A DRV Rt. irányító szervezetei

XVI. Évfolyam 3. szám

A DRV Rt. irányító szervezetei Minden vállalkozás életében, m ködésében meghatározó szerepet tölt be az, hogy ki a tulajdonos, s milyen szakemberek határozzák meg a m ködését. Mint a lapunk 7. oldalán olvasható beszámolóból is kiderül: a dolgozók is igénylik, hogy “egyszer végre él ben is találkozhassanak” a vezet kkel. Most mi - amíg az igazi él találkozásra nem kerül sor - a DRV Hírek oldalán legalább fotókon bemutatjuk a cég irányító szervezeteiben tevékenyked embereket. A cégvezetésr l, Igazgatóságról és Felügyel Bizottságról az érdekl d k az Interneten b vebb információkat is beszerezhetnek. A DRV Rt. cégvezetése, balról jobbra: dr. Molnár László gazdasági vezérigazgatóhelyettes, Molnár Béla fejlesztési igazgató, Tóth István vezérigazgató, Bódizs József pénzügyi és értékesítési igazgató, Pálfi Imre m szaki vezérigazgató-helyettes.

A DRV Rt. Igazgatósága, balról jobbra:

Szekó József, Dr. Hecsei Pál, Dr. Bogár Dezs elnök, Tóth István, Pálfy Sándor

A FELÜGYEL

BIZOTTSÁG:

Elnök: Dr. Virág Rudolf

Kuzma László

Bocsev István

Lakatos József

Tarnai Péter

Pintér Lajos

Dr. Hamza László

Bódizs József

Hatfaludy Bálint

Elköszön a szerkeszt Negyedszázada kezd dött a mai DRV HÍREK tájékoztató kiadványunk el djének, a Hírlevélnek a megjelenésével. Szerkeszt i múltam is ide dátumozható. Akkortájt került a vállalathoz Balogh Endre kollégám, aki újságíró, szerkeszt volt az ötvenes-hatvanas években, de valamilyen oknál fogva nálunk kötött ki. Ma is áldom a sorsot, hogy összehozott Vele, mert T le lestem el a szerkesztés fortélyait és nem utolsó sorban a tájékoztatás fontosságát. Sárgult példányokat tartok a kezemben, s emlékezem Rózsavölgyi Imre igazgatóra, aki befogadta a “lapindítás” gondolatát, annál is inkább, mert a cég dinamikusan növekedett, s a terület, a dolgozói létszám is megduplázódott a 70-es évek közepére. Elmúltak azok az id k, amikor még szinte mindenki mindenkinek személyes ismer se volt. Találtunk egy frappáns lapcímet, amit VÍZKINCS néven engedélyeztettünk 1986-ban. A megjelenést és a terjedelmet nem k be vésett szabályként kezeltük. Törekedtünk a hiteles és aktuális közlésre, s arra, hogy eljussunk minden munkavállalónkhoz. Jártuk a munkahelyeket, írtunk, fotóztunk, szerkesztettünk. Valójában ekkor ismertem meg a céget, a létesítményeket, s kötöttem barátságot számos kollégával, akik segítettek az eligazodásban. Hála a sorsnak, a “Rózsavölgyi korszak” utáni igazgatók - így a mostani, Tóth István is - tájékoztatás pártiak voltak. A lap apró változtatásokkal, de állva maradt. A VÍZKINCS-b l Dunántúli VÍZKINCS, majd DRV HÍREK lett. A szakmában is a tájékoztató kiadványok úttör jévé váltunk. Mára már sok minden változott az információfogadás és továbbítás világában, amit a DRV HÍREK is igyekszik követni. A cég tájékoztatás-politikája jó alapokon nyugszik, amelynek egyik épít köve a 25 évvel ezel tti kiadvány volt. Jómagam ennek születésénél bábáskodtam, s még a feln tté válását is megérhettem. E munkában soha nem voltam egyedül, a mindenkori vezetés támogatott, segített, mint számosan, akik elláttak információkkal, jó tanácsokkal. Mindezért köszönettel tartozom Az élet úgy hozta, hogy egy éve más munkakörbe kerültem, s ezzel a szerkeszt i feladatokat is átadtam Dónucz László PR vezet nek. Kívánom, hogy a szerkeszt k – ahogy eddig – a jöv ben is tartalmas munkát végezhessenek, hogy eljussanak a társaság történéseir l szóló hírek mindazokhoz, akiknek szánjuk, a társaság határain belül és kívül egyaránt. Jánossy Gábor

A Társaság 2001. I-VI. havi gazdálkodásáról A DRV Hírek olvasóit ezúton szeretnénk tájékoztatni Társaságunk els hat havi gazdálkodásáról a Kontrolling Osztálytól kapott információk alapján. A 2001. július 23-án tartott kib vített vezet i értekezleten Dr. Kovács Miklós kontrolling osztályvezet elmondta, hogy a beszámoló elkészítésében nagy segítséget jelentett az integrált informatikai rendszerünk, mivel els alkalommal tudtak valóban naprakész adatokat összeállítani a cégvezetés számára az osztály dolgozói. Tekintsük át a legfontosabb gazdálkodási információkat! Ivóvíz értékesítés Az ivóvíz értékesítés mennyisége kedvez en alakult mind a bázishoz, mind pedig a 2001. évi üzleti tervhez viszonyítva. Az alábbi ábrát elemezve megállapíthatjuk, hogy a növekedés mértéke a tervezetthez képest 10,1 %, a bázist alapul véve 3,8 %.

Az értékesített ivóvíz mennyisége meghatározóan a végs felhasználói körben növekedett.

Számottev a közületi fogyasztás növekedése: a tervhez képesti növekedés 21,4 %-os, a bázishoz viszonyítva 14,5 %-os. Az ivóvíz közületi fogyasztás-növekedésének reális értékeléséhez figyelembe kell venni azonban azt a tényt is, hogy az ipari víz értékesítés egy része átkerült a közületi ivóvíz értékesítésbe (Fejér megyei Igazgatóság, ALCOA KÖFÉM), mely a ténylegesnél kedvez bb mutatókat eredményez a közületi ivóvízfogyasztás, a végs felhasználóknak történ ivóvíz értékesítés, és a teljes ivóvíz értékesítés értékelésénél.

Vízátadás A vízátadások mennyisége a tervezett szintet kismértékben (1,6 %-kal) meghaladja, a bázishoz képest 3%-os a növekedés.

Szennyvízelvezetés és tisztítás A szennyvízelvezetés és tisztítás mennyiségi alakulása a tervhez képest 18,1 %, a bázishoz viszonyítva pedig 4,6 %. Az el z hónapok tendenciájával egyez en a közületi körben nagyobb a növekedés, mint a lakossági fogyasztóknál, mind a terv, mind pedig a bázis szempontjából. A közületi csatornaszolgáltatás jelent s mérték növekedése a Nagyatádi Konzervgyár többletfogyasztásából adódik.

Ipari víz értékesítés Az ipari víz értékesítés a már említett okok miatt eltér képet mutat a tervhez, illetve a bázishoz viszonyítva. Az ALCOA korrekciójával együtt is jelent s a lemaradás (25,9%-os) a bázishoz viszonyítva, melynek f oka a Pécsi H er m ipari víz vásárlásának visszaesése volt, melynek mértéke az els hat hónapban több mint 400 e m3.

Ipari víz értékesítés alakulása a bázishoz és a tervhez viszonyítva (em3) Nettó árbevétel Az ipari víz értékesítés jelent s visszaesése ellenére kedvez en alakult a DRV Rt. nettó árbevétele, az elemzett id szakban társaságunk a tervezetthez képest 379.992 e Ft többletárbevételhez jutott. A fogyasztás szerkezetét vizsgálva meghatározó a végs felhasználóknak szolgáltatott ivóvíz és a közületi csatornaszolgáltatásból adódó árbevétel-többlet. Ha a nettó árbevétel megoszlását tevékenységek szerint vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az épít ipari tevékenység kivételével az árbevételek tervszinten vagy azt meghaladóan alakultak. Az épít ipari tevékenységek esetében, a tervhez képest alacsonyabb árbevétel oka a tervezett munkák ütemezett l való elmaradása.

Nettó árbevétel tevékenységenként (e Ft) 2001. 1-6. havi tény

Üzemi ráfordítások A beszámolási id szak tényleges részvénytársasági szint összes ráfordítása 4.702.844 e Ft, 139.510 e Ft-tal kevesebb, mint a tervezett. A ráfordítások nagyobb részénél nem valós megtakarításokról beszélhetünk. Az Rt. összköltségeit elemezve megállapítható, hogy a jelent sebb volumen költségnemek közül a villamos energia költsége, az értékcsökkenés a tervezett szinten alakult. Az eszközhasználati díj 36.739 e Ft-tal kevesebb, mint a vizsgált id szaki terv. Itt nem számolhatunk végleges megtakarítással, néhány önkormányzat kés bb fogja majd számlázni az eszközhasználati díjat. Szociális kiadások Szociális kiadásokra a vizsgált id szakban a tervezett szinten 114.780 e Ft-ot használtunk fel. Munkahelyi étkeztetésre 30.506 e Ft-ot, munka- és véd ruhára 22.664 e Ft-ot, munkásszállításra 27.752 e Ft-ot fordítottunk, míg az üdültetésre 14.329 e Ft-ot biztosítottunk. Jelent s összegeket költöttünk üzemegészségügyre (7.986 e Ft), valamint segélyezésre (2.573 e Ft) is. Üzemi eredmény Az üzemi bevétel 259.131 e Ft-os többlete, valamint az üzemi ráfordítás 139.510 e Ft-os csökkenése a tervhez viszonyítva 398.641 e Ft-os üzemi eredményjavulást jelent, amely dönt en az alaptevékenységeken realizálódott. Ez az eredményel ny – ahogy a ráfordításoknál már bemutattuk – részben csak átmenetinek tekinthet . A pénzügyi m veletek eredménye 5.418 e Ft-tal javítja, a rendkívüli eredmény –23.522 e Fttal rontja az üzemi eredményt. A Társaság adózás el tti eredménye –535.521 e Ft.

Területi egységeink neve ezentúl: Igazgatóság Változások a Központban is A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Igazgatósága 2001. július 18-án ülést tartott a Társaság központjában. Az Rt. Igazgatósága a 32/2001.(VII.18.) számú határozatával elfogadta a Társaság Szervezeti és M ködési Szabályzatát, mely 2001. augusztus 1-t l hatályos. A határozat értelmében ugyanezen id ponttól, a Társaság területi egységeinek megnevezése - jog-, és hatáskörük, valamint tevékenységük érintetlenül hagyása mellett - egységesen üzemigazgatóságról igazgatóságra, az üzemigazgató megszólítása igazgatóra változik. A megnevezés változásának szükségességét indokolta, hogy szervezeti egységeink elnevezése az elmúlt évek során eltér en alakult, habár ugyanazon hatás és jogkörrel rendelkeztek.

Az egységek új megnevezése inkább min ségi változást hordoz. Célunk a változtatással a bels szabályozottság, rendezettség javítása, küls kapcsolatainkban az egységes arculattal történ megjelenés fokozása, a Társaság megfelel színt képviseletének el segítése. Az átnevezések természetesen egyéb kapcsolódó feladatok elvégzését teszik szükségessé, melyek végrehajtása érdekében vezérigazgatói utasítás kiadására került sor. A 7/2001. számú vezérigazgatói utasításban el írtak szerint, 2001. december 31-ig használhatók fel az üzemigazgatóság és üzemigazgató jelzés céges levél-, és faxpapírok, nyomtatványok, bélyegz k és egyéb készletek. Ugyanezen határid vel kell elvégezni a Társaság informatikai rendszereiben a szükséges módosításokat, átvezetéseket. A Társaság létesítményein és az üzemeltetett állami közm veken 2002. június 30-ai határid vel kell gondoskodni a feliratok kicserélésér l. Munkatársainkat a fent hivatkozott vezérigazgatói utasításban, üzleti partnereinket levélben részletesen tájékoztattuk, de ezúton is szeretnénk felhívni szíves figyelmüket a változásra. Kérjük, hogy a változást saját környezetükben tudatosítsák! Területi egységeink megnevezése 2001. augusztus 1-t l az alábbi: - Közm -igazgatóságok (alaptevékenységet ellátó egységek) • • • • • •

Dél-balatoni Igazgatóság 8609 Siófok (Balatonszéplak-alsó) Pf. 111. Észak-balatoni Igazgatóság 8230 Balatonfüred Kossuth Lajos utca 33 Nyugat-balatoni Igazgatóság 8360 Keszthely Vaszary Kolos utca 13. Fejér megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár Bakony utca 8. Pécsi Igazgatóság 7612 Pécs Üszögpuszta Pf. 32. Somogy megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár Béke utca 41.

- Gépészeti Igazgatóság (alaptevékenységen kívüli tevékenységet ellátó) 8601 SiófokSzéplakalsó Pf.64. A Szervezeti és M ködési Szabályzat módosítása a Társaság Központját is érinti. A 8/2001. számú vezérigazgatói utasításban foglaltak alapján az alábbi változások érvényesek. A Titkárság, mint önálló szervezeti egység 2001. július 31-ével megsz nt. A titkárságok feladatai egységesen, hovatartozás szerint, a teljes kör munkáltatói jogot gyakorló vezet knél kerültek leírásra. A megsz nt Titkárság szervezetér l a PR tevékenység és feladatok leválasztásával, a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt önálló szervezeti egységként látja el feladatát a PR Iroda.

A bérszámfejtés -jövedelemelszámolás tevékenységét– az IHR rendszer támogatottsága és egyéb szakmai megfontolás alapján – 2001. október 1-t l a Munkaügyi Osztály keretein belül a Munkaügyi és Bér Csoport végzi el, a munkaügyi csoportvezet irányításával. Az átszervezés nyomán a Bér és Társadalombiztosítási Csoport megsz nik. A társadalombiztosítással kapcsolatos tevékenységet és feladatokat a továbbiakban a Pénzügyi Osztály Társadalombiztosítási Csoportja látja el, melynek vezet je a társadalombiztosítási csoportvezet . A pénzügyi igazgatói munkakör pénzügyi és értékesítési igazgatóra módosul, mely változással egyidej leg a munkakör az ügyfélszolgálati és értékesítési tevékenység társasági szint irányításával, ellen rzésével és a szakterület szabályozási feladataival b vül. Az értékesítési, ügyfélszolgálati tevékenységet az Ügyfélszolgálati Önálló Csoport látja el, mely szervezet összefogja mindazon tevékenységeket, amelyek a folyamat m ködését egységesen határozzák meg. Az önálló csoport vezet je az ügyfélszolgálati önálló csoportvezet . Az Ügyfélszolgálati Önálló Csoport létrejöttével a Központi Ügyfélszolgálati Iroda, mely korábban a Szolgáltatási Osztály szervezeti egységeként a közm igazgató vezérigazgatóhelyettes alatt m ködött, megsz nt. A Társaság Központját érint , fent leírt változásoknak 2001. október 1-ig kell megtörténnie.

Az adott szó hitele Amikor egy f nyíró több, mint aminek látszik... Még tavaly történt – írtunk is róla – hogy a Somogy megyei Üzemigazgatóságon járva találkoztam Erd s Sándorral, aki Kadarkúton képviseli a céget már lassan húsz éve. Beszélgettünk err l-arról, hogy bizony egy település vízellátásáért felel s gépésznek mennyi leleményességre van szüksége a szakmai tekintély mellett, azért, hogy az ivóvízellátás rendben legyen Erd s Sándor köztiszteletnek örvend, kapcsolatai kiterjedtek, így számára nincs megoldhatatlan feladat. Akkor egy éve mégis azt kérdeztem T le, ha három kívánsága volna, mit sorolna fel Az els kívánsága az volt, hogy szeretne látni és kezet fogni egy “él vezérigazgatóval”. A második, hogy egy új f nyírógéphez jusson, amit a vezér ad át

A harmadik magánjelleg volt, amihez úgy éreztem, kevés segítséget tudok adni, mert “fels bb” szintre címezte, az égiekhez. Akkor azt ígértem, hogy közrem ködök az ügy érdekében. Semmi nem akadályozott a megvalósításban, csak az id , amiben az érintett vezet k sem dúskálnak. Végre kit ztük a napot 2001. augusztus 31-re. A Somogy megyei kollégák mindent el készítettek, s összejött a találkozás a település vízm telepén. Ünnepélyes f nyíróátadás (ld.: fotó), találkozás a polgármesterrel, üzemvezet kkel, az igazgatóság képvisel ivel. Tóth István vezérigazgató új kívánságot fogalmazott meg, miszerint jó volna minden általunk ellátott településre eljutni, s olyan körülményeket tapasztalni, mint a Kadarkúton látottak, hallottak. Természetesen szóba kerültek a közeljöv vízmin ség javító fejlesztései, ami azért több mint egy f nyíró ünnepélyes beüzemelése. Remélhet en azért majd err l is számot adhatunk. Jánossy Gábor

Új elképzelések a DRV Rt. humán er forrás fejlesztési munkájában 2001. június 1-t l a Munkaügyi Osztály küls szakért bevonásával munkakör-elemzési, munkakör-értékelési munkálatokba kezdett. Több tényez is szükségessé tette, hogy foglalkozzunk e kérdéssel: egyrészt a vezet ség és a VKDSZ DRV Rt. MSZ reprezentatív dolgozói érdekképviselet által kinyilvánított szándék, amelynek eredményeképpen a 2001. február 6-án aláírt bérmegállapodás kiegészítésében szerepel a besorolási és munkaköri rendszer átvilágítása, másrészt az országos minimálbér 40, illetve 2002-t l várhatóan 50 ezer forintra történ emelése, mely a Kollektív Szerz désben rögzített bér-tarifa táblázat használhatóságát kedvez tlenül befolyásolta. A munkakör-elemzési, -értékelési folyamat célja új besorolási és tarifarendszer kialakítása. A rendszer munkaköralapú bérezési rendszer lesz, melyben az egyes munkakörök - az elemzési, értékelési munka folyamán feltárt - munkaköri jellemz i határozzák meg a besorolási bérek közti különbségeket. Az alapbérek közötti eltérések mértéke az egyes munkakörök munkaköri struktúrán belüli értékét l függ. A magasabb követelményeket támasztó munkakörökhöz arányosan magasabb bér tartozik. A Társaság stratégiai céljainak megvalósítása, az eredményes m ködés érdekében fontos szempontunk a rendszer kialakításának folyamatában az, hogy hosszabb távon is használható és követhet legyen.

A munkafolyamat egyes lépései: 1./ A munkakörök elemzése A Társaság minden egyes munkakörét megvizsgáljuk, a hozzájuk tartozó feladatokat, tevékenységi kört át kívánjuk tekinteni annak érdekében, hogy az eltér elnevezés , de hasonló tevékenységi kör munkaköröket kisz rjük, az elnevezéseket egységesítsük. Ezáltal várhatóan egyszer södni fog a munkaköri struktúra, csökkenni fog a munkakörök száma, áttekinthet bbé válik a rendszer. 2./ Munkaköri leírás minták elkészítése A munkakörök elemzése lehet séget nyújt arra is, hogy „típus” munkaköri leírásokat készítsünk el, melyeket az Integrált Humán Reform rendszer tárolni, kezelni tud. Így egységes munkaköri leírás minták állnak majd rendelkezésre minden szervezeti egységnél, melyek kiegészítése a helyi specialitásokkal és aktualitásokkal biztosítani fogja a munkaköri leírások pontosságát és naprakészségét. 3./ A munkakörök értékelése A munkakör-értékelési folyamat célja: sokoldalú összehasonlítással megállapítani az egyes munkakörök egymáshoz viszonyított relatív értékét, vagyis azt, hogy az egyes munkakörök tevékenysége milyen értéket képvisel a Társaság céljainak elérésében, eredményes tevékenységének megvalósításában. A munkakörök különböz szint szaktudást, iskolai végzettséget, képességeket, esetleg speciális ismereteket kívánnak meg. A munka során feltárjuk az egyes munkakörök jellemz it, különböz szempontok alapján meghatározzuk a köztük lev különbséget, összehasonlítjuk, majd tárgyilagosan rangsoroljuk a különböz munkaköröket. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a munkakör-értékelési folyamat célja a munkakörök felmérése, nem az azt betölt személyek teljesítményének vizsgálata. A munkakörök értékelésének folyamatába be kívánjuk vonni a Társaság különböz szakterületeit képvisel szakembereket, valamint a dolgozói érdekképviseleteket. 4./ Új bér-tarifa rendszer létrehozása A már említett munkaköralapú bérrendszer alapját a munkakör-értékelés eredményeként öszszeállított munkaköri struktúra képezi. A munkaköri struktúra felállítása után következ lépés a bérskála kialakítása. A megfelel bérskála kialakításánál figyelembe kell venni a Társaság jelenlegi bérszínvonalát, valamint a munkaer piaci bérek szintjét. A bérskála kategóriáit alsó és fels korlátosnak tervezzük, bérsávokat fogunk kialakítani. Az egyes bérsávok között kis mérték átfedéseket lehetségesnek tartunk. Minden egyes munkakört besorolunk a munkakörértékelés folyamán meghatározott értéke alapján a megfelel bérsávba. A bérsávok akkor töltik be a szerepüket, ha kell mértékben „lépcs zöttek”, motivációt jelentve az el re (felfelé) haladáshoz. Másrészt, ha elvárjuk dolgozóinktól, hogy jól teljesítsenek, akkor ezzel szemben jogosan igénylik a méltányos kompenzációt. Az új bértarifa rendszer mindezeknek megfelel en kialakított változata bizonyára meg fogja haladni (az átlagkereset szint szabályozás által korlátozott) lehet ségeinket az alapbérek rendezése terén, de legalább kell érvanyagot tudunk a döntéshozók elé tárni a változás el készítése érdekében.

5./ Távlati feladatok, lehet ségek Távlati feladataink közé tartozik a kialakított bérrendszer folyamatos karbantartása, felülvizsgálata. A munkakör-elemzési, munkakör-értékelési folyamat eredménye az új bérrendszer kialakításán túl lehet séget nyújt arra is, hogy a Társaság emberi er forrással kapcsolatos tevékenységét komplex rendszerré formáljuk annak érdekében, hogy még hatékonyabb támogatást tudjunk nyújtani a Társaság vezetése számára a társasági célok eléréséhez. A munkakör-elemzés, az egyes munkakörök követelményrendszerének pontos megfogalmazása, egységesítése megteremti annak a lehet ségét, hogy fokozatosan teljesítményértékelési rendszert vezessünk be, a fejlesztési feladatokat pedig magasabb szinten lássuk el. Cservenné Boros Andrea humáner gazdálkodási ügyintéz

Szakmai szövetség a min ségi munkáért Újra Széplakon ülésezett az elnökség Évek óta hagyomány, hogy szeptember els felében -Mária-nap táján- a Víz- Csatornam vek Országos Szakmai Szövetség Közgazdasági Bizottsága elnökségi ülést tart a DRV Rt.- széplaki üdül telepén. Így történt ez idén is: szeptember 11-12-én az ország minden tájáról a Balatonhoz érkeztek az elnökség tagjai, hogy el bb egy kis balatoni hajókiránduláson, majd másnap szakmai fórumon cseréljék ki tapasztalataikat, s hozzanak döntést több fontos kérdésben.

Az idei találkozót beárnyékolta a világméret szenzáció, hogy épp a tanácskozás els napján történt az USA-elleni terrortámadás, így az els este a szakmai eszmecserén túl természetesen a világpolitika kérdései is terítékre kerültek. - A szakmai szövetség az ország mintegy kilencven vízügyi vállalatának gazdasági vezet it fogja össze - tájékoztatott bennünket az esemény f szervez je, dr. Molnár László, a DRV Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese -.

dr. Molnár László Az elnökség tizenhárom f b l áll, mandátumunk épp ez év végén jár le, és januártól következhet a tisztújítás. A mostani találkozó egyik témája épp ez volt, hogy miként kerüljön sor a vezet ségválasztásra. Megtörtént a jelöl bizottságra a javaslattétel, ezen kívül felkészültünk az szi országos f könyvel i értekezletre, amelynek Gy r ad otthont. Erre száz-százhúsz f várható, hasonlóan, mint a szeptember 24-25-én Siófokon sorra kerül igazgatók értekezletre. Elnökségünk a gy ri találkozó napirendi pontjait és azok el adóit határozta meg. Olyan témaköröket tárgyalunk meg, amely mindenütt aktuális, például számviteli, adótörvénybeli változások, s ezekb l adódó feladatok. AZ ÁLLAM NEM VONULHAT KI A FINANSZÍROZÁSBÓL A KöViM részér l ezúttal is lesz egy ár és támogatásigényléssel kapcsolatos szi tájékoztatás, amely els sorban a jöv évi felkészülés szempontjából nagyon fontos. A szorosan vett szakmai el adásokon túl idén összeállítottunk egy “humán blokkot” is, amellyel a vízi közm szolgáltatóknál folyó humánpolitikai munkát szeretnénk áttekinteni, valamint azt a különbséget, amely a versenyszféra kialakulásakor jelentkezik az egyes szolgáltató kis és nagy cégek között. Az éves munkaprogramok alapján egyes elnökségi tagokra háruló feladatok állásáról is tartottunk beszámolókat, tekintettel arra, hogy közeleg az év vége, s hamarosan be kell számolnunk a tagság el tt a végzett munkánkról. - Az szi bizottsági ülésünk immár hagyományosan mindig Széplakon kerül sorra - kezdi beszámolóját Dr. Papp Mária, a szakmai szövetség f titkára . A mostani összejövetelen is igen sok fontos témakört tárgyalt a közgazdasági bizottság. Egyrészt a 38-as kormányrendelettel kapcsolatos jelenlegi helyzetet értékelte, másrészt az szi f könyvel i értekezlet tematikáját határoztuk meg. Beszéltünk a kintlev ségek alakulásáról, valamint az ISO min sítési rendszerr l is. Ez utóbbi értékelése során kiderült, hogy jelenleg mintegy tizenkett -tizenöt olyan szolgáltató van, aki már rendelkezik az ISO min sítéssel, több szolgáltatónál pedig folyamatban van a min sítés megszerzése. Úgy véljük, mindenképpen szükség van erre a min ségi garanciára, amely a fogyasztók és a cégek közös érdeke. Jelenleg Magyarországon 450 szolgáltató van, ebb l a szövetségünkhöz 96-an tartoznak. Ezen

Dr. Papp Mária

számadatok ismeretében elmondhatjuk: az ISO-min sítések megszerzésében még nagyon az elején tartunk... Igen lényeges témakör volt a 38-as kormányrendelet tárgyalása. Ez a szolgáltatók tevékenységét jelent sen szabályozza, befolyásolja. A szakma egyöntet véleménye, hogy a fogyasztók elszámolásának technikáját mindenképpen javítani kell. Hosszú távú célunk a fogyasztókkal történ közvetlen elszámolás, azonban a jelenlegi m szaki feltételek nem teszik lehet vé valamennyi lakás mellékmér sítését. Végeztünk egy hozzávet leges számítást, s kiderült, hogy több mint százmilliárd forintba kerülne, hogy valamennyi lakást mellékmér vel szerelnénk fel. Ezért mindenképpen a bekötési mér n kell a szolgáltatási pontnak lenni, azonban a szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztóval közvetlenül történjen az elszámolás, szerz déses alapon, illetve a helyi önkormányzati rendeletekben kell ezt a kérdéskört szabályozni. A piaci körülmények megkövetelik, hogy a költséget, amibe a víz tisztítása és a fogyasztóhoz juttatása kerül, azt meg kell fizetni. Ezért is fontos, hogy lehet leg mindenki annyit fizessen, amennyi vizet használ. Legalább az új lakások építésénél már arra kellene törekedni, hogy a mellékmér k a lakásokon kívül kerüljenek elhelyezésre. Amíg azonban ez nem következik be, mindenképpen a fogyasztóval történ szerz déses elszámolást kell er sítenünk. Bein György, a Zalavíz Rt. elnök-igazgatója a Közgazdasági Bizottság egyetlen igazgatói beosztásban lév tagja. - Alapvet en én közgazdász vagyok, ezért is tartom szükségesnek a bizottságban való részvételt. A mostani tanácskozásról két témakört emelnék ki. Az els a kintlév ségek helyzete. Felméréseink szerint növekedett a cégeknél a ki nem fizetett vízdíjak aránya. A lakossági fogyasztók különösen fegyelmezetlenek, a közületeket még jobban rá lehet kényszeríteni a fizetésre. Az éves árbevételhez viszonyítva mintegy 10 százalék az az Bein György összeg, amit a fogyasztók nem fizetnek meg. A szakma legfeljebb 5 százalékot tart elviselhet nek. Abban foglaltunk állást, hogy a jöv évi hasonló tanácskozásunkkor már a behajtással kapcsolatos lehet ségekr l is tárgyalnunk kell. Kíváncsiak vagyunk arra, hol milyen behajtási módszereket alkalmaznak, közülük melyek a leghatékonyabbak, s ezeket igyekszünk majd tagszervezeteink figyelmébe ajánlani. EU-csatlakozáshoz csatornázás Igen érdekes téma volt az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos jelent s csatornázási program megvalósítása, amelyre fel kell készülnünk. 2015-ig csaknem ezer milliárd forint érték csatornát és a hozzá csatlakozó tisztítóm veket és átemel ket kell megépíteni. Könny kiszámolni, hogy ha ekkora mennyiség és érték csatornahálózat megépül, akkor az amortizáció is igen jelent s összeg lesz a díjban. Ezt fokozza, hogy a visszalév csatornázások az elmaradottabb, nehezebben kiépíthet részeket jelentik, amelyek fenntartása is sokba kerül, s természetesen kevésbé hatékony. Mindezeknek a díjban való érvényesíthet ségér l kell épp nekem majd el adást tartanom. Önmagában ez egyszer lenne, hiszen ha az uniós költségek mellé uniós bérek is csatlakoznának, akkor a fogyasztók zokszó nélkül kifizethetnék a díjat... Nyugaton a fogyasztói kosárban 0.6-0.8 százalék a közüzemi díj, ami nem egy túl jelent s összeg. Nálunk azonban ez jelenleg is már 10 százalék, tehát több, mint tízszerese! Az átmeneti id szakra átmeneti megoldásra van szükség, egy azonban bizonyos: a költségek finanszírozásából az állam egyel re nem vonulhat ki.

Benchmark – a színvonalemelésért - A mostani tanácskozáson sokat beszéltünk a Benchmark-ról - meséli Sz cs Gyula, a F városi Vízm vek ügyfélszolgálati igazgatója -. A Benchmark arról szól, hogy a vízm vek körében szeretnénk összegy jteni olyan információkat, adatokat, amelyek arról szólnak, hogy a cégek hogyan dolgoznak. Így lehet vé válna, hogy ki-ki a saját tevékenységét össze tudja hasonlítani másokéval, s el tudná helyezni saját magát a különféle területeken, legyen az például ügyfélszolgálat, pénzügyi, vagy akár m szaki terület. A Benchmark témakörben eddig is volt már néhány próbálkozás, de ezeket eddig sosem sikerült megvalósítani. Van ugyanis egy igen kényes oldala, mégpedig az, hogy a Benchmarkon keresztül mindenkinek számot kellene adni arról, mit is csinál, hogyan csinálja. Ilyenkor azonban az emberekben felmerül egy félelem: mi lesz, ha az én munkám összehasonlítható lesz másokéval, és kiderül: nem én vagyok a legjobb? A bizottsági ülésen arról döntöttünk, hogy októberben még egyszer összejövünk, s átgondoljuk, miként lehetne olyan módszert alkalmazni, amely a dolog pozitív oldalát domborítja ki. Magyarul: olyan módszer kell, amely ösztönzi, s minél jobb, hatékonyabb, pontosabb munkára serkenti a résztvev ket anélkül, hogy bárkinek Sz cs Gyula is esetleg szégyenkeznie kellene. Ha ezt sikerül megcsinálnunk, akkor ezt a folyamatot elindítjuk, ha viszont nem sikerül rálelnünk a megnyugtató megoldásra, akkor egy id re el kell felejtenünk ezt a módszert, s megvárni, hogy a hazai vízügyi cégek is “feln jenek” a Benchmark rendszeréhez. Az id nekünk dolgozik, hisz másutt, más országokban már m ködik ez a rendszer, s mindenütt a min ségi szolgáltatást segíti, mivel az e szerint dolgozó cégek folyamatosan javítják a teljesítményüket, mindíg jobbak akarnak lenni másoknál, s korábbi önmaguknál.

Etika a munkahelyen Mottó:

“A törvény szerint valaki akkor b nös, ha megsérti mások jogait. Az etika szerint akkor, ha fontolgatja, hogy ezt megteszi.” A Munkaügyi Osztály a 2000. év végén látott hozzá az Etikai Kódex el készítéséhez. Az igazgatóságok által delegált tagokból, valamint a Központ munkatársaiból álló munkacsoport munkájának eredményeként elkészült, s 2001. szeptember 1-t l hatályba lépett a DRV Rt. Etikai Kódexe Tulajdonképpen a kor elvárásainak, a modern gazdaság kihívásainak igyekeztünk megfelelni akkor, amikor elindítottuk az Etikai Kódex munkálatait. Egyre több vállalat tartja Magyarországon is szükségesnek azt, hogy írásban is rögzítse, milyen értékeket tart fontosnak, milyen erkölcsi követelményeknek kíván megfelelni üzleti tevékenysége folyamán, illetve milyen magatartást vár el munkavállalóitól. A DRV Rt. legfontosabb érdeke, stratégiai céljai elérésének, sikeres m ködésének alapvet feltétele a társadalom, a fogyasztók elvárásainak való megfelelés. Ehhez pedig nem elegend a jó min ség szolgáltatás, a jó fogyasztói kapcsolatok, szükség van arra is, hogy mind a Társaság maga, mind a munkavállalók etikus magatartást tanúsítsanak.

Az Etikai Kódexben megfogalmazott normák többszint ek: tartalmaznak általános, a Társaság minden munkavállalójára érvényes kívánalmakat, megfogalmazzák a Társaság bels és küls kapcsolatrendszerével kapcsolatos magatartási elvárásokat, illetve a Társaság eredményessége szempontjából meghatározó munkakörökre (vezet k és közvetlen fogyasztói kapcsolattal rendelkez k) vonatkozó etikai szabályokat. E szabályok jelent s része olyan szabály, amely már leírása el tt része volt a vállalati kultúrának, a DRV Rt. m ködésének hosszú évei alatt szervesen beépült a Társaság értékrendjébe. Nem tettünk mást, mint hogy írásban is rögzítettük, ezáltal számon kérhet vé tettük ezeket. A másik része olyan etikai elvárás, melynek kívánatos a DRV Rt. kultúrájába való beépülése, mivel betartása elengedhetetlenül fontos annak érdekében, hogy növelni tudjuk fogyasztóink bizalmát, elégedettségét szolgáltatásaink iránt, segítsük a Társaság kedvez megítélésének kialakulását. Nem tudtuk természetesen az összes etikus és etikátlan magatartásformát beles ríteni a Kódexbe, de nem is ez volt a szándékunk. Iránymutatást, “fogódzót” kívántunk adni a jöv beli esetleges etikai problémák megoldásához, bizonyos etikai kérdések megítéléséhez. Az Etikai Kódex csak akkor érheti el célját, ha a benne megfogalmazott normákat betartjuk. Fontos szerepe van a vezet i példamutatásnak, az Etikai Kódex szellemisége szerinti cselekvésnek, az etikai felel sségérzetnek. A vezet ség és a munkavállalói érdekképviseletek vezet tisztségvisel i aláírásukkal deklarálták, hogy a Kódexben foglaltakkal egyetértenek, mindent megtesznek a megfogalmazott erkölcsi követelmények teljesülése érdekében. A cél elérésének fontos eszköze az Etikai Bizottság, melyet a Kódex hatályba lépését l számított 2 hónapon belül kell megalakítani. A Bizottság feladata kett s: egyrészt folyamatosan figyelemmel kíséri az Etikai Kódexben foglalt követelmények betartását, másrészt konkrét esetekben állást foglal, elmarasztaló intézkedéseket foganatosít. Az Etikai Bizottság egy 9 f b l álló testület lesz, melynek tagjait a vezet ség, a Központi Üzemi Tanács és a VKDSZ DRV Rt. MSZ reprezentatív dolgozói érdekképviselet delegálja egyenl arányban. A testület megalakulása után minden egyes munkavállalónak jogában áll etikai jelleg problémával a Bizottsághoz fordulni, az ügy kivizsgálását kérni. Az Etikai Kódex nem “k be vésett dogmák” gy jteménye, tartalmát évente egy alkalommal módosítani lehet, ezt kezdeményezni szintén jogában áll minden munkavállalónak. Cservenné Boros Andrea

Elkezd dött a Dráva menti regionális csatornahálózat építése Ez év júliusában kezd dött meg a Duna-Dráva Nemzeti Park területén a szennyvízcsatorna építési program, amelynek lebonyolítója a Dunántúli Regionális Vízm Rt. A munkálatokat ünnepélyes keretek között kezdték meg, az els pár méter cs dr. TuriKovács Béla környezetvédelmi miniszter, dr. Gyenesei István a megyei közgy lés elnöke, Francz Rezs országgy lési képvisel és Feigli Ferenc Barcs polgármestere közrem ködésével került a munkagödörbe.

A szennyvízprogram jelenlegi helyzetér l, a DRV. Rt. beruházói tevékenységér l beszélgettünk Molnár Béla fejlesztési igazgatóval.

- Másfél éve már annak, hogy Barcs városa és 17 társult település pályázatot nyújtott be a kistérség regionális csatornahálózatának kiépítésére és egy új szennyvíztelep megvalósítására. A beruházás el irányzott pályázati összege, több mint 6 milliárd forint volt, melynek 60 %-át, 3,3 milliárd forintot, el is nyerte a 18 önkormányzat a céltámogatási pályázat kapcsán. Ez jelentette azt, hogy megteremt dött a lehet ség a beruházás el készítésének megkezdésére. Ez után írtak ki pályázatot az önkormányzatok, a beruházás lebonyolítójának kiválasztására. Mi természetesen megtettük ajánlatunkat. Cégünknek az a filozófiája, hogy azokon a területeken, ahol üzemeltet i pozícióban vagyunk, ott felajánljuk a beruházás-lebonyolító tevékenységünket, azért, hogy ha a mi m ködési területünkön történik ilyen jelleg közm beruházás, akkor vegyék igénybe ismereteinket, mert fontos, hogy a megvalósítás során az üzemeltetési szempontok minél nagyobb mértékben legyenek figyelembe véve. Így lehet közel optimális üzemeltetési lehet séget biztosítani, melynek jelent s kihatása van a szolgáltatás díjára, s ez nem elhanyagolható szempont. Barcs térségében ezt figyelembe vették, hiszen több pályázóval szemben mi nyertük el a megbízást. A 18 község közül 15-nél szerz déses alapon üzemeltetjük az ivóvíz hálózatot. Barcson pedig korábban jelent s pénzügyi támogatással valósítottunk meg egy ivóvíztisztító berendezést. Nyilván elégedettek voltak az általunk nyújtott szolgáltatással, valamint az erre a munkára tett ajánlatunkkal, ezért bízták ránk ezt a jelent s érték beruházást.

Fotó: a Somogyi Hírlap internetes oldaláról - Miért érdekeltek az említett térség községei abban, hogy regionális szennyvízcsatorna épüljön a térségben? - Ennek több oka is van. Az Európai Uniós csatlakozás kapcsán ez környezetvédelmi elvárás, ezért az állam jelent s mértékben támogatja az ilyen irányú fejlesztéseket, másrészt, ha ez öner b l egyenként valósulna meg, nagyobb költségekkel kellene számolni, s az állami támogatás mértéke sem volna ilyen kedvez . Ez abban az esetben nyilván az ott lakóknak is na-

gyobb anyagi terhet jelentene. Ha ez a beruházás elkészül, amelynek várható ideje 2003. június 30., akkor az ottani infrastruktúra jelent s javulását eredményezi. A további fejlesztések érdekében pedig ez jelent s el relépésnek számít. - Ez a beruházás 5-6 milliárd forintra tehet , amelyre a közbeszerzési eljárás érvényes. Voltak-e nehézségek a pályázat során, a többi pályázó elfogadta azt a tényt, hogy k kiszorultak ebb l a munkából? - Nem volt ez olyan egyszer , nagyon fel kellett készülnünk. A közbeszerzési törvény, az eljárás nagyon szigorú feltételeket szab meg. Ahhoz, hogy mindennek megfeleljünk, id ben, el min sítéssel kezdtünk kivitelez ket keresni. Ennek során volt olyan cég, amely megtámadta a kiírásunkat azért, mert szerinte túl szigorúak voltak a feltételek. Újbóli kiírás következett, melynek eredményeképpen több céget is felkértünk arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Az önkormányzatok döntése alapján e nagy volumen munka f vállalkozója a DÉLVIÉP konzorcium lett. Ezt követ en ismét megtámadták az önkormányzatok által hozott döntést, amelyet Közbeszerzési Dönt bizottság tárgyalt és elutasította az abban foglaltakat. Egyben kimondta azt is, hogy kezd dhet a beruházás. Ez történt meg július 17-én. A vezeték megépítésén túl, ami közel 260 km hosszú gravitációs és nyomócsatornát jelent - meg kell építeni egy 3000 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepet is. Ezzel 2003. június 30-ig kell elkészülni, amely a próbaüzemmel együtt értend . Ehhez természetesen a f vállalkozó mellé több alvállalkozót is be kell vonni, olyanokat, akik garantálják a jó min séget. - A munkaterület átadás-átvétele megtörtént, illetve folyamatban van, az eddigi tapasztalatok szerint a munka jó min ségben és ütemben folyik, amellyel elégedettek a térség polgármesterei is. Reméljük a térségben lakók is ugyanígy fogják értékelni, hiszen ez a mi munkánkat is nagymértékben min síti. A határid betartása fontos szempont, ennek érdekében munkatársaink sokat tesznek. Els sorban a DRV Rt. Beruházási Osztályának, és a Somogy megyei Igazgatóság illetékes munkatársairól van szó, akik hatékony közrem ködésükkel kívánják biztosítani a kivitelezés folyamatosságát, valamint a beruházó önkormányzatokkal való kapcsolattartást. Ehhez a szakmai feltételek mellett a technikai háttér is biztosított. Berlinger Ágnes

A “Vízkirály” végleg elköszönt Cserép József Badacsonyi üzemvezet emlékére Végtelen szomorúsággal kell tudomásul vennünk a tényt, hogy a vállalat alapjait lerakó “Kék kerítéses” generációból egy régi öreg “szaki” örökre itt hagyott bennünket. Most amikor a rég kiadott könyvb l próbálom felidézni az általa akkor elmondottakat, szemem újra, és újra a fényképér l sugárzó lényére téved. Mosolya mögött, bölcsesség, der , az akkori jelen érezhet , de valahol ott bujkál a végtelennek t n jöv is. A képen maga az élet! Mi a történelmi távlatból figyel k persze mondhatnánk azt is, hogy nem volt nehéz, hiszen az generációjuk megélhette azt a “boldog” id szakot mikor mindenki számára úgy t nhetett, hogy a vizet ajándékba kapja. Ma már tudjuk, nem volt ez ajándék, mert legféltettebb természeti kincsünk fo-

gyasztóinkhoz való juttatása emberek sok - sok munkájába és er feszítésébe került. A h skorban, 1965 május 1-én, került az akkori DRVV Nyugat-balatoni Üzemf mérnökségéhez, Badacsonyba. Akár Egry Józsefet, a fest t, t is egy szerelem hozta az Alföldr l erre az egyik legcsodálatosabb Pannon tájra, igaz egy másfajta vonzalom. Így mesélt err l a Kék kerítések mögött cím könyvben: “Hát nem mondom, ugyancsak tetszett a hely, a Balaton, a hegy, meg az a fiatal lány is a ligetben” Érte maradt, pedig élete egy másik nagy szerelmét, a repülést kellett otthagynia. Így lett a repül gép szerel m hely parancsnokából boldog badacsonyi házas ember, és kis kitér vel “vizes”. Akkori tervében egy “Nyugdíjas állás” szerepelt, de ahogy lenni szokott a sors átírta az elképzeléseit is. Az addig csendes, de hirtelen óriási fejl désnek indult környéken, a kezdetekt l vehette ki a részét a vezetékes vízellátás, és csatornázás kiépítésében. A Révfülöp és Balatonederics között elterül területen sokszor akadt néhány igen kényes, “nagy emberekkel” kapcsolatos feladata. Mindig megoldást keres egyénisége azonban itt is segített, ment a munka. Létszámukhoz viszonyítva a legtöbb pénzt k tették le a vállalat asztalára. Ezek után az sem véletlen, hogy a hetvenes évek elején kiharcolta, hogy megépüljön az új üzemviteli épület, irodákkal, szociális létesítményekkel együtt. 1987 novemberében, hatvanadik születésnapján megérdemelten és emelt f vel mehetett nyugdíjba. Sikerült azt is elérnie, ami csak keveseknek adódik meg: kollegái, barátai emlékezetében örökre megmaradjon annak a képen látható jó kedély , barátságos embernek, akit dolgozói és a f nökei egyaránt szintén szerettek. Valószín leg jól gondolom, hogy számára is azok a levelek lehettek a leginkább szívmelenget emlékek, amelyeket a fogyasztóktól kapott “Cserép József vízkirálynak” címzéssel. Bennük a következ tartalommal: “Köszönjük, hogy mint Szent László vizet fakasztott öreg napjainkra, vagy éppenséggel az újszülött jöttére, szebbé, kényelmesebbé tette életünket”. - Ilyet kapni még a repülésnél is nagyobb boldogságot jelent. - válaszolta valamikor a régi írás lezárásaként. Bízva abban, hogy a jók elnyerik jutalmukat, szeretnénk azt remélni, hogy Te már odafönt a mennyben repülsz “Vízkirály”, és ha a magasból néha lenézel, láthatod a sok kék vizet. Így legyen, Cserép József, Badacsonyi “Vízkirály”! Isten veled! Sz.G.

Fontos programokról - el zetesen Két vizes konferencia helyszíne Siófok Igazgatói és jogász értekezlet A DRV Rt. szervezésében 2001. szeptember 25 – 26-án Siófokon, a Hotel Aranyhídban kerül megrendezésre a Víz és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetségének Országos Igazgatói és Jogász Értekezlete.

Szeptember 25-én kedden, a rendezvény megnyitójának keretében Tóth István vezérigazgató mutatja be a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-t, majd Dr. Varga Miklós (Országos Vízügyi F igazgatóság) tart el adást “Stratégiai gondolatok a vízközm szolgáltatásról” címmel. A délután folyamán a résztvev k Kalmárné Diósy Ildikó (Közbeszerzések Tanácsa) el adásából megtudhatják, hogyan alkalmazható a közbeszerzésr l szóló törvény a vízközm beruházásoknál. Ezt követ en kerül sor a szövetségi projekt beszámolókra. Szántó Imre az “Árképzés, díjképlet, díjkontroll”, Dr. Sz ke Ferenc a “Kapacitás kihasználás, költségcsökkentés” témakörben tájékoztatja a jelenlév ket. A tervek szerint Dr. Abonyi István (Eötvös József F iskola, Baja) el adása zárja az els napot a szakképzési hozzájárulásról. Szeptember 26-án szerdán tartja közgy lését a Szakmai Szövetség, majd Dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, illetve Dr. Hajós Béla KöViM helyettes államtitkár részvételével fórumot tartanak az id szer vízgazdálkodás – politikai kérdésekr l. A témák között szerepel a vízgazdálkodás hosszú távú koncepciója 2000 – 2015 között, a 38/1995 (IV.5.) Kormányrendelet módosítása, a csatornabírságról és a felszíni vizek min sége védelmér l szóló kormányrendeletek, valamint más fontos jogszabály-el készítések és id szer kérdések. Nemzetközi tanácskozás 2001. október 4 – 6 között Siófokon, a Pannonia Hotel Hungáriában, rendezi meg soron következ konferenciáját az IAWD (Internationale Arbeitsgemeinschaft der Wasserwerke im Donaueinzugsgebiet - a Duna vízgy jt területéhez tartozó vízm vek nemzetközi szövetsége). A rendezvény megnyitására Társaságunk vezérigazgatóját, Tóth Istvánt kérte fel a bécsi székhely szervezet. Az IAWD 1994. január 1-én kezdte meg tevékenységét. A szervezet az ivóvíz területén a nemzetközi szervezetekkel és egyesületekkel való együttm ködés alapját képezi. Jelenleg az IAWD olyan vízszolgáltató cégeket tömörít, melyek a Duna vízgy jt területén az ivóvízszükséglet 30%-át fedezik. Az IAWD els dleges, legfontosabb célkit zése, hogy támogassa mindazon törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy megel zzenek és megszüntessenek minden vízellátással kapcsolatos veszélyt, melyek szennyezésb l, vagy a Duna és mellékfolyóinak, valamint a kapcsolódó felszín alatti vízforrásoknak egyéb károsodásából erednek. A konferencia témája a Duna vízgy jt területéhez tartozó felszíni és felszín alatti vizek min sége. Az összejövetelen az ivóvíztermeléssel kapcsolatos témákról hallhatnak el adásokat a résztvev k, magyar és külföldi szakemberek közrem ködésével. Az érintett témakörök többek között a következ k: - Vízmin ség és -védelem - A folyók és felszín alatti vizek min sége az ivóvíztermelés tekintetében - Ivóvíz-kezelési technikák - Min ségbiztosítás a vízvizsgálat során Külön megtiszteltetés a DRV Rt. számára, hogy Varga Gyula István, Társaságunk f technológusa el adást tart a konferencián “Magas alga, phyto- és zooplankton tartalmú felszíni vizek kezelési lehet ségei az ivóvíztermelés céljából” címmel. A rendezvény résztvev i fakultatív program keretében október 6-án felkeresik a DRV Rt. Balatonf kajári Szennyvíztelepét, mely az európai normáknak megfelel en m ködik, és ISO 14001 min ségbiztosítási tanúsítással rendelkezik.

Vége van a nyárnak..... Csaknem húsz helyszínen zajlott az üdültetés “Vége van a nyárnak, h vös szelek járnak” mottója is lehet a vállalati üdültetésnek. A nyári id szak végén összegezzük 2001. üdültetési tapasztalatait Pintér Lajossal, az üdültetéseket koordináló szociálpolitikai csoport vezet jével. - Ilyenkor szeptember közepén már fellélegezhetünk, az üdültetési szezon elvileg véget ért, saját üdül ink közül is már csak a hévízi üzemel. Munkatársaink számára 19 helyszínen több mint 400 lehet ség nyílott nyári szabadságuk - általunk biztosított - eltöltésére, munkavégz képességük regenerálódására. Változatos igénybevételi lehet ségeket állítottunk össze, volt balatoni és tengerparti, melegvizes és strandfürd s, hegyvidéki és alföldi, gyermek és családos üdültetés, de a kirándulást, horgászatot kedvel k is találhattak maguknak lehet séget. Az utóbbi évek tendenciája folytatódott, az igények az idén is meghaladták a lehet ségeket. Az üdül k kihasználtsága magas volt, a csere és bérelt üdül ké szinte I00%-os, a saját üdül ké 90% feletti. A statisztikát a sóstói üdül kihasználtsága rontja azért, mert ott el -és utószezont is terveztünk. (A f szezonban a kihasználtság itt is magas volt.) A nyári üdültetési id szakban 332 család 975 tagjának biztosítottunk lehet séget, emellett 91 gyermek üdültetésére is sor került. Az üdültetési id szak f szezonja véget ért ugyan, ám az üdültetés tapasztalatainak elemzése még hátravan. A visszajelzések ismeretében el fordulhat a csereüdültetésben helyszínváltás, magasabb komfortfokozatra törekvés; ami a lehet ségek számát nem csökkenti, csak eltolódást jelent a saját és csereüdültetés között. Pintér Lajos

Novemberben: Üzemi Tanács választás Az 1998-ban megválasztott üzemi tanácsok mandátuma novemberben lejár, így a Társaságnál üzemi tanács választásra kerül sor. A Központi Üzemi Tanács a Társaságnál képviselettel rendelkez szakszervezetek egyetértésével Választási Szabályzatot fogadott el, melynek lényeges tudnivalóiról Pintér Lajos, a Központi Üzemi Tanács elnöke tájékoztat:

A Munka Törvénykönyve a munkavállalók participációs (részvételi) jogait is szabályozza. E szabályok lényege az, hogy még a döntés meghozatalát megel z en biztosítja a dolgozók részvételét a munkáltató stratégiai döntéseinek meghozatalában. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint a társaság munkavállalói a felügyel bizottság útján vesznek részt a cég m ködésének ellen rzésében. A munkavállalói képvisel ket a Felügyel Bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából. Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerz désben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jelleg intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Az üzemi tanács leglényegesebb és legtágabb jogosultsági köre a véleményezési jog. A munkáltató köteles döntése el tt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: - a munkavállalók nagyobb csoportját érint munkáltatói intézkedés tervezetét; - a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartó adatok körére, a törvény 77 §-ában meghatározott, a munkaviszony létesítésekor alkalmazható elképzeléseit; - a személyügyi tervet; - a munkavállalók képzésével összefügg terveket; - a foglalkoztatást el segít támogatások igénybevételére, a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket; - a megváltozott munkaképesség dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét; - az éves szabadságolási tervet; - az új munkaszervezési módszerek bevezetését; - a teljesítménykövetelmények megállapítását; - a munkavállalók lényeges érdekeit érint bels szabályzatok tervezetét; - a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot. Érvénytelen a munkáltató intézkedése, ha nem veszi figyelembe az üzemi tanács jogosítványait, és intézkedését ezek mell zésével hozza meg. A törvény a munkáltató számára tájékoztatási kötelezettséget is el ír. A munkáltató köteles az üzemi tanácsot tájékoztatni:

- legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érint alapvet kérdésekr l; - a munkáltató tevékenységi körének jelent s módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelent s döntés tervezetér l, - legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefügg likviditásról; - a foglalkoztatási jellemz kr l; - a munkaid felhasználásáról, - a munkafeltételek jellemz ir l. Ezen túlmen en az üzemi tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefügg gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. Lényeges szabály, hogy a munkáltató ezt a tájékoztatást nem tagadhatja meg. Üzemi Tanácsot a munkavállalók létszámától, illetve az adott egység vezet jének munkáltatói jogaitól függ en kell választani. Erre figyelemmel a társaságnál üzemi tanács választására kerül sor az igazgatóságokon, és az Rt. központjában. A 8 üzemi tanács delegálással hozza létre a Központi Üzemi Tanácsot. Az üzemi tanácsok mandátuma három évre szól. Üzemi tanácstag csak cselekv képes munkavállaló lehet; további feltétel, hogy a munkavállaló legalább hat hónapja az Rt.-vel munkaviszonyban álljon. Nem lehet üzemi tanácstag az, aki munkáltatói jogokat gyakorol, továbbá az sem, aki a munkáltató vezet jének közeli hozzátartozója, vagy a választási bizottság tagja. A választási jogosultság valamennyi munkavállalót megilleti, aki a Társasággal munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak kell összeállítani és azt a választási bizottság rendelkezésére bocsátani. A választási bizottság gondoskodik a jelölés és választás törvényes rendjének meg rzésér l. Választási bizottságot az üzemi tanács választására jogosult munkavállalók közül kell megalakítani, a meghatározott választási szinteken. A választási bizottságot a helyi üzemi tanács alakítja ki; a bizottság tevékenységében részt vehet az egységnél képviselettel rendelkez valamennyi szakszervezet. Az üzemi tanács tagjára vonatkozó jelöltállítási joggal a munkavállalók 10%-a, vagy legalább 50 választásra jogosult munkavállaló rendelkezik. A jelölést támogató munkavállalók nevük olvasható kiírásával és aláírásukkal foglalják írásba szándékukat, és ezt a dokumentumot kell eljuttatniuk a választási bizottsághoz. Az egységnél képviselettel rendelkez szakszervezet, tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. Az üzemi tanácsba választható jelöltek listáját az igazgatósági központok – egyéb esetben értelemszer en az egység – központi helyen elhelyezett hirdet tábláján kell közzétenni. A választási bizottság a jelölés alapján, a jelöl listáknak megfelel en elkészíti a szavazólapokat. Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják meg. Az üzemi tanács választás alapján az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezték. Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20%-át szerezte meg. A választás érvényességi feltétele az, hogy a választáson a választásra jogosultak több mint a fele részt vegyen.

Ha a választás érvénytelen volt, ezt kilencven napon belül meg kell ismételni. Ebben az esetben azonban az üzemi tanács megválasztása már csak két évre szól. Ha ez az újabb választás is érvénytelen, újabb üzemi tanácsválasztást egy év múlva kell tartani. A szavazással kapcsolatos szabályok szerint a szavazóurnákat csak a választási bizottság – a választás befejezése után, mégpedig azonos helyen és azonos id pontban – bonthatja fel. A szavazatokat összesíti, ennek alapján megállapítja és közzéteszi a választás eredményét, valamint tájékoztatja a munkáltatót. A választásról jegyz könyvet kell készítenie, melyet a választási bizottság tagjai írnak alá és azt a munkáltatónál a szokásos módon tesznek közzé. A megválasztott üzemi tanács tizenöt napon belül összeül, els ülésén a tagjai közül megválasztja az elnököt. Az üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza, ez alól kivétel, ha az üzemi tanács együttdöntési jogát gyakorolja. Ekkor a döntéshez a jelenlév tagok legalább kétharmados többsége szükséges. Az üzemi tanács akkor tekinthet határozatképesnek, ha ülésén a tagok legalább fele részt vesz. Szavazategyenl ség esetén az elnök szavazata a dönt . Az üzemi tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt, az üzemi tanács m ködésének egyéb szabályait ügyrendjében lehet megállapítani. Az együttm ködés keretében a munkáltatónak biztosítania kell az üzemi tanács választásának, illetve m ködésének indokolt és szükséges költségeit is. Ennek mértékét a munkáltató és az üzemi tanács közösen állapítja meg. A választást közvetlenül megel z en a helyi sajátosságoknak megfelel módon tájékoztatjuk munkatársainkat a szavazás konkrét lebonyolításáról, id pontjáról és helyszínér l. Szeretnénk, ha a választáson minél nagyobb számú lenne a részvétel, ezzel is kifejezve súlyát a munkavállalói részvétel intézményének. Ezt a célt azonban csak akkor lehet elérni, ha a jelöltek a képviselet ellátásához szükséges szakmai felkészültséggel, együttm ködési készséggel is rendelkeznek.

Balatonfüredi vasas víz Balatonfüreden az Önkormányzat és a DRV Rt. közös beruházásában épült a III. zóna vízellátását biztosító vízellátó rendszer, mely hozzávet legesen 100 új és 150 régi fogyasztó biztonságos vízellátását oldotta meg. Már a májusi próbaüzem alatt tapasztalható volt az ellátott terület egy részén – Hóvirág, Rizling, Kilátó és Szömörce utcákban – a vízmin ség romlása, amely a szolgáltatott víz barnássárga elszínez dését jelentette 4-5 mg/l vastartalommal. Els gondolatunk az volt, hogy a megváltozott áramlási irány és áramlási viszonyok (sebesség, nyomás) miatt válik le a biofilm a cs vezeték faláról. A probléma megszüntetése érdekében intenzív hálózat-mosatásokat végeztünk a területen. A mosatás hatásfokának javítása érdekében új t zcsapot is telepítettünk, és kértük a területen lakókat, hogy intenzíven locsolják a kertjeiket. Kés bbiekben felt nt, hogy a vízmin ség periódikusan változik. Esetenként teljesen jó min ség volt a térségben a víz, majd rövid id n belül ismét “visszaromlott”. Tekintettel arra, hogy a vízmin ség változását semmilyen szolgáltatói beavatkozás nem el zte meg, feltételeztük, hogy valamilyen küls - fogyasztói oldal fel l jöv - hatás is közrejátszhat a vízmin ség változásában.

A területen teljes kör ellen rzést tartottunk, melynek célja az volt, hogy az ingatlan tulajdonosok bels rendszerén nincs-e valamilyen illegális közüzemi vezeték – bels kút összekötés. A felfedezett szabálytalanságokat megszüntettük, és visszacsapó szelepekkel láttuk el az öszszes ingatlant, és ezzel párhuzamosan szivacsos módszerrel és WOMA-val tisztítottuk meg a közüzemi vezetéket. A tisztítás során sikerült felfedeznünk az egyébként AC és KMPVC vezetéken néhány “érdekes” m szaki megoldást, ahol acél idomokat és használaton kívüli t zcsapokat kellett kiiktatnunk. A munka eredményeként a közüzemi vezetéken már jó, a szabványnak megfelel víz vételezhet , de az ingatlanok jelent s részén a szolgáltatási pont után a vastartalom esetenként még mindig meghaladja az 1 mg/l értéket. (Mivel ezen a területen a bekötések és a bels vezetékek is horganyzott cs vel készültek.) A területen lakók az utolsó id szakra már meglehet sen elvesztették a türelmüket és a médián keresztül próbáltak nyomást gyakorolni igazgatóságunkra, hogy a problémás id szakra ne számlázzunk vízdíjat. Elismerve a fogyasztók panaszának jogosságát, a teljes díj számlázása helyett átalányszer elszámolást kezdeményeztünk, melynek alapja az el z év azonos id szakában fogyasztott vízmennyiség fele, idei áron számolva. Balatonfüred, 2001. szeptember 10. Lenthár József igazgató

“A cég és a Balaton az életem részévé vált” Beszélgetés Bódizs József pénzügyi és értékesítési igazgatóval Hatalmas feladatok elvégzésének “közepén” találtuk Bódizs Józsefet a DRV Rt. központjában. Javában zajlik a cégen belüli átszervezés, az európai szabványok szerinti szervezésiirányítási “modulok” beindítása. A cégvezetés t bízta meg azzal, hogy a már sikeresen bevezetett, s m ködtetett SAP/R3 informatikai rendszer alapmoduljai után az ez év végi “éles” indulásra tervezett SAP/R3- IS-U modul által támogatott értékesítési - ügyfélszolgálati f folyamatot áttekint szervezet átalakító tanulmányát készíttesse el.

- Augusztus elejét l kezdtük meg a folyamat megvalósítását, az átszervezést - mondja Bódizs József -. Korábban hozzánk csak a pénzügyi és a számviteli osztály tartozott, októbert l vi-

szont már az ügyfélszolgálati önálló csoport is. Az elképzelések szerint lehetséges, hogy még egy terület kapcsolódik majd szorosan a munkánkhoz, a marketing önálló csoport, s így válik véglegessé az ellátandó feladatunk. A teljes rendszer várhatóan az év végére áll össze. A DRV Rt.-n belül zajló folyamatok elvi kidolgozását és a megvalósítás ütemezésének kijelölését a MACRO-TQI Vezetési és Piackutatási Tanácsadó Kft. végzi. A tudományos igényesség és az európai követelményszint alapján történ megvalósítás talán a legfontosabb feladat ebben a munkában. Bódizs József örömmel nyugtázta: szeptemberre a hozzá tartozó dolgozók valamennyien a központi épület második emeletére költöztek, így egy helyen, optimális körülmények között dolgozhatnak. Október 1-t l Pécsen és Kaposváron elindul az ISU-modul, az új számlázási rendszer. Ebben három havonként szerepel a leolvasás és a végszámla, a fogyasztók azonban a közbüls két hónapban is kapnak részszámlát. Így egyenletesebb teher hárul a fogyasztókra, valamint a cég bevételei is egyenletesebbé válnak. A DRV Hírek korábbi lapszámaiban már több alkalommal is beszámoltunk a különféle átszervezésekr l, azok lényegér l. A megvalósításban résztvev emberekr l azonban kevesebb szó esik. Holott minden újdonság, korszer elképzelés csak akkor válhat valóra, ha a benne szerepl emberek is megismerik, elfogadják, s meg akarják valósítani. Az “emberi tényez ” tehát a jöv ben különösen fontos lesz a különféle feladatok elvégzésénél. S az sem mindegy, hogy egy-egy dolgozó mennyire érzi magáénak a vízügyes “szakmát”. Bódizs József például azt vallja: neki a DRV a szíve egy része. Ez nem véletlen, hiszen élete nagyrészét ennél a cégnél töltötte el, tele van ismer sökkel, barátokkal, ismeri a munkafolyamatokat, a felmerül gondokat, s ezért is vállal szívesen szerepet a cég újjáformálásában, korszer sítésében. - Korábban többször lett volna már alkalmam arra, hogy elhagyjam a vállalatot az itteninél jóval nagyobb fizetésért - mondja -. Egyszer sem vettem a “kalapom”, mert én itt érzem magamat otthon, mert a DRV egy kicsit az enyém is! Azonkívül pedig szívesen sétálok le egyegy keményebb nap után a Balaton-partra, elüldögélek egy padon, nézem és hallgatom a vizet, s közben teljesen kikapcsolódom, elfelejtem a hétköznapi gondokat. Ezt az érzést nem lehet elmondani, s nem lehet mással pótolni, vagy megfizetni sem. E “vallomás” annál is inkább rendhagyó, hiszen Bódizs Jószef nem a Balatonnál él, hanem évek óta “bejáró”. A lakása Székesfehérváron van, felesége ott háziorvos, id sebb fia a f városban egy osztrák tanácsadó cégnél dolgozik, kisebbik fia a Külkereskedelmi F iskola végz s hallgatója. mégis “balatoni” ember, jóllehet nem a tó partján született, hanem egy bels -somogyi kis faluban, Orciban. Kaposváron, a Táncsics gimnáziumban érettségizett, majd Dunaújvárosban végezte el a Nehézipari M szaki Egyetem Kohó és Fémipari F iskolai karát. Kaposváron kezdett dolgozni 1970-ben gyártástechnológusként, kés bb m helyvezet ként, majd 1974-76-ig a Kaposvári Városi Tanácson volt beruházási f el adó, m szaki ellen r. Családalapítása után Fehérvárra költöztek, ahol a megyei beruházási vállalatnál lett pénzügyilebonyolítási osztályvezet . Munka mellett szerzett másoddiplomát a Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari szakán, majd Szakközgazda oklevelet a vállalati pénzügyek szakán. - Feleségem 1981-ben a Siófoki Kórházban kapott állást, s én is ekkor kerültem a DRV-hez. Egy ideig az anyaggazdálkodási osztályon dolgoztam, majd 1982-85-ig a Vagyonnyilvántartási osztály vezet je voltam. 1985-1991-ig pénzügy osztályvezet , majd

pénzügyi-számviteli osztályvezet ként, 1994-t l a részvénytársaság pénzügyi igazgatójaként tevékenykedem. Több szakmai jelleg tanfolyamot is sikeresen végeztem el, például számítógépkezel it, vagy a nemzetközi controller-képz tanfolyamot. A részvénytársaság Felügyel Bizottságának 1994-t l vagyok dolgozók által delegált tagja. Úgy t nik, Bódizs József megállapodott. Új feladatai b ven adnak tennivalót, lehet séget számára a további bizonyításra. Nem bánta meg, hogy maradt a cégnél, ahová naponta érkezik reggel, s távozik, ha munkája véget ér. Azt mondja: Fehérvárról fél óra az út, ha Pesten élne, egyik kerületb l a másikba eljutni sem mindig elég ennyi id ... Amióta pedig a gyermekei is feln ttek, még inkább bekapcsolódhat a vállalati életbe. Az elvégzend nem kis mennyiség munkához természetesen jó fizikai állapotban kell lennie. Épp ezért rendszeresen jár konditerembe, hétvégeken fut, vagy úszik. Nagyon szereti az autókat, s álma, hogy öreg korára legyen egy id s autója, amit maga alakíthat át, javíthat meg - hiszen ezeken a mai autókon már semmit sem lehet “bütykölgetni”. Gyarmati László

Vízmér k kártyával, számkóddal Korrekt, követhet lesz a számlázás Tíz éves szakmai jubileumát ünnepelte nemrégiben a DRV Rt. és a német Zenner cég. Ekkor mutatta be dr. Peter Zenner tulajdonos két - világszerte is jelent s - újdonságát. Ezekr l beszélgettünk Máté Lászlóval, a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságának vezet jével. - Mi a lényege a két újfajta vízmér nek, s mit tapasztal majd mindebb l a fogyasztó? - Az egyik a System Chekker Zenner, a másik a Smartmeter, azaz a “kártyás vízmér ”. Az el bbi olcsó megoldást jelent a fogyasztók által igényelt vízmér k leolvasására. A lényege, hogy egy hagyományos vízmér mér állása mellé két darab ellen rz szám került, amely lehetetlenné teszi a pontatlan leolvasást.

Máté László a Smartmeterrel

A telefonváltozat kínálja a legtöbb el nyt, mert nem kell belépni a lakásba és ezáltal nincs szükség id pontok egyeztetésére, nincs határid eltolódás, hisz a vev maga végzi a leolvasást, nincs több gépelési hiba, miután a manuális feldolgozás kiesik, ezáltal nincs több hibás számlázás sem, s ráadásul ingyenes telefonszámot biztosítunk, illetve internetes hozzáférést tervezünk a fogyasztóknak, de lehet akár postai levelez lapon is a mér állást bejelenteni. További el nye a rendszernek, hogy a hibás számlázás elkerülhet a hibás leolvasás ellen rz számmal történ felismerésével, ezáltal korrekt, ellen rzött leolvasási értékek születnek és követhet a számlázás, nem lesz több hibás becslés a leolvasók, vagy a programok részér l.

- Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy e rendszer bevezetése után én magam olvasom le a vízóra állását, diktálom be például telefonon, vagy küldöm el interneten Önöknek, s Önök ez alapján számláznak?

ETK/ETW - Chekker egysugaras és

MTK- Chekker többsugaras mér

- Leegyszer sítve err l van szó, de a rendszer lehet vé teszi a mi számunkra is, hogy a valós számadatokat ellen rizni tudjuk, így igazán korrekt, a fogyasztásnak megfelel értékekkel dolgozhatunk. Ráadásul a bevezetéshez nincs szükség szerkezetváltoztatásra, az újfajta vízmér k beszerelése után az azonnali csatlakozás lehetséges. Mindezeken túl talán az sem utolsó szempont, hogy a leolvasóknak nem kell a lakásba lépniük, így a magukat leolvasóknak kiadó csalók sem juthatnak be ezzel az ürüggyel a lakásokba.

- S mi a másik fajta újdonság, a Smartmeter lényege, s el nye? - Ez egy kártyás vízmér , amely gyakorlatilag úgy m ködik, mint egy telefonkártya, vagy a parkoló kártya. A fogyasztó által igényelt vízmennyiség kifizetése után a kártya feltöltésével annak érvényességéig használható a víz. Ezt a módszert els sorban olyan helyeken ajánlom, ahol nem hajlandóak a vízdíjat fizetni, vagy gyanúsan alacsony a fogyasztás, esetleg ahol valaki a leolvasás és számlázás rendszerét el akarja kerülni. - Önök tehát nem csupán a DRV Rt. által üzemeltetett közm vek részére biztosítják a vízmér ket? - Nem, természetesen, hiszen ma már rengeteg kisebb-nagyobb vízszolgáltató, közm tulajdonos önkormányzat, vagy vállalkozás létezik, s nekik, valamint a fogyasztóknak is az az érdeke, hogy valóban korrekt módon tudjanak együttm ködni, s mindenki csak annyi vízért fizessen, amennyit fogyaszt. Épp ezért a Dunántúl, de az ország más részeibe is szívesen eljuttatjuk ezeket az újfajta mér órákat. - S mikortól lehet akár nagyobb tételben is beszerezni Önöknél ezeket? - Mindkét vízmér hamarosan, várhatóan egy-két hónapon belül kapható lesz nálunk. Akit tehát érdekel, b vebb felvilágosítást a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságán kaphat. Cím: Siófok, Balatonszéplak-alsó, Tóközi bejáró. Telefon és fax: 84/350-737 -Gyarmati-

Célegyenesben az IS-U modul A Somogy megyei és a Pécsi Igazgatóságokon 2001. október elsejével, a Nyugat-balatoni és az Észak-balatoni Igazgatóságokon november elsejével indul az SAP integrált informatikai rendszer legújabb modulja, az IS-U, úgynevezett “Közm vek modul”. Társaságunk az alábbi Hírlevéllel tájékoztatta állandó fogyasztóit az ket érint számlázási-leolvasási rendben bekövetkez változásokról. A számla mellé csatolt Hírlevelet hamarosan megkapják a Dél-balatoni és a Fejér megyei Igazgatóság állandó fogyasztói is, mivel 2002. január elsejét l a DRV Rt. teljes m ködési területén az IS-U modul támogatja majd az értékesítési és ügyfélszolgálati tevékenységet. HÍRLEVÉL Tisztelt Fogyasztónk! Kérjük, szíveskedjen néhány percet hírlevelünk elolvasására fordítani, mert a DRV Rt. valamennyi fogyasztóját érint változásokról szeretnénk tájékoztatni Önt! Korunk kihívásainak megfelel en, a DRV Rt. tevékenységének középpontjába a fogyasztói igények biztonságos, folyamatos teljesítését t zte ki célul. E cél megvalósítása érdekében, társaságunk továbbfejlesztette leolvasási – számlázási rendszerét, folyamatosan javítja ügyfélszolgálatát! “Havonta számlázás, 3 havonta leolvasás” A közeljöv ben a m ködési területünkön folyamatosan áttérünk az állandó lakossági fogyasztóink vízmér inek 3 havonta történ leolvasására. Kérjük tisztelt fogyasztóinkat, hogy a vízmér k leolvasását negyedévente mindenképpen tegyék lehet vé, az esetleges hibaforrások feltárása, valamint a valós fogyasztás szerinti elszámolás érdekében! Az anyagi terhek egyenletesebb elosztása érdekében, a DRV Rt. is – a többi közszolgáltatóhoz hasonlóan – havonta fog számlát küldeni az állandó lakossági fogyasztóinak. Ez az ún. “részszámla” (havi számla), mely a fogyasztó, el z év azonos id szakának megfelel , átlagfogyasztását tartalmazza, aktuális áron számolva. 2 részszámla kiküldését követ en, 3 havonta bocsátjuk ki az ún. “elszámoló számlát”, mely a leolvasott vízmér óra-állás, tehát a tényleges vízfogyasztás alapján készül. Amennyiben a két részszámlában összesen kiszámlázott vízfogyasztás meghaladja a vízmér állás szerint, ténylegesen elfogyasztott vízmennyiséget, úgy a túlszámlázás a következ számlában jóváírásra kerül. Ezúton kérjük Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy az illetékes ügyfélszolgálati irodában személyesen vagy írásban el re jelezzék, ha vízfogyasztásuk bármilyen okból (pl. huzamos távollét, háztartásban él k számának növekedése, stb.) jelent sen növekedni vagy csökkeni fog az el z év hasonló id szakához viszonyítva!

A fizetési módokat is érinti a változás, fokozatosan megsz nik a díjbeszedés. Ügyfeleink postai csekken, illetve számlavezet pénzintézetük segítségével banki átutalással fizethetnek. Kérjük, fontolják meg és válasszák az utóbbi, mindkét fél számára el nyös és kényelmes fizetési módot! Ügyfélszolgálati irodáink készséggel fogadják észrevételeiket és adnak b vebb felvilágosítást a leolvasási – számlázási rendszer változásával kapcsolatban. Forduljanak bizalommal hozzánk! Tisztelettel: Dunántúli Regionális Vízm Rt.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

VKDSZ SZOCIÁLIS ÉS OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY 1068 Budapest, Benczúr u. 43. Tisztelt Munkatársunk ! A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete által létrehozott Szociális és Oktatási Alapítvány az alapító okiratban meghatározott céljai megvalósítása érdekében a személyi jövedelemadó 1 %-os részének igénylése során befolyt támogatás terhére - a vízügyi közszolgálat területén dolgozó munkavállalók számára ismét PÁLYÁZATOT HIRDET a munkavégzés során egészségkárosodást szenvedett dolgozók egyszeri támogatására. Pályázhat az a munkavállaló, aki a vízellátás-, csatorna- és fürd szolgáltatás területén a munkavégzéssel összefügg baleset- vagy egészségkárosodást szenvedett, és a munkaképességcsökkenése 4o és 66 % között van (nem rokkant). Kérjük: · az egészségkárosodás okának rövid megjelölését, · az Országos Orvosszakért i Intézet határozat-másolatának csatolását, · a helyi foglalkozás-egészségügyi szakorvos szakvéleményét. A pályázat elbírálásánál el nyben részesülnek azok a munkavállalók, akik a VKDSZ munkahelyi szervezete javaslatát is csatolják. A pályázat benyújtási határideje (postabélyegz ): 2001. szeptember 25. A pályázatokat a fenti címre, Bánkúti Irén alapítványi titkár részére kérjük megküldeni. A pályázatok értékelésére 2001. október 15.-ig kerül sor, melynek eredményér l levélben küldünk értesítést. B u d a p e s t, 2001. augusztus 31.

Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! Tisztelt Munkatársak! VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete az alábbiakról tájékoztatja tagjait, munkatársakat: 1. Munkahelyi Szakszervezetünk Intéz Bizottsága minden fél évet követ en értékeli id arányos pénzügyi gazdálkodását. 2001. év els fél évi értékelése elkészült, melyet a Választmány szeptember 18.-ai ülésén megtárgyal. Az értékelés megállapítja: Tervszer volt és szabályszer pénzügyi gazdálkodásunk, ezt meger sítette a gazdálkodást, augusztusban ellen rz szövetségi gazdasági vezet vizsgálata is. Az éves tagdíjbevételi terv 11.237.664. Ft.- hoz képest I. fél év 6.629.427. Ft-ra alakult. A kiadások a bevételhez képest 4.552.920. Ft. OTP záró egyenlege 3.920.889. Ft. Munkahelyi Szakszervezetünk szervezettsége 53% július. 01-jén, az üzemi szakszervezeteink gazdálkodása bár mutat különbséget a tervszer séget, a pontosságot illet en, megfelel nek tekinthet . Amiben változtatni kell, az a kint lév fel nem használt ellátmány nagysága. Nagy az igény a “SZAKSZERVEZETI KÖLCSÖN” iránt, nyolc üzemi szakszervezetünknél 1.630.000.Ft. áll rendelkezésre, szolgáltatási szabályzatunkban meghatározott felhasználási szabályok szerint. 2. MSZ. szeptemberi ülésén véleményezi 2001. év egyik kiemelked eseményének, az ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSÁNAK a választás id pontjának, szabályainak tervezetét. A VKDSZ szempontjából, de úgy ítéljük meg az Rt. valamennyi munkavállalója szempontjából fontos esemény az ÜT választás, hisz itt az alábbi dolgok d lnek el: - A VKDSZ jelöltjeire leadott szavazatok alapján továbbra is reprezentatív lesz – e a VKDSZ. A reprezentativitás feltétele, hogy az érvényes szavazatok több mint 65%-át a VKDSZ jelöltjei kapják, és így “ÖNÁLLÓAN KÖTHET- e KOLLEKTÍV SZERZ DÉST” a mindenkori managementtel a VKDSZ Munkahelyi Szakszervezete. A VKDSZ vezetése nevében azt kérjük és javasoljuk szakszervezeti tagjainknak, munkavállalóinknak, hogy szavazzanak jelöltjeinkre, olyan szakszervezeti tagokra kik ez idáig is önzetlenül képviselték tagságunk, a VKDSZ érdekeit. Az ÜT választással kapcsolatos törvényi és részletes szabályokat a VKDSZ 2001. június. 19.ei Küldöttértekezletén valamennyi bizalminak, tisztségvisel nek közreadtuk. Mivel szeptember 27-ig az üzemi és központi üzemi tanács választási bizottságoknak meg kell alakulni, testületeinknek ezzel kapcsolatosan a feladatai: · Értékelni kell az eddig funkcióban lév k munkáját. · Létre kell hozni a választási bizottságokat. · Jelölteket kell állítani, melyre több id fog rendelkezésre állni. Mindezt a szabályzatban, az Mt -ben meghatározottak szerint.

3. Az Rt. kib vített vezet i értekezletér l, tárgyalt témáiról jelentek meg különböz tájékoztatók, mi természetesen szakszervezeti szempontból tartjuk azt fontosnak, hogy a kedvez gazdálkodási eredmények milyen kedvez döntéseket eredményezhetnek még ebben az évben munkavállalóink számára. Az Rt. els fél évi munkaügyi adatairól - létszám, bér stb.- tájékoztatást megkaptuk. Managementt l várunk tárgyalási anyagot annak alapján, hogy Tóth István vezérigazgató a június 19.-ei küldöttértekezleten bejelentette, hogy a minimálbér emelés kedvez tlen hatásának - bértorlódás- ellensúlyozására a vezet ség szakért anyagot készít. A VKDSZ ágazati és munkahelyi szinten is szakért k bevonásával készül a tárgyalásra. A minimálbér és az éves bér alakulásáról eddigi ismereteink: - A DRV Rt.-nél els fél évben a TMI dolgozók átlagkeresete a központi alappal együtt 108,34 %- ra alakult. - A nemzetgazdasági átlagkereset a fél éves adatok alapján 15- 17%. - Az infláció több mint 10% lett, mely úgy ítéljük meg munkavállalóink számára kedvez tlen, figyelemmel az év elejei bérmegállapodásra. 4. Nem az eredeti elképzeléseink szerint alakult az ETIKAI KÓDEX elfogadása, bár önmagában az a tény, hogy az összeférhetetlenség sz k törvényi szövege, amit a Kollektív Szerz désünk tartalmaz az ETIKAI KÓDEX közreadásával önálló szabályként kiadásra kerül, kedvez . Ugyanakkor a Kollektív Szerz dés mellékleteként történ elfogadásától a vezet ség elzárkózott. A visszalépéssel nem értettünk egyet, de elfogadtuk és tagságunk, munkavállalóink figyelmébe ajánljuk, hisz egy szabályzat annyit ér amennyit betartunk bel le. 5. Megjelentetjük a VKDSZ Szociális Oktatási Alapítványának újabb pályázatát, mely: “A munkavégzés során egészségkárosodást szenvedett dolgozók egyszeri támogatására” vár pályázókat. Üzemi szakszervezeti titkáraink gy jtik a pályázatokat és küldik meg számunkra. 6. A VKDSZ Szövetség Intéz Bizottsága Szegeden ülésezett a helyi szakszervezetünk meghívására. Két figyelemre méltó döntést hozott, egyrészt a már el z ekben jelzett pályázati felhívás Választmány el tti el terjesztésével értett egyet. Másrészt, el terjesztésre kerül, így a VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete is tárgyalja és döntés születik arról, hogy a VKDSZ SZAKSZERVEZETI TAGJAINAK kötünk-e ÉLET és BALESETBIZTOSÍTÁST. A VKDSZ, így munkahelyi szakszervezetünk is, megalakulása óta törekszik arra, hogy különböz szolgáltatásokat biztosítson szakszervezeti tagságának- évr l, évre közreadjuk ez irányú felhívásunkat. Törekvésünk célja az, hogy szakszervezeti tagjaink érezzék, hogy tagdíjuk ellenében - csak szakszervezeti tagnak - különböz szolgáltatásokat biztosít szakszervezetünk, ezt a sort b vítené a tagjaink biztosítása.

Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! Végezetül Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy bár postai címünk nem változott, továbbra is: 8600 Siófok, Tanácsház u. 7., ugyanakkor új helyre költöztünk, melynek címe: 8600 Siófok, F u. 154 (korábban üzemorvosi rendel ) Várjuk tagjainkkal, munkatársakkal való személyes találkozást. Siófok, 2001. szeptember 07.

Gábor Imre titkár

www.drv.hu A DRV Rt. internetes honlapjáról A számítástechnika rohamos térhódításával, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. is szeretné kihasználni az Internetben rejl lehet ségeket. Bár az Internet ma még csak fogyasztóink töredékéhez jut el, valószín leg hamarosan eljutunk oda, hogy id t és pénzt megtakarítva otthonából vagy munkahelyér l bárki hozzáférhessen a világhálón tárolt információkhoz. Gondoljunk csak arra, hogy a televízió is milyen nehezen indult hódító útjára, s napjainkban szinte egyetlen otthonból sem hiányozhat. Szinte biztos, hogy felgyorsult világunkban az Internet teljeskör elterjedéséhez nem lesz szükség évtizedekre. A cégr l szóló fontos és aktuális információk már több, mint egy éve az Interneten is megtalálhatók. Az adatok és információk folyamatos frissítésér l a DRV Rt. PR-iroda a siófoki székhely számítástechnikai céggel, a Team-Comp Kft.-vel közösen gondoskodik.

Mindezt felismerve, tavaly sszel indítottuk el, a Team-Comp Számítástechnikai Kft. kivitelezésében, a DRV Rt. internetes honlapját. Az eltelt csaknem egy év alatt számos formai és tartalmi változáson esett át a társaság világhálós megjelenése, azzal a célkit zéssel, hogy ügyfeleink valamennyi kérdésükre választ kaphassanak. Fogyasztóink, partnereink és nem utolsó sorban munkavállalóink teljes kör tájékoztatása érdekében 2001. októberét l tovább b vítjük honlapunkat.

Bemutatkozási lehet séget kapnak területi egységeink, a közm igazgatóságok, illetve a Gépészeti Igazgatóság szolgáltatásai számára is megpróbálunk újabb megrendel ket szerezni. Törekedtünk az egységes megjelenésre, ezért el re meghatározott szempontrendszer alapján gy jtöttük az anyagokat. Az igazgatóságok és a hozzájuk tartozó üzemvezet ségek telefonszámaival, ügyfélszolgálataival, illetve a hibabejelentéssel kapcsolatos általános tájékoztatók mellett, helyet kaptak olyan nehezen összeszedhet adatok is, mint a bekötések, fogyasztók száma, az üzemeltetett hálózatok nagysága. Fogyasztóink - amennyiben nem rendelkeznek megfelel információval - településlista és m ködési térképek segítségével választhatják ki, hogy melyik üzemvezet séghez tartoznak. Különösen a szezonális fogyasztók esetében bír ez jelent séggel, mivel k akár állandó lakhelyükr l is intézhetik ügyeiket. A szolgáltatás jellegéb l adódóan, üzemvezet ségeink nagy része a településközpontokon kívül esik, ezért azok megközelíthet ségét térképekkel is illusztráljuk. Fogyasztóink szemszögéb l nézve, az egyik leghasznosabb menüpont a “Kapcsolatok”. Itt juthatnak ugyanis az ügyintézéshez szükséges információk birtokába a honlapunkat felkeres k. Az általános fogyasztói tájékoztató mellett, helyet kap az ügyfélszolgálatokon már korábban is hozzáférhet Üzletszabályzat, melynek révén átláthatóbbá, szabályozottabbá kívánjuk tenni m ködésünket. Az ügyintézések megkönnyítése érdekében a leggyakrabban használt nyomtatványokat letölthet formában helyezzük el oldalunkon. A legkisebbek - a jöv fogyasztói - játékos formában, színes illusztrációk segítségével ismerkedhetnek meg az ivóvíztermelés és szennyvíztisztítás témakörével. B vítjük, színesítjük a cégünket általánosan bemutató menüpontokat is, az ismertet k közé bekerül a társaság Min ség- és Környezeti Politikája, az “Adatok” között helyet kapnak a Részvénytársaság mérlegadatai és a termelési mutatók segítségével olvasóink képet kaphatnak az idegenforgalmi szezon révén keletkez többletfeladatokról. Két menüpont is a naprakész tájékoztatást szolgálja, a kéthetente megjelen “DRV Hírforrás”, illetve az “Aktualitások”, melyben a társaságról megjelent újságcikkekb l válogathatunk. Természetesen a DRV Hírek aktuális és korábbi számai is olvashatók a honlapunkon. Újdonságként hoztuk létre a Fotógaléria nev rovatot, melyet folyamatosan szeretnénk feltölteni a kezelésünkben lév közm vekr l, jelent sebb eseményekr l és a gyerekek “vizes” témában készített alkotásairól készült képekkel. Reméljük, sikerült kedvet csinálnunk ahhoz, hogy felkeressék honlapunkat (www.drv.hu). Szívesen fogadjuk és várjuk észrevételeiket, hogy tovább javíthassuk kapcsolatainkat a világháló segítségével! Köszönettel: DRV Rt. PR Iroda

Regionális vízügyi sportnap Tatán Az Északdunántúli Vízm Rt. volt a házigazdája szeptember 7-8-án az idén 23. alkalommal megrendezett Vízügyi Regionális Sportnapnak. A helyszín - természetesen - a Tatai Edz tábor, ahol a nyolc sportágban verseng k számára ideális feltételeket biztosítottak.

A rendez k mindössze az id járást nem tudták megváltoztatni, így a szombati versenynap résztvev i többször is b rig áztak. A szeszélyes id járás sem volt azonban kedvez tlen hatással a DRV Rt.-t képvisel kre, akik a férfi labdarúgás kivételével minden sportágban dobogón végeztek. Atlétikában és teniszben els , kosárdobásban, lábteniszben és n i fociban második, tekében és kötélhúzásban harmadik helyen végeztünk. Férfi kispályás labdarúgó csapatunk három gy zelemmel és egy vereséggel a sorsolás szeszélye folytán - mindössze az ötödik lett. A közel negyven f s DRV-s csapatban a Dél-balatoni, a Somogy megyei, a Fejér megyei Igazgatóság, valamint a Központ képviseltette magát. A jó hangulatú verseny ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult, ahol kiderült, hogy a nem hivatalos összesített pontversenyben a DRV Rt. együttese azonos pontszámot ért el a házigazdák csapatával, így holtversenyben az élen végzett. A nap végén a “stafétabot” átadására került sor. Bejelentették, hogy a XXIV. Regionális Vízügyi Sportnap házigazdája jöv re a F városi Csatornázási M vek Rt. lesz, melynek képvisel je a sportolóknak tolmácsolta cége meghívását.

Pintér Lajos

Társasági focibajnokság Hét gazdasági egység csapatának részvételével a Siófoki Sportcentrumban rendezték meg a társaság kispályás labdarúgó bajnokságát. A csoportmérk zéseket követ helyosztó mérk zéseken el bb a Dél-balatoni gárda “ lépte le “ a Gépészetet, megszerezve a harmadik helyet, majd a dönt ben az egyenl er k csatáját büntet rúgásokkal nyerte a Fejér megyei csapat. A 80 résztvev t megmozgató rendezvény sportszer játékot hozott, ezzel is segítve a találkozó közösségformáló szerepét. A bajnokság különdíját - egy eserny t - Udvarácz János kapta, igaz, nem a verseny végén, hanem a Központ elleni mérk zésen… A végeredmény pedig: 1. Fejér megyei Igazgatóság 2. Nyugat-balatoni Igazgatóság 3. Dél-balatoni Igazgatóság 4. Gépészeti Igazgatóság P. L.