A hazai munkaerő-piac intézményei, szervezetei, működési rendje

A hazai munkaerő-piac intézményei, szervezetei, működési rendje

Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: [email protected]

A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI PRIORITÁSOK KIJELÖLÉSÉNEK  LEHETŐSÉGEI

A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI „ Alapelv: a munkaügyi folyamatokat döntően a munkaerőpiac

határozza meg, de emellé ki kell építeni a feszültségeket kezelni tudó, szociális feladatokat ellátó intézményrendszert. „ Az eszközrendszer működésének alapjai: „

a munkaerőpiaci szereplők együttműködési kötelezettsége, „

„

a hátrányos megkülönböztetés tilalma, „

„ „

(a Kormány, a helyi önkormányzatok, a munkaadók és munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei) (ami nem zárja ki azt, hogy a hátrányos helyzetben lévőket többletjogosultságok illessék meg),

a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulását országosan kiépített munkaerőpiaci szervezet segíti elő, az érdekegyeztetés: „

a munkaerőpiac szereplői közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet irányításában, egyeztetnek az országos és regionális foglalkoztatási célok kialakításában, illetve az eszközök működtetésében,

A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI „ Az eszközrendszer működésének alapjai: „ az állami munkaerőpiaci szervezetek ingyenesen biztosítják a munkaadók és munkavállalók számára az alapszolgáltatást, „

„

„

de emellett lehetséges a magán-munkaközvetítés (munkaerőpiaci szolgáltató intézmények működése) is,

a foglalkoztatási feszültségek megelőzése, kezelése és lehetséges feloldása érdekében elsősorban a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, az ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket kell alkalmazni, illetve azt a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó (területfejlesztési, oktatási stb.) eszközök alkalmazásával is elő kell segíteni, a finanszírozási források többcsatornás előteremtése.

Hierarchizált feladatok „ A munkaerőpiac minden szereplőjének kötelessége aktívan részt

venni a foglalkoztatási problémák megoldásában: „

az Országgyűlés: „

„ „

„

szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, a munkanélkülieket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját.

a Kormány feladata: „

„ „

a kormányzati döntések foglalkoztatáspolitikai összefüggéseinek és következményeinek mérlegelése, a döntések összehangolása, a foglalkoztatáshoz fűződő hazai érdekek védelme. A Kormány évenként foglalkoztatáspolitikai irányelveket ad ki a várható munkaerőhelyzetről és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről,

Hierarchizált feladatok „

a helyi önkormányzatok: „

„ „

figyelemmel kísérik a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseikben figyelembe veszik azok foglalkoztatási következményeit, részt vesznek a közhasznú foglalkoztatás szervezésében, részt vesznek a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben és támogatást nyújtanak a munkaerőpiaci szervezet működéséhez,

Hierarchizált feladatok „ A munkaerőpiac minden szereplőjének kötelessége aktívan részt

venni a foglalkoztatási problémák megoldásában: „

a munkaadók: „ „

„

„

érdekképviseleti szerveik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, segítik a munkaerőpiaci szervezetet, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan tájékoztatják az illetékes munkaügyi központot, járulék fizetésével hozzájárulnak a munkanélküliek ellátásához,

a munkavállalók: „

„ „

képviselőik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, együttműködnek a munkaerőpiaci szervezettel, valamint a munkaadóval, mérlegelik a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködnek új munkahely felkutatásában, a munkanélküliek ellátásának biztosítására járulékot fizetnek

A./ Kormányzati szint

„ A Kormányon belül a foglalkoztatáspolitika alapvető irányítója a

Nemzeti fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, de feladatai vannak az Kulturális és Oktatási, valamint a Szociális és Családügyi Minisztériumnak is. „ A gazdasági miniszter feladata: „ „ „

elősegítse az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtését, a foglalkoztatási feszültségek csökkentését, koordinálja a Kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetést.

„ Emellett az oktatási miniszter hatáskörébe tartozik a szakképzés,

munkaerőpiaci képzés, a szociális és családügyi miniszterhez pedig a rehabilitáció és a szociális ellátás rendszere.

A./ Kormányzati szint „ A mindenkori gazdasági miniszter a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos

feladatai körében: „ „ „ „ „ „

„ „

kidolgozza a Kormány foglalkoztatáspolitikai koncepcióját, irányelveit; foglalkoztatási előrejelzéseket és hatásvizsgálatokat végez; munkahelyteremtéshez kapcsolódó programokat, intézkedéseket, támogatási rendszereket dolgoz ki, gondoskodik azok végrehajtásáról; ellátja a központi munkaerőpiaci szervezetek (az Állami Foglalkoztatási Szolgálat) irányítását, a jogszabályok keretei között rendelkezik a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó állami pénzalapok, így különösen a Munkaerőpiaci Alap felett; előkészíti és megalkotja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerére és annak működtetésére, a munkaerő-piaci szervezetre, a munkaügyi kapcsolatokra, a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat; meghatározza a munkaerő-piaci szolgáltatások szabályait; figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci folyamatokat, és gondoskodik a munkaerőpiaci információk összegyűjtéséről, kezeléséről és rendszeres nyilvánosságra hozataláról.

B./ Állami Foglalkoztatási Szolgálat „ Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat részei: „ B/1.Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, „ B/2. Regionális munkaügyi központ (7) „ B/3. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség (20) „ B/4. Regionális átképző központok (9) „ A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmaimeg munkájának, A Szakképzési törvény értelmében alakultak regionális

informatikai fejlesztésének irányításátmunkaerő-fejlesztő végzi. hatáskörrel a regionális és képző központok 1991 és 1996 „ A regionális munkaügyi központok és között. kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között:Az Észak-Alföldi régióban Debrecen és Nyíregyháza területén alakult ilyen központ, „ a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése, országosan Budapest, Miskolc, Székesfehérvár, „ a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint Békéscsaba, Kecskemét, Pécs, Szombathely területén találhatók még. „

a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása.

„ Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség ellenőrző funkciókkal „ A regionális átképző központok felnőttképzés keretében segítik a munkaerő-

piac változásaihoz igazodó szakmai tudás megszerzését.

B./ Állami Foglalkoztatási Szolgálat „ B/1. Állami Foglalkoztatási Hivatal közvetlenül a Gazdasági Minisztérium

irányítása alatt áll. Feladatai: „ „ „ „ „

„ „ „

a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szakmai irányítását, a Munkaerőpiaci alap működtetésének a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe utalt feladatait, az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és működtetését, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszerek fejlesztését és működtetését, az állami foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásain alapuló statisztikai feldolgozási, elemzési, előrejelzési és tájékoztatási feladatokat, a több megyét érintő munkaerőpiaci programok koordinálását. Az FH megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel és a foglalkoztatási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységet a Szociális és Családügyi Minisztérium közreműködésével irányítja.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szervezeti ábrája

B/2. Munkaügyi központok B/2.1. Megyei (fővárosi) „ Ezek alkotják a munkaerőpiaci szervezet helyi szerveit. „ Az önkormányzattól szervezetileg független szakhatóságok, „ a Gazdasági Minisztérium irányítása alatt állnak „ Belső tagozódásukban ún. központi szervezeti egységre és kirendeltségekre

bonthatók. „ A központi szervezeti egység „ „ „ „ „ „ „ „

ellátja a foglalkoztatáspolitikai pénzeszközökkel kapcsolatos megyei szintű feladatokat, ellátja a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, valamint a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatokat, végzi a munkaügyi tanács titkársági teendőit, irányítja a kirendeltségeit, információkat gyűjt és nyújt a megye (főváros) munkaerőpiaci folyamatairól, helyzetéről, prognózisokat készít a várható változásokról, orientálja az iskolafenntartókat a képzési struktúra és a beiskolázási mértékek meghatározásában, rehabilitációs munkacsoportot működtet, elősegíti a csoportos létszámleépítések által okozott foglalkoztatáspolitikai problémák megoldását stb.

Munkaügyi központok B/2.2. Kirendeltségek „ A munkaügyi központ kirendeltségei az adott településeken

felmerülő foglalkoztatáspolitikai feladatokat látják el: „ a munkanélküliek nyilvántartásba vétele, „ a munkaközvetítéssel, a munka- és pályatanácsadói és egyéb tevékenységgel, „ a munkanélküli ellátások, továbbá egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ szervezeti felépítése

Munkaügyi központok feladatai I. „ Állásfeltárás „ Munkaerő és az állások közvetítése „ Munkavállalók felkészítése a munkavállalásra „ Munkaadói igények felmérése, és lehetőség szerint kielégítése „ Munkaerő-piaci elemzések készítése

Munkaügyi központok feladatai II. „ Különféle támogatások és szolgáltatások nyújtása az érintettek

részére „ Támogatások: „ „ „ „ „ „ „

- képzés, - közhasznú munka, - bértámogatás, - vállalkozóvá válás támogatása -pályakezdők támogatása -munkahelyteremtés támogatása (önfoglalkoztatás, rehabilitáció Munkahelyteremtés) -mobilitási támogatás komplex programok (célorientált tranzit, és más többelemű program)

Munkaügyi központok feladatai III. „ Szolgáltatások végzése: „ -információ szolgáltatás „ -munkaerő kiválasztás „ -munkavállalási tanácsadás „ -pályaválasztási tanácsadás „ -képzési tanácsadás „ -foglalkoztatási rehabilitációs Tanácsadás „ -álláskereső klub „ -pszichológiai tanácsadás „ -speciális csoportfoglalkozások, „ - munkaerő kiválasztás, stb.

A munkaügyi központok tevékenységének néhány alapelve

„ Partnerség elve „ Esélyegyenlőség elve „ Diszkrimináció tilalmának elve „ Bizalom, kölcsönös kapcsolatépítés „ Szubszidiaritás elve (döntések levitele a végrehajtói szintekre)

A munkaügyi központok működésének néhány súlyponti eleme

„ Humánerőforrás fejlesztés „ Foglalkoztathatóság javítása „ Alkalmazkodóképesség fejlesztése „ Komplex programok „ Hatósági tevékenység „ Támogatások és szolgáltatások

B/3. Megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség „ Az országos Főfelügyelőség irányítása alatt álló felügyelőségek által végzett

munkaügyi ellenőrzés kiterjed (többek között): „ „ „ „

„ „ „ „

a munkaviszony szabályszerű létesítése, nyilvántartása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra valamint a munkabérre vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, a szakszervezet szervezését biztosító szabályok és a munkavállalói érdekképviseletek munkajogi védelme a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megtartására.

B/4. Munkaerőfejlesztő és -képző központok „ „ „

A foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolítására jöttek létre, több megyére kiterjedő működési körrel. Tevékenységüket az Oktatási Minisztérium irányítja. Alapfeladatuk: „ „

„

„ „

a) ellátják a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, b) közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet belső képzési feladatainak ellátásában.

Széles körű képzési programokkal segítik elő a munkanélküliek "piacképessé válását", az álláskeresési technikák elsajátítását, olyan képzettség megszerzését, amely nagyobb elhelyezkedési (vagy önfoglalkoztatási, vállalkozói) esélyeket kínál. Részt vesznek a vállalati munkaerő-megtartó és -fejlesztő képzések szervezésében, lebonyolításában is. A munkaerőpiacnak ezek az állami intézményei, amelyek központi forrásból egy alapvetően ingyenes minimál-ellátást biztosítanak a munkaerőpiac szereplői számára. Emellett az intézményrendszer szerves részét alkotják az (állami vagy magán) munkaerőpiaci képzést ellátó szervezetek, valamint a munkaközvetítést, tanácsadást, „fejvadászatot” és más piaci szolgáltatást nyújtó magánvállalkozá-sok is.

Debreceni Regionális Képző Központ (DRKK) „ 1992 nyarától fogad hallgatókat és vizsgázókat. „ A DRKK filozófiája, hogy a munkanélküliek munkaerőpiaci esélyeit csak úgy

növelheti, ha képes az élvonalbeli cégek emberi-erőforrás fejlesztési igényeit is legjobb minőségben kielégíteni, miközben lépést tart a felnőttképzési módszerek és formák, köztük a nyitott-, a rugalmas- és a távoktatás magyarországi adaptációjának élvonalával is. „ A DRKK fő tevékenységi területe a munkaerőpiaci szakképzés és vizsgáztatás a két megyéből álló régióban (Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében) és az ország más területein. „ A tanfolyamokon kívüli vizsgaközponti tevékenység lehetővé teszi az önállóan vagy más cégeknél, intézményeknél tanuló hallgatók részére a képesítő záróvizsga letételét, a bizonyítvány megszerzését. „ A DRKK az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszerének kiépítésével és tanúsíttatásával szabályozott alapra helyezte a beszállítókkal és a partnerekkel szembeni elvárásokat és minősítési követelményeket is, ugyanakkor nagyobb presztízst kívánt adni a DRKK által kiállított bizonyítványoknak, amelyben a TÜV CERT-es pecsét nagyobb esély és garancia az elhelyezkedésre.

C./ A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete „ Az Országos Munkaügyi Tanács „ Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tripartit felépítésű, (a kormányt, a munkaadókat és a munkavállalókat) „ Alapvető funkciója a szereplők munkaerőpiaci, szociális érdekeinek egyeztetése. „ Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanács „ A foglalkoztatási, munkaerőpiaci képzési, valamint foglalkoztatási rehabilitációs támogatással kapcsolatos érdekegyeztetés regionális szintjét jelentik. „ Az előzőekhez hasonlóan háromoldalú szervezetben működik, de a munkaadók és a munkavállalók képviselői mellett a harmadik oldalt itt a megyei, megyei városi önkormányzat adja. „ A határozat meghozatala során a három oldalt egy-egy szavazat illeti meg.

C./ A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete „ A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete „ A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása egy egységes

Munkaerőpiaci Alapból történik. „ Az Alap élén álló szervezet a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT). „

Ez is tripartit összetételű, egyes oldalait maximum 6-6 fő képviseli, akiket a Kormány (két-két tag esetében a gazdasági miniszter és az oktatási miniszter, egy-egy tag esetében a szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter), illetve az OMT-ben helyet foglaló munkaadói, illetve munkavállalói érdekképviseletek jelölnek ki, (de a megbízást a gazdasági minisztertől kapják).

„ Az Alappal a gazdasági miniszter rendelkezik, de rendelkezési jogát a

szakképzési alaprésznél az oktatási miniszterrel, a rehabilitációs alaprésze tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel megosztva gyakorolja

Döntési jogkörök „ A gazdasági miniszter: „ benyújtja a Kormánynak az Alap éves - a MAT javaslatának megfelelő költségvetését, „ maga dönt az alaprészek közötti átcsoportosításról, a foglalkoztatási alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizáció elveiről, ha a MAT döntése jogszabályba ütközik; veszélyezteti a munkanélküli ellátások kifizetésének biztonságát; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül. „ Az oktatási miniszter dönt: „ a szakképzési alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, „ a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret nagyságáról, „ a szakképzési alaprészen belüli átcsoportosításról, és ezekről tájékoztatja a Gazdasági Minisztériumot. „ A szociális és családügyi miniszter dönt: „ a rehabilitációs alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, „ a decentralizáció elveiről, ha a MAT döntése jogszabályba ütközik; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül, dönt a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról.

Munkaerőpiaci Alap „ A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása az Alapból történik. „ A Munkaerőpiaci Alap bevételi forrásai: „ a munkaadói járulék (a TB-köteles kifizetések 3,0 %-a) „ a munkavállalói járulék (a bruttó kereset 1,5 %-a) „ a rehabilitációs hozzájárulás (a kötelező foglalkoztatási szint 5 %; ha a 20 fő fölötti cégeknél a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma nem éri el az 5 %-ot, a hiányzó létszám és az évente meghatározott összeg szorzata fizetendő hozzájárulásként) „ a szakképzési hozzájárulás (a bérköltség 1,5 %-a) „ a központi költségvetési támogatás „ a privatizációból származó bevételek „ az egyéb bevételek (önkéntes befizetések, támogatások, visszafizetések, bírságok stb.).

Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései „alaprészek” „ szolidaritási alaprész: a munkanélküliek ellátásának (alapvetően a

passzív eszközök) finanszírozására szolgál, „ jövedelempótló támogatás alaprész: a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az azt terhelő egészségügyi hozzájárulásnak a 75 %-át fedezik ebből, „ foglalkoztatási alaprész: a foglalkoztatást elősegítő támogatások, tehát az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök többségének finanszírozására szolgál, de ez nyújt fedezetet a MAT működtetésére, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra,

Munkaerő-piaci Alap elkülöníthető kifizetései „alaprészek” „ bérgarancia alaprész: a felszámolás alatt álló vállalatok

munkavállalói számára nyújt garanciát a bérek kifizetésére, „ szakképzési alaprész: a szakképzési támogatások, fejlesztések, programok, valamint szakképzési célú közalapítványok támogatásának finanszírozására, „ rehabilitációs alaprész: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok, a foglalkoztatási rehabilitációt elősegítő közalapítványok támogatására, valamint az alaprész kezelésével, működtetésével kapcsolatos költségek fedezetére

Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései „alaprészek” „ működési alaprész: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat

alapfeladatainak ellátására, és fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaerőpiaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra szolgál. „ A Munkaerőpiaci Alap a költségvetésbe is befizet, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és a rendszeres szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai támogatására.

Munkaerőpiaci Alap központi és decentralizált része „ A foglalkoztatási, szakképzési, valamint rehabilitációs alaprésze

központi és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) pénzügyi keretre osztható fel.

Munkaerőpiaci Alap központi része „ A foglalkoztatási alaprész központi keretének fontosabb

felhasználási területei: „ „ „ „ „ „

központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatása; a munkahelyteremtés támogatása; foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatása; (OFA) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatása; az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulás; a Kormány foglalkoztatáspolitikai irányelveinek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatása

A rehabilitációs alaprész központi keretének fontosabb felhasználási területei „ a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának

elősegítésére, „ a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására, „ foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítvá-nyok támogatására.

A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből pályázat alapján támogatás nyújtható azoknak a közhasznú szervezeteknek, amelyeknek tevékenysége elsősorban a tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességű személyek, pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésére, a munkanélküliségük megelőzésére, valamint ezen rétegek munkanélküliségéből származható hátrányos következményeinek enyhítésére irányul.

Az OFA támogatások összesítése

A támogatott szervezetek típusai

Támogatások regionális megoszlása

OFA regionális szerepe

Munkaügyi célú kutatások támogatása az OFA keretei között

Az „első” vagy „eredeti” munkaerőpiac

„ A munkaerőpiac ma már foglalkoztatáspolitikai szempontból is

különböző szegmensekre, részpiacokra oszlik. Ezek megkülönböztetésére illesztettük „A munkaerőpiac”, vagyis a foglalkoztatás, az eladó-vevő (munkavállaló-munkaadó) kapcsolatrendszerének eredeti, a privát gazdaságban és a közszolgálatban mindenféle külön külső beavatkozás (támogatás) nélküli színtere mellé az „első” vagy „elsődleges” jelzőt. „ Az eredeti piacon csak a gazdaság (több-kevésbé korlátozás mentes) elvei érvényesülnek, ami maga után vonhat szociális feszültségeket. „

A növekvő munkanélküliség hatására a nemzeti foglalkoztatáspolitikák három eszközre koncentrálnak.

A nemzeti foglalkoztatáspolitikák eszközei „ (1.) Passzív eszközök „ A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének mindenütt részei az ún. passzív eszközök, elsősorban a „munkanélküli segélyek”, amelyek a munkanélküliek – legalább átmeneti – megélhetését biztosítják. „ (2.) Gondoskodó leépítés „ A vállalati szférával szemben elvárás – és ennek támogatása –, hogy amennyire csak lehet, késleltessék a leépítéseket, illetve ha ez elkerülhetetlenné válik, igyekezzenek gondoskodni az elbocsátottakról, segítve őket a minél előbbi elhelyezkedésben. „

„

Az amerikai „Gyors Reagálás”egység a létszámleépítés bejelentését követő lehető legrövidebb időn belül kiszáll a helyszínre. A szakértők felmérik a helyzetet, és azt követően együttműködnek a munkaadóval abban, hogy megfelelő megoldásokat találjanak az elbocsátottak számára. A modell alapgondolata az, hogy a korai beavatkozás kulcsfontosságú a tartós munkanélküliség megelőzéséhez. Magyarországon a Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság (MEB). Célja, hogy a felmondási idejüket töltő, de még nem munkanélkülieket segítse általános és személyes tanácsadással, tréningekkel, munkaerőpiaci ismeretek nyújtásával, illetve elhelyezéssel vagy képzéssel.

A nemzeti foglalkoztatáspolitikák eszközei „ (3.) Aktív eszközök alkalmazása „ A passzív eszközök nem jelent tartós megoldást és érdemi megoldást,

mert csak a munkanélküliek megélhetésén segít, elhelyezkedésükön nem. „ Az EU és a hazai foglalkoztatáspolitika ezért helyezi előtérbe az aktív eszközöket, mert azokkal indukálni lehet a munkahelyteremtést, illetve elő lehet segíteni a foglalkoztathatóvá válást, mobilitást az első munkaerőpiacon. „ Ugyanakkor ennek hatásfoka is korlátozott, még így is fennmaradt a tömeges munkanélküliség.

A „második” munkaerőpiac „ Mivel az első piacon nem sikerült megfelelő eredményességgel

fellépni, a nyugat-európai foglalkoztatáspolitika új megoldást talált azzal, hogy a munkaerőpiac fő áramlatán (vagyis az első piacon) kívül teremtett munkahelyeket. „ A második munkaerőpiac egy olyan gyűjtőfogalom, amelyik az első piacon kívüli, és egyúttal társadalmilag támogatott foglalkoztatást jelenti „

Ennek is különböző megoldásai alakultak ki, amelyet a „második munkaerőpiac”, illetve a „harmadik szektor” kategóriája fog át. „

A második munkaerőpiac alapvetően német modell, ez alakult ki korábban, a harmadik szektor pedig inkább francia eredetű.

A második munkaerőpiac jellemzői: „ A foglalkoztatási viszony társadalmi támogatás nélkül nem jönne

létre, de a munkaviszony elemei, a munka- és társadalombiztosítási jog, kollektív szerződések által szabályozott „ a foglalkoztatás pótlólagos abban az értelemben, hogy az a reguláris (első piaci) munkahelyeket nem szorítja ki „ a foglalkoztatás időben korlátozott tartamú, meghatározott „ az alkalmazási kritériumok nem kizárólag piaci elveken nyugszanak, hanem sajátos munkaerőpiaci és szociálpolitikai célok szerint fogalmazódnak meg (tartós munkanélküliek, nehezen közvetíthetők).

Megoldási kísérletek a „második” munkaerőpiac szervezésére: (I.)Foglalkoztatási társaságok „ Első változataik az ún. ABS-Gesellschaften ( Gesellschaften zur

Arbeitsförderung, Beschäftigung und Strukturentwicklung), „

1991 közepétől Németország új szövetségi tartományaiban jöttek létre azzal a céllal, hogy a munkanélkülieket felszívják, és elősegítsék munkaerőpiaci reintegrációjukat, újra-elhelyezkedésüket. Társadalmi támogatással teremtett és tartott fenn munkahelyeket, az ABM program keretében, a szövetségi munkaügyi hivatal megtérítette a tarifális bérek min. 50 - max. 70 (egyes esetekben 100) %-át. A keleti tartományokban ez pozitív eredményeket hozott, (mintegy 60 %-uk máshol el tudott helyezkedni), országos kiterjesztését viszont erősen vitatták.

„ A modell lényege: „Munka a szociális támogatás helyett”, „Dolgozni

és tanulni”. Feladata a szociális gondozás, munkaerőpiaci és képzési tanácsadás, a mobilitás elősegítése, olyan projektek kialakítása, amelyekből új vállalkozások hozhatók létre (kommunális munkák, építés, turizmus), országos és EU-források kiközvetítése stb.

(I.) Foglalkoztatási társaságok „ Előnye: „ „ „ „

azonnal teremthető foglalkoztatási viszony, kiválasztható az a célcsoport, amelyet ebbe be akarunk vonni – kihagyva a piaci szelekciós mechanizmusokat és hatásokat –, differenciálható a regionális és szektorális problémáknak megfelelően, rotációs lehetőséget kínál (a határozott idő miatt új és új csoportok vonhatók be) és ezzel megtöri a tartós munkanélküliséget

„ Hátránya: „ „ „ „ „

nem jelent tartós megoldást, zavarja a munkaerőpiac működését. a szubvencionált munka nem piackonform, csökkenti a munkavállalók elhelyezkedési motivációját, korlátozza a strukturális átalakulást.

Megoldási kísérletek a „második” munkaerőpiac szervezésére: (II.) Közhasznú foglalkoztatás szervezése „ Ezt a munkát közhasznú (non-profit) szervezetek – önkormányzatok,

közhasznú célt ellátó intézmények – szervezik a munkanélküliek számára, akik ennek keretében közösségi célokat ellátó munkát végeznek. „ Korlátai: „ „ „ „ „

csak átmeneti, többnyire alacsony presztizsű, alacsony díjazást biztosító munkákat képes biztosítani. nem ösztönöz munkavállalásra, a támogatott munka befejeztével nem sokkal nőnek az újra-elhelyezkedési esélyek. Az önkormányzatok gyakran nincsenek felkészülve ilyen munkák szervezésére, vagy – a munkanélküliek számához viszonyítva – egyébként is korlátozott az ilyen jellegű munkák köre.

Megoldási kísérletek a „második” munkaerőpiac szervezésére: (III.) Tranzit-foglalkoztatás „ Filozófiájuk lényege az, hogy egy támogatott – félpiaci, támogatásból

és piaci bevételekből élő – társaság felveszi a tartósan munkanélkülieket, határozott időre alkalmazza őket, ezalatt felkészíti a bevontakat arra, hogy egy év után már „saját lábukra tudjanak állni”, vagyis önálló vállalkozásba kezdjenek, vagy el tudjanak helyezkedni az első piacon. „ Átmeneti és közvetítő munkahely, amely ugyanakkor hidat akar verni a passzív munkanélküliség és az első piaci foglalkozás közé. Kevesebb ember számára képes csak megoldást kínálni, és nagyobb költségráfordítással, - de a munkaerőpiaci reintegrációt tekintve jobb esélyekkel.

OFA értelmezés „ Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) értelmezése szerint: „ „a foglalkoztatással szerves egységben megvalósított, iskolarendszeren kívüli, OKJ-s szakképesítést nyújtó képzés, amelyet alaposan előkészített kiválasztás után pályaorientáció, felzárkóztatás vagy ismeret-felújítás, motiválás előz meg és kísér, a foglalkoztatottak egyéni pszichoszociális problémáinak megoldását segítő folyamatos szolgáltatás(ok) egészít(enek) ki, a projektből kilépők elhelyez(ked)ése követ, végül nyomon követésük, utógondozásuk zár le”

(III.) Kísérletek tranzit-foglalkoztatás megvalósítására (1.)Szociál-ökonómiai üzem „

Az osztrák szociál-ökonómiai üzemek kettős elvre épülnek: „

„

A szociális elv: Az átmenetileg foglalkoztatott személyek felkészítése a szabad munkaerőpiacra. A börtönből kikerülők, fogyatékosok, szakmai képzésüket megszakítók és a hátrányos helyzetű nők, mint célcsoportok különleges igényei, tanulási és munkafeltételeinek megteremtése határozzák meg a szervezet struktúráit. A gazdasági elv: a működési költségek önálló kigazdálkodása termékeiknek és szolgáltatásaiknak a szabad piacon való eladásával.

Az üzem szociális funkcióra létesült, de termel, gazdálkodik is, a hasznot pedig visszaforgatják az üzembe

(III.) Kísérletek tranzit-foglalkoztatás megvalósítására „ (2.) A dán termelő iskola „ Ennek lényege az, hogy a fiatalok csak szakmai tárgyakat tanulnak, azt

is főleg a gyakorlatban rögtön kipróbálva, termelés közben. A program résztvevői ebből tudnak megélni, (és természetesen a munkaügyi központ által nyújtott támogatásból.

„ A folyamat: „ A Munkaügyi Központ tanácsadója ide utalja az érintettet. „ 1. hónap: Próbahónap. Beilleszkedés a tevékenységi körbe, a

tanácsadási szükséglet tisz-tá-zása „ 2.-4. hónap: Orientációs fázis. Tovább dolgozik az üzemben, közben belső képzésben vesz részt, személyiség- és szakmai fejlesztés „ 5.-9. hónap: Munka-fázis. Teljesítmény-orientált munkavégzés + a képzés folytatása, a szakvizsga letétele, adósság törlesztése, a megállapodás szerinti célok teljesítése „ 10.-12. hónap: Munkakeresési fázis. Aktív álláskeresés, ennek érdekében egy nap közös tréning majd egyéni konzultáció, üzemi gyakorlat a leendő munkahelyen

A harmadik szektor „ A harmadik szektor (vagy szociális gazdaság) ugyancsak a

munkaerőpiac fő áramlatán kívüli munkahely-teremtés, de a második gazdaságtól több lényeges ponton is eltér „ Eltérések: „ olyan helyi foglalkoztatási projekteket jelent, amelyek szociális, személyi, közösségi szolgáltatások, illetve egy-egy kisebb közösség számára hasznos tevékenységek ellátására irányulnak, amelyek speciális foglalkoztatási támogatások nélkül nem jönnének létre, „ úgy kíván munkavégzési lehetőséget biztosítani a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjainak (különösen a tartós munkanélkülieknek, alacsony iskolázottságúaknak), hogy támogatást nyújt a felkészüléshez, részben a vállalkozás induló beruházásaihoz, de ezt követően a helyi vállalkozás már önmaga meg kell hogy éljen,

A harmadik szektor, „szociális gazdaság” „ hatóköre nem korlátozódik a non-profit szektorra, hanem átfogja a

jövedelemtermelő szektor egy részét is, azt, amelyik a köz érdekében tevékenykedik. (Környezetvédelem, a termelő infrastruktúra fejlesztése, a lakókörnyezet szépítése, falu- és városfelújítás, ifjúságvédelem, kulturális szolgáltatások, a tömegsport feltételeinek javítása stb.), „ sok esetben a „harmadik út” vízióját kelti a foglalkoztatásban és vidékfejlesztésben, mert artikulálja, aktivizálja a rejtett szükségleteket, és megpróbálja a helyi gazdaságban összeegyeztetni a szolgáltatások hatékonyabb nyújtását a nagyobb szolidaritással.

Szociális gazdaság „ A szociális gazdaság koncepcióját az EU Fehér Könyve vázolta fel,

mint egyikét a XXI. századba vezető fejlődési utaknak. „ Lényege: a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése, amitől 3 millió munkahelyet remélnek öt év alatt. „ A Fehér Könyv példái: „

„ „

Személyi szolgáltatások: otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek; háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás; gyermek-felügyelet; tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok szabadidő- és sportprogramjainak szervezése; lakóházak őrzése, portaszolgálat; vidéki, vagy a városközpontoktól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése; főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása. Audiovizuális szolgáltatások, új információk és kommunikációs technikák bevezetése. Szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés.

Szociális gazdaság „ A környezet gondozása: elöregedett épületek felújítása,

komfortosítása, őrzése; helyi közlekedés megszervezése, kényelmesebbé, gyakoribbá, elérhetőbbé tétele; cél-taxi járatok üzemeltetése vidéki településeken belül és között; szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. „ Környezetvédelem: természetvédelmi területek gondozása; csatornázás, csatorna-tisztítás; minőségi standardok betartásának monitorozása; energiamegtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében.

Hazai kísérletek „ „

„ „ „ „

„Tartós foglalkoztatási program” Az OFA a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítését, egyúttal a helyi igények kielégítését támogatja, közösségi vállalkozások formájában, a szociális szférában. A támogatás kedvezményezettjei a tartós, megváltozott munkaképességű munkanélküliek, a közmunkából kikerültek. A kialakítandó vállalkozás azokra a területekre koncentrál, amelyre nem lép a magánszféra, és egyúttal foglalkoztatást is biztosít. A program 12-18 hónapos felkészülési projekttel indul, ezalatt valósul meg a beruházás, épül ki a szolgáltatás. Utána önálló vállalkozássá válik, önfinanszírozó kell, hogy legyen. „Szociális földprogram” A növénytermelés, kisállat-tartás, a családi háztartás támogatása, elmaradott, tartósan munkanélküli területen. „Segítő kézfogás” A forrásközpont segít a kiépítetlen szociális alapellátás biztosításában. Közösségi személyi szociális szolgáltatás keretében, egy hónapos szociális alapozó képzés, utána 12 hónapos foglalkoztatás (gyakorlat) a személyi szolgáltatásban, közben szakmai tanácsadás, konzultáció, esetek megbeszélése - hogyan tudják majd kiépíteni a helyi szociális ellátó rendszert, együttműködve a települési önkormányzattal.

A perifériára szorult szegmens aktivizálása „ Akik mindenből kimaradnak, azokat külön programokkal próbálják

megérinteni. „ A munkanélkülit először is ki kell emelni az inaktivitásbeli, munkanélküli ellátásbeli passzivitásból ahhoz, hogy az első vagy második piacon való foglalkoztathatóság alapfeltételét meg tudjuk teremteni

„Újra dolgozom” program „ „ „ „

Ez a program a nem-regisztráltakra, roma származásúakra, pályakezdőkre koncentrál, aktív eszközöket alkalmaz a munkanélküliek felkutatásában, szolgáltatásaiba beépíti a szociális munka eszköztárát is, személyre szabott, komplex szolgáltatást nyújt, A program szolgáltatásai: „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

kapcsolatteremtés tájékoztatás tanácsadás mentális felkészítés felzárkóztatás, képzés szociális gondozás kísérés állásfeltárás közvetítés utógondozás a munkába állás után nyomon követés (3 hónapig).

A különböző szegmensek kapcsolata

A különböző szegmensek kapcsolata „ A második piac, a harmadik szektor azért jött létre, hogy az első piac

működése nyomán fennmaradó foglalkoztatási feszültségeket oldja. „ A második piac és a harmadik szektor feltételezik, igénylik is azt, hogy legyen egy jól működő első piac. „ „

mert azok finanszírozási forrásait az első piacnak kell kitermelnie, mert minél jobban működik az első piac, annál kisebb (illetve könnyebben megvalósítható) feladat hárul a második piacra, harmadik szektorra

„ Gyakran nehéz egyértelmű, merev határvonalat húzni az első és a többi

piac között.