előnyhöz, aki éppen jókor tud előállni újdonságokkal mondta Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ)

napi innováció

NAPI INNOVÁCIÓ I

WWW.NAPI.HU

2008. DECEMBER 15., HÉTFŐ, XVIII. ÉVFOLYAM 242. (4820.) SZÁM N A P I G A Z D A S Á G 2 0 0 8 . D E C E M B E R 1 5 . , H É T F Ő

SZERKESZTI: DOMOKOS LÁSZLÓ ([email protected]), F. SZABÓ EMESE ([email protected])

EL KELL IGAZÍTANI A VÁLLALKOZÓKAT A SOK INFORMÁCIÓ KÖZÖTT

V

EURÓPA TOVÁBBRA IS KONZERVATÍV A GM-NÖVÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN

VI

Szépvölgyi Ákos igazgató szerint a KDRIÜ a vállalkozói oldalról közelíti meg az innováció összehangolását

A

A géntechnológia ésszerű alkalmazása hozzájárulna a talajkímélő technológiák elterjedéséhez is

KIADVÁNY TÁMOGATÓI:

NÉGY-ÖT ÉVEN BELÜL TŐZSDÉRE MEHET A THALESNANO

„Minden válság lehetőség is egyben” A ThalesNano Zrt. által kifejlesztett H-Cube technológia ma már ipari szabványnak számít a világ gyógyszer- és vegyipari kutató központjaiban. A magyar innováció nem csupán a források, a kockázati tőke hiánya miatt van rossz helyzetben, a szektor boldogulását nem segíti a k+f-fel kapcsolatos üzleti kultúra sem – mondta a Napinak Ürge László, a ThalesNano Zrt. vezérigazgatója.

VÖLGYI ATTILA

– A ThalesNano minireaktora nagy nemzetközi népszerűségnek örvend, nemrégiben pedig egy sikeres amerikai szemináriumsorozatot tartott a cég. Mi a ThalesNano sikereinek a titka? – Kellett egy kis szerencse is, de a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a kutatási-fejlesztési (k+f) elképzeléseinket és ezzel együtt az innovációt üzleti alapon közelítjük meg. Ennek fontos eleme egy alaposan kidolgozott szűrőrendszer, amellyel felmérjük, mi az kutatás, amiből innováció és sikeres piaci termék lehet, és mi az, ami csak egy tudományos publikációra érdemes. – A kezdetekkor mi motiválta a Cube TM technológia fejlesztését? – Amikor a technológiával az 1990-es évek végén még a ComGenexben Darvas Ferenc vezetésével a fejlesztői csapat elkezdett foglalkozni, azt analizáltuk, melyik lehet az a kutatási irány, amibe érdemes befektetni, ami átütő sikert hozhat. Rajtunk kívül sok más cég is foglalkozott az átfolyásos kémiai reaktorokkal, ennek eredményeképpen fantasztikus mérnöki eszközök láttak napvilágot, de a versenytársak problémája az volt, hogy nem értették meg, hogyan működik a piac. Vannak többen, akik azóta már eltűntek a piacról, a főleg angol és német versenytársak mindegyike a ThalesNanónál jóval több

A MISZ ELNÖKE A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS FEJLESZTÉSÉT SÜRGETI

A felsőoktatás kibocsátása a gazdaság fejlődését veszélyezteti Magyarország Európa sereghajtójának számít a műszaki-természettudományos oktatás fejlesztésében. Ez az évek óta változatlan helyzet nemcsak pillanatnyi innovációs teljesítményünket akadályozza, hanem hosszú távon az ország gazdasági fejlődését veszélyezteti – véli Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

Az utóbbi év tizedek tapasztalatai eg yértelműen megmutatták, hog y a tudásintenzív, innovatív gazdaságnak nincs alternatívája, tehát a XXI. században az országok gazdasági versenyképességét iparuk tudástartalma határozza meg. Ennek csak látszólag mond ellent az – amit éppen napjainkban tapasztalunk –, hogy recessziók idején a költségcsökkentés gyakran a fejlesztéseknél kezdődik. A recessziókat szükségszerűen követő fellendülések során ugyanis az innováció rendkívüli mértékben felértékelődik, hiszen a fellendülések egyben a piac újraosztását is jelentik, ahol az jut

K+F KÖLTÉS (A GDP SZÁZALÉKÁBAN)

Forrás: KSH

előnyhöz, aki éppen jókor tud előállni újdonságokkal – mondta Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke, a Szegedi Tudományegyetem fizikusprofesszora. Mivel a tudás forrása a magasan képzett munkaerő, ezért egyértelmű az is, hogy a gazdasági fejlődés meghatározó tényezője az oktatás. Ez a felismerés az USA-tól az EU gazdaságilag élenjáró országain át a Távol-Keletig számos országban oda vezetett, hogy igen komoly fejlesztési programok indultak az oktatás és ezen belül is a műszaki-természettudományos oktatás fejlesztésére. Folytatás a II. oldalon

pénzt fektetett a technológia kifejlesztésébe és piacra vitelébe. Termékeik azonban túl általánosak voltak, márpedig ez a technológia teljesen megváltoztatja a korábbi laboratóriumi folyamatokat, újfajta gondolkodást és képességek kifejlesztését igényli, ezért csak néhány újító vásárolta meg, a többi piaci szereplőt nem tudták meggyőzni. A mi stratégiánk ezzel szemben az volt, hogy a technológia először bizonyos jól ismert problémákra, kérdésekre adjon megoldást. Meglehetősen nehéz ugyanis rávenni a kutatókat, hogy a korábban használt eszközparkjukat félretéve egy teljesen újfajta megközelítést és eljárást kezdjenek használni Ha egy problémát sikeresen megoldunk, akkor már a piac fogja igényelni, hogy más kérdéseket is próbáljunk így megoldani. A probléma, amit kiválasztottunk, az úgynevezett katalitikus hidrogénezés volt, amire az innovációs Oscar-díjas H-Cube-ot fejlesztettük ki, és amivel gyakorlatilag kiépítettük az addig nem létező piac alapjait. A felhasználók ma már várják az új készülékeket: prototípusainkat már nem tudjuk itthon tartani, gyakorlatilag azonnal megveszik a partnereink. Van, aki csak azért fizet, hogy elsőként próbálhassa ki a prototípust. Azt gondolom, hogy a titok a tehetséges és motivált kutató-fejlesztő csapatban és a piaci érzékenységben rejlik. Folytatás a VII. oldalon

A hálózatosodás előnyt jelent a pályázatoknál A rend k ív ü l sok szía várakozásokat meghanű tagsággal rendelkeladó számú – összesen ző k laszterek bárme12 klasztert akkredilyike működhet optáltak. timálisan, feltéve, B á r a k l a s z t e rhog y pontosa n kezdeményezésekmeghatározott, a ben a vállalkozások piaci viszonyokat játsszá k a vezető f ig yelembe ve vő szerepet, részt vecélrendszerben hetnek bennük szervezik tevéfe l s ő o k t a t á s i ZOMBORI ZITA kenységüket, kéi ntézmények, pesek közös projektek megva- szakképző intézmények, kutalósításában gondolkodni k+f+i tóintézetek, valamint kiegészítő potenciáljuk erősítése érdeké- jelleggel önkormányzatok is. ben, rendelkeznek egy jól mű- A támogatni kívánt klaszterek ködő k lasztermenedzsment- jellemzően egy-egy exportkészervezettel, továbbá a tagok pes iparág-tevékenység páros közötti kapcsolatot a bizalom köré szerveződnek, együttműjellemzi – mondta lapunknak ködésük célja az exportorientált Zombori Zita, a Pólus Program- növekedés és a tagok által létreiroda vezetője annak apropóján, hozott termékek, szolgáltatások hogy a decemberben akkreditált hozzáadott értékének növelése. Folytatás a III. oldalon három klaszterrel együtt idén –

II NAPI INNOVÁCIÓ

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 8. DECEMBER 15., HÉ TFŐ

ÖTVEN ÉVRE VÁLASZTANAK KÖZPONTOT A NEUTRONKUTATÓ ORSZÁGOK

Tavasszal eldőlhet, kutató-nagyhatalom lesz-e Debrecen

Három város, köztük Debrecen van versenyben az Európai Neutronkutató Központ helyszínének kiválasztásában. Az egymilliárdos projekt ötven évre biztosítaná a folyamatos kutatómunkát, felpörgetve más innovatív beruházásokat is.

Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projekt magyarországi megvalósítása minden bizonnyal jelentősen felértékelné hazánk nemzetközi pozícióját

▶ Az Európai Neutronku-

tató Központ (ESS) jelenleg az EU egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési berendezése, amelynek létesítését az indokolja, hogy a neutronforrások iránti igény a következő évtizedekben jelentősen nő. Európában neutronkutatásra évente hozzávetőleg 350 millió eurót fordítanak, az ESS-re mintegy ötven éven át az összeurópai neutronkutatás mintegy évi százmillió eurót kíván áldozni. Ahhoz, hogy Európa e tudományos és technológiai területen megőrizze vezető szerepét, szükséges egy új neutronforrás, az Európai Spallációs Neutronforrás létrehozása.

tudománypolitikai, műszakitudományos, oktatási szempontból, valamint jelentős lökést adna a berendezés által támogatott anyagtudományi kutatásokban és azok eredményeiben érdekelt kutatás-fejlesztés intenzív ágazatok, vállalatok letelepedésének. Az ESS révén betöltött nemzetközi vezető szerep hozzájárulna a belső és külső országkép javításához, valamint serkentőleg hatna a szomszédos országokkal folytatott tudományos, gazdasági együttműködésre. Az EU Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (ESFRI) a három lehetséges helyszín (Bilbao, Debrecen és Lund) értékeléséről szóló jelentését 2008 októberében adta ki, melyben mindhárom várost az ESS megvalósítása szempontjából kiválónak minősítette. A három állam pályázott, a helyszín eldöntése pedig a projektben érdekelt országok feladata lesz. Az EU illetékes grémiumai mindent elkövetnek, hogy a megvalósítás helyszínéről szóló döntés még 2009 első felében megszülethessen. A magyar kormány összehangolt

A MAGYARORSZÁGI MEGVALÓSÍTÁS ELŐNYEI ▶ Megerősödne a hazai kutatási infrastruktúra, számos szakterületen (például anyagtechno-

lógia, biotechnológia, informatika) egyedülálló lehetőségekhez jutna a hazai kutatói tudásbázis. Erősödne az egyetemek, a természettudományos szakok szerepe, a tehetséges hallgatók és kutatók helyben találnának vonzó perspektívájú munkalehetőséget. ▶ Az ESS segédszemélyzetként 500–700 fő, túlnyomórészt helyi munkaerőt foglalkoztatna, javítva a régió foglalkoztatási mutatóit. A létesítmény a beruházási és az üzemeltetési fázisban is jelentős arányban számítana a hazai vállalkozásokra beszállítóként. ▶ A beruházásnak jelentős tudományos presztízsértéke és vonzereje van. Az ESS számos további k+f beruházást vonzana a régióba és az országba, jelentős szereplőként pozicionálná az észak-alföldi régiót és egész Magyarországot a high-tech kutatás-fejlesztési világtérképen. FORRÁS: NAPI-GYŰJTÉS

tudománypolitikai, gazdaságdiplomáciai és diplomáciai lépéseket tesz az érdekelt, illetve lehetséges támogató tagországok meggyőzésére és a projekt melletti felsorakoztatására – tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól. Az elmúlt két év kormányzati és civil szakértői

Kevés diákkal nem nő a gazdaság k+f-be történő befektetést, a vállalkozások innovációs tevékenységét, az alkalmazást, azaz a high-tech termékek és szolgáltatások arányát, valamint a szellemi tulajdont, azaz a szabadalmakat. Magyarország összesített innovációs indexe évek óta 0,25-0,26, míg az EU-átlag 0,45, a legjobb teljesítményt nyújtó Svájcé 0,67, és az új uniós tagállamok közül is évek óta megelőz

együttműködése létrehozta a magyarországi ajánlat valamennyi lényeges elemét a finanszírozástól a projekt megvalósíthatóságát valamennyi szempontból összefoglaló információs memorandumig bezárólag. A projektért folytatott versenyben a kommunikációs és lobbistratégia kialakítása

minden EU-tag megelőz minket. A Eu ropea n Rou ntable of Magyarország ezen EIS-mutatója Industrialists (ERT) által 2008. 2007-ben 5,1, míg az EU-átlag 12,9 október 2-án Brüsszelben rendevolt, a velünk együtt csatlakozott zett konferencia (Inspiring the Litvániáé 18,9, Romániáé pedig 10,3 Next Generation) központi témája – mondta az elnök, aki szerint évek is az volt, hogy hogyan lehetne a óta kedvezőtlen tendencia jellemzi fiatalokat a műszaki-természettuMagyarországot. Amíg a hallgatói dományos pályákra vonzani. Azt, létszám a felsőoktatásban drasztihogy európai szinten milyen figyelkusan emelkedett az utóbbi tizenöt met kap a téma, jól jelzi: az ERTévben, addig a természettudomákonferencián előadást tarnyos és műszaki hallgatók léttott José Manuel Barroso, HALLGATÓK SZÁMA száma jóval kisebb mértékben 1990/1991 2001/2002 2007/2008 az Európai Bizottság (EB) változott, így az arányok nem 102 387 313 238 359 391 elnöke, Leif Johannson, Összes hallgató javultak. 1 647 5 405 10 993 a Volvo vezériga zgató- Természettudományok A z E B M a g y a r o r s z á gtudományok 20 223 29 443 48 935 ja, Xavier Darcos francia Műszaki r a v o n a t k o z ó 2 0 0 7- e s Forrás: KSH oktatási miniszter, Janez országjelentése kihívásként Potocnik kutatási főbiztos, illetve bennünket Csehország, Észtország, fogalmazza meg hazánk számára az Jorma Ollila, a Nokia és a Royal Szlovénia és 2006 óta Litvánia is. innovációs feltételrendszer emberiDutch Shell elnöke is. Nem véletlen, hogy a 2007-es EIS- erőforrás-hiányosságainak felszáÚgy tűnik, hogy miközben az EU jelentés szerint ezek az államok molását. Eszerint a k+f és innováció vezető országaiban – nem kis rész- tíz éven belül felzárkózhatnak az jövője szempontjából kulcskérdés a ben éppen a gazdasági csúcsvezetők élenjárókhoz, míg a többieknek, kutatók és mérnökök létszáma és nyomására – az oktatási rendszerek- így Magyarországnak is ez húsz felkészültsége. ben, illetve a természettudományos/ vagy annál több évet vesz igénybe – Amint azt különböző felméréműszaki pályák népszerűsítésénél mondta Szabó. sek, illetve nyilvános fórumokon olyan akciók indultak, amelyek haMag yarország meglehetősen elhangzott vélemények is mutatják, tására a negatív folyamatok megfor- gyenge helyezésének oka elsősor- a hazai cég vezetők legnag yobb dulni látszanak, Magyarországon ban az innováció első, emberi erő- része is úgy ítéli meg, hogy a nem éppen ezzel ellenkező tendenciák forrással összefüggő területe. Itt kielégítő szakember-utánpótlás ma érvényesülnek. Országunk – első- Európa sereghajtói közé tartozunk, már a magyar gazdaság fejlődését sorban alacsony emberierőforrás- hátulról az ötödikek vagyunk, va- közvetlenül veszélyezteti. Magyarmutatóink miatt – évek óta igen gyis 32 ország közül csak négyet, ország tehát csak akkor állhat stagyengén szerepel az EU „innovációs Törökországot, Máltát, Portugáliát bil fejlődési pályára, ha a műszaki eredményjelzőjén”. Az úgynevezett és Romániát tudjuk megelőzni. Ide és természettudományok területén European Innovation Scorecard tartozik egyebek között a friss ter- mélyreható fejlesztési programok (EIS) az innovációval összefüggés- mészettudományos és mérnöki dip- indulnak a közoktatásban és a felsőben öt területet vesz számításba: az lomások aránya, melyet az EIS ezer oktatásban egyaránt – hangsúlyozta innováció motorjait, azaz a humán lakosra vetítve vizsgál a 20–29 éves Szabó Gábor. erőforrást, a tudásteremtést, azaz a korosztályban, és amely mutatóban KECZER GABRIELLA

Folytatás az I. oldalról

mellett a nemzetközi tárgyalások célirányos szervezése és koordinálása Egyed Géza, az ESS miniszterelnöki megbízottjának feladata. Debrecen több szempont miatt is befutó lehet. Egyrészt a pályázók közül ez az egyetlen új uniós tagállambeli város, bár ez nyilván nem sokat jelent önmagában. Emellett azonban kiváló tudományos és technológiai környezetet nyújt. Az ESS technológiájának kialakítása Mezei Ferenc professzor nevéhez fűződik, aki számos, a neutronkutatást meghatározó felfedezéssel és találmánnyal rendelkezik. A csillebérci kutatóreaktor és az Atomki keretei között működő debreceni gyorsítóberendezés biztosítja a projekt megvalósításához szükséges helyi technológiai kapacitást. Deklarált uniós politikai szándék a nagy kutatási infrastruktúrák földrajzilag kiegyenlítettebb megvalósítása. Persze az anyagiak sem mellékesek. A debreceni helyszínre kalkulált összköltség 2007. végi árakon kevesebb mint egymilliárd eurót tesz ki. A potenciális résztvevők elvárásaihoz és a versenytársak ajánlataihoz igazodva Magyarország tervezett önrésze 90 milliárd forint, azaz mintegy 30 százalék. Az önrész a következő három forrásból építkezik: a strukturális alapokból, ezen belül a Regionális Operatív Programból és a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból és a központi költségvetésből. A teljes önrész összegét nem egyszerre, hanem várhatóan a 2010-től 2018-ig tartó előkészítési és beruházási időszakban, éves bontásban kell biztosítani. E koncepció alapján Debrecenben 200-250 millió euróval olcsóbban valósulhatna meg a projekt: a várható beruházási költségek ugyanazon műszaki tartalom mellett Svédországban 1,21 milliárd euróra, Spanyolországban 1,29 milliárd euróra, Debrecenben pedig 982 millió euróra rúgnak. VARGA VIKTÓRIA

K+f-ért díjazták a Richtert Az Év befektetője oklevéllel díjazta a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és az ITD Hungary 2008-ban is azon beruházókat, amelyek a legnagyobb mértékben járultak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez. A díjazott cégek beruházásai meghaladják az 1,2 milliárd eurót, az általuk közvetlenül teremtett munkahelyek száma pedig több mint 5200. A kutatás-fejlesztési (k+f ) együttműködésért járó díjat a Richter Gedeon Nyrt. kapta kiemelkedő jelentőségű, elsősorban oktatási együttműködéseiért. A Richter forintos támogatásával, a Dél-dunántúli Regio– gyógyszeripari vállalat lévén – különösen nális Egyetemi Kutatási Tudásközpont kialakímagas szellemi hozzáadott értékű termékeket tásának részeként jött létre a Pécsi Tudományállít elő. A kelet-közép-európai régió, egyben egyetemen. A Debreceni Egyetem és a Richter Magyarország vállalatai közül a legtöbbet költi vezetése 2008-ban határozott úgy, hogy közös k+f-re, átlagosan árbevétele 10 százalékát. A cég érdekeik alapján tudományos, pályázati célú, 1901-es alapítása óta épít a magyar szellemi erő- valamint PhD képzésre vonatkozó együttműre, a generációk alatt felhalmozott szaktudásra. ködési megállapodásokkal mélyítik el eddig is Stratégiájának kiemelt eleme a magyarországi sikeres szakmai kapcsolatukat. Ugyancsak idén természettudományos oktatás támogatása, a Debrecen város önkormányzata, a Hajdú-Bihar tehetséges fiatalok megtartása Magyarorszá- Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Debgon és a cégnél egyaránt. Emellett a k+f-ben is receni Egyetem, valamint a Richter stratégiai nagy hangsúlyt helyez az ipari és az egyetemi partnerségi megállapodást kötött. A megállaszféra együttműködésére. Az országban több podás célja, hogy Magyarország és ezen belül a mint harminc vezető egyetemi tanszékkel és megye középtávon olyan gazdasági környezetté akadémiai kutatóintézettel futtat közös kutatási váljon, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, valaprogramot. Jó pélmint a vállalkozások da erre az a fájda- DÍJAZOTTAK lom eredetének és Zöldmezős beruházás Mercedes-Benz Manufact. Hung. Kft. a globális piacon versenyképes termékekgyógyszeres csilla- Újraberuházó cég Hamburger Hungária Kft. pításának kutatá- A legtöbb új munkahely teremtő cég Mercedes-Benz Manufact. Hung. Kft. kel, szolgáltatásokkal legyenek képesek sára szolgáló labo- Regionális központot létrehozó cég IT Services Hungary Kft. megjelenni. ratórium, amely a K+f együttműködésért oklevél Richter Gedeon Nyrt. NAPI Richter több millió Forrás: Napi-gyűjtés

NAPI INNOVÁCIÓ III

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 8. DECEMBER 15., HÉ TFŐ

A hálózatosodás előnyt jelent a pályázatoknál klaszterfejlesztés negyedik, még csak tervezett szintjén az Zombori szerint a sikeres klaszterek megalakulását előre meghatározott feltételeknek megfelelő klaszterek az együttműködésben érintett vállalkozások kezdemé- valóban nagyszabású projektjeit támogatják majd. nyezik, általában az együttműködésben már tapasztalaA magyarországi klaszterek számára a regionális opetokkal rendelkező, egymás munkáját ismerő és elismerő ratív programok keretében meghirdetett, a klaszterek partnerek képesek működő klasztert alkotni. fejlesztését célzó pályázati kiírások szolgálhatnak támA támogatási rendszer nem fogalmaz meg megköté- pontul, melyek keretében összesen 169 pályázat érkeseket a közösen elérendő célok, a célok megvalósítását zett be. A jelentkezők közül 33 tekint vissza legalább szolgáló eszközök és az együttműködés egyéves múltra, míg a többi úgynevezett ▶ December 4-én az kereteire, ezeket a klaszter alapítói maklaszterkezdeményezésnek vagy induló Akkreditációs Testüguk határozzák meg, hiszen ezek orgaklaszternek tekinthető. A pályázati forlet döntése alapján nikusan fejlődő hálózatok, amelyeknek rások nem a klaszter meglétére, hanem öt pályázó közül az egyik legnagyobb versenyelőnye, hogy magára a projektre helyezik a hangsúlyt, ArchEnerg Regionális folyamatosan, rugalmasan és tudatosan ugyanakkor az egyes operatív prograMegújuló Energetikai képesek alkalmazkodni piaci környemoknál az akkreditált klaszterek egyrészés Építőipari Klaszter, zetük változásaihoz. Magyarországon ről pluszpontot kaphatnak az adott pályáaz EnIn Környezetipari többfajta sikeres klaszter működik: van, zati kiírás keretében az akkreditációjukért, Klaszter és a Szoftveramelyik kizárólag kis- és középvállalkomásrészről folyamatosan lesznek olyan ipari Innovációs Pólus zások (kkv-k) együttműködésén alapul, pályázatok amelyek keretében kizárólag Klaszter érdemelte ki az és van olyan sikeres klaszter, ahol az az akkreditált innovációs klaszterek, illetve Akkreditált Innovációs egyetem, a multinacionális cég és a kkv azok tagjai kaphatnak támogatást. UtóbbiKlaszter címet. Ez a cím is megtalálja a számítását – tette hozzá ra Zombori a Gazdaságfejlesztési Operatív két évig érvényes, ezt Zombori. Program keretében december 15-én megkövetően a klaszternek Ezek az alulról jövő szerveződések nyíló, Akkreditált innovációs klaszterek kérnie kell a cím azonban különböző fejlettségűek és támogatása és az Akkreditált klaszterek megújítását, mindig az sok esetben szükségük lehet kormányvállalati innovációjának támogatása című érvényben lévő értékezati szinten megfogalmazott gazdasági konstrukciókat említette példaként. Az lési rendszer alapján, ösztönzőkre. Ezt szolgálja a Pólus Progakkreditáció nem jár külön forrással, feltételezvén, hogy az ram vállalkozásfejlesztési pillére, amely hanem egyfajta „kiválósági mérce”, ami akkreditált klaszterek négy szintet különböztet meg és ennek folyamatosan fejlődnek. jelzi a k+f+i tevékenység, az ilyen jellegű megfelelő támogatási lehetőséget kínál együttműködések, valamint az innovatív a klaszterek számára. A regionális operatív programok termékek előállításának magas szintjét, továbbá az együttkeretében az induló klaszterek számára elsősorban a működésben rejlő exportpotenciált. Az ezen területeken klasztermenedzsment-tevékenység fejlesztésére, közös ütőképes klaszterek tevékenységének a gazdaság szemszolgáltatás igénybevételére vagy közös beruházás létre- pontjából jelentős további hozadékai lehetnek, így például hozására felhasználható vissza nem térítendő támogatás Zombori szerint a támogatott projektek vonzó munkaheérhető el, továbbá a korábban alakult, piaci sikereket fel- lyeket teremthetnek a tehetséges fiatal kutatók, mérnökök mutatni képes, fejlődő klaszterek már nagyobb összegű, számára, ösztönzik mind a kutatási szervezeteket, mind a maximum 200-250 millió forintos támogatást nyerhet- vállalkozásokat, hogy piacképes kutatási eredményekkel, nek el. A legfejlettebb, már akkreditált klaszterek szá- termékekkel álljanak elő. Az akkreditáció a nemzetközi mára komplex pályázati lehetőség érhető el a Gazdaság- piacon is minőségi bizonyítvány lehet, ami megkönnyítfejlesztési Operatív Programban, innovációs célú, magas heti a klaszterek, klaszter-tagvállalatok nemzetközi piaci TŐSÉR JÚLIA hozzáadott érték teremtését ösztönző támogatásokkal. A megjelenését.

Folytatás az I. oldalról

VERSENYBE HÍVJÁK A FIATAL ÚJÍTÓKAT A Magyar Innovációs Szövetség idén immár 18. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt, az Oktatási és Kulturális Minisztériummal és a Duna Televízióval közösen. Ennek célja a fiatal, tehetséges újítók felfedezése és támogatása, de a kiírók a természettudományos pályákhoz, illetve magához az újító tevékenységhez is kedvet szeretnének csinálni az évről évre ismétlődő versengéssel. Egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve pályázhatnak a 1988. október 1. és 1995. augusztus 31. között született fiatalok; egyetemisták, főiskolások közül csak elsőévesek vehetnek részt a versenyen, akkor, ha a pályázati munkát az egyetem, főiskola megkezdése előtt végezték. A nyertesek a díjakkal járó pénzjutalom mellett felvételi többletpontot kapnak a műszaki, természettudományos képzést nyújtó egyetemi és főiskolai karokon. A legjobb pályázatok (összesen legfeljebb három) indulhatnak 2009 szeptemberében az EU által szervezett Fiatal tudósok versenyén Párizsban. Az első határidő 2009. január 7., akkorra kell vázolni a megoldandó természettudományos vagy műszaki problémára irányuló ötletet. A zsűri elbírálja, hogy a pályázatot érdemes-e kidolgozni, kellően innovatív-e az elgondolás, a második fordulóba bejutott, kidolgozott pályaműveket pedig 2009. május 4-ig kell beküldeni.

SEGÍTENÉK AZ ELBOCSÁTOTT KUTATÓKAT A nagyvállalatok elbocsátásai a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakembereket is gyakran érinthetik, ezért a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) alapot tervez létrehozni a magasan képzett munkaerő támogatására – jelentette be a közelmúltban Csopaki Gyula, a szervezet elnöke az Országgyűlés kutatási és innovációs eseti bizottságának ülésén. A még kidolgozás alatt lévő alap segítségével elsősorban a nonprofit szervezeteknél – így egyetemeknél, alapítványoknál és kutató központoknál – segítenék a szakemberek elhelyezkedését. Az alap CSOPAKI GYULA nagyságáról várhatóan december végén születik miniszteri határozat. Az NKTH nemzetközi színvonalú országos tudásközpont-hálózat kialakításán dolgozik, amely a jelenlegi regionális egyetemi tudásközpontokból alakulna ki. Az új rendszerben azonban csupán azok az intézmények kaphatnának támogatást, amelyek képesek bizonyítani, hogy a néhány éves állami segítség után is talpon tudnak maradni. A támogatott központokról egy nemzetközi és magyar tagokból álló, titkos összetételű zsűri dönt – mondta az elnök.

A HENT A JOGSZERŰTLEN SZOFTVERHASZNÁLAT ELLEN IS KÜZD A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) intenzív kampányt indított a jogszerűtlen szoftverhasználat ellen. A kampányban – a karácsonyi bevásárlási láz apropóján – szórólapokkal és matricákkal az elektronikai termékek vásárlóit, míg egy szakmai előadás-sorozaton a kis- és középvállalkozások pénzügyi vezetőit és könyvelőit próbálja meggyőzni a testület a legális szoftverhasználat fontosságáról. A HENT első kampányszázalék témájának azért választotta a jogszerűtlen szoftverhasználatot, mert lehet a probléMagyarországon tízből négy üzleti vagy játékszoftver illegálisan kerül a más szoftverek számítógépekre, százmilliós kárt okozva a nemzetgazdaságnak – mondaránya ta Kondorosi Ferenc kormánybiztos. Az IDC piackutató cég által évente a kkv-knál közzétett Piracy Impact Study szerint a jogszerűtlen szoftverhasználat 10 százalékos csökkenése 2011-ig Magyarországon ezer új munkahelyet teremtene és 13 milliárd forinttal növelné az adóbevételt. A gazdasági célra jogszerűtlenül használt szoftverek aránya a kkv-knál elérheti az 55-60 százalékot.

60

A sanofi-aventis/Chinoin vezérigazgatója üdvözli a gyógyszeripar jövőjét érintő konszenzust „Ez egy fontos lépés a mag yar g yóg yszeripari k+f tevékenységek további ösztönzéséhez, a munkahelyek megtartásához és újak létesítéséhez azonb a n a k or m á ny z at n a k folytatnia kell a megkezdett párbeszédet az ágazat szereplőivel” – reagált Frédéric Ollier, hazánk legnag yobb g yóg yszeripari cégének, a sanofiaventis/Chinoinnak a vezérigazgatója, miután az országgyűlés a múlt héten elfogadta azt a gyógyszergazdaságossági törvényhez benyújtott módosító javaslatot, amelynek alapján azok a gyógyszercégek, amelyek eleget tesznek iparág-specifikus adó- és járulékfizetési kötelezettség ü k nek, a bef izetett összeg 20 százalékáig 2010-től visszatérítést kaphatnak, amennyiben k+f-re költenek. A vezérigazgató, aki egyben a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének az alelnöke, abban is teljes mértékben biztos, hogy a parlament a mai végszavazáson is támogatásáról biztosítja a hazai innováció kulcsszereplőjének számító gyógyszeripart. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kormánypárti és ellenzéki oldalról is nyújtottak be a magyarországi gyógyszercégek a k+f ösztönzésére vonatkozó javaslatokat. Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága két hete önálló módosító indítványt dolgozott ki a kutatás-fejlesztési beruházások ösztönzése és a magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyek megtartása érdekében. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a Magyarországon kutatásfejlesztést végző gyógyszercégek innovációra fordított befektetései az utóbbi években az iparági megszorítások miatt jelentős visszaesést mutattak, a KSH adatai szerint 63,8 százalékkal

csökkent a gyógyszeripari k+f beruházás. Ez csak a sanofi-aventis/Chinoin és a R ichter esetében eléri a tízmilliárdos nagyságrendet. A kormány hiába sorolta a jelentős távlatokkal rendelkező öt iparág közé a gyógyszeripart, az érintettek úgy érezték, hogy mind ez ideig semmilyen formában nem volt érzékelhető, hogy a gyógyszeripari innováció prioritást élvez. Nemcsa k az iparág szereplői, hanem a szavazatok alapján a képviselők is felismerték, hogy amenynyiben a tendencia nem változik, akkor a Magyarország versenyképességének javításához jelentős mértékben hozzájáruló gyógyszeripari beruházások elmaradása miatt hazai k+fF munkahelyek fognak megszűnni. Az országgyűlés által a múlt héten 215 szavazattal elfogadott bizottsági módosító javaslat szerint azoknak a gyógyszercégeknek, amelyek befi zetik a 12 százalékos forgalomarányos iparág-specifikus adót, valamint eleget tesznek az orvoslátogatóidíj-fi zetési kötelezettségeknek, a kormány visszatéríti a befizetett összeg maximum egyötödét, amennyiben k+f tevékenységet végeznek. A módosítás szerint az igénybevétel részletes szabályait a kormánynak rendeletben kell meghatároznia. „Üdvözlendő a parlament döntése, hisz ezzel kézzelfogható eredménye van a kormányzat és a gyógyszeripar szereplői között zajló párbeszédnek” – mondta Frédéric Ollier. „További döntéseket szükséges azonban még meghozni ahhoz, hogy a magyar gyógyszeripar valóban tudja növelni k+f befektetéseit, valamint képes legyen munkahelyeket és hozzáadott értéket teremteni.” A francia–magyar gyógyszeripari vállalat első számú vezetője szerint olyan konszenzus született,

amely biztosíthatja, hogy Magyarország gazdasági felzárkózásának egyik motorja a gyógyszeripar lehessen és hogy a kutatás-fejlesztés elérje ha nem is a lisszaboni kritériumként emlegetett GDP-arányos 3 százalékot, de legalább az Európai Unió 1,84 százalékos átlagát. „Pontosan a Magyarországot is elért krízis időszakában van különös jelentősége a nemzeti prioritásoknak. A pár héttel ezelőtt tartott G20-csúcs egyik konklúziója az volt, hogy a válságból csak növekedéssel lehet kilábalni, az expanziónak pedig véleményem szerint az a gyógyszeripar lehet az egyik záloga, amelyet a válság sokkal kevésbé ingat meg, mint más iparágakat. Iparágunk egyik alapvető ismérve, hogy kizárólag hosszú távban gondolkodunk, fejlesztéseink minden esetben meghaladják az egy évtizedet. Nagyon bízom benne, hogy országunk és iparágunk kölcsönös érdekei nem rövid távú elképzelések mentén nyernek új értelmet, hanem

a konszenzusnak köszönhetően megkezdődik a hosszú távú együttgondolkodás és értékteremtés.” A vezérigazgató teljes mértékben egyetért Kökény Mihállyal abban, hogy a gyógyszerkassza fenntarthatósága alapvető érdeke mind az egészségügyi kormányzatnak, mind az iparágnak. Elmondása szerint éppen ezért jó, ha olyan javaslatot fogadnak el, amely ezt maximálisan figyelembe veszi, ugyanakkor hasonlít más európai uniós országban már alkalmazott gyakorlatra. A HealthCapital vezérigazgatója, Baraczka Ma ria nn szerint is tá mogat ható ez a fajta beruházásösztönzés. „Megnyugtató és ugyanakkor előremutató ez a javaslat, különösen a gazdasági válság idején, és főleg mert nincs olyan helyzetben a gyógyszerkassza, mint pár évvel ezelőtt, amikor 100 milliárdos hiánnyal kellett számolni” – nyilatkozta korábban a Hírszerző internetes portálnak a (X) korábbi egészségügyi szakállamtitkár.

IV NAPI INNOVÁCIÓ

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 8. DECEMBER 15., HÉ TFŐ

PNEUMATIKUS IZMOKAT MOZGAT A FESTO

A jövő egyik kulcsa az energiahatékonyság A gépgyártók, a különböző termékek gyártásával foglalkozó cégek többek között az energiahatékony megoldások alkalmazásával maradhatnak versenyképesek. A mechatronika, miniatürizáció, piezo-technológia és rendszer-technológia nem csupán címszavak, hanem valóban hatékonyabb megoldások – mondta Eberhard Veit, a Festo AG igazgatótanácsának elnöke. Néha elegendő csupán a természetben tapasztalható mozgások sorozatát megfigyelni egy-egy hatékony megoldás kifejlesztéséhez. A Festo Fluidic Muscle (kontrakciós hengerek) érdemeit és univerzális zsenialitását a Festo Bionic Learning Network egyre több új és meghökkentő alkalmazása mutatja be. Például 32 pneumatikus izom mozgatja az Airic karját egy karral ellátott emberi torzót szimuláló mesterséges izomzati rendszerben. A bionika területéről származó koncepciók ötvözésével új, korábban kizárólag a hidraulikai és elektromos megoldások számára elérhető piacok nyílnak meg a pneumatika előtt.

A Festo a gépgyártás és rendszerek területén kívánatos nagyobb energiahatékonyság komplex kérdését több különböző szempontból közelíti meg – hangsúlyozta Veit. Különösen az automatikai alkatrészek járulhatnak hozzá a sűrített levegő és áram felhasználásának csökkentéséhez. A skála a szelepek széles választékától a sűrített levegő igen hatékony előállításáig terjed. A hatékonysághoz azonban szükség van a gépek rendszerének és alrendszereinek intelligens elrendezésére is, vagyis el kell kerülni a túlméretezést, illetve a nem megfelelő technológia alkalmazását.

A Festo innovatív műhelye

Piezo-termékek

Pneumatikus izmával a Festo megnyitotta az innovatív alkalmazások kapuját, amely a mechatronika, miniatürizáció, piezo-technológia és rendszer-technológia bevonásával számos új és energiahatékony gép és berendezés koncepciójának kifejlesztéséhez vezet. Például ha a hibás működés miatt megnő az energiafelhasználás, akkor távoli diagnosztikai eszközökkel ez késedelem nélkül észlelhető, köszönhetően annak, hogy a hengerekbe és szelepekbe integrálták a mikroprocesszorokat. Egy gyártórendszer hatékonyságát a pneumatikus, szervo-pneumatikus és elektromos alkatrészek optimális kombinációjának alkalmazása jelentős mértékben növelheti – mondta Eberhard Veit. Ugyanígy a hatékonyság növelését szolgálják beépítésre kész handling rendszerek vagy az öt-hat szabadságfokú töltőrobotok is. A komplex háromlábú kinematikát a háromdimenziós térbeli alkalmazások megvalósítására képes CMXR robotikai vezérlőegység működteti. A beépítésre kész handling megoldások a Festo mechatronikai többtengelyes moduláris rendszerére alapozva készülnek, mindig az adott ügyfél elvárásainak megfelelően. A vezérlőegységekből, motorokból és tengelyekből álló elektromos hajtási rendszereken kívül szervo-pneumatikus vezérlőegységek, elektromos és pneumatikus megfogók, valamint energiahatékony vákuummegoldások kaptak szerepet a rendszerben.

Ahol fontos a csökkentett energiafelhasználás, a szervo-pneumatikus HGPPI megfogó az elektromos megfogókkal szemben határozott előnyöket kínál. Kisméretű és pehelykönnyű, mivel mozgatásához nincs szükség motorra. Ebből az is következik, hogy azok a hajtások, amelyekbe ezt a megfogót építik be, kevesebb energiát használnak fel a mozgatás során. A pneumatika egy többé-kevésbé beépített tartó funkciót is kínál, amihez egyáltalán nincs szükség energiára. A felszereléshez szükséges hely és az energiafelhasználás egyaránt csökkenthető az innovatív piezo-technológia révén, mivel energia csupán a kapcsolási művelet során szükségeltetik. A proporcionális kapcsolási teljesítményű piezo-kerámia hajlító karok minimális energiafogyasztás mellett rövid ciklusidőt kínálnak.

Több funkció a mikrorendszer technológiájával Az új funkciókat a mikrorendszer technológiák biztosítják, ilyenek a buszkompatibilis szenzorok és mikroalkatrészek. A gépgyártás területén a mikrorendszerek technológiájának legfontosabb innovatív hajtóerejét a következők képviselik: a decentralizált intelligencia, a rugalmasság és a megnövekedett pontosság, valamint a folyamatosan teret hódító miniatürizáció, illetve a hatékonyabb nyersanyag-felhasználás.

A FESTO AZ INNOVÁCIÓÉRT ▶ A Festo a pneumatikai és elektronikai automatizálási technológia terén a világ vezető szolgáltatója. A globális, független családi vállalkozás központja a németországi Esslingenben található, és a vállalat ötven év alatt az iparág meghatározó szereplőjévé vált a pneumatika minden aspektusát lefedő innovatív megközelítéseinek és problémamegoldó kompetenciáinak köszönhetően, valamint az ipari képzés és szakképzés területén egyedülálló szolgáltatásai révén. A Festo-csoport 2007. évi forgalma 1650 millió euró volt, világszerte 12,8 ezer munkavállalót foglalkoztat 250 létesítményében.

Innovációk ... www.festo.hu HetiGazdasag_278x33_H_200803.indd 1

... melyeket a természet ihletett 2008.03.12. 15:16:34

NAPI INNOVÁCIÓ V

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 8. DECEMBER 15., HÉ TFŐ

SÚLYÁHOZ KÉPEST KEVÉSSÉ INNOVATÍV A KÖZÉP-DUNÁNTÚL

El kell igazítani a vállalkozókat a sok információ között A Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség célja a régió innovációs folyamatainak generálása, összehangolása, koordinálása, a technológiai innovációs hálózatok szervezése és főként innovációt segítő szolgáltatások nyújtása.

A Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (KDRIÜ) alapvető stratégiai célja, hogy a meglévő regionális innovátorok integrálásával, hálózatba kapcsolásával együttműködve komplex szolgáltatási palettát mondhasson magáénak, amely magába foglalja a még hiányzó tevékenységek, szolgáltatások létrehozását, illetve a meglévők kiterjesztését vagy szükségszerű módosítását. A régió fejlődése további dinamizmusának, versenyképessége megőrzésének és továbbfejlesztésének kulcsa a gazdasági környezet innovációs aktivitása, hogy a vállalkozások igényeljék az új kutatás-fejlesztési eredményeket, innovációs szolgáltatásokat, illetve képesek legyenek azokat a piacon hasznosítani, értékesíteni – mondta Szépvölgyi Ákos, a KDRIÜ igazgatója. Ehhez jó alapot adnak a gazdasági infrastruktúra meglévő elemei (képző intézmények, kutatóhelyek, ipari parkok, inkubátorok, hídképző szervezetek és intézmények), amelyek egyre inkább az innováció színterei, generálói és segítői. Ugyanakkor kevés innovációösztönző kezdeményezésük van, ami hosszabb távon negatív hatással lehet a versenyképességre, ezért a térség küldetése, hogy ezt a hiányosságot pótolja és az innováció régiójává váljon – szögezte le Szépvölgyi. E cél megvalósításában nagy segítség lehet a regionális innovátorok hálózati együttműködésére fokuszáló KDRIÜ, melynek kulcsfontosságú feladata van a régió innovációra ösztönzésében, fejlesztésében, felzárkóztatásában, a kkv-k versenyképességének előmozdításában, az innovációs szereplők kooperációjának erősítésében. A KDRIÜ székhelye Székesfehérváron található, azonban fontosnak tartják, hogy szolgáltatásaik a régió egész területén elérhetőek legyenek, ezért Dunaújvárosban, Veszprémben és Tatabányán is működtetnek területi irodákat. Az innováció szereplőinek összehangolását a vállalkozói oldalról közelítjük meg. Lényeges annak folyamatos nyomon követése, hogy az innováció keresleti oldalán milyen igények jelentkeznek. Ezek közül a legfontosabbak a termékfejlesztés, a technológiatranszfer, a beszállítói kapcsolatok fejlesztése, a különböző tanácsadási és szolgáltatási tevékenységek – sorolta az igazgató. A gazdasági igényekhez igazodó szolgáltatásokhoz tud szakmai támogatást adni a riü. A szereplők tevékenységének összehangolásában lényegesek a KDRIÜ közreműködésével a régióban működő innovációs tanácsok. Szintén az innovációs szolgáltatások integrációját szolgálja a Baross Gábor pályázati programhoz benyújtott INNO-HUB – Innovációs szolgáltatások integrációja a Közép-Dunántúlon című projektterv. A projekt célja egy teljes körű tematikus innovációs szolgáltatási adatbázis kialakítása, a szolgáltatásokat megismertető rendezvények szervezése vállalkozások számára és egy teljes körű szolgáltatási

GYENGE PONTOK, MELYEKET ERŐSÍTENI KELLENE:

– alacsony k+f részesedés – kutatóhelyek területi koncentráltsága – ipari kutatóhelyek száma alacsony (nagyvállalati koncentrációval) – alkalmazott kutatáson alapuló innovációs lánc fejletlen – együttműködések esetlegessége – innovációmenedzsment hiányosságai

ERŐSSÉGEK, AMELYEKRE TÁMASZKODNI LEHET:

– a régió gazdaságának átlag feletti fejlettsége – a regionális döntéshozók innováció iránti elkötelezettsége – közel teljeskörűen meglévő szolgáltatási paletta – gazdasági húzóágazatok megléte – megvalósult innovatív projektek nagy száma FORRÁS: NAPI-GYŰJTÉS

adatbázist tartalmazó kiadvány elkészítése. A projekt kedvező elbírálás esetén 2009–2010-ben valósul meg. Erre azért lenne nagy szükség, hogy a vállalkozások jobban el tudjanak igazodni az innovációval kapcsolatos ügyekben, hiszen a

közép-dunántúli régióban a regionális innovációs rendszer kínálati oldala túlságosan szétaprózott, a vállalkozások számára túlságosan sok szervezet próbál meg valamilyen segítséget, szolgáltatást, képzési programot, tanácsadást nyújtani. A régiónak alacsony a részesedése az ország kutatás-fejlesztési tevékenységéből, összehasonlítva gazdasági súlyával (exporttevékenységben, külföldi tőke fogadásában), a k+f adottságok kedvezőtlenek. Ugyanakkor e téren az elmúlt tíz évben pozitív tendenciák figyelhetők meg, a Közép-Dunántúl k+f tevékenységének fejlődését jelzi, hogy ma a kutatóhelyek, valamint a k+f területén foglalkoztatottak számát tekintve, hasonlóan a tudomány doktora címmel rendelkező kutatók arányához, a régiók középmezőnyében helyezkedik el – mondta a KDRIÜ igazgatója. A régióban a kutatóhelyek a felsőoktatási intézményekben koncentrálódnak, az ipari kutatóhelyek száma alacsony. Két egyetemi tudásközpont van: az egyik a Pannon Egyetemen működő Informatikai Biztonsági és Környezetbiztonsági Informatikai Tudásközpont, a másik pedig a Dunaújvárosi Főiskola Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpontja. Emellett a régió fejlődése szempontjából fontos szerepe van a Székesfehérváron, illetve Tatabányán működő felsőoktatási intézményeknek. E szervezetek az innovációs intézményrendszer meghatározó szereplői. A térségben számos klaszter működik mechatronika, autóipar, élelmiszeripar, környezet ipar, innováció és informatika területen. VARGA VIKTÓRIA

Mérlegen a szén-dioxid-elhelyezés Komoly döntés előtt áll a MOL: üzletileg és technikailag érdemes-e belefognia a tevékenysége során levegőbe juttatott szén-dioxid (CO2) leválasztásába és a végleges föld alatti elhelyezésére folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység magasabb szintre emelésébe, azaz a Carbon Capture and Storage-ba (CCS). A társaság az üzleti szempontok szigorú betartása mellett elkötelezett a környezet és a társadalmi értékek megóvása iránt, ezért kizárólag olyan megoldásban gondolkodik, amely mindhárom kérdést figyelembe veszi. Új tevékenység indítását mérlegeli a MOL, mely azt vizsgálja, hogy bizonyos termelő és finomítói létesítményei által üzemszerűen kibocsátott CO2 egy részét leválasztja, összegyűjti, majd föld alatti tárolókba juttatja. A MOL-os k+f projekt egyelőre a döntés-előkészítés hosszú folyamatának elején tart: tanulmányok, elemzések, gazdaságossági számítások és modellek készülnek, kutatóintézetek és egyetemi műhelyek bevonásával. A motiváció egyértelmű: a MOL, ahogyan azt más tevékenységei során is tanúsította, elkötelezett a fenntartható fejlődés (Sustainable Development) mellett. E törekvése részeként célja, hogy minimalizálja a tevékenységből származó, szabadba kerülő üvegházhatású gázok, azon belül is a szén-dioxid mennyiségét. A MOL a termelési, termék-előállítási folyamatainak korszerűsítésével, az energiahatékonyság növelésével mára már látványos eredményeket ért el, jelentősen csökkentette a kibocsátott CO2 mennyiségét, így a jelenlegi technológiákkal igen szerény – legfeljebb néhány százaléknyi – lehetősége maradt a CO2-kibocsátás további csökkentésére. A CO2-leválasztás, -összegyűjtés és -elhelyezés módszere elvileg egyszerű, a megvalósítás viszont számos technikai problémát vet fel, ezzel a problémával szinte valamennyi nagyobb energiatermelő cég komolyan foglalkozik az utóbbi néhány évben. „Korunk egyik fő problémája a globális felmelegedés, ami részben a légkör CO2-tartalmának növekedésére vezethető vissza. A Vosztok-program mérési eredményei bizonyították a légkör CO2-tartalmának ciklikus változásait az elmúlt 400 000 évben (190–290 ppm*), de az utóbbi 50 év CO2-emissziója következtében ez az érték elérte a 370 ppm-et. Ez magyarán azt jelenti, hogy ilyen magas CO2-tartalma a légkörnek az elmúlt 400 000 évben nem volt” – mutatott rá a MOL stratégiai tanácsadója, Katona Iván. Elmondása szerint három elvi lehetséges módja van a keletkezés helyén begyűjtött, cseppfolyósított, ezáltal egyszerűen szállítható CO2 végleges elhelyezésének. Besajtolható a bányászásra már alkalmatlan vagy lemerült

széntelepek pórusaiba, igaz, ehhez a megoldáshoz a MOLnak sem ismeretei, sem eszközei nincsenek. Szintén besajtolható a földfelszín alatt néhány 100-tól 2000 méterig terjedő sós vizes rétegekbe, melyek elméleti tárolási kapacitása Magyarországon ugyan számottevő, de ezekről a rétegekről a geológiai ismeretek hiányosak, ráadásul a kutatás költsége és bizonytalansága az olajkutatáséval vetekszik. Maradnak tehát a kimerült olaj- és gázmezők, és ezekből jelentős a kínálat a MOL portfóliójában, bár a méretei korlátozottak. Pontos ismeretei vannak azok gáztárolási kapacitásáról, záróképességéről és a korábban ott folytatott munka részleteiről. Utóbbi azért fontos, mert a régi, felhagyott kutakat szakszerűen le kell zárni, új, erre a célra tervezett kutakat kell fúrni, különben a végleges elhelyezésre besajtolt CO2 kiszökhet akár a felszínre, akár más rétegekbe. A CO2 ugyanis lényegesen veszélyesebb a hagyományos földgáznál, mivel színtelen, szagtalan és nehezebb a levegőnél, ezért észrevétlenül összegyűlhet a mélyedésekben, völgyekben, és az ott tartózkodó élőlények fulladásos halálához vezethet. „Éppen ez az, ami miatt sokkal kockázatosabb a kontinentális föld alatti CO2-tárolás, mint ha az Északi-tenger mélyén lévő szerkezetekbe vagy akár a tengervíz aljában próbálnák örök időkre bezárni – magyarázza Kubus Péter, a MOL felszíni technológiai tervezés szakértője, a MOL Kutatás-Termelés Divízió CCS-szel foglalkozó k+f projektjének vezetője –, az Északi-tengeren ugyanis a gázszivárgás veszélye kisebb, hiszen a tengeri gázkutak fiatalabbak, korszerűbbek.” Nyilvánvalóan van egy másik, szigorúan gazdasági oka is a MOL tervének. Közismert, hogy az Európai Unió jelenlegi előírásai szerint a CO2-kibocsátó iparvállalatok bizonyos kvótamennyiséget kapnak ugyan, ugyanakkor amennyiben a tényleges kibocsátások meghaladják a rendelkezésre álló kvóta mennyiségét, a hiányzó kvótákat meg kell vásárolni másoktól, vagy egyéb, a kiotói jegyzőkönyv által elfoga-

dott módon kell pótolni. Az első kereskedelmi időszakban (2005–2007) gyakorlatilag ingyen jutottak a vállalatok a kvótákhoz, a 2008–2012-es időszakra viszont a szükségesnél már lényegesen kevesebb ingyenes kvótát kapnak, emiatt arra kényszerülnek, hogy a hiányzó mennyiséget a piacról szerezzék be. Az új kereskedési időszak indulásakor 21 euróba került egy tonna CO2 kibocsátására vonatkozó kvóta, idei csúcsértéke elérte a 27 eurót is. Jelenleg a pénzügyi krízis valószínűsíthető hatásai miatt 15 eurónál tart ez az ár. A következő kereskedelmi időszak (2013–2020) pontos kvótaelosztási szabályai jelenleg még nem ismertek, de a kiotói folyamatnak megfelelően további szigorítások, csökkentési előírások várhatók. A legfrissebb információk szerint ebben a periódusban az energiaszektor már egyáltalán nem kap ingyenes kvótát és kevesebb jut majd az olajfinomításnak is. A jelenlegi előrejelzések szerint 2013 után már 40-50 eurót kell fizetni egytonnányi CO2 kibocsátásáért, de 2020 után nem elképzelhetetlen, hogy ez akár a 100 eurót is meghaladja, amennyiben nem következik be innovációtechnológiai áttörés az energiaiparban. Jelenleg a CCS-re vonatkozó jogi háttér kidolgozás alatt áll, az Európai Unió a közelmúltban adta ki az erre vonatkozó direktívatervezetet. A szokásos döntéshozatali mechanizmust figyelembe véve két-három év múlva lehet hatályos jogszabály az EU-tagállamokban. A várható jogszabályi környezet hatásai és a kvótaárakra vonatkozó előrejelzések is természetesen részei a MOL-nál a CO2-elhelyezésről készülő vizsgálatoknak, kutatómunkának, melyben a MOL valamennyi üzleti szegmense együtt dolgozik, hiszen a bányászattól a finomításon át a petrolkémiáig valamennyi területet érinti a szigorítás, s valamennyi üzleti tevékenység elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett. Emellett bizonyos – arra alkalmas – lemerült gáz- és olajtárolók „versenyeznek” a kereskedelmi célú földgáztárolás lehetőségével is.

VI NAPI INNOVÁCIÓ

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 8. DECEMBER 15., HÉ TFŐ

EGYELŐRE SZINTE ELÉRHETETLEN A GÉNTECHNOLÓGIA MEZŐGAZDASÁGI ALKALMAZÁSA

Európa továbbra is konzervatív a gm-mel kapcsolatban

A jogszabályi tiltás miatt Európa saját magát hozza versenyhátrányba a növénytermesztésben – véli Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. kelet-európai külkapcsolati igazgatója. A növénynemesítő vállalat ellenállóbb és nagyobb hozamú termést remél, a kritikusok viszont tartanak a hosszú távú hatásoktól.

Becslések szerint 2050-ben már kilencmilliárd ember számára kell élelmiszert biztosítani, ehhez azonban meg kell többszörözni a mezőgazdaságban előállított alapélelmiszerek mennyiségét. Az esetek többségében erre az indokra hivatkoznak a genetikailag módosított (gm) élelmiszerek elterjesztését támogató szervezetek. Az ellenzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy nem azért van éhínség, mert nincs élelem, hanem azért, mert azt nincs miből megvásárolni. Vagyis a probléma nem szűkíthető le az alapanyagok mennyiségére és a gmo-növények termesztői nemcsak az éhínség ellenszerét keresik. Az EU hatályos mezőgazdasági direktívái felemásan kezelik a gm-kérdést: az unió elviekben támogatná, ugyanakkor a tagállamok kompetenciájára bízza, beengedik-e az országba a módosított termékeket vagy sem, a hatályos jogszabályok viszont nem engedélyezik a termelés növeléséhez szükséges géntechnológia alkalmazását. Az, hogy a főleg észak- és délamerikai import ugyan szigorú szabályok szerint, de bejöhet az unióba, azzal jár, hogy az EU saját gazdáit fosztja meg a verseny lehetőségétől, hiszen 1998 óta egyetlen genetikailag módosított kukoricafajtát sem engedélyezett termesztésre – mondta lapunknak Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. kelet-európai külkapcsolati igazgatója. Miközben a géntechnológia szélesebb körű mezőgazdasági alkalmazásai az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Indiában, Kínában, Ausztráliában zöld utat kaptak, az unió egyelőre ettől még elzárkózik. A jogi szabályozás kettősségének hátterében húzódó okok politikai természetűek – mondta Máté. Az uniós döntéshozók számára ugyanis politikailag nem kifizetődő szembe menni a zöldszervezetek géntechnológiai ellenkampányaival. A géntechnológiai nemesítés lényege, hogy adott növény DNS-ébe egy másik – többnyire baktériumból származó – gént juttatnak be, amely egy olyan tulajdonságot hordoz, amit a növény eredetileg nem. A legjellemzőbb megoldások közé tartozik, hogy a rovarrezisztenciát erősítendő a növény toxint

szerűen túl fiatal tudományról van szó. A génmódosított növényeket 1983 óta termesztik, a tömegtermesztés pedig 1996-ban indult. A különböző kísérletek - a Magyar Tudományos Akadémia is folytatott ilyeneket – több esetben is kiderítették, hogy például a rovarrezisztens kukorica által termelt toxin tovább kimutatható a talajban, mint a hétköznapi permetszer. Emellett bizonyos fajták a talajban élő gombákra is hatottak, amely gombák mellesleg a szárazabb időszakokban segí-

▶ A legnépszerűbb gm-növények a kukori-

ca, a szója, a gyapot és a repce. A génmódosított növények 99 százalékát hat ország állítja elő: az Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Kanada, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság. A legnagyobb termesztő az USA, az összes gm-növény 63 százaléka származik innen. Argentína 21 százalékot ad, Kanada hatot, Brazília és Kína négyet-négyet, a Dél-afrikai Köztársaság pedig a maradék egy százalékot tudja magáénak. A fennmaradó egyetlen százalékon több mint tucatnyi ország osztozik.

▶ A Pioneer nyolcvanéves működése óta foglalkozik fajtane-

gyasztók azonban nem érzékelték az előnyös tulajdonságokat. Elutasítóvá váltak a génmódosított élelmiszerekkel szemben, holott az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság kockázatbecslése szerint az unióban engedélyezett gm-élelmiszerekben nem találtak bizonyítékokat a géntechnológiai eljárás káros egészségügyi vagy környezeti hatásaira – szögezte le Máté. Persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a különböző fajtatulajdonosokkal szemben gyakori az a kritika, hogy nem engednek független szakértőket vizsgálódni. A különböző fajtákon folytatott kísérletek (mert azért természetesen vannak ilyenek) ráadásul nem lehetnek elég meggyőzőek a hosszú távú hatásokkal kapcsolatban, hiszen egészen egy-

mesítéssel, a génmódosított növényekkel 1996-ban kezdtek el kísérletezni. A cég vetőmaghibridjei 1974-ben jelentek meg Magyarországon, a vállalat pedig 1992-ben alapította meg a Pioneer Hi-Bred Kft.-t, amely azóta zártkörű részvénytársasággá alakult. A társaság 1996-ban, Szarvason nyitotta meg első kelet-közép-európai vetőmagüzemét. A 2,8 milliárd forintos zöldmezős beruházás célja a legújabb hibridek vetőmagjának előállítása volt.

termel, de növelhető az ellenálló képesség a szárazság ellen vagy egyszerűen emelhető a terméshozam. A gm-növényekkel szembeni ellenérzések gyökere az első generációs gm-növények felhasználásában keresendő, melynek főként agronómiai és környezetvédelmi célja volt és csak közvetetten szolgálta a fogyasztók érdekeit – mondta Máté. A nagyobb terméshozamú gabonafélék termesztése révén jelentős hasznot reméltek a gazdák, a fo-

tették a hatékonyabb tápanyag-felszívódást. Persze a különböző fajták esetében eltérő a környezetre gyakorolt hatás. A géntechnológiával lehetőség nyílna a permetezés, növényvédőszer-kiszórás jelenlegi alkalmazásának drasztikus visszafogására, ami lényegesen csökkentené a környezetterhelést is. A géntechnológia ésszerű alkalmazása tehát nagyban hozzájárulna a talajkímélő mezőgazdasági metódusok elterjedéséhez is – tette hozzá az igazgató. Ráadásul a hagyományos növénynemesítés végeredményben ugyanarra irányul, mint a géntechnológia alkalmazása a nemesítésben: minél ellenállóbbá tenni a növényt a kártevőkkel, betegségekkel, növényvédő szerekkel, a szárazsággal szemben. Az eljárást, vagyis a genetikai módosítást a mezőgazdaság mellett a gyógyszerkutatásban vagy a kozmetikai iparban is használják. Ezekben az ágazatokban is szigorú szabályoknak kell megfelelni, de nem lehetetlenítik el a szektor képviselőit – mondta a CSAJÁGI MÁTYÁS szakember.

EGYÜTTMŰKÖDIK AZ MMK ÉS AZ MTESZ Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ). Bízom benne, hogy egy-két éven belül konkrét eredmények lesznek, elsősorban a műszaki oktatás területén, ezen belül a szakmunkások, a technikusok megfelelő képzésében, valamint a már mérnökként dolgozók magas szintű továbbképzésében várok előrelépést – mondta Kováts Gábor, az MMK elnöke. A két műszaki szervezet már több éve próbálkozik a hivatalos együttműködéssel, de csak most sikerült egy olyan szövegtervezetet megalkotniuk, amelyet mindketten elfogadnak. A megállapodás egy keretszerződést tartalmaz, amelyet a két szervezet közösen éves szerződésekkel, műszaki tartalommal tölt majd meg. A tudás színvonalas átadásában látja a jövő legfontosabb feladatát az MTESZ is – mondta Gordos Géza elnök. Miután komoly problémát látnak a természettudományos és a műszaki utánpótlás biztosításában, a két szervezet márciusban Szegeden kerekasztal-megbeszélést szervez.

ÚJABB MAGYAR–KÍNAI KUTATÁSI PROJEKTEK

MEGHOSSZABBÍTOTT EURÓPAi UNiÓS KUTATÁS-FEJLESZTÉSi ÉS INNOVÁCIÓS PÁLYÁZATI HATÁRIDŐK Közlemény pályázati határidő módosításokról

Tájékoztatjuk tisztelt pályázóinkat, hogy a Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése (GOP-2008-1.1.2/KMOP-2008-1.1.2); az Innovációs és technológiai parkok támogatása (GOP-2008-1.2.2/KMOP-2008.1.1.3B); és a Vállalati kutatásfejlesztési kapacitás erősítése (GOP-2008-1.3.2/KMOP-2008-1.1.5) pályázati kiírások beadási határidejét a Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága meghosszabbította. A módosított beadási határidő: 2009. április 30. A beérkező pályázatok elbírálása folyamatosan történik. A pályázat elkészítéséhez és szabályos benyújtásához szükséges valamennyi információ és dokumentáció a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján érhető el: www.nfu.hu A pályázatok az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFTMAGYAR infovonal: 06 40 638 638 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KÖZPONT [email protected] • www.nfu.hu

A közelmúltban újabb 35 magyar–kínai kutatási projektről született megállapodás a magyar–kínai tudományos és technológiai vegyes bizottság pekingi ülésén. Az eseményen értékelték a két ország kutatócsoportjai között létrejött együttműködések eredményeit, magyar részről Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese, kínai részről pedig Kung Huj-ping, a Tudományos és Technológiai Minisztérium nemzetközi együttműködésekért felelős osztályának tanácsosa. A két évvel korábban elindított 35 közös projektből 29 témában zárult le a kutatás, további 6 területen pedig jövőre várható eredmény – mondta Lippényi Tivadar. Az összegzés szerint a projektek a célkitűzéseknek megfelelően teljesültek, ezért újabb 35 kutatási projektről írtak alá megállapodást. Mindkét ország fontosnak tartja a közös kutatásokat, amelyek eredményeit főként az iparban használják fel. Az újabb jóváhagyott projektek között többek között gyógyszerészeti, genetikai, optikai, számítástechnikai és mezőgazdasági témák szerepelnek, amelyek időtartama területtől függően egy–három év. A témák közül az egyik legígéretesebb területnek a szennyvíztisztítás számít.

LIPPÉNYI TIVADAR

ENERGIAFŰZZEL VÁLTANÁK KI A GÁZFŰTÉST Az EU támogatást nyújt energiafűz telepítésére, e gyorsan növő növény a gázfűtés kiváltásához szolgálhat jó alapanyaggal – mondta Gyuricza Csaba, a biomassza felhasználására technológiát kidolgozó gödöllői Szent István Egyetem docense. Az unió előírása szerint a Hektáronként tagországoknak éves energiamérlegükön belül 2020-ig 10 százalékos részarányt kell elérniük megújuló energiából. Több százezer hektár olyan földterület áll rendelkezésre, amelyen az élelmiszer-előállítás a szerény aranykorona-érték miatt nem gazdaságos, fás szárú energiaültetvény telepítésére viszont kiváló lehet. Többek között ártéri területek, az alföldi Homokhátság, Nógrád vagy Baranya megye gyenge termőhelyű dombvidékei jöhetnek szóba – mondta a szakember ezer az MTI-Ecónak. Egy hektár energiafűz telepítése mintegy 500 ezer forintba forintba kerül, amelynek 50 százalékát uniós pénzből lehet pályázati kerül a telepítés úton elnyerni. Az ültetvény három-négy éven belül termőre fordul és húsz éven át évi 18-20 tonnányi biomassza takarítható be hektáronként. Az energiafűz aprítékával vagy a belőle előállított brikettel a családi házak fűtését mai áron számítva a gáznál 20-30 százalékkal olcsóbban oldhatnák meg.

500

NAPI INNOVÁCIÓ VII

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 8. DECEMBER 15., HÉ TFŐ

A kedvezőtlen körülmények miatt itthon nem kutat a Monsanto

Hiányzó engedélyek és a döntéshozók megalapozatlan kockázatokra való hivatkozása miatt nem fejlődik a magyarországi géntechnológiai kutatás, ezzel pedig komoly régióbeli lehetőségektől esik el Magyarország – tartja Czepó Mihály, a Monsanto Kereskedelmi Kft. képviselője.

Sajnálatos módon Magyarországon a politika eddig nem ismerte fel a géntechnológia jelentőségét a mezőgazdasági kutatásban és gyakorlatban, így továbbra is kedvezőtlenek a körülmények a géntechnológiailag módosított (gm) élelmiszerekkel kapcsolatos projektekhez – mondta a Napinak Czepó Mihály, a Monsanto Kereskedelmi Kft. engedélyeztetési vezetője. Félő, hogy mire a döntéshozók nyitottabbak lesznek az új technológiára, addigra a lehetőségek végleg elúsznak – osztja a szakma aggodalmát a szakember, aki szerint a génmódosítási technika lehetőséget jelenthetne arra is, hogy Magyarország a hetvenes-nyolcvanas évekhez hasonlóan ismét a kelet-közép-európai régió vezető mezőgazdasági szereplőjévé váljon. Az engedélyeztetés nehézkessége azonban negatív jelzést közvetíthet a fogyasztók felé. Az 1901-ben alakult amerikai Monsanto – a mezőgazdasági termékek és technológiai megoldások egyik legnagyobb szállítója a világon – éppen engedély hiányában jelenleg nem folytat géntechnológiai jel-

legű kutatást Magyarországon, s egy három évvel ezelőtti tiltás miatt genetikailag módosított vetőmagot sem forgalmaz. (A kukoricabogár ellen védett kukorica vizsgálatára ugyan kaptak engedélyt, ám annak feltételei teljesíthetetlennek bizonyultak, így a kísérletek beállítására nem került sor, s a továbbra is kedvezőtlen körülmények miatt új engedélykérelmeket nem nyújtott be a vállalat.) A cég 1997 óta tevékenykedik Magyarországon, jelenleg mintegy kétszáz alkalmazottat foglalkoztatva; 2005-re a tradicionális termékek piacán az egyik legnagyobb beszállító lett: a közönséges kukorica-vetőmag piacán a második legfontosabb vállalat az országban, míg repcében az első. A térnyerésben az is szerepet játszott, hogy a cég egy sajátos vetőmag-kutatási, -fejlesztési programot vezetett be itthon, amelynek lényege a helyi talaj- és éghajlati adottságokhoz jól alkalmazkodó fajták szelekciója, ezenkívül pedig a forgalmazott vetőmag teljes egészét magyar gazdákkal termeltetik meg, valamint magyar vetőmagüzemekkel dolgoztatják fel.

A géntechnológiai kutatásoknál a vállalat most arra vár, hogy a magyar döntéshozók az előnyök és esetleges kockázati tényezők összevetésére, s ne a megalapozatlan, feltételezett kockázatokra építsék gm-stratégiájukat. Le vagyunk maradva, hiszen ha lassan is – takarmányonként, élelmiszerenként –, de az EU is engedélyezi az új gm-terményeket – mondta Czepó, aki szerint a jövőbeli fejlesztések nem a vállalaton múlnak, hanem a Magyarország által kínált lehetőségeken. A Monsanto azt sem tartja kizártnak, hogy a kutatáshoz szükséges vizsgálatokat a határon túl – Romániában vagy Szlovákiában – végzi el, s nem várja meg, amíg Magyarországon kedvezőbbé válik a helyzet. A magyar hozzáállás a szomszéd országok számára előnyös, mivel így a magyar k+f projektek oda kerülnek, s ezáltal ott lehetővé válik a speciális szakértelem kialakulása, miközben Magyarországon a szakmai háttér visszafejlődik, az ország versenyképtelenné válik. SZERENCSI ÁGNES

NÉGY-ÖT ÉVEN BELÜL TŐZSDÉRE MEHET A THALESNANO

„Minden válság lehetőség is egyben” Azt gondolom, hogy a titok a tehetséges és motivált kutató-fejlesztő csapatban és a piaci érzékenységben rejlik. – A technológiát ma a világ húsz vezető gyógyszergyára alkalmazza... – A gyógyszeripari k+f folyamatok struktúrájából adódóan minden egyes szakaszban végeznek kémiai kutatásokat, csak eltérő méretekben. Mi a teljes vertikumot próbáljuk lefedni, így további előnyök is jelentkeznek, mivel egy harmonizált technológia megy végig a folyamaton. A korai kutatási, valamint a korai fejlesztési szakaszban már alkalmazzák készülékeinket, de a Sanofi-Aventisszel például már aláírtunk egy együttműködési szerződést arról, hogy a késői fejlesztési szakaszban és majd a gyártásban is hasznosítani lehessen a technológiát. Ezt támogatják stratégiai terveink is. – Az üzembiztonság növelése és a méretcsökkenés mellett a Cube TM a fejlesztési időt milyen mértékben rövidítheti le? – A gyógyszerkutatás és -fejlesztés hosszú és kockázatos, akár tizenöt évet is igénybe vevő folyamat. Ennek egyes korai lépéseit akár egy-másfél hónappal is lerövidítheti a technológia. A későbbi szakaszokban is lehetséges ilyen mértékű gyorsulás, és összeadva ezen lépéseket, akár 7–10 hónapot is nyerhet egy gyógyszergyár a teljes folyamatban. Ehhez persze még hosszú út áll előttünk és nagyon sok k+f projektet és piacra viteli stratégiát kell sikeresen végrehajtanunk. – A válság milyen mélységben érintheti a gyógyszeripart? Nem tartanak a szektor költségmegtakarítási lépéseitől? Vagy ellenkezőleg: lehet ez jó üzlet a ThalesNano számára? – Minden válság egy lehetőség is egyben. Azok a cégek, amelyek egy produktívabb, költséghatékonyabb termékkel lépnek piacra, előnyösebb pozícióra tehetnek szert. A mi H-Cube és egyéb készülékeink segítségével a vegyészek például ötvenszer produktívabban dolgozhatnak a hagyományos technológiákkal szemben. Tavaly is volt olyan vezető cég, amely miközben beruházásait felére csökkentette, a Cube-ra szánt költségkeretét növelte. De külön kell választani két dolgot. A gyógyszeripar egyfelől defenzív szektornak számít, hiszen a válságoktól függetlenül is működnie kell, mert a betegeknek és a biztosítóknak a gazdasági helyzettől függetlenül meg kell venniük a szükséges gyógyszereket. Persze a hitelválság érintheti ezt a piacot is, mert azoknak a cégeknek, amelyek hitelből dolgoznak, el kell halasztaniuk bizonyos lépéseket. A nemzetközi gyógyszeripart nem is annyira a gazdasági válság érinti, ettől függetlenül vannak nehéz helyzetben a szereplők, mert a közeljövőben mintegy 50 milliárd dollár összforgalmi értékű szabadalom jár le. A jelenleg fejlesztés alatt álló termékek nem mindig elegendők ahhoz, hogy a kieső bevételeket pótolják és a gyógyszerfejlesztés kockázata is egyre nagyobb. – Milyen mértékben kell a ThalesNanónak átírnia üzleti stratégiáját a válság miatt? – Történtek módosítások, mivel egyes iparágakban költségvisszafogásra lehet számítani, ezért a

VÖLGYI ATTILA

Folytatás az I. oldalról

természetes, hogy az új irányvonalakat is lassabban tudják bevezetni, mint például az USAnári diplomát szerzett az ELTE-n, 1995-ben vette át az MTA-n ban, ahol egy-egy nagyvállalat kémiatudományi kandidátusi fokozatát. A szakember 1991 önmagában többet költ k+f-re, és 1998 között az Egyesült Államokban végzett kutatásomint Magyarország. Így ipari kat, 1998-tól a Biorex R&D fejlesztési osztályvezetője, majd és egyetemi stratégiai szövetsé2001-től a ComGenex Zrt. vezérigazgatója. Az AMRI Magyargeken keresztül próbáljuk elérország európai operatív igazgatóhelyettesének nevezték ki ni, hogy az újabb eredmények 2006-ban, majd 2007-től a ThalesNano Zrt. vezérigazgatója. minél hamarabb bekerüljenek A Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, a Magyar Biotechaz itthoni k+f-be és a gazdasági nológiai Szövetség egyik alapítója, vezetőségi tagja. folyamatokba. ThalesNano felgyorsítja azokat a fejlesztéseket, – Cége három hazai felsőoktatási intézményamelyek révén a cég új iparágakban jelenhet meg, nyel működik együtt. Hogyan tudják kölcsönöakár egy piaci rés betömésével, akár új piac ki- sen kihasználni az adottságokat ezen partneri építésével. Másfelől, ha a válság véget ér, gyorsan kapcsolatokban? készen állnak majd a termékek a piaci bevezetésre. – Számos téren együttműködünk az egyeteEgyik oldalon a rövid távon megtérülő fejlesztése- mekkel, vannak például közös pályázataink. K+f ket felgyorsítjuk, ezt a célt szolgálta egy kétmillió cégként a ThalesNano megpróbálja az egyetemről eurós tőkebevonás is a közelmúltban, a másik érkező kutatási eredményeket innovációvá és üzoldalon pedig mi is megpróbálunk még költség- leti haszonná alakítani. Magyarországon rengeteg hatékonyabban működni. jó kutatás folyik, nagyon sok jó kutatónk van, akik – Milyen új területek hasznosíthatják a jövő- egyes esetekben sokkal nagyobb eredményeket érben a Cube eszközöket? nek el sokkal kevesebb pénzből, mint a világ nagy – Ezeket egyelőre üzleti titokként kezeljük, így vezető egyetemei és kutató műhelyei. A probléma nem sok konkrétumot mondhatok el. Az általá- az, hogy itthon sok kutató nem ismeri fel az üzleti nos stratégia, hogy olyan további iparágak felé lehetőségeket, mert nincs meg az üzleti kultúra nyitunk, amelyeket a válság nem vagy csak kis- hazánkban arra, hogy a kutatási eredményekből mértékben érint vagy amelyek profitálnak abból. gazdasági eredményeket hozzanak létre. A zrt. a Ilyen lehet az alternatív energia területe. Másik kutatási irányvonalak meghatározásában és a gazstratégiánk, hogy újabb, a válsághelyzethez igazo- dasági eredmények felmérésében és megvalósítádó üzletmodelleket dolgozunk ki. Hangsúlyozom: sában tud segítséget nyújtani az egyetemeknek. A a válságnak mások az okai a gyógyszeriparban, így legjobb diákokat pedig a cég fel tudja szívni. nekünk ahhoz kell igazodnunk, nem az általános – Hogyan találhatják meg az új, magyar ötlevilágpiaci válsághoz. tek a helyüket az iparban? – Várható-e a készülék magyarországi alkal– Igencsak véges azon cégek száma, amelyek mazása? k+f-fel komolyan foglalkoznak Magyarországon, – Magyarországon egyelőre a vezető gazda- és ezen belül is kevés az olyan vállalat, amelynek ságokhoz képest keveset költenek k+f-re, ezért megvan az erőforrása és a háttere, hogy egy in-

KARRIERÍV ▶ Ürge László 1988-ban vegyészi, majd 1989-ben kémiata-

novációt végigvigyen az üzleti sikerig. Még kevesebben vannak, amelyek a kockázatot is el tudják vállalni, hiszen nem mindenből lesz üzleti siker – ez is természetes. E vállalatok pedig nehezebben találják meg egymást az egyetemekkel, mint például az Egyesült Államokban, ahol erre már egy hosszú ideje kialakult, jól működő és rugalmas rendszer van. Sikeresen működő egyetemi technológiatranszfer-irodák vannak, a képzésnek része, hogyan kell szabadalmaztatni, vállalatot alapítani, és valamennyire a kezdeti finanszírozást is segítik. Ez a rendszer már több mint harminc éve működik. – Ha kapna egy varázspálcát, hogyan javítana a magyar k+f és innováció helyzetén? – Sajnos egy dolgot nem lehet kiemelni, mert az innovációs rendszer egy finoman hangolt, egymásra épülő folyamat, ahol minden mindennel összefügg. Az egyik kulcsproblémának azt tartom, hogy nincs elég kockázati tőke k+f-re és az abban érdekelt vállalatokra, különösen a korai szakaszokban. Azt is fontosnak tartom, hogy ez egész Európának is egy általános problémája, nem kifejezetten magyar specialitás. Ennek legfőbb oka, hogy ha a kockázati tőke beteszi a pénzt a fejlesztésbe, nem látja tisztán a kiszállást, például azzal, hogy tőzsdére viszik a céget, szemben az USA-val, ahol a tőzsde fel tudja szívni az innovatív vállalkozásokat. Az egész gazdasági rendszer nem olyan, hogy innovatív vállalatok finanszírozását és fejlődését hatékonyan tudná segíteni. De egy-egy problémát nem lehet kiemelni: ha a finanszírozást meg is oldják, a nemzetközi porondon harcedzett vezetők megtalálása és általában a menedzselés kérdése még mindig nyitott, és ha az is megoldódott, jön a következő probléma: a megfelelő szakemberellátás és -utánpótlás… – A ThalesNano tervezi a tőzsdére menetelt? – Természetesen, hosszú távon – négy-öt éves távlatban – üzleti stratégiánk része a tőzsdei bevezetés, addig pedig még egy vagy két tőkeemelést is valószínűleg végrehajtunk. Célunk, hogy a cég értékét növelje, az egyes befektetéseket pedig egyre koncentráltabban használjuk fel. – A budapesti tőzsde lehet a cél? Esetleg egy nemzetközi parkett? – Budapesten nem valószínű, hogy sokat változna a helyzet: az itthon tevékenykedő hazai és külföldi befektetők nagy része az innovatív cégek részvényeit nem preferálja, így a kiszállási lehetőségek is limitáltak a kockázati tőke számára. – Milyen szerepet kap a ThalesNano megközelítésében a zöld gondolkodás? – A környezetbarát technológiának egyre nagyobb a szerepe a fejlesztésekben. Egyre több cég hajlandó pénzt áldozni arra, hogy zöld technológiát alkalmazzon, a piacon pedig versenyelőnyt jelent a környezetbarát megközelítés. Az értékesítésben az úgynevezett unique selling pointok értékelésében a környezetbarát technológia alapvető szempont és a legfontosabb faktorok között van. Az a legelőnyösebb, ha az üzleti haszon együtt jár a környezetvédelmi előnyökkel, és így természetesen mi is erre a szinergiára törekszünk. NOVÁK CSABA

VIII NAPI INNOVÁCIÓ

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 8. DECEMBER 15., HÉ TFŐ

Az égre törő ambíciókat nem töri le a válság A pénzügyi válság nem törte le a tervezők, az alakú Oroszország torony, amely egyszerre 250 ezer ingatlanfejlesztők és a megrendelők szó szerint embert lesz képes befogadni – bár legújabb hírek égig érő ambícióit: folytatják a világ legmagasabb szerint építését a közelmúltban leállították. felhőkarcolójának megépítéséért folyó versenyüket. Nehezen előre jelezhető, milyen hatása lehet a A nemrégiben Dubaiban tartott ingatlankiállításon világgazdaságot megrázó válságnak a felhőkarcoa helyi kormány ingatlanfejlesztő alapja bemutatta lók építésére. Becslések szerint a Közel-Keleten, a a Nakheel torony tervét. A minden eddiginél drá- legtöbb projekt helyszínén 2010-re 6,4 százalékra gább, egy 38 milliárd dolláros ingatlanfejlesztési lassul az építőipar növekedése, ugyanakkor szakprojekt keretében megépülő torony az elképzelések értők szerint az olajban gazdag országok több szerint 2013-ra készül el. Egy kilométer magas- mint elegendő készpénztartalékkal rendelkeznek ra nyúlik majd, amivel a szívükhöz közel álló természetesen a világ ÓRIÁSOK RANGSORA projektek foly tatásáNév Építés helye Elkészülés ideje Magasság Költség legmagasabb épü lete hoz. Emellett – mivel a (méter) (Mrd dollár) lesz. tornyok felhúzása öt-tíz 1. Nakheel Tower Dubai 2020 1000 38 A Nakheel ugyanak- 2. Burj Dubai évet is igénybe vehet – Dubai 2009 780 1,4 kor csak jelzi, hogy az új 3. Pentominium nem ritka, hogy menet Dubai 2012 608 n. a. technológiák, anyagok 4. Russia Tower közben vá ltoztat na k Moszkva 2012 602 n. a. és tervezési módszerek 5. Chicago Spire a ter veken. A Trump Chicago 2012 600 n. a. az elmúlt években kitá- Forrás: Business Week Tower Chicago, amely gították az építészek, a 2001-ben még épülőfélmérnökök és a kivitelezők előtt álló lehetőségeket, ben volt, azért lett alacsonyabb, mert a beruházó néhány ország bevételei pedig utat nyitottak a pro- a New York-i terrortámadás nyomán biztonsági jektek előtt. Az Illinois Institute of Technologyn okokból visszafogta ambícióit. A hosszú építési idő működő Tall Buildins & Urban Habitat nonprofit emellett önmagában is megkönnyíti a gazdasági szakmai szervezet jelentése szerint a világon 36 visszaesések átvészelését – egy-egy projekt megépítmény magassága éri el a 300 métert, ami a valósítása alatt akár több hullámvölgy és -csúcs is szupermagas épületek definíciója, és további 69 válthatja egymást. Figyelembe kell venni továbbá azt ilyen épület építése van folyamatban – idézi a is, hogy a mai felhőkarcolók egészen más funkcióval Business Week a szervezet becslését. A Dubaiban épülnek, mint elődeik. A régebbiek lényegében vállakészülő Burj Dubai már most is csúcstartó a világ lati székházakként vagy kiadható területeket kínáló felhőkarcolói között, de csak 2009-re éri el teljes irodaépületekként készültek, míg ma ugyanilyen magasságát. Az építményt a chicagói Skidmore, fontos a vendéglátás, a szállodák elhelyezése, illetve Owings & Merrill építészei tervezték és az Emaar nem egy esetben igen drága szuper-luxuslakásokat Properties beruházásában építik fel. A toronyban alakítanak ki a tornyokban. Végül a projektek terülelesz egy Armani-stílusú luxusszálloda, emellett iro- ti eloszlása is egyfajta garancia válságállóságukra. Az dák és a világ leggyorsabb liftje is helyet kap benne. új felhőkarcolók többségének nem az USA, hanem a A Burj Dubai több mint 300 méterrel meghaladja Közel-Kelet és Kína a hazája. Az új világkereskedelmi majd a chicagói Sears Tower, az USA legmagasabb központ például a maga 530 méteres magasságával épületének méretét. Másfajta rekordra készül a brit csak a kilencedik a következő öt-tíz évben elkészülő Forter & Partners tervezésében felépülő, piramis tornyok sorrendjében. NAPI

ÖNÁLLÓ FEJEZETET KAP A BÜDZSÉBEN A K+F

Jövőre az NKTH hárommilliárd forintból gazdálkodhat

Külön fejezetet kap jövőre a kutatás-fejlesztés (k+f) a költségvetésben. A korábbi szétaprózódott finanszírozás helyett egy cím alatt szerepelt a büdzsében szereplő összes költés, amely jövőre 37 milliárd forint lesz.

Jövőre külön fejezetben, nevesítve jelenik meg a k+f a költségvetésben Kutatás és technológia címmel. Ezzel együtt első ízben lesz nevesítve a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) is, a fejezet összesen 37,2 milliárd forintból gazdálkodhat. Ezt az összeget lényegében felesleges bármilyen idei vagy tavalyi adattal összehasonlítani, hiszen a kutatás-fejlesztés finanszírozása több minisztérium alá volt rendelve, így például a Nemzeti Fejlesztési, a Gazdasági és az Oktatási Minisztérium is kapott az idén erre forrást. A két tárca több mint 105 millió forinttal csökkentette kiadásait a feladatok átadásával. A költségvetési fejezet alá az NKTH mellett a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH), ágazati előirányzatok és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tartozik – a büdzsében fel van tüntetve a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPKI) is mint önálló alfejezet, ám ezt jövőre már kivezetik a rendszerből. Az NKTH hárommilliárd forintból gazdálkodik majd a tervek szerint, ami 2,59 milliárd forint saját bevételből és 463 millió forint költségvetési támogatásból származik. Ez sokkal több, mint az idei 1,1 milliárd forint, részben azért, mert a KPKI feladatait is az NKTH látja majd el. Emellett a minisztériumoktól átvett feladatok is megdobják a hivatal működési költségeit. Az MSZH 3,4 milliárd forint kiadási kerettel számolhat 2009-re, itt a költségvetési támogatás pedig csupán 27 millió forint. A hivatal a várható díjakból szerzi majd meg a szükséges bevételt. A szolgáltatási díjak öt százalékkal emelkednek, emellett a trendek alapján az valószínűsíthető, hogy a benyújtott szabadalmi oltalmak fenntartásának díjából szárA FEJEZET NÉHÁNY IRÁNYSZÁMA mazó bevétel valamelyest csökkenni, (MILLIÓ FORINT) az európai szabadalmak fenntartásából 2009 2010 2011 2012 származó viszont növekedni fog. A NKTH védjegyoltalmak bejegyzésénél is enyKiadás 3 059,0 3 017,3 3 074,4 3 165,3 he növekedésre számít a költségvetés, Támogatás 463,1 551,4 651,3 757,7 a kisebb súlyú mintaoltalmak bevételei Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 28 695,1 26 611,1 26 292,5 25 955,3 várhatóan nem változnak. Magyar Szabadalmi Hivatal Az ágazati célelőirányzaton belül Bevétel 3 389,8 3 609,6 3 996,2 4 290,6 külön alfejezetet kap a nemzetközi Támogatás 27,8 142,9 274,1 413,9 tagdíjak megfizetése, erre 36,4 millió EITI 67,1 67,1 67,1 67,1 Forrás: költségvetés forint jut jövőre. Összesen nyolcféle

A NAPI INNOVÁCIÓ TÁMOGATÓI Magyar Innovációs Szövetség 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.: 06-1-453-6572 Fax: 06-1-240-5625 E-mail: [email protected] Honlap: www.innovacio.hu Magyar Szabadalmi Hivatal 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. Tel.: 06-1-312-4400 Levélcím: 1370 Budapest, Pf. 552. Fax: 06-1-331-2596 E-mail: [email protected] Honlap: www.mszh.hu Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1117 Budapest, Neumann János u. 1/c Telefon: 06-1-484-2500 Fax: 06-1-318-7998 E-mail: [email protected] Honlap: www.nkth.gov.hu

ValDeal Innovációs Zrt. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Csíkos Péter András, senior üzletfejlesztési menedzser Tel.: 06-30-627-1063 E-mail: [email protected] Bundik Csaba, senior inkubációs és szolgáltatási menedzser Tel.: 06-30-229-5141 E-mail: [email protected] Honlap: www.valdeal.com Magyar Fejlesztési Bank 1051 Budapest, Nádor u. 31. 1365 Budapest, 5. Pf. 678. Kék szám: 06-40-555-555, 06-40-466-682 Nemzetközi hívószám: 06-1-453-5332 E-mail: [email protected]

▶ A k+f tárca nem

szerepel a Kutatás és technológia fejezetben, az ugyanis a költségvetésben nincs nevesítve. A tárca nélküli minisztérium kiadásait a Miniszterelnöki Hivatal fejezete tartalmazza, de ott sem jelenik meg önálló részfejezetként.

Megnevezés

Kiadás Bevétel Támogatás Engedélyezett (millió forint) (millió forint) (millió forint) létszám (fő) 3 059,0 2 595,9 463,1 177 3 389,8 3 362,0 27,8 232

NKTH Magyar Szabadalmi Hivatal Fejezeti előirányzat K+f+i intézményi rendszer átalakítása 164,6 Nemzetközi tagdíjak 36,4 Kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek cseréje 1 800,0 EITI 67,1 Alapok támogatása Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 28 695,1 Fejezet összesen 37 212,0

0,0 0,0 0,0 0,0

164,0 36,4 1 800,0 67,1

– – – –

0,0 5 957,9

0,0 2 559,0

– 409

Forrás: költségvetés

tagságot nevesít a jogszabály (Eureka – egy uniós együttműködés; NATO RTO Karman Intézet – a katonai szervezet szakember-utánpótlását hivatott segíteni; Európai Részecskefizikai Kutatólaboratórium (CERN); Nemzetközi Génsebészeti és Biotechnológiai Központ (ICGEB); Global Science Forum – az OECD által alapított fórum; X-FEL – a világ legnagyobb teljesítményű keményröntgen szabadelektron lézerének megalkotására létrejött együttműködés; ICSTI (Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Fórum); COST – egy európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatásokban. Az ágazati célelőirányzaton belül jövőre jelent egyszeri kiadást, 1,8 milliárd forintot a kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek cseréje. Tartósan, 2012-ig mindenképp külön keretet kap a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása. Ez évente 67,1 millió forintot tesz ki a tervek szerint. A fejezet legnagyobb alfejezetét a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap adja, amely jövőre 28,7 milliárd forintot tesz ki. A tervek szerint ez a mérték a következő években fokozatosan csökken, 2012-ben például 25,9 milliárd forintot tesz majd ki. Ez azt jelenti, hogy a kormány számításai szerint fokozatosan csökken a F. SZABÓ EMESE cégek által befizetett innovációs járulék mértéke.

Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Tel.: (36) 1-431-4000 Fax: (36) 1-260-6650 Honlap: www.richter.hu MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság H-1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Tel.: 06-1-209-0000 Honlap: www.mol.hu

PROJEKTFELELŐSÖK:

A KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIA FEJEZET ELŐIRÁNYZATA

ITD Hungary Zrt. 1061 Budapest, Andrássy út 12. Levélcím: 1368 Budapest 5, Pf. 222. Tel.: 1/472-8100 Fax: 1/472-8101 E-mail: [email protected] Honlap:www.itd.hu Festo Kft. 1037 Budapest, III., Csillaghegyi út 32-34. Telefax: (+36 1) 436-5101 Telefon: (36 1 ) 436-5111 www.festo.com

JANCSIK SÁNDOR 06-30-434-5112 [email protected]

Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Központi telefonszám: 06-62-544-000 Honlap: www.u-szeged.hu Debreceni Egyetem 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.Telefonszám: 06-52-512-900 Fax: 06-52-416-490 Honlap: www.unideb.hu Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 16. Tel.: 06-1-411-8800 Honlap: www.danubia.hu E-mail: [email protected]

ÕRSI ÁKOS 06-30-682-4565 [email protected]

RADVÁNYI RÓBERT 06-30-986-7066 [email protected]