TARTALOM
I.
A MISZ szervezeti felépítése
II.
A közgyűlés működési szabályzata
III. A vezetőség működési rendje IV. A MISZ szervezetei V.
Gazdálkodási szabályzat
Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat szerves részét képezik az alábbi mellékletek: - a MISZ Pénzkezelési Szabályzata - a MISZ Ügykezelési Szabályzata
2
I.
A MISZ szervezeti felépítése
1. A MISZ a 2000. február 5-én megtartott közgyűlésen elfogadta az alapszabály módosítását, mely ugyanazon a napon hatályba lépett. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a hatályos, új alapszabály rendelkezéseit figyelembevéve egységes szerkezetben foglalja össze a szövetség működési rendjét.
KÖZGYŰLÉS
Vezetőség
Elnök
Titkár
Klubok, egyesületek, Orvosi Tanácsadó Testület
Ellenőrző Bizottság
Elnökhelyettes
3 II. A közgyűlés 1. A közgyűlés testületként működik. 2. Jogkörét az általa elfogadott MISZ alapszabály szerint gyakorolja. 3. Etikai, fegyelmi és kizárási ügyekben mint fellebbviteli fórum működik 4. A közgyűlés jogosult: - kitüntetést alapítani és adományozni 5. A közgyűlés az elnök éves beszámolója felett vitát nyit és döntést hoz. A közgyűlést a szövetség elnöke vagy az általa megbízott vezetőségi tag vezeti le. 6. A közgyűlés üléseinek napirendjét az vezetőség készíti elő. 7. Az ülések összehívása az elnök feladata, mely írásbeli (ill. a kluboknak, Egyesületeknek küldött elektronikus levél) meghívókkal történik. Ez tartalmazza: a./ az ülés helyét, idejét, b./ az ülés javasolt napirendjét, c./ az írásbeli előterjesztéseket. A meghívót és mellékleteit legalább 14 nappal az ülés tervezett időpontja előtt meg kell küldeni. 8. A közgyűlés ülésére meg kell hívni: - a vezetőség tagjait, - a klubok küldötteit, - az Ellenőrző Bizottság elnökét, gazdasági felelőst. Az ülésre meg lehet hívni: - a tanácskozási joggal rendelkező tagokat, és - mindazokat, akiknek részvételét a szövetség elnöke szükségesnek tartja. 9. A közgyűlés lefolyása A közgyűlést levezető elnök - megállapítja az ülés határozatképességét a küldöttek megjelenését igazoló lista alapján, - határozatképesség hiányában azonos napirendi pontokkal kitűzi a következő közgyűlés új időpontját, amely akár egy (fél) óra elmúltával is bekövetkezhet, de személyi ügyekben nem dönthet és választásra nem kerülhet sor. - javaslatot tesz a közgyűlésről készülő jegyzőkönyv vezetőjére és hitelesítőire, ezekre szavazást kér - javaslatot tesz a napirendre, és az esetleges további javaslatokkal együtt ezek elfogadására szavazást kér, - az elfogadott napirendek sorrendjében - az egyes napirendi pontok előadóinak bevonásával vezeti a közgyűlést, ennek során biztosítja a küldöttek hozzászólási jogát. Minden egyes pontot határozati javaslattal zár le és erre szavazást kér, - bármelyik napirendi pont vitája során, ha az döntésre érett, javasolhatja annak szavazással történő lezárását. Ügyrendi kérdésben minden küldött soron kívül szót kaphat. - A közgyűlés határozatait, nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén egyszer ismételt szavazást kell elrendelni, ha ez sikertelen az elnök szavazata dönt. 10. A közgyűlés üléseiről a tagszervezetek jegyzőkönyv útján elektronikus úton 45 napon belül kapnak tájékoztatást.
4 III.
A vezetőség 1. A vezetőség megválasztása
A vezetőség 5 éves megbízatásának lejárta előtt legalább egy évvel közgyűlésen 3 tagú jelölőbizottságot /továbbiakban bizottság/ kell választani, akik maguk közül megválasztják elnöküket. Ezt egyidejűleg a közgyűlésnek is tudomására hozzák. A bizottság tagjait a továbbiakban semmilyen tisztségre jelölni, így megválasztani sem lehet. A bizottsági tagokra a közgyűlésen a szavazati jogú küldöttek, beleértve a vezetőség tagjait is tehetnek javaslatot. A javasoltak személyükben lehetőleg ne azonos területről / régiókból / kerüljenek ki. Javasolt területek: Tiszántúl, Duna-Tisza köze, Észak-Magyarország, Budapest, Dél-és Észak-Dunántúl. Ezzel a bizottság munkája kezdetét veszi. Tagjai begyűjtik a tagok személyi javaslatait a leendő vezetőség tagjaira, külön megjelölve az elnökre a javasoltakat. Az elnöki tisztségre javasolt személyek egyidejűleg vezetőségi tagoknak is javasolhatók. Egy-egy tisztségre több személy is javasolható. Erre 6 hónap áll a bizottság tagjainak a rendelkezésére. Ezt követően a bizottság az elnök vezetésével áttekinti a begyűjtött javaslatokat és az ajánlatot kapottakból név és cím feltüntetésével összeállítja a jelöltek listáját, feltüntetve a nevek után, hogy hány klub javasolta a vezetőségbe. A listára csak az kerülhet, akit legalább 3 klub javasolt, beleértve a tisztségre nevesíttetten javasoltakat is. A listára minimum 4 vezetőségi tisztségre jelölt és 1 fő elnöki tisztségre jelölt (valamint 2 póttagnak jelölt) személynek kell kerülni, de minden 3-nál több támogatást kapott jelöltet fel kell venni. Az így összeállított listát a bizottság elnöke 1 hónapon belül megküldi az összes ILCO klubnak és a vezetőségi tagnak. A klubok ezen a listán szereplő személyeket meghallgatásra, megismerkedésre, klubnapjukra meghívhatják (a jelöltek személyesen, vagy írott formában bemutatkozhatnak, programjaikat ismertethetik). A listára további személyekre lehet javaslatot tenni. A klubok a listát a fentiek után – egyetértés esetén akár változatlanul – a bizottság elnökének 2 hónapon belül kötelesek visszaküldeni. Ezt követően a bizottság a végleges jelölőlistát sorsolás útján összeállítja. A listára minden olyan jelölt neve felkerül, akit minimum 3 klub támogatott és vállalta a jelöltséget. A bizottság munkája során az adott helyen írásban foglalt és az adott klub által ellenjegyzett javaslatokat megőrizni köteles. A bizottság tevékenységét tagjai által aláírt jegyzőkönyvben rögzíti, és ehhez csatolja a vezetőségválasztó közgyűlés elé szavazásra bocsátandó listát. Ezt legkésőbb a tisztújító közgyűlés előtt 2 hónappal a MISZ elnökének és a vezetőség tagjainak megküldi. Erre a listára új név a jelölőbizottságon keresztül felkerülhet, ha 3 klub írásos támogatását mellékelik. Ez benyújtható a közgyűlést megelőző 2 héttel. Az elnök gondoskodik a jelöltek listájának kellő számú sokszorosításáról a közgyűlésre. A kampánycsend a választást megelőző nap 0 órájával lép érvénybe, ami egészen a szavazás befejezéséig tart, aminek a bizonyított megszegése a megszegőnek szavazásból történő kizárását vonja maga után! A közgyűlés szavazati jogú résztvevői a nevüket feltüntető küldött listán megjelenésüket aláírásukkal igazoltan szavazólapot kapnak. A közgyűlésen ennek felmutatásával szavazhatnak.
Az új vezetőség választása előtt 3 tagú szavazatszedő bizottságot választ a közgyűlés, akik maguk közül megválasztják elnöküket, majd az eddigi vezetőség bejelenti lemondását. Ezt követően a jelölőbizottság elnöke röviden beszámol munkájukról és egyenként bemutatja a jelölteket.
5
Ezután a szavazatszedő bizottság elnöke kiosztja a jelölteket tartalmazó hitelesített szavazólistát a jogosultaknak, akik személyük igazolása mellett, ugyancsak a küldöttlistán a nevüknél az erre a célra szolgáló rovatot aláírva vesznek át. Minden szavazó csak a saját szavazólapját veheti át és csak a sajátját dobhatja be a szavazóurnába. A szavazás titkosságát a helyi adottságoknak megfelelően biztosítani kell. A levezető elnök a választáshoz szünetet rendel el és ez alatt titkos szavazással kell megejteni a vezetőség tagjainak választását. Az elnökre, és a vezetőségi tagokra pozícionáltan kell szavazni, többes jelölés esetén csak 1-1 név maradhat kihúzatlanul. Csak az a szavazólista tekinthető érvényesnek, amelyen 4 vezetőségi tisztségre jelölt,(2 póttagnak jelölt) és 1 elnöki tisztségre jelölt név maradt meg. A küldöttek az így kialakított szavazólistájukat a szavazatszedő bizottság előtt elhelyezett lezárt és lepecsételt szavazóurnába dobják. A szavazás befejeztével a szavazatszedő bizottság az urnát felnyitva összeszámlálja az összes jelöltekre leadott szavazatokat, személyekre külön-külön kigyűjtve. Egyidejűleg megállapítja a kiosztott és leadott szavazólisták viszonyát és a leadottakból az érvényes és érvénytelenek számát, majd az elnök kihirdeti a választás eredményét. A szavazatszedő bizottság mindezt jegyzőkönyvben rögzíti és aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a beérkezett szavazólistákat, elkülönítve az érvényeseket az érvénytelenektől. Felkéri a megválasztott elnököt a közgyűlés további vezetésére. Két rendes választás közötti időben változás – lemondás, visszahívás, halálozás – esetén ha a közgyűlés szükségesnek tartja rendes választást kell kiírni a megüresedett tisztségre. 2. A vezetőség működése a./ A vezetőség testületként működve gyakorolja jogkörét b./ Az elnök a működés tervszerűségének biztosítása céljából időszakos, de legfeljebb félévre szóló munkaprogramot készít. 3. A vezetőségi ülés összehívása a./ A vezetőség ülését a MISZ elnöke hívja össze. b./ A vezetőség összehívása elektronikus írásbeli meghívóval történik, amely tartalmazza - az ülés helyét és idejét, - az ülés napi-rend tervezetét és az előterjesztő megnevezését, - a meghívott szakértők nevét, - valamint mellékletként az írásos előterjesztéseket. c./ A meghívót legalább 14 nappal az ülést megelőzően kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak a felkészüléshez szükséges időben kézhez kapják. d./ Az ülésre meg kell hívni: - a vezetőség tagjait, - mindazokat, akiket a vezetőség legalább két tagja szükségesnek tart, hogy vélemény-nyilvánításukkal elősegítsék a döntéshozatalt. - az ellenőrző bizottság elnökét 4. A vezetőség ülésének lefolyása Az ülést a szövetség elnöke ill. elnökhelyettese vezeti, amelynek kapcsán: - megállapítja az ülés határozatképességét, - határozatképtelenség esetén meghatározza a következő ülés időpontját, - javaslatot tesz az ülésről készítendő jegyzőkönyv vezetőjére és a két hitelesítőre,
6 - javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira, amivel kapcsolatban az elnökség tagjai kiegészítő vagy módosító javaslatot tehetnek, - az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban lehetőséget biztosít az előterjesztő részére az írásban kiadott előterjesztés szóbeli kiegészítésére, az ülés résztvevői számára a napirendi ponttal kapcsolatos kérdések feltételére, majd az azokra adott válasz után a vélemény-nyilvánításra, javaslattételre, - a napirendi pont vitájának lezárását javasolhatja, ha az elhangzott vélemények elegendő alapul szolgálhatnak a testület döntéséhez. - napirendi pont lezárásakor történő szavazáskor egyenlő igen és nem szavazat esetén egyszeri ismételt szavazást kell elrendelni. Amennyiben ez is döntetlen eredményt ad, akkor az elnök szavazata dönt. 5. A vezetőségi ülésekről a tagszervezeteket elektronikusan megküldött jegyzőkönyv útján 45 napon belül tájékoztatni kell. Tagszervezet kérésére a jegyzőkönyvet írásos formában is el kell küldeni. 6. A szövetség elnöke az alapszabályban meghatározott feladatokon túl a./ A szövetség elnöke egyszemélyben a vezetőség elnöke - ellátja a testületek működésével kapcsolatos feladatokat, szükség szerint konzultál az elnökhelyettessel - képviseli a MISZ szervezeteit külső szervek előtt és egyszemélyben ír alá - részt vesz olyan rendezvényeken, amelyeken a MISZ szerveinek képviseletét indokoltnak tartja - gyakorolja a titkár vonatkozásában a munkáltatói jogokat b./ Az elnök felelős a közgyűlés által jóváhagyott illetve elfogadott költségvetés végrehajtásáért. Beszámolni köteles a költségvetés zárszámadásáról. c./ A testületi munka összehangolása kapcsán - tájékoztatja a vezetőséget a két ülés közötti fontosabb eseményekről d./ Felelős - a gazdálkodás, a pénzkezelés belső szabályozásának kidolgozásáért - a MISZ ügykezelési szabályzásáért - a kiadmányozás és az utalványozás rendjéért e./ A MISZ mindenkori elnöke a közgyűlés által meghatározott tiszteletdíjban részesülhet f./ A szövetségi ügyekben a mindenkori elnöknek saját gépkocsi használat után költségtérítés jár a vonatkozó kormányrendelet szerint. g./ A szövetségi ügyekben folytatott saját telefonhasználat után a MATÁV-számlához kért beszélgetési lista alapján kigyűjtve - beleértve a listáért fizetendő díjat is - kell megállapítani és elszámolni a havi költségeket 7. Az elnökhelyettes Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén vagy az elnök felkérésére teljes elnöki jogkörrel képviseli a szövetséget. A szövetség nevében egyszemélyben írhat alá. Gyakorolja az utalványozási jogkört. A költségtérítés tekintetében a szövetség ügyeiben eljárva mind a személygépkocsi, mind a telefonköltség térítése megegyező az elnöknek megállapítottakkal. A szövetség egészét érintő ügyek egyszemélyi képviseletében előzetesen konzultál az elnökkel. 8. A titkár
7 Az alapszabály III. pontja szerint végzi tevékenységét. Az alapszabályban meghatározott feladatokon túl az alábbiakat is végzi: - felelős a MISZ Ügykezelési Szabályzatában rögzítettek betartásáért, - ellátja a pénztár és pénztári bizonylatok ellenőrzési feladatát, - ellátja mindazon szervezési feladatokat, amely az elnökség üléseivel kapcsolatban jelentkeznek, - megszervezi a testületi döntések végrehajtását, vezeti a közgyűlési határozatok könyvét, - gondoskodik a MISZ tagegyesületeinek naprakész nyilvántartásáról regisztrált létszám szerint és betegségcsoportonként. Folyamatosan kapcsolatot tart a tagszervezetekkel. Nyilvántartásai alapján munkálja a tagszervezeteknek a regisztrált tagok után járó a közgyűlésre küldhető küldöttek számát. Gondoskodik a vezetőség ülésein és közgyűlésein résztvevők jelenléti ívének elkészítéséről. Biztosítja annak az ülésekről készülő jegyzőkönyvekhez csatolását. Jegyzőkönyvet készít a közgyűlésekről és az elnökségi ülésekről. Fel kell fektetnie és vezetnie a vezetőségi határozatok nyilvántartási füzetét. A titkár irányításával az alkalmazott adminisztrátor - ellátja a vezetőség ügyviteli feladatait - meghatalmazás alapján átveszi a postai küldeményeket - nyilvántartást vezet a beérkezett küldeményekről ( iktatás ) - nyilvántartja az elnökség bélyegzőit és azok használatára jogosultakat, dokumentálja a bélyegzők átvételét, visszavételét. A szövetség mindenkori választott vagy alkalmazott titkára a közgyűlés ill. az elnök által meghatározott tiszteletdíjban ill. fizetésben részesülhet. 9. Gazdasági felelős az alapszabályban meghatározott feladatokon túl Felel a MISZ Pénztárkezelési Szabályzat betartásáért és szükség szerint intézkedést kezdeményez az elnöknél. Részt vesz az éves gazdasági, költségvetési terv kidolgozásában. Folyamatosan ellenőrzi a közgyűlés által elfogadott éves gazdasági-pénzügyi terv végrehajtását és annak számviteli rend szerinti bonyolítását, szükség szerint szakértő bevonásával. Tevékenységéről a vezetőség ülésén beszámol. Szükség esetén rendkívüli intézkedésre tesz javaslatot a MISZ elnökének. 10. Past president
A past president a vezetőségi ülésen szavazati joggal nem rendelkezik. Befejezi az általa megkezdett tárgyévi gazdálkodás és pályázatok elszámolását. Az új megválasztott elnököt részletes ismeretekkel látja el. A past president státus bevezetése valamennyi ILCO tagszervezet részére javasolt. IV. A MISZ szervezetei Mivel a MISZ tagegyesületei belépésükkor elfogadták a MISZ alapszabályát, az alábbiak csak irányelvként szolgálnak. A MISZ szervezetei az országban élő stomások közössége, a szövetségi célkitűzések és feladatok megvalósításának bázisa. Tevékenységüket a helyi adottságok és igények figyelembevételével a szövetség testületeinek állásfoglalása alapján önállóan végzik. A célok és feladatok megvalósítása érdekében együttműködnek a megyei, városi önkormányzatokkal, intézményekkel és civil szerveződésekkel.
8
1. A MISZ alapszabályban megfogalmazott cél szellemében tevékenységükkel a feladatok folyamatos megvalósításán munkálkodnak. Különleges feladatot töltenek be a stomások érdekképviseletében és rehabilitációjukban. 2. A szervezeti munka anyagi hátterét a MISZ központi támogatása - melyről évente az évi zárás során a MISZ-nek elszámol -, különféle támogatók által adott anyagi-és pénzeszközök, pályázati lehetőségek biztosítják. 3. A klub, egyesület - amely jogi személy - saját alapszabálya szerint működik. Tevékenységét az alapszabállyal összhangban gyakorolja. V. Gazdálkodási szabályzat A MISZ nonprofit szervezet. Céljai elérése érdekében a kiemelt közhasznúságból eredően vállalkozási tevékenységet is folytathat. A MISZ gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjét szabályozó 114/1992. ( VII. 23. ), valamint a beszámoló és könyvvezetési kötelezettségek sajátosságairól szóló 219/1998. ( XII. 30. ) Kormányrendelet, a többször módosított számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv., a többször módosított társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv., valamint a 184/1991. Kormányrendelet az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. tv., valamint az adótörvények szabályozzák. 1. A MISZ vagyona: A szövetség vagyonát képezik az 1990. január 2-án a Somogy megyei Bíróság általi bejegyzés időszakában tulajdonában lévő, illetve azóta jogosultságba és tulajdonába került ingó értékek, tárgyi, dologi eszközök, a MISZ irodáiban és raktárában. 2. A szövetség bevételei: A MISZ céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek megvalósítása érdekében a kiemelten közhasznúságból eredően vállalkozási tevékenységet is folytathat. Ennek megfelelően bevételei: A./ Céljai szerint: - jogi és magánszemélyek adományaiból, hozzájárulásából - költségvetési ill. önkormányzati juttatásból - pályázati támogatásból - egyéb bevételből ( kamat, stb. ) B./ Esetleges vállalkozói bevételek 3. A szövetség kiadásai: a./ A célja szerinti tevékenység közvetlen költségei, klubok támogatása elnökség döntése szerint ( Ide kell sorolni a társadalmi szervezet működése kapcsán felmerülő üzemeltetési, fenntartási költségek, bér, annak közterhei, rendezvényköltségek, stb.) E költségeket az éves pénzügyi, gazdálkodási tervben meghatározott költséghely szerinti bontásban kell nyilvántartani. b./ Vállalkozási tevékenység közvetlen költségei c./ Egyéb közvetett költségek ( Itt azokat a kiadásokat kell vezetni, amelyeket a könyvviteli záráskor a szövetség célja szerinti és vállalkozási bevétele arányában lehet az eredménykimutatásban elszámolni. )
9
4. A MISZ bevételeit és kiadásait az éves költségvetési tervek tartalmazzák 5. A szövetség könyvvezetési feladatainak egyszeres könyvvitel alkalmazásával - naplófőkönyv vezetésével és a rendeletben előírt analitikai kigyűjtéssel tesz eleget. A könyvvitelt havonta görgetve kell lezárni. Az éves könyvviteli zárlathoz a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő könyveléseket, nyilvántartásokat is le kell zárni. 6. A MISZ működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni ( közgyűlésnek, vezetőségnek, költségvetésnek ) 7. Bizonylati rend: Hatálya kiterjed valamennyi, a szövetségnél alkalmazott nyomtatványra. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amelyek az eszközök, az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek folyamatát naplófőkönyvben kell rögzíteni. A számviteli, könyvviteli nyilvántartásokban csak olvashatóan, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatot bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók, vagy olvasható alakra hozhatók, az esetleges utólagos változtatások felismerhetők ill. kimutathatók legyenek. Pénzmozgásra csak a számviteli rendben előírt nyomtatványokat lehet alkalmazni. A számviteli bizonylatot a gazdasági események megtörténtének ill. a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. Az esetleges javításokat szabályszerűen kell elvégezni. Az eredeti bejegyzést úgy kell áthúzni, hogy az továbbra is olvasható legyen. A helyesbített adatokat az áthúzott szöveg, vagy szám fölé kell írni. A hibás bejegyzést a bizonylat minden példányán javítani kell. A bizonylatot a javítónak alá kell írnia a javítás mellett! Pénztári vagy bankbizonylatot javítani nem szabad. A rontott pénztári bizonylatot át kell húzni és " RONTOTT" felirattal ellátni és eredeti helyén hagyni! Az egyszerűsített mérleget, a naplófőkönyvet és a hozzá kapcsolódó analitikus nyilvántartást, a kiegészítő nyilvántartásokat és leltárakat 10 évig kell megőrizni. Az adók megállapításához kapcsolódó bizonylatokat legalább 5 évig meg kell őrizni. A számviteli bizonylatokat úgy kell megőrizni, hogy azok bármikor visszakereshetők legyenek. A bizonylatok kezeléséért felelős személy köteles gondoskodni arról, hogy a - bizonylatokba illetéktelenek ne tekinthessenek be, - a bizonylatokat külső károsodás ne érje, - a bizonylatok el ne veszhessenek, azokat ne cserélhessék ki. A hatósági megkeresésre kért eredeti bizonylatokról hiteles másolatot kell készíteni és azt kell kiadni.
10 A bizonylati rend gyakorlati alkalmazásához a fentebb ismertetett törvényeken túl figyelembe kell venni az 1972. évi 19. sz., a levéltári anyagok védelméről szóló törvényt is. 8. Pénzkezelés A MISZ pénzeszközeit banknál vezetett elszámolási folyószámlán és betétszámlán tartja, s erről a számláról egyenlíti ki tartozásait, ill. erre a számlára folynak be követelései. A készpénzfizetés céljára felvett, továbbá a készpénzben befizetett összegeket házipénztárban köteles tartani. A pénztárosi teendők ellátásával csak az arra szakmailag alkalmas, büntetlen előéletű személyt lehet megbízni. A szövetségi utazás elszámolási rendje: A szövetség ügyeiben hivatalosan eljáró tisztségviselők utazás esetén kiküldetési rendelvényen számolhatják el a felmerülő költségeket, a kiküldetési rendelvény rovatainak szabályszerű kitöltése útján. A kiküldetés helyén a megjelenést igazoltatni kell. Kivétel elnök, elnökhelyettes, titkár. Helyközi közlekedésnél busz és/ vagy vonatmenetdíj számolható el. Vonat esetén I. osztály vehető igénybe. Bértaxi-fuvarozás csak indokolt esetben vehető igénybe. Elszámolása az érvényben lévő helyi kilométer tarifa alapján vagy a bérfuvarozóval kötött megegyezéssel a helyi tarifánál alacsonyabb áron, mindkét esetben ÁFÁ-s számla ellenében történik. A pénzügyi előadó fő feladatai: - a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése, - a pénztári nyilvántartások és elszámolások naprakész, a bizonylati fegyelemnek és a pénzkezelési előírásoknak megfelelő vezetése, - a könyvelői feladatok ellátása. Végzi a szigorú számadású nyomtatványok kezelését, őrzését is. A pénztárból kifizetéseket csak előzetes engedélyezés után lehet teljesíteni. Engedélyezési és utalványozási joga az alapszabályban meghatározott személyeknek van. A házipénztári bevételekről bevételi pénztárbizonylatot, a kifizetésekről kiadási bizonylatot kell kiállítani. Csak sorszámozott bizonylattömböket szabad felhasználni. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz minden esetben csatolni kell a vonatkozó alapokmányokat. A pénztári bizonylatok szigorú számadású nyomtatványok. Megvásárlásukkor és használatba vételükkor a tömböket az előírt nyilvántartási kartonra fel kell vezetni. 9. Leltározás: Leltározást általánosan a nyilvántartás végzésétől független személy végezhet. Az elnök feladata a leltározás vezetőjének kijelölése és megbízása és a leltárellenőrök kijelölése és megbízása. A leltározást minimum 3 személy végzi. A leltározás a mérlegvalódiság biztosításának, a tulajdon védelmének fontos eszköze. Ezért különös gondot kell fordítani a vonatkozó törvényben ( számvitelről szóló törvény ) és a jelen szabályzatban előírtak végrehajtására és ellenőrzésére. Évvégén leltárt kell készíteni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza az év utolsó fordulónapjának megfelelően a szövetségnél meglévő eszközöket, készleteket mennyiségben és értékben.
11
- Tárgyi eszközök leltározása A tárgyi eszközökről a szövetség mennyiségben és értékben egyedi nyilvántartást vezet. A leltár elkészítése tényleges mennyiségi felvétellel történik. A leltárérték megállapítása a mennyiségi felvétel és nyilvántartási érték adatai alapján történik. A leltárban a tárgyi eszközöket nettó értéken kell szerepeltetni. A térítés nélkül átvett, vagy ajándékképpen kapott tárgyi eszközöket érték nélkül kell nyilvántartásba venni. - Pénzeszközök leltározása A leltárban ki kell mutatni: - a házipénztári pénzkészlet fordulónapi zárállományát, - a bankbetétek fordulónapi zárállományát. (folyószámla és devizaszámla egyenlegét) A házipénztári pénzkészlet leltározása a készpénzállomány megszámolásával és a naplófőkönyvegyenleg egyeztetésével, a bankbetétek, folyószámla leltározása a bankkivonatok és a naplófőkönyv-egyenleg egyeztetésével történik. A leltározók a leltárakat a felvétel napjával keltezik és aláírják. 10. Selejtezés: A selejtezési szabályzat a szövetség tulajdonában lévő feleslegessé vagy használhatatlanná vált vagyontárgyak leértékelését, selejtezését, hasznosítását foglalja magában. - Selejtezésre a leltározás megkezdésekor ill. szükség esetén ettől eltérő időpontban is sor kerülhet. A selejtezésre bizottságot kell létrehozni, amely a gazdasági vezetőből és a titkár által kijelölt plusz két tagból áll. A selejtezett eszközöket csak akkor lehet kivezetni a nyilvántartásból, ha azokat a rendeltetésszerű használatból kivonták, a selejtezést igazoló okmányt ( selejtezési jegyzőkönyvet ) szabályszerűen elkészítették és abban a selejtté nyilvánítás indokát, valamint időpontját rögzítették. A selejtezéskor meg kell állapítani a leselejtezett eszközök hasznosításának ill. megsemmisítésének módját. - A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításáról a selejtezési szakaszban megjelölt bizottság dönt. A vagyontárgyak feleslegessé akkor minősíthetők, ha; - még működőképesek, de a szövetségnél való működtetésük indokolatlan, - felhasználása 1-2 éven belül előreláthatóan nem várható, - az eszköz műszakilag elavult, gazdaságosan nem üzemeltethető, vagy egy nagy költséggel járó javítás megtérülése valószínűtlen. A felesleges vagyontárgyak feltárásának, a selejtezés lebonyolításának szabályszerűségét, az értékesítést mindenkor a szövetség titkára irányítja és az elnök ellenőrzi. 11. Az éves költségvetési terv: A MISZ az alapszabályban leírtaknak megfelelően naptári évenként költségvetés szerint gazdálkodik. A költségvetési tervet és végrehajtását a közgyűlés hagyja jóvá.
Budapest, 2012. február 11. elnök
