A hazai munkaerő-piac intézményei, szervezetei, működési rendje
Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail:
[email protected]
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI PRIORITÁSOK KIJELÖLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI Alapelv: a munkaügyi folyamatokat döntően a munkaerőpiac határozza meg,
de emellé ki kell építeni a foglalkoztatáspolitikai feszültségeket kezelni tudó, szociális feladatokat ellátó intézményrendszert. Az eszközrendszer működésének alapjai:
a munkaerőpiaci szereplők együttműködési kötelezettsége,
a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
(a Kormány, a helyi önkormányzatok, a munkaadók és munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei) (ami nem zárja ki azt, hogy a hátrányos helyzetben lévőket többletjogosultságok illessék meg),
a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulását országosan kiépített munkaerőpiaci szervezet segíti elő, az érdekegyeztetés:
a munkaerőpiac szereplői közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet irányításában, egyeztetnek az országos és regionális foglalkoztatási célok kialakításában, illetve az eszközök működtetésében,
A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI Az eszközrendszer működésének alapjai: az állami munkaerőpiaci szervezetek ingyenesen biztosítják a munkaadók és munkavállalók számára az alapszolgáltatást,
de emellett lehetséges a magán-munkaközvetítés (munkaerőpiaci szolgáltató intézmények működése) is,
a foglalkoztatási feszültségek megelőzése, kezelése és lehetséges feloldása érdekében elsősorban a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, az ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket kell alkalmazni, illetve azt a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó (területfejlesztési, oktatási stb.) eszközök alkalmazásával is elő kell segíteni, a finanszírozási források többcsatornás előteremtése.
Hierarchizált feladatok A munkaerőpiac minden szereplőjének kötelessége aktívan részt
venni a foglalkoztatási problémák megoldásában:
az Országgyűlés:
szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, a munkanélkülieket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját.
a Kormány feladata:
a kormányzati döntések foglalkoztatáspolitikai összefüggéseinek és következményeinek mérlegelése, a döntések összehangolása, a foglalkoztatáshoz fűződő hazai érdekek védelme. A Kormány évenként foglalkoztatáspolitikai irányelveket ad ki a várható munkaerőhelyzetről és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről,
Hierarchizált feladatok
a helyi önkormányzatok:
figyelemmel kísérik a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseikben figyelembe veszik azok foglalkoztatási következményeit, részt vesznek a közhasznú foglalkoztatás szervezésében, részt vesznek a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben és támogatást nyújtanak a munkaerőpiaci szervezet működéséhez,
Hierarchizált feladatok A munkaerőpiac minden szereplőjének kötelessége aktívan részt
venni a foglalkoztatási problémák megoldásában:
a munkaadók:
érdekképviseleti szerveik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, segítik a munkaerőpiaci szervezetet, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan tájékoztatják az illetékes munkaügyi központot, járulék fizetésével hozzájárulnak a munkanélküliek ellátásához,
a munkavállalók:
képviselőik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, együttműködnek a munkaerőpiaci szervezettel, valamint a munkaadóval, mérlegelik a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködnek új munkahely felkutatásában, a munkanélküliek ellátásának biztosítására járulékot fizetnek
A./ Kormányzati szint
A Kormányon belül a foglalkoztatáspolitika alapvető irányítója a
Nemzetgazdasági Minisztérium, de feladatai vannak az Emberi erőforrások Minisztériumának is. A gazdasági miniszter feladata:
elősegítse az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtését, a foglalkoztatási feszültségek csökkentését, koordinálja a Kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetést.
Emellett az oktatási államtitkár hatáskörébe tartozik a szakképzés,
munkaerőpiaci képzés, a szociális államtitkárhoz pedig a rehabilitáció és a szociális ellátás rendszere.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Miniszter: Varga Mihály Parlamenti/stratégiai államtitkár: Tállai András Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár: Cseresnyés Péter
Emberi erőforrások Minisztériuma Miniszter: Balog Zoltán Parlamenti államtitkár: dr. Rétvári Bence
Közigazgatási államtitkár: Dr. Lengyel Györgyi Oktatásért felelős államtitkár: Czunyiné Bertalan Judit
Szociálpolitikáért felelős államtitkár: Czibere Károly Egészségügyért felelős államtitkár: Dr. Ónody-Szücs Zoltán
Kultúráért felelős államtitkár: Dr. Hoppál Péter Helyettes államtitkárok: Dr. Cserháti Péter
Dr. Palkovics László
A./ Kormányzati szint A mindenkori gazdasági miniszter a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos
feladatai körében:
kidolgozza a Kormány foglalkoztatáspolitikai koncepcióját, irányelveit; foglalkoztatási előrejelzéseket és hatásvizsgálatokat végez; munkahelyteremtéshez kapcsolódó programokat, intézkedéseket, támogatási rendszereket dolgoz ki, gondoskodik azok végrehajtásáról; ellátja a központi munkaerőpiaci szervezetek (az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) irányítását, a jogszabályok keretei között rendelkezik a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó állami pénzalapok, így különösen a Munkaerőpiaci Alap felett; előkészíti és megalkotja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerére és annak működtetésére, a munkaerő-piaci szervezetre, a munkaügyi kapcsolatokra, a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat; meghatározza a munkaerő-piaci szolgáltatások szabályait; figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci folyamatokat, és gondoskodik a munkaerőpiaci információk összegyűjtéséről, kezeléséről és rendszeres nyilvánosságra hozataláról.
B./ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részei: B/1.Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, B/2. Regionális munkaügyi központ (7) B/3. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség (20) B/4. Regionális átképző központok (9) A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmaimeg munkájának, A Szakképzési törvény értelmében alakultak regionális
informatikai fejlesztésének irányításátmunkaerő-fejlesztő végzi. hatáskörrel a regionális és képző központok 1991 és 1996 A regionális munkaügyi központok és között. kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között:Az Észak-Alföldi régióban Debrecen és Nyíregyháza területén alakult ilyen központ, a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése, országosan Budapest, Miskolc, Székesfehérvár, a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint Békéscsaba, Kecskemét, Pécs, Szombathely területén találhatók még. a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség ellenőrző funkciókkal A regionális átképző központok felnőttképzés keretében segítik a munkaerő-
piac változásaihoz igazodó szakmai tudás megszerzését.
B./ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat B/1. Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal közvetlenül a Nemzetgazdasági
Minisztérium irányítása alatt áll. Feladatai:
a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szakmai irányítását, a Munkaerőpiaci alap működtetésének a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe utalt feladatait, az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és működtetését, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszerek fejlesztését és működtetését, az állami foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásain alapuló statisztikai feldolgozási, elemzési, előrejelzési és tájékoztatási feladatokat, a több megyét érintő munkaerőpiaci programok koordinálását. Az FH megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel és a foglalkoztatási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységet a Szociálpolitikáért felelős államtitkár közreműködésével irányítja.
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szervezeti ábrája
B/2. Munkaügyi központok
B/2.1. Megyei (fővárosi) Ezek alkotják a munkaerőpiaci szervezet helyi szerveit. Az önkormányzattól szervezetileg független szakhatóságok, a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt állnak Belső tagozódásukban ún. központi szervezeti egységre és kirendeltségekre
bonthatók. A központi szervezeti egység
ellátja a foglalkoztatáspolitikai pénzeszközökkel kapcsolatos megyei szintű feladatokat, ellátja a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, valamint a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatokat, végzi a munkaügyi tanács titkársági teendőit, irányítja a kirendeltségeit, információkat gyűjt és nyújt a megye (főváros) munkaerőpiaci folyamatairól, helyzetéről, prognózisokat készít a várható változásokról, orientálja az iskolafenntartókat a képzési struktúra és a beiskolázási mértékek meghatározásában, rehabilitációs munkacsoportot működtet, elősegíti a csoportos létszámleépítések által okozott foglalkoztatáspolitikai problémák megoldását stb.
Munkaügyi központok
B/2.2. Kirendeltségek A munkaügyi központ kirendeltségei az adott településeken
felmerülő foglalkoztatáspolitikai feladatokat látják el: a munkanélküliek nyilvántartásba vétele, a munkaközvetítéssel, a munka- és pályatanácsadói és egyéb tevékenységgel, a munkanélküli ellátások, továbbá egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos feladatok ellátása.
Az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ szervezeti felépítése
Munkaügyi központok feladatai I. Állásfeltárás Munkaerő és az állások közvetítése Munkavállalók felkészítése a munkavállalásra
Munkaadói igények felmérése, és lehetőség szerint kielégítése Munkaerő-piaci elemzések készítése
Munkaügyi központok feladatai II. Különféle támogatások és szolgáltatások nyújtása az érintettek
részére Támogatások:
- képzés, - közhasznú munka, - bértámogatás, - vállalkozóvá válás támogatása -pályakezdők támogatása -munkahelyteremtés támogatása (önfoglalkoztatás, rehabilitáció Munkahelyteremtés) -mobilitási támogatás komplex programok (célorientált tranzit, és más többelemű program)
Munkaügyi központok feladatai III. Szolgáltatások végzése: -információ szolgáltatás -munkaerő kiválasztás -munkavállalási tanácsadás -pályaválasztási tanácsadás -képzési tanácsadás -foglalkoztatási rehabilitációs Tanácsadás -álláskereső klub -pszichológiai tanácsadás -speciális csoportfoglalkozások,
A munkaügyi központok tevékenységének néhány alapelve
Partnerség elve
Esélyegyenlőség elve Diszkrimináció tilalmának elve
Bizalom, kölcsönös kapcsolatépítés Szubszidiaritás elve (döntések levitele a végrehajtói szintekre)
A munkaügyi központok működésének néhány súlyponti eleme
Humánerőforrás fejlesztés Foglalkoztathatóság javítása
Alkalmazkodóképesség fejlesztése Komplex programok Hatósági tevékenység Támogatások és szolgáltatások
B./ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részei: B/1.Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, B/2. Regionális munkaügyi központ (7) B/3. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség (20) B/4. Regionális átképző központok (9)
B/3. Megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség Az országos Főfelügyelőség irányítása alatt álló felügyelőségek által végzett
munkaügyi ellenőrzés kiterjed (többek között):
a munkaviszony szabályszerű létesítése, nyilvántartása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra valamint a munkabérre vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, a szakszervezet szervezését biztosító szabályok és a munkavállalói érdekképviseletek munkajogi védelme a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megtartására.
B/4. Munkaerőfejlesztő és -képző központok
A foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolítására jöttek létre, több megyére kiterjedő működési körrel. Tevékenységüket az Oktatási Minisztérium irányítja. Alapfeladatuk:
a) ellátják a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, b) közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet belső képzési feladatainak ellátásában.
Széles körű képzési programokkal segítik elő a munkanélküliek "piacképessé válását", az álláskeresési technikák elsajátítását, olyan képzettség megszerzését, amely nagyobb elhelyezkedési (vagy önfoglalkoztatási, vállalkozói) esélyeket kínál. Részt vesznek a vállalati munkaerő-megtartó és -fejlesztő képzések szervezésében, lebonyolításában is. A munkaerőpiacnak ezek az állami intézményei, amelyek központi forrásból egy alapvetően ingyenes minimál-ellátást biztosítanak a munkaerőpiac szereplői számára. Emellett az intézményrendszer szerves részét alkotják az (állami vagy magán) munkaerőpiaci képzést ellátó szervezetek, valamint a munkaközvetítést, tanácsadást, „fejvadászatot” és más piaci szolgáltatást nyújtó magánvállalkozások is.
Debreceni Regionális Képző Központ (DRKK) 1992 nyarától fogad hallgatókat és vizsgázókat. A DRKK filozófiája, hogy a munkanélküliek munkaerőpiaci esélyeit csak úgy
növelheti, ha képes az élvonalbeli cégek emberi-erőforrás fejlesztési igényeit is legjobb minőségben kielégíteni, miközben lépést tart a felnőttképzési módszerek és formák, köztük a nyitott-, a rugalmas- és a távoktatás magyarországi adaptációjának élvonalával is. A DRKK fő tevékenységi területe a munkaerőpiaci szakképzés és vizsgáztatás a két megyéből álló régióban (Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében) és az ország más területein. A tanfolyamokon kívüli vizsgaközponti tevékenység lehetővé teszi az önállóan vagy más cégeknél, intézményeknél tanuló hallgatók részére a képesítő záróvizsga letételét, a bizonyítvány megszerzését. A DRKK az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszerének kiépítésével és tanúsíttatásával szabályozott alapra helyezte a beszállítókkal és a partnerekkel szembeni elvárásokat és minősítési követelményeket is, ugyanakkor nagyobb presztízst kívánt adni a DRKK által kiállított bizonyítványoknak, amelyben a TÜV CERT-es pecsét nagyobb esély és garancia az elhelyezkedésre.
C./ A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete Az Országos Munkaügyi Tanács Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tripartit felépítésű, (a kormányt, a munkaadókat és a munkavállalókat) Alapvető funkciója a szereplők munkaerőpiaci, szociális érdekeinek egyeztetése. Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanács A foglalkoztatási, munkaerőpiaci képzési, valamint foglalkoztatási rehabilitációs támogatással kapcsolatos érdekegyeztetés területi szintjét jelentik. Az előzőekhez hasonlóan háromoldalú szervezetben működik, de a munkaadók és a munkavállalók képviselői mellett a harmadik oldalt itt a megyei, megyei városi önkormányzat adja. A határozat meghozatala során a három oldalt egy-egy szavazat illeti meg.
C./ A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása egy egységes
Munkaerőpiaci Alapból történik. Az Alap élén álló szervezet a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT).
Ez is tripartit összetételű, egyes oldalait maximum 6-6 fő képviseli, akiket a Kormány (két-két tag esetében a gazdasági miniszter és az oktatási miniszter, egy-egy tag esetében a szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter), illetve az OMT-ben helyet foglaló munkaadói, illetve munkavállalói érdekképviseletek jelölnek ki, (akik a megbízást a gazdasági minisztertől kapják).
Az Alappal a gazdasági miniszter rendelkezik, de rendelkezési jogát a
szakképzési alaprésznél az oktatási miniszterrel, a rehabilitációs alaprésze tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel megosztva gyakorolja
Döntési jogkörök A gazdasági miniszter: benyújtja a Kormánynak az Alap éves - a MAT javaslatának megfelelő költségvetését, maga dönt:
az alaprészek közötti átcsoportosításról, a foglalkoztatási alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizáció elveiről,
ha a MAT döntése jogszabályba ütközik;
veszélyezteti a munkanélküli ellátások kifizetésének biztonságát; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül.
Az oktatási államtitkár dönt: a szakképzési alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret nagyságáról, a szakképzési alaprészen belüli átcsoportosításról, és ezekről tájékoztatja a Gazdasági Minisztériumot. A szociális ügyekért felelős állmatitkár dönt: a rehabilitációs alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizáció elveiről, ha a MAT döntése jogszabályba ütközik; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül, dönt a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról.
Munkaerőpiaci Alap A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása az Alapból történik. A Munkaerőpiaci Alap bevételi forrásai: a munkaadói járulék (a TB-köteles kifizetések 3,0 %-a) a munkavállalói járulék (a bruttó kereset 1,5 %-a) a rehabilitációs hozzájárulás (a kötelező foglalkoztatási szint 5 %; ha a 20 fő fölötti cégeknél a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma nem éri el az 5 %-ot, a hiányzó létszám és az évente meghatározott összeg szorzata fizetendő hozzájárulásként) a szakképzési hozzájárulás (a bérköltség 1,5 %-a) a központi költségvetési támogatás a privatizációból származó bevételek az egyéb bevételek (önkéntes befizetések, támogatások, visszafizetések, bírságok stb.).
Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései „alaprészek” szolidaritási alaprész: a munkanélküliek ellátásának (alapvetően a
passzív eszközök) finanszírozására szolgál, jövedelempótló támogatás alaprész: a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az azt terhelő egészségügyi hozzájárulásnak a 75 %-át fedezik ebből, foglalkoztatási alaprész: a foglalkoztatást elősegítő támogatások, tehát az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök többségének finanszírozására szolgál, de ez nyújt fedezetet a MAT működtetésére, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra,
Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései „alaprészek” bérgarancia alaprész: a felszámolás alatt álló vállalatok
munkavállalói számára nyújt garanciát a bérek kifizetésére, szakképzési alaprész: a szakképzési támogatások, fejlesztések, programok, valamint szakképzési célú közalapítványok támogatásának finanszírozására, rehabilitációs alaprész: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok, a foglalkoztatási rehabilitációt elősegítő közalapítványok támogatására, valamint az alaprész kezelésével, működtetésével kapcsolatos költségek fedezetére
Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései „alaprészek” működési alaprész: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat
alapfeladatainak ellátására, és fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaerőpiaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra szolgál. A Munkaerőpiaci Alap a költségvetésbe is befizet, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és a rendszeres szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai támogatására.
Munkaerőpiaci Alap központi és decentralizált része A foglalkoztatási, szakképzési, valamint rehabilitációs alaprésze
központi és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) pénzügyi keretre osztható fel.
Munkaerőpiaci Alap központi része A foglalkoztatási alaprész központi keretének fontosabb
felhasználási területei:
központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatása; a munkahelyteremtés támogatása; foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatása; (OFA) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatása; az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulás; a Kormány foglalkoztatáspolitikai irányelveinek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatása
A rehabilitációs alaprész központi keretének fontosabb felhasználási területei a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának
elősegítésére, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására, foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására.
