A hazai munkaerő-piac intézményei, szervezetei, működési rendje
Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail:
[email protected]
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI PRIORITÁSOK KIJELÖLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI Alapelv: a munkaügyi folyamatokat döntően a munkaerőpiac határozza meg,
de emellé ki kell építeni a foglalkoztatáspolitikai feszültségeket kezelni tudó, szociális feladatokat ellátó intézményrendszert. Az eszközrendszer működésének alapjai:
a munkaerőpiaci szereplők együttműködési kötelezettsége,
a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
(a Kormány, a helyi önkormányzatok, a munkaadók és munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei) (ami nem zárja ki azt, hogy a hátrányos helyzetben lévőket többletjogosultságok illessék meg),
a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulását országosan kiépített munkaerőpiaci szervezet segíti elő, az érdekegyeztetés:
a munkaerőpiac szereplői közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet irányításában, egyeztetnek az országos és regionális foglalkoztatási célok kialakításában, illetve az eszközök működtetésében,
A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI Az eszközrendszer működésének alapjai: az állami munkaerőpiaci szervezetek ingyenesen biztosítják a munkaadók és munkavállalók számára az alapszolgáltatást,
de emellett lehetséges a magán-munkaközvetítés (munkaerőpiaci szolgáltató intézmények működése) is,
a foglalkoztatási feszültségek megelőzése, kezelése és lehetséges feloldása érdekében elsősorban a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, az ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket kell alkalmazni, illetve azt a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó (területfejlesztési, oktatási stb.) eszközök alkalmazásával is elő kell segíteni, a finanszírozási források többcsatornás előteremtése.
Hierarchizált feladatok A munkaerőpiac minden szereplőjének kötelessége aktívan részt
venni a foglalkoztatási problémák megoldásában:
az Országgyűlés:
szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, a munkanélkülieket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját.
a Kormány feladata:
a kormányzati döntések foglalkoztatáspolitikai összefüggéseinek és következményeinek mérlegelése, a döntések összehangolása, a foglalkoztatáshoz fűződő hazai érdekek védelme. A Kormány évenként foglalkoztatáspolitikai irányelveket ad ki a várható munkaerőhelyzetről és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről,
Hierarchizált feladatok
a helyi önkormányzatok:
figyelemmel kísérik a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseikben figyelembe veszik azok foglalkoztatási következményeit, részt vesznek a közhasznú foglalkoztatás szervezésében, részt vesznek a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben és támogatást nyújtanak a munkaerőpiaci szervezet működéséhez,
Hierarchizált feladatok A munkaerőpiac minden szereplőjének kötelessége aktívan részt
venni a foglalkoztatási problémák megoldásában:
a munkaadók:
érdekképviseleti szerveik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, segítik a munkaerőpiaci szervezetet, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan tájékoztatják az illetékes munkaügyi központot, járulék fizetésével hozzájárulnak a munkanélküliek ellátásához,
a munkavállalók:
képviselőik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, együttműködnek a munkaerőpiaci szervezettel, valamint a munkaadóval, mérlegelik a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködnek új munkahely felkutatásában, a munkanélküliek ellátásának biztosítására járulékot fizetnek
A./ Kormányzati szint
A Kormányon belül a foglalkoztatáspolitika alapvető irányítója a
Nemzetgazdasági Minisztérium, de feladatai vannak az Nemzeti erőforrások Minisztériumának is. A gazdasági miniszter feladata:
elősegítse az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtését, a foglalkoztatási feszültségek csökkentését, koordinálja a Kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetést.
Emellett az oktatási államtitkár hatáskörébe tartozik a szakképzés,
munkaerőpiaci képzés, a szociális államtitkárhoz pedig a rehabilitáció és a szociális ellátás rendszere.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Miniszter: Varga Mihály Parlamenti/stratégiai államtitkár: Tállai András Közigazgatási államtitkár: Dr. Nagy Róza Külgazdaságért felelős államtitkár: Dr. Becsey Zsolt Energiaügyi és otthonteremtési államtitkár: Bencsik János Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár: Czomba Sándor Adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár: Kármán András Költségvetésért felelős államtitkár: Naszvadi György Helyettes államtitkárok: Balog Ádám Dr. Csonka Ernő Dr. Bathó Ferenc Dr. Botos Balázs Hidvéghi Balázs Dr. Horváth Endre Dr. Kardkovács Kolos Dr. Olajos Péter Dr. Rezsőfi István Seres László Dr. Thuma Róbert
Nemzeti erőforrás Minisztérium Miniszter: Balog Zoltán Parlamenti államtitkár: dr. Rétvári Bence Közigazgatási államtitkár: Dr. Jávor András
Sportért felelős államtitkár: Czene Attila Oktatásért felelős államtitkár: Czunyiné Bertalan Judit Szociálpolitikáért felelős államtitkár: Soltész Miklós Egészségügyért felelős államtitkár: Dr. Szócska Miklós
Kultúráért felelős államtitkár: Halász János Helyettes államtitkárok: Dr. Cserháti Péter
Dr. Palkovics László Dr. Gloviczki Zoltán Dr. Kálnoki-Gyöngyösi Márton Nyitrai Imre Dr. Páva Hanna Dr. Polt-Palásthy Marianna Skultéty László Szekeres Pál
A./ Kormányzati szint A mindenkori gazdasági miniszter a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos
feladatai körében:
kidolgozza a Kormány foglalkoztatáspolitikai koncepcióját, irányelveit; foglalkoztatási előrejelzéseket és hatásvizsgálatokat végez; munkahelyteremtéshez kapcsolódó programokat, intézkedéseket, támogatási rendszereket dolgoz ki, gondoskodik azok végrehajtásáról; ellátja a központi munkaerőpiaci szervezetek (az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) irányítását, a jogszabályok keretei között rendelkezik a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó állami pénzalapok, így különösen a Munkaerőpiaci Alap felett; előkészíti és megalkotja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerére és annak működtetésére, a munkaerő-piaci szervezetre, a munkaügyi kapcsolatokra, a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat; meghatározza a munkaerő-piaci szolgáltatások szabályait; figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci folyamatokat, és gondoskodik a munkaerőpiaci információk összegyűjtéséről, kezeléséről és rendszeres nyilvánosságra hozataláról.
B./ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részei: B/1.Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, B/2. Regionális munkaügyi központ (7) B/3. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség (20) B/4. Regionális átképző központok (9) A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmaimeg munkájának, A Szakképzési törvény értelmében alakultak regionális
informatikai fejlesztésének irányításátmunkaerő-fejlesztő végzi. hatáskörrel a regionális és képző központok 1991 és 1996 A regionális munkaügyi központok és között. kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között:Az Észak-Alföldi régióban Debrecen és Nyíregyháza területén alakult ilyen központ, a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése, országosan Budapest, Miskolc, Székesfehérvár, a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint Békéscsaba, Kecskemét, Pécs, Szombathely területén találhatók még. a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség ellenőrző funkciókkal A regionális átképző központok felnőttképzés keretében segítik a munkaerő-
piac változásaihoz igazodó szakmai tudás megszerzését.
B./ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat B/1. Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal közvetlenül a Nemzetgazdasági
Minisztérium irányítása alatt áll. Feladatai:
a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szakmai irányítását, a Munkaerőpiaci alap működtetésének a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe utalt feladatait, az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és működtetését, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszerek fejlesztését és működtetését, az állami foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásain alapuló statisztikai feldolgozási, elemzési, előrejelzési és tájékoztatási feladatokat, a több megyét érintő munkaerőpiaci programok koordinálását. Az FH megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel és a foglalkoztatási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységet a Szociálpolitikáért felelős államtitkár közreműködésével irányítja.
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szervezeti ábrája
B/2. Munkaügyi központok B/2.1. Megyei (fővárosi) Ezek alkotják a munkaerőpiaci szervezet helyi szerveit. Az önkormányzattól szervezetileg független szakhatóságok, a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt állnak Belső tagozódásukban ún. központi szervezeti egységre és kirendeltségekre
bonthatók. A központi szervezeti egység
ellátja a foglalkoztatáspolitikai pénzeszközökkel kapcsolatos megyei szintű feladatokat, ellátja a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, valamint a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatokat, végzi a munkaügyi tanács titkársági teendőit, irányítja a kirendeltségeit, információkat gyűjt és nyújt a megye (főváros) munkaerőpiaci folyamatairól, helyzetéről, prognózisokat készít a várható változásokról, orientálja az iskolafenntartókat a képzési struktúra és a beiskolázási mértékek meghatározásában, rehabilitációs munkacsoportot működtet, elősegíti a csoportos létszámleépítések által okozott foglalkoztatáspolitikai problémák megoldását stb.
Munkaügyi központok B/2.2. Kirendeltségek A munkaügyi központ kirendeltségei az adott településeken
felmerülő foglalkoztatáspolitikai feladatokat látják el: a munkanélküliek nyilvántartásba vétele, a munkaközvetítéssel, a munka- és pályatanácsadói és egyéb tevékenységgel, a munkanélküli ellátások, továbbá egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos feladatok ellátása.
Az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ szervezeti felépítése
Munkaügyi központok feladatai I. Állásfeltárás Munkaerő és az állások közvetítése Munkavállalók felkészítése a munkavállalásra
Munkaadói igények felmérése, és lehetőség szerint kielégítése Munkaerő-piaci elemzések készítése
Munkaügyi központok feladatai II. Különféle támogatások és szolgáltatások nyújtása az érintettek
részére Támogatások:
- képzés, - közhasznú munka, - bértámogatás, - vállalkozóvá válás támogatása -pályakezdők támogatása -munkahelyteremtés támogatása (önfoglalkoztatás, rehabilitáció Munkahelyteremtés) -mobilitási támogatás komplex programok (célorientált tranzit, és más többelemű program)
Munkaügyi központok feladatai III. Szolgáltatások végzése: -információ szolgáltatás -munkaerő kiválasztás -munkavállalási tanácsadás -pályaválasztási tanácsadás -képzési tanácsadás -foglalkoztatási rehabilitációs Tanácsadás -álláskereső klub -pszichológiai tanácsadás -speciális csoportfoglalkozások,
A munkaügyi központok tevékenységének néhány alapelve
Partnerség elve
Esélyegyenlőség elve Diszkrimináció tilalmának elve Bizalom, kölcsönös kapcsolatépítés
Szubszidiaritás elve (döntések levitele a végrehajtói szintekre)
A munkaügyi központok működésének néhány súlyponti eleme
Humánerőforrás fejlesztés Foglalkoztathatóság javítása Alkalmazkodóképesség fejlesztése Komplex programok Hatósági tevékenység
Támogatások és szolgáltatások
B./ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részei: B/1.Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, B/2. Regionális munkaügyi központ (7) B/3. Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség (20) B/4. Regionális átképző központok (9)
B/3. Megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség Az országos Főfelügyelőség irányítása alatt álló felügyelőségek által végzett
munkaügyi ellenőrzés kiterjed (többek között):
a munkaviszony szabályszerű létesítése, nyilvántartása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra valamint a munkabérre vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, a szakszervezet szervezését biztosító szabályok és a munkavállalói érdekképviseletek munkajogi védelme a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megtartására.
B/4. Munkaerőfejlesztő és -képző központok
A foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolítására jöttek létre, több megyére kiterjedő működési körrel. Tevékenységüket az Oktatási Minisztérium irányítja. Alapfeladatuk:
a) ellátják a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, b) közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet belső képzési feladatainak ellátásában.
Széles körű képzési programokkal segítik elő a munkanélküliek "piacképessé válását", az álláskeresési technikák elsajátítását, olyan képzettség megszerzését, amely nagyobb elhelyezkedési (vagy önfoglalkoztatási, vállalkozói) esélyeket kínál. Részt vesznek a vállalati munkaerő-megtartó és -fejlesztő képzések szervezésében, lebonyolításában is. A munkaerőpiacnak ezek az állami intézményei, amelyek központi forrásból egy alapvetően ingyenes minimál-ellátást biztosítanak a munkaerőpiac szereplői számára. Emellett az intézményrendszer szerves részét alkotják az (állami vagy magán) munkaerőpiaci képzést ellátó szervezetek, valamint a munkaközvetítést, tanácsadást, „fejvadászatot” és más piaci szolgáltatást nyújtó magánvállalkozások is.
Debreceni Regionális Képző Központ (DRKK) 1992 nyarától fogad hallgatókat és vizsgázókat. A DRKK filozófiája, hogy a munkanélküliek munkaerőpiaci esélyeit csak úgy
növelheti, ha képes az élvonalbeli cégek emberi-erőforrás fejlesztési igényeit is legjobb minőségben kielégíteni, miközben lépést tart a felnőttképzési módszerek és formák, köztük a nyitott-, a rugalmas- és a távoktatás magyarországi adaptációjának élvonalával is. A DRKK fő tevékenységi területe a munkaerőpiaci szakképzés és vizsgáztatás a két megyéből álló régióban (Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében) és az ország más területein. A tanfolyamokon kívüli vizsgaközponti tevékenység lehetővé teszi az önállóan vagy más cégeknél, intézményeknél tanuló hallgatók részére a képesítő záróvizsga letételét, a bizonyítvány megszerzését. A DRKK az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszerének kiépítésével és tanúsíttatásával szabályozott alapra helyezte a beszállítókkal és a partnerekkel szembeni elvárásokat és minősítési követelményeket is, ugyanakkor nagyobb presztízst kívánt adni a DRKK által kiállított bizonyítványoknak, amelyben a TÜV CERT-es pecsét nagyobb esély és garancia az elhelyezkedésre.
C./ A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete Az Országos Munkaügyi Tanács Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tripartit felépítésű, (a kormányt, a munkaadókat és a munkavállalókat) Alapvető funkciója a szereplők munkaerőpiaci, szociális érdekeinek egyeztetése. Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanács A foglalkoztatási, munkaerőpiaci képzési, valamint foglalkoztatási rehabilitációs támogatással kapcsolatos érdekegyeztetés területi szintjét jelentik. Az előzőekhez hasonlóan háromoldalú szervezetben működik, de a munkaadók és a munkavállalók képviselői mellett a harmadik oldalt itt a megyei, megyei városi önkormányzat adja. A határozat meghozatala során a három oldalt egy-egy szavazat illeti meg.
C./ A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása egy egységes
Munkaerőpiaci Alapból történik. Az Alap élén álló szervezet a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT).
Ez is tripartit összetételű, egyes oldalait maximum 6-6 fő képviseli, akiket a Kormány (két-két tag esetében a gazdasági miniszter és az oktatási miniszter, egy-egy tag esetében a szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter), illetve az OMT-ben helyet foglaló munkaadói, illetve munkavállalói érdekképviseletek jelölnek ki, (akik a megbízást a gazdasági minisztertől kapják).
Az Alappal a gazdasági miniszter rendelkezik, de rendelkezési jogát a
szakképzési alaprésznél az oktatási miniszterrel, a rehabilitációs alaprésze tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel megosztva gyakorolja
Döntési jogkörök A gazdasági miniszter: benyújtja a Kormánynak az Alap éves - a MAT javaslatának megfelelő költségvetését, maga dönt:
az alaprészek közötti átcsoportosításról, a foglalkoztatási alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizáció elveiről,
ha a MAT döntése jogszabályba ütközik;
veszélyezteti a munkanélküli ellátások kifizetésének biztonságát; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül.
Az oktatási államtitkár dönt: a szakképzési alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret nagyságáról, a szakképzési alaprészen belüli átcsoportosításról, és ezekről tájékoztatja a Gazdasági Minisztériumot. A szociális ügyekért felelős állmatitkár dönt: a rehabilitációs alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizáció elveiről, ha a MAT döntése jogszabályba ütközik; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül, dönt a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról.
Munkaerőpiaci Alap A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása az Alapból történik. A Munkaerőpiaci Alap bevételi forrásai: a munkaadói járulék (a TB-köteles kifizetések 3,0 %-a) a munkavállalói járulék (a bruttó kereset 1,5 %-a) a rehabilitációs hozzájárulás (a kötelező foglalkoztatási szint 5 %; ha a 20 fő fölötti cégeknél a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma nem éri el az 5 %-ot, a hiányzó létszám és az évente meghatározott összeg szorzata fizetendő hozzájárulásként) a szakképzési hozzájárulás (a bérköltség 1,5 %-a) a központi költségvetési támogatás a privatizációból származó bevételek az egyéb bevételek (önkéntes befizetések, támogatások, visszafizetések, bírságok stb.).
Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései „alaprészek” szolidaritási alaprész: a munkanélküliek ellátásának (alapvetően a
passzív eszközök) finanszírozására szolgál, jövedelempótló támogatás alaprész: a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az azt terhelő egészségügyi hozzájárulásnak a 75 %-át fedezik ebből, foglalkoztatási alaprész: a foglalkoztatást elősegítő támogatások, tehát az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök többségének finanszírozására szolgál, de ez nyújt fedezetet a MAT működtetésére, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra,
Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései „alaprészek” bérgarancia alaprész: a felszámolás alatt álló vállalatok
munkavállalói számára nyújt garanciát a bérek kifizetésére, szakképzési alaprész: a szakképzési támogatások, fejlesztések, programok, valamint szakképzési célú közalapítványok támogatásának finanszírozására, rehabilitációs alaprész: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok, a foglalkoztatási rehabilitációt elősegítő közalapítványok támogatására, valamint az alaprész kezelésével, működtetésével kapcsolatos költségek fedezetére
Munkaerőpiaci Alap elkülöníthető kifizetései „alaprészek” működési alaprész: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat
alapfeladatainak ellátására, és fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaerőpiaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra szolgál. A Munkaerőpiaci Alap a költségvetésbe is befizet, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és a rendszeres szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai támogatására.
Munkaerőpiaci Alap központi és decentralizált része A foglalkoztatási, szakképzési, valamint rehabilitációs alaprésze
központi és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) pénzügyi keretre osztható fel.
Munkaerőpiaci Alap központi része A foglalkoztatási alaprész központi keretének fontosabb
felhasználási területei:
központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatása; a munkahelyteremtés támogatása; foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatása; (OFA) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatása; az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulás; a Kormány foglalkoztatáspolitikai irányelveinek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatása
A rehabilitációs alaprész központi keretének fontosabb felhasználási területei a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának
elősegítésére, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására, foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására.
Foglalkoztatáspolitikai eszközök
Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail:
[email protected]
A foglalkoztatáspolitika tendenciái
Hazánk fő célkitűzései: a foglalkoztathatóság és az aktivitás növelése, a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő minőségének javítása, a munkalehetőségek bővítése.
A foglalkoztatáspolitika tendenciái
Intézkedések: az álláskeresés ösztönzése, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztése, hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása, a munkavállalásra való ösztönzés, a foglalkoztatási aktivitás megőrzése, integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer kialakítása, az egész életen át tartó tanulás támogatása.
A foglalkoztatáspolitika tendenciái
Járulék-kedvezmények: a pályakezdő fiataloknak (START), az idősekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérők (START plusz), a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresők támogatása (roma munkavállalók érdekeit képviselő menedzser).
Foglalkoztatás-politikai eszközök I.
I. Passzív eszközök: álláskeresői járulék, segély, szociális segély, stb.
A munkanélküliek jövedelem kiesését pótló, álláskeresést díjazó ellátások
II. Aktív eszközök: az összes foglalkoztatást ösztönző eszköz (képzés,
bértámogatás, program, stb.) Új munkába állást segítő programok
Preventív eszközök: a munkanélküliség kialakulását megelőző eszközök Munkanélküliség megelőzését segítő programok
Foglalkoztatás-politikai eszközök II.
Preventív eszközök:
Foglalkoztatás-politikai koncepciók készítése Területfejlesztési tervezés, koncepció Oktatáspolitikai koncepció készítése Szociálpolitikai koncepció készítése Infrastruktúra fejlesztés Pályázatfigyelés és írás Kapcsolatépítés, lobbizás, térség menedzselés
Az aktív munkaerő-piaci eszközök A foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása. A vállalkozás indításának elősegítése. Bértámogatás.
Munkahelyteremtés támogatása Munkaerő-piaci programok
Az aktív munkaerő-piaci eszközök
A foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása
A minimálbér összegének megfelelő keresetpótló juttatás (intenzív képzés esetén). Megszűnt: a pályakezdő álláskeresők alanyi jogon nyújtható képzési támogatása, a megváltozott munkaképességű álláskeresők képzési támogatása, a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása.
Az aktív munkaerő-piaci eszközök
A vállalkozás indításának elősegítése 3 m Ft-ig terjedő támogatás visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő formában nyújtható, a vállalkozóvá váló álláskereső részére a minimálbér összegének megfelelő, legfeljebb hat hónap időtartamig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskereső részesül-e járadékban.
Az aktív munkaerő-piaci eszközök
Bértámogatás a munkabér és járulékai 50 %-áig, megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 60%-áig nyújtható támogatás 12 hónapra.
Az aktív munkaerő-piaci eszközök
Munkahelyteremtés támogatása Regionális beruházási támogatásként (bármilyen státuszú munkavállaló alkalmazható), Foglalkoztatási támogatásként (kizárólag hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazható). A részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
Az aktív munkaerő-piaci eszközök
Munkaerő-piaci programok A munkabér és járulékai 100% mértékben. (Ide értve a munkavállalót és a programmenedzsmentet is.) Munkahelyteremtés támogatása (kérelem alapján bármely munkáltató támogatható) a munkaügyi központ főigazgatója dönt.
Foglalkoztatás-politika társadalmi szereplői
For profit/profitorientált szféra: gazdálkodó szervezetek egyéni vállalkozások társas vállalkozások
Non profit szféra:
egyesületek alapítványok egyházak intézmények
