A MIKROBIOLÓGIAI LABORATÓRIUMI MUNKA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK HAZAI TÖRTÉNETE Ralovich Béla (az orvostudomány doktora, nyugdíjas) A laboratóriumi munka minőség-biztonságának fontos eleme a belső és a külső minőség ellenőrzés. A belső minőség ellenőrzés, amely minden laboratórium “belügye”, általános elvei és szabályai jól ismertek melyek betartása “kötelezö”. Evidens okok miatt, különösen egységes rendszerben dolgozó laboratóriumok esetében, ez önmagában azonban nem elegendő. Ezért indokolt igénybe venni a külső minőség ellenőrzés valamilyen formáját. A minőségbiztonság legmagasabb fokát az akkreditáció garantálja. A mikrobiológiai laboratóriumok minőségbiztonsága területén elkövetett minden hibának végzetes következményei lehetnek (Diagnózis elmaradása, téves vagy késő diagnozis, laboratóriumi fertőzés, járvány elindulása, hatástalan, fertőző vagy toxikus oltóanyag. Sajnos ilyen vonatkozásban van tragikus hazai és külföldi tapasztalat egyaránt.) Jelen írásunkban a hazai mikrobiológiai laboratóriumok minőség ellenőrzésének kérdéseivel fogunk foglalkozni. Karasszon Dénes szerint, a Himlő Vakcinációs Intézet volt az első ismert mikrobiológiai laboratórium, amelyet 1824-ben hoztak létre hazánkban. Ezt követte a Pasteur Intézet és a Magyar Királyi Bakteriológiai Intézet 1890-ben. Az utóbbi hivatalos/hatósági diagnosztikus vizsgálatokat és kutatást is végzett az 1927-ben létrehozott Magyar Királyi Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) müködésének megindulása előtt. Rajtuk kívül még mikrobiológiai laboratórim volt az egyetemen és azon kívül is. (Jobst Kázmér azt írta “A magyar laboratóriumi medicina és társaságának krónikája 1946-2000.” c. munkájában, hogy a laboratóriumi vizsgálatokat még a 20. század elején is a patológia keretei között végezték. Az első központi laboratóriumot 1912-ben a Rókus Kórházban, majd a következőt 1917-ben az Új Szent János Kórházban hozták létre. Valószínű, hogy az 1920-as években csak Miskolcon és Szekszárdon volt különálló laboratórium. 1937-1940. között 21 kórházi laboratóriumi osztály és 5 jelentősebb alapítványi és részvénytársasági kórházi laboratórium működött Budapesten, de a klinikákon – elsősorban a belgyógyászati és a gyermekklinikákon - , valamint a magánszanatóriumokban is voltak laboratóriumok. 4 olyan vidéki városi kórházat is említ ahol önálló laboratórium létezett, továbbá azt írja 15 nagyobb vidéki városi kórházban a klinikai laboratóriumi munkát proszektorok végezték A felsoroltak közül csak egy esetében dokumentált a bakteriológiai laboratórium léte, de ez nem jelenti azt, hogy a többi helyen nem végeztek semmilyen mikrobiológiai vizsgálatot.) Az 1941-es OKI évkönyvből (OKI ék) megállapítható, hogy akkor hazánkban 11 “Jogosítványos kórházi laboratórium” létezett, de mellettük még számos klinikai és kórházi laboratóriumban végeztek olyan fertőző betegségekkel kapcsolatos vizsgálatokat, amelyek nem kötelező és nem hatósági jellegüek voltak. (A “jogosítvány” szó feltehetőleg a belügyminiszter külön engedélyére utal - lásd alább -. Nem tudunk arról, hogy az OKI ék-ben említett laboratóriumok esetében, leszámítva talán a jogosítványosokat, volt e valamilyen minőség ellenőrzés.)
“Rendszerben” dolgozó laboratóriumok megjelenéséről, humán vonalon, az OKI megalakításától, 1927-től, állatorvosi területen az állategészségügyi szolgálat 1948-bani létrehozásától és élelmiszer higiéniai vonatkozásában pedig az 1953-ban kialakított Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat (HÁESZ) működésétől beszélhetünk. Human egészségügyi és közegészségügyi szolgálat laboratóriumai. Az OKI-ban az induláskor Bakteriológiai Osztály (Bakt. O.), Szerológiai Osztály (Szero.O.), valamint Patohisztológiai és parazitológiai Osztály működött, mely utóbbiból később a Parazitológiai Osztály (Paraz.O.) lett. A közegészségügyi szolgálat, amely 1929-ben az OKI-ból és az 5 vidéki Állomásából (viÁ) állt, mikrobiológiai osztályain fertőző betegségekkel kapcsolatos kötelező és klinikai bakteriológiai, valamint víz és esetenként vágóhidi bakteriológiai vizsgálatokat végeztek. Indokolt esetben, éppen a biztonság és a megbízhatóság miatta, csak a belügyminiszter által külön rendelettel erre feljogosított kórházi, klinikai, gyógyítóintézeti laboratóriumok is végezhettek kötelező vizsgálatokat. 1937-ben az OKI-ban megalakult az Influenza részleg, ami alapját képezte a majdani Virológiai Osztálynak (Viro.O). 1930-ban a közegészségügyi szervezetnek már 6 viÁ-a volt, mely szám 1943-ra 16-ra növekedett. 1937-ben létesült az első Malária Állomás (MÁ) és 1943-ban már 7 működött. A viÁ-okon és a MÁ-okon az OKI-ban alkalmazott, kipróbált és jól bevált módszerekkel végezték a vizsgálatokat. A megbízható, minőségi munka iránti igényt mutatja, hogy az 1941. évi OKI ék-ben az alábbiak olvashatók a “serológiai vizsgálatokat nemcsak a központi intézet methodikája szerint végeztük, hanem a vizsgálatoknál egyik antigénünket mindig egy az OKI-tól kapott és általa kipróbált érzékeny antigén képezte.” Az 1948-ban kiadott OKI ék-ben található 1945-1946-1947. évi beszámolók alapján megállapítható, hogy a II. Világháború után a viÁ-k száma 9-re, 8-ra, majd 5-re csökkent és csak 1 MÁ létezett, de a szervezet, a rendkívüli nehézségek ellenére is működött. Csak a vegyszerbeszerzés történt központilag. Az OKI Szero.O. antigént állított elő a viÁ-k számára, továbbá a munkatársak igényelték a módszerek egységesítését, az egységes módszerek elsajátításának a lehetőségét és a vezetői értekezletek tartását. Lányi Béla 1951-ben került az OKI-ba. Ott kezdte el a több szálon futó, rendkívül átgondolt, haláláig tartó bakteriológiai laboratóriumi módszertani és ellenőrző tevékenységét, a tudományos kutatásai mellett. A korábbi közegészségügyi szervezet átszervezésének eredményeképpen az OKI mellett, a viÁ állomások helyett, 1955-ben megalakultak a megyei (fővárosi) Közegészségügyi és Járványügyi Állomások (KÖJÁL). Kezdetben a mikrobiológiai laboratóriumokat helyszíni szemle és konzultáció formájában ellenőrizték, az OKI Táptalaj-konyhájában pedig bevezették az előállított táptalajok rendszeres minőség-ellenőrzését. Az 1958. évi OKI ék-ben olvasható, hogy ”A hálózat bakteriológiai munkájában bizonyos fokú minőségi javulás észlelhető,” de még rengeteg a tennivaló. 1964-ben tesztkészítményekkel – 8 savó, 7 baktérium törzs identifikálásra és 6 baktérium törzs antibiotikum érzékenységi vizsgálat céljából – körkisérletet is végeztek. E munkába Czirók Éva korán bekapcsolódott és 1972-ben Kőszegen a Magyar Mikrobiológiai Társaság (MMT) Vándorgyűlésén “A bakteriológiai módszerek egységesítése” c. kerekasztal-konferencián Lányival közös előadásban számolt be a tapasztalataikról. (Az ülésen még 7 további előadás hangzott el és felkért hozzászólók is voltak.) Később, az OKI Bakt.O. további munkatársai, Konkoly Thege Marianne és Szentmihályi Anna mel-
lett, Bartha Tibor, Herendi Ágnes és végül Herpay Mária is részt vett az ellenőrzésben. 1978-ban az OKI Bakt.O-ján belül létrehozták a Nemzeti Escherichia Laboratóriumot (NERL), mely mint referencia laboratórium kezdte el a müködését. (Jelenleg az Enterális megbetegedést okozó aerob baktériumok nemzeti referencia laboratóriuma (ENRL) az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) II. Bakt.O-ján működik.) 1979-80-ban Lányi kezdeményezésére megtörtént a KÖJÁL hálózaton kívüli mikrobiológiai laboratóriumok munkájának felmérése is, melynek eredményéről azt írta, hogy “a kórházi laboratóriumokban a színvonal rendkívül változó, többségükben alatta marad az elfogadható nívónak.” 1983-ban összeült tárgyalni az OKI és az Országos Laboratóriumi Intézet (OLI) vezetője, továbbá az Egészségügyi Minisztérium (EüM) képviselője és megállapodtak az egységes mikrobiológiai ellenőrzés kérdésében. Ezt követte az 5/1984. (Eü. K. 2.) Eü.M. sz. utasítás megjelenése. 1984-ben létrehozták a Mikrobiológiai Szakbizottságot (MSZB), amely az OKI Kollégiuma mellett működött. Az MSZB vezetőjének Lányi Bélát nevezték ki és a legjobb hazai szakemberek voltak a tagok: 7 személy a KÖJÁL-okból, 4 kórházakból, 2 egyetemi mikrobiológiai intézetekből, 1-1 személy pedig az OLI-ból, az Országos Bőrgyógyászati és Nemikórtani Intézetből (OBNI), valamint az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetből (OKTPI). Ők vették át az ellenőrzési tevékenységet. A helyszíni ellenőrzésben egyszerre általában a bizottság két tagja vett részt. A MSZB az ellenőrzések mellett a szakmát érintő összes fontos kérdéssel (oktatás, továbbképzés, laboratóriumi eszköz ellátás, KÖJÁL szervezeti kérdések, térítési díj, stb.) is foglalkozott. Később, az 1993-ban létrejött felügyelő szakfőorvosi szolgálat mikrobiológusai is az MSZB tagjai lettek. 1984-ben 3 fővárosi kórházi laboratórium munkáját ellenőrizték. 1985-től pedig az orvostudományi egyetemek és az egészségügyi ellátóhálózat mikrobiológiai laboratóriumaira is fokozatosan kiterjedt ez a külső minőség ellenőrzés. Pl.:1985ben 18 laboratóriumba küldtek ki 31 teszt preparátumot. 1989-ben 24 KÖJÁL és 23 kórházi-egyetemi laboratórium vett részt a körkisérletben. Az MSZB neve később Mikrobiológiai Ellenőrző Bizottság (MEB), majd 1995-ben Mikrobiológiai Laboratóriumokat Ellenőrző Szakmai Bizottság (MLESZB) lett. A MEB vezetője Konkoly Thege Mariann, helyettese Stverteczky Zsófia, tagok: Angyal Tibor, Beke Gizella, Fodor Tamás, Füst György, György Emese, Herendi Ágnes, Hérman Gábor, Horváth István, Horváth Judit, Jánosi Mária, Kálmán Mária, Koller Miklós, Lakatos Ferenc, Láng Csaba, Marton Anna, Mihály Ilona, Milch Hedda, Mislóczky Margit, Nikolova Radka, Pintér Katalin, Puskás Erzsébet, Széll András, Széll Mária, Szemenyei Márta, Szikra lenke, Szénási Zsuzsa, Szücs György, Tarpataki Mariann, Tóth Erzsébet, Török Ibolya, Vetési Márta Vörös Sándor, Wölfer Vera, Zala Judit voltak. A MLESZB vezetője Lányi, ügyvezetője Konkoly Thege Marianne, a tagok pedig Bán Éva, Baron Ferenc, Beke Gizella, Berencsi György, Czirók Éva, Csiszár Károly, Ferencz Antal, Fodor Tamás, Füzi Miklós, Gacs Mária, Herendi Ágnes, Hérmán Gábor, Horváth István, Horváth Judit, Jankó Mária, Jánosi Mária, Kálmán Mária, Lakatos Ferenc, G. László Vera, Láng Csaba, Mihály Ilona, Milch Hedda, Mislóczky Margit, Mitró Erzsébet, Molnár Gyöngyvér, Nagy Endre, Nikolova Radka, Pintér Miklós, Puskás Erzsébet, Stverteczky Zsófia, Széll András, Széll Mária, Szemenyei Márta, Szénási Zsuzsa, Szentmihályi Anna, Szikra Lenke, Szücs György, Tarpataki Mariann, Tóth Erzsébet, Török Ibolya, Ujhelyi Eszter, Vetési Márta, Wölfer Vera, Zala Judit volt. A MLESZB és az 1992-ben megalakult Mikrobiológiai Szakmai Kollégium (MSZK) majd Orvosi MSZK (OMSZK) szorosan együttmüködött. Lányi halálát követően 1997-ben a MLESZB vezetője Czirók Éva lett, az ügyvezetője
maradt Konkoly Thege Marianne. A tagok száma 28 volt és ezek a személyek az ÁNTSZ által kinevezett szakfőorvosok, az OKI/OEK, az egyetemek és a kórházak legismertebb szakembereiből kerültek ki. 2000-ben Füzi Miklós lett a vezető. A MLESZB 2005-ben megszűnt. A KÖJÁL hálózat mikrobiológiai laboratóriumait felügyelő OKI osztályok egymástól függetlenül végezték az ellenőrzési munkát. Egy felmérés szerint 1997-ig a Fág Osztály (Fág O.) Milch Hedda irányítása mellett konzultációs látogatás formában ellenőrzött, a Viro.O. Berencsi György vezetésével már szétküldte az első szerológiai tesztanyagot körvizsgálatban, a Paraz.O. már 1994-ben Jankó Mária irányításával végzett körvizsgálatot, a Mikológiai Osztály (Miko.O.) Zala Judit vezetésével elkezdte kidolgozni az ellenőrzési elképzeléseit. Az OKI Vízhigiénés Osztályán (VO), amelyet 1973-ban hoztak létre (ezen időpont előtt 1927-1949. között az OKI Bakt. O-okon, 1949-1952-ben a vízbakteriológiai osztályon, azután a higiénés mikrobiológiai laboratóriumban végezték a vízmikrobiológiai vizsgálatokat), egy helyen végzik a kémiai, a biológiai és a mikrobiológiai vizsgálatokat. Kádár Mihály 1988-ban kezdte megszervezni a KÖJÁL vízmikrobiológiai laboratóriumaiban folyó munka körvizsgálatokkal való ellenőrzését. Kezdetben évente egyszer, jelenleg már négyszer adnak teszt vízmintát, melynek coliform, E. coli, P. aeruginosa és faecalis enterococcus számát kell meghatározni. Az első körvizsgálatra 1995. után került sor, melyben nemcsak 21 KÖJÁL, hanem 47 egyéb ivóvíz vizsgáló laboratórium is részt vett. Közvetve ugyancsak a minőség garantálását is célozta, hogy az OKI/OEK Táptalaj-konyhája – feltehetően az 1950-es évek második felétől - táptalajokkal látja el a szolgálat laboratóriumait. Ugyanezt a célt szolgálta, a már a II. Világháború előtt is alkalmazott és bevált gyakorlat folytatásaként az, hogy a Bakt.O. tipizáló savókat, antigéneket és kontroll törzseket, valamint a Viro.O. szövettenyészetet és tápfolyadékot bocsátott az illetékes laboratóriumok rendelkezésére. A ellenőrzési tevékenység elkezdése mellett, azzal szoros összefüggésben, két további fontos dolgot valósított meg Lányi. Az egyik a modern adatgyűjés és értékelés megteremtése. 1969-től az OKI Bakt.O-án bevezette a statisztikai űrlapok használatát (ezt megelőzően kézzel végzett strigulázással rögzítették az eredményeket). 1970-től megszervezte, hogy a hálózat laboratóriumaiban is kipróbálják az űrlapot, melynek javított változata 1972-től általános bevezetésre került. Ezzel létrejött a számítógépes adatfeldolgozás és a szisztematikus gépi adatértékelés lehetősége. (A munkába állított számítógépes rendszer Végh Zsolt munkáját dicséri.) A számítógépes adatfeldolgozás a KÖJÁL laboratóriumokban 1974-ben indult el és 1986-ban már egyes kórházi laboratóriumokban is elkezdték alkalmazni. A mikrobiológiai laboratóriumokban elvégzett munka eredményeit kezdetben az EüM V. Közegészségügyi Felügyeleti Főosztálya neve alatt kiadott “Tájékoztató a KÖJÁL Járványügyi osztálya 1975 évi munkájának értékeléséről az 1975 évi jelentések felhasználásával.” c. kiadványban, később az OKI a saját Módszertani leveleként (1962ben született meg az első Módszertani levél. 1985-ben a 15. Módszertani levélben láttak napvilágot a mikrobiológiai laboratóriumok 1984. évi adatai) – az u.n. “Fehér füzetben”, évente tette közzé. Később a füzetek, a változásokat követve, “A KÖJÁL-ok, valamint az egyetemek és a kórházak járványügyi-klinikai-kórházhigiénés mikrobiológiai munkájának értékelése.” címmel jelentek meg. Majd az ÁNTSZ megalakulása után “Az ÁNTSZ,
valamint az egyetemek és kórházak évi járványügyi-klinikai mikrobiológiai és DDD munkájának értékelése” lett a címük. Az utolsó Fehér füzet 2004-ben látott napvilágot. Lányinak a másik igen jelentős tette az, hogy kifejlesztette az Orvosi Baktériumok Magyar Nemzeti Gyüjteményét, amely nékül a megfelelő minőségű munka és az ellenőrzés, a biztosan megőrzőtt kontroll törzsek hiányában, nem lett volna megvalósítható. (Az OKI. Bakt.O.-a törzsközponttal kapcsolatos feladatokat 1962-ben kapta meg az Oltóanyag-ellenőrző Osztálytól. Az állomány szükséges ellenőrzése és bővítése után 1964-ben jelentette meg az első nemzetközi színvonalú törzskatalógust, melyet, 1978-ban követett az új átdolgozott változat.) A laboratóriumi munka minőségének javítása érdekében, a helyszíni ellenőrzések mellett, az OKI mikrobiológiai osztályainak munkatársai rendszeresen oktatták és továbbképezték a diplomás és a nem diplomás szakembereket. A továbbképzés iránti igény már az 1940-es években dokumentáltan szerepelt és fontosságát az 1958. évi OKI ék-ben is hangsúlyozták. 1981-től pedig, mindig más helyszínen, rendszeresen megtartották a klinikai és járványügyi bakteriológusok országos konzultatív értekezlettét, melyen 1986-tól a kórházi laboratóriumok munkatársai is aktívan részt vettek. Ezeken az üléseken a mikrobiológiai munka minden vetületét megtárgyalták. Az egyéb országos intézetek közül az Országos Élelmezés- és Táplákozástudományi Intézet (OÉTI) mikrobiológiai laboratóriumának munkatársai csak helyszíni szemlékkel és konzultációkkal ellenőrizték a szolgálat élelmiszer-mikrobiológiai laboratóriumait. 1987-ben a MSZB által végzett felmérés alapján megállapították, hogy az OKTPI és a hálózata laboratóriumaiban folyó mycobaktérium dignosztika rendezett. 1994-ben az OKTPI Központi Diagnosztikai Osztálya kérdőíves felmérést végzett és kidolgozták az alkalmazandó ellenőrzési eljárásokról szóló módszertani levelet, melyet a két illetékes SzK nak elküldtek jóváhagyásra. 1995-ben 23 decentrum működött az országban. Ez a szám 2009-re 11-re csökkent. A decentrumoknak keneteket küldtek vizsgálatra és törzseket antibiotikum érzékenység meghatározása céljából. A minőség ellenőrzési munkát Fodor Tamás kezdte el. Az 1980-as években az országban szétszórtan több mint száz helyen végeztek lues-szerodiagnosztika vizsgálatokat. A vizsgálatokra vonatkozó tapasztalatok “katasztrofálisak” voltak. Ezért egy felelős központi laboratórium és egy általa összefogott hálózat szükségességét hangsúlyozták. 1989-ben a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban (SZEM) a lues szerodiagnosztika problémáinak megoldására értekezletet tartottak és megbízták az OBNI-t a minőség ellenőrzésének megszervezésével, valamint a szükséges körvizsgálatok megindításával. A feladat megoldásával Horváth Istvánt bízták meg. Ezek a vizsgálatok a 90-es évek elején elkezdődtek és az 1995. évi Fehér füzetben a következő olvasható: 1994-ben 165 helyre küldtek ki kétszer egy-egy mintát. 114, ill. 108 eredményt küldtek vissza. Az összesített eredmények alapján 53 laboratórium munkája volt kiváló. “Az adatok összehasonlítása azt mutatja, hogy az ellenőrzésnek önmagában is minőségfenntartó, ill. javító hatása van.” Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megalakítását az 1991. évi 11. sz. törvény írta elő. Az OKI átszervezése pedig 1998. január elsejével történt meg. A korábban elkezdett minőségellenőrzési munkát az OEK (a korábbi OKI) munkatársai
látják el most is, bár megváltozott formában. A kor követelményeire figyelemmel a vizsgálatok gyakorisága, ill. a minták száma, fajtája és a körvizsgálatok lebonyolításának rendje az évek során módosult, célja azonban változatlan maradt, nevezetesen a tesztvizsgálatok eredményei alapján tükröt tartani azon laboratóriumok munkatársai elé, akik a minőségi munka és a fejlődés mellett kötelezték el magukat és esetleg megcélozták az akkreditálást is. A hálózat 2001-ben csatlakozott az EU antibiotikum surveillance rendszeréhez (EARSS) és részt vett az általuk szervezett jártassági körvizsgálatban (NEQAS) is. Az eredmények megfeleltek az európai átlagnak. 2005. májusa óta a mikrobiológiai jártassági körvizsgálatok szervezését, koordinálását és lebonyolítását az OEK-ben 2002ben létesített Minőségbiztosítási Osztály (Minő.O.) végzi. A minták előkészítése az OEK Bakt., Miko., Paraz., Tipizáló (korábban Fág O.) és Viro. Főosztálya (FO) akkreditált laboratóriumainak a feladata. (Az akkreditáció alapfeltétele volt az adott laboratórium minimum-követelmények alapján történő besorolása, a minőségügyi kézikönyv, irányelvek szerinti, elkészítese és annak ellenőrzése szakemberekkel belső és külső audit formájában, hogy a tényleges munka megfelel e a minőségügyi követelményeknek, stb. 2000ben létrejött a 9. orvosi diagnosztikai laboratóriumi szakmai akkreditációs bizottság, melynek mikrobiológus képviselői Nagy Erzsébet, Czirók Éva és Szücs György volt. Feladatuk volt az akkreditáció folyamatának elősegítése. A laboratóriumok akkreditálását 2000. és 2005. között a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) végezte.) 2006-ben megtörtént az ÁNTSZ regionális átszervezése, melynek eredményeképpen a 19 megyei és 1 fővárosi állomás helyett 5 regionális központ alakult ki és jelenleg ezeknek a laboratóriumai tartoznak az ÁNTSZ-be. (A megmaradt 16 laboratóriumot privatizálták és egy Kft-t hoztak létre. Azóta ezeknek a laboratóriumoknak, de általában az országban müködő többi mikrobiológiai laboratóriumnak is, összevonások és privatizálások következtében, csökkent a száma. Jelenleg mintegy 85-90 egészségügyi laboratóriumban végeznek mikrobiológiai vizsgálatokat hazánkban. Ezek mellett egyes – a pontos szám nem ismert - klinikai kémiai laboratóriumokban is végeznek mikrobiológiai szerológiai vizsgálatokat – PCR, ELISA.) A megtörtént átszervezés növelte a körvizsgálat fontosságát. 2000. óta a FO-ok a “Mikrobiológiai Körlevélben” az u.n. “Kék füzet-”ben hozzák nyilvánosságra, a legutóbbi időben a Minő.O-lyal együttműködve, egy-egy körvizsgálat eredményeit. A körvizsgálatokigénybevétele az OEK-ben működő Referencia Laboratóriumokkal (RL) való szorosabb együttműködést is jelenti. A RL-ok a nemzetközi körvizsgálatokban való részvételükkel, referencia módszerek alkalmazásával és akkreditált vizsgálatokkal biztosítják a körvizsgálatok szakmai hátterét. Közreműködésüknek köszönhetően a hagyományos bakteriológiai tenyésztési és parazitológiai vizsgálatok mellett, virológiai, bakteriológiai és mikológiai szerológiai tesztekkel tovább bővült a körvizsgálatok palettája. A körvizsgálatokban való részvétel anonim, ennek ellenére az összesített eredmények így is lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyes laboratóriumok összehasonlíthassák a teljesítményüket a többi laboratórium teljesítményével. Az anonimitást a Minő. O. által bevezetett központi iktatás tette lehetővé. Az átszervezés következtében 2002 óta a korábbi OKI VO a Fodor József Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági és Vízhigiéniai Főosztályaként (VbVhF) dolgozik a NAT által akkreditált formában. A hazai ivóvíz és természetes fürdővíz vizsgáló laboratóriumok veszik igénybe a VbVhf szolgáltatásait. 2009-ben, az 51. körvizsgálatban, 70 ivóvíz és 20 fürdővíz vizsgáló laboratórium vett részt.
Az elmúlt években lezajlott változások más országos intézeteket is érintettek. Pl.: 2005ben megszüntették az OLI-t. A funkcióit részben a Quali Cont, részben az újonnan létrehozott Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) és részben az ÁNTSZ vette át. Az OSZMK “feladata a gyógyító-megelőző ellátás hatékony, az egészségtudomány mindenkori színvonalának megfelelő működése, az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének elősegítése, a szakmai irányelvek, minőségi követelmények közvetítése és mindezek együttes megvalósításának ellenőrzése”. Ugyanebben az évben megszűntették meg az OBNI is. A nem gyógyító tevékenységét részben az ÁNTSZ, másrészt az OSZMK vette át. Az OÉTI is átalakult és a feladatok megváltozása eredményeképpen ott jelenleg már mikrobiológiai laboratórium nem működik. OKTPI Mikrobiológiai Laboratóriuma, mint referens laboratórium jelenleg is dolgozik, három év óta, a Corden International Magyarország Kft. részeként. A laboratórium nemzetközi körvizsgálatban vesz részt. Ugyanakkor feladata, hogy ellenőrizze a decentrumokban izolált multirezisztens törzseket és az atipikus mycobaktériumokat. A decentrumoknak javasolták, hogy a Quali Cont szolgáltatásait vegyék igénybe. Az Országos Laboratóriumi Intézet és a minőségbiztosítás. Az OLI-t 1974-ben létesítették. Az első igazgatója Endrőczi Elemér volt 1974-2001. között. Az Intézet feladata volt a klinikai laboratóriumi ellátás szakmai felügyelete, fejlesztése, a szakképzésben és a továbbképzésben való részvétel. Endrőczi 1976-ban indította el a klinikai diagnosztikai laboratóriumok külső minőség ellenőrzését, mely tevékenység 1978-ban már gyakorlatilag majdnem minden laboratóriumra kiterjedt. Az OLI keretei között Dóbiás György 1980-1981-ben kezdte el a mikrobiológiai laboratóriumok külső minőség ellenőrzésére szolgáló minták kiküldését és az eredmények értékelését. A már korábban említett és 1984-ben létrehozott MSZB tagjai közé Dóbiás György, Fodor Mihály, Nagy Endre, Pintér Miklós és Zalai László került. A minőség ellenőrzés területén Endrőczi nemzetközileg is jelentős tevékenységet fejtett ki. Több fontos nemzetközi ülést is megszervezett és mindezeknek köszönhetően az 1990-ben Berlinben megalakított ECEQAO (a Külső Minőség Ellenőrzés Szervezete Európai Bizottsága) alelnökévé javasolták 1993-ban. Ez az év azért is fontos, mert az OLI és az INSTAND e. V. (a WHO hivatalosan elismert minőségellenőrzési intézménye) között szoros tudományos együttműködés alakult ki, melynek alapján a teszt-mintákat a német Intézet küldte és az eredményeket is ők értékelték. 1996-ban Endrőczi ezt az együttműködést hivatalosan a megalakult Quali Cont Kft-nek adta át – lásd alább -. Ugyanabban az évben az OLI kezdeményezte a minőségügyi szabályzat irányelveinek a kidolgozását. 1997-ben ez az anyag a Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollgéiuma (LVSZK) közremüködésével elkészült és elkezdték a laboratóriumi szolgáltatás minőség biztosításának helyszíni auditjá az ISO Guide követelményeit figyelembe véve. 1999-ben mintegy 140 ellenőrzésre került sor. Az OLI-nak kellett a laboratóriumokból beérkező adatokat is összesíteni, értékelni és a kész anyagot az EüM-nak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak megküldeni. Míg 1986-ban az adatszolgáltató munkahelyek száma mintegy 230 volt, addig 1998-ban ez a szám már 430-ra emelkedett. A 90-es években a laboratóriumi vizsgálatok száma 115-126 millió/év szám között ingadozott. 2005-ben az Intézetet megszűntették.
Endrőczi kezdeményezésére 1975-ben alakult meg az OLI mellett müködő Klinikai Laboratóriumi Vizsgálatok Kollégium, mely 1991-ben megszünt, ugyanis a SZEM 1989ben SZK-ok (közöttük az LVSZK) megalakítását engedélyezte. 1992-ben az LVSZK-ban klinikai mikrobiológiai albizottság is müködött, melynek tagja Faragó Ferenc, Ferencz Antal, Fodor Mihály, Pintér Miklós és Somosi György volt. Az LVSZK javaslatot tett a MSZK elnökének Lányinak, hogy az alábbi személyek közül válasza ki azokat, akiket a MSZK tagjai közé kiván beválasztani: Faragó Ferenc, Ferencz Antal, Marton Anna, Mislóczky Margit, Nagy Endre, Nagy Erzsébet Pintér Miklós, Rozgonyi Ferenc, Somosi György, Zalai László. A két SZK kapcsolatban áll egymással. A Quali Cont megalakítása. 1996-ban jelentős változás történt a külső minőség ellenőrzés területén hazánkban. Öt kompetens tudományos társaság – közöttük van az MMT is – az OLI és az egészségügyi tárca egyetértésével létrehozta a Quali Cont In Vitro Diagnosztikai Minőségellenőrzési Nonprofit Közhasznú Kft-t, mely tagja az ECEQALM-nak (European Committee for External Quality Assurance Programmes in Laboratory Medicine) és amelynek feladata az in vitro diagnosztikai laboratóriumok szakszerű külső minőségértékelésének biztosítása. A Kft első ügyvezetője Juhász Péter volt. A többször módosított 19/1996. (VII. 26.) NM sz. rendelet írja elő a külső minőség ellenőrzésben való részvételt. Az egyes laboratóriumok auditálásához és akkredítálásához a nemzeti külső minőségértekelésben való részvétel szükséges. A Quali Cont profiljába a mikrobiológiai laboratóriumok külső minőség ellenőrzése is beletartozik. Az országban jelenleg működő egészségügyi mikrobiológiai laboratóriumok egy része az OEK, míg a másik része a Quali Cont szolgáltatásait veszi igénybe. Olyan is van, amelyik mind a két ellenőrzést igényli. A Mikrobiológiai Szakmai Kollégium./Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium története. 1966-ban megalakult a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége melynek az MMT is a tagja lett 1967. január 1-től (A döntés a debreceni közgyűlésen született meg 1966.szeptember 7-én.). A továbbiakban a Magyar Tudományos Akadémia helyett az Eü.M. lett az MMT felügyeleti szerve. Az 1970-es években egyes országos intézetek mellett kollégiumok működtek, amelyek feladata az intézetek igazgatója munkájának segítése volt. 1989-ben a SZEM az orvosi szakmákat figyelembe véve jogszabályban engedélyezte SZK-ok működését. A tárca azóta is többször újraszabályozta ezeket a szakmai szervezeteket. A SZK-ok jelenleg is a miniszter tanácsadó szervezetei. A SZK-t a szakma legjobb hazai képviselői alkotják és rendszeresen üléseznek. Minden ülésen a minisztérium kompetens képviselője is megjelenik. (E sorok írója 1992-1999. között képviselte a főhatóságot többek között az MSZK/OMSZK, valamint a LVSZK ülésein is.) Az MSZK 1992-ben alakult meg és az irányító és adminisztratív központja az OKI volt. Első elnöke Lányi Béla, titkára Czirók Éva, a tagjai: Bán Éva, Baron Ferenc, Csiszár Károly, Emődy Levente, Ferencz Antal, Gacs Mária, Gergely Lajos, Jankó Mária, Mitró Erzsébet, Nagy Endre, Nagy Erzsébet, Pintér Miklós, Sedlák Mária, Szalka András, Szeness Ágnes, Zalai László. Ex officio tagok: Berencsi György, Dömök István,
Endrőczi Elemér, Mészáros János. A KLVSZK által javasolt személyek közül 5 kerültek be a tagok közé. 1995-ben újraalakult a bizottág. Az elnök ismét Lányi Béla, a titkár Czirók Éva, Magyar Orvosi Kamara (MOK) összekötő: Szücs György, A tagok: Bán Éve, Baron Ferenc, Berencsi György, Csiszár Károly, Emődy Levente, Ferencz Antal, Fodor Tamás, Gacs Mária, Gergely Lajos, Jankó Mária, Ludwig Endre, Milch Hedda, Nagy Erzsébet, Nász István, Szalka András, Szikra Lenke (Az aláhúzott nevű személyek az egyetemek delegáltjai voltak). Lányi betegsége és halála után 1997-ben Czirók lett az elnök és Gacs Mária pedig a titkár. A tagok Milch Hedda, Jankó Mária, Gacs Mária, Berencsi György, Nagy Erzsébet, Deák Judit, Bános Zsuzsa, Gergely Lajos, Emődy Levente, Horváth István, Szalka András, Ludwig E, Bán Éva, Szücs György, Széll Máris, Szikra Lenke voltak. 2000-ben Nagy Erzsébetet választották elnöknek és Szücs Györgyöt titkárnak. Ügyvezető titkár Deák Judit lett. A tagok Berencsi György, Füzi Miklós, Gergely Lajos, Hajdú Edit, Kenesei Éva, Kocsis Béla, Konkoly Thege Marianne, Kónya József, Mándi Yvett, Nagy Károly, Puskás Erzsébet, Szarka Katalin és Szikra Lenke voltak. 2005. november 29-óta az OMSZK a következő összetételben müködik: elnök: Nagy Erzsébet, titkár: Deák Judit, tagok: Bán Éva, Berencsi György, Emődy Levente, Füzi Miklós, Gergely Lajos, Konkoly Thege Marianne, Mándi Yvett, Minárovits János, Puskás Erzsébet, Rozgonyi Ferenc, Szalka András, Szarka Katalin, Szekeres Julia, Szikora Levente, Szücs György, ügyintéző: Tenkes Edit. Kollégiumi delegált: Lakatos Ferenc, az OSZMK által tanácskozási joggal pedig: Nagy Károlyt és Ocsai Lajost kooptálták. A MSZK/OMSZK aktívan részt vett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott vizsgálatok összeállításában és a téritési díjak meghatározásában, valamint folyamatosan karbantartotta a pontrendszert. A LVSZK-val együttműködve kidolgozta a mikrobiológiai laboratóriumok számára a minőségbiztosítási kézikönyv tervezetét, melyet felváltottak a 2001-ben a NAT által kiadott NAR-20-IX. sz,. MSz EN ISO/IEC 17025 szabvány szakma-specifikus követelményei. Meghatározta a minimum követelményeket. Foglalkozott a szakképzés, a továbbképzés kérdéseivel, a mikrobiológiai laboratóriumok kategorizálásával. 2006-ban elkészítette a már említett “Az enterális kórképek bakteriológiai diagnosztikája.” című szakmai irányelveket. Ezek mellett válaszolt az EüM megkereséseire és eleget tett a jogszabályokban előírt feladatainak (szakmai véleményezések, javaslatok elkészítése. Pl.: 1993-ban 22 és 1994-ben 10 szakvéleményt készítettek.). A felügyelő szakfőorvosok tevékenysége. 1993 óta a megyei/regionális felügyelő szakfőorvosok a tevékenységüket a 8/1993. (III. 31.) NM rendelet a gyógyító-megelőző intézmények és szolgálatok szakfelügyeletéről szóló jogszabályban leírtaknak megfelelően a MEB/MLESZB és a megyei tisztifőorvos irányításával végezték. Pl.: 2000-ben 25 laboratóriumot, 2001-ben 20 laboratóriumot ellenőriztek. A jelentéseiket az OLI-észrevételeivel megküldték az OKI-nak, hogy a MEB/ MLESZB értékelhesse. Az értékelést az OKI is és az OLI is beépítette az éves jelentésébe. Az OKI esetében a jelentés az u.n. “Fehér füzetben” jelent meg. 2001-ben regionális főorvos volt: B. Tóth Mihály, Csiszár Kálmán. Lakatos Ferenc és Kálmán Mária,.
megyei főorvos volt: Gacs Mária, Füzi Miklós, Puskás Erzsébet, Szemenyei Márta, Széll Mária, Tóth Erzsébet és Vetési Mária. Az ÁNTSZ megalakításával, az országos intézetek átszervezésével, majd az OSZMK létrehozásával alakult ki a mai gyakorlat. A szakfelügyelő főorvosok a 15/2005. (V. 2.) EüM rendelet alapján végzik a munkájukat. Az egészségügyi mikrobiológiai laboratóriumok esetében jelenleg (Dobák András, Kálmán Mária, Kónya József, Lakatos Ferenc, Mestyán Gyula, Puskás Erzsébet, Szikra Lenke) regionális szakfelügyelő látja el a feladatokat az országos szakfelügyelő (Füzi Miklós) irányításával. A szakfelügyelői állás pályázat útján kerül betöltésre. A pályázat elbírálása az illetékes SZK és az országos tisztifőorvos egyetértésével történik. A legfontosabb magyar szakmai anyagok felsorolása. Verzár Frigyes 1921-ben megjelentette az Orvosi laboratóriumi vizsgálatok c. könyvét, melynek előszavában azt írta, hogy ”Könyvem célja az orvosi laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban az orvoskémiai és a bakteriológiai módszerek népszerűsítése…”. A 40.700/1930. N.M.M. sz. körrendelet írta elő először “a hivatalos bakteriológiai, illetőleg serológiai vizsgálatok végzésével kapcsolatos teendőket és a vizsgálati anyagok beküldésének módját”. Rauss Károly, Müller: Klinikai Diagnosztika. 1942-ben megjelent könyvében a “Mit és hogyan kell az orvosnak diagnosztikai célból az OKI-nak beküldeni. c. fejezetet írta útmutatóúl. A mikrobiológiai laboratóriumi munka végzésének elősegítése és színvonalának emelése céljából Láng Sándor: Orvosi és laboratóriumi vizsgálatok c. 1944-ben kiadott könyve 2. kötete a”Bakteriológiai és serológiai vizsgálatok”-kal foglalkozik. Bálint Péter: Klinikai laboratóriumi diagnosztika c. 1962-ben megjelent (az első kiadás 1952-ben készült) kézikönyve 22., 23., 25., 27., 28. és 29. fejezetei taglalják a mikrobiológiai laboratóriumi eljárásokat. Az egységes és magas szinten végzett munka céljából Lányi fontos publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 1962-ben született meg tollából az első OKI Módszertani levél, melyben a bakteriológiai laboratóriumok módszertani szabályait foglalta össze. 1966-ban elkészítette az Útmutató tervezetét, amelyet minden hazai szakembernek elküldött véleményezésre. Az észrevételek 1967-ben megvitatásra kerültek és a tapasztalatok alapján 1969-ben elkészült a Módszertani útmutató. (Egyébként e cikk szerzője is, Mérő Endrével közösen, a Módszertani levélben tette közzé a L. monocytogenssel kapcsolatos teendőket.). Később Lányi megszerkesztette “Járványügyi és klinikai bakteriológia” c. (1980.) kézikönyvét, majd Czirók Éva szerkesztésében elkészült a “Klinikai és járványügyi bakteriológia” c. (1999.) könyv. Ez utóbbi két könyv megjelenését az egészségügyi tárca is támogatta. 1996-ban a NERL kiadta a toxin termelő E. coli törzsek diagnosztikájának módszertani ajánlását. 2006-ban pedig az OMSZK összeállította és megjelentette “Az enterális kórképek bakteriológiai diagnosztikája.” című szakmai irányelveket (Infektológia és Klinikai Mikrobiológia c. folyóiratban 13. kötet 3. füzet.). Állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző szolgálat laboratóriumai. 1. 1927-ben megalapították az Országos Állategészségügyi Intézetet, amelynek egyik fő feladata a diagnosztikus vizsgálatok végzése volt. Ezt megelőzően az Állatorvosi Főis-
kola és egyéb laboratóriumok végezték a legszükségesebb laboratóriumi vizsgálatokat 1886 óta. 1948-ban és utána létrehozták az 5 vidéki Állategészségügyi Intézetet (viÁI.). Az előbb felsoroltak, valamint az Oltóanyag és Gyógyszervizsgáló Intézet és az Élelmiszervizsgáló Intézet (ÉVI.) tartoztak az Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Szolgálatba (ÁÉ-Szolg.). Az OÁI-ben a kezdetektől számos fertőző betegség diagnosztikai vizsgálatát a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal Diagnosztikai Kézikönyvének előírásai szerint végzik. Az 5 viÁI-ben pedig mindig az OÁI-ban alkalmazott módszer szerint kellett dolgozni. A munka színvonalát a központi intézet illetékes labortóriuma ellenőrizte rendszeresen az u.n. helyszini szemlék és referálók formájában. Átszervezés keretében 1987. június 30-án az ÁÉSzolg-ból az 5 viÁI. az illetékes megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (ÁÉÁ.) szervezetébe kerültek, majd az egy év múlva ismét létrehozott új ÁÉSzolg-nak lettek a tagjai. 1992. április 1-ével végleg megszüntették az ÁÉSzolg-t és a jogutódként létrehozott intézmények önálló, maradványérdekeltségű költségvetési szervekké váltak a földművelésügyi miniszter szakmai irányítása alatt. 2000-ben 3 viÁI-et megszüntettek. 2001-2006 között a megmaradt 2 viÁI és az OÁI a saját nevén müködött az utóbbi szakmai irányításával. 2007. január 1-gyel Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) jött létre, melynek a központjába sorolták az OÁI-t, az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézetet (ÁOGYTI), valamint az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézetet (OÉVI). Ezeknek az intézeteknek a neve is megváltozott: MGSZHK Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság (MGSZHK ÁDI, korábban OÁI), MGSZHK Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága (MGSZHK ÁTI, korábban ÁOGYTI) és MGSZHK Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (MGSZHK ÉTbI, korábban OÉVI). A MGSZHK ÁDI laboratórumainak minőségellenőrzési munkájának előkészítése 2001ben indult és 2004-ben a NAT által végzett első akkreditációval zárult. A diagnosztikai munkát az EU illetékes Közösségi Referencia Laboratóriumai körvizsgálatokkal, míg az EU Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalának szakértői helyszini szemlékkel ellenőrzik. A MGSZHK ÁDI két vidéki telephelyének (a korábbi viÁI-ek) laboratóriumának akkreditációjára ezután kerül sor. 2. Takács János publikálta, hogy 1951-ben csak Budapesten volt állandóan működő, kiegészítő húsvizsgálat végzésére alkalmas laboratórium. Esetenkét az állatorvosok az OKI Állomások segítségét vették igénybe. Az 1951-ben megjelent Földművelésügyi Minisztériumi körrendelet alapján hús és élelmiszervizsgáló állomások létesültek az országban, de ahol ilyen nem volt/lett, ott az ÁI-ek is besegítettek a kiegészítő laboratóriumi húsvizsgálati munkába. Kazár Gyula írta, hogy az 1953-ban megalakult Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat (HÁESZ) létrejötte előtt is már működő vágóhidi laboratóriumok képezték ezen új Szolgálat alapját. 1967-ben létrehozták a 19 megyei és az 1 fővárosi ÁÉÁ-t. 1975-ben a megyei állomások és az országos HÁESZ-szervezet kötelékében összesen mintegy 50 állatorvosi intézményben folyt rendszeres laboratóriumi élelmiszervizsgálat. 1976. és 1982. között a HÁESZ szervezet Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (MÉM-ÉHESZ) néven tevékenykedet, mert a húsipar termékein kivül más élelmiszert előállító iparágak ellenőrzését is ellátta. 1982-ben korszerűsítés történt, melynek során a Megyei Élelmiszer és Vegyvizsgáló Intézeteket, valamint a MÉM-Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (MÉM-ÉHESZ) területi kirendeltségeit (ez utóbbiak voltak a korábbi HÁESZ kiren-
deltségek) a 20 ÁÉÁ szervezetébe olvasztották. A laboratóriumok szakmai irányítása és ellenőrzése továbbra is megmaradt a HÁESZ Központi Laboratóriumánál, amely 1978ban költözött a jelenlegi, a Mester utcában lévő épületbe. 1983-tól többször átszervezték és a neve is többször változott – 1983-ban Élelmiszer-vizsgáló Intézet (ÉVI), 1992-ben Országos Élemiszer-vizsgáló Intézet (OÉVI) és 2008-ban MGSZHK ÉTbI lett – de feladata változatlan maradt. Az 1982-es korszerűsítést követően a mintegy 30, vágóhidak mellett müködő, laboratórium lassan megszünt vagy beolvadt az ÁÉÁ laboratóriumaiba. A megszünést és a beolvadást felgyorsította az, hogy az 1990-es években a vágóhidak száma hazánkban csökkent. A múlt század végén már csak a 20 ÁÉÁ laboratórium működött. 2007. január 1-től az ÁÉÁ laboratóriumok az illetékes megyei/fővárosi MGSZH szervezetén belül az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot alkotják egyéb más mezőgazdasági igazgatóságok mellett. A utolsó átszervezés eredményeképpen most 5 Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium működik az illetékes megyei MGSZH részeként. Ezek szakmai felügyeletét és a körvizsgálatokkal való ellenőrzésüket az MGSZHK ÉTbI laboratórima látja el. A regionális laboratóriumok egyes vagy teljes tevékenységét szintén a NAT akkreditálja. Takács az alábbiakban határozta meg a Budapesti Központi HÁESZ Laboratórium feladatát: a diplomás és a nem diplomás szakemberek kiképzése, továbbképzése, új módszerek kidolgozása és bevezetése, a laboratóriumok diagnosztikus savókkal, antigénekkel és törzsekkel való ellátása, szabványok megjelentetése, valamint a laboratóriumi munka megbízhatóságának az ellenőrzése (a kurzív rész a szerző kiegészítése). A rendszeres ellenőrzéseket az 1960-as években kezdték el a Laboratórium munkatársai és mai is végzik. Az ellenőrző munkában Takács irányításával vezető szerepet játszott Bajzáné Nagy Györgyi és Kovácsné Domján Hajnalka. Az ellenőrzések jelenleg az 5 regionális laboratórium helyszini szemléjéből, az ott készített táptalajok kontrolljából és az általuk izolált Salmonella törzsek központi identifikálásából áll. Az ellenőrzés mindíg csak az 1975-óta MÉM-ÉHESZ-nak nevezett rendszerbe tartozó laboratóriumokra terjedt ki. Lányi Béla és Takács János között szoros szakmai kapcsolat állt fenn és a kollaborációban az OKI részéről Milch Hedda és Szentgáliné Csórián Ágnes is fontos szerepet játszott. Takács után a Laboratóriumot Kovács Sándor vezette 1975-től 2002-ig. Folytatta a megkezdett minőség ellenőrző munkát és a közegészségügyi szervekkel a gyümölcsöző együttmüködést. Tagja volt az OÉTI Kollégiumának is.
A legfontosabb hazai szakmai anyagok felsorolása. Abból a célból, hogy az állati eredetű élelmiszereket egységes, megbízható módon tudják a szakemberek vizsgálni 1956-ban Csiszár Vilmos (Katona Ferenc közremüködésével) kiadta a “Tejipari higiéne” c. könyvet, majd 1975-ben Katona Ferenc és Pusztai Sándor a nagyon fontos “Élelmiszer-higiéniai vizsgálatok állatorvosi laboratóriumokban” c. műve került a könyvesboltokba. Megjegyzés: Mivel a témával kapcsolatos, megemlítjük, hogy az MMT történetével két írásunk is foglalkozik. Az egyik: Ralovich Béla: A Magyar Mikrobiológiai Társasággal kapcsolatos adatok és gondolatok. Orvosi Hetilap, 150, /12/ 559-564, (2009). A másik: Ralovich Béla: Kiegészítő adatok a magyar mikrobiológia történetéhez., mely az InforMed Hírek 7 InforMed 2009-12-3 11:05:12 helyen található meg. A szerző hálásan megköszönné, ha bárki, dokumentum másolatával igazoltan, kiegészítené és/vagy kijavítaná jelen írását. Köszönetnyilvánítás: A szerző köszönetét fejezi ki Bajzáné Nagy Györgyinek (Budapest), Berencsi Györgynek (Budapest), Bíró Györgynek (Budapest), Czirók Évának (Budapest), Emődy Leventének (Pécs), Fekete Mátyásnak (Székesfehérvár), Füzi Miklós (Budapest), Gacs Máriának (Buda-pest), Hajtós Istvánnak (Miskolc), Herpay Máriának (Budapest), Kazár Gyulának (Budapest), Kádár Mihálynak (Budapest), Konkoly Thege Mariannak (Budapest), Kovács L. Gábornak (Pécs), Kovács Sándornak (Budapest), Kovácsné Domján Hajnalkának (Budapest), Kucsera Istvánnak (Budapest), Nagy Bélának (Budapest), Nagy Károlynak (Budapest), Orbán Évának (Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Könyvtár, Budapest), Palotai Máriának (ESKI. Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtár, Budapest), Rodler Miklósnak (Budapest), Szabó Erzsébetnek (OEK Könyvtár, Budapest), Szabó Nórának (Budapest), Szücs Györgynek (Kuwait) és Tekes Lajosnak (Budapest) az értékes információkért és dokumentumokért.
