Az egészségügy és gyógyszerügy hazai szervezetei Gyógyszertár létesítés-működtetés Aktuális jogszabályok a gyógyszertári munka során Hankó Balázs 2015. május 20. Gyógyszertári ügyvitel
1. Az egészségügyi ellátórendszer egészségi állapot
pénzügyi védelem
megelégedettség
végső célok
Köztes teljesítményjellemzők, pl: minőség, hatékonyság, méltányosság
forrásteremtés
szervezeti felépítés
finanszírozási technika
szabályozás
hozzáállás (magatartás)
beavatkozási pontok
1.1. Az egészségügy szereplői • Egészségügyi személyzet • Beteg • Állam • Vizsgálandó ezek egymáshoz való viszonya – Status: alá-fölé rendeltség – Contractus: mellérendeltség – Kevert rendszerek Forrás: SE EMK: Sinkó Eszter: Egészségügyi rendszerek elemzése
1.2. Milyen szempontok szerint vizsgálható az egészségügyi rendszer? 1.
Tulajdonviszonyok •
2.
Köztulajdon - magántulajdon
Működési formák •
3.
For profit – non profit
Irányítási rendszer • •
4.
Állam szerepe Tulajdonos és menedzsment kapcsolata
Finanszírozási csatornák, forrásteremtés •
5.
Közforrások – magán források
Forrás allokációs technikák •
6.
Közvetlenül - közvetetten
Finanszírozási technikák •
7.
HBCS, német pont, fejkvóta stb.
Ármegállapítás mechanizmusa •
8.
Állami ár – nincs ár – szerződéses ár
Betegek helyzete •
9.
Igénybevételi jogosultság – szabad orvos, intézmény választás - betegjogok
Szolgáltatók helyzete •
Belépés szabadsága – működési forma megválasztásának szabadsága
Forrás: SE EMK: Sinkó Eszter: Egészségügyi rendszerek elemzése
1.3.1. Hazai elemek • Tulajdonviszonyok – Jellemzően köztulajdon • Állami irányba történő elmozdulás GYEMSZI szerepe - ÁEEK (!)
– Magántulajdon kis hányada • Egyházi (Bethesda gyermekkórház, BIK stb) • Telki magánkórház (megszünt) • Régi kiszervezési történetek (Hospinvest, Medisyst)
– Köz és magánellátás elválasztásának aktuális kérdései • Működési formák – Mág.-on non-profit működési forma
• Irányítási rendszer – ÁNTSZ/OTH – OEP – GYEMSZI/ÁEEK - intézményvezetés
• Finanszírozási csatornák, forrásteremtés – Közkiadás-magánkiadás 70:30 – Jellemzően járulék alapú, központi költségvetési hozzájárulás – de új elemek • Pl.: Népegészségügyi Termékadó
1.3.2. Hazai elemek • Forrásallokációs technikák – Semmelweis Terv - térségi rendszer, – új struktúra megyei rendszer előtérbe kerülése
• Finanszírozási technikák – Fejkvóta/kártyapénz – Német pontrendszer – HBCS - TVK
• Ármegállapítás mechanizmusa – Gyógyszerbefogadás – Egyéb esetekben
• Szolgáltatók helyzete – Piacra lépés korlátozott
• Orvosok, eü. dolgozók szerepe – Háziorvosok vállalkozók – Szakellátásban dolgozók alkalmazottak, megbízási szerződések
• Betegek helyzete – Korszerű betegjogi jogszabályok – A szabad orvos/intézmény választás – OBDK
2. 2015. március 1. előtti egészségügyi háttérintézményi struktúra
2.1. Változások összefoglalása I. •
•
•
•
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) átstrukturálása (az OKI bázisán, annak névmódosulásával az OKBI, OSSKI és az OKI Országos Közegészségügyi Központba való integrálásával és az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnek (EKI) az OTH középirányítói jogkörébe vonásával). A népegészségügyi intézményrendszer megújítása, új költségvetési szerv létrehozása Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) néven (az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) bázisán az Országos Alapellátási Intézet (OALI) és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) beolvadásával). A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI) az Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatóságának és egyéb szervezeti egységeinek a kiválásával történő átalakítása Állami Egészségügyi Ellátó Központtá (ÁEEK). Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szerepének többletfeladatok útján történő megerősítése.
2.1. Változások összefoglalása II. •
•
• • •
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) Főigazgatóságának a GYEMSZI-ből történő kiválásával és a jelenleg az OTH középirányítása alá tartozó Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) beolvadásával az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) megalapítása. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal és a GYEMSZI-ből kiváló Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság beolvadásával az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) létrehozása. A szakorvos képzés új koncepciója szerint az államilag támogatott szakképzés központosított rendszerében a szakorvos képzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervként az ENKK kerül kijelölésre, amely a támogatott szakképzésben részt vevő rezidensek felett az alapvető munkáltatói jogköröket gyakorolja majd. Az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet (OIOI) megszüntetése és feladatainak a Semmelweis Egyetembe való integrálása. Az Országos Vérellátó Szolgálatnak (OVSZ), mint egészségügyi szolgáltatónak, a GYEMSZI jogutódjaként létrejövő ÁEEK középirányítói és fenntartói jogköre alá vonása. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) veszi át a GYEMSZI-től a minőségügyi szakfőorvosi rendszer működtetését.
2.2. Az egészségügy állami irányítása
Központi államigazgatás
• • •
Parlament Kormány Emberi Erőforrások Minisztérium (Egészségügyért Felelős Államtitkárság) • • •
• •
Egyéb Minisztériumok Kormányhivatalok, • •
ÁEEK OTH OEP
Népegészségügyi és pénzbeli ellátások főosztályi tagozódás
Helyi, önkormányzati közigazgatás
2.2. Az állam szerepe az egészségügyben Feladata: • egészségügyi ellátórendszer működtetése • állampolgárok egészségügyi ellátáshoz való - hozzáférhetőség - esélyegyenlőség - minőség biztosítása
• egészségbiztosítási rendszer működtetése • egészségpolitika, fejlesztés kidolgozása, végrehajtása • népegészségügyi feladatok ellátása • az ágazatot érintő tudományos kutató tevékenység
2.2.1. EMMI/EÜÁT szerepe ágazati irányító jogköre • kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, • minden egészségügyi szolgáltatóra, • egészségbiztosítás, ÁNTSZ felügyelete
irányítja, összehangolja, szervezi • ellátás rendszerét
• tudományos kutató tevékenységet • társadalombiztosítással kapcsolatos egészségpolitikát • népegészségügyi program megvalósítását • egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokat • szakképzés, továbbképzés • szakmai felügyeleti rendszer
nemzetközi kapcsolatok • nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel
• nemzetközi egyezmények • EU tagság ágazati feladati
2.2.2. EMMI közvetlen irányítása alá tartoznak Főbb háttérintézményei ÁEEK integrálódott szervezetek/hatóságok
Fővárosi, önkormányzati kórházak és országos intézetek OEP ÁNTSZ/OTH
OBDK Egészségügyi Szakmai Kollégium Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) egyéb intézmények ENKK
2.2.2.1. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) ből átalakult Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) • • • •
alapítva: 2011. május 1. Története, főigazgatóságai Új struktúra 2015. március 1-től Fő funkció: tulajdonos és intézményfenntartó és ehhez kapcsolódó szolgáltatások • Változó funkciók – Ellátásszervezés és kapacitástervezés, informatika OEP-be kerül – OGYI és technológiai érékelés új OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) – Minőségügyi szakfőorvosi rendszer OBDK-ba – Egészségügyi Továbbképzési Intézet új EEKH-val összeolvadó ENKK (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ) – Országos Vérellátó Szolgálat ÁEEK irányítása alá kerül
2.2.2.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Központi hivatali szervként a biztosítási ág vonatkozásában: • Végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat. • Külön jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét. •Közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi ellátások finanszírozásával, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdők árához nyújtott támogatással, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében •A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdő támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat. •Új funkció 2015. március 1-től ellátásszervezés, kapacitás elosztás
2.2.2.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Az OEP - az igazgatási szervek vonatkozásában - irányítja, szervezi és ellenőrzi: • megállapítja az E. alap részletes előirányzatait • jogorvoslati, méltányossági eljárások lefolyatása • A tervezési, gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását, mind az ellátás, mind a működés területén. • gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatok • A munkaképesség változásával és a keresőképtelenség megállapításával kapcsolatos orvosszakértői tevékenységet
2.2.2.3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH-t az egészségügyért felelős miniszter irányítja. Az OTH központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, vezetője az országos tisztifőorvos. Az országos intézetek önálló költségvetési szervként működnek, A népegészségügyi feladatok ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként népegészségügyi szakigazgatási szervek működnek. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeként kistérségi illetve fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek. Az országos tiszifőorvos a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltakkal összhangban szakmai irányítást gyakorol az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek felett.
2.2.2.3. ÁNTSZ új struktúra 2015. március 1-től •
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
•
Országos Közegészségügyi Központ (OKK) – az OSSKI, az OKBI és az OKI szervezeti integrációjából - négy feladatcsoport mentén szerveződik meg, ezek a környezet-és település-egészségügy, a sugáregészségügy és a kémiai biztonság Országos Epidemiológiai Központ (OEK) – jelenlegi Országos Epidemiológiai Központ bázisán – továbbra is a fertőző betegek felügyeletével, járványügyi és klinikai mikrobiológiai vizsgálatokkal, valamint az immunbiológiai készítmények és diagnosztikumok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat látja el. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI): – OEFI, OALI, OGYEI összeolvadásával Változó funkciók – OÉTI átkerül az új szervezetbe OGYÉI – Tisztigyógyszerészt átkerül az új szervezetbe OGYÉI – Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet az ÁNTSZ-be integrálódik – Szakigazgatási szervek Kormányhivatali főosztályként dolgoznak tovább
•
• •
2.2.2.4. Egészségügy Szakmai Kollégium •
Új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása (2011.04.01.) – A szakmai kollégium az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeként működik. A kollégium tagozatokból áll, munkájának szakmai támogatását a szakmai kollégiumi tanácsok végzik.
•
Egy szakmai kollégium – 60 tagozat 3-3 fővel • Gyógyszerellátási gyógyszerészeti • Kórházi Klinikai gyógyszerészeti • Ipari gyógyszerészeti
– Továbbá szakmai kollégiumi tanácsok • 10-15 tag
•
12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet Az egészségügyi szakmai kollégium működéséről
2.2.2.5. Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Egészségügyi Miniszter javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés előkészítő testülete (34/2003 ESzCsM rendelet) feladatköre • állásfoglalások egészégpolitikai, orvostudományi,
gyógyszerésztudományi kérdésekben • koordinálja kormányzati felelősségi körbe tartozó kutatásokat • elősegíti a kutatási eredmények betegellátási gyakorlatba történő átültetését • klinikai vizsgálatok szabályrendszerére történő javaslattétel • etikai véleményt alkot a kutatásokról
felépítése • Elnök
• elnökség • bizottságok - Tudományos és Kutatásetikai Bizottság (ETT TUKEB) - Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság (ETT KFEB) - Humán reprodukciós Bizottság (ETT HRB) - Kutatási és Fejlesztési Bizottság - Igazságügyi Bizottság
2.2.3. Kormányhivatal felépítése • A kormánymegbízott közvetlen vezetése alatt álló ágazati szakigazgatási szervek – – – – – – – – – – – – –
Szociális és Gyámhivatal Építésügyi Hivatal Igazságügyi Szolgálat Földhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Munkaügyi Központ Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Kulturális Örökségvédelmi Iroda Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Közlekedési Felügyelőség
• Új főosztályi struktúra kerül kialakításra
2.3. Betegellátás intézményrendszere alapellátás: • háziorvos • gyermek háziorvos
szakellátás: • járóbeteg ellátás • fekvőbeteg ellátás
Egyéb ellátások • ügyeleti ellátás
• mentés • betegszállítás • ápolás • hospice • rehabilitáció • orvostechnikai eszközellátás • gyógyszerellátás • pszichoterápiás és klinikai szakpszichológia • nem konvencionális eljárások
2.4. A magyar egészségügy forrásai Egészségbiztosítás • gyógyító szolgálatok működési költségei Állam • népegészségügyi feladatok, • (kiemelt) fejlesztések, beruházások, • állampolgári jogon járó egészségügyi ellátások
Tulajdonos • invesztíció (létesítés, pótlás) – VIS maior keret
Állampolgár • • • •
járulékfizetés, önrész-vállalás biztosítási szolgáltatásoknál, Népegészségügyi Termékadó készpénzfizetés a biztosításon kívül eső szolgáltatásokért
Munkáltató • járulékfizetés, • foglalkozás egészségügy költségei
• Uniós pályázati források (300 Mrd Ft)
2.4. A magyar egészségügyi szolgáltatások finanszírozási rendszere alapellátás (háziorvosi rendszer) • korkorrigált fejkvóta • kiegészítések - területi pótlék, az orvos szakképesítése, kiegészítő tevékenységek
- Indikátorrendszer - egyéb
járóbeteg szakellátás • tételes elszámolás (pontrendszer alapú tevékenység-finanszírozás) alapja: - WHO (ICPM - OENO) klasszifikáció, német pontrendszer adaptált értékei
fekvőbeteg ellátás • aktív ágyak - homogén betegségcsoportok
• krónikus ágyak - differenciált ápolási nap
3.1.1. EMMI/EÜÁT szerepe ágazati irányító jogköre • kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, • minden egészségügyi szolgáltatóra, • egészségbiztosítás, ÁNTSZ felügyelete
irányítja, összehangolja, szervezi • ellátás rendszerét
• tudományos kutató tevékenységet • társadalombiztosítással kapcsolatos egészségpolitikát • népegészségügyi program megvalósítását • egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokat • szakképzés, továbbképzés • szakmai felügyeleti rendszer • gyógyszerügyeket
nemzetközi kapcsolatok • nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel
• nemzetközi egyezmények • EU tagság ágazati feladati
3.1.2. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) • alapítva: 2011. május 1. • egészségügy strukturális átalakítását elindító szakmapolitikai koncepció része • Feladatai – Integrált szervezetek tevékenysége – Struktúra átalakításból adódó feladatok
• Főigazgatóságok – Országos Gyógyszerészeti Intézet – …..
3.1.2. OGYÉI – Országos Gyógyszerészeti és Élelemzés-egészségügyi Intézet Főbb funkciók -OGYI tevékenységi és feladatköre -OTH volt országos tisztigyógyszerészet feladatköre -OÉTI feladatköre -TEI feladatköre
3.1.2. OGYÉI – Országos Gyógyszerészeti és Élelemzés-egészségügyi Intézet • Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet értelmében 2015. március 1-jétől az újonnan felállított Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) látja el a gyógyszerészeti államigazgatási feladatokat, valamint egyes feladatok tekintetében egészségügyi államigazgatási szervként is kijelölték. • Az OGYÉI a GYEMSZI Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatósága, Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatósága, Technológiaértékelő Főosztálya által ellátott feladatok tekintetében a GYEMSZI, az ÁNTSZ meghatározott feladatai tekintetében az ÁNTSZ valamint az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) jogutódja. Az OGYÉI tevékenységei: Az OGYÉI ellátja a gyógyszer-felügyeleti hatósági, piacfelügyeleti hatósági, egészségügyi géntechnológiai hatósági, továbbá, adatgyűjtési, elemzési, értékelési, kutatási, szakértői és szakmai módszertani támogatási feladatokat. Az OGYÉI az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, valamint a kozmetikai termékekkel összefüggő szakterületen ellátja a hatósági, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, értékelési szakvéleményezési, koordinálási, szakmai módszertani, szakmai felügyeleti, tájékoztatási, valamint hazai, nemzetközi és tagállami szakértői feladatokat.
3.1.2. OGYÉI – Országos Gyógyszerészeti és Élelemzés-egészségügyi Intézet • Az OGYÉI tevékenységei: • Az OGYÉI ellátja a gyógyszer-felügyeleti hatósági, piacfelügyeleti hatósági, egészségügyi géntechnológiai hatósági, továbbá, adatgyűjtési, elemzési, értékelési, kutatási, szakértői és szakmai módszertani támogatási feladatokat. • Az OGYÉI az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, valamint a kozmetikai termékekkel összefüggő szakterületen ellátja a hatósági, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, értékelési szakvéleményezési, koordinálási, szakmai módszertani, szakmai felügyeleti, tájékoztatási, valamint hazai, nemzetközi és tagállami szakértői feladatokat. • Az OGYÉI ellátja a gyógyszer-ellátással kapcsolatos hatósági feladatokat, a gyógyszertárak működésének és gyógyszerellátási tevékenységének ellenőrzését, koordinálását, felügyeletét, a megyei, illetve fővárosi tisztifőgyógyszerészek, tisztigyógyszerészek felügyeletét. • Az OGYÉI ellátja a gyógyászati segédeszközök minősítésével, az egészségügyi szolgáltatók orvostechnikai, technológiai beruházásaival, üzemeltetésével kapcsolatos szakértői feladatokat. • Az OGYÉI egészségügyi technológiaértékelési feladatokat lát el; technológiaértékeléssel, finanszírozási protokollokkal kapcsolatos kutatások végez a támogatáspolitika területén.
3.1.3. OGYÉI feladatkörei 1. Ellátja a jogszabályokban meghatározott gyógyszer-felügyeleti hatósági, és szakhatósági feladatokat; 2. Ellátja a jogszabályokban meghatározott egészségügyi géntechnológiai hatósági és szakhatósági feladatokat; 3. Ellátja a jogszabályokban meghatározott piacfelügyeleti hatósági feladatokat; 4. Ellátja a jogszabályban meghatározott szakértői feladatokat; 5. Ellátja a szakterületeivel kapcsolatos módszertani és tudományoskutatóintézeti feladatokat; 6. Közreműködik a nemzetközi gyógyszer-engedélyezés és ellenőrzés feladatainak ellátásában; 7. Egészségügyi technológiaértékelési feladatokat lát el; technológiaértékeléssel, finanszírozási protokollokkal kapcsolatos kutatások végez a támogatáspolitika területén; 8. Az egészségügyi szolgáltatók orvostechnikai, technológiai beruházásaival, az orvostechnika és technológia üzemeltetésével kapcsolatosan szakértői tevékenységet és szakmai támogatást nyújt;
3.1.3. OGYÉI feladatkörei 9. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásához igazolást ad, szakértőként közreműködik az egyedi méretre készített gyógyászati segédeszközök gyártóinak ellenőrzésében; 10. Ellátja a gyógyszerellátással és a fokozottan ellenőrzött szerekkel, illetve kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos szakfelügyeletet, ennek keretében biztosítja, hogy a forgalomból kivont gyógyszerkészítmények ne kerüljenek további felhasználásra; 11. Kijelöli azokat a gyógyszertárakat és egészségügyi intézményeket, amelyek az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott gyógyszereket és immunbiológiai készítményeket kötelesek készletükben tartani; 12. Figyelemmel kíséri és vizsgálja a lakosság élelmezéssel és táplálkozással összefüggő egészségi állapotát; 13. Táplálkozás-egészségügyi kockázatbecslést, hatásvizsgálatot, és állapotfelmérést végez, ezzel összefüggésben módszertani fejlesztési tevékenységet lát el, táplálkozási ajánlásokat dolgoz ki, antropometriai mérésekkel vizsgálja a lakosság tápláltsági állapotát, dietetikai szaktanácsadási feladatokat lát el;
3.1.3. OGYÉI feladatkörei 14. Közreműködik a magyar nemzeti élelmezés és táplálkozáspolitika kialakításában; 15. Elvégzi a táplálkozással összefüggő biokémiai markerek laboratóriumi meghatározását; 16. Elvégzi az élelmiszerek, közétkeztetésben felszolgált ételek és kozmetikai termékek, gyógyszerek és orvostechnikai eszközök laboratóriumi vizsgálatait; 17. Részt vesz a táplálkozással összefüggő megbetegedések felderítésében; 18. A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében részt vesz a táplálkozási kockázatok azonosításában, epidemiológiai vizsgálatokban, beavatkozások kidolgozásában és megvalósításában; 19. Részt vesz a WHO és az EU élelmezés- és táplálkozás-egészségüggyel, és a kozmetikumokkal kapcsolatos tevékenységében, a tagállami kötelezettségből adódó feladatok ellátásában;
3.1.3. OGYÉI feladatkörei 20. Részt vesz a gyógyszerekkel, élelmezéssel és táplálkozással kapcsolatos ismeretek terjesztésében elméleti és gyakorlati képzésekkel, konferenciák szervezésével, kiadványok, módszertani anyagok kiadásával; 21. A közétkeztetésben részt vevők számára kötelezően előírt táplálkozásegészségügyi képzési feladatokat lát el; 22. Ellátja az étrend-kiegészítők, és a különleges táplálkozási célú élelmiszerek közegészségügyi kockázatelemzését, forgalomba hozatal előtti értékelését, a tápérték-jelölésre, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó jelölések vizsgálatát; 23. Véleményezi az új élelmiszereket; 24. Módszertani, szakmai tájékoztatót készít az egységes hatósági ellenőrzések végrehajtásához a területi népegészségügyi szervek részére; 25. Ellátja az élelmiszeriparban felhasznált biocid készítmények élelmezésegészségügyi értékelését;
3.1.3. OGYÉI feladatkörei 26. Nemzeti hatóságként ellátja a kozmetikai készítmények biztonsági értékelését, a termékinformációs dossziék ellenőrzését, működteti a Kozmetikai Toxikológiai Központot és a súlyos, nemkívánatos hatások bejelentési rendszerét; 27. A szakterületével összefüggő szakvéleményt, szaktanácsot, tudományos támogatást nyújt a közigazgatási szervek, intézmények és ügyfelek felkérésére; 28. Megfelelőség-értékelési feladatokat lát el; 29. Jogszabályban foglalt feladatkörében szakmai és statisztikai adatgyűjtési feladatokat lát el, elemzést végez; 30. Ellátja a jogszabályban, vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb további feladatokat.
3.1.3.1. OGYI volt feladatköre • Hatósági, szakhatósági, ellenőrzési feladatok ellátása jogszabályok által meghatározott esetekben • Megkeresésre részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében • Megkeresésre közreműködik az Európai Közösségi jogharmonizációból fakadó feladatokban • Kialakítja és működteti a feladatkörével kapcsolatos adatokra vonatkozó bejelentési, nyilvántartási, információs, tájékoztatási rendszereket, • Nemzetközi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn a feladatai ellátásával összefüggésben, együttműködik a tagállami társhatóságokkal,
• Együttműködik az Európa Tanács Gyógyszerminőségi és Egészségügyi Főigazgatóságával (EDQM) • • Együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel,
• A gyógyszerészet területén az Egészségügyi Minisztérium szervezési-módszertani, továbbképző és tudományos-kutató alapintézménye
• Szerkeszti és rendszeresen kiadja a Magyar Gyógyszerkönyvet Szabványos vénymintákat (Formula normales)
•Rendszeresen elemzi a gyógyszerfelhasználást a gyógyszerterápia korszerűsítésének előmozdítása érdekében • Fejleszti a gyógyszerészeti módszertant, módszertani leveleket ad ki,
3.1.3.2. OGYÉI Tisztigyógyszerészet feladatai gyógyszerügyek területén Feladatkör
Hatáskör
GYÓGYSZERELLÁTÁS FELÜGYELETE –
gyógyszerforgalmazás,
engedélyez
–
gyógyszerészeti tevékenység,
ellenõriz,
–
kábítószerforgalmazás felügyelete,
nyilvántart,
engedélyezése, külsõ
intézkedik,
Minõségellenõrzése
felügyel
Személyi jog
engedélyez
Gyógyszertár létesítési, működés
engedélyez
Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás
engedélyez
3.1.4. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Központi hivatali szervként a biztosítási ág vonatkozásában: • Végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat. • Külön jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét. • Közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi ellátások finanszírozásával, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdők árához nyújtott támogatással, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében • A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdő támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat.
3.1.4. Gyógyszerügy-finanszírozás beteg támogatására alkalmazható módszerek • beteg közvetlen támogatása a biztosítótól • gyógyszertárral áll elszámolásban az egészségbiztosító
főbb elemek • A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, és a végrehajtásáról szóló 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet szerint végzi a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdo támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat
• meghatározott feltételek alapján szerződéskötés a gyógyszertárat működtetővel • utófinaszírozás (1-2 hét) • gyógyszerár támogatási rendszer • közgyógyellátás
3.1.5. Szakmai kollégiumok •
Új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása (2011.04.01.) – A szakmai kollégium az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeként működik. A kollégium tagozatokból áll, munkájának szakmai támogatását a szakmai kollégiumi tanácsok végzik.
•
Egy szakmai kollégium – 60 tagozat 3-3 fővel • Gyógyszerellátási gyógyszerészeti • Kórházi Klinikai gyógyszerészeti • Ipari gyógyszerészeti
– Továbbá szakmai kollégiumi tanácsok • 10-15 tag
•
12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet Az egészségügyi szakmai kollégium működéséről
3.2. Magyar Gyógyszerészi Kamara • Kötelező kamarai tagság visszaállítása – 2011.04.01. – MOK, MESZK is – 2006. évi XCVII. törvény módosítása az egészségügyben működő szakmai kamarákról
• Minden egészségügyi tevékenységet ellátó gyógyszerésznek kötelező • Önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestület – Feladatok, és felelősségek
