, egy 6 évfolyamos gimnáziumot, (1998/99 tanévtől kezdődően egy 4 évfolyamos gimnáziumot), egy többfunkciós diákotthont, alapfokú művészetoktatási intézményt képző- és iparművészeti ágon óvodát.

Az iskola az általános iskolai, a gimnáziumi, alapfokú művészetoktatási (többcélú) tevékenységét közös igazgatású intézményként szakmailag egységes szervezeti keretben végzi a kollégiummal és az óvodával együtt. Az iskolában az alapfokú oktatás az 1. évfolyamon kezdődik és a 6. illetve a 8. évfolyamon fejeződik be. A gimnáziumban a nevelés és az oktatás a 7. és a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. Működési területe - elsősorban Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területe és az észak-dunántúli régió

Az iskolaközpont épülete: -

40 tanterem csoportbontásra alkalmas kistermek


1 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem 8 szaktanterem 1 könyvtár kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula 220 férőhelyes kollégium konyha, ebédlő orvosi rendelő egyéb kiszolgáló helyiségek.

Iskolaközpont alkalmazottai: Oktatás: Központi irányítás: Kollégium: Intézményi vagyon működtetése: Konyha:

97 fő 5 fő 10 fő 17 fő 13 fő

(A fenti létszámadatok a részfoglalkozású, szülési szabadságon és gyesen lévő dolgozókat is tartalmazzák. )


I. 2. Az alapfokú művészetoktatás törvényességi háttere 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) az e rendelet melléklete szerinti 2. melléklettel egészül ki, ezzel egyidejűleg az R. Mellékletének megjelölése 1. mellékletre módosul. 2. § Az R. 3. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e rendelet 1. melléklete szerint – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően – folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. (5) E rendeletnek – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott – 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni.” 3. § Az R. 1. § (1) bekezdésében a „mellékleteként” szövegrész helyébe az „1–2. mellékleteként” szöveg lép. 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő 15. napon veszti hatályát.


NEVELÉSI TERV

I. Az intézmény pedagógiai alapelvei

237 Pedagógiai program Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását.

II. Az intézményi cél, feladat, követelmény


II.1. Az intézmény célrendszere Az alapfokú képzés iparművészeti oktatás célja és feladata a világ használatához és alakításához szükséges ismeretek, készségek, képességek, olyan fokra való fejlesztése, hogy a tanuló ezen eszköztár birtokában képes legyen saját gondolatainak, érzéseinek kivetítésére, hogy képes legyen igény és elképzelése szerinti tárgyak tervezésére, alkotására. A fenti célok eléréséhez szükséges: - a befogadó, megismerő, alakító képességek fejlesztése - a problémafelismerés, megoldás készségének kialakítása - a tanulás és önművelés képességeinek kialakítása - a megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása - a szociális hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség biztosítása - a gyermek egyéni képességének megfelelő fejlesztése a tehetség kibontakoztatása, a személyiség komplex fejlesztése - az önkifejezés és alkotás készségének kialakítása, a kreativitás fejlesztése - a gyermek világképének formálása - a műveltség, tudás megszerzésére való törekvés kialakítása - a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek átadása - a nemzeti és európai kultúránkhoz való kötődés kialakítása - az értékmegőrzés, a hagyományápolás iránti igény felkeltése - a tömeg és művészi kommunikáció formáinak megismerése, alkalmazása - a köznapi, a művészeti szép felfedeztetése - az általános emberi értékek megismertetése - az érzelmi gazdagság kifejlesztése - a kulturált magatartás szokásainak gyakoroltatása - a tanulási fegyelem, a munkafegyelem kialakítása - a testi-lelki egészség, az egészséges életmód iránti igény felkeltése - a lelkiismeret és felelősségtudat kialakítása - az esztétikai igényesség kifejlesztésével a kulturált környezetre való igény ( rend, tisztaság ) kialakítása - a továbbtanulást lehetővé tevő szilárd ismeretek átadása, birtoklása Az egyes képzési szakaszok évfolyamok célcsoportjait az adott képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai tartalmazzák.

II.2. Az intézmény feladatai A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé. Intézményünkben egy művészeti ágon (képző- és iparművészet) három szakaszban (előképző, alapfok, továbbképző) folyik művészetoktatás. Feladataink: - rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), - rendszeres igényfelmérés (évente), - feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása, - érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, - személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, - többirányú művészeti alapkészségek kialakítása. A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök: - kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, - egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása,


tehetséggondozó eljárások, kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, közösségfejlesztő módszer, játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, kiscsoportos oktatás.

Nevelési eszközök: - minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele Ösztönző eszközök: - megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és a műhelygyakorlatok tanítása, – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.

II.3. Általános fejlesztési követelmények Az intézményben folyó alapfokú képző és iparművészeti oktatás fejlesztési követelményei: - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére - a vizuális információk, közlemények megértésére - a képi gondolkodásra, vizuális absztrakcióra - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére - a kifejezési eljárások használatára - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására - a médiák által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére - vizuális önkifejezésre, alkotásra - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére - tervezésre, konstruálásra - a kifejezési technikák tárgykultúra anyagainak ismeretére - eszközhasználatra, anyagalakításra - tárgykészítésre, környezetformálásra - a kézműves tevékenység gyakorlására - a jelentés az esztétikum megértésére - a rendeltetés – a szerkezet – a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére - a mindennapok, a természeti társadalom szépségének befogadására - a vizuális művészetek, környezet és tárgykultúra megismerésére - a műelemzési eljárások alkalmazására - a néphagyomány, a népi kultúra befogadására irányulnak. Az egyes képzési szakaszok, évfolyamok követelményeit az adott képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai tartalmazzák. A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és műhelyi gyakorlat tanítása – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.

III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a

240 Pedagógiai program személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/ A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi „gyermeki” vonások megnyilvánulására. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának! Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán (és bizonyára a többi ágon is) határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás – a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében.

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a

241 Pedagógiai program segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához.

V. A tehetség, a képesség, kibontakoztatást segítő tevékenységek „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata a tehetséggondozás.

242 Pedagógiai program Az alapfokú képző és iparművészeti nevelés a képző- és iparművészeti iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakozását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésén van. Az összeállított tantárgyi program a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai eredményeire épít. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). Az alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség nyílik. A kiscsoportos műhelyfoglalkozások segítik az egyénre szabott, differenciált foglalkozást az elmélyült alkotó tevékenységet. A tehetséggondozás szolgálatában áll az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek is. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában jelentős szerepet kap az évenként megrendezésre kerülő növendékek munkáiból rendezett kiállítás, a tanulók alkotásaiból rendezett jótékonysági vásár és a húsvéti és karácsonyi ünnepváró alkotódélután, az évente két alkalommal megrendezésre kerülő alkotónap és tematikus nyári alkotótábor. Nagy gondot fordítunk a pályázatokra, versenyekre való felkészítésre. A kiemelkedő teljesítmény elismeréseként a tanulók jutalomba is részesülnek. Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelésben részesülő tanulók bekapcsolódhatnak 11-12 évfolyamon a rajz és műalkotások elemzése és fakultáció munkájába, ahol további lehetőség nyílik a művészi manuális képességfejlesztésre. Intézményünk 12 864 db kötetes könyvtára, gazdag videó- és folyóirattára, a könyvtár multimédiás számítógéprendszere az önművelés a tehetséggondozás lehetőségének széles skáláját biztosítja. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő növendékek bekapcsolódhatnak az intézményünkben működő művészeti csoportok, érdeklődési körök (virágkötészet, kosárfonó, fazekas), klubok (kiskönyvtáros, diákújságírók, táncklub, természetjáró), sportcsoport (torna, atlétika, röplabda, futball, karate), tanfolyamok (virágkötészet, szalmafonás, varróiskola) munkájába. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A felsorolásban szereplő, jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább bővíthetők. Az iskola alapítványa anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását.

VI. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Mivel az alapfokú művészetoktatás számára még nem készült tankönyv, a kiválasztás elve csak általános lehet.  Feleljen meg a művészetoktatás célrendszerének  Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak  Segítse a tanulást, motiváljon  Szerkezete legyen világos, egyszerű  Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen

243 Pedagógiai program    

Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra Legyen több évig használható Az ára legyen kedvező.

VII. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanév elején levélben tájékoztatjuk a szülőket az év feladatairól, éves programnaptárt, kap minden szülő melyben a tanév várható eseményeit, tüntetjük fel (tanévnyitó, fogadó órák, szülői értekezlet, múzeumi órák, kirándulások, szünetek, kiállítások.....) A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről, aktuális terveinkről, sikereinkről értesítést küldünk. A félévi szülői értekezleten a művészeti órák munkáit bemutató dia bemutatók segítségével nyújtunk betekintést az órák hangulatába. Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, az alkotó hétvégeken, táborozás során, kirándulások alkalmával, a félévi rendszerességű vizsgakiállításokon. A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket.



VIII. Megmérettetés

VIII. 1. Művészetoktatásunk követelményrendszerének alapelvei -

-

-

Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Mérlegelni kell a tanuló képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását. Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között. A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása. Csak az önmagával szemben igényes pedagógus tud igényességre nevelni. A tantárgyi és a tanórai követelmények legyenek világosak egyértelműek és teljesíthetőek. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során. A tanuló érezze a következetességet és az állandóságot. A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete. Tegyünk meg mindent, hogy minden gyermek egyéni képességeinek szintjén sikerélményt, a munkavégzés eredményének örömét élje át. Az iskolaközpont belső és külső rendjének megtartásához az alábbi követelményeket emeljük ki: a) A gyermek első számú kötelessége a tanulás, ebben törekednünk kell a biztosított formai, tartalmi keretek között az igényességre, az önállóságra is. b) A Házirend szabályait be kell tartani, illetve tartatni mindenkinek. c) A katolikus iskolába járó tanulók viselkedéskultúrája mindig legyen példamutató, melyet az erkölcs és az illem normatívái jellemeznek. A nevelők tájékozódjanak alaposan, körültekintően a gyermek tanulási nehézségeiről. Nevelők feladatai: a) Törekedjenek a fejlődő szakirodalommal lépést tartani egyházi tudományokban, a nevelés, a szaktárgyak tekintetében. b) Munkájukban lelkiismeretesek, igényesek, pontosak, innovatívak legyenek. c) Az iskola ugyanazon szakos tanárai alakítsák ki tantárgyaiknál az azonos követelményszinteket, mérési formákat. d) tanítás során igyekezzenek minél több értéket átadni és közvetíteni.

VIII. 2. Ellenőrzés, értékelés A követelmények teljesítésének mértékéről kapott visszajelzés a tanulóknak, pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt szükséges. Csakis ennek a figyelembevételével tervezhető nevelési- oktatási folyamat. Az iskolai értékelésünk célja: minősítés, viszonyítás az elvárt vagy kitűzött célokhoz motiváció, a stratégia megvalósításához visszajelzés: a pedagógus számára a tanuló fejlődéséről a szülő fel, hogy milyen a gyermek viszonya az iskolai követelményekhez Az értékelés kiterjed az iskolaközpont minden területére: az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére a szorgalom – ezen belül a felkészülésre, a feladat- és felelősségvállalásra a korábbi teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre

246 Pedagógiai program Alapelvek: - Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő-képességet, önnevelésre késztet. - Objektivitása és igazságossága a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszerre épül. Ugyanakkor a tanuló önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. - Az értékelés akár bíráló, akár elismerő, épüljön a bizalomra. - A tantárgyak ellenőrzési-értékelési rendszerében elengedhetetlen követelmény a folyamatosság és a változatosság. - Az osztályozás nem mechanikus művelet. Tükrözni kell a tanuló félévi, illetve az egész évi teljesítményét, igyekezetét és az esetleges teljesítményváltozás irányát. - A tanulók értékelésénél figyelembe kell venni a művészeti tanszak sajátosságait. - A tanév során bemutatókon, pályázatokon, kiállításon való szereplés is értékelhető. - A tanulók tantárgyi teljesítményét a tantárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. - Beleszólási joga a nevelőtestület év végi osztályozó értekezletének van a közoktatási tv. 70. § ( 4 ) bekezdésben vázoltak szerint. - Iskolaközpontunkban az értékelés-osztályozás a hagyományos öt-fokozatú skála mentén történik: jeles ( 5 ), jó ( 4 ), közepes ( 3 ), elégséges ( 2 ), elégtelen ( 1 ). Megjegyzés: az előképzőben is számmal osztályozunk az átlagszámítás miatt! - A szorgalmi időben kapott érdemjegyeket a pedagógus bejegyzi az ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. - Az egyes tantárgyakban kiemelkedő teljesítményért a gyermekek félévkor és tanév végén dicséretet kaphatnak. - Ha a tanulónak a jeles ( 5 ) osztályzata mellett legfeljebb egy jó ( 4 ) osztályzata van, és ennél rosszabb osztályzata nincs, akkor nevelőtestületi dicséretet érdemelhet ki. A döntés a tantestület joga. A dicséretet a bizonyítványban, a törzslapon és az osztálynaplóban is dokumentálni kell. - A szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. - Szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag. A számonkérés formái: A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl.: szóbeli megnyilvánulások, előadás, önálló gyűjtőmunka, rajzi, festési, mintázási, tervezési, tárgyalkotási produktumok). Az értékelés eszközei: szóbeli és írásbeli számonkérés. A gyakorlati munka értékelésének módjai:    

bemutatók értékelése, tervek, rajzok osztályozása, a munkafolyamat közben szóbeli értékelés, a kész munkák értékelése osztályzattal, gyakorlati bemutató, vizsgamunka készítése.

A tanulók gyakorlati munkáját érdemjegyekkel minősítjük. Az értékelés általunk meghatározott kritériumai: Az értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie.

247 Pedagógiai program Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége:  meghatározott időszakonként áttekintjük a tanulmányi helyzetet, a gyengén teljesítőket figyelmeztetjük, illetve a kiskorú tanulók szüleit tájékoztatjuk.  az értékelés alapja a folyamatos teljesítmény, melyet befolyásol a fejlődési ütem.  az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: ellenőrző vagy tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány.

VIII. 3. Szorgalom Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem pontosság jellemzi. A tanítási órára képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha a képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Vagy: félévi, év végi osztályzatai között elégtelen ( 1 ) szerepel. A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell. A szorgalom értékelésének formái: Szóbeli és írásbeli dicséretek. A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése folyamatos.

VIII. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele Adminisztratív, formai feltételek: A szülők a gyermek tanköteles korától, jelentkezési lapon kérheti gyermeke felvételét az alapfokú művészeti oktatásba. Az igazgató által megbízott bizottság (felvételi vagy különbözeti vizsgabizottság) javaslata alapján az alapfokú művészetoktatásban való felvételről, évfolyamba, csoportba sorolásról az iskola igazgatója dönt, melyet írásban közöl. A gyermek beiskolázhatósága nemcsak a testi erőnlétének, hanem értelmi-érzelmi fejlődésének is függvénye. Nem kerül felvételre a gyermek, ha nem iskolaérett. Év közben tanuló felvételéről a felvételi-különbözeti vizsgabizottság döntése alapján az igazgató dönt.

248 Pedagógiai program Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés. A beíratás előtt a szülő megismerheti a az iskola Pedagógiai Programját. Beíratáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell a gyermek személyazonosságát. Az évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben az intézményvezető által megbízott különbözeti vizsgabizottság által dönthet a tanuló osztályba való sorolásáról.


HELYI TANTERV AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA

I. Helyi tanterv


I.1 Általános rendelkezések A követelmény és tantervi program szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészséget alapozza meg, elősegíti a szakmai orientációt, valamint a szakirányú továbbtanulásra történő felkészülést. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában, a kortárs művészet értő befogadásában. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a művészeti-kulturális műveltség azon elemeit, továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmények és tantervi programok tartalmazzák azokat a követelményszinteket és feltételeket, amelyet minden alapfokú művészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell. A követelmény és tantervi program a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységes alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett – a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok, ezen belül a helyi tantervek kidolgozását, melyeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeiként kezel.

I.2. Alapelvek, célok Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai intézményében az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat, azon belül helyi tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg.

251 Pedagógiai program Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség- és személyiségfejlesztésen van. A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás-nevelés megvalósításához, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához, a különböző kompetenciák fejlesztéséhez. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.

I.3. Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében Az alapfokú művészeti oktatás-nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a szín- és bábművészetben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését.

I.4. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja tartalmi szabályozásának értelmezése A követelmény és a tantervi program

252 Pedagógiai program A követelmény és a tantervi program a pedagógiai programokon belül a helyi tantervek és a tantárgyi programok kidolgozásának alapdokumentuma. A követelmény és a tantervi program művészeti áganként határozza meg a nevelő-oktató munka kötelező közös céljait, tartalmazza a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban teljesítendő fejlesztési feladatokat. Fejlesztési feladat A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos, a művészeti oktatás folyamata során. A pedagógiai folyamat különböző aspektusaira helyezik a hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a tananyag felépítését és az egyes évfolyamok követelményeit. Helyi tanterv Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, vagy összeállít. A közoktatásról szóló törvény 8/B. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által – művészeti áganként – kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A közoktatásról szóló törvény 45. §-ának (3) bekezdése alapján az alapfokú művészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába. A helyi tanterv összeállításánál lehetőség van a helyi sajátosságok figyelembe vételével történő tantervfejlesztésre. Követelmények A tanulói teljesítmény és továbbhaladás értékelésének alapjául szolgáló kritériumrendszer. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg az évfolyamok végén elvárható követelményszinteket. Kompetenciák A művészetoktatás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei, amelyre a fejlesztési célok irányulnak.

Tananyag Az oktatás és a tanulás kiválasztott, különböző módon (spirális, lineáris, koncentrikus, egyéb) elrendezett ismeretanyaga. A tananyag komplex rendszert alkot, amely több szempontból is csoportosítható, és amelyben domináns szerepet kap az ismeretanyag gyakorlati alkalmazása. A kompetencia alapú tananyag egy adott oktatási program része, amely moduláris felépítésű is lehet, tanuló- és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. Homogén és heterogén csoportokban a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit fejleszti.

253 Pedagógiai program Tanszak Az oktatásszervezéshez kapcsolódó fogalom. A tantárgyaknak a művészeti ág sajátosságai alapján rendezett csoportja. Tantárgy A művészeti ágon belül választott tantervi program. Főtárgy Az elsődlegesen kiválasztott tantárgy. Kötelező tantárgy – kötelezően választható tantárgy A főtárgy ismeretanyagának feldolgozásához szükséges tantárgy. Óraterv A jogszabályokba foglalt tanulási idő pedagógiai céloknak megfelelő felosztása tantárgyak és évfolyamok szerint. Az óratervben hagyományosan heti óraszám szerepel. A helyi tanterv az éves órakeretet megtartva didaktikailag indokolt esetben más óraszám felbontást is alkalmazhat. Tantervi program Az oktatás tartalmának, kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója. Funkciója az oktatási folyamat tervszerűségének megalapozása, az oktatás alapvető tartalmi egységeinek meghatározása. Tantervi tananyagtartalom A tantervi tananyagtartalomnak általában két szintje van. Az első szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb témáit, témaköreit, fogalmait, személyeit, műveit. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. Taneszköz Oktatási eszköz, segédeszköz, tanítási és szemléltető eszköz. Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. A taneszközök lehetnek hangszerek, háromdimenziós (tanári demonstrációs eszközök, tanulói munkaeszközök), nyomtatott (tanári és tanulói segédletek), oktatástechnikai taneszközök (anyagok és egyéb eszközök). Vizsgakövetelmények Az egyes tanulói teljesítmények és a jogszabályban rögzített normák összehasonlítására alkalmas kritériumrendszer az oktatási rendszer szakaszainak határain. Az alapfokú művészetoktatási intézményeket érintően a jogszabályban rögzített a művészeti alapvizsga és záróvizsga követelménye. E vizsgakövetelmények az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek.

I.5. Az alapfokú művészetoktatás követelmény és tantervi program alkalmazásának, és a programfejlesztés gyakorlatának fogalmai Oktatási program, (pedagógiai rendszer) a helyi tantervben A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következők. Tantervi program: tartalmazza a tantárgy tanításának céljait, fejlesztési feladatait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot.

254 Pedagógiai program Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: a) információhordozók: tankönyvek, kották, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, digitális adathordozók stb., b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., c) a kettő kombinációi: szoftverek stb. d) Minden olyan további eszköz, mely a feladat megoldását, a tevékenység végzését lehetővé teszi. (Pl. hangszerek, egyéb felszerelések.) Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények javítását, növelését, amelyek a tanuló egyéni fejlődését szolgálják. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására és továbbfejlesztésére. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás külső szakértő és az iskolavezetés részéről. A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha oktatási programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza. A programfejlesztés szintjei - A modulok szintje: a program elemi egysége a modul, azaz a tanítási (tanulási) egység, a pedagógiailag feldolgozott téma. Itt alapvetően két feladat van: a témák azonosítása (azaz a tananyag kiválasztása) és a témák tanításának megtervezése. Egy modul több variációban készül el aszerint, hogy fiatalabb vagy idősebb tanulóknak szánjuk. - Az adatbázis szintje: a modulokhoz eszközi elemeket kell kidolgozni: feladatokat, szemléltető és informatív anyagokat. Ezek azonban professzionális fejlesztés esetén nem kötődhetnek kizárólagosan egyetlen modulhoz, külön adatbázisba szerveződnek, amely háttérként szolgál a legkülönbözőbb modulok számára. - A rendszerek szintje: a modulok sorrendje és egymásra épülése természetesen az esetek többségében nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni (lehetőleg többes számban) a kidolgozott modulokhoz. Bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek ezekhez a bejárási utakhoz. Ilyenek a tankönyvek, az értékelési eszközök, a továbbképzési programok, továbbá a tantervi programok.


II. AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ– ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS II.1. Célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi– motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző–és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében.

II.2. A képző– és iparművészeti ág sajátosságai: -

-

tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt,

256 -

Pedagógiai program tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.

II.3. A képzés struktúrája Tanszakok -

Képzőművészet tanszak-az alapfok 3. évfolyamáig Környezet- és kézműves kultúra tanszak-az alapfok 4. évfolyamtól az alapfok 10. évfolyamáig:

Tantárgyak Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Vizuális alkotó gyakorlat (alapfok 1–10. évfolyam) Kötelező tantárgy: Grafika és festészet alapjai (alapfok 1–3. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat (alapfok 4-12 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat célja a környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, az általános és szakirányú ismeretek átadása révén a környezettudatos magatartás, az igényes kézműves tárgyalkotás képességének megalapozása. A környezet és kézműves műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását.

II.4. Óraterv Tantárgy

Évfolyamok

257 Pedagógiai program Előképző 1. 2. Főtárgy Vizuális alapozó gyakorlatok Vizuális alkotó gyakorlat Kötelező tárgy Grafika és festészet alapjai Kötelezően választható tantárgy Környezetkultúra és kézműves műhely-gyakorlat Választható tantárgy - Környezetkultúra és kézműves műhely-gyakorlat - Művészettörténet Összes óra:

1.

2

2.

Alapfok 3. 4.

5.

6.

Továbbképző 7. 8. 9. 10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

2–4

2–4

-

-

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

1–2

1–2

2–4

2–4

4–6

4–6

2

2

2

2

2

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam – az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik). A képző– és iparművészeti oktatás, kötelezően előírt tantárgyainak és óraszámainak figyelembevétele mellett, a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák ideje: 45 perc A képzés során a tananyagot az intézmény speciális tartalmakkal bővíti: - a feladatokat úgy tervezi meg, hogy az elsődlegesen a tanulók problémamegoldó képességét hívja elő, a egységességét, egyediségét és egyben sokszínűségét, - a tanév végén az iskola intézményi kiállítással összegzi a fejlesztő munka eredményét.


III. A KÉPZŐ–ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a képző–és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés

259 Pedagógiai program Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése - A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. - A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. - Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. - Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. - Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.


III.1.

KÉPZŐMŰVÉSZETI

TANSZAK

-

VIZUÁLIS

ALAPOZÓ

GYAKORLATOK A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A művészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlődéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerű művészeti tevékenységek által.

III.1.1. Előképző évfolyamok - 1–2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A közvetlen érzéki tapasztalás (hallás, látás, tapintás) útján megszerzett élmények képi, plasztikai feldolgozási képességének fejlesztése. – A természeti és tárgyi környezet szépségeinek felfedeztetése. – A hagyományok élményszerű megismertetése. – Egyszerű kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása: – Az arányok, színek, formák, felületek, tömegek és a tér felfedeztetése játékos tevékenységeken keresztül. – Az önkifejezés változatos formáinak megismertetése. – Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek elsajátíttatása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív munkára és gondolkodásra nevelés.

Tananyag Feladatcsoportok Érzékszervi tapasztalások – Színek, formák, hangok megfigyelése A formákhoz (pl. citrom, szilva, eper…), illetve hangokhoz (dó, mi, lá…) színek kapcsolása és fordítva. – A különböző formák, színek, hangok hasonlóságaik észrevétele Formai hasonlóságok észrevétele (pl. tojás-citrom; narancs-labda…). A színhasonlóságok (árnyalati különbségek) észrevétele. A hangszín azonosság észrevétele, kifejezése színes papírlapokkal. – Hangokkal, mozgással, látvánnyal való analogikus játékok Dramatizálással, mozgással, hanggal érzelmek, élmények kifejezése. – A ritmus és a megélt mozgás vizuális megjelenítése - Nagyméretű papírra nyomhagyással. Vonal és forma – A vonal és a folt megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben Kalligráfiák, a gesztusfestészet, illetve a lírai absztrakt művészet néhány szép példájának bemutatása. Fotók segítségével természeti jelenségek (pl. pókháló, a vihart jelző égbolt vagy a víztükör) vonal és színfoltjainak szemléltetése. Vonalképződmények kialakítása a legkülönbözőbb eszközökkel. Formaképzés tépéssel. – A forma gazdasága Formavariációk kialakítása tépéssel, vágással. A képzett forma jelentésének átalakítása tagoló vonalakkal. – Pont–, vonal–, folt– és formaképző játékok

261 Pedagógiai program Gyűjtött természeti anyagokkal (pl. homok, kavics, fűszál, bot, levél, kéreg), a meglevő képzőművészeti eszközökkel (pl. ceruza, zsírkréta, vízfesték, illetve ecset, újbegy, tenyér) pont, vonal és folthatásra épülő alkotás létrehozása. Formaképzés a fenti anyagokkal. Felületek – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok biztosításával Becsukott szemmel a különböző felületi minőségi különbségének (pl. simaság, érdesség) érzékelése. A különböző felületek nyomainak rögzítése. Frottázs-gyűjtemény kialakítása. A gyűjtött anyagok felhasználásával képi kompozíciók kialakítása. – Felületképzési játékok síkban és plasztikában változatos anyagokkal Az iskola által keltett érzelmi benyomás kifejezése az iskolában rögzített felületnyomok felhasználásával. Az iskolát körülvevő természet plasztikus felületnyomai agyagba rögzítve, gipszbe kiöntve. Méretek és arányok A méretek és arányok érzékletes megtapasztalása A kisebb, nagyobb; hosszabb, rövidebb, sovány, kövér kifejezése síkban és plasztikában – Játékos arányváltó feladatok A környezeti elemek megváltoztatásával annak érzékeltetése pl. Hogyan lehet egy parányi gyomnövényből mesebeli óriásfa; Hogyan lehet egy parányi hangyából, szitakötőből rettegett vagy jószívű óriás; Hogyan lehet egy sárkányból parányi gyíkocska; Hogyan lehet a Babszem-Jankóból Gulliver? A színek világa – A színek hangulati hatásának átélése, alkalmazása Expresszionista alkotások pl. a Der Blaue Reiter csoport alkotásainak bemutatása. Egy-egy festmény színvilága mit fejez ki számodra? Milyen érzetet kelt a sárga, piros, kék, zöld, fehér, fekete, rózsaszín? Öltöztethető babák, dobozok felhasználásával játékos kísérletek: Milyen színűre festenéd a házatokat, a szobádat? Milyen színű ruhát adnál a különböző tulajdonságú mesehősökre? – Színkeverési játékok Egry József és Udvardi Erzsébet alkotásainak szemléltetése Színkeverési gyakorlatok színes ceruzával, színes filctollal pl. színárnyalat, tónusfokozat képzés Színkeverési gyakorlat vízfestékkel, temperával pl. a főszínekből mellékszínek képzése. Téri élmények – A sík és a tér megtapasztalása Vizuális téri-illúziók bemutatása (Kepes György ábrái). – Térjátékok A kinn, benn fent, lent megtapasztalása, kifejezése. – Zárt és nyitott terek Nyitott ablakkal, ajtóval a tér kitárása. A zártság feloldása átlátszósággal. – Téri élmények rajzi, plasztikai megjelenítése A tanulók térmegjelenítési szintjéhez igazodva egymásmellettiséggel, egymásfölöttiséggel vagy méretkülönbséggel tér kifejezése.

Idő élmények – Az idő múlásának és a változás megtapasztalása

262 Pedagógiai program Közös munkával egy kör tárcsán a tavasz, nyár, ősz, tél legjellemzőbb jegyeinek bemutatása. – Eseménysort kifejező képsorozat készítése Leporellóval a nap eseményeinek megjelenítése. – Egyszerű animációs játék Egy tárgy életre keltése animációval. Mese és valóság – A mesebeli világok, lények, történések síkban és plasztikában Szekeres Erzsébet, Baán Magdolna alkotásainak bemutatása. Rajzzal, festéssel, mintázással kialakított alkotások létrehozása. – Környezetünk formái, szereplői sík és plasztikus formában Bokros László, Bokros Júlia alkotásainak bemutatása Természeti (pl. virágok, fák, ember) és mesterséges (pl. ház, autó) tárgyak rajzolása, festése, mintázása. Tárgykészítés – Játékok, használati és ajándéktárgyak létrehozása Gersternkorn Román, Igaz Anikó alkotásainak bemutatása Állatplasztika kialakítása drótvázas, tapétaragasztós papírból. – Hagyománytárgyak készítése Hagyománytárgyak bemutatása A különböző dobozokban található perforált lapok (pl. tubusok rögzítésére használt anyag) felhasználásával, festékhengerléssel keszkenők díszítése. A kifejezési eszköztár bővítése - Rajzolás ceruzával, színessel, filctollal, zsírkrétával. - Festés vízfestékkel, ecsettel, újjal, tenyérrel, szivaccsal. - Nyomhagyás rajzeszközökkel, kézzel, bottal, szivacs hengerrel. - Nyomrögzítés ceruzával, agyaggal, gipsszel. - Formaképzés tépéssel, vágással. - Mintázás agyagból. - Konstruálás dróttal, tapétaragasztós papírral. - Animáció tárgyakkal. - Kísérletek színes papírlapokkal, öltöztethető babákkal, játék szobabelsővel. A tanultak összegzése Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. Kimeneti mérés. A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.


III.2.

KÉPZŐMŰVÉSZETI

TANSZAK

-

VIZUÁLIS

ALKOTÓ

GYAKORLATOK A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset–, munka– környezet és tűzvédelmi szabályok betartatása.

III.2.1. Alapfokú évfolyamok - 1-3. évfolyam

1. évfolyam – Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. – A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végigvitelével. – A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése.

2. évfolyam – A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. – Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. – A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. – A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése. – A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése. A síkbeli és plasztikus Vizuális alkotó gyakorlat –

T an an ya g

Fejlesztési feladatok

Fejlesztési feladatok - Tananyag - Követelmény 3. évfolyam – Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. – A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése. – A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. – A népművészeti és művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. – A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Vizuális alkotó gyakorlat –

264

Követelmény

munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Kézműves és népművészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

ismeretek Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

Pedagógiai program ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, – a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – a látvány és jelenségek értelmezésére, – vázlatok készítésére, átírásra,

265 Pedagógiai program – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök (Vizes-bázisú festékek, pasztell és zsírkréták használata – az agyag kezelése, formaalakítása egyszerű segédeszközökkel) Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák (Kollázs és mozaik technika, a fénymásolatok, fotók felhasználása, továbbalakítása, papír- és textilszövés, fonás) Kézműves és népművészeti technikák (Természetes anyagok gyűjtése, kreatív feldolgozása, a népi díszítőművészet elemeinek felhasználása) Mesék jellegzetes történetvezetése (Illusztráció sorozat készítése – a lényeges mozzanatok kiemelése, a mese hangulatának képi felidézése) Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai (Az adott téma többoldalú megközelítése, feldolgozása más-más szempont szerint – a képkészítés lehetőségei miniatűr és óriás méretben – a bélyegtől a plakátig) Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok (A festékek, az agyag minőségének megőrzése, kiszáradás elleni védelme, baleset-és egészségvédelmi szabályok a hegyes szúró és vágóeszközök és a ragasztók használatakor)

1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. – A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végig vitelével. – A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése. Tananyag Mesék, kalandos történetek – Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások (a kiválasztott mesék, mesehősök megelevenítése monokróm vagy színes rajzokkal - égigérő fa, gyöngytollú madár, hetedhét ország, rejtélyes sziget) – Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése (rajzos napló a valóság és fantázia-szülte események rögzítésére) – Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (a képregény hagyományos és rendhagyó formái - ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték) Színes világok megelevenítése – Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban (farsangi forgatag, viharban, majális) – A színek hatása, érzelmi ereje (ünnepek – hangulatok megjelenítése színes kompozíciókkal)

266 Pedagógiai program – Színkontrasztok, színharmóniák (érzelmek, fogalmak ábrázolása a színek segítségével - színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – A szereplők megjelenítése – mesehősök, állatfigurák (varázslók, macskák, baglyok, kígyók - mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek – bábfigurák készítése (mozgatható alakok sík és térbeli megjelenítése) Megszemélyesítés – Síkfigurák kialakítása (társasjáték készítése a figurák felhasználásával - papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (állatalakok maszkjai - papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma – A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (egyszerű téri helyzetek kialakítása, hajtogatott, vágott környezet a figurák mozgásterének létrehozása – karton, ragasztó, ceruzák, festékek, tollak, tusrajz) – A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével (a jövő városai) – Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes – állatok, manók, tündérek körtánca, magányos fa, elhagyott táj, sötét utcák) Varázslatos tárgyak, különös eszközök – Edények, eszközök kialakítása (kincses ládák agyagból, karcolt díszítéssel) – Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése (tarisznyakészítés, kabalafigurák és varázspálca faragása) – A gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei (kollázs készítése gyapjúszálból, textilanyagokból) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása (viasz visszakaparás, nyomdázott temperamozaik) – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt (őszi levél, tépett-ragasztott papírmozaik) Figura és mozgás – A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló–, guggoló, több–kevesebb figura, árnyképek – a történet kitalálása az elkészült képek értelmezésével) – Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel (állat- és emberalak ugrás, repülés közben) – Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése (állatfarm és sokadalom – a kiégetett figurákkal tömeg megjelenítése, helyzetgyakorlatokkal a különféle alakok felhasználásával) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai (pecsételés festéssel és benyomással, karcolás) – Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek más bolygón élőknek a földi életről, személyes lenyomatok, jelek, monogrammok készítése különböző eszközökkel) – A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (ékszerek és testfestés - sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták (játék a formákkal, a fényárnyékhatásokkal) – Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal (egyszerű motívumok képszövéssel – szín és faktúra kísérletek)

267 Pedagógiai program - Szám–, állati és növényi szimbólumok a mesék világában (a számok dekorativitása, a számok és meseszereplők misztikus jelentése) – Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak átlényegítése) Időkerék – évszakváltások – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása (húsvéti dekoráció, szüreti kosár, adventi kalendárium) – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése (baba, ház, szív, kard, huszár dekoratív kialakítása) – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája (karcolt motívumok, papírvarrás) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény: A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. – Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. – A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. – A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése. – A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

268 Pedagógiai program Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése (reggeli készülődés, iskolai szünet, otthoni kedvenc időtöltések) – Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban (a szoba sarkában, osztályterem, konyhai furcsaságok) – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (alaprajz készítése létező és nem létező lakóházakhoz, ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával (egy kutyasétáltatás kalandjai, az első biciklizős élmények, kirándulás) A színek érzelmi ereje – Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban (álomképek, valós események) – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (képzeletbeli utazás a színek városaiban - színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Kedvenc állatok – (állatfigurák és figurális dombormű mintázása) – Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel (mitológiai történetek szereplői, furcsa alakjai - keveréklények, sárkányok világa)

Szabadon formálható anyag – Ünnepek régen és ma (népi motívumok mai környezetben – népszokások mai formái) – Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból (ünnepi készülődés Karácsony, Farsang, Húsvét előtt) – Az ünnep díszletei (ünnepi dekorációk készítése, változatos technikákkal) Tér és idő feldolgozása – Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) – Eseménynaptár – képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal (kisméretű ábrák készítése, a lényeges történet-elemek kiemelése) – Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása (rétegek – az időbeliség, térbeliség kifejezése a transzparencia lehetőségeivel) – A mi városunk – nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (épített, plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más talált anyagokkal) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai (pecsételés, önálló mintaképzés tükrözéssel - festéssel és benyomással, karcolással)– A magyar népművészet mintakincse – motívumgyűjtés (könyvjelző, plakát készítése egy adott tájegység mintáinak felhasználásával) – Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal (figura elkészítése képszövéssel) – Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé – lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) – Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) A tárgykészítés folyamata

269 Pedagógiai program – Ismerkedés a gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel (díszítés, rögzítés egyszerű öltésekkel) – Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása (karcolás, szövés, fonás) – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt (vegyes kollázsok készítése adott kompozíciós elvek szerint) – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése (különféle dekorációs felületek létrehozása adott téma alapján) – Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal (a varázsló ékszerei) Évszakváltás – Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása (történetek, népszokások megelevenítése) – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése (hagyományos és mai ajándékötletek) – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája (keresztszemes – rátétes hímzés imitáció) – Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése (lakodalom, mai esküvő – locsolkodók régen és ma) Megszemélyesítés – Én és a külvilág – Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek (én és a testvérem – én és a barátom) – Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése (hosszúkás, gömbölyű arcformák, jellegzetes arckifejezések) – Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlődések, átírások, fénymásolatok segítségével) – Alakoskodások – szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül – Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.


3. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. – A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése. – A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. – A népművészeti és művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. – A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban (középkori vásár, a vár élete, lovagi torna) – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (labirintus, ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával (királyi menyegző, vadászat)

271 Pedagógiai program A színek érzelmi ereje – Természeti erők megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülő (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (farsangi kavalkád, a tavaszi-őszi táj színei) – A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képessége (azonos téma feldolgozása derűs és szomorú hangulatban - színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése (törpék és óriások, bohócok és marcona katonák) – Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok – képzelet és előtanulmányok alapján (figurális dombormű mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Növények, termések formája, szerkezete, színei (manók, bogarak lakhelye - színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag – Agyagedény formálása felrakással (lapokból és hurkákból épített tároló edénykék) – Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal (cirkuszi állatok) – Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján – tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése (háziállatok, ház körül élő állatok megfigyelése, megformázása) Tér és idő feldolgozása – Természeti erők, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (nagy esők és vihar, villámlás - tempera, tollrajz) – Különböző kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával (nyugodt és zaklatott felületek játéka kisméretű és óriás felületen) – A természet körforgása (környezetvédelmi témájú plakát készítése - olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép – Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták (sablonkészítés minta átfestéshez) – A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük – Egyéni fantáziára épülő illusztratív feldolgozások (egyedi könyv-napló borító tervezése) – Az elvonatkoztatás útja és célja – anyaggyűjtés (képzőművészeti példák, tervező grafikai megoldások) – A tűz, víz, föld, levegő – szimbólumok a különböző kultúrákban – Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata – Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése (varázslókalap és receptkönyv készítése) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása (varrás, hímzés, áttört minták) – Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból (kisméretű tárolóedények készítése mintázott, felrakott technikával) – A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetőségei (párna készítése különféle applikációs megoldásokkal) – Nemezfigura készítése (létező és kitalált állatalakokból kabalatárgy készítése) – Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint (ajándéktárgyak, díszített dobozok készítése)

272 Pedagógiai program – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt (levél-képek különleges anyagtársítások felület kontrasztok kipróbálása) – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata (sík és plasztikus felületek ragasztása, különböző anyagfajták ragasztása, folyékony és szalagragasztó használata) – Ékszerkészítés gyöngyfűzéssel (amulettek, kabalatárgyak készítése) Évszakváltás – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása (szüreti kosár készítése) – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése (mesealakok stilizált megjelenítése) – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája (csuhéból baba, pillangó, madár készítése) – Megszemélyesítés (télűző szokások - busómaszkok) – Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetőségei (kesztyűbáb) – Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (természeti népek által készített maszkok tanulmányozásával - papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés

Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, – a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – a látvány és jelenségek értelmezésére, – vázlatok készítésére, átírásra, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.


Évfolyamösszevonás esetén: Feladatcsoportok az 1-3 évfolyamok számára I. Mesék, kalandos történetek illusztratív feldolgozása 1-3. évfolyam - Egy kiválasztott mesén keresztül a mese felépítésének, tagolásának bemutatása. - Megírt mesetörténetek illusztratív feldolgozása vagy egyéni fantáziára épülő személyes mesék kitalálása és elbeszélő jellegű, illusztratív bemutatása. - Természeti és ember alkotta környezet modellezését követően a kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása, bemutatása különféle technikákkal (pl. színes papírlapokból applikálással). - A mese ellentétes hatású környezeti, hangulati elemeinek megjelenítése csoportmunkával (pl. vidámszomorú; mozgalmas-nyugodt; kopár- díszített; szegényes-gazdag; félelmetes- barátságos). II. Figura és mozgása 1-3. évfolyam - Egy figura mozgásának, mozgathatóságának szemléltetése. - A történet, mese szereplőinek megjelenítése rajzzal. Síkfigura kialakítása testrészekre tagolt kivágott formákkal (pl. papírtépés, kivágás, festés). - Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel (pl. mozgatható végtagú bábokkal, írásvetítővel). III. Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése 1. évfolyam - Vonalrajzra épülő meseillusztrációk bemutatása. - Elbeszélés vonallal (pl. a cicamamáról és a kiscicáról, vagy a cicáról és az egérről vonalrajzra épülő elbeszélő rajz készítése). A történet különféle alapformákba (pl. négyzetbe, téglalapba, háromszögbe, körformába) való megjelenítése. Pl. hogyan helyezhető el ugyanazon történet egy kör formátumban, egy háromszögben vagy egy négyzetben? - A kontúrok kiemelése (pl. ceruzával, tollal, zsírkrétával).

274 Pedagógiai program 2. évfolyam - Hétköznapi történetek, elbeszélések vonalrajzra épülő illusztrációinak bemutatása. - A tanuló által választott, megélt hétköznapi történet elbeszélése vonallal (pl. „Én és a cicám” címmel vonalrajzra épülő kompozíció készítése). - A hétköznapi történet, jelenet különféle alapformákba történő elhelyezése (pl. körformátum, háromszög vagy négyzet formátum). - A kontúrok kiemelése (pl. ceruzával, tollal, zsírkrétával). - A természeti és ember alkotta környezet leképzése vonallal. - Fénymásolt elemek, motívumok segítségével a természeti és ember alkotta környezet újrateremtése. 3. évfolyam - Legendás történeti eseményeket bemutató iniciálék szemléltetése. - Egy legendás történet elbeszélése vonallal. - A történet különféle alapformákba (pl. négyzetbe, téglalapba, háromszögbe, körformába) való megkomponálása. - A kontúrok kiemelése (pl. tussal-tollal, aranykontúrral). - Leporelló összeállításával a történelmi esemény egyes jeleneteinek feldolgozása a történet bemutatása, csoportmunkával. IV. Színes világok megelevenítése, a színek érzelmi ereje 1. évfolyam - Meseillusztrációk szemléltetésével a színek hatásának, a színek érzelmi erejének megtapasztalása. - A szemléltetést követően a színek érzelmi erejének kipróbálása (pl. a színes ceruza, pasztell, kréta, tempera alkalmazásával). - Az elkezdett téma, a kitalált történet továbbfolytatása a színek érzelmi erejének (pl. színharmóniák, színkontrasztok) felhasználásával különböző színkompozíciókban. 2. évfolyam - Színes fotók segítségével saját hétköznapi történetek vagy természeti jelenségek szemléltetése. - A szemléltetést követően a színek érzelmi erejének kipróbálása. Színkontrasztok, színharmóniák képzése különböző eszközökkel (pl. színes ceruza, pasztell, tempera és kevert technika alkalmazásával). - Egy saját élmény feldolgozása a színek érzelmi erejének alkalmazásával. 3. évfolyam - Történeti eseményeket, természeti erőket bemutató diakockák szemléltetése. - A szemléltetést követően a színek érzelmi erejének kipróbálása. Színkontrasztok, színharmóniák képzése különböző eszközökkel (pl. színes ceruza, pasztell, tempera és kevert technika alkalmazásával). - Az adott történet, jelenség saját élményre (pl. film, fotó, színház) támaszkodó feldolgozása színes kompozícióban. - A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képességének alkalmazása (pl. színes ceruza, pasztell, tempera vagy vegyes technika segítségével). V. Megszemélyesítés 1. évfolyam - Klee portréinak bemutatása. - Önarckép készítése a jellegzetes arányok és a karakterjegyek megragadásával. - Törzsi maszkok bemutatása. - Álarcok, maszkok, készítése (papírmaséból). 2. évfolyam - Modilliani portrék bemutatása. - Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése.

275 Pedagógiai program - Színházi maszkok bemutatása - Álarcok, maszkok, készítése (papírmaséból). 3. évfolyam Picasso portrék bemutatása. - Én és a külvilág. Az arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése. - Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (átírások, fénymásolatok segítségével). - Szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül. - Alakoskodási maszkok bemutatása. – Maszkok, készítése (papírmaséból).

VI. Plasztikus figurák teremtése 1. évfolyam - Bábok bemutatása - Bábfigurák készítése. Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés). - Figurateremtés a jellegzetes arányok, karakterjegyek, mozdulatok megragadásával, vagy mozgathatósággal (választható technikai megoldás: mintázás agyagból, gipszfaragás; papírmasé). 2. évfolyam - Kisplasztikák bemutatása - Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése kisplasztikában (választható technikai megoldás: mintázás agyagból - díszítés földfestékkel; gipszfaragás; papírmasé). - Figurális dombormű létrehozása. Sosemvolt lények életre keltése. 3. évfolyam - Köztéri szobrok bemutatása (pl. Sárkányölő Szent György). - A jellegzetes arányok és karakterjegyek felfedezése. - Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok teremtése a képzelet és előtanulmányok alapján - Figurateremtés, a jellegzetes arányok és karakterjegyek kiemelésével (választható technikai megoldás: mintázás agyagból - díszítés földfestékkel; gipszfaragás; papírmasé). VII. Varázslatos tárgyak, különös eszközök, a szabadon formálható anyag 1. évfolyam - A természeti népek kézműves tárgyainak bemutatása. - Különféle kézműves technikák és díszítési módok szemléltetése. - Az adott vagy választott témához kapcsolódóan valós tárgyak vagy varázseszközök készítése: - Természetes anyagok, ágak, termések felhasználása, alakítása más anyagokkal együtt. - Ékszerkészítés természeti anyagokból. - Agyagedények kialakítása üregeléssel (agyagból, karcolt díszítéssel). - Növényi anyagokból fonatok készítése - Rögzítési módok megismerése. 2. évfolyam - A magyar népművészet tárgyi kultúrájának bemutatása. - Különféle kézműves technikák és díszítési módok szemléltetése. Az ünnep díszletei. - Az adott vagy választott témához kapcsolódóan valós tárgyak vagy varázseszközök készítése: - Tárgykészítés népi hagyományok alapján - Ékszerkészítés természetes anyagokból, gyöngyből. - Agyagedény formálása hurkás felrakással.

276 Pedagógiai program - Állati szálas-anyagokból (gyapjú) nemezelt tárgy készítése. - A textil felhasználási lehetőségeinek kipróbálása. 3. évfolyam - A keleti kultúrák legegyedibb kézműves tárgyainak bemutatása. - Különféle kézműves technikák és díszítési módok szemléltetése. - Az adott vagy választott témához kapcsolódóan valós tárgyak vagy varázseszközök készítése: - Tárgykészítés a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint. - Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból. - Ékszerkészítés gyöngyből vagy szabadon választott anyagból. - Állatfigurák mintázása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján (tömeg, arány, testtartás, mozdulat). - Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból felrakással, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal. - Varrással textilfigura létrehozása. - A hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepe. VIII. Minta, jel, jelkép 1. évfolyam - A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai. - Mintagyűjtemény létrehozása: Szám-, állati és növényi szimbólumok a mesék világában. - A törzsi művészet mintakincse. - A motívumok átírása, felhasználása (pl. sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba). - Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel). - Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták. - Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal. - Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak). 2. évfolyam - A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai. - Mintagyűjtemény létrehozása: A magyar népművészet mintakincse. - A motívumok átírása, felhasználása - Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) - Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé-lefelé mutató háromszög, egymásba kapcsolódó körök). - Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták. - Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal - Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak). 3. évfolyam - A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai. - Az elvonatkoztatás útja és célja. - Színszimbólumok (a sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany jelentése) használata. - Mintagyűjtemény létrehozása: A szellemi és valós világ megjelenítése a különböző kultúrákban. - Életfa motívumok gyűjtése. - Tűz, víz, föld, levegő – szimbólumok a különböző kultúrákban. - Kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával. - Növények, madarak tanulmányozása. - Az életfa motívum - egyéni elképzelésre épülő illusztratív feldolgozása. - Papírkivágások. - A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük. IX. A tér és idő feldolgozása – Időkerék, évszakváltás

277 Pedagógiai program 1. évfolyam - Az évszak jeles napjait bemutató naptár készítése: Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi feldolgozása. - Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése. - A jeles napokhoz kapcsolódóan kisplasztikák készítése. 2. évfolyam - Ünnepek régen és ma. Változások az ünnepi szokások körében – páros képek alkotása. - Eseménynaptár készítése: Pl. Egy családi ünnep vagy eseménysor (pl. házépítés), vagy települési élmény megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz). - Az otthon környezet modellezése agyagból. A tér, a környezet átalakítása. - A település jeles eseményének bemutatása csoportmunkával, nagyméretű, színes kompozíciókkal. - A folyamat plasztikus megjelenítése csoportmunkában (papírmasé és más anyagokkal). 3. évfolyam - Az évszakváltás okainak megismerése, képi, plasztikai feldolgozása. - A természeti erők hatásának felidézése, megjelenítése képsorozatokkal (pl. tollrajz). - A természet körforgását bemutató pannó készítése (pl. tempera, fotómontázs vagy kollázs technikával). - A természet körforgásának szimbolikus megjelenítése kisplasztikákkal. X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Karcolás földbe, agyagba. - Rajzolás ceruzával, színessel, filctollal, zsírkrétával, pasztellkrétával, - Sgrafitto jellegű alkotás készítése viaszos technikával. - Festés vízfestékkel, temperával, ecsettel, újjal, tenyérrel, szivaccsal. - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás cérnával, rajzeszközökkel, kézzel, bottal, szivacs hengerrel… - Nyomrögzítés ceruzával, krétával, agyaggal, gipsszel. - Formaképzés tépéssel, vágással. - Mintázás agyagból, gipszfaragással, papírmaséból. - Díszítés földfestékkel. - Konstruálás dróttal, tapétaragasztós papírral. -Tárgykészítés talált tárgyakból, természetes anyagokból (pl. gyapjúból…), fonalból, textilből, gyöngyből. - Tárgyalkotás fűzéssel, nemezeléssel, varrással, hímzéssel, kötözéssel, ragasztással. - Kollázs készítés fénymásolt lapok felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Animáció tárgyakkal, mozgatható végtagú bábokkal, írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal, öltöztethető babákkal, játék szobabelsővel XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. - Kimeneti mérések - A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.


III.2.2. Alapfokú évfolyamok - 4-6. évfolyam


Fejlesztési feladatok - Tananyag - Követelmény 4. évfolyam – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. – A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. – A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése. – A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése.

5. évfolyam – Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. – A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. – A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során. – A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása.

6. évfolyam – A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. – A természet– és emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. – A stílus– és arányérzék továbbfejlesztése. – Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. – A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. – A képi műveltség bővítése.

Tananyag

279 Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Pedagógiai program Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Követelmény

280 A tanuló ismerje: – a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos – forma – faktúra és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók–tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.

A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.

Pedagógiai program A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.


4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. – A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. – A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése. – A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetszövés – történetábrázolás – Képzeletbeli utazás (egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Környezetábrázolás – hangulatteremtés – A környezet épített elemeinek rajza (városi utcák, homlokzatok – perspektivikus és síkszerű ábrázolása) – kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal – makett készítése vegyes technikával – Makettkészítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák – A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig (dekoratív feladatok és csendéletek feldolgozása különböző színhasználattal) – Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei (színvázlatok készítése) – Tiszta színekből és szürkékből építkező képek () Rész és egész – Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) – Üvegablakok (a figurák és díszítő motívumok tagolása, a kontúrok szerepe) – Rózsaablak – színes kép készítése – Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával

282 Pedagógiai program Képeskönyv – A mai életünk kódexe (illusztrált könyv a természetvédelemről, állatvédelemről) – Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai (ragasztás, fűzés, könyvborító készítése) – A papír tulajdonságai (papírhajtogatás, papírdomborítás, áttört, ragasztott díszítések) – Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása (plasztikus és sík ornamentika feldolgozása) – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Plasztika – Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból) – Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) – Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával (vázkészítés drótból, kisplasztika készítése) Öltözéktervezés – Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (makett készítés kartonból) – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Arcképtár – Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása (múltból vett példák és jövőbeli elképzelések) – Önarckép gyűjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos – forma – faktúra és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók–tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.

5. évfolyam

283 Pedagógiai program Fejlesztési feladatok – Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. – A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. – A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során. – A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás – Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületábrázolás tusrajzzal (vázlatkészítés valós épületekről, részletmegoldásairól - lavírozás) – Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) – Makett készítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák – Tájképek különböző fényviszonyok között – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Telt és tört színek, komplementer színek és különböző árnyalataik (műtermi és plein air festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás – kép és valóság – A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése (drapériák, gyümölcs-zöldség csendéletek, forgástestek) – Az ablakon át látható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel) – A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése (belső és külső tér ábrázolása) – Előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) – Öltözéktervezés (a figura és mozdulatának megtervezése – az öltözék arányai, részletmegoldásai, korhűsége)

284 Pedagógiai program – A szín– és az anyagválasztás szerepe (a tudatos szín- és anyaghasználat erősítése) – Fejfedők (bohócsipka) készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Képeskönyv – A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése (a különféle termések felépítésének, állatok vázszerkezetének vizsgálata – mákgubó, toboz, csigaház) – Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi (részletrajzok és mozdulatvázlatok) – Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával – Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése – Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása) Arcképtár – Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (közös festmény készítése saját, választott figurákkal) – Különböző korú és karakterű emberek portréja. (csoportmunka ceruza, krétarajzok, tempera) Fény– árnyék jelenségek – Titokzatos terek létrehozása, a fény–árnyék hatások felhasználásával (tusrajzok) – Vázlatok készítése jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására – Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) – Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.


6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. – A természet– és emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. – A stílus– és arányérzék továbbfejlesztése.

286 Pedagógiai program – Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. – A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. – A képi műveltség bővítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képző–és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás – Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületek belseje, bútorai (korabeli bútorok alapján bútorterv készítése új funkcióra) – Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) Színharmóniák – Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék – Legyező és maszk készítése, a működés és a méretek figyelembe vétele– A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság – A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés (egymásra hordott tárgyak perspektivikus rajza torzításokkal, rajzi „csalásokkal”) – A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések) – Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta) Mintakincs – Épületdíszítések, minták gyűjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe (rajzolás fotók alapján és gipsz stukkók és másolatok után) – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Arcképtár – Arcképek díszes keretben (festés és applikáció) – Különböző korú és karakterű emberek portréja (rajzolás modell után, ceruza, krétarajzok, tempera)

287 Pedagógiai program A tárgyak egyedi vonásai – Lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében (közösen összeállított csendélet rajza - régi kancsók, talpas tálak, fedeles edények és gyümölcsök, csipkék, drapériák) – Hasonlóság és különbözőség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik felfedezése (karakteres kannák, kiöntők összehasonlítása, lerajzolása - ceruza, vízfesték) A tárgyak összhangja – Hangszerek (hegedű, mandolin, ritmushangszerek lerajzolása, pontos arányainak megfigyelése) – Klasszikus és saját megoldások – Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások, pasztellkréta) Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.


Évfolyamösszevonás esetén I. Fény és árnyék jelenségek - Színharmóniák 4-6. évfolyam - Titokzatos terek létrehozása megvilágítással, fény–árnyék hatások felhasználásával. - Vázlatok készítése a jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására. - Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás). - Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása”. 4. évfolyam - A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig. Az előző feladat feldolgozása más-más színvilággal: - Monokróm színekkel. - Egy főszínre hangolással, főszín és elsődleges keverék színeinek felhasználásával. - Tiszta színekből és szürkékből építkezve. 5. évfolyam - Különböző színvilágú tájképek bemutatása. - Tájképek alkotása – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával). - Telt és tört színek, a komplementer színek és különböző árnyalataik. - Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. 6. évfolyam - Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarellel, krétával, vagy vegyes-kevert eljárásokkal). II. Kép és valóság - Környezetábrázolás - hangulatteremtés 4. évfolyam - A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok). - Épülethomlokzat kollázsok alkotása különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal. - Épület-makett készítése (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával. 5. évfolyam - A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése. - Az ablakon át látható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel). - A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése. - Az előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) megjelenítése. 6. évfolyam - A térábrázolási illúziók, optikai csalódások, konvenciók megismerése. - A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések). - Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta).

III. Történetszövés – történetábrázolás

289 Pedagógiai program 4. évfolyam - Képzeletbeli utazás (pl. Egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve). - A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. - A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó – vagy számítógépes feldolgozások). - Egészalakos királyfigurák rajza 5. évfolyam - Életképek (pl. Egy reneszánsz palotában. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve). - A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (kép, fotó, videó) 6. évfolyam - Mozgalmas jelenetek (pl. Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve). - Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások). IV. Mintakincs – a rész és az egész 4. évfolyam - Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása. - A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka). - Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok). - Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minta alapján). - Üvegablakok (rózsaablakok) tervezése. - Királyfejek készítése viaszolt festett alapról visszakaparásos technikával 5. évfolyam - A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása. - Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben– páros munka). - Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,). - Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése. - Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása). 6. évfolyam - Épületdíszítések, minták gyűjtése (pl. Kővágóörsi, salföldi parasztházak, nemesi kúriák), rajzolásuk vázlatfüzetbe - Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka), vagy: - (pl: Készen kapható habarcsból homlokdíszek megformálása) - Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok). V. A tárgyak egyedi vonásai és összhangja

290 Pedagógiai program 4-6 évfolyam - Tárgyak, drapériák, hangszerek beállítása - Összefogott kompozíciók, finom részletmegoldásokkal csendéletek festése. - Klasszikus és saját megoldások. 6 évfolyam - A lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében. - Hasonlóság, különbözőség, összhang. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik, azonosságaik felfedezése (ceruza, vízfesték). VI. Plasztika - tornyok, várak, paloták 4. évfolyam - Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból). - Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból). - Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával. 5. évfolyam - Épületábrázolás tusrajzzal. - Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal). - Makett-készítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában. 6. évfolyam - Épületek belseje, bútorai. - Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal). VII. Öltözéktervezés 4. évfolyam - Középkori sisakok bemutatása - Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele. - A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás). 5. évfolyam - Gótikus és reneszánsz fejfedők bemutatása - A szín– és az anyagválasztás szerepe. - Fejfedők készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás). 6. évfolyam - Reneszánsz és barokk viseletek, öltözék-kiegészítők bemutatása - Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés hagyományos és elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával). - Legyező és álarc készítése a működés és a méretek figyelembe vétele. - A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) A megismert elemek felhasználása a kortárs divattervezésben. VIII. Arcképtár

291 Pedagógiai program 4. évfolyam - Középkori portrék bemutatása - Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban. - Önarckép mai környezetben (pl. ceruza, krétarajzok, tempera). 5. évfolyam - Reneszánsz portrék bemutatása. - Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (saját, választott figurákkal). - Különböző korú és karakterű emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera). 6. évfolyam - Barokk portrék bemutatása. - Arcképek díszes keretben. - Különböző korú és karakterű emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera). IX. Képeskönyv 4. évfolyam - A kódex, a könyv funkciója. - A mai életünk kódexe. - Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai. - A papír tulajdonságai. - Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal). 5-6. évfolyam - Az ismeretterjesztő könyvek funkciója. - A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése, könyvillusztrációként való feldolgozása. - Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján illusztrációk készítése. - Magyarázó rajz (pl. a madár repülése, a szárny mozgása) részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal). X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Karcolás földbe, agyagba. - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, szénnel, pitt krétával, zsírkrétával, pasztellkrétával, - Sgrafitto jellegű alkotás készítése viaszos technikával. - Festés tussal, páccal, vízfestékkel, temperával, ecsettel, újjal, tenyérrel, szivaccsal. - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás cérnával, rajzeszközökkel, szivacs hengerrel… - Formaképzés tépéssel, vágással. - Mintázás agyagból, gipszfaragással, papírmaséból, ytongból, purhabból. - Konstruálás gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, kötelekből, kartonokból, fénnyel. - Tárgykészítés talált tárgyakból, természetes anyagokból (pl. gyapjúból…), fonalból, textilből, drótból, papírból. - Tárgyalkotás fűzéssel, nemezeléssel, varrással, hímzéssel, kötözéssel, ragasztással. - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Animáció írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal, fotókkal, videóval, számítógépes grafikai programok használatával XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése.

292 Pedagógiai program - Kimeneti mérések. - A legszebb munkák bemutatásra, kiállításra történő előkészítése.

III.2.3. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek eszköztárát, – a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, – a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, – a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat.

293 Pedagógiai program A tanuló legyen képes: – az alkotói munka végigvitelére, – a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, – színtani ismereteinek felhasználására, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – sokféle eszköz– és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, – konzekvens munkák elkészítésére, – a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. Témakör: Kapcsolatunk a művészettel. A művészet az ősidők óta az ember társa. Az emberre gyakorolt hatását minden korban és kultúrában igyekeztek felhasználni. Kultúránkban ősidők óta megjelennek, a magyar motívumkincsek hagyományos elemei. Feladat: Készíts olyan képző- vagy iparművészeti tárgyat, amely az ősi magyar motívumkincsre, a sajátos magyar formavilágra épül. Ez lehet használati vagy dísztárgy, ajándéktárgy vagy játék. Munkádról készíts rajzi tervvázlatot, a kivitelezésben ez alapján haladj. A gyakorlati vizsgamunka elkészítéséhez az elmúlt években megismert képző- és iparművészeti anyagok és technikák bármelyikét alkalmazhatod, ezeket egymással kombinálhatod. Munkádban használhatsz hagyományos vagy modern díszítőelemeket is. Ügyelj a művészi igényű, precíz és pontos kivitelezésre! B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás,

294 Pedagógiai program – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja.

VIII.2.4. Továbbképző évfolyamok - 7-8. évfolyam


Fejlesztési feladatok - Tananyag - Követelmény 7. évfolyam

8. évfolyam

– Felkészítés a tanult művészeti kifejezőeszközök önálló alkalmazására. – A vizuális érzékelés és visszatükrözés képességének finomítása. – A konstruáló, plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása. – Az elvont gondolkodás, az analizáló–szintetizáló képesség kialakítása, a látás kiművelése és tudatosítása. – Az ábrázolási konvenciók megismertetése, elsajátíttatása.

– A geometrikus és természeti formák ábrázolása, tárgycsoportok, portrék, figurák ábrázolása a perspektíva és az anatómia és szabályai szerint. – Különféle illusztrációk készítése. – A kiadott feladatok önálló megoldása, biztos eszközhasználattal.

295

Követelmény

Tananyag

Pedagógiai program Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeinek megismerése A látvány pontos megfigyelésére, leképezése A vizuális információk megértésére, átírására, felhasználására A képi gondolkodás, vizuális absztrakció Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére A gondolat, téma kibontása, variációk, sorozatok, tárgyegyüttesek létrehozása A jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére A sűrítés, és felbontás mint alkotói (komponálási) eszköz Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni.

Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az ábrázolás arányrendszere, szerkezete Tónusos ábrázolás A természeti formák átírása Az anyagszerűség ábrázolása A tér különböző léptékű megjelenítése A konstruktivizmusra jellemző stílusjegyek, technikák Anatómiai ismeretek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni.

7. évfolyam Fejlesztési feladatok – Felkészítés a tanult művészeti kifejezőeszközök önálló alkalmazására. – A vizuális érzékelés és visszatükrözés képességének finomítása. – A konstruáló, plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása. – Az elvont gondolkodás, az analizáló–szintetizáló képesség kialakítása, a látás kiművelése és tudatosítása. – Az ábrázolási konvenciók megismertetése, elsajátíttatása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeinek megismerése A látvány pontos megfigyelésére, leképezése

296 Pedagógiai program A vizuális információk megértésére, átírására, felhasználására A képi gondolkodás, vizuális absztrakció Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére A gondolat, téma kibontása, variációk, sorozatok, tárgyegyüttesek létrehozása A jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére A sűrítés, és felbontás mint alkotói (komponálási) eszköz Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A beállítás – A geometrikus testek arányai, térbeli elhelyezkedése – A népi tárgykultúra tárgyai egyszerű műtermi környezetben – A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A szerkezettől a formáig – Drapéria vonalas ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) – Drapéria mozgásban. Fotók készítése szálló, lengő drapériáról, és azok megfestése – A drapéria mint plasztikai elem és jel. Fríz mintázása, gipszfaragás drapériamotívum után, gipszöntések A térről – síkban – Rajzolt és festett belső terek – a perspektíva törvényei szerint – Szobasarok, lépcsőház rajzolása festése – A formák változatos megjelenítése. Szerkezeti kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal (szerkezeti rajz, ceruza, pittkréta) – A tanulmányok feldolgozása (tollrajz, színespapír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet) Rajzi – plasztikai előtanulmányok – Testrészek, fejrészletek. Vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről – térben – A külső és belső tér érzékeltetése természeti formák alapján (csigaház, metszet készítése mintázással) – Agyagszobor, agyag plakett készítése a formaépítés, arányok térbeliség pozitív–negatív formák megjelenítésével Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók és felhasználásuk a művészi ábrázolásban – Gyakorlatok a kétpontos perspektíva, a kavallier axonometria megismerésére – Vonal a térben. Fém–, spárga– és üvegplasztikák Nagyságrend – A korábbiakban feldolgozott témák, tanulmányok egyéni vagy csoportos módon történő megfestése, megrajzolása nagy méretben (csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré – Önarckép készítése fénykép és tükör segítségével – Az elkészült munkák összehasonlítása, elemzése – A festett pasztell jellemzői, a pasztell technika megismerése

297 Pedagógiai program – A színek keverése Szokatlan megjelenés – Plasztikai munkák talált anyagokkal, meglepő formatársításokkal – Gömb térbeli problémaköre: osztott gömb, gömbszeletek egymásra mintázása – Portré gipsszel való mintázása, a fej rajza és mintázása különböző túlzásokkal, torzításokkal Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A geometrikus és természeti formák ábrázolása, tárgycsoportok, portrék, figurák ábrázolása a perspektíva és az anatómia és szabályai szerint. – Különféle illusztrációk készítése. – A kiadott feladatok önálló megoldása, biztos eszközhasználattal. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az ábrázolás arányrendszere, szerkezete Tónusos ábrázolás A természeti formák átírása Az anyagszerűség ábrázolása A tér különböző léptékű megjelenítése A konstruktivizmusra jellemző stílusjegyek, technikák

298 Pedagógiai program Anatómiai ismeretek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A beállítás – Tárgyak, térelemek a szabadban – A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot, a természetes fényviszonyok minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A beállítás átformálása – A tárgyegyüttes képének feldolgozása, átírása más anyagokkal, technikákkal, különböző művészeti stílusokkal (barokk, impresszionista, expresszionista stílusgyakorlatok) A szerkezettől a formáig – Állat– és emberi koponya szerkezetének különféle rajzeszközökkel való ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) – Koponya és változó környezete. Fotók készítése és azok megfestése – A koponya bonyolult plasztikai problémái. Reliefmintázás, mintázás 1:1 méretben A térről – síkban – Rajzolt és festett épületek, terek, utcaképek a perspektíva törvényei szerint – A felületek és formák változatos megjelenítése. Kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal, tónusokkal, színfoltokkal (szerkezeti rajz, tónusos rajz – szén, pittkréta, pasztell, akvarell) – A tanulmányok feldolgozása tollrajz, színespapír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet formájában Rajzi – plasztikai előtanulmányok – Szobrok, portrék – vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről – térben – Termések titokzatos szerkezete, pozitív–negatív formái – A természeti formák szerepe a formatervezésben – A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés: a karakter – Formakövető vonal: a plaszticitás – Folyamatábra, fázisrajzok a mozgásváltozás kifejezésében Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók alkalmazása a művészi ábrázolásban – Művészettörténeti példák tanulmányozása – Gyakorlatok a perspektíva, és a Monge–szerkesztés megismerésére Nagyságrend – A korábbiakban feldolgozott témák, konstruktív tanulmányok egyéni vagy csoportos módon továbbfejlesztése, megrajzolása, megfestése óriás és kisméretben (falfelület, csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése

299 Pedagógiai program Portré – Rajzok élő modell után – A formák felismerése az árnyék változásakor az arcon, bevilágítási feladatok – Fej rekonstrukció koponya alapján – Az emberi arc titkai. A látvány és a rajzi szabályok együttes érvényesítése – A portrérajzolás és –festés fejlődése a különböző művészettörténeti korszakokban – Portré. Plasztikus megjelenítések (vésett, mintázott relief és körplasztika) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni.

Évfolyamösszevonás esetén I. A beállítás 7. évfolyam - A geometrikus testek arányai, térbeli elhelyezkedése. - A népi tárgykultúra tárgyai egyszerű műtermi környezetben. - A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot minél pontosabb visszaadása (pl. ceruzarajz, színes munkák). 8. évfolyam - Tárgyak, térelemek a szabadban. - A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot, a természetes fényviszonyok minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák). - A beállítás átformálása. - A tárgyegyüttes képének feldolgozása, átírása más anyagokkal, technikákkal, különböző művészeti stílusokkal (barokk, impresszionista, expresszionista stílusgyakorlatok). II. A szerkezettől a formáig

300 Pedagógiai program 7. évfolyam - Drapéria vonalas ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén). - Drapéria mozgásban. - Fotók készítése szálló, lengő drapériáról, és azok megfestése. - A drapéria, mint plasztikai elem és jel. - Fríz mintázása, gipszfaragás drapériamotívum után, gipszöntések. 8. évfolyam - Állat- és emberi koponya szerkezetének különféle rajzeszközökkel való ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) - Koponya és változó környezete. Fotók készítése és azok megfestése. - A koponya bonyolult plasztikai problémái. - Reliefmintázás, mintázás 1:1 méretben. III. A térről – síkban 7. évfolyam - Rajzolt és festett belső terek – a perspektíva törvényei szerint. - Szobasarok, lépcsőház rajzolása festése. - A formák változatos megjelenítése. Szerkezeti kiemelések. - A perspektíva érzékeltetése vonalakkal (szerkezeti rajz, ceruza, pittkréta). - A tanulmányok feldolgozása (tollrajz, színes papír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet). 8. évfolyam - Rajzolt és festett épületek, terek, utcaképek a perspektíva törvényei szerint. - A felületek és formák változatos megjelenítése. Kiemelések. - A perspektíva érzékeltetése vonalakkal, tónusokkal, színfoltokkal (szerkezeti rajz, tónusos rajz – szén, pittkréta, pasztell, akvarell). - A tanulmányok feldolgozása tollrajz, színespapír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet formájában. IV. Rajzi – plasztikai előtanulmányok 7. évfolyam - Testrészek, fejrészletek. Vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével). - A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése. - Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján. - Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások. 8. évfolyam - Szobrok, portrék – vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével). - A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése. - Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján. - Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások. V. A térről – térben 7. évfolyam - A külső és belső tér érzékeltetése természeti formák alapján (csigaház, metszet készítése mintázással). - Agyagszobor, agyag plakett készítése a formaépítés, arányok térbeliség pozitív–negatív formák megjelenítésével.

301 Pedagógiai program 8. évfolyam - Termések titokzatos szerkezete, pozitív–negatív formái. - A természeti formák szerepe a formatervezésben. - A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés: a karakter. - Formakövető vonal: a plaszticitás. - Folyamatábra, fázisrajzok a mozgásváltozás kifejezésében. VI. Ábrázolás és szerkesztés 7. évfolyam - A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók és felhasználásuk a művészi ábrázolásban. - Gyakorlatok a kétpontos perspektíva, a kavallier axonometria megismerésére. - Vonal a térben. Fém-, spárga- és üvegplasztikák rajzolása. 8. évfolyam - A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók alkalmazása a művészi ábrázolásban. - Művészettörténeti példák tanulmányozása. - Gyakorlatok a perspektíva, és a Monge–szerkesztés megismerésére. VII. Nagyságrend 7. évfolyam - A korábbiakban feldolgozott témák, tanulmányok egyéni vagy csoportos módon történő megfestése, megrajzolása nagy méretben (csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret). - A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése. 8. évfolyam - A korábbiakban feldolgozott témák megrajzolása, megfestése óriás és kisméretben (falfelület, csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret). - A linó–, papírmetszet tanulmányok továbbfejlesztése. - A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése. VIII. Portré 7. évfolyam - Önarckép készítése fénykép és tükör segítségével. - Az elkészült munkák összehasonlítása, elemzése. - A festett pasztell jellemzői, a pasztell technika megismerése. - A színek keverése. 8. évfolyam - Rajzok élő modell után. - A formák felismerése az árnyék változásakor az arcon, bevilágítási feladatok. - Fej rekonstrukció koponya alapján. - Az emberi arc titkai. A látvány és a rajzi szabályok együttes érvényesítése. - A portrérajzolás és –festés fejlődése a különböző művészettörténeti korszakokban. - Portré. Plasztikus megjelenítések (vésett, mintázott relief és körplasztika). IX. Szokatlan megjelenés 7-8. évfolyam - Plasztikai munkák talált anyagokkal, meglepő formatársításokkal. - Gömb térbeli problémaköre: osztott gömb, gömbszeletek egymásra mintázása. - Portré gipsszel való mintázása, a fej rajza és mintázása különböző túlzásokkal, torzításokkal.

302 Pedagógiai program X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, szénnel, pitt krétával, zsírkrétával, pasztellkrétával, - Sgrafitto jellegű alkotás készítése viaszos technikával. - Festés tussal, páccal, vízfestékkel, temperával, ecsettel, szivaccsal. - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás rajzeszközökkel. - Formaképzés tépéssel, vágással. - Mintázás agyagból, gipszfaragással, papírmaséból, ytongból, purhabból, gipszöntéssel. - Vésett, mintázott relief és körplasztika készítése. - Konstruálás tárgyakból, fénnyel. - Tárgykészítés talált tárgyakból, természetes anyagokból (pl. gyapjúból…), fonalból, textilből, drótból, papírból, üvegből, műanyag lapokból. - Tárgyalkotás kötözéssel, ragasztással. - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Sokszorosítás linó– és papírmetszet felhasználásával. - Animáció írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal, fotókkal, videóval, számítógépes grafikai programok használatával XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. - Kimeneti mérések. - A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.

III.2.5. Továbbképző évfolyamok - 9-10. évfolyam

Tananyag


Fejlesztési feladatok - Tananyag - Követelmény 9. évfolyam – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, az önkifejezés eszköztárának gazdagítása. – Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása, amelyen keresztül a tanuló képes lesz azt alakítani, formálni, megőrizni. – A vizuális ismeretek, jártasságok kialakítása, elmélyítése. – A kritikai véleményformálás igényének és képességének kialakítása. Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

10. évfolyam – A látvány és az absztrakció kölcsönhatásának megismertetése a figuraábrázoláson keresztül. – A látványértelmező képesség tudatosítása, a figura és környezetének kialakításával. – A vizuális ismeretek, jártasságok elmélyítése, összegzése az ismétlődő és fokozatosan nehezedő feladatok mentén. – Ismerkedés a kortárs művészet törekvéseivel. Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai A nonfiguratív ábrázolás eszköztára Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Követelmény

303 Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, illusztrációkat készíteni.

9. évfolyam

Pedagógiai program A tanuló ismerje: – a különféle vizuális művészetek jel– és jelképrendszerét, – a tervezéstől a megvalósításig, vagy a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a sík– és térművészet törvényszerűségeit, műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, illusztrációkat készíteni.

304 Pedagógiai program Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, az önkifejezés eszköztárának gazdagítása. – Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása, amelyen keresztül a tanuló képes lesz azt alakítani, formálni, megőrizni. – A vizuális ismeretek, jártasságok kialakítása, elmélyítése. – A kritikai véleményformálás igényének és képességének kialakítása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok – Alakrajz – Csontváz rajza – Krokik, vázlatok álló, fekvő és mozgó figurákról (ceruzarajz, tus és pácvázlatok) – Körberajzolások, tükörrajzok, fotók egymásról, azok rajzban történő átdolgozása – Kollázsok és montázsok emberi alakok átalakításával, emberi alak részletrajzainak összeillesztése, fotószekvenciák emberek mozgásáról Átváltozások – A modell után elkészített munkák feldolgozása más eszközökkel, technikákkal, más méretben – A mozdulatok értelmezése, újrarajzolása a figura testhelyzeteinek jellemző jegyeinek, térbeliségének kiemelése, torzítása – Új beállítások új nézőpontokkal Bábfigura – Wayang–báb készítése finom faragással fából vagy habanyagból, a bábu festése – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu hangja és beszéde, játéktere Változatok művészettörténeti alkotásokra – Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében – Másolatok készítése a kép egyes elemeiről hagyományos festészeti és grafikai eljárásokkal (belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, méret– és elemváltoztatások) A természetben – Vázlatok és festmények készítése a természetben – A plain air–ben való munka megismerése (pác, lavírozott tus, aquarell és a gouache) – Fotóséták – fotózás a természetben – fotósorozatok kialakítása Karakterkeresés – A portrérajzolás, a karakter kiemelése – Karikatúrák és illusztratív képek készítése modell alapján, vonalas és színes képek. Önarcképek – Az elkészített rajzok alapján végletes torzítások keresése a karakter teljes megváltoztatásával – Portré vázlatok készítése, 1:1 portré mintázása Népművészet és természet

305 Pedagógiai program – Betekintés a magyar népi viseletkultúrába – Természeti népek technikái. Gyűjtés szakirodalomból, és azok anyagainak feldolgozása (fazekasság, hímzés, faragás, szövés, fonás) – A népművészet előadásmódjának felidéződése a kortárs alkotók munkáiban Érzelmi hatások – Fogalompárok szerinti képalkotás (vidám–szomorú, haragos–megbocsátó, nyomasztó–feloldó) – Érzelmi állapotok színben való kifejezése – A színek sztereotip kapcsolata érzelmi állapotokkal, fogalmakkal – Realisztikus és absztrakt megközelítés Emlékmás – Rövid portréfilm készítése egy kortárs képzőművészről, annak alkotási módszereiről, műveiről, személyes beszélgetés vagy bemutatás formájában – Forgatókönyv, fotódokumentáció. Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, illusztrációkat készíteni.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és az absztrakció kölcsönhatásának megismertetése a figuraábrázoláson keresztül. – A látványértelmező képesség tudatosítása, a figura és környezetének kialakításával.

306 Pedagógiai program – A vizuális ismeretek, jártasságok elmélyítése, összegzése az ismétlődő és fokozatosan nehezedő feladatok mentén. – Ismerkedés a kortárs művészet törekvéseivel. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai A nonfiguratív ábrázolás eszköztára Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Alakrajz – Vázlatrajzok, krokik csoporttársakról, álló és mozgó alakokról. A vonal ereje, hangsúlyai (ceruzarajz, tus és pácvázlatok, agyag– és viaszkrokik) Figura a térben – Figura épített térben, ülő és álló figurák külső és belső térben – Plein air és embercsoport rajza Átváltozások – Ülő, fekvő figura rajza – Egy feladat többféle feldolgozása, variációk anyagokra, technikákra – A kompozíciós elemek kiegyensúlyozott arányait felborító változatok létrehozása Bábfigura – Marionett báb készítése vegyes anyaghasználattal – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu mozgathatósága, játéktere Szín–tér – Színes vázlatok készítése a színpadi tér színdinamikai megoldásához Változatok művészettörténeti alkotásokra – Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében – Montázsok, anakronisztikus részletek beépítése a műalkotásokba – Stíluskeresés – Karakterkeresés – A teljes figura mint karakter. Karikatúrák és krokik készítése modell alapján, vonalas rajzok, szoborvázlatok készítése Érzelmi hatások – Eseménysor ábrázolása figurális és nonfiguratív képsorozatokban – Kollázs grafikai kiegészítéssel – Fogalompárok szerinti képalkotás (mozgalmas – unalmas, harsány – szelíd, haragos – vidám) – Érzelmi állapotok kifejezése színekkel Emlékmás

307 Pedagógiai program – Gyerekkori történet – Videofelvétel készítésére alkalmas színes figurák és díszlet jellegű tér megalkotása (papír, gipsz, faszerkezet). Csoportos feladat – A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a különféle vizuális művészetek jel– és jelképrendszerét, – a tervezéstől a megvalósításig, vagy a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a sík– és térművészet törvényszerűségeit, műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvető színtani törvényszerűségeket, – a jellegzetes vagy híres képző– és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, illusztrációkat készíteni.

Évfolyamösszevonás esetén I. Alakrajz – figura a térben 9. évfolyam - Csontváz rajza. - Alakrajz. - Krokik, vázlatok álló, fekvő és mozgó figurákról (ceruzarajz, tus és pácvázlatok).

308 Pedagógiai program - Körberajzolások, tükörrajzok, fotók egymásról, azok rajzban történő átdolgozása. - Kollázsok és montázsok emberi alakok átalakításával, emberi alak részletrajzainak összeillesztése, fotószekvenciák emberek mozgásáról. 10. évfolyam - Csontváz rajza. - Vázlatrajzok, krokik csoporttársakról, álló és mozgó alakokról. - A vonal ereje, hangsúlyai (ceruzarajz, tus és pácvázlatok, agyag– és viaszkrokik). - Figura épített térben, ülő és álló figurák külső és belső térben. - Plein air és embercsoport rajza. II. Átváltozások 9. évfolyam - Ülő, fekvő figura rajza. - A modell után elkészített munkák feldolgozása más eszközökkel, technikákkal, más méretben. - A mozdulatok értelmezése, újrarajzolása a figura testhelyzeteinek jellemző jegyeinek, térbeliségének kiemelése, torzítása. - Új beállítások új nézőpontokkal. 10. évfolyam - Ülő, fekvő figura rajza. - Egy feladat többféle feldolgozása, variációk anyagokra, technikákra. - A kompozíciós elemek kiegyensúlyozott arányait felborító változatok létrehozása. III. Bábfigura 9. évfolyam - Wayang–báb készítése finom faragással fából vagy habanyagból, a bábu festése. - A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése. - A bábu hangja és beszéde, játéktere. 10. évfolyam - Marionett báb készítése vegyes anyaghasználattal. - A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése. - A bábu mozgathatósága, játéktere. IV. Változatok művészettörténeti alkotásokra 9. évfolyam - Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében. - Másolatok készítése a kép egyes elemeiről hagyományos festészeti és grafikai eljárásokkal (belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, méret– és elemváltoztatások). 10. évfolyam - Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében. - Montázsok, anakronisztikus részletek beépítése a műalkotásokba. - Stíluskeresés. Egyéni stílus kialakítása. V. A természetben - Szín-tér 9. évfolyam - Vázlatok és festmények készítése a természetben. - A plain air–ben való munka megismerése (pác, lavírozott tus, akvarell és a gouache).

309 Pedagógiai program - Fotóséták – fotózás a természetben – fotósorozatok kialakítása. 10. évfolyam - Színes vázlatok készítése a természetben. - Színes vázlatok készítése egy választott színdinamikai megoldáshoz. - Színes vázlatok készítése egy színpadi térhez. VI. Karakterkeresés 9. évfolyam - A portrérajzolás, a karakter kiemelése. - Karikatúrák és illusztratív képek készítése modell alapján (vonalas és színes képek). - Önarcképek készítése. - Az elkészített rajzok alapján végletes torzítások keresése a karakter teljes megváltoztatásával. - Portré vázlatok készítése, 1:1 portré mintázása. 10. évfolyam – A teljes figura, mint karakter. - Karikatúrák és krokik készítése modell alapján (vonalrajzok). - Szoborvázlatok készítése, tónusozással. VII. Népművészet és természet 9-10. évfolyam - Természeti népek művészete, kézműves technikái. Gyűjtés szakirodalomból, és azok anyagainak feldolgozása (pl. fazekasság, hímzés, faragás, szövés, fonás). - Betekintés a magyar népi viseletkultúrába. - A népművészet előadásmódjának felidéződése a kortárs alkotók munkáiban. VIII. Érzelmi hatások 9. évfolyam - Fogalompárok szerinti képalkotás (vidám–szomorú, haragos–megbocsátó, nyomasztó–feloldó). - Érzelmi állapotok színben való kifejezése. - A színek sztereotip kapcsolata érzelmi állapotokkal, fogalmakkal. - Realisztikus és absztrakt megközelítés. 10. évfolyam - Eseménysor ábrázolása figurális és nonfiguratív képsorozatokban. - Kollázs grafikai kiegészítéssel. - Fogalompárok szerinti képalkotás (mozgalmas – unalmas, harsány – szelíd, haragos – vidám). - Érzelmi állapotok kifejezése színekkel. IX. Emlékmás 9. évfolyam - Rövid portréfilm készítése egy kortárs képzőművészről, annak alkotási módszereiről, műveiről, személyes beszélgetés vagy bemutatás formájában. - Forgatókönyv, fotódokumentáció. - Gyerekkori történet feldolgozása. - A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése. 10. évfolyam

310 Pedagógiai program - Egy csoporttörténet kiválasztása. - A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése. - Videofelvétel készítésére alkalmas színes figurák és díszlet jellegű tér megalkotása (papír, gipsz, faszerkezet). Csoportos feladat. X. A kifejezési eszköztár gazdagítása - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, szénnel, pitt krétával, zsírkrétával, pasztellkrétával, - Sgrafitto jellegű alkotás készítése viaszos technikával. - Festés tussal, páccal, vízfestékkel, akvarellel, gouacheval, temperával, ecsettel, szivaccsal. - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás rajzeszközökkel. - Formaképzés tépéssel, vágással. - Mintázás agyagból, gipszfaragással, papírmaséból, ytongból, purhabból, gipszöntéssel. - Vésett, mintázott relief és körplasztika készítése. - Konstruálás tárgyakból, fából. - Tárgykészítés talált tárgyakból, természetes anyagokból (pl. gyapjúból…), fonalból, textilből, drótból, papírból, üvegből, műanyag lapokból. - Tárgyalkotás kötözéssel, ragasztással. - Wayang és marionett báb készítése. - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Sokszorosítás linó– és papírmetszet felhasználásával. - Animáció írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal, fotókkal, videóval, számítógépes grafikai programok használatával XI. A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. - Kimeneti mérések. - A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.

III.2.6. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek területén létrejött értékeket, – a népi kultúra jellegzetes szokásait, tárgyait, – a sík– és térbeli művek, alkotás–sorozatok létrehozásának módjait, – pontos arányokat és karaktereket rögzítő rajzok, plasztikák készítési módszereit, – a fény–árnyék viszonyok törvényszerűségeit, – a művészeti anatómia alapvető törvényszerűségeit, – az alapvető munkabiztonsági, környezetvédelmi előírásokat. A tanuló legyen képes: – eligazodni a művészettörténet korstílusai között, – az adott témák önálló feldolgozására,

311 Pedagógiai program – művészeti ismereteinek alkotó felhasználására, – A témák elemző értelmezésére, sokrétű technikai feldolgozására, – konkrét és elvont gondolatok képi–plasztikai megjelenítésére, – portré, figura rajzolására, festésére vagy mintázására, – a saját és mások alkotásainak elemző értékelésére. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgyai és időtartama Vizuális alkotó gyakorlat – a vizsgamunka bemutatása 10 perc – helyszíni feladat megoldása 180 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek használata, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – sík és térbeli ábrázolási képesség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja. A művészeti vizsga értékelése I. Gyakorlati munka

312 Pedagógiai program A gyakorlati feladatok értékelése szempontrendszer segítségével történik. Az értékelési kritériumok a munka minőségét írják körül az adott értékelési szempont tekintetében. A gyakorlati feladatok esetében nem lehet pontosan megfogalmazott, minden feladat esetén egységes és átfogó értékelési szempont- és kritériumrendszert kialakítani. Ezért minden esetben az adott feladathoz az értékelés általános szempontrendszerének megfelelő, de mégis egyedi részletezettségű szempontsort szükséges alkalmazni. A gyakorlati munka értékelési szempontjai az alábbiak: vizuális kifejező képesség, kreativitás, tartalmi komplexitás, kifejezés, alkotás technikája, összkép. A fenti szempontok azonban akkor válnak az értékelés megfelelő eszközévé, ha azok további megfigyelési szempontokra, illetve részletes értékelési kritériumokra bomlanak. Vizuális közlés

Adható pontszám A vizuális kifejezés eszközeit (vonal, szín, forma, kompozíció stb.) a 3 pont célnak megfelelően, kitűnően alkalmazza. A vizuális kifejezés eszközeit alapvetően megfelelően alkalmazza. 2 pont A vizuális kifejezés eszközeit többször pontatlanul, nem a kifejezés 1 pont céljának megfelelően alkalmazza. A vizuális kifejezés eszközeit esetlegesen vagy helytelenül alkalmazza. 0 pont Összesen 6 pont Vizuális kifejezés Adható pontszám A rajzi kifejezése igen árnyalt, érdekes, esetleg egyéni elemeket is 3 pont tartalmaz. A rajzi kifejezés árnyalt és /vagy a célnak megfelelő, de szokványos. 2 pont A rajzi kifejezés nem elég árnyalt és/vagy gyakran a célnak nem 1 pont megfelelő. A rajzi kifejezése igen kezdetleges és/vagy a célnak nem megfelelő. 0 pont Összesen 6 pont

Elért pontszám

Kreativitás, tartalmi összefüggések

Adható pontszám 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 6 pont

Elért pontszám

Kreativitás, az alkotás tartalmi árnyaltsága Munkái tartalmilag komplexek, érzékelhetően igen elmélyültek. Munkájában vannak értékes, egyéni tartalmi momentumok, de helyenként egysíkú. Munkáira nem jellemző a tartalmi komplexitás, elmélyülés. Közhelyszerű, érdektelen munkák. Összesen

Adható pontszám 3 pont 2 pont

Elért pontszám

Az alkotás technikai színvonala

Adható

Tervei, elképzelései vagy előadásmódja igen érdekes, kreatív, innovatív. Munkáinak vannak érdekes, egyéni vonásai. Munkái alapvetően szokványosak, de néhol új ötletek nyomai észlelhetők. Munkái teljesen szokványosak, semmi egyéni vonás nem észlelhető rajtuk Összesen

Elért pontszám

1 pont 0 pont 6 pont Elért

313 Pedagógiai program pontszám pontszám A bemutatott technikák mindegyikét kiválóan műveli. 3 pont A bemutatott technikákat kisebb hibákkal, a célnak megfelelően műveli. 2 pont A bemutatott technikák jelentősebb részében nem rendelkezik kellő 1 pont jártassággal vagy nem mutat érdeklődést a különböző technikák iránt. A bemutatott technikákban nem rendelkezik kellő jártassággal. 0 pont Összesen 6 pont Összkép A munkák igen színvonalasak, egységet mutatnak. A munkák alapvetően jók. A munkák között van néhány jó. A munkák többsége felkészületlenségről tanúskodik. Összesen

Adható pontszám 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 6 pont

Elért pontszám

II. Portfolió A portfólió összeállításának feltételei Az összeválogatott anyag a vizsgaleírásban foglaltak szerint tartalmazza a megfelelő mennyiségű munkát, legyen ellátva a szabályok szerinti jelölésekkel (név, dátum, sorszám), továbbá a vizsgáztató szaktanár igazoló aláírásával. A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek. A portfólió/projekt értékelési szempontjai A portfólió/projekt értékelését előre meghatározott, értékelési kritériumokra bontott szempontsor alapján végzi az értékelő. Vizuális kifejezés

Adható pontszám Vizuális közléseit pontosan érthetően, nagyon világosan 3 pont képes dokumentálni. Vizuális közlései alapvetően világosak, de helyenként 2 pont nehezen értelmezhetők vagy félreérthetők. Vizuális közlései alapvetően nehezen értelmezhetők vagy 1 pont félreérthetők. A dokumentáció vizuális közlése teljesen zavaros vagy 0 pont szegényes. Összesen 6 pont

Elért pontszám

Összhatás

Elért pontszám

Adható pontszám A dokumentáció igen színvonalas munkákat tartalmaz. 3 pont A dokumentáció alapvetően jó munkákat tartalmaz. 2 pont A dokumentációban van néhány jó munka. 1 pont A dokumentáció munkái felkészületlenségről 0 pont tanúskodnak. Összesen 6 pont


III.2.7. A tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök Alapfokú évfolyamok: Munkaasztalok, székek Tároló polcok, szekrények, dobozok Vizes blokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Rajztechnikai eszközök: színes ceruzák, vízfesték, tempera, kréta, filc, vékony, vastag, és széles– lapos ecsetek, szivacsok, olló, ragasztó) Fényképezőgép Munkabiztonsági berendezések Továbbképző évfolyamok: Rajz-, festő és mintázó eszközök: akvarell, akril Modell tárgyak: geometrikus testek, drapériák, tükrök Rajztábla vagy festő állványok

315 Pedagógiai program Mintázó állványok Számítógépes munkaállomás, szoftverekkel Filmfelvevő eszközök

316 Pedagógiai program III.3. KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK - GRAFIKA ÉS FESTÉSZET ALAPJAI A grafika és festészet alapjai tantárgy célja a képi világ, a képi kifejezés különbféle módjainak megismertetése. A fantázia kibontakoztatása, a valósággal való összekapcsolása. Változatos felfedező és alkotó folyamatokon keresztül hozzásegíteni a tanulókat az önálló, kreatív tevékenységekhez. A tantárgy feladata előkészíteni és megalapozni a művészi igényű szakmai munkát.

III.3.1. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezet esztétikumára érzékeny nyitott szemlélet kialakítása. – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal megjelenési formái A szín szerepe az érzelmek, hangulat kifejezésében A forma, folt, felület és textúra jelentése és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai Részlet és nagyítás A díszítés sajátosságai A nyomhagyás egyszerű technikái Kompozíciós alapismeretek Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok: A vonal – A vonal megjelenési formái a valóságban (pl. nádas, bicikli küllő, cérna, drót, bot,csempék közti fuga) és a képzőművészetben (pl. Klee munkáin). saját vonal-gyűjtemények készítése – Játékos felfedezések – A vonal, mint mozgásnyom (pl. repülőgép által képzett vonal-képződmények, keréknyom, bot, gereblye nyoma a homokban) – Vonalnyom létrehozása (pl. szénnel, ecsettel, szalaggal), festékes kézzel simogatás, csapkodás nyomának létrehozása, megfigyelése – Eltérő célú és irányú mozgások megfigyelése (pl. a vasreszelék elmozdulása mágnes hatására) és létrehozása, leképzése, elképzeljük, és lerajzoljuk, hogy nyomot hagy a lábunk mozgáskor, milyen útvonal nyomunk marad reggel ébredés után a lakásban, aztán az iskolába menet – ez a célirányos mozgás, aztán a kertben ugrándozó kutya nyomát követjük rajzzal, és a kutya körül ugráló bolha mozgását – ezek a céltalan mozgások – Változatos mozdulatokkal, mozgással hagyott nyomok más–más felületeken és anyagokon. Játékos kísérletek. (különböző zenére végzett kéz-láb táncoltatással hagyott nyomok, homokban, kartonon, vásznon, a nyomok képpé alakítása, fejlesztése) A szín – Szín és mozgás (pl. fényjáték, fényorgona) dramatikus mozgásos játék után a saját élmények színekkel való összekapcsolása, asszociációs játék segítségével

317 Pedagógiai program – Különböző mozgások, mozdulatok (simogatás, dobolás, csapkodás, a víz simogatása, a szellő érintése, a kavics pattogása, bot suhintása,) által keltett érzelmek kifejezése színekkel, – Mozdulatok, mozdulatsorok színes lenyomatai nagyméretű felületeken (pl. kerékpárgumival, gereblyével, kézzel, szivaccsal, széles ecsettel). a csak mozgással, mozdulatokkal eljátszott történet, szerep játéka közben festékes szivaccsal, széles ecsettel nyomot hagyni nagy kartonon, vásznon) – Színek és élmények közti asszociatív kapcsolat megfigyelése (szabad játék a színekkel, színek összefolyatása, ütköztetése a papíron, majd ebből leszűrni, megállapítani a színek tulajdonságait, melyik nyugodt, melyik vidám, szomorú, agresszív, bánatos….) – Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző formájú és anyagú felületeken absztrakt színfoltokkal (mesék meghallgatása, eljátszása után a megélt érzések hangulatok kifejezése, - félelem, harc, bizonytalanság, béke) – A kedvenc tárgy, lény jellemének kifejező ábrázolása színekkel szokatlan formájú felületeken (a kedvenc lény, tárgy dramatikus megjelenítése –eljátszása után a mozgásához, jelleméhez megfelelő szín, színek kiválasztása – A tárgy, lény hangulatváltozásainak megjelenítése színek segítségével (kedvenc székem, mackóm, bögrém, cicám - magányos, vidám, unatkozik, irigy, ünnepélyes…) Felület és forma – Más-más felületek megtapasztalása – Különféle felületek és formák (pl. sima, kerekded, érdes…) által kiváltott érzelmek megfogalmazása – Játékos forma- és felületalakítási kísérletek (titokdobozok készítése eltérő anyagokkal való betapétázással) – A gesztusfestészet néhány karakteres példájának bemutatása – Gesztusok által létrehozott foltok, felületek – Különböző érzelmi állapotok lenyomatának elemzése (homokban, agyagban hagyott nyomok, melyeket más-más kedvű, jellemű szereplők hagynak) Felület és textúra – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok által (pl. frottázs gyűjtemény létrehozása) – Vizuális és taktilis érzékelés közti kapcsolat felfedezése (először bekötött szemmel való játékok során majd a látvánnyal való összekapcsolás) – Különböző felületű, textúrájú anyagok gyűjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosításaik – A gyűjtött anyagok kollázsként való felhasználása szabad képalkotás során – Különböző anyagok felületének tapintással való érzékelése (bekötött szemmel, s nem a külső látvánnyal való kapcsolat keresése a szempont, hanem az érzelmi élménnyel való azonosítás) – A tapintási élmények megfogalmazása, megjelenítése (pl. tapintási napló, térkép készítése – pl. az iskolába menet milyen felületi élmények vannak) Minta a környezetben – A természeti (pl. ültetvény a tájban) és mesterséges környezet tárgyainak (pl. kerítés) mintázata – Környezetünkben levő tárgyakon található mintákból gyűjtemény létrehozása, a gyűjtött minták felhasználása mesehősök tárgyainak díszítésére, pl. varázsfuvola, varázsszőnyeg, varázsdoboz, bögre, – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése, felhasználása, pl. egy óriás ruhájának mintájaként Díszítés, díszítmények – A forma és felület, a funkció és díszítmény összhangjának vizsgálata (ősi hangszerek, dobok, tálak, fésűk, bútorok) – Lapok, felületek díszítése grafikai és festészeti technikákkal, jelentést hordozó motívumokkal (kendők, sálak, dobozok, tárgyak felületének díszítése egy mese, mesei szándék, funkció szerint) Nyomhagyás – A nyomhagyás lehetőségeinek, funkciójának elemzése – Különböző formájú, felületű tárgyakkal foltok, rajzolatok létrehozása (krumpli, levél, kanál, dobókocka, stb) – Az elkészített nyomatok kiegészítése, továbbfejlesztése jelentést hordozó illusztratív alkotássá tussal,

318 Pedagógiai program Kompozíció – Komponálási módok, lehetőségek szemléltetése – Képi elemek rendezgetése (tépett, kivágott, színes papírok elrendezésének variálása) – Ugyanazon elemekből eltérő hatású, egyensúlyú kompozíciók összeállítása monokróm festéssel, kollázzsal, egyszerű nyomhagyással Képalkotás – Illusztrációk bemutatása, elemzése – Illusztrációk készítése mesék, események szereplőinek nagyméretű ábrázolásával (pl. árnyék rajzzal, egymás körberajzolásával, „jelmezbe” rongyokba öltözötten) – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív megfogalmazása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal (grafit, toll, kréta, vízfesték, kollázs) Értékelés és kiállítás–rendezés A kifejezési eszköztár gazdagítása - Rajzolás grafittal, színes ceruzával, tollal, zsírkrétával - Vonalképzés: rajzeszközzel, mozgással, fénnyel, tárggyal, tárgynyommal - Festés páccal, vízfestékkel, temperával, ecsettel, szivaccsal. - Színképzés: festékkel, fénnyel - Alkotás vegyes technikával. - Nyomhagyás rajzeszközökkel. - Nyomat kialakítása: természeti formák, tárgyak, papír, műanyag lap segítségével - Formaképzés: rajz és festőeszközökkel, tépéssel, vágással, mintázással - Felület- és textúra képzés: rajzeszközökkel, karcolással, simítással, tárgynyomokkal - Motívumképzés: rajz és festőeszközökkel, tárgynyomatokkal - Mintázás agyagból. - Konstruálás tárgyakból - Kollázs készítés fénymásolt vagy festett és talált lapok, tárgyak felhasználásával. - Fotómontázs készítése fényképek felhasználásával. - Sokszorosítás linó– és papírmetszet felhasználásával. - Animáció írásvetítővel. - Kísérletek színes papírlapokkal A tanultak összegzése - Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. - A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása. Követelmény A tanuló ismerje: – a vonal megjelenési formáit, – a szín szerepét az érzelmek, hangulat kifejezésében, – a forma, folt, felület és textúra jelentését és létrehozásának lehetőségeit, – a díszítés sajátosságait, – a nyomhagyás egyszerű technikáit, – a kompozíciós alapismereteket, – az illusztratív ábrázolás alapjait. Legyen képes: – mozgásnyomok vonallal történő rögzítésére, – az érzelmek vonallal, színnel történő ábrázolása, – forma, folt, felület és textúra létrehozására, – a nyomhagyás egyszerű technikáinak alkalmazására, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására,

319 Pedagógiai program – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés.

320 Pedagógiai program Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Vonal a térben A szín szerepe és hatása a tárgyakon és a térben A színek és lelki minőségek Felület és textúra kontrasztok és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai A díszítés sajátosságai A tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolat Egyszerű nyomatok A kiemelés Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – Vonalak a térben (pl. vezetékek, vasúti sin, villanyoszlopok, utak; egy vasút-, vezeték-építő brigád tervrajzának elkészítése) – Vonalszerű anyagokkal (pl. kötél, szalag) térjátékok, installációk létrehozása, labirintus játék madzag útvonallal, bekötött szemmel való végigjárása – A létrehozott vonalterek megjelenítése különböző grafikai eszközökkel (pl. ragasztószalag csíkokkal) – Az elkészült grafika továbbfejlesztése, alakítása variációk, sorozatok formájában,a játékok során átélt élmények megjelenítésével A szín – Mesefilmek, fotók bemutatása – A színek és térbeli formák kapcsolata a mesékben és a valóságban (pl. színnel azonosítható figurák – sárkány – tűz – vörös – harc düh – hegyes- háromszög - éles, / fűszál – simogató – selymes – zöld – nedves – harmatos – lágy ívű – sima – körbeölelő / egy-egy mese szereplőinek dramatikus eljátszása, lelki karakterük átélése, s színekhez, formákhoz társítása) – Színes terek, téri formák létrehozása, térátalakítások (szabad játékkal létrehozott eltérő színű kis terek, dobozok összeállítása, majd a sugárzott hangulat meghatározása, az odaillő mese szereplő „lakó” megnevezése) – Különböző színű vagy különböző színűre festett talált tárgyak (textilek, dobozok, fonalak) segítségével eltérő funkciójú és hangulatú színes terek építése pl. pihenőhely, csapda, sárkány-szoba, varázsló kamrája, tündérálom tere…) – A létrehozott terek által nyújtott élmények megjelenítése festéssel, kollázzsal – Tulajdonságok, fogalmak rokonítása, összekapcsolása színekkel és egyszerű térbeli formákkal, tárgyakkal (a fenti színes térépítés tapasztalataira építve azonosítani az eltérő karakterű szereplők tulajdonságait,s a színeket, formákat) – Térbeli formák, tárgyak felületének átalakítása festéssel. Tárgymesék létrehozása (egyszerű háztartási eszközök pl. ecset, serpenyő, vágódeszka, szemüveg, fésű, kanál átfestése oly módon, hogy egy mese szereplőivé legyenek, s a mese eljátszható legyen általuk – az adott karakterhez választva a leginkább megfelelő formájú tárgyat) – Egy konstruált tér hangulatának, jelentésének módosítása színcserével az eddígi tapasztalatok felhasználásával Felület és forma – Kontraszthatásra épülő alkotások szemléltetése – Ellentétek, felületi kontrasztok elemzése (moha – kő, parázs – hamu, fakéreg – textil, aprószögek – víz) – Semleges, nyugodt felületeken markáns ellentétek, felületi kontrasztok létrehozása (nyugalom, béke, puhaság, melybe belehasít egy sikoly) – A gesztusokkal létrehozott foltok, felületek által közvetített információk, (nyomolvasás a természetben, mintha a természet felületei üzenetet közvetítenének, játékos történetek kiolvasása egymásnak készített felületekből)

321 Pedagógiai program Felület és textúra – Különböző felületeket, textúrákat ábrázoló képek, fotók elemzése, gyűjtése, csoportosítása – A gyűjtött fotók, fénymásolatok grafikai kiegészítései, átalakításai – Az elkészült lapokból illetve a gyűjtött fotókból kollázsok, képtárgyak készítése (mappaborító, tolltartó doboz) Minta a környezetben – A természeti (pl. ültetvény a tájban) és mesterséges környezet tárgyainak (pl. kerítés) mintázata – Környezetünkben levő tárgyakon található mintákból gyűjtemény létrehozása, a gyűjtött minták felhasználása mesehősök tárgyainak díszítésére, pl. varázsfuvola, varázsszőnyeg, varázsdoboz, bögre, – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése, felhasználása, pl. egy óriás ruhájának mintájaként Díszítés és díszítmények – Jelentéssel, funkcióval bíró tárgyak bemutatása, a tárgyon a funkció és díszítmény elemzése – Funkcióval, jelentéssel bíró plasztikus tárgyak felületének megmunkálása, díszítése grafikai és festészeti technikákkal (edény, textil, bútor, kalap, szetyor…) – A dísz, a díszítmény létrehozásának módja, kis képi elemek, egységek ismétlése, variációk létrehozása, a korábban gyűjtött minta kincs motívumainak alakítása, variálása Egyszerű nyomatok – Sokszorosítási lehetőségek bemutatása – Képi üzenetek létrehozása egyszerű sokszorosítási technikákkal (papírdúc, papír– vagy műanyagkarc, sablon átfújással, figyelmeztető mesetáblák készítése pl. vigyázat hangos kakaskukorékolás!, vigyázat habfürdő veszély!...)) Kompozíció – Kiemelési módok szemléltetése – A kiemelés szerepe és lehetőségei a valóságban, a mesékben és a különböző művészeti ágakban (zenében, színházban – dramatikus játék által átélni az elméletet) – A kép egyes szereplőinek, elemeinek hangsúlyozása (formával, mérettel, színnel, aránnyal, nézőponttal, felülettel, kontraszt alkalmazásával, elhelyezéssel – variációk létrehozása, sorozat készítés Képalakítás – Illusztrációk készítése, olvasott vagy átélt élmények, történetek bemutatására – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal, valamint ezek kombinált megoldásaival (festett ceruzarajz, színezett tollrajz, kollázs, vegyes technika) Értékelés és kiállítás–rendezés

Követelmény A tanuló ismerje: – vonal a térképző szerepét, – a szín szerepét, hatását a tárgyakon és a térben, – felület és textúra kontrasztok létrehozásának lehetőségeit, – a gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjait, – a díszítés sajátosságait, – a tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolatot, – a kiemelés módjait, – az illusztratív ábrázolás sajátosságait. Legyen képes: – vonalvariációk létrehozására, – a lelki minőségek kifejezésére,

322 Pedagógiai program – felület és textúra kontrasztok létrehozására, – egyszerű nyomatok készítésére, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. – Az önkifejezés változatos formáinak alkalmazása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal és a mozgás–változás A színek egymáshoz való viszonya A színek érzelmi minősége

323 Pedagógiai program Színharmóniák, színkontrasztok A forma, folt, felület és textúra kifejező használata A gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségei A funkció és díszítés Egyedi motívumok, motívumrendszer Dombornyomat Kompozíciós variációk Illusztratív sorozatok Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok Vonal – Változások vizuális nyomai (pl. a száraz talaj repedései, egy kis patak útja során az akadályok hatására irányt változtat, megduzzad vagy éppen elvékonyodik, játék az organikus vonal vastagság változással) – A valóságos és képzeletbeli változások nyomainak megjelenítése különböző grafikai és festészeti technikákkal (pl tuskimosás, tuslepergetés) – Improvizatív és tudatos vonal- és hangjátékok (saját magunk által keltett hangok, zajok és a környezetünkben hallható zörejek, hangok tudatos megfigyelése, egymáshoz hasonlítása, viszonyítása – vékonyabb, vastagabb, szaggatott, magasodó emelkedő, mélyülő hangok pl. kulcs csörgés, kalapácsolás, óraketyegés, óracsengő, szélfújás, autó, busz, papírzörgés….. – Különböző hatású, karakterű hangok, zajok, zenék inspiráló hatására különböző karakterű vonalak, rajzos vonalszövetek készítése (az előző tapasztalatokra épített saját kis zörej etűdök képi rögzítése) A szín – Lírai absztrakt festmények bemutatása. Zenehallgatás – Színfoltok festése zene hangulatára – A színek egymáshoz való viszonya, a színek érzelmi minősége (játékos színkeverés, színfoltok festése, majd az egyes színek színfoltok egymáshoz való viszonyának megfogalmazása, történet írása – mesélő színek) – Természeti jelenségekről fotók bemutatása (hajnali pára, napfelkelte, vihar, vulkán, balatoni hullámzás, alföldi porvihar) – Természeti jelenségek színekkel és színárnyalatokkal való kifejezése (színek árnyalt felismerési és színkeverési gyakorlatok – Egy- egy szín más színekkel való kapcsolatának mesén, dramatikus játékon keresztül történő átélése, az élmények megfestése (dramatikus játék során megjelenítik a színeket, azok egymással szembeni viselkedését, ki kinek a barátja, hogy viselkednek egymással pl. hogy védi meg a zöld-barát a társát a bajban, miképpen viselkedik a vörös, ha bajban van a társa…) – Árnyalt vizuális minőségek, színharmóniák (mese, történet szereplőinek ábrázolása) – Fogalmakkal, hangokkal, mozdulatokkal leírható tartalmak megjelenítése színek, színharmóniák által (mese, zene, táncjáték képi megjelenítése) – Színkontrasztokra, tartalmi ellentétekre épülő alkotások szemléltetése – Színkontrasztok, színellentétek festése – melyek tartalmi ellentéteket és belső élményeket juttatnak felszínre (saját valóságos vagy irodalmi élmények felidézése után festés) – különös tekintettel a sötét– világos kontrasztra Felület és forma – Felület és ábrázolási szándék összefüggésének felfedezése különböző műalkotásokon – Különböző érzelmi, hangulati állapotok megjelenítése a megismert technikákkal, felületalakítási lehetőségekkel változatos műfaji kísérletek során (mítoszok, mitikus hősök vagy saját érzelmi, hangulati élmények vizuális megfogalmazása) – Foltok, folthatárok elemzése a valóságban látható éles és elmosódott kontúrok megfigyelése során pl. ablak előtt, de függöny mögött levő figura foltja, kontúrja, folthatás ekkor, s akkor, ha éles fénnyel van megvilágítva. A látottak megjelenítése – Transzparencia, ellenfény, a részletek láthatósága festéssel ábrázolva és mécsestartók készítésénél felhasználva a szerzett élményeket

324 Pedagógiai program Felület és textúra – A textúra mint fogalom megismerése – Különböző anyagok segítségével, felhasználásával (homok, gipsz, fonal, drót, szögek) változatos textúrájú felületek létrehozása, játékos anyagkísérletek, anyagkapcsolatok, variációk mgeteremtése) – Az elkészült lapokból képtárgyak készítése (szatyor, reklámtáska, kalap, ládika) Minta a környezetben – Műalkotásokról, építményekről, fotókról minták, ornamentikák gyűjtése, saját mintakincs létrehozása – A gyűjtött és továbbgondolt mintakincs felhasználása tárgyakon, öltözeten, öltözetkiegészítőkön Díszítés díszítmények – Épületek, építészeti terek elemzése – Funkcióval, jelentéssel bíró mikro-terek külső- belső elemeinek díszítése grafikai és festészeti technikákkal (pl. egy óra belseje, külső megjelenése az eltérő szerkezetre utalva, kis szekrény külseje, mely utal a belső tartalmakra) – A mikro-terek lakóinak, lényeinek egyedi megjelenítése (a fantázia által benépesített kis terek pl. sütőmanó, fagyasztó manó, óralakó – idő múlató, mosógép tündér, őrlő – daráló segég…)filctollal, festékkel Egyszerű nyomatok – Sablonnyomatok szemléltetése – Meghívó, plakát, képregény készítése sablonnyomat segítségével (pl. kivágott papír vagy műanyag motívumokkal) – Dombornyomatok szemléltetése – Különböző anyagok, tárgyak segítségével plasztikus papírnyomatok készítése (pl. naptár, évkör létrehozása csoportmunkával) Kompozíció – Komponálási módok bemutatása – Játékos kísérletek, variációk egy saját alkotás, illetve különböző reprodukciók képi elemeinek, szereplőinek átrendezésére (pl. egy fénymásolt reprodukció elemeire vágása, s azok átrendezése, más képpé alakítása az eredeti kompozíció megváltoztatása által) Képalkotás – Illusztrációk készítése egy folyamat bemutatására – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása sorozatokban grafikai és festészeti technikákkal (monotípia és kollázs–technika vonalas, festett kiegészítéssel, krétarajzzal, karcnyomatokkal) Követelmény A tanuló ismerje: – a mozgás–változás vonallal történő kifejezésének lehetőségeit, – a színek egymáshoz való viszonyát, – a színek érzelmi minőségét, – a színharmóniákat, színkontrasztokat, – a gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségeit, – a funkció és díszítés kapcsolatát, – a dombornyomat készítésének technikáját. Legyen képes: – a vonal, forma, folt, felület, szín és textúra kifejező használatára, – egyedi motívumok, motívumrendszer alkalmazására, – dombornyomat készítésére, – a kompozíciós variációk, illusztratív sorozatok készítésére, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.


III.4. KÖRNYEZET– ÉS KÉZMŰVES KULTÚRA TANSZAK - KÖRNYEZET– ÉS KÉZMŰVES KULTÚRA MŰHELYGYAKORLAT A környezet-és kézműves kultúra műhelygyakorlat célja a környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, az általános és szakirányú ismeretek átadása révén a környezettudatos magatartás, az igényes kézműves tárgyalkotás képességének megalapozása. Célja továbbá a munkakultúra, a feladattudatos, kitartó munkavégzés alapjainak elsajátítatása, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Mindezzel a környezet-harmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének, az értékteremtés, –megőrzés igényének kialakítása. A műhelygyakorlat feladata a környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ széleskörű megismertetése, a kézműves tevékenységek szerepének feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok közt. A hazai és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő alkotásain keresztül megismertetni a tanulókkal a tárgykultúra funkcionális területeit, a felhasználható anyagokat, tulajdonságaikat, az alkalmazott eszközöket, használatukat, a készítési technikákat, az esztétikai törvényszerűségeket. Feladata emellett az ismeretek alkotó jellegű alkalmazásának elsajátítatása, a múlt értékeinek a mai környezet– és tárgykultúrába való szerves beépítési lehetőségeinek felismertetése. A hagyományok megismertetésével múltunk, népművészeti és iparművészeti örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás–tudat mélyítése. Más korok és népek környezet– és tárgykultúrájának megismertetésével a látásmód szélesítése, az empátia és a tolerancia kialakítása. Tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó

326 Pedagógiai program tevékenységen keresztül, a tárgy, a környezet és az ember viszonyának felfedeztetése, a természethez, környezethez való kötődés mélyítése, a helyes felhasználói és fogyasztói magatartásformák kialakítása. Az alkotói tevékenységen keresztül a manuális és konstruáló képességek fejlesztése, az esztétikai érzékenység és ítélőképesség mélyítése, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése. A környezet–és kézműves kultúra műhelymunka baleset– és környezetvédelmi előírásainak megismertetése. Ennek érdekében az oktatás a tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve az alapfok és a továbbképző évfolyamain egyaránt hangsúlyosan alapoz a gyűjtőmunkára, a rekonstruálás és az átírás metodikájára, a kreativitásra. Az elsajátítandó elméleti és gyakorlati témakörök, tartalmak komplex szemlélettel, egymással szintézisben lévő rendszert alkotva jeleníthetők meg a tanítás folyamatában. Az élményszerű tapasztalatszerzés, az önművelés megalapozása érdekében javasolt könyvtár–, múzeum– és kiállítás– látogatások beépítése a műhelymunkába.

III.4.1. Alapfokú évfolyamok 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ területeinek bemutatása, a kézműves tevékenységek szerepének feltárása. Irányított megfigyelések által élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. – A környezet– és kézműves kultúra műhely és a műhelymunka megismertetése. – A tárgyalkotás során alkalmazható egyszerű technikák elsajátíttatásával a manuális és konstruáló képességek fejlesztése. – A felhasználható anyagok, az alakításukhoz szükséges eszközök megismertetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek Környezet és környezetkultúra, tárgy és tárgykultúra Természetes és mesterséges környezet elemei, alkotói Az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgyak szerepe Tárgyelemzés alapvető szempontjai Ősi, kézműves és ipari tárgyformálás A környezet– és kézműves kultúra műhelymunkájának alapjai A kézműves tárgyalkotás alapanyagai: a növényi részek, a textilek, a papír, az agyag alapvető tulajdonságai, alakításuk egyszerű technikái A kézműves tárgyalkotás eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Környezetkultúra – természeti környezet, épített környezet: település, lakhely Környezettervezés, az ember környezetalakító tevékenysége A makettkészítés alapjai Ünnepi alkalmak A mese világa A környezet- és kézműves kultúra műhely – A környezet– és kézműves kultúra műhely berendezése – Alapvető anyagok, eszközök, szerszámok – A műhelymunka rendje – A műhelymunka alapvető magatartási és munkavédelmi szabályai (minden tanév elején ismételt munkavédelmi oktatás) Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai – A tervezés lépései – Formák, színek kifejezőereje – A tárgyalkotás alapvető fázisai

327 Pedagógiai program – A tárgyak harmóniája, esztétikája – Az igényesség, a precizitás fontossága A kézművesség anyagai – A környezet anyagai – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk – Textúrák és faktúrák – A természetes anyagok felhasználhatósága – A növényi részekből készíthető tárgytípusok. – A textilből készíthető tárgyak köre – Papír alkalmazása az alkotótevékenységben – Az agyag felhasználása a tárgyalkotásban Tárgyalkotási technikák Papír – A papír típusai, felhasználási területei, papírból készíthető tárgyak-szemléltetés – A papír tulajdonságai, alakíthatósága – Papírtárgy készítés hajtással, gyűréssel, tépéssel – Papírtárgy készítés vágással, ragasztással – A papírmasé alapanyagai, felhasználási területei, tárgyalkotás papírmaséból drótvázra, tárgyalkotás papírpépből – Papírszobrok, mobilok készítése – Ruhák, öltözék-kiegészítők, ékszerek papírból – A könyvkötés típusai, tárgyalkotó gyakorlat Agyagművesség – Az agyag felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai - szemléltetés – Az agyag tulajdonságai, formálhatósága, alakíthatósága – szemléltetés – Modern agyagműves alkotások - szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései - bemutatás – Az agyagmunka eszközigénye, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák (tapasztás, formába rakás, felrakás, nyomhagyás, rátét) – Reliefek, kisplasztikák készítése, technikai sajátosságok bemutatása – Köztéri makettek formai követelményei, tárgyalkotás – Edénykészítési eljárások, díszítési technikák (marokedény, formába rakás, felrakás, edényalakítás lapokból, rátét készítése, fülek kialakítása) – bemutatás – Edénykészítés a megismert eljárásokkal Faművesség, fonható szálasanyagok, vesszőmunkák – A fa felhasználási területei, sokszínűsége, a faművesség eszközei, jellegzetes tárgytípusai, a fa művészi megmunkálása, a faanyagok elő és utókezelése – szemléltetés – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési eljárások, a fa darabolása, faragása, csiszolása, tárgyalkotás fából nem hagyományos módszerekkel, tárgyalkotás újrahasznosított fából, tárgyalkotás faipari hulladékból, melléktermékekből – A vessző fajtái, felhasználási területei, formálhatósága, eszközei, szerepe a kézműves tárgyalkotásban, a hagyományos és a modern kézművességben– szemléltetés – Tárgyalkotás vesszőből- a technikai sajátosságok bemutatása (lánc-vetülékes fonástechnika, spiráltechnika) – A fonható szálas anyagok fajtái, felhasználási területei, megmunkálásának módjai, eszközei szemléltetés – Eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Kultikus és használati tárgyak, térlehatárolók, installációk készítése egy vagy többféle anyag felhasználásával Fémművesség

328 Pedagógiai program – A fémek felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai - szemléltetés – A fémművesek jellegzetes tárgyalkotási és díszítési technikái - bemutatás – A fémek alapvető tulajdonságai, formálhatóságuk, alakíthatóságuk - bemutatás – A fémműves munka eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák (darabolás, hajlítás, domborítás, trébelés, poncolás) – Egyszerű modern fémtárgyak a magyar és nemzetközi művészetben – Drótmunkák- ékszerek, dísz- és használati tárgyak, szobrok, mobilok drótból – szemléltetés – Tárgyalkotásban újrahasznosítható anyagok – Ékszerek, cégérek, térkonstrukciók, mobilszobrok talált tárgyakból konstrukciók összeállítása – Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Gyapjú – A gyapjú feldolgozása, fajtái, tulajdonságai, alakíthatósága - szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései – bemutatás – A hagyományos és a modern nemezművészet - szemléltetés – A nemez felhasználási területei – A nemezkészítés anyagai, eszközei – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák, a színek szerepe – Egyszerű ékszerkészítési eljárások- nemezgyöngy, karkötő készítése – Tarsolyok, táskák készítése-bemutatás, tárgyalkotás – Nemezképek készítésének módjai, formai és színbeli követelményei – Egyéb nemezalakítási eljárások-játékok készítése hagyományos és tűnemezeléssel – bemutatás és tárgyalakítás Textilmunkák – A textil felhasználási területei, a hagyományos és a modern textilművészet - szemléltetés – A textil munkák alapanyagai, tulajdonságaik, alakíthatóságuk - szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései - bemutatás – A textilmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák, egyszerű öltéstípusok, hímzéstechnikák – egyszerű tárgykészítési gyakorlat – A szabás alapvető ismeretei, egyszerű összeállítási módok - játékkészítés textilből szabással-varrással – Textilfestési eljárások-a batik, a textilnyomás fajtái, eszközei, példák a hagyományos és a modern művészetből – A szövés, anyagai, eszközei, egyszerű szövéstípusok-bemutatás, szövés szövőkereten – Textil felhasználása a kézművesség egyéb területein A bőr – A bőr felhasználási területei a hagyományos és a modern művészetben- szemléltetés – A bőr tulajdonságai, alakíthatósága – szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései - bemutatás – A bőrmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák bőrszállal, díszítés nyomhagyással (poncolással, csontozással), lyukasztással – Egyszerű lyukasztott, fűzött összeállítások- tárgyalkotás – Ékszerek készítése bőrből egyszerű technikákkal – Erszények, tarsolyok készítésének technikai fortélyai, hagyományai – Öltözék-kiegészítők, könyvborítók, bőr dísztárgyak készítése A lakhely és a lakáskultúra, berendezés – Összhangban a természettel. A törzsi kultúrák és a modern viszonyok – Az épített környezet vizsgálata – Településtípusok, a falu és a város sajátosságai – Az épületek típusai funkcionalitásuk alapján – Építészeti megoldások vizsgálata természeti népeknél, a népi kultúrában – Az épületek alapanyagai

329 Pedagógiai program – A lakhely funkciói, beosztás, alaprajz – Az épületek és a külső terek (pl. parkok, udvarok, kertek) kapcsolata, harmóniája. –A megismert anyagok felhasználásával településmakettek, épületmakettek, külső- és belső terek tervezése, készítése – Alkalmak és szokások – Az ünnepek megnyilvánulása a környezet- és tárgykultúrában – Alkalmak, szereplők, helyszínek, díszletek és kellékek – Tárgykészítés, környezetalakítás az ünnepekhez kapcsolódóan, a megismert anyagok felhasználásával. – Busómaszk, kiszebáb… készítése, hímes tojás festése A mese – A mese világa – Mesehősök – jó és szép, rossz és csúf, fantázialények; jellegzetes helyszínek – Típusok, karakterek megjelenítésének lehetőségei – Meseillusztrációk, ismert grafikusok meseillusztrációinak megismerése – A képregények formai sajátosságai – Bábművészet magyarországon és a világ más részein – A bábkészítés alapanyagai – Babák, bábok készítése – Díszletek készítése – A megismert anyagok felhasználása az alkotómunkában A kifejezési eszköztár gazdagítása Felhasznált anyagok: növényi és állati eredetű anyagok (vessző, nád, kéreg, fűfélék, gyapjú) Papír, textil, bőr, agyag, fa, fém, műanyag Anyagalakítási módok, technikák:tépés, hajtás,gyűrés, vágás, sodrás, fonás, toldás, hajlítás, darabolás, kötözött- ragasztott összeállítások, festés, pácolás, vájás, csiszolás, karcolás, tapasztás, üregelés, formába rakás, hurkás felrakás, rátét, földfestékes díszítés, kalapálás, nyírás, reszelés, fűrészelés, lukasztás, hajlítás, domborítás, trébelés, poncolás, fonás, szövés, varrás, hímzés, batikolás, tarkázás, szironyozás, bőrfestés. Tárgykészítési technikák: – Papírszobrok, makettek, papír öltözékek, ékszerek, könyvek készítése – Reliefek, kisplasztikák, köztéri makettek, edények készítése – Kultikus és használati tárgyak, térlehatárolók, installációk készítése – Ékszerek, cégérek, talált tárgyakból konstrukciók összeállítása – Mini-textilek, nemez, textil és bőr ékszerek, erszények, öltözet-kiegészítők, kisplasztikák, játékok, könyvborítók készítése, szövés, fonás, nyomott textilek készítése, egyszerű batikolás – Hulladék anyagokból „ a szemétből” varázslatos tárgyak készítése (pl. konstrukciók, ajándéktárgyak, használati tárgyak táskák, jelmezek) – Település-makettek, épület-makettek, külső- és belső terek tervezése, készítése – Díszletek készítése – Babák, bábok készítése – Munkaeszközök, bútorok készítése A tanultak összegzése – Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. – A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.

Követelmény

A tanuló ismerje: – a környezetkultúra fő területeit, a tárgyalkotás szerepét, – a megismert alapanyagok felhasználási lehetőségeit, – az anyag– és formaalakításuk egyszerű módjait, – a környezet– és kézműves kultúra műhely berendezését, munkarendjét, – a környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, – a lakhelyhez, a meséhez és az ünnepekhez kapcsolódó környezet és tárgykultúra alapvető sajátosságait.

330 Pedagógiai program Legyen képes: – a megszerzett ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. – A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés jelentőségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. – A fa, a fonható szálasanyagok, az agyag és a fémek szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerű technikák elsajátíttatásával. – Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését – Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek fejlesztése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevői Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyak esztétikai értéke, minősége Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció Kézműves mesterségek: az agyag–, a famunkák, a fonható szálasanyagok, vesszőmunkák és a fémművesség alapjai Egyszerű tárgy– és díszítményalkotási lehetőségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Az ember és környezete. A környezetalakítás jelentősége. Középületek, a családi környezet és a háztartás Lakáskultúra, lakberendezés Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népművészetben, az iparművészetben és a művészettörténetben

331 Pedagógiai program Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában A kézművesség anyagai – A környezet anyagai – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk – Textúrák és faktúrák – A természetes anyagok felhasználhatósága – A növényi részekből készíthető tárgytípusok. – A textilből készíthető tárgyak köre – Papír alkalmazása az alkotótevékenységben – Az agyag felhasználása a tárgyalkotásban Gyapjú – A gyapjú feldolgozása, fajtái, tulajdonságai, alakíthatósága - szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései – bemutatás – A hagyományos és a modern nemezművészet - szemléltetés – A nemez felhasználási területei – A nemezkészítés anyagai, eszközei – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák, a színek szerepe – Egyszerű ékszerkészítési eljárások- nemezgyöngy, karkötő készítése – Tarsolyok, táskák készítése-bemutatás, tárgyalkotás – Nemezképek készítésének módjai, formai és színbeli követelményei – Egyéb nemezalakítási eljárások-játékok készítése hagyományos és tűnemezeléssel – bemutatás és tárgyalakítás Textilmunkák – A textil felhasználási területei, a hagyományos és a modern textilművészet - szemléltetés – A textil munkák alapanyagai, tulajdonságaik, alakíthatóságuk - szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései - bemutatás – A textilmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák, egyszerű öltéstípusok, hímzéstechnikák – egyszerű tárgykészítési gyakorlat – A szabás alapvető ismeretei, egyszerű összeállítási módok - játékkészítés textilből szabással-varrással – Textilfestési eljárások-a batik, a textilnyomás fajtái, eszközei, példák a hagyományos és a modern művészetből – A szövés, anyagai, eszközei, egyszerű szövéstípusok-bemutatás, szövés szövőkereten – Textil felhasználása a kézművesség egyéb területein A bőr – A bőr felhasználási területei a hagyományos és a modern művészetben- szemléltetés – A bőr tulajdonságai, alakíthatósága – szemléltetés – A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései - bemutatás – A bőrmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások – Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák bőrszállal, díszítés nyomhagyással (poncolással, csontozással), lyukasztással – Egyszerű lyukasztott, fűzött összeállítások- tárgyalkotás – Ékszerek készítése bőrből egyszerű technikákkal – Erszények, tarsolyok készítésének technikai fortélyai, hagyományai – Öltözék-kiegészítők, könyvborítók, bőr dísztárgyak készítése A lakhely és a lakáskultúra, berendezés – Az épület szerepe, jellege és berendezése közti összefüggések - szemléltetés – Középületek, lakóházak bemutatása. Külső megjelenés, belső terek, berendezés – A lakáskultúra elemei, összetevői – A tárgyak információhordozó szerepe

332 Pedagógiai program – A lakberendezés szempontjai – Bútortípusok, a bútortörténet érdekességei – A berendezési tárgyak, bútorok, mint jelképek – Bútorkészítés hullámpapírból – Környezettervezés, makett-készítés, tárgyalkotás a megismert anyagok és technikák alkalmazásával A mese – A mese világa – Mesehősök – jó és szép, rossz és csúf, fantázialények; jellegzetes helyszínek – Típusok, karakterek megjelenítésének lehetőségei – Meseillusztrációk, ismert grafikusok meseillusztrációinak megismerése – A képregények formai sajátosságai – Bábművészet Magyarországon és a világ más részein – A bábkészítés alapanyagai – Babák, bábok készítése – Díszletek készítése – A megismert anyagok felhasználása az alkotómunkában Követelmény A tanuló ismerje: – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, – az agyag, a fa, a vessző, a fonható szálasanyagok és a fém felhasználási lehetőségeit, – az anyag– és formaalakításuk egyszerű módjait, – a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, – a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, – a lakáskultúra, a lakberendezés alapjait, Legyen képes: – a megszerzett ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – az önálló tárgyalkotásra, – tárgyelemzésre adott szempontok alapján, – a tárgyakban rejlő esztétikum felfedezésére és megfogalmazására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.


6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. – A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés, valamint az újrahasznosítás jelentőségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. – A textil, a nemez, a bőr szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerű technikák elsajátíttatásával. – Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését – Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak kialakítása. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevői Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyelemzés szempontjai. A tárgyak esztétikai értéke, minősége Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció, reprezentáció Újrahasznosítás Kézműves mesterségek: a textil, nemez és bőrmunkák alapjai Egyszerű tárgy– és díszítményalkotási lehetőségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Az ember és környezete. Életmód és tárgykultúra, lakhely és munkakörnyezet Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a lakáskultúrában Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népművészetben, az iparművészetben és a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában A környezet- és kézműves kultúra műhely

334 Pedagógiai program – A környezet– és kézműves kultúra műhely berendezése – Alapvető anyagok, eszközök, szerszámok – A műhelymunka rendje – A műhelymunka alapvető magatartási és munkavédelmi szabályai (minden tanév elején ismételt munkavédelmi oktatás) Tárgyalkotási ismeretek – A forma funkció és a díszítés összefüggései – A tervezés lépései, szempontjai – Az anyag- és technikaválasztás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései – Az anyagok kombinálásának lehetőségei – Tárgyalkotási műveletek az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében: előkészítő műveletek, Tárgyalkotási technikák Az újrahasznosítás – Fogyasztói társadalom, a felhasználói és fogyasztói magatartás – Az újrahasznosítás fogalma, jelentősége a tárgykultúra területén – Az anyagok újrahasznosítási lehetőségei – A tárgyak újrahasznosítása, funkcióváltás – Újrahasznosítható anyagok – csomagolások, kidobásra ítélt használati tárgyak, ipari melléktermékek – Újrahasznosítási feladatok a megismert tárgytípusokhoz és anyagféleségekhez kapcsolódóan – Hulladék anyagokból „ a szemétből” varázslatos tárgyak készítése (pl. konstrukciók, mobilok, ajándéktárgyak) – Öltözékek és öltözék-kiegészítők készítése hulladékanyagból – Ékszerek készítése újrahasznosított anyagból – Lakberendezési tárgyak készítése hulladékanyagból Életmód – A környezet, az életmód és a tárgykultúra kapcsolata – Jellegzetes munkatevékenységek – A munkakörnyezet jellemzői. – Környezettervezés munkatevékenységekkel kapcsolatban – Munkaeszközök készítése – Munkafolyamatok megjelenítése ismert anyagok és technikák alkalmazásával A lakáskultúra– ünnepi alkalmak – Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a tárgykultúrában – A terítés kultúrája, a teríték elemei és a hozzájuk kapcsolódó szimbolikus értelmezések – Használati és díszfunkcióval rendelkező tárgyak, díszítési lehetőségek – Ünnepi környezet alakítása, tervezése – Ismert és új anyagok, technikák felhasználása az ünnepi alkalmak, a terítés kultúrája témaköréhez kapcsolódó tárgyalkotásban – Terítékhez igazodó asztaldíszek, szalvétatartók, gyertyatartók, művészi igényű tárgyak készítése Vizsgamunka készítése – Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás Értékelés és kiállítás–rendezés A kifejezési eszköztár gazdagítása Felhasznált anyagok: növényi és állati eredetű anyagok (vessző, nád, kéreg, fűfélék, gyapjú) Papír, textil, bőr, agyag, fa, fém, műanyag Anyagalakítási módok, technikák:tépés, hajtás,gyűrés, vágás, sodrás, fonás, toldás, hajlítás, darabolás,

335 Pedagógiai program kötözött- ragasztott összeállítások, festés, pácolás, vájás, csiszolás, karcolás, tapasztás, üregelés, formába rakás, hurkás felrakás, rátét, földfestékes díszítés, kalapálás, nyírás, reszelés, fűrészelés, lukasztás, hajlítás, domborítás, trébelés, poncolás, fonás, szövés, varrás, hímzés, batikolás, tarkázás, szironyozás, bőrfestés Tárgykészítési technikák: – Papírszobrok, makettek, papír öltözékek, ékszerek, könyvek készítése – Reliefek, kisplasztikák, köztéri makettek, edények készítése – Kultikus és használati tárgyak, térlehatárolók, installációk készítése – Ékszerek, cégérek, talált tárgyakból konstrukciók összeállítása – Mini-textilek, nemez, textil és bőr ékszerek, erszények, öltözet-kiegészítők, kisplasztikák, játékok, könyvborítók készítése, szövés, fonás, nyomott textilek készítése, egyszerű batikolás – Hulladék anyagokból „ a szemétből” varázslatos tárgyak készítése (pl. konstrukciók, ajándéktárgyak, használati tárgyak táskák, jelmezek) – Település-makettek, épület-makettek, külső- és belső terek tervezése, készítése – Díszletek készítése – Babák, bábok készítése – Munkaeszközök, bútorok készítése A tanultak összegzése – Közös munkával, a munkák rendszerezésével a tanultak összegzése. – A legszebb munkák kiállításra történő előkészítése, bemutatása.

Követelmény

A tanuló ismerje: – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, – a textil, a nemez, a bőr felhasználási területeit, – az anyag– és formaalakításuk egyszerű módjait, díszítési lehetőségeit, – a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, – az újrahasznosítás szerepét, lehetőségeit, – az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, – a lakáskultúra alapjait, az ünnepek megnyilvánulási lehetőségeit a környezet– és tárgykultúrában, – a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. Legen képes: – pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, – a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – az önálló tárgyalkotásra, – egyszerű tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, – tárgyelemzésre adott szempontok alapján, – a tárgyakban rejlő esztétikum és a tárgyakkal kifejezhető jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, – a hagyományos kézműves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.


III.4.2. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevőit, a környezetkultúra fő területeit, – a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, anyagfajtáit és díszítési lehetőségeit, – az alapanyagok felhasználási lehetőségeit, – az anyag és formaalakítás módjait, – a tárgyalkotás, az újrahasznosítás lehetőségeit, fontosabb szempontjait, – az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, – a környezetkultúra és kézművesség legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. A tanuló legyen képes: – pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, – a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – az anyagok élményszerű megtapasztalására, – a megismert eszközök megfelelő használatára, – az önálló tárgyalkotásra, funkcionális, vagy gondolati tartalmat kifejező termék létrehozására, – egyszerű tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, – tárgyelemzésre adott szempontok alapján, – a tárgyakban rejlő esztétikum és a tárgyakkal kifejezhető jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, – a hagyományos kézműves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat – tervezés 30 perc – tárgykészítés 150 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgy– és környezettervező–alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség hagyományos anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, tárgyegyüttes mutassa be a tanuló környezet és kézműves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását.

337 Pedagógiai program A környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezet és kézműves tárgykultúra témaköréből. A benyújtott vizsgamunka– tanári irányítással megvalósított– tervezési munka alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, – használati vagy ajándéktárgy, – játék, – környezet– és lakáskultúra eleme. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet vagy kézműves kultúra műfajából. Az intézmény által meghatározott feladat a tanuló által készítetett tervvázlat alapján, természetes vagy egyéb anyagból szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – használati tárgy, – ajándéktárgy, – játék. A gyakorlati vizsga feladata: A ló és az ember kapcsolata A ló ősidők óta az ember társa, teherbírását és sokoldalú munkavégzését szinte minden korban és kultúrában kihasználták. A lovat erején kívül az emberhez kötötte ragaszkodása, hűsége. A magyar ember hagyományaiban évezredek óta él a ló szeretete. Kultúránkban ősidők óta megjelenik, a magyarok motívumkincsének hagyományos eleme, szereplője. Síkbeli és térbeli ábrázolására rengeteg példát találunk. Feladat: Készíts olyan tárgyat, ami a magyar ember és a ló ősi kapcsolatát szemlélteti. Ez lehet használati vagy dísztárgy, ajándéktárgy vagy játék. Munkádról készíts rajzi tervvázlatot, a kivitelezésben ez alapján haladj. A gyakorlati vizsgamunka elkészítéséhez az elmúlt években megismert kézműves anyagok és technikák bármelyikét alkalmazhatod, ezeket egymással kombinálhatod. Munkádban használhatsz hagyományos vagy modern díszítőelemeket is. Ügyelj a művészi igényű, precíz és pontos kivitelezésre! A vizsga értékelése – környezettervező képesség, – tárgytervező képesség, – formaalkotó és díszítményképző készség, – anyag– és eszközhasználati ismeret, jártasság, – kézműves alapismeret, – a műfaji konvenciók, sajátosságok megfelelő alkalmazása, – a vizsgamunka összhatása.


III.4.3. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. – A hazai és az egyetemes tárgykultúra megismertetése jeles példákon keresztül. – A tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése a kultúra és a szórakozás témakörében. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyakkal közvetített jelentéstartalom Egyedi tárgyak, tömegtermékek A sokszorosítás Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyak használati és díszfunkciója A tárgyak dokumentációs funkciói Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Kultúra és szórakozás. Könyvnyomtatás, színház, sport, játék, zene, tánc Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A gyűjtőmunka módszerei Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetőségei – Tárgy– és díszítményalkotási lehetőségek, technikák, esztétikai követelmények – A tervezés lépései, szempontjai: formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek – A színek, formák, a fény és az árnyék kifejező ereje

339 Pedagógiai program – A forma, a funkció és a díszítés összhangja – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk. Az anyagok kombinálásának lehetőségei – Az anyag– és technikaválasztás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Kultúra és szórakozás – A szabadidős, kulturális tevékenységek jellegzetes környezet– és tárgykultúrája – Tárgyalkotás, környezettervezés a kultúra és a szórakozás témakörében Az írás története. A könyvnyomtatás – Érdekességek az írás, könyvnyomtatás történetéből – Írás és betűtípusok. Könyvtervezés, illusztráció – A könyvborítók készítési és díszítési módjai – Tárgyalkotás az írás, könyvkötés témakörében az ismert és új anyagok, technikák alkalmazásával (Papírmerítés, papírdomborítás, díszítés más anyagokkal. – A bőrdomborítás technikái – alátétes és zsinóros domborítás) Sokszorosítás – Sokszorosítás a tárgyalkotásban. Jellegzetes anyagok és technikák (öntés, préselés, trébelés, gipsz, agyag, fém) – Sokszorosítási technikák a díszítményalkotásban (metszetek, dúcok, nyomatok mintázófák, pecsételők) – Pozitív és negatív formák. Formakészítés – Tárgy– és díszítményalkotás sokszorosítási technikák alkalmazásával ismert és új anyagokkal A színház – Színháztörténeti érdekességek – Szereplőtípusok, karakterek, maszkok, álarcok, díszlet és jelmez – A bábszínház. Bábtípusok: sík– és térbeli bábok, mozgatható végtagú bábok. Árnyjátékok. – A bábkészítés anyagai, technikái – Tárgyalkotás a színház témakörében választott anyagokkal és technikákkal Szórakozás: sport, játék, zene, tánc – Statika és dinamika. A mozgás kifejezésének sík– és térbeli lehetőségei – A játék, a sport, a zene és a tánc kifejezésének vizuális lehetőségei – Mozgássorozatok, események megjelenítése – Mozgást kifejező alkotások anyagai, technikái – Tárgyalkotás a sport, játék, zene vagy a tánc témaköréhez kapcsolódóan választott anyagokkal, technikákkal. (Játék–és sporteszközök, hangszerek. Relief, plasztika. Szerkezetek, mobilok.) Értékelés és kiállítás–rendezés

Követelmény

A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevőit, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a kézműves tárgyalkotás műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a felhasznált anyagok fajtáit, tulajdonságait, – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – a kultúra és a szórakozás témakörének kifejezési lehetőségeit a kézműves alkotómunkában. Legyen képes:

340 Pedagógiai program – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – önálló tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – az anyagok, eszközök, technikák helyes megválasztására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése, a tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. – A hazai és az egyetemes tárgykultúra bemutatása jeles példákon keresztül. – A díszítőművészet jellemzőinek és tudatos alkalmazásának elsajátíttatása. – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése az érzelem és egyéniség témakörében. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgy kapcsolata. Tárgyakkal közvetített jelentéstartalom A díszítőművészet jellegzetességei A tárgyak használati és díszfunkciója. Gyakorlati és lelki funkció, társadalmi–gazdasági jelző szerep Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték. Ajándéktárgyak Egyedi tárgyak, tömegtermelés. Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Érzelem és egyéniség kifejeződése a tárgy– és környezetkultúrában Ízlés és divat. A stílus Öltözet és viselet Az önkifejezés lehetőségei Az önművelés, a gyűjtőmunka módszerei Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetõségei – Gyűjtőmunka – A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények – Formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek, szimmetria, aszimmetria – Színtani ismeretek. Színek, érzelmek és hangulatok – Motívumalkotás, stilizálás, átírás. Motívumelemek, fő– és mellékmotívumok. A kompozícióépítés elvei, szabályai – A funkció–forma–díszítmény összhangja – Modellezés – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk

341 Pedagógiai program – Az anyagminőségek kifejezőereje – Az anyag– és technika választás szempontjai, társításuk, kombinálásuk lehetőségei – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Érzelem és egyéniség – Az érzelem és egyéniség kifejezésének lehetőségei a környezet– és tárgykultúrában – Gyűjtőmunka és megfigyelések – Tárgyalkotás, környezettervezés a témakörhöz kapcsolódóan Díszítőművészet, motívumrendszer – A díszítmények szerepe, jelentéstartalma – Motívumelemek, motívumtípusok, kompozíciók – A színhasználat üzenetértéke – Motívumtípusok jellegzetes megjelenési formái, készítési technikái a kézmûvességben – Tárgyalkotás a díszítőelemek tudatos alkalmazásával választott anyaggal és technikával Személyes tárgyak – Ajándékozás – Az érték fogalma, viszonylatai. A tárgyak gyakorlati és lelki funkciói, érzelmi, hangulati hatás – Személyes tárgyak. Egyéni ízlés – Az ajándékozás kultúrája. Az ajándéktárgy és a csomagolás harmóniája – A csomagolás és a díszítés lehetőségei – Alkalmazható anyagok és technikák – Ajándékkészítés és csomagolás választott anyaggal, technikával Az öltözet – Az öltözet összetevői – Az öltözettel közvetített jelentéstartalom – Az öltözettervezés alapjai. Mintakészítés, modellezés – Az öltözetkészítés technológiai alapjai – szabászati ismeretek, összeállítási és díszítési technikák – Öltözet, vagy öltözetdarab készítése választott anyagok és technikák felhasználásával, kombinálásával, viseleti babákra vagy saját célra Öltözet–kiegészítők – Az ékszerek típusai – Az ékszerkészítés anyagai, technikái – Ékszer, ékszerkollekció készítése, választott anyagok és technikák alkalmazásával Textilmunkák – Textilfestés újabb lehetőségei (textilnyomás, batikolás) – Hímzés– és szövéstechnikák újabb lehetőségei (szálszorítás, subrika, zsinórozás, madzagszövés, egyszerű szedett és göbös mintázás) – Nemezelés. A nemez szabad felhasználása – Összeállítási technikák. A gépi varrás alapjai – Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban Bőrműves technikák – A bőrvarrás alapjai, technikái. A szíjgyártóvarrás és a szűcshímzés – Rátéttípusok. A rátétkészítés módjai – Egyszerű szironytechnikák – A bőrműves technikák anyag– és eszközszükséglete – Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban

342 Pedagógiai program Értékelés és kiállítás–rendezés

Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, a díszítőművészet jellemzőit, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a kézműves tárgyalkotó tevékenység tanult területeit, azok műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a hagyományos kézműves tárgyalkotás beépítésének lehetőségeit a mai tárgykultúrába, – a kézműves tevékenységben alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – az érzelem és egyéniség témakörének kifejezési lehetőségeit a kézműves alkotómunkában. Legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, – tárgyak, díszítmények, technikák átírására, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.


9. évfolyam Fejlesztési feladatok: – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése. – A törzsi kultúrák, a magyar népművészet és az iparművészet korszakainak, tárgyalkotási területeinek bemutatása jeles példákon keresztül. – A megismert témakörök beépítési lehetőségeinek felfedeztetése a mai környezet– és tárgykultúrába – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése. – A gyűjtőmunka alapjainak, az átírás módszerének és alkalmazási lehetőségeinek elsajátíttatása. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai és díszítőművészete A magyar és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő kézműves emlékei: törzsi kultúrák, népművészet, népi iparművészet, iparművészet A gyűjtőmunka módszerei. Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgyak viszonya. Információhordozó szerep, jelentéstartalom Alkalmazott, átalakított és alkotott tárgyak Az ember közvetlen szükségleteinek kielégítését szolgáló tárgyak A műalkotás mint speciális tárgy A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyrekonstrukció szerepe, szempontjai, folyamata Az átírás lehetőségei Kulturális örökség. Műemlékvédelem, Világörökség A természeti környezet és az épített környezet értékei A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetőségei – Gyűjtőmunka, rekonstrukció, átírás – A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények – A funkció–forma–díszítmény kifejezőereje, harmóniája – Makett készítés, modellezés – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk – Az anyagminőségek kifejezőereje – Az anyag– és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetõségei – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi elõírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Múlt, jelen és jövő – Idő, időszámítás, időmérők

344 Pedagógiai program – Egyes időszakok jellegzetességeinek, az idő múlásának, a változások kifejeződése a környezet– és tárgykultúrában – Gyűjtőmunka és megfigyelések. A tapasztalatok felhasználása a témakörhöz kapcsolódó tárgyalkotásban, környezettervezésben. Törzsi kultúrák – Természeti népek tárgykultúrája – A természeti környezet, az életmód, a világszemlélet és a tárgyalkotás összefüggései – Jellegzetes anyagok és technikák – Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása választott területhez kapcsolódóan – Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényekhez igazodva A népművészet – A honfoglaló magyarság tárgyi kultúrája – A népművészet korszakai: jellegzetes tárgytípusok, alapanyagok, motívum és színvilág – Tájegységek népművészete. A saját, vagy egy választott tájegység jellegzetes tárgykultúrája, díszítőművészete – Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása a népművészet egy–egy korszakához, vagy tájegységéhez kapcsolódóan – A népművészet továbbéltetési lehetőségei. A népi iparművészet – Régi és mai szerepek. Értékmegőrzés, értékteremtés – Hagyományos funkciók, formák, díszítmények és technikák – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai környezet– és tárgykultúra választott területeire Az iparművészet – A művészettörténeti korszakok jellemzői – Az iparművészet kiemelkedő emlékei, alkotói, alkotóműhelyei egyes korszakokhoz, kézműves területekhez kapcsolódóan – Tárgyrekonstrukció, tárgyalkotások egy választott korszakhoz, vagy egy választott művészi kézműves területhez kapcsolódóan – Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényeihez igazodva Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, összetevőit, – a környezet és az ember kölcsönhatását, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a megismert kézműves tárgyalkotó tevékenységek műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a tárgyalkotásban alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – a magyar népi kézművesség legjelentősebb emlékeit, – más korok és népek legjellemzőbb kézműves emlékeit, – a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, – a hagyományos kézműves tárgyalkotó tevékenységek továbbéltetésének, beépítésének lehetőségeit a mai környezet– és tárgykultúrába.

345 Pedagógiai program Legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, – tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, – alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.


10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése. – A népi iparművészet, a modern és a kortárs művészet jeles példáinak, valamint a környezet– és tárgy kultúra modern törekvéseinek bemutatása. – A megismert témakörök beépítési lehetőségeinek felfedeztetése a mai környezet– és tárgykultúrába. – Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése. – A gyűjtőmunka és a dokumentálás alapjainak, módszereinek elsajátíttatása. – Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. – Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés, önművelés lehetőségének felfedeztetése.

Tananyag Környezet– és kézműves kultúra ismeretek A magyar és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő alkotásai: modern és kortárs művészet A gyűjtőmunka módszerei. Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A modern tárgy– és környezetkultúra jellegzetességei. Kísérletezések, új törekvések Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe, jelentéstartalma napjainkban A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Újrahasznosítás lehetőségei napjainkban Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák Értékmegőrzés, értékteremtés Nemzeti sajátosságok a környezet– és tárgykultúrában. A globalizáció hatása a környezet– és tárgykultúra alakulására A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Dokumentálás, kiállítás–rendezés A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek – A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, a kézműves technikák újabb lehetőségei – Gyűjtőmunka, rekonstrukció, átírás – A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények – A design, az ergonómia, a funkcionalizmus szempontjai – Funkció – forma, anyag – szerkezet, arány – kompozíció, színdinamika, stílus – Makett készítés, modellezés – Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk – Az anyagminőségek kifejezőereje – Az anyag– és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetőségei – A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások – Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Múlt, jelen és jövő – Modern művészet, kortárs művészet – A hagyományos tárgyalkotás sajátosságainak, szimbólumainak megjelenése a modern művészetben – A környezethez való viszonyulás megjelenése a modern művészet ágaiban – A tárgyalkotás és –felhasználás modern művészi értelmezései

347 Pedagógiai program – Az alkalmazott művészetek új útjai – Tárgyalkotási kísérletek tetszőleges irányzat jegyében Ipari formatervezés – Az ipari formatervezés sajátosságai – Modern funkcionalizmus, ergonómia – Formatervezés a környezet– és tárgykultúra ismert és új területein (építkezés, lakáskultúra, közlekedés, kommunikáció, műszaki cikkek, csomagolás) – Modellezések a formatervezés témaköréhez kapcsolódóan, választott anyagokkal és technikákkal A környezet– és tárgykultúra jelene és jövője – Az ember és a technika – Termékek és szolgáltatás. Arculattervezés – A design szerepe. A fogyasztói kultúra alakulása – Újrahasznosítás, transzformáció – Környezettudatosság. A környezetalakítás modern törekvései – Jövőkép a környezet– és tárgykultúrában – Ember – tevékenység – környezet kapcsolata. Környezetalakítási, környezettervezési, tárgyalkotási gyakorlatok Dokumentáció és prezentáció – A dokumentálás szerepe – Az alkotások dokumentációja, technikai dokumentáció – A fényképezés. Fények, világítás, nézőpont. Tárgy– és műtárgyfotó – Személyes mappa, portfolió készítése – Kiállítás–rendezés – szempontok, anyagválogatás, rendszerezés, kellékek, eszközök – Tömegkommunikáció, reklám, plakát Rendszerezés – A környezet– és kézműves kultúra műhelymunka elméleti és gyakorlati anyagának rendszerezése – A tárgyalkotás területeiről tanultak rendszerezése – Az anyagokról tanultak rendszerezése – A technikákról tanultak rendszerezése – Az esztétikai értékekről tanultak rendszerezése – A környezettervezésről, a környezetalakításról, tárgyalkotásról tanultak rendszerezése Vizsgamunka készítése – Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, összetevőit, – a környezet és az ember kölcsönhatását, a harmonikus környezetkultúra kialakításának szempontjait, – a tárgyak helyét, szerepét a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a megismert kézműves tárgyalkotó tevékenységek műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a kézműves tevékenységben alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási és társítási lehetőségeit,

348 Pedagógiai program – a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, – a modern művészet törekvéseit a környezet– és tárgykultúra területén, – kézműves tárgyalkotó tevékenységek beépítési lehetőségeit a mai környezet– és tárgykultúrába. Legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, a környezet– és tárgykultúra tudatos alakítására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, – tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, – alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

III.4.4. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevőit, – a környezet és az ember kölcsönhatását, a harmonikus környezetkultúra kialakításának

349 Pedagógiai program szempontjait, – a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, – a kézműves tárgyalkotó tevékenység területeit, azok műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, – a kézművességben alkalmazható anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási és társítási lehetőségeit, – a tárgyalkotás eszközeit, azok szakszerű használatát, – a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, – a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, – a magyar népi kézművesség legjelentősebb emlékeit, – más korok és népek legjellemzőbb kézműves emlékeit, – a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, – a hagyományos kézműves tárgyalkotó tevékenységek továbbéltetésének, beépítésének lehetőségeit a mai környezet– és tárgykultúrába, – a környezet– és kézműves kultúra műhely munkavédelmi teendőit. A tanuló legyen képes: – az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, a környezet– és tárgykultúra tudatos alakítására, – önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, – munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, – az anyagok, eszközök, díszítő– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, – tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, – a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, – tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, – alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, – a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

A művészeti záróvizsga követelményei

A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgy– és környezettervező–alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség anyagairól, felhasználási lehetőségeiről, munkafolyamatairól, a kézműves díszítési módok műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, hagyományairól megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, tárgyegyüttes mutassa be a tanuló környezet és kézműves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását, művészi igényességét. 1. A környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezetkultúra és tárgykultúra témaköréből. A benyújtott vizsgamunka– tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: – meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, – környezet– és lakáskultúra elem,

350 Pedagógiai program – használati–, ajándék–, játék–, vagy fiktívtárgy, tárgyegyüttes, – öltözet, öltözet–kiegészítő, – anyagtársításra, újrahasznosításra épülő funkcionális tárgy, vagy tárgycsoport. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet és kézműves kultúra műfajából. Az intézmény által meghatározott feladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: – használati tárgy, – ajándéktárgy, – játék. 2. A környezet–és kézműves kultúra műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a környezet– és tárgykultúra fogalma, tárgytípusai, – tárgyalkotó módok: ősi, hagyományos népművészeti, iparművészeti és ipari tárgyformálás, – a hagyományos kézműves mesterségek kialakulása, szakosodása, – a magyar kézművesség legjelentősebb népművészeti és iparművészeti emlékei, alkotói, műhelyei, – más korok és népek sajátos kézműves emlékei, – a kézművesség anyagai, eszközei, – a tárgy– és díszítményalkotás technikái, – a tárgykészítés fázisai a tervezéstől a kivitelezésig, – a funkció–forma–díszítés összhangja, – esztétikum, jelentéstartalom a tárgyakon, a környezetkultúrában, – a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a mai környezet– és tárgykultúrában, – a gazdaságosság és újrahasznosítás fontossága, – a kézművesség munka – és környezetvédelmi alapismeretei. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése – funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, – manuális és konstruáló készség, – díszítő, stilizáló készség, – a tervezéshez szükséges magyarázó–közlő rajz szintje, egyedisége, kreativitása, – az anyag– és eszközhasználat szintje, – a környezet– és kézműves kultúra ismeretek gyakorlati alkalmazásának szintje, – a megfelelő műveletek, munkafolyamatok kiválasztása, – a vizsgatárgy összhatása, a funkció–forma–díszítmény összhangja. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

A környezet-és kézműves kultúra tanszak vizsga feladatai Művészeti záróvizsga A:) vizsgarész: I.) Portfolió (rajzi, tervezési dokumentáció)

351 Pedagógiai program Szemléltesse a benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a rajzi, tervezési feladat megoldásának menetét, fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek, stb.,). II.) Alkotás. 1.) Öltözék kiegészítő készítése. 2.) Ajándéktárgy készítése. 3.) Lakástextília készítése szabadon választott technikával. 4.) Használati tárgykollekció tervezése, kivitelezése. 5.) Szabadon választott funkcióra relief tervezése, elkészítése 6.) Szabad és kötött technikák összekapcsolása a tárgykészítésben. 7.) Társasjáték tervezése és kivitelezése 8.) Művészkönyv létrehozása 9.) Önkifejezés a divatban 10.) Az egyéni és a kortárscsoportok ízlésének találkozása (tárgyak, környezetesztétika, divat) 11.) Sérült lapok, tárgyak „restaurálása”. 12.) Könyv, mappa, tervezése és kivitelezése. 13.) Térkonstrukció- lakótér makettezése. 14.) Trend címmel papírruha, és kiegészítőinek tervezése és elkészítése B.) vizsgarész I.) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet és kézműves kultúra műfajából. 1.) Öltözet kiegészítő készítése. 2.) Lakáskultúrához kapcsolódó tárgykészítés. 3.) Lapból épített edény elkészítése, díszítése. 4.) Kisebb tárgy készítése vesszőből. 5.) Tárgykészítés felrakással, összeillesztéssel. 6.) Az áru védelme- ötletes csomagolástechnika alkalmazása 7.) Naptár tervezése, s egy lapjának kivitelezése manuális technika alkalmazásával C.) vizsgarész Szóbeli vizsga – tételsor alapján a hagyományos kézműves mesterségek kialakulása, szakosodása, a kézművesség anyagai, tárgytípusai kézműves technikák, technológiák, kézműves díszítési módok, tárgyakhoz kapcsolódó hagyományok, jelentéstartalom a tárgyakon, a magyar kézművesség legjelentősebb népművészeti alkotói, műhelyei a magyar kézművesség legjelentősebb iparművészeti alkotói, műhelyei a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a mai környezet– és tárgykultúrában a kézművesség egészség- és környezetvédelmi alapismeretei a funkció–forma–díszítés összhangja a tárgyformálásban, a környezetalakításban a gazdaságosság és újrahasznosítás fontossága,

III.4.5. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Munkaasztalok Tároló szekrények Vizesblokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k)

352 Pedagógiai program Kemence Tűzhely vagy főzőlap Varrógép, vasaló, vasalóállvány Fényképezőgép Festésre alkalmas edények, műanyag tálak, kád Kézi korong, mintázó eszközök agyagmunkához Szövőkeret, madzagszövő tábla, rámák, keretek Vágólap, ollók, kések, fűrészek, kalapácsok, fogók, reszelők, csiszolók Asztali satuk, pillanatszorítók, bőröző satu, árak, textil– és bőrvarró tűk, lyukasztók Mintázó és poncoló vasak Vonalzók, körzők Ecsetek Munkavédelmi eszközök


IV. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje A programban megfogalmazottak hatálya a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, tanárára és dolgozójára. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja, és tanév végén írásban értékeli az általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai programot 2 évente értékelni kell, és az esetleges módosításokat végre kell hajtani. A pedagógiai program módosításának indoka pl. a körülmények (személyi, tárgyi feltételek, jogszabályi) változás lehet. A pedagógiai program módosításának szükségességéről nevelőtestület határoz. A változtatást kezdeményezheti. - a közoktatási törvény változása, a fenntartó, a tantestület, a szülők. A pedagógiai programot a kollégák bevonásával az igazgató készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programban alkalmazottaknak kötelező.

foglaltak

betartása

az

intézményben

pedagógus

munkakörben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Egy-egy példánya a következő helyen kerül elhelyezésre, - az igazgatói irodában, - a művészetoktatás vezetőjénél - az iskola honlapján. Jelen pedagógiai program kiegészítés a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

Győr, 2011. április 26. --------------------------------------művészetoktatás vezetője

354 Pedagógiai program A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Alapfokú Művészetoktatási Intézményének Pedagógiai programját az iskolai diákképviselet a 2011. április 29-én tartott ülésen véleményezte és elfogadásra javasolta.

-----------------------------------------------diákképviselő Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Alapfokú Művészetoktatási Intézményének Pedagógiai programját az iskolai szülői közösség a 2011. április 29-én tartott ülésen véleményezte és elfogadásra javasolta.

----------------------------------------------a szülői közősség képviselője Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Alapfokú Művészetoktatási Intézményének Pedagógiai programját az intézmény nevelőtestülete a 2011. április 29-én tartott ülésén véleményezte és elfogadta.

-------------------------------

--------------------------------------- ------------------------------------nevelőtestület képviselői

-----------------------------------------------igazgató Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Alapfokú Művészetoktatási Intézményének Pedagógiai programját jóváhagyta.

---------------------------------------------fenntartó Győr, 2011. május

Tartalomjegyzék. Első kötet: 1 Pedagógiai program

Recommend Documents